adozona.hu

2011. évi CLXXXI. törvény

2011. évi CLXXXI. törvény

a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról

Hivatalos rövidítése: Cnytv.

Kiválasztott időállapot: Mi ez?

Mi ez?

Kibocsátó(k): Országgyűlés
Jogterület(ek): Non-profit szervezetek szabályozása , Polgári jog , Társasági jog
Tipus: törvény
Érvényesség kezdete: 2024.09.01
Érvényesség vége: 2025.01.14
Jogszabály indoklása: T/4916. számú törvényjavaslat indokolással - A cégnek nem minősülő szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az e törvényben meghatározott szervezeteket, valamint azokat a szervezeteket, amelyek esetében külön törvény bírósági nyilvántartásba vételt rendel, a szervezet székhelye szerint illetékes törvényszék veszi nyilvántartásba. A nyilvántartást vezető bíróság illetékes az e törvényben meghatározott polgári nemperes eljárások lefolytatására.
Az e törvényben szabályozott polgári peres eljárások lefolytatására - e törvényben meghatározott kivétellel - a szervezet székhelye szerinti bíróság illetéke...

Csak a jogszabály szövegének mutatása

2011. évi CLXXXI. törvény

a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról[1]

Egyes veszélyhelyzeti IV./háborús normák:

419/2022. (X. 27.) Korm. rendelet (különösen: 1. § b) pont, 2-5. §)

Egyes veszélyhelyzeti III./járványügyi normák:

2021. évi XCIX. törvény (különösen: 3. §, 71. §)

345/2021. (VI. 18.) Korm. rendelet (különösen: 24. §, 32. §)

179/2021. (IV. 16.) Korm. rendelet (különösen: 24. §)

112/2021. (III. 6.) Korm. rendelet (különösen: 18-19. §)

Egyes veszélyhelyzeti II./járványügyi normák:

2020. évi LVIII. törvény (különösen: 93. §, 51. A jogi személyekre vonatkozó átmeneti szabályok)

Egyes veszélyhelyzeti I. normák:

74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet (különösen: 18. §, 19. §, 97. §)

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Hatáskör és illetékesség

1. § (1) Az e törvényben meghatározott szervezeteket, valamint azokat a szervezeteket, amelyek esetében külön törvény bírósági nyilvántartásba vételt rendel, a szervezet székhelye szerint illetékes törvényszék veszi nyilvántartásba. A nyilvántartást vezető bíróság illetékes az e törvényben meghatározott polgári nemperes eljárások lefolytatására.
(2)[2] Az e törvényben szabályozott polgári peres eljárások lefolytatására - e törvényben meghatározott kivétellel - a szervezet székhelye szerinti bíróság illetékes.

2. A bíróság feladata

2. § A bíróság feladata
a) a 4. §-ban meghatározott szervezet (a továbbiakban együtt: szervezet) nyilvántartásba vétele (a továbbiakban: nyilvántartásba vételi eljárás),
b) a nyilvántartásba vett szervezetre vonatkozó adat, jog, valamint tény nyilvántartásba történő bejegyzése, módosítása, törlése (a továbbiakban: változásbejegyzési eljárás),
c) azoknak az egyéb polgári nemperes eljárásoknak a lefolytatása, amelyeket e törvény a bíróság hatáskörébe utal,
d) a szervezet nyilvántartásból való törlése (a továbbiakban: nyilvántartásból való törlési eljárás),
e) a civil és az egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásának (a továbbiakban: nyilvántartás) vezetése és
f) a nyilvántartás adatairól - a törvényben meghatározott módon - tájékoztatás nyújtása.
3. § Az e törvényben szabályozott polgári nemperes eljárásokban a bíróság az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) által működtetett, a bíróságok, valamint a felek és az eljárásban részt vevő egyéb személyek részére rendelkezésre álló, az interneten elérhető országosan egységes számítástechnikai rendszere (a továbbiakban: informatikai rendszer) használatával, gépi adatfeldolgozással jár el.
4. § A bíróság tartja nyilván
a) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Ectv.) alapján létrehozott egyesületet,
b) az Ectv. alapján létrehozott és a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény szerint működő pártot,
c) az Ectv. alapján létrehozott és a sportról szóló törvény alapján működő szervezetet,
d)[3] a sportról szóló törvény alapján működő országos sportági szakszövetséget,
e)[4] a törvénnyel létrehozott köztestületet, ha a törvény eltérően nem rendelkezik,
f)[5] az alapítványt, a közalapítványt,
g) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény alapján alapított magánnyugdíjpénztárt,
h) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény szerint alapított önkéntes kölcsönös biztosító pénztárt és az átalakulással létrejövő vegyes nyugdíjpénztárt,
i) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerint létrehozott a hitelintézetek önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapját,
j) a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló törvény szerint alapított Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezetet,
k)[6] a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (a továbbiakban: Ehtv.) alapján működő bejegyzett egyházat, nyilvántartásba vett egyházat, vallási egyesületet,
l)[7] a 2013. évi CXXXV. törvénnyel létrehozott Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetét és a Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Alapját.
m)[8] azt a szervezetet, amelynek e törvény szerinti nyilvántartásba vételét törvény elrendeli.

3. A Polgári perrendtartás alkalmazása

5. §[9] (1)[10] Az e törvényben szabályozott polgári nemperes eljárásokban azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket törvény eltérően nem szabályoz a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A bírósági titkár első fokon önállóan önálló aláírási joggal eljárhat, érdemi határozatot hozhat a törvényben szabályozott polgári nemperes eljárásokban.
(3)[11] Az e törvényben szabályozott polgári nemperes eljárásokban, ha
a) a kérelmező (a szervezet) nem biztosítja, hogy részére (képviselő, kézbesítési megbízott részére) a hivatalos iratok kézbesíthetőek legyenek,
b)[12] a belföldi idézési címmel és belföldi idézési című képviselővel sem rendelkező kérelmező (szervezet) a kérelem - ide nem értve a szervezet nyilvántartásba vételére irányuló kérelmet - benyújtásával egyidejűleg nem jelöl meg belföldi idézési című kézbesítési megbízottat (Pp. 142-143. §) vagy az irat a kézbesítési megbízott részére nem volt kézbesíthető,
c) az elektronikus útra kötelezett vagy elektronikus utat választó kérelmező (szervezet) nem biztosítja - külön jogszabályban meghatározott módon - azt, hogy részére (képviselő, kézbesítési megbízott részére) a hivatalos iratok elektronikus úton kézbesíthetőek legyenek,
a bíróság az iratokat hirdetmény útján kézbesíti.
(4)[13] Az irat nem minősül kézbesíthetőnek, ha a kérelmező (szervezet, képviselő, kézbesítési megbízott) lakcíme, illetve székhelye ismeretlen, vagy a postai küldemény azzal a megjegyzéssel érkezik vissza, hogy a cím nem azonosítható, a címzett ismeretlen vagy elköltözött, a címzett meghalt vagy megszűnt és a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető szerv megkeresése nem járt eredménnyel.
(5)[14] Az e törvényben szabályozott polgári nemperes eljárásokban a Pp. 148. § (1) és (2) bekezdését alkalmazni kell.
(6)[15] A beadvány és mellékletei benyújtása során a Pp. 114. § (3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell, azzal, hogy a szervezet által működési körében kiállított, szabályszerűen aláírt okirat is benyújtható.

4. A beadványokra vonatkozó általános szabályok

6. § A beadványokat egy példányban - ha jogszabály a beadványra űrlapot rendszeresít - űrlapon kell benyújtani.
7. § (1)[16] A beadványokat elektronikus úton történő eljárás esetén kizárólag űrlapon lehet a bíróság részére, az OBH útján benyújtani.
(2)[17]
(3)[18]
(4) Az elektronikus úton benyújtott beadványokhoz - jogszabályban meghatározott módon - csatolható melléklet.
8. § (1) Az e törvényben szabályozott polgári nemperes eljárások során
a) a magánnyugdíjpénztár,
b) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,
c) a hitelintézetek önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapja,
d) a köztestület,
e) a kölcsönös biztosító egyesület,
f) a hegyközség,
g) a párt,
h)[19] az országos sportági szakszövetség,
i) a szövetség
j)[20] a közalapítvány
a beadványokat kizárólag elektronikus úton terjesztheti elő, e rendelkezés irányadó e szervezetek nyilvántartásba vétele iránti kérelme benyújtására is.
(2) A beadvány - az (1) bekezdésben foglalton túl - kizárólag elektronikus úton terjeszthető elő, ha
a) a kérelmező jogi képviselővel jár el vagy
b) a kérelmező az egyszerűsített nyilvántartásba vételi (változásbejegyzési) eljárás lefolytatását kéri.
(3) A közhasznú szervezetté minősítés iránti kérelmet kizárólag elektronikus úton lehet előterjeszteni, s az eljárásban a kérelmező a beadványokat kizárólag elektronikus úton terjesztheti elő. A közhasznú szervezet a beadványokat kizárólag elektronikus úton terjesztheti elő.
(4)[21] Az Ectv.-ben meghatározott beszámolót és a közhasznúsági mellékletét (a továbbiakban együtt: beszámoló) elektronikus úton küldi meg a bíróság részére
a) az elektronikus eljárásra kötelezett kérelmező, és
b) az Ectv. 2. § 6. pont b) és c) alpontja szerinti civil szervezet, ha mérlegfőösszege eléri az ötmillió forintot.
9. § (1)[22] A jogi képviselő feladata az általa készített okiratok mellett a kérelem mellékletét képező, nem általa készített okiratok elektronikus okirati formába történő átalakítása. A jogi képviselő az eredetileg nem elektronikus formában készült okiratok megőrzéséről az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben szabályozott módon gondoskodik.
(2) Az elektronikus útra kötelezett - ha nem jogi képviselővel jár el - és az elektronikus eljárást választó kérelmező köteles gondoskodni a beadvány mellékleteit képező papír alapú okiratok elektronizálásáról és a papír alapú okiratok őrzéséről.
(3) Az elektronikus útra kötelezett - ha nem jogi képviselővel jár el - és az elektronikus eljárást választó kérelmező, illetve a jogi képviselő köteles a papír alapú okiratot a bíróság felhívására bemutatni az elektronikus okirattal való egyezőség megállapítása érdekében, ha e tekintetben a bíróságnak alapos kétsége merül fel. Az országos ügyvédi levéltárban elhelyezett okiratok bemutatásáról a Magyar Ügyvédi Kamara gondoskodik.
(4) A beadványt és annak elektronikus okirati formába átalakított mellékleteit az elektronikus útra kötelezett - ha nem jogi képviselővel jár el - és az elektronikus eljárást választó kérelmezőnek, illetve a jogi képviselőnek kell külön jogszabályban meghatározott módon, az informatikai rendszeren keresztül a bíróságnak megküldenie. A kérelem benyújtására vonatkozó határidők számítása szempontjából a beadvány informatikai rendszerbe érkezésének időpontja irányadó.
(5) A hatóságok, pénzforgalmi szolgáltatók vagy más szervek által kiadott - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentum közvetlenül csatolható a kérelemhez.
(6) E § alkalmazásában az okirat akkor tekintendő elektronikus okirati formába átalakítottnak, ha az okirat elektronikus másolatának képe megegyezik a papír alapú okiratéval.
10. § Azt, hogy a beadvány elektronikus benyújtására szolgáló, e törvényben és külön jogszabályban meghatározott módokat és technikai eszközöket jogszerűen alkalmazzák, vélelmezni kell.
11. § (1) Az elektronikus útra nem kötelezett kérelmező beadványát választása szerint elektronikus úton is benyújthatja, ebben az esetben az eljárás folyamán - az eljárás jogerős befejezéséig - a bírósággal a kapcsolatot elektronikus úton kell tartania.
(2) Ha az elektronikus útra nem kötelezett kérelmező eljárására az elektronikus utat választotta, utóbb, a beadvány papír alapú benyújtásával egyidejűleg kérheti a bíróságtól a papír alapú eljárásra való áttérés engedélyezését. A kérelmezőnek a kérelemben valószínűsítenie kell, hogy körülményeiben olyan változás következett be, amely miatt az elektronikus úton történő eljárás a továbbiakban számára aránytalan megterhelést jelentene. A papír alapú eljárásra való áttérés engedélyezése esetén erről külön végzést hozni nem kell, az áttérés iránti kérelem elutasításáról a bíróság végzéssel határoz, a végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
(3)[23] A papír alapú eljárásra való áttérés iránti kérelem elutasítása esetén azonos okból ismételten áttérés iránti kérelmet nem lehet benyújtani, az ennek ellenére benyújtott áttérés iránti kérelmet a bíróság visszautasítja.
(4)[24] Ha a bíróság az áttérés iránti kérelmet elutasítja, felhívja a kérelmezőt, hogy a papíralapon megküldött beadványt szabályszerűen elektronikus úton nyújtsa be. Ha a kérelmező e felhívásnak nem tesz eleget, a bíróság a kérelmet visszautasítja. A bíróság a felhívást, az áttérés iránti kérelem elutasítását és a kérelem visszautasítását papíralapon közli a kérelmezővel.
12. § Ha az elektronikus útra nem kötelezett kérelmező az eljárás folyamatban léte alatt kíván az elektronikus útra áttérni, beadványát elektronikus úton kell benyújtania, és a továbbiakban a bírósággal a kapcsolatot elektronikus úton kell tartania.
13. § Elektronikus úton történő beadás esetén a beadvány benyújtásáról annak benyújtója az informatikai rendszer útján automatikusan visszaigazolást kap.
14. § (1) A bíróság - jogszabályban meghatározott módon - rögzíti az informatikai rendszerben
a) a papír alapú űrlap e törvényben és külön jogszabályban meghatározott adatait,
b) a papír alapú űrlapot,
c) a papír alapú űrlaphoz csatolt mellékleteteket és
d) az elektronikus beadványt és mellékleteit.
(2) A papír alapú iratok - 9. § (6) bekezdésben meghatározott módon történő - elektronizálására a bíróságnak öt munkanap áll rendelkezésére. Az iratok elektronizálásához szükséges időt - legfeljebb azonban öt munkanapot - az ügyintézési határidő számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.

5. Kézbesítés

15. § (1)[25] Az elektronikus útra kötelezett kérelmező és az elektronikus utat választó kérelmező részére a bíróság az iratokat a Pp.-ben meghatározottak szerint, elektronikus úton kézbesíti.
(2) Az (1) bekezdés szerint kézbesített irat megőrzi közokirati minőségét.
(3)[26] Az elektronikus útra kötelezett kérelmező és az elektronikus utat választó kérelmező részére a másodfokú bíróság végzését az elsőfokú bíróság kézbesíti az (1) és (2) bekezdés szabályainak alkalmazásával.
16. § (1) A bíróság az ügyész részére elektronikus úton küldi meg az iratokat.
(2)[27] A bíróság az állami adóhatósággal, a Központi Statisztikai Hivatallal, más hatósággal és a cégbírósággal a kapcsolatot az informatikai rendszer alkalmazásával elektronikus úton tartja.
17. § (1)[28] Ha a belföldi idézési címmel és belföldi idézési című képviselővel sem rendelkező kérelmező a szervezet nyilvántartásba vételére irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg nem jelöl meg belföldi idézési című kézbesítési megbízottat (Pp. 142-143. §) vagy az irat a kézbesítési megbízott részére nem volt kézbesíthető, a bíróság felhívja, hogy a felhívás kézhezvételétől számított harminc napon belül a kézbesítési megbízott nevét és címét jelentse be, és - szükség szerint - egyidejűleg a kézbesítési megbízottal kötött és teljes bizonyítóerejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt megbízási szerződését nyújtsa be.
(2)[29]

5/A. A bíróság egyes speciális feladatai[30]

18. §[31] (1) A szervezet volt vezető tisztségviselője kérheti a bíróságtól annak nyilvántartásba való bejegyzését, hogy vezető tisztségviselői megbízatásáról való lemondása a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) 3:25. § (4) bekezdésében meghatározott hatvan nap elteltével hatályossá vált, ha az adat módosítása iránt változásbejegyzési eljárás nincs folyamatban. A kérelemről a szervezet nyilvántartását vezető bíróság nemperes eljárásban határoz.
(2) A kérelemhez csatolni kell:
a) a lemondó nyilatkozat másolatát és
b) a lemondás joghatályos közlését igazoló iratot.
(3)[32] Az eljárás során hozott végzéseket a szervezetnek is kézbesíteni kell. A bíróság a szabályszerűen előterjesztett kérelemről haladéktalanul értesíti az ügyészséget, ha a szervezet felett az ügyészség törvényességi ellenőrzést lát el. Ha a szervezet felett más szervezet lát el törvényességi felügyeletet, a kérelemről e szervezetet értesíti a bíróság.
18/A. §[33] (1) Ha jogszabály rendelkezése alapján a szervezet közlemény vagy egyéb irat közzétételére köteles, a szervezetnek a nyilvántartását vezető bíróság részére kell megküldenie azokat a közleményeket és egyéb iratokat, amelynek közzétételére törvény rendelkezése alapján köteles.
(2) Ha a bíróság részére megküldött iratok megfelelőek, a bíróság azokat jogszabályban meghatározott módon, közzététel céljából továbbítja az OBH részére.
(3) Az OBH a (2) bekezdés alapján részére megküldött iratokat az országos névjegyzék erre szolgáló felületén a bíróságok központi internetes oldalán teszi közzé.

6. Egyéb általános szabályok

19. § (1)[34] Ha e törvény vagy az igazságügyért felelős miniszter rendelete másként nem rendelkezik, a bíróság a határozatait és más iratait az informatikai rendszer alkalmazásával állítja elő.
(2) E törvény, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alapján a bíróság által az informatikai rendszer útján előállított jegyzőkönyv (igazolás), határozat (értesítés), és az ezekről kiállított papír alapú másolat (kiadmány) közokirat. Ugyanilyen bizonyító erővel bizonyítja a kérelmezők beadványairól, valamint a kézbesítési bizonyítványról (tértivevényről) a bíróság vagy az informatikai rendszer által készített másolat, illetve ezen iratokról a rendszerbe bevitt adatok, valamint ezen adatok alapján készített okirat azt, hogy annak tartalma az eredeti okiratéval megegyezik.
(3)[35] A bíróság által az informatikai rendszer alkalmazásával előállított vagy az informatikai rendszer útján automatizáltan előállított irat a Pp. 323. §-a szerinti elektronikus közokirat.
(4)[36] Ha e törvény az ügyész eljárás indítványozásának jogához a közérdek sérelme fennállása valószínűsítését írja elő, a közérdek sérelme fennáll, ha az indítványában az ügyész a nyilvántartás adatának hibáját jelöli meg.

II. FEJEZET

A KÉRELMEK TARTALMI ELEMEI

7. A szervezet nyilvántartásba vétele iránti kérelem és a kérelemhez csatolandó iratok

20. § (1) A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az eljáró bíróság megjelölését,
b) a kérelmező nevét, lakóhelyét (székhelyét),
c) a szervezet nevét, elnevezését,
d) a szervezet székhelyét,
e) a szervezet képviselőjének nevét, lakóhelyét,
f)[37] a képviseleti jog terjedelmét és gyakorlásának módját,
g) a szervezet célját,
h) a szervezet célja szerinti besorolását,
i) az alapító okirat, alapszabály (a továbbiakban együtt: létesítő okirat) keltét,
j)[38]
k) a szervezet típusát.
(2) A kérelemben a szervezet célja szerinti besorolását jogszabályban meghatározott módon kell megadni.
(3) A szervezet valamely szervezeti egységének jogi személlyé nyilvánítása esetén a nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek tartalmaznia kell a következőket is:
a) a jogi személy szervezeti egység nevét, székhelyét és
b)[39] a jogi személy szervezeti egység ügyintéző és képviseleti szervének nevét, és a jogi személy szervezeti egység képviselőjének nevét és anyja születési nevét.
(4) A kérelmező erre irányuló kérelme esetén a kérelemnek tartalmaznia kell a szervezet rövidített vagy magyar nyelvű elnevezésének megfelelő idegen nyelvű elnevezését is.
(5)[40] A kérelemnek - ha az a szervezet adószámának, illetve statisztikai számjelének megállapítása, illetve beszerzése iránti kérelmet is tartalmaz - az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül tartalmaznia kell:
a) a szervezet képviselőjének adóazonosító számát,
b)[41] az általános forgalmi adó alanyának az adózás rendjéről szóló törvény szerinti, az adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével összefüggő nyilatkozatát,
c) a szervezet kiegészítő jellegű gazdasági főtevékenységét és ténylegesen végzett tevékenységi köreit azok mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelölésével,
d) a szervezet gazdálkodási formáját (GFO kód szerint).
(6)[42] A kérelemnek - ha a kérelem a szervezet jogi személy szervezeti egysége adószámának, illetve statisztikai számjelének megállapítása, illetve beszerzése iránti kérelmet is tartalmaz - tartalmaznia kell az (5) bekezdésben meghatározott adatokat, azzal, hogy a kérelemnek a szervezet képviselőjének adóazonosító száma helyett a jogi személy szervezeti egység képviselőjének adóazonosító számát kell tartalmaznia.
(7)[43] A bíróság - adószám, illetve statisztikai számjel megállapítása, illetve beszerzése iránti kérelem esetén - az informatikai rendszer útján adja át az állami adó- és vámhatóság, illetve a Központi Statisztikai Hivatal részére az (1), illetve a (3) bekezdésben meghatározott, az adószám, illetve a statisztikai számjel megállapítása, illetve beszerzése érdekében szükséges adatokat. Továbbá a bíróság átadja a szervezet nyilvántartási számát is, ha a kérelem a szervezet jogi személy szervezeti egysége adószámának, statisztikai számjelének beszerzésére irányul.
21. § (1) A kérelemhez csatolni kell
a) a szervezet létesítő okiratát és
b) a székhelyhasználat jogcímét igazoló okirat másolatát.
(1a)[44] A székhelyhasználat igazolása során a székhelyül szolgáló ingatlan tulajdonosának, vagy a további használat engedélyezésére való joggal rendelkező használójának az ingatlan székhelyként való használathoz való hozzájárulását tartalmazó, legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát kell csatolni. Ha a szervezet a székhelyül szolgáló ingatlan tulajdonosa, a tulajdonjogát igazoló okirat másolatát kell a kérelemhez csatolnia.
(2)[45] Ha a szervezet alapításában a nyilvántartásban vagy a cégnyilvántartásban szerepelő jogi személy vesz részt, a bíróság az informatikai rendszer alkalmazásával ellenőrzi, hogy a szervezet a kérelemben megjelölt adatokkal szerepel-e a nyilvántartásban vagy a cégnyilvántartásban.
(3) Ha a szervezet neve jogi személy, más szervezet vagy természetes személy nevét tartalmazza, a kérelemhez csatolni kell a jogosultnak, illetve örökösének vagy jogutódjának a névhasználathoz hozzájáruló nyilatkozatát.
(4) Ha a szervezet neve olyan elnevezést tartalmaz, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, a kérelemhez csatolni kell a jogosult hozzájárulását tartalmazó nyilatkozatot.
(5) Ha a szervezet neve a történelem kiemelkedő személyiségének nevét tartalmazza, a kérelemhez csatolni kell a Magyar Tudományos Akadémia névviseléshez adott engedélyét.
(6) Ha a szervezet neve vagy nevének valamely része olyan elemet tartalmaz, amelynek névként való szerepeltetése külön jogszabályban meghatározottak szerint engedélyhez kötött, a kérelemhez csatolni kell az engedély megadását igazoló okiratot.
(7) Ha a kérelmező a szervezet magyar nyelvű elnevezésének megfelelő idegen nyelvű elnevezését is kéri nyilvántartásba venni, a magyar nyelvű elnevezés - a külön jogszabályban foglaltak szerint arra jogosult által készített - idegen nyelvű fordításával kell igazolnia, hogy az idegen nyelvű elnevezés a magyar nyelvű elnevezésének megfelel. Ha a bíróságnak a fordítás megfelelőségével szemben kétsége merül fel, a kérelmezőtől a magyar nyelvű elnevezés idegen nyelvű hiteles fordítást kérheti.
(8)[46] Képviselet esetén a Pp. 67-71. §-át megfelelően alkalmazni kell.
(9)[47] Ha több kérelmező a kérelmet elektronikus úton nyújtja be, a kérelemhez csatolni kell valamennyi kérelmező nyilatkozatának másolatát arról, hogy
a) hozzájárul ahhoz, hogy a kérelmet a benyújtó személy által elektronikus úton nyújtják be, és
b) tudomásul veszi, hogy szabályszerű kézbesítésnek minősül a bírósági iratnak a benyújtó személy részére történő elektronikus kézbesítése.
22. § Ha külön jogszabályban előírt kötelezettségek teljesítése feltétele a szervezet nyilvántartásba vételének, a kérelemnek tartalmaznia kell azokat az adatokat és a kérelemhez csatolni kell azokat az okiratokat is, melyek alapján megállapítható, hogy a szervezet a külön jogszabályban előírt kötelezettségeket teljesítette.

8. A változásbejegyzési kérelem és a kérelemhez csatolandó iratok

23. § A változásbejegyzési kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az eljáró bíróság megjelölését,
b) a kérelmező nevét, lakóhelyét (székhelyét),
c) a kérelemmel érintett szervezet nevét és nyilvántartási számát,
d) a változásbejegyzési kérelemmel érintett adatokat, annak megjelölésével, hogy melyek az új, a módosított vagy a törlendő adatok.
24. § (1) A változásbejegyzési kérelemhez - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez csatolandó iratokat kell csatolni.
(2) A változásbejegyzési kérelemhez nem kell csatolni azokat az okiratokat, amelyek a bíróság rendelkezésére állnak, s amelyek a változásbejegyzési kérelem adatai alapján megállapíthatóan nem módosultak.
(3) A létesítő okirat módosítása esetén a változásbejegyzési kérelemhez csatolni kell a létesítő okirat változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét is.
(4)[48] A változásbejegyzési kérelem bírósághoz történő szabályszerű benyújtását követően a kérelmező a benyújtott változásbejegyzési kérelemben nem szereplő további adatot nem jelenthet be, a változásbejegyzési kérelemhez újabb létesítő okirat módosítást nem nyújthat be, kivéve, ha arra a bíróság hiánypótlási felhívásának teljesítése miatt kerül sor.
24/A. §[49] (1) A jogi személy szervezeti egység jogi személyiségének megszűnése esetén a jogi személy szervezeti egység törlése iránti kérelmet változásbejegyzési kérelemként kell benyújtani.
(2) A kérelemhez csatolni kell a jogi személy szervezeti egység jogi személyiségének megszűnéséről szóló döntést tartalmazó okiratot is.
(3) Ha a kérelem áttételének, hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve történő visszautasításának vagy hiánypótlásnak nincs helye, a bíróság - külön jogszabályban meghatározott módon - az OBH útján az országos névjegyzék részeként, a bíróságok központi internetes oldalán közzéteszi[50]
a) a jogi személy szervezeti egység jogi személyiségének megszűnéséről szóló döntésről szóló okiratot és
b) azt a felhívást, hogy az a hitelező, akinek követelése a döntés közzététele előtt keletkezett, a közzétételtől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül a szervezettől megfelelő biztosítékot követelhet, ha követelésének kielégítését a szervezeti egység jogi személyiségének megszűnése veszélyezteti.
(4) A bíróság a jogi személy szervezeti egységet a nyilvántartásból akkor törli, ha a szervezet a harmincnapos jogvesztő határidő elteltét követően bejelenti, hogy biztosíték adására nem hívták fel, vagy csatolja azt az okiratot, amely szerint a hitelező a felajánlott biztosítékot megfelelőként elfogadta.

9. A nyilvántartásból való törlés iránti kérelem és a kérelemhez csatolandó iratok

25. § A nyilvántartásból való törlés iránti kérelemnek - ha a szervezet jogutód nélküli megszűnését határozta el - tartalmaznia kell:
a) az eljáró bíróság megjelölését,
b) a kérelmező nevét, lakóhelyét,
c) a kérelemmel érintett szervezet nevét és nyilvántartási számát és
d) az arra való utalást, hogy a szervezet nyilvántartásból való törlésének törvényi feltételei bekövetkeztek.
26. §[51] (1) A nyilvántartásból való törlés iránti kérelemhez csatolni kell
a) - az alapítvány kivételével - a szervezet legfőbb szervének a szervezet megszűnését elhatározó ülése jegyzőkönyvét,
b) a szervezet legfőbb szervének a szervezet megszűnését elhatározó ülése jelenléti ívét a jelenlévő tagok nevével, lakóhelyével (székhelyével), képviselet esetén a képviseleti minőség feltüntetésével és - ha ülés tartására nem elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével került sor - aláírásával,
c) azokat az okiratokat, nyilatkozatokat, amelynek alapján megállapítható, hogy a szervezet nyilvántartásból való törlésének törvényi feltételei bekövetkeztek.
(2) Ha ülés tartására nem került sor, a nyilvántartásból való törlés iránti kérelemhez a tagoknak a megszűnést elhatározó akaratnyilatkozatát tartalmazó okiratot kell csatolni.
27. §[52] Végelszámolás lefolytatása esetén a törlési kérelemhez csatolni kell:[53]
a) a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv és az állami adóhatóság igazolását a szervezet biztosítottjai adatainak átadásáról,
b) a szervezetnek a végelszámolás befejezésével kapcsolatos határozatait, ideértve a felügyelőbizottság, illetve a szervezet könyvvizsgálójának jelentését is,
c) az elfogadott zárójelentést, az utolsó üzleti év számviteli törvény szerinti beszámolóját, a vagyonfelosztási határozatot,
d) az engedményezéssel, tartozásátvállalással kapcsolatos okiratokat,
e) a végelszámoló nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a szervezet a tartozásait kiegyenlítette.

III. FEJEZET

AZ E TÖRVÉNYBEN SZABÁLYOZOTT POLGÁRI NEMPERES ELJÁRÁSOK SZABÁLYAI

10. A bíróság feladata a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtását követően

28. § (1) A bíróság a szervezet nyilvántartásba vétele iránti kérelem benyújtásától számított harminc napon belül a kérelmet megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nincs-e helye
a) az ügy áttételének,
b)[54] a kérelem hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve történő visszautasításának vagy
c) hiánypótlásnak
és a szükséges intézkedéseket megteszi.
(2) Ha az ügy áttételének azért van helye, mert az e törvény szerinti eljárás lefolytatására másik bíróság illetékes, a bíróság az iratokat az informatikai rendszer alkalmazásával adja át, egyúttal a papír alapon érkezett iratokat megküldi az eljárás lefolytatására illetékes bíróságnak.
(3)[55] Elektronikus úton előterjesztett kérelem esetén a bíróságra vonatkozó ügyintézési határidő a kérelem lajstromozásának napján kezdődik.

11. A kérelem visszautasítása[56]

29. § (1) A bíróság a nyilvántartásba vételi kérelmet hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve végzéssel visszautasítja, ha[57]
a) az eljárásra a bíróság joghatósága törvény, európai uniós jogszabály vagy nemzetközi egyezmény rendelkezése alapján kizárt,
b) a jogi képviselő által benyújtott kérelem nem tartalmazza a 20. § (1) bekezdésében foglaltakat vagy a kérelemhez a meghatalmazást nem csatolták vagy
c) a jogi képviselővel rendelkező kérelmező vagy az elektronikus eljárásra kötelezett kérelmező kérelmét nem elektronikus úton terjesztette elő.
d)[58] a kérelmezőnek nincs perbeli jogképessége,
e)[59] a szervezet alapításában olyan alapító vesz részt, aki a szervezet alapításában törvény alapján nem vehet részt vagy
f)[60] a kérelmet nem a jogszabályban arra feljogosított személy nyújtja be.
(2)[61]
(3)[62] Ha a nyilvántartásba vételi kérelmet visszautasító végzés jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül az ügy előzményére hivatkozással ismételten kérik a szervezet nyilvántartásba vételét, a korábbi eljárásban benyújtott iratokat nem kell ismételten benyújtani, azok az új eljárásban felhasználhatóak. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak helye nincs.
(4)[63] Ha a nyilvántartásba vételi kérelmet visszautasító végzés jogerőre emelkedését megelőzően ismételten kérik a szervezet nyilvántartásba vételét, azt a visszautasító végzés ellen előterjesztett fellebbezés visszavonásának vagy a végzés elleni fellebbezési jogról való lemondásnak kell tekinteni; az ezzel ellentétes nyilatkozat hatálytalan.

12. A szervezet nyilvántartásba vételére irányuló kérelem érdemi vizsgálata

30. § (1)[64] Ha a nyilvántartásba vétel iránti kérelem áttételének vagy hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve történő visszautasításának nincs helye, és nem kell a kérelmezőt a hiányok pótlására felhívni, vagy a kérelmező a hiánypótlási kötelezettségének eleget tett, a bíróság a szervezetet legkésőbb a kérelem benyújtásától számított hatvan napon belül nyilvántartásba veszi.
(2)[65] A Pp. 147. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hiánypótlásra megfelelő - legfeljebb negyvenöt napos - határidőt kell biztosítani, amely határidő kérelemre, indokolt esetben, legfeljebb a kérelemben megjelölt időtartamig meghosszabbítható.
(3)[66] A hiánypótlásra felhívó végzés kiadására csak egy alkalommal kerülhet sor és abban a kérelem valamennyi hiányosságát (hibáját) meg kell jelölni.
(4) Az (1) bekezdésben és az (5) bekezdésben megállapított határidőbe a törvényben meghatározott eseteken túlmenően nem számít bele[67]
a)[68] hiánypótlási felhívás esetén a hiánypótlási felhívás kibocsátásától a hiányok pótlásáig terjedő idő,
b) a kizárás tárgyában való döntéshez szükséges idő és
c) az igazolási kérelem tárgyában való döntéshez szükséges idő
sem.
(5)[69] A bíróság a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet hatvan napon belül elutasítja, ha a kérelmező a hiánypótlási felhívást követően a kitűzött határidő alatt a hiánytalan kérelmet (annak hiánypótlási felhívásban megjelölt részét) nem nyújtotta be, vagy a hiánypótlást hibásan terjesztette elő és emiatt a kérelem nem bírálható el. A kérelem visszautasításának nincs helye.
31. §[70] A Pp. 115. § (3) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bíróság a beadvány hiányainak pótlása végett a nem helyben lakó kérelmezőt is maga elé idézheti.
32. §[71] (1) Ha a bíróság döntési kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, a bíróság elnöke felhívja a bírót (bírósági titkárt), hogy soron kívül, nyolc napon belül tegye meg a szükséges intézkedéseket a kérelem elbírálása érdekében. A bíró (bírósági titkár) a kérelem elbírálását követően a bíróság elnökének beszámol arról, hogy mi volt az indoka annak, hogy döntési kötelezettségének határidőn belül nem tett eleget.
(2) A 34. § szerinti eljárásban, amennyiben a bíróság döntési kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, és a határidő leteltét követő 30 napon belül sem kerül sor a kérelem elbírálása körében bírósági intézkedésre, a nyilvántartásba vétel e határidő leteltét követő munkanapon a törvény erejénél fogva - a kérelemben foglalt adatok szerinti tartalommal - megtörténik.
33. §[72] Az ügyésznek - ha az ügyészség látja el a szervezet feletti törvényességi ellenőrzést - kézbesíteni kell a nyilvántartásba vételi, a változásbejegyzési és a nyilvántartásból való törlés iránti eljárás során a nem az ügy érdemében hozott fellebbezhető végzést és az ügy érdemében hozott végzést, az áttételt elrendelő és a nyilvántartásba vételi kérelmet elutasító és visszautasító végzés kivételével.

13. Az egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárás

34. § (1)[73] Ha az egyesület [4. § a) pont], az alapítvány és a sportról szóló törvény szerinti sportegyesület nyilvántartásba vétele iránti kérelemhez (változásbejegyzési kérelemhez) a jogszabályban meghatározott mintaokirat alapján készült létesítő okiratot csatolnak, a nyilvántartásba vételi kérelemhez csatolt nyomtatványon ezt a körülményt fel kell tüntetni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez kizárólag a jogszabályban meghatározott mintaokirat szerinti mellékleteket lehet csatolni.
(3)[74] Ha a mintaokirat kiegészítésére vagy bármely rendelkezésének elhagyására kerül sor - ideértve azt az esetet is, ha elhagyásra kerül a mintaokirat jellegre történő utalás - vagy a kérelemhez nem csatolják a jogszabályban meghatározott, a kérelem tartalmára figyelemmel szükséges valamely mellékletet, a bíróság a kérelmet visszautasítja.
(4)[75] A nyilvántartásba vételi kérelem elbírálásáról a bíróság a kérelem érkezését követő tizenöt napon belül határoz. A bíróság e határidőn belül intézkedik a nyilvántartásba vételt elrendelő, illetőleg a nyilvántartásba vételi kérelmet elutasító, visszautasító végzés kézbesítése iránt.
(5) A bíróság az egyszerűsített nyilvántartásba vétel iránti kérelmet akkor is elutasítja, ha hiánypótlási felhívás kibocsátásának vagy áttételnek lenne helye.
(6) Ha e § másképp nem rendelkezik az egyszerűsített nyilvántartásba vétel során e törvény rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

14. A szervezet neve, elnevezése

35. §[76] (1)[77] A bíróság a nyilvántartásba vétel iránti vagy hiánypótlás keretében benyújtott, új elnevezés bejegyzése iránti kérelem érkezését követő egy munkanapon belül a választott nevet és a kérelem benyújtásának időpontját feltünteti az országos névjegyzék részét képező, erre a célra létrehozott nyilvántartásban (a továbbiakban: névnyilvántartás). A feltüntetés ideje alatt más szervezet ezzel a névvel a szervezetek nyilvántartásába nem jegyezhető be. Ha a szervezet bejegyzésére nem kerül sor, a nevet az eljárás jogerős befejezésének napján törölni kell a névnyilvántartásból. A nevet akkor is törölni kell a névnyilvántartásból, ha a bejegyzés iránti eljárásban újabb név bejegyzését kérik. A Ptk. 3:6. §-ában meghatározott névviselési jog elsőbbsége tekintetében a Pp. 178. §-a nem alkalmazható.
(2)[78] Ha a nyilvántartásba vétel iránti kérelem áttételének vagy hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve történő visszautasításának nincs helye, a bíróság hivatalból megvizsgálja, hogy a szervezet neve, elnevezése (ezen alcímben a továbbiakban együtt: neve) megfelel-e a névkizárólagosság, a névvalódiság és a névszabatosság követelményének.
(3)[79]
36. § (1) A bíróság akkor állapíthatja meg, hogy a szervezet neve megfelel a névkizárólagosság követelményének, ha az különbözik az ország területén hasonló működési körben tevékenykedő, nyilvántartásba vett szervezet nevétől, a név az egyediesítésre alkalmas, azaz a megjelölés a szervezetnek sajátos, más szervezettől eltérő jelleget ad, kizárja az összetévesztés lehetőségét.
(2) A bíróság akkor állapíthatja meg, hogy a szervezet neve megfelel a névvalódiság követelményének, ha a szervezet nevében nem szerepel olyan kifejezés, amely a szervezet jelentőségét vagy működését illetően megtévesztésre alkalmas. A szervezet neve - a köztestület kivételével - nem keltheti azt a látszatot, hogy köztestületként működik.
(3) A bíróság akkor állapíthatja meg, hogy a szervezet neve megfelel a névszabatosság követelményének, ha a szervezet neve a névalkotás nyelvi és társadalmi követelményeinek megfelel, kiejthető, megjegyezhető, azonosítható.
(4) A szervezet neve nem lehet kizárólag számok vagy betűk halmaza. Nem használhatók névként vagy annak egyes elemeiként az országban meg nem honosodott idegen szavak. A latin vagy egyéb idegen szavak, kifejezések, elnevezések használatát a szervezet nemzetközi, nemzetiségi jellege, a történelmi hagyományok folytatása indokolhatja. Egyéb esetekben csak akkor fogadható el, ha közismert, a köznyelv által elfogadott idegen nyelvű kifejezésről van szó.
(4a)[80] A szervezet elnevezésében nem szerepelhet
a) olyan személy neve, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában vezető szerepet töltött be, vagy
b) olyan kifejezés vagy olyan szervezet neve, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerrel közvetlenül összefüggésbe hozható.
(4b)[81] A bíróság eljárása során vizsgálja a szervezet elnevezésének a (4a) bekezdésben foglaltaknak való megfelelését, és kétség esetén köteles beszerezni a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását.
(5)[82] Ha a szervezet neve nem felel meg a névkizárólagosság, a névvalódiság vagy a névszabatosság követelményének, továbbá a (4a) bekezdésben foglalt követelményeknek, a bíróság a hiánypótlás keretében felhívja a kérelmezőt, hogy a létesítő okirat módosításával jelöljön meg olyan nevet, amely megfelel a jogszabályi követelményeknek.
(6) A szervezet rövidített nevének és idegen nyelvű elnevezésének is meg kell felelnie az (1)-(3) bekezdésben és a 35. § (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

15. A változásbejegyzési eljárás és a módosított alapító okirat, az alapszabály és a beszámoló benyújtásának szabályai

37. § (1) A változásbejegyzési eljárásra a szervezet nyilvántartásba vételére vonatkozó eljárási szabályokat kell alkalmazni. A változásbejegyzési kérelmet a létesítő okirat módosítását, illetve az adat változását eredményező, a szervezet arra jogosult szerve határozatának elfogadását követő hatvan napon belül kell a bíróságnak bejelenteni.
(2)[83] Ha a változásbejegyzési kérelemből az tűnik ki, hogy a szervezet, alapítvány esetében az alapító (alapítók), elmulasztotta a változásbejegyzési kérelem határidőben történő benyújtását, a bíróság 10 000 forinttól 900 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja a szervezetet, alapítvány esetében az alapítót, több alapító esetén az alapítókat egyetemlegesen.
(3)[84] Ha a változásbejegyzési kérelem olyan adatot érint, amelyre vonatkozóan változásbejegyzési eljárás van folyamatban, annak jogerős befejezéséig az újabb változásbejegyzési eljárást a bíróság felfüggeszti, az eljárás felfüggesztésre egyebekben a Pp. eljárás felfüggesztésére vonatkozó szabályait megfelelően alkalmazni kell.
(4)[85] A 30. § (5) bekezdésében és a 30. § (1) bekezdésben megállapított határidőbe a 30. § (4) bekezdésében foglaltakon túlmenően, nem számít bele a (3) bekezdésben meghatározott idő sem.
(5)[86]
(6)[87]
38. § (1) A létesítő okirat módosítását változásbejegyzési kérelemmel kell bejelenteni a bíróságnak.
(2) Az egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiraton a kérelmező - ha a kérelmező jogi képviselővel jár el, a jogi képviselő - igazolja, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítőokirat-módosítások alapján hatályos tartalmának. Az egységes szerkezetű okiratból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy az egységes szerkezetű okirat elkészítésére a létesítő okirat mely pontjának változása adott okot.
(3) A bíróság a szervezet nyilvántartásba vételi eljárás szabályai szerint vizsgálja, hogy a létesítő okirat módosítása megfelel-e a jogszabályoknak.
39. § (1) A beszámolót - ha a szervezet külön törvény rendelkezése alapján a beszámoló letétbe helyezésére köteles - az OBH részére kell megküldeni.
(2)[88] Az elektronikus úton küldött beszámoló közzétételére az országos névjegyzékben, napi feltöltéssel kerül sor. A papír alapon megküldött beszámoló elektronizálására és az országos névjegyzékbe történő feltöltésére az OBH-nak húsz munkanap áll rendelkezésére.
(3) Ha a beszámolót elektronikus úton küldték meg a beszámoló közzétételre történő megküldésének teljesítéséről az időpont megjelölésével az informatikai rendszer útján elektronikus igazolást kell küldeni.
(4)[89] A beszámoló megküldésére vonatkozó határidők tekintetében az OBH-hoz történő - elektronikus úton történő megküldés esetén az informatikai szempontból szabályszerű - érkezés időpontja irányadó. A beszámoló akkor tekinthető informatikai szempontból szabályszerűnek, ha a beszámolóhoz a jogszabályban előírt mellékleteket csatolták és a mellékletek tartalma, formátuma informatikailag értelmezhető.
(5) A közzétett beszámoló - az informatikai rendszer útján - az országos névjegyzékben a szervezet nevének vagy nyilvántartási számának megadásával, keresőprogram segítségével is megismerhető.
(6)[90] A beszámolót és - papír alapú megküldés esetén - a beszámoló elektronikus másolatát is az OBH őrzi. Az elektronikus úton megküldött beszámolót úgy kell megőrizni, hogy az kizárja az utólagos módosítás lehetőségét, folyamatosan biztosított legyen az ahhoz való hozzáférés, valamint az elektronikus okirat értelmezhetősége (olvashatósága). Az elektronikus okiratot védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, módosítás, törlés vagy megsemmisítés ellen is.
(7) A bíróság az informatikai rendszer útján ellenőrzi a beszámoló megküldésének tényét és időpontját.
40. § (1)[91] Ha a szervezet a beszámolót elektronikus úton küldi meg az OBH részére, ennek során nincs helye a papír alapú beszámoló képi formátumú elektronikus okirattá történő átalakításának.
(2)[92] A beszámolónak az OBH részére történő megküldésével a szervezet letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének is eleget tesz.
(3) A számviteli törvény és az Ectv. szerinti beszámoló elektronikus okiratként történő elkészítése nem jogosít a beszámoló összeállítását (formáját, szerkezetét, tagolását) illetően a számviteli törvényben és az Ectv.-ben előírt rendelkezésektől való eltérésre.
(4)[93] A beszámolót a szervezetnek - a szervezet nyilvántartásba bejegyzett képviselője kivételével meghatalmazással igazolt - képviselője küldi meg az OBH részére.
(5) Ha a szervezet a beszámolóról - külön jogszabály szerint arra feljogosított által aláírt - papír alapú okirat alapján határozott, úgy a (4) bekezdés szerinti személy egyben igazolja, hogy az ezt követően elektronikus úton megküldött beszámoló megegyezik a jóváhagyott beszámolóval. Ebben az esetben a (4) bekezdés szerinti személy a papír alapú beszámoló egy eredeti példányát - annak elfogadásától számított tíz évig - megőrzi, és amennyiben a megküldött beszámoló szabályszerűségével összefüggésben kétség merülne fel, köteles azt a bíróság, illetve a törvényességi ellenőrzést folytató ügyészség felhívására bemutatni.
(6) A beszámolóhoz kötelező könyvvizsgálat esetén mellékelni kell - a független könyvvizsgálói jelentést is. E törvény beszámolóra vonatkozó előírásait a könyvvizsgálói jelentésre is megfelelően alkalmazni kell.
(7)[94]

16. A szervezet adószáma és statisztikai számjelének nyilvántartásban történő rögzítése

41. §[95] (1) Ha a nyilvántartásba vételi kérelem a szervezet, illetve a jogi személy szervezeti egység adószámának és statisztikai számjelének megállapítása, illetve beszerzése iránti kérelmet is tartalmaz, úgy a bíróság az adószám, illetve statisztikai számjel megállapításához szükséges adatokat, nyilatkozatokat a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése megállapításának napját követő öt munkanapon belül az informatikai rendszer alkalmazásával továbbítja az állami adó- és vámhatósághoz. Az állami adó- és vámhatóság az adószám kiadását követően a kérelmet továbbítja a Központi Statisztikai Hivatalhoz, egyúttal átadja részére a szervezet adószámát is. Az állami adó- és vámhatóság és a Központi Statisztikai Hivatal a kérelem hozzájuk érkezésének napján a létrehozott adószámról és a statisztikai számjelről tájékoztatást küld a bíróság részére. Ugyanígy kell eljárni abban az esetben, ha változásbejegyzési eljárás keretében kérik az adószám, statisztikai számjel megállapítását, illetve beszerzését, azzal az eltéréssel, hogy a kérelmet a bíróság - az informatikai rendszer útján - a kérelem hozzá érkezésétől számított öt munkanapon belül továbbítja az állami adó- és vámhatósághoz.
(2) Ha a változásbejegyzési kérelem a szervezet vagy a szervezet jogi személy szervezeti egysége új képviselőjének nyilvántartásba vételére irányul és a szervezet vagy szervezet jogi személy szervezeti egysége adószámmal és statisztikai számjellel rendelkezik, a változásbejegyzési eljárás keretében be kell jelenteni az új képviselő adóazonosító számát.
(3) Az (1) bekezdéstől eltérően az állami adó- és vámhatóság az adószámot harminc napon belül állapítja meg, és az adószámot és a kérelmet harminc napon belül továbbítja a Központi Statisztikai Hivatal részére, ha a szervezet az adószám, illetve a statisztikai számjel megállapítása, illetve beszerzése iránti kérelmét papír alapon nyújtja be a bíróságnak. Az állami adó- és vámhatóság és a Központi Statisztikai Hivatal az adószámról és a statisztikai számjelről azok létrehozása napján tájékoztatást küld a bíróság részére.
(4) A bíróság a szervezet adószámát és statisztikai számjelét az állami adó- és vámhatóság, illetve a Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatása alapján hivatalból, elektronikus úton jegyzi be a nyilvántartásba, az adat bejegyzéséről nem kell végzést hozni.
(5) A bíróság az állami adó- és vámhatóság elektronikus értesítése alapján, hivatalból jegyzi be a szervezet adószáma, közösségi adószáma alkalmazásának felfüggesztését, törlését, a felfüggesztés megszüntetését, illetve e határozatok megsemmisítését vagy hatályon kívül helyezését, továbbá a határozat jogerőre emelkedésének napját.
(6)[96] Az állami adó- és vámhatóság az általa elrendelt végrehajtás nyilvántartásba bejegyzendő adatait, illetve a végrehajtás megszűnésére vonatkozó adatait - elektronikus úton - közli a bírósággal.
(7) Ha a szervezet vagy a szervezet jogi személy szervezeti egysége adószámmal rendelkezik, változásbejegyzési kérelem benyújtásával kell bejelenteni az adószám törlése iránti kérelmet. A bíróság az adószám törlése iránti kérelmet öt munkanapon belül továbbítja az állami adó- és vámhatóság részére. Az állami adó- és vámhatóság a kérelem alapján - az informatikai rendszer útján - tájékoztatást ad arról, hogy az adószám törlés alatt van. A nyilvántartásba az állami adó- és vámhatóság tájékoztatása alapján a bíróság az adószám mellett a nyilvántartásban feltünteti a "megszűnt" toldatot, az adat bejegyzéséről nem kell végzést hozni. Az állami adó- és vámhatóság az adószám törléséről az adószám törlése napján, elektronikus úton tájékoztatja a bíróságot és a Központi Statisztikai Hivatalt, a bíróság az állami adó- és vámhatóság tájékoztatása alapján az adószámot és a statisztikai számjelet a nyilvántartásból haladéktalanul törli, az adószám és a statisztikai számjel törléséről nem kell végzést hozni.

17. A nyilvántartásból való törlésére irányuló eljárás általános szabályai

42. § (1) A szervezet, ha az Ectv. vagy külön törvény így rendelkezik végelszámolás lefolytatása után, illetve - ha a szervezetre irányadó törvény ezt megengedi - ennek hiányában is kérheti a törlését a nyilvántartásból. A kérelem elbírálására a nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) Ha a szervezetnek - törvény rendelkezése alapján - végelszámolást kell lefolytatnia, a szervezet nyilvántartásból való törlésére irányuló kérelmet a végelszámolónak kell benyújtania.
43. §[97] (1) A bíróság a szervezetet hivatalból törli a nyilvántartásból
a) a felszámolási eljárást lefolytató bíróságnak a szervezet megszüntetéséről szóló, elektronikus úton megküldött jogerős végzése alapján vagy
b) a szervezet feloszlatásáról rendelkező jogerős ítélet alapján kényszer-végelszámolás lefolytatását követően vagy
c) az egyszerűsített törlési eljárás befejezését követően.
(2) Ha a bíróság a szervezetet feloszlatja, a feloszlatásról szóló jogerős ítéletet megküldi a nyilvántartást vezető bíróságnak.
(3) Ha a szervezetet a bíróság a felszámolási eljárás lefolytatását követően törli a nyilvántartásból, a végzés ellen sem fellebbezésnek, sem felülvizsgálatnak nincs helye.
43/A. §[98] A bíróság a szervezetet akkor törölheti a nyilvántartásból, ha az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton arról tájékoztatja, hogy a szervezetnél adóhatósági eljárás nincs folyamatban, és ellenőrzést, végrehajtást nem kezdeményez és a szervezet a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban. Szftv.) 6/C. § szerinti elszámolásra nem kötelezett, illetve az elszámolási kötelezettségének eleget tett. Ha a tájékoztatás szerint az állami adó- és vámhatóság a szervezetnél eljárást folytat, ellenőrzést vagy végrehajtást kezdeményez, vagy az Szftv. 6/C. § szerinti elszámolásra kötelezett, amely elszámolási kötelezettségének nem tett eleget, a szervezet csak az adóhatósági eljárások jogerős befejezéséről szóló, végelszámolás esetén pedig ezen felül a köztartozást érintően nemlegesnek minősülő, továbbá a Szftv. 6/C. § szerinti elszámolásról szóló elektronikus tájékoztatást követően törölhető a nyilvántartásból.

17/A. A bíróság feladatai a szervezet végelszámolása során[99]

43/B. § (1) A végelszámoló által a végelszámolás bejelentése iránt benyújtott változásbejegyzési kérelemnek tartalmaznia kell
a) a végelszámolás megindítását elrendelő határozat keltét,
b) a végelszámolás kezdő időpontját és
c)[100] a végelszámoló nevét, adóazonosító számát, természetes személy esetén lakóhelyét, születési idejét, anyja születési nevét, jogi személy esetén székhelyét, és cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát, valamint a megbízásából eljáró természetes személy nevét, születési idejét, anyja születési nevét, és lakóhelyét
is.
(2) A végelszámolás bejelentése iránti változásbejegyzési kérelemhez csatolni kell
a) a szervezet jogutód nélküli megszűnését elhatározó, és a végelszámolás megindítására, a végelszámoló kijelölésére vonatkozó határozatát,
b) a végelszámolói megbízatás elfogadását tartalmazó, az összeférhetetlenségre is kiterjedő nyilatkozatot,
c) szükség szerint a nyilatkozatot arról, hogy a munkavállalói érdekképviseletet a végelszámolás megindításáról a szervezet tájékoztatta.
(3) A végelszámolásnak a szervezet megszűnése nélküli befejezése esetén a szervezetnek a végelszámolás befejezéséről, a tevékenység továbbfolytatásáról, a végelszámoló felmentéséről és a döntéshozó szerv megválasztásáról szóló határozatát is csatolni kell a változásbejegyzési kérelemhez.
43/C. § (1) A bíróság részére a végelszámolónak az arról szóló tájékoztatást, amelyben bemutatja, hogy a végelszámolás befejezésére miért nem került még sor és azt, hogy a végelszámolás befejezésére várhatóan mikor kerül sor, változásjegyzési kérelem benyújtása nélkül kell a változásbejegyzési eljárás szabályai szerint kell benyújtania, és azt a bíróság a (2) bekezdés szerint vizsgálja.
(2) Ha a bíróság a tájékoztatást nem találja megfelelőnek, a végelszámolót határidő tűzésével pénzbírság terhe mellett a beszámoló kiegészítésére hívja fel. Ha a bíróság a tájékoztatót a kiegészítést követően sem tartja megfelelőnek vagy a végelszámoló a felhívásnak határidőben nem tesz eleget, a bíróság az Ectv. szerinti ismételten is kiróható pénzbírsággal sújtja. Az intézkedések eredménytelensége esetén a bíróság az Ectv. szabályai szerint új végelszámolót jelöl ki a felszámolói névjegyzékből, a korábbi végelszámoló nyilvántartásból való törlése mellett.
43/D. § (1) Ha a bíróság azt észleli, hogy a végelszámoló a kötelezettségeit nem teljesíti - ideértve a bíróság által határozatban megjelölt kötelezettséget is - és ezért az Ectv.-ben írt intézkedések alkalmazásának lehet helye, határidő tűzésével és pénzbírság terhe mellett felhívja a végelszámolót - az Ectv.-ben írt esetben a civil szervezet korábbi vezető tisztségviselőjét -, hogy kötelezettségeinek teljesítését igazolja.
(2) Ha a végelszámoló kötelezettségeinek teljesítését nem igazolja, a bíróság az Ectv. 9/I. §-ában írt intézkedéseket alkalmazza.

18. A közhasznú nyilvántartásba vétel és a közhasznú minősítés nyilvántartásból való törlése

44. § (1) A bíróság a szervezet - illetve alapítvány esetében az alapító vagy az alapítvány - kérelmére polgári nemperes eljárásban dönt a szervezet közhasznúvá minősítéséről és a közhasznú jogállás nyilvántartásba történő bejegyzéséről. Alapítvány esetében a kérelmet az alapítónak kell benyújtania, ha a kérelemben úgy nyilatkozik, hogy a bírósághoz korábban benyújtott létesítő okirat nem tartalmazza az Ectv.-ben előírt rendelkezéseket. Az eljárásra a nyilvántartást vezető bíróság illetékes.
(2) A bíróság a kérelemről - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - a kérelem beérkezését követő harminc napon belül dönt.
(3) A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az eljáró bíróság megjelölését,
b) a kérelmező nevét, lakóhelyét (székhelyét) és
c) a kérelemmel érintett szervezet nevét és nyilvántartási számát.
(4) A kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy
a) az Ectv.-ben foglalt követelmények teljesítése a letétbe helyezett beszámolókból megállapítható és
b) a létesítő okirat tartalmazza az Ectv.-ben előírt rendelkezéseket.
(5)[101] A kérelemhez csatolni kell a vezető tisztségviselő nyilatkozatát arról, hogy nem esik az Ectv.-ben meghatározott kizáró ok alá.
(6) Ha a szervezet úgy nyilatkozik, hogy a bírósághoz korábban benyújtott létesítő okirat nem tartalmazza az Ectv.-ben előírt rendelkezéseket, a kérelemhez csatolni kell a létesítő okirat módosítását, illetve egységes szerkezetbe foglalt szövegét. A kérelemhez a belső szabályzatot is csatolni kell, ha törvény alapján a szervezet szabályzatot készített.
(7) Ha a kérelmező a korábbi két év beszámolóját papír alapon küldte meg az OBH részére, azok elektronikus űrlapként elkészített másolatát - a bíróság felhívására - meg kell küldeni a bíróság részére. A bíróság akkor hívhatja fel a szervezetet a korábbi két év beszámolója elektronikus űrlapként elkészített másolatának megküldésére, ha a papír alapon megküldött beszámolók OBH által készített elektronikus másolatai az automatizált döntéshozatalra nem használhatóak fel.
(8) Ha a kérelemhez a (6) bekezdés alapján létesítő okiratot csatolnak, a bíróság a változásbejegyzési kérelemről és a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételéről egy eljárásban dönt.
(9)[102] A (7) és (8) bekezdés kivételével a bíróság a letétbe helyezett beszámolók - informatikai rendszer útján történő automatizált vizsgálatával -, és a bírósághoz korábban benyújtott létesítő okirat alapján dönt a szervezet közhasznúvá minősítéséről, ebben az esetben az eljárás során hiánypótlási felhívás kibocsátásának nincs helye.
44/A. §[103] (1)[104] 2015. december 31-éig a bíróság a közhasznú szervezet letétbe helyezett beszámolóját a letétbe helyezést követő hatvan napon belül megvizsgálja; ha a beszámoló alapján azt állapítja meg, hogy a szervezet a közhasznúvá minősítés feltételeinek nem felel meg, a szervezet közhasznú minősítésének megszüntetéséről és az erre vonatkozó adat nyilvántartásból való törléséről határoz.
(2)[105] 2015. december 31-éig a cégbíróság, és ha a nyilvántartásba vételre nem bíróság jogosult, az erre jogosult szervezet az (1) bekezdés és a 44. § rendelkezései szerint jár el - az eljárására irányadó szabályok szerint - az általa nyilvántartott szervezet közhasznúvá minősítése és a közhasznú jogállás nyilvántartásba történő bejegyzésére, illetve a közhasznú minősítés megszüntetése és a közhasznú jogállás nyilvántartásból való törlésére irányuló eljárás során.
45. § (1) A bíróság a közhasznú szervezet letétbe helyezett beszámolóját a letétbe helyezést követő hatvan napon belül - az informatikai rendszer alkalmazásával, automatizált módon - megvizsgálja. Ha a beszámoló alapján azt állapítja meg, hogy a szervezet a közhasznúvá minősítés feltételeinek nem felel meg, a szervezet közhasznú minősítésének megszüntetéséről és az erre vonatkozó adat nyilvántartásból való törléséről határoz.
(2) A cégbíróság és ha a nyilvántartásba vételre nem bíróság jogosult, az erre jogosult szervezet az (1) bekezdés és a 44. § rendelkezései szerint jár el - az eljárására irányadó szabályok szerint - az általa nyilvántartott szervezet közhasznúvá minősítése és a közhasznú jogállás nyilvántartásba történő bejegyzésére, illetve a közhasznú minősítés megszüntetése és a közhasznú jogállás nyilvántartásból való törlésére irányuló eljárás során.

19. Jogorvoslatok

46. §[106] (1) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a törvény elsőfokú eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a másodfokú eljárásban az alábbi eltérésekkel megfelelően alkalmazni kell.
(2) A nem az ügy érdemében hozott fellebbezéssel megtámadható végzések elleni fellebbezést és az ahhoz csatolt mellékleteket az elektronikus útra kötelezett és az elektronikus utat választó kérelmezőnek elektronikus úton kell a bíróság részére megküldenie.
(3) Az első fokon eljárt bíróság az iratokat az informatikai rendszeren keresztül, közvetlenül terjeszti fel a másodfokú bíróság részére.
(4) A másodfokú bíróság az ügy iratait és a másodfokú határozatot az informatikai rendszeren keresztül küldi meg az elsőfokú bíróságnak. A másodfokú bíróság határozatának papír alapú kiadmányát is megküldi az első fokon eljárt bíróság részére, ha a kérelmező az első fokon eljáró bírósághoz beadványát papír alapon nyújtotta be.
(5) Az ügyész, ha a bíróság határozata ellen fellebbezési jog illeti meg, a fellebbezést elektronikus úton küldi meg a bíróság részére.
(6) A másodfokú bíróság a fellebbezésről a felterjesztéstől számított hatvan napon belül dönt. Ha a bíróság döntési kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, a bíróság elnöke felhívja a bírói tanács elnökét, hogy nyolc napon belül tegye meg a szükséges intézkedéseket a fellebbezés elbírálása érdekében. A bíró a kérelem elbírálását követően a bíróság elnökének beszámol arról, hogy mi volt az indoka annak, hogy döntési kötelezettségének határidőn belül nem tett eleget.
46/A. §[107] (1)[108] Az egyesület [4. § a) pont], az alapítvány és a sportról szóló törvény szerinti sportegyesület nyilvántartásba vételi, változásbejegyzési kérelemének helyt adó, valamint a közhasznú nyilvántartásba vételét elrendelő végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Ezen határozatok meghozataluk napján jogerőre emelkednek; a bíróság a határozatához ugyanezen naptól kötve van. A végzés vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló eljárás, illetve a kérelemhez mellékelt iratok jogszabályba ütközése miatt az ügyész, valamint az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz - a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan - pert indíthat a szervezet ellen a végzés hatályon kívül helyezése iránt a szervezet székhelye szerint illetékes törvényszék előtt. A szervezet kérelemre történő törlését elrendelő végzés ellen a pert a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell megindítani.
(2) A per megindításának a nyilvántartásba vételi, változásbejegyzési kérelemnek helyt adó, valamint a közhasznú nyilvántartásba vételt elrendelő végzés országos névjegyzékben történt közzétételétől számított hatvan napon belül van helye. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
(3) A keresetlevélben, illetve az eljárás során a felperesnek meg kell jelölnie, hogy miért tartja a bíróság eljárását jogszabálysértőnek. Ha a keresetet az űrlap vagy kérelem mellékleteinek jogszabálysértő voltára alapítja, csak olyan jogszabálysértésre hivatkozhat, amelyet az eljárásban a bíróságnak észlelnie kellett volna.
(4) Az ügyészt a perindítás joga akkor illeti meg, ha keresetét - az (1) és (3) bekezdésben vagy a 46/B. § (1) bekezdésében meghatározott ok megjelölése mellett - közérdek sérelmére alapítja és e közérdek sérelmének fennállását valószínűsíti.
(5) Ha a nyilvántartásba vételt (változásbejegyzést, közhasznú nyilvántartásba vételt) elrendelő végzés vagy a meghozatala alapjául szolgáló irat jogszabálysértő, a bíróság megfelelő határidő tűzésével felhívja a szervezetet a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételére.
(6) Ha az (5) bekezdésben foglalt intézkedések eredményre vezetnek, a bíróság ítéletében a végzést megváltoztatja és megkeresi a nyilvántartó bíróságot, hogy hivatalból jegyezze be vagy törölje az érintett adatot, illetve - indokolt esetben - törvényességi felügyeleti jogkörében hívja fel a szervezetet a bejegyzéshez szükséges további adatok bejelentésére, illetve a törvényes állapot helyreállításához szükséges intézkedések megtételére.
(7) Ha a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti perben a jogszabálysértés nem küszöbölhető ki, vagy a szervezet a bíróság (5) bekezdés szerinti felhívásának nem tesz eleget, és a végzés teljes hatályon kívül helyezésének feltételei nem állnak fenn, a bíróság a végzésben szereplő többi adattól elkülöníthető jogszabálysértő adatot hatályon kívül helyezi és a (6) bekezdés megfelelő alkalmazásával jár el.
(8) Ha a változásbejegyzést, közhasznú nyilvántartásba vételt elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti perben a jogszabálysértés nem küszöbölhető ki, vagy a szervezet a bíróság felhívásának nem tesz eleget, a bíróság a végzést, illetve a végzésben szereplő többi adattól elkülöníthető jogszabálysértő adatot hatályon kívül helyezi és a (6) bekezdés megfelelő alkalmazásával jár el.
(9) Ha a nyilvántartásba vételt (változásbejegyzést, közhasznú nyilvántartásba vételt) elrendelő végzés vagy a meghozatalára vezető eljárás jogszabálysértő, azonban a jogszabálysértés csekély jelentőségű és nyilvántartási adatot nem érint, a bíróság a végzést a jogszabálysértés megállapítása mellett - további intézkedés elrendelése nélkül - hatályában fenntartja.
46/B. §[109] (1) Ha a 46/A. § szerinti perben a felperes a nyilvántartásba vételi, változásbejegyzési végzés jogszabályba ütközését az alapjául szolgáló létesítő okiratnak, illetve módosításának a nyilvántartásba vételi, változásbejegyzési eljárásban észlelhető érvénytelenségére alapítja, a bíróság a per során megkísérli az érvénytelenségi ok, illetve az általa keletkezett érdeksérelem kiküszöbölését.
(2) A 46/A. § szerinti perben a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés teljes hatályon kívül helyezésének, illetve a létesítő okirat teljes érvénytelensége megállapításának csak a létesítő okirat teljes érvénytelenségét eredményező érvénytelenségi ok fennállása esetén van helye. Ebben az esetben a bíróság az alapítás érvénytelenségének megállapítása mellett megkeresi a nyilvántartó bíróságot, hogy intézkedjen a szervezet kényszer-végelszámolásának lefolytatásáról vagy felszámolás kezdeményezéséről.
(3) Ha az érvénytelenségi ok változatlanul fennáll vagy az érvénytelenség miatti érdeksérelem kiküszöbölésére nem került sor, és a (2) bekezdés szerinti feltételek nem állnak fenn, a bíróság a nyilvántartásba vételt elrendelő végzést - az ítéletében megállapított időponttal - részben hatályon kívül helyezi és a létesítő okirat érvénytelenségét részlegesen megállapítja. A bíróság ítéletében emellett megkeresi a nyilvántartó bíróságot a 46/A. § (6) bekezdésében foglalt intézkedések megtételére.
(4) Ha az érvénytelenségi ok változatlanul fennáll vagy az érvénytelenség miatti érdeksérelem kiküszöbölésére nem került sor, a bíróság a változásbejegyzési végzést egészben vagy részben az ítéletében meghatározott időponttal hatályon kívül helyezi és a létesítő okirat módosításának érvénytelenségét teljes egészében vagy részlegesen megállapítja. A bíróság ítéletében emellett megkeresi a nyilvántartó bíróságot a 46/A. § (6) bekezdésében foglalt intézkedések megtételére.
(5) Ha az érvénytelenség oka utóbb megszűnt vagy az érvénytelenség miatti érdeksérelem kiküszöbölése megtörtént, a létesítő okiratot (módosítását) a bíróság visszamenőleges hatállyal érvényessé nyilvánítja, szükség esetén pedig a 46/A. § (6) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

IV. FEJEZET

AZ EGYES NYILVÁNTARTOTT SZERVEZETEKRE VONATKOZÓ SPECIÁLIS SZABÁLYOK

20. Utaló rendelkezés

47. § E törvény rendelkezéseit az e fejezetben szabályozott polgári nemperes eljárásokban az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

21. Az alapítvány nyilvántartásba vételére irányuló kérelem tartalmi elemei

48. § (1)[110] Az alapítvány nyilvántartásba vétele iránti kérelemnek a 20. §-ban foglaltakon túlmenően tartalmaznia kell a kurátor nevét, illetve a kuratórium megnevezését, a kuratórium tagjainak vagy a kurátornak a lakóhelyét (székhelyét), anyja születési nevét is.
(2) Az alapítvány nyilvántartásba vétele iránti kérelemben nyilatkozni kell a következőkről is:
a)[111] az alapítvány típusáról,
b) az alapítvány vagyonfelhasználási módjáról, a felhasználható vagyon mértékéről,
c) arról, hogy az alapítványhoz lehet-e csatlakozni (nyílt vagy zárt alapítvány).
(3) A (2) bekezdésben meghatározott nyilatkozatot az alapító okirat tartalmával egyezően kell megtenni.
49. § (1) Az alapítvány nyilvántartásba vétele iránti kérelemhez a 21. és 22. §-ban foglaltakon túlmenően csatolni kell a következőket is:
a)[112] az alapítvány kuratóriuma tagjainak a tagság elfogadására és a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó, az összeférhetetlenségre is kiterjedő nyilatkozatát,
b) az igazolást az alapítvány céljára rendelt vagyon rendelkezésre bocsátásáról
ba) pénzbeli vagyonrendelés esetén a pénzforgalmi szolgáltató igazolását a fizetési vagy pénzforgalmi számlán elhelyezett összegről, az ügyvéd vagy a bíróság igazolását az ügyvédi vagy bírósági letétről vagy a közjegyző igazolását az alapítvány céljára rendelt vagyon bizalmi őrzésbe adásáról,
bb) - a legalább a működés megkezdéséhez szükséges pénzbeli vagyonrendelésen túlmenően - egyéb vagyonrendelés esetén az alapítói nyilatkozatot,
c)[113] felügyelőbizottság esetén a felügyelőbizottság tagjainak a tagság elfogadására és a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozatát és
d) az alapítói jogok gyakorlására kijelölt személynek a kijelölés elfogadására vonatkozó nyilatkozatát.
(2) Az alapítvány szervezeti egységének jogi személlyé nyilvánítása esetén az alapítvány nyilvántartásba vétele iránti kérelemhez csatolni kell az igazolást az alapítvány céljára rendelt vagyonból elkülönített vagyon rendelkezésre bocsátásáról is.
(3) Az (1) bekezdés ba) pontjában és a (2) bekezdésben foglalt igazolásból ki kell tűnnie, annak, hogy az alapító a fizetési vagy pénzforgalmi számlán elhelyezett, a letétbe helyezett, illetve a bizalmi őrzésbe adott összeg felett a nyilvántartásba vételi eljárás befejezéséig nem rendelkezhet, s hogy azt az alapítvány nyilvántartásba vétele esetén az alapítványnak kell átadni.
(4) Az alapítvány nyilvántartásba vétele iránti kérelemhez csatolni kell a külön törvényben meghatározott iratokat is.

50. §[115]

23. Az alapítvány nyilvántartásba vételére irányuló eljárás

51. § Az alapítvány nyilvántartásba vétele iránti kérelmet az alapító nyújthatja be. Ha az alapítványt több alapító hozta létre, a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az alapítóknak együttesen kell benyújtaniuk.
51/A. §[116] (1) A bíróság alapítvány nyilvántartásba vételi, valamint változásbejegyzési kérelmének helyt adó, valamint a közhasznú nyilvántartásba vételét elrendelő végzését jogszabályban meghatározott módon, közzététel céljából továbbítja az OBH részére.
(2) Az OBH az (1) bekezdés alapján részére megküldött végzést az országos névjegyzék útján közzéteszi.
52. § Az alapítvány alapítóját megillető jogok, és az alapítót terhelő kötelezettségek tárgyában perképességgel az alapító rendelkezik, az eljárásban hozott határozatokat az alapítványnak is kézbesíteni kell.

23/A. Az alapítói jogok gyakorlásának felfüggesztésére irányuló eljárás[117]

52/A. § (1) Ha a kuratórium vagy a kurátor bejelenti, hogy az alapító a kuratórium felszólítása ellenére a teljes juttatott vagyont nem ruházza át az alapítványra, a bíróság az alapító alapítói jogainak gyakorlását végzéssel felfüggeszti és megállapítja, hogy az alapítói jogokat a felfüggesztés időtartama alatt a nyilvántartó bíróság gyakorolja. Az eljárás az alapítványt nyilvántartó bíróság hatáskörébe és illetékességébe tartozó nemperes eljárás.
(2) A kérelemhez csatolni kell a felszólítást tartalmazó iratot és az annak közlését, de legalább az alapító lakóhelyére (székhelyére) történő kézbesítés megkísérlését igazoló iratot.
(3) Ha a kuratórium vagy a kurátor bejelenti a bíróságnak, hogy az alapító a teljes juttatott vagyont az alapítványra átruházta, a bíróság az alapítói jogok gyakorlásának felfüggesztését végzéssel megszünteti és megállapítja, hogy az alapítói jogokat az alapító gyakorolja. Az eljárás az alapítványt nyilvántartó bíróság hatáskörébe és illetékességébe tartozó nemperes eljárás.

24. Az alapítvány nyilvántartásban szereplő adatainak módosítására irányuló eljárás

53. § (1) Alapítvány esetében a változásbejegyzési kérelmet az alapítónak kell benyújtania és az alapító gyakorolja a kérelmezőt megillető jogokat és kötelezettségeket.
(2)[118] Ha az állami alapító által alapított alapítvány, és az állami alapító által államháztartáson kívüli alapítóval közösen alapított alapítvány esetében az alapítók új kuratóriumot vagy kurátort jelölnek ki, a változásbejegyzési kérelemhez csatolni kell az állami alapító nyilatkozatát arról, hogy a kuratórium mely tagját jelölte vagy a kurátort az állami alapító jelölte-e. Ugyanígy kell eljárni abban az esetben is, ha az alapítók a kuratóriumba új tagot jelölnek.
(3)[119] Ha az Ectv. alapján az alapítói jogok gyakorlójává a közhasznú jogállású alapítvány székhelye szerinti települési önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság válik, e személy nyújtja be a változással összefüggő változásbejegyzési kérelmet.

25. Az alapítvány kuratóriuma tagjának vagy kurátorának bíróság általi kijelölésére irányuló eljárás[120]

54. § (1) A bíróság az ügyvezető szerv (szervezet) kijelöléséről polgári nemperes eljárásban határoz, ha[121]
a)[122] az alapító nem él a kuratórium vagy kurátor kijelölésének jogával vagy az alapító által kijelölt szerv (szervezet) a feladat ellátását nem vállalja,
b)[123] az alapítói jogokat a bíróság gyakorolja.
(2)[124] Ha a kuratórium vagy kurátor kijelölésének feltételei fennállnak, a bíróság hivatalból az eljárást megindíthatja, vagy az egyéb érdekelt kérelmére az eljárást megindítja.
(3)[125] Az e §-ban szabályozott eljárás során a bíróság az alapítvány célja szerinti szakterületen működő szervezettől javaslatot kérhet a kuratórium tagjaira vagy a kurátorra vonatkozóan.

26. Az alapítvány kuratóriuma új tagjának vagy új kurátorának nyilvántartásba történő bejegyzésére irányuló változásbejegyzési eljárás[126]

55. §[127] Ha az alapítói jogok gyakorlója a kuratórium tagját vagy a kurátort a Ptk. 3:398. § (2) bekezdése alapján visszahívja és új kuratóriumi tagot vagy kurátort jelöl ki, változásbejegyzési kérelem benyújtásával kérheti az új kuratóriumi tag vagy kurátor nyilvántartásba vételét.
56. § (1) Az 55. § szerinti változásbejegyzési kérelemhez csatolni kell
a)[128] azokat az okiratokat, amelyek valószínűsítik, hogy az alapítvány kuratóriumának tagja vagy a kurátor közvetlenül veszélyezteti az alapítvány célját,
b)[129] az alapítvány kuratórium tagja vagy a kurátor a tagság elfogadására, valamint a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó, az összeférhetetlenségre is kiterjedő nyilatkozatát és
c)[130]
(2)[131] A bíróság a kérelmet azzal a felhívással küldi meg a kuratórium változásbejegyzési kérelemmel érintett tagjának vagy a kurátornak, hogy a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül nyilatkozzon arról, hogy a kérelemben foglaltakat vitatják-e.
(3)[132] Ha a kérelemben foglaltakat a kuratórium változásbejegyzési kérelemmel érintett tagja vagy a kurátor vitatja, vagy a kuratórium változásbejegyzési kérelemmel érintett tagja az alapító által a bíróság felhívására megjelölt újabb címre a felhívás nem volt kézbesíthető, a bíróság a változásbejegyzési eljárást megszünteti, egyben felhívja az alapítót, hogy harminc napon belül keresetlevél benyújtásával kezdeményezheti az alapítvány kuratóriuma új tagjának vagy új kurátora kijelölésének nyilvántartásba történő bejegyzését, erre az alapítót az eljárást megszüntető végzésben figyelmeztetni kell.
(4)[133] Ha az eljárás (3) bekezdésben meghatározott okból történő megszüntetésének nincs helye, és az alapító által csatolt iratokból nem állapítható meg, hogy az alapítvány kuratóriumának tagja vagy a kurátora közvetlenül veszélyezteti az alapítvány tevékenységét, a bíróság a kérelmet elutasítja, egyben felhívja az alapítót, hogy harminc napon belül keresetlevél benyújtásával kezdeményezheti az alapítvány kuratóriuma új tagjának vagy az új kurátorának kijelölésének nyilvántartásba történő bejegyzését, erre az alapítót a kérelmet elutasító végzésben figyelmeztetni kell.
(5)[134] Ha a változásbejegyzési eljárás során az alapítvány kuratóriumának valamennyi tagja vagy kurátora e tisztségéről lemond (a tagság elfogadására irányuló jognyilatkozatát visszavonja), a bíróság a lemondott kuratóriumi tagokat, illetve a kurátort a nyilvántartásból törli, egyidejűleg az alapító által bejelentett, az alapítvány új kuratóriumi tagjait vagy kuratóriumot nyilvántartásba veszi.

27. Az alapítvány kuratóriuma új tagjának vagy új kurátorának nyilvántartásba történő bejegyzésére irányuló peres eljárás[135]

57. § (1)[136] Az alapító által az 56. § (3) és (4) bekezdése alapján indított perre a nyilvántartást vezető bíróság illetékes. A pert az alapítónak az alapítvány és a kuratórium változásbejegyzési kérelemmel érintett tagja vagy a kurátor ellen kell megindítania. A bíróság hivatalból beszerzi a nemperes ügy 56. § (1) bekezdés b) és c) pontjában megjelölt iratait.
(2) A bíróság az alapító fél keresetlevélben előterjesztett kérelmére beszerzi a nemperes ügy 56. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott iratait, ha arra a fél bizonyítékként kíván hivatkozni.
(3) Ha a bíróság a keresetlevélben foglaltaknak helyet ad, a jogerős ítéletet alapján hivatalból kell módosítani a nyilvántartás adatait, az ítélet miatt bekövetkezett adatváltozásról végzést hozni nem kell.
(4)[137] Ha a bíróság az alapítvány kuratóriuma új tagjának vagy új kurátora nyilvántartásba történő bejegyzésére irányuló változásbejegyzési eljárást az 56. § (3) vagy (4) bekezdésben meghatározott okból szünteti meg, és a változásbejegyzési kérelem az alapítvány kuratóriuma új tagjának vagy új kurátora nyilvántartásba történő bejegyzésére irányuló változásbejegyzési eljárás mellett más adat bejegyzése (törlése) iránti kérelmet is tartalmaz, a bíróság a változásbejegyzési eljárást - a meg nem szüntetett részben - a perindításra nyitva álló határidő eredménytelen elteltéig, illetőleg a jogerős ítélet meghozataláig (a per megszüntetéséig) felfüggeszti.
(5)[138] Az 55-57. § rendelkezési szerint kell eljárni abban az esetben is, ha az alapító az alapító okirat rendelkezése alapján hívja vissza a kuratóriumot, kurátort, vagy a kuratórium tagját és nyújt be az alapítvány új kuratóriuma vagy kurátora nyilvántartásba történő bejegyzésére vagy a kuratórium új tagjának bejegyzésére irányuló változásbejegyzési kérelmet.

28. Az alapítványok egyesülésének és szétválásának bejegyzése iránti eljárás[139]

58. § (1) Az alapítványok összeolvadásának bejegyzése iránti kérelem elbírálására az új alapítvány székhelye szerinti bíróság illetékes. A kérelmet az új alapítvány alapító okiratának elfogadásától számított hatvan napon belül kell benyújtani, egyidejűleg kérni kell az összeolvadó alapítványok nyilvántartásból való törlését is.
(2) Az alapítvány beolvadásának bejegyzése iránti kérelem elbírálására az a bíróság illetékes, amely azt az alapítványt tartja nyilván, amelybe a beolvadás történik (a továbbiakban: átvevő alapítvány). A kérelmet az átvevő alapítvány alapító okiratának elfogadásától, ennek hiányában az egyesülési szerződés jóváhagyásától számított hatvan napon belül kell benyújtani, egyidejűleg kérni kell a beolvadó alapítvány nyilvántartásból való törlését is.
(3) Az alapítvány különválásának bejegyzése iránti kérelem elbírálására a különváló alapítványt nyilvántartó bíróság illetékes. A kérelmet az új alapítványok alapító okiratának elfogadásától számított hatvan napon belül kell benyújtani, egyidejűleg kérni kell a különváló alapítvány nyilvántartásból való törlését is.
(4)[140] Az alapítvány kiválásának bejegyzése iránti kérelem elbírálására a kiválással érintett alapítványt nyilvántartó bíróság illetékes. A kérelmet az új alapítvány alapító okiratának elfogadásától számított hatvan napon belül kell benyújtani, egyidejűleg kérni kell a kiválással létrejövő alapítvány nyilvántartásba vételét is.
58/A. § (1) Ha az egyesülő vagy szétváló alapítványokat nem az egyesülés (összeolvadás, beolvadás) vagy szétválás (különválás, kiválás) bejegyzése iránti kérelem elbírálására illetékes bíróság tartja nyilván, az alapítványok iratait az alapítványokat nyilvántartó bíróság az egyesülés vagy szétválás bejegyzése iránti kérelem elbírálására illetékes bíróság megkeresésére megküldi. Ugyanígy kell eljárni abban az esetben is, ha az egyesüléssel vagy szétválással létrejövő alapítványt nem az a bíróság fogja nyilván tartani, amelyik az egyesülés vagy szétválás bejegyzése iránti kérelem elbírálására illetékes.
(2) Ha az egyesülésben vagy szétválásban részt vevő alapítványokat nyilvántartó bíróság változásbejegyzési eljárást folyat le, az alapítványok iratait a változásbejegyzési eljárás jogerős befejezését követően küldi meg az egyesülés vagy szétválás bejegyzésére illetékes bíróságnak. Az egyesülés vagy szétválás bejegyzése iránti kérelem elbírálására illetékes bíróság eljárását az iratok beérkezéséig felfüggeszti. Az eljárást akkor is fel kell függeszteni, ha a változásbejegyzési eljárás és az egyesülés vagy szétválás iránti kérelem elbírálására ugyanaz a bíróság illetékes.
(3) Az egyesülés vagy szétválás bejegyzése iránti kérelem elbírálására illetékes bíróság határoz az egyesülés vagy szétválás eredményeképpen megszűnő alapítvány nyilvántartásból való törléséről és a létrejövő alapítvány nyilvántartásba vételéről. Ha a megszűnő alapítványt nem az eljárást lefolytató bíróság tartja nyilván, a határozatot megküldi a megszűnt alapítványt nyilvántartó bíróságnak, amely a határozat alapján a nyilvántartásból törli a megszűnt alapítványt. A törlésről nem kell határozatot hozni. Ha a létrejövő alapítványt nem az eljárást lefolytató bíróság fogja nyilvántartani, a határozatot megküldi az új alapítványt nyilvántartó bíróságnak, amely a határozat alapján az új alapítványt a nyilvántartásba bejegyzi. A bejegyzésről nem kell határozatot hozni.
58/B. § (1) Az alapítványok egyesülésének vagy szétválásának bejegyzése iránti kérelmet az alapítóknak - az alapítók gyűlésének - kell benyújtaniuk. A kérelemben fel kell tüntetni az egyesülő vagy szétváló alapítványok székhelyét és nyilvántartási számát is.
(2) Az alapítványok egyesülésének vagy szétválásának nyilvántartásba való bejegyzése iránti kérelemhez - a bejegyzési, változásbejegyzési kérelemhez csatolandó iratokon túl - csatolni kell:
a) az alapítvány alapítóinak vagy az alapítók gyűlésének határozatait az átalakulásról,
b) a kuratórium vagy a kurátor nyilatkozatát arról, hogy a munkavállalói érdekképviseletet az átalakulás elhatározásáról tájékoztatta,
c) az egyesüléssel érintett alapítványok vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltár-tervezetét,
d) összeolvadás vagy különválás esetén a létrejövő alapítvány vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltár-tervezetét,
e) a vagyonmérleg-tervezetekre és a vagyonleltár-tervezetekre vonatkozó könyvvizsgálói jelentést tartalmazó okiratot,
f) egyesülés esetén az egyesülési szerződést,
g) szétválás esetén a szétválási szerződést,
h) ha az alapítványnál felügyelőbizottság működik, a felügyelőbizottságnak az átalakulással kapcsolatos nyilatkozatát,
i) ha az alapítványi cél megvalósításához szükséges, a szükséges alapítványi vagyon rendelkezésre bocsátásának igazolását és
j) az átalakulási tervet.
(3) A kérelemhez a (2) bekezdésben foglaltakon túl csatolni kell:
a) összeolvadás esetén az összeolvadással létrejövő alapítvány adatait tartalmazó nyilvántartásba-vételi űrlapot,
b) beolvadás esetén az átvevő alapítvány adatait tartalmazó változásbejegyzési űrlapot,
c) különválás esetén, a beolvadásos különválás esetét kivéve a különválással létrejövő alapítvány adatait tartalmazó nyilvántartásba-vételi űrlapot,
d) beolvadásos különválás esetén annak az alapítványnak az adatait tartalmazó változásbejegyzési űrlapot, amelybe a beolvadásos különválás történik,
e)[141] kiválás esetén - a beolvadásos kiválás esetét kivéve - a kiválással létrejövő alapítvány adatait tartalmazó nyilvántartásba vételi űrlapot,
f)[142] beolvadásos kiválás esetén, annak az alapítványnak az adatait tartalmazó változásbejegyzési űrlapot, amelyhez a csatlakozás történik,
g)[143] annak az alapítványnak az adatait tartalmazó változásbejegyzési űrlapot, amelyből a kiválás történt.
(4) A bíróság az alapítvány egyesülésének vagy szétválásának bejegyzése iránti kérelmet a nyilvántartásba-vételi kérelem szabályai szerint bírálja el, a kérelem elbírálására nyitva álló határidő akkor kezdődik, amikor az egyesülésben vagy szétválásban érintett valamennyi alapítvány irata a bíróság rendelkezésére áll.
(5) A bíróság ellenőrzi, hogy az egyesülés vagy szétválás során közzéteendő közlemények közzétételre kerültek-e.
(6) Az alapítvány egyesülésének vagy szétválásának bejegyzése iránti kérelmet a bíróság akkor is elutasítja, ha az egyesülés vagy szétválás az egyesülő vagy szétváló alapítvány alapítványi vagyonának csorbításával vagy alapítványi céljának veszélyeztetésével jár.
(7)[144] Az alapítványok egyesülésének vagy szétválásának bejegyzésére akkor kerülhet sor, ha az állami adó- és vámhatóság - a bírósági elektronikus értesítést követő öt munkanapon belül - elektronikus úton arról tájékoztatja a bíróságot, hogy az átalakulással érintett alapítványnál az adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére irányuló, illetve ezzel összefüggő hatósági eljárás nincs folyamatban, vagy az állami adó- és vámhatóság ilyen adóigazgatási eljárást nem kezdeményez. Ha az állami adó- és vámhatóság tájékoztatása szerint az alapítványnál ilyen eljárás van folyamatban, vagy az állami adó- és vámhatóság ilyen eljárást kezdeményez, az átalakulás az adóigazgatási eljárás jogerős befejezéséről szóló elektronikus tájékoztatást követően, ennek hiányában az átalakulás bejegyzése iránti kérelem elbírálására nyitva álló határidő kezdetétől számított kilencvenedik napon jegyezhető be.

29. Az alapítvány jogutód nélküli megszűnését eredményező ok megállapítására irányuló polgári nemperes eljárás[145]

59. §[146] (1) A bíróság az ügyész indítványára, az alapító (alapítók) vagy más jogilag érdekelt kérelmére megállapítja a jogutód nélküli megszűnési ok bekövetkeztét, ha
a) az alapítványt határozott időre alapították és a meghatározott időtartam eltelt [Ptk. 3:48. § (1) bekezdés a) pont],
b) az alapítvány megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett [Ptk. 3:48. § (1) bekezdés b) pont],
c) az alapítvány célját megvalósította, és az alapító új célt nem határozott meg [Ptk. 3:403. § (1) bekezdés a) pont],
d) az alapítvány céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és a cél módosítására vagy más alapítvánnyal való egyesülésre nincs mód [Ptk. 3:403. § (1) bekezdés b) pont],
e) az alapítvány három éven át a célja megvalósítása érdekében nem folytatott tevékenységet [Ptk. 3:403. § (1) bekezdés c) pont].
(2) Az ügyészt az eljárás indítványozásának joga akkor illeti meg, ha indítványát - az (1) bekezdés a)-e) pontjaiban meghatározott okok valamelyike mellett - közérdek sérelmére alapítja és e közérdek sérelmének fennállását valószínűsíti.

60. §[148]

61. §[150]

32. Az állami alapító által alapított alapítvány és közalapítvány megszüntetésére irányuló sajátos nemperes eljárás[151]

62. §[152] (1) Az állami alapító által alapított alapítvány és közalapítvány megszüntetésére irányuló sajátos nemperes eljárásban a bíróság az e §-ban foglaltakat, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény szabályait alkalmazva jár el.
(2) Az eljárás az állami alapító által alapított alapítványt, vagy közalapítványt nyilvántartó bíróság hatáskörébe és illetékességébe tartozik.
(3) E § alkalmazásában állami alapító
a) az Országgyűlés,
b) a Kormány,
c) a minisztérium (miniszter),
d) aki alapítói jogát a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény 2. § (8) bekezdése szerint gyakorolja,
e) az a költségvetési szerv, melynek alapítói, fenntartói joga a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény 2. § (1) bekezdése alapján az államra szállt.
(4) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha az állami alapító alapítói jogát a Ptk. 74/C. § (7) bekezdése szerinti kijelölés alapján gyakorolja.

32/A. A Kormány által létrehozott alapítvány nyilvántartásba vételére irányuló eljárás eltérő szabályai[153]

62/A. §[154] (1) E törvény alapítvány nyilvántartásba vételére irányuló eljárásra vonatkozó rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a bíróság az alapítvány nyilvántartásba vétele iránti kérelmet a 28. § (1) bekezdésétől eltérően a benyújtásától számított öt napon belül megvizsgálja,
b) a bíróság az alapítványt legkésőbb a kérelem benyújtásától számított húsz napon belül nyilvántartásba veszi,
c) a nyilvántartásba vétel során a hiánypótlásra legfeljebb három napos határidőt kell biztosítani, amely határidő kérelemre, indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb három nappal meghosszabbítható,
d) az egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárás során a nyilvántartásba vételi kérelem elbírálásáról a bíróság a kérelem érkezését követő tíz napon belül határoz,
e) a bíróság az alapító vagy az alapítvány kérelmére polgári nemperes eljárásban, a kérelem beérkezését követő húsz napon belül dönt a közhasznúvá minősítéséről és a közhasznú jogállás nyilvántartásba történő bejegyzéséről.
(2) Az alapítvány nyilvántartásba vételére irányuló eljárásban az alapítói jogok gyakorlójának a Kormány határozatában kijelölt személyt kell tekinteni.

33. Az egyesület nyilvántartásba vétele iránti kérelem tartalmi elemei

63. § Az egyesület nyilvántartásba vétele iránti kérelemnek a 20. §-ban foglaltakon túlmenően tartalmaznia kell az egyesület képviselőjének anyja születési nevét és a vezető tisztségviselői megbízás időtartamát is. Az egyesület nyilvántartásba vétele iránti kérelemhez a 21. és 22. §-ban foglaltakon kívül csatolni kell a következőket is:[155]
a)[156] ha alakuló ülés tartására került sor, az egyesület alakuló ülésének jegyzőkönyvét és jelenléti ívét, valamint az alapító tagok nevével, lakóhelyével (székhelyével) és aláírásával ellátott, az alapszabály - nem nyilvános részeként elkülönítetten kezelt - mellékletét képező tagjegyzéket, vagy
b)[157] ha alakuló ülés tartására nem került sor, az alapító tagoknak az alapszabályt elfogadó egybehangzó akaratnyilatkozatát tartalmazó okiratot és az alapszabály - nem nyilvános részeként elkülönítetten kezelt - mellékletét képező tagjegyzéket és
c)[158] az egyesület ügyvezető és képviseleti szerve tagjainak a tagság elfogadására és a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozatát.
64. §[159] Felügyelőbizottság esetén a felügyelőbizottság tagjainak a tagság elfogadására és a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozatát is csatolni kell a kérelemhez.
65. § Az egyesület nyilvántartásba vétele iránti kérelemhez elkülönítve kell csatolni az olyan iratot, amely mind nyilvános, mind nem nyilvános adatokat vagy csak nem nyilvános adatokat tartalmaz.
66. § (1)[160] A szövetség nyilvántartásba vétele iránti kérelemnek tartalmaznia kell a szövetséget létrehozó egyesületek, illetve alapítványok nevét, székhelyét és nyilvántartási számát is.
(2) A szövetség nyilvántartásba vételére az egyesület nyilvántartásba vételére irányadó szabályokat kell alkalmazni.

34. Az egyesület nyilvántartásba vételére irányuló eljárás egyes szabályai

67. § (1)[161] A bíróság a nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez csatolt alapszabályhoz mellékelt tagjegyzék alapján vizsgálja azt, hogy az alapítók száma megfelel-e a törvényben foglalt rendelkezéseknek.
(1a)[162] Az alapszabály az egyesület szerveinek elnevezését szabadon állapítja meg.
(1b)[163] A változásbejegyzési eljárásban a tagjegyzéket nem kell becsatolni.
(1c)[164] A bíróság az egyesület [4. § a) pont] nyilvántartásba vétele iránti eljárásban az egyesület létesítésére, ügyvezető és képviseleti szervére vonatkozó jogszabályi rendelkezések teljesülését, továbbá a létesítő okirat kötelező tartalmi elemeinek meglétét vizsgálja. A Ptk. 3:4. § (2) bekezdés alá tartozó létesítő okiratbeli rendelkezéseket a bíróság csak akkor vizsgálja, ha azok törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására adnának okot.
(1d)[165] Változásbejegyzési eljárásban a bíróság csak a változásbejegyzési kérelemmel érintett körben vizsgálja a benyújtott iratokat.
(1e)[166] Ha a változásbejegyzési kérelemhez egységes szerkezetű létesítő okiratot kell benyújtani, abban - a tagokra vonatkozó adatok kivételével - hatályosítani kell azokat az adatokat is, amelyeket törvény csak az egyesület alapítása esetén ír elő az alapszabály tartalmaként.
(2)[167] A bíróság az ügyvezető és képviseleti szerv tagjainak a nyilvántartásba vételi kérelemhez csatolt nyilatkozata alapján vizsgálja azt, hogy megfelelnek-e a törvényben előírt feltételeknek.
(3) A bíróság a nyilvántartásba vételi kérelemhez csatolt alapszabály alapján vizsgálja azt, hogy az egyesület alapszabályban megállapított céljai nem ellentétesek-e a törvényi rendelkezésekkel és azt, hogy az alapszabály rendelkezései biztosítják-e az egyesület törvényben meghatározott keretek közötti működését.
(4)[168] A bíróság az egyesület és sportegyesület nyilvántartásba vételi, valamint változásbejegyzési kérelmének helyt adó, valamint a közhasznú nyilvántartásba vételét elrendelő végzését jogszabályban meghatározott módon, közzététel céljából továbbítja az OBH részére.
(5)[169] Az OBH a (4) bekezdés alapján részére megküldött végzést az országos névjegyzék útján közzéteszi.

35. A szövetség nyilvántartásban szereplő adatainak módosítására irányuló eljárás

68. §[170] Ha a szövetséghez egyesület vagy alapítvány csatlakozik, a bíróság szövetség erre irányuló változásbejegyzési kérelmére a szövetség adatai közé bejegyzi az új tag nevét, székhelyét és nyilvántartási számát.

35/A. Az egyesületek egyesülésének és szétválásának bejegyzése iránti eljárás[171]

68/A. § Az egyesületek egyesülésének és szétválásának bejegyezése során az alapítványok egyesülésének és szétválásának bejegyzésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a bejegyzés iránti kérelmet az érintett egyesületek képviseletére jogosult személyeknek kell benyújtani (58. §-58/B. §).

35/B. Az egyesület jogutód nélküli megszűnését eredményező ok megállapítására irányuló polgári nemperes eljárás[172]

68/B. §[173] (1) A bíróság az ügyész indítványára, az egyesület vagy más jogilag érdekelt kérelmére megállapítja a jogutód nélküli megszűnési ok bekövetkeztét, ha az egyesület
a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt [Ptk. 3:48. § (1) bekezdés a) pont],
b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett [Ptk. 3:48. § (1) bekezdés b) pont],
c) megvalósította célját vagy céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg [Ptk. 3:84. § a) pont],
d) tagjainak száma hat hónapon keresztül a Ptk.-ban meghatározott legkisebb létszám alá csökken [Ptk. 3:84. § b) pont], feltéve, hogy az a)-c) pont szerinti esetekben az abban foglaltakra figyelemmel az egyesület nem határozott a megszűnéséről.
(2) Az ügyészt az eljárás indítványozásának joga akkor illeti meg, ha indítványát - az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott okok mellett - közérdek sérelmére alapítja és e közérdek sérelmének fennállását valószínűsíti.

36. Egyéb szervezetek

69. § A párt, a sportról szóló törvény alapján működő szervezet, a kölcsönös biztosító egyesület, a szakszervezet, a köztestület, a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a hitelintézetek önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapja, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezet és az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló törvény szerint alapított európai területi társulás esetében e törvény rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha a szervezetre irányadó törvény eltérően nem rendelkezik.
70. §[174] (1) A sportról szóló törvény szerinti sportegyesületekre a 67. § (1b) és (1c) bekezdését is alkalmazni kell azzal, hogy a 67. § (1b) bekezdésében foglaltakon túlmenően a bíróság a létesítő okiratnak a sportról szóló törvénynek a sportegyesületre előírt szabályaival való összhangját vizsgálja.
(2) Az egyéb szervezetek esetében a bíróság a létesítő okiratnak az adott szervezettípusra irányadó törvények szabályaival való összhangját is vizsgálja.
70/A. §[175] (1) Az I-III. Fejezetet a bevett egyház kivételével a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség nyilvántartásba vételére, nyilvántartásból való törlésére és nyilvántartásba bejegyzett adatainak változására irányuló eljárásban akkor kell alkalmazni, ha az Ehtv. vagy e § eltérően nem rendelkezik.
(2) A nyilvántartásba vételre irányuló eljárás, a változásbejegyzési eljárás és a törlési eljárás a Kormány rendeletében meghatározott tartalmú kérelemre indul. A kérelemhez a Kormány rendeletében meghatározott okiratokat kell csatolni. Az eljárásban a kérelem érdemi vizsgálata során a bíróság kizárólag az Ehtv.-ben meghatározott feltételeket vizsgálja. Az eljárásban hiánypótlásnak az e feltételek hiányos vagy hibás teljesítése esetén van helye. Az eljárásban egyszerűsített nyilvántartásba vételnek nincs helye.
(3) Az Ehtv. 14/A. § (2)-(6) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén az ügyész keresete alapján a bíróság határozatot hoz a bejegyzett egyház, illetve a nyilvántartásba vett egyház jogállásának megváltozásáról. A határozat meghozatalát követően a bejegyzett egyház, illetve nyilvántartásba vett egyház megváltozott adatait a bíróság határozata alapján a nyilvántartást vezető bíróság jegyzi be.
(4) Az Ehtv. 14/C. § (1) bekezdése szerinti határozatot az Országos Bírósági Hivatal az országos névjegyzékben a 84. § (5) bekezdésben meghatározott szenzitív adatok kivételével, nem jogerős megjelöléssel közzéteszi. Az Ehtv. 14/C. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szervezet vonatkozásában a fellebbezési határidő a közzététel időpontját követő napon kezdődik.
(5) A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség egyesülése vagy szétválása során a létrejövő, illetve a fennmaradó jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségre irányadó nyilvántartásba vételi szabályokat kell alkalmazni.
(6) A belső egyházi jogi személy nyilvántartásba vételére és a változásbejegyzésére az Ehtv. 18. §-át kell alkalmazni.
(7) Az Ehtv. 14. § (2) bekezdésében meghatározott feltétel vizsgálatára irányuló eljárás időtartama az Ehtv. 14/B. § (1) bekezdésében, valamint a 35. § (2) bekezdésében és a 36. § (2) bekezdésében foglalt határidőbe nem számít bele.
71. § (1)[176]
(2)[177] Ha a cégbíróság a nyilvántartásba vételről szóló jogerős végzés elektronikus úton történő megküldésével, arról értesíti a bíróságot, hogy a kölcsönös biztosító egyesületet külön törvény alapján részvénytársaságként vette nyilvántartásba, a bíróság a kölcsönös biztosító egyesületet hivatalból törli a nyilvántartásból, a törlésről végzést hozni nem kell.

IV/A. FEJEZET[178]

A TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ELJÁRÁS

36/A. A törvényességi felügyeleti eljárás közös szabályai[179]

71/A. §[180] (1) A törvényességi felügyeleti eljárás célja, hogy a bíróság intézkedéseivel a szervezet törvényes működését kikényszerítse.
(2)[181] A törvényességi felügyeleti eljárás polgári nemperes eljárás, amelyben azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket törvény eltérően nem szabályoz a Pp. szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni, szünetelésnek azonban nincs helye. A törvényességi felügyeleti eljárásban az elektronikus kapcsolattartás nem kötelező azon szervezet esetében sem, amely a 8. § alapján elektronikus útra kötelezett.
(3) Az eljárás során - ha e törvény másként nem rendelkezik - csak okirati bizonyításnak, valamint az ügyben érintettek személyes meghallgatásának van helye. A bizonyítás során a bíróság a szervezet képviselőjét, tagját, továbbá kérelemre indult eljárás esetén a kérelmezőt személyesen meghallgathatja vagy tőlük írásbeli nyilatkozatot kérhet. A bíróság a hivatalból indított eljárása során hivatalból szerzi be az írásbeli bizonyítékokat, illetve tisztázza azokat a körülményeket, adatokat és tényeket, amelyek a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükségesek.
(4)[182] Az eljárásra a nyilvántartást vezető bíróság illetékes.
(5) A törvényességi felügyeleti eljárás során hozott jogerős bírósági intézkedéssel válnak az ügyben keletkezett iratok - az Ectv. szerint nem nyilvános iratok kivételével - az Ectv. szerinti civil szervezetek esetében nyilvánossá, továbbá nyilvánossá válnak az ügyben keletkezett iratok akkor is, ha a civil szervezet a bíróság felhívására a törvényes működését helyreállította, de az eljárás megindítására okot adott.
(6) A törvényességi felügyeleti eljárás iratainak elektronizálására a 14. § (2) bekezdését kell alkalmazni.
71/B. §[183] (1) A törvényességi felügyeleti eljárás során a bíróság hivatalból vagy kérelemre jár el.
(2) Nincs helye törvényességi felügyeleti eljárásnak, ha az arra vonatkozó igény a 46/A-46/B. §-ban meghatározott vagy más polgári perben, illetve közigazgatási eljárásban érvényesíthető.
(3) Nincs helye törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésének, ha a szervezet felszámolás, kényszer-végelszámolási vagy egyszerűsített törlési eljárás alatt áll. Ha a törvényességi felügyeleti eljárás folyamatban léte alatt a szervezet felszámolás alá kerül, vagy a kényszer-végelszámolást vagy az egyszerűsített törlési eljárás megindítását a bíróság jogerősen elrendeli, a törvényességi felügyeleti eljárást meg kell szüntetni.
(4) A törvényességi felügyelet nem terjed ki a szervezet gazdálkodásának és döntéseinek gazdasági-célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára, valamint a beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó kötelezettség teljesítésének kikényszerítésére.
(5) A törvényességi felügyeleti eljárást addig kell folytatni, amíg a törvényes állapot, illetve a szervezet törvényes működése helyre nem áll.
(6) A bíróság a törvényességi felügyeleti eljárást megszünteti, ha az eljárás eredményeként a szervezet a törvénysértő állapotot megszüntette, illetve a törvényes működését helyreállította.

36/B. A törvényességi felügyeleti eljárásra okot adó körülmények[184]

71/C. §[185] (1) Törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye, ha
a) a létesítő okirat vagy annak módosítása, vagy a nyilvántartásba bejegyzett adat a bejegyzést megelőzően már fennálló ok folytán törvénysértő,
b) a nyilvántartásba bejegyzett adat a bejegyzést követően keletkezett ok miatt törvénysértő,
c) a létesítő okirat vagy annak módosítása, illetve a nyilvántartás nem tartalmazza azt, amit a szervezetre vonatkozó jogszabályok kötelezően előírnak,
d) a szervezet a működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, illetve a létesítő okiratában foglaltakat,
e) törvény a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kötelezővé teszi.
(2) Az (1) bekezdés a), és c) pontja alapján indult ügy elbírálásában nem vehet részt az, aki az eljárás tárgyává tett ügyben a nyilvántartásba vételi (változásbejegyzési) eljárásban részt vett.

36/C. A bíróság eljárása hivatalból[186]

71/D. §[187] (1) Hivatalból jár el a bíróság, ha
a) az eljárás lefolytatásának szükségességéről, az arra okot adó körülményről hivatalos eljárása során maga szerez tudomást, vagy
b) az eljárást más bíróság kezdeményezi.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben az eljárás megindításáról és befejezéséről a bíróság a kezdeményezőt értesíti.
(3)[188] A hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárásban félként csak a szervezet vesz részt. A hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárásban hozott érdemi határozatokkal szemben a szervezet jogorvoslattal élhet. Az eljárásban felmerült költségeket - így különösen a meghallgatás, a felügyelőbiztos költségeit - az állam előlegezi. Amennyiben a törvényességi felügyeleti eljárásban a szervezet a törvényes működést helyreállítja, de az eljárásra okot adott, illetve a bíróság a szervezettel (képviselővel) szemben intézkedést alkalmaz, a felmerült költségek viselésére a szervezetet kell kötelezni.
(4)[189] Behajthatatlanság esetén, illetve, ha az eljárást a bíróság jogsértés hiányában szünteti meg, a felmerült költségeket az állam viseli.
(5) A hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárást meg kell szüntetni, ha az eljárás lefolytatása alapján a bíróság megállapítja, hogy jogsértés nem történt.
(6) A hivatalból és a kérelemre indult törvényességi felügyeleti eljárások egyesítésére akkor sincs mód, ha a törvényességi felügyeleti eljárások azonos szervezet ellen indultak.

36/D. A bíróság eljárása kérelemre[190]

71/E. §[191] (1) Kérelemre indul a törvényességi felügyeleti eljárás, ha annak lefolytatását
a) az ügyész indítványozza,
b) jogszabályban meghatározott feladatainak teljesítése körében a szervezet tevékenységének ellenőrzésére jogosult hatóság vagy közigazgatási szerv kéri,
c) az kéri, akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik és e jogi érdeket valószínűsíti, vagy
d) az kéri, akit jogszabály az eljárás kezdeményezésére kötelez.
(2) Az ügyészt - amennyiben a civil szervezet felett nem gyakorol törvényességi ellenőrzést - a törvényességi felügyeleti eljárás indítványozásának joga akkor illeti meg, ha indítványát - a 71/C. § (1) bekezdésében meghatározott ok mellett - közérdek sérelmére alapítja és e közérdek sérelmének fennállását valószínűsíti. Amennyiben az ügyész a szervezet felett törvényességi ellenőrzést gyakorol, a törvényességi felügyeleti eljárás megindításához nem szükséges közérdek sérelmének megjelölése és fennállásának valószínűsítése.
(3) A kérelemnek az ügy elbírálásához szükséges valamennyi tényt, illetve adatot tartalmaznia kell. A törvényességi felügyeleti eljárás során a kérelmező a kérelme előterjesztésének okát nem változtathatja meg. A törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásával felmerülő költségeket a Pp. általános szabályai szerint a kérelmező köteles előlegezni. A költségek viselése csak akkor terheli a kérelmezőt, ha kérelme alaptalan volt.
(4)[192] A bíróság a kérelmet visszautasítja, ha a kérelem nem felel meg az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek. A bíróság a kérelmet elutasítja, ha megállapítja, hogy a kérelemben jelzett jogsértés nem áll fenn.
(5) Az eljárás során a kérelmező a kérelmét bármikor visszavonhatja. Ilyen esetben az eljárást meg kell szüntetni. Az eljárás során felmerült költségeket a Pp. általános szabályai szerint a kérelmező viseli.
(6)[193] Az (5) bekezdésben meghatározott esetben, illetve ha a kérelem visszautasítására került sor, a bíróság az eljárást hivatalból megindíthatja, ha a törvényességi felügyeleti eljárásnak hivatalból is helye van.
(7)[194] A kérelemre induló törvényességi felügyeleti eljárásban fél a szervezet és a kérelmező is. A kérelemre indult törvényességi felügyeleti eljárásban hozott érdemi határozatokkal szemben a szervezet és a kérelmező jogorvoslattal élhet.

36/E. A törvényességi felügyeleti eljárás megindításának határideje, lefolytatása[195]

71/F. §[196] (1) A bíróság törvényességi felügyeleti eljárását az arra okot adó körülményről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül, illetve az eljárásra okot adó körülmény bekövetkezésétől számított egyéves jogvesztő határidőn belül lehet kérni. Ha a szervezet valamely jogszabálysértő helyzetet vagy állapotot nem szüntet meg, az eljárás megindítása mindaddig kérhető, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak irányadók abban az esetben is, amikor a bíróság hivatalból indítja meg a törvényességi felügyeleti eljárást, azzal az eltéréssel, hogy kivételesen indokolt esetben az eljárás a törvénysértő nyilvántartási adat kiküszöbölése érdekében az egyéves határidőt követően is megindítható.

36/F. A bíróság felhívása és intézkedései[197]

71/G. §[198] (1) A törvényességi felügyeleti eljárás megindítása esetén a bíróság a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel és az eljárás alapjául szolgáló jogszabálysértés pontos megjelölésével felhívja a szervezetet, hogy a végzésben meghatározott, legfeljebb harmincnapos határidőn belül - amely az eljárás okától függően a szervezetnek a határidő lejárta előtt benyújtott kérelmére egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható - írásban nyilatkozzon arról, hogy
a) vitatja-e a kérelemben, illetve a végzésben foglaltakat, illetve
b) ha nem vitatja a kérelemben vagy a végzésben foglaltakat, úgy a törvénysértő állapotot szüntesse meg, és azt igazolja.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti felhívás eredményeként az eljárás megszüntetésének nincs helye, a törvényes állapot helyreállítása érdekében a bíróság az intézkedésre okot adó körülménytől, illetve annak súlyától függően a következő intézkedéseket hozhatja:
a) a szervezetet, illetve ha megállapítható, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásra a szervezet képviselője adott okot, a képviselőt 10 000 Ft-tól 900 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtja,
b) megsemmisíti a szervezet által hozott jogszabálysértő vagy a szervezet létesítő okiratába ütköző határozatot, és szükség esetén megfelelő határidő kitűzésével új határozat hozatalát rendeli el,
c) ha a szervezet törvényes működése a legfőbb szervének összehívásával előreláthatólag helyreállítható, összehívja a szervezet döntéshozó szervét, vagy ennek a feladatnak a végrehajtására - a szervezet költségére - megfelelő személyt vagy szervezetet rendel ki,
d) ha a szervezet működése törvényességének helyreállítása más módon nem biztosítható, a szervezet működése vagy más körülmény alapján különösen indokolt és az intézkedéstől előre láthatóan eredmény várható, legfeljebb kilencven napra felügyelőbiztost rendel ki,
e) a szervezetet megszünteti.
(3) A bíróság a (2) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott intézkedéseket együttesen, illetve a bírságolási intézkedést ismételten is alkalmazhatja. A bíróság a fél által kért intézkedéshez nincs kötve.
(4) A szervezet megszüntetésére az (1) bekezdés szerinti felhívás vagy az első intézkedés eredménytelenségét követően is sor kerülhet, ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy a törvényes működés helyreállítására elrendelhető további intézkedések nem vezetnének eredményre. A szervezet megszüntetését azonban ilyen esetben részletesen indokolni kell.
(5) A bíróságnak a felhívás kiadását követően - ha a szervezet nem igazolja, hogy törvényes működését helyreállította - valamelyik intézkedést az (1) bekezdés szerinti felhívásban meghatározott határidő leteltét követő tizenöt napon belül alkalmaznia kell.
(6) Ha a törvényes állapot nem állt helyre, a törvényességi felügyeleti intézkedést tartalmazó határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül folytatni kell az eljárást. A jogerős intézkedést követő újabb intézkedést vagy az eljárást véglegesen lezáró határozatot legkésőbb az előző intézkedés jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül meg kell hozni.

36/G. A felügyelőbiztos jogköre[199]

71/H. §[200] (1) Ha a bíróság kérelemre vagy hivatalból végzésében felügyelőbiztost rendel ki, e végzésben meghatározza a felügyelőbiztos feladatkörét. A szervezet vezető tisztségviselői (képviselői) a hatáskörüket csak a felügyelőbiztos részére biztosított jogok megsértése nélkül gyakorolhatják. A bíróság felügyelőbiztosként a szervezettől független, arra alkalmas személyt jelölhet ki az állami szerv vagy kamara által vezetett névjegyzékben szereplő személyek közül - így különösen ügyvéd, közvetítő, könyvvizsgáló, igazságügyi szakértő -, feltéve, hogy ez a személy a megbízatást elvállalja. A felügyelőbiztos a működése során az adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles eljárni. A kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség Ptk.-ban foglalt szabályainak megfelelő alkalmazásával felel.
(2) Nem lehet felügyelőbiztos, akinek a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója, illetve élettársa a szervezet tagja, vezető tisztségviselője (képviselője), felügyelőbizottsági tagja vagy könyvvizsgálója, valamint az, aki a szervezettel azonos tevékenységet folytató más szervezetben vezető tisztségviselő.
(3) A felügyelőbiztos feladata a szervezet törvényes működésének helyreállításához szükséges intézkedések megtétele. Ennek érdekében a vezető tisztségviselőktől (képviselőktől), illetve a szervezet vezető állású munkavállalóitól felvilágosítást kérhet. A felügyelőbiztos a szervezet esetleges üzleti titkait köteles megőrizni és a birtokába jutott információkról csak a bíróságot tájékoztathatja. A felügyelőbiztos a bíróság felhívására, a bíróság által megadott határidőn belül és módon köteles tevékenységéről beszámolni.
(4) Ha a törvényességi felügyeleti eljárásnak az az oka, hogy a szervezetnek nincs megválasztott vezető tisztségviselője (képviselője), a felügyelőbiztos - a bíróság végzésében meghatározottak szerint - a vezető tisztségviselő (képviselő) jogkörét gyakorolja. Erre tekintettel a bíróság a felügyelőbiztost - szükség esetén a korábbi vezető tisztségviselő (képviselő) törlésével egyidejűleg - a nyilvántartásba hivatalból bejegyzi.
(5)[201] A szervezet vezető munkavállalói, illetve tagjai kötelesek a felügyelőbiztos részére minden olyan eszközt, iratot, illetve információt biztosítani, amely hozzásegíti ahhoz, hogy a vezető tisztségviselői feladatait elláthassa. A felügyelőbiztos kérelmére a bíróság a felügyelőbiztos tevékenységét akadályozó személyt a Pp. 166. §-ában meghatározott pénzbírsággal sújtja. A pénzbírság többször is kiszabható.
(6) Ha a felügyelőbiztos kirendelésére a szervezet tagja kérelmére került sor, a felügyelőbiztos a vezető tisztségviselő (képviselő) jogkörében a halaszthatatlan intézkedések megtételére is jogosult. Szerződést azonban csak akkor köthet, követelést csak akkor ismerhet el, illetve jogról csak akkor mondhat le, ha ezáltal az általa képviselt szervezetet nyilvánvaló károsodástól óvja meg.
(7) Ha a felügyelőbiztos kirendelésére azért került sor, mert a szervezetnek nincs vezető tisztségviselője (képviselője), a bíróság a szervezetnek megküldendő végzését a szervezet székhelyére kézbesíti.
71/I. §[202] (1)[203] A felügyelőbiztos jogszabálysértő vagy a szervezet, annak tagjai, hitelezői vagy más személy jogos érdekét sértő tevékenysége vagy mulasztása miatt a sérelmet szenvedett személy vagy szervezet a tudomásszerzéstől számított harminc napon belül, de legfeljebb a felügyelőbiztos kirendelésének időtartama alatt a bíróságnál kifogással élhet. Ha a bíróság a kifogást megalapozottnak találja, a felügyelőbiztos intézkedését megsemmisíti vagy kötelezi a megfelelő intézkedés megtételére, illetve más felügyelőbiztost rendel ki, ellenkező esetben a kifogást elutasítja; a kifogásnak helyt adó végzés ellen a felügyelőbiztos, az elutasító végzés ellen a kifogást előterjesztő részéről fellebbezésnek van helye.
(2) Ha a felügyelőbiztos kirendelése kérelemre történik, a felügyelőbiztos költségeinek és díjának a bíróság által meghatározott várható összegét a kérelmező köteles előlegezni. Ha a törvényes működés helyreállt vagy a kirendelés határideje lejárt, a bíróság a felügyelőbiztost felmenti és költségeit, valamint díját megállapítja azzal, hogy azt a szervezet viseli. Ha a szervezet terhére megállapított összeg behajthatatlannak bizonyul, a felügyelőbiztos költségét és díját a kérelmező, illetve hivatalból kirendelt felügyelőbiztos esetében az állam viseli. A felügyelőbiztos költségét és díját megállapító végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. A felügyelőbiztos által felszámítható díjra a törvényességi felügyeleti eljárásban közreműködő felügyelőbiztos díjáról szóló 23/2006. (V. 18.) IM rendeletet kell megfelelően alkalmazni.
(3) Amennyiben a hivatalból kirendelt felügyelőbiztos díja és költsége behajthatatlannak bizonyul, a díjat és költséget a kirendelést elrendelő bíróság gazdasági hivatala téríti meg a felügyelőbiztos részére.

V. FEJEZET

AZ INFORMATIKAI RENDSZER ÉS ALKALMAZÁSAI

37. Az informatikai rendszer

72. § (1) Az informatikai rendszer a következő főbb alkalmazásokból épül fel:
a) a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartása: az e törvény szerint nyilvántartásba vett szervezetek törvényszéki nyilvántartása,
b) országos névjegyzék: a törvényszéki nyilvántartások adatainak egységes, az interneten, azonosítás nélkül elérhető, országosan egységes gyűjteménye,
c) a kérelmek fogadását biztosító alkalmazás: az e törvény szerinti iratok elektronikus úton történő fogadását szolgáló alkalmazás,
d) ügyviteli alkalmazás: a bíróságon belüli ügyintézés szervezett rendjét biztosító alkalmazás,
e) iratkezelési alkalmazás: a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény szerinti iratkezelési feladatok teljesítését és a bírósági ügyvitelnek megfelelő iratkezelési feladatok teljesítését és a biztosító alkalmazás,
f) kapcsolattartó alkalmazás: a bíróság és más hatóság közötti informatikai kapcsolatot biztosító alkalmazás,
g) a beszámolót kezelő alkalmazás.
(2) Az informatikai rendszert úgy kell kialakítani, hogy annak működése során az elektronikus aláírási technológia alkalmazható legyen.
(3) Az informatikai rendszert kialakítása során országosan egységes adatbázis alkalmazásával kell biztosítani a törvényszéki nyilvántartások vezetését.
73. § (1) Az informatikai rendszer - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - azonosítást követően vehető igénybe. Szerep alapú jogosultságkezelés (jogosultságkezelő rendszer és mechanizmus) útján kell biztosítani, hogy a felhasználó az informatikai rendszer azon alkalmazásaihoz és olyan módon férjen hozzá, ahogy azt az OBH által készített jogosultságkezelési szabályzat előírja.
(2) Az e törvényben szabályozott polgári nemperes eljárásokban a kifejezetten emberi közreműködést nem igénylő, e törvény szerinti eljárási cselekmények - ha azok megtételének törvényi feltételei fennállnak - az informatikai rendszer útján az eljáró bíróság nevében automatizáltan is végezhetőek.
(3) Az informatikai rendszer országos névjegyzék alkalmazása azonosítás nélkül megtekinthető.
74. § (1) Az informatikai rendszerben kell tárolni
a) az elektronikus úton érkezett beadványokat és azok mellékleteit,
b) a papír alapon érkezett beadványok és mellékleteik elektronikus másolatait, továbbá az űrlapok adattartamát,
c) a bíróság által hozott végzéseket és
d) az eljárás során érkezett vagy keletkezett egyéb iratokat, illetve - ha azok papír alapon érkeznek - azok elektronikus másolatait.
(2) Az eljárás befejezését követően az informatikai rendszerben tárolt adatokat biztonságos - az adatok sértetlenségét, hozzáférhetőségét biztosító - módon kell megőrizni (elmenteni, illetve tárolni).
(3) Az OBH feladata annak biztosítása, hogy a (2) bekezdésben meghatározott módon megőrzött adatok folyamatosan hozzáférhetőek legyenek, az olvashatóságukhoz szükséges technológia hozzáférhető legyen. Az OBH feladata olyan informatikai környezet kialakítása, amely a (2) bekezdésben meghatározott módon megőrzött adatok hozzáférhetővé válását legfeljebb öt munkanapon belül biztosítja. Ha az eljárás lefolytatásához a (2) bekezdésben meghatározott módon megőrzött adatokhoz való hozzáférés szükséges, az ügyintézési határidőt az adatok hozzáférhetővé válását követően kell számítani.
(4) A papír alapon érkezett irat elektronikus másolata akkor megfelelő, ha az okirat elektronikus másolatának képe megegyezik a papír alapú okiratéval.
(5)[204] A kérelmet a honlapon legutoljára közzétett elektronikus űrlapon kell benyújtani. Az ettől eltérő módon benyújtott iratot be nem nyújtottnak kell tekinteni, amiről az ügyfelet automatikus hibaüzenettel értesíteni kell.
75. §[205] A nyilvántartást vezető bíróság a Pp. 322. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy ha az irat beszerzése másik nyilvántartást vezető bíróságtól szükséges, a szervezetre vonatkozó iratokat az informatikai rendszer útján szerzi be, ha azok az informatikai rendszerben elérhetőek.
76. § (1) Az informatikai rendszer alkalmazásával naplót kell készíteni
a) a rendszer üzemben tartási idejéről,
b) a felhasználók adatbevitelének és adatrögzítésének tényéről az adatbevitel, illetve adatrögzítés időpontjának, valamint az azt végző személy nevének megjelölésével,
c) a rendszer által automatikusan elvégzett eljárási cselekményekről, az eljárási cselekmény és annak időpontjának feltüntetésével,
d) az üzemzavar terjedelméről és időtartamáról,
e) a nyilvános és a nem nyilvános iratokba történő iratbetekintés iránti kérelem vagy megkeresés teljesítéséről az iratokba betekintő nevének és címének, időpontjának, az érintett iratnak, valamint az iratbetekintést biztosító személy nevének, - nem nyilvános iratok esetén - az iratbetekintés jogalapjának feltüntetésével,
f) a naplóból történt adatszolgáltatásról a szolgáltatott adatok körének, az adatigénylő nevének és címének, az adatigénylésben feltüntetett adatigénylési jogalapnak, az adatszolgáltatás időpontjának, valamint az adatszolgáltatást végző azonosító adatainak feltüntetésével.
(2) A napló adatait meg kell őrizni és biztosítani kell, hogy a napló adatok folyamatosan hozzáférhetőek és olvashatóak legyenek, továbbá biztosítani kell az adatok megismeréséhez szükséges technikai eszközöket.
(3)[206] A napló adatairól megkeresésre vagy adatkérésre annak a feladatkörében eljáró bíróságnak, ügyészségnek, nyomozó hatóságnak, nemzetbiztonsági szolgálatnak továbbítható adat, amely törvényi rendelkezés megjelölésével igazolja, hogy törvény az ügy elbírálásához, továbbá jogosultság, illetve kötelezettség fennállásának ellenőrzéséhez feljogosította az adat megismerésére. Az adatigénylőnek a megkeresésben vagy adatkérésben meg kell jelölnie annak az eljárásának az ügyszámát és tárgyát, amelyben az igényelt adatok megismerésére törvény alapján jogosult. Ha annak technikai feltételei fennállnak, az adatigénylő részére az adatokat elektronikus úton, automatizáltan is meg lehet küldeni.
77. § Az informatikai rendszer működésében keletkezett üzemzavarról és annak megszűnéséről a bíróságot elektronikus levélben, az üzemzavar idején szolgáltatást igénybe venni kívánó kérelmezőt pedig a szolgáltatás igénybevételének megkísérlésekor elektronikus üzenetben kell, az informatikai rendszer útján értesíti. Az informatikai rendszerben keletkezett üzemzavarról, valamint annak megszűnéséről az erre szolgáló, azonosítás nélkül elérhető internetes felületen is tájékoztatást kell adni.
78. § (1) A törvény által meghatározott határidőbe nem számít bele az a nap, amely során legalább négy órán át fennálló, az informatikai rendszerben felmerült üzemzavar akadályozta az informatikai rendszer működését.
(2) E törvény alkalmazása során üzemzavarnak kell tekinteni az informatikai rendszerben végzett olyan karbantartásokat, tervezett leállításokat is, melyek az informatikai rendszer szolgáltatásainak igénybevételét korlátozzák vagy megakadályozzák. Az üzemzavar számítása szempontjából az informatikai rendszer részének kell tekinteni azokat a kormányzati informatikai szolgáltatásokat, amelyek szükségesek az informatikai rendszer ügyfelek általi elérhetőségéhez.
79. § (1) Az informatikai rendszert úgy kell kialakítani, hogy alkalmas legyen az elektronikus úton érkezett űrlapok adattartamát automatizáltan feldolgozni és a rendszerben rögzíteni. Az informatikai rendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy az űrlapok mellé csatolt mellékleteket oly módon tárolja, hogy abból kitűnjön, hogy a melléklet melyik űrlaphoz tartozik.
(2) Az informatikai rendszert úgy kell kialakítani, hogy alkalmas legyen jogszabályban meghatározott statisztikai adatok szolgáltatására.
(3) Az informatikai rendszert úgy kell kialakítani, hogy a beszámoló országos névjegyzékben való közzétételét követően elektronikus üzenetben tájékoztatást adjon a bíróság részére a nyilvántartásában szereplő közhasznú szervezetek beszámolójának közzétételéről.
(4) Az informatikai rendszert úgy kell kialakítani, hogy az Ectv.-ben meghatározott határidő elteltét követően elektronikus üzenetben tájékoztatást adjon a bíróság számára azokról, a nyilvántartásában szereplő szervezetekről, melyek a beszámoló letétbe helyezési kötelezettségüknek nem tettek eleget, s a bíróságnak törvényességi ellenőrzési eljárás lefolytatása érdekében meg kell keresnie az ügyészséget.
80. § Az e törvény alapján lefolytatott eljárásokban keletkezett papír alapú vagy elektronikus iratokat, az űrlapok adattartamát, valamint az egyes eljárási cselekmények megtételének tényét a bíróság az informatikai rendszerben rögzíti. Az informatikai rendszerben rögzített adatokat - a felek eljárási jogainak érvényesülése és az eljárások párhuzamos lefolytatásának megelőzése érdekében - a nyilvántartást vezető bíróság kezeli.
81. § (1) Az OBH felelős az informatikai rendszernek e törvényben és külön jogszabályban meghatározott informatikai biztonsági és szervezet szervezési követelményeinek teljesítéséért.
(2) Az informatikai rendszer útján kell biztosítani az informatikai rendszerben kezelt adatok védelmét a jogosulatlan hozzáféréstől, módosítástól, törléstől vagy megsemmisüléstől.
(3) Az informatikai rendszert úgy kell kialakítani, hogy biztosított legyen a rendszer zártsága és hibamentességének ellenőrizhetősége.
(4) Az informatikai rendszer útján kell biztosítani, hogy az adott ügyben keletkezett és az informatikai rendszerben kezelt adatokat csak az ismerhesse meg, akinek az eljárás irataiba való betekintést törvény biztosítja.
(5) Az informatikai rendszert úgy kell kialakítani, hogy az alkalmas legyen a szervezet adatai mellett a beszámoló közvetlen elérését biztosítani.
82. § Az informatikai rendszer útján kell biztosítani, hogy a bíróság számára fenntartott műveletek elvégzése az ügyben eljáró személy azonosítását követően váljon lehetővé. A beadványok rögzítését - azonosítást követően - a bíróság által ezzel a feladattal megbízott bírósági ügyintéző, tisztviselő, írnok is végezheti. Ahol e törvény adatrögzítési kötelezettséget ír elő, ott a bírón az adatrögzítésre feljogosított bírósági ügyintézőt, tisztviselőt és írnokot is érteni kell.

38. A civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartása

83. § (1) A nyilvántartás a (2) bekezdésben meghatározott elkülönült nyilvántartásokra tagozódik. A nyilvántartásába történő adatbejegyzésre az informatikai rendszer útján, automatizáltan vagy egyedi bírói utasításra kerülhet sor.
(2) A nyilvántartás az alábbi bontásban épül fel:
a) egyesület,
b) köztestület,
c) alapítvány,
d) magánnyugdíjpénztár, önkéntes kölcsön biztosító pénztár, vegyes pénztár,
e) a hitelintézetek önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapja,
f) Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezet,
g) európai területi társulás,
h)[207] országos sportági szakszövetség,
i)[208] bejegyzett egyház,
j)[209] nyilvántartásba vett egyház,
k)[210] vallási egyesület, és
l)[211] egyéb szervezet.
(3) Ha külön törvény alapján valamely szervezet nyilvántartásba vétele a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességébe tartozik, a törvényszéki nyilvántartást úgy kell kialakítani, hogy a szervezet csak a Fővárosi Törvényszék törvényszéki nyilvántartásába legyen felvehető.

39. Az országos névjegyzék

84. § (1) Az országos névjegyzék a törvényszéki nyilvántartások adatainak közhiteles gyűjteménye, amelynek felépítése - az (5) és (6) bekezdésben foglalt kivétellel - megegyezik a nyilvántartás felépítésével.
(2)[212] Az országos névjegyzék az OBH által működtetett internetes felületen azonosítás nélkül elérhető. Az országos névjegyzék adatai a honlapon keresőprogram segítségével is megismerhetőek. A nyilvántartást úgy kell kialakítani, hogy a nem részletezett, illetve az egyéb adatként bejegyzendő adatok kereshetősége az országos névjegyzékben keresőszavakkal biztosítható legyen, az OBH a nyilvántartás nem részletezett, illetve egyéb adatainak egységes bejegyzése érdekében a nyilvántartásban kódtárakat rendszeresít. Kódtárat kell rendszeresíteni különösen a 83. § (1) bekezdés i) pontjában, a 94. § (1) bekezdés e) pontjában és a 95. § a) pont ai) alpontjában meghatározott adatok kezelésére.
(3) Az informatikai rendszer útján kell biztosítani, hogy a törvényszéki nyilvántartások adatai az országos névjegyzékben automatizáltan - egyidejű frissítéssel - megjelenjenek.
(4) Az országos névjegyzék - kivéve az üzemszerű karbantartás idejét - folyamatos elérhetőségét biztosítani kell.
(5)[213] Az országos névjegyzék nem tartalmazza a nyilvántartásnak a szervezet, illetve a jogi személy szervezeti egység képviselőjének, továbbá az alapítvány kuratórium tagjainak, a kurátornak lakóhelyére, anyja születési nevére vonatkozó adatát, az a 87. §-ban foglalt módon ismerhető meg.
(6)[214] Az országos névjegyzék a szervezet, jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egység beszámolóját, közhasznúsági mellékletét is tartalmazza.

VI. FEJEZET

A BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS NYILVÁNOSSÁGA

40. Az OBH feladata, a bírósági iratok megtekintése, másolatok

85. § (1) Az OBH e törvényben szabályozott módon hozzájárul a nyilvántartás nyilvánosságára vonatkozó követelmények megvalósításához.
(2) Az OBH működteti az informatikai rendszert.
86. § (1)[215] A civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartása és az országos névjegyzék közhiteles.
(2) A nyilvántartás fennálló, illetve törölt adatai nyilvánosak, azok az országos névjegyzék útján az interneten azonosítás nélkül megtekinthetőek.
(3) Az alapítvány és az egyesület bírósághoz benyújtott iratai - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - nyilvánosak, ideértve a még el nem bírált kérelmet és mellékleteit is, azokat bárki megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet.
(4) Az egyesület szerve ülésének jelenléti íve, valamint az egyesület tagjairól készült nyilvántartás nem nyilvános.
(5) A szervezet nem nyilvános, az informatikai rendszerben tárolt iratairól külön törvény alapján, elektronikus úton teljesített adatszolgáltatás esetében, az adatszolgáltatás jogcímét, időpontját és az adatkérő személyét azonosítható módon rögzíteni kell. A rögzített adatokat az informatikai rendszer útján kell megőrizni.
87. § (1) A szervezetek nyilvános - a bíróságon rendelkezésre álló - iratai a nyilvántartást vezető bíróságnál tekinthetőek meg.
(2) A nyilvántartást vezető bíróság a szervezetek nyilvános iratainak megtekintését
a) az elektronikus iratként rendelkezésre álló iratok esetében a bíróság által az erre kijelölt helyiségben az informatikai rendszer alkalmazásával, elektronikus úton,
b) a papír alapon rendelkezésre álló iratok esetében papír alapon
biztosítja.
(3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott iratbetekintés esetében biztosítani kell, hogy a kérelmező kizárólag az igényelt és az e törvény által meghatározott körben férjen hozzá az adatokhoz és azt, hogy az informatikai rendszerben tárolt adatot semmilyen módon ne változtathassa meg.
88. § (1)[216] A szervezet és a szervezet jogi személy szervezeti egységének képviselője - alapítvány esetén az alapító is - a szervezet nyilvántartásban szereplő adatairól másolat, kivonat vagy bizonyítvány kiadását kérheti. A másolat a nyilvántartás valamennyi fennálló és törölt adatát, a kivonat a nyilvántartás fennálló adatait, a bizonyítvány pedig - a kérelemtől függően - a nyilvántartás egyes fennálló vagy törölt adatait hitelesen tanúsítja, illetve azt, hogy valamely meghatározott bejegyzés a nyilvántartásban nem szerepel(t). A másolatot, a kivonatot vagy bizonyítványt jogszabályban meghatározott módon kell elkészíteni.
(2) A másolatban, a kivonatban, valamint a bizonyítványban az egyes adatok mellett fel kell tüntetni az adat (illetve annak törlése) bejegyzésének és a bejegyzés alapjául szolgáló határozat jogerőssé válásának időpontját is.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott okiraton záradékban szerepeltetni kell, ha az okiratban szereplő adatokat illetően változásbejegyzési eljárás van folyamatban az adott nyilvántartást vezető bíróságnál, és azt is fel kell tüntetni, hogy az melyik adatot érinti.
(4) Másolat, kivonat és bizonyítvány a nyilvántartást vezető bíróságtól kérhető, a kérelem teljesítéséről határozatot hozni nem kell.
(5) A kérelmező a bíróságtól az elektronikus közokiratról jogszabályban meghatározott módon papír alapú másolatot kérhet. Az elektronikus közokiratról jogszabályban meghatározott módon készített papír alapú másolat közokirat.
(6)[217] A szervezet adatairól - kizárólag írásban - kivonatot kérhet
a) az államháztartásról szóló törvény alapján az államháztartásból származó forrás felhasználásához kapcsolódó lebonyolító feladatot ellátó, illetve a támogatási forrást kezelő költségvetési szerv,
b) az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatás esetén a támogató képviseletében eljáró, jogszabályban kijelölt szervezet, továbbá
c) a közigazgatási hatósági ügyben eljáró hatóság
is.
88/A. §[218] (1) A fogyasztóvédelemről szóló törvény szerinti fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesület kérheti a bíróságtól a (2) bekezdés szerinti igazolás kiadását. Az igazolás kiadása iránti kérelemhez csatolni kell az egyesület tagnyilvántartását.
(2) A bíróság a kérelmező részére igazolást állít ki arról, hogy az egyesület alapszabályában meghatározott célja legalább két éve a fogyasztók érdekeinek védelme és tagnyilvántartása alapján természetes személy tagjainak létszáma legalább ötven fő. Az eljárásban hiánypótlásnak helye nincs.
88/B. §[219] Ha az egyesület alapszabályban meghatározott célja a nemzetiségek jogairól szóló törvény rendelkezései szerinti nemzetiség érdekvédelme, érdekképviselete vagy a nemzetiségi kulturális autonómiával közvetlenül összefüggő tevékenység folytatása (nemzetiségi egyesület), akkor a bíróságtól igazolás kiadását kérheti a hatóköréről és arról, hogy mely nemzetiséget képviseli. A bíróság az igazolást az egyesület alapszabályában foglalt adatok alapján adja ki.

41. A bíróság adatszolgáltatási kötelezettsége

89. §[220] A bíróság a szervezet bejegyzéséről, a nyilvántartásban átvezetett változásokról, illetve a szervezet törléséről értesíti az állami adóhatóságot, valamint a Központi Statisztikai Hivatalt. Az értesítést, illetve az adatszolgáltatást a bíróság - az informatikai rendszer útján, haladéktalanul - elektronikus úton teljesíti.

VII. FEJEZET

A CIVIL ÉS EGYÉB CÉGNEK NEM MINŐSÜLŐ SZERVEZETEK NYILVÁNTARTÁSÁNAK ADATTARTALMA

42. A civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásába történő adatbejegyzés

90. § A nyilvántartásba történő adatbejegyzésre - az e törvényben vagy külön jogszabályban meghatározott eljárást követően - jogszabály vagy bírósági, más hatósági határozat alapján kerül sor.

43. A civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásának tartalma

91. § (1) A nyilvántartás valamennyi szervezet esetében tartalmazza:
a) a szervezet nyilvántartási számát,
b)[221] a szervezet nyilvántartásba vételéről (változásbejegyzéséről) szóló határozat számát, jogerőre emelkedésének napját,
c) a létesítő okirat keltét,
d) a szervezet nevét,
e) a szervezet székhelyét,
f) a szervezet képviselőjének nevét, lakóhelyét,
g) a képviselet terjedelmét és módját,
h)[222] a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint gazdálkodó szervezetnek minősülő szervezetnek a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) szerinti hivatalos elérhetőségét.
i)[223]
j) a szervezet típusát.
(2)[224] A nyilvántartási szám jogszabályban meghatározott módon a nyilvántartást vezető törvényszék kétjegyű kódját, a szervezettípus kétjegyű kódját és a szervezet egyedi hétjegyű azonosítóját tartalmazza.
(3)[225] A bíróság a szervezetre vonatkozó adatot oly módon törli a nyilvántartásból, hogy a szervezetre vonatkozó adat a törlésre történő utalás mellett a nyilvántartásban látható maradjon, és a nyilvántartásból az adat törlésének oka és időpontja megállapítható legyen.
(4)[226] A bíróság az (1) bekezdés h) pontja szerinti adatot a Dáptv. szerinti rendelkezési nyilvántartásból átveszi.
(5)[227]
92. § (1) A nyilvántartás szükség szerint valamennyi szervezet esetében tartalmazza:
a) a létesítő okirat módosításának időpontját,
b) a szervezet rövidített nevét,
c) a szervezet magyar nyelvű elnevezésének megfelelő idegen nyelvű elnevezését,
d) meghatározott időtartamra alapított szervezet esetén a meghatározott idő lejártának napját,
e) a szervezet adószámát, valamint statisztikai számjelét, továbbá ha a szervezet adószáma alkalmazását felfüggesztették vagy azt törölték, akkor a felfüggesztést, a felfüggesztés megszüntetését, a törlést, illetve e határozatok megsemmisítését vagy hatályon kívül helyezését, továbbá a határozat jogerőre emelkedésének napját,
f) a szervezet közösségi adószámát, továbbá ha a szervezet közösségi adószáma alkalmazását felfüggesztették vagy azt törölték, akkor a felfüggesztést, a felfüggesztés megszüntetését, a törlést, illetve e határozatok megsemmisítését vagy hatályon kívül helyezését, továbbá a határozat jogerőre emelkedésének napját,
g) a közhasznú jogállás megszerzése esetén a közhasznú jogállás megszerzéséről, módosításáról, törléséről szóló végzés jogerőre emelkedésének napját,
h)[228] a szervezet szervezeti egysége jogi személlyé nyilvánítása esetén, a jogi személy szervezeti egység
ha) nevét,
hb) székhelyét,
hc) ügyintéző és képviseleti szervének nevét,
hd) képviselőjének nevét, anyja születési nevét,
he) - ha azzal rendelkezik - adószámát, valamint statisztikai számjelét, továbbá ha adószáma alkalmazását felfüggesztették vagy azt törölték, akkor a felfüggesztést, a felfüggesztés megszüntetését, a törlést, illetve e határozatok megsemmisítését vagy hatályon kívül helyezését, továbbá a határozat jogerőre emelkedésének napját,
hf) - ha azzal rendelkezik - közösségi adószámát, továbbá ha a közösségi adószáma alkalmazását felfüggesztették vagy azt törölték, akkor a felfüggesztést, a felfüggesztés megszüntetését, a törlést, illetve e határozatok megsemmisítését vagy hatályon kívül helyezését, továbbá a határozat jogerőre emelkedésének napját,
i) - ha a szervezet átalakulással (egyesüléssel vagy szétválással) jön létre - a jogutód szervezet esetén a jogelőd, a jogelőd szervezet esetében a jogutód szervezet nyilvántartási számát,
j)[229] a szervezet célját,
k)[230] a szervezet célja szerinti besorolását,
l)[231] - kijavítás [(5) bekezdés] esetén - az adat kijavításának időpontját,
m)[232] a vezető tisztségviselői megbízás időtartamát,
n)[233] a 18. § szerinti kérelem esetén a szervezet volt vezető tisztségviselőjének megbízatásáról való lemondásának hatályossá válását, a határozat számát, jogerőre emelkedésének napját,
o)[234] a szervezet törlésének tényét, a határozat számát és jogerőre emelkedésének napját,
p)[235][236] a szervezet külön törvényben meghatározott adatait.
(2) A bíróság az adóhatóság elektronikus úton megküldött értesítése alapján, hivatalból jegyzi be a szervezet adószáma, közösségi adószáma alkalmazásának felfüggesztését, törlését, a felfüggesztés megszüntetését, illetve e határozatok megsemmisítését vagy hatályon kívül helyezését, továbbá a határozat jogerőre emelkedésének napját.
(3) A bíróság a peres eljárást lefolytató bíróság által megküldött jogerős ítélet alapján, hivatalból jegyzi be a szervezet adataiban bekövetkezett változásokat, továbbá a határozat jogerőre emelkedésének napját.
(4) Ha a szervezet - alapítvány esetében a képviselő - a bíróság részére olyan, a pénzforgalmi szolgáltató által kiállított igazolást nyújt be, amely tartalmazza a szervezet pénzforgalmi számláját, valamint az azt vezető pénzforgalmi szolgáltató nevét és székhelyét, a bíróság a szervezet pénzforgalmi számláját, valamint az azt vezető pénzforgalmi szolgáltató nevét és székhelyét - változásbejegyzési eljárás lefolytatása nélkül - hivatalból bejegyzi a nyilvántartásba. Ez a rendelkezés irányadó a pénzforgalmi számla megszűnéséről szóló igazolás benyújtása esetén is.
(5)[237] A (2)-(4) bekezdésben meghatározott esetben az adat bejegyzéséről nem kell végzést hozni, ha az ilyen módon bejegyzett adat eltér a bejegyzés alapjául szolgáló határozatban vagy értesítésben szereplő adattól, a nyilvántartásban szereplő adat kijavítására a Pp. 352. § (1) és (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a kijavításról nem kell végzést hozni.
(6) Az (5) bekezdés szerint kell eljárni akkor is, ha a nyilvántartásba bejegyzett adat eltér a bejegyzés alapjául szolgáló végzés tartalmától.
93. § (1) A nyilvántartásban a hitelezők védelme érdekében valamennyi szervezet esetében fel kell tüntetni, a következő adatokat is:
a) a csődeljárás kezdő időpontját és befejezését,
b) a felszámolás kezdő időpontját és befejezését,
c) a végelszámolás kezdő időpontját és befejezését,
d) a szervezet megszűntnek nyilvánítását, továbbá, ha a szervezet megszűntnek nyilvánítására büntetőügyben eljáró bíróság döntése alapján került sor, a bíróság megnevezését, valamint a határozat számát és jogerőre emelkedésének időpontját,
e) a megszüntetési eljárás kezdő időpontját és befejezését.
f)[238] az egyszerűsített törlési eljárás megindítását, megszüntetését, és befejezését,
g)[239] a szervezet elleni végrehajtás - ideértve a biztosítási intézkedést is - elrendelését és megszüntetését,
h)[240] ha a jogi személy ellen olyan eljárás van folyamatban, amelyben büntetőjogi intézkedés alkalmazásának lehet helye,
ha) annak megállapítását, hogy a jogi személlyel szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazásának lehet helye, illetve hogy a jogi személlyel szemben már nem állnak fenn az intézkedés alkalmazásának feltételei,
hb) a büntetőeljárás felfüggesztését, megszüntetését és folytatását,
hc) a jogi személlyel szemben alkalmazott zár alá vétel elrendelését és annak feloldását,
hd) ha az ügyészség a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozta, akkor ennek tényét,
he) az eljárás befejezését, továbbá, ha a bíróság a jogi személlyel szemben büntetőjogi intézkedésként tevékenységének korlátozását rendelte el, a korlátozás időtartamát és azt, hogy a korlátozás a jogi személy mely tevékenységére vagy jogosítványára terjed ki, valamint
hf) a ha)-he) alpontban megjelölt döntést hozó bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság megnevezését, az ügy számát vagy a határozat számát, keltét és a jogerőre emelkedésének vagy véglegessé válásának napját,
i)[241] ha a szervezetet a bíróság megszünteti, vagy megállapítja, hogy a szervezet megszűnt, a határozat számát, jogerőre emelkedésének napját.
j)[242] a nyilvános szerkezetátalakítási eljárás kezdő időpontját és befejezését.
(2)[243] Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatokat, valamint a szervezet neve (rövidített neve) mellett a "felszámolás alatt" ("f. a.") toldat bejegyzését (amennyiben a felszámolási eljárást végelszámolás előzte meg, az arra utaló toldat törlését), a képviselet módja változásának bejegyzését, a korábbi képviseletre jogosultak törlését, a felszámolóra, illetve a felszámolóbiztosra vonatkozó adatokat (név, székhely, lakóhely) a csődeljárást, illetve a felszámolási eljárást lefolytató bíróság végzése alapján hivatalból kell rögzíteni a nyilvántartásban, a csődeljárást, illetve a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételével egyidejűleg. Ha a felszámolási eljárás a szervezet megszűnésével befejeződik, e végzés jogerőre emelkedésének megállapítását követő öt munkanapon belül a szervezetet törölni kell a nyilvántartásból.
(2a)[244] Az (1) bekezdés j) pontjában meghatározott adatokat, valamint a szervezet neve (rövidített neve) mellett a "szerkezetátalakítás alatt" ("sz. a.") toldat bejegyzését a szerkezetátalakítási eljárást lefolytató bíróság végzése alapján hivatalból kell rögzíteni a nyilvántartásban, a nyilvános szerkezetátalakítást megállapító jogerős végzés közzétételével egyidejűleg. Ha a nyilvános szerkezetátalakítási eljárás befejeződik vagy megszüntetésre kerül, e végzés alapján, a jogerőre emelkedésének megállapítását követő öt munkanapon belül a nyilvános szerkezetátalakítással összefüggésben bejegyzett adatokat, ideértve a szervezet nevéhez (rövidített nevéhez) kapcsolódó toldatot is, törölni kell a nyilvántartásból.
(3)[245] Az (1) bekezdés i) pontjában meghatározott adatokat, valamint a szervezet neve (rövidített neve) mellett a "megszűnt" vagy a "megszüntetve" toldatot, az eljárást lefolytató bíróság határozata alapján, hivatalból kell rögzíteni a nyilvántartásban.
94. § (1) A nyilvántartás alapítvány esetén a 91. §-ban foglaltakon túlmenően tartalmazza a következő adatokat is:
a)[246] az alapítvány típusát,
b) az alapítványi vagyon felhasználási módját és mértékét,
c) az arra való utalást, hogy alapítványhoz lehet-e csatlakozni (nyílt vagy zárt alapítvány),
d)[247] - kuratórium esetében - a kuratórium tagjainak nevét, lakóhelyét és anyja születési nevét
e)[248] - kurátor esetében - a kurátor nevét, illetve megnevezését, valamint lakóhelyét (székhelyét), anyja születési nevét.
f)[249] - szükség szerint - az alapítvány képviselőjének anyja születési nevét.
g)[250] határozott időre szóló képviselet esetében a jogviszony megszűnésének időpontját, valamint ha a jogviszony megszűnésére a nyilvántartásban feltüntetett időpontnál korábban kerül sor, a megszűnés tényleges időpontját.
h)[251]
(2)[252] A nyilvántartás az alapítvány esetén szükség szerint a 92. §-ban foglaltakon túlmenően tartalmazza az állami alapító által alapított alapítvány, és állami alapító által államháztartáson kívüli alapítóval közösen alapított alapítvány esetében a kuratóriumba az állami alapító részéről jelölt tag vagy tagok nevét is, vagy azt a tényt, hogy a kurátort az állami alapító jelölte ki.
(3) A nyilvántartás alapítványok egyesítése esetén tartalmazza a tovább működő alapítvány esetén annak az alapítványnak a nevét és nyilvántartási számát, amely az alapítványhoz egyesítésre került, a megszűnt alapítvány esetén pedig annak az alapítványnak a nevét és nyilvántartási számát kell bejegyezni a nyilvántartásba, amelyhez a megszűnt alapítvány egyesítésre került.
95. §[253] A nyilvántartás egyesület esetén a 91. §-ban foglaltakon túlmenően tartalmazza a következő adatokat is:
a) az egyesület formáját
aa) egyesület,
ab) párt,
ac) sportegyesület,
ad)[254]
ae) nemzetiségi egyesület,
af) szakszervezet,
ag) szövetség,
ah) polgárőrszervezet és
ai) egyéb, törvényben meghatározott egyesületi forma,
b)[255] az egyesület képviselőjének anyja születési nevét,
c) szövetség esetén az egyesületek szövetségét létrehozó egyesületek, illetve alapítványok nevét, székhelyét, nyilvántartási számát,
d) határozott időre szóló képviselet esetében a jogviszony megszűnésének időpontját, illetve, ha a jogviszony megszűnésére a nyilvántartásban feltüntetett időpontnál korábban kerül sor, a megszűnés tényleges időpontját.
e)[256]
95/A. §[257] (1) A nyilvántartás a bejegyzett egyház, a nyilvántartásba vett egyház és a vallási egyesület esetén az Ehtv.-ben meghatározott adatokat, valamint a 91. § (1) bekezdés a), b) és - ha az ismert - c) pontja szerinti adatokat tartalmazza. A nyilvántartás szükség szerint tartalmazza a 92. § (1) bekezdés a) és e)-p) pontja, valamint a 93. § (1) bekezdés c) pontja szerinti adatokat.
(2) A belső egyházi jogi személyre vonatkozóan a nyilvántartás az Ehtv.-ben meghatározottakon túl, szükség szerint tartalmazza a 92. § (1) bekezdés h) pontja szerinti adatokat.
(3) A belső egyházi jogi személy képviselőjének lakóhelyére és anyja születési nevére vonatkozó adat nem nyilvános.
96. §[258] A nyilvántartás szövetség esetén a 92. §-ban foglaltakon túlmenően szükség szerint tartalmazza az ahhoz utóbb csatlakozó szervezetek nevét, székhelyét, nyilvántartási számát is.

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

44. Felhatalmazó rendelkezések

96/A. §[259] Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 62/A. § szerinti alapítvány alapítói jogainak gyakorlására jogosult személyt határozatban jelölje ki.
97. § Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy
a) az e törvényben szabályozott eljárásokban alkalmazandó papír alapú űrlapokat, azok tartalmi és formai kellékeit, az űrlapokhoz csatolható mellékleteket, az elektronikus űrlapok adatait, valamint az űrlapok közzétételének módját,
b)[260] az egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárás és az egyszerűsített változásbejegyzési eljárás esetében a kérelemhez csatolandó létesítő okirat mintaokiratát és a további mellékletek mintaokiratát, valamint az űrlapok közzétételének módját,
c) az e törvényben szabályozott eljárásokban érvényesülő ügyviteli szabályokat,
d) az informatikai rendszer szervezeti-szervezési és módszertani követelményeit,
e)[261]
f) a nyilvántartási szám képzésének módját,
g) a szervezet célja szerinti besorolását,
h) az e törvényben szabályozott eljárásokban érvényesülő iratkezelési szabályokat
rendeletben állapítsa meg.

45. Hatálybalépés

98. § (1)[262] Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2) Az 1. §, a 2. §, a 4-6. §, a 17. §, a 20. § (1) bekezdés a)-i) és k) pontja, a 21-28. § (1) bekezdése, a 29. § (1) bekezdésének a) és b) pontja, (2) és (3) bekezdése, a 30-33. §, a 35-38. §, 39. § (1) bekezdése, a 42. §, a 43. §, a 44. § (1)-(6), (8) és (9) bekezdése, a 45. § (2) bekezdése, a 46. § (1) és (6) bekezdése, a 47-71. §, a 86. § (1)-(4) bekezdése, a 87. § (1) bekezdése és (2) bekezdésének b) pontja, 88. § (1)-(4) és (6) bekezdése, a 90. §, a 99. §, a 100. §, a 103-105. §, a 109. §, a 110. §, a 112-116. §, a 118-120. §, a 122. § és 123. §, valamint a 125. § (1) bekezdése 2012. január 1-jén lép hatályba.
(3)[263] A 106. § 2012. november 30-án lép hatályba.
(4)[264] A 3. §, a 7. § (1) és (4) bekezdése, a 8-16. §, a 18. §, a 19. §, a 20. § (1) bekezdésének j) pontja, a 29. § (1) bekezdésének c) pontja, a 34. §, a 39. § (2)-(7) bekezdése, a 40. §, a 41. §, a 44. § (7) bekezdése, a 45. § (1) bekezdése, a 46. § (2) és (5) bekezdése, a 71-78. §, a 81-85. §, a 86. § (5) bekezdése, a 87. § (2) bekezdésének a) pontja és (3) bekezdése, a 88. § (5) bekezdése, a 89. §, a 91-96. §, a 97. § b), d), f) pontja, a 101. §, a 102. §, a 107. §, a 108. §, a 111. §, a 117. §, a 124. § (1), (3) és (5)-(9) bekezdése és a 125. § (2) bekezdése 2015. január 1-jén lép hatályba.
(5)[265] A 28. § (2) bekezdése, a 46. § (3) és (4) bekezdése, a 79. §, a 80. § és a 124. § (2) és (4) bekezdése 2016. január 1-jén lép hatályba.

46. Átmeneti rendelkezések

99. §[266] (1)[267] 2015. január 1. napjától az ezt megelőzően bejegyzett egyesület és alapítvány esetében az első változásbejegyzési kérelem benyújtásakor be kell jelenteni a bíróság részére az egyesület, és az alapítvány képviselőjének anyja születési nevét, illetve a jogi személy szervezetei egység képviselőjének nevét és anyja születési nevét.
(2)[268] 2015. január 1. napjától az ezt megelőzően bejegyzett egyesület és alapítvány képviselője a bíróság részére - változásbejegyzési kérelem benyújtása nélkül - bejelentheti anyja születési nevét. A bíróság a bejelentés alapján a képviselő anyja születési nevét hivatalból bejegyzi a nyilvántartásba. Az adat bejegyzéséről nem kell végzést hozni, ha az ilyen módon bejegyzett adat eltér a bejegyzés alapjául szolgáló határozatban vagy értesítésben szereplő adattól, a nyilvántartásban szereplő adat kijavítására a Pp. 352. § (1) és (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a kijavításról nem kell végzést hozni.
(3)[269] 2015. január 2. napjától az ezt megelőzően bejegyzett, nemzetiségi egyesület a bíróság részére - változásbejegyzési kérelem benyújtása nélkül - bejelentheti, hogy az egyesület formája nemzetiségi egyesület, ha alapszabályában rögzített célja a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény szerinti, konkrétan megjelölt nemzetiség képviselete és alapszabálya szerint az adott nemzetiség érdekvédelmét, érdekképviseletét látja el vagy a nemzetiségi kulturális autonómiával közvetlenül összefüggő tevékenységet lát el. A bíróság a bejelentés alapján az egyesület formáját akkor jegyzi be a nyilvántartásba, ha az alapszabály szerint az egyesület nemzetiségi egyesület. Az adat bejegyzéséről nem kell végzést hozni, ha az ilyen módon bejegyzett adat eltér a bejegyzés alapjául szolgáló határozatban vagy értesítésben szereplő adattól, a nyilvántartásban szereplő adat kijavítására a Pp. 352. § (1) és (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a kijavításról nem kell végzést hozni.
99/A. §[270] (1) Az egyes törvényeknek a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Törvény) hatálybalépését megelőzően bejegyzett azon szervezetek - az alapítványt ide nem értve -, amelyeknek elnevezése nem felel meg a 36. § (4a) bekezdésében foglalt előírásnak, a Törvény hatálybalépését követő, a nyilvántartásban szereplő adataik első változásakor, de legkésőbb 2014. január 1-jéig kötelesek a szervezet nevének megváltoztatására.
(2) A Törvény hatálybalépését megelőzően bejegyzett azon alapítványok esetében, amelyeknek elnevezése nem felel meg a 36. § (4a) bekezdésében foglalt előírásnak, az alapítók a Törvény hatálybalépését követő, az alapítvány nyilvántartásban szereplő adatainak első változásakor, de legkésőbb 2014. január 1-jéig kötelesek az alapítvány nevének megváltoztatására.
(3) A Törvény hatálybalépését megelőzően bejegyzett azon szervezetek - az alapítványt ide nem értve -, amelyeknek székhelyében a közterület neve a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvénynek a Törvénnyel megállapított 14. §-a miatt módosul e változást követően, a nyilvántartásban szereplő adataik első változásakor, de legkésőbb 2014. január 1-jéig kötelesek a szervezet székhelye ennek megfelelő módosítására.
(4) A Törvény hatálybalépését megelőzően bejegyzett azon alapítványok esetében, amelyeknek székhelyében a közterület neve a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvénynek a Törvénnyel megállapított 14. §-a miatt módosul, az alapítók e változást követően, az alapítvány nyilvántartásban szereplő adatainak első változásakor, de legkésőbb 2014. január 1-jéig kötelesek az alapítvány székhelye ennek megfelelő módosítására.
100. §[271]
101. § E törvény közhasznú szervezetekre vonatkozó 8. § (3) bekezdését a törvény hatálybalépését követően közhasznú minősítést szerzett szervezet esetében kell alkalmazni.
102. § Ha az e törvény hatálybalépése előtt nyilvántartásba vett szervezet esetében változásbejegyzési kérelmet nyújtanak be - és a kérelmet nem kell érdemi vizsgálat nélkül elutasítani vagy nem az ügy áttételének van helye -, a bíróság a szervezetre vonatkozó a változásbejegyzési kérelem elbírálásához szükséges iratokat elektronizálja, és az iratok elektronikus másolatát az informatikai rendszerben tárolja. A bíróság számára az iratok elektronizálásra nyitva álló határidő öt munkanap, amelyet a határidők számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.
103. § Azokra a köztestületekre vonatkozó adatokat, melyeket e törvény hatályba lépését követően - külön törvény alapján - a bíróság nem tart nyilván törölni kell a nyilvántartásból, a köztestület nyilvántartásból való törléséről nem kell végzést hozni.
104. § (1) Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban e törvény rendelkezéseit - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - nem kell alkalmazni.
(2) Az 5. § (2) bekezdését az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
(3)[272] E törvénynek a települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Mód. tv.) megállapított 59. § (1) és (5) bekezdését, 60. §-át és 61. §-át a Mód. tv. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
(4)[273] A bizonyítvány és a másolat 2015. január 1. napjától a szervezet 2015. január 1. napján és azt követően fennálló vagy törölt adatait tartalmazza. A bizonyítvány és a másolat erre való figyelmeztetést tartalmaz.
105. §[274] (1) Ha a szervezetnek a beszámoló és közhasznúsági jelentés vagy közhasznúsági melléklet benyújtási kötelezettségének 2015. január 1-je előtt kell eleget tennie, a beszámolót és a közhasznúsági jelentést vagy közhasznúsági mellékletet papír alapon kell az OBH részére benyújtania. Ha a 2015. január 1. napját követően elektronikus eljárásra kötelezett szervezet a rá irányadó határidőt elmulasztva, a beszámolót és a közhasznúsági jelentést 2015. január 1-je után nyújtja be, azokat elektronikus úton kell az OBH részére megküldenie, amely azt az országos névjegyzékben közzéteszi.
(2) Ha a beszámoló benyújtására köteles szervezet, jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egység 2013. január 1. napja és 2014. május 30. napja között a korábbi két év beszámolóját, közhasznúsági mellékletét is benyújtja az OBH részére, azt az OBH az országos névjegyzékben közzéteszi.
106. §[275] Az OBH legkésőbb 2014. december 1. napjától biztosítja az informatikai rendszer tesztelését a bíróságok részére.
107. § (1) A nyilvántartás adatainak informatikai rendszerbe migrálása az OBH feladta, melyhez a törvényszék segítséget nyújt.
(2) A migrálás során kell biztosítani azt, hogy a nyilvántartásba vett szervezetek e törvény szerinti nyilvántartási számot kapjanak. A szervezetet az új nyilvántartási számról nem kell értesíteni.
(3) A bíróság feladata - a migrálást követően -, hogy az e törvény alapján nyilvántartásba vett szervezet nyilvántartásban (99. §) nem szereplő, a bíróságnál rendelkezésre álló adatait a nyilvántartásba bevigye.
108. §[276] (1) 2015. január 1. napján az állami adó- és vámhatóság és a Központi Statisztikai Hivatal a nyilvántartásában szereplő szervezetek elnevezésének, székhelyének, képviselője nevének, bírósági nyilvántartási számának és adószámának, illetve statisztikai számjelének feltüntetésével az informatikai rendszer útján adatot szolgáltat a bíróság részére. A bíróság az állami adó- és vámhatóság, illetve a Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatása alapján az adószámot, statisztikai számjelet hivatalból, végzés meghozatala nélkül, elektronikus úton jegyzi be a nyilvántartásba.
(2) A bíróság az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatást követően az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (3) bekezdésében meghatározott adatok közül az állami adó- és vámhatóság részére az informatikai rendszer útján elektronikus úton átadja azon szervezeteknek az általa nyilvántartott adatait, amely szervezetekről az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés szerint adatot szolgáltatott a részére.
109. §[277] Az Ehtv. 36. § (7) bekezdésében meghatározott vallási közösségek bírósági nyilvántartásával kapcsolatos eljárás során a bíróság a feltételek vizsgálatánál a korábbi hatósági közigazgatási eljárás, illetve az Országgyűlés eljárása során keletkezett iratanyagokban foglaltakat figyelembe veheti.
110. §[278] Az Ehtv. 38. §-ában meghatározott nyilvántartási adatok átvezetése a bíróság részéről hivatalból történik, amelynek során a vallási egyesületek a vallási tevékenységet végző szervezetek általános jogutódjaként kerülnek nyilvántartásba vételre.
111. §[279] (1) E törvénynek a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek átláthatóságáról szóló 2021. évi XLIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 8. § (4) bekezdését a 2021. december 31-ét követően induló üzleti évre vonatkozó beszámolóra kell először alkalmazni.
(2) A bíróság a Módtv2. hatálybalépésétől számított 30 napon belül hivatalból törli az alapítvány nyilvántartásából a 2021. június 30-án hatályos 94. § (1) bekezdés h) pontja szerint bejegyzett tényt, valamint az egyesület nyilvántartásából a 2021. június 30-án hatályos 95. § e) pontja szerint bejegyzett tényt. A tényt úgy kell törölni, hogy az mint törölt adat se legyen megismerhető.
(3) A külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi LXXVI. törvény 3. §-a alapján indult, 2021. június 30-án folyamatban lévő elsőfokú és másodfokú eljárások a Módtv2. hatálybalépésének napján megszűnnek. Ha az elsőfokú bíróság a 37. § (2) bekezdése szerinti bírságot szabott ki, a folyamatban levő eljárás bírság alkalmazása nélkül szűnik meg. Az eljárás megszűnéséről az elsőfokú bíróság a Módtv2. hatálybalépését követő 30 napon belül tájékoztatja a szervezetet.

47. Módosuló jogszabályok

112. §[280]
113. §[281]
114. §[282]
115. §[283]
116. §[284]
117. §[285][286]
118. §[287]
119. §[288]
120. §[289]
121. §[290]
122. §[291]
123. §[292]
124. § (1)[293]
(2)[294]
(3)[295]
(4)[296]
(5)[297]
(6)[298]
(7)[299]
(8)[300]
(9)[301]

48. Hatályukat vesztő rendelkezések

125. § (1)[302]
(2)[303][304]

Dr. Schmitt Pál s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Lábjegyzet

[1]A törvényt az Országgyűlés a 2011. december 13-i ülésnapján fogadta el.

[2]Megállapította a 2017. évi CXXX. törvény 99. § (1) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[3]Megállapította a 2013. évi CCLII. törvény 130. § (1) bekezdése. Hatályos 2014.03.15.

[4]Megállapította a 2013. évi CCLII. törvény 130. § (1) bekezdése. Hatályos 2014.03.15.

[5]Megállapította a 2013. évi CCLII. törvény 130. § (1) bekezdése. Hatályos 2014.03.15.

[6]Beiktatta a 2019. évi XXXVI. törvény 40. §-a. Hatályos 2019.04.15.

[7]Beiktatta a 2013. évi CXCVI. törvény 30. § -a. Hatályos 2013.11.30.

[8]Módosította a 2013. évi CXCVI. törvény 30. § -a. Hatályos 2013.11.30.

[9]Megállapította a 2012. évi CXVII. törvény 92. § (1) bekezdése. Hatályos 2012.07.24.

[10]Megállapította a 2017. évi CXXX. törvény 99. § (2) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[11]Megállapította a 2016. évi CLXXIX. törvény 9. §-a. Hatályos 2017.03.01.

[12]Módosította a 2017. évi CXXX. törvény 102. § 1. pontja. Hatályos 2018.01.01.

[13]Megállapította a 2016. évi CLXXIX. törvény 9. §-a. Hatályos 2017.03.01.

[14]Módosította a 2017. évi CXXX. törvény 102. § 2. pontja. Hatályos 2018.01.01.

[15]Módosította a 2017. évi CXXX. törvény 102. § 3. pontja. Hatályos 2018.01.01.

[16]Hatályba lépését megelőzően megállapította a 2012. évi CXVII. törvény 93. § - a.

[17]Módosítani rendelte a 2012. évi CXVII. törvény 93. §-a és a 2014. évi LXXIII. törvény 9. § (1) bekezdése. A bekezdés azonban a 2014. évi LXXIII. törvény 9. § (16) bekezdés da) pontjában meghatározott rendelkezésekkel nem léptethető hatályba. (ld. 2010. évi CXXX. törvény 7. § (1) bekezdése)

[18]A 2012. évi CCXI. törvény 81. § (5) bekezdése alapján nem lép hatályba.

[19]Módosította a 2016. évi CLXXIX. törvény 30. § a) pontja. Hatályos 2017.03.01.

[20]Beiktatta a 2016. évi CLXXIX. törvény 10. §-a. Hatályos 2017.03.01.

[21]Megállapította a 2021. évi XLIX. törvény 6. §-a. Hatályos 2021.07.01.

[22]Módosította a 2017. évi CXXXVI. törvény 82. §-a. Hatályos 2018.01.01.

[23]Módosította a 2017. évi CXXX. törvény 102. § 4. pontja. Hatályos 2018.01.01.

[24]Megállapította a 2017. évi CXXX. törvény 99. § (3) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[25]Hatályba lépését megelőzően szövegét módosította a 2012. évi CXVII. törvény 117. § c) pontja.

[26]Hatályba lépése előtt beiktatta a 2014. évi LXXIII. törvény 9. § (2) bekezdése.

[27]Megállapította a 2014. évi LXXIII. törvény 9. § (4) bekezdése. Hatályos 2016.01.01.

[28]Megállapította a 2017. évi CXXX. törvény 99. § (4) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[29]Hatályon kívül helyezte a 2012. évi CXVII. törvény 118. § - a. Hatálytalan 2012.07.24.

[30]Beiktatta a 2013. évi CCLII. törvény 130. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.03.15.

[31]Beiktatta a 2013. évi CCLII. törvény 130. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.03.15. Az eredeti 18. § a 2012. évi CXVII. törvény 119. § a) pontja értelmében nem lép hatályba.

[32]Megállapította a 2016. évi CLXXIX. törvény 11. §-a. Hatályos 2017.03.01.

[33]Beiktatta a 2013. évi CCLII. törvény 130. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.03.15.

[34]Módosította a 2014. évi LXXIII. törvény 9 § (16) bekezdés a) pontja. Hatályos 2016.01.01.

[35]Módosította a 2017. évi CXXX. törvény 102. § 5. pontja. Hatályos 2018.01.01.

[36]Beiktatta a 2016. évi CLXXIX. törvény 12. §-a. Hatályos 2017.03.01.

[37]Módosította a 2012. évi CXVII. törvény 116. § a) pontja. Hatályos 2012.07.24.

[38]A 2012. évi CXVII. törvény 119. § b) pontja értelmében nem lép hatályba.

[39]Megállapította a 2012. évi CXVII. törvény 94. § - a. Hatályos 2015.01.01.

[40]Beiktatta a 2012. évi CXVII. törvény 95. § - a. Hatályos 2015.01.01.

[41]Módosította a 2017. évi CLIX. törvény 190. §-a. Hatályos 2018.01.01.

[42]Beiktatta a 2012. évi CXVII. törvény 95. § - a. Hatályos 2015.01.01.

[43]Beiktatta a 2012. évi CXVII. törvény 95. § - a. Hatályos 2015.01.01.

[44]Beiktatta a 2016. évi CLXXIX. törvény 13. §-a. Hatályos 2017.03.01.

[45]Módosította a 2016. évi CLXXIX. törvény 31. § a) pontja. Hatályos 2017.03.01.

[46]Módosította a 2017. évi CXXX. törvény 102. § 6. pontja. Hatályos 2018.01.01.

[47]Megállapította a 2016. évi CXXI. törvény 72. § (1) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[48]Beiktatta a 2016. évi CLXXIX. törvény 14. §-a. Hatályos 2017.03.01.

[49]Beiktatta a 2013. évi CCLII. törvény 130. § (3) bekezdése. Hatályos 2014.03.15.

[50]A felvezető szövegrészt módosította a 2017. évi CXXX. törvény 102. § 7. pontja. Hatályos 2018.01.01.

[51]Megállapította a 2014. évi LXXIII. törvény 9 § (6) bekezdése. Hatályos 2014.11.26.

[52]Megállapította a 2013. évi CCLII. törvény 130. § (4) bekezdése. Hatályos 2014.03.15.

[53]A nyitó szövegrészt módosította a 2016. évi CLXXIX. törvény 30. § b) pontja. Hatályos 2017.03.01.

[54]Módosította a 2017. évi CXXX. törvény 102. § 8. pontja. Hatályos 2018.01.01.

[55]Beiktatta a 2016. évi CLXXIX. törvény 15. §-a. Hatályos 2017.03.01.

[56]Az alcímet módosította a 2017. évi CXXX. törvény 102. § 9. pontja. Hatályos 2018.01.01.

[57]A felvezető szövegrészt módosította a 2017. évi CXXX. törvény 102. § 10. pontja. Hatályos 2018.01.01.

[58]Beiktatta a 2012. évi CXVII. törvény 96. § - a. Hatályos 2012.07.24.

[59]Beiktatta a 2012. évi CXVII. törvény 96. § - a. Hatályos 2012.07.24.

[60]Beiktatta a 2012. évi CXVII. törvény 96. § - a. Hatályos 2012.07.24.

[61]Hatályon kívül helyezte a 2017. évi CXXX. törvény 103. §-a. Hatálytalan 2018.01.01.

[62]Megállapította a 2017. évi CXXX. törvény 100. § (1) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[63]Beiktatta a 2017. évi CXXX. törvény 100. § (2) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[64]Módosította a 2017. évi CXXX. törvény 102. § 11. pontja. Hatályos 2018.01.01.

[65]Módosította a 2017. évi CXXX. törvény 102. § 12. pontja. Hatályos 2018.01.01.

[66]Megállapította a 2016. évi CLXXIX. törvény 16. § (1) bekezdése. Hatályos 2017.03.01.

[67]A felvezető szövegrészt módosította a 2017. évi CXXX. törvény 102. § 13. pontja. Hatályos 2018.01.01.

[68]Megállapította a 2016. évi CLXXIX. törvény 16. § (2) bekezdése. Hatályos 2017.03.01.

[69]Beiktatta a 2017. évi CXXX. törvény 100. § (3) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[70]Módosította a 2017. évi CXXX. törvény 102. § 14. pontja. Hatályos 2018.01.01.

[71]Megállapította a 2016. évi CLXXIX. törvény 17. §-a. Hatályos 2017.03.01.

[72]Módosította a 2017. évi CXXX. törvény 102. § 15. pontja. Hatályos 2018.01.01.

[73]Módosította a 2016. évi CLXXIX. törvény 30. § c) pontja. Hatályos 2017.03.01.

[74]Megállapította a 2017. évi CXXX. törvény 100. § (4) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[75]Módosította a 2017. évi CXXX. törvény 102. § 16. pontja. Hatályos 2018.01.01.

[76]Megállapította a 2013. évi CCLII. törvény 130. § (5) bekezdése. Hatályos 2014.03.15.

[77]Módosította a 2017. évi CXXX. törvény 102. § 17. pontja. Hatályos 2018.01.01.

[78]Módosította a 2017. évi CXXX. törvény 102. § 18. pontja. Hatályos 2018.01.01.

[79]Hatályon kívül helyezte a 2016. évi CLXXIX. törvény 31. § c) pontja. Hatálytalan 2017.03.01.

[80]Beiktatta a 2012. évi CLXVII. törvény 3. § (1) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.

[81]Beiktatta a 2012. évi CLXVII. törvény 3. § (1) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.

[82]Módosította a 2016. évi CLXXIX. törvény 30. § d) pontja. Hatályos 2017.03.01.

[83]Megállapította a 2016. évi CLXXIX. törvény 18. §-a. Hatályos 2017.03.01.

[84]Módosította a 2017. évi CXXX. törvény 102. § 19. pontja. Hatályos 2018.01.01.

[85]Módosította a 2017. évi CXXX. törvény 102. § 20. pontja. Hatályos 2018.01.01.

[86]Hatályon kívül helyezte a 2023. évi XXXI. törvény 81. §-a. Hatálytalan 2024.01.01.

[87]Hatályon kívül helyezte a 2023. évi XXXI. törvény 81. §-a. Hatálytalan 2024.01.01.

[88]Hatályba lépése előtt módosította a a 2012. évi CXVII. törvény 117. § d) pontja és a 2014. évi LXXIII. törvény 9. § (17) bekezdés b) pontja.

[89]Hatályba lépése előtt módosította a 2012. évi CXVII. törvény 117. § e) pontja és a 2014. évi LXXIII. törvény 9. § (17) bekezdés c) pontja.

[90]Hatályba lépése előtt módosította a 2014. évi LXXIII. törvény 9. § (17) bekezdés d) pontja.

[91]Hatályba lépése előtt módosította a a 2012. évi CXVII. törvény 117. § b) pontja és a 2014. évi LXXIII. törvény 9. § (17) bekezdés d) pontja.

[92]Hatályba lépése előtt módosította a 2012. évi CXVII. törvény 117. § b) pontja és a 2014. évi LXXIII. törvény 9. § (17) bekezdés d) pontja.

[93]Módosította a 2017. évi CLIX. törvény 191. §-a. Hatályos 2018.01.01.

[94]Hatályon kívül helyezte a 2016. évi CLXXIX. törvény 31. § d) pontja. Hatálytalan 2017.03.01.

[95]Hatályba lépését megelőzően megállapította a 2012. évi CXVII. törvény 99. § - a.

[96]Módosította a 2017. évi L. törvény 378. §-a. Hatályos 2018.01.01.

[97]Megállapította a 2016. évi CLXXIX. törvény 19. §-a. Hatályos 2017.03.01.

[98]Beiktatta a 2012. évi CXVII. törvény 101. § - a, egyidejűleg módosította a 116. § e) pontja. Hatályos 2015.01.01.

[99]Beiktatta a 2013. évi CCLII. törvény 130. § (6) bekezdése. Hatályos 2014.03.15.

[100]Módosította a 2014. évi LXXIII. törvény 9 § (18) bekezdés b) pontja. Hatályos 2014.11.26.

[101]Megállapította e törvény 124. § (5) bekezdése. Hatályos 2015.01.01.

[102]Megállapította e törvény 124. § (6) bekezdése. Hatályos 2015.01.01.

[103]Beiktatta a 2013. évi CCXLIII. törvény 14. § (1) bekezdése. Hatályos 2013.12.31.

[104]Módosította a 2014. évi LXXIII. törvény 9 § (16) bekezdése b) pontja. Hatályos 2014.11.26.

[105]Módosította a 2014. évi LXXIII. törvény 9 § (16) bekezdése b) pontja. Hatályos 2014.11.26.

[106]Megállapította a 2016. évi CLXXIX. törvény 20. §-a. Hatályos 2017.03.01.

[107]Beiktatta a 2016. évi CLXXIX. törvény 20. §-a. Hatályos 2017.03.01.

[108]Megállapította a 2017. évi CXXX. törvény 100. § (5) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[109]Beiktatta a 2016. évi CLXXIX. törvény 20. §-a. Hatályos 2017.03.01.

[110]Megállapította a 2013. évi CCLII. törvény 130. § (8) bekezdése. Hatályos 2015.01.01.

[111]Módosította a 2012. évi CXVII. törvény 116. § g) pontja. Hatályos 2012.07.24.

[112]Módosította a 2013. évi CCLII. törvény 130. § (24) bekezdése a) pontja. Hatályos 2014.03.15.

[113]Módosította a 2016. évi CLXXIX. törvény 30. § f) pontja. Hatályos 2017.03.01.

[114]Hatályon kívül helyezte a 2014. évi XV. törvény 80. § (3) bekezdése. Hatálytalan 2014.03.15.

[115]Hatályon kívül helyezte a 2014. évi XV. törvény 80. § (3) bekezdése. Hatálytalan 2014.03.15.

[116]Beiktatta a 2016. évi CLXXIX. törvény 21. §-a. Hatályos 2017.03.01.

[117]Beiktatta a 2013. évi CCLII. törvény 130. § (9) bekezdése. Hatályos 2014.03.15.

[118]Megállapította a 2013. évi CCLII. törvény 130. § (10) bekezdése. Hatályos 2014.03.15.

[119]Beiktatta a 2015. évi CXXXIV. törvény 2. §-a. Hatályos 2015.07.14.

[120]A címet megállapította a 2013. évi CCLII. törvény 130. § (11) bekezdése. Hatályos 2014.03.15.

[121]A nyitó szövegrészt módosította a 2016. évi CLXXIX. törvény 30. § g) pontja. Hatályos 2017.03.01.

[122]Módosította a 2013. évi CCLII. törvény 130. § (24) bekezdése b) pontja. Hatályos 2014.03.15.

[123]Megállapította a 2012. évi CXVII. törvény 102. § - a. Hatályos 2012.07.24.

[124]Megállapította a 2016. évi CLXXIX. törvény 22. §-a. Hatályos 2017.03.01.

[125]Módosította a 2013. évi CCLII. törvény 130. § (24) bekezdése c) pontja. Hatályos 2014.03.15.

[126]A címet megállapította a 2013. évi CCLII. törvény 130. § (12) bekezdése. Hatályos 2014.03.15.

[127]Megállapította a 2013. évi CCLII. törvény 130. § (13) bekezdése. Hatályos 2014.03.15.

[128]Módosította a 2013. évi CCLII. törvény 130. § (24) bekezdése d) pontja. Hatályos 2014.03.15.

[129]Módosította a 2013. évi CCLII. törvény 130. § (24) bekezdése e) pontja. Hatályos 2014.03.15.

[130]Hatályon kívül helyezte a 2013. évi CCLII. törvény 130. § (25) bekezdése. Hatálytalan 2014.03.15.

[131]Módosította a 2013. évi CCLII. törvény 130. § (24) bekezdése f) pontja. Hatályos 2014.03.15.

[132]Módosította a 2013. évi CCLII. törvény 130. § (24) bekezdése g) pontja. Hatályos 2014.03.15.

[133]Módosította a 2013. évi CCLII. törvény 130. § (24) bekezdése h) pontja. Hatályos 2014.03.15.

[134]Módosította a 2013. évi CCLII. törvény 130. § (24) bekezdése i) pontja. Hatályos 2014.03.15.

[135]A címet megállapította a 2013. évi CCLII. törvény 130. § (14) bekezdése. Hatályos 2014.03.15.

[136]Módosította a 2013. évi CCLII. törvény 130. § (24) bekezdése j) pontja. Hatályos 2014.03.15.

[137]Módosította a 2013. évi CCLII. törvény 130. § (24) bekezdése k) pontja. Hatályos 2014.03.15.

[138]Módosította a 2013. évi CCLII. törvény 130. § (24) bekezdése l) pontja. Hatályos 2014.03.15.

[139]Megállapította a 2013. évi CCLII. törvény 130. § (15) bekezdése. Hatályos 2014.03.15.

[140]Megállapította a 2014. évi LXXIII. törvény 9 § (7) bekezdése. Hatályos 2014.11.26.

[141]Megállapította a 2014. évi LXXIII. törvény 9 § (8) bekezdése. Hatályos 2014.11.26.

[142]Megállapította a 2014. évi LXXIII. törvény 9 § (8) bekezdése. Hatályos 2014.11.26.

[143]Beiktatta a 2014. évi LXXIII. törvény 9 § (9) bekezdése. Hatályos 2014.11.26.

[144]Beiktatta a 2013. évi CCLII. törvény 130. § (16) bekezdése. Hatályos 2015.01.01.

[145]A címet megállapította a 2016. évi CLXXIX. törvény 23. §-a. Hatályos 2017.03.01.

[146]Megállapította a 2016. évi CLXXIX. törvény 24. §-a. Hatályos 2017.03.01.

[147]Hatályon kívül helyezte a 2016. évi CLXXIX. törvény 31. § e) pontja. Hatálytalan 2017.03.01.

[148]Hatályon kívül helyezte a 2016. évi CLXXIX. törvény 31. § e) pontja. Hatálytalan 2017.03.01.

[149]Hatályon kívül helyezte a 2016. évi CLXXIX. törvény 31. § e) pontja. Hatálytalan 2017.03.01.

[150]Hatályon kívül helyezte a 2016. évi CLXXIX. törvény 31. § e) pontja. Hatálytalan 2017.03.01.

[151]A címet megállapította a 2012. évi CXVII. törvény 104. § - a. Hatályos 2012.07.24.

[152]Megállapította a 2012. évi CXVII. törvény 104. § - a. Hatályos 2012.07.24.

[153]Az alcímet beiktatta a 2016. évi CI. törvény 2. §-a. Hatályos 2016.10.20.

[154]Beiktatta a 2016. évi CI. törvény 2. §-a. Hatályos 2016.10.20.

[155]A felvezető szöveget megállapította a 2012. évi CXVII. törvény 105. § - a. Hatályos 2015.01.01.

[156]Megállapította a 2014. évi XV. törvény 80. § (1) bekezdése. Hatályos 2014.03.15.

[157]Megállapította a 2014. évi XV. törvény 80. § (1) bekezdése. Hatályos 2014.03.15.

[158]Módosította a 2016. évi CLXXIX. törvény 30. § h) pontja. Hatályos 2017.03.01.

[159]Módosította a 2016. évi CLXXIX. törvény 30. § i) pontja. Hatályos 2017.03.01.

[160]Módosította a 2012. évi XXXVIII. törvény 54. § (1) bekezdése a) pontja. Hatályos 2012.04.28.

[161]Megállapította a 2013. évi CCLII. törvény 130. § (19) bekezdése. Hatályos 2014.03.15.

[162]Beiktatta a 2016. évi CLXXIX. törvény 25. § (1) bekezdése. Hatályos 2017.03.01.

[163]Beiktatta a 2016. évi CLXXIX. törvény 25. § (1) bekezdése. Hatályos 2017.03.01.

[164]Beiktatta a 2016. évi CLXXIX. törvény 25. § (1) bekezdése. Hatályos 2017.03.01.

[165]Beiktatta a 2016. évi CLXXIX. törvény 25. § (1) bekezdése. Hatályos 2017.03.01.

[166]Beiktatta a 2016. évi CLXXIX. törvény 25. § (1) bekezdése. Hatályos 2017.03.01.

[167]Módosította a 2016. évi CLXXIX. törvény 30. § h) pontja. Hatályos 2017.03.01.

[168]Beiktatta a 2016. évi CLXXIX. törvény 25. § (2) bekezdése. Hatályos 2017.03.01.

[169]Beiktatta a 2016. évi CLXXIX. törvény 25. § (2) bekezdése. Hatályos 2017.03.01.

[170]Módosította a 2012. évi XXXVIII. törvény 54. § (1) bekezdése b) pontja. Hatályos 2012.04.28.

[171]Beiktatta a 2013. évi CCLII. törvény 130. § (20) bekezdése. Hatályos 2014.03.15.

[172]Beiktatta a 2016. évi CLXXIX. törvény 26. §-a. Hatályos 2017.03.01.

[173]Beiktatta a 2016. évi CLXXIX. törvény 26. §-a. Hatályos 2017.03.01.

[174]Beiktatta a 2016. évi CLXXIX. törvény 27. §-a. Hatályos 2017.03.01.

[175]Beiktatta a 2019. évi XXXVI. törvény 41. §-a. Hatályos 2019.04.15.

[176]Hatályon kívül helyezte a 2019. évi XXXVI. törvény 46. § a) pontja. Hatálytalan 2019.04.15.

[177]Megállapította e törvény 124. § (8) bekezdése. Hatályos 2015.01.01.

[178]Beiktatta a 2016. évi CLXXIX. törvény 28. §-a. Hatályos 2017.03.01.

[179]Beiktatta a 2016. évi CLXXIX. törvény 28. §-a. Hatályos 2017.03.01.

[180]Beiktatta a 2016. évi CLXXIX. törvény 28. §-a. Hatályos 2017.03.01.

[181]Megállapította a 2017. évi CXXX. törvény 101. § (1) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[182]Megállapította a 2017. évi CXXX. törvény 101. § (2) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[183]Beiktatta a 2016. évi CLXXIX. törvény 28. §-a. Hatályos 2017.03.01.

[184]Beiktatta a 2016. évi CLXXIX. törvény 28. §-a. Hatályos 2017.03.01.

[185]Beiktatta a 2016. évi CLXXIX. törvény 28. §-a. Hatályos 2017.03.01.

[186]Beiktatta a 2016. évi CLXXIX. törvény 28. §-a. Hatályos 2017.03.01.

[187]Beiktatta a 2016. évi CLXXIX. törvény 28. §-a. Hatályos 2017.03.01.

[188]Megállapította a 2017. évi CXXX. törvény 101. § (3) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[189]Megállapította a 2017. évi CXXX. törvény 101. § (4) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[190]Beiktatta a 2016. évi CLXXIX. törvény 28. §-a. Hatályos 2017.03.01.

[191]Beiktatta a 2016. évi CLXXIX. törvény 28. §-a. Hatályos 2017.03.01.

[192]Megállapította a 2017. évi CXXX. törvény 101. § (5) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[193]Módosította a 2017. évi CXXX. törvény 102. § 21. pontja. Hatályos 2018.01.01.

[194]Megállapította a 2017. évi CXXX. törvény 101. § (6) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[195]Beiktatta a 2016. évi CLXXIX. törvény 28. §-a. Hatályos 2017.03.01.

[196]Beiktatta a 2016. évi CLXXIX. törvény 28. §-a. Hatályos 2017.03.01.

[197]Beiktatta a 2016. évi CLXXIX. törvény 28. §-a. Hatályos 2017.03.01.

[198]Beiktatta a 2016. évi CLXXIX. törvény 28. §-a. Hatályos 2017.03.01.

[199]Beiktatta a 2016. évi CLXXIX. törvény 28. §-a. Hatályos 2017.03.01.

[200]Beiktatta a 2016. évi CLXXIX. törvény 28. §-a. Hatályos 2017.03.01.

[201]Módosította a 2017. évi CXXX. törvény 102. § 22. pontja. Hatályos 2018.01.01.

[202]Beiktatta a 2016. évi CLXXIX. törvény 28. §-a. Hatályos 2017.03.01.

[203]Módosította a 2017. évi CXXX. törvény 102. § 23. pontja. Hatályos 2018.01.01.

[204]Beiktatta a 2019. évi XXXVI. törvény 42. §-a. Hatályos 2019.04.15.

[205]Módosította a 2017. évi CXXX. törvény 102. § 24. pontja. Hatályos 2018.01.01.

[206]Módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 310. §-a. Hatályos 2018.07.01.

[207]Megállapította a 2019. évi XXXVI. törvény 43. § (1) bekezdése. Hatályos 2019.04.15.

[208]Megállapította a 2019. évi XXXVI. törvény 43. § (1) bekezdése. Hatályos 2019.04.15.

[209]Beiktatta a 2019. évi XXXVI. törvény 43. § (2) bekezdése. Hatályos 2019.04.15.

[210]Beiktatta a 2019. évi XXXVI. törvény 43. § (2) bekezdése. Hatályos 2019.04.15.

[211]Beiktatta a 2019. évi XXXVI. törvény 43. § (2) bekezdése. Hatályos 2019.04.15.

[212]Hatályba lépését megelőzően megállapította a 2013. évi CCLII. törvény 130. § (26) bekezdése.

[213]Hatályba lépését megelőzően szövegét módosította a 2012. évi CXVII. törvény 117. § f) pontja, valamint a 2013. évi CCLII. törvény 130. § (29) bekezdése a) pontja.

[214]Hatályba lépését megelőzően megállapította a 2013. évi CCLII. törvény 130. § (27) bekezdése.

[215]Megállapította e törvény 124. § (9) bekezdése. Hatályos 2015.01.01.

[216]Megállapította a 2012. évi CXVII. törvény 106. § - a. Hatályos 2012.07.24.

[217]Megállapította a 2012. évi CCXI. törvény 81. § (1) bekezdése. Hatályos 2012.12.31.

[218]Beiktatta a 2013. évi CCLII. törvény 130. § (21) bekezdése. Hatályos 2014.03.15.

[219]Beiktatta a 2013. évi CCLII. törvény 130. § (21) bekezdése. Hatályos 2014.03.15.

[220]Hatályba lépését megelőzően szövegét módosította a 2012. évi CXVII. törvény 117. § g) pontja.

[221]Hatályba lépése előtt módosította a 2012. évi CCXI. törvény 81. § (4) bekezdése a) pontja.

[222]Módosította a 2024. évi XII. törvény 113. § a) pontja. Hatályos 2024.09.01.

[223]A 2012. évi CXVII. törvény 119. § c) pontja értelmében nem lép hatályba.

[224]Hatályba lépését megelőzően megállapította a 2013. évi CCLII. törvény 130. § (28) bekezdése.

[225]Hatályba lépése előtt módosította a 2012. évi CCXI. törvény 81. § (4) bekezdése b) pontja.

[226]Módosította a 2024. évi XII. törvény 113. § b) pontja. Hatályos 2024.09.01.

[227]Hatályon kívül helyezte a 2019. évi LXVI. törvény 80. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2019.07.10.

[228]Hatályba lépését megelőzően megállapította a 2012. évi CXVII. törvény 107. § (1) bekezdése.

[229]Hatályba lépését megelőzően megállapította a 2012. évi CXVII. törvény 107. § (2) bekezdése.

[230]Hatályba lépését megelőzően megállapította a 2012. évi CXVII. törvény 107. § (2) bekezdése.

[231]Beiktatta a 2012. évi CXVII. törvény 107. § (3) bekezdése.

[232]Hatályba lépése előtt beiktatta a 2012. évi CXVII. törvény 107. § (3) bekezdése, hatályba lépése előtt megállapította a 2014. évi LXXIII. törvény 9. § (10) bekezdése.

[233]Hatályba lépése előtt beiktatta a 2012. évi CXVII. törvény 107. § (3) bekezdése, hatályba lépése előtt megállapította a 2014. évi LXXIII. törvény 9. § (10) bekezdése.

[234]Hatályba lépése előtt beiktatta a 2014. évi LXXIII. törvény 9. § (11) bekezdése.

[235]Hatályba lépése előtt beiktatta a 2014. évi LXXIII. törvény 9. § (11) bekezdése.

[236]Hatályba lépése előtt beiktatta a 2014. évi LXXIII. törvény 9. § (11) bekezdése.

[237]Módosította a 2017. évi CXXX. törvény 102. § 25. pontja. Hatályos 2018.01.01.

[238]Beiktatta a 2012. évi CXVII. törvény 108. § - a.

[239]Beiktatta a 2012. évi CXVII. törvény 108. § - a.

[240]Megállapította a 2017. évi CXCVII. törvény 309. §-a. Hatályos 2018.07.01.

[241]Hatályba lépése előtt beiktatta a 2014. évi LXXIII. törvény 9. § (12) bekezdése.

[242]Beiktatta a 2021. évi LXIV. törvény 75. § (1) bekezdése. Hatályos 2022.07.01.

[243]Hatályba lépése előtt módosította a 2012. évi CXVII. törvény 117. § h) pontja és a 2014. évi LXXIII. törvény 9. § (17) bekezdés e) pontja.

[244]Módosította a 2023. évi XXXI. törvény 80. §-a. Hatályos 2023.09.01.

[245]Hatályba lépése előtt beiktatta a 2014. évi LXXIII. törvény 9. § (13) bekezdése.

[246]Hatályba lépését megelőzően szövegét módosította a 2012. évi CXVII. törvény 117. § i) pontja.

[247]Hatályba lépését megelőzően szövegét módosította a 2012. évi CXVII. törvény 117. § j) pontja, valamint a 2013. évi CCLII. törvény 130. § (29) bekezdése b) pontja.

[248]Hatályba lépését megelőzően szövegét módosította a 2012. évi CXVII. törvény 117. § k) pontja, valamint a 2013. évi CCLII. törvény 130. § (29) bekezdése c) pontja.

[249]Beiktatta a 2012. évi CXVII. törvény 109. §-a. Hatályos 2013.01.01. Hatályba lépése előtt módosította a 2014. évi LXXIII. törvény 9. § (17) bekezdés f) pontja.

[250]Hatályba lépése előtt beiktatta a 2014. évi LXXIII. törvény 9. § (14) bekezdése.

[251]Hatályon kívül helyezte a 2021. évi XLIX. törvény 8. § a) pontja. Hatálytalan 2021.07.01.

[252]Hatályba lépését megelőzően módosította a 2013. évi CCLII. törvény 130. § (29) bekezdése d) pontja.

[253]Hatályba lépését megelőzően megállapította a 2012. évi CXVII. törvény 110. § - a.

[254]Hatályon kívül helyezte a 2019. évi XXXVI. törvény 46. § b) pontja. Hatálytalan 2019.04.15.

[255]Módosította a 2012. évi XXXVIII. törvény 54. § (2) bekezdése a) pontja.

[256]Hatályon kívül helyezte a 2021. évi XLIX. törvény 8. § b) pontja. Hatálytalan 2021.07.01.

[257]Beiktatta a 2019. évi XXXVI. törvény 44. §-a. Hatályos 2019.04.15.

[258]Módosította a 2012. évi XXXVIII. törvény 54. § (2) bekezdése b) pontja.

[259]Beiktatta a 2016. évi CI. törvény 3. §-a. Hatályos 2016.10.20.

[260]Megállapította a 2016. évi CLXXIX. törvény 29. §-a. Hatályos 2017.03.01.

[261]A 2014. évi LXXIII. törvény 9. § (19) bekezdése alapján nem lép hatályba.

[262]Módosította a 2014. évi LXXIII. törvény 9 § (16) bekezdése c) pontja. Hatályos 2014.11.26.

[263]Módosította a 2012. évi LXXXV. törvény 44. § a) pontja. Hatályos 2012.06.29.

[264]Módosította a 2014. évi LXXIII. törvény 9 § (16) bekezdése da)-de) pontja, (18) bekezdés c) pontja. Hatályos 2014.11.26.

[265]Beiktatta a 2014. évi LXXIII. törvény 9 § (15) bekezdése. Hatályos 2014.11.26.

[266]Megállapította a 2012. évi CXVII. törvény 111. § - a. Hatályos 2012.07.24.

[267]Módosította a 2013. évi CCXLIII. törvény 14. § (2) bekezdése b) pontja. Hatályos 2013.12.31.

[268]Módosította a 2017. évi CXXX. törvény 102. § 25. pontja. Hatályos 2018.01.01.

[269]Módosította a 2017. évi CXXX. törvény 102. § 25. pontja. Hatályos 2018.01.01.

[270]Beiktatta a 2012. évi CLXVII. törvény 3. § (3) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.

[271]Hatályon kívül helyezte e 125. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2015.01.01.

[272]Beiktatta a 2012. évi XXXVIII. törvény 53. § (6) bekezdése. Hatályos 2012.04.28.

[273]Módosította a 2013. évi CCXLIII. törvény 14. § (2) bekezdése c) pontja. Hatályos 2013.12.31.

[274]Megállapította a 2013. évi CCLII. törvény 130. § (23) bekezdése. Hatályos 2014.01.01.

[275]Módosította a 2013. évi CCXLIII. törvény 14. § (2) bekezdése d) pontja. Hatályos 2013.12.31.

[276]Hatályba lépését megelőzően megállapította a 2012. évi CXVII. törvény 113. § - a.

[277]Beiktatta a 2019. évi XXXVI. törvény 45. §-a. Hatályos 2019.04.15.

[278]Beiktatta a 2019. évi XXXVI. törvény 45. §-a. Hatályos 2019.04.15.

[279]Beiktatta a 2021. évi XLIX. törvény 7. §-a. Hatályos 2021.07.01.

[280]Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.

[281]Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.

[282]Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.

[283]Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.

[284]Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.

[285]Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.

[286]Hatályba lépését megelőzően megállapítani rendelte a 2012. évi CLXXVIII. törvény 385. §-a. A módosítás azonban a 2012. évi CCXI. törvény 93. § b) pontja alapján nem lép hatályba.

[287]Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.

[288]Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.

[289]Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.

[290]Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.

[291]Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.

[292]Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.

[293]A 2012. évi CXVII. törvény 119. § d) pontja értelmében nem lép hatályba.

[294]Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.

[295]A 2013. évi CCXLIII. törvény 14. § (3) bekezdése alapján nem lép hatályba.

[296]Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.

[297]Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.

[298]Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.

[299]Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.

[300]Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.

[301]Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.

[302]Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.

[303]Hatályba lépését megelőzően szövegét módosította a 2012. évi CXVII. törvény 117. § l) pontja.

[304]Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.

Hivatkozó joganyagok

2012. évi LXXXV. törvény egyes családjogi és cégjogi eljárások egyszerűsítéséről

2012. évi CLXXVIII. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról

Bírósági jogesetek

ÍH 2013.58 AZ ALAPÍTVÁNY NEM AZ ALAPÍTÓ VAGYONA - ALAPÍTÓI JOGOK A GAZDASÁGI TÁRSASÁG ALAPÍTÓ MEGSZŰNÉSE ESETÉN - AZ ALAPÍTÓI JOGOK GYAKORLÁSÁRA TÖRTÉNŐ KIJELÖLÉS LEHETŐSÉGE AZ ALAPÍTÓ OKIRATBAN I. Az alapítvány nem tekinthető az alapító jogi személy vagyonának; az alapítványnak mint önálló jogi személynek az alapítótól elkülönült vagyona van. II. Amennyiben az alapító gazdasági társaság összeolvadással megszűnt, az átalakulással létrejött új gazdasági társaság nem lép automatikusan az alapító helyébe; az alapítói jo

ÍH 2014.14 ALAPÍTVÁNY KÖZHASZNÚ JOGÁLLÁSÁNAK TÖRLÉSE - A VÁLTOZÁSBEJEGYZÉSI KÉRELEM, ILLETVE A KÖZHASZNÚSÁG TÖRLÉSÉRE IRÁNYULÓ KÉRELEM ELŐTERJESZTÉSÉRE JOGOSULTAK - A VÁLTOZÁSBEJEGYZÉSI KÉRELEM ELBÍRÁLÁSA I. Ha az alapítvány közhasznú jogállásának törlésére irányuló kérelem indoka nem a feltételek fennálltának hiánya, hanem az alapítói szándék változása és emiatt az alapító okirat erre irányuló módosítása, a kérelem előterjesztésére nem az alapítvány képviselője, hanem az alapítók jogosultak. II. A módosított, egysége

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}