adozona.hu
BH 1993.4.241
BH 1993.4.241
I. Az apportlista csak a társasági szerződéssel összefűzve - azzal így egységet képezve - és a társasági szerződést kötők aláírásával érvényes [1988. évi VI. tv. (Gt.) 19. § (2) bek., 157. § (2) bek. a) pont]. II. A társasági szerződés megkötése és a cégbejegyzés közötti időben a társaság még nem tekinthető megalakultnak, ezért erre a korlátolt felelősségű társaságok működésével kapcsolatos szabályok sem vonatkoznak [Gt. 24. § (1) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cég 1991. február 26-án terjesztette elő bejegyzés iránti kérelmét. Az 1991. február 22-én kelt társasági szerződés szerint a társaság törzstőkéje 5 000 000 Ft, melyből 4 500 000 Ft értéket - ezen belül 3 000 000 Ft értékű apportot - a J. Kereskedelmi Szolgáltató és Ügynöki Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: J. Kft.), 500 000 Ft értéket pedig - mely teljes egészében apport - a H. Vállalat (a továbbiakban: HTV) szolgáltat. A társasági szerződés 8. pontja szerint 5 évre ügyvezető...
BH 1993.4.241 I. Az apportlista csak a társasági szerződéssel összefűzve - azzal így egységet képezve - és a társasági szerződést kötők aláírásával érvényes [1988. évi VI. tv. (Gt.) 19. § (2) bek., 157. § (2) bek. a) pont].
II. A társasági szerződés megkötése és a cégbejegyzés közötti időben a társaság még nem tekinthető megalakultnak, ezért erre a korlátolt felelősségű társaságok működésével kapcsolatos szabályok sem vonatkoznak [Gt. 24. § (1) bek.]
A cég 1991. február 26-án terjesztette elő bejegyzés iránti kérelmét. Az 1991. február 22-én kelt társasági szerződés szerint a társaság törzstőkéje 5 000 000 Ft, melyből 4 500 000 Ft értéket - ezen belül 3 000 000 Ft értékű apportot - a J. Kereskedelmi Szolgáltató és Ügynöki Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: J. Kft.), 500 000 Ft értéket pedig - mely teljes egészében apport - a H. Vállalat (a továbbiakban: HTV) szolgáltat. A társasági szerződés 8. pontja szerint 5 évre ügyvezetőül választották dr. B. B.-t, K. L.-t és dr. Sz. L.-t. Bár a társasági szerződés 6. pontja utalt a szerződés mellékletét képező apportlistára, a 6. oldalból álló és nemzetiszín szalaggal összefűzött, pecséttel ellátott társasági szerződés nem tartalmazott mellékletet. Az iratokhoz külön csatolták a három ügyvezető által aláírt 1. és 2. számú mellékletként megjelölt apportlista egy-egy példányát, valamint az ügyvezetők nyilatkozatát arról, hogy az apportlistán szereplő tárgyak a társaság rendelkezésére állnak. Mindkét apportlistán a stúdió felszereléséhez szükséges ingóságokat tüntették fel. A szerződést a J. Kft. ügyvezetőjeként dr. B. B. és dr. Sz. L., a HTV részéről pedig K. L. igazgató írta alá. A cégbejegyzési eljárás során dr. K. L., a HTV igazgatója bejelentette, hogy az apportlistákat 1991. augusztus 24-én vette kézhez, és megállapította, hogy abban a J. Kft. tag által szolgáltatandó ingóságok között 1 620 000 Ft értékben olyan ingóságok kerültek feltüntetésre, melyek nem az apportőr, hanem a HTV tulajdonát képezik. Bejelentette azt is, hogy - részben erre tekintettel - az 1991. augusztus 26-i taggyűlésen a HTV a J. Kft.-t a cég tagjai sorából kizárta, majd a cég megszűnését határozta el. Dr. Sz. L. és K. L. ügyvezetők állították, hogy a vitatott ingóságok felett a J. Kft. rendelkezési joga fennáll, mert azokat a HTV-től már korábban megvásárolták. A cég 1991. október 8-án új apportlistát nyújtott be, melyen K. L. ügyvezető aláírásával igazolta, hogy az apport rendelkezésre bocsátása megtörtént. A HTV azonban ezt az új apportlistát sem találta elfogadhatónak, és több ott feltüntetett ingósággal kapcsolatban állította, hogy azok nem a J. Kft., hanem a HTV tulajdonát képezik. Ezt követően dr. B. B. ügyvezető összes ügyvezetői nyilatkozatát - ideértve az apporttárgyak tekintetében tett nyilatkozatát is - visszavonta. Ezt dr. K. L. az ügyvezetői tisztségről való lemondásként értékelte.Az apporttárgyak változására tekintettel az elsőfokú bíróság 19. számú végzésével felhívta K. L. és dr. Sz. L. ügyvezetőket valamennyi tag által aláírt és ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott apportlista, valamint az apport rendelkezésre bocsátására vonatkozó, mindkét ügyvezető által aláírt nyilatkozat csatolására. A cég a felhívásnak megfelelő apportlistát nem csatolta, mivel álláspontja szerint az apportlistát a tagoknak nem kell aláírnia. Kifejtette, hogy a társasági szerződés aláírása után tévedésre hivatkozással nem akadályozhatja meg a HTV a cég bejegyzését, legfeljebb a cégeljárás felfüggesztésének lenne helye, a tulajdonjog megállapítása iránt megfelelő határidőn belül megindítandó per jogerős befejezéséig. Közölte és igazolta is, hogy dr. Sz. L. ügyvezetői megbízásáról lemondott, így a társaságnak már csak egy ügyvezetője van.
Az elsőfokú bíróság 26. számú végzésével a cég bejegyzés iránti kérelmét elutasította, és a társaság tevékenységének megszüntetésére hívta fel az ügyvezetőt. Az indokolásban kifejtette, hogy a cég nem tett eleget hiánypótlási kötelezettségének, és az apporttárgyak tulajdonjoga a társaság tagjai között továbbra is vitatott. Az elsőfokú bíróságnak nem feladata az apporttárgyak tulajdonjogának eldöntése, az apporttárgyak megváltoztatása azonban csak a szerződésmódosítás szabályai szerint történhet, amit a J. Kft. a másik tag hozzájárulása nélkül nem hajthat végre.
A végzés ellen a cég élt fellebbezéssel. Kérte az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását és a cég bejegyzésének elrendelését. A fellebbezésben azt hangsúlyozta, hogy a HTV a szerződést jogszabályi előírásoknak megfelelően írta alá, a J. Kft. pedig az általa megjelölt apportot rendelkezésre bocsátotta. A HTV azért vitatja a társaság rendelkezése alá került apport tulajdonjogát, mert ürügyet keres a cégbejegyzés megakadályozására. Az apporttárgyak tulajdonjogának utólagos vitatása viszont a cégbejegyzési eljárásnak tárgya nem lehet, ebben a jogvitában csak peres eljárás során születhet döntés.
A fellebbezési eljárás során a társaság tagjai bejelentették, hogy időközben a köztük felmerült vitás kérdéseket rendezték. A cég a fellebbezését kiegészítette, és három példányban csatolta a végleges apportlistát, feltüntetve valamennyi ingóság gyártási számát is. Ezt az apportlistát mindkét tag aláírta, és azon ügyvédi ellenjegyzés is szerepel.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
Az elsőfokú bíróság helyesen hivatkozott a gazdasági társaságokról szóló - módosított - 1988. évi VI. tv. (a továbbiakban: Gt.) 157. §-a (2) bekezdésének a) pontjára, mely szerint a társasági szerződés kötelező eleme nem pénzbeni betét esetén a nem pénzbeni betétek felsorolása és azok értékének megjelölése. A bírói gyakorlat (BH 1991/11. számában a 443. sorszámú eseti döntés III. tétele) megengedi - de valójában csak terjedelmesebb apportlisták esetén célszerű -, hogy az apporttárgyak felsorolása és értékelése ne a társasági szerződésben, hanem annak mellékletében történjék meg. Ebben az esetben természetesen az apportlistát a társasági szerződéssel össze kell fűzni, ily módon a társasági szerződéssel egységet képez, de mivel utolsó lapként követi az aláírásokkal lezárt társasági szerződést, az apportlistával kapcsolatos visszaélések csak akkor kerülhetők el, ha az apportlistát is aláírják a társasági szerződést aláíró személyek. A jelen esetben az alapításkor nem ennek megfelelően készítették el a cég társasági szerződését és annak mellékletét. Mivel a társasági szerződés 1991. február 26-án megtörtént aláírásakor az apportlista a társasági szerződéshez nem volt hozzáfűzve, és a HTV igazgatójának állítása szerint azt leírt formában csak 1991 augusztusában látta először - amikor annak tartalma ellen azonnal tiltakozott is -, elengedhetetlenül szükséges, hogy a cégbejegyzésre csak akkor kerülhessen sor, amikor valamennyi tag az apportlistát is aláírta, s a Gt. 19. §-ának (2) bekezdése szerinti ellenjegyzés is megtörtént. Az elsőfokú bíróságnak az ezzel kapcsolatos felhívása már csak azért is megalapozott volt, mert a J. Kft. apportja időközben meg is változott. Mivel a cég a bírói felhívásnak nem tett eleget, az elsőfokú bíróság helyesen döntött, amikor a bejegyzési kérelmet elutasította.
Az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezésére a Legfelsőbb Bíróság kizárólag a fellebbezési eljárásban felmerült új tényállítások miatt látott lehetőséget. A társaság tagjai ugyanis bejelentették, hogy a közöttük felmerült vitás kérdéseket rendezték, végleges apportlistát készítettek, melyet most már a társaság mindkét tagja elfogadott és aláírt. Ezen új körülmény figyelembevételével kell az elsőfokú bíróságnak az új eljárásban a cég bejegyezhetőségének kérdésében állást foglalnia.
Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy a Gt. 24. §-ának (1) bekezdése szerint a gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, de a társasági szerződés megkötésének időpontjára visszaható hatállyal jön létre. A cégbejegyzés előtt tehát a társaság nem tekinthető megalakultnak, ezért a Gt.-nek a kft. működésével kapcsolatos szabályai sem vonatkozhatnak rá. Ezen okból például: nincs lehetőség arra sem, hogy a meg nem alakult társaságból az egyik tag a másik tagot kizárja, vagy a nem létező cég megszüntetéséről szülessen döntés. A cég bejegyzése előtt csak a szerződés módosítása vagy a szerződés megszüntetése lehetséges a Ptk. általános szabályai szerint.
A cég a társasági szerződésben az első ügyvezetőket a jogszabályoknak megfelelően kijelölte. Az ügyvezetőknek ettől az időponttól kezdődően feladataik (pl. a megalakulás bejelentésével kapcsolatos eljárás) vannak, kötelezettségeket vállalhatnak a társaság közös neve alatt, és ezért őket felelősség is terheli, függetlenül attól, hogy a cég bejegyzésére még nem került sor. Az iratok szerint még a cég bejegyzése előtt az ügyvezetők személyében változások következtek be, ezért feltétlenül szükséges a társasági szerződés ügyvezetők személyével kapcsolatos rendelkezésének egyértelmű módosítása. A végleges és megfelelő aláírásokkal ellátott apportlistát hozzá kell fűzni a társasági szerződéshez, és az apport rendelkezésre bocsátását azoknak az ügyvezetőknek kell igazolniuk, akik a társasági szerződés szerint a társaság ügyvezetői. Mindezek függvényében kell állást foglalnia az elsőfokú bíróságnak a tekintetben, hogy a cég a cégjegyzékbe bejegyezhető-e.
A fentiek alapján a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 259. §-a és 253. §-ának (2) bekezdése alapján az elsőfokú végzést hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Cgf. II. 30 267/1992. sz.)
Bírósági jogesetek
BH 2006.6.191 I. Az állami vállalat a kezelésébe tartozó ingatlan tulajdonjogát - a megyei vagyonellenőrző bizottság engedélye nélkül - gazdasági társaságban vagyoni hozzájárulásként rendelkezésre bocsáthatta [1988. évi VI. tv. (régi Gt.) 22. § (1)-(2) bek.*; 1987. évi I. tv. 12. § (1) bek., 13. § (4) bek.**; 26/1987. (VII. 30.) MT r. 1. §, 2. § (1) bek.***; 1990. évi VIII. tv. 1. §, 3. §, 4. §]. II. Ha az apportként rendelkezésre bocsátott ingatlan tulajdonjogának átruházására vonatkozó megállapodás az alapító okirat és
