adozona.hu
T/8305. számú törvényjavaslat indokolással - A személyi jövedelemadó egy százalékának a szakszervezetek részére történő felajánlása érdekében az 1996. évi CXXVI. számú törvény módosításáról
T/8305. számú törvényjavaslat indokolással - A személyi jövedelemadó egy százalékának a szakszervezetek részére történő felajánlása érdekében az 1996. évi CXXVI. számú törvény módosításáról
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
(1) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 1. § (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A magánszemély külön-külön nyilatkozatban rendelkezhet befizetett adójának)
"c) további egy százalékéról pedig a 4/B. §-ban"
(meghatározottak közül kiválasztott egy-egy kedvezményezett javára.)
(2) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhas...
(A magánszemély külön-külön nyilatkozatban rendelkezhet befizetett adójának)
"c) további egy százalékéról pedig a 4/B. §-ban"
(meghatározottak közül kiválasztott egy-egy kedvezményezett javára.)
(2) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 1. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Az adózó a rendelkező nyilatkozaton rendelkezhet úgy, hogy nevét és postai, illetve elektronikus levelezési címét a 4. § (1) bekezdése és 4/B. § szerinti kedvezményezettel közöljék."
"(1) Az adóhatóság a rendelkező nyilatkozatban és az adóbevallásban feltüntetett adatok alapján utalja át a 4. § és 4/B. §-okban meghatározott kedvezményezettek javára az 1-2. § rendelkezései szerint meghatározott összeget."
"4/B. §
A 4. § (1) bekezdésében és 4/A. §-ban meghatározottakon túl ezen szakasz alapján külön kedvezményezettnek minősül az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil tv.) szerint a magánszemély rendelkező nyilatkozata évének első napja előtt legalább két évvel korábban bíróság által nyilvántartásba vett munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet és szakszervezet."
(A rendelkező nyilatkozatban foglalt rendelkezés érvénytelen, ha a következő esetek bármelyike állapítható meg:)
"b) több rendelkező nyilatkozat esetén a kedvezményezettek vagy azok egy része azonos kedvezményezetti körbe (4. §; 4/A § és 4/B §) tartozik,"
"(1) Az adóhatóság a 3. §-ban meghatározott összeget a 4. § (1) bekezdésében és 4/B. §-ában meghatározott kedvezményezett részére legkésőbb a rendelkező nyilatkozat évének szeptember 30. napjáig utalja át, figyelemmel a (2) bekezdésre is."
"(1) Az adóhatóság a rendelkező nyilatkozat évének augusztus 31. napjáig tájékoztatja az adópolitikáért felelős minisztert, az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős minisztert, valamint a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztésért felelős minisztert az érvényes rendelkező nyilatkozatok alapján
a) a 4. § (1) bekezdésében meghatározott és kategóriánként összesített kedvezményezettekről, a részükre érvényesen felajánlott kategóriánként összesített összegekről és az érvényesen rendelkezők számáról,
b) a 4/A. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezettekről, az őket megillető összegekről, továbbá az egyes kedvezményezettek javára érvényesen rendelkezők számáról,
c) a 4/B. §-ban meghatározott kedvezményezettekről, az őket megillető összegekről, továbbá az egyes kedvezményezettek javára érvényesen rendelkezők számáról,
d) a felajánlásokból történő részesedésből kizárt kedvezményezettek nevéről, adószámáról, illetve technikai számáról, székhelyéről és a kizárással érintett rendelkező évről.
(2) Az adóhatóság az (1) bekezdés a) és b) és c) pontja szerinti adatokat kedvezményezettenként, a kedvezményezett nevének, székhelyének, adószámának vagy technikai számának, a kedvezményezett részére érvényesen felajánlott összegnek és a kedvezményezett javára érvényesen rendelkezők számának megjelölésével a rendelkező nyilatkozat évének szeptember 15. napjáig, illetve a d) pontja szerinti adatokat a rendelkező nyilatkozat évének első napjától honlapján - a kedvezményezett nevének, adószámának, illetve technikai számának és székhelyének megjelölésével - közzéteszi. Az adóhatóság nem teszi közzé azon kedvezményezett adatait, amelynek - külön jogszabályban meghatározott esetben - az érvényesen felajánlott összeg nem utalható ki."
(2) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 6/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Az állami adóhatóság a kérelem benyújtását követő 30 napon belül, de legkorábban október 15-től elektronikus úton tájékoztatja az 1. § (6) bekezdése szerinti adatokról azokat a 4. § (1) bekezdése és 4/B. §-a szerinti kedvezményezetteket, akik elektronikus úton benyújtott nyilatkozatuk alapján igényt tartanak ezen adatszolgáltatásra. A tájékoztatás a magánszemély adott rendelkező évi érvényes nyilatkozata alapján történik. A kedvezményezett az ily módon rendelkezésre álló adatokat kizárólag a közhasznú tevékenységével kapcsolatban a magánszeméllyel történő kapcsolatfelvételre, tájékoztatás nyújtására használhatja fel, és az adatokat kizárólag az adatszolgáltatást követő 5 évig kezelheti."
"(8) A 6/C. § (1)-(7) pontban foglalt rendelkezéseit a 4/B. §-ban körülírt kedvezményezettekre is megfelelően alkalmazni kell."
"(7) A 4. § és 4/B. § szerinti kedvezményezettnek átutalt összeg olyan költségvetési támogatásnak minősül, amelynek az e törvény szerinti, közcélú tevékenységeknek megfelelő felhasználását, a kedvezményezetti feltételek fennállását az adóhatóság az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Air.) és az Art. megfelelő szabályai alkalmazásával jogosult ellenőrizni. Amennyiben az adóhatóság - szükség esetén a külön jogszabály alapján hatáskörrel rendelkező illetékes szerv állásfoglalásának figyelembevételével - megállapítja, hogy a kedvezményezetti feltételek nem álltak fenn, valamint a közcélú tevékenységnek nem megfelelő felhasználást, erről határozatot hoz, amelyben rendelkezik az összegnek az Art. előírása szerinti elévülési időn belüli visszafizetéséről."
(2) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 7. § (8) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A felhasználás abban az esetben tekinthető - a közcélú tevékenység szempontjából - megfelelőnek, amennyiben a költségvetési támogatást)
"c) a 4/B. §. szerinti kedvezményezett a létesítő okiratában és a rá vonatkozó külön jogszabályokban alaptevékenységként meghatározott közcélú, közérdekű tevékenység megvalósítására fordítja."
(3) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 7. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(11) Ha a kedvezményezett a 4. § (1) bekezdése és a 4/B. §-a szerinti feltételek meglétét a 4. § (6) bekezdése szerinti eljárásban nem igazolja, erről az adóhatóság fellebbezéssel meg nem támadható határozatot hoz, amelyet közigazgatási perben a kedvezményezett támadhat meg."
A hatályos törvény szerint a kedvezményezetti körből kimaradtak a szakszervezetek (munkavállalói érdekképviseleti szervezetek).
A szakszervezetek szerepe kiemelkedően fontos minden modern vegyes gazdaságban, így Magyarországon is. Az anyagilag független és erős szakszervezetek jelentenek garanciát a munkavállalók kiszolgáltatottságának csökkentésére, illetve arra, hogy a technológiai haladás következtében folyamatosan növekvő termelékenység megjelenhessen a munkabérek emelkedésében is.
Magyarországon az utóbbi időszakban - részben a 2012-ben bevezetett új Munka Törvénykönyvének következtében, amely a korábbi szakszervezeti jogok csorbítását jelentette - meggyengültek a szakszervezetek. Az erőtlenebb munkavállalói érdekérvényesítés megmutatkozik a magyar bérszínvonalban. Megtörtént a korábban elképzelhetetlen: 2023-ban az Eurostat adatai szerint vásárlóerő-paritáson számítva a romániai bérek megelőzték a magyar béreket. Már csak Lettország, Bulgária és Szlovákia marad le mögöttünk ebben a tekintetben. Kérdés, hogy meddig, ha a hazai szakszervezetek továbbra sem erősödnek meg.
A szakszervezetek megerősítése érdekében szükséges, hogy az eddig felajánlható 2 x 1% mellé - a korábbi kedvezményezetti kör érintetlenül hagyásával - lehetőséget teremtsen a jogalkotó arra, hogy az állampolgárok jövedelemadójuk további 1%-áról rendelkezhessenek a szakszervezetek javára.