adozona.hu
BH 1996.1.19
BH 1996.1.19
A cégnyilvántartásba be nem vezetett képviseleti jog gyakorlása [1977. évi VI. tv. 30. §, Ptk. 221. § (1) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A peres felek között 1992. március 2. napján létrejött megbízási szerződés alapján a felperes az alperes részvénytársaság jogi feladatainak ellátására volt köteles havi 100 000 forint összegű megbízási díj ellenében. Az alperes 1993. június 4. napján a megbízási szerződést 1993. szeptember 15. napjára felmondta.
A felperes keresetében az 1993. szeptember 15-e és 30-a közötti időre járó 50 000 forint megbízási díj és kamata megfizetésére kérte az alperes kötelezését, mert álláspontja szerint ...
A felperes keresetében az 1993. szeptember 15-e és 30-a közötti időre járó 50 000 forint megbízási díj és kamata megfizetésére kérte az alperes kötelezését, mert álláspontja szerint a felmondás érvénytelen, tekintettel arra, hogy azt az igazgató helyett a kereskedelmi és gazdasági igazgatóhelyettes írta alá, akinek a képviseleti joga a cégbíróságon nem volt bejegyezve.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az indokolás szerint az igazgatóhelyettes az igazgatót annak írásbeli meghatalmazása alapján helyettesítette betegsége ideje alatt, így jogosult volt a megbízási szerződés felmondására.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a képviseleti jogkör átruházása az 1977. évi VI. törvény 30. §-ának megfelelően törvényesen történt, így az igazgatóhelyettes jogosult volt a megbízási szerződés felmondására annak ellenére, hogy képviseleti jogát a cégnyilvántartásba nem vezették be.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, kérve az ítélet megváltoztatásával a keresetének helyt adó ítélet meghozatalát. Álláspontja szerint a képviseleti jog cégbírósági bejegyzésének konstitutív hatálya van, így ennek hiányában képviseleti jogról nem lehet szó.
Az alperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A perben eljárt bíróságok jogszabálysértés nélkül utasították el a felperes keresetét, jogi álláspontjukkal a Legfelsőbb Bíróság is mindenben egyetért.
Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy a felperes keresete abban az esetben is alaptalan lenne, ha az igazgatóhelyettes átruházott jogkörben történő képviseleti jogosultsága a cégjegyzékben való feltüntetés hiányában nem lenne szabályszerű. Ebben az esetben ugyanis a megbízási szerződést felmondó igazgatóhelyettes a Ptk. 221. §-ának (1) bekezdése szerinti olyan jóhiszemű álképviselőnek minősülne, akinek eljárását az, akinek a nevében eljárt, jóváhagyta. Ha pedig az álképviselő cselekményét utólag - akár ráutaló magatartással is - jóváhagyták, akkor az általa tett jognyilatkozat érvényessé válik, és ugyanaz a hatása, mintha a képviseleti jogkör fennállt volna.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (4) bekezdése szerint tárgyaláson kívül meghozott határozatával a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. VI. 22 076/1994. sz.)
Bírósági jogesetek
BH 2007.6.202 A számlán vevőként feltüntetett adóalany adólevonási jogot nem gyakorolhat, ha a gazdasági esemény nem közte és a számla kiállítója között ment végbe és a vevő nem tudja igazolni, hogy a termékértékesítés során kellő körültekintéssel járt el [1992. évi LXXIV. tv. 32. §, 35. §, 44. §; Pp. 164. §].
AVI 2008.12.128 Amennyiben a gazdasági esemény nem a számlán szereplő felek között jött létre, az adólevonási jog jogszerűen nem gyakorolható (1992. évi LXXIV. tv. 32., 35. §)