adozona.hu
BH 1992.5.355
BH 1992.5.355
A haszonélvezőt is megilleti a lakóház építését szolgáló ingatlan megszerzőjét megillető illetékmentesség [1986. évi I. tv. 18. § (1) bek. b) pont*, (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesek 1990. január 11-én kelt adásvételi szerződéssel megvásárolták a 1194 négyzetméter kiterjedésű építési ingatlant. A szerződés szerint a vevő a felperesek gyermeke, a felperesek pedig haszonélvezők. A szerződő felek vállalták, hogy a telektulajdon-átruházásról készült szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 3 éven belül az építési telekre megfelelő felépítményt építenek.
A megyei illetékhivatal a felperesek mint haszonélvezeti jogszerzők terhére 7080 Ft vagyoná...
BH 1992.5.355 A haszonélvezőt is megilleti a lakóház építését szolgáló ingatlan megszerzőjét megillető illetékmentesség [1986. évi I. tv. 18. § (1) bek. b) pont*, (2) bek.].
A felperesek 1990. január 11-én kelt adásvételi szerződéssel megvásárolták a 1194 négyzetméter kiterjedésű építési ingatlant. A szerződés szerint a vevő a felperesek gyermeke, a felperesek pedig haszonélvezők. A szerződő felek vállalták, hogy a telektulajdon-átruházásról készült szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 3 éven belül az építési telekre megfelelő felépítményt építenek.A megyei illetékhivatal a felperesek mint haszonélvezeti jogszerzők terhére 7080 Ft vagyonátruházási illetéket írt elő. A felperesek fellebbezését követően az elsőfokú határozatot helybenhagyták azzal az indokolással, hogy az elbírálás idején hatályos 1986. évi I. törvény (a továbbiakban: Itv.) 18. §-ának (2) bekezdése a haszonélvezők részére illetékmentességet nem biztosít.
A felperesek keresetét a városi bíróság - a megyei bíróság által helybenhagyott - ítéletével elutasította. A bíróságok arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az Itv. 18. §-ának (2) bekezdése tételesen sorolja fel azokat a vagyoni értékű jogokat, amelyek megszerzőjét - a tulajdonoson kívül - a törvény 18. §-ának (1) bekezdésében rögzített feltételekkel illetékmentesség illeti meg. Figyelemmel arra, hogy a haszonélvezeti jog a törvény taxatív felsorolásában nem szerepel, ezért olyan vagyoni értékű jogról van szó, amelynek megszerzőjét nem lehet illetékmentességben részesíteni.
A jogerős ítélet ellen a Legfelsőbb Bíróság elnöke törvényességi óvást emelt. A törvényességi óvás alapos.
Az Itv. egyik alapvető célja, hogy mentesítse vagy kedvezőbb illetékkulcs alá vonja a lakóházépítéshez szükséges telektulajdont, illetve a lakás visszterhes vagy ingyenes megszerzését, ideértve az ilyen ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat is. Az Itv. e céljának megvalósulását szolgálja a 9. § (1) bekezdésének i) pontja, a 10. § (1) bekezdésének d) pontja, a 10. §-ának (2) bekezdése, a 15. §-a, a 18. § (1) bekezdésének b) pontja és a 18. §-ának (2) bekezdése is. Mindezekből az állapítható meg, hogy a tulajdonszerzés mentességi vagy kedvezményes illetékfizetési szabályaiban általában osztoznak az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok is.
A lakóházépítést szolgáló telektulajdon - akár öröklés útján, akár ingyenesen vagy visszterhesen történő megszerzésekor az Itv. - lemondva a költségvetést megillető bevételről - támogatja a lakóházépítést. Indokolatlan és az Itv. ezen céljával, valamint az Itv. hasonló esetet rendező 9. §-a (1) bekezdésének i) pontjával is ellentétes az az álláspont, hogy a lakóházépítés célját szolgáló telek megszerzésekor alapított haszonélvezeti jogosultat illetékfizetési kötelezettség terheli. Ebben az esetben a felek megegyező közös szándéka a lakóház három (illetve négy éven belüli) megépítése. E vállalt kötelezettség nem teljesítése esetén a haszonélvezőt terhelő "feljegyzett" illeték tőle éppúgy beszedhető, mint a tulajdonszerzőtől. Téves tehát a felpereseket illetékfizetésre kötelező államigazgatási határozat, ezért azt a felperesek keresete alapján a bíróságoknak hatályon kívül kellett volna helyezniük.
A Legfelsőbb Bíróság ezért a Pp. 274. § (3) bekezdése alapján a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a keresettel támadott közigazgatási határozatokat hatályon kívül helyezte. (Legf. Bír. K. törv. I. 25 059/1991. sz.)
* Az 1986. évi 1. tv-t az 1991. január I-jén hatályba lépett 1990. évi XCIII. tv. hatályon kívül helyezte ugyan, de a 26. §-a (1) bekezdésének a) pontja azonos rendelkezést tartalmaz, sőt már kiegészült - a törvényességi határozattal megegyező - azzal a rendelkezéssel is, amely szerint: "E rendelkezést kell alkalmazni vagyoni értékű jognak lakóházépítés céljára történt visszterhes megszerzése esetén is."