adozona.hu
BH 1995.9.533
BH 1995.9.533
A gazdasági társaság tagjának kizárásáról rendelkező, jogsértő társasági határozat hatályon kívül helyezése a bíróság által - ha a határozat végrehajtását a bíróság nem függesztette fel - nem ad alapot a kizárás időtartama alatt hozott társasági határozatok hatályon kívül helyezésére annak folytán, hogy a kizárt tag a határozatok meghozatalában nem vehetett részt [1988. évi VI. tv. (Gt.) 11. § (2) bek., 44. §, 45. § (1) és (2) bek., 182. § (3) bek., 1989. évi 23. tvr. 2. § (1), (3) és (5) bek., 14. § (1) be
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A megyei bíróság az 1989. augusztus 3-án kelt társasági szerződés alapján 1989. szeptember 20-án jegyezte be az M. Korlátolt Felelősségű Társaságot a cégjegyzékbe. Az 1992. december 17-én megtartott taggyűlésen a kft. egyhangúlag hozott 19/1992. számú határozatával kizárta tagjai közül egyik - 34,95%-ban tulajdonos, külföldi, egyébként a társaság alapító - tagját, a K. GmbH-t. Az ugyanezen a napon meghozott 18/1992. számú határozattal előzőleg kizárta a szavazásból T. P. tagot is, mint aki a ...
BH 1995.9.533 A gazdasági társaság tagjának kizárásáról rendelkező, jogsértő társasági határozat hatályon kívül helyezése a bíróság által - ha a határozat végrehajtását a bíróság nem függesztette fel - nem ad alapot a kizárás időtartama alatt hozott társasági határozatok hatályon kívül helyezésére annak folytán, hogy a kizárt tag a határozatok meghozatalában nem vehetett részt [1988. évi VI. tv. (Gt.) 11. § (2) bek., 44. §, 45. § (1) és (2) bek., 182. § (3) bek., 1989. évi 23. tvr. 2. § (1), (3) és (5) bek., 14. § (1) bek., 18/A. § (1) bek., 20. § (1) és (2) bek., 21. § (1) bek., 30/ 1994. (V. 20.) AB határozat].
A megyei bíróság az 1989. augusztus 3-án kelt társasági szerződés alapján 1989. szeptember 20-án jegyezte be az M. Korlátolt Felelősségű Társaságot a cégjegyzékbe. Az 1992. december 17-én megtartott taggyűlésen a kft. egyhangúlag hozott 19/1992. számú határozatával kizárta tagjai közül egyik - 34,95%-ban tulajdonos, külföldi, egyébként a társaság alapító - tagját, a K. GmbH-t. Az ugyanezen a napon meghozott 18/1992. számú határozattal előzőleg kizárta a szavazásból T. P. tagot is, mint aki a K. GmbH-val kapcsolatban érdekelt.A T. P. és a K. GmbH kérelmére indult törvényességi felügyeleti eljárásban a megyei bíróság mint cégbíróság törvénysértés miatt megsemmisítette a 18/1992. és a 19/1992. számú taggyűlési határozatokat. A kérelmezett fellebbezése folytán eljárt Legfelsőbb Bíróság végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. A jogerős másodfokú határozat ellen az M. Kft. felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság határozatával a másodfokú bíróság végzését hatályában fenntartotta azzal, hogy helyesen állapította meg a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság, hogy T. P. tagot a tagtársának kizárása kérdésében tartott szavazásnál nem lehetett volna kizárni, ezért érvénytelen a tagtárs kizárása kérdésében hozott határozat is.
1993. május 13-án a K. GmbH törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelmet nyújtott be a cégbírósághoz, melyben - arra hivatkozva, hogy a bíróság jogerősen megállapította a kizárás tárgyában hozott társasági határozatok jogszerűtlenségét - mindazon határozatoknak a megsemmisítését kérte, amelyek meghozatalában jogszerűtlen kizárása miatt nem vett részt.
A megyei bíróság mint cégbíróság végzésével a kérelmező törvényességi felügyelet iránti kérelmének részben helyt adott, és a kérelmezett 1-2-3-4-5-6., 8-9., 12-15., 17-19/1993. számú, valamint TK 1/1993. és 2/1993. számú taggyűlési határozatait, mint jogszabálysértőket, az 1989. évi 23. tvr. (továbbiakban: Ctvr.) 20. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján megsemmisítette. A felügyelőbizottság tagjainak választása és az 1992. évi mérlegbeszámoló elfogadása tárgyában új határozat hozatalát rendelte el, elutasította azonban a kérelmet abban a vonatkozásban, hogy a cég törvényes működésének helyreállítása érdekében a taggyűlést a cégbíróság hívja össze. A végzés indokolásában kifejtette, hogy a 18/1992. és a 19/1992. számú társasági határozatok jogerős megsemmisítésének, vagyis a kizárás megsemmisítésének a jogkövetkezménye az eredeti állapot helyreállítása, amely a K. GmbH tagsági jogainak feléledésével jár. A tagsági viszony helyreállítása, mint az eredeti állapot helyreállítása, azt jelenti, hogy a kizárást úgy kell tekinteni, mintha meg sem történt volna, és ezt alapul véve kell az 1988. évi VI. törvény (Gt.) és a társasági szerződés rendelkezéseinek hatályosulását vizsgálni a kizárást követően hozott határozatok vonatkozásában. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint, ha megállapításra kerül a kizárás jogszerűtlensége, az visszahat a kizárás időpontjára, és semmissé teszi mindazokat a taggyűlési döntéseket, amelyek meghozatalában a kizárt tag nem vehetett részt (Gt. 191. §).
A kérelmezett fellebbezése folytán a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta, és a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelmet elutasította. Az indokolás szerint a kérelmező a sérelmezett határozattal szemben nem indított pert a Gt. 44-45. §-ára alapítottan, hanem törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett a cégbíróságnál. Kifejtette, hogy amennyiben per indult volna a határozat jogsértő jellegének megállapítása iránt, a Gt. 45. §-ának (2) bekezdése, illetve 182. §-ának (3) bekezdése alapján, a keresetlevél benyújtásának sem lett volna halasztó hatálya, azonban a Gt. 45. §-ának (1) bekezdése értelmében mód lett volna a társasági határozat végrehajtásának felfüggesztésére. Adott esetben azonban a kizárt tag törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett, a határozat felfüggesztésére nem került sor. A másodfokú bíróság álláspontja szerint - kifejezett tételes jogi szabályok hiányában - a törvényi rendelkezések összevetése alapján azt kellett megállapítani, hogy a törvényhozó elfogadta és tudomásul vette azt a helyzetet, hogy a tagkizárás időtartama alatt a társaság működik, határozatokat, gazdasági döntéseket hoz, melyeket utóbb meg nem történtté tenni már nem lehet. Mivel a kizárás időtartama alatt a társaság a kizárásnak megfelelő tagi állapot szerint működhetett, a terhére működési szabálysértés - a Ctvr. 18/A. §-ának (1) bekezdés b) pontja alapján, illetve a Gt. 11. §-ának (2) bekezdésére tekintettel - nem állapítható meg.
A jogerős határozat ellen a K. GmbH kérelmező a törvényes határidőn belül jogszabálysértésre hivatkozva felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, melyben a jogerős végzés hatályon kívül helyezésével a jogszabályoknak megfelelő új határozat meghozatalát kérte. A kérelemben, valamint azt kiegészítő észrevételeiben - egyebek mellett - előadta, hogy álláspontja szerint a másodfokú határozat a Ptk. és a Gt. rendelkezéseibe ütközik. A jogerős határozatban rögzített álláspont a kérelmező szerint a Gt. "egész szellemével, a jog- és vagyonbiztonsággal, a tulajdonosi jogok védelmének elvével, valamint az alkotmánnyal is ellentétes". A kérelmezett a jogerős végzés hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálni kért jogerős végzés nem jogszabálysértő.
A jogvita elbírálásánál irányadó a Ctvr. 1994. április 5-e előtt hatályos 19. §-ának az 1992. évi LXVIII. törvény 26. §-a rendelkezése szerint módosított (3) bekezdése, melynek értelmében a társaság jogszabálysértő határozatával szemben az, akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik, a cégbíróság eljárását akkor kezdeményezheti, ha - többek között - a Gt. 44. §-ában foglalt perindítási jogával nem élt.
Az adott esetben a kérelmező tehát jogosult volt a peres eljárás helyett a nem peres, cégbírósági törvényességi felügyeleti eljárásban érvényesíteni az igényét. (Az 1994. évi XVI. törvény 85. §-a folytán és a Legfelsőbb Bíróság GK 69. számú állásfoglalásának II/b pontja értelmében ma már erre nincs törvényes lehetőség.)
A gazdasági társaság jogsértő határozatát a Gt. 45. §-ának (2) bekezdése értelmében a bíróság hatályon kívül helyezi, a cégbíróság pedig a Ctvr. 20. §-a (1) bekezdésének a g) pontjában írt szankciókat alkalmazhatja.
Ahogy arra a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság jogerős másodfokú határozatában helyesen rámutatott: sem a perindításnak, sem a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelem benyújtásának nincs halasztó hatálya, a cég határozatának felfüggesztésére pedig adott esetben nem került sor.
A jogszabálysértő határozat hatályon kívül helyezése azt jelenti, hogy a határozatot - a jogerős ítélet alapján - nem lehet jogszerűnek tekinteni. A jogkövetkezményekre vonatkozóan sem a Gt., sem a Ctvr. nem tartalmaz előírásokat. A jogalkalmazás során a jogszabály megváltoztatására nincs törvényes lehetőség, a jogalkalmazó feladata a jogszabály értelmezése. Az értelmezésnek a hatályos - adott esetben anyagi és eljárási - jogszabályok általános és különös részében foglalt rendelkezések összevetése és elemzése alapján van helye, ezen túl az értelmezés nem terjedhet.
A társasági szerződés több személy sajátos, komplex jellegű joghatást kiváltó olyan nyilatkozata, amely a társaság mint önálló jogalany létrehozása mellett a tagok egymás irányában fennálló jogait és kötelezettségeit rendezi a társaságon belül és a társaság külső jogviszonyait is szabályozza.
A jogszabálysértő határozat hatályon kívül helyezését követően a jogkövetkezmények levonásánál tehát a társaság belső és külső jogviszonyaira egyaránt figyelemmel kell lenni. Helytálló a másodfokú bíróság álláspontja: mivel a jogsértő határozat ellen indított pernek a törvényességi felügyeleti eljárásnak nincs halasztó hatálya, a társaság a tagkizárás időtartama alatt is működik. Erre az időszakra vonatkozóan nincs jogszabály, csupán a Gt. indokolása ad annyi eligazítást, hogy a jogsértő határozat hatályon kívül helyezése folytán a tag "tagsági jogai felélednek". A törvény indokolása azonban nem jogszabály, a "feléled" kifejezés sem egyértelműen értelmezhető jogi kategória, így a jogalkalmazónak a tételes jogszabályi rendelkezésből kell kiindulnia a jogvita elbírálásánál.
A bíróságnak a Gt. 45. §-a (2) bekezdésének alapján a jogsértő határozatot hatályon kívül helyező döntése nem tartalmaz és nem tartalmazhat marasztalást, nem írhat elő teljesítést, nem kötelezhet valamely magatartásra, vagy attól való tartózkodásra, tehát az általános szabályok szerint nem végrehajtható határozat. A Ctvr. 18/A. §-a (1) bekezdésének b) pontja és a Ctvr. 20. §-ának rendelkezései a kizárás időtartamára vonatkozóan külön előírást nem tartalmaznak. Mivel a kizárással kapcsolatban nincs halasztó hatály - a társaság határozata végrehajtásának felfüggesztése hiányában -, a kizárást követően hozott társasági döntések jogsértő jellegét meghozataluk időpontjára vetítve nem lehet megállapítani.
A közhiteles cégnyilvántartás hitelesen tanúsítja a benne feltüntetett adatokat, bejegyzett jogokat és tényeket, illetve azok változásait [Ctvr. (2) §-ának (1) bekezdése]; senki sem hivatkozhat arra, hogy ezekről nem tudott [Ctvr. 2. §-ának (3) bekezdése]; a cég - jóhiszemű személyekkel szemben - nem hivatkozhat arra, hogy valamely általa bejelentett és a cégnyilvántartásban feltüntetett adat, jog vagy tény nem felel meg a valóságnak [Ctvr. 2. §-ának (5) bekezdése]. A kizárás időtartama alatt más jogvitás kérdésben bírósághoz (cégbírósághoz) lehet fordulni, e jogvitákban jogerős bírói határozatok születhetnek ebben az időszakban.
Mindezekből következik, hogy jelenleg, kifejezett jogszabályi rendelkezés hiányában, nem lehet ex tunc hatályt tulajdonítani a jogszabálysértő társasági határozat hatályon kívül helyezésének. A törvényi szabályozatlanság esetleges visszaélésekre valóban adhat alkalmat, ennek jogkövetkezményeit azonban - szükség esetén - egyéb módon, más - peres - eljárásban kell levonni.
A cégek feletti törvényességi felügyeleti eljárás során, amint ezt az Alkotmánybíróság határozata megállapította "nem az az elsődleges cél, hogy a jogszabálysértő határozatok megsemmisítésével a felek közötti eredeti állapotot állítsa helyre a bíróság, hanem hogy a.... társaság a jogszabályok és maga a társaság megszabta keretek között működjön"..... "Ebből következően már lezárt jogviszonyok felbontása a bíróságoknak nem kötelessége. A jogbiztonság megkívánja, hogy a hivatkozott alkotmánybírósági határozatok [ABH 1992/81-82., 66/1992., 11/1992. (III. 5.) AB] által a jogalkotóval szemben felállított alkotmányossági korlátozások a jogalkalmazók vonatkozásában is érvényesüljenek annyiban, amennyiben a bíróságnak általában kell megállapítania a társasági határozat jogszabálysértő voltát. Azonban jogszabálysértő társasági határozat esetében sem kötelessége a bíróságnak az eredeti állapotot helyreállítani (mint ahogyan a polgári jogi igény érvényesítése esetén erről van szó), hanem az eset összes körülményeire (az időmúlásra is) tekintettel rendeznie kell a felek viszonyát.... a törvényesség biztosítása érdekében....., ám ezzel egyidejűleg és azonos súllyal a jogbiztonság és a forgalombiztonság szempontjainak érvényrejuttatása érdekében" [30/1994. (V. 20.) AB határozat].
A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság álláspontja szerint a hatályos jogi szabályozás mellett csak arra van lehetőség, hogy a jogsértő társasági határozatra vonatkozó jogerős bírói döntést követően a cégbíróság a Ctvr. 21. §-ának (1) bekezdése alapján eljárva felhívja a céget a tagsági jogviszonnyal kapcsolatos törvényes állapot helyreállítására, mert a kizárás időtartama alatti intézkedések jogkövetkezményeit a társaságnak és a cégbíróságnak a jogsértő határozat hatályon kívül helyezésére vonatkozó jogerős döntés közlésétől kezdődően le kell vonnia.
Ennek során figyelembe kell venni, hogy a cégjegyzékbe bejegyzett cég a közhiteles adatokkal vesz részt a gazdasági életben, és így kerül rendszeres kapcsolatba a cégjegyzékben bízó, jóhiszeműen és visszterhesen jogot szerző harmadik személyekkel. A cég adatainak, illetve a cégre vonatkozó jogoknak és tényeknek a cégjegyzékbe történő bejegyzése - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - kérelemre történik [Ctvr. 14. §-ának (1) bekezdése]. Eltérő jogszabályi rendelkezés jelenleg nincs. A gazdasági forgalom és a jogbiztonság érdekét egyaránt sértené, ha a cégbíróság tételes rendelkezés hiányában, a cég (változás) bejegyzésére alkalmas kérelem nélkül a kizárás időtartama alatt hozott társasági határozatok közül egyeseket hatályon kívül helyezne, másokat pedig nem érintene.
Mindebből az következik, hogy a kizárást jogsértőnek minősítő jogerős bírósági határozat alapján a kizárt tagok csak a cégbíróságtól igényelhetik, hogy tagsági jogaikkal ismételten élhessenek. A cégbíróságnak azonban ebben az eljárásban nem az a feladata, hogy a cégbíróság által meghatározott módon utasítsa a céget a kizárást jogsértőnek minősítő jogerős bírósági határozat végrehajtására, azaz határozatában azt közölje, hogy miként gyakorolhatja ismételten tagsági jogait a kizárt, majd jogaiba visszahelyezett tag. A végrehajtás konkrét módozatait a társaságnál és a tagoknak kell együttesen, egyetértve megtalálni akként, hogy az a kialakult helyzetre is figyelemmel a legcélszerűbb legyen. A cégbíróság ebbe a döntésbe nem avatkozhat be, annak módozatait nem írhatja elő. A cégbíróságnak a Ctvr. 18/A. §-a szerint az a feladata, hogy a cég működésének törvényességét felügyelje és biztosítsa. Ha a társaság e kötelezettségének nem tesz eleget, a törvényes működést nem állítja helyre, a cégbíróság a Ctvr. 20. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglalt bármely szankciót alkalmazhatja a céggel szemben, mely végső soron akár a cég törléséig is elvezethet. Mindez nem érinti a tagnak azt a jogát sem, hogy igényét más - peres - úton érvényesítse. A kifejtettekre tekintettel a felülvizsgálni kért jogerős végzés megfelel a jogszabályoknak, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése értelmében hatályában fenntartotta.
Az eredménytelen felülvizsgálati kérelem folytán a kérelmező köteles a kérelmezettnek a felülvizsgálattal felmerült költségét megtéríteni a Ctvr. 25. §-ának (1) bekezdése és a Pp. 275/B. §-a folytán alkalmazandó Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján. (Legf. Bír. Gfv. X. 32. 916/1994. sz.)
Bírósági jogesetek
MBH 2004.11.79 Ha a társaság tagjának a nevét jogszabályellenesen nem tartalmazza a társasági szerződésmódosítás, annak érvénytelenségét kell megállapítania a bíróságnak. A régi Gt. rendelkezései alapján kizárt tag nem vehet részt a cég működésében addig, amíg a bíróság a határozat végrehajtását fel nem függeszti; vagy ameddig a határozatot jogerősen hatályon kívül nem helyezi.(1988. évi VI. tv. 182. §; 1997. évi CXLV. tv. 48. § (2) bek. b) pontja, (4) bek., 54. § (1) bek.)
