adozona.hu
T/6077. számú törvényjavaslat indokolással - a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásával összefüggő törvények módosításáról
T/6077. számú törvényjavaslat indokolással - a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásával összefüggő törvények módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2023. évi CXIV. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 62. § (1) bekezdés i) pontjában az "a pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg lép.
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény
a) 27/C. § (2) bekezdés f) pontjában a "pénzügyi gondnokként" szövegrész helyébe az "önkormányzati csődbiztosként" szöveg,
b) 66. § (5) bekezdésében a "pénzügyi gondnoki" szövegrész helyébe az "önkormányzati csődbiztosi" szöveg
lép.
(...
T/6077. számú törvényjavaslat indokolással - a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásával összefüggő törvények módosításáról
2023. évi CXIV. törvény a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásával összefüggő törvények módosításáról
1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
1. §
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 62. § (1) bekezdés i) pontjában az "a pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg lép.2. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása
2. §
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvénya) 27/C. § (2) bekezdés f) pontjában a "pénzügyi gondnokként" szövegrész helyébe az "önkormányzati csődbiztosként" szöveg,
b) 66. § (5) bekezdésében a "pénzügyi gondnoki" szövegrész helyébe az "önkormányzati csődbiztosi" szöveg
lép.
3. A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény módosítása
3. §
(1) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Adósságrendezési eljárást kezdeményezhet
a) a helyi önkormányzat hitelezője, valamint
b) a helyi önkormányzat, ha lejárt tartozásainak összege meghaladja e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott összeget vagy mértéket."
(2) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 4. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Az eljárás kezdő időpontja az a nap, amelyen a kérelem a bírósághoz érkezik."
4. §
(1) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 5. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:"(1a) Azon helyi önkormányzat esetében, amely a Kormány kijelölése alapján társadalmi felzárkózást elősegítő programban (a továbbiakban: felzárkózást elősegítő programban) vesz részt, a polgármester az (1) bekezdésben foglalt tájékoztatással egyidejűleg megkeresi a társadalmi felzárkózásért felelős minisztert az önkormányzati csődbiztos 9. § (2a) bekezdés szerinti kijelölése érdekében. A társadalmi felzárkózásért felelős miniszter a megkereséstől számított 10 napon belül értesíti a polgármestert az általa kijelölt önkormányzati csődbiztos személyéről és elérhetőségéről."
(2) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 5. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Az adósságrendezési eljárás megindítása iránti kérelemhez csatolni kell)
"d) azon helyi önkormányzat esetében, amely felzárkózást elősegítő programban vesz részt, a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter által kijelölt önkormányzati csődbiztos nevét és elérhetőségét, ennek hiányában a polgármester nyilatkozatát arról, hogy a miniszter az (1a) bekezdés szerinti határidőben nem értesítette az önkormányzati csődbiztos kijelöléséről."
5. §
A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 6. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:"(4) Azon helyi önkormányzat esetében, amely felzárkózást elősegítő programban vesz részt, a polgármester a (3) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételével egyidejűleg megkeresi a társadalmi felzárkózásért felelős minisztert az önkormányzati csődbiztos 9. § (2a) bekezdés szerinti kijelölése érdekében. A miniszter a megkereséstől számított 5 napon belül értesíti a polgármestert az általa kijelölt önkormányzati csődbiztos személyéről és elérhetőségéről.
(5) A (4) bekezdés szerinti esetben a polgármester a (3) bekezdés szerinti nyilatkozatában megjelöli a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter által kijelölt önkormányzati csődbiztos nevét és elérhetőségét, ennek hiányában azt a tényt, hogy a miniszter a (4) bekezdés szerinti határidőben nem értesítette az önkormányzati csődbiztos kijelöléséről."
6. §
A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"7. §
(1) Ha adósságrendezési eljárás van folyamatban, a hitelező az adósságrendezési eljárás megindításának időpontjában fennálló (lejárt és le nem járt) követelését kizárólag az adósságrendezési eljárásban érvényesítheti.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően az a hitelező, akinek az adósságrendezési eljárás megindításának időpontjában le nem járt tartozása áll fenn és az adósságrendezési eljárás megindításáról az önkormányzati csődbiztos a 15. § (1a) bekezdése alapján nem értesítette, és ezáltal fennálló követelését nem tudta érvényesíteni, követelését az adósságrendezési eljárásban kötött egyezséget, vagy a vagyon felosztását követően hozott eljárást befejező végzés jogerőre emelkedésétől számított 2 év eltelte után érvényesítheti."
7. §
A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 9. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:"(2a) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően azon helyi önkormányzat esetében, amely felzárkózást elősegítő programban vesz részt, a bíróság a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter által megnevezett önkormányzati csődbiztost jelöli ki a (2) bekezdés szerinti végzésben. Ha a miniszter az e törvény szerinti határidőben nem nevezi meg az önkormányzati csődbiztos személyét, akkor a bíróság a (2) bekezdésben foglaltak szerint jár el.
(2b) A társadalmi felzárkózásért felelős miniszter önkormányzati csődbiztosként olyan civilszervezetet jelölhet ki, amely a (2a) bekezdés szerinti helyi önkormányzatnál a felzárkózást elősegítő programban a kijelölés érdekében történő megkeresést megelőzően legalább egy éve részt vesz. A kijelölés részletes előírásait a Kormány rendeletében szabályozza."
8. §
A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 11. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(4) A hitelezői igények bejelentésére rendelkezésre álló 75 napos határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemnek nincs helye."
9. §
A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 13. §-a a következő (3)-(7) bekezdéssel egészül ki:"(3) Az adósságrendezési eljárás alatt az önkormányzati képviselő, a bizottság tagja, a részönkormányzat elnöke, a társulási tanács elnöke, a tanácsnok, valamint a polgármestert általános jogkörrel helyettesítő alpolgármester kivételével az alpolgármester az adósságrendezés megindítását követő 30 napon belül a polgármesterhez benyújthatja az önkormányzatokért felelős miniszternek az Mötv. 35. § (2b) és a 80. § (2b) bekezdésében meghatározott egyedi döntésén alapuló felmentés megadására irányuló kérelmét.
(4) A polgármester az adósságrendezés megindítását követő 38 napon belül a helyi önkormányzatokért felelős miniszternek továbbítja a (3) bekezdés alapján beérkezett kérelmet, az önkormányzati csődbiztosnak a tiszteletdíj kifizetésének az adósságrendezési eljárás eredményességére gyakorolt hatását bemutató tájékoztatójával együtt.
(5) A helyi önkormányzatokért felelős miniszter a kérelemről a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül az adósságrendezési eljárás idejére kiterjedő hatállyal dönt.
(6) Ha az adósságrendezési eljárás alá vont helyi önkormányzat képviselő-testülete a válságköltségvetési rendeletét az adósságrendezés megindításának időpontját követő 90 napon belül nem fogadja el, a helyi önkormányzatokért felelős miniszternek az (5) bekezdés alapján hozott döntésétől függetlenül az önkormányzati képviselő, a bizottság tagja, a részönkormányzat elnöke, a társulási tanács elnöke, a tanácsnok, valamint a polgármestert általános jogkörrel helyettesítő alpolgármester kivételével az alpolgármester részére tiszteletdíj nem állapítható meg.
(7) Az önkormányzati csődbiztos a helyi önkormányzatokért felelős minisztert a (6) bekezdésben meghatározottak fennállásáról soron kívül tájékoztatja."
10. §
A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 14. § (2) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:(A pénzügyi gondnok)
"i) a helyi önkormányzat vagyonelemeinek áttekintését követően kezdeményezheti a képviselőtestületnél a helyi önkormányzat feladatellátásához nem szükséges vagyontárgyak forgalomképes vagyonkörbe történő minősítését és egyúttal a helyi önkormányzat vagyonával való gazdálkodásról szóló önkormányzati rendelet felülvizsgálatát;
j) a bíróság általi kijelölését követő 15 napon belül felhívja a polgármestert és a képviselő-testületet, hogy az adósságrendezési eljárás megindítását követő 75 napon belül gondoskodjanak a helyi önkormányzat fizetési számlájának kincstár általi vezetéséről, és tegyék meg a szükséges intézkedéseket a helyi önkormányzat kincstáron kívüli, forintban vagy devizában vezetett fizetési számláinak megszüntetése érdekében."
11. §
A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 15. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:"(1a) Az önkormányzati csődbiztos az adósságrendezési eljárás megindításának időpontját követő 40 napon belül írásban felszólítja a le nem járt tartozással rendelkező hitelezőket, hogy követeléseiket az adósságrendezési eljárás megindítását elrendelő végzés közzétételétől számított 75 napon belül a részére jelentsék be, és egyidejűleg tájékoztatja a hitelezőket a követelésük bejelentése elmulasztásának a jogi következményeiről és az adósságrendezési eljárás megindítását elrendelő végzés közzétételének napjáról."
12. §
A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) A helyi önkormányzat a válságköltségvetéssel nem finanszírozhat olyan egészségügyi, szociális, oktatási intézményt, amelynek kihasználtsága az 50%-ot nem éri el, kivéve, ha a településen intézménytípusonként csak egy intézmény üzemel."
13. §
(1) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 29. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:"(3a) Az önkormányzati csődbiztos az adósságrendezésbe vonható vagyon körének meghatározása során figyelembe veszi azon vagyonelemeket is, amelyeket a 14. § (2) bekezdés i) pontja szerinti javaslatának megtétele során az önkormányzati feladatellátáshoz nem szükséges vagyonelemnek minősített."
(2) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 29. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
"(8) A helyi önkormányzat vagyonával való gazdálkodásról szóló önkormányzati rendeletet a bíróságnak a (6) bekezdésében meghatározott jogerős végzésében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni."
14. §
(1) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 30. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[A pénzügyi gondnok a 29. § (6) bekezdésében meghatározott jóváhagyó végzés jogerőre emelkedését követő]
"b) 60 napon belül köteles megkísérelni a helyi önkormányzat adósságrendezésbe vonható vagyonának nyilvános értékesítését a forgalomban elérhető legmagasabb áron. A vagyon értékesítése során - a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 14. § (2) bekezdése, valamint a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 86. § (1) bekezdése alapján az államot megillető elővásárlási jogot követően - a hitelezőket elővásárlási jog illeti meg. A 60 napos határidő a 28. § szerinti módon egy alkalommal meghosszabbítható. Az önkormányzati csődbiztos a határidő lejártát követő 30 napon belül az adósságrendezésbe vonható vagyon hitelezők részére történő felosztására tesz javaslatot. A hitelezői igények kielégítése történhet pénzzel, illetve az értékesítetlen vagyontárgyak hitelezők részére történő átadásával is. Ez utóbbi esetben meg kell állapítani - a kielégítési sorrend és a hitelezői követelések arányának megfelelően -, hogy a hitelezők a helyi önkormányzat vagyonából milyen arányban részesednek."
(2) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 30. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Ha az adósságrendezésbe bevont vagyon ingatlan, akkor az ingatlan becsértékének a megállapítását ingatlanforgalmi szakértő végzi."
15. §
A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 33. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) A bíróság által kijelölt önkormányzati csődbiztos igazolt költségeit és az általa igénybe vett szakértők díját a helyi önkormányzat az esedékességkor fizeti ki. Az önkormányzati csődbiztos erről az egyezség, illetve a vagyonfelosztási javaslat benyújtásával egyidejűleg a bíróságnak tételes elszámolást nyújt be, megindokolva a szakértő igénybevételének szükségességét."
16. §
A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 34. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Ha a helyi önkormányzat az egyezséghez szükséges feltételeket pénzügyi intézménytől felvett hitellel teremti meg (reorganizációs hitel), úgy a központi költségvetés az esedékes kamattörlesztésre, annak egy részére a reorganizációs hitel teljes futamidejére vagy annak egy részére a miniszter döntése alapján kamatmentes visszatérítendő támogatást, vagy vissza nem térítendő támogatást nyújthat."
17. §
A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény V. Fejezete a következő 34/E. §-sal egészül ki:"34/E. §
(1) Az önkormányzat pénzügyi-gazdasági helyzetének erősítése, a takarékos, szabályszerű, eredményes működés érdekében az adósságrendezési eljárást befejező végzés jogerőre emelkedését követő két évig
a) a helyi önkormányzat fizetési számláját a kincstár vezeti,
b) az államháztartásról szóló törvény szerinti költségvetési biztos kerül kijelölésre a településre,
c) az önkormányzat olyan fejlesztési pályázaton - kivéve a vis maior támogatás - nem vehet részt, amely a pályázótól önrész biztosítását követeli meg.
(2) Az adósságrendezési eljárás jogerős befejezését követő 180 napon belül az önkormányzati képviselő, a bizottság tagja, a részönkormányzat elnöke, a társulási tanács elnöke, a tanácsnok, valamint a polgármestert általános jogkörrel helyettesítő alpolgármester kivételével az alpolgármester a polgármesterhez benyújthatja az Mötv. 35. § (2b) és a 80. § (2b) bekezdésben meghatározott, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter egyedi döntésén alapuló felmentés megadására irányuló kérelmét.
(3) A polgármester a (2) bekezdés alapján beérkezett kérelmeket együtt, a (4) bekezdés szerinti 180 nap leteltét követő 8 napon belül a helyi önkormányzatokért felelős miniszternek továbbítja, a költségvetési biztosnak a tiszteletdíj kifizetésének a helyi önkormányzat gazdasági helyzetére, pénzügyi stabilitására gyakorolt hatását bemutató tájékoztatásával együtt.
(4) A helyi önkormányzatokért felelős miniszter a kérelemről a beérkezésétől számított 8 napon belül az adósságrendezési eljárás jogerős befejezésétől számított két éves időtartamra kiterjedően dönt."
18. §
A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény VI. Fejezete a következő 39. §-sal egészül ki:"39. §
Az e törvénynek a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásával összefüggő törvények módosításáról szóló 2023. évi............törvénnyel (a továbbiakban: Módtv3.) megállapított 2. § a) és c) pontját, 4. § (1) és (1a) bekezdését, 5. § (1) és (1a) bekezdését, 5. § (3) bekezdését, 6. § (4) és (5) bekezdését, 7. §-át, 9. § (2a) és (2b) bekezdését, 10. § (2) bekezdés e) és f) pontját, 11. § (4) és (5) bekezdését, 13. § (3)-(6) bekezdését, 14. § (2) és (5) bekezdését, 15. § (1a) bekezdését, 18. § (3) bekezdését, 29. § (3a) bekezdését, a 29. § (8) bekezdését, 30. § (1) bekezdés b) pontját, 30. § (1a) bekezdését, 34. § (1) bekezdését, 34/E. §-át, 35. § (2) bekezdés a) és d) pontját, valamint 1. mellékletét a Módtv3. hatálybalépését követően indult adósságrendezési eljárásokban kell alkalmazni."
19. §
A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény Melléklete helyébe az 1. melléklet lép.20. §
A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény1. 2. § a) pontjában az "önkormányzat;" szövegrész helyébe az "önkormányzat, valamint az átalakult nemzetiségi önkormányzat;" szöveg,
2. 2. § c) pontjában az "a pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg és a "vitatott;" szövegrész helyébe a "vitatott. A Magyar Államkincstár (a továbbiakban: kincstár) a helyi önkormányzat nettó finanszírozásából adódó tartozásával összefüggésben nem minősül hitelezőnek, az ilyen tartozás megfizetése az államháztartásról szóló törvény rendelkezései szerint történik;" szöveg,
3. 3. § (4) bekezdés b) pontjában az "a pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg,
4. 3. § (4) bekezdés c) pontjában az "a pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg,
5. 3. § (4) bekezdés d) pontjában az "a pénzügyi gondnoknak" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztosnak" szöveg és az "a pénzügyi gondnokot" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztost" szöveg,
6. 3. § (4) bekezdés f) pontjában az "a pénzügyi gondok" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg,
7. 5. § (1) bekezdésében a "képviselő-testület a" szövegrész helyébe a "képviselő-testület - a 4. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra figyelemmel - a" szöveg,
8. 9. § (2) bekezdésében az "a pénzügyi gondnokot" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztost" szöveg,
9. 9. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a "pénzügyi gondnoknak" szövegrész helyébe az "önkormányzati csődbiztosnak" szöveg,
10. 9. § (3) bekezdés b) pontjában a "pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "önkormányzati csődbiztos" szöveg,
11. 10. § (2) bekezdés e) pontjában a "60" szövegrész helyébe a "75" szöveg és az "a pénzügyi gondnokhoz" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztoshoz" szöveg,
12. 10. § (2) bekezdés f) pontjában a "11. § (4) bekezdés b) pontjában" szövegrész helyébe a "7. §-ban" szöveg,
13. 10. § (2) bekezdés g) pontjában az "a pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg,
14. 10. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében az "a pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg,
15. 10. § (5) bekezdésében a "pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg és az "a pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg,
16. 11. § (3) bekezdésében az "a pénzügyi gondnoknak" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztosnak" szöveg,
17. 11. § (5) bekezdésében a "(4) bekezdés b) pontjában" szövegrész helyébe a "7. §-ban" szöveg,
18. 12. § (1) bekezdésében az "a pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg,
19. 13. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az "a pénzügyi gondnoknak" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztosnak" szöveg,
20. 13. § (2) bekezdés h) pontjában az "a pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg,
21. "A pénzügyi gondnok feladatai, hatásköre" alcím címében az "A pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "Az önkormányzati csődbiztos" szöveg,
22. 14. § (1) bekezdésében az "A pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "Az önkormányzati csődbiztos" szöveg és az "a pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg,
23. 14. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az "A pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "Az önkormányzati csődbiztos" szöveg,
24. 14. § (3) bekezdésében az "A pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "Az önkormányzati csődbiztos" szöveg,
25. 14. § (4) bekezdésében az "a pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg és az "a pénzügyi gondnokot" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztost" szöveg,
26. 14. § (5) bekezdésében az "a pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg és az "a pénzügyi gondnokot" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztost" szöveg,
27. 15. § (1) bekezdésében az "A pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "Az önkormányzati csődbiztos" szöveg,
28. 15. § (2) bekezdésében az "a pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg és az "a pénzügyi gondnokot" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztost" szöveg,
29. 16. § (1) bekezdésében az "a pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg,
30. 16. § (2) bekezdésében az "a pénzügyi gondnok" szövegrészek helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg és az "A pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "Az önkormányzati csődbiztos" szöveg,
31. 19. § (1) bekezdésében az "a pénzügyi gondnoknak" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztosnak" szöveg,
32. 19. § (4) bekezdésében az "a pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg,
33. 20/A. § (1) bekezdésében az "a pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg,
34. 21. §-ában az "a pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg,
35. 22. § (1) bekezdésében az "a pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg,
36. 22. § (2) bekezdésében az "a pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg és az "a pénzügyi gondnokot" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztost" szöveg,
37. 22. § (3) bekezdésében az "A pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "Az önkormányzati csődbiztos" szöveg,
38. 22. § (4) bekezdésében az "a pénzügyi gondnoknak" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztosnak" szöveg,
39. 22. § (5) bekezdésében az "a pénzügyi gondnokot" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztost" szöveg és az "a pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg,
40. 22/A. § (1) bekezdésében az "a pénzügyi gondnok" szövegrészek helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg,
41. 23. § (1) bekezdésében az "a pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg,
42. 25. § (1) bekezdésében az "a pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg,
43. 25. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az "a pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg,
44. 25. § (4) bekezdésében az "a pénzügyi gondnokot" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztost" szöveg és az "a pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg,
45. 25. § (5) bekezdésében az "a pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg,
46. 26. §-ában az "a pénzügyi gondnokot" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztost" szöveg, az "a pénzügyi gondnoknak" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztosnak" szöveg és az "a pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg,
47. 28. §-ában az "a pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg,
48. 29. § (2) bekezdésében az "a pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg,
49. 29. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében az "A pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "Az önkormányzati csődbiztos" szöveg,
50. 29. § (4) bekezdésében az "A pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "Az önkormányzati csődbiztos" szöveg,
51. 29. § (5) bekezdésében az "A pénzügyi gondnok" szövegrészek helyébe az "Az önkormányzati csődbiztos" szöveg, az "a pénzügyi gondnoknak" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztosnak" szöveg és az "a pénzügyi gondnokot" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztost" szöveg,
52. 29. § (6) bekezdésében az "a pénzügyi gondnok" szövegrészek helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg és az "a pénzügyi gondnokot" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztost" szöveg,
53. 29. § (7) bekezdésében az "a pénzügyi gondnoknak" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztosnak" szöveg,
54. 30. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "A pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "Az önkormányzati csődbiztos" szöveg,
55. 30. § (4) bekezdésében az "a pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg,
56. 32. § (1) bekezdésében az "A pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "Az önkormányzati csődbiztos" szöveg,
57. 32. § (3) bekezdésében az "a pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg,
58. 32. § (4) bekezdésében az "a pénzügyi gondnokot" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztost" szöveg és az "a pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg,
59. 32. § (5) bekezdésében az "a pénzügyi gondnokot" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztost" szöveg és az "a pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg,
60. 33. § (1) bekezdésében a "pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe a "bíróság által kijelölt önkormányzati csődbiztos" szöveg,
61. 33. § (2) bekezdésében a "pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe a "bíróság által kijelölt önkormányzati csődbiztos" szöveg,
62. 35. § (2) bekezdés a) pontjában az "a pénzügyi gondnokok névjegyzékére, a pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztosok névjegyzékére, az önkormányzati csődbiztos" szöveg és a "tevékenységére vonatkozó" szövegrész helyébe a "tevékenységére, továbbá az önkormányzati csődbiztosként kijelölhető civilszervezet kiválasztásának feltételeire és tevékenységére vonatkozó" szöveg,
63. 35. § (2) bekezdés b) pontjában a "pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe a "bíróság által kijelölt önkormányzati csődbiztos" szöveg,
64. 35. § (2) bekezdés d) pontjában a "szabályokat rendeletben" szövegrész helyébe a "szabályokat és az adósságrendezési eljárás kezdeményezésének alapjául szolgáló összeget vagy mértéket rendeletben" szöveg
lép.
4. Az ingatlan nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása
21. §
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 73/B. § (1) bekezdésében az "a pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg lép.5. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítása
22. §
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvénya) 29. § (4) bekezdésében a "pénzügyi gondnokára" szövegrész helyébe az "önkormányzati csődbiztosára" szöveg,
b) 29. § (5) bekezdésében az "a pénzügyi gondnokot" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztost" szöveg
lép.
6. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályiról szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása
23. §
A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 118. § (3) bekezdés d) pontjában a "pénzügyi gondnokkal" szövegrész helyébe az "önkormányzati csődbiztossal" szöveg lép.7. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosítása
24. §
A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 153. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Ahol e törvény eltérően nem rendelkezik, a nemzetiségi önkormányzatokra és az átalakult nemzetiségi önkormányzatokra alkalmazni kell a helyi önkormányzatokra vonatkozó jogszabályokat, azzal, hogy a helyi önkormányzatok adósságrendezésére vonatkozó rendelkezések kizárólag az átalakult nemzetiségi önkormányzatok esetében alkalmazhatóak."
8. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása
25. §
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 35. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:"(2a) Ha a helyi önkormányzattal szemben adósságrendezési eljárás indul, az adósságrendezési eljárás alatt és az adósságrendezési eljárás jogerős befejezését követő két évig az önkormányzati képviselő, a bizottság tagja, a részönkormányzat elnöke, a társulási tanács elnöke és a tanácsnok nem jogosult tiszteletdíjra és természetbeni juttatásra és számára a költségtérítésen felül egyéb jogcímen sem lehet személyi juttatást megállapítani.
(2b) A helyi önkormányzatokért felelős miniszter a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvényben meghatározott eljárás szerinti egyedi döntése alapján a (2a) pontban foglaltak alól a tiszteletdíj tekintetében felmentést adhat abban az esetben, ha megállapítható, hogy a kérelmező nem vett részt a helyi önkormányzat gazdálkodását kedvezőtlenül befolyásoló döntéshozatali eljárásban, vagy a döntéssel nem értett egyet."
26. §
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 75. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:"(1a) Az adósságrendezési eljárás megindításának napjától az adósságrendezési eljárás jogerős befejezését követő két évig csak a polgármestert általános jogkörrel helyettesítő főállású alpolgármester jogviszonyának megszűnése esetén választható új főállású alpolgármester."
27. §
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 80. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:"(2a) Ha a helyi önkormányzattal szemben adósságrendezési eljárás indul, az adósságrendezési eljárás alatt és az adósságrendezési eljárás jogerős befejezését követő két évig a polgármestert általános jogkörrel helyettesítő alpolgármester kivételével az alpolgármester nem jogosult tiszteletdíjra és számára a költségtérítésen felül egyéb jogcímen sem lehet személyi juttatást megállapítani.
(2b) A helyi önkormányzatokért felelős miniszter a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvényben meghatározott eljárás szerinti egyedi döntése alapján a (2a) pontban foglaltak alól a tiszteletdíj tekintetében felmentést adhat abban az esetben, ha megállapítható, hogy az alpolgármester nem vett részt a helyi önkormányzat gazdálkodását kedvezőtlenül befolyásoló döntéshozatali eljárásban, vagy a döntéssel nem értett egyet."
28. §
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvénya) 13. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "valamint" szövegrész helyébe az "és" szöveg,
b) 111. § (5) bekezdésében a "végzi" szövegrész helyébe a "látja el" szöveg
lép.
9. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása
29. §
A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10/B. § (5) bekezdésében a "generálhat" szövegrész helyébe az "eredményezhet" szöveg lép.10. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása
30. §
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény a következő alcímmel egészül ki:"27/A. Költségvetési biztos
39/A. §
(1) Ha a helyi önkormányzat a költségvetési év hatodik hónapjáról, a kilencedik hónapjáról és a tizenkettedik hónapjáról szóló időközi költségvetési jelentés közül kettőt a jogszabályi határidőt követő 30 napon belül nem teljesíti, vagy az időközi mérlegjelentés alapján a 90 napon túl lejárt kötelezettségek összege meghaladja a helyi önkormányzat tárgyévet megelőző évi költségvetési bevételének 30%-át, a helyi önkormányzat 12 hónapig, továbbá - ha a helyi önkormányzattal szemben adósságrendezési eljárás indult - az adósságrendezési eljárás jogerős befejezését követő 24 hónapig köteles a kincstár elnöke által megbízott költségvetési biztos helyi önkormányzat gazdasági stabilitásának megteremtése érdekében hozott intézkedéseinek tűrésére.
(2) A költségvetési biztos további feladatait a Kormány rendeletben határozza meg."
31. §
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 60/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) A helyi önkormányzat kérelme alapján a visszafizetési és kamatfizetési kötelezettségére vonatkozóan - a késedelmi kamat és az 53/A. § (2) bekezdés szerinti ügyleti kamat kivételével - a kincstár legfeljebb tizenkét havi, a Kormány kijelölése alapján társadalmi felzárkózást elősegítő programban részt vevő önkormányzatok esetében legfeljebb 24 havi részletfizetést engedélyezhet, ha a kérelmező igazolja, hogy kötelező feladatainak ellátását az egyösszegű visszafizetés veszélyeztetné. A részletfizetésről hozott határozattal szemben nincs helye fellebbezésnek. A részletfizetési kérelem benyújtására meghatározott határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának nincs helye. A részletfizetési kérelem elbírálására vonatkozó eljárás során szünetelésnek nincs helye."
32. §
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 79. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) A kincstárban fizetési számlát kötelesek vezetni
a) a térségi fejlesztési tanácsok és azok költségvetési szervként működő munkaszervezetei,
b) a vármegyei önkormányzatok és a vármegyei önkormányzatok önkormányzati hivatalai,
c) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa,
d) a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap,
e) az MNV Zrt.,
f) a Diákhitel Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság,
g) a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MVH),
h) az Országgyűlés által, a Kormány által és a vármegyei önkormányzat által alapított közalapítványok,
i) az olyan nonprofit gazdasági társaságok, amelyekben az állam legalább az Nvt. szerinti többségi befolyással rendelkezik,
j) a 6/B. § (3) bekezdése szerinti, jogszabály által kijelölt, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerint hitelintézetnek nem minősülő nem költségvetési szervi formában működő kezelő szerv, ide nem értve a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kiadások alcím kezelő szerveként kijelölt gazdasági társaságot
k) Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
l) az adósságrendezési eljárás alatt álló önkormányzatok, az adósságrendezési eljárás során és az adósságrendezési eljárás jogerős befejezését követő két évig
[az a)-l) pont a továbbiakban együtt: kincstári körön kívüli számlatulajdonosok]."
33. §
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdése a következő 13. ponttal egészül ki:(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
"13. a költségvetési biztos megbízásának feltételeit, módját, az ezzel kapcsolatos kizárási, összeférhetetlenségi okokat és körülményeket, a költségvetési biztos feladatait, intézkedéseit, a költségvetési biztos tevékenységével, helyettesítésével, kapcsolatos szabályokat,"
34. §
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 73. alcíme a következő 111/O. §-sal egészül ki:"111/O. §
E törvénynek a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásával összefüggő törvények módosításáról szóló 2023. évi............törvénnyel (a továbbiakban: Módtv. 5) megállapított 39/A. § (2) bekezdését és 79. § (2) bekezdés k) pontját a Módtv. 5. hatálybalépését követően indult adósságrendezési eljárásokban kell alkalmazni."
35. §
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvénya) 23. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a "költségvetése tartalmazza" szövegrész helyébe a "költségvetése az alábbiakat tartalmazza" szöveg,
b) 63. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "szerv" szövegrész helyébe a "szervnek az" szöveg,
c) 68/B. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "önkormányzat, nemzetiségi" szövegrész helyébe az "önkormányzat, a nemzetiségi" szöveg és a "társulás," szövegrész helyébe az "a társulás, a" szöveg
lép.
11. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény módosítása
36. §
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 35. § (1) bekezdésében az "a pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg lép.12. Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény módosítása
37. §
Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény 60. § (2) bekezdés c) pontjában a "pénzügyi gondnokkal" szövegrész helyébe az "önkormányzati csődbiztossal" szöveg lép.13. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása
38. §
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 161. § (2) bekezdés c) pontjában a "pénzügyi gondnokkal" szövegrész helyébe az "önkormányzati csődbiztossal" szöveg lép.14. A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény módosítása
39. §
A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 199. § (1) bekezdés d) pontjában a "pénzügyi gondnokkal" szövegrész helyébe az "önkormányzati csődbiztossal" szöveg lép.15. Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló 2023. évi LV. törvény módosítása
40. §
A Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló 2023. évi LV. törvénya) 3. melléklet 5.1. pont b) alpontjában a "pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe a "bíróság által kirendelt önkormányzati csődbiztos" szöveg,
b) 3. melléklet 5.6. pontjában a "pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "önkormányzati csődbiztos" szöveg és az "A pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "Az önkormányzati csődbiztos" szöveg
lép.
16. Záró rendelkezések
41. §
(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2024. július 1-jén lép hatályba.(2) A 28. § b) pontja, a 9. alcím és a 35. § az e törvény kihirdetését követő napon lép hatályba.
42. §
A 24. §, az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése alapján, a 25-27. § és a 28. § a) pontja, az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.1. melléklet a 2023. évi.....törvényhez
"Melléklet az 1996. évi XXV. törvényhezAz alapvető lakossági szolgáltatások
1. Helyi közösségi közlekedés biztosítása (a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény),
2. A törvényben és az önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek szerint nyújtott gyermekétkeztetés biztosítása [(a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.)],
3. Az óvodai nevelés, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, valamint a nemzetiségek által lakott településen a nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése (a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény),
4. A törvényben és az önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek szerint nyújtott, személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások biztosítása, különösen étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás, nappali ellátás, gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása, gyermekek átmeneti gondozása [a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) és Gyvt.],
5. A helyi közvilágítás biztosítása [a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) és a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény],
6. Azon egyéb szociális alapszolgáltatások, szakosított ellátások és gyermekvédelmi szakellátás megszervezése, amelyeket az önkormányzat az állammal vagy állami szervvel kötött megállapodás, szerződés keretében nyújt (Szoctv. és Gyvt.),
7. Köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátása, különösen a közterületen elhagyott hulladék felszámolása, közterületek tisztán tartása, közterületről összegyűjtött települési hulladék kezelése, rovarok és rágcsálók irtása [a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban: Hulladék tv.) és az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.)],
8. A jogszabály által a települési önkormányzatok számára előírt hulladékgazdálkodási közfeladatok ellátása (Hulladék tv.),
9. A közműves ivóvízellátással és a közműves szennyvízelvezetéssel és -tisztítással kapcsolatos víziközmű-szolgáltatási feladatok elvégzése (a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény),
10. A kegyeleti közszolgáltatással kapcsolatos, törvényben meghatározott kötelező feladatok ellátása (a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény),
11. A helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, az árvíz- és belvízelvezetés, a vízgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának biztosítása, így különösen: a település belterületén a csapadékvízzel történő gazdálkodás; a település nem közműves ivóvízellátásáról történő gondoskodás; a településen található szennyvízbekötés nélküli ingatlanok esetében a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésének szervezéséről és ellenőrzéséről történő gondoskodás (a vízgazdálkodásról szóló 1995 évi LVII. törvény),
12. A helyi közutak tekintetében a közútkezelői feladatok ellátása, a közúthálózat fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése, valamint a közúti közlekedéssel összefüggő helyi önkormányzati feladatok ellátása törvény szerint [a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.)],
13. A helyi közutakon, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban és egyéb közterületeken járművel történő várakozás biztosítását célzó közszolgáltatás (Kkt. és Mötv.),
14. Ismeretlen tulajdonos esetén az állati eredetű melléktermék elszállítása, ártalmatlanná tétele (az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény),
15. Belterületi kóbor állatok befogása, elhelyezése, ebösszeírás, az állat életének kioltásával kapcsolatban felmerült igazolt költségek megtérítése (az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény),
16. Az egészségügyi alapellátás körébe tartozó kötelező feladatok, így különösen a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás, a fogorvosi alapellátás, valamint törvényben meghatározott módon az ügyeleti ellátás, az iskola-egészségügyi ellátás biztosítása (az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény),
17. A járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézmény törvényben meghatározott módon történő működtetése (Eütv.),
18. A törvényben meghatározott feltételek szerint ellátásra kötelezett települési önkormányzatok által fenntartott, tartós bentlakásos vagy átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények által nyújtott szolgáltatások biztosítása (Szoctv.),
19. A törvényben és az önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek szerint nyújtott, szociális rászorultság alapján járó pénzbeli és természetbeni ellátások biztosítása, különösen települési támogatás, köztemetés, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény (Szoctv. és Gyvt.),
20. A települési könyvtári ellátás biztosítása, törvényben meghatározott közművelődési szolgáltatások biztosítása, muzeális intézmények fenntartása [a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kultv.)],
21. A fővárosi önkormányzatnál a fővárosi kerületek önkormányzatai, közművelődési intézményei, szervezetei és közösségei részére, a közművelődési tevékenységek elősegítése és fejlesztése érdekében közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás, a közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás működési feltételeinek biztosítása (Kultv.),
22. A fővárosi közlevéltár működtetése (a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény),
23. A helyi közfoglalkoztatás megszervezése (Mötv. és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény),
24. A képviselő-testület és a polgármesteri hivatal működtetése, valamint a hivatal dolgozóinak díjazása (bér és közterhei, dologi költségek), kivéve a helyi önkormányzati képviselők és bizottsági tagok tiszteletdíját (Mötv.), 25. Vármegyei önkormányzat, továbbá az átalakult nemzetiségi önkormányzat esetében minden olyan feladat, amelyet a törvény kötelező feladatként meghatároz.
25. Vármegyei önkormányzat, továbbá az átalakult nemzetiségi önkormányzat esetében minden olyan feladat, amelyet a törvény kötelező feladatként meghatároz."
Általános indokolás
A helyi önkormányzatok gazdasági-pénzügyi stabilitásának a megteremtése érdekében szükségessé vált a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárását érintő, illetve annak megelőzését szolgáló jogi szabályozás módosítása.Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdése a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
Részletes indokolás
1-2. §, 15. §, 20-23. §, 28-29. §, 35-40. §
A törvényjavaslat az eddigi terminológiával szemben az önkormányzati csődbiztos terminológiát vezeti be tekintettel arra, hogy az jobban kifejezi azt az állapotot, ami miatt az önkormányzat gazdálkodási önállóságát jelentősen korlátozó feladatkörrel rendelkező személy kerül kijelölésre. Továbbá a Kormány számára jogalkotási felhatalmazó rendelkezések kiegészítésére és egyéb rendelkezések pontosítására vonatkozó javaslatok kerültek meghatározásra.3. §
Mind a helyi önkormányzat, mind annak hitelezője kezdeményezheti az eljárás megindítását, azonban a módosító rendelkezés a helyi önkormányzat által kezdeményezett esetben meghatároz egy minimum értékhatárt, amelyet meghaladó összegű, vagy mértékű tartozás esetén kerülhet sor az adósságrendezési eljárás megindítására. Ez a rendelkezés azt a célt szolgálja, hogy csekély összegű tartozás esetén az önkormányzat ne indíthasson adósságrendezési eljárást, mert az jelentős mértékben korlátozza a helyi önkormányzatok önállóságát és jelentős adminisztratív terhet ró az államigazgatásra.4-5. §, 7. §
A felzárkózó települések estében kiemelt szempont a mélyreható helyismeret megléte. Ennek biztosítása az adósságrendezési eljárás során is prioritást élvez. A módosítás megteremti annak lehetőségét, hogy ilyen érintett település esetében - ez jelenleg 300 halmozottan hátrányos települést jelent - a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter a képviselő-testület adósságrendezési eljárás megindítására irányuló döntése esetén kijelölje a megfelelő ismeretekkel rendelkező civil szervezetet önkormányzati csődbiztosként.Hasonló az eljárásrend abban az esetben is, ha az adósságrendezési eljárás megindítását a hitelező kérelmezi. Ebben az esetben az önkormányzat a bírósági értesítés kézhezvételével egyidejűleg megkeresi a társadalmi felzárkózásért felelős minisztert az önkormányzati csődbiztos kijelölése érdekében. Ha a miniszter kijelölési jogával nem él, a bírósági kijelölés szabályai az irányadók.
6. §, 8. §, 11. §
A módosítás célja, hogy a hitelezői igények érvényesítése fő szabály szerint kizárólag az adósságrendezési eljárásban legyen érvényesíthető, hiszen ha a hitelező az igényét később is érvényesítheti, az hosszú távon bizonytalanságot eredményezhet az önkormányzat gazdálkodásában, és nem segíti a nehéz helyzetbe került, súlyos gazdasági problémákkal küzdő helyi önkormányzat pénzügyi-gazdasági stabilitásnak a megteremtését. Ezért a módosítás - a következők szerinti kivétellel - megszünteti azt a jelenleg létező lehetőséget, hogy a hitelező az adósságrendezési eljárás befejezését követő 2 év elteltével ismét kezdeményezhesse az adósságrendezési eljárást úgy, hogy egyébként a már befejezett eljárásban is érvényesíthette volna az igényét.Ugyanakkor a szabályozás a hitelezővédelmi érdekeket szem előtt tartva - egyfajta garanciális szabályként - az önkormányzati csődbiztos részére előírja, hogy az adósságrendezési eljárás megindításának napján le nem járt tartozások hitelezőit közvetlenül és írásban értesítse az adósságrendezési eljárás megindításáról, követelésük bejelentésének határidejéről, elmulasztásának jogi következményéről. Amennyiben az önkormányzati csődbiztos az ilyen igénnyel rendelkező hitelezőt az adósságrendezési eljárás megindításáról nem értesítette, és ezáltal a hitelező a fennálló követelését nem tudta érvényesíteni, követelését az adósságrendezési eljárás jogerős befejezését követő 2 év eltelte után érvényesítheti.
Megemlítendő (ld. 18. § c) pont), hogy az új eljárási szabályok miatt szükséges a hatályos előírások szerinti 60 napos igénybejelentési határidőt 75 napra módosítani, mivel az új értesítési szabállyal is számolni kell.
9. §
A javaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy az adósságrendezési eljárás alatt a helyi önkormányzatokért felelős miniszter kérelemre, egyedi döntése alapján a tiszteletdíj kifizetésének megszüntetése alól felmentést adhasson. A döntés a helyi önkormányzat adott költségvetési helyzetét befolyásolhatja, ezért az adósságrendezési eljárás alatt az önkormányzati csődbiztosnak a kifizetések vonatkozásában a helyi önkormányzat pénzügyi, gazdasági stabilitására gyakorolt tájékoztatása is szükséges.Az adósságrendezési eljárás alatt a mentesítésre a helyi önkormányzatokért felelős miniszter pozitív döntése esetén sem kerülhet sor, ha a képviselő-testület a válságköltségvetési rendeletét nem fogadja el. Ezen eset fennállásáról az önkormányzati csődbiztos soron kívül tájékoztatja a helyi önkormányzatokért felelős minisztert.
10. §
A helyi önkormányzat teljes vagyonelemeinek az önkormányzati csődbiztos javaslata alapján történő felülvizsgálata kötelezővé válik, melynek célja a forgalomképes vagyonkör meghatározása annak érdekében, hogy a helyi önkormányzat pénzügyi mozgástere bővüljön.A javaslat értelmében az adósságrendezési eljárás alá vont önkormányzatok az adósságrendezési eljárás során, és az annak jogerős befejezését követő két évben kötelesek fizetési számlájukat a kincstárnál vezetni. A módosító rendelkezés értelmében az önkormányzati csődbiztos köteles az önkormányzatot felhívni arra, hogy ezen jogszabályi előírásnak való megfelelésről gondoskodjon.
Amennyiben az eljáró bíróság az önkormányzati csődbiztos - beleértve a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter által jelölt önkormányzati csődbiztos is - felmentéséről rendelkezik, ezzel egyidejűleg új önkormányzati csődbiztos kijelöléséről is köteles gondoskodni.
12. §
A rendelkezés a hatályos szabály aktualizálását szolgálja.13. §
A hitelezői érdekek képviselete is elsődleges szempont az adósságrendezési eljárás során. Amennyiben az önkormányzati csődbiztos korábbi kezdeményezése a forgalomképes vagyoni kör bővítésére nem volt eredményes, a vagyonfelosztási javaslatban ennek érvényt szerezhet. Az így elkészült jelentés a bírósághoz benyújtásra kerül, mind az önkormányzat, mind a hitelezők észrevételezhetik, akár személyes meghallgatás is tartható az ügyben.A helyi önkormányzat vagyonával való gazdálkodásról szóló önkormányzati rendeletet a bíróságnak a végzésében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
14. §
A módosítás célja, hogy a helyi önkormányzat adósságrendezésbe bevonható vagyonát főszabály szerint becsérték alatt ne lehessen értékesíteni. Figyelemmel arra, hogy az ingatlanok becsértékének a meghatározása kellő szakértelmet igényel, a szabályozás az ingatlan aktuális piaci értékének a megállapítására ingatlanforgalmi szakértő bevonását teszi kötelezővé. A módosítás rendezi az elővásárlásra jogosultak jog gyakorlásának módját is. Ennek értelmében az elővásárlásra jogosultak csak a véglegesen kialkudott vételár ismeretében nyilatkozhatnak a vételi szándékukról.16. §
Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a helyi önkormányzatok egy része nem rendelkezik olyan forgalomképes vagyontárggyal, amelynek értékesítésével a fizetőképesség helyreállítható, vagy a bejelentett hitelezői igények között meghatározó részt képvisel a pénzintézeti követelés. Ennél fogva a hitelezőkkel történő megegyezés bizonyos esetekben pénzintézeti hitelfelvétellel (reorganizációs hitel) oldható meg. A módosítás lehetőséget biztosít arra, hogy a központi költségvetés - a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter döntése alapján - vissza nem térítendő támogatás formájában is nyújthasson segítséget a kamatok megfizetéséhez.17. §
Az adósságrendezési eljárás alá vont önkormányzatok az adósságrendezési eljárást követően súlyos pénzügyi problémákkal küzdenek, így a módosítás célja a nehéz helyzetbe került önkormányzatok gazdálkodásának szorosabb nyomonkövetése olyan intézkedések bevezetése mentén, amelyek ezen önkormányzatok gazdasági helyzetének a megszilárdítását, a takarékos, szabályszerű, eredményes működését szolgálják.A javaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy az adósságrendezési eljárás lezárását követően a helyi önkormányzatokért felelős miniszter kérelemre egyedi döntése alapján a tiszteletdíj kifizetésének megszüntetése alól felmentést adhasson. A döntés a helyi önkormányzat adott költségvetési helyzetét befolyásolhatja, ezért az adósságrendezési eljárás jogerős befejezését követő két év tekintetében a költségvetési biztosnak a kifizetések vonatkozásában a helyi önkormányzat pénzügyi, gazdasági stabilitására gyakorolt tájékoztatása is szükséges.
18. §, 34. §
A szabály előírja, hogy a törvényjavaslattal bevezetett, az adósságrendezési eljárásra vonatkozó új rendelkezések csak a módosító szabályok hatályba lépését követően indult eljárásokban alkalmazhatóak.19. §
2010. után jelentős mértékben átalakult az állam és a helyi önkormányzatok közötti munkamegosztás, így az időközben megszűnt önkormányzati feladatok a mellékletből törlésre kerültek.24. §
A javaslatban foglaltak a helyi önkormányzatok gazdasági-pénzügyi helyzetének stabilizálódását szolgálják, ezért a jogalkotó a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárására vonatkozó szabályokat az átalakult nemzetiségi önkormányzatokra is kiterjeszti.25-27. §
Az adósságrendezési eljárás megindítását követően az önkormányzati gazdálkodással szemben támasztott alapvető követelmény a takarékosság a hitelezői igények kielégítése, az önkormányzat működőképessége, az önkormányzati kötelező feladatok ellátása, az elvárható szintű közszolgáltatás fenntartása érdekében. Ez a takarékosság megköveteli bizonyos személyi juttatások megvonását, melynek célja a fizetőképesség helyreállítása, a hitelezői érdekek védelme és az önkormányzat gazdálkodásának stabilizálása.A javaslat alapján a képviselő-testület tagjai és választott tisztségviselői - a polgármester általános helyettesítését ellátó társadalmi megbízatású alpolgármester kivételével, akinek az adósságrendezési eljárásban és az önkormányzat fizetőképes gazdálkodásának alakításában hasonlóan fontos szerep jut - nem lesznek jogosultak tiszteletdíjra és számukra egyéb jogcímen (pl. jutalom) sem lesz lehetőség személyi juttatás kifizetésére az adósságrendezési eljárás, illetve az azt követő két éves időtartam alatt.
A javaslat ugyanakkor megteremti annak a lehetőségét, hogy az adósságrendezési eljárás alatt a helyi önkormányzatokért felelős miniszter kérelemre, egyedi döntése alapján a tiszteletdíj kifizetésének a megszüntetése alól felmentést adhat azon képviselők, valamint választott tisztségviselők részére, akik nem járultak hozzá feladatellátásuk során az adósságrendezési eljárás alá vont helyi önkormányzat gazdasági helyzetének a megromlásához.
Az Mötv. módosítása nem érinti a főállású alpolgármesterek jogviszonyát, azonban kimondja, hogy a fentebb említett időtartam alatt újabb főállású alpolgármesteri jogviszony nem létesíthető, ezzel a személyi kiadások további csökkentése érhető el. A szabály ugyanakkor lehetővé teszi, hogy amennyiben a polgármester általános helyettesítését ellátó főállású alpolgármester jogviszonya szűnik meg, ezt az alpolgármesteri tisztséget be lehessen tölteni.
30. §
Költségvetési biztos kijelöléséről a kincstár elnöke dönt. A költségvetési biztos jogköreit, feladatait alacsonyabb szintű jogszabály határozza meg, melynek megalkotására a Kormány kap felhatalmazást. A költségvetési biztos kijelölése a súlyos gazdasági helyzetbe került önkormányzatok gazdálkodásának nyomonkövetését, pénzügyi stabilitásának előmozdítását szolgálja.31. §
A Kormány kiemelt célja a társadalmilag hátrányos helyzetben lévő települések felzárkóztatása, ezért a módosítás a Felzárkózó települések programban részt vevő helyi önkormányzatok esetében lehetőséget biztosít arra, hogy a kincstári tartozások esetében a részletfizetési lehetőséget kiterjeszthesse akár 24 hónapra. Ez a lehetőség az amúgy is többszörösen hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok pénzügyi mozgásterét bővíti és ezzel az adósságrendezés célját, esetleges elkerülését támogatja.32. §
A módosítás célja a nehéz helyzetbe került önkormányzatok gazdálkodásának szorosabb nyomonkövetése olyan intézkedések bevezetése mentén, amelyek ezen önkormányzatok gazdasági helyzetének a megszilárdítását, a takarékos, szabályszerű, eredményes működését szolgálják.33. §
Felhatalmazó rendelkezést tartalmaz a Kormány számára a költségvetési biztos megbízásával kapcsolatos szabályok megalkotására.41. §
Hatálybalépésről szóló rendelkezés, mely a felkészüléshez szükséges időre tekintettel kerül megállapításra.42. §
Sarkalatossági rendelkezés.