adozona.hu
BH 2003.10.433
BH 2003.10.433
A nyomozásnak bizonyítottság hiányában történő megszüntetését a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény szempontjából felmentésnek kell tekinteni [1996. évi XLIII. tv. 107. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a keresetlevelében - a szolgálati panaszának elutasítását követően - a 2000. február 15. és november 7. között visszatartott 50%-os távolléti díjának megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
A munkaügyi bíróság az ítéletével az alperest elmaradt távolléti díj címén 521 283 forint, annak késedelmi kamata és perköltség megfizetésére kötelezte.
A tényállás szerint a hivatásos állományú tiszt felperest az ellene indult büntetőeljárás miatt az alperes 2000. február 15-ei hatállyal a...
BH 2003.10.433 A nyomozásnak bizonyítottság hiányában történő megszüntetését a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény szempontjából felmentésnek kell tekinteni [1996. évi XLIII. tv. 107. § (2) bek.].
A felperes a keresetlevelében - a szolgálati panaszának elutasítását követően - a 2000. február 15. és november 7. között visszatartott 50%-os távolléti díjának megfizetésére kérte kötelezni az alperest.A munkaügyi bíróság az ítéletével az alperest elmaradt távolléti díj címén 521 283 forint, annak késedelmi kamata és perköltség megfizetésére kötelezte.
A tényállás szerint a hivatásos állományú tiszt felperest az ellene indult büntetőeljárás miatt az alperes 2000. február 15-ei hatállyal a Hszt. 149. §-a alapján a beosztásából felfüggesztette, és a felfüggesztés ideje alatt a távolléti díjának 50%-át folyósította részére. A Megyei Nyomozóhivatal a felperes ellen indult nyomozást a Be. 139. §-a (1) bekezdésének b) pontja harmadik fordulata alapján bizonyítottság hiánya miatt megszüntette. Ezt követően az alperes a parancsával a beosztásból való felfüggesztést megszüntette, a visszatartott illetmény kifizetését azonban nem rendelte el.
A bíróság álláspontja szerint a Hszt. 107. §-ának (2) bekezdése helytálló értelmezésével a visszatartott távolléti díjat utólag akkor kell kifizetni, ha a fegyelmi vagy büntetőeljárásban a hivatásos állomány tagjának fegyelmi, illetőleg büntetőjogi felelősségét nem állapították meg.
Az ítélet ellen az alperes részéről előterjesztett fellebbezést a megyei bíróság megalapozatlannak találta, és az ítéletével helybenhagyta a munkaügyi bíróság ítéletét. Az indokolás szerint a Hszt. 107. §-a (2) bekezdésének a "fegyelmi vagy büntetőeljárás felmentéssel zárul" kitétele nem korlátozódik arra az esetre, amikor a fegyelmi ügyben "felmentő határozatot", vagy a büntetőeljárásban felmentő ítéletet hoznak. A Be. 214. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint a bíróság a vádlottat a vád alól felmenti, ha nincs bizonyítva, hogy a bűncselekményt a vádlott követte el. Helytálló jogértelmezés szerint nem kerülhet hátrányosabb helyzetbe az a gyanúsított, akivel szemben már a nyomozást szüntették meg a Be. 139. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján azért, mert - bizonyítékok hiányában - nem lehetett megállapítani, hogy ő követte el a bűncselekményt. Ugyanerre a következtetésre kell jutni a fegyelmi eljárás esetében is, miután a Hszt. 128-141. §-ai "felmentő" fegyelmi határozatot nem tartalmaznak.
A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az alperes a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetét elutasító határozat hozatalát kérte. A bíróságok jogértelmezésével szemben a Hszt. 132. §-ának (5) bekezdésében foglaltakra hivatkozott, melyből arra következtetett, hogy csak a bűncselekmény hiánya miatt történt befejezés esetén kell a visszatartott illetményt kifizetni.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Hszt. 107. §-ának (1) bekezdése szerint a hivatásos állomány beosztásából felfüggesztett, előzetes letartóztatásban lévő, vagy szabadságvesztés büntetését katonai fogdában töltő tagjának távolléti díj jár, amelyet a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró legfeljebb 50 %-kal csökkenthet. A (2) bekezdés alapján a beosztásból való felfüggesztés vagy előzetes letartóztatás miatt visszatartott illetményt a kamataival utólag ki kell fizetni, ha a fegyelmi vagy büntetőeljárás felmentéssel zárul.
Helytállóan indultak ki az eljárt bíróságok abból, hogy mivel a hivatkozott rendelkezés nem a büntetőeljárási szabályoknak megfelelő, hanem összefoglaló megjelölést használ ("felmentés"), e feltétel nem csupán a felmentő ítéletet [Be. 214. § (3) bekezdés] jelenti.
A Hszt. 107. §-ának (2) bekezdése ugyanis azt nem tartalmazza, hogy a megindult eljárásnak érdemben befejező ítélettel kell zárulnia.
A bebizonyítottság hiánya alapul szolgál a vád alóli felmentő ítélet meghozatalára [Be. 214. § (3) bekezdés b) pont]. Ebből következően nem tekinthető tévesnek a másodfokú bíróság jogértelmezése, amely szerint a büntetőeljárás korábbi szakaszában a nyomozásnak bizonyítottság hiányában való megszüntetését [Be. 139. (1) bek. b) pont] is a Hszt. 107. §-ának (2) bekezdése alkalmazása szempontjából felmentésnek kell tekinteni.
Az előbbieket támasztják alá - a joghasonlatosságra figyelemmel - a köztisztviselők, közalkalmazottak állásból való felfüggesztésére vonatkozó szabályok is (Ktv. 52. §, Kjt. 48. §). Ezek szerint a felfüggesztés idejére visszatartott illetményt csak akkor nem kell utóbb kifizetni, ha az eljárás a jogviszonyt megszüntető elmarasztaló határozattal (hivatalvesztés, elbocsátás) zárul. Ennek megfelelően helytálló az elsőfokú ítéletnek az a következtetése, hogy a visszatartott távolléti díj megilleti a hivatásos állomány tagját, ha a büntetőeljárásban nem állapították meg a büntetőjogi felelősségét.
A másodfokú bíróság helytállóan utalt arra, hogy a Hszt. a fegyelmi felelősségre vonás szabályainál sem ismer "felmentő határozatot". Ezt a Hszt. 132. §-ának (5) bekezdésével kapcsolatos felülvizsgálati okfejtés nem cáfolja.
A kifejtettekre figyelemmel a másodfokú bíróság az ítéletét jogszabálysértés nélkül hozta meg, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
A költségek felől a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése, az illetékről a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a alapján rendelkezett (Legf. Bír. Mfv.II.11.024/2001. sz.)
Bírósági jogesetek
BH+ 2010.2.87 Ha a rendőrrel szemben indított fegyelmi eljárást elhalálozása miatt megszüntették, a beosztásából történt felfüggesztése idejére visszatartott illetményt az örökösöknek ki kell fizetni [Hszt. 107. § (2) bekezdés, 132. § (6) bekezdés].
