adozona.hu
BH 1996.2.119
BH 1996.2.119
I. A felszámoló intézkedése vagy mulasztása elleni kifogás előterjesztésére nyitva álló határidő figyelembevétele olyan személy esetében, aki - engedményezéssel - utóbb vált hitelezővé [1991. évi IL. tv* 51. § (1) bek.]. II. A felszámolási zárómérleggel kapcsolatban nem támadható meg kifogással a felszámoló olyan intézkedése vagy mulasztása, amely ellen a törvényben megállapított határidőn belül nem terjesztettek elő kifogást [1991. évi IL. tv. 51. § (1) bek., 56. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság végzésével a hitelezőnek az 1994. május 24-én beterjesztett kifogását lényegében annak elkésettsége miatt elutasította. Megállapította, hogy a hitelező a 1994. március 11-én és 1994. március 17-én kelt engedményezési szerződések alapján megvásárolta a K. Bank és az M. Bank összesen 871 955 690 Ft összegű tőke- és ehhez kapcsolódó járulékköveteléseit, és ezzel hitelezői pozícióba került. Az ezt követően megtartott egyeztetések során jutott a nevezett tudomására, hogy a fels...
BH 1996.2.119 I. A felszámoló intézkedése vagy mulasztása elleni kifogás előterjesztésére nyitva álló határidő figyelembevétele olyan személy esetében, aki - engedményezéssel - utóbb vált hitelezővé [1991. évi IL. tv* 51. § (1) bek.].
II. A felszámolási zárómérleggel kapcsolatban nem támadható meg kifogással a felszámoló olyan intézkedése vagy mulasztása, amely ellen a törvényben megállapított határidőn belül nem terjesztettek elő kifogást [1991. évi IL. tv. 51. § (1) bek., 56. § (2) bek.].
Az elsőfokú bíróság végzésével a hitelezőnek az 1994. május 24-én beterjesztett kifogását lényegében annak elkésettsége miatt elutasította. Megállapította, hogy a hitelező a 1994. március 11-én és 1994. március 17-én kelt engedményezési szerződések alapján megvásárolta a K. Bank és az M. Bank összesen 871 955 690 Ft összegű tőke- és ehhez kapcsolódó járulékköveteléseit, és ezzel hitelezői pozícióba került. Az ezt követően megtartott egyeztetések során jutott a nevezett tudomására, hogy a felszámoló az egyes hitelezői igényeket milyen kielégítési csoportba sorolta be. Így értesült arról is, hogy az M. Rt. és a P. Rt. hitelezők követeléseit a felszámoló a jelzáloggal biztosított követelések körébe sorolta be. E besorolást sérelmezve kérte kötelezni a felszámolót a besorolás módosítására a nem jelzálogjoggal biztosított követelések közé.Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felszámolási eljárás a kifogás előterjesztése időpontjában már közel két éve folyamatban volt. A hitelezői igények besorolása ellen egyik hitelező sem terjesztett elő kifogást, így a kifogással élő hitelező jogelődei sem. A jogutód a jogelődök jognyilatkozataihoz kötve van, és az engedményezési szerződés alapján "olyan jogi feltételekkel és körülményekkel került hitelezői pozícióba, amelyben a jogelődei voltak". Az a körülmény, hogy az engedményezés folytán a sérelmezett besorolásokról csak később szerzett tudomást, nem jelenti azt, hogy a megtámadási igénye 1994. március 11., illetve 17. napjától kezdődne.
A végzés ellen a hitelező nyújtott be fellebbezést, melyben annak hatályon kívül helyezésével az elsőfokú bíróságot a kifogás érdemben való vizsgálatára és újabb határozat hozatalára kérte utasítani.
Nem vitatta, hogy engedményezés következtében a K. Bank és az M. Bank jogutóda; ennek folytán terjesztette elő kifogását. Hivatkozott azonban arra, hogy az 1991. évi IL. törvény 51. §-ának (1) bekezdése értelmében a felszámoló jogszabálysértő, valamint a jogorvoslatra jogosultak jogos érdekét sértő intézkedése ellen nem csupán a hitelező, hanem más személy is jogosult jogorvoslattal élni. Ő a felszámolási eljárásban nem csupán hitelezői minőségben vesz részt, hanem mint az adós vagyonának értékesítésére kiírt pályázat nyertes vevője is. A jogorvoslati lehetőség ezért is megilleti.
Hivatkozott arra, hogy az eredeti hitelezők a besorolás helyességét ugyan nem vitatták, a jogutód azonban a sérel-
mes besorolásról kizárólag a pályázat elnyerése után értesült, ezért a kifogást - álláspontja szerint - a törvényben előírt határidőben előterjesztette. Utalt arra, hogy a felszámolási zárómérleggel kapcsolatban nyilvánvalóan, mint az eljárásban már részt vevő hitelezőt jogorvoslati jog illeti meg, ezért is sérelmezi az elsőfokú bíróság elutasító álláspontját.
A fellebbezésre adott észrevételeiben az adós felszámolója a végzés helybenhagyását kérte.
A fellebbezés alaptalan.
Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, és helyes az arra alapított jogi döntése is.
Az adós elleni felszámolási eljárás közzétételére 1992. július 18-án került sor. A felszámolási eljárásra ezért a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (Csftv.) rendelkezéseit kell alkalmazni. E törvény 51. §-ának (1) bekezdése szerint a felszámoló jogszabálysértő, valamint a felek érdekeit sértő intézkedése vagy mulasztása ellen - a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül - az adós gazdálkodó szervezet, a választmány vagy bármelyik hitelező a felszámolást elrendelő bíróságnál kifogással élhet.
E jogszabályi rendelkezésből következően a kifogást előterjesztők köre az adós gazdálkodó szervezetre, a hitelezői választmányra, illetőleg a hitelezők körére szűkül. A kifogást előterjesztő személyek körét csupán az 1993. szeptember 2-án hatályba lépett, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény módosítására vonatkozó 1993. évi LXXXI. törvény 22. §-ának (1) bekezdésével a Csftv. 51. §-ának (1) bekezdése helyébe léptetett rendelkezés bővítette úgy, hogy a kifogásolás jogát biztosította a korábbi személyeken kívül más olyan személy részére is, akinek jogos érdekét a felszámoló intézkedése vagy mulasztása sértette. A felhívott törvény 44. §-a (2) bekezdésének rendelkezése szerint azonban a hatálybalépés időpontjában folyamatban lévő eljárásokra még a korábbi jogszabályok az irányadók. A hitelező fellebbezésében - egyébként is helytelenül és pontatlanul - felhívott módosított jogszabályi rendelkezések ezért az ügyben nem alkalmazhatók.
A Csftv. 51. §-ának (1) bekezdése a kifogás előterjesztésére a felszámolási eljárás minél gyorsabb lefolytatása érdekében rövid határidőt szab. Kifogással nyilvánvalóan azok a személyek élhetnek, akik a sérelmezett intézkedés meghozatalának időpontjában az eljárásban részt vesznek. Az eljárásban részt vevő hitelezők az adós felszámolója besorolását a törvényben megkívánt határidőben kifogással nem támadták. A kifogással élő hitelezőként az engedményezési szerződések alapján került a felszámolási eljárásba. A Ptk. 329. §-ának (1) bekezdése értelmében az engedményezéssel a régi jogosultak helyébe lépett, ezzel azonban nem nyílt meg ismét a több évvel korábban tett felszámolói intézkedés miatti kifogásolási joga. Jogelődei kifogást a felszámolói intézkedés ellen nem terjesztettek elő a törvényben előírt határidő alatt, így a jogutódnak ma már nincs arra lehetősége, hogy kifogást terjesszen elő.
Alaptalanul hivatkozik a fellebbező hitelező arra, hogy kifogás előterjesztésére a besorolás miatt azért is joga lenne, mert a felszámolási eljárás végén szintén jogosult lesz a felszámolási zárómérleg ellen a Csftv. 56. §-ának (2) bekezdése alapján kifogást előterjeszteni.
A Csftv. rendelkezései szerint a felszámolónak az eljárás bármely szakában hozott intézkedése vagy mulasztása ellen, amennyiben az jogszabálysértő vagy a felek érdekeit sérti, a Csftv.-ben meghatározott személyek jogosultak kifogást előterjeszteni. A kifogás előterjesztésének törvényi határideje azonban mindig a sérelmezett intézkedéstől, vagy mulasztástól számított 8 nap. A később keletkezett felszámolói intézkedés, a felszámolási zárómérleg elkészítése során azokat a felszámolói intézkedéseket, illetőleg mulasztásokat, amelyekre vonatkozó kifogást kellő időben az érintettek nem terjesztettek elő, már nem lehet kifogással támadni. Kifogás tárgya a felszámolónak csak egy olyan újabb intézkedése lehet, amely a korábbi eljárásoknak nem volt tárgya. Nem lehet kifogást előterjeszteni a felszámolói zárómérleg olyan besorolása miatt, amely besorolás ellen annak idején az érintett felek kifogást nem terjesztettek elő.
Mindezekre tekintettel nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a hitelező kifogását a Csftv. 51. §-ának (3) bekezdése alapján elkésettség miatt elutasította, ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Csftv. 6. §-ának (2) bekezdése értelmében alkalmazandó Pp. 259. §-a folytán, a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Fpkf. VI. 32 568/1994. sz.)
* Az 1991. évi IL. tv.-t az 1993. Évi LXXXI. tv. Módosította, a határozatban foglaltak azonban az új szabályozás alapján is irányadók.
Bírósági jogesetek
BH+ 2010.2.79 A hitelező a felszámoló jogszabálysértő intézkedéséről való tudomásszerzéstől számított 8 napon belül előterjesztheti kifogását arra hivatkozással, hogy a korábbi iratokban a felszámoló nem adott megfelelő tájékoztatást tevékenységéről [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 51. § (1) bek.].
