adozona.hu
BH 2002.2.83
BH 2002.2.83
A gépjármű vám- és adókötelezettsége megítélésénél a vám- és adójogszabályok az irányadóak; a közúti közlekedés szabályairól rendelkező jogszabályok nem alkalmazhatóak (1991. évi LXXVIII. tv. 19. §).
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A vámhivatal 1995. november 2-án vámkezelt a felperes kérésére egy Volkswagen Transporter típusú négyajtós, ötsebességes, dízelüzemű személygépkocsit a felperes mint külszolgálatos részére vámmentesen, 291 740 forint fogyasztási adó kiszabása mellett. A gépjármű belső áruvizsgálata alapján megállapítást nyert, hogy a gépkocsi eredetileg személygépkocsiként került előállításra, ekként kapta meg a forgalmi engedélyét is, majd azt a külföldi eladó szerelőkocsivá minősítette át, és akként helyezt...
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az 1995. december 20-án kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt, és az elsőfokú bíróság - az időközben perbe lépett II. r. felperes és az I. r. felperes - keresetét elutasította. Megállapította, hogy a gépjármű a fogyasztási adó szempontjából a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) termékbesorolási rendje szerint személygépkocsinak minősül, ezért a fogyasztási adóról szóló 1991. évi LXXVIII. tv. 19. §-a alapján fogyasztási adófizetési kötelezettség alá esik. A KSH 1996. július 19-én és 1998. január 26-án kiadott állásfoglalása is a perbeli gépjárművet az ITJ 41-32-5. termékszámmal a nagy rakodóterű személygépkocsi termékhez sorolta be, mert tehergépjárműnek csak áruszállításra gyárilag kialakított gépjármű minősül. A perbeli gépjárművet személygépkocsiként gyártották, az igazságügyi szakértői vélemény szerint is a Transporter típusú kombi gépjárművek a vevő igényétől függően személy- és áruszállításra is alkalmasak. Eredetileg nyolc személy szállítására gyártották, később alakították át szervizkocsivá. A gépjármű adójogi megítélésénél a Közlekedési Felügyelet minősítésének nincs jogi jelentősége.
A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helyes indokainál fogva helybenhagyta.
A jogerős ítélet ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, az ítélet megváltoztatásával keresetük szerinti ítélet hozatala iránt. Felülvizsgálati kérelmükben kifejtett álláspontjuk szerint a jogerős ítélet sérti az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. függelékének 2) pontjában foglaltakat. A gépjármű besorolása ellentétes a közlekedési hatóság minősítésével, a gépjárművet csak közlekedési hatóság jogosult minősíteni, a KSH állásfoglalása ezzel ellentétes tartalmú nem lehet. A szakértő megállapítása is megerősítette, hogy a gépjárművet személygépkocsiként gyártották.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. Hivatkozott arra, hogy a Közlekedési Felügyelet a gépjárművet a KRESZ szempontjából minősítheti, ez a minősítés nem hat ki a vámeljárásra. A gépkocsit az I. r. felperes importálta, ezért a fogyasztási adó szempontjából rá a KSH termékbesorolása irányadó.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan, mert a jogerős ítélet nem sértette meg a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott R. 1. függelékének 2) pontját.
A vámeljárás szempontjából a gépjármű mikénti minősítésére a Kereskedelmi Vámtarifa szabályai, a fogyasztási adó szempontjából pedig a fogyasztási adóról szóló 1991. évi LXXVIII. tv. 19. §-a alapján a KSH 1994. szeptember 15-én érvényes besorolási rendje az irányadó. A gépjármű vám- és adókötelezettsége szempontjából nem vehetők figyelembe a közlekedési hatóságra vonatkozó R. rendelkezései. A Közlekedési Felügyelet a gépjárművet a forgalomba helyezése szempontjából minősíti a rá irányadó szabályok szerint, a vám- és adókötelezettség szempontjából azonban nem ezeket a szabályokat kell alkalmazni, hanem a vám- és adójogszabályokat. A jogerős ítélet nem sérthette meg a R. 1. függelék 2) pontjában foglaltakat, mert ennek alkalmazására a perben nem került sor, de e rendelet alkalmazása a fentiekben kifejtettek szerint kizárt.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet, mely a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályt nem sértette meg, a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv.V.28.765/1998. sz.)
Bírósági jogesetek
EH 2011.2427 A munkavégzés feltételeként előírt okirat jogszabályon alapuló bevonása a munkáltató rendkívüli felmondásának - a munkaviszony fenntartása lehetetlenülésével indokolt - jogszerű indoka lehet [Mt. 96. § (1) bekezdés b) pont].
BH+ 2013.7.305 A munkaviszony fenntartását lehetetlenné tevő magatartásnak minősül (annak felróhatóságától függetlenül), ha a légiközlekedés területén foglalkoztatott munkavállaló a munkavégzési kötelezettségének nem tud eleget tenni azért, mert a munkavégzéshez szükséges belépő-kártyáját a hatóság bevonta ellene folyó büntetőeljárásra tekintettel [1992. évi XXII. törvény (Mt.) 96. § (1) bekezdés b) pont].