adozona.hu
BH 2001.8.395
BH 2001.8.395
Rendes felmondás esetén a jogszabályban előírt világos indokolás követelményének megfelel az az indokolás, amely megjelöli azt a tényt, körülményt, amelyre az intézkedést a munkáltató alapította, és abból - függetlenül attól, hogy azt összefoglalóan vagy részletezően határozta meg - megállapítható, miért nincs szükség a továbbiakban a munkavállaló munkájára [Mt. 89. § (2) bek., MK 95. sz.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes gépkocsivezető munkakörben fennállt munkaviszonyát az alperes az 1998. május 6-án kelt rendes felmondással megszüntette. Intézkedését az üzemi működés racionalizálásával, munkahelyek átszervezésével, feleslegessé vált munkakörök megszüntetésével indokolta.
A felperes keresetében vitatta a felmondási indok valóságát, rendeltetésellenes joggyakorlásra és választott szakszervezeti tisztségére hivatkozott. A felmondás jogellenessége jogkövetkezményeinek az alkalmazását kérte, a munkak...
A felperes keresetében vitatta a felmondási indok valóságát, rendeltetésellenes joggyakorlásra és választott szakszervezeti tisztségére hivatkozott. A felmondás jogellenessége jogkövetkezményeinek az alkalmazását kérte, a munkakörében való továbbfoglalkoztatása mellőzésével.
A munkaügyi bíróság az ítéletével megállapította a felmondás jogellenességét, és az alperest kétszeres végkielégítés címén 560 310 forint, elmaradt munkabér címén 93 585 forint, valamint perköltség megfizetésére kötelezte. Ezt meghaladóan elutasította a keresetet.
Álláspontja szerint a felmondás indoka a világos indokolás követelményének nem felelt meg, mert nem jelölte meg azt az átszervezést, az alperesnek azokat az intézkedéseit, amelyek a felperes munkakörét érintették. Az alperes által a perben konkretizált átszervezés alapján sem találta a bíróság a felmondás indokát, valóságát bizonyítottnak. Megállapítása szerint az alperes csak munkaerő-átcsoportosítást hajtott végre, és a felperes munkaviszonyának megszüntetését követően rövid időn belül gépkocsivezetőt alkalmazott, amit önmagában a táppénzen lévők helyettesítése nem tett indokolttá. A bíróság az alperes rendeltetésellenes joggyakorlását is megállapította, mert úgy ítélte meg, hogy az alperes a felperes munkaviszonyát a megelőzően tartott sztrájk szervezésében való részvétele miatt szüntette meg. A felperes választott szakszervezeti tisztségére hivatkozását a bíróság nem találta alaposnak.
Az alperes a fellebbezésében a jogellenesség megállapításának valamennyi indokát - a felmondás nem megfelelő indokolását, az indok valótlanságát, illetve a rendeltetésellenes joggyakorlást - támadta, az elsőfokú ítélet megváltoztatását kérte.
A megyei bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét azzal hagyta helyben, hogy a kiesett időre járó munkabér összegét - a felperes keresetfelemelése folytán - 187 164 forintra és kamataira felemelte.
A másodfokú bíróság egyetértett azzal a jogi állásponttal, hogy a felmondás indokolása az Mt. 89. §-ának (2) bekezdésében és a Legfelsőbb Bíróság MK 95. számú állásfoglalásában megkívánt világos indokolási kötelezettségnek nem felelt meg, mert nem jelölte meg azokat a konkrét tényeket, körülményeket, amelyekből meg lehet állapítani, miért nincs szükség a felperes munkájára. A rendeltetésellenes joggyakorlást viszont nem találta kellően bizonyítottnak, ezért az elsőfokú ítélet indokolásából az erre vonatkozó okfejtést mellőzte.
Az alperes felülvizsgálati kérelemmel élt, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetét elutasító határozat hozatalát kérte az Mt. 89. §-ába és 100. §-ába ütköző törvénysértés miatt. Vitatta, hogy a világos indokolás kötelezettségének nem tett eleget, mert az átszervezésre, racionalizálásra hivatkozott, és megjelölte a gépjárművezetők irányításával, váltásával kapcsolatban az új rendszer bevezetését is. Ennek keretei között maradt a perbeli bizonyítás, amely alátámasztotta, konkretizálta a munkáltatói intézkedés indokát.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A peres iratokhoz becsatolt rendes felmondás indokolása szerint a felperes munkaviszonyának "megszüntetését az tette indokolttá, hogy a munkáltató az üzemi működés racionalizálását, hatékonyabbá tételét határozta el, ezen belül a munkahelyek átszervezését, a feleslegessé vált munkakörök megszüntetését. Ezen belül a gépjárművezetők irányításával és váltásával kapcsolatban új rendszer bevezetését határozta el, amelynek kapcsán az üzemi váltások gazdaságosabban oldhatók meg. Az Ön eddigi feladatának ellátása feleslegessé vált, az Ön további foglalkoztatására nincs szükség".
A bírói gyakorlat (MK 95. számú állásfoglalás II. pont) értelmében a jogszabályban előírt világos indokolás követelményének megfelel az az indokolás, amely megjelöli azt a konkrét tényt, körülményt, amelyre az intézkedést a munkáltató alapította, és abból - függetlenül attól, hogy azt összefoglalóan vagy részletezően határozta meg - megállapítható, miért nincs szükség a továbbiakban a munkavállaló munkájára. Az adott esetben az alperes az intézkedése indokolásában e követelménynek eleget tett. A működésével összefüggő felmondási okként az átszervezést jelölte meg, amelyen belül a felperes munkakörét érintő változtatás indokára (az új irányítási és váltási rendszer bevezetésére) is kitért. A másodfokú bíróság ezt tévesen értékelte általános, közhelyszerű indokolásnak. Az átszervezés, azaz a munkavállaló munkakörét érintő - akár a szervezeti felépítésben, akár a feladatok elosztásában jelentkező - változtatás ugyanis olyan konkrét tény, amely bizonyítható. Ezt támasztja alá az elsőfokú eljárásban lefolytatott bizonyítási eljárás is, amelynek alapján a munkaügyi bíróság érdemben elbírálta a felmondás indokának valóságát.
A másodfokú bíróság előbbi téves jogi álláspontjánál fogva a felmondási indok valóságára és okszerűségére vonatkozó részében az alperes fellebbezését nem bírálta el. Ezért a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben panaszolt, az Mt. 89. §-ának (2) bekezdésébe ütköző jogszabálysértéssel, megalapozatlanul hagyta helyben a valóságnak nem megfelelő felmondási indok alapján is a jogellenességet megállapító elsőfokú ítéletet.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és a megyei bíróságot - a fellebbezésnek a felmondási indok valóságát és okszerűségét érintő részében való elbírálása végett - új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
A peres felek felülvizsgálati eljárási költségét és a felülvizsgálati eljárás illetékét a Legfelsőbb Bíróság csupán megállapította, mert azok viseléséről az új határozatot hozó bíróság dönt [Pp. 275/A. § (3) bekezdés].
(Legf. Bír. Mfv.I.10.657/1999. sz.)
Bírósági jogesetek
BH 2008.12.340 Jogszerű a munkáltató rendes felmondása, ha a munkavállaló fegyelmezetlen és nem minőségi munkájára, a munkatársakkal való együttműködés hiányára, nem megfelelő munkateljesítményére és emiatti figyelmeztetésekre hivatkozott, és ezek igazolást nyertek [Mt. 89. §].