adozona.hu
1999. évi LXIV. törvény
1999. évi LXIV. törvény
a társadalombiztosítási járulék-folyószámlák rendezéséről
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: A társadalombiztosítási járulék-folyószámlák rendezéséről szóló T/1050. számú törvényjavaslat indokolása
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Országgyűlés a társadalombiztosítási kötelezettségekről vezetett járulék-folyószámlák rendezése érdekében a következő törvényt alkotja:
Az állami adóhatóság a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 49. §-a szerint járulékfizetésre kötelezettek, illetőleg a Tbj. 34. §-a alapján megállapodást kötött személyek (a továbbiakban: járulékfizetésre kötelezettek) folyószámláinak ...
(2) Az értesítés kézbesítése a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályok szerint történik.
(3) A járulékfizetésre kötelezett az értesítés kézbesítésétől számított 30 napon belül írásban észrevételt tehet.
2. § (1) Az állami adóhatóság a járulékfizetésre kötelezettet legalább 15 napos határidővel egyeztetésre idézheti. Az egyeztetés lefolytatása kötelező, ha a járulékfizetésre kötelezett észrevételt tett, illetőleg, ha kéri az egyeztetés lefolytatását.
(2) Az idézésnek tartalmaznia kell az egyeztetés tárgyát, helyét, időpontját és az idézett felhívását arra, hogy a kötelezettségek teljesítésére vonatkozó bevallási és befizetési bizonylatokat, valamint az egyéb iratokat köteles magával hozni és azokat az egyeztetést végző személy rendelkezésére bocsátani.
3. § (1) Az egyeztetés során a bemutatott bizonylatokat és egyéb iratokat az állami adóhatóság adataival össze kell vetni és ennek eredményeként meg kell állapítani a járulékfizetésre kötelezett folyószámlájának tényleges egyenlegét.
(2) Az egyeztetés során a járulékfizetésre kötelezett kérheti az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) szerint meghatározott fizetési könnyítések alkalmazását.
4. § (1) Az egyeztetés eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a járulékfizetési kötelezettségből eredő, 1999. január 31-ét megelőzően keletkezett tartozást, a bírságot és késedelmi pótlékot külön bontásban.
5. § (1) Ha a járulékfizetésre kötelezett a jegyzőkönyv aláírásától számított 30 napon belül igazolja, hogy megfizette az egyeztetés során megállapított járuléktartozását, akkor az állami adóhatóság a késedelmi pótlék és bírságtartozást elengedi.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezés alkalmazását az a járulékfizetésre kötelezett is kérheti tartozásának rendezésére, aki e törvény hatálybalépésekor érvényes megállapodással, fizetési könnyítési határozattal rendelkezik, illetőleg aki az 1. § (1) bekezdésében meghatározott értesítésben foglalt állapot-közléssel egyetért.
(3) Ha a járulék-folyószámlán mutatkozó járuléktartozás a 10 000 forintot nem haladja meg, akkor a járuléktartozást, a késedelmi pótlék és bírság összegét az állami adóhatóság elengedi. Ebben az esetben a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 38. §-ának (2) bekezdése nem alkalmazható.
6. § (1) A járulék-folyószámlák egyeztetett egyenlegét 1999. december 31-ig meg kell állapítani.
(2) Az állami adóhatóságnál a Tbj. 53. §-ának (1) bekezdése szerint - 1999. február 1-jei esedékességgel - megnyitott és vezetett járulék-folyószámlák nyitóegyenlegeként az e törvény alapján lefolytatott egyeztetési eljárás során megállapított egyenlegek kerülnek felvezetésre.
(3) A nyitóegyenlegként felvezetésre került tételek kezelése a továbbiakban az Art. szerint történik.
7. § (1) E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2)
(3) Az állami adóhatóság a járulékfizetésre kötelezettektől a nyilvántartási rendszer kialakítása érdekében - szükség esetén - a Tbj. 49. §-ában meghatározott adatkör vonatkozásában kiegészítő adatszolgáltatást kérhet.
(4) A folyószámla egyenlegének megállapításával összefüggő eljárásra az e törvényben foglalt eltérésekkel a Tbj. 56. §-át kell alkalmazni.
(5)
Lábjegyzet
A törvényt az Országgyűlés az 1999. június 22-i ülésnapján fogadta el.
Módosította a 2006. évi CIX. törvény 83. § (5) bekezdése t) pontja. Hatályos 2007.01.01.
Módosította a 2006. évi CIX. törvény 83. § (5) bekezdése t) pontja. Hatályos 2007.01.01.
Módosította a 2006. évi CIX. törvény 83. § (5) bekezdése t) pontja. Hatályos 2007.01.01.
Módosította a 2006. évi CIX. törvény 83. § (5) bekezdése t) pontja. Hatályos 2007.01.01.
Módosította a 2006. évi CIX. törvény 83. § (5) bekezdése t) pontja. Hatályos 2007.01.01.
Módosította a 2006. évi CIX. törvény 83. § (5) bekezdése t) pontja. Hatályos 2007.01.01.
Módosította a 2003. évi XCII. törvény 180. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 406. pontja. Hatálytalan 2007.07.01.
Módosította a 2006. évi CIX. törvény 83. § (5) bekezdése t) pontja. Hatályos 2007.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 406. pontja. Hatálytalan 2007.07.01.
Hivatkozó joganyagok
201/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról
2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről
Bírósági jogesetek
AVI 2004.4.46 A visszatartási jog kapcsán az adóhatóság nem vizsgálhatja, hogy a folyószámlán feltüntetett tartozás mikor és milyen okból keletkezett [1990. évi XCI. tv. 87. §]
AVI 2004.5.56 A visszatartási jog érvényesítése kapcsán az adóhatóság nem vizsgálhatja, hogy a folyószámlán feltüntetett tartozás mikor és milyen okból keletkezett [1990. évi XCI. tv. 87. §].