adozona.hu
APEH közlemény
APEH közlemény
az egészségbiztosítási járulékfizetés változásáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A 2001. január 1-jétől hatályos társadalombiztosítási jogszabályok értelmében a biztosított által fizetendő 3 százalékos mértékű egészségbiztosítási járuléknak nincs felső határa. Ez azt jelenti, hogy a biztosított magánszemély minden - a társadalombiztosítási jogszabályok szerint - járulékalapot képező jövedelme után köteles az egészségbiztosítási járulékot megfizetni.
A magánszemélyt terhelő egészségbiztosítási járulék túlfizetésének kérdése 2001. január 1. napjától csak akkor merülhet fel...
APEH közlemény
az egészségbiztosítási járulékfizetés változásáról
A 2001. január 1-jétől hatályos társadalombiztosítási jogszabályok értelmében a biztosított által fizetendő 3 százalékos mértékű egészségbiztosítási járuléknak nincs felső határa. Ez azt jelenti, hogy a biztosított magánszemély minden - a társadalombiztosítási jogszabályok szerint - járulékalapot képező jövedelme után köteles az egészségbiztosítási járulékot megfizetni.A magánszemélyt terhelő egészségbiztosítási járulék túlfizetésének kérdése 2001. január 1. napjától csak akkor merülhet fel, ha a biztosított a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 64. § (1) bekezdése szerint nyugellátás megállapítására vonatkozó kérelmét visszamenőleg, legfeljebb hat hónapra érvényesíti. Mivel ebben az esetben nemcsak egészségbiztosítási, hanem a nyugdíjjárulékot is vissza kell fizetni, eljárási szabályként a Tbj. 24. § (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
Változatlan ugyanakkor a Tbj. 32. §, mely szerint, ha a biztosított foglalkoztatása bármelyik jogviszonyában eléri a heti 36 órát, a további jogviszonyából származó, járulékalapot képező jövedelme után nem kell egészségbiztosítási járulékot fizetnie.
Figyelemmel kell lenni arra, hogy a munkaidő kizárólag a Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontjában nevesített személyek esetében értelmezhető, azt kizárólag társas vállalkozások tagjaként, egyéni vállalkozóként, továbbá munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végzők tekintetében nem lehet alkalmazni. Abban az esetben, ha a munkaviszonyban álló személy foglalkoztatása több foglalkoztatónál részmunkaidőben (pl. egyik munkahelyen napi 6 órában, másutt napi 4 órában) történik, a törvény alkalmazásában a részmunkaidőket nem lehet összeszámítani.
Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal