adozona.hu
T/6881. számú törvényjavaslat indokolással - a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvénynek az akkumulátorgyártó vegyi üzemek fokozott munkaügyi ellenőrzése érdekében történő módosításáról
T/6881. számú törvényjavaslat indokolással - a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvénynek az akkumulátorgyártó vegyi üzemek fokozott munkaügyi ellenőrzése érdekében történő módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Országgyűlés a következetesen és hatékonyan működő magas szintű munkaügyi védelem érdekében az akkumulátorgyártó vegyi üzemekkel kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésére és azok emberre és a környezetre gyakorolt következményeinek korlátozására a következő törvényt alkotja:
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény a 87/A. §-át megelőzően a következő fejezetcímmel egészül ki:
"IX. Fejezet
AZ AKKUMULÁTORGYÁRTÓ VEGYI ÜZEMRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK"
A munkavédelemről szól...
T/6881. számú törvényjavaslat indokolással - a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvénynek az akkumulátorgyártó vegyi üzemek fokozott munkaügyi ellenőrzése érdekében történő módosításáról
2024. évi ... törvény a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvénynek az akkumulátorgyártó vegyi üzemek fokozott munkaügyi ellenőrzése érdekében történő módosításáról
Az Országgyűlés a következetesen és hatékonyan működő magas szintű munkaügyi védelem érdekében az akkumulátorgyártó vegyi üzemekkel kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésére és azok emberre és a környezetre gyakorolt következményeinek korlátozására a következő törvényt alkotja:1. §
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény a 87/A. §-át megelőzően a következő fejezetcímmel egészül ki:"IX. Fejezet
AZ AKKUMULÁTORGYÁRTÓ VEGYI ÜZEMRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK"
2. §
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény a következő 87/A-87/D. §-sal egészül ki:"87/A. §
(1) E törvény rendelkezéseit az akkumulátorgyártó vegyi üzem esetében a következő eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A tervezés alatt álló akkumulátorgyártó vegyi üzem (a továbbiakban: akkumulátorgyár) üzemeltetője a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: rendelet) 2. mellékletben szereplő üzemazonosítási adatlapokat a munkavédelmi hatóság területi szervének az építési engedélyezéshez kapcsolódó katasztrófavédelmi engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg küldi meg.
(3) Az akkumulátorgyár üzemeltetője a rendelet 3. mellékletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő biztonsági jelentést készít, melyet szintén megküld a (2) bekezdés szerinti engedélyeztetés érdekében a munkavédelmi hatóság területi szervének. Az akkumulátorgyár a továbbiakban a biztonsági jelentésben foglaltak szerint köteles működni.
(4) A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat. E vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a létesítmény, a munkahely, a munkaeszköz, a technológia megfelel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges tárgyi, személyi, szervezési, munkakörnyezeti feltételeknek.
(5) Az előzetes vizsgálat során különösen vizsgálni kell, hogy rendelkezésre állnak-e a létesítést végzők (tervező, kivitelező) nyilatkozatai, a munkavédelmi követelmények kielégítését bizonyító mérési eredmények, a munkaeszközre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatok, tanúsítványok, a szükséges hatósági engedélyek, az üzemeltetéshez szükséges utasítások.
(6) A biztonsági jelentésben az üzemeltető bemutatja a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset megelőzésével és annak hatásai elleni védekezéssel kapcsolatban kialakított fő célkitűzéseit, valamint azt az üzemi szervezeti és eszközrendszert, amely biztosítja az egészség és a környezet magas fokú védelmét.
(7) A biztonsági jelentésben a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek azonosítása és kockázatuk részletes elemzése alapján az üzemeltető meghatározza a veszélyes anyagok környezetbe kerülésének lehetőségeit, esetleges módjait és a károsító hatásait; azok valószínűségét; a veszélyes anyagok vagy a fizikai hatások terjedését; a személyek, valamint az anyagi javak és a környezet veszélyeztetettségének mutatóit. Ezzel összefüggésben javaslatot tehet a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem körüli veszélyességi övezet kijelölésére.
(8) A biztonsági jelentésben az üzemeltető bizonyítja, hogy a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kialakulásának lehetőségeit a biztonsági irányítási rendszer, az irányítási rendszer kialakítása során figyelembe vette.
(9) Az üzemeltető a biztonsági jelentés benyújtásával egyidejűleg katasztrófavédelmi engedély iránti kérelmet terjeszt elő.
(10) A katasztrófavédelmi engedély iránti kérelemnek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározottakon túl az alábbiakat is tartalmaznia kell:
a) az akkumulátorgyár nevét, címét, telephelyeit, amelyre a kérelem irányul,
b) a biztonsági jelentést készítő szakértő nevét, címét, kapcsolattartóját, annak elérhetőségét és aláírását,
c) a kérelmet előterjesztő, képviseletre jogosult nevét, aláírását, és
d) a veszélyes ipari védelmi ügyintéző nevét, címét, elérhetőségét és aláírását.
(11) A katasztrófavédelmi engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg az ügyben eljáró személy igazolja képviseleti jogosultságát vagy meghatalmazását, valamint azt, hogy az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésre került.
(12) Ha az üzemeltető cégjegyzékben nyilvántartott cég és a képviselőjének a közjegyzői aláíráshitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy az ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírás-mintáját a cégbírósághoz benyújtotta és ezt a tényt a cégjegyzék tartalmazza, a hatóság az iratot a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.
(13) A biztonsági jelentés soron kívüli felülvizsgálatát mind a hatóság, mind az üzemeltető kezdeményezheti. A biztonsági jelentést az alábbi esetekben soron kívül felül kell vizsgálni:
a) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben olyan változások történtek, amelynek a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset kockázatát növelő vagy a védelmi rendszert érintő hatása van,
b) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek, veszélyes anyagokkal kapcsolatos események értékeléséből levont tanulságok vagy a műszaki fejlődés következtében új információk állnak az üzemeltető rendelkezésére,
c) a veszélyazonosításban vagy a hatások értékelésében kialakult korszerűbb módszerek erre okot adnak,
d) veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset bekövetkezése esetén.
(14) Az üzemeltető haladéktalanul tájékoztatja a hatóságot a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetője nevének, székhelyének, a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem címének, az üzemeltetésért felelős személy - amennyiben különbözik az üzemeltetőtől - nevének vagy beosztásának megváltozásáról.
(15) A biztonsági jelentés elfogadásától számított egy éven belül, azt követően évente végrehajtandó (a továbbiakban: soros), vagy soron kívüli felülvizsgálatról készült jegyzőkönyvet az üzemeltető a hatóság területi szervének soros felülvizsgálat, vagy az általa kezdeményezett soron kívüli felülvizsgálat esetében haladéktalanul, a hatóság által kezdeményezett soron kívül felülvizsgálat esetében a hatóság határozatában meghatározott határidőn belül megküldi. Ha a felülvizsgálat eredményeképpen a hatóság döntése szerint a biztonsági jelentést módosítani szükséges, akkor annak módosítással érintett részét, jelentős tartalmi módosítás esetében a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt biztonsági jelentést az üzemeltető a hatóság határozatában meghatározott határidőn belül megküldi a hatóság területi szervének.
(16) A hatóság a védendő adatokat nem tartalmazó biztonsági jelentést vagy biztonsági elemzést nyilvános betekintés céljából megküldi a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem hatásai által veszélyeztetett település polgármesterének, a fővárosban a főpolgármesternek, illetve a területi védelmi bizottságnak is.
(17) A feltárt veszélyek elhárítására az üzemeltető belső védelmi tervet dolgoz ki. Ennek során a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos feladatokat módszeres elemzéssel feltárja, majd megjelöli a végrehajtásukkal kapcsolatos feltételeket, személyeket, erőket és eszközöket. A belső védelmi tervben meghatározott feladatok álljanak arányban a biztonsági jelentésben leírt veszélyeztetéssel, és a meghatározott szervezetek, erők és eszközök pedig legyenek képesek a súlyos balesetek megelőzésére, következményeinek csökkentésére. Az üzemeltető a belső védelmi tervben megteremti az abban megjelölt feladatok végrehajtásához szükséges feltételeket, önállóan vagy más üzemeltetőkkel közösen megalakítja, felkészíti és a biztonsági elemzésben, biztonsági jelentésben rögzített veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti eseménysorokhoz rendelhetően, a megfelelő eszközökkel felszereli a védekezésben érintett végrehajtó szervezeteket, létrehozza a védekezéshez szükséges üzemi infrastruktúrát.
(18) Az üzemeltető a belső védelmi terv felülvizsgálatát legalább évenként, továbbá a biztonsági jelentés soros és soron kívüli felülvizsgálata esetén elvégzi.
(19) Az akkumulátorgyár üzemeltetője által a hatóságnak megküldött biztonsági jelentés elfogadását követő 6 hónapon belül a rendelet 9. mellékletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő, végleges és jóváhagyott külső védelmi tervet készít.
(20) A külső védelmi terv elkészítésében a mentőszolgálat, a rendőrség, az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint népegészségügyi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, a vízügyi hatóság, valamint a területi védelmi bizottság és az üzemeltető részt vesz és véleményt nyilvánít.
(21) A polgármester a külső védelmi tervről 21 napra hirdetményt tesz közzé a rendelet 10. melléklet 7. pontjában felsoroltaknak megfelelően, amely idő alatt az érintett nyilvánosság ahhoz észrevételeket tehet. A polgármester a külső védelmi tervvel kapcsolatos észrevételeit az érintett nyilvánosságtól hozzá érkezett észrevételekkel együtt a hatóság helyi szervének a hirdetményi közzététel lezárását követő 8 napon belül megküldi. A hatóság helyi szerve az észrevételekkel kapcsolatos véleményét és a figyelembe vett észrevételek alapján átdolgozott külső védelmi tervet megküldi a hatóság területi szervének a hirdetményi közzététel lezárását követő 20 napon belül.
(22) A hatóság helyi szerve a polgármesterrel és a területi védelmi bizottsággal együtt a vélemények alapján elkészíti a külső védelmi tervet, melyet a hatóság megküld a (20) bekezdésben felsorolt szervezetek számára.
87/B. §
(1) Az akkumulátorgyárban minden 100 munkavállaló után kötelező munkavédelmi képviselőt választani. A munkavédelmi képviselő választást a kötelezettség keletkezésének napjától számított három hónapon belül meg kell tartani. Amennyiben a munkavédelmi képviselők száma eléri a hármat, úgy munkahelyi munkavédelmi bizottságot (a továbbiakban: bizottság) hozhatnak létre. Bizottság létrehozása esetén a munkavédelmi képviselőt megillető jogokat - ha azok a munkavállalók összességét érintik - a bizottság gyakorolja.
(2) A munkavédelmi képviselőnek főállású, munkaügyi végzettséggel rendelkező munkavállaló választható, akinek a megválasztását követő hat hónapon belül el kell végeznie a legalább 16 órás alapképzést.
(3) A munkavédelmi képviselőnek az alapképzést követően, valamint újraválasztása esetén évente legalább 8 órás - a munkaügyi hatóság által szervezett - továbbképzésben kell részt vennie.
(4) Amennyiben a munkavédelmi képviselő a biztonságos és egészséges munkavégzés körülményeit veszélyeztetve érzi, abban az esetben köteles az adott munkafolyamatba beavatkozni, a munkaügyi hatóságok felé jelzést leadni, illetve kezdeményezheti a veszélyes ipari védelmi ügyintézőnél a tevékenység ideiglenes felfüggesztését.
(5) Az akkumulátorgyár üzemeltetője összmunkáltatói szinten paritásos munkavédelmi testületet (a továbbiakban: testület) hoz létre, amelyben egyenlő számban vesznek részt a munkavállalók és a munkáltató képviselői.
(6) A testületnek a munkavállalói és munkáltatói oldalán azonos számú rendes, valamint póttagjai vannak. A póttag meghatalmazás alapján helyettesíti a rendes tagot, illetve a rendes tag megbízatásának valamilyen ok miatti megszűnése esetén helyére lép.
(7) A testületbe a munkavállalók képviselőit (rendes és póttagot) a 70/A. § (1) bekezdése a) pontja szerint megválasztott munkavédelmi képviselők maguk közül titkos szavazás útján jelölik. A munkáltató kezdeményezi a testület létrehozását, biztosítja a szavazás lebonyolításának feltételeit.
(8) A munkáltató köteles a testületbe döntésre jogosult vezető állású munkavállalót (Mt. 208. §), továbbá munkáltatói munkavédelmi feladatokat részben vagy egészben ellátó személyt (intézkedésre jogosult munkairányítót, illetve a munkáltatóval szervezett munkavégzésre irányuló jogviszonyban lévő munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személyt) kijelölni. A munkáltató számára rendszeres munkavédelmi szolgáltatást nyújtó munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személyek meghívottként vesznek részt a testület munkájában.
(9) A testület rendes és póttagjainak megbízatása öt évre szól.
(10) A testület elnöki tisztét a munkavállalók, illetve a munkáltatók képviselői felváltva gyakorolják. A testület rendes és póttagjainak számában, a tagok megbízatásának megszűnése, valamint a visszahívás feltételeiben, elnöklési és működési rendjében, ügyrendjében, egyéb, a testület tevékenységével összefüggő eljárási kérdésekben a munkavállalók képviselői és a munkáltató állapodnak meg. A testület működésének feltételeit a munkáltató biztosítja.
(11) A testület az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó érdekegyeztető tevékenysége keretében:
a) rendszeresen, de évente legalább egy alkalommal értékeli a munkahelyi munkavédelmi helyzet és tevékenység alakulását, és az ezzel összefüggő lehetséges intézkedéseket;
b) megvitatja a munkahelyi munkavédelmi programot, figyelemmel kíséri annak megvalósítását;
c) állást foglal a munkavédelmet érintő belső szabályok tervezetéről;
d) kapcsolatot tart az érintett települések polgármestereivel és a területi védelmi bizottsággal.
(12) A testület működése nem érinti a munkavédelmi képviselő, a munkahelyi munkavédelmi bizottság jogállását, valamint a munkáltatónak a munkavédelmi követelmények megvalósításáért e törvényben meghatározott felelősségét. A munkavállalónak, a munkavédelmi képviselőnek (bizottságnak) és a munkáltatónak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében együtt kell működniük, jogaikat és kötelezettségeiket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolniuk, illetve teljesíteniük, így különösen a szükséges információt (tájékoztatást) még az intézkedés bevezetését érintő döntés előtt egymás részére megadniuk.
(13) Az akkumulátorgyár üzemeltetője veszélyes ipari védelmi ügyintézőt köteles alkalmazni vagy megbízni, aki legalább középfokú műszaki végzettséggel, és
a) középszintű katasztrófavédelmi, polgári védelmi vagy tűzvédelmi szakmai képesítéssel vagy
b) veszélyes ipari védelmi ügyintézői képesítéssel rendelkezik.
(14) A veszélyes ipari védelmi ügyintéző
a) a hatósággal folyamatos kapcsolatot tart,
b) követi a vonatkozó jogszabályok változását,
c) veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, esemény esetében a bekövetkező eseményről jelentést, tájékoztatást készít, gondoskodik továbbá azok hatóság részére történő megküldéséről, illetve a tevékenység folytatását a hatóság döntéséig felfüggesztheti,
d) szervezi és értékeli a belső védelmi tervben foglaltak gyakoroltatását,
e) a belső védelmi terv pontosításáról, felülvizsgálatáról és gyakoroltatásáról jegyzőkönyvet készít, amelyet megküld a hatóság részére, és
f) részt vesz a hatósági ellenőrzéseken és a helyszíni szemléken.
87/C. §
(1) A hatóság központi szerve a hatósági ellenőrzésekre vonatkozóan éves ellenőrzési tervet készít, melyben szerepelteti a terv területi hatályát, a releváns biztonsági kérdések általános értékelését, a hatósági ellenőrzés hatálya alá vont veszélyes anyagokkal foglakozó üzemek és a dominóhatásban érintettek körét, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek és üzemzavarok kivizsgálása érdekében lefolytatott, a társhatóságokkal közösen végzett, valamint az időszakos hatósági ellenőrzések elveit és módszereit.
(2) A hatóság munkahelyi kockázatértékelés, munkavédelmi üzembe helyezés elvégzésére vonatkozó rendelkezések és az egyéb munkavédelmi előírások megvalósulását az akkumulátorgyár működésének megkezdése előtt helyszíni szemle és irat betekintés útján ellenőrzi, melynek eredményeként a munkavédelmi hatóság - figyelemmel a katasztrófavédelmi engedély kiadására jogosult szerv álláspontjára - dönt az akkumulátorgyár működés megkezdésének engedélyezéséről, illetve elutasításáról.
(3) A hatóság a már működő akkumulátorgyárakat legalább félévente egyszer a biztonsági irányítási rendszerre vagy az irányítási rendszerre, azon belül az üzemeltető által hozott intézkedésekre, jelentésekre és egyéb nyomon követési dokumentumokra is kiterjedően ellenőrzi (a továbbiakban: időszakos hatósági ellenőrzés).
(4) Az előre meghatározott ellenőrző vizsgálati program szerinti időszakos hatósági ellenőrzés esetében különös figyelemmel kell lenni arra, hogy:
a) az üzemeltető bizonyítani tudja, hogy a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben végzett tevékenységekkel kapcsolatban a súlyos balesetek megelőzése, valamint a súlyos balesetek következményeinek csökkentése érdekében megfelelő erőket és eszközöket biztosít, valamint megfelelő intézkedéseket tesz, mind a telephelyen, mind azon kívül;
b) a biztonsági jelentésben vagy a belső védelmi tervben foglalt adatok és információk megfeleljenek az üzemi körülményeknek.
(5) Az időszakos felülvizsgálat alatt kötelező a besoroláshoz szükséges határérték mérés hatósági elvégzése - pl.: zajterhelés, vegyi anyagok szennyezési értékeinek mérése.
(6) A hatóság az érintett település polgármesterének kezdeményezése alapján, illetve a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavar körülményeinek kivizsgálása érdekében a tudomásszerzést követően haladéktalanul, de legfeljebb 3 napon belül soron kívüli hatósági ellenőrzést tart.
(7) A hatósági ellenőrzés során feltárt műszaki, vezetési és szervezeti hiányosságok megszüntetésére a hatóság megfelelő határidő biztosításával kötelezi az üzemeltetőt, aki a megtett intézkedéseiről írásban tájékoztatja a hatóságot.
(8) A hatósági ellenőrzés során feltárt súlyos emberi életet, környezetet veszélyeztető hiányosság esetén az akkumulátorgyár működését felfüggeszti. A felfüggesztés a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető körülmény elhárításáig tart. A hatóság a felfüggesztést követő hat hónapon belül utólagos hatósági ellenőrzést tart.
(9) A munkavédelmi hatóság munkavédelmi bírságot alkalmaz az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval vagy a 40. § (2) bekezdésében meghatározott összehangolási kötelezettség megvalósításáért felelős személlyel vagy szervezettel szemben.
(10) A munkavédelmi bírság összege 1 000 000 Ft-tól 100 000 000 Ft-ig terjedhet.
(11) A munkavédelmi hatóság a munkavédelmi bírságot telephelyenként szabja ki, amennyiben az azonos időben lefolytatott eljárás során megállapítást nyer, hogy a (7) bekezdésben leírt veszélyeztetést ugyanazon jogszabályi rendelkezést megsértve a munkáltató több telephelyén valósítja meg.
(12) A munkavédelmi hatóság a munkavédelmi bírság összegének megállapításánál a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott szempontok mellett mérlegeli
a) a megsértett jogszabályi előírások számát,
b) a veszélyeztetés várható következményeit,
c) a sérülés és az egészségkárosodás mértékét,
d) a munkáltató vagy a 40. § (2) bekezdésében meghatározott összehangolási kötelezettséget elmulasztó személy vagy szervezet által foglalkoztatott munkavállalók számát és éves nettó árbevételét vagy mérlegfőösszegét,
e) a határértékkel jellemzett kóroki tényezőkre megadott határérték túllépése mértékét, valamint
f) a bírság kiszabására okot adó veszélyeztetés kialakulásához vezető egyéb mulasztás személyi és tárgyi körülményeit.
87/D. §
(1) A tervezés alatt álló akkumulátorgyár üzemeltetője - a lakossági tájékoztató kiadványhoz szükséges, legalább a rendelet 10. melléklet 1.1. és 1.2. pontja szerinti adattartalommal - elkészíti a biztonsági jelentés kivonatát, vagy a nyilvánosságra hozható biztonsági jelentésben nyilatkozik annak teljeskörű felhasználhatóságáról. A kivonat a nyilvánosságra hozható biztonsági jelentés részét képezi, amely - ha arra lehetőség van - a szakmai kifejezések helyett azok köznapi megfelelőjét tartalmazza.
(2) Az (1) bekezdés szerinti dokumentumot az akkumulátorgyár üzemeltetője haladéktalanul megküldi a veszélyeztetett település polgármesterének és a hatóság helyi szervének. A polgármester a biztonsági jelentés kézhezvételét követő 15 napon belül hirdetményt tesz közzé a rendelet 10. melléklet 6. pontjában felsoroltaknak megfelelően.
(3) A polgármester biztosítja, hogy az üzemeltető által készített, a biztonsági jelentés védendő adatokat nem tartalmazó változata és amennyiben készült, a biztonsági jelentés 8. § (5) bekezdése szerinti kivonata kérésre dokumentált formában a nyilvánosság számára megismerhető legyen. A biztonsági jelentést hirdetményi közzététel útján 21 napig hozzáférhetővé kell tenni, ezen idő alatt az érintett nyilvánosság azokhoz észrevételeket tehet.
(4) Az akkumulátorgyár telepítési helye szerint illetékes vagy a már működő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem tevékenységének jelentős változtatásával érintett település polgármestere a biztonsági jelentés közzétételének lezárását követő 15 napon belül köteles közmeghallgatást tartani.
(5) A polgármester a közmeghallgatásra meghívja az érintett településen élő lakosságot, az érintett polgármestereket, az üzemeltetőt, a hatóságot, a területi védelmi bizottságot, valamint a 23. § (2) bekezdésében felsorolt hatóságokat és az érintett - részvételi szándékukat előzetesen bejelentő - társadalmi szervezeteket, különösen a környezetvédelem ügyének előmozdítása érdekében a vonatkozó jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelően működő szervezeteket is.
(6) A polgármester a biztonsági jelentéssel kapcsolatos észrevételeit az érintett nyilvánosságtól hozzá érkezett észrevételekkel együtt a hatóság helyi szerve, valamint az üzemeltető részére a közmeghallgatás időpontja előtt legalább 5 nappal megküldi.
(7) A közmeghallgatáson elhangzottakról a polgármester jegyzőkönyvet készít, amelyet a közmeghallgatást követő 8 napon belül a hatóság helyi szervének megküld. A hatóság a jegyzőkönyvben foglaltakat a döntésének meghozatalakor figyelembe veszi.
(8) Az érintett településen élő lakosság bejelentései, panaszai alapján a polgármester soron kívüli munkaügyi ellenőrzést kezdeményezhet a hatóság helyi szervénél.
(9) Az átláthatóság elve alapján az akkumulátorgyár üzemeltetőjének kötelező elhelyezni az akkumulátorgyár 200 méteres körzetében, vagy az érintett önkormányzatok lakott területén belül nyilvános, a lakosság számára is könnyen elérhető helyen monitoring mérőállomást, amely vizuális módon mutatja az akkumulátorgyár zajterhelési és egyéb, az akkumulátorgyár működésével összefüggésben keletkező veszélyes, az egészségre kockázatot jelentő anyagok általános határértékeit és az éppen aktuális, jelenlegi értékeket összehasonlítható formában."
3. §
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
"h) az akkumulátorgyárak fokozott munkaügyi ellenőrzésének megvalósításához szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása érdekében a Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló 2023. évi LV. törvényben átcsoportosítást hajtson végre."
4. §
Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.5. §
E törvény rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.Általános indokolás
Egyre több az akkugyár Magyarországon, többek között Debrecenben, Gödön, Iváncsán, Komáromban, illetve Gödöllőn is működnek, illetve működni fognak majd akkumulátorgyártáshoz köthető üzemek, emellett pedig Magyarország válik Kína legnagyobb vegyianyag-elosztóközpontjává.Az iváncsai akkumulátorgyár, mely a dél-koreai SK Innovation érdekeltségébe tartozik, november 6-án hivatalosan is megkezdte a termelést - úgy tudni, egyelőre csak tesztüzemben. A vállalat tájékoztatása szerint 2024 közepén állhatnak majd át tömegtermelésre. A 24.hu összegyűjtötte a gyár megépítése közben történt baleseteket és következményeiket. A portál közérdekű adatigénylése alapján derült ki, hogy három halálos baleset is történt az építkezés alatt.
Az első, 2022 májusában történt balesetben egy 52 éves férfi vesztette életét, miután rádőlt az általa vezetett hidraulikus emelőgép. A helyszíni ellenőrzéskor munkavédelmi hiányosságra bukkantak a hatóságok, ezért a hiányosságok pótlására utasították és figyelmeztetésben részesítették az építési vállalatot. A második baleset 2023. január 8-án történt: egy 39 éves szlovák férfi targoncával elütött egy 38 éves szlovák férfit, aki belehalt sérüléseibe. A harmadik eset pár nappal később, január 13-án történt: ekkor egy dél-koreai munkás halt meg kábelezés közben.
A munkavédelmi hatóság csak az utóbbi esetről küldött határozatot, melyben azt állapította meg, hogy a munkáltató mulasztása miatt nem teljesültek a biztonságos munkavégzés feltételei, ugyanakkor a munkavállaló szabályszegő magatartása is közrejátszott a balesetben. A munkáltatót 442 ezer forint bírság befizetésére büntették.
Ezenkívül volt egy negyedik, tiltakozásokat is kiváltó baleset, amely 14 munkavállaló egészségét és testi épségét veszélyeztette, ezért a hatóság ezúttal magánál az SK On Hungary Kft.-nél vizsgálódott. A tűzjelzőt telepítő munkavállalók közül 12-en rosszul lettek, valószínűleg a nagy mennyiségű belélegzett, rákkeltő NCM-portól. A munkáltató ezt követően kilenc pontban kapott utasításokat a hatóságtól arról, miként járjon el az ilyen anyagokkal való munka biztonságossá tételéért.
Az iváncsai akkumulátorgyár építésekor történt halálos balesetek miatt, az emberi élet és egészség védelme érdekében a Demokratikus Koalíció képviselőcsoportja jelen törvényjavaslat benyújtásával szigorítana a munkaügyi ellenőrzéseken.
Véleményünk szerint már az akkumulátorgyárak építésekor sem számít az emberélet az Orbánkormány által pénzelt nagyvállalatok számára. Az újabb halálesetek megelőzése érdekében azonnal le kell állítani az összes akkumulátorgyár-építést Magyarországon, és a lehető legmagasabb munkavédelmi bírsággal kell sújtani a munkások halálában vétkes akkumulátorgyártó cégeket. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy az akkumulátorgyártás veszélyezteti a munkásokat és a környező települések lakóit is, de a kormányt csak az ázsiai nagyvállalatok profitja érdekli.
Az akkumulátorgyárakban történt halálos balesetek és tömeges súlyos egészségkárosodások miatt, a további hasonló esetek megelőzése érdekében szükséges olyan intézkedések megtétele, ami rászorítja az akkumulátorgyárakat a Magyarországon hatályos munkavédelmi jogszabályok maradéktalan betartására már a működésük megkezdése előtt, majd azt követően folyamatosan.
A hasonló események sorozatossá válásának megelőzése érdekében elkerülhetetlen a munkavédelem hatósági felügyeletének újjászervezése, úgy hogy az akkumulátorgyárak esetében engedélyező hatósági feladatokat is szükséges a hatáskörükbe utalni. A hatóság munkahelyi kockázatértékelés és munkavédelmi üzembe helyezés elvégzésére vonatkozó rendelkezések és az egyéb munkavédelmi előírások megvalósulását már a cégek működésének megkezdése előtt helyszíni szemle és irat betekintés útján ellenőrizhetné a munkavédelmi hatóság felügyelője, és az ellenőrzés eredményeként születne meg a döntés a működés megkezdésének engedélyezésére (vagy nem engedélyezésére). A hatáskör bővítése a Munkavédelmi törvény módosítása útján valósulhat meg.
Az akkumulátorgyárakban főállású, szakmai végzettséggel rendelkező, megfelelő munkaügyi védettséggel bíró munkavédelmi képviselőt és veszélyes ipari védelmi ügyintézőt kell foglalkoztatni.
Az akkumulátorgyárakban a munkavédelmi képviselőknek a szakmai végzettség megkövetelése mellett elő kell írni, hogy a munkaügyi hatóság által szervezett tanfolyamot kelljen elvégezni az akkumulátorgyár által biztosított költségen.
A javaslat a munkavédelmi képviselő számára indítványozási jogot biztosít munkavédelmi kérdésben: amennyiben a biztonságos és egészséges munkavégzés körülményeit veszélyeztetve érzi, úgy legyen lehetősége az adott munkafolyamatba beavatkozni, a hatóságok felé jelzést leadni és kezdeményezhesse az egészséget veszélyeztető berendezés használatának megtiltását, melyről végső esetben a hatóság dönt.
A már működő gyárak estében az időszakos felülvizsgálat alatt kötelező legyen a besoroláshoz szükséges határérték mérés hatósági elvégzése - pl.: zajterhelés, vegyi anyagok szennyezési értékeinek mérése, stb.
Az akkumulátorgyárak esetében a javaslat jelentősen növeli a kiszabható munkavédelmi bírságok összegét, a kellő visszatartó erő érdekében.
A javaslat az akkugyárak üzemeltetői számára szoros együttműködési kötelezettséget ír elő az érintett települések polgármestereivel, illetve a védelmi bizottságokkal. Minden esetben kötelező személyes közmeghallgatást tartani, melyre meg kell hívni az érintett településen élő lakosságot, az érintett polgármestereket, az üzemeltetőt, a hatóságot, a területi védelmi bizottságot, valamint a 23. § (2) bekezdésében felsorolt hatóságokat és az érintett - részvételi szándékukat előzetesen bejelentő - társadalmi szervezeteket, különösen a környezetvédelem ügyének előmozdítása érdekében a vonatkozó jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelően működő szervezeteket is. A hatóság az engedély kiadásakor figyelemmel kell legyen a helyi lakosság véleményére. A polgármesternek a lakosság jelzései, panaszai alapján lehetőséget biztosít a javaslat, hogy soron kívüli vizsgálatot kezdeményezzen a hatóság területi szervénél, aki ennek 3 napon belül köteles eleget tenni.
A javaslat előírja továbbá, hogy az akkumulátorgyárak meghatározott környékén, a gyártól meghatározott távolságban elhelyezett, nyilvános, a lakosság által is elérhető monitoring mérőállomásokat kell létrehozni, amelyek vizuálisan leolvasható módon mutatják az aktuális zaj és egyéb kockázati mutatókat.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
Részletes indokolás
1-2. §
87/A. §A javaslat szigorúbb engedélyeztetési eljárást állapít meg a tervezés alatt álló akkumulátorgyártó vegyi üzemek esetében. Meghatározza továbbá a munkavédelmi üzembe helyezés feltételeit, a katasztrófavédelmi engedély tartalmát, valamint az akkumulátorgyár üzemeltetőjének feladatait és kötelezettségeit. A javaslat szigorúbb szabályokat állapít meg a biztonsági jelentés, a belső védelmi terv, a külső védelmi terv tartalmát és felülvizsgálatát illetően.
87/B. §
A javaslat a belső munkavédelem erősítése, a munkavállalók testi épségének és életének védelme érdekében előírja, hogy munkavédelmi képviselőt, bizottságot és testületet kell választani, valamint ipari védelmi ügyintézőt kell alkalmazni. Erre tekintettel a törvényjavaslat meghatározza a munkavédelmi képviselő választásának és tevékenységének szabályait. A javaslat részletesen szabályozza a munkahelyi munkavédelmi bizottság, illetve a munkavédelmi testület létrehozásának és működésének, illetve a veszélyes ipari védelmi ügyintéző alkalmazásának szabályait.
87/C. §
A munkabalesetek kivizsgálása és a munkavédelem ellenőrzése érdekében a javaslat megerősíti a munkavédelmi hatóság jogköreit, gyakorítja a munkavédelmi felülvizsgálatokat, soros és soron kívüli munkaügyi ellenőrzést ír elő. A hatóság a már működő akkumulátorgyárakat legalább félévente egyszer a biztonsági irányítási rendszerre vagy az irányítási rendszerre, azon belül az üzemeltető által hozott intézkedésekre, jelentésekre és egyéb nyomon követési dokumentumokra is kiterjedően ellenőrzi. A javaslat jelentősen növeli a kiszabható munkavédelmi bírság összegét is. Soron kívüli ellenőrzést kell tartani a veszélyes ipari védelmi ügyintéző, illetve az érintett település polgármesterének kezdeményezésére.
87/D. §
A javaslat az akkugyárak üzemeltetői számára szoros együttműködési kötelezettséget ír elő az érintett települések polgármestereivel, illetve a védelmi bizottságokkal. A tervezés alatt álló akkugyár kapcsán kötelező személyes közmeghallgatást tartani, melyre meg kell hívni az érintett településen élő lakosságot, az érintett polgármestereket, az üzemeltetőt, a hatóságot, a területi védelmi bizottságot, valamint a törvényben felsorolt hatóságokat és az érintett - részvételi szándékukat előzetesen bejelentő - társadalmi szervezeteket, különösen a környezetvédelem ügyének előmozdítása érdekében a vonatkozó jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelően működő szervezeteket is. A hatóság az engedély kiadásakor figyelemmel kell legyen a helyi lakosság véleményére. A polgármesternek a lakosság jelzései, panaszai alapján lehetőséget biztosít a javaslat, hogy soron kívüli vizsgálatot kezdeményezzen a hatóság területi szervénél, aki ennek 3 napon belül köteles eleget tenni. A javaslat előírja továbbá, hogy az akkumulátorgyárak meghatározott környékén, a gyártól meghatározott távolságban elhelyezett, nyilvános, a lakosság által is elérhető monitoring mérőállomásokat kell létrehozni, amelyek vizuálisan leolvasható módon mutatják az aktuális zaj és egyéb kockázati mutatókat.
3. §
A javaslat a fokozott munkaügyi ellenőrzések személyi és tárgyi feltételeit biztosítja azáltal, hogy felhatalmazást ad a kormánynak a költségvetési átcsoportosításra.4. §
Záró rendelkezés.5. §
Átmeneti rendelkezés.