adozona.hu
BH 2009.6.178
BH 2009.6.178
Az ún. fedezetelvonó szerződéseknek eltérő a megítélése a Ptk., illetve a Cstv. alapján. Ha az adóssal szemben felszámolási eljárás indult, az adós és a jogszerző személy közötti szerződésnek a hitelezőkkel szembeni viszonylagos hatálytalansága esetén a szerződő fél az elvont fedezetnek a felszámolási vagyon részére való visszaszolgáltatására kötelezhető, és nem szolgálhat kizárólag a hitelező igényének kielégítésére [Ptk. 203. §; Cstv. 40. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 2004. augusztus 5-én az Sz., T. utcai Társasházak, majd 2004. augusztus 19-én az Sz., Cs. utcai Társasházak víz-, csatorna-, fűtés-, és szellőzés-szerelési munkáinak elvégzésére vállalkozott. A munkák elvégzését követően az I. r. alperes a felperes számláiból összesen 11 372 020 forintot nem fizetett meg.
Az I. r. alperes a 2005. február 23-án kötött adásvételi szerződéssel 17 250 000 forint vételárért egymás között egyenlő arányban eladta a II. r. és a III. r. alperesnek az Sz., ...
BH 2009.6.178 Az ún. fedezetelvonó szerződéseknek eltérő a megítélése a Ptk., illetve a Cstv. alapján. Ha az adóssal szemben felszámolási eljárás indult, az adós és a jogszerző személy közötti szerződésnek a hitelezőkkel szembeni viszonylagos hatálytalansága esetén a szerződő fél az elvont fedezetnek a felszámolási vagyon részére való visszaszolgáltatására kötelezhető, és nem szolgálhat kizárólag a hitelező igényének kielégítésére [Ptk. 203. §; Cstv. 40. §].
A felperes 2004. augusztus 5-én az Sz., T. utcai Társasházak, majd 2004. augusztus 19-én az Sz., Cs. utcai Társasházak víz-, csatorna-, fűtés-, és szellőzés-szerelési munkáinak elvégzésére vállalkozott. A munkák elvégzését követően az I. r. alperes a felperes számláiból összesen 11 372 020 forintot nem fizetett meg.Az I. r. alperes a 2005. február 23-án kötött adásvételi szerződéssel 17 250 000 forint vételárért egymás között egyenlő arányban eladta a II. r. és a III. r. alperesnek az Sz., T. u. 11. A. lph. I. em. 4. szám alatti sz.-i 2720/1/A/15. hrsz.-ú lakásingatlant. A II. r. és III. r. alperesek tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére 2006. március 27-én került sor. A II. r. alperes testvére az I. r. alperes közvetlen irányítását biztosító befolyással rendelkező részvényese, az I. r. alperes törvényes képviseletét ellátó D. L. vezérigazgató, míg a III. r. alperes 2004. március 3-ától az I. r. alperes felügyelőbizottságának volt a tagja.
Az I. r. alperes felszámolását a Fővárosi Bíróság végzésével 2007. november 22. napi kezdő időponttal elrendelte.
A felperes keresetében 11 372 020 forint vállalkozói díj és az egyes számlák esedékességének időpontjától kezdődő kamatai megfizetésére kérte kötelezni az I. r. alperest, míg a II. r. és a III. r. alperest annak tűrésére kérte kötelezni, hogy a követelését a Sz. 2720/1/A/15. hrsz.-ú ingatlanból kielégítse. Kérte továbbá a II. r. és a III. r. alperest arra kötelezni, hogy az I. r. alperessel szemben fennálló, a perrel érvényesített felperesi hitelezői igényből abban az esetben fizessenek meg részére 11 372 000 forintot és annak késedelmi kamatait, ha az ingatlan a végrehajtáskor már nincs meg, vagy a II. r. és III. r. alpereseknek, illetve az I. r. alperes bármely más hitelezőjének igénye felperest megelőzően kerül kielégítésre ebből az ingatlanból. A felperes ezen kereseti kérelmét a Ptk. 203. §-ára alapította.
Az elsőfokú bíróság jogerős részítéletével 4 702 020 forint és járulékai megfizetésére kötelezte az I. r. alperest a felperes részére.
A részítélet meghozatalát követően a felperes 6 670 000 forint és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az I. r. alperest, és a II. r., valamint a III. r. alperessel szemben előterjesztett kereseti kérelmét is fenntartotta.
Az I. r. alperes a felperessel szemben késedelmi kötbérigényre, és a felperes túlszámlázására hivatkozva összesen 4 398 441 forint beszámítási kifogást terjesztett elő, míg a II. r. és a III. r. alperes a velük szemben érvényesített kereseti kérelem jogalapjának hiányában kérte a kereset elutasítását.
A bíróság jogerős ítéletével 6 375 574 forint és az egyes számlák esedékességétől számított késedelmi kamatának megfizetésére kötelezte az I. r. alperest a felperes részére, míg ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A bíróság a felperes vállalkozói díjigényét 6 375 574 forint tekintetében alaposnak, míg azt meghaladóan alaptalannak ítélte, ugyanakkor az I. r. alperes beszámítási kifogását teljes egészében elutasította.
A másodfokú bíróság a felperesnek a II. r. és a III. r. alperessel szemben előterjesztett keresetét arra hivatkozva utasította el, hogy hiányzik a megállapítási kereset előfeltétele. A jogerős ítélet indokolása szerint a Ptk. 203. §-ára alapított kereset sikere esetén a felperesnek arra volna lehetősége, hogy az I. r. alperessel szemben a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 6. §-a szerinti eljárásban a követelés pénzforgalmi úton történő érvényesítése eredménytelenség esetén a Vht. 11. § (1) bekezdése és 13. § (1) bekezdése alapján végrehajtási eljárást kezdeményezzen, és a Vht. 15. §-a szerint az I. r. alperessel szemben végrehajtási lap kiállítását kérje. E végrehajtási lapon az alperesek közötti szerződés hatálytalanságának megállapítása esetén a felperes a Vht. 136. § (1) bekezdése alapján oly módon kérhetne végrehajtást a II. r. és a III. r. alperes által megvásárolt ingatlanra, mintha az továbbra is az I. r. alperes tulajdonában állna, mivel a szerződés hatálytalanságát megállapító ítélet a tartozás kötelezettjének személyét nem változtatja meg, az továbbra is az I. r. alperes marad.
A jogerős ítélet értelmében a Pp. 123. § utolsó fordulata szerinti előfeltétel - a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása végett szükséges - addig áll fenn, amíg a pénzfizetésére kötelező marasztaló ítélet végrehajtásának az I. r. alperessel szemben a Vht. szerint helye van. Arra tekintettel azonban, hogy az I. r. alperes felszámolása az elsőfokú bíróság ítéletének meghozatala előtt megkezdődött, a jogvédelem szükségessége, az 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) speciális rendelkezéseire tekintettel megszűnt, mivel az I. r. alperesre, mint a Cstv. 2. § (1) bekezdése, és 3. § (1) bekezdés a) pontja szerint a Cstv. hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetre a Cstv. rendelkezéseit kell alkalmazni. Miután a Cstv. 38. § (3) bekezdése szerint a felszámolás kezdő időpontja után a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni, az I. r. alperessel szemben pénzkövetelés végrehajtása iránt a végrehajtási lapot kiállítani nem lehet, a Cstv. 38. § (1) bekezdése értelmében az adós ellen a felszámolás kezdő időpontjában folyamatban lévő - a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos - végrehajtási eljárásokat a végrehajtást foganatosító bíróságnak haladéktalanul meg kell szüntetni.
A másodfokú bíróság kifejtette, hogy a felperesnek a II. r. és a III. r. alperessel szemben jogai megóvása érdekében a szerződés Ptk. 203. § (1) bekezdése szerinti relatív hatálytalanságának megállapítása már nem szükséges, mert az I. r. alperessel szemben a végrehajtás elrendelése kizárt, így nem lehetséges az, hogy a felperes a felszámolás alatt álló gazdasági társasággal szemben pénzkövetelését a II. r. és III. r. alperesek tulajdonában álló ingatlanból elégítse ki. A jogerős ítélet szerint a felperes az I. r. alperes hitelezőjeként, az alperesekkel szemben a Cstv. 40. § (1) bekezdés alapján az adásvételi szerződés megtámadása iránt pert indíthat, és ezzel elérheti azt, hogy a perbeli ingatlan az I. r. alperes felszámolás körébe tartozó vagyonává váljon, és ezáltal a felperes és a többi hitelező igénye kielégítésének fedezetéül szolgáljon.
A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel. Azon rendelkezés tekintetében, amelyben a bíróság a keresetét a II. r. és a III. r. alperessel szemben elutasította a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és a II. r., III. r. alperessel szemben előterjesztett keresetének helyt adó döntés meghozatalát kérte.
Szerinte a másodfokú bíróság azon álláspontja, hogy a felperes az I. r. alperes felszámolásának elrendelését követően csak a Cstv. 40. § (1) bekezdése alapján érvényesítheti igényeit, ellentétben áll a Ptk. 203. § céljával. Érvelése értelmében a felperesnek a jogai megóvása érdekében szüksége van a megállapításra, így azt kell vizsgálni, hogy a megállapítás alkalmas-e arra, hogy a felperes jogait megóvja. Szerinte az adásvételi szerződés relatív hatálytalanságának megállapítása esetén a szerződést a felperes szempontjából úgy kellene tekinteni, mint ha meg sem kötötték volna, felperes így kielégítést kereshet a II. r. és a III. r. alperesek tulajdonát képező ingatlanból, amely fedezetet nyújt a követelésére, ellentétben az I. r. alperes felszámolási eljárás körébe eső vagyonával. Arra hivatkozott, hogy a másodfokú ítélet az elsőfokú bíróság felperesnek fel nem róható elhúzódását értékeli a terhére, és sérti a felperesnek az Emberi Jogok és az Alapvető Szabadságok Vélelméről szóló Egyezmény 6. Cikkének (1) bekezdésében rögzített tisztességes tárgyaláshoz való jogát is.
A II. r., III. r. alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
A felülvizsgálati eljárás eredményeként a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő.
A bírói gyakorlat értelmében (BH 2001/172.) a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel csak olyan kérdésben támadható, amely az első-, és másodfokú eljárásnak is tárgya volt. A felperes nem hivatkozott az Emberi Jogok és az Alapvető Szabadságok Védelméről szóló Egyezmény 6. Cikkének (1) bekezdésében rögzített tisztességes tárgyaláshoz való jogának megsértésére, ezért ennek vizsgálata nem lehet a felülvizsgálati eljárás tárgya.
Tévesen hivatkozott a felperes a felülvizsgálati kérelmében arra, hogy a másodfokú bíróság azon álláspontja, hogy a felperes az I. r. alperes felszámolásának elrendelését követően csak a Cstv. 40. § (1) bekezdés alapján érvényesítheti igényét, ellentétben áll a Ptk. 203. § céljával.
A bírói gyakorlat szerint (BH 1996/606.) a Ptk.-nak a fedezetelvonó szerződésekkel kapcsolatos szabályai a felszámolás alatt álló cég vonatkozásában akkor érvényesülnek, ha a felszámolásra vonatkozó speciális jogszabályok ellentétes rendelkezést nem tartalmaznak. A Ptk. és a Cstv. - a polgári anyagi jogi szabályokat illetően - egymással a lex generális, és a lex speciális viszonyában állanak, az előbbi akkor kerül alkalmazásra, ha az utóbbi külön, vagy eltérő rendelkezéseket nem tartalmaz. Az ún. fedezetelvonó szerződéseknek eltérő a megítélése a Ptk., illetve a Cstv. alapján (BH 2000/365.). Ha az adóssal szemben felszámolási eljárás indult, az adós és a jogszerző személy közötti szerződésnek a hitelezőkkel szembeni viszonylagos hatálytalansága esetén a szerződő fél az elvont fedezetnek a felszámolási vagyon részére való visszaszolgáltatására kötelezhető, és nem szolgálhat kizárólag a hitelező felperes igényének kielégítésére. A Cstv. 40. § (1) bekezdése a Ptk. 203. § (1) bekezdésében foglalt ún. fedezetelvonó szerződés speciálisan szabályozott esete (BH 2004/142.).
Miután az adós és a jogszerző személy közötti szerződésnek a hitelezőkkel szembeni viszonylagos hatálytalansága esetén a szerződő fél az elvont fedezetnek a felszámolási vagyon részére való visszaszolgáltatására kötelezhető (BH 2000/365.), tévesen hivatkozott a felperes a felülvizsgálati kérelemében arra, hogy a felperes kielégítést kereshet a II. r. és III. r. alperesek tulajdonát képező ingatlanból, amely fedezetet nyújt a felperesi követelésre, ellentétben az I. r. alperes felszámolási eljárás körébe eső vagyonával. Erre figyelemmel a másodfokú bíróság jogszabálysértés nélkül jutott arra a következtetésre, hogy hiányzott a felperes tekintetében a megállapítási kereset előfeltétele.
A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése szerint hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Pfv. VII. 21.659/2008.)
Bírósági jogesetek
BH+ 2010.11.502 I. A cégbejegyzést követően a Ptk. alapján történő érvénytelenség megállapítása iránti kereset benyújtására csak a cégadattal össze nem függő módosítás esetén van lehetőség. A törzstőke felemelés cégjegyzékbe történt bejegyzésének elrendelése után a bejegyzés alapjául hozott, a cégjegyzéki adattal összefüggő társasági határozatok, illetve az azok alapján bekövetkezett létesítő okirat módosítás a Ptk. szabályai alapján nem támadható [2006. évi V. tv. (Ctv.) 68. § (1) bek., 70. § (1) bek., Ptk. 200. § (2) bek
