adozona.hu
44/1996. (X. 22.) AB határozat
44/1996. (X. 22.) AB határozat
a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet egyes rendelkezései alkotmányellenességének utólagos vizgsálatára irányuló indítvány tárgyában
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata iránt kezdeményezett eljárásban meghozta az alábbi
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 16. § (2) bekezdése alkotmányellenes, ezért azt 1996. december 31-i hatállyal megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Indítványozó a közalkalmazot...
44/1996. (X. 22.) AB határozat
a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet egyes rendelkezései alkotmányellenességének utólagos vizgsálatára irányuló indítvány tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata iránt kezdeményezett eljárásban meghozta az alábbihatározatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 16. § (2) bekezdése alkotmányellenes, ezért azt 1996. december 31-i hatállyal megsemmisíti.Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
1.
Indítványozó a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 16. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Megítélése szerint az R. túlterjeszkedik a Kjt.-ben kapott felhatalmazáson, és a Kjt.-vel ellentétes módon, a Munka Törvénykönyvénél kedvezőtlenebbül szabályozza a pedagógusok túlmunkára vonatkozó díjazását.2. Az Alkotmánybíróság megkereste a művelődési és közoktatási minisztert, aki válaszában közölte, hogy egyes pedagógusi munkakörökben, melyekben a kötelező óraszám 27 vagy annál több a díjazás valóban alacsonyabb az Mt.-ben előírt túlóradíjazásnál.
II.
Az indítvány megalapozott.A Kjt. 76. § szerint nem jár rendkívüli munkaidőben végzett munkáért díjazás a) a magasabb vezető és vezető állású, továbbá b) a kollektív szerződésben meghatározott olyan munkakört betöltő alkalmazottnak, aki munkaideje beosztását, illetve felhasználását maga határozza meg. A (2) bekezdés rendelkezése alapján a miniszter az (1) bekezdésben foglaltak alól kivételt tehet, továbbá a rendkívüli munkaidőben végzett munka díjazására a Munka Törvénykönyve 146-148. §-ban meghatározottaktól magasabb mértéket állapíthat meg.
Az R. 16. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a túlmunkadíj - a Munka Törvénykönyvében meghatározott rendes díjazást és bérpótlékot magában foglaló - egy órára eső összege (a továbbiakban: óradíj) a pedagógus illetményének a következőkben meghatározott osztószámmal megállapított hányada. Az osztószámot a rendkívüli munkaidőben ellátott pedagógusi munkakörre megállapított kötelező óraszámnak 4,33-mal történő szorzata adja. A túlmunkadíj számításánál a pedagógusnak járó besorolás szerinti illetményét, továbbá a 15. § (2) bekezdésének d) és f)-g) pontjában, valamint a (4) bekezdésének a)-c) és e) pontjában meghatározott pótlékokat kell figyelembe venni.
A Munka Törvénykönyve hivatkozott paragrafusai az alábbi rendelkezéseket tartalmazzák:
146. § (1) Éjszakai munkavégzés esetén a munkavállalót 15%-os bérpótlék is megilleti.
(2) Több műszakos munkaidő-beosztásban, illetve folytonos munkarendben foglalkoztatott munkavállalónak délutáni, illetőleg éjszakai műszakpótlék jár.
(3) A délutáni műszakpótlék mértéke 15%, az éjszakai műszakpótlék mértéke 30%. A folytonos munkarendben foglalkoztatott munkavállalót a délutáni műszak után további öt, az éjszakai műszak után további 10% műszakpótlék illeti meg. A műszakpótlék mértékének meghatározásakor a 145. § megfelelően irányadó.
(4) Délutáni műszaknak minősül a 14 és 22 óra között végzett munka.
147. § (1) Túlmunkáért a munkavállalót a rendes munkabérén felül - esetenkénti elszámolás alapján vagy átalányként - 50%-os bérpótlék is megilleti.
(2) Ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása szerint a munkavállaló a túlmunka ellenértékeként a rendes munkabéren felül bérpótlék helyett szabadidőre jogosult, ez nem lehet kevesebb a végzett túlmunka időtartamánál. A szabadidőt a munkavégzést követő hónap végén kell kiadni.
(3) Kollektív szerződés előírhatja, hogy nem jár túlmunka ellenérték annak, aki - munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása értelmében - a munkaideje beosztását, illetve felhasználását maga határozza meg.
148. § (1) A heti pihetőnapon munkavégzésre kötelezett munkavállaló a végzett munkáért járó munkabéren felül legalább 50%-os bérpótlékra jogosult, ha a 127. § (2) bekezdésének megfelelően másik pihenőnapot, pihenőidőt kap. Ennek hiányában legalább százszázalékos bérpótlék jár. A 117. § (4) bekezdésében meghatározott munkavállalók tekintetében kollektívszerződés eltérő szabályokat állapíthat meg.
(2) A munkaszüneti napon munkavégzésre kötelezett munkavállalót az aznapi munkájáért járó munkabérén felül átlagkeresete is megilleti.
Az Alkotmány 35. § (2) bekezdése szerint a Kormány a maga feladatkörében rendeleteket bocsát ki és határozatokat hoz. Ezeket a miniszterelnök írja alá. A Kormány rendelete és határozata törvénnyel nem lehet ellentétes.
A Kormány a Kjt. 16. § (2) bekezdésén alapuló rendeletalkotási jogának korlátja az Alkotmány 35. § (2) bekezdésének rendelkezése. A törvényi felhatalmazás alapján a Kormány rendeletalkotási jogköre arra terjed ki, hogy a pedagógusoknak a rendkívüli munkaidőben végzett munka díjazására vonatkozóan a Mt.-nél kedvezőbb szabályokat állapíthasson meg. Mindaddig, amíg az R. szabályai szerint kedvezőbb túlmunkadíjazás illeti meg a pedagógust, mint amilyen az Mt. szabályai szerint megilletné, felhatalmazáson túli, Alkotmányba ütköző jogalkotásról nem beszélhetünk. Az Alkotmánybíróság a továbbiakban azt vizsgálta, hogy konkrét esetekben az R. 16. § (2) bekezdése alapján számított túlmunkadíj kedvezőbb-e az Mt. rendelkezésein alapuló túlmunkadíjnál.
A vizsgálat során az Alkotmánybíróság abból indult ki, hogy az Mt. rendelkezései a túlmunkát végző dolgozó munkabérét a túlmunka idejére járó rendes munkabér és ennek ötvenszázalékos pótléka összegében határozza meg. A túlmunka idejére járó rendes munkabér a munkavállaló időarányos munkabére. Az időarányos munkabér a személyi bér és a havi munkaidőkeret hányadosának a túlmunka idejével való szorzata. A pedagógus dolgozók esetében a havi munkaidőkeret 176 óra. Ez egyrészt a kötelező heti óraszámból (annak 4,33-mal való szorzatából), másrészt az óraadáshoz kapcsolódó, illetve neveléssel kapcsolatos pedagógusi tevékenységből áll össze. Az Mt. szabályai szerint számolt túlmunkadíjat az R. 16. § (2) bekezdése szerint számolt óradíj általában - ha a kötelező óraszám a heti 27 órát nem éri el - meghaladja. Ezekben az esetekben az R. rendelkezése nem lépi túl a Kjt.-ben kapott felhatalmazást. Abban az esetben azonban, ha a pedagógus heti óraszáma eléri vagy meghaladja a 27 órát, a pedagógus R. 16. § (2) bekezdése alapján számolt túlmunkadíja alatta marad az Mt. szerint számolt túlmunkadíjnak. Ezekben az esetekben az R. rendelkezése túllép a Kjt.-ben kapott felhatalmazáson, és alkotmányellenes módon, törvénnyel ellentétesen szabályozza a túlmunka esetére járó túlmunkadíjat.
Az Alkotmánybíróság a fentiekre tekintettel megállapította a jogszabály alkotmányellenességét, annak megsemmisítéséről azonban csak megfelelő határidő tűzése mellett rendelkezett. A jogalkotónak a nyitva álló határidő alatt lehetősége van a jogszabályi rendelkezést úgy módosítani, hogy az a teljes személyösszesség tekintetében is megfeleljen az Alkotmány által támasztott feltételeknek.
Dr. Schmidt Péter s. k.,
előadó alkotmánybíróDr. Vörös Imre s. k.,
alkotmánybíróDr. Zlinszky János s. k.,
alkotmánybíróAlkotmánybírósági ügyszám: 230/B/1993.