adozona.hu
Végső előterjesztői indokolás a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvényhez - Indokolások Tára 2023/146.
Végső előterjesztői indokolás a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvényhez - Indokolások Tára 2023/146.
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján kerül közzétételre.
A harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó idegenrendészeti joganyag alapvető szabályait jelenleg a harmadik országbeli állampolgárok beut...
A harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó idegenrendészeti joganyag alapvető szabályait jelenleg a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (Harmtv.) tartalmazza.
Mivel a magyarországi tartózkodás
a) egyfelől a schengeni övezeten belüli tartózkodást is jelent,
b) másfelől összefügg a munkaerő európai unión belüli szabad mozgásának uniós elvével,
a magyarországi tartózkodás és az azzal közvetlenül összefüggő kérdések szabályozása nem kizárólagos nemzeti hatáskör, hanem számos (több mint 40) európai uniós szabályozót (irányelvet és rendeletet) érint.
A szabályrendszer - döntően a folyamatosan változó uniós szabályozásból adódóan - számtalan alkalommal módosult, eseti jelleggel újabb és újabb kivételek és külön eljárástípusok épültek bele.
A Harmtv. egy olyan korszakban született, melyben a modern kor egyik legsúlyosabb kihívása - az Európa számos országát, köztük Magyarországot is fenyegető, egyre inkább erősödő migrációs hullám - nem volt jelen, a társadalom még nem tapasztalta meg a Röszkénél a határzárat ostromló, a rendőrökkel és határvadászokkal szemben azóta is agresszíven fellépő migránsok áradatát. A korábbi törvény szemléletében ezért inkább a befogadás az irányadó, a külföldi részéről megnyilvánuló jogellenesség esetén is elsősorban a jogok garantálása, és nem a jogszerű magatartás kikényszerítése a törvény gondolatiságát jellemző fő irányvonal.
Ez a szellemiség megközelítésében ellentétes azzal a kormányzati felelősséggel, melynek lényege, hogy a Kormánynak minden lehetséges eszközével meg kell védenie a magyar lakosságot az illegális migrációtól és annak negatív hatásaitól - ezért a korábbi szabályrendszer a továbbiakban nem fenntartható, helyébe új megközelítésmódú, szigorúbb, feszesebb rendszert kell léptetni.
A szabályozás célja ezért alapvetően nem a magyar társadalomba való integrálás mihamarabbi megvalósítása és elősegítése, hanem a Magyarországon történő, meghatározott idejű és célú tartózkodás, munkavállalás szabályozott keretek között történő rögzítése.
A törvény ezért a Magyarországon tartózkodás jogcímeit felülvizsgálja és új rendszerbe rendezi.
A fő rendezési elv a tartózkodás időtávja: a törvény megkülönböztet
1. rövid (száznyolcvan nap alatt legfeljebb kilencven napra szóló)
2. tartós (határozott idejű, legfeljebb négy évre szóló), valamint
3. huzamos (fő szabály szerint határozatlan idejű)
magyarországi tartózkodást.
A rövid tartamú magyarországi tartózkodás szabályrendszere - miután az a schengeni övezetbe való belépés és ott-tartózkodás kérdéskörétől nem válaszható el - alapvetően uniós szabályozás által rögzített [az uniós rendeletként - közvetlenül (magyar jogba való átültetés nélkül) alkalmazandó - Schengeni határ-ellenőrzési kódexben, illetve a Vízumkódexben].
E tekintetben tehát érdemi szabályozási mozgástér nincs.
A tartós magyarországi tartózkodás rendszere a tervezetben teljes egészében átdolgozásra kerül. Az új szabályozás felülvizsgálja és új rendszerbe rendezi a tartózkodási jogcímek rendszerét.
Alapelv, hogy a tartós magyarországi tartózkodás meghatározott jogcímhez kötött, tartósan jogcím nélkül Magyarországon senki nem tartózkodhat. A magyarországi tartózkodás egyszerre egy jogcímen történhet.
A törvényjavaslat törekszik arra, hogy azoknál a tartózkodási jogcímeknél, amelyeket európai uniós jogi normák meghatároznak, az uniós szabályozás által adott keretek között a legszigorúbb megoldásokat alkalmazzuk az időtartamra, a származékos tartózkodási jogcímekre, valamint az egyes jogcímspecifikus feltételekre vonatkozóan.
A szabályozás tartalmazza a nemzeti érdekből kiállított tartózkodási engedély kiállításának lehetőségét.
A harmadik országbeliek magyarországi tartózkodásának oka legjellemzőbben a munkavállalás. A munkavállalási célú tartózkodási engedélyek sajátossága, hogy az engedély nem általánosságban vett tartózkodásra szól, hanem konkrét munkahelyen, konkrét munkáltatónál, konkrét feladat ellátásához kötődik, olyannyira, hogy a munkáltató a tartózkodási engedély okmányon is feltüntetésre kerül.
A munkáltatóváltás a hatályos szabályok alapján jellemzően lehetséges, de ebben az esetben - külön engedélyezési eljárásban - a tartózkodási engedély meghosszabbítását kell kérni.
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény hatályos szövege jelenleg is tartalmazza "a külföldiek rendészetével kapcsolatos szabálysértés" tényállását. E szerint, aki a külföldiek bejelentésére, jelentkezésére vagy az ország területén tartózkodására vonatkozó szabályokat megszegi, szabálysértést követ el. A törvény szerinti módosítás célja a szabálysértési tényállás egyértelműsítse: a szabálysértést az is elköveti, aki a kiutasításban meghatározott határnapot követő napig Magyarország területét nem hagyta el.
Aki a tartózkodás feltételeinek nem felel meg, vagy a társadalmi együttélés szabályai ellen vét (bűncselekményt követ el), azt az országból ki kell utasítani.
A harmadik országbeli állampolgárok Magyarországon háromféle időintervallumban tartózkodhatnak.
Rövid távon - bármely 180 napon belül 90 napot meg nem haladóan - a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról szóló, 2009. július 13-i 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szabályai alapján.
A tartós időtartamú magyarországi tartózkodás - amely bármely 180 napon belül 90 napot meghaladó tartózkodást jelent - határozott idejű, a törvényben felsorolt célokhoz rendelt és engedélyköteles. A tartós időtartamú tartózkodás korlátozható állampolgársági szempontok szerint, létszám alapján, illetőleg foglalkozási szempontok figyelembe vételével. A tartós időtartamú tartózkodás jogcímeit rögzíti a törvény, amelyekbe az egyes európai uniós jogi normákban meghatározott mobilitási engedélyek (pl. hallgatói mobilitási tartózkodási engedély) egyaránt beleértendők. A törvényben meghatározott tartós időtartamú tartózkodásra vonatkozó jogcímeket Magyarország az európai uniós jogi normák figyelembe vételével határozta meg.
Magyarországon harmadik országbeli állampolgár huzamos - azaz határozatlan - időtartamban abban az esetben tartózkodhat, amennyiben Magyarország társadalmi együttélési feltételeit maradéktalanul betartja. Ezen feltétel teljesülésének elmaradása esetén a huzamos időtartamú tartózkodás nem engedélyezhető.
A törvény alapján biztosított magyarországi tartózkodási jogosultság lejártával a harmadik országbeli állampolgár köteles haladéktalanul elhagyni az ország területét, legkésőbb a tartózkodási jogosultság utolsó napján. Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár a jogszabályi előírás ellenére jogcím nélkül tartózkodik Magyarországon, a hatóság köteles egyedi döntéssel rendelkezni a kiutasításáról. Ezen előírás vonatkozik arra az esetre is, amennyiben a Magyarország területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgár a társadalmi együttélés feltételeit áthágja.
A törvény alapján a diplomáciai vagy egyéb személyes mentességet élvező, illetőleg nemzetközi szerződés alapján beutazó harmadik országbeli állampolgárra a törvényt szubszidiárius jelleggel, nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában kell alkalmazni.
A törvény rögzíti, hogy közvetlenül alkalmazandó európai közösségi jogi aktus, nemzetközi szerződés, a törvény vagy a törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a harmadik országbeli állampolgár 90 napot meg nem haladó tartózkodás céljából történő beutazásához vízum szükséges. Az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról szóló, 2018. szeptember 12-i (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: ETIAS rendelet) a tagállamok területére történő beutazás új feltételeként megteremtette az ETIAS utazási engedélyt. Az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer üzembe helyezését követően vagy vízum, vagy az ETIAS utazási engedély megléte lesz főszabály szerint a beutazás (és tartózkodás) feltétele.
Az európai uniós jogi normák szerint a schengeni vívmányokat nem teljeskörűen alkalmazó tagállam által kiadott tartózkodási engedély nem teszi lehetővé a harmadik országbeli állampolgár számára a rövid időtartamú - vagyis a 180 napon belül 90 napot meg nem haladó - tartózkodást az engedélyt kiadó tagállamtól eltérő tagállam területén. A harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való beutazásának és tartózkodásának feltételeiről és a 2009/50/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. október 20-i (EU) 2021/1883 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: EU Kék Kártya irányelv) 20. cikk (2) bekezdése emiatt rendelkezik úgy, hogy ezek a harmadik országbeli állampolgárok is jogosultak az EU Kék Kártya birtokában a rövid idejű tartózkodásra a schengeni vívmányokat teljeskörűen alkalmazó tagállam területén. Ehhez kapcsolódik, hogy a családtag számára ugyanazt a beutazási jogosultságot biztosítani kell. Az EU Kék Kártya irányelv 20. cikk (1) és (2) bekezdése pedig azt is előírja, hogy az EU Kék Kártya birtokosa az EU Kék Kártya irányelv szerinti gazdasági tevékenységet végezhet külön tagállami engedély nélkül a rövid időtartamú tartózkodása alatt, függetlenül attól, hogy az EU Kék Kártyát a schengeni vívmányokat teljeskörűen, vagy a schengeni vívmányokat nem teljeskörűen alkalmazó tagállam adta ki. A törvény által használt fogalom - az Európai Unió tagállama - magában foglalja a schengeni vívmányokat teljeskörűen, és a schengeni vívmányokat nem teljeskörűen alkalmazó tagállamokat is.
A törvény rendezi, hogy 90 napot meg nem haladó tartózkodás ideje alatt is van lehetőség jogszerű munkavégzésre, abban az esetben, ha ennek a külön jogszabályokban meghatározott feltételei is fennállnak, így például a harmadik országbeli állampolgár rendelkezik munkavállalási engedéllyel. A vállalaton belüli áthelyezés tekintetében rendelkezik a törvény a rövid távú mobilitási feltételekről.
A tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum kiadásához a harmadik országbeli állampolgárnak a törvény által a 90 napot meghaladó tartózkodás céljából történő beutazáshoz és 90 napot meghaladó tartózkodáshoz előírt általános, illetve a törvényben rögzített valamely tartózkodási célhoz kötött speciális feltételeket maradéktalanul kell teljesítenie. Magyarország tartózkodási engedély átvételére jogosító vízumot kizárólag annak a harmadik országbeli állampolgárnak adhat, akinek a részére a törvény alapján tartózkodási engedély kiadását engedélyezték, vagy az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter nemzeti tartózkodási kártya kiadását engedélyezte. Amennyiben a tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum kiadása alapjául szolgáló tartózkodásra jogosító engedélyt visszavonják vagy a visszavonásra okot adó körülmény merül fel, a tartózkodás engedély átvételére jogosító vízumot érvénytelennek kell tekinteni.
A kérelemről az idegenrendészeti hatóság dönt, a törvényben meghatározott hatóságok véleményének figyelembe vételével.
Ha a harmadik országbeli állampolgár vendégbefektetői tartózkodási engedélyt kap, akkor a vendégbefektetői vízum a törvény erejénél fogva érvényét veszíti.
A kizáró okok között a kiutasítás, a beutazási és tartózkodási tilalom, a SIS figyelmeztető jelzés fennállása szerepel. Emellett nem kaphat tartózkodási engedélyt az sem, akinek beutazása vagy tartózkodása veszélyezteti Magyarország közrendjét, közbiztonságát, nemzetbiztonságát, vagy közegészségügyi érdekét.
A 90 napot meg nem haladó időtartamú tartózkodásra vonatkozó szabályokhoz hasonlóan, a beutazáshoz és tartózkodáshoz előírt bármely feltétel hiányában a beutazás és tartózkodás csak kivételesen, nemzeti érdekből engedélyezhető.
Az a harmadik országbeli állampolgár, aki rendelkezik 90 napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízummal, tartózkodási engedéllyel, bevándorlási engedéllyel, letelepedési engedéllyel, ideiglenes letelepedési engedéllyel, nemzeti letelepedési engedéllyel vagy EK letelepedési engedéllyel, ideiglenes tartózkodási kártyával, nemzeti tartózkodási kártyával, illetve EK tartózkodási kártyával, Magyarország területére történő beutazásakor mentesül a 90 napot meghaladó tartózkodás céljából történő beutazáshoz és tartózkodáshoz előírt feltételek igazolása alól. A törvény szóban forgó rendelkezésének indoka, hogy a fenti engedélyek bármelyikével rendelkező harmadik országbeli állampolgárnak a 90 napot meghaladó tartózkodáshoz szükséges feltételek meglétét engedélye kiadásához már igazolnia kellett. Kiskorú harmadik országbeli állampolgár 180 napon belül 90 napot meghaladóan kizárólag akkor utazhat be Magyarország területére, illetve tartózkodhat hazánkban, ha hitelt érdemlő módon igazolásra kerül a kérelmezés során, hogy szülője, törvényes képviselője hozzájárult a magyarországi tartózkodásához.
A törvény általános jelleggel nem rendelkezik a tartózkodási engedély érvényességi idejéről, ugyanis harmadik országbeli állampolgár tartósan kizárólag meghatározott célból tartózkodhat Magyarországon. Minden tartózkodási cél eltérő idejű magyarországi tartózkodást tesz szükségessé, ezért a törvény a tartózkodási engedély érvényességi idejéről a tartózkodási célokhoz kapcsolódóan, az egyes tartózkodási célokhoz kötődő feltételek meghatározását követően rendelkezik.
A törvény azonban általános jelleggel kimondja, hogy a tartózkodási engedély - a vendégbefektetői tartózkodási engedély és az ahhoz kapcsolódó családi együttélés biztosítása célú tartózkodási engedély kivételével - érvénytelen, ha a harmadik országbeli állampolgár a tartózkodási engedély iránti kérelem tárgyában hozott engedélyező döntést követő három hónapon belül nem utazik be Magyarországra, illetve ha ezen időtartamon belül nem kezdi meg az engedélyezett tartózkodást.
Továbbá általános jelleggel került meghatározásra, hogy - amennyiben a törvény másképp nem rendelkezik - a 180 napon belül 90 napot meghaladó tartózkodás általános feltételeit minden tartózkodási cél esetében teljesíteni kell. A törvény által meghatározott esetekben a tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelem esetén plusz feltétel, hogy a harmadik országbeli állampolgárnak érvényes tartózkodási engedéllyel kell rendelkeznie, illetve teljesítenie kell a társadalmi együttélési feltételeket. Ezen feltétel vonatkozásában érvényesnek az az engedély tekinthető, amelyre az egész eljárás során igaz, hogy a jogszabály erejénél fogva nem veszítette érvényességét, továbbá nem érintett visszavonással. Az az engedély érintett visszavonással, amelynek visszavonására irányuló eljárás van folyamatban az idegenrendészeti hatóság vagy az illetékes bíróság előtt, illetve amelynek tárgyában visszavonó döntés került meghozatalra, tekintet nélkül a véglegessé válására illetve végrehajthatóságára. A társadalmi együttélési feltételek akkor teljesülnek maradéktalanul, ha a harmadik országbeli állampolgár Magyarország által felállított társadalmi normáknak megfelelő, a jogszabályokat, illetve a magyar kultúrát tiszteletben tartó magatartást tanúsít.
Szintén generális rendelkezés, hogy a tartózkodási engedély kizárólag abban az esetben hosszabbítható meg, ha a harmadik országbeli állampolgár a tartózkodási engedély meghosszabbítására irányuló kérelmének benyújtását megelőzően bármely 180 napon belül 90 napot meghaladóan tartózkodott Magyarországon, azaz a beutazása óta eltelt legalább 90 nap, illetve beutazását követően nem töltött Magyarország területén kívül bármely 180 napos időszakban 90 napnál többet, függetlenül attól, hogy külföldi tartózkodására részletekben, vagy egyhuzamban került sor.
A fentiek mellett ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással lehet ellátni azt is, akinek úti okmányát visszatartották, vagy akivel szemben idegenrendészeti eljárás van folyamatban, vagy aki hontalansága megállapítását kérte, vagy akit kijelölt helyen való tartózkodásra köteleztek.
Az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás a harmadik országbeli állampolgárt kizárólag a Magyarország területén történő tartózkodásra jogosítja, az ország területének elhagyásakor az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás érvényét veszti.
A törvény a harmadik országok emberkereskedelem áldozatává vált, vagy az illegális bevándorlás megkönnyítésére irányuló cselekményekkel érintett, a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal együttműködő állampolgárai részére kiállított tartózkodási engedélyről szóló, 2004. április 29-i 2004/81/EK tanácsi irányelvnek (a továbbiakban: emberkereskedelem áldozatairól szóló irányelv) történő megfelelés érdekében rendelkezik úgy, hogy az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárt is ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással kell ellátni. Az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás ezen személyi kör esetében az emberkereskedelem áldozatairól szóló irányelv szerinti gondolkodási idő tartamára biztosít jogszerű magyarországi tartózkodást. A gondolkodási idő ahhoz szükséges, hogy az érintett harmadik országbeli állampolgár megalapozott döntést tudjon hozni arról, hogy a bűncselekmény felderítésében a hatóságokkal együtt kíván-e működni. Az emberkereskedelem áldozata esetében az igazolás meghosszabbítására a törvény nem ad lehetőséget, tekintettel arra, hogy az az érintett harmadik országbeli állampolgárt csupán a gondolkodási idő tartamára illeti meg.
A harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való beutazásának és tartózkodásának feltételeiről és a 2009/50/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. október 20-i (EU) 2021/1883 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelés érdekében ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást kaphat az is, aki más tagállamban EU Kék Kártyát kérelmezett, és az EU Kék Kártya lejáratát követően Magyarországra visszatért a munkanélküliségének időtartamára.
A törvény megállapítja az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás visszavonásának, valamint meghosszabbítása megtagadásának eseteit.
A törvény szabályozza az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás érvényességi idejét és hosszabbításának lehetőségeit.
Magyarország meghatározott esetben teszi lehetővé a harmadik országbeli állampolgárnak, hogy ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással munkát végezzen. A vonatkozó szabályokat a törvény, valamint külön jogszabály - a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény - határozzák meg. Mindezek együttes értelmezése alapján az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással rendelkező harmadik országbeli állampolgár kizárólag akkor végezhet munkát Magyarországon, ha a korábbi tartózkodási engedélyének alapjául szolgáló feltételek nem változtak, ugyanezen feltételekkel kérelmezte a tartózkodási engedély ismételt belföldi kiadását vagy meghosszabbítását - ha a törvény lehetővé teszi -, azaz az előzetes megállapodásban, illetve munkaszerződésben rögzített feltételek, mint például foglalkoztató, munkakör, munkavégzési hely változatlanok.
A Kormány részletfeltételeket állapíthat meg a vendég-önfoglalkoztatás célú tartózkodást megalapozó vállalkozást érintően. Ha a vállalkozás nem felel meg a feltételeknek, akkor kizárt a vendég-önfoglalkoztatás célú tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása.
Az engedély érvényességi ideje legfeljebb egy év, amely kizárólag vendég-önfoglalkoztatás céljából hosszabbítható meg, egyszeri alkalommal, legfeljebb két évvel. A hároméves maximum időtartamon túl a tartózkodási engedély nem hosszabbítható meg. A törvény a hosszabbítás feltételeként határozza meg, hogy a harmadik országbeli állampolgár a meghosszabbítani kívánt tartózkodási engedélye birtokában eleget tett azon rendszeres jelentkezési kötelezettségének, amelyet az idegenrendészeti hatóság határozott meg. A törvény kizárólag abban az esetben teszi lehetővé a tartózkodási engedély ismételt kiadásának belföldi tartózkodás melletti kérelmezését, ha az előző tartózkodási engedély még érvényes, amikor a kérelem benyújtásra kerül. A kérelem benyújtására az érvényességi idő letelte előtt legfeljebb 40 nappal van lehetőség. Az ennél korábban benyújtott kérelem idő előttinek minősül és nem engedélyezhető. A megfelelő időben benyújtott kérelem engedélyezése esetén az érvényességi időre ugyanazon szabályok vonatkoznak, mint a tartózkodási engedély első kiadása esetében.
A vendég-önfoglalkoztatás célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár más jogcímen, más célból belföldön nem kérelmezhet tartózkodási engedélyt. A vendég-önfoglalkoztatás célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár nem kaphat nemzeti tartózkodási kártyát, illetve rá hivatkozással más harmadik országbeli állampolgár nem kérelmezhet tartózkodási engedélyt. Ezen utóbbi tilalom azonban csak az első kiadástól számított egy évig áll fenn, vagyis ha az idegenrendészeti hatóság meghosszabbítja az engedélyt, vagy a tartózkodási engedély újrakiadása iránti kérelem alapján tartózkodási engedélyt ad a vendég-önfoglalkoztató részére, akkor a családtagjai számára megnyílik a lehetőség, hogy rá tekintettel családi együttélés biztosítása célú tartózkodási engedélyt kérelmezzenek.
A tartózkodási engedélyt a vendégbefektetői vízummal történő beutazást, vagy vízummentesség esetén a Magyarország területére történő első jogszerű belépést követő 93 napon belül kell kérelmezni, a kérelmező választása szerint az illetékes idegenrendészeti ügyfélszolgálaton vagy elektronikus úton az Enter Hungary rendszeren keresztül.
Miután a harmadik országbeli állampolgár beutazott Magyarországra - ha vendégbefektetői tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújt be - köteles 3 hónapon belül igazolni az Enter Hungary-n keresztül, hogy a törvényben meghatározott nyilatkozatában vállalt befektetést teljesítette. Az igazolást az idegenrendészeti hatóság vizsgálja. Ha a vendégbefektetői tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárnak az igazolás alapját képező adatai megváltoznak, köteles 5 napon belül bejelenteni azt az Enter Hungary-n keresztül.
A befektetési jegy, valamint az ingatlanbefektetés tekintetében a törvény további részletszabályokat rögzít. E körben a harmadik országbeli állampolgárnak legalább öt évig a 16. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltak teljesítéséhez olyan ingatlanalap által kibocsátott befektetési jeggyel kell rendelkeznie, amelynek
a) nettó eszközértéke legalább 40%-át Magyarországon megvalósuló, lakás funkciójú ingatlanba történő befektetések teszik ki, és
b) ingatlan-alapkezelője legalább egyszerűsített telephely biztonsági tanúsítvánnyal rendelkezik vagy a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Vbt.) szerinti jegyzéken szerepel. Ezen utóbbi ingatlan-alapkezelő a Vbt. 118. §-a szerinti előzetes minősítés keretében esik át a megfelelő ellenőrzésen, amelyet az Alkotmányvédelmi Hivatal folytat le.
A tartózkodási engedély legfeljebb 10 évig érvényes, és kizárólag ugyanebből a célból hosszabbítható meg egy alkalommal, legfeljebb 10 évvel. A vendégbefektetői tartózkodási engedély meghosszabbításának engedélyezése körében differenciálni szükséges az egyes befektetési típusok között. Ez egyrészt azzal jár, hogy a befektetés ígérete csak a vendégbefektetői tartózkodási engedély kiadása esetén releváns. Másrészt a vendégbefektetői tartózkodási engedély meghosszabbítása esetén, ha a tartózkodási engedély kiadásának alapját képező befektetés
a) befektetési jegy volt, akkor a hosszabbítás feltétele ugyanúgy a meghatározott összegű befektetési jegy megszerzése,
b) ingatlanban tulajdoni illetőség volt, akkor ha az ingatlan tulajdoni illetőségével már nem rendelkezik a külföldi (pl. 5 év után eladta), vagy a tulajdoni illetőségének mértéke nem éri el a meghatározott összeget, újra ingatlanbefektetést kell eszközölni, ha pedig mindenben megfelel a törvényi feltételeknek a tartózkodási engedély kiadását megalapozó befektetés, akkor új befektetés nélkül meghosszabbítható a tartózkodási engedély,
c) meghatározott pénzbeli adomány nyújtása volt, akkor a tartózkodási engedély minden további befektetés nélkül meghosszabbítható.
A szezonális munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedély hosszabbítására kizárólag a maximális hat hónapos érvényességi időtartamon belül van lehetőség. Szezonális munkavállalás céljából hat hónapot követően a tartózkodási engedély meghosszabbítására és újabb tartózkodási engedély kiadására nincsen lehetőség. A törvény a személyi hatály köréből kizárja azon külföldieket, akik kiküldetésben tartózkodnak Magyarország területén, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyeket.
A szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedéllyel rendelkező szezonális vendégmunkás más jogcímen, más célból belföldön nem kérelmezhet tartózkodási engedélyt. A szezonális vendégmunkás nem kaphat nemzeti tartózkodási kártyát, illetve rá hivatkozással más harmadik országbeli állampolgár nem kérelmezhet tartózkodási engedélyt.
A vendégmunkás részére minden esetben összevont kérelmezési eljárás keretében adható ki a tartózkodási engedély, abból a céljából, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt Magyarország területén tényleges munkát végezzen. A törvény jogcímenként speciális rendelkezéseket tartalmaz.
Beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedélyt az a vendégmunkás kaphat, akinek foglalkoztatására beruházás megvalósítása érdekében kerül sor. Foglalkoztatója az lehet, amely a beruházás megvalósítása érdekében a Kormány nevében eljáró külgazdasági ügyekért felelős miniszterrel megállapodást vagy szerződést kötött, vagy annak támogatási ajánlatát elfogadta - klasszikus támogatási szerződés ugyanis nem minden esetben kerül megkötésre -, továbbá jogszabályban meghatározott előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyással rendelkezik. Az előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyás egy olyan hatósági ígérvény, amely beruházás megvalósítása érdekében kerül kiállításra, meghatározott időtartamra, illetőleg meghatározott számú vendégmunkás alkalmazását teszi lehetővé. Utóbbi azt jelenti, hogy amennyiben a hatósági ígérvényben meghatározott számú vendégmunkás beutazása és 180 napon belül 90 napot meghaladó tartózkodása engedélyezésre került az idegenrendészeti hatóság által, akkor a hatósági ígérvény alapján további tartózkodási engedély nem adható ki.
Az előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyásra vonatkozó részletszabályokat kormány rendelet határozza meg. Az előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyást a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter adja ki.
A beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély legfeljebb addig lehet érvényes, amíg a beruházás megvalósítása tart, azonban ez esetben sem haladhatja meg a három évet, illetve az előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyásban meghatározott időtartamot. Fentieken túl a törvény akként rendelkezik, hogy a foglalkoztatót előnyben kell részesíteni abban az esetben, ha a beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedélyt kérelmező vendégmunkás magyarországi szálláshelyét a beruházáshoz kapcsolódó helyszínen, a helyi lakosoktól elkülönített területen biztosítja. Amennyiben a foglalkoztató a vendégmunkás szálláshelyét nem a beruházáshoz kapcsolódó helyszínen, a helyi lakosoktól elkülönített területen biztosítja, úgy a tartózkodási engedély kiadásának vagy meghosszabbításának megtagadására ad lehetőséget a törvény. A szálláshely esetében a külön jogszabályok rendelkezései is érvényesülnek, így például lakhatásra alkalmasnak kell lennie. A fenti rendelkezések a tartózkodási engedély meghosszabbítására is irányadóak.
A beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás más jogcímen, más célból belföldön nem kérelmezhet tartózkodási engedélyt. A vendégmunkás nem kaphat nemzeti tartózkodási kártyát, illetve rá hivatkozással más harmadik országbeli állampolgár nem kérelmezhet tartózkodási engedélyt.
Foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyt az a vendégmunkás kaphat, aki a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt tényleges munkát végez.
A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter azonban közleményben meghatározhat olyan foglalkozásokat, amelyek alapján ezt az engedélyt nem lehet kiállítani.
Foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyt kaphat az a harmadik országbeli állampolgár is, akinek magyarországi foglalkoztatására harmadik országban letelepedett munkáltatóval fennálló munkaviszonya alapján, belföldi foglalkoztatóval kötött megállapodás teljesítése érdekében kerül sor. A belföldi foglalkoztatóval tehát nem létesül munkaviszony, a munkavégzés a két vállalkozás közötti megállapodás teljesítését célozza. Ez esetben idegenrendészeti szempontból a belföldi foglalkoztató tekintendő foglalkoztatónak, illetőleg a törvényben meghatározott jogok és kötelezettségek ezen foglalkoztatóra vonatkoznak.
A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszternek a Védelmi Tanács jóváhagyásával kiadott rendeletében meghatározhatja, hogy foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyt mely harmadik országok állampolgára kaphat.
Az engedély érvényességi ideje legfeljebb kettő év, amely kizárólag foglalkoztatási célból hosszabbítható meg, egyszeri alkalommal, legfeljebb egy évvel. A hároméves maximum időtartamon túl a tartózkodási engedély nem hosszabbítható meg. Magyarország kizárólag abban az esetben teszi lehetővé a tartózkodási engedély ismételt kiadásának belföldi tartózkodás melletti kérelmezését, ha az előző tartózkodási engedély még érvényes, amikor a kérelem benyújtásra kerül. A kérelem benyújtására az érvényességi idő letelte előtt legfeljebb 40 nappal van lehetőség. Az ennél korábban benyújtott kérelem idő előttinek minősül és nem engedélyezhető. A megfelelő időben benyújtott kérelem engedélyezése esetén az érvényességi időre ugyanazon szabályok vonatkoznak, mint az első kiadás esetében.
A foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás más jogcímen, más célból belföldön nem kérelmezhet tartózkodási engedélyt. A vendégmunkás nem kaphat nemzeti tartózkodási kártyát, illetve rá hivatkozással más harmadik országbeli állampolgár nem kérelmezhet tartózkodási engedélyt.
Ha a vendégmunkás más foglalkoztatóval kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, illetve ha változik a munkaköre vagy a munkavégzési helye, akkor a vendégmunkásnak a foglalkoztatási célú tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelmet kell előterjesztenie.
Vendégmunkás-tartózkodási engedélyt az a vendégmunkás kaphat, akinek a foglalkoztatója nyilvántartásba vett kedvezményes foglalkoztató vagy nyilvántartásba vett minősített kölcsönbeadó, aki a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszternek a Védelmi Tanács jóváhagyásával kiadott rendeletében meghatározott harmadik ország állampolgára, és aki a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által ki nem zárt foglalkozásban végez munkát.
A törvény meghatározza a kedvezményes foglalkoztató fogalmát, így e körbe tartozik a Kormány stratégiai partnere, az a foglalkoztató, aki nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházást valósít meg, továbbá az is, aki Kiemelt Exportőr Partnerségi Program keretében partnernek minősül. A minősített kölcsönbeadó pedig az a foglalkoztató, aki kormányrendeletben meghatározott minősített kölcsönbeadói nyilvántartásban szerepel.
Az engedély érvényességi ideje legfeljebb kettő év, amely kizárólag vendégmunkás-tartózkodási engedélyként hosszabbítható meg, egyszeri alkalommal, legfeljebb egy évvel. A hároméves maximum időtartamon túl a tartózkodási engedély nem hosszabbítható meg. Magyarország kizárólag abban az esetben teszi lehetővé a tartózkodási engedély ismételt kiadásának belföldi tartózkodás melletti kérelmezését, ha az előző tartózkodási engedély még érvényes, amikor a kérelem benyújtásra kerül. A kérelem benyújtására az érvényességi idő letelte előtt legfeljebb 40 nappal van lehetőség. Az ennél korábban benyújtott kérelem idő előttinek minősül és nem engedélyezhető. A megfelelő időben benyújtott kérelem engedélyezése esetén az érvényességi időre ugyanazon szabályok vonatkoznak, mint az első kiadás esetében.
A vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás más jogcímen, más célból belföldön nem kérelmezhet tartózkodási engedélyt. A vendégmunkás nem kaphat nemzeti tartózkodási kártyát, illetve rá hivatkozással más harmadik országbeli állampolgár nem kérelmezhet tartózkodási engedélyt.
Ha a vendégmunkás más foglalkoztatóval kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, akkor a vendégmunkásnak a vendégmunkás-tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelmet kell előterjesztenie.
Ha a vendégmunkás foglalkoztatási feltételeinek valamelyike - különösen a munkakör, munkavégzési hely -változik, a foglalkoztató köteles 5 napon belül bejelenteni a törvényben meghatározott adatok közlésével.
A foglalkoztatási célú tartózkodási engedély vagy a vendégmunkás-tartózkodási engedély kiadásával a Magyarországon kiadott vendégmunkás-tartózkodási engedélyek és foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek száma nem haladhatja meg a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által évente meghatározott engedélyszámot.
A törvény a beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedéllyel, foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel, valamint vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás foglalkoztatója részére kötelezettségként rögzíti, hogy gondoskodjon arról, hogy a vendégmunkás a munkaviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén a munkaviszony megszűnését követő legkésőbb hatodik napon elhagyja Magyarország területét. A kötelezettség teljesítésének elmulasztása szankcióval jár, amely az idegenrendészeti hatóság által kiszabott bírság. A foglalkoztató abban az esetben mentesül a bírság megfizetése alól, ha bizonyítja, hogy a kötelezettsége teljesítése során úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható. Általában elvárható, hogy a foglalkoztató mindent megtegyen annak érdekében, hogy a munkaviszony megszűnésének idejére a harmadik országbeli állampolgár kiutazását előkészítse, abban közreműködjön, a munkavállalója figyelmét a jogkövetkezményekre felhívja, a tényleges távozásra felszólítsa, illetőleg a hatóságokkal a szükséges és elvárható mértékben kapcsolatot tartson, valamint együttműködjön.
Fentieken túl a törvény meghatározza, hogy a foglalkoztató mely esetekben köteles megtéríteni az idegenrendészeti hatóság vagy az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv által előlegezett kiutasítási, kiutaztatási, idegenrendészeti őrizetben tartással keletkezett költségeket.
Erre az egyik lehetőség, hogy a harmadik országbeli állampolgár a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján ellenérték fejében más részére, illetve más irányítása alatt végzi a tényleges munkát, illetve Magyar Kártyát lehet kiadni abban az esetben is, ha a kérelmező egy gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb - jövedelemszerzési céllal létrejött - jogi személy tulajdonosaként, vezető tisztségviselőjeként az e tevékenységi körbe tartozó tevékenységén túl tényleges munkát végez.
Emellett Magyar Kártyát kaphat az a harmadik országbeli állampolgár is, akinek magyarországi foglalkoztatására harmadik országban letelepedett munkáltatóval fennálló munkaviszonya alapján, belföldi foglalkoztatóval kötött megállapodás teljesítése érdekében kerül sor. A belföldi foglalkoztatóval tehát nem létesül munkaviszony, a munkavégzés a két vállalkozás közötti megállapodás teljesítését célozza. Ez esetben idegenrendészeti szempontból a belföldi foglalkoztató tekintendő foglalkoztatónak, illetőleg a törvényben meghatározott jogok és kötelezettségek ezen foglalkoztatóra vonatkoznak.
A törvény rögzíti, hogy a harmadik országbeli állampolgár csak akkor kaphat Magyar Kártyát, ha foglalkozása olyan felsőfokú szakmai képesítést igényel, amelyet a felsőoktatásért felelős miniszter - a szakképzésért felelős miniszterrel, a felnőttképzésért felelős miniszterrel, a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel és a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszterrel egyetértésben - meghatároz, vagy hivatásos sportoló, hivatásos edző, előadóművész, vagy a mozgókép szakmai hatóság által, a mozgóképről szóló törvény által nyilvántartásba vett filmgyártó vállalkozásnál tényleges munkát végez.
A Magyar Kártya érvényességi ideje legfeljebb három év, amely alkalmanként legfeljebb három évvel meghosszabbítható. A meghosszabbítás feltétele továbbá a jogszabályban meghatározott társadalmi együttélési feltételek teljesítése.
Az EU Kék Kártya kiadásához szükséges minden dokumentumot egy eljárásban kell a harmadik országbeli állampolgárnak becsatolnia, így egy eljárásban kell igazolnia azt, hogy a tartózkodás és a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás feltételeinek is megfelel. A munkavállalás engedélyezéséről a kijelölt állami foglalkoztatási szerv szakhatóságként dönt. Az idegenrendészeti hatóság a beutazás feltételeit vizsgálja. Emellett az EU Kék Kártya irányelvnek megfelelően szükséges meghatározni azt is, hogy mely személyi kör nem kaphat EU Kék kártyát, valamint szabályozni kell az EU Kék Kártya érvényességi idejét is. Az EU Kék Kártya irányelvnek megfelelően a mobilitás keretében a más EU tagállam által kiadott EU Kék Kártyával rendelkezők részére is biztosítani kell az EU Kék Kártyához jutás lehetőségét. Az irányelv szerint a tartózkodás első két évében csak korlátozottan lehet munkavállalási tevékenységet folytatni az EU Kék Kártya birtokában. A szabályozás tartalmazza az EU Kék Kártya elutasításának és visszavonásának speciális eseteit, valamint a bejelentési kötelezettségeket is.
A kutatói mobilitás lehetséges rövid és hosszú távon is. Mindkét esetben lehetőség van arra, hogy a kutatót a családtagja is kísérje a mobilitási időszakban. A kutatói rövid távú mobilitási igazolás kiállítása érdekében értesítést kell az idegenrendészeti hatóság részére beadni, amelynek kötelező mellékleteit a törvény tartalmazza. A kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedély kiadásának feltételeit is tartalmazza a szabályozás. A kutatói rövid távú mobilitási igazolás érvényességi ideje 180 nap lehet. A kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedély érvényességi ideje 365 nap (családtag esetén 360 nap) lehet. A törvény rendelkezik továbbá az érvényességi időről.
A törvény rendelkezik a kutatók esetében a vonatkozó európai uniós irányelvnek megfelelően az álláskeresés vagy vállalkozásindítás céljából kiadható tartózkodási engedély feltételeiről, mely szerint minden esetben érvényes kutatás célú tartózkodási engedéllyel kell rendelkezni a kérelmezéskor, és az egyéb törvényi feltételeket is igazolni szükséges. Alapfeltétel továbbá, hogy a harmadik országbeli állampolgár által betölteni kívánt állásnak, vagy létrehozandó vállalkozásnak a kutatás szintjéhez igazodnia szüksége. A tartózkodási engedély e jogcímen 9 hónapig lehet érvényes maximum, és a meghosszabbítására nincs lehetőség. A tartózkodási engedély érvényességi ideje alatt kizárólag Magyar Kártya, EU Kék Kártya és vendég-önfoglalkoztatás célú tartózkodási engedély kiadásának kérelmezésére van lehetőség.
A Vállalati Kártya kiadásának feltétele, hogy a harmadik országbeli állampolgár olyan jogi személy vezető tisztségviselője vagy munkavállalója, ami a Kormány rendeletében meghatározott foglalkoztató vagy az azzal betelepülési szerződést kötött gazdálkodó és a harmadik országbeli állampolgár magyarországi tartózkodásának célja a törvényben meghatározottakra terjed ki.
A Vállalati Kártya érvényességi ideje legfeljebb négy év, a hosszabbításra e célból alkalmanként legfeljebb négy évvel van lehetőség. A Vállalati Kártya érvényessége alatt és annak lejártát követően más jogcímen tartózkodási engedély kiadása belföldön nem kérelmezhető.
A Nemzeti Kártya legfeljebb kettő év határozott időtartamú tartózkodásra jogosít Magyarország területén, alkalmanként legfeljebb három évvel hosszabbítható meg.
A tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár nem kaphat nemzeti tartózkodási kártyát, illetve rá hivatkozással más harmadik országbeli állampolgár nem kérelmezhet tartózkodási engedélyt.
A tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel, vagy hallgatói mobilitási engedéllyel vagy hallgatói mobilitási igazolással rendelkező harmadik országbeli állampolgár munkát végezhet, a szorgalmi időszakban hetente legfeljebb harminc órában, szorgalmi időszakon kívül évente legfeljebb kilencven napon teljes munkaidőben.
Amennyiben a hallgató részese mobilitási intézkedéseket is magában foglaló uniós vagy multilaterális programnak, illetve két vagy több felsőoktatási intézmény között létrejött megállapodásnak, és érvényes, az Európai Unió tagállama által kiállított tartózkodási engedéllyel rendelkezik, hallgatói mobilitási igazolást kaphat, amennyiben magyarországi felsőoktatási intézményben kívánja a tanulmányai egy részét folytatni. Az igazolás kiállítása érdekében értesítést kell az idegenrendészeti hatóság részére beadni, amelynek kötelező mellékleteit a törvény meghatározza, míg a hallgatói mobilitási igazolás adattartalmát jogszabály határozza meg.
Mind a hallgatói mobilitási tartózkodási engedély, mind a hallgatói mobilitási igazolás érvényességi ideje legfeljebb 360 nap lehet.
A képzés célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár nem kaphat nemzeti tartózkodási kártyát, illetve rá hivatkozással más harmadik országbeli állampolgár nem kérelmezhet tartózkodási engedélyt.
A gyakornoki tevékenység folytatása célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár nem kaphat nemzeti tartózkodási kártyát, illetve rá hivatkozással más harmadik országbeli állampolgár nem kérelmezhet tartózkodási engedélyt.
A tartózkodási engedély érvényessége alatt és annak lejártát követően a harmadik országbeli állampolgár nem kérelmezhet, illetve részére nem adható ki más jogcímen tartózkodási engedély belföldön.
A törvény létszámkorlátot határoz meg, amikor rögzíti, hogy a vonatkozó nemzetközi szerződésekben meghatározott maximális létszámot meg nem haladó számban adható ki ideiglenes tartózkodási engedély.
Az ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár nem kaphat nemzeti tartózkodási kártyát. A tartózkodási engedély érvényessége alatt és annak lejártát követően a harmadik országbeli állampolgár nem kérelmezhet, illetve részére nem adható ki más jogcímen tartózkodási engedély belföldön.
A törvény meghatározza, hogy ki jogosult a Fehér Kártyára, valamint azt, hogy mely esetekben kell elutasítani a kérelmet vagy visszavonni a tartózkodási engedélyt. A Fehér Kártya érvényességi ideje legfeljebb egy év, amely kizárólag ugyanezen célból, egy alkalommal, legfeljebb egy évvel hosszabbítható meg. A digitális nomádok tevékenységének alapja a rugalmasság, az hogy munkájukat bárhonnan el tudják látni, erre tekintettel a hosszabb érvényességi idejű tartózkodási engedély önmagában nem jelent vonzóerőt. A hosszabb érvényességi idejű engedély a visszaélések miatt nem kívánatos, továbbá az elérni kívánt célt sem támogatja. Figyelemmel arra, hogy a digitális nomádok jellemzően 40 év alatti, egyedülálló személyek, így esetükben nem indokolt, hogy rájuk hivatkozással további harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedélyt kapjon.
A Fehér Kártya kiállításának alapjául szolgáló, külföldi munkáltatóval fennálló munkaviszonynak, illetve a külföldi vállalkozásnak - mint igazolt tartózkodási célnak - az engedély érvényességi idején belül történő megszűnése a korábban igazolt tartózkodási célt érintő olyan változás, amelyet érintően az idegenrendészeti hatóság megfelelő tájékoztatása érdekében szükséges a Fehér Kártyával rendelkező külföldi bejelentési kötelezettségének meghatározása.
A Fehér Kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgár nem kaphat nemzeti tartózkodási kártyát.
A gyógykezelési célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár nem kaphat nemzeti tartózkodási kártyát. A tartózkodási engedély érvényessége alatt és annak lejártát követően a harmadik országbeli állampolgár nem kérelmezhet, illetve részére nem adható ki más jogcímen tartózkodási engedély belföldön.
A szabályozás az (EU) 2016/801 Irányelvnek való megfelelést szolgálja. A törvény szabályozza az önkéntes tevékenység folytatása célú tartózkodási engedély érvényességi idejét, illetőleg kimondja, hogy a harmadik országbeli állampolgár nem kaphat nemzeti tartózkodási kártyát, illetve rá hivatkozással más harmadik országbeli állampolgár nem kérelmezhet tartózkodási engedélyt. A tartózkodási engedély érvényessége alatt és annak lejártát követően a harmadik országbeli állampolgár nem kérelmezhet, illetve részére nem adható ki más jogcímen tartózkodási engedély belföldön.
Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter annak a harmadik országbeli állampolgárnak is adhat nemzeti érdekből tartózkodási engedélyt, akinek célja, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt tényleges munkát végezzen. Ebben az esetben a tartózkodás céljának feltétele vizsgálandó.
A nemzeti érdekből kiadott tartózkodási engedély feltétele a nemzeti érdek fennállása. A "nemzeti érdek" tág, potenciálisan több ágazatot érintő fogalom (nemzetpolitikai érdek, sportérdek, kulturális érdek, gazdasági érdek stb.), így mérlegelésébe indokolt bevonni az adott ágazat kapcsán a nemzeti érdek fennállását megítélni kompetens tárcát is. A nemzetpolitikai érdek fennállásának vizsgálatába szakhatóság, míg a többi nevesített nemzeti érdek vizsgálatába egy kormányhatározatban kijelölt testület kerül bevonásra.
A tartózkodási engedély három évre adható ki és alkalmanként legfeljebb három évvel hosszabbítható meg.
A döntés ellen nincs helye jogorvoslatnak.
A humanitárius okból kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje illetve meghosszabbításának lehetősége az engedély kiállításának alapjául szolgáló körülmény indokától függően esetkörönként kerül meghatározásra. A törvény az általános rendelkezésektől eltérően szabályozza a humanitárius tartózkodási engedély visszavonásának, illetve meghosszabbítása megtagadásának eseteit.
E körben garanciális szabályként rögzíti, hogy ha a tartózkodási engedély humanitárius célból történő kiadására az arra feljogosított hatóság vagy szerv indítványa alapján kerül sor, a tartózkodási engedély visszavonása, meghosszabbítása vagy a meghosszabbítás megtagadása is az indítványozásra jogosult hatóság vagy szerv kezdeményezésére vagy hozzájárulásával történhet.
A törvény szerint humanitárius megfontolásból tartózkodási engedéllyel kell ellátni jelentős bűnüldözési vagy nemzetbiztonsági érdekből az ügyész, a bíróság illetve a nemzetbiztonsági szerv indítványára azt a harmadik országbeli állampolgárt, illetve rá tekintettel más, harmadik országbeli állampolgárt, aki bűncselekmény felderítése érdekében a hatóságokkal a bizonyítást jelentősen elősegítő módon együttműködik. A törvény az emberkereskedelem áldozatairól szóló irányelvvel összhangban ennek keretében teszi lehetővé az emberkereskedelem áldozatává vált azon harmadik országbeli állampolgárok tartózkodási engedéllyel ellátását, akik a bűncselekmény felderítése érdekében a hatóságokkal együtt kívánnak működni.
Az a humanitárius tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár, aki emberkereskedelem áldozata, külön jogszabályban meghatározott ellátásra és támogatásra jogosult.
Humanitárius megfontolásból jogosult tartózkodási engedélyre az a harmadik országbeli állampolgár is, aki Magyarország területén született és azt követően a magyar jog szerint érte felelős személy felügyelete nélkül maradt, továbbá a kísérő nélküli kiskorú.
Garanciális jelleggel - a kísérő nélküli kiskorúakról szóló tanácsi állásfoglalással összhangban - a törvény rögzíti, hogy a kísérő nélküli kiskorú humanitárius megfontolásból kiadott tartózkodási engedélye csak akkor vonható vissza, illetőleg a tartózkodási engedélyben meghatározott tartózkodási idő meghosszabbítása csak akkor tagadható meg, ha származási országában, illetőleg az őt befogadó más államban a család egyesítése, illetve az állami vagy más intézményi gondoskodás biztosított.
Tartózkodási vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár Magyarországon született harmadik országbeli állampolgár gyermeke részére - amennyiben a törvény másként nem rendelkezik -családi együttélés céljából tartózkodási engedélyt kiállítani.
A törvény a 2003/86/EK tanácsi irányelv rendelkezéseinek is megfelelően különös figyelmet fordít a menekültek helyzetére, a családi együttélés biztosítására.
A családi együttélés biztosítása céljából kiállított tartózkodási engedély maximális érvényességi ideje a családegyesítő tartózkodási jogcímének függvényében kerül meghatározásra.
Huzamos tartózkodási jogosultsággal a törvény hatálybalépése előtt kiállított bevándorlási engedéllyel, letelepedési engedéllyel, nemzeti, ideiglenes vagy EK letelepedési engedéllyel, illetve a nemzeti, ideiglenes vagy EU tartózkodási kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgár rendelkezik. A huzamos tartózkodási jogosultság - az ideiglenes tartózkodási kártyával vagy ideiglenes letelepedési engedéllyel rendelkező személy kivételével - határozatlan idejű magyarországi tartózkodásra jogosít.
A huzamos tartózkodási jogosultság engedélyezésének általános feltételeként írja elő a törvény a magyarországi lakhatás és megélhetés biztosítottságát. Alapvető társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy csak az a személy kaphasson huzamos tartózkodási jogosultságot, aki magyarországi egzisztenciáját képes megteremteni, létfenntartásáról megfelelően tud gondoskodni. A huzamos tartózkodás engedélyezésének további feltétele, hogy a kérelmezővel szemben a törvényben meghatározott kizáró ok ne álljon fenn. Nem engedélyezhető a huzamos tartózkodása annak a személynek, aki a közbiztonságot vagy nemzetbiztonságot veszélyezteti, továbbá annak a személynek sem, aki kiutasítás, beutazási és tartózkodási tilalom, vagy SIS figyelmeztető jelzés alatt áll, valamint aki a huzamos tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében hamis vagy valótlan adatot közölt, vagy aki az eljáró hatóságot megtévesztette.
A huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező harmadik országbeli állampolgárnak Magyarországon született harmadik országbeli állampolgár gyermeke részére - ideiglenes letelepedési engedéllyel vagy ideiglenes tartózkodási kártyával rendelkező szülő kivételével - nemzeti tartózkodási kártyát kell kiállítani.
A Huzamos tartózkodási irányelv rendelkezéseire tekintettel az idegenrendészeti hatóság indokolt esetben kapcsolatot tart az Európai Unió azon tagállamával, amely a harmadik országbeli állampolgár számára a huzamos tartózkodói jogállást igazoló EU tartózkodási engedélyt kiállította, így például az ideiglenes tartózkodási kártya kiállításáról, illetve visszavonásáról - a visszavonás okának megjelölésével - értesíti.
A belső jogrendszer szempontjából a nemzeti tartózkodási kártyával rendelkező személy is huzamos tartózkodási jogosultságot élvez, azonban nem biztosít az EU tartózkodási kártyához hasonló mobilitási jogot az Európai Unió területén.
A nemzeti tartózkodási kártya engedélyezésének feltétele három év jogszerű és megszakítás nélküli tartózkodás. Nem minősül a magyarországi tartózkodás megszakításának az ország alkalmanként négy hónapnál rövidebb időre történő elhagyása, amennyiben a külföldi tartózkodások összidőtartama a kérelem benyújtását megelőző három év alatt nem haladja meg a kétszázhetven napot. További rugalmasságot tesz lehetővé, hogy figyelembe vehetőek azon körülmények, amelyek miatt az adott személynek esetleg ideiglenesen el kell hagynia az ország területét, ilyen lehet különösen külföldi gyógykezelés, illetve keresőtevékenységgel összefüggő külföldi kiküldetések.
A törvény a három év időtartamú magyarországi tartózkodás tekintetében felmentést enged meghatározott családegyesítők - beleértve a magyar állampolgár házastársát és a vele életközösségben élőt -, a korábbi magyar állampolgárok és a magyar állampolgárságú felmenőkkel rendelkezők, valamint bevándorolt, huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező, illetve menekültként elismert harmadik országbeli állampolgár kiskorú gyermeke esetében.
A törvény rögzíti, hogy mely esetben nem számítható bele a nemzeti tartózkodási kártya megszerzéséhez szükséges időtartamba a Magyarországon töltött idő.
A nemzeti tartózkodási kártya kiadásának további feltétele, hogy a harmadik országbeli állampolgár büntetlen előéletű legyen, és ezt okirattal igazolja.
Magyarország szuverenitásának biztosítása érdekében indokolt a nemzeti tartózkodási kártya engedélyezési feltételeként megkövetelni, hogy a harmadik országbeli állampolgár huzamos tartózkodása az ország érdekében álljon, a nemzeti tartózkodási kártya biztosítása ugyanis a feltételek teljesítése esetén sem alanyi jog. A fentiek mellett jogszabály meghatározhat társadalmi együttélési feltételeket is a nemzeti tartózkodási kártya kiadásának feltételeként.
Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter nemzeti érdek fennállása esetén valamely feltétel hiányában is engedélyezheti a harmadik országbeli állampolgár huzamos tartózkodását. A "nemzeti érdek" tág, potenciálisan több ágazatot érintő fogalom (nemzetpolitikai érdek, sportérdek, kulturális érdek, gazdasági érdek stb.), így mérlegelésébe indokolt bevonni az adott ágazat kapcsán a nemzeti érdek fennállását megítélni kompetens tárcát is. A nemzetpolitikai érdek fennállásának vizsgálatába szakhatóság, míg a többi nevesített nemzeti érdek vizsgálatába egy kormányhatározatban kijelölt testület kerül bevonásra.
A törvény külön rendelkezésben szabályozza a hatálybalépése előtt kiadott bevándorlási engedély, letelepedési engedély és nemzeti letelepedési engedély, valamint az e törvény szerinti nemzeti tartózkodási kártya lehetséges, illetve kötelező visszavonási okait.
A Huzamos tartózkodási irányelvben megkövetelt rugalmasságnak tesz eleget az a szabály, hogy nem minősül a tartózkodás megszakításának az ország alkalmanként hat hónapnál rövidebb időre történő elhagyása, amennyiben a külföldi tartózkodások összidőtartama öt év alatt nem haladja meg a háromszáz napot.
Nem jogosult EU tartózkodási kártyára az a harmadik országbeli állampolgár, akinek tartózkodása a céljából adódóan ideiglenes jellegű, így a tanulmányok folytatása céljából, szezonális munkavállalás céljából, diplomáciai vagy egyéb személyes mentesség alapján Magyarországon tartózkodó személy. Az EU tartózkodási kártya feltételeként meghatározott ötéves időtartamba a tartózkodási cél későbbi megváltozása esetén a korábbi tanulmányi célú tartózkodás időtartamának fele számít bele.
A tartózkodás engedélyezésének körülményeire tekintettel nem jogosult EU tartózkodási kártyára az a harmadik országbeli állampolgár sem, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte, illetve ideiglenes vagy kiegészítő védelemért folyamodott, továbbá a befogadott, a menekült, valamint az ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesített harmadik országbeli állampolgár.
Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár az Európai Unió más tagállamában kiállított huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezik, az idegenrendészeti hatóság az EU tartózkodási kártya kiadásáról az érintett tagállamot értesíti.
Jelen törvény a hontalanság megállapítására irányuló alapvető és garanciális jelentőségű eljárási szabályokat külön fejezetben rögzíti.
A hontalansági eljárás megindítására jogosultak körét a New York-i Egyezmény nem minden állampolgárság nélküli személy számára biztosítja, személyi hatálya ugyanis nem terjed ki:
a) azon személyekre, akik az ENSZ szerveitől - az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosának kivételével -védelemben vagy segélyben részesülnek mindaddig, amíg ez a védelem vagy segély fennáll;
b) olyan személyekre, akiket annak az országnak az illetékes hatóságai, amelyben lakóhelyük van, olyan személyeknek ismertek el, mint akiket megilletnek az adott ország állampolgárságának birtoklásával járó jogok és kötelezettségek;
c) olyan személyekre, akiket illetően komoly okok állnak fenn annak feltételezésére, hogy
ca) a nemzetközi okmányokban megfogalmazottaknak megfelelően béke elleni, háborús vagy az emberiség elleni bűnöket követtek el;
cb) a tartózkodási helyük államán kívül, mielőtt abba az államba bebocsátást nyertek, súlyos, nem politikai bűncselekményt követtek el;
cc) az Egyesült Nemzetek céljaival és elveivel ellentétes cselekmények elkövetésében vétkesek.
A hontalan személy a törvény szerint harmadik országbeli állampolgár.
Azt a harmadik országbeli állampolgárt, aki a magyarországi tartózkodás jogszerűségét vagy személyazonosságát hitelt érdemlően nem tudja igazolni, illetve a törvényben foglalt idegenrendészeti szabályokat megsértő harmadik országbeli állampolgárt az idegenrendészeti hatósághoz elő kell állítani. Ha az előállítás időtartama alatt a harmadik országbeli állampolgár tartózkodásának jogcíme vagy a harmadik országbeli állampolgár személyazonossága nem állapítható meg, a harmadik országbeli állampolgárral szemben legfeljebb tizenkét óra időtartamra visszatartás intézkedést kell alkalmazni, amely ellen panasznak van helye.
Ha az előállítás alatt álló harmadik országbeli állampolgárok kivételesen nagy száma súlyos terhet ró az idegenrendészeti hatóság kapacitására, a visszatartás intézkedést az idegenrendészeti hatóság legfeljebb huszonnégy óra időtartamra rendelheti el, amely ellen panasznak van helye
Az illegális migránsok nagy része az elfogását követő előállítási vagy visszatartási időn belül nyilvánítja ki nemzetközi védelemre irányuló szándékát, ezért indokolt a menekültügyi hatóság intézkedéséig, vagyis a kérelem és kérelmező regisztrálása és őrizetéről történő döntésig a visszatartás biztosítása további legfeljebb 12 óra időtartamra. A visszatartás ellen panasznak van helye.
A beléptetés megtagadása esetén a harmadik országbeli állampolgár visszairányítása történhet annak az országnak a területére, ahonnan érkezett, amely őt visszafogadni köteles, ahol szokásos tartózkodási helye van, illetve bármely más államba, ahová beutazhat.
Ha a beléptetés megtagadására azért került sor, mert a harmadik országbeli állampolgár beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt áll, a törvény alapján kiadott vízum érvénytelen.
A törvény a beléptetés megtagadásával szemben közigazgatási úton nem tesz lehetővé jogorvoslatot, a határozattal szemben közigazgatási per kezdeményezhető.
A visszairányított köteles legfeljebb nyolc óráig a tovább- vagy visszainduló járművön, legfeljebb hetvenkét óráig a határterület, vagy - amennyiben légi úton érkezett - legfeljebb nyolc napig repülőtér meghatározott helyén tartózkodni, illetve a visszaszállításra köteles szállító vállalat egy másik induló járatára átszállni. Ha a visszairányítás a fent meghatározott egyes időtartamokon belül nem hajtható végre, a harmadik országbeli állampolgár kiutasítása érdekében intézkedni kell.
A visszairányítás, illetve a kiutasítás végrehajtásának nem akadálya, hogy a harmadik országbeli állampolgár az ország területére történő beutazás érdekében hamis, hamisított vagy más nevére szóló valódi közokiratot használt fel. Ilyen esetben a büntetőeljárás megindítását csak akkor kell kezdeményezni, ha a visszairányítást, illetve a kiutasítást nem rendelik el.
Az idegenrendészeti kiutasítás esetei körében speciális szabály, hogy ha a harmadik országbeli állampolgár beutazása és a tartózkodása a nemzetbiztonságot, a közbiztonságot vagy a közrendet sérti vagy veszélyezteti, az idegenrendészeti kiutasítás elrendelését a kormányrendeletben meghatározott rendvédelmi szervek is kezdeményezhetik, melynek során a beutazási és tartózkodási tilalom időtartamára javaslatot tesznek. Ezen okból az idegenrendészeti hatóság saját hatáskörben és saját mérlegelése alapján, rendvédelmi szerv külön javaslata nélkül is jogosult kiutasítást elrendelni. A rendvédelmi szervek által tett javaslatot az idegenrendészeti hatóság semmilyen elemében, sem a javaslat tényében, sem a beutazási és tartózkodási tilalom időtartama tekintetében nem bírálhatja felül.
Az előírt munkavállalási engedély vagy az e törvényben előírt engedély nélkül végzett munka megállapítása során az idegenrendészeti hatóságnak nem áll fenn bizonyítási kötelezettsége arra nézve, hogy a külföldi ellenérték fejében végezte a munkát, önmagában az, hogy valaki a jogszabályban meghatározott engedély nélkül végzett munkát, kiutasítási ok.
A törvény külön rendelkezik a vendégmunkás kiutasításának kötelezettségéről, amennyiben a tartózkodási engedélye a törvény erejénél fogva érvénytelenné válik. Az idegenrendészeti hatóság ilyenkor eljárás megindításáról szóló értesítés megküldése és a külföldi meghallgatása nélkül, de a korábban tett távozási nyilatkozatát felhasználva rendelkezik a kiutasításról, melyet hirdetményi úton, vagy amennyiben jogi képviselője van, utóbbi útján közöl. A közlés időpontja a közzététel napja.
A bírósági kiutasítás végrehajtásáról végzés formájában szükséges rendelkezni, mellyel szemben végrehajtási kifogás előterjesztésének van helye. A határozat helyett végzés meghozatalát indokolja, hogy a bírósági kiutasítás végrehajtásáról hozandó döntés főbb tartalmi elemeit (kiutasítás büntetés, beutazási és tartózkodási tilalom időtartama) nem az idegenrendészeti hatóság határozza meg, hanem ezek a bíróság jogerős és végrehajtható ítéletén alapulnak.
Tekintettel arra, hogy a bíróság által elrendelt kiutasítást az idegenrendészeti hatóság hajtja végre, a jogerős kiutasítás végrehajtása érdekében a bíróság a jogerős ítéletet megküldi, illetve a büntetés-végrehajtási intézet az elítélt szabadulásának várható napjáról haladéktalanul értesíti az idegenrendészeti hatóságot, amely ezen értesítésben foglaltak alapján rendeli el a kiutasítás végrehajtását.
Az olyan harmadik országbeli állampolgárok esetén, ahol a bíróság büntetésként kiutasítást is kiszabott, lehetőség van a büntetés végrehajtása alatt a kiutasítás végrehajtására vonatkozó előzetes intézkedéseket a személyazonosság megállapítása érdekében megtenni, ami a kiutasítások végrehajtásának gyorsaságát és hatékonyságát hivatott növelni, csökkentve egyúttal az esetleges idegenrendészeti őrizet időtartamát is. A kiutasítás büntetés végrehajtására - a büntetés céljának elérése érdekében - a külön törvényben meghatározott büntetésvégrehajtási szabályoknak megfelelően kerülhet sor.
A törvény nem differenciál az Európai Unió más tagállamának vagy más schengeni államnak a határozatával elrendelt kiutasítás jogalapjai között, azok végrehajtására vonatkozóan egységes rendelkezést tartalmaz. Az idegenrendészeti hatóság ilyen esetben nem utasítja ki azt a harmadik országbeli állampolgárt, akit az Európai Unió más tagállamának vagy más schengeni államnak a hatósága végleges és végrehajtható határozatával kiutasított, hanem az abban foglaltaknak megfelelően azt végzéssel hajtja végre, amennyiben a tagállamtól az adatszolgáltatásra nyitva álló határidőn belül, vagyis előállított harmadik országbeli állampolgár esetében a személyes szabadság korlátozás lejárta előtt, és egyben az adatszolgáltatás elmaradása esetén még lehetőséget hagyva a jogsértés saját hatáskörű értékelésére, megkapta a sikeres végrehajtáshoz szükséges adatokat. Az Európai Unió más tagállamának vagy más schengeni államnak a határozatával elrendelt kiutasítást végrehajtó döntéssel szemben végrehajtási kifogás előterjesztésének van helye, míg a más tagállam által elrendelt kiutasítás az elrendelő tagállam nemzeti joga szerint támadható jogorvoslati kérelemmel.
A folyamatban lévő menekültügyi eljárás kizárólag abban az esetben jelent kiutasítási akadályt, amennyiben a kérelmezőt megilleti a külön törvény szerinti területen maradás joga, amelyet a menekültügyi hatóságnak áll módjában megállapítani.
A bíróság által elrendelt kiutasítás végrehajtásának tilalmát a menekültügyi hatóság külön jogszabály szerinti véleménye alapján a büntetés-végrehajtási bíró állapítja meg. A kiutasított közvetlenül kérelemmel fordulhat a büntetés-végrehajtási bíróhoz a kiutasítási akadály megállapítása érdekében. Ha e kérelmet a kiutasított az idegenrendészeti hatósághoz nyújtja be, azt - az idegenrendészeti hatóság véleményével kiegészítve - haladéktalanul meg kell küldeni az idegenrendészeti hatóság székhelye szerint illetékes ügyészség útján a büntetés-végrehajtási bírónak. A büntetés-végrehajtási bíró eljárásnak a kiutasítás végrehajtására halasztó hatálya van.
A mérlegelést a huzamos tartózkodási jogosultsággal Magyarország területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgár, valamint az azzal házassági vagy családi életközösségben élő, és tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár, valamint a menekültkénti elismerését kérő, a menekültként elismert, illetve ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesített harmadik országbeli állampolgár családtagjai esetén is szükséges az idegenrendészeti hatóságnak elvégeznie a kiutasítás és/vagy beutazási és tartózkodási tilalom elrendelése során.
Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben az idegenrendészeti hatóság az elfogott jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat nem utasítja ki, amennyiben kinyilvánítják a menedékjogi kérelemre vonatkozó szándékukat. Ez esetben a rendőrség a menedékjogról szóló törvény rendelkezései alapján az ideiglenes biztonsági határzár kapuján a külföldit átkíséri, hogy a kérelmét a tranzitzónában a menekültügyi hatóság előtt előterjeszthesse.
A törvény rögzíti továbbá, hogy nem utasítja ki a hatóság azt a jogszerűtlenül hazánkban tartózkodó harmadik országbeli állampolgárt, akit az EU vagy a schengeni térség más tagállama - kétoldalú visszafogadási egyezmény vagy más megállapodás alapján - visszafogad. Ebben az esetben a külföldi visszaadásáról kell rendelkezni.
Az önkéntes távozásra nyitva álló határidő - a távozásra nyitva álló határidőn letelte előtt - kérelemre vagy hivatalból hosszabbítható.
A Visszatérési Irányelv a kiutasítás és az ahhoz kapcsolódó döntések ellen hatékony jogorvoslathoz való jog biztosítását írja elő. A Visszatérési Irányelv ezen rendelkezésének történő megfelelés érdekében az önkéntes távozással elrendelt kiutasítás esetén az önkéntes távozásra nyitva álló határidő meghosszabbításáról hozott végzés ellen - figyelemmel a döntés végrehajtási jellegére - végrehajtási kifogás terjeszthető elő.
A törvény tartalmazza továbbá a Schengeni Információs Rendszernek a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldése céljából történő használatáról szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1860 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (4) és (5) bekezdésének való megfelelésre figyelemmel, hogy az idegenrendészeti hatóságnak intézkednie kell a kiutasításra vonatkozó SIS figyelmeztető jelzés önkéntes határidő megjelölésével történő rögzítésére a rendszerben, továbbá a távozásra nyitva álló határidő meghosszabbításának, illetve a kiutasítás végrehajtása felfüggesztésének tényét is rögzíteni szükséges.
Több esetben előfordul, hogy az idegenrendészeti hatóság a kitoloncolás végrehajtására történő intézkedést a döntés kihirdetést követően azonnal meg tudja kezdeni, így őrizet elrendelésére nincs szükség és lehetőség sem. Ez esetben is a kitoloncolásról rendelkező döntés alapozza meg a személyes szabadság korlátozását, mely értelemszerűen a kitoloncolás végrehajtásáig tart.
A kitoloncolásról az idegenrendészeti kiutasítást elrendelő határozatban, illetve a bírói kiutasítás végrehajtását elrendelő végzésben kell rendelkezni, egyéb esetben külön határozattal vagy végzéssel kell elrendelni.
A kitoloncolást elrendelő önálló határozat vagy végzés ellen a harmadik országbeli állampolgár végrehajtási kifogást terjeszthet elő.
A kitoloncolást elrendelő határozatot vagy végzést az idegenrendészeti hatóság módosítja a kitoloncolás foganatosítási módja tekintetében (a kitoloncolás Magyarország államhatáráig vagy származási országig hatósági kísérettel valósul-e meg), amennyiben azt a kitoloncolás végrehajtása során bekövetkezetett változások, így különösen a harmadik országbeli állampolgár magatartása, vagy egyéb, a kitoloncolás foganatosítási módját befolyásoló tények indokolják. A módosító határozat vagy végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Amennyiben az idegenrendészeti hatóság a döntésében a kiutasítás végrehajtásának célországát az ügyfélnek felróható magatartása miatt módosítja, így különösen akkor, ha a harmadik országbeli állampolgár állampolgársága vonatkozásában valótlan tényeket közöl a hatósággal, vagy azt egyéb, a kiutasítás végrehajtásának célországát befolyásoló tények indokolják, a módosító határozat vagy végzés ellen végrehajtási kifogásnak van helye. A hatóság a non-refoulement követelményét a teljes idegenrendészeti eljárás alatt köteles vizsgálni a valós származási ország tekintetében is.
A kitoloncolást félbe kell szakítani, ha a kitoloncolt célországba történő beutazása meghiúsult, a kitoloncolt sürgős orvosi beavatkozást igénylő állapota miatt nem hajtható végre, a külön jogszabályban meghatározottak szerint a kitoloncolás végrehajtásának más állam (a továbbiakban: felkért állam) területén történő biztosítása esetén a légi átszállításhoz a felkért állam nem járult hozzá, vagy visszavonta hozzájárulását, továbbá amennyiben a kitoloncolt engedély nélkül lépett be a felkért állam területére az átszállítás folyamán.
A más schengeni állam illetékes hatósága által hozott kitoloncolási határozat alapján az idegenrendészeti hatóság a Magyarország területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgárt kitoloncolhatja, amennyiben a kitoloncolását a nemzetbiztonság vagy a közbiztonság súlyos és tényleges megsértése vagy veszélyeztetése, a határozatot hozó állam törvénye alapján legalább egy évi szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett szándékos bűncselekmény elkövetéséért kiszabott bírósági ítélet, súlyos bűncselekmény elkövetésének gyanúja, illetve a külföldiek belépésére vagy tartózkodására vonatkozó jogszabályok súlyos megsértése miatt rendelték el.
Jogharmonizációs kötelezettség teljesítése céljából a törvény kimondja, hogy az idegenrendészeti hatóság a légi úton történő kiutasítás céljából történő átszállítás eseteiben biztosított segítségnyújtásról szóló, 2003. november 25-i 2003/110/EK tanácsi irányelv rendelkezéseinek alkalmazására köteles állam által elrendelt kiutasítás végrehajtásában közreműködhet.
A kitoloncolás végrehajtásának felügyeletét hazánkban az ügyészség látja el. Figyelemmel arra, hogy az Európai Határ- és Parti Őrségről, valamint az 1052/2013/EU és az (EU) 2016/1624 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. november 13-i (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Frontex rendelet) 2. cikk 24. és 25. pontja szerint a kiutasítás illetve a kiutasítási határozat nem csak a büntetőjogi szakterülethez, hanem egyéb közigazgatási, idegenrendészeti vagy menekültügyi területhez is kapcsolódik, a kitoloncolás ügyész általi felügyelete közérdekvédelmi ügyészi tevékenységnek minősül.
A törvény szabályozza az úti okmány elvételét, a végrehajtás felfüggesztését, valamint a hamis, hamisított vagy más nevére szóló közokirat harmadik országbeli állampolgár általi felhasználásának esetén a büntetőeljárás megindításának többletfeltételeit.
Garanciális jellegű szabályozás, hogy a kiutazás költségeinek biztosítása érdekében a harmadik országbeli állampolgár birtokában lévő menetjegyet vagy - ha az anyagi fedezet másként nem biztosítható - a menetjegy megvásárlásához, valamint az úti okmány beszerzéséhez szükséges pénzösszeget az eljáró hatóság zár alá veheti, mely döntéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye. Ugyanakkor mivel a külföldiek a kiutazás költéségén túl további költségek megfizetésére is kötelezhetőek (pl. a kitoloncolást foganatosító kíséret költsége, az őrizetben tartásra, ellátására fordított költség, az érintett által szándékosan okozott kár megtérítése, valamint a közösségi szálláson, a befogadó állomáson, vagy a tranzitzónában történő tartózkodással összefüggésben felmerülő költségek, stb.), amennyiben a külföldi rendelkezik pénzösszeggel, a jogszabály lehetőséget teremt arra, hogy az utaztatáson kívüli költségeire is lefoglalhassa a hatóság a szükséges pénzösszeget.
Az idegenrendészeti hatóság kezdeményezi a menekültügyi hatóságnál, hogy dublini eljárást folytasson le, ha arra utaló tény merül fel, hogy fennállnak az egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek. Dublini eljárás lefolytatásának szükségessége esetén ezen eljárás időtartamára az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti eljárást végzéssel felfüggeszti, mellyel szemben nincs helye jogorvoslatnak.
A dublini rendeletek alapján bizonyos jogi előfeltételek fennállása esetén, a rendeletekben részes valamely más állam (az Európai Unió valamennyi tagállama, továbbá más schengeni állam) is felelős lehet.
Ha a dublini eljárás eredményeképpen valamely tagállam vagy más schengeni állam megállapítja a menedékjog iránti kérelem elbírálásáért való felelősségét és ennek alapján a kérelmező átadására kerül sor, a menekültügyi hatóság a kérelmező átadásáról végzéssel dönt.
A kérelmező átadásáról rendelkező végzés közlésétől számított három munkanapon belül a végzés bírósági felülvizsgálata kérhető. A felülvizsgálat során a végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelemnek - a dublini rendeletekkel összhangban - a végzés végrehajtására nincs halasztó hatálya.
A bíróság eljárást befejező végzésével szemben a törvény a további jogorvoslat lehetőségét kizárja.
Önálló beutazási és tartózkodási tilalom ebben az esetben is elrendelhető, ha a tartózkodási engedély a törvény erejénél fogva érvénytelenné válik,
A törvény a Visszatérési Irányelvnek megfelelően garanciális szabályként tartalmazza a kiutasítással együtt, valamint az önálló határozattal elrendelt beutazási és tartózkodási tilalomra, továbbá az utóbbi esetében az önálló jogorvoslatra vonatkozó szabályozást. A törvény a beutazási és tartózkodási tilalom kezdő napjának számítása körében és a tilalomnak az úti okmányba történő bejegyzése tekintetében is tartalmaz rendelkezéseket.
A kiutasítás végrehajtása előtti felülvizsgálat kötelezettségét a törvény a kiutasítás végrehajthatóvá válásától számított 24 hónapban határozza meg. Fontos szempont, hogy a felülvizsgálatra kizárólag folyamatban lévő - tehát fel nem függesztett - idegenrendészeti eljárásban van jogi lehetőség, mivel a felróhatóság kizárólag ebben az esetben vizsgálható. Amennyiben a felülvizsgálat iránti kérelem az ennek meg nem felelő körülmények között kerül előterjesztésre az ügyfél által, mivel a kérelem érdemben nem vizsgálható, az ügyfél tájékoztatásra kerül, az idegenrendészeti hatóságnak ebben az esetben döntést nem kell hoznia. A felülvizsgálatnak nem célja, hogy a kiutasítás hatálya alatt álló ügyfél "bizonytalanságát" oszlassa el a tekintetben, hogy mikor kerül végrehajtásra a kiutasítása, mivel a Visszatérési Irányelvből adódóan az idegenrendészeti hatóságnak az elévülési időn belül joga és kötelezettsége végrehajtani a kiutasítást. Az egészségügyi körülménynek véglegesnek kell lennie és a kiutasítás tényleges végrehajthatóságát kell befolyásolnia, minden más esetben a kitoloncolás elhalasztására kerül sor. A törvény pontosítja továbbá, hogy mely körülményeket szükséges figyelembe venni a felülvizsgálat során.
A kijelölt helyen való tartózkodást elrendelő határozat rendelkező részében meg kell határozni a kötelező tartózkodás helyet, a tartózkodás magatartási szabályait, valamint - ha a tartózkodási hely nem közösségi szállás vagy befogadó állomás - a hatóság előtti időszakonkénti megjelenésre való kötelezést.
Az idegenrendészeti hatóság hivatalból módosíthatja a magatartási szabályokat. Az idegenrendészeti hatóság mérlegelési jogkörben hozhatja meg a döntést - a külföldi magatartását értékelve akár a külföldire nézve szigorúbb szabályok előírásával -, figyelemmel az idegenrendészeti eljárás céljára és a külföldi korábban tanúsított magatartására, a magatartási szabályok eddigi megtartására.
A kötelező tartózkodási helyet közösségi szálláson vagy befogadó állomáson lehet kijelölni, ha a harmadik országbeli állampolgár magát eltartani nem képes, megfelelő lakással, anyagi fedezettel vagy jövedelemmel, tartásra kötelezhető hozzátartozóval nem rendelkezik. Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben kötelező tartózkodási helyet tranzitzónában is ki lehet jelölni. A közösségi szálláson vagy befogadó állomáson történő tartózkodással összefüggésben felmerülő költségeket - a humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár, illetve a menekültügyi hatóság vagy bíróság által nemzetközi vagy kiegészítő védelemben részesített harmadik országbeli állampolgár kivételével - a harmadik országbeli állampolgár viseli.
A kijelölt helyen való tartózkodás elrendelésére irányuló eljárás felfüggesztését a harmadik országbeli állampolgár nem kérheti. A kijelölt helyen való tartózkodást elrendelő határozat ellen a harmadik országbeli állampolgár - jogorvoslatként, törvénysértésre hivatkozással - a kijelölt tartózkodási hely szerint illetékes járásbíróság előtt kifogással élhet.
Ha a közösségi szálláson vagy befogadó állomáson történő kötelező tartózkodás elrendelésétől számítva két hónap eltelt, de az elrendelés feltételei továbbra is fennállnak, a harmadik országbeli állampolgár számára más tartózkodási helyet kell kijelölni. A különleges bánásmódot igénylő személy esetében az idegenrendészeti hatóság hivatalból, méltányossági alapon - különösen az érintett egészségügyi állapotára tekintettel - engedélyezheti a közösségi szálláson tartózkodás időtartamának meghosszabbítását, ha a harmadik országbeli állampolgár elhelyezésére a jogszabályban meghatározottak szerint nincs mód.
Amikor a harmadik országbeli állampolgár a közösségi szállást vagy befogadó állomást az erre irányuló felszólítást követően nem hagyja el, az idegenrendészeti hatóság rendelkezik a végrehajtásra, amely végzés ellen végrehajtási kifogásnak van helye.
Az a harmadik országbeli állampolgár, akinek az idegenrendészeti hatóság a kötelező tartózkodását közösségi szálláson, befogadó állomáson vagy meghatározott vármegye közigazgatási területén jelölte ki, jogosult a törvényben meghatározott közfoglalkoztatási jogviszony keretében munkát végezni. Az a harmadik országbeli állampolgár, akinek kijelölt helyen való tartózkodását az idegenrendészeti hatóság elrendelte és humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik, az elrendelő idegenrendészeti hatóság hozzájárulásával a magyarországi munkavállalásra vonatkozó szabályok szerint jogosult arra, hogy munkát végezzen.
Meghatározza a törvény az idegenrendészeti őrizet célját és a végrehajtás szabályait. Részletesen szabályozott az őrizet bíróság általi meghosszabbítása, valamint az őrizet megszüntetésének kötelező, valamint a hatóság mérlegelésén alapuló esetei. Rendezi a törvény a kiutasítást előkészítő őrizet, valamint a menekültügyi őrizet időtartamának beszámítását is.
Az őrizet végrehajtása körében részletesen szabályozottak az őrizetes jogai, kötelezettségei.
A Visszatérési Irányelv "sürgősségi helyzetekben" nagyobb rugalmasságot biztosít a közigazgatási hatóságoknak. Eszerint, ha a kiutasítandó harmadik országbeli állampolgárok rendkívül nagy száma súlyos és előre nem látott terhet ró az adott tagállam közigazgatási és bírósági kapacitásaira, a bírósági kontroll határideje kitolható, és a fogva tartás helye is eltérhet az előírtaktól.
Az idegenrendészeti óvadék egyrészt tágítja a hatóság lehetőségét az egyes idegenrendészeti intézkedések terén, másrészt jelentős anyagi és humánerőforrás-megtakarítást is jelenthet az idegenrendészeti őrizet foganatosítása, valamint a járásbírósági és tolmácsolási költségek vonatkozásában. Az idegenrendészeti hatóság kizárólag abban az esetben hoz határozatot, amennyiben az óvadék letételének feltételei fennállnak, és mérlegelése alapján a külföldi rendelkezésre állása az idegenrendészeti óvadék letételével biztosítható. Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár az idegenrendészeti óvadék hátrahagyásával az együttműködési kötelezettségét megsérti, kivonja magát az eljárás alól, az óvadék összege a magyar államra száll. Az óvadék összegéből, amennyiben a kitoloncolási eljárás eredményre vezet, levonásra kerül a megtérítési kötelezettséggel megelőlegezett költség, a külföldi tartására és ellátására fordított összeg, valamint az általa okozott kár összege, ha azokat nem térítette meg.
A törvény meghatározza, hogy az idegenrendészeti óvadék összegéből, amennyiben a kitoloncolási eljárás eredményre vezet, levonásra kerül a megtérítési kötelezettséggel megelőlegezett költség, a külföldi tartására és ellátására fordított összeg, valamint az általa okozott kár összege, ha azokat nem térítette meg. A törvény célja, hogy az óvadék átutalásával járó költséggel minden esetben csökkentésre kerüljön a visszaadott összeg, az ne az idegenrendészeti hatóságot terhelje.
A bíróság a kifogás elbírálásával, valamint az őrizet meghosszabbításával kapcsolatos eljárásában egyesbíróként jár el és végzéssel határoz. Rendezi a törvény az őrizet alatt álló harmadik országbeli állampolgár jogi képviseletének szabályait, valamint a bírósági eljárás részletesen szabályozásra kerül.
A törvény hivatkozik továbbá az (EU) 2017/1954 európai parlamenti és tanácsi rendeletre, melynek célja a harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedélyének biztonságosabbá tétele, ezért a hamisítás megelőzése érdekében ezen engedélyek tekintetében egy modernebb biztonsági elemekkel rendelkező, közös mintát határoz meg.
A körözés időtartamának meghatározása a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvényben az eltűnt személyek vonatkozásában meghatározott körözési időtartamhoz igazodik. A körözést kilencven nap elteltével felül kell vizsgálni, és vissza kell vonni, ha a körözés fenntartásától eredmény nem várható, továbbá vissza kell vonni akkor is, ha az elrendelésének oka megszűnt. A körözést elrendelő határozattal szemben jogorvoslatnak nincs helye.
A tagállamok külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok belépésére és kilépésére, valamint beléptetésének megtagadására vonatkozó adatok rögzítésére szolgáló határregisztrációs rendszer (EES) létrehozásáról és az EES-hez való bűnüldözési célú hozzáférés feltételeinek meghatározásáról, valamint a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 767/2008/EK rendelet és az 1077/2011/EU rendelet módosításáról szóló 2017. november 30-i (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: EES rendelet) 13. cikk (3) bekezdése szerint a fuvarozók az EES rendelet szerinti webes szolgáltatáson keresztül kötelesek ellenőrizni, hogy az egy vagy két beutazás céljából kiadott, rövid távú tartózkodásra jogosító vízummal rendelkező harmadik országbeli állampolgárok felhasználták-e már a vízumuk által engedélyezett beutazásukat. Az ellenőrzés céljából a fuvarozók az EES rendelet 16. cikk a)-c) pontjaiban meghatározott adatokat használhatják fel. A webes szolgáltatás OK/NOT OK válaszüzenetet küld az ellenőrzés eredményeként.
Az ellenőrzéssel érintett személyi körre és a fuvarozók számára megállapított hatályos felelősségi szabályokra tekintettel kell előírni a fuvarozók ellenőrzési kötelezettségét a harmadik ország állampolgárságával rendelkező személyek vonatkozásában.
Az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról szóló 2018. szeptember 12-i (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: ETIAS rendelet) 45. cikke szerint a légi fuvarozóknak és a tengeri fuvarozóknak adatokat kell lekérdezniük az ETIAS információs rendszerből annak ellenőrzése céljából, hogy az utazási engedély megszerzésére kötelezett harmadik országbeli állampolgárok rendelkeznek-e érvényes utazási engedéllyel. A fuvarozóknak beszállítás előtt a fuvarozói portálon keresztül kell végrehajtaniuk az adatlekérdezést az úti okmány géppel olvasható vizsgálati zónájában található adatok megadása és a beutazás helye szerinti tagállam megjelölése útján. Az ETIAS információs rendszer a fuvarozói portálon keresztül OK/NOT OK válaszüzenetet küld a fuvarozóknak, amelyben jelzi, hogy az adott személy rendelkezik-e érvényes utazási engedéllyel. Az ETIAS rendelet 45. cikk (9) bekezdése szerint ez a kötelezettség a szárazföldön távolsági busszal csoportokat szállító nemzetközi fuvarozókra az ETIAS működésének megkezdésétől számított három év elteltével áll fenn.
Az ellenőrzéssel érintett személyi körre és a fuvarozók számára megállapított hatályos felelősségi szabályokra tekintettel kell előírni a fuvarozók ellenőrzési kötelezettségét a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagok vonatkozásában.
A személyszállítás jellegéből adódóan a vasúti fuvarozókat nem terheli ilyen jellegű kötelezettség - ennek megfelelően a közrendvédelmi bírsággal sem sújthatóak -, azonban a visszaszállítási kötelezettség rájuk is vonatkozik.
A szankciók visszatartó hatása, arányossága jobban megvalósítható abban az esetben, ha az eljáró hatóságnak mérlegelési lehetősége van a kiszabható közrendvédelmi bírságot illetően.
A törvény a fuvarozóknak az utasokkal kapcsolatos adatok közlésére vonatkozó kötelezettségéről szóló, 2004. április 29-i 2004/82/EK tanácsi irányelvvel összhangban szankcionálja a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségét elmulasztó fuvarozókat. Ezen intézkedések bevezetése az illegális bevándorlás elleni hatékony küzdelmet és a határellenőrzés javítását szolgálja.
A törvény egyértelműsíti a kötelezettségek teljesítésének időpontját, amely elmulasztása is közrendvédelmi bírság kiszabását vonja maga után.
A munkáltatótól elvárható, hogy amennyiben harmadik országbeli állampolgárt kíván foglalkoztatni, a jövőbeni munkavállalójával folyamatosan kapcsolatot tartson, és amennyiben észleli, hogy a harmadik országbeli állampolgár az engedélyezett munkát nem kezdi meg, az erről való tudomásszerzéstől számított 5 napon belül köteles ezt a tényt is bejelenteni az idegenrendészeti hatósághoz. A bejelentés alapján az engedélyezett cél meghiúsulására tekintettel az idegenrendészeti hatóság a tartózkodási engedélyt, vagy az engedélyező döntést visszavonja, illetve a vízumot érvényteleníti a Schengeni Térségen belüli illegális másodlagos mozgás megakadályozása érdekében.
Az idegenrendészeti hatóság a fenti kötelezettségeit elmulasztó munkáltatót közrendvédelmi bírsággal sújtja, melynek részletszabályait e törvény végrehajtási rendelete határozza meg.
Ha a foglalkoztató nem tesz eleget annak a kötelességének, hogy a vendégmunkás munkaviszonyának megszűnése (megszüntetése) esetén Magyarország területének elhagyásában segítse, vagy az idegenrendészeti hatóság felé fennálló bejelentési kötelezettségét nem teljesíti, akkor - ha a kötelezettségszegéssel érintett vendégmunkások száma eléri az általa egy naptári évben országunkba hozott vendégmunkások számának 30%-át - a bírság vagy a közrendvédelmi bírság kiszabásától számított 2 évig a meglévő vendégmunkás állományán túl további vendégmunkást nem alkalmazhat.
A kereskedelmi szálláshelyen vagy jogi személy által fenntartott egyéb szálláshelyen megszálló harmadik országbeli állampolgárok a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvényben (a továbbiakban: Turizmus tv.) meghatározott adatait a szállásadó a szálláshelyre történő bejelentkezéskor a Turizmus tv.-ben meghatározott módon a Kormány által kijelölt tárhelyszolgáltató tárhelyén rögzíti. A rögzített adatokat az idegenrendészeti hatóság a tárhelyszolgáltató útján a szálláshely-szolgáltatótól, informatikai alkalmazás útján veszi át.
A harmadik országbeli állampolgár a szálláshelyét, illetve a szálláshelyének megváltozását az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen - elektronikus regisztrálást követően - elektronikus úton jelenti be.
A törvény meghatározza azokat az eseteket, amikor a harmadik országbeli állampolgár - a gyermek személyes adatainak közlésével - köteles bejeleni azt a tényt, hogy Magyarország területén harmadik országbeli állampolgár gyermeke született, és meghatározásra kerül azon adatok köre is, amelyet a gyermek vonatkozásában bejelenteni szükséges.
Az (EU) 2016/801 Irányelvnek való megfelelés érdekében meghatározásra kerül az oktatási intézmények bejelentési kötelezettsége. Az oktatási intézmény 8 munkanapon belül köteles bejelentést tenni azokról a külföldi hallgatókról, akik a tanulmányaikat megkezdték, befejezték vagy megszakították, illetve akik a beiratkozási kötelezettségüknek nem tettek eleget, vagy akiknek a hallgatói jogviszonya megszűnt. A bejelentésnek meghatározott tartalmi elemei vannak. Az oktatási intézmény elektronikus úton is eleget tehet ezen kötelezettségének.
A harmadik országbeli állampolgárt úti okmánya vagy tartózkodásra jogosító engedélyének elvesztése, eltulajdonítása, illetve megsemmisülése esetén bejelentési kötelezettség terheli. Ennek érdekében a törvény tartalmazza az eljárásrendet. A bejelentésről az idegenrendészeti hatóság igazolást ad ki. Amennyiben az elveszettnek hitt okmány megtalálásra kerül, szintén értesíteni kell az idegenrendészeti hatóságot. A törvény előírja, hogy a harmadik országbeli állampolgár köteles új úti okmányt beszerezni. A harmadik országbeli állampolgárnak lehetősége van az új úti okmány birtokában, vagy a lejárt úti okmány vagy a bejelentésről szóló igazolás birtokában az ország elhagyására.
A törvény szabályozza az idegenrendészeti hatóság azon kötelezettségét is, mely szerint a talált úti okmányokat a külpolitikáért felelős miniszter útján a kiállítás helye szerint joghatósággal rendelkező állam külképviseletére kell eljuttatnia.
A törvény meghatározza az idegenrendészeti hatóság eljárásrendjét a harmadik országbeli állampolgárok úti okmánnyal történő ellátása tekintetében, valamint azt, hogy mely személyi kör részére biztosítja úti okmány kibocsájtását.
Egyrészt Magyarország külképviselete egyszeri utazásra jogosító úti okmányt ad a hontalanként elismert, a bevándorolt, illetve a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezőknek, akik az úti okmányukat elvesztették azt vagy az okmány megsemmisült, és az csak aránytalan nehézségek árán, illetve egyáltalán nem pótolható. Másrészt az idegenrendészeti hatóság a bevándorolt, illetve a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezőt kérelmére, külföldre utazás céljából, de Magyarországra történő visszatérésre jogosító úti okmánnyal látja el, ha származása szerinti ország úti okmányával nem rendelkezik és az rajta kívül álló ok miatt nem pótolható. E két esetben az úti okmány egy évig lehet érvényes.
A fentiek mellett az idegenrendészeti hatóság is kiállíthat egyszeri utazásra jogosító úti okmányt a harmadik országbeli állampolgár részére a származási országába történő visszatérés érdekében, ha az elveszett vagy megsemmisült úti okmány pótlására nincsen lehetőség.
A hontalan státuszú személyeknek kérelemre - a New York-i Egyezmény 28. cikkével összhangban, a New York-i Egyezmény Függelékében foglalt adattartalommal - külföldre utazás céljából egy éves érvényességű úti okmány adható ki.
A törvény az úti okmánnyal rendelkező harmadik országbeli állampolgár, illetve hontalan személy úti okmányának visszatartásának esetéről is rendelkezik.
Fontos hangsúlyozni, hogy a 90 napot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum tekintetében ügyfél kizárólag a vízumot kérelmező harmadik országbeli állampolgár lehet.
A speciális ügyfélkörre való tekintettel, gyakorlati tapasztalatok figyelembe vétele mellett került rögzítésre főszabályként az, hogy az idegenrendészeti hatóság az ügyféllel postai úton csak belföldi postai cím esetén tarthatja a kapcsolatot. Speciális esetkör a közrendvédelmi bírság kiszabása, valamint a vízumeljárásban keletkezett irat. A közrendvédelmi bírság kiszabásáról szóló határozatot, valamint a vízumeljárásban keletkezett iratot külföldi címre is ki lehet postázni, ugyanis a bírsággal érintett fuvarozók sok esetben belföldi címmel (székhellyel, képviselettel) nem rendelkeznek, illetve a vízumeljárásban a külföldi belföldi címekkel nem rendelkezik.
A hivatalból indult eljárásokban a hatóság határozza meg a kapcsolattartás módját.
Tekintettel az elektronikus ügyintézésre vonatkozó igény növekedésére, valamint a gyors és hatékony ügyintézés követelményeire, a kifejezetten erre a célra létrehozott idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen keresztül kérelmet előterjesztő ügyféllel a kapcsolattartás az idegenrendészeti hatóság részéről elektronikus úton történik. Ez nem érinti az ügyfél személyes megjelenési jogát és a jogszabály által lehetővé tett egyéb kapcsolattartást.
A törvény meghatározza az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen történő regisztrációra vonatkozó szabályokat. A regisztráció történhet elektronikus azonosítási szolgáltatás útján, vagy természetes személyazonosító adatok megadásával elektronikus úton. Amennyiben ez utóbbi módon kerül sor a regisztrálásra, az ügyfél személyazonosítása az első megjelenés alkalmával történik meg. Ha ennek során az általa feltöltött dokumentumokat is magáénak ismeri el, csak ebben az esetben lehet azokat hitelesnek elismerni.
A regisztrált ügyfelek tárhelyére történő kézbesítés szabályait is tartalmazza a törvény.
A hatóság adminisztrációs terheinek, valamint az ügyfelek személyes megjelenés jelentette adminisztratív terheinek csökkentése érdekében az egyszerűbb megítélésű, illetve a személyes megjelenést nem igénylő ügyekben kizárólagos az elektronikus ügyindítás. Ez a kötelezés nem vonatkozik a külképviseleten előterjesztett kérelmekre, illetve arra az esetre, ha a harmadik országbeli állampolgár úgy kérelmezi belföldön a tartózkodási engedély kiadását, hogy azt a törvény nem teszi lehetővé.
Az elektronikus ügyintézésre kötelezett személy esetében (pl. jogi képviselő vagy gazdasági társaság) az eljáró meghatalmazott kizárólag elektronikus úton terjesztheti elő ügyfelei kérelmeit. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, amikor a törvény lehetővé teszi a foglalkoztató általi kérelembenyújtást a harmadik országbeli állampolgár egyoldalúan tett hozzájáruló nyilatkozatával. A beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú, a vállalaton belüli áthelyezés célú, a kutatás célú tartózkodási engedély, a vendégmunkás-tartózkodási engedély, a Nemzeti Kártya, az EU Kék Kártya, valamint a Vállalati Kártya esetében a foglalkoztató vagy fogadó szervezet útján is előterjeszthető a tartózkodási engedély kiadására és meghosszabbítására irányuló kérelem, amennyiben ehhez a harmadik országbeli állampolgár egyoldalú írásbeli nyilatkozattal hozzájárul, továbbá még nem utazott be Magyarország területére vagy Magyarországon jogszerűen tartózkodik, és e törvény a Magyarországon tartózkodó harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmének belföldi benyújtását lehetővé teszi. Ugyanezek irányadóak a felsorolt célokból tartózkodni kívánó azon harmadik országbeli állampolgárok családtagjaira, akik esetében a törvény lehetővé teszik, hogy rájuk tekintettel további tartózkodási jogcím legyen alapítható.
Az elektronikusan indítható ügyek esetén a kérelmet benyújtónak nem kell kinyomtatnia és aláírnia, majd feltöltenie az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületre (Enter Hungary), tekintettel arra, hogy a biometrikus adatfelvételezés érdekében a kérelem benyújtását követően a harmadik országbeli állampolgárnak - miután arról a hatóságtól az Enter Hungary-n értesítés érkezett - meghatározott határidőn belül meg kell jelennie személyesen a hatóság előtt. Ennek során adja meg az aláírásmintát is, amely későbbiekben a tartózkodási engedély okmány tartalmi elemeként is funkcionál.
A kérelem csak akkor tekinthető az idegenrendészeti hatósághoz érkezettnek - tekintettel az eljárások személyazonosság ellenőrzését megkívánó speciális voltára - ha a kérelmező a biometrikus adatait személyesen megadta, vagyis az idegenrendészeti hatóságnál megjelent az arcképmás és ujjnyomat rögzítése, valamint a személyazonosságának megállapítása érdekében. Emellett a kérelem benyújtásának további feltétele az eljárásdíjának a megfizetése. Ezzel kiszűrhetőek a "fantom kérelmek", és az olyan kérelmek, amelyek mögött nem az adott külföldi áll. Ezt a célt szolgálja az is, hogy a kérelem rögzítését követően az ügyfélnek - az Enter Hungary-n érkezett értesítést követően - legkésőbb 15 napon belül az idegenrendészeti hatóság előtt a biometrikus adatok rögzítése érdekében személyesen is meg kell jelennie. Annak érdekében, hogy a rögzített és visszaigazolt kérelmek lezárhatóak legyenek, szükséges jogszabályban kimondani, hogy a rögzített és visszaigazolt, de a személyes megjelenés elmaradása miatt be nem nyújtott kérelmeket az idegenrendészeti hatóság törli, így a hatóságnak sem jelent adminisztratív terhet a be nem nyújtott kérelmek megszüntetése. Ez felel meg a jogbiztonság elvárásának is.
A törvényben meghatározott foglalkoztatók általi kérelem előterjesztés esetén a harmadik országbeli állampolgár a kérelem engedélyezése esetén jelenik meg a regionális igazgatóságon vagy a külképviseleten, a fenti személyazonosítási folyamat céljából. A törvényben meghatározott foglalkoztató általi kérelmek benyújtásának is feltétele a díj lerovása, az aláírt és fotóval ellátott kérelem nyomtatvány feltöltése, valamint az, hogy a foglalkoztató jogosult legyen kérelem előterjesztésére.
Indokolt a hiánypótlási felhívásokra csatolt iratok elektronikus úton történő benyújtását is lehetővé tenni az ügyfelek, és meghatározott esetben a jogszabályban meghatározott foglalkoztatók részére. Fontos arról is rendelkezni, hogy a benyújtás joghatása a következő munkanapon áll be, tekintettel arra, hogy a munkaszüneti napokon beküldött hiánypótlások az ügyintézési határidő megtartását ellehetetlenítik, abban az esetben, mikor a hiánypótlás benyújtásának napján lejárna a határidő.
Az ügyintézési határidőnek a benyújtást követő munkanapon történő megindulását indokolja továbbá az is, hogy az eljárások nagy részében rendkívül rövid (soron kívüli, nyolc napos) határidőkkel dolgozik az idegenrendészeti hatóság, mely határidő nagy része egy több napos munkaszünet esetén eltelne anélkül, hogy az idegenrendészeti hatóság vagy a szakhatóságok érdemben vizsgálni tudnák az ügyet.
Az idegenrendészeti eljárásokban indokolt a határidők számítására vonatkozó általános szabályok, valamint az általános ügyintézési határidő meghatározása is. Az általános ügyintézési határidő - melytől törvény és kormányrendelet is eltérhet - huszonegy nap. A határidő a kérelemnek a hatósághoz érkezését követő napon, hivatalból induló eljárás esetén az első eljárási cselekmény elvégzésének napján kezdődik.
Indokolt azon eljárási cselekmények részletes meghatározása is, melyek az ügyintézési határidőbe nem számítanak bele.
Az ügyintézési határidőbe nem számít bele az idegenrendészeti hatóság kizárására irányuló eljárásban az eljáró idegenrendészeti hatóság kijelölésének időtartama, hiszen előfeltétele az ügy érdemi vizsgálatának az eljáró idegenrendészeti hatóság meghatározása. Az ügyintézési határidőbe nem számít bele a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig, vagy a felhívásban szereplő határidő eredménytelen elteltéig terjedő idő. Tekintettel arra, hogy a kiegészítésre szoruló kérelmek esetében kerül sor hiánypótlási felhívás kibocsátására, így amennyiben annak időtartama bele számítana az ügyintézési határidőbe, az az ügyfél számára méltánytalanul rövid határidővel kibocsátott hiánypótlási felhívásokat eredményezne, megakadályozva ezzel mind a hatóság, mind az ügyféli oldalról a tényállás teljes körű tisztázásának az esélyét. Az ügyintézési határidőbe nem számít bele az eljárás felfüggesztésének időtartama, tekintettel arra, hogy az eljárás hivatalbóli felfüggesztésére épp azért kerül sor, mert a megkeresett szerv az ügy bonyolultságára való tekintettel nem tud a törvény adta rövid határidőn belül válaszolni. Amennyiben az eljárás felfüggesztésének az időtartama beleszámítana az ügyintézési határidőbe, az ügyfél számára méltánytalan helyzetet teremtene és tekintettel arra, hogy a felfüggesztésre okot adó körülmény tisztázására nem kerülne így sor az eljárások vagy megszűntetésre kerülnének. Az ügyintézési határidőbe nem számít bele továbbá törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a szakhatósági eljárás időtartama. A szakhatósági eljárásban tipikusan komplex kérdések megítélésre kerül sor, melyek elintézése csak megfelelő határidő tűzése mellett intézhető el szakszerűen. Ha a szakhatósági eljárás időtartama beleszámítana az ügyintézési határidőbe, úgy a komplex kérdések megítélésére is csak igen rövid határidő lenne tűzhető a szakhatóság számára, mely rövid határidő magának a szakhatósági eljárásnak az eredményességét veszélyeztetné. Szintén nem számít bele az ügyintézési határidőbe az idézés időtartama, valamint a tényállás tisztázása érdekében más szerv vagy szervezeti egység megkeresése esetén az ellenőrzés lefolytatása iránti kérelem megküldésének a napjától az ellenőrzés eredményéről történő tájékoztatásnak az idegenrendészeti hatóság részére történő megérkezéséig tartó időtartam. Ezen időtartamok mind a tényállás teljes körű tisztázásához szükséges eljárási cselekményekhez kötődnek, mely eljárási cselekmények nem minden eljárásban és nem minden esetben egyszerre egy eljárásban fordulnak elő, de a komplexebb megítélésű ügyek esetében az idegenrendészeti hatóságnak a tényállás teljes körű feltárása érdekében szükséges ezen eljárási cselekmények szakszerű lefolytatásához szükséges idő, mely határidőt maga a jogszabály is maximalizál. Speciális szabályként jelenik meg, magának a jogintézménynek a sajátosságaiból adódóan, hogy az előállítási vagy visszatartási időben küldött megkeresés időtartama beleszámít az ügyintézési határidőbe.
Az eljáró idegenrendészeti hatóság vezetője az ügyintézési határidőt indokolt esetben, egy ízben legfeljebb huszonegy nappal meghosszabbíthatja. Tekintettel arra, hogy a kérelmezői kör igen speciális az idegenrendészeti eljárás vonatkozásában, így gyakorta fordulnak elő olyan esetek, hogy az ügyfél érdekében az eljárási határidő meghosszabbításnak jogintézményével kell élnie a hatóságnak, annak érdekében, hogy az ügyfél az előterjesztett kérelmét minél szélesebb körben alá tudja támasztani. Emellett a külföldiek számára kiadott, magyarországi tartózkodásra jogosító engedélyek kapcsán nagyobb érdek fűződik a tényállás teljes felderítéséhez, mint az eljárások minél hamarabb történő, de esetlegesen teljesen fel nem derített lezárásához, kiemelten figyelembe véve a biztonsági kockázatokat is.
A napokban megállapított határidőbe nem számít bele a határidő kezdetére okot adó cselekmény vagy körülmény bekövetkezésének, a közlésnek, a kézbesítésnek, a hirdetmény kifüggesztésének és levételének, valamint a közhírré tétel napja. Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen az idegenrendészeti hatóságnál a munka szünetel, a határidő - ide értve az ügyintézési határidőt is - a következő munkanapon jár le.
A határidő kapcsán kiemelendő az is, hogy a kérelmek jelentős százaléka a külképviseleteken kerül előterjesztésre, melyek más időzónában, olykor 8-9 órás idő eltolódással működnek a magyar hivatalok hivatali rendjéhez képest. Tekintettel arra, hogy az idegenrendészeti hatóságok sok esetben a tényállás tisztázása során ezen külképviseletekkel kommunikálnak, illetőleg ezen képviseltek segítségét kérik az eljárási cselekmények közvetítésében, lefolytatásában, így a határidő számításakor ezen objektív időveszteségre mint sajátosságra is figyelemmel kell lenni.
Az idézést főszabály szerint, ha az ügy körülményeiből más nem következik, úgy kell közölni, hogy arról az idézett a meghallgatást megelőzően legalább öt nappal értesüljön, így kellő idő áll rendelkezésére, hogy a hatóság előtti megjelenését előkészítse. Az idézésnek sürgős esetben rövid úton - távbeszélőn, tárgyaláson szóban, illetőleg elektronikus levél vagy külön kézbesítő útján - is helye van. Az idézésnek ezt a módját az iratokban fel kell tüntetni.
Sok esetben fordul elő, hogy a tényállást, a tényleges családi kapcsolat fennálltát tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorút tudja csak igazolni, vagy arról hitelt érdemlően nyilatkozni, így lehetővé kell tenni az idegenrendészeti eljárásban a kiskorú meghallgatását is. Az idegenrendészeti hatóság a törvényes képviselője útján idézi meg azzal a felhívással, hogy a megjelenéséről gondoskodjék. A tizennegyedik életévét betöltött kiskorú idézéséről akkor is külön értesíti a bíróság a törvényes képviselőt, ha őt is ugyanazon napra idézte az idegenrendészeti hatóság.
A tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorúval szemben a távolmaradás kapcsán az Ákr.-ben nevesített szankciók nem alkalmazhatók, azonban ha a tanúként idézett tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorú szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg vagy engedély nélkül eltávozott, és a törvényes képviselője nem igazolja, hogy vétlen a kiskorú meg nem jelenésében, illetve eltávozásában, a törvényes képviselő pénzbírsággal sújtható.
Tanúként nem hallgatható meg az, akitől nem várható bizonyítékként értékelhető vallomás, védett adatnak minősülő tényről az, aki nem kapott felmentést a titoktartás alól, valamint az idegenrendészeti eljárásban a tanúvallomás megtagadható, ha a tanú vallomásával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, vagy a tanú diplomáciai mentességben részesülő személy.
Cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes személyt az idegenrendészeti eljárásban csak akkor lehet tanúként meghallgatni, ha a vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható, azonban tipikusan a családi kapcsolatok igazolása körében ezen személyi kör tanú vallomásának komoly relevanciája van, főként a visszaélések feltárásban.
A meghatalmazást írásba kell foglalni, mely lehet közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat. A nem magyar nyelven írt meghatalmazást hiteles magyar fordítással kell ellátni. Emellett a közokiratba foglalt meghatalmazást az irányadó szabályok szerint diplomáciai felülhitelesítéssel kell ellátni. Az idegenrendészeti hatóság előtti eljárás során a távazonosítás útján kiállításra kerülő meghatalmazás a képviseleti jogosultság igazolására nem használható fel, mely szabályozás a visszaélések visszaszorítását célozza. A meghatalmazás hatálya kiterjedhet a teljes idegenrendészeti eljárásra valamint egyes eljárási cselekményekre is. Az idegenrendészeti hatóság a meghatalmazott eljárását vizsgálja és végzésben visszautasítja, ha az nem alkalmas a képviselet ellátására, képviseleti jogosultság nem igazolt, és a képviselő a tényállás tisztázását akadályozza. Előbbi két esetben a meghatalmazás visszautasítás ellen önálló fellebbezésnek van helye, míg utóbbi esetben a döntés a megszüntető döntés elleni jogorvoslat keretében kifogásolható. Amennyiben az ügyfél képviselővel jár el az iratokat, az idézés kivételével a képviselő részére kell megküldeni. Az idézésről a képviselőt értesíteni kell.
A törvény rendelkezik arról, hogy meghatározott esetben a törvényben nevesített foglalkoztató illetve fogadó szervezet a harmadik országbeli állampolgár egyoldalú hozzájáruló nyilatkozata esetén benyújthatja a kérelmet, illetve eljárhat a harmadik országbeli állampolgár nevében. Amennyiben a teljes eljárás tekintetében hozzájárulását adja a harmadik országbeli állampolgár, úgy nem szükséges meghatalmazás csatolása. Viszont ha harmadik személy is eljár (mást is meghatalmaz a harmadik országbeli állampolgár vagy a foglalkoztató hatalmaz meg harmadik személyt), akkor a harmadik országbeli állampolgár mint meghatalmazótól származó, a törvényben rögzített feltételeknek megfelelő, ezen harmadik fél részére adott meghatalmazás benyújtása szükséges.
A kiutasító döntés esetén a döntés rendelkező részének a kiutasított által értett nyelvre történő fordításnak az átadásával is közölheti a hatóság a döntést.
A másodfokú hatóság a döntését az elsőfokú hatóság útján közli. A jogszabály tartalmazza a hirdetményi közlés speciális szabályait is.
A hatósági ellenőrzés jogszerűségének biztosítása érdekében indokolt az ellenőrzést lefolytató idegenrendészeti hatóság jogainak és kötelezettségeinek a meghatározása is. A hatósági ellenőrzést végző személy köteles magát és ellenőrzési jogosultságát az ellenőrzés megkezdését megelőzően igazolni, külön felhívás nélkül is. Az idegenrendészeti hatóság a tényállás tisztázása során az ügyfél javára szolgáló tényeket is köteles feltárni. Az ellenőrzést végző hatóság kötelezettsége, hogy a döntés meghozatalához szükséges mértékben a tényállást tisztázza és bizonyítsa, kivéve, ha törvény a bizonyítást az ügyfél kötelezettségévé teszi. A hatóság az ellenőrzés során köteles a tudomására jutott tényeket, körülményeket, adatokat értékelni, és hivatalból indult eljárás esetén az ügyfelet erről tájékoztatni.
Zár alá vett pénz esetén azt az ügyféllel szemben megállapított pénzfizetési kötelezettség biztosítására vissza lehet tartani. Amennyiben az ügyféltől zár alá vett pénz az ügyfél részére önhibájából eredően nem adható vissza, az ügyfél részére történő visszaszolgáltatásra tett kísérletet követő egy év elteltével a hátrahagyott összeggel az idegenrendészeti hatóság rendelkezik.
Az eljárási bírság végrehajtására speciális szabályok kerültek meghatározásra. Nem lehet végrehajtani az eljárási bírságot, ha az eljárási bírság kiszabásáról rendelkező döntés véglegessé válásától számítva egy év eltelt. Az eljárási bírság kiszabásáról rendelkező határozat véglegessé válásától számított két év elteltével nincs helye végrehajtásnak. Az idegenrendészeti hatóság által elrendelt egyéb kötelezés (pl. kiutasítás, ország elhagyás) az arról rendelkező döntés véglegessé válástól számított öt év elteltével évül el. Tíz év elteltével azonban a határozat nem hajtható végre. Tekintettel arra, hogy külföldi személyek kiutasítására törvényben nevesített okok és garanciák mellett, komoly indokok mentén kerülhet sor, így ezen állami akarat végrehajthatósági idejéhez különös érdek fűződik, ezért is indokolt az elévülési idő fentiek szerinti szabályozása. A kiutasított külföldiek sokszor komoly biztonsági kockázatot is rejtenek magukban, így a kiutasítás tényleges végrehajtáshoz közrendi és közbiztonsági érdekek is kapcsolódnak. Ugyanakkor lévén, hogy az idegenrendészeti eljárásban ezen speciális ügyfélkör a kiutasítás végrehajtását a legtöbb esetben minden erejével igyekszik megakadályozni illetőleg azt elhúzni, melyhez sok esetben a származási országának hatóságai is közreműködnek, így indokolt a hosszabb elévülési idő meghatározása, hogy az idegenrendészeti hatóság kellő idővel rendelkezhessen az állami akarat érvényre juttatásának.
Annak érdekében, hogy az állam által megelőlegezett költségek megfizetésére, vagy ennek okán a beutazási és tartózkodási tilalom, mint szankció elrendelésére lehetőség legyen, indokolt annak szabályozása, hogy addig, amíg a korábban elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom hatálya fennáll, a megelőlegezett költségek végrehajtása felfüggesztésre kerüljön, azáltal, hogy az az elévülési időt félbeszakítja. Indokolt, hogy a korábbi beutazási és tartózkodási tilalom hatályának lejártát követően induljon csak el a megelőlegezett költségek tekintetében az elévülési idő, melynek időtartama az elrendelhető beutazási és tartózkodási tilalom időtartamával ez esetben megegyezne. Tekintettel a végrehajtás felfüggesztésének kógens jellegére, valamint arra, hogy a felfüggesztés megtámadása az ügyfélnek előnyt nem hozna abban az esetben, ha a költséget megfizetni nem tudja, nem indokolt a jogorvoslat biztosítása.
A 90 napot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum kiadásának megtagadására, illetve a kiadott vízum visszavonására és megsemmisítésére vonatkozó rendelkezéseket a törvény a Vízumkódex rendelkezéseire tekintettel állapítja meg.
A Vízumkódex rendelkezései alapján az általános beutazási feltételek mellett az egységes vízum iránti kérelem vizsgálata során különös figyelmet kell fordítani annak vizsgálatára, hogy a kérelmező nem jelent-e kockázatot az illegális bevándorlás vagy a tagállamok biztonsága tekintetében, továbbá hogy a kérelmezőnek szándékában áll-e a kérelmezett vízum lejárta előtt a tagállamok területét elhagyni.
Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős miniszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, valamint a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter által - a közbiztonság és a nemzetbiztonság védelme, valamint a Vízumkódexben meghatározottak szerint a migrációs kockázatértékelés, a visszaélések és csalások megelőzése és kiszűrése érdekében - meghatározott esetekben a kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum csak a központi vízumhatóság hozzájárulásával adható ki.
A kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem elutasítása, a vízum megsemmisítése, valamint a vízum visszavonása tárgyában hozott döntés ellen fellebbezésnek, illetve a fellebbezést elutasító döntéssel szemben közigazgatási pernek van helye.
A törvény lehetővé teszi továbbá, hogy Magyarország nevében más schengeni tagállam képviselete vízumot adjon ki, vagy a magyar külképviselet más tagállam nevében adjon ki vízumot.
Magyarország közegészségügyi érdekeinek sérelmére tekintettel a tartózkodási engedély kiadását illetve meghosszabbítását meg kell tagadni, illetve a tartózkodási engedélyt vissza kell vonni akkor is, ha a harmadik országbeli állampolgár közegészséget veszélyeztető betegségben szenved, és nem veti alá magát kötelező és rendszeres egészségügyi ellátásnak, vagy magyarországi tartózkodása alatt az egészségügyre vonatkozó hatályos magyar jogszabályok előírásait nem tartja be.
Az érdekházasságok elleni fellépéssel összhangban rendelkezik a törvény a tartózkodási engedély kiadásának vagy meghosszabbításának megtagadásáról, illetve visszavonásáról abban az esetben, ha megállapítást nyer, hogy a családi kapcsolatot kizárólag a családi együttélés céljára szolgáló tartózkodási engedély kiadása érdekében hozták létre.
Ha a kormány az azonos állampolgárságú harmadik országbeli állampolgárok részére egy évben kiadható tartózkodási engedélyek legmagasabb számát - akár tartózkodási célonként (engedély-típusonként), akár együttesen - meghatározza, akkor e szám elérése esetén a tartózkodási engedély kiadását, illetve meghosszabbítását meg kell tagadni, vagy a már kiadott tartózkodási engedélyt vissza kell vonni.
A törvény a tartózkodási engedély megtagadására, illetve visszavonására vonatkozó általános szabályok alóli kivételként kimondja, hogy nemzetközi kötelezettség teljesítése céljából, halaszthatatlan humanitárius okból vagy nemzeti érdekből tartózkodási engedélyt kaphat a SIS figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgár, illetve a részére kiadott tartózkodási engedélyt nem kell visszavonni.
Szezonális munkavállalás céljából a tartózkodási engedély kiadását meg kell tagadni akkor is, ha a szezonális vendégmunkás a tartózkodási engedély lejártakor az Európai Unió tagállamainak és a más schengeni államok területét valószínűsíthetően nem hagyja el. Szezonális munkavállalás céljából a tartózkodási engedély kiadását vagy meghosszabbítását meg kell tagadni, illetve a kiadott engedélyt vissza kell vonni akkor is, ha a szezonális vendégmunkás a kérelem előterjesztését megelőző tizenkét hónapon belül hat hónapig már rendelkezett szezonális munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedéllyel.
Szezonális munkavállalás céljából a tartózkodási engedély meghosszabbítását az idegenrendészeti hatóság megtagadhatja, illetve a kiadott szezonális munkavállalási célú tartózkodási engedélyt visszavonhatja akkor is, ha a szezonális vendégmunkás a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte, vagy ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért.
A törvény rögzíti, hogy összevont engedélyt akkor adhat ki az idegenrendészeti hatóság, ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása támogatott (vagy ennek vizsgálata alól mentes), és a jogszabályban meghatározott tartózkodási feltételeket teljesíti.
A törvény rögzíti, hogy a foglalkoztató a szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedély kiadására vagy meghosszabbítására, valamint a vendégmunkás-tartózkodási engedély kiadására irányuló összevont kérelmezési eljárás lefolytatását megelőzően köteles a munkaerőigényét bejelenteni az adott álláshely vagy álláshelyek betöltése céljából. Továbbá köteles az eljárást megelőzően arra is, hogy a kormányrendeletben meghatározott könnyített közvetítési eljárás lefolytatására irányuló kérelmét benyújtsa az állami foglalkoztatási szerv részére.
A magyar jogalkotónak viszonylag tág mozgástere van a vonatkozó procedurális szabályok meghatározásában. A nemzetközi kötelezettségeinkkel való összhang különösebb nehézségek nélkül biztosítható, a New York-i Egyezmény ugyanis jóformán kizárólag anyagi jogi szabályokat fektet le, magát a hontalan jogállást statuálja, így - az igazgatási segítségnyújtásról szóló 25. cikken kívül - nem tartalmaz eljárásjogi előírásokat.
A hontalansági eljárás megindítására jogosultak körét illetően a New York-i Egyezmény nem minden, állampolgárság nélküli személy számára biztosítja, személyi hatálya ugyanis nem terjed ki:
a) azon személyekre, akik az ENSZ szerveitől - az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosának kivételével -védelemben vagy segélyben részesülnek mindaddig, amíg ez a védelem vagy segély fennáll;
b) olyan személyekre, akiket annak az országnak az illetékes hatóságai, amelyben lakóhelyük van, olyan személyeknek ismertek el, mint akiket megilletnek az adott ország állampolgárságának birtoklásával járó jogok és kötelezettségek;
c) olyan személyekre, akiket illetően komoly okok állnak fenn annak feltételezésére, hogy
ca) a nemzetközi okmányokban megfogalmazottaknak megfelelően béke elleni, háborús vagy az emberiség elleni bűnöket követtek el;
cb) a tartózkodási helyük államán kívül, mielőtt abba az államba bebocsátást nyertek, súlyos, nem politikai bűncselekményt követtek el;
cc) az Egyesült Nemzetek céljaival és elveivel ellentétes cselekmények elkövetésében vétkesek.
Az idegenrendészeti hatóság akkor is megszünteti az eljárást, amennyiben a kérelmező az állampolgársági jogszabályokkal való visszaélés folytán szándékosan szünteti meg állampolgárságát és válik hontalanná. Ez a szabály az Európa Tanács Miniszteri Tanácsának a tagállamokhoz intézett R (99) 18. számú Ajánlásában (a továbbiakban: Ajánlás) foglaltakat jeleníti meg a törvényben. Az Ajánlás egy új állampolgárság hontalanná válás útján történő megszerzését kívánja kizárni, míg jelen rendelkezés ezt a követelményt általános szintre emelve ilyen esetben magát a hontalan státusz megszerzését nem teszi lehetővé.
A hontalanság megállapítására irányuló eljárás kérelemre indul, amelynek előterjesztésére a törvény semmiféle formakényszert nem ír elő. Az eljárás során a törvény megfelelő garanciákkal védi és biztosítja a kérelmező tisztességes eljáráshoz való alapvető jogának érvényesülését (jegyzőkönyvfelvétel, anyanyelvhasználat, jogi segítségnyújtás, a hatóság kioktatási kötelezettsége stb.).
A hontalanság tényének bizonyítása az eljárás legfontosabb része, hiszen elméletileg valamely hontalan személynek a Föld valamennyi országából kellene hivatalos okirattal igazolnia azt a negatív tényt, hogy egyiknek sem állampolgára. Ilyen nyilvánvalóan lehetetlen követelményt nem lehet a kérelmezővel szemben - akire a bizonyítási teher hárul - támasztani. Egyetlen állam gyakorlata sem követel meg efféle bizonyítékot: általában a konkrét ügy tényállásától függ, hogy két, három, esetleg több állammal kapcsolatban kell az állampolgárság jogi kötelékének a hiányát igazolni. A szabályozás célja, hogy ezen ésszerűségi megfontolások mellett kérelmező-központúan tegye lehetővé a hontalanság bizonyítását. Ennek érdekében a hitelt érdemlő igazolás mellett a hontalanság tényének valószínűsítése is releváns eljárási cselekmény, továbbá a törvény taxatíve felsorolja, mely államok relációjában - amelyek köre a kérelmezőtől függően esetről esetre változhat - szükséges a hontalanság tényének hivatalos alátámasztása. Az állampolgársági kötelék hiányát a születési hely, a korábbi lakó- vagy tartózkodási hely, illetőleg a családtagok és a szülők állampolgársága szerinti állam vonatkozásában kell tanúsítani. E gyakorlati nehézségekkel járó ténybizonyításhoz nyújtott igazgatási segítség - a szóba jöhető államok magyar külképviseleteinek, illetve az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának bevonásával - a New York-i Egyezmény 25. cikke végrehajtását szolgálja.
A hontalansági eljárásban hozott határozat ellen közigazgatási úton nincs helye jogorvoslatnak, azonban a kérelmező 15 napon belül kérheti a határozat bírósági felülvizsgálatát. A bíróság a döntést megváltoztathatja és kizárólagos illetékességgel a Fővárosi Törvényszék jár el. A hontalansági eljárás - a New York-i Egyezmény 16. cikk 2. bekezdésével összhangban - tárgyi költségmentes.
A törvény a nemzetközi jog szabályainak megfelelően széleskörű jogosítványokat biztosít az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának a hontalanság megállapítására irányuló eljárásban való részvételre, annak bármely szakaszában.
Az idegenrendészeti jogszabályok lehetővé teszik egyes tartózkodási jogcímek esetében az engedélyek meghosszabbítását, mely új eljárás és amelynek eredményeként új engedély kerül kiállításra. Emellett a hosszabb távú tartózkodást lehetővé tevő tartózkodási jogcímek megszerzésének feltétele lehet a korábbi rövidebb idejű tartózkodás. Annak érdekében, hogy a harmadik országbeli állampolgárok a magyarországi tartózkodási idejükkel összefüggő jogaikat megfelelően gyakorolni tudják, szükséges egyértelműen rögzíteni a korábbi jogszabályból levezethető, de abban kifejezetten meg nem jelenő rendelkezést, miszerint az egymáshoz kapcsolódó tartózkodási jogcímek esetén az adatkezelési idő a későbbi tartózkodási jogcímre vonatkozó szabályok szerint alakul.
A törvény meghatározza, hogy a központi idegenrendészeti nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet, vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervet bízhat meg az idegenrendészeti hatóság.
A törvény rész-nyilvántartásonként határozza meg a közhitelesnek minősített adatok körét is.
A törvény szerint a résznyilvántartásokban szereplő adatokat más hatóságok részére a jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából - törvényben meghatározott adatkörben - engedi továbbítani, biztosítva ezáltal a törvényes adatkezelés feltételeit. A törvény részletes felsorolást tartalmaz azon szervekről, akik esetében az adatátadás megvalósulhat. Külön szabályok vonatkoznak a Nemzeti Információs Központnak, a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központnak történő adattovábbításra. Az idegenrendészeti hatóság az általa eszközölt adattovábbításokat nyilvántartja.
A törvény megteremti annak lehetőségét is, hogy az idegenrendészeti hatóságok feladataik ellátása érdekébe adatokat igényeljenek más hatóságoktól, melyek felsorolását a törvény tartalmazza.
A törvény alapján kezelt adatok statisztikai célra felhasználhatóak és azokról személyazonosításra alkalmatlan módon adatok szolgáltathatóak.
A törvény tartalmazza a külpolitikáért felelős miniszter által folytatott eljárásban történő adatkezelés szabályait is.
Az ETIAS rendelet 55. cikk (6) bekezdése szerint, ha a harmadik országbeli állampolgárra alkalmazandóvá vált a 2. cikk (2) bekezdésének d), e), f) vagy l) pontja, az érintett tájékoztathatja az engedélyt kiadó tagállam illetékes hatóságát arról, hogy érvényes utazási engedéllyel rendelkezik, és kérelmezheti a kérelemfájl törlését az ETIAS központi rendszeréből. Ebben az esetben a tagállam illetékes hatóságának ellenőriznie kell, hogy az adott személy rendelkezik-e érvényes utazási engedéllyel, és adott esetben haladéktalanul törölni kell a kérelemfájlt az ETIAS központi rendszeréből.
Az idegenrendészeti hatóság által kiállított okmányok tekintetében ezért adatot kell szolgáltatni az ETIAS nemzeti egység részére a fenti feladat végrehajtásának biztosítása céljából.