adozona.hu
BH 2006.11.371
BH 2006.11.371
Több meghatalmazott esetén a felet bármelyikük képviselheti, ezért bármelyik részére történt kézbesítés joghatályos [Pp. 66. § (2) bekezdés].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes keresete az alperes rendes felmondása jogellenessége jogkövetkezményei alkalmazására irányult a munkaviszonya helyreállítása mellőzésével. A jogszabálysértő besorolására hivatkozással továbbá bérkülönbözetet és osztályfőnöki pótlékot is igényelt.
A munkaügyi bíróság ítéletével megállapította a 2004. június 14-én kelt rendes felmondás jogellenességét, a munkaviszonynak az ítélet jogerőre emelkedésekor való megszűnését, és kötelezte az alperest 297 500 forint és 155 500 forint bérkü...
A munkaügyi bíróság ítéletével megállapította a 2004. június 14-én kelt rendes felmondás jogellenességét, a munkaviszonynak az ítélet jogerőre emelkedésekor való megszűnését, és kötelezte az alperest 297 500 forint és 155 500 forint bérkülönbözet és kamatai, valamint a jogellenesség jogkövetkezményeként 279 000 forint megfizetésére.
Az elsőfokú ítéleti tényállás szerint az alperes a rendes felmondást a 2004-2005-ös tanév tanulói létszámának csökkenésével, az alsós és felsős napközi hetente két napon történő összevonásával, a felperes szakképzettségének megfelelő másik munkakör hiányával indokolta. A munkaügyi bíróság a rendes felmondást amiatt ítélte jogellenesnek, mivel az alsó tagozatban tanítói és osztályfőnöki, valamint a felső tagozatban tanári feladatokat ellátó felperest illetően a munkáltató nem tudta bizonyítani, hogy napközis tanári munkát is végzett. Alaposnak találta az illetménypótlékkal és a nem megfelelő besorolással összefüggésben a bérkülönbözetre vonatkozó keresetet is.
A felperes fellebbezésében a besorolási bére téves számítását sérelmezte, és a jogellenesség jogkövetkezményeként megítélt két havi átlagkereset négy havira emelését kérte. Az alperes fellebbezése a kereset elutasítására irányult.
A másodfokú bíróság ítéletével a bérkülönbözetet 395 000 forintra és 314 596 forintra és kamatára felemelte, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
A másodfokú bíróság - a besorolással kapcsolatos számítási hiba kivételével - egyetértett az elsőfokú ítéleti tényállással és az abból levont jogi következtetéssel, a jogellenesség szankciója mértékével.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetet elutasító határozat hozatalát, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság azzal, hogy a 2005. december 20-ai tárgyalásra - amelyen a jogerős ítéletet meghozta - nem idézte sem az alperest, sem a jogi képviselőjét, megsértette a Pp. 96. §-át és 135. § (1) bekezdését. Előadta, hogy az alperes 2005. június 21-én új jogi képviselő részére adott meghatalmazást, melyet 2005. július 1-jén a korábbi jogi képviselő becsatolt a megbízása megszűnése bejelentésekor, ennek ellenére a másodfokú bíróság a hivatkozott tárgyalásra a korábbi jogi képviselőt idézte. Az idézésről az új jogi képviselő 2005. december 19-én telefonon értesült, és még aznap faxon benyújtott kérelmében kérte a másodfokú bíróságot a tárgyalás elhalasztására, amelyre - a szabálytalan idézés ellenére - nem került sor. Az alperes sérelmezte még, hogy a másodfokú bíróság ítéletének indokolásában a fellebbezéséhez becsatolt új okirati bizonyítékok mikénti értékelésére nem tért ki, az elsőfokú bíróság ítélete indokaira csupán visszautalt, és ezzel megsértette a Pp. 196. §-át és 221. § (1) bekezdését.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárást elrendelte.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Arra hivatkozott, hogy az alperes korábbi jogi képviselője által ellenjegyzett és 2005. május 17-én kelt fellebbezés alapján a másodfokú bíróság 2005. június 3-án tűzte ki a tárgyalás időpontját, az alperesi jogi képviselő váltásra ezt követően került sor. Az alperesnek eszerint tudnia kellett a tárgyalás időpontjáról, a bíróságnak nem kellett újabb idézést küldenie az új jogi képviselő részére. Az új bizonyítékokkal kapcsolatos alperesi előadást alaptalannak és rosszhiszeműnek minősítette.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A peres iratokból megállapíthatóan az alperest az elsőfokú eljárásban Dr. G. Zs. ügyvéd képviselte, és a törvényes határidőn belül előterjesztett fellebbezést is ő ellenjegyezte. A másodfokú bíróság ennek alapján 2005. június 3-án kelt végzésével 2005. december 20-ára kitűzte a fellebbezési tárgyalást. A 2. sorszám alatti végzést a felperes jogi képviselője 2005. június 10-én, az alperes jogi képviselője 2005. június 21-én vette kézhez. Az alperes 2005. június 30-án kelt és július 6-án érkeztetett fellebbezésként megjelölt beadványát Dr. M. A. ügyvéd ellenjegyezte, a bírósági érkeztető bélyegző tanúsága szerint a beadványt mellékletek és az új jogi képviselő meghatalmazása nélkül nyújtották be. A másodfokú bíróság 2005. augusztus 30-án kelt, 5. sorszámú végzésével - amelyet az alperes igazolt jogi képviselője, Dr. G. Zs. részére kézbesített - felhívta az alperest a jogi képviselet ellátására vonatkozó nyilatkozattételre. Egyben megküldte a felperes fellebbezése másodpéldányát is. Dr. G. Zs. 2005. szeptember 21-én kelt beadványában bejelentette, hogy az alperes jogi képviseletét Dr. M. A. ügyvéd látja el, és csatolta a meghatalmazást. A 2005. december 20-án reggel 8,35 órakor megkezdett fellebbezési tárgyaláson - amelyen a másodfokú bíróság a jogerős ítéletet meghozta és kihirdette - a felek és jogi képviselőik nem voltak jelen, a 7. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv tanúsága szerint a másodfokú bíróság a felek szabályszerű idézését állapította meg. A másodfokú eljárás iratai között elfekszik a Dr. M. A. ügyvédtől 2005. december 19-én délután 16.22 órakor faxon feladott, a 2005. december 20-ai tárgyalásra idézése hiányára hivatkozó, és a tárgyalás elhalasztását kérő beadványa, amelyet a másodfokú bíróság irodájában 2005. december 20-án 14.15 órakor érkeztettek.
Mindezek alapján nem állapítható meg törvénysértés az alperes jogi képviselőjének a 2005. december 20-ai tárgyalásra történő idézése, és a jogi képviselő távollétében a tárgyalás megtartása, valamint a jogerős ítélet e tárgyaláson meghozatala és kihirdetése tekintetében.
A másodfokú bíróság a hivatkozott tárgyalás kitűzésekor az idézést a perben becsatolt meghatalmazásokkal igazolt felperesi és alperesi jogi képviselők részére szabályszerűen küldte meg (Pp. 97. §).
Az alperes meghatalmazással bíró jogi képviselője utóbb jelentette be Dr. M. A. ügyvéd képviseleti jogosultságát, és csatolta a meghatalmazást, a bejelentés azonban nem tért ki az alperest addig képviselő ügyvéd meghatalmazására, annak visszavonására, a jogi képviselő lemondására.
A bírói gyakorlat szerint több meghatalmazott esetén a felet bármelyikük képviselheti, amelyből értelemszerűen következik, hogy bármelyik meghatalmazott részére történt kézbesítés joghatályos (BH 1998/340.). A bírósági iratoknak a per vitelére meghatalmazott jogi képviselő részére kézbesítése akkor is szabályos eljárás, ha a félnek másik jogi képviselője is van (BH 1994/270.). Nem sértette tehát a törvényt a másodfokú bíróság azzal, hogy az - egyébként szabályszerű idézését - az egyik jogi képviselőnek kézbesítette. Így a másik jogi képviselő idézésének elmaradása nem ellentétes a törvénnyel. A tárgyalás elhalasztására vonatkozó alperesi kérelmet pedig - a perbeli iratok tanúsága szerint - a másodfokú bíróság nem is vizsgálhatta, miután a kérelmet tartalmazó faxot az előző napon a hivatali munkaidő lejárta utáni elküldéséből következően a tárgyalást reggel 8.35 órakor megkezdő bírói tanács nem kapta meg.
Mindezekből következően az alperes megalapozatlanul hivatkozott eljárási jogszabálysértésre az alperes jogi képviselője idézése tekintetében.
Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapított tényállás szerint a felperes tanító és tanár munkakörben dolgozott, napközis tanári feladatai nem voltak. Az alperes a másodfokú eljárásban új okirati bizonyítékokat csatolt arról, hogy a hosszú betegség után munkába álló felperest az alperes napközisként kívánta foglalkoztatni, legalábbis 2004. május 25-én erről értesítette. A felperes 2004. június 2-ai válasza erre vonatkozó, a munkakör módosításához szükséges egyetértést [Mt. 82. § (1) bekezdés] nem tartalmazott, ezért az alperes levele az elsőfokú ítélet alapjául szolgáló tényállást nem érintette. Nem minősül tehát az ügy érdemét érintő jogszabálysértésnek az a körülmény, hogy a másodfokú bíróság ítéletének indokolásában nem tért ki mindezekre. A munkaügyi bíróság viszont kitért arra, hogy az olyan munkakör felajánlása, amelyet a munkáltató meg kíván szüntetni, rendeltetésellenes eljárásnak minősül. Ezt a következtetést a felülvizsgálati kérelem nem vitatta.
Az alperes továbbá nem bizonyította, hogy az új bizonyítékok az elsőfokú ítélet meghozatalát követően jutottak a tudomására [Pp. 235. § (1) bekezdés].
A kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (3) bekezdése szerint a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Mfv. I. 10.284/2006. sz.)
Bírósági jogesetek
AVI 2010.1.3 Az adózó utólagos módosítási kérelme nem teljesíthető [2003. évi XCII. tv. 22. § (2) bek.]