adozona.hu
AVI 2004.5.56
AVI 2004.5.56
A visszatartási jog érvényesítése kapcsán az adóhatóság nem vizsgálhatja, hogy a folyószámlán feltüntetett tartozás mikor és milyen okból keletkezett [1990. évi XCI. tv. 87. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adóhatóság 1999. február 15-i jegyzőkönyvében rögzítette, hogy 1999. január 31. napjával a felperes járulékszámláján terhére 539 081 forint járuléktartozást tart nyilván. A jegyzőkönyvet a felperes átvette, tartozását nem ismerte el. Az adóhatóság a felperest az 1999. március 25-én kelt kivonattal értesítette a végrehajtási eljárásról.
Az alperes 2000. április 12. napján kelt határozatával helybenhagyta elsőfokú hatósága 2000. február 14. napján kelt határozatát, amelyben a felperes által...
AVI 2004.5.56 A visszatartási jog érvényesítése kapcsán az adóhatóság nem vizsgálhatja, hogy a folyószámlán feltüntetett tartozás mikor és milyen okból keletkezett [1990. évi XCI. tv. 87. §].
Az adóhatóság 1999. február 15-i jegyzőkönyvében rögzítette, hogy 1999. január 31. napjával a felperes járulékszámláján terhére 539 081 forint járuléktartozást tart nyilván. A jegyzőkönyvet a felperes átvette, tartozását nem ismerte el. Az adóhatóság a felperest az 1999. március 25-én kelt kivonattal értesítette a végrehajtási eljárásról.Az alperes 2000. április 12. napján kelt határozatával helybenhagyta elsőfokú hatósága 2000. február 14. napján kelt határozatát, amelyben a felperes által általános forgalmi adónemben visszaigényelt 371 000 forintot visszatartotta és ebből 225 422 forintot az egészségbiztosítási, 145 578 forintot a nyugdíjbiztosítási tartozása rendezésére fordított az Adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény [Art. 32. § (3) és (4) bekezdése] alapján. Álláspontja az volt, hogy a visszatartási jog érvényesítésénél a nyilvántartott adótartozás keletkezésének okát vizsgálnia nem kell.
A felperes keresetében az elsőfokú határozatra kiterjedően kérte az alperesi határozat hatályon kívül helyezését. Álláspontja szerint a határozat az Art. 75. § (3) bekezdésébe ütközött, mert tartozása tekintetében az alperes határozatot nem hozott. Az alperes az adószámlán csak bevallás, önellenőrzéssel kapcsolatos helyesbítés és jogerős határozat alapján írhat elő kötelezettséget és csak ily módon megállapított kötelezettség tekintetében élhet visszatartási joggal. Arra hivatkozott, hogy a jegyzőkönyv nem határozat.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét jogerős ítéletével elutasította. Döntése indokolásában kifejtette, hogy az adóhatóság a visszatartási jog gyakorlásánál nem köteles megvizsgálni, hogy a nyilvántartott tartozások mikor és milyen okból keletkeztek. A felperes esetében nem került sor adóigazgatási eljárás lefolytatására, terhére új fizetési kötelezettséget az adóhatóság nem állapított meg. A járulék tartozása folyószámlára történő felvezetése határozati formát nem igényelt az Art. 32. § (1) illetve 32. § (9) bekezdése szerint; a további eljárásra pedig a társadalombiztosításról szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tb.) 56. § (1) bekezdése alapján az Art. szabályai voltak irányadók. Az 1999. július 6. napjától hatályos Társadalombiztosítási járulék-folyószámlák rendezéséről szóló 1999. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Tbf.) rendelkezései alapján arra a következtetésre jutott, hogy az ennek alapján elvégzett egyeztetési eljárás során sem kell határozatot hozni. Utalt arra, hogy a törvény az adózó kötelezettségévé teszi annak bizonyítását, hogy a közölt egyenleg nem a valós fizetési kötelezettséget tartalmazza. A végrehajtási eljárás során a felperesnek lehetősége volt megismerni járulék tartozását, amelyek 1995-től halmozódtak fel, amivel kapcsolatban a felperes alaptalanul hivatkozott 1985-ben keletkezett - időközben elévült - tartozására. A felperes az eljárás során, de a keresetében sem jelölte meg, hogy a nyilvántartott tartozások mely tételét nem ismeri el.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet megalapozatlan és az Art. 75. § (3) bekezdésébe ütközött, mert az adó visszaigénylésének megtagadása alapjául jegyzőkönyvbe rögzített általa vitatott járuléktartozás nem szolgálhat. Utalt arra, hogy az elsőfokú bíróság okiratokkal ellentétesen állapította meg, hogy tartozásai 1995 áprilistól folyamatosan keletkeztek. Elmulasztotta tisztázni, hogy járulékfizetési kötelezettségének 1995-től kezdődően miként tett eleget.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A kereseti ellenkérelmével egyezően azzal érvelt, hogy az Art. 32. § (4) bekezdése nem írja elő, hogy a visszatartást megelőzően vizsgálni kell, hogy a nyilvántartott tartozás milyen okból keletkezett. Előadta, hogy tévesen hivatkozott az eljárás során az 1985-os követetések elévülésére, mert ezt eljárása során nem vizsgálta.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 5. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
A Tb.</a> szabályai szerinti járulékfizetésre kötelezett a társadalombiztosítási kötelezettségeit bevallása alapján köteles teljesíteni. 1999. januárig a Tb. 40. és 41. §-a alapján a társadalombiztosítási kötelezettség közhiteles nyilvántartását, amely magában foglalta a bevallási és befizetési kötelezettség teljesítésének folyószámla adatait a társadalombiztosítás szervezete végezte. A Tb. 53. § (1) bekezdése alapján 1999. januártól kezdve a járulék bevallási és befizetési kötelezettségek nyilvántartására és azokra teljesített befizetések elszámolására az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál kellett új járulékfolyószámlát nyitni. A járulékkötelezettség, a késedelmi pótlék és a bírságok befizetésére ezek a számlák szolgálnak. A Tb. 56. § (1) bekezdése kimondja, hogy a járulékok megállapításával, bevallásával, megfizetésével, a kötelezettség keletkezésének bejelentésével, a bejelentett adatok változásával, az ellenőrzéssel, a feltárt jogsértések jogkövetkezményeivel, a járulékkötelezettség teljesítésével kapcsolatos hatósági eljárásra, a tartozások behajtására és végrehajtására, az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásával és késedelmével, a járulékfizetési kötelezettség, a bejelentési kötelezettség elmulasztásával az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Art. 32. § (1) bekezdése értelmében az adóhatóság az adózó adókötelezettségét és költségvetési támogatási igényét, valamint az arra teljesített befizetést és kiutalást az adózó adószámláján tartja nyilván. Az adózó kötelezettségeit a bevallás - ideértve az önellenőrzési lapot is -, az adóhatóság határozata, a befizetéseket és a kiutalásokat a pénzintézet, illetve a posta bizonylatai alapján kell nyilvántartani. Az adóhatóság a kötelezettségeket, valamint a befizetéseket és a kiutalásokat az adószámlán adóként, költségvetési támogatásonként mutatja ki. Az állami adóhatóság az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap javára teljesítendő befizetéseket külön számlákon tartja nyilván. A (4) bekezdése alapján az adóhatóság az általa felülvizsgált, az adózót megillető költségvetési támogatást (adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést) az általa nyilvántartott adótartozás, adók módjára behajtandó köztartozás, az adózó nyilatkozatában vagy a vámhatóság, illetőleg más adóhatóság megkeresésében közölt - társadalombiztosítási alapokat, vámhatóságot, más adóhatóságot megillető - tartozás összegéig visszatarthatja, és ezzel a tartozás megfizetettnek minősül. A visszatartásról az adózót az adóhatóság határozattal értesíti. Az Art. 75. § (1) bekezdése szerint az adóigazgatási eljárás hivatalból vagy az adózó kérelmére, bejelentésére, bevallására indul. A (3) bekezdés szerint az adóigazgatási eljárásban az adóhatóság az adózó jogait, kötelezettségeit állapítja meg, és ezt határozatban közli. Határozatnak minősül a fizetési meghagyás, a fizetési értesítés és az adóív is. Az Art. 87. § (1) bekezdése szerint az adótartozás behajtása érdekében a tartozást megállapító vagy nyilvántartó adóhatóság a végrehajtható okirat alapján a végrehajtás iránt haladéktalanul intézkedik. A (2) bekezdés alapján az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okirat az adózó fizetési kötelezettségét megállapító jogerős adóhatósági határozat, önadózás esetén a fizetendő adót (adóelőleget) tartalmazó adóbevallás, valamint a 93. § alkalmazásában a behajtást kérő megkeresése. Az okirat végrehajthatóságához külön intézkedésre (záradékolás, végrehajtási lap kiállítása stb.) nincs szükség. Az (5) bekezdés kimondja, hogy a végrehajtás során az adóhatóság alkalmazottjának törvénysértő intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen a fizetésre kötelezett, a behajtást kérő, illetőleg az, akinek a végrehajtás jogát vagy jogos érdekét sérti - a tudomására jutástól számított 8 napon belül - végrehajtási kifogást terjeszthet elő.
A fenti szabályokból kitűnően a felperes járulékfizetési kötelezettsége fennállásával kapcsolatosan külön adóigazgatási eljárást nem kellett lefolytatni valamint nem kellett erről külön határozatot hozni, mert e kötelezettsége a felperes által korábban előterjesztett járulékbevallásán alapult, amely bevallás ugyanúgy szolgál az Art. 87. § (1) és (2) bekezdése alapján végrehajtás alapjául, mint például egy ellenőrzés során hozott és kötelezettséget megállapító határozat. A perbeli adatokból megállapítható, hogy az adóhatóság a felperes bevallásán alapuló, folyószámláján nyilvántartott járuléktartozása kapcsán indított végrehajtási eljárást, amellyel szemben a felperes kizárólag kifogás útján kereshetett jogorvoslatot. A visszatartási jog érvényesítése kapcsán ebből következően az adóhatóság nem vizsgálhatja, hogy a folyószámlán feltüntetett tartozás mikor és milyen okból keletkezett. Kötelezettsége az, hogy folyószámla tartozás fennállása esetén az igénylőtől a részére járó kifizetést visszatartsa. A folyószámla tartozást a felperes esetében a megindított végrehajtási eljárás alapjául szolgáló folyószámla adat is igazolta. A visszatartási jog gyakorlásától teljes egészében független és a jelen perbeli határozat jogszerűségét egyáltalán nem érinti a járulék folyószámla rendezésére vonatkozó Tbf. alapján lefolytatandó egyeztetés - amelynek megtörténtére a perbeli esetben egyébként nem volt adat. A Tbf.-ben meghatározott egyeztetés sem határozat hozatalával zárul, mert kizárólag az a célja, hogy olyan követelések ne kerüljenek a folyószámlára, amelyeket annak bevallója már igazoltan teljesített. A felperes kérelmére indult általános forgalmi adó visszaigénylésére indult adóigazgatási eljárásban az alperes tehát az Art. 32. § (4) bekezdése alapján az Art. 75. § (3) bekezdésében foglaltak szerint a visszatartásról a folyószámla követetésre tekintettel jogszerű határozatot hozott.
A fentiekben foglaltak szerint a felperes a jogerős ítélet jogszabályba ütközését alaptalanul állította, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.891/2000.)