adozona.hu
16/2002. (III. 29.) AB határozat
16/2002. (III. 29.) AB határozat
a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (2) bekezdése alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló bírói kezdeményezés tárgyában
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló bírói kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (2) bekezdése 1998. január 1. és 1998. december 31. között alkotmányellenes volt, ezért a Heves Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság előtt 2. Pf. 20.587/1999. számon folyamatban lévő perben nem alkalmazható.
Az Alkotmánybíróság ezt a határoz...
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Az eljáró bíró álláspontja szerint a perben alkalmazandó jogszabályi rendelkezés szerzett jogot von el azáltal, hogy a kötelezően levont 5%-os nyugdíjjárulék ellenében semmilyen szolgáltatást nem nyújt, így sérti a jogbiztonságot, s mint ilyen, alkotmányellenes. Erre tekintettel kérte az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 38. § (1) bekezdése szerinti alkotmányossági vizsgálat lefolytatását, a sérelmezett jogszabályi rendelkezés alkotmányellenességének megállapítását, valamint annak kimondását, hogy az a folyamatban lévő perben nem alkalmazható.
"2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam."
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 22. § (2) bekezdésének - 1998. január 1. és 1998. december 31. között hatályban volt - szövege:
"22. § (2) Az 1997. december 31-e utáni időponttól megállapított (megállapításra kerülő) öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásánál a munkanélküli járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli segély, a gyermekgondozási segély, a nyugdíjjárulék-köteles szociális ellátások összegét - a kifizetésük (folyósításuk) időpontjától függetlenül - figyelmen kívül kell hagyni."
1. Az Alkotmánybíróság az érdemi vizsgálat megkezdése előtt észlelte, hogy a sérelmezett jogszabályi rendelkezés időközben módosításra került. Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló eljárása során hatályban lévő jogszabály alkotmányosságát vizsgálja. Az Abtv. 38. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a bíró - a bírósági eljárás felfüggesztése mellett - az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezi, ha az előtte folyamatban levő ügy elbírálása során olyan jogszabályt vagy állami irányítás egyéb jogi eszközét kell alkalmazni, amelynek alkotmányellenességét észleli.
Ez esetben az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezett jogszabály tekintetében is lefolytatja az alkotmányossági vizsgálatot, azonban az alkotmányellenesség megállapítása mellett nem alkalmazhatja a megsemmisítést, csupán a konkrét bírósági eljárásban való alkalmazás tilalmát mondhatja ki (1475/B/1995. AB határozat, ABH 1996, 745., 746-747.).
A folyamatban lévő közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti per alapjául szolgáló jogviszonyt azonban a korábban hatályos jogszabály alapján kell elbírálni, s ily módon vált szükségessé az időközben módosított jogszabály vizsgálata. [lásd: 3/1993. (II. 4.) AB határozat, ABH 1993, 42, 243/B/1995. AB határozat, ABH 1998, 901, 902.].
2. Az érdemi vizsgálat során az Alkotmánybíróság áttekintette a jogbiztonság kérdésével kapcsolatban eddig kialakított álláspontját.
Az Alkotmány 2. § (1) bekezdése kimondja, hogy a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. Az Alkotmánybíróság több korábbi határozatában elvi éllel megállapította, hogy a jogbiztonság, mint a jogállamiság leglényegesebb fogalmi eleme és a szerzett jogok védelmének elvi alapja a szociális rendszerek stabilitása szempontjából különös jelentőségű. Ezért garanciális szerepe van annak, hogy a szolgáltatásokat és a hozzájuk fűződő várományokat nem lehet sem alkotmányosan megfelelő indok nélkül, sem pedig egyik napról a másikra lényegesen megváltoztatni. Az átmenet nélküli változtatáshoz különös indok szükséges. Mindemellett a kötelező biztosítási rendszer esetében a járulékok kötelező befizetése, vagyis a vagyonelvonás fejében a biztosított, a rendszer fokozottabb stabilitását várhatja el. A törvénnyel elrendelt kötelező járulékfizetést nagymértékű állami garanciavállalás (a másik oldalról: bizalomvédelem) legitimálhatja. A kötelező biztosítás elvonja ugyanis azokat az eszközöket, amelyekkel az érintett saját kockázatára maga gondoskodhatott volna magáról és családjáról, s ezt a vagyont a társadalombiztosítás szolgálatába állítja. A fedezet társadalmasításával az állam tipikus tulajdonosi magatartást kollektivizál, mely a kötelező biztosítási rendszerben az ellátások és az ellátásokhoz fűződő várományok védelmét fokozattan indokolttá teszi. A várományok annál nagyobb védelmet élveznek, minél közelebb állnak a beteljesedéshez, vagyis a szolgáltatásra irányuló alanyi jog megnyíltához. [43/1995. (VI. 30.) AB határozat, ABH 1995, 188, 193-195.; 39/1999. (XII. 21.) AB határozat, ABH 1999, 325, 334-335.; 28/2000. (IX. 8.) AB határozat, ABH 2000, 174, 186-187.]
1998. január 1-jével hatályba lépett a Tny., valamint a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény, melyek a biztosítási elv érvényre juttatását, a kötelező fedezetelvonás ellentételezésének garantálását is célul tűzték ki.
A szerzett jogot érintő szabályozásbeli átmeneti időszakoknak rendkívül fontos eleme a korábbi szabályozás által alkalmazott jogintézmények, ellátások új rendszerbeli helyének, jellegének megtalálása és a hozzájuk fűződő garanciális elvárások biztosítása. Az Alkotmány 2. § (1) bekezdéséből eredő jogbiztonság követelménye tehát fokozottan jut szerephez e körben.
Az Alkotmánybíróság ezért áttekintette a munkanélküli ellátásokra vonatkozó korábbi szabályozást arra figyelemmel, hogy azt terhelte-e nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség. A mindenkori szabályozásból kitűnik, hogy a munkanélküli járadékban részesülő személy mindvégig nyugdíjjárulék fizetésére volt kötelezett (sőt a jelenleg hatályos szabályozás szerint is kötelezett), ily módon e kötelező elvonással terhelt kereset-jellegű ellátás figyelmen kívül hagyása az öregségi nyugdíj megállapításához szükséges átlagkereset kiszámításakor alkotmánysértő helyzetet teremtett. Minderre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, a Tny. 1998. január 1. és 1998. december 31. között hatályban volt rendelkezése az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével ellentétes szabályozást tartalmazott azáltal, hogy a kötelező nyugdíjjárulék fizetés ellenére figyelmen kívül hagyni rendelte a munkanélküli ellátást az átlagkereset kiszámításakor.
3. Fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
A határozatnak a Magyar Közlönyben való közzététele az Abtv. 41. §-án alapul.
dr. Harmathy Attila
alkotmánybíró helyett
Alkotmánybírósági ügyszám: 974/B/2001.
Hivatkozó joganyagok
49/2003. (X. 27.) AB határozat a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény, továbbá a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 45/1996. (III. 25.) Korm. rendelet egyes rendelkezései alkotmányellenességének, valamint nemzetközi szerződésekbe ütközésének vizsgálatára vonatkozó indítvány tárgyában