27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet

adozona.hu

27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet

a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?

Kibocsátó(k): Népjóléti miniszter
Jogterület(ek): Egészségügyi jog , Közigazgatási jog , Munkajog
Tipus: rendelet
Érvényesség kezdete: 2023.12.31
Érvényesség vége:

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 64. §-ának (4) bekezdésében, valamint az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény végrehajtásáról rendelkező 16/1972. (IV. 29.) MT rendelet 37. §-a (2) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
A rendelet hatálya kiterjed - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a Magyarország területén
a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 9. §-ának (1) bekezdése és 87. §-ának 9. pontja szerinti szervezet...

Csak a jogszabály szövegének mutatása

27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet

a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról

A rendelet hatálya

1. §[1] (1) A rendelet hatálya kiterjed - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a Magyarország területén[2]
a) a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 9. §-ának (1) bekezdése és 87. §-ának 9. pontja szerinti szervezett munkavégzésre (a továbbiakban: szervezett munkavégzés),
b)[3]
(2)[4] E rendelet szerint kell bejelenteni a Magyarország területén székhellyel rendelkező munkáltató magyar állampolgárságú munkavállalója külföldi munkavégzése során elszenvedett foglalkozási megbetegedését is.
(3)[5] A rendkívüli munkavégzési körülmények esetén (pl. mentés, katasztrófa-elhárítás), illetve a fegyveres erőknél, rendvédelmi szerveknél és nemzetbiztonsági szolgálatoknál munkavégzésre irányuló, valamint a büntetés-végrehajtási jogviszonyban álló személyek foglalkozási betegségeinek bejelentésére, nyilvántartására és kivizsgálására az illetékes miniszter által - az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben - kiadott külön jogszabály az irányadó.
(4)[6]

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában
a) foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás,
aa) amely a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai-, kémiai-, biológiai-, pszichoszociális- és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza,
ab) illetve amely a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye;
b)[7] bejelentésazonosító: a bejelentő orvos vagy a foglalkozás-egészségügyi alapszolgálat orvosa által adott azonosító szám. Az első öt számjegy a bejelentő orvos vagy a foglalkozás-egészségügyi alapszolgálat orvosának pecsétszáma, a hatodik és a hetedik számjegy évszázad nélkül a bejelentés éve, az utolsó három számjegy az orvos által adott sorszám.
c) biológiai expozíciós (hatás) mutató: azok a paraméterek, amelyekkel a vegyi anyagok és a szervezet közötti kölcsönhatások mennyiségileg jellemezhetők;
d)[8] bejelentő orvos: bármely orvosi gyakorlatot folytató orvos, aki a foglalkozási megbetegedést vagy annak gyanúját megállapította;
e) különösen bonyolult eset:
ea) ha mintavétel és laboratóriumi vizsgálatok vagy mérések elvégzése szükséges,
eb) a munkavállaló részvételi jogainak érvényesítése érdekében a vizsgálatokba történő bevonása.
f)[9] halálos foglalkozási megbetegedés: olyan halálhoz vezető megbetegedés, ahol a halál oka a foglalkozási megbetegedés vagy annak szövődménye.

A foglalkozási betegségek és fokozott expozíciók bejelentése

3. §[10] (1)[11] Az orvosi tevékenység körében észlelt - az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) 3. számú mellékletében szereplő - foglalkozási betegség, foglalkozási eredetű heveny vagy idült mérgezés (a továbbiakban együtt: foglalkozási betegség) gyanúját a munkáltató telephelye szerint illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatalhoz mint munkavédelmi hatósághoz (a továbbiakban: munkavédelmi hatóság) a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 64/C. §-a szerint be kell jelenteni, ki kell vizsgálni és elfogadásuk esetén nyilvántartásba kell venni.
(2)[12] Az (1) bekezdés szerinti bejelentést
a) a foglalkozási betegség kórisméjét vagy annak gyanúját megállapító orvosnak a diagnózis felállítását követő 24 órán belül,
b) halálos kimenetelű, illetve ugyanazon munkahelyen öt vagy több munkavállalót érintő, azonos, egy időben kialakult, heveny (a továbbiakban: tömeges) foglalkozási betegség esetén az elsőként észlelő orvosnak szóban azonnal és írásban legkésőbb 24 órán belül
kell megtenni.
(2a)[13]
(2b)[14]
(3) A bejelentést meg kell ismételni, ha a korábban keresőképesként bejelentett személy keresőképtelenné vált. Tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban lévő személy esetén, a gyakorlati képzés helyén működő foglalkozás-egészségügyi orvos végzi a bejelentést, aki ezzel egy időben értesíti az oktatási intézményt.
(4)[15] Az első észlelő orvosnak lehetősége van a munkavállalót további vizsgálatok végzésére a munkáltató telephelye szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó helyre vagy a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szervhez beutalnia. A beutalóra rá kell vezetni a Bejelentve nincs! megjegyzést.
(5)[16] Ha a (4) bekezdés szerinti foglalkozás-egészségügyi szakellátóhely a kórisme felállításához szükséges feltételekkel nem rendelkezik, vagy ha egyéb okból indokoltnak tartja, kezdeményezi a hozzá beutalt munkavállaló beutalását a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szervhez. Ebben az esetben a beutalóra rá kell vezetni a Bejelentve nincs! megjegyzést.
(6)[17] A tüdőfibrózist okozó porok esetében a diagnózist felállító egészségügyi szolgáltató, illetve a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv végzi a bejelentést.
4. §[18] (1)[19] Ha a munkahelyen halálos kimenetelű vagy tömeges foglalkozási megbetegedés fordult elő, a munkáltató - az észlelő orvos bejelentési kötelezettségétől függetlenül - azonnal értesíti a munkavédelmi hatóságot, amely azonnal értesíti a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szervet és a minisztert.
(2)[20] Az 1. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben a munkáltató foglalkozási megbetegedés észlelésekor értesíti a munkáltató telephelye szerint illetékes munkavédelmi hatóságot.
(3)[21] Amennyiben a betegellátó az Eüak. 15/A. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a foglalkozási eredetű megbetegedéssel kapcsolatos bejelentését az érintett lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes munkavédelmi hatósághoz továbbította, a munkavédelmi hatóság a tudomására jutott bejelentést haladéktalanul továbbítja az érintett munkahelye szerint illetékes munkavédelmi hatósághoz, a bejelentőlap egyidejű megküldésével. A bejelentés átadásáról a betegellátót írásban értesíti.
5. §[22] (1)[23] A foglalkozási megbetegedés keletkezésének körülményeit a munkavédelmi hatóság a (2) bekezdés szerinti személyek és szervek bevonásával kivizsgálja. A fokozott expozíciós eset keletkezésének körülményeit a munkavédelmi hatóság a (2) bekezdés szerinti személyek és szervek bevonásával kivizsgálhatja.
(1a)[24] Amennyiben a munkáltató jogutód nélkül megszűnt, és a külön jogszabályban előírtak alapján a munkakörülmények rekonstruálásához szükséges dokumentumok nem kerültek elhelyezésre a fővárosi és vármegyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalánál (a továbbiakban: népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatal) vagy a munkavédelmi hatóságnál, a foglalkozási eredetet a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv bírálja el.
(2)[25] A foglalkozási megbetegedés vagy a fokozott expozíciós eset körülményeinek kivizsgálásába a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosát, a munkáltatót vagy annak képviselőjét és a munkavállalók érdekképviseletét is be kell vonni, valamint a vizsgálat során a megbetegedés és az expozíció okainak feltárása érdekében más hatóság, illetve intézmény is megkereshető. Ezen túlmenően a foglalkozási megbetegedés körülményeinek kivizsgálásában - ha azt a munkavédelmi hatóság kezdeményezi - részt vesz
a) a miniszter által vezetett minisztérium orvos végzettségű foglalkozás-orvostan, üzemorvostan, munkahigiéné, közegészségtan-járványtan, megelőző orvostan és népegészségtan szakképesítéssel rendelkező kormánytisztviselője vagy
b) az a) pontban nevesített szakképesítéssel rendelkező megbízott orvos.
(3)[26] Az (1) és (1a) bekezdés szerinti vizsgálatot a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül meg kell kezdeni, valamint a bejelentés napjától számított legkésőbb 30 napon - különösen bonyolult esetekben 60 napon - belül intézkedni kell a további foglalkozási megbetegedések megelőzése érdekében.
(4) A kivizsgálás során figyelembe kell venni az Eüak. 4. § (4) bekezdésében, illetve 33. § (1) bekezdésében foglaltakat.
(5)[27] Halálos kimenetelű vagy tömeges foglalkozási megbetegedés kivizsgálásába a munkavédelmi hatóság az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túl bevonja[28]
a)[29] növényvédő szer vagy termésnövelő anyag okozta megbetegedés esetén a növény- és talajvédelmi hatáskörében eljáró vármegyei kormányhivatalt;
b)[30] a biológiai kóroki tényező okozta megbetegedés esetén a fővárosi és vármegyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatalát;
c)[31] állatról emberre terjedő fertőzés okozta megbetegedés esetén a vármegyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatalát;
d)[32] a bányászatban észlelt megbetegedés esetén a bányafelügyeleti feladatkörében eljáró vármegyei kormányhivatalt.
(6)[33] A foglalkozási megbetegedés vizsgálatáról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek egy-egy másolati példányát a vizsgálatban részt vevőknek át kell adni.
(7)[34] Az (1) bekezdés szerinti vizsgálat lefolytatása érdekében a kivizsgálás vezetője öt példányban vizsgálati lapot állít ki. A vizsgálati lap egy példányát a munkavédelmi hatóság megőrzi, egyet a bejelentőlappal együtt a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv részére továbbít.
(7a)[35] A (7) bekezdés szerint alkalmazandó vizsgálati lapot és az annak részét képező kitöltési útmutatót a munkavédelmi hatóság a miniszter hivatalos honlapján közzéteszi. A vizsgálati lap tartalmazza:
a) a bejelentésazonosítót;
b) a munkavállaló TAJ számát;
c) a bejelentés tárgyát képező megbetegedést okozó kóroki tényezők műszeres vizsgálatának leírását, különösen a mérések irányát, időpontját, eredményeit;
d) a megtett intézkedéseket;
e) a megbetegedés okát;
f) az előzetes és időszakos orvosi vizsgálatok időpontját;
g) annak megállapítását, hogy a munkavállaló, illetve a munkáltató a magatartásával hozzájárult-e a megbetegedés kialakulásához;
h) a kivizsgálást követő hatósági intézkedés ismertetését;
i) az esemény körülményeinek és a kivizsgálás tapasztalatainak részletes leírását.
(8) A bejelentés teljeskörűségét, szakmai megalapozottságát a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv a bejelentőlap és a vizsgálati lap beérkezésétől számított legkésőbb 30 napon belül bírálja el, mely határidő adatkiegészítést vagy a bejelentett személy személyes szakorvosi vizsgálatát igénylő esetben egy alkalommal 30 nappal meghosszabbítható, és ennek során jogosult:[36]
a) saját hatáskörben - betegség esetén - további vizsgálatokat végezni, egyes vizsgálatokat megismételni;
b) szükség esetén a munkavállalót más intézménybe vizsgálatra beutalni, illetve vizsgálatát kezdeményezni;
c)[37] kiegészítő adatokat, információkat kérni, további munkahigiénés vizsgálatokat kezdeményeztetni a munkavédelmi hatóság útján;
d) külső szakértőt igénybe venni.
(9)[38] Betegség esetén, annak (8) bekezdés szerinti elbírálását követően foglalkozási megbetegedésként történő elfogadásáról a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv 5 napon belül tájékoztatja a munkavédelmi hatóságot.
(9a)[39] A munkavédelmi hatóság az elfogadott foglalkozási betegségről 5 napon belül értesíti a társadalombiztosítási kifizetőhelyet, ennek hiányában az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalt. Az alkalmazandó értesítési nyomtatványt a munkavédelmi hatóság a miniszter hivatalos honlapján közzéteszi. Az értesítés tartalmazza:[40]
a) az érintett munkavállaló nevét, nemét, TAJ számát, születési helyét, idejét, anyja nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét,
b) a munkáltató nevét, székhelyét, adószámát (ennek hiányában adóazonosító jelét),
c) a bejelentés helye szerinti telephely címét.
(9b)[41] A kifogásolt eseteket a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv ismételt vizsgálatra, adatkiegészítésre vagy törlésre visszaküldi a munkavédelmi hatóságnak.
(9c)[42] A munkavédelmi hatóság a betegség foglalkozási megbetegedésként történő elfogadásáról az Eüak. 33. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével értesíti a munkáltatót.
(10)[43] A munkavédelmi hatóság a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv (9) bekezdés szerinti tájékoztatásának kézhezvétele után a vizsgálati lap egy-egy példányát
a) a munkavállalónak, halált okozó foglalkozási megbetegedés esetén a hozzátartozónak,
b) a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának, továbbá
c)[44] TAJ számmal ellátva és a bejelentőlappal, valamint a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv tájékoztatásával együtt az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal részére
küldi meg.
(11) Amennyiben a bejelentés nem a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosától érkezett, a vizsgálat vezetője köteles értesíteni a bejelentő orvost a kivizsgálás eredményéről.
5/A. §[45] (1) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa az általa észlelt, külön jogszabályban meghatározott vegyi anyagok, továbbá zaj okozta fokozott expozíciós esetről a munkavállaló leletének kézhezvételét követő 1 munkanapon belül értesíti a munkáltatót.
(2) A munkáltatónak a fokozott expozíciós eset kivizsgálását a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül meg kell kezdeni, valamint az esetről való tudomásszerzés napjától számított legkésőbb 30 napon - különösen bonyolult esetekben hatvan napon - belül a lehetséges okokat fel kell tárni, és intézkedni kell a további fokozott expozíciós esetek megelőzése érdekében. A kivizsgálást a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa, a munkavédelmi szakember és a munkavédelmi képviselő bevonásával kell lefolytatni.
(3) A tömeges fokozott expozíciós esetet a munkáltatónak az esetről való tudomásszerzést követően - telefonon, telefaxon, e-mailben vagy személyesen - haladéktalanul be kell jelentenie a fokozott expozíció kialakulásának helyszíne szerint illetékes munkavédelmi hatóságnak.
5/B. §[46] (1) A munkáltató az általa kivizsgált fokozott expozíciós esetről - a miniszter honlapján közzétett módon - jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvet a fokozott expozícióval érintett munkavállalókra vonatkozóan személyenként kell kitölteni.
(2) A jegyzőkönyv tartalmazza:
a)[47] a bejelentésazonosítót, a vármegyekódot;
b) a fokozott expozíció megnevezését, valamint az előfordulás egyedi vagy tömeges jellegét;
c) a munkáltató nevét, adószámát (ennek hiányában adóazonosító jelét), székhelyét, a fokozott expozíció kialakulásának helyszíne szerinti telephely címét, a szakágazati kódot;
d) az érintett munkavállaló nevét, nemét, TAJ számát, születési helyét, idejét, anyja nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét;
e) az érintett munkavállaló jelenlegi munkakörben végzett tevékenységét, FEOR kódját, jelenlegi és előző munkáltatóknál betöltött korábbi munkaköreit (a munkakörök felsorolásánál jelölendő a munkáltató neve, címe, a betöltött munkakör és az adott munkakörben eltöltött időtartam);
f) a fokozott expozíciós esettel kapcsolatos jelenlegi munkakörben eltöltött expozíciós időt, a fokozott expozíciós esettel kapcsolatos munkakörben összesen eltöltött expozíciós időt;
g) a fokozott zaj expozíciós eset bejelentésének alapjául szolgáló audiometriás vizsgálat vagy a fokozott vegyi expozíciós eset bejelentésének alapjául szolgáló biológiai expozíciós (hatás) mutató vizsgálati eredményeit;
h) a bejelentést indokoló kóroki tényezővel kapcsolatban a korábbi munkahelyein előforduló fokozott expozíciót vagy megbetegedést;
i) az előzetes és időszakos munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálat tényét, eredményeit;
j) az érintett munkavállaló soron kívüli munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatának eredményét;
k) az adott munkakörben végzett biológiai monitor/audiológiai vizsgálat előírt gyakoriságát, az utolsó öt biológiai monitor/audiológiai vizsgálat dátumát, eredményeit;
l) a fokozott expozíciót okozó kóroki tényezők műszaki vizsgálatának eredményeit, különösen a mérések irányát, időpontját;
m) a fokozott expozíció okát;
n) annak megállapítását, hogy a munkavállaló, illetve a munkáltató magatartásával hozzájárult-e a fokozott expozíció kialakulásához;
o) a fokozott expozíciós eset körülményeinek, okainak és a kivizsgálás tapasztalatainak, valamint a kivizsgálás során hozott munkáltatói intézkedések részletes, tartalmi ismertetését;
p) a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa, a munkavédelmi szakember és a munkavédelmi képviselő észrevételeit, véleményét, javaslatát és azt, hogy a kivizsgálással egyetértenek-e;
q) annak igazolását, hogy az eset kivizsgálásában a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa, a munkavédelmi szakember és a munkavédelmi képviselő részt vett.
(3) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:
a) a zaj okozta fokozott expozíciós eset bejelentésének alapjául szolgáló audiológiai leleteket és az akkreditált szervezet által elvégzett zajmérés jegyzőkönyvét vagy
b) a fokozott vegyi expozíciós eset bejelentésének alapjául szolgáló biológiai expozíciós mutatók laboratóriumi vizsgálati eredményeit, valamint a munkahelyi levegőszennyezettség meghatározására irányuló vizsgálatok eredményeit.
5/C. §[48] (1) A munkáltató a vizsgálat lezárását követően a jegyzőkönyvet, a laborleletet, valamint a mérési eredményeket elektronikusan vagy egyéb úton 3 munkanapon belül megküldi a fokozott expozíció kialakulásának helyszíne szerint illetékes munkavédelmi hatóságnak.
(2)[49] A munkavédelmi hatóság a fokozott expozíciós esetről felvett jegyzőkönyvben rögzített adatokról az Mvt. 64/E. §-a szerint nyilvántartást vezet.
(3) A munkavédelmi hatóság az 5. § (2) és (3) bekezdésben felsorolt iratokat azok beérkezésétől számított 8 napon belül nyilvántartás céljából megküldi a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szervnek.
5/D. §[50] (1)[51]
(2) A munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv az Országos Statisztikai Adatszolgáltatási Program (OSAP) által előírt jelentési rendnek megfelelően évenként országos összesítő jelentést készít.
6. §[52] A munkaegészségügyi szabálytalanságok megszüntetésére, a hasonló esetek előfordulásának megelőzésére a munkavédelmi hatóság szükség esetén intézkedik. Közegészségügyi-járványügyi szabálytalanság észlelése esetén a munkavédelmi hatóság értesíti a népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatalt.

A helyi feladatok meghatározása

7. § A munkáltató köteles
a) a munkavállaló megbetegedésével, fokozott expozíciós esetével összefüggő munkahelyre, munkakörülményekre vonatkozó információkat, adatokat a vizsgálat vezetőjének a rendelkezésére bocsátani;
b) a kivizsgálást elősegíteni, a kórisme felállításához szükséges orvosi és higiénés vizsgálatok elvégeztetéséről, a 6. §-ban említett intézkedések végrehajtásáról gondoskodni.
c)[53] halálos, tömeges foglalkozási betegség, tömeges fokozott expozíció, illetve ugyanazon kóroki tényezőre visszavezethető, ugyanazon tevékenységgel kapcsolatosan ismételten előforduló fokozott expozíciók esetén az Mvt. 23. §-ának (2) bekezdése szerinti soron kívüli ellenőrzést lefolytatni, és az 54. §-ának (3) bekezdése szerinti soron kívüli kockázatértékelést elvégezni.

Hatálybalépés

8. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(2)[54]
(3) Ez a rendelet nem érinti a munkabalesetek és a fertőző betegségek bejelentéséről és nyilvántartásáról szóló külön jogszabályban meghatározott bejelentési kötelezettséget.
(4)[55] E rendelet a foglalkozási megbetegedések európai jegyzékéről szóló 2003/670/EK ajánlásnak való megfelelést szolgálja.
9. §[56] Ez a rendelet
a) a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2398 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
b) a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról szóló, 2022. március 9-i (EU) 2022/431 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
1. számú melléklet a 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelethez[57]
2. számú melléklet a 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelethez[58]
3. számú melléklet a 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelethez[59]
4. számú melléklet a 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelethez[60]
5. számú melléklet a 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelethez[61]
6. számú melléklet a 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelethez[62]

Lábjegyzet

[1]A 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 1. § 1. bekezdése a 58/1997. (XII. 21.) NM rendelet 1. § 1. bekezdésének megfelelően módosított szöveg

[2]A nyitó szövegrészt módosította az 51/2017. (XII. 29.) NGM rendelet 8. §-a. Hatályos 2018.01.01.

[3]Hatályon kívül helyezte a 18/2007. (V. 10.) SZMM rendelet 24. § a) pontja. Hatálytalan 2007.05.13.

[4]Módosította az 51/2017. (XII. 29.) NGM rendelet 8. §-a. Hatályos 2018.01.01.

[5]Módosította a 69/2003. (XII. 16.) ESZCSM rendelet 3. § (2) bekezdése a) pontja. Hatályos 2003.12.24.

[6]A 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 1. § 4. bekezdését a 58/1997. (XII. 21.) NM rendelet 7. § 1. bekezdése hatályon kívül helyezte

[7]Megállapította a 10/2019. (IX. 4.) PM rendelet 8. §-a. Hatályos a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítéséről szóló törvény hatálybalépését követő napon.

[8]Módosította a 10/2019. (IX. 4.) PM rendelet 13. § a) pontja. Hatályos a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítéséről szóló törvény hatálybalépését követő napon.

[9]A 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 2. §-ának f) pontját a 58/1997. (XII. 21.) NM rendelet 2. § -a iktatta be

[10]Megállapította a 27/2010. (XII. 31.) NGM rendelet 9. § (1) bekezdése. Hatályos 2011.01.01.

[11]Megállapította az 57/2023. (XII. 28.) GFM rendelet 1. §-a. Hatályos 2023.12.31.

[12]Megállapította a 10/2019. (IX. 4.) PM rendelet 9. § (2) bekezdése. Hatályos a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítéséről szóló törvény hatálybalépését követő napon.

[13]Hatályon kívül helyezte az 57/2023. (XII. 28.) GFM rendelet 5. § a) pontja. Hatálytalan 2023.12.31.

[14]Hatályon kívül helyezte az 57/2023. (XII. 28.) GFM rendelet 5. § a) pontja. Hatálytalan 2023.12.31.

[15]Módosította a 62/2016. (XII. 29.) NGM rendelet 48. § (3) bekezdés a) pontja. Hatályos 2017.04.01.

[16]Módosította a 62/2016. (XII. 29.) NGM rendelet 48. § (3) bekezdés b) pontja. Hatályos 2017.04.01.

[17]Módosította a 62/2016. (XII. 29.) NGM rendelet 48. § (3) bekezdés c) pontja. Hatályos 2017.04.01.

[18]Megállapította a 27/2010. (XII. 31.) NGM rendelet 9. § (1) bekezdése. Hatályos 2011.01.01.

[19]Módosította a 10/2019. (IX. 4.) PM rendelet 12. § a) pontja. Hatályos a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítéséről szóló törvény hatálybalépését követő napon.

[20]Módosította a 9/2015. (III. 31.) NGM rendelet 9. § c) pontja. Hatályos 2015.04.01.

[21]Módosította az 57/2023. (XII. 28.) GFM rendelet 4. §-a. Hatályos 2023.12.31.

[22]Megállapította a 27/2010. (XII. 31.) NGM rendelet 9. § (1) bekezdése. Hatályos 2011.01.01. Egyúttal hatályon kívül helyezte az 5. § előtt álló "A foglalkozási betegség és a fokozott expozíciós eset körülményeinek kivizsgálása" című alcímet.

[23]Megállapította a 10/2019. (IX. 4.) PM rendelet 10. § (1) bekezdése. Hatályos a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítéséről szóló törvény hatálybalépését követő napon.

[24]Módosította a 28/2022. (XII. 30.) GFM rendelet 3. § a) pontja. Hatályos 2023.01.01.

[25]Megállapította a 29/2022. (XII. 30.) GFM rendelet 1. §-a. Hatályos 2023.01.02.

[26]Módosította a 10/2019. (IX. 4.) PM rendelet 12. § c) pontja. Hatályos a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítéséről szóló törvény hatálybalépését követő napon.

[27]Megállapította a 9/2015. (III. 31.) NGM rendelet 8. §-a. Hatályos 2015.04.01.

[28]A nyitó szövegrészt módosította a 10/2019. (IX. 4.) PM rendelet 12. § d) pontja. Hatályos a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítéséről szóló törvény hatálybalépését követő napon.

[29]Módosította a 28/2022. (XII. 30.) GFM rendelet 3. § a) pontja. Hatályos 2023.01.01.

[30]Módosította a 28/2022. (XII. 30.) GFM rendelet 3. § a) pontja. Hatályos 2023.01.01.

[31]Módosította a 28/2022. (XII. 30.) GFM rendelet 3. § a) pontja. Hatályos 2023.01.01.

[32]Módosította a 28/2022. (XII. 30.) GFM rendelet 3. § a) pontja. Hatályos 2023.01.01.

[33]Módosította a 10/2019. (IX. 4.) PM rendelet 13. § d) pontja. Hatályos a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítéséről szóló törvény hatálybalépését követő napon.

[34]Megállapította a 10/2019. (IX. 4.) PM rendelet 10. § (3) bekezdése. Hatályos a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítéséről szóló törvény hatálybalépését követő napon.

[35]Beiktatta a 10/2019. (IX. 4.) PM rendelet 10. § (4) bekezdése. Hatályos a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítéséről szóló törvény hatálybalépését követő napon.

[36]A nyitó szövegrészt módosította a 32/2021. (VII. 26.) ITM rendelet 2. §-a. Hatályos 2022.01.01.

[37]Módosította a 9/2015. (III. 31.) NGM rendelet 9. § b) pontja. Hatályos 2015.04.01.

[38]Megállapította a 32/2021. (VII. 26.) ITM rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2021.07.27.

[39]Beiktatta a 10/2019. (IX. 4.) PM rendelet 10. § (6) bekezdése. Hatályos a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítéséről szóló törvény hatálybalépését követő napon.

[40]A nyitó szövegrészt módosította a 28/2022. (XII. 30.) GFM rendelet 3. § a) pontja. Hatályos 2023.01.01.

[41]Beiktatta a 10/2019. (IX. 4.) PM rendelet 10. § (6) bekezdése. Hatályos a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítéséről szóló törvény hatálybalépését követő napon.

[42]Beiktatta a 10/2019. (IX. 4.) PM rendelet 10. § (6) bekezdése. Hatályos a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítéséről szóló törvény hatálybalépését követő napon.

[43]Megállapította a 10/2019. (IX. 4.) PM rendelet 10. § (7) bekezdése. Hatályos a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítéséről szóló törvény hatálybalépését követő napon.

[44]Módosította a 28/2022. (XII. 30.) GFM rendelet 3. § a) pontja. Hatályos 2023.01.01.

[45]Beiktatta a 10/2019. (IX. 4.) PM rendelet 11. §-a. Hatályos a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítéséről szóló törvény hatálybalépését követő napon.

[46]Beiktatta a 10/2019. (IX. 4.) PM rendelet 11. §-a. Hatályos a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítéséről szóló törvény hatálybalépését követő napon.

[47]Módosította a 28/2022. (XII. 30.) GFM rendelet 3. § c) pontja. Hatályos 2023.01.01.

[48]Beiktatta a 10/2019. (IX. 4.) PM rendelet 11. §-a. Hatályos a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítéséről szóló törvény hatálybalépését követő napon.

[49]Megállapította az 57/2023. (XII. 28.) GFM rendelet 2. §-a. Hatályos 2023.12.31.

[50]Beiktatta a 10/2019. (IX. 4.) PM rendelet 11. §-a. Hatályos a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítéséről szóló törvény hatálybalépését követő napon.

[51]Hatályon kívül helyezte az 57/2023. (XII. 28.) GFM rendelet 5. § b) pontja. Hatálytalan 2023.12.31.

[52]Módosította a 9/2015. (III. 31.) NGM rendelet 9. § k) és l) pontja. Hatályos 2015.04.01.

[53]Beiktatta a 18/2007. (V. 10.) SZMM rendelet 5. § (8) bekezdése. Hatályos 2007.05.13.

[54]Hatályon kívül helyezte a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 39. § 22. pontja. Hatálytalan 2008.05.16.

[55]Beiktatta a 18/2007. (V. 10.) SZMM rendelet 5. § (9) bekezdése. Hatályos 2007.05.13.

[56]Beiktatta az 57/2023. (XII. 28.) GFM rendelet 3. §-a. Hatályos 2023.12.31.

[57]Hatályon kívül helyezte a 13/2002. (XI. 28.) ESZCSM-FMM együttes rendelet 8. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2002.12.06.

[58]Hatályon kívül helyezte a 10/2019. (IX. 4.) PM rendelet 13. § e) pontja. Hatálytalan a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítéséről szóló törvény hatálybalépését követő naptól.

[59]Hatályon kívül helyezte a 10/2019. (IX. 4.) PM rendelet 13. § e) pontja. Hatálytalan a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítéséről szóló törvény hatálybalépését követő naptól.

[60]Hatályon kívül helyezte a 10/2019. (IX. 4.) PM rendelet 13. § e) pontja. Hatálytalan a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítéséről szóló törvény hatálybalépését követő naptól.

[61]Hatályon kívül helyezte a 10/2019. (IX. 4.) PM rendelet 13. § e) pontja. Hatálytalan a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítéséről szóló törvény hatálybalépését követő naptól.

[62]Hatályon kívül helyezte a 10/2019. (IX. 4.) PM rendelet 13. § e) pontja. Hatálytalan a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítéséről szóló törvény hatálybalépését követő naptól.

Hivatkozó joganyagok

58/1997. (XII. 21.) NM rendelet a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet módosításáról

69/2003. (XII. 16.) ESZCSM rendelet a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet módosításáról

13/2002. (XI. 28.) ESZCSM-FMM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM-SZCSM együttes rendelet módosításáról

18/2007. (V. 10.) SZMM rendelet egyes miniszteri rendeleteknek az egységes munkavédelmi hatóság megszervezésével kapcsolatos módosításáról

73/B/2005. AB határozat A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 64. § (1) bekezdése és a 65. § (1) és (4) bekezdései, továbbá a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 45. § (6) bekezdése, valamint a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 3. § (1) és (4) bekezdései, illetve az 5. § (1), (6), (7) és (9) bekezdései alkotm

48/2012. (XII. 28.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter feladatkörébe tartozó egyes miniszteri rendeleteknek a járási (fővárosi kerületi) hivatalok kialakításával összefüggő módosításáról

53/2012. (XII. 29.) NGM rendelet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományát érintő egyes NGM rendeletek módosításáról

Bírósági jogesetek

BH 2001.2.87 I. A munkáltató kártérítési felelőssége szempontjából a fertőzést okozó kullancscsípés (Lyme-kór) üzemi balesetnek minősül, minthogy a fertőzés és ennek következtében az egészségkárosodás egyszeri, hirtelen külső hatásra következik be. II. A fertőzött kullancs csípése következtében kialakult egészségkárosodásért a munkáltató vétkességére tekintet nélkül fennálló teljes kártérítési felelősségét nem érinti, hogy a fertőzés természete miatt a Lyme-kór okozta panaszok, a keresőképtelenség, a munkaképesség-csökk

BH 2004.6.252 I. A foglalkozási megbetegedés miatt igényelt baleseti járadék iránti követelés elbírálására és folyósítására a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól és a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvények rendelkezéseit együtt kell alkalmazni [Ebtv. 65. § (5) bekezdés]. II. Az igény a foglalkozási megbetegedés tényét megállapító előzetes döntés nélkül nem bírálható el. Ezt a döntést a fél a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv ellen indított perben vitathatja [Ebtv. 64. § (1) bekezdés; 217/1997. (XII.

BH+ 2004.8.385 A foglalkozási megbetegedésre alapított baleseti járadékigény elbírálásánál a foglalkozási megbetegedés tényének megállapítása nem a nyugdíjbiztosítási szerv hatáskörébe tartozik [1997. évi LXXXIII. törvény 64. § (1) bekezdés, 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 43. §, 45. §, 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 3. §, 5. §].

BH+ 2007.7.329 A foglalkozási megbetegedést a MEP-nek kell bejelenteni, efelől a MEP határoz [217/1997. (XII. 1.) Korm. r. 43. §]

EH 2010.2158 I. Bizonyítottnak tekintendő a károsodásnak (Hepatitis B fertőzés) a közalkalmazotti jogviszonnyal fennálló összefüggése, ha azt a munkavégzés konkrét körülményei - ideértve a munkáltatónak a munkavédelmi szabályok betartásával kapcsolatos magatartását - meggyőzően alátámasztják [Mt. 174. § (4) bekezdés, Pp. 206. § (1) bekezdés]. II. A rokkantsági nyugdíjban részesülő károsultat a kárenyhítési kötelezettség nem terheli [Mt. 182. § c) pont].

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Megbízható forrás, szakértő munkatárs

adozona.hu