adozona.hu
46/1996. (X. 22.) AB határozat
46/1996. (X. 22.) AB határozat
a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Önkormányzatának Közgyűlése által, a köztisztviselők munkavégzéséről, a munka- és pihenőidőről, az illetményekről és az egyéb juttatások szabályairól alkotott 12/1992. (IX. 7.) MKGY.sz. rendelet törvényességének vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálata iránt benyújtott indítvány alapján meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Önkormányzatának Közgyűlése által, a köztisztviselők munkavégzéséről, a munka- és pihenőidőről, az illetményekről és az egyéb juttatások szabályairól alkotott 12/1992. (IX. 7.) MKGY.sz. rendelet 8. §-ának (1) bekezdése törvénysértő, ezért azt megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság a rendelet 5. és 7. §...
46/1996. (X. 22.) AB határozat
a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Önkormányzatának Közgyűlése által, a köztisztviselők munkavégzéséről, a munka- és pihenőidőről, az illetményekről és az egyéb juttatások szabályairól alkotott 12/1992. (IX. 7.) MKGY.sz. rendelet törvényességének vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálata iránt benyújtott indítvány alapján meghozta a következőhatározatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Önkormányzatának Közgyűlése által, a köztisztviselők munkavégzéséről, a munka- és pihenőidőről, az illetményekről és az egyéb juttatások szabályairól alkotott 12/1992. (IX. 7.) MKGY.sz. rendelet 8. §-ának (1) bekezdése törvénysértő, ezért azt megsemmisíti.Az Alkotmánybíróság a rendelet 5. és 7. §-ai törvényességének vizsgálatára irányuló eljárást megszünteti.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
A köztársasági megbízott - miután a Közgyűlés törvényességi felhívásával nem értett egyet - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 99. § (2) bekezdés a) pontja alapján indítványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, amelyben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Önkormányzatának Közgyűlése által a köztisztviselők munkavégzéséről, a munka- és pihenőidőről, az illetményekről és az egyéb juttatások szabályairól alkotott 12/1992. (IX. 7.) MKGY. sz. rendelet (a továbbiakban: Ör.) 5. §-ának, 7. §-ának, valamint 8. § (1) bekezdésének törvényességi vizsgálatát és megsemmisítését kezdeményezte. Indítványát arra alapozta, hogy az Ör. 5. §-a és 7. §-a megalkotása során az önkormányzat túllépte a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 42. § (3) bekezdésében szabályozott jogalkotási felhatalmazás kereteit. Az Ör. 8. § (1) bekezdése, amely a köztisztviselőt kiküldetése esetén megillető költségátalányról rendelkezik, sérti a Ktv. 49. § (3) bekezdésében foglaltakat, valamint a köztisztviselők munkavégzéséről, munka- és pihenőidejéről, jutalmazásáról, valamint juttatásairól szóló 170/1992. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) 6. § (1) bekezdését.Az indítvány benyújtását követően fogadta el az Országgyűlés a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. törvényt, amelynek 102. § (1) bekezdése módosította a Ktv. 42. § (3) bekezdését. E törvényi rendelkezés következtében megváltozott az önkormányzat jogalkotási felhatalmazása a köztisztviselők illetményének szabályozása területén. A közgyűlés ezért 4/1996. (I. 26.) MKGY. sz. rendeletével módosította az Ör.-t és hatályon kívül helyezte az 5. §-át és 7. §-ának kifogásolt rendelkezéseit. Erre tekintettel a megyei közigazgatási hivatal vezetője módosította az indítványt, az Ör. 5. és 7. §-ának megsemmisítésére irányuló indítványt visszavonta, a 8. § (1) bekezdésének felülvizsgálatára és megsemmisítésére irányuló indítványát azonban továbbra is fenntartotta.
II.
1. Az Ör. 8. § (1) bekezdésének megsemmisítésére irányuló indítvány megalapozott.Az Ör.-nek az indítványozó által vitatott 8. § (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:
"(1) Indokolt esetben a köztisztviselőt a hivatali munkával kapcsolatos utazási és egyéb költségei fedezetére a megyei főjegyző által meghatározott havi költségtérítés illeti meg, amelynek mértéke legfeljebb az illetményalap kétszereséig terjedhet."
Az önkormányzat rendeletalkotási jogkörének kereteit az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése, valamint az Ötv. 16. §-ának (1) bekezdése határozza meg. Az Alkotmány kimondja, hogy a helyi képviselő-testület a feladatkörében alkothat rendeletet, amely nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal. Az Ötv. hivatkozott rendelkezése szerint a képviselő-testület rendeletalkotási jogköre törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására terjed ki.
A köztisztviselő hivatali munkájával kapcsolatban felmerülő költségeinek megtérítéséről törvény rendelkezik. Egyrészt a Ktv. 49. §-ának (5) bekezdése szabályozza a köztisztviselőt kiküldetése esetén megillető napidíj mértékét. Kimondja, hogy a köztisztviselőt kiküldetése esetén az illetményalap egy munkanapra eső összegének 25%-a illeti meg napidíjként. Ha a kiküldetésben töltött idő a 8 órát nem éri el, a napidíj fele jár. Egyéb költségeinek megtérítéséről pedig a Munka Törvénykönyvének (a továbbiakban: Mt.) 153. § (1) bekezdése rendelkezik. A Ktv. 71. §-a úgy rendelkezik, hogy a közszolgálati jogviszonyra az Mt. szabályait akkor kell alkalmazni, ha a Ktv. azt kifejezetten elrendeli. A Ktv. 71. § (2) bekezdése, amely felsorolja, hogy az Mt. rendelkezései közül melyek alkalmazandók a köztisztviselők közszolgálati jogviszonyára, tartalmazza az Mt.-nek a költségek megtérítését szabályozó 153. § (1) bekezdését. Ennek megfelelően a köztisztviselő hivatali munkájával kapcsolatos költségeinek megtérítésére is irányadó az Mt. 153. § (1) bekezdésének az a szabálya, mely szerint a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak azt a költségét, amely a munkával kapcsolatos kötelezettségek teljesítése során, a munkavállalónál szükségesen és indokoltan merült fel, továbbá a munkáltató érdekében felmerült egyéb szükséges költségeket, ha az utóbbihoz a munkáltató előzetesen hozzájárult.
A Ktv. egy átalány formájában, kogens módon határozza meg a köztisztviselőt megillető napidíjat, addig az Mt. az egyéb költségek vonatkozásában a munkavállalónál ténylegesen felmerült, indokolt és szükséges költségek megtérítéséről rendelkezik.
Az Ör. 8. §-a e törvényi rendelkezésektől eltérően szabályozza a köztisztviselők költségeinek megtérítését. Bár az Ör.-nek ez a rendelkezése a havi költségtérítésnek csak a kereteit rendezi, a megyei főjegyzőnek az Ör. ezen keretszabályai alapján kiadott 2-1/1996. (II. 7.) MFJ sz. rendelkezése alapján megállapítható, hogy a havi költségtérítésen a megyei önkormányzat hivatalában dolgozó rendszeres kiküldetést teljesítő köztisztviselők számára megállapított fix összegű költségátalány értendő, amely ellentételezésül szolgál a napidíjra és a köztisztviselő minden más hivatali munkájával kapcsolatban felmerült költségére is.
A helyi önkormányzatokat az önkormányzati hivatalok köztisztviselői közszolgálati jogviszonyának szabályozásában megillető rendeletalkotási jogkör terjedelmét a Ktv. határozza meg. A Ktv. két rendelkezésében ad felhatalmazást a helyi önkormányzat számára, hogy rendeletében e közszolgálati jogviszonyra vonatkozóan a törvényi szabályozástól eltérő szabályokat állapítson meg. A Ktv. 4. §-a szerint "az önkormányzati képviselő-testület rendeletben a képviselő-testület hivatalának a köztisztviselője számára az e törvényben foglaltakhoz képest kedvezőbb szabályokat állapíthat meg a munkavégzésre, a munka- és pihenőidőre és az egyéb juttatásokra". A 42. § (3) bekezdése értelmében pedig "az önkormányzat képviselő-testülete az illetményalapot évente rendeletben köteles - a helyi érdekegyeztetés keretében kialakított állásfoglalás, valamint az államigazgatásban érvényes illetményalap figyelembevételével - megállapítani úgy, hogy az nem lehet alacsonyabb, mint az előző évi illetményalap".
A Ktv. e rendelkezéseit figyelembe véve megállapítható, hogy az önkormányzatnak nincs törvényi felhatalmazása arra, hogy a hivatalában dolgozó köztisztviselő hivatali munkája során felmerült költségeinek megtérítéséről rendeletében a törvényi szabályoktól eltérően rendelkezzék.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a megyei közgyűlés az Ör. 8. § (1) bekezdésének megalkotása során túllépte jogalkotási hatáskörét, ezért az Ör.-nek ezt a rendelkezését megsemmisítette.
2. Tekintettel arra, hogy a közigazgatási hivatal vezetője az Ör. 5. és 7. §-ainak megsemmisítése iránt benyújtott indítványt visszavonta, az Alkotmánybíróság az e rendelkezések törvényességi vizsgálatára irányuló eljárását a rendelkező részben foglaltak szerint megszüntette.
Dr. Ádám Antal s. k.,
alkotmánybíróDr. Kilényi Géza s. k.,
alkotmánybíróDr. Schmidt Péter s. k.,
előadó alkotmánybíróAlkotmánybírósági ügyszám: 983/H/1994/6.