Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés
    adozona.hu

    T/6070. számú törvényjavaslat indokolással - a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról

    T/6070. számú törvényjavaslat indokolással - a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról

    Kiválasztott időállapot: Mi ez?
    • Jogterület(ek):
    • Tipus:
    • Érvényesség kezdete: 
    • Érvényesség vége: 
    • Jogszabály indoklása: 2023. évi CVIII. törvény

    MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

    Az Országgyűlés annak érdekében, hogy
    1. az egyes gazdálkodó szervezetek tevékenysége, vagy azoknak egy bizonyos szegmense fenntarthatósági szempontok alapján is objektíven vizsgálható legyen, így a velük üzleti kapcsolatba kerülő, jellemzően pénz- és tőkepiaci szereplők teljesebb képpel rendelkezzenek a szervezetről, vagy annak tevékenységéről;
    2. támogassa az európai zöld megállapodás megvalósítását, valamint összhangban legyen az Európai Unióban hatályban lévő fenntarthatósági keretrends...

    Csak a jogszabály szövegének mutatása
    T/6070. számú törvényjavaslat indokolással - a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról
    2023. évi CVIII. törvény a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról
    Az Országgyűlés annak érdekében, hogy
    1. az egyes gazdálkodó szervezetek tevékenysége, vagy azoknak egy bizonyos szegmense fenntarthatósági szempontok alapján is objektíven vizsgálható legyen, így a velük üzleti kapcsolatba kerülő, jellemzően pénz- és tőkepiaci szereplők teljesebb képpel rendelkezzenek a szervezetről, vagy annak tevékenységéről;
    2. támogassa az európai zöld megállapodás megvalósítását, valamint összhangban legyen az Európai Unióban hatályban lévő fenntarthatósági keretrendszerekkel, szabványokkal és szabályozásokkal, figyelemmel a nemzetközi számviteli elvekre is;
    3. a vállalatok megfelelő információkat hozzanak nyilvánosságra a náluk felmerülő fenntarthatósági kockázatokról és lehetőségekről, továbbá az emberekre és a környezetre gyakorolt hatásukról, és átfogó információkkal rendelkezhessenek a gazdasági szereplők a fenntarthatóság és az egységes vállalati felelősségvállalás helyzetéről és jövőbeli irányairól;
    4. a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, tudatos vállalatirányítás szabályairól a következő törvényt alkotja:
    I. Fejezet
    ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
    1. A törvény hatálya
    1. §
    (1) E törvény hatálya kiterjed azokra a Magyarország területén székhellyel rendelkező
    a) közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő nagyvállalkozásra, amelynél az üzleti évet megelőző üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta a következő határértéket:
    aa) a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot,
    ab) az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot,
    ac) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 500 főt;
    b) nagyvállalkozásra, amelynél az üzleti évet megelőző üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta a következő határértéket:
    ba) a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot,
    bb) az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot,
    bc) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt; és
    c) közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő kis- és középvállalkozásra. (a továbbiakban együtt: vállalkozás).
    (2) E törvény hatálya kiterjed a vállalkozás befektetésére, kitettségére, ha annak nagyságrendje, célja vagy aránya okán a vállalkozás stratégiája, politikája vagy szabályzatai alapján a fenntarthatóság szerepe vagy megközelítése meghatározó.
    (3) E törvény rendelkezéseit köteles betartani az az (1)-(2) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezet, amely e törvény szerinti ESG adatszolgáltatást önként vagy szerződésben vállalja, illetve számára jogszabály az ESG adatszolgáltatást kötelezővé teszi.
    (4) E törvény hatálya kiterjed a Magyarországon
    a) ESG tanúsítókra;
    b) fenntarthatósági tanácsadási szolgáltatást nyújtó természetes és jogi személyekre (a továbbiakban: ESG tanácsadó);
    c) fenntarthatósági szoftvereket forgalmazó és gyártó vállalatokra;
    d) ESG tanácsadókat oktató intézményekre.
    (5) E törvény hatálya nem terjed ki
    a) a Magyarország területén székhellyel rendelkező, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő mikrovállalkozásra, illetve
    b) a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 39. §-ában meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyekre, szervezetekre és tevékenységekre.
    2. §
    (1) Annak a
    a) belföldi székhelyű leányvállalatnak, amely közérdeklődésre számot tartó nagyvállalkozásnak vagy kis- és középvállalkozásnak minősül, és amelynek legfelső szintű anyavállalata harmadik ország jogának hatálya alá tartozik, vagy
    b) belföldi székhelyű fióktelepnek, amely az előző pénzügyi évben 40 millió eurót meghaladó nettó árbevételt ért el, és amely egy olyan harmadik ország jogának hatálya alá tartozó vállalkozás fióktelepe, amely nem rendelkezik az a) pont szerinti leányvállalattal,
    a 24. §-ban foglaltaktól eltérően olyan, a Kormány által rendeletben meghatározott tartalmú ESG beszámolót kell készítenie és közzétennie, amely a harmadik országbeli legfelső szintű anyavállalat vagy vállalkozás csoportszintjéig, illetve ha erre nincs lehetőség, egyedi szintjéig tartalmaz információkat a fenntarthatósági kérdések tekintetében.
    (2) Az (1) bekezdésben foglaltakat azon leányvállalat és fióktelep tekintetében kell alkalmazni, amelynek esetében a harmadik országbeli anyavállalat vagy vállalkozás - csoport szinten vagy ha erre nincs lehetőség, egyéni szinten - az elmúlt két egymást követő pénzügyi év mindegyikében 150 millió eurót meghaladó nettó árbevételt ért el az Európai Unióban.
    2. Alapelvek
    3. §
    (1) A vállalkozás által közzétett ESG beszámoló és a 40. § (1) bekezdése szerint a vállalkozásokról vezetett nyilvántartás nyilvános, tartalmuk korlátozás nélkül megismerhető és bárki által megtekinthető.
    (2) A vállalkozás a fenntarthatósági átvilágítási célú kötelezettségek teljesítése során érvényesíti az információk átláthatóságának követelményét.
    4. §
    A vállalkozásnak a kettős lényegesség elvének megfelelően a fenntarthatósági átvilágítási célú kötelezettségei keretében - az üzleti titok sérelme nélkül - bárki számára megismerhetővé kell tennie
    a) azt, hogy a fenntarthatósági kérdések hogyan befolyásolják a vállalkozás teljesítményét, helyzetét és fejlődését,
    b) a vállalkozásnál felmerülő fenntarthatósági kockázatokat és lehetőségeket, valamint
    c) az a) és b) pontban felsoroltak emberekre és környezetre gyakorolt hatásait.
    5. §
    A vállalkozás a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeinek teljesítése és jogainak gyakorlása során a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően jár el.
    6. §
    A vállalkozás üzleti tevékenysége során a környezeti fenntarthatóság elvének érvényesülése érdekében figyelembe veszi a hosszú távú fenntarthatósági lehetőségeket, és gondoskodik azok implementálásáról az üzleti stratégiájába.
    7. §
    (1) A vállalkozás üzleti tevékenysége során vizsgálja és kezeli működésének társadalmi és környezeti hatásait, valamint szerepet vállal a Magyarország Alaptörvényében lefektetett értékek, kiemelten a családbarát működés megvalósításának előmozdításában.
    (2) A vállalkozás a vállalati társadalmi felelősségvállalása keretében kiemelt figyelmet fordít a családok, a nemzet és a kultúra támogatására.
    (3) A vállalkozás a társadalmi felelősségvállalási és környezetvédelmi átvilágítási követelményekkel összhangban kellő gondossággal jár el az ellátási láncai tekintetében azzal a céllal, hogy megelőzze vagy minimálisra csökkentse a vállalkozás társadalmi felelősségvállalási vagy környezeti kockázatokat, illetve megszüntesse a társadalmi felelősségvállalási vagy környezetvédelmi kötelezettségek megsértését.
    3. Értelmező rendelkezések
    8. §
    E törvény alkalmazásában
    1. anyavállalat: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számv. tv.) 3. § (2) bekezdés 1. pontja szerinti fogalom;
    2. csoport: egy anyavállalat és annak minden leányvállalata;
    3. ellátási lánc: a vállalkozás valamennyi termékére és szolgáltatására vonatkozóan minden olyan tevékenység Magyarországon és külföldön, amely a termékek előállításához és a szolgáltatások nyújtásához szükséges a nyersanyagok kitermelésétől a végfelhasználóhoz történő szállításig, ideértve a vállalkozás tevékenységeit a saját üzleti hatáskörében, a közvetlen szállítók tevékenységeit és a közvetett szállítók tevékenységeit;
    4. ESG adatszolgáltatás: minden, fenntarthatósági kérdésekben közzétett információ, ideértve az ESG beszámolót is;
    5. ESG beszámoló minimumkövetelményei: azon információk tartalma, amelyeket a vállalkozás akkor közöl, amikor politikáiról, intézkedéseiről, mérőszámairól vagy céljairól számol be;
    6. ESG biztosító: a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 4. § 11. pontja szerinti, ESG adatszolgáltatási kötelezettséggel összefüggő biztosítási tevékenységet végző jogi személy;
    7. ESG tanúsító: az ESG beszámolót tanúsító, akkreditált megfelelőségértékelő szervezet;
    8. európai fenntarthatósági beszámolási szabvány (ESRS szabvány): az a szabványrendszer, amely alapján a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló irányelv értelmében, a jelentési kötelezettség alá tartozó vállalatok összehangolják fenntarthatósági jelentéseiket;
    9. fenntarthatósági kérdések: környezeti, társadalmi és emberi jogok, valamint irányítási tényezők, ideértve a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének 25. pontjában meghatározott fenntarthatósági tényezőket is;
    10. fióktelep: a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 7. § (2) bekezdése szerinti fióktelep;
    11. IKT-folyamat: a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló 2023. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kibertantv.) 1. § 14. pontja szerinti fogalom;
    12. IKT-szolgáltatás: a Kibertantv. 1. § 15. pontja szerinti fogalom;
    13. IKT-termék: a Kibertantv. 1. § 16. pontja szerinti fogalom;
    14. káros hatás: a környezetre vagy az emberi jogokra gyakorolt olyan káros hatás, amely jellegénél fogva különösen fontos, jelentős számú személyt, illetve jelentős területet érint, visszafordíthatatlan, vagy a hatás jelentkezése előtt fennálló helyzet helyreállításához szükséges intézkedésekre tekintettel különösen nehezen orvosolható;
    15. kettős lényegesség: a kettős lényegesség elve azt biztosítja, hogy a vállalkozások megfelelő információkat hozzanak nyilvánosságra a náluk felmerülő fenntarthatósági kockázatokról és lehetőségekről, továbbá az emberekre és a környezetre gyakorolt hatásukról;
    16. kisvállalkozás: olyan gazdasági társaság, amely esetében az ESG adatszolgáltatási kötelezettség időpontját magában foglaló üzleti évet megelőző üzleti évben a mérlegforduló napján a következő három mutatóérték közül legalább kettő nem haladta meg a következő határértéket:
    a) a mérlegfőösszeg a 4 millió eurót;
    b) az éves nettó árbevétel a 8 millió eurót,
    c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt;
    17. környezeti kockázat: az az állapot, amelyben a ténybeli körülmények alapján kellő valószínűséggel fennáll a higanyról szóló, 2013. október 10-i Minamata Egyezményben, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló, 2001. május 23-i Stockholmi Egyezményben, vagy a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának és ártalmatlanításának ellenőrzéséről szóló, 1989. március 22-i Bázeli Egyezményben foglalt tilalmak valamelyikének megsértése;
    18. középvállalkozás: olyan gazdasági társaság, amely nem minősül mikrovállalkozásnak kisvállalkozásnak vagy nagyvállalkozásnak;
    19. közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó: a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 2. § 19. pontja szerinti fogalom;
    20. közvetett szállító: minden olyan vállalkozás, amely nem közvetlen szállító, és az általa nyújtott termék vagy a tőle származó beszerzés, illetve az általa végzett tevékenység a vállalkozás termékének előállításához vagy az adott szolgáltatás nyújtásához és igénybevételéhez szükséges;
    21. közvetlen szállító: az árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésben olyan szerződő fél, amelynek a szállítása vagy szolgáltatásnyújtása a vállalkozás termékének előállításához vagy az érintett szolgáltatás nyújtásához és igénybevételéhez közvetlenül szükséges;
    22. leányvállalat: a Számv. tv. 3. § (2) bekezdés 2. pontja szerinti fogalom;
    23. lényeges információ: olyan információ, amely esetében észszerűen feltételezhető, hogy annak kihagyása vagy hibás közlése befolyásolja azokat a döntéseket, amelyeket az információt felhasználók a vállalkozás pénzügyi kimutatásai alapján hoznak, azzal, hogy egy-egy információ lényeges voltának megállapítása más hasonló tételekkel összefüggésben ítélhető meg;
    24. mikrovállalkozás: olyan gazdasági társaság, amely esetében az üzleti évben a mérlegforduló napján a következő három mutatóérték közül legalább kettő nem haladta meg a következő határértéket:
    a) a mérlegfőösszeg a 350 ezer eurót,
    b) az éves nettó árbevétel a 700 ezer eurót,
    c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt;
    25. nagyvállalkozás: olyan gazdasági társaság, amely esetében az ESG adatszolgáltatási kötelezettség időpontját magában foglaló üzleti évet megelőző üzleti évben a mérlegforduló napján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta a következő határértéket:
    a) a mérlegfőösszeg a 25 millió eurót,
    b) az éves nettó árbevétel a 50 millió eurót,
    c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt;
    26. nettó árbevétel: a termékek értékesítéséből és szolgáltatások nyújtásából származó összeg, az árengedmények, a hozzáadottérték-adó és az árbevételhez közvetlenül kapcsolódó egyéb adók levonása után;
    27. saját üzleti hatáskör: a vállalkozásnak az üzleti célja elérése érdekében végzett minden olyan tevékenysége, amely magában foglal a termékek és szolgáltatások létrehozásával és hasznosításával kapcsolatos minden tevékenységet, függetlenül attól, hogy azt Magyarországon vagy külföldön végzik;
    28. társadalmi felelősségvállalás körében felmerülő kockázat: olyan társadalmi vagy irányítási jellegű esemény vagy helyzet, amely bekövetkezése esetén lényeges negatív hatást gyakorolhat a Magyarország Alaptörvényében azonosított felelősségek teljesítésére;
    29. vállalati társadalmi felelősségvállalás: a vállalkozásoknak a társadalomra gyakorolt hatásuk iránti felelőssége;
    30. védett jogi helyzetben lévő személy: az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt emberi jogok és alapvető szabadságok sérelmét elszenvedő alanyok.
    II. Fejezet
    A FENNTARTHATÓSÁGI KÖTELEZETTSÉGEKKEL KAPCSOLATOS FELADATOK IRÁNYÍTÁSA
    4. A gazdaságfejlesztésért felelős miniszter feladatai
    9. §
    (1) A Kormány az e törvény szerinti ESG kötelezettségekkel kapcsolatos feladatait a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) útján látja el.
    (2) A miniszter
    a) ellátja az európai uniós rendelkezésekből adódó kormányzati feladatokat;
    b) ellátja az ESG fenntarthatósági kötelezettségek tekintetében a kormányzati szakmai irányítási, összehangolási és koordinációs feladatokat;
    c) felügyeli a vállalkozások szemléletformálását, felkészítését, fejlesztését célzó támogatási programokat.
    10. §
    A miniszter az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság, mint vállalkozásfejlesztési ügynökség (a továbbiakban: vállalkozásfejlesztési ügynökség) útján látja el az alábbi feladatokat:
    a) kis- és középvállalkozások ESG fenntarthatósági felkészítését, fejlesztését célzó támogatási programokat indít a külön támogatási programban meghatározott feltételekkel;
    b) ESG tanácsadói képzést szervez;
    c) képzi az ESG tanácsadókat és az ESG tanácsadókat oktató intézményeket;
    d) nyilvántartást vezet az ESG tanácsadókat oktató intézményrendszer szereplőiről;
    e) akkreditálja a Magyarországon ESG tanácsadókat oktató intézményeket.
    11. §
    (1) A miniszter ESG Akkreditációs Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) hoz létre és működtet.
    (2) A miniszter kikéri a Bizottság szakmai véleményét az ESG Tanácsadók akkreditációjának követelményrendszerének meghatározása során.
    (3) A Bizottság szakmai tanácsadó testületként
    a) a miniszter,
    b) a körforgásos gazdasághoz és a hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódóan a fenntartható fejlődési fel-adatok összehangolásáért felelős miniszter,
    c) az informatikáért felelős miniszter,
    d) a családpolitikáért felelős miniszter és
    e) a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke
    által kijelölt személy részvételével működik.
    (4) A Bizottság elnöke a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter.
    (5) A Bizottság működésének részletes szabályait az általa elfogadott ügyrend tartalmazza.
    5. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának feladatai
    12. §
    (1) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: Hatóság) a fenntarthatósági kérdések tekintetében felügyeli a vállalkozások ESG célú átvilágítási kötelezettségei teljesítésének megfelelőségét, az ESG adatszolgáltatási folyamatok átláthatóságát.
    (2) A Hatóság az (1) bekezdés szerinti feladat- és hatáskör keretében
    a) nyilvántartást vezet
    aa) az ESG adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett vállalkozásokról, amely adatokhoz folyamatos hozzáférést biztosít a miniszter és a vállalkozásfejlesztési ügynökség részére, amelyek az adatkezelésre is jogosultak;
    ab) az ESG tanúsítókról;
    ac) az ESG tanácsadókról, amely adatokhoz folyamatos hozzáférést biztosít a miniszter és a vállalkozásfejlesztési ügynökség részére, amelyek az adatkezelésre is jogosultak;
    ad) a Magyarországon fenntarthatósági szoftvereket forgalmazó és gyártó vállalatokról;
    ae) ESG biztosítókról;
    af) azokról az ESG adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett vállalkozásokról, amelyek üzleti partnerei között vagy értékláncában állami szervek vagy állami vállalatok vannak jelen;
    b) akkreditálja
    ba) a Magyarországon bejegyzett ESG tanácsadókat;
    bb) az ESG tanúsítóknak az ESG beszámolóra vonatkozó magyar nyelvű bizonyossági vélemény (a továbbiakban: ESG tanúsítvány) adási tevékenységét;
    bc) a Magyarországon fenntarthatósági szoftvereket forgalmazó és gyártó vállalatokat az ESG menedzsment platformmal történő interoperabilitás megteremtése érdekében;
    c) hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek betartását; kidolgozza és működteti a kötelezettségek megsértéséhez kapcsolódó szankciós rendszert;
    d) felügyeli a vállalkozások panaszkezelési rendszerének működését;
    e) működteti a magyar online ESG menedzsment platformot az ESG adatszolgáltatási kötelezettség könnyítése, illetve teljesítése érdekében;
    f) hitelesített támogatás-menedzsment központot működtet;
    g) az ESG beszámolók benyújtásától számított 90 napon belül közzéteszi a törvény hatálya alá tartozó vállalkozások ESG adatszolgáltatása alapján készült éves beszámolót;
    h) kidolgozza és működteti az ESG tanácsadók oktatását végző természetes és jogi személyek e tevékenységi körhöz kapcsolódó akkreditációjának rendszerét.
    13. §
    (1) A Hatóság elnöke Nemzeti ESG Tanácsot (a továbbiakban: Tanács) hoz létre és működtet.
    (2) A Hatóság elnöke kikéri a Tanács állásfoglalását az ESG beszámoló minimum követelményeinek meghatározása során.
    (3) A Tanács szakmai tanácsadó testületként
    a) a körforgásos gazdasághoz és a hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódóan a fenntartható fejlődési feladatok összehangolásáért felelős miniszter,
    b) a miniszter,
    c) az informatikáért felelős miniszter,
    d) a családpolitikáért felelős miniszter,
    e) a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke és
    f) a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke által kijelölt személy részvételével működik.
    (4) A Tanács elnöke a Hatóság elnöke.
    (5) A Tanács működésének részletes szabályait az
    általa elfogadott ügyrend tartalmazza.
    III. Fejezet
    A VÁLLALKOZÁS KÖTELEZETTSÉGEI
    6. Fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek közös szabályai
    14. §
    A vállalkozás fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettsége
    a) a kockázatkezelési rendszer létrehozása,
    b) a belső felelősségvállalási stratégia és rendszer kialakítása,
    c) a rendszeres kockázatelemzések elvégzése,
    d) a megelőzési és korrekciós intézkedések megállapítása a vállalkozás saját üzleti hatáskörében és a közvetlen szállítóival szemben,
    e) ESG adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése, és
    f) a közvetett szállítók nyilatkoztatása a felmerülő kockázatok tekintetében.
    15. §
    A vállalkozás fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeinek való megfelelés értékelése során figyelembe veszi
    a) a vállalkozás üzleti tevékenységének típusát és a vállalkozás méretét,
    b) a vállalkozás azon képességét, hogy befolyásolni tudja a társadalmi felelősségvállalás körében felmerülő kockázat vagy környezeti kockázat okozóját vagy a társadalmi felelősségvállalási vagy környezetvédelmi kötelezettség megsértését,
    c) a jogsértés jellemzően várható súlyosságát, a jogsértés visszafordíthatóságát és a társadalmi felelősségvállalási vagy környezetvédelmi kötelezettség megsértésének valószínűségét, és
    d) a vállalkozásnak a társadalmi felelősségvállalási vagy környezeti kockázat, vagy kötelezettség megsértéséhez való okozati hozzájárulásának jellegét.
    16. §
    A fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek teljesítését a vállalkozás a miniszter rendeletében meghatározott módon és rendszerességgel dokumentálja, és a dokumentációt a keletkezésétől számított hét évig megőrzi.
    7. Kockázatkezelés
    17. §
    (1) A vállalkozás megfelelő és hatékony kockázatkezelési rendszert hoz létre a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeknek való megfelelés biztosítása érdekében. Hatékonynak tekinthetőek azok az intézkedések, amelyek lehetővé teszik a társadalmi felelősségvállalási és környezeti kockázatok azonosítását és minimalizálását, valamint a társadalmi felelősségvállalással vagy környezetvédelemmel kapcsolatos kötelezettségszegések megelőzését, megszüntetését vagy mértékének minimalizálását, ha a vállalkozás ezeket maga okozta, vagy hozzájárult azokhoz az ellátási láncon belül.
    (2) A vállalkozás a kockázatkezelési feladatokat valamennyi releváns üzleti folyamatába beépíti.
    (3) A vállalkozás a munkavállalói közül kijelöl legalább egy személyt, aki felel a kockázatkezelésért. A kockázatkezelésért felelős személy rendszeresen, legalább évente egyszer tájékoztatja a vállalkozás ügyvezetését a kockázatkezelés során elvégzett feladatairól. A vállalkozás a kijelölt személy nevéről, beosztásáról és hivatali elérhetőségeiről tájékoztatja a Hatóságot.
    (4) A (3) bekezdés alapján kijelölt munkavállaló a kockázatkezelési tevékenysége ellátása során nem utasítható és feladatai ellátásáért csak az ügyvezetésnek felel.
    (5) A kockázatkezelési rendszert a vállalkozás aszerint alakítja ki és hajtja végre, hogy az alkalmas legyen a munkavállalói, az ellátási láncain belüli munkavállalók, valamint azon, egyébként védett jogi helyzetben lévő személyek érdekeinek figyelembevételére, akiket a vállalkozás gazdasági tevékenysége vagy az ellátási láncaiban lévő valamely vállalkozás gazdasági tevékenysége közvetlenül érinthet.
    8. Kockázatelemzés
    18. §
    (1) A kockázatkezelés részeként a vállalkozás rendszeres kockázatelemzést végez annak érdekében, hogy azonosítsa a társadalmi felelősségvállalási és környezeti kockázatokat saját üzleti hatáskörében és közvetlen szállítói tevékenységében.
    (2) A vállalkozásnak a kockázatelemzést minden év június 30-ig, valamint eseti jelleggel akkor kell elvégezni, ha a vállalkozásnak az ellátási láncban jelentősen megváltozott vagy jelentősen bővülő kockázati helyzettel kell számolnia, ideértve különösen új termékek, projektek bevezetését, valamint új üzleti ágban való részvételt. A kockázatelemzés eredményeit a Hatóság elnökének rendeletében foglaltak szerint a vállalkozás ügyvezetésével ismertetni kell.
    (3) A kockázatelemzés rendszere kialakításának szabályait a Hatóság elnöke rendeletben határozza meg.
    9. Megelőzési intézkedések
    19. §
    (1) Az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti vállalkozás társadalmi felelősségvállalási stratégiát készít. A társadalmi felelősségvállalási stratégiát a vállalkozás a honlapján nyilvánosan hozzáférhető módon közzéteszi.
    (2) Ha a vállalkozás a kockázatelemzés során társadalmi felelősségvállalási vagy környezeti kockázatot azonosít, indokolatlan késedelem nélkül megfelelő megelőzési intézkedéseket tesz. Megfelelő az intézkedés, ha az arányos a káros hatás súlyosságával és valószínűségével, és az annak megtételéhez a szükséges eszközök - az észszerűség keretein belül - a vállalkozás rendelkezésére állnak, figyelembe véve az adott eset körülményeit - ideértve a gazdasági ágazat és az adott üzleti kapcsolat jellemzőit, a vállalkozás azokra gyakorolt befolyását -, továbbá az intézkedéseknek a káros hatás szerinti rangsorolását.
    (3) A megelőzési intézkedések eredményességét a vállalkozás
    a) legalább évente egyszer és
    b) ha a vállalkozásnak saját üzletágában vagy közvetlen szállítójánál jelentősen megváltozott vagy jelentősen bővülő kockázati helyzettel kell számolnia - ideértve különösen új termékek, projektek bevezetését, valamint új üzleti ágban való részvételt - eseti jelleggel
    felülvizsgálja.
    20. §
    (1) Megelőzési intézkedésként a vállalkozás a közvetlen szállítói és leányvállalatai tekintetében gondoskodik arról, hogy
    a) közvetlen szállítói kiválasztásakor a társadalmi felelősségvállalási és környezetvédelmi elvárások is érvényesüljenek,
    b) a közvetlen szállítója nyilatkozzon arról, hogy megfelel a vállalat vezetése által megkövetelt emberi jogi és környezetvédelmi elvárásoknak, és azokat megfelelően kezeli az ellátási lánc mentén,
    c) beszállítói a társadalmi felelősségvállalási és környezetvédelmi elvárásokkal kapcsolatos kötelezettségek megsértéséhez kapcsolódó esetleges kárfelelősség miatti kártérítési kötelezettség teljesítéséhez szükséges biztosítással rendelkezzenek.
    (2) A Hatóság hivatalból, illetve panasz vagy közérdekű bejelentés alapján bekérheti a leányvállalatokkal és a közvetlen szállítókkal kapcsolatos kötelezettségeket érintő, az (1) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozatokat.
    10. Korrekciós intézkedések
    21. §
    Ha a vállalkozás észleli, hogy saját üzleti hatáskörében, a leányvállalatainál, vagy közvetlen szállítójánál már bekövetkezett vagy várható valamilyen társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos vagy környezetvédelmi kötelezettség megsértése, haladéktalanul megteszi azokat a korrekciós intézkedéseket, amelyek a jogsértés megelőzése vagy megszüntetése, illetve a jogsértés mértékének minimalizálása érdekében szükségesek.
    22. §
    (1) Ha a vállalkozás közvetlen szállítójánál a vállalati felelősségvállalással kapcsolatos vagy környezetvédelmi kötelezettség megsértését a közvetlen beszállító annak felmerülésétől számított 90 napon belül nem szünteti meg, akkor a vállalkozás haladéktalanul koncepciót dolgoz ki és hajt végre a jogsértés megszüntetésére vagy minimalizálására (a továbbiakban: koncepció). A koncepciónak részletes ütemtervet kell tartalmaznia.
    (2) A koncepció kidolgozása és megvalósítása során a vállalkozás figyelemmel van különösen arra, hogy:
    a) a koncepció a jogsértést okozó közvetlen szállítóval közösen kerüljön kidolgozásra és végrehajtásra,
    b) a vállalkozásnak együttműködést kell tanúsítania más vállalkozásokkal az ágazati kezdeményezésekben és az ágazati szabványokban annak érdekében, hogy növeljék a kárt okozó vagy okozható közvetlen szállítókra gyakorolható befolyásolási képességet.
    (3) A vállalkozás a kockázat minimalizálása érdekében a közvetlen szállítójával köteles három hónapig szüneteltetni az üzleti kapcsolatot, ha
    a) a védett jogi helyzet vagy környezetvédelmi kötelezettség megsértése a korrekciós intézkedések megtételét követően sem szűnik meg,
    b) a koncepcióban kidolgozott intézkedések végrehajtása a koncepcióban meghatározott, ütemterv szerinti határidő letelte után nem orvosolja a helyzetet és
    c) a vállalkozásnak nincs más, kevésbé szigorú eszköze, és a befolyási képesség növelésének várhatóan nincs kihatása a sikerre.
    (4) A vállalkozás köteles megszüntetni a közvetlen szállítójával az üzleti kapcsolatot azon tevékenységek tekintetében, amelyek a káros hatások fokozott kockázatával járnak.
    23. §
    A korrekciós intézkedések hatékonyságát legalább évente egyszer az ESG beszámoló leadását megelőzően, illetve eseti jelleggel felül kell vizsgálni, ha a vállalkozásnak számolnia kell azzal, hogy saját üzleti hatáskörében vagy a közvetlen beszállítónál jelentősen megváltozott vagy jelentősen kibővült kockázati helyzet alakul ki, ideértve különösen új termékek, projektek bevezetését, valamint új üzleti ágban való részvételt.
    11. ESG beszámolóra vonatkozó rendelkezések
    24. §
    (1) A vállalkozás évente ESG beszámolót készít az előző üzleti év fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeinek teljesítéséről.
    (2) Az ESG beszámolót a vállalkozás az üzleti év végét követő hat hónapon belül ingyenesen és nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a honlapján.
    (3) A vállalkozás az ESG beszámolójában feltünteti tevékenységének a fenntarthatósági kérdésekre gyakorolt hatásainak megértéséhez szükséges információkat, valamint az annak megértéséhez szükséges információkat, hogy a fenntarthatósági és társadalmi kérdések hogyan befolyásolják a vállalkozás fejlődését, teljesítményét és helyzetét, valamint a társadalommal való viszonyát.
    (4) Az ESG beszámoló tartalmazza
    a) a fenntarthatósági kérdések tekintetében végrehajtott, fenntarthatósági célú átvilágítási folyamat leírását;
    b) a vállalkozás azon megállapításait, hogy azonosított-e társadalmi felelősségvállalási és környezeti kockázatokat, illetve emberi jogokkal vagy környezettel kapcsolatos kötelezettségek megsértését, és ha igen, melyeket;
    c) a vállalkozás által a tényleges vagy lehetséges hátrányos fenntarthatósági hatások megelőzése, mérséklése vagy helyreállítása érdekében hozott intézkedéseket és azok eredményeit;
    d) annak bemutatását, hogy a vállalkozás hogyan értékeli a c) pont szerinti intézkedések hatását és eredményességét és
    e) annak bemutatását, hogy a vállalkozás milyen következtetéseket von le a jövőbeli intézkedésekre nézve.
    (5) Az ESG beszámoló elkészítésébe a vállalkozás ESG tanácsadót is bevonhat.
    25. §
    (1) Az ESG beszámolót magyar nyelven, elektronikus formában kell elkészíteni, amelyet jogszabályban meghatározott módon a vállalkozás vagy az anyavállalat képviseletére jogosult személy köteles hitelesíteni. Az ESG beszámoló akkor hiteles, ha azt a vállalkozás képviseletére jogosult személy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával vagy bélyegzőjével és időbélyegzővel látta el.
    (2) Az ESG beszámoló részletes tartalmi követelményeit a Hatóság elnöke a miniszter véleményének kikérésével rendeletben állapítja meg.
    26. §
    Az ESG beszámolóból kihagyhatók azon aktuális fejleményekre vagy tárgyalás alatt álló kérdésekre vonatkozó információk, amelyek közzététele a vállalkozás legfőbb szerve megfelelő indokolást tartalmazó véleménye szerint súlyosan sértené a vállalkozás üzleti érdekét, feltéve, hogy e kihagyás nem befolyásolja a vállalkozás fejlődésének, teljesítményének, helyzetének és tevékenységei hatásának helyes és elfogulatlan megértését.
    27. §
    Mentesül a 24. § szerinti kötelezettség alól az a leányvállalatnak minősülő vállalkozás, amelyre vonatkozóan a 24. § (4) bekezdése szerinti információkat a belföldön vagy az Európai Unió területén székhellyel rendelkező anyavállalata székhelye szerinti jognak megfelelő ESG beszámolója tartalmazza.
    28. §
    (1) A vállalkozás legfőbb szerve felel az ESG beszámoló az e törvényben és az európai uniós jogi aktusokban előírt fenntarthatósági követelményeknek megfelelő elkészítéséért és közzétételéért.
    (2) Az ESG adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén a Hatóság pénzbírságot szab ki a mulasztó vállalkozásra.
    29. §
    (1) Az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezet az ESG adatszolgáltatási kötelezettségének ESG beszámoló készítése útján is eleget tehet. Ebben az esetben az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezetre e törvény vállalkozásokra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.
    (2) Amennyiben az 1. § (3) bekezdése szerint szervezet nem ESG beszámoló készítésével tesz eleget az ESG adatszolgáltatási kötelezettségének, e törvény 14-28. és 30-36. §-ai nem alkalmazandóak.
    12. Panaszkezelés
    30. §
    (1) A vállalkozás gondoskodik belső vagy külső panaszkezelési rendszer kialakításáról, amely alkalmas arra, hogy bárki bejelentést tegyen azon társadalmi felelősségvállalási és környezeti kockázatokra, valamint azon társadalmi felelősségvállalással vagy környezetvédelemmel kapcsolatos kötelezettségek megsértésére vonatkozóan, amelyek a vállalkozás saját vagy leányvállalata, illetve egy közvetlen szállítója gazdasági tevékenysége következtében keletkeztek.
    (2) A vállalkozás a belső vagy külső panaszkezelési rendszer keretében beérkezett bejelentések panaszkezelési eljárásának lezárultát követő 15 napon belül értesíti a Hatóságot a panaszkezelés eredményéről.
    31. §
    (1) A belső panaszkezelési rendszert a vállalkozás által foglalkoztatott, erre a célra kijelölt, ezen feladatkörében nem utasítható személy vagy a vállalkozás ezen feladatkörében nem utasítható szervezeti egysége működteti. A belső panaszkezelési rendszer működtetője a feladatkörébe tartozó ügyeket más szervezeti egységektől elkülönülten látja el.
    (2) A vállalkozás a belső panaszkezelési rendszerébe érkezett bejelentés kezelésébe - döntése szerint - független, külső szervezetet is bevonhat.
    32. §
    A vállalkozás külső panaszkezelési rendszerben akkor vehet részt, ha a rendszer megfelel a következő feltételeknek:
    a) a vállalkozás az eljárásra írásos formában alakít ki ügyrendet, amely nyilvánosan bárki számára hozzáférhető;
    b) az eljárás lefolytatásával a vállalkozás által megbízott személyek garanciát vállalnak a pártatlanságra; függetlenek és feladatuk ellátásában nem utasíthatóak;
    c) a vállalkozás világos és közérthető tájékoztatást ad a külső panaszkezelési rendszer elérhetőségeiről és lebonyolításáról, amely bárki számára nyilvánosan hozzáférhető a vállalkozás általi közzétételt követően.
    33. §
    (1) A vállalkozás a belső vagy külső panaszkezelési rendszert úgy alakítja ki, hogy az lehetővé tegye a társadalmi felelősségvállalási vagy környezeti kockázatok, valamint a társadalmi felelősségvállalási vagy környezeti kötelezettségek megsértésének bejelentését akkor is, ha azok a vállalkozás valamely közvetett szállítója gazdasági tevékenysége miatt keletkeztek.
    (2) Ha a vállalkozás tudomására jut, hogy közvetett szállítójánál társadalmi felelősségvállalási vagy környezetvédelmi kötelezettség megsértése merült fel, haladéktalanul
    a) kockázatelemzést végez, és
    b) megfelelő megelőzési intézkedést tesz.
    IV. Fejezet
    TANÚSÍTÁS
    13. ESG tanúsító
    34. §
    (1) Az ESG beszámoló vizsgálatát olyan ESG tanúsító végzi, amelyet a Hatóság a Tanúsítók Névjegyzékébe nyilvántartásba vett.
    (2) Az ESG tanúsítók
    a) szakmai minőségbiztosítására, bizonyosságot nyújtó szolgáltatás-nyújtására,
    b) képzésére, továbbképzésére, vizsgáztatására,
    c) szakmai etikai szabályaira és szakmai titoktartására,
    d) munkaszervezésére, továbbá
    e) által végzett tanúsítási audit lefolytatására és ellenőrzésére
    vonatkozó részletes követelményeket a Kormány rendeletében határozza meg.
    14. ESG beszámoló tanúsítása
    35. §
    (1) A nyilvántartásba vett ESG tanúsító a tanúsítási audit során a Hatóság elnökének rendeletében meghatározott fenntarthatósági szakmai szempontoknak való megfelelőséget vizsgálja.
    (2) Az ESG tanúsító a tanúsítási audit során - a megbízás szabályai szerint - eljárásáért és vizsgálati megállapításaiért a polgári jogi felelősség szabályai szerint felel.
    (3) A tanúsítás a tanúsítási audit eredményeit dokumentáló jelentéssel zárul. Ha a jelentés megállapítja az ESG beszámoló megfelelőségét, az ESG tanúsító ESG tanúsítványt ad ki. Az ESG tanúsítvány tartalmazza az ESG tanúsítvány keltét és a tanúsítás érvényességi idejét is.
    (4) Az ESG tanúsító az ESG beszámoló kézhezvételét követő 30 napon belül folytatja le a tanúsítási auditot.
    36. §
    (1) A vállalkozás kérheti előaudit lefolytatását nyilvántartásba vett ESG tanúsítótól a tárgyévi ESG beszámoló-tervezetre vonatkozóan - annak ESG menedzsment platformra történő feltöltését megelőzően - előző évi ESG beszámoló tartalmának történő megfelelősége ellenőrzésére.
    (2) Ha az ESG tanúsító a tárgyévi ESG beszámoló-tervezetben foglaltak, valamint az előző évi ESG beszámolóban szereplő célok, vállalások között jelentős eltérést vagy ellentmondást azonosít, a vállalkozás 30 napon belül korrekciós intézkedéseket irányoz elő és hajt végre, továbbá a tárgyévi ESG beszámoló-tervezetet az előaudit eredményének megfelelően átdolgozza. Ha az előaudit alapján az ESG beszámoló-tervezet megfelel az (1) bekezdés szerinti követelménynek, a vállalkozás feltölti az ESG menedzsment platformra a tárgyévi ESG beszámolót a 34. § szerinti tanúsítási audit elvégzése érdekében.
    V. Fejezet
    ESG MINŐSÍTŐ
    37. §
    (1) Az ESG Minősítő az ESG menedzsment platformon keresztül benyújtott ESG beszámoló alapján, kiegészítve további, közhiteles adatbázisokból és nyilvános forrásokból hozzáférhető vállalati adatokkal minősíti az e törvény hatálya alá tartozó vállalkozásokat ESG megfelelőség és előrehaladás szempontjából.
    (2) A minősítés módszertanát az ESG Minősítő közzéteszi, illetve rendszeres időközönként felülvizsgálja, összhangban a nemzetközi sztenderdekkel és a vonatkozó jogszabályokkal.
    (3) ESG Minősítőként a Kormány által rendeletben kijelölt, kizárólagos állami tulajdonban álló gazdasági társaság is eljárhat.
    VI. Fejezet
    ESG TANÁCSADÓ ÉS ESG TANÁCSADÓKAT OKTATÓ INTÉZMÉNY
    38. §
    (1) Magyarországon nem végezhet ESG célú vállalatirányítási vagy ESG adatszolgáltatást előkészítő tanácsadást az a jogi vagy természetes személy, aki ESG tanúsítóként független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást is végez.
    (2) A jogi vagy természetes személy ESG tanácsadókat a Hatóság - a miniszter rendelete alapján - akkreditálja és tartja nyilván.
    (3) Az ESG tanácsadókat oktató intézményeket a vállalkozásfejlesztési ügynökség akkreditálja és tartja nyilván.
    VII. Fejezet
    ESG SZOFTVEREKET FORGALMAZÓ ÉS GYÁRTÓ VÁLLALATOK
    39. §
    (1) A Hatóság akkreditálja az ESG szoftvereket forgalmazó és gyártó vállalatokat az ESG menedzsment platformmal történő interoperabilitás megteremtése érdekében.
    (2) Az ESG adatszolgáltatás folyamatát támogató IKT-terméknek, IKT-szolgáltatásnak, vagy IKT-folyamatnak rendelkeznie kell a Kibertantv. alapján kiállított nemzeti kiberbiztonsági tanúsítvánnyal vagy megfelelőségi nyilatkozattal.
    VIII. Fejezet
    NYILVÁNTARTÁSOK
    15. Vállalkozás nyilvántartása
    40. §
    (1) A Hatóság a nyilvánosság elve alapján az ESG adatszolgáltatási kötelezettség alá eső vállalkozásokról nyilvántartást vezet, amely a következőket tartalmazza:
    1. vállalkozás neve, székhelye;
    2. vállalkozás adószáma;
    3. cégjegyzésre jogosult természetes személy vezetékneve és keresztneve, anyja születéskori vezetékneve és keresztneve, születési ideje, lakcíme, adóazonosító jele;
    4. nyilvántartó;
    5. könyvvizsgáló vezetékneve és keresztneve, könyvvizsgáló címe;
    6. vállalkozás elérhetősége;
    7. tagi tulajdoni hányad, befolyás mértéke;
    8. végső tulajdonosi információ;
    9. mérlegfőösszege;
    10. éves nettó árbevétele;
    11. az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma;
    12. minden további, az uniós kötelezettségekből fakadó, közérdeklődésre számot tartó információ;
    13. a vállalkozás ESG adatszolgáltatási kötelezettség hatálya alá is esik-e;
    14. a vállalkozás által a nyilvántartásba benyújtott dokumentumok.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás - azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
    16. ESG beszámoló nyilvántartása
    41. §
    A Hatóság a vállalkozások által készített ESG beszámolókról nyilvántartást vezet, amely a következőket tartalmazza:
    a) a vállalkozás neve, székhelye;
    b) a vállalkozás által készített ESG beszámoló;
    c) az ESG beszámoló ESG tanúsítványának kelte, érvényességi ideje;
    d) az ESG tanúsítványt kiállító ESG tanúsító neve, elérhetősége.
    17. ESG tanúsítók nyilvántartása
    42. §
    (1) A Hatóság az akkreditált ESG tanúsítókról vezeti a Tanúsítók Névjegyzékét, amely tartalmazza:
    a) az ESG tanúsító azonosításához szükséges adatokat,
    b) ha az ESG tanúsító nem az Európai Unióban letelepedett szervezet, de Magyarországon belül kínál szolgáltatásokat és magyarországi letelepedett képviselőt jelöl ki, a képviselő nevét vagy cégnevét, levelezési címét, telefonszámát és elektronikus levelezési címét,
    c) a Hatóság elnökének rendeletében előírt további, személyes adatnak nem minősülő adatokat.
    (2) A Tanúsítók Névjegyzékébe történő nyilvántartásba vétel feltétele, hogy
    a) az ESG tanúsító által használt információs és kommunikációs technológia megfeleljen a technológiára vonatkozóan kiadott nemzeti kiberbiztonsági tanúsítási rendszer biztonsági követelményeinek,
    b) annak igazolása, hogy az ESG tanúsítónak nincs köztartozása;
    c) az ESG tanúsító nem áll csődeljárás, végelszámolás, kényszertörlési, illetve felszámolási eljárás hatálya alatt,
    d) annak igazolása, hogy az ESG tanúsító Magyarországon bejegyzett vállalkozások esetén magyar nyelven végez tanúsítást.
    (3) Az ESG tanúsító a működése megkezdését követő 30 napon belül az (1) bekezdés szerinti adatokat bejelenti a Hatóság részére a nyilvántartásba vétel érdekében.
    (4) Az ESG tanúsító az (1) bekezdés szerinti adatokban bekövetkező változást annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül bejelenti a Hatóság részére.
    (5) Ha az ESG tanúsító e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet már nem végez, akkor az (1) bekezdés szerinti adatokat a Hatóság a tevékenység befejezésének bejelentését követő öt év elteltével köteles a nyilvántartásból törölni.
    (6) Ha az (1) bekezdés szerinti adatok változását az érintett szervezet bejelenti, a megváltozott adatokat a Hatóság az adat változása bejelentését követő öt év elteltével a nyilvántartásból törli.
    18. ESG tanácsadók nyilvántartása
    43. §
    (1) A Hatóság az ESG adatszolgáltatásban nyújtott tanácsadási szolgáltatásokat végző természetes és jogi személyekről elektronikus névjegyzéket vezet.
    (2) A névjegyzék természetes személy tanácsadó esetén tartalmazza
    1. a tanácsadó családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét, születési idejét, állampolgárságát, elérhetőségét, szakképesítését,
    2. külföldi természetes személy esetén - a tanácsadó szálláshelye adatait, Magyarország területén való tartózkodása jogcímét,
    3. a tanácsadó tanácsadói jogviszonya kezdetét,
    4. azon jogi és természetes személyek nevét és adószámát, amelyekkel a tanácsadó szerződéses jogviszonyban áll,
    5. az összeférhetetlenségi nyilatkozatot.
    (3) A névjegyzék jogi személy tanácsadó esetén tartalmazza
    1. a tanácsadó székhelyét;
    2. a tanácsadó elérhetőségét;
    3. a tanácsadó foglalkoztatotti létszámát szakképesítés szerinti összetételben;
    4. a tanácsadó képviseletét ellátó személy nevét;
    5. azon jogi és természetes személyek nevét és adószámát, amelyekkel a tanácsadó szerződéses jogviszonyban áll;
    6. az összeférhetetlenségi nyilatkozatot.
    19. ESG szoftvereket forgalmazó és gyártó vállalatok nyilvántartása
    44. §
    A Hatóság nyilvántartást vezet az ESG adatszolgáltatásban nyújtott szoftverszolgáltatást forgalmazó és gyártó vállalatokról, amely tartalmazza
    a) a gyártó megnevezését,
    b) a gyártó adószámát, cégjegyzékszámát,
    c) a gyártó székhelyének címét,
    d) a Hatósággal történő kapcsolattartásra megjelölt elektronikus levelezési címét, telefonszámát;
    e) a Kibertantv. alapján kiállított nemzeti kiberbiztonsági tanúsítvány vagy megfelelőségi nyilatkozat meglétét igazoló dokumentumot.
    IX. Fejezet
    Hatósági ellenőrzés
    45. §
    (1) A Hatóság az ESG adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének vagy megsértésének vizsgálata, valamint a kötelezettségek teljesítésének előmozdítása érdekében hatósági ellenőrzést folytat le. A vizsgálatra nem alkalmazandóak az MNB tv. 47. §-ában foglalt rendelkezések.
    (2) A Hatóság megteszi a szükséges intézkedéseket az ESG adatszolgáltatási kötelezettségek megsértésének felderítése, megszüntetése és megelőzése érdekében, amelynek keretében hatósági ellenőrzése során jogosult
    a) ellenőrizni az ESG beszámoló benyújtását,
    b) a vállalkozás helyiségébe, építményébe és egyéb létesítményébe belépni,
    c) bármely, az üggyel kapcsolatos iratba, ideértve az üzleti titkot tartalmazó iratokat is, betekinteni, az iratról másolatot, kivonatot készíteni, és
    d) bármely, az ügyhöz kapcsolódó tárgyat vagy munkafolyamatot megvizsgálni.
    46. §
    Ha a Hatóság az ellenőrzése során
    a) jogsértést tapasztal, figyelmeztetést vagy közigazgatási bírság szankciót alkalmaz, és döntésében - 15 napos határidő biztosításával - kötelezi a vállalkozást a jogsértés megszüntetésére és a szükséges megelőző, illetve korrekciós intézkedések megtételére,
    b) jogsértést nem tapasztal, ennek tényéről hatósági bizonyítványt állít ki.
    47. §
    (1) Az ellenőrzés akadályozása esetén a Hatóság eljárási bírsággal sújthatja azt, aki a kötelezettségét önhibájából megszegi.
    (2) Az eljárási bírság legkisebb összege esetenként ötszázezer forint, legmagasabb összege egymillió forint.
    48. §
    A Hatóság a honlapján minden év június 30-ig közzéteszi az előző naptári évben végzett ellenőrzési tevékenységéről készített jelentést, amely tartalmazza a Hatóság által feltárt jogsértéseket és az elrendelt intézkedéseket.
    X. Fejezet
    AZ ESG TANÚSÍTVÁNY ALKALMAZÁSA A KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYOK KERETÉBEN
    49. §
    Az ESG tanúsítvány figyelembe vehető a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 132. § (1) bekezdése szerinti szerződéses feltételek meghatározása során.
    XI. Fejezet
    ESG MENEDZSMENT PLATFORM
    50. §
    (1) Az ESG menedzsment platform olyan elektronikus felület, amelynek keretében a vállalkozás digitális formanyomtatványon, díjmentesen készítheti el, illetve küldheti be közzétételre az ESG beszámolóját a Hatósághoz, továbbá teheti közzé az ESG beszámolóhoz tartozó ESG tanúsítványt. Az ESG menedzsment platform egyablakos ügyintézési pontként működik az ESG beszámoló beadására, valamint a hatósági ellenőrzés során a releváns dokumentumok beküldésére.
    (2) A vállalkozás a központi azonosítási ügynök szolgáltatás igénybevételével fér hozzá az ESG menedzsment platformhoz.
    (3) Az ESG menedzsment platform adatbázisa közhiteles.
    (4) Az ESG menedzsment platform működési szabályait a Hatóság elnöke rendeletben határozza meg.
    XII. Fejezet
    HITELESÍTETT TÁMOGATÁS-MENEDZSMENT KÖZPONT
    51. §
    (1) A Hatóság
    a) a költségvetési szervek,
    b) a helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok,
    c) a bevett egyházak, valamint
    d) nevelési-oktatási, egészségügyi, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, gyermekjóléti, kulturális, sporttal összefüggő tevékenységet folytató civil szervezetek
    által meghirdetett társadalmi felelősségvállalási támogatási programok átláthatósága és ellenőrizhetősége érdekében hitelesített támogatás-menedzsment központot működtet.
    (2) A hitelesített támogatás-menedzsment központ az (1) bekezdés szerinti feladatkörében
    a) közreműködik díjmentes és elektronikus felületén az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti szervezetek társadalmi felelősségvállalási támogatási programelemeinek meghirdetésében;
    b) ingyenes elektronikus hozzáférést biztosít a vállalkozások, az ESG tanúsítók és az ESG tanácsadók számára a társadalmi felelősségvállalási támogatási programelemek dokumentumaihoz, teljesítési dokumentációhoz, műszaki leírásaihoz, egyéb mellékleteihez;
    c) ellenőrzi és hitelesíti az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti szervezetek társadalmi felelősségvállalási támogatási programelemeit bemutató éves jelentését.
    (3) A hitelesített támogatás-menedzsment központ működésének részletes szabályait a Hatóság elnöke rendeletben állapítja meg.
    XIII. Fejezet
    KAPCSOLATTARTÁS
    52. §
    A Hatóság e törvény szerinti feladatkörében, egyedüli hazai szereplőként kapcsolatot tart az Európai Értékpapír-piaci Hatósággal.
    XIV. Fejezet
    ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
    20. Felhatalmazó rendelkezések
    53. §
    (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben
    a) szabályozza az 2. § (1) bekezdése szerinti belföldi székhelyű leányvállalat és belföldi székhelyű fióktelep által készítendő ESG beszámoló tartalmát;
    b) szabályozza az 1. § (2) bekezdése szerinti vállalkozási befektetése és kitettsége minősítésének szempontrendszerét;
    c) szabályozza az ESG tanúsítók szakmai minőségbiztosítására, bizonyosságot nyújtó szolgáltatás-nyújtására; képzésére, továbbképzésére, vizsgáztatására; szakmai etikai szabályaira és szakmai titoktartására; munkaszervezésére, továbbá az ESG tanúsítók által végzett tanúsítási audit lefolytatására és ellenőrzésére vonatkozó részletes követelményeket;
    d) jelölje ki az ESG Minősítőt;
    e) határozza meg az ESG Minősítő eljárásával és működésével kapcsolatos szabályokat.
    (2) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben szabályozza
    a) a vállalkozás fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségei teljesítése dokumentálásának módját és rendszerességét
    b) a vállalkozásfejlesztési ügynökség ESG-vel kapcsolatos feladatait;
    c) az ESG tanácsadókat oktató intézményként történő akkreditálás eljárási szabályait;
    d) az ESG tanácsadókat oktató intézmények nyilvántartása vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat.
    (3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az ESG tanácsadóként történő akkreditálás követelményrendszerét rendeletben szabályozza.
    (4) A miniszter a (3) bekezdés szerinti rendeletet a Tanács véleményének kikérését követően adja ki.
    (5) Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy rendeletben szabályozza
    a) a vállalkozás fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségei teljesítésének dokumentálásra vonatkozó részletszabályokat;
    b) a kockázatelemzés rendszere kialakításának szabályait;
    c) az ESG tanúsítóként és az ESG tanácsadóként történő akkreditálás eljárási szabályait;
    d) az ESG szoftvereket forgalmazó és gyártó vállalatok akkreditálásának feltételeit és eljárási szabályait;
    e) a Tanúsítók Névjegyzékében nyilvántartandó további, személyes adatnak nem minősülő adatokat;
    f) a Tanúsítók Névjegyzéke, a vállalkozások, az ESG beszámolók, az ESG tanácsadók, valamint az ESG szoftvereket forgalmazó és gyártó vállalatok nyilvántartása vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat;
    g) az ESG menedzsment platform működési szabályait;
    h) a hitelesített támogatás-menedzsment központ működésének részletes szabályait.
    (6) Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy az ESG beszámoló minimum követelményeit, tartalmát, valamint közzétételének szabályait rendeletben szabályozza.
    (7) A Hatóság elnöke a (6) bekezdés szerinti rendeletet a Bizottság véleményének kikérését követően adja ki.
    21. Hatályba léptető rendelkezések
    54. §
    (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2024. január 1-jén lép hatályba.
    (2) A 72. § és a 76. § (1) bekezdése 2025. január 1-jén lép hatályba.
    (3) A 28. § (2) bekezdése 2026. január 1-jén lép hatályba.
    22. Átmeneti rendelkezések
    55. §
    A törvény fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségekre vonatkozó rendelkezéseit első alkalommal
    a) az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti vállalkozás a 2024. üzleti évi tevékenysége tekintetében alkalmazza, és a törvény szerinti első ESG beszámolóját a 2025. évben
    b) az 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti vállalkozás a 2025. üzleti évi tevékenysége tekintetében alkalmazza, és a törvény szerinti első ESG beszámolóját a 2026. évben
    c) az 1. § (1) bekezdés c) pontja szerinti vállalkozás a 2026. üzleti évi tevékenysége tekintetében alkalmazza, és a törvény szerinti első ESG beszámolóját a 2027. évben
    készíti el és teszi közzé.
    23. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
    56. §
    A 99-101. § és a 102. § a)-c) pontja az Alaptörvény 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül.
    24. Az Európai Unió jogának való megfelelés
    57. §
    (1) Ez a törvény a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról szóló, 2020. június 18-i (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
    (2) E törvény az 537/2014/EU rendeletnek, a 2004/109/EK irányelvnek, a 2006/43/EK irányelvnek és 2013/34/EU irányelvnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2464 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
    25. Módosító rendelkezések
    58. §
    A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki:
    "(17) E törvény alkalmazásában kulcsfontosságú immateriális erőforrások: olyan fizikai formát nem öltő erőforrások, amelyektől a vállalkozó üzleti modellje alapvető módon függ, és amelyek a vállalkozó számára az értékteremtés forrásai, függetlenül attól, hogy a mérlegben szerepelnek-e vagy sem."
    59. §
    (1) Az Szt. 95/B. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A vállalatirányítási nyilatkozatnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:)
    "h) a vállalkozó ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületei esetében alkalmazott, sokszínűséggel kapcsolatos politika leírása a nemre és egyéb szempontokra, így különösen az életkorra, a fogyatékosságra vagy a tanulmányi és a szakmai háttérre tekintettel, e sokszínűséggel kapcsolatos politika céljainak, megvalósítási módjának és a beszámolási időszakban elért eredményeknek a leírása; ha nem alkalmaznak ilyen politikát, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell ennek magyarázatát."
    (2) Az Szt. 95/B. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
    "(2a) A 95/E. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó vállalkozó a (2) bekezdés h) pontja szerinti kötelezettségének úgy is eleget tehet, ha fenntarthatósági jelentése részeként közli az említett pontban előírt információkat, vállalatirányítási nyilatkozatába pedig erre vonatkozó hivatkozást illeszt be."
    60. §
    Az Szt. 95/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "95/C. §
    A 95/E. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó vállalkozó üzleti jelentésében beszámol a kulcsfontosságú immateriális erőforrásokra vonatkozó információkról, valamint bemutatja, hogy üzleti modellje hogyan függ alapvető módon ezektől az erőforrásoktól, és hogy ezek az erőforrások hogyan jelentik számára az értékteremtés forrásait."
    61. §
    Az Szt. a következő III/A. Fejezettel egészül ki:
    "III/A. Fejezet
    FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS
    A fenntarthatósági jelentéssel kapcsolatos fogalommeghatározások
    95/D. §
    (1) E fejezet alkalmazásában:
    1. fenntarthatósági jelentés: a fenntarthatósági kérdésekre vonatkozó információkról szóló jelentés e fejezet, valamint a VI/C. Fejezet előírásaival összhangban;
    2. fenntarthatósági kérdések: a környezeti és a társadalmi kérdések, az emberi jogok, valamint az irányítási kérdések, ideértve az (EU) 2019/2088 rendelet 2. cikk 24. pontjában meghatározott fenntarthatósági kérdéseket is;
    3. fenntarthatósági beszámolási standardok [European Sustainability Reporting Standards (ESRS-ek)]: a 2013/34/EU irányelv alapján elfogadott, az Európai Unió Hivatalos Lapjában felhatalmazáson alapuló rendeleti formában kihirdetett fenntarthatósági beszámolási standardok;
    4. kis- és középvállalkozásokra vonatkozó fenntarthatósági beszámolási standardok: a 2013/34/EU irányelv alapján elfogadott, az Európai Unió Hivatalos Lapjában felhatalmazáson alapuló rendeleti formában kihirdetett, kis- és középvállalkozásokra vonatkozó fenntarthatósági beszámolási standardok;
    5. harmadik országbeli vállalkozásokra vonatkozó fenntarthatósági beszámolási standardok: a 2013/34/EU irányelv alapján elfogadott, az Európai Unió Hivatalos Lapjában felhatalmazáson alapuló rendeleti formában kihirdetett, harmadik országbeli vállalkozások számára előírt fenntarthatósági beszámolási standardok;
    6. bizonyossági vélemény: fenntarthatósági minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég által a fenntarthatósági jelentésről vagy az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésről, korlátozott bizonyosságot nyújtó megbízás alapján adott vélemény.
    (2) E fejezet alkalmazásában az értékesítés nettó árbevételének tekintendő
    a) az e törvény hatálya alá tartozó olyan vállalkozók esetében [a b) és c) pontba tartozó vállalkozók kivételével], amelyek nem alkalmazzák az IFRS-eket, a 72-73. § szerinti értékesítés nettó árbevétele;
    b) a biztosító esetében a 91/674/EGK tanácsi irányelv 35. cikke és 66. cikk 2. pontja szerinti bevétel;
    c) a hitelintézet esetében a 86/635/EGK tanácsi irányelv 43. cikk (2) bekezdés c) pontja szerinti bevétel;
    d) az a)-c) ponton kívüli egyéb vállalkozások esetében (ideértve az IFRS-eket alkalmazókat is), valamint az uniós tagállam jogának hatálya alá nem tartozó legfelső szintű anyavállalattal rendelkező leányvállalat vagy fióktelep esetében a pénzügyi kimutatások készítésének alapját képező pénzügyi beszámolási keret által meghatározott vagy annak értelmében vett, szokásos tevékenység árbevétele, vagy az ennek megfelelő bevétel.
    A fenntarthatósági jelentéstételre kötelezett vállalkozók és a fenntarthatósági jelentés tartalma
    95/E. §
    (1) Az a vállalkozó,
    a) amelynél az üzleti évet megelőző két - egymást követő - üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta az alábbi határértéket:
    aa) a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot,
    ab) az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot,
    ac) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt, vagy
    b) amely olyan, mikrogazdálkodónak nem minősülő vállalkozó, amelynek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták,
    üzleti jelentésének részeként, a fenntarthatósági jelentésében feltünteti a működése fenntarthatósági kérdésekre gyakorolt hatásainak megértéséhez szükséges információkat, valamint az annak megértéséhez szükséges információkat, hogy a fenntarthatósági kérdések hogyan befolyásolják a vállalkozó fejlődését, teljesítményét és helyzetét.
    (2) Jogelőd nélkül alapított vállalkozónál az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikének vagy mindkettőnek az adatai hiányoznak vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható adatokat és - ha van - a megelőző (első) üzleti évi (éves szintre átszámított) adatait kell figyelembe venni.
    (3) A fenntarthatósági jelentést az üzleti jelentésben egyértelműen azonosítható módon, az üzleti jelentés egy külön szakaszában kell szerepeltetni.
    (4) A fenntarthatósági jelentésnek az alábbiakat kell tartalmaznia:
    a) a vállalkozó üzleti modelljének és stratégiájának rövid leírása, ideértve különösen:
    aa) a vállalkozó üzleti modelljének és stratégiájának a fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos kockázatok tekintetében fennálló rezilienciáját;
    ab) a vállalkozó fenntarthatósági kérdésekhez kapcsolódó lehetőségeit;
    ac) a vállalkozó annak biztosítására irányuló terveit, beleértve a végrehajtási intézkedéseket és a kapcsolódó pénzügyi és beruházási terveket, hogy üzleti modellje és stratégiája összeegyeztethető legyen a fenntartható gazdaságra való átállással és a globális felmelegedés 1,5 °C-ra való korlátozásával, összhangban az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében 2015. december 12-én elfogadott Párizsi Megállapodással és az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott, a klímasemlegesség 2050-ig történő elérésére irányuló célkitűzéssel, valamint adott esetben a vállalkozó szénnel, olajjal és gázzal kapcsolatos tevékenységeknek való kitettségét;
    ad) a vállalkozó üzleti modellje és stratégiája hogyan veszi figyelembe a vállalkozó érdekelt feleinek érdekeit és a vállalkozó működésének fenntarthatósági kérdésekre gyakorolt hatásait;
    ae) hogyan hajtották végre a vállalkozó stratégiáját a fenntarthatósági kérdések tekintetében;
    b) a vállalkozó által meghatározott fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos, határidőhöz kötött célok ismertetése, beleértve adott esetben a legalább 2030-ra és 2050-re vonatkozó abszolút üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentési célértékeket, a vállalkozó által e célok elérése felé tett előrehaladás ismertetése, valamint egy nyilatkozatot arról, hogy a vállalkozó környezetvédelmi tényezőkkel kapcsolatos céljai meggyőző tudományos bizonyítékokon alapulnak-e;
    c) az ügyviteli, ügyvezető szervek és felügyelő testületek fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos szerepének ismertetése, valamint az említett szerep betöltéséhez szükséges szakértelmük és készségeik vagy az ilyen szakértelemhez és készségekhez való hozzáférésük;
    d) a vállalkozó fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos politikáinak ismertetése;
    e) a fenntarthatósági kérdésekhez kapcsolódó, az ügyviteli, ügyvezető szervek és felügyelő testületek tagjainak kínált ösztönző rendszerek meglétére vonatkozó információk;
    f) a vállalkozó által a fenntarthatósági kérdések tekintetében és adott esetben az egyéb, vállalkozásokra vonatkozó, az átvilágítási eljárás lefolytatásával kapcsolatos uniós követelményekkel összhangban végrehajtott átvilágítási eljárás;
    g) a vállalkozó saját műveleteivel és értékláncával - beleértve termékeit és szolgáltatásait, üzleti kapcsolatait és ellátási láncát - összefüggő főbb tényleges vagy lehetséges káros hatások, az ezen hatások azonosítását és nyomon követését célzó intézkedések, valamint más olyan káros hatások, amelyeket a vállalkozó az egyéb, vállalkozásokra vonatkozó, az átvilágítási eljárás lefolytatásával kapcsolatos uniós követelmények alapján köteles azonosítani;
    h) a tényleges vagy lehetséges káros hatások megelőzése, mérséklése, orvoslása vagy megszüntetése érdekében a vállalkozó által hozott intézkedések és azok eredményei;
    i) a vállalkozót a fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatban érintő főbb kockázatok leírása, beleértve a vállalkozó említett kérdésektől való főbb függéseinek leírását, és ezen kockázatok vállalkozó általi kezelésének módját; valamint
    j) az a)-i) pontban említett közzétételek szempontjából lényeges mutatók.
    (5) A fenntarthatósági jelentésnek adott esetben tartalmaznia kell a rövid, közép- és hosszú távú időhorizontokra vonatkozó információkat.
    (6) A vállalkozónak be kell számolnia a (4) bekezdéssel összhangban az üzleti jelentésben szereplő információk azonosítása érdekében végzett tevékenységéről.
    (7) A fenntarthatósági jelentésnek tartalmaznia kell a vállalkozó saját műveleteire és értékláncára vonatkozó információkat, beleértve termékeit és szolgáltatásait, üzleti kapcsolatait és ellátási láncát.
    (8) A fenntarthatósági jelentési kötelezettség első három évében, és abban az esetben, ha az értékláncára vonatkozóan nem áll rendelkezésre minden szükséges információ, a vállalkozónak ismertetnie kell az értékláncára vonatkozó szükséges információk megszerzése érdekében tett erőfeszítéseket, annak okait, hogy miért nem lehetett minden szükséges információt beszerezni, valamint az összes szükséges információ jövőbeli beszerzésére vonatkozó terveit.
    (9) A fenntarthatósági jelentésben szereplő információknak adott esetben hivatkozásokat kell tartalmazniuk az üzleti jelentésben a 95. §-sal összhangban szereplő egyéb információkra és az éves beszámolóban közölt összegekre, és további magyarázatokkal kell szolgálniuk azokkal kapcsolatban.
    (10) A fenntarthatósági jelentésből kihagyhatók azon aktuális fejleményekre vagy tárgyalás alatt álló kérdésekre vonatkozó információk, amelyek közzététele a vállalkozó ügyviteli, ügyvezető szerveinek és felügyelő testületeinek megfelelő indokolást tartalmazó véleménye szerint súlyosan sértené a vállalkozó üzleti érdekét, feltéve, hogy e kihagyás nem befolyásolja a vállalkozó fejlődésének, teljesítményének és helyzetének, valamint tevékenységei hatásának helyes és elfogulatlan megértését.
    (11) A vállalkozónak a fenntarthatósági jelentést a fenntarthatósági beszámolási standardoknak megfelelően kell elkészítenie.
    (12) A vállalkozó vezetése tájékoztatja a munkavállalók képviselőit, és megvitatja velük a munkavállalókat érintő fenntarthatósági információkat, valamint ezen információk megszerzésének és ellenőrzésének módját. A munkavállalók képviselőinek véleményét közölni kell az érintett ügyviteli, ügyvezető szervvel vagy felügyelő testülettel.
    (13) Az (1) bekezdés a) pontjának hatálya alá nem tartozó azon vállalkozó, amelynek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták, valamint az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 145. pontjában meghatározott kis méretű és nem összetett intézmények, a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 13. cikk 2. pontjában meghatározott zárt biztosítókat és az említett irányelv 13. cikk 5. pontjában meghatározott zárt viszontbiztosítók a (4)-(11) bekezdés előírásaitól eltérően fenntarthatósági jelentésüket a következő információkra korlátozhatják:
    a) a vállalkozó üzleti modelljének és stratégiájának rövid leírása;
    b) a vállalkozó fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos politikáinak ismertetése;
    c) a vállalkozó működésének főbb tényleges vagy lehetséges káros hatásai a fenntarthatósági kérdések tekintetében, valamint az ezek azonosítása, nyomon követése, megelőzése, mérséklése vagy orvosolása érdekében hozott intézkedések;
    d) a vállalkozót a fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatban érintő főbb kockázatok, valamint az, hogy a vállalkozó hogyan kezeli ezeket a kockázatokat; valamint
    e) az a)-d) pontban említett információk közzététele szempontjából szükséges kulcsfontosságú mutatók.
    (14) A (13) bekezdésben említett információkról a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó fenntarthatósági beszámolási standardoknak megfelelően kell beszámolni.
    (15) Az (1)-(11) és (13) bekezdésben meghatározott követelményeket teljesítő vállalkozót úgy kell tekinteni, hogy teljesítette a 95. § (3) bekezdésében foglalt követelményt.
    95/F. §
    (1) Mentesül a 95/E. § (1)-(11) bekezdése szerinti kötelezettség alól a leányvállalat, ha az anyavállalat a VI/C. Fejezet szerint elkészített összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésében a leányvállalat és annak leányvállalatai is szerepelnek.
    (2) Mentesül a 95/E. § (1)-(11) bekezdése szerinti kötelezettség alól az uniós tagállam jogának hatálya alá tartozó anyavállalat leányvállalata, ha az anyavállalat fenntarthatósági beszámolási standardokkal összhangban elkészített összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésében a leányvállalat és annak leányvállalatai is szerepelnek.
    (3) Mentesül a 95/E. § (1)-(11) bekezdése szerinti kötelezettség alól az uniós tagállam jogának hatálya alá nem tartozó anyavállalat leányvállalata, ha az anyavállalat a fenntarthatósági beszámolási standardokkal összhangban, vagy azokkal egyenértékű - a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 23. cikk (4) bekezdés harmadik albekezdése értelmében elfogadott, a fenntarthatósági beszámolási standardok egyenértékűségéről szóló végrehajtási jogi aktussal összhangban meghatározott - módon elkészített összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésében a leányvállalat és annak leányvállalatai is szerepelnek.
    (4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti mentesség akkor alkalmazható, ha a mentesülő leányvállalat üzleti jelentése tartalmazza:
    a) annak az anyavállalatnak a nevét és székhelyét, amely csoportszinten készít fenntarthatósági jelentést a 95/E. §-sal összhangban, vagy a fenntarthatósági beszámolási standardok rendelkezéseivel egyenértékű - a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 23. cikk (4) bekezdés harmadik albekezdése értelmében elfogadott, a fenntarthatósági beszámolási standardok egyenértékűségéről szóló végrehajtási jogi aktussal összhangban meghatározott - módon, és
    b) az anyavállalat összevont (konszolidált) üzleti jelentésére vagy adott esetben az anyavállalat összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésére, valamint a 134/L. § (1) bekezdésében említett bizonyossági véleményre mutató internetes hivatkozásokat, továbbá
    c) annak tényét, hogy a vállalkozó mentesül a 95/E. § bekezdés szerinti kötelezettség alól.
    (5) A (3) bekezdés szerinti mentesség akkor alkalmazható, ha az uniós tagállam jogának a hatálya alá nem tartozó anyavállalat összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentését, valamint az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésre vonatkozó, az említett anyavállalatra vonatkozó nemzeti jog szerint az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyossági vélemény készítésére felhatalmazott egy vagy több személy vagy cég által készített bizonyossági véleményt a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 30. cikkével és e törvénnyel összhangban teszik közzé.
    (6) A (3) bekezdés szerinti mentesség további feltétele, hogy az uniós tagállam jogának a hatálya alá nem tartozó anyavállalat az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikkében meghatározott, az Unióban letelepedett, mentesített leányvállalat és leányvállalatai által végzett tevékenységekre vonatkozó közzétételeket belefoglalják a mentesített leányvállalat üzleti jelentésébe vagy az uniós tagállam jogának a hatálya alá nem tartozó anyavállalat által készített összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésbe.
    (7) Az (1)-(3) bekezdés szerinti mentesség alkalmazása esetén a mentesülő leányvállalat anyavállalatának összevont (konszolidált) üzleti jelentését vagy adott esetben összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentését az Unió legalább egy hivatalos nyelvén közzé kell tenni. Nem hitelesített fordítás esetén a közzétételnek tartalmaznia kell egy erre vonatkozó nyilatkozatot is.
    (8) Az (1)-(3) bekezdés alkalmazásában, és ha az 575/2013/EU rendelet 10. cikke alkalmazandó, a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk (3) bekezdés első albekezdés b) pontjában említett, olyan központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézeteket, amely központi szerv az 575/2013/EU rendelet 10. cikkében foglalt feltételek mellett őket felügyeli, az említett központi szerv leányvállalataként kell kezelni.
    (9) Az (1)-(3) bekezdés alkalmazásában a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk (3) bekezdés első albekezdés a) pontjában említett, a 2009/138/EK irányelv 212. cikk (1) bekezdés c) pont ii. alpontjában említett pénzügyi kapcsolat alapján egy csoport részét képező és a 2009/138/EK irányelv 213. cikk (2) bekezdés a)-c) pontjával összhangban csoportszintű felügyelet alatt álló biztosítókat az említett csoport anyavállalatának leányvállalataként kell kezelni.
    (10) Az (1)-(3) bekezdés szerinti mentesség nem alkalmazható azokra a 95/E. § (1) bekezdés a) pontja hatálya alá tartozó vállalkozókra, amelyek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták.
    Uniós tagállam jogának a hatálya alá nem tartozó vállalkozás fenntarthatósági jelentése
    95/G. §
    (1) Az olyan, 95/E. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó vállalkozó, amely valamely uniós tagállam jogának a hatálya alá nem tartozó legfelső szintű anyavállalat leányvállalata, fenntarthatósági jelentést tesz közzé és hozzáférhetővé, amely tartalmazza a 95/E. § (4) bekezdés a) pont ac)-ae) alpontja, b)-h) pontja és adott esetben j) pontja szerinti információkat az uniós tagállam jogának a hatálya alá nem tartozó legfelső szintű anyavállalat csoportszintjén.
    (2) Uniós tagállam jogának hatálya alá nem tartozó vállalkozás olyan fióktelepe, amely vagy nem tagja egy csoportnak, vagy végső soron egy uniós tagállam jogának a hatálya alá nem tartozó ország jogával összhangban létrehozott vállalkozás tulajdonában van, fenntarthatósági jelentést tesz közzé és hozzáférhetővé, amely tartalmazza a 95/E. § (4) bekezdés a) pont ac)-ae) alpontja, b)-h) pontja és adott esetben j) pontja szerinti információkat az uniós tagállam jogának a hatálya alá nem tartozó vállalkozás csoportszintjén, vagy ha ez nem alkalmazható, egyedi szintjén.
    (3) A (2) bekezdés szerinti kötelezettség kizárólag akkor alkalmazandó a fióktelepre, ha az uniós tagállam jogának hatálya alá nem tartozó vállalkozás nem rendelkezik az (1) bekezdés szerinti leányvállalattal, és ha a fióktelep éves nettó árbevétele a legutolsó üzleti évben meghaladta a 40 millió eurót.
    (4) Az (1) és (2) bekezdésben előírtak csak akkor alkalmazandók az (1) bekezdés szerinti leányvállalatra és a (2) bekezdés szerinti fióktelepre, ha az uniós tagállam jogának hatálya alá nem tartozó vállalkozás éves nettó árbevétele az utolsó két egymást követő üzleti év mindegyikében meghaladta a 150 millió eurót az Európai Unió területén csoportszinten, vagy ha ez nem alkalmazható, egyedi szinten.
    (5) Az (1) és (2) bekezdés szerinti fenntarthatósági jelentést a harmadik országbeli vállalkozásokra vonatkozó fenntarthatósági beszámolási standardok szerint kell összeállítani.
    (6) Az (1) és (2) bekezdés szerinti fenntarthatósági jelentést az (5) bekezdéstől eltérően a fenntarthatósági beszámolási standardok rendelkezéseivel összhangban, vagy azokkal egyenértékű - a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 23. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése értelmében elfogadott, a fenntarthatósági beszámolási standardok egyenértékűségéről szóló végrehajtási jogi aktussal összhangban meghatározott - módon is el lehet készíteni.
    (7) Amennyiben az (5) bekezdés szerinti fenntarthatósági jelentés elkészítéséhez szükséges információk nem állnak rendelkezésre, az (1) bekezdés szerinti leányvállalatnak és a (2) bekezdés szerinti fióktelepnek kérnie kell az uniós tagállam jogának a hatálya alá nem tartozó vállalkozástól, hogy biztosítsa számára a szükséges információt, amely lehetővé teszi az (1) és (2) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítését.
    (8) Amennyiben az uniós tagállam jogának a hatálya alá nem tartozó vállalkozás nem biztosítja a valamennyi kért információt, az (1) bekezdés szerinti leányvállalatnak és a (2) bekezdés szerinti fióktelepnek el kell készítenie, közzé- és hozzáférhetővé kell tennie az (1) és (2) bekezdés szerinti fenntarthatósági jelentést, úgy, hogy az tartalmazza valamennyi birtokában lévő, megkapott vagy beszerzett információt és egy nyilatkozatot arról, hogy az uniós tagállam jogának a hatálya alá nem tartozó vállalkozás nem bocsátotta rendelkezésére a szükséges információkat.
    (9) Az (1) és (2) bekezdés szerinti fenntarthatósági jelentést - az uniós tagállam jogának a hatálya alá nem tartozó vállalkozás nemzeti joga vagy egy tagállam nemzeti joga alapján - a bizonyossági vélemény készítésére felhatalmazott egy vagy több személy vagy cég által készített bizonyossági véleménnyel együtt kell közzétenni.
    (10) Amennyiben az uniós tagállam jogának a hatálya alá nem tartozó vállalkozás nem bocsátja rendelkezésre a (9) bekezdés szerinti bizonyossági véleményt, a leányvállalatnak vagy fióktelepnek nyilatkozatot kell kiadnia arról, hogy az uniós tagállam jogának a hatálya alá nem tartozó vállalkozás nem bocsátotta rendelkezésére a szükséges bizonyossági véleményt.
    (11) Az (1) bekezdés szerinti leányvállalat legfőbb irányító (vezető) szervének, ügyvezető szervének és felügyelő testületének tagjai - a jogszabályban meghatározott hatáskörükben eljárva -együttes felelőssége annak biztosítása, hogy a fenntarthatósági jelentés összeállítása és nyilvánosságra hozatala (közzé- és hozzáférhetővé tétele) e törvény előírásainak megfelelően történjen.
    (12) A (2) bekezdés szerinti fióktelep felelőssége annak biztosítása, hogy a fenntarthatósági jelentés összeállítása és nyilvánosságra hozatala (közzé- és hozzáférhetővé tétele) e törvény előírásainak megfelelően történjen.
    Bizonyossági vélemény
    95/H. §
    (1) A fenntarthatósági minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég korlátozott bizonyosságot nyújtó megbízás alapján véleményt ad arról, hogy a fenntarthatósági jelentés teljesíti-e az e fejezet fenntarthatósági jelentésre vonatkozó előírásait, beleértve a fenntarthatósági jelentés fenntarthatósági beszámolási standardoknak való megfelelését, a vállalkozó által az említett fenntarthatósági beszámolási standardoknak megfelelően jelentett információk azonosítására szolgáló folyamatot és a fenntarthatósági jelentés megjelölésére vonatkozó követelmény teljesítését a 95/I. § (1) bekezdésével összhangban, valamint, hogy teljesíti-e az (EU) 2020/852 rendelet 8. cikkében szereplő beszámolási követelményeket.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti bizonyossági vélemény nyújtásával az éves beszámoló jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatával megbízott kamarai tag könyvvizsgálótól, könyvvizsgáló cégtől eltérő kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég is megbízható.
    (3) Ha az éves beszámoló jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát és a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtását egyazon kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég végzi, a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég fenntarthatósági jelentéssel kapcsolatos véleménye belefoglalható az éves beszámolóhoz kapcsolódó független könyvvizsgálói jelentésébe.
    Nyilvánosságra hozatal
    Közzététel és hozzáférhetőség
    95/I. §
    (1) A 95/E. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó vállalkozónak az (EU) 2019/815 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 3. cikkében meghatározott elektronikus beszámolási formátumban kell elkészítenie az üzleti jelentését és az elektronikus beszámolási formátumnak megfelelően meg kell jelölnie a fenntarthatósági jelentését, beleértve az (EU) 2020/852 rendelet 8. cikkében előírt közzétételeket is.
    (2) A vállalkozó az (1) bekezdés szerinti fenntarthatósági jelentést tartalmazó üzleti jelentést a könyvvizsgáló bizonyossági véleményével (a bizonyossági jelentéssel) együtt, az (1) bekezdés szerinti elektronikus beszámolási formátumban, az éves beszámolóval egyidejűleg a 153-154/B. § szerint köteles letétbe helyezni és közzétenni.
    (3) A vállalkozó a fenntarthatósági jelentést tartalmazó üzleti jelentését internetes honlapján is köteles közzétenni. Amennyiben a vállalkozó nem rendelkezik internetes honlappal, kérésre köteles ingyenesen az üzleti jelentés nyomtatott vagy elektronikus példányát rendelkezésre bocsátani.
    (4) A 95/G. § (1) és (2) bekezdés szerinti fenntarthatósági jelentést a könyvvizsgáló bizonyossági véleményével (a bizonyossági jelentéssel) és adott esetben a 95/G. § (8) és (10) bekezdés szerinti nyilatkozatokkal együtt, a 153-154/B. § szerint kell letétbe helyezni és közzétenni, legkésőbb azon üzleti év mérlegfordulónapját követő 12 hónapon belül, amelyre vonatkozóan a fenntarthatósági jelentést elkészítették."
    62. §
    Az Szt. 114/I. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
    "(5) Az éves beszámolóját, továbbá az összevont (konszolidált) éves beszámolóját az IFRS-ek szerint összeállító vállalkozónak a III/A. Fejezet és a VI/C. Fejezet fenntarthatósági jelentésre vonatkozó előírásait is alkalmaznia kell."
    63. §
    Az Szt. a következő VI/C. Fejezettel egészül ki:
    "VI/C. Fejezet
    AZ ÖSSZEVONT (KONSZOLIDÁLT) FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS
    134/I. §
    (1) Az az összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő anyavállalat, amelynél az üzleti évet megelőző két - egymást követő - üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladja az alábbi határértékeket:
    a) a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot,
    b) az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot,
    c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt,
    összevont (konszolidált) üzleti jelentésében a konszolidálásba bevont vállalkozásokra vonatkozóan összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentést készít és tesz közzé.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti mutatóértékeket a 117. § (2) és (3) bekezdése szerint kell meghatározni.
    (3) Az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésre a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó, 95/D. §-ban, 95/E. § (1)-(12) és (15) bekezdésben foglaltakat a konszolidálásba bevont vállalkozásokra együttesen, a vállalatcsoport egészére vonatkozóan kell alkalmazni.
    (4) Az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésben külön be kell mutatni, hogy a konszolidálásba bevont leányvállalatok közül melyek mentesülnek a 95/F. § alapján a fenntarthatósági jelentési kötelezettség alól.
    (5) Az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés összeállítása során a 95/E. § (13) bekezdése szerinti lehetőség nem alkalmazható.
    (6) Amennyiben az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentést készítő anyavállalat jelentős különbségeket állapít meg a csoport kockázatai vagy hatásai, valamint egy vagy több leányvállalatának kockázatai vagy hatásai között, az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésben pontos magyarázatot kell adnia az érintett leányvállalat vagy leányvállalatok kockázatairól és hatásairól.
    (7) Mentesül az (1) bekezdés szerinti kötelezettség alól a leányvállalatnak minősülő anyavállalat (mentesíthető anyavállalat), amely maga is leányvállalata egy vállalatnak (a továbbiakban: fölérendelt anyavállalat), a 95/F. §-ban foglalt előírások megfelelő alkalmazásával, amennyiben a fölérendelt anyavállalat e fejezettel, a fenntarthatósági beszámolási standardokkal összhangban, vagy azokkal egyenértékű - a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 23. cikk (4) bekezdés harmadik albekezdése értelmében elfogadott, a fenntarthatósági beszámolási standardok egyenértékűségéről szóló végrehajtási jogi aktussal összhangban meghatározott - módon elkészített összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésében a mentesíthető anyavállalat és annak leányvállalatai is szerepelnek.
    (8) A (7) bekezdés szerinti mentesség nem alkalmazható azokra az (1) bekezdés hatálya alá tartozó anyavállalatokra, amelyek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták.
    134/J. §
    (1) A 134/I. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó anyavállalatnak az (EU) 2019/815 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 3. cikkében meghatározott elektronikus beszámolási formátumban kell elkészítenie az összevont (konszolidált) üzleti jelentését és az elektronikus beszámolási formátumnak megfelelően meg kell jelölnie az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentését, beleértve az (EU) 2020/852 rendelet 8. cikkében előírt közzétételeket is.
    (2) A 134/I. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó anyavállalat az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentést tartalmazó összevont (konszolidált) üzleti jelentését, az (1) bekezdés szerinti elektronikus beszámolási formátumban, a könyvvizsgáló bizonyossági véleményével (a bizonyossági jelentéssel) együtt, az összevont (konszolidált) éves beszámolóval egyidejűleg a 153-154/B. § szerint köteles letétbe helyezni és közzétenni.
    (3) A 134/I. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó anyavállalat az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentést tartalmazó összevont (konszolidált) üzleti jelentését a vállalkozó internetes honlapján is köteles közzétenni. Amennyiben nem rendelkezik internetes honlappal, kérésre köteles ingyenesen az összevont (konszolidált) üzleti jelentés nyomtatott vagy elektronikus példányát rendelkezésre bocsátani.
    134/K. §
    (1) Az olyan, a 95/E. § (1) bekezdésének vagy a 134/I. § (1) bekezdésének a hatálya alá tartozó vállalkozó, amely valamely uniós tagállam jogának a hatálya alá nem tartozó anyavállalat leányvállalata, a 134/I. § (3) bekezdésében foglalt követelményekkel összhangban olyan összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentést készíthet, tehet közzé és hozzáférhetővé, amely magában foglalja az anyavállalat összes, 95/E. § (1) bekezdésének vagy 134/I. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó uniós leányvállalatát.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés magába foglalhatja az (EU) 2020/852 rendelet 8. cikkében meghatározott közzétételeket, amelyek kiterjednek az (1) bekezdés szerinti anyavállalat összes, 95/E. § (1) bekezdésének vagy 134/I. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó uniós leányvállalata által végzett tevékenységekre.
    (3) Az (1) bekezdés szerinti uniós leányvállalat a csoport azon uniós leányvállalatainak egyike, amelyek a legutolsó öt üzleti év legalább egyikében - adott esetben összevont alapon - a legnagyobb forgalmat bonyolították az Unióban.
    (4) Az (1) bekezdés szerinti összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentést a 134/J. §-sal összhangban kell közzétenni.
    (5) A 95/F. § (1)-(3) bekezdése és a 134/I. § (7) bekezdése szerinti mentesség alkalmazásában az (1) bekezdés szerinti összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentést az anyavállalat csoportszintű jelentésének kell tekinteni a konszolidációba bevont vállalkozások tekintetében. A (2) bekezdés szerinti összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés összeállításával teljesül a 95/F. § (6) bekezdése szerinti feltétel.
    134/L. §
    (1) A fenntarthatósági minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég korlátozott bizonyosságot nyújtó megbízás alapján, véleményt ad arról, hogy az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés teljesíti-e az e fejezet összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésre vonatkozó előírásait, beleértve a fenntarthatósági jelentés fenntarthatósági beszámolási standardoknak való megfelelését, a vállalkozó által az említett fenntarthatósági beszámolási standardoknak megfelelően jelentett információk azonosítására szolgáló folyamatot és a fenntarthatósági jelentés megjelölésére vonatkozó követelmény teljesítését a 134/J. § (1) bekezdésével összhangban, valamint, hogy teljesíti-e az (EU) 2020/852 rendelet 8. cikkében szereplő beszámolási követelményeket.
    (2) Az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés könyvvizsgálója viseli a felelősséget az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyossági jelentésért.
    (3) Az (1) bekezdés szerinti vélemény nyújtásával az összevont (konszolidált) éves beszámoló jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatával megbízott kamarai tag könyvvizsgálótól, könyvvizsgáló cégtől eltérő, független könyvvizsgáló is megbízható.
    (4) Ha az összevont (konszolidált) éves beszámoló jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát és az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtását egyazon kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég végzi, a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentéssel kapcsolatos véleménye (jelentése) belefoglalható az összevont (konszolidált) éves beszámolóhoz kapcsolódó független könyvvizsgálói jelentésbe."
    64. §
    (1) Az Szt. 156. § (5) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A független könyvvizsgálói jelentésnek tartalmaznia kell:)
    "h) a könyvvizsgáló véleményét arról, hogy az üzleti jelentés összhangban van-e a beszámolóval, illetve az e törvény, illetve egyéb más jogszabály vonatkozó előírásaival (ide nem értve a III/A. Fejezet és a VI/C. Fejezet fenntarthatósági jelentésre vonatkozó előírásait);"
    (2) Az Szt. 156. § (5) bekezdés n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A független könyvvizsgálói jelentésnek tartalmaznia kell:)
    "n) a könyvvizsgáló nyilatkozatát arról, hogy az üzleti jelentés tartalmazza-e a III/A. Fejezet, illetve a VI/C. Fejezet szerinti fenntarthatósági jelentést;"
    65. §
    Az Szt. a 158. §-t követően a következő X/A. Fejezettel egészül ki:
    "X/A Fejezet
    FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉSRE VONATKOZÓ, KÖNYVVIZSGÁLÓ ÁLTAL ADOTT BIZONYOSSÁGI JELENTÉS
    158/A. §
    (1) A fenntarthatósági minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég a fenntarthatósági jelentésre vagy az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtásával összefüggő véleményéről fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyossági jelentést bocsát ki, amelyet az Európai Bizottság által a 2006/43/EK irányelv 26a. cikk (3) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén elfogadott bizonyossági standardok követelményeivel, vagy - az említett bizonyossági standardok Európai Bizottság által történő elfogadásáig - a magyar nemzeti könyvvizsgálati standardokkal összhangban készít el.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyossági jelentést írásos formában kell elkészíteni és annak tartalmaznia kell:
    a) a fenntarthatósági jelentés címét, címzettjét;
    b) a fenntarthatósági jelentés azonosítóit (különösen azt, hogy melyik vállalkozó, melyik üzleti évére vonatkozik, milyen mérlegfordulónappal készült), a jelentés összeállításánál alkalmazott fenntarthatósági beszámolási szabályrendszer megjelölésével együtt;
    c) a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság hatókörének leírását, a bizonyosság nyújtása során alkalmazott bizonyossági standardrendszer megjelölését;
    d) az (1) bekezdés szerinti véleményt;
    e) a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyossági jelentés keltezését;
    f) a bizonyosság nyújtásáért személyében felelős könyvvizsgáló nevét, aláírását, kamarai bejegyzési (nyilvántartási) számát;
    g) könyvvizsgáló cég esetén - az f) pontban foglaltak mellett - a cég képviseletére jogosult személy nevét, aláírását, a cég megnevezését, székhelyét, kamarai nyilvántartási számát is.
    158/B. §
    (1) A 158/A. § (1) bekezdése szerinti kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég, korlátozott bizonyosságot nyújtó megbízása csak megfelelő indok alapján mondható fel. A fenntarthatósági jelentési vagy bizonyossági eljárások tekintetében fennálló véleményeltérés nem minősül megfelelő indoknak.
    (2) A vállalkozó az ok megjelölésével közli a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatósággal, ha a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég a bizonyosság nyújtására irányuló megbízásának időtartama alatt lemondott, vagy ha a megbízást a vállalkozó felmondta."
    66. §
    Az Szt. 175. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
    (E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
    "h) az 537/2014/EU rendeletnek, a 2004/109/EK irányelvnek, a 2006/43/EK irányelvnek és 2013/34/EU irányelvnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2464 európai parlamenti és tanácsi irányelv."
    67. §
    Az Szt. 177. §-a a következő (96)-(105) bekezdéssel egészül ki:
    "(96) Az a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő vállalkozó, amelynél
    a) az üzleti évet megelőző két - egymást követő - üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta az alábbi határértéket:
    aa) a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot,
    ab) az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot,
    ac) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt, és
    b) az adott üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma meghaladja az 500 főt,
    e törvénynek a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Mód2. törvény) által megállapított fenntarthatósági jelentésre vonatkozó előírásait először a 2024. évben induló üzleti évre alkalmazza.
    (97) Az az összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő anyavállalat, amelynél
    a) az üzleti évet megelőző két - egymást követő - üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladja az alábbi határértékeket:
    aa) a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot,
    ab) az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot,
    ac) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt, és
    b) az adott üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma meghaladja az 500 főt,
    e törvénynek a Mód2. törvény által megállapított összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésre vonatkozó előírásait először a 2024. évben induló üzleti évre alkalmazza.
    (98) Az a vállalkozó, amelynél az üzleti évet megelőző két - egymást követő - üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta az alábbi határértéket:
    a) a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot,
    b) az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot,
    c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt,
    e törvénynek a Mód2. törvény által megállapított fenntarthatósági jelentésre vonatkozó előírásait először a 2025. évben induló üzleti évre alkalmazza.
    (99) Az az összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő anyavállalat, amelynél az üzleti évet megelőző két - egymást követő - üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladja az alábbi határértékeket:
    a) a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot,
    b) az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot,
    c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt,
    e törvénynek a Mód2. törvény által megállapított összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésre vonatkozó előírásait először a 2025. évben induló üzleti évre alkalmazza.
    (100) Az a mikrogazdálkodónak nem minősülő vállalkozó, amelynek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták, e törvénynek a Mód2. törvény által megállapított fenntarthatósági jelentésre vonatkozó előírásait először a 2026. évben induló üzleti évre alkalmazza.
    (101) Az az (EU) 575/2013 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 145. pontjában meghatározott kisméretű és nem összetett intézmény,
    a) amelynél az üzleti évet megelőző két - egymást követő - üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta az alábbi határértéket:
    aa) a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot,
    ab) az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot,
    ac) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt, vagy
    b) olyan, mikrogazdálkodónak nem minősülő vállalkozás, amelynek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták,
    e törvénynek a Mód2. törvény által megállapított fenntarthatósági jelentésre vonatkozó előírásait először a 2026. évben induló üzleti évre alkalmazza.
    (102) Az a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 13. cikkének 2. pontjában meghatározott zárt biztosító, és a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 13. cikkének 5. pontjában meghatározott zárt viszontbiztosító,
    a) amelynél az üzleti évet megelőző két - egymást követő - üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta az alábbi határértéket:
    aa) a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot,
    ab) az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot,
    ac) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt, vagy
    b) olyan, mikrogazdálkodónak nem minősülő vállalkozó, amelynek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták,
    e törvénynek a Mód2. törvény által megállapított fenntarthatósági jelentésre vonatkozó előírásait először a 2026. évben induló üzleti évre alkalmazza.
    (103) Az uniós tagállam jogának a hatálya alá nem tartozó vállalkozó 95/G. § szerinti leányvállalata, illetve fióktelepe e törvénynek a Mód2. törvény által megállapított 95/G. §-át először a 2028. évben induló üzleti évre alkalmazza.
    (104) E törvénynek a Mód2. törvény által megállapított 95/E. § (1) bekezdés a) pontja hatálya alá nem tartozó azon vállalkozó, amelynek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták, dönthet úgy, hogy a 2028. január 1-je előtt kezdődő üzleti évekre vonatkozó üzleti jelentésében nem szerepeltet fenntarthatósági jelentést. Ebben az esetben a vállalkozó az üzleti jelentésében röviden ismerteti, hogy miért nem készített fenntarthatósági jelentést.
    (105) E törvénynek a Mód2. törvény által megállapított 134/K. §-a a 2030. január 7-e előtt végződő üzleti évre alkalmazható."
    68. §
    Az Szt.
    1. 1. §-ában a "beszámoló összeállítása" szövegrész helyébe a "beszámoló összeállítása, a fenntarthatósági jelentés elkészítése" szöveg,
    2. 8. § (5) bekezdésében az "üzleti jelentés összeállítása" szövegrész helyébe az "üzleti jelentés (adott esetben annak elkülönített részeként a fenntarthatósági jelentés) összeállítása" szöveg,
    3. 116. § (1) bekezdésében az "irányelve, illetve" szövegrész helyébe az "irányelve - a 29a. cikkben meghatározott követelmények kivételével -, illetve" szöveg,
    4. 116. § (2) bekezdésében az "irányelvével, illetve" szövegrész helyébe az "irányelvével - a 29a. cikkben meghatározott követelmények kivételével -, illetve" szöveg
    lép.
    69. §
    Hatályát veszti az Szt.
    1. "Nem pénzügyi kimutatás" alcím cím,
    2. 134. § (5) és (6) bekezdése.
    70. §
    A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 2. §-a a következő 31-35. ponttal egészül ki:
    (E törvény alkalmazásában)
    "31. Fő fenntarthatósági partner:
    a) az a kamarai tag könyvvizsgáló, akit a könyvvizsgáló cég meghatározott fenntarthatósági jelentésre vonatkozó, korlátozott bizonyosságot nyújtó megbízás tekintetében a könyvvizsgáló cég nevében készítendő, fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtásának elsőrendű felelőseként jelölt ki, vagy
    b) összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyossági vélemény esetében legalább az a kamarai tag könyvvizsgáló, akit a könyvvizsgáló cég a csoport szintjén a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtásának elsőrendű felelőseként jelölt ki, és az a kamarai tag könyvvizsgáló, akit a jelentős leányvállalatok szintjén elsőrendű felelősként jelölt ki, vagy
    c) az a kamarai tag könyvvizsgáló, aki a fenntarthatósági jelentésre, az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyossági jelentést aláírja.
    32. Fenntarthatósági jelentés: a számviteli törvényben meghatározott fogalom.
    33. Fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtása: a fenntarthatósági jelentéssel összefüggően elegendő és megfelelő bizonyíték megszerzése annak érdekében, hogy a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég a fenntarthatósági jelentésről korlátozott bizonyosságon alapuló bizonyossági véleményt tartalmazó jelentést bocsájtson ki.
    34. Fenntarthatósági bizonyossági dokumentáció: a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtásával kapcsolatos információt és végrehajtott eljárásokat tartalmazó dokumentumok összessége.
    35. Nemzeti standardok: a kamara által megalkotott vagy befogadott, a közfelügyeleti hatóság által jóváhagyott nemzetközi könyvvizsgálati standardok és magyar nemzeti könyvvizsgálati standardok."
    71. §
    A Kkt. 3. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a 3. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
    (E törvény alkalmazásában jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység)
    "c) a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtása,
    d) a könyvvizsgálók jogszabályban meghatározott egyéb feladatának elvégzése."
    72. §
    A Kkt. a következő 23/B. §-sal egészül ki:
    "23/B. §
    (1) A kamarai tag könyvvizsgáló köteles a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtása során a fenntarthatósági jelentéshez kapcsolódó bizonyossági véleményt tartalmazó jelentését elektronikus okiratban kiállítani és azt elektronikusan aláírni, valamint időbélyegzővel ellátni.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítése során a 23/A. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni."
    73. §
    A Kkt. 44. § (1) bekezdés p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A könyvvizsgáló cégek nyilvántartása - az egyes könyvvizsgáló cégekre vonatkozóan - a következő adatokat tartalmazza:)
    "p) a kérelemben megjelölt Európai Gazdasági Térség államának illetékes hatóságának neve és -ha van - a könyvvizsgáló cég kérelemben megjelölt nyilvántartási száma, ha a könyvvizsgáló céget a 35/A. § alapján vették nyilvántartásba, valamint annak feltüntetése, hogy az Európai Gazdasági Térség állama illetékes hatóságának nyilvántartása szerint jogosult-e fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására,"
    74. §
    A Kkt. 48. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A csoportkönyvvizsgáló felülvizsgálja és értékeli a harmadik országbeli könyvvizsgáló, a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó által a csoport könyvvizsgálata céljából végzett könyvvizsgálói munkát és adott esetben a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtása céljából végzett bizonyossági munkát, dokumentálja a könyvvizsgálók által elvégzett munka jellegét, időzítését és mértékét, ideértve a könyvvizsgálók könyvvizsgálati dokumentációja és adott esetben a fenntarthatósági bizonyossági dokumentációja vonatkozó részeinek a csoportkönyvvizsgáló általi felülvizsgálatát."
    75. §
    A Kkt. 48. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) Minőségellenőrzés, kamarai minőségellenőrzés vagy más vizsgálat esetén, jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában, a csoportkönyvvizsgáló felelős a harmadik országbeli könyvvizsgáló, a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó által végzett könyvvizsgálói munka dokumentációjának és adott esetben a fenntarthatósági bizonyossági munka dokumentációjának - ideértve a csoport könyvvizsgálatára vonatkozó munkaanyagokat és adott esetben az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtásához kapcsolódó munkaanyagokat is - a közfelügyeleti funkciót gyakorló hatósághoz - kérelemre - történő eljuttatásáért, ha az összevont (konszolidált) éves beszámolóban és adott esetben az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésben szereplő valamely gazdálkodó tekintetében harmadik országbeli könyvvizsgáló, harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó látta el a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet és adott esetben a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására irányuló tevékenységet."
    76. §
    (1) A Kkt. "Általános szabályok" című alcíme a következő 48/B. §-sal egészül ki:
    "48/B. §
    (1) A kamarai tag könyvvizsgáló, illetve könyvvizsgáló cég a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtása során keletkezett fenntarthatósági bizonyossági dokumentációt köteles elektronikusan archiválni és a dokumentumokat az archiválást követően legalább 8 évig megőrizni.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítése során a 48/A. § (2) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni."
    (2) A Kkt. "Általános szabályok" című alcíme a következő 48/C.-48/E. §-sal egészül ki:
    "48/C. §
    (1) Amennyiben egyazon kamarai tag könyvvizsgáló végzi az éves beszámoló jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatát és a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtását, a fenntarthatósági bizonyossági dokumentáció részét képezheti a könyvvizsgálati dokumentációnak.
    (2) A fenntarthatósági bizonyossági dokumentációra a könyvvizsgálati dokumentációra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
    48/D. §
    A kamarai tag könyvvizsgálónak, illetve a könyvvizsgáló cégnek nyilvántartást kell vezetnie az elvégzett, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatok (ideértve a fenntarthatósági jelentésekre vonatkozó bizonyosság nyújtását is) teljesítésével kapcsolatos, írásban benyújtott panaszokról.
    48/E. §
    (1) A könyvvizsgálati dokumentációt, valamint a fenntarthatósági bizonyossági dokumentációt a független könyvvizsgálói jelentés, valamint a bizonyossági jelentés kibocsátásának napjától számított 60 napon belül le kell zárni, és archiválni kell.
    (2) Az archivált könyvvizsgálati dokumentációt, valamint a fenntarthatósági bizonyossági dokumentációt az archiválást követően legalább 8 évig meg kell őrizni."
    77. §
    A Kkt. 49/A. §-a a következő h) ponttal egészül ki:
    (Minősítési kérelem az alábbi minősítések megszerzésre nyújtható be:)
    "h) fenntarthatósági minősítés."
    78. §
    A Kkt. 50. §-a a következő (2e) bekezdéssel egészül ki:
    "(2e) Fenntarthatósági minősítést az a kamarai tag könyvvizsgáló kaphat, aki
    a) sikeresen teljesítette a fenntarthatósági minősítéshez kapcsolódó szakmai minősítő vizsgát, vagy az okleveles könyvvizsgálói képzésben sikeresen teljesítette a fenntarthatósági jelentés könyvvizsgálata című modult, valamint
    b) a kérelmezett minősítéssel egyező minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló mellett legalább egy évig vagy egy üzleti éven át közreműködött fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására irányuló tevékenység ellátásában, olyan gazdálkodó vonatkozásában, melyre jogszabály fenntarthatósági jelentés összeállítását írja elő."
    79. §
    A Kkt. az 54. §-át követően a következő alcímmel és 55. §-sal egészül ki:
    "Ügyfélnyilvántartás
    55. §
    (1) A kamarai tag könyvvizsgáló, illetve a könyvvizsgáló cég ügyfélnyilvántartást köteles vezetni azokról az ügyfelekről, amelyek tekintetében jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet (ideértve a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtását is) végez.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásnak az alábbi adatokat kell tartalmaznia:
    a) az ügyfél nevét, székhelyét;
    b) a személyében felelős könyvvizsgáló nevét;
    c) a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálat díját a 3. § (1) bekezdés szerinti bontásban.
    (3) Az (1) bekezdés szerinti ügyfélnyilvántartást a kamarai tag könyvvizsgáló, illetve a könyvvizsgáló cég 10 évig köteles megőrizni."
    80. §
    A Kkt. a következő 64/A. §-sal egészül ki:
    "64/A. §
    A 61-64. §-ban foglaltakat a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtása során is megfelelően alkalmazni kell."
    81. §
    A Kkt. 67. §-a a következő (6b) bekezdéssel egészül ki:
    "(6b) A 66. §-ban, valamint az (1)-(6a) bekezdésben foglaltakat a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtása során is megfelelően alkalmazni kell."
    82. §
    A Kkt. "A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó tekintetében ellátott jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység különös szabályai" című fejezete a következő 67/C. és 67/D. §-sal egészül ki:
    "67/C. §
    A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó fenntarthatósági jelentésére vonatkozó bizonyosság nyújtása során a nem könyvvizsgálói szolgáltatások nyújtásának tilalma tekintetében a Rendelet 5. cikkének (1), valamint (4) és (5) bekezdését kell alkalmazni.
    67/D. §
    A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó fenntarthatósági jelentésére vonatkozó bizonyosság nyújtása során a szabálytalanságok tekintetében a Rendelet 7. cikke szerint kell eljárni."
    83. §
    A Kkt. 68. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Amennyiben a harmadik országbeli illetőséggel rendelkező gazdálkodó (szervezet) átruházható értékpapírjainak kereskedelme engedélyezett Magyarország szabályozott piacán, az éves beszámolójáról és az összevont (konszolidált) éves beszámolójáról kiadott könyvvizsgálói jelentés és adott esetben a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyossági jelentés abban az esetben minősül a Magyarországon hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvizsgálói jelentésnek, illetve bizonyossági jelentésnek, ha a könyvvizsgálói jelentést és adott esetben a bizonyossági jelentést kibocsátó harmadik országbeli könyvvizsgáló, harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó rendelkezik a közfelügyeleti hatóság engedélyével és szerepel a kamara - e célból vezetett - jegyzékében."
    84. §
    A Kkt. 69. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A közfelügyeleti hatóság kérelemre a 68. § (1) bekezdés szerinti engedélyt bocsát ki annak a harmadik országbeli könyvvizsgálónak a részére, aki)
    "b) a könyvvizsgálói tevékenységet és adott esetben a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására irányuló tevékenységet az Európai Unióban elfogadott nemzetközi könyvvizsgálati standardoknak vagy azzal egyenértékű standardoknak és adott esetben a bizonyossági standardoknak megfelelően végzi,
    c) a könyvvizsgálói tevékenység és adott esetben a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására irányuló tevékenység során a függetlenség, az objektivitás, a pártatlanság, továbbá a könyvvizsgálat díja és adott esetben a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására irányuló tevékenység díja tekintetében az e törvényben foglaltakkal egyenértékű szabályok szerint jár el,"
    85. §
    A Kkt. 71. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A közfelügyeleti hatóság kérelemre a 68. § (1) bekezdés szerinti engedélyt bocsát ki annak a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó részére, amely)
    "c) a könyvvizsgálói tevékenységet és adott esetben a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására irányuló tevékenységet az Európai Unióban elfogadott nemzetközi könyvvizsgálati standardoknak és adott esetben a bizonyossági standardoknak vagy azzal egyenértékű standardoknak megfelelően végzi,"
    86. §
    A Kkt. 90. §-a a következő h) ponttal egészül ki:
    (Az okleveles könyvvizsgálói képzés főbb tanulmányi területei (a továbbiakban: modulok):) "h) fenntarthatósági jelentés könyvvizsgálata."
    87. §
    A Kkt. 149. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók tekintetében végzett jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet (ideértve a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtását is) a közfelügyeleti hatóság minőségbiztosítási rendszer keretében folyamatosan ellenőrzi (a továbbiakban: minőségellenőrzés). A minőségellenőrzés lefolytatására az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni."
    88. §
    A Kkt. 173/B. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(7) Az ellenőrzés során ellenőrként az a személy járhat el, aki rendelkezik megfelelő szakmai képzettséggel, és a könyvvizsgálat, a pénzügyi beszámolás, valamint adott esetben a fenntarthatósági jelentés, a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtása, vagy annak ellenőrzése, valamint a fenntarthatósági jelentés összeállításához kapcsolódó egyéb szolgáltatások nyújtása területén szerzett releváns tapasztalattal, továbbá részt vett minőségellenőrzéssel kapcsolatos képzésben."
    89. §
    A Kkt. 173/C. § (7) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A minőségellenőrzéssel összefüggésben a következő intézkedések alkalmazhatók:)
    "d) kötelezés a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ismételt elvégzésére vagy a könyvvizsgálói jelentés, adott esetben a bizonyossági jelentés visszavonására,"
    90. §
    A Kkt. 183. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) A (2) bekezdés szerinti könyvvizsgálati dokumentáció, adott esetben a fenntarthatósági bizonyossági dokumentáció és az azokkal összefüggő egyéb dokumentumok - amennyiben nem tartozik más illetékes hatóság hatáskörébe - akkor adhatók át harmadik ország illetékes hatóságának, ha azok olyan szervezet tekintetében ellátott könyvvizsgálói tevékenységhez kapcsolódnak, amely
    a) a harmadik országban értékpapírt bocsátott ki, vagy
    b) olyan vállalatcsoport tagja, amelyről összevont (konszolidált) éves beszámolót és adott esetben összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentést hoznak nyilvánosságra a harmadik országban."
    91. §
    A Kkt. 185. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
    "(9) A közfelügyeleti hatóságot olyan, nem gyakorló szakembereknek kell irányítaniuk, akik megfelelő ismeretekkel, és tapasztalattal rendelkeznek a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálat, valamint a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtása tekintetében."
    92. §
    A Kkt. 189. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés kép:
    (A közfelügyeleti hatóság - feladatkörében eljárva - vizsgálja és értékeli a könyvvizsgálói közfelügyeleti rendszer részelemeit, így különösen)
    "b) a magyar nemzeti könyvvizsgálati standardok, a kamara etikai szabályzata, a minőségirányítási standardok, valamint a bizonyosságot nyújtó megbízásokra vonatkozó standardok (a továbbiakban együttesen: szakmai standardok) kialakítását, elfogadását,"
    93. §
    A Kkt. 196. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    [A közfelügyeleti hatóság a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói szolgáltatást (ideértve a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtását is) igénybe vevők érdekét veszélyeztető helyzet észlelése esetén a 195. § (1) bekezdése szerinti eljárás alapján rendelkezésére álló tények elemzése, értékelése, mérlegelése alapján a következő intézkedések alkalmazhatók:]
    "d) kötelezés a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ismételt elvégzésére, vagy a könyvvizsgálói jelentés, adott esetben a bizonyossági jelentés visszavonására,"
    94. §
    A Kkt. a következő 208/R-208/U. §-sal egészül ki:
    "208/R. §
    E törvénynek a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Mód2. törvény) által megállapított 50. § (2e) bekezdés b) pontjában foglalt követelményt a 2024. január 1. előtt nyilvántartásba vett kamarai tag könyvvizsgálókra nem kell alkalmazni.
    208/S. §
    E törvénynek a Mód2. törvény által megállapított 50. § (2e) bekezdés b) pontjában foglalt követelményt nem kell alkalmazni azon kamarai tag könyvvizsgálók esetében, akik 2024. január 1-jén a könyvvizsgálói képzésben vettek részt, vagy könyvvizsgáló jelöltek voltak, azzal, hogy a szakmai kompetencia vizsgát 2026. január 1-jéig letették.
    208/T. §
    E törvénynek a Mód2. törvény által megállapított 173/B. § (7) bekezdése szerinti ellenőr 2025. december 31-ig mentesül a fenntarthatósági jelentés készítésével, a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtásával, a fenntarthatósági jelentéshez kapcsolódó egyéb szolgáltatásokkal összefüggő releváns tapasztalatra vonatkozó követelmény alól, amennyiben fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtásához kapcsolódó minőségellenőrzést végez.
    208/U. §
    E törvénynek a Mód2. törvény által megállapított 23/B. §-át és 48/B. §-át a 2025. üzleti évi fenntarthatósági jelentésekre vonatkozó bizonyossági dokumentáció elkészítése, archiválása és megőrzése során kell először alkalmazni."
    95. §
    A Kkt. 209. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
    (E törvény)
    "c) az Európai Parlament és a Tanács 2022. december 14-i, az 537/2014/EU rendeletnek, a 2004/109/EK irányelvnek, a 2006/43/EK irányelvnek és 2013/34/EU irányelvnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról szóló 2022/2464/EU irányelvének"
    (való megfelelést szolgálja.)
    96. §
    A Kkt.
    a) 1. melléklete az 1. melléklet szerint,
    b) 2. melléklete a 2. melléklet szerint
    módosul.
    97. §
    A Kkt.
    1. 2. § 1. pontjában a "könyvvizsgálói tevékenység folyamatát" szövegrész helyébe a "könyvvizsgálói tevékenység és adott esetben a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására irányuló tevékenység folyamatát" szöveg,
    2. 2. § 2. pontjában a "könyvvizsgálatát végzi" szövegrész helyébe a "könyvvizsgálatát végzi és adott esetben az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosságot nyújt" szöveg,
    3. 2. § 5. pontjában a "számvitelről szóló törvényben" szövegrész helyébe a "számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (a továbbiakban: számviteli törvény)" szöveg,
    4. 2. § 9. pontjában a "jogosító engedéllyel" szövegrész helyébe az "és adott esetben fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására jogosító engedéllyel" szöveg,
    5. 2. § 10. pontjában a "tevékenység végzésére" szövegrész helyébe a "tevékenység végzésére és adott esetben fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására" szöveg,
    6. 2. § 13. és 14. pontjában a "tevékenység végzésére" szövegrész helyébe a "tevékenység végzésére (ideértve a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtását is)" szöveg,
    7. 2. § 20. pontjában az "ellátásához szükséges" szövegrész helyébe az "ellátáshoz, ideértve a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtásához szükséges" szöveg,
    8. 4. § (5) bekezdés b) pontjában a "belső minőségellenőrzésre" szövegrész helyébe a "belső minőségirányításra" szöveg,
    9. 33. § (1) bekezdés q) pontjában a "számvitelről szóló 2000. évi C. törvény" szövegrész helyébe a "számviteli törvény" szöveg,
    10. 44. § (1) bekezdés h) pontjában a "részt vesznek" szövegrész helyébe a "részt vesznek, valamint annak feltüntetése, hogy azok milyen minősítéssel rendelkeznek" szöveg,
    11. 46. § (1) bekezdésében a "könyvvizsgálói tevékenységre irányuló" szövegrész helyébe a "könyvvizsgálói tevékenységre, ideértve a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására irányuló" szöveg,
    12. 48. § (2) bekezdésében a "könyvvizsgálata során" szövegrész helyébe a "könyvvizsgálata és adott esetben az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyossági vélemény készítése során" szöveg,
    13. 48. § (4) bekezdésében a "könyvvizsgálat során" szövegrész helyébe a "könyvvizsgálat és adott esetben a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtása során" szöveg,
    14. 50. § (2) bekezdésében a "minősítést" szövegrész helyébe a "minősítést (ide nem értve a 49/A. § h) pontja szerinti minősítést)" szöveg,
    15. 50. § (2) bekezdés c) pontjában a "sikeresen teljesítette a kérelmezett minősítésre előírt szakmai minősítő vizsgát" szövegrész helyébe a "rendelkezik a kérelmezett minősítésre előírt szakmai minősítő vizsgával, vagy azzal egyenértékű vizsgával" szöveg,
    16. 50. § (3) bekezdés a) pontjában a "tevékenységet végez" szövegrész helyébe a "tevékenységet (ideértve a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtását is) végez" szöveg,
    17. 50. § (3) bekezdés b) pontjában a "tevékenységet végez" szövegrész helyébe a "tevékenységet (ideértve adott esetben a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtását is) végez" szöveg,
    18. 54. § (1) bekezdésében, 65/A. §-ában a "könyvvizsgálói tevékenység" szövegrész helyébe a "könyvvizsgálói tevékenység (ideértve a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtását is)" szöveg,
    19. 61. § (3) bekezdésében a "könyvvizsgálat eredményét" szövegrész helyébe a "könyvvizsgálói tevékenység (ideértve a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtását is) eredményét" szöveg,
    20. 62. § (8) bekezdés c) pontjában a "kamara" szövegrész helyébe a "kamarai" szöveg,
    21. 65/B. § (1) bekezdésében a "nemzetközi könyvvizsgálati standardok szerinti" szövegrész helyébe a "nemzeti könyvvizsgálati standardok és a bizonyosságot nyújtó megbízásokra vonatkozó standardok szerinti" szöveg,
    22. 68. § (2) bekezdésben a "könyvvizsgálói jelentésre" szövegrész helyébe a "könyvvizsgálói jelentésre és adott esetben arra a bizonyossági jelentésre" szöveg,
    23. 71. § (1) bekezdés b) pontjában a "könyvvizsgálatot végző" szövegrész helyébe a "könyvvizsgálatot végző és adott esetben a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtását végző" szöveg,
    24. 71. § (1) bekezdés d) pontjában a "könyvvizsgálói tevékenység" szövegrész helyébe a "könyvvizsgálói tevékenység és adott esetben a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására irányuló tevékenység" szöveg,
    25. 73. § (3) bekezdésében a "tevékenységet végezni" szövegrész helyébe a "tevékenységet (ideértve a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtását is) végezni" szöveg,
    26. 73. § (4) bekezdésében a "tevékenység végzésének engedélyezéséért" szövegrész helyébe a "tevékenység (ideértve a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtását is) végzésének engedélyezéséért" szöveg,
    27. 149. § (1) bekezdésében a "könyvvizsgálói tevékenység" szövegrész helyébe a "könyvvizsgálói tevékenység (ideértve a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtását is)" szöveg,
    28. 151. § (1) bekezdésében a "tevékenységet végző" szövegrész helyébe a "tevékenységet (ideértve a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtását is) végző" szöveg,
    29. 152. § (1) bekezdésének d) és e) pontjában, 173/C. § (6) bekezdésében a "könyvvizsgálói tevékenység" szövegrész helyébe a "könyvvizsgálói tevékenység (ideértve a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtását is)" szöveg,
    30. 160. § (2) bekezdésében a "tevékenységre vonatkozó" szövegrész helyébe a "tevékenységre (ideértve a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtását is) vonatkozó" szöveg,
    31. 173/B. § (1) bekezdésében a "könyvvizsgálói tevékenységet" szövegrész helyébe a "könyvvizsgálói tevékenységet (ideértve a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtását is)" szöveg,
    32. 183. § (2) bekezdésében a "könyvvizsgálati dokumentáció" szövegrész helyébe a "könyvvizsgálati dokumentáció és adott esetben a fenntarthatósági bizonyossági dokumentáció" szöveg,
    33. 196. § (1) bekezdésében a "szolgáltatást igénybe vevők" szövegrész helyébe a "szolgáltatást (ideértve a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtását is) igénybe vevők" szöveg
    lép.
    98. §
    Hatályát veszti a Kkt.
    1. 50. § (2) bekezdés b) pontjában a "minősítésű" szövegrész,
    2. 152. § (1) bekezdés b) pontjában a ", valamint a belső minőségellenőrzésre vonatkozó nemzeti standardok" szövegrész.
    99. §
    A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Sztfh tv.) 1. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
    [A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: Hatóság)]
    "i) a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvény (a továbbiakban: ESG törvény) szerinti ESG adatszolgáltatásra kötelezettek hatósági ellenőrzésével, az ESG törvény szerinti felügyelettel, nyilvántartással akkreditálással és szabályozással, továbbá az ESG törvény szerinti elektronikus felületek működtetésével"
    (kapcsolatos feladatokat ellátó, önálló szabályozó szerv, amely csak jogszabálynak van alárendelve.)
    100. §
    Az Sztfh tv. 3. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
    "(8) A Hatóság látja el az ESG törvény és az annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok hatálya alá tartozó szervezetek, személyek ezen jogszabályok szerinti tevékenységének felügyeletét, valamint az e jogszabályokban meghatározott, a Hatóság feladat és hatáskörébe tartozó feladatokat."
    101. §
    Az Sztfh tv. 13. §-a a következő z) ponttal egészül ki:
    (A Hatóság elnöke)
    "z) megállapítja a vállalkozás fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségei teljesítésének dokumentálásra vonatkozó részletszabályokat; a kockázatelemzés rendszere kialakításának szabályait; az ESG tanúsítóként és az ESG tanácsadóként történő akkreditálás eljárási szabályait; az ESG szoftvereket forgalmazó és gyártó vállalatok akkreditálásának feltételeit és eljárási szabályait; a Tanúsítók Névjegyzékében nyilvántartandó további, személyes adatnak nem minősülő adatokat; a Tanúsítók Névjegyzéke, a vállalkozások, az ESG beszámolók, az ESG tanácsadók, valamint az ESG szoftvereket forgalmazó és gyártó vállalatok nyilvántartása vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat; az ESG menedzsment platform működési szabályait; a hitelesített támogatás-menedzsment központ működésének részletes szabályait, továbbá az ESG beszámoló minimumkövetelményeit és tartalmát, valamint közzétételének szabályait."
    102. §
    Az Sztfh tv.
    a) 2. § (2) bekezdésében az "a 3. § (1)-(3) bekezdésében" szövegrész helyébe az "a 3. § (1)-(3), (6) és (8) bekezdésében" szöveg,
    b) 3. § (5) bekezdésében a "látja el" szövegrész helyébe a "végzi" szöveg,
    c) 4. § (1) bekezdésében az "a 3. § (1) bekezdésében" szövegrész helyébe az "a 3. § (1) és (8) bekezdésében" szöveg,
    d) 5. § (1) bekezdésében az "a 3. § (1) és (3) bekezdésében" szövegrész helyébe az "a 3. § (1), (3) és (8) bekezdésében" szöveg
    lép.
    1. melléklet a 2023. évi CVIII. törvényhez
    1. A Kkt. 1. számú melléklet 1. pontja a "Kibocsátói" szövegrészt követően a következő szöveggel egészül ki:
    "Fenntarthatósági"
    2. A Kkt. 1. számú melléklet 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    "4. A 49/A. § a)-d), g) és h) pontja szerinti minősítés esetén a kamarai tag nyilatkozata arról, hogy az adott minősítésre előírt 50. § (10) bekezdése szerinti szakmai minősítő vizsgát a könyvvizsgáló sikeresen teljesítette."
    2. melléklet a 2023. évi CVIII. törvényhez
    1. A Kkt. 2. számú melléklet 1. pontja a "Kibocsátói" szövegrészt követően a következő szöveggel egészül ki:
    "Fenntarthatósági"
    2. A Kkt. 2. számú melléklet 3. és 4. pontjában a "könyvvizsgálói tevékenységet" szövegrész helyébe a "könyvvizsgálói tevékenységet (ideértve a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtását is)" szöveg lép.
    Általános indokolás
    Az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
    Az Országgyűlés az Alaptörvénnyel nem csupán Magyarország jogrendjének alapját, de a múlt, a jelen és a jövő magyarjai közötti szövetség kereteit is lefektette. A Nemzeti Hitvallásban kinyilvánított alkotmányozói akarat tehát olyan közös értékrendet teremt az állam, a természetes és a jogi személyek viszonyában, amelyben értelmezhetővé válnak olyan elvont fogalmak is, mint a környezeti fenntarthatóság, a társadalmi felelősség vagy az irányítási elhivatottság.
    Az Európai Unió bevezeti a gazdaság működésébe az úgynevezett ESG (Environmental, Social, Governance) szempontrendszert, amelynek célja, hogy az egyes gazdálkodó szervezetek tevékenysége a fenntarthatóság és az egységes vállalati felelősségvállalás tekintetében objektíven vizsgálható legyen. Ebben a rendszerben a környezeti változó az adott vállalatnak többek között a légszennyezésre, az energiafogyasztásra, a hulladékkezelésre, valamint a biodiverzitásra ható tényezőit tartalmazza, míg a társadalmi pillér az entitás kapcsolatait sűríti magába a vállalat érintettjeivel és a társadalom egészével. Többek között idetartozik a munkavédelmi- és egészségügyi előírások szabályozása, valamint azok betartása és betartatása is, végül pedig az irányítási elem betekintést enged a szervezet működésébe, ideértve a tevékenységek széles körét, mint a vezető testületek összetételét, a szervezeti kultúrát, az információmegosztási csatornákat, a belső ellenőrzéseket és díjazást is.
    A jogalkotó szándéka szerint a nemzeti ESG-keretrendszerről szóló törvénnyel annak az elköteleződésnek teremt alapot a magyar gazdaság működésében, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpátmedence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk. Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit.
    Az Országgyűlés annak érdekében, hogy olyan szabályozás jöjjön létre, amely biztosítja a magyar gazdaság fejlődését, az értékteremtő munka becsületét, a teremtett és épített környezet védelmét, az alapvető jogok és az emberi méltóság sérthetetlenségét, továbbá az Európai Unió fenntarthatósággal kapcsolatos iránymutatásainak történő megfelelést, az Alaptörvény szellemiségében a következő törvényt alkotja.
    2022. december 14-én került kihirdetésre az 537/2014/EU rendeletnek, a 2004/109/EK irányelvnek, a 2006/43/EK irányelvnek és a 2013/34/EU irányelvnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról szóló 2022/2464/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv. A koherens vállalati fenntarthatósági beszámolási (jelentéstételi) követelmények biztosítása érdekében az irányelv célja a Taxonómia rendelet szerinti beszámolási követelmények és a vállalati fenntarthatósági jelentéstételi követelmények közötti összhang biztosítása. Az irányelv értelmében valamennyi nagyvállalatnak, valamint valamennyi, a szabályozott piacon (tőzsdén) jegyzett kis- és középvállalkozásnak jelentést kell készítenie olyan fenntarthatósági kérdésekről, mint a környezeti, a társadalmi kérdések, az emberi jogok és az irányítási tényezők. Az irányelv a követelményeket lépcsőzetesen vezeti be, a kötelezettségeket először a 2024. január 1-én vagy azt követően kezdődő üzleti évre kell alkalmazni.
    Az irányelv első alkalommal vezet be általános európai uniós szintű könyvvizsgálói (bizonyossági) követelményt a fenntarthatósági jelentéstételi információkra vonatkozóan, az irányelv ugyanis előírja, hogy a hatálya alá tartozó vállalatok által elkészítendő fenntarthatósági jelentésről az éves beszámolóhoz hasonlóan a jog szerinti könyvvizsgáló vagy a jog szerinti könyvvizsgálótól eltérő másik könyvvizsgáló alakítson ki és adjon véleményt. Az irányelv a fenntarthatósági jelentés ellenőrzése érdekében az éves beszámoló könyvvizsgálatához igazított, valamint azon túlmutató követelményeket is előír a könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek számára.
    Részletes indokolás
    1-2. §
    A törvényjavaslat személyi és tárgyi hatályát meghatározó rendelkezések.
    3-7. §
    A törvényjavaslat részletező tételei mellett külön helyet foglalnak el az olyan általános, alapvető szabályok, amelyek hatnak a szabályozás egészére is.
    Az alapelvek túlmutatnak a normatív szabályokon, így, ha az adott kérdéskör megoldására nincs tételes jogi szabályozás, a döntés az alapelvekre is alapítható.
    Az alapelvek a következők:
    a) nyilvánosság elve,
    b) kettős lényegesség elve,
    c) jóhiszeműség és tisztesség követelménye,
    d) környezeti fenntarthatóság elve,
    e) társadalmi felelősségvállalás elve.
    a) Nyilvánosság és átláthatóság elve
    A vállalkozások által közzétett jelentések és a vállalkozásokról vezetett nyilvántartások nyilvánosak, azok tartalma korlátozás nélkül megismerhető: az bárki megtekintheti, arról feljegyzést készíthet vagy hiteles másolatot kérhet. Biztosítani kell az információk átláthatóságát.
    b) Kettős lényegesség elve
    A kettős lényegesség elve azt biztosítja, hogy a vállalkozások megfelelő információkat hozzanak nyilvánosságra a náluk felmerülő fenntarthatósági kockázatokról és lehetőségekről, továbbá az emberekre és a környezetre gyakorolt hatásukról.
    c) Jóhiszeműség és tisztesség követelménye
    A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően kötelesek eljárni.
    d) Környezeti fenntarthatóság elve
    A vállalkozásoknak figyelembe kell venniük a hosszú távú fenntarthatósági lehetőségeket, és azokat integrálniuk kell az üzleti stratégiájukba.
    e) Társadalmi felelősségvállalás elve
    A vállalkozásoknak figyelembe kell venniük és kezelniük kell az üzleti tevékenységük társadalmi és környezeti hatásait, továbbá szerepet kell vállalniuk a társadalmi problémák megoldásában és a fenntartható fejlődés előmozdításában. Ennek részét képezik a családok, a nemzet és a kultúra támogatása.
    8. §
    A törvényjavaslat azokat a fogalmakat rögzíti, amelyek a törvényjavaslat normaszövegében előfordulnak és jelentésük, tartalmuk értelmezésre szorul.
    9-11. §
    A törvényjavaslat rögzíti, hogy a Kormány feladatait a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) útján látja el, valamint meghatározza a miniszter feladatait és hatásköreit.
    A magyarországi kis- és középvállalkozások európai uniós versenyképességének megtartása és növelése érdekében nagy hangsúlyt kell fektetni a fenntartható gazdasági működés tudatosításában. A piac fehérítése érdekében szabályokat szükséges lefektetni az ESG tanácsadói és képzési piacot érintően annak érdekében, hogy a hazai kis- és középvállalkozások ne kerüljenek versenyhátrányba a közös belső piacon.
    Mindezen feladatokat a miniszter az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft., mint vállalkozásfejlesztési ügynökség útján látja el, amelynek keretében elvégzi a kis- és középvállalkozások ESG fenntarthatósági felkészítését, fejlesztését célzó támogatási programokat indít a külön támogatási programban meghatározott feltételekkel; képzi az ESG tanácsadókat és az ESG tanácsadókat oktató intézményeket, nyilvántartást vezet az ESG tanácsadókat oktató intézményrendszer szereplőiről, továbbá akkreditálja a Magyarországon ESG tanácsadókat oktató intézményeket.
    A miniszter ESG Akkreditációs Bizottságot hoz létre és működtet.
    12-13. §
    A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: Hatóság) a fenntarthatósági kérdések tekintetében felügyeli a vállalkozások ESG célú átvilágítási kötelezettségei teljesítésének megfelelőségét, a ESG adatszolgáltatási folyamatok átláthatóságát, emellett a törvényjavaslat rögzíti a Hatóság feladatait és hatásköreit a fenntarthatósági kérdések tekintetében.
    A Hatóság elnöke Nemzeti ESG Tanácsot hoz létre és működtet.
    14-16. §
    A vállalkozásoknak a társadalmi felelősségvállalási és környezetvédelmi átvilágítási követelményekkel összhangban kellő gondossággal kell eljárniuk ellátási láncaikban, azzal a céllal, hogy megelőzzék vagy minimálisra csökkentsék a vállalat társadalmi felelősségvállalását érintő vagy környezeti kockázatait, illetve megszüntessék a társadalmi felelősségvállalási vagy környezetvédelmi kötelezettségek megsértését.
    ESG célú átvilágítási kötelezettségek közé tartoznak:
    a) a kockázatkezelési rendszer létrehozása,
    b) a belső felelősségvállalási stratégia és rendszer kialakítása,
    c) a rendszeres kockázatelemzések elvégzése,
    d) a megelőzési és korrekciós intézkedések megállapítása a vállalkozás saját üzleti hatáskörében és a közvetlen szállítóival szemben,
    e) ESG adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése, és
    f) a közvetett szállítók nyilatkoztatása a felmerülő kockázatok tekintetében.
    Az érintett vállalkozás fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeknek való megfelelésre vonatkozó cselekvési módját a következő kritériumok alapján kell meghatározni:
    - a vállalkozás üzleti tevékenységének típusa és a vállalkozás mérete alapján,
    - a vállalkozás azon képessége alapján, hogy befolyásolni tudja a társadalmi felelősséget érintő kockázat vagy környezeti kockázat okozóját vagy a társadalmi felelősségvállalási vagy környezetvédelmi kötelezettség megsértését,
    - a jogsértés jellemzően várható súlyossága alapján, továbbá a jogsértés visszafordíthatósága és a társadalmi felelősségvállalási vagy környezetvédelmi kötelezettség megsértésének valószínűsége alapján, és
    - a vállalkozásnak a társadalmi felelősségvállalási vagy környezeti kockázat, vagy kötelezettség megsértéséhez való okozati hozzájárulásának jellege alapján.
    Az átvilágítási kötelezettségek teljesítését a vállalkozáson belül folyamatosan dokumentálni kell. A dokumentációt a keletkezésétől számított legalább hét évig meg kell őrizni.
    17. §
    A vállalkozásoknak megfelelő és hatékony kockázatkezelési rendszert kell létrehozniuk az átvilágítási kötelezettségeknek való megfelelés biztosítása érdekében.
    A kockázatkezelést megfelelő intézkedésekkel be kell építeni valamennyi releváns üzleti folyamatba. A hatékony intézkedések olyan intézkedések, amelyek lehetővé teszik a társadalmi és környezeti kockázatok azonosítását és minimalizálását, valamint a társadalmi felelősségvállalási vagy a környezetvédelmi kötelezettségek megsértésének megelőzését, megszüntetését vagy mértékének minimalizálását, amennyiben a vállalkozás ilyen kockázatokat vagy jogsértéseket okozott vagy azokhoz hozzájárult az ellátási láncban.
    A vállalkozás biztosítja annak beazonosítását, hogy a vállalkozáson belül ki a felelős a kockázatkezelés felügyeletéért, például társadalmi felelősségvállalási (CSR) tisztviselő kinevezésének útján.
    A vállalkozáson belül felelős személy rendszeresen, legalább évente egyszer tájékoztatja a vállalkozás ügyvezetését az elvégzett munkáról.
    Kockázatkezelési rendszerének kialakítása és végrehajtása során a vállalkozásnak kellő figyelmet kell fordítania munkavállalóinak, a beszállítói láncain belüli munkavállalóknak és azoknak az érdekeire, akiket a vállalkozás gazdasági tevékenysége vagy a beszállítói láncaiban lévő valamely vállalkozás gazdasági tevékenysége egyébként védett jogi helyzetben közvetlenül érinthet.
    18. §
    A kockázatkezelés részeként a vállalkozásnak megfelelő kockázatelemzést kell végeznie annak érdekében, hogy azonosítsa a társadalmi és környezeti kockázatokat saját üzleti tevékenységeiben és közvetlen beszállítói tevékenységeiben.
    A vállalkozásnak gondoskodnia kell arról, hogy a kockázatelemzés eredményeit a szervezeten belül közöljék az ügyvezetéssel. A kockázatelemzést évente egyszer, valamint szükség esetén ad hoc jelleggel kell elvégezni.
    A Hatóság elnöke rendeletben állapítja meg a kockázatkezelés alapelveit.
    19-20. §
    Az érintett vállalkozásnak az ESG menedzsment platformra történő regisztrációja során nyilatkozatot kell tennie társadalmi felelősségvállalási stratégiájáról. A nyilatkozatot a vállalkozás vezetése adja ki.
    21-23. §
    Ha a vállalkozás felfedezi, hogy saját üzletágában vagy közvetlen beszállítójánál már bekövetkezett vagy küszöbön áll egy társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos vagy környezetvédelmi kötelezettség megsértése, haladéktalanul megteszi a megfelelő korrekciós intézkedéseket a jogsértés megelőzése vagy megszüntetése, illetve a jogsértés mértékének minimalizálása érdekében.
    Ha egy közvetlen beszállítónál a vállalati felelősségvállalással kapcsolatos vagy környezetvédelmi kötelezettség megsértése olyan mértékű, hogy azt a vállalkozás belátható időn belül nem tudja megszüntetni, akkor haladéktalanul koncepciót kell kidolgoznia és végrehajtania a jogsértés megszüntetésére vagy minimalizálására. A koncepciónak konkrét ütemtervet kell tartalmaznia. A korrekciós intézkedések hatékonyságát évente egyszer, illetve eseti jelleggel felül kell vizsgálni, ha a vállalkozásnak számolnia kell azzal, hogy a saját üzleti területén vagy a közvetlen beszállítónál jelentősen megváltozott vagy jelentősen kibővült kockázati helyzet alakul ki, például új termékek, projektek vagy új üzleti terület bevezetése miatt.
    24-29. §
    A vállalkozásnak az ESG kérdések tekintetében adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezik.
    Az ESG beszámolót a vállalkozás ingyenesen és nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a honlapján, míg az ESG beszámolót a Hatóság honlapján díjmentesen elérhető és lekérdezhető.
    A vállalkozásnak az ESG beszámolóban fel kell tüntetnie a vállalkozás fenntarthatósági kérdésekre gyakorolt hatásainak, valamint az annak megértéséhez szükséges információkat, hogy a fenntarthatósági kérdések hogyan befolyásolják a vállalkozás fejlődését, teljesítményét és helyzetét. Az ESG adatszolgáltatás ösztönzi és segíti a vállalkozásokat a fenntarthatósági célok kitűzésében, a vállalkozás fenntartható működésének és társadalmi felelősségvállalásának mérésében, a fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatok kezelésében, valamint annak megértésében, hogy a szervezet miként teremt értéket környezete és érdekelt felei számára.
    A vállalkozásoknak az ESG beszámoló készítésekor egységes adatszolgáltatási szabványokat kell alkalmazniuk. Az adatszolgáltatási szabványok azáltal biztosítják a jelentett információk minőségét és megfelelőségét, hogy előírják az érthetőség, a relevancia, az ellenőrizhetőség és az összehasonlíthatóság kritériumait, valamint megkövetelik az információk valós bemutatását. A adatszolgáltatási szabványok az európai fenntarthatósági beszámolási szabványokkal (ESRS szabványnak) állnak összhangban.
    Az ESG beszámolót magyar nyelven, elektronikus formában kell elkészíteni, amelyet külön jogszabályban meghatározott módon a vállalkozás vagy az anyavállalat képviseletére jogosult személy köteles hitelesíteni.
    Mentesül az előbbi kötelezettségek alól az a leányvállalatnak minősülő vállalkozás, amelyre vonatkozóan a fenntarthatósági információkat a belföldön vagy az Európai Unió területén székhellyel rendelkező anyavállalata székhelye szerinti jognak megfelelő ESG adatszolgáltatását tartalmazza.
    A vállalkozás legfőbb szerve felel e törvényjavaslatban és az európai uniós jogi aktusokban előírt fenntarthatósági követelményeknek megfelelő elkészítéséért és közzétételéért.
    Az ESG adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén a Hatóság pénzbírságot szab ki a mulasztó vállalkozásra.
    30-33. §
    A vállalkozásnak gondoskodnia kell megfelelő belső panasztételi eljárás kialakításáról. A panaszeljárás során a személyek bejelenthetik azokat a társadalmi felelősségvállalási és környezeti kockázatokat, valamint azon társadalmi felelősségvállalással vagy környezetvédelemmel kapcsolatos kötelezettségek megsértését, amelyek a saját üzleti hatáskörében a vállalkozás vagy egy közvetlen beszállító gazdasági tevékenysége következtében keletkeztek.
    A vállalkozás dönthet úgy, hogy a beérkező bejelentéseket belsőleg kezeli, vagy bevonhat egy pártatlan külső szervezetet is. Utóbbi azért is lehet előnyös választás a vállalkozások számára, mert egy objektív, külső szakértő nemcsak felgyorsíthatja a kötelezettségek jogszabályban foglaltak szerinti megvalósulását, de egyben átláthatóbbá és hitelesebbé is teheti a folyamatot.
    A belső panasztételi rendszert egy erre kijelölt személy vagy szervezeti egység működteti, aki vagy amely azonban nem utasítható, és a feladatkörébe tartozó ügyeket más szervektől elkülönülten látja el. Egy.
    A vállalkozások külső panaszkezelési eljárásban akkor vehetnek részt, amennyiben az megfelel a törvényjavaslatban rögzített követelményeknek.
    A panaszkezelési eljárás eredményéről a vállalkozások kötelesek a belső vagy külső panaszkezelési rendszer keretében beérkezett bejelentések panaszkezelési eljárásának lezárultát követő 15 napon belül a Hatóságot értesíteni.
    A vállalkozásnak a panasztételi eljárást úgy kell kialakítania, hogy az lehetővé tegye a társadalmi felelősségvállalási vagy környezeti kockázatok, valamint az emberi jogi vagy környezeti kötelezettségek megsértésének bejelentését akkor is, ha azok valamely közvetett szállító gazdasági tevékenysége miatt keletkeztek.
    Ha a vállalkozásnak tudomása van arról, hogy egy közvetett szállítójánál emberi jogi vagy környezetvédelmi kötelezettség megsértése merült fel, indokolatlan késedelem nélkül köteles
    a) kockázatelemzést végezni,
    b) megfelelő megelőző intézkedéseket tenni.
    34. §
    A törvényjavaslat rögzíti, hogy az ESG adatszolgáltatást, vizsgálatát olyan ESG tanúsító végzi, amelyet a Hatóság a Tanúsítók Névjegyzékébe felvett.
    35-36. §
    A tanúsítást végzők a tanúsítás során a Hatóság elnökének rendeletében meghatározott fenntarthatósági szakmai szempontoknak való megfelelőséget vizsgálják.
    A tanúsítás általában a tanúsítási audit eredményeit dokumentáló beszámolóval zárul, amelyben ha az ESG tanúsító megállapította és megerősítette az ESG beszámoló megfelelőségét, ezt - az ESG tanúsítvánnyal hivatalosan is elismeri. Az ESG tanúsítványon fel kell tüntetni a tanúsítás keltét és érvényességi idejét is.
    A tanúsítási auditáláshoz szükséges idő maximum 30 nap lehet.
    Az ESG beszámoló ESG menedzsment platformra történő feltöltését megelőzően annak előző évi ESG beszámoló tartalmának történő megfelelősége ellenőrzésére a vállalkozás kérhet előauditot. Ez kezdeti teljesítményértékelésként vagy diagnózisként szolgálhat az erősségek és a javítási lehetőségek azonosítására. Ha itt eltéréseket vagy gyengeségeket azonosít az ESG tanúsító, akkor bizonyos időn belül korrekciós intézkedéseket kell tervezni és végrehajtani.
    Ha az előaudit kedvező eredményre vezet, akkor kerülhet sor a tanúsítási auditra. Amint az auditjelentés megerősíti az alapul szolgáló követelményeknek való megfelelést, a vállalkozás az ESG beszámolóra megkapja az ESG tanúsítványt. Az ESG tanúsítás mindig korlátozott ideig érvényes.
    37. §
    A törvényjavaslat létrehozza az ESG Minősítőt, melynek feladata, hogy az ESG menedzsment platformon keresztül benyújtott ESG beszámolók alapján, kiegészítve további, közhiteles adatbázisokból és nyilvános forrásokból hozzáférhető vállalati adatokkal, minősítse az egyes vállalkozásokat ESG megfelelőség és előrehaladás szempontjából.
    A minősítés módszertanát a Minősítő közzéteszi, illetve rendszeres időközönként felülvizsgálja, összhangban a nemzetközi sztenderdekkel és a vonatkozó jogszabályokkal.
    A Minősítő feladata továbbá, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján elemzéseket készítsen és szakpolitikai javaslatokat dolgozzon ki, továbbá részt vegyen a fenntarthatósággal kapcsolatos szakmai és társadalmi tudásbővítésben.
    38. §
    A törvényjavaslat rögzíti, hogy a jogi vagy természetes személy ESG tanácsadók nyilvántartása a Hatóság feladata, az ESG tanácsadókat oktató intézmények nyilvántartása és akkreditálása pedig a vállalkozásfejlesztési ügynökség feladata.
    39. §
    A Hatóság akkreditálja az ESG szoftvereket forgalmazó és gyártó vállalatokat is az ESG menedzsment platformmal történő interoperabilitás megteremtése érdekében.
    Az ESG adatszolgáltatás folyamatát támogató IKT termékek, IKT-szolgáltatások, IKT-folyamatok esetében kötelező a megfelelőségi önértékelés véghajtása, valamint a kiberbiztonsági tanúsítás megléte.
    40-44. §
    A törvényjavaslat a Hatóság által vezetett, alábbi nyilvántartásokat szabályozza:
    a) törvény hatálya alá tartozó vállalkozások nyilvántartása,
    b) az ESG beszámolók nyilvántartása,
    c) ESG tanúsítók nyilvántartása,
    d) ESG tanácsadók nyilvántartása,
    e) ESG szoftvereket forgalmazó és gyártó vállalatok nyilvántartása.
    a) A törvény hatálya alá tartozó vállalkozások nyilvántartása
    A Hatóság a nyilvánosság elve alapján valamennyi vállalkozásról nyilvántartást vezet, és ebben a nyilvántartásban a törvényjavaslat által előírt adatokat veszi fel minden vállalkozásról. Ha ezek az adatok megváltoznak, értelemszerűen azt be kell jelentenünk a Hatóságnak. A cégadatok nyilvántartása naprakész, hiszen közhitelesnek kell lennie.
    b) Az ESG beszámolók nyilvántartása
    Az ESG beszámoló célja a vállat fenntarthatósági átvilágítási rendszeréről adandó helyzetkép, amelyet a vállalkozás csak a saját honlapján közöl.
    A ESG beszámolók összehasonlíthatónak, megbízhatónak, a felhasználók számára digitális technológiák segítségével könnyen megtalálhatónak és használhatónak kell lennie. Annak érdekében, hogy fenntarthatósági információk a felhasználók számára könnyen kereshetők és elérhetőek legyenek, a vállalkozások által készített ESG beszámolókról nyilvántartást kell vezetni. Abból a célból, hogy mind az állampolgár, mind pedig az állam átláthatóan nyomon tudja követni a szempontrendszer vállalkozások általi alkalmazását, szükséges a Hatóság honlapján elérhető adatbázist kialakítani, amiben az adott vállalkozás nevére rákeresve lekérhető a minősítés.
    c) ESG tanúsítók nyilvántartása
    A Hatóság az akkreditált ESG tanúsítókról Tanúsítók Névjegyzéke néven nyilvántartást vezet.
    Az ESG tanúsító a működése megkezdését követő 30 napon a törvényjavaslatban előírt adatokat megküldi a Hatóság részére a nyilvántartásba vétel érdekében. Az ESG tanúsító ezen adatokban bekövetkező változást annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül bejelenti a Hatóságnak a nyilvántartás aktualizálása érdekében.
    d) ESG tanácsadók nyilvántartása
    A Hatóság az ESG beszámoló, illetve a ESG beszámoló elkészítéséhez nyújtott tanácsadási szolgáltatásokat végző ESG tanácsadókról nyilvántartást vezet.
    e) ESG szoftvereket forgalmazó és gyártó vállalatok nyilvántartása
    A Hatóság nyilvántartást vezet az ESG beszámoló elkészítéséhez nyújtott szoftverszolgáltatást forgalmazó és gyártó vállalatokról.
    45-48. §
    A Hatóság a törvényjavaslatban előírt kötelezettségek teljesítésének vagy megsértésének megállapítása, a kötelezettségek teljesítésének előmozdítása érdekében ellenőrzést folytat. A hatósági ellenőrzés lefolytatására hivatalból vagy az ügyfél kérelmére is sor kerülhet.
    A Hatóság megteszi a szükséges intézkedéseket a törvényjavaslat szerinti kötelezettségek megsértésének felderítése, megszüntetése és megelőzése érdekében.
    Közigazgatási szabályszegés észlelése esetén a Hatóság a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény szabályainak alkalmazásával figyelmeztetés vagy közigazgatási bírság szankciót alkalmazhat, valamint határidő tűzésével kötelezi a vállalkozást a jogsértés megszüntetésére és a szükséges megelőző, illetve korrekciós intézkedések megtételére.
    49. §
    Az ESG tanúsítvány figyelembe vehető a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 132. § (1) bekezdése alá tartozó szerződéses feltételek meghatározása során.
    50. §
    Kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy Magyarország önállóan is képes legyen értékelni, hogy a fenntarthatósági nemzeti átültetési intézkedések milyen hatást gyakorolnak a kis- és középvállalkozásokra, biztosítva, hogy ezen intézkedések ne sújtsák azokat - különösen a mikrovállalkozásokat - aránytalan mértékben, valamint elkerülve a szükségtelen adminisztratív terheket.
    Ennek érdekében létrejön egy ESG menedzsment platform, ahol az ESG adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett vállalkozások díjmentesen adhatják be az ESG beszámolójukat az erre kijelölt digitális formanyomtatványon.
    Az ESG menedzsment platform tartalmáért és teljeskörű működésének megszervezéséért a Hatóság felel.
    51. §
    A társadalmi felelősségvállalási programoknak, illetve az önkéntes karbon-ellentételezésnek kiemelt szerepe van a vállalati felelősségvállalásban. A terület szabályozatlansága ugyanakkor kiszolgáltatottá teszi a vállalkozásokat, amelyeknek nincs lehetőségük sem a projektfejlesztők működése, sem a szabványalkotók tevékenysége, sem pedig a különféle ellenőrző és hitelesítő szervezetek megbízhatósága ellenőrzésére.
    A törvényjavaslat célja, hogy a Magyarországon működő vállalkozások társadalmi- és környezeti felelősségvállalásukra fordított forrásai hitelesített és ellenőrzött keretek között tudják a fenntarthatóság célokat szolgálni. Ehhez pedig a törvényjavaslat egy hitelesített támogatásmenedzsment központot jelöl ki nem kizárólagos ellenőrző és hitelesítő szervezetnek. Ezzel az állam támogatni kívánja az itthon működő ESG tanácsadók és ESG tanúsítók munkáját, ezen keresztül pedig az ESG beszámolók hitelességét és átláthatóságát is.
    52. §
    A Hatóság a törvényjavaslat szerinti feladatkörében egyedüli hazai szereplőként kapcsolatot tart az az Európai Értékpapír-piaci Hatósággal (ESMA).
    53. §
    Felhatalmazó rendelkezések a Kormány, a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter, valamint a Hatóság elnöke számára, rendelet megalkotására.
    54. §
    Hatályba léptető rendelkezés.
    55. §
    Az átmeneti rendelkezések a törvényjavaslattal érintett vállalkozások számára differenciáltan írják elő a törvényjavaslatban foglaltak alkalmazhatóságát.
    56. §
    Sarkalatossági záradék.
    57. §
    Az európai uniós követelményekre utaló rendelkezések.
    58. §
    A törvényjavaslat a kulcsfontosságú immateriális erőforrások fogalmát tartalmazza.
    59. §
    A törvényjavaslat a vállalatirányítási nyilatkozatban a sokszínűséggel kapcsolatos politika leírásának pontosítását tartalmazza. A fenntarthatósági jelentés készítésére kötelezett vállalkozók a sokszínűséggel kapcsolatos információkról a fenntarthatósági jelentésükben is beszámolhatnak, ebben az esetben a vállalatirányítási nyilatkozatukban hivatkozniuk kell a fenntarthatósági jelentésükre.
    60. §
    A törvényjavaslat a kulcsfontosságú immateriális erőforrásokra vonatkozó információk üzleti jelentésben történő bemutatását írja elő.
    61. §
    95/D. § A törvényjavaslat a fenntarthatósági jelentéssel kapcsolatos fogalmakat tartalmazza.
    95/E. § A törvényjavaslat a fenntarthatósági jelentésre kötelezett vállalkozók körét és a fenntarthatósági jelentés helyét határozza meg. A fenntarthatósági jelentésre kötelezett nagyvállalkozások számviteli irányelvben rögzített értékhatára az Európai Unióban 2024. január 1-jétől az infláció hatását követő kiigazítás következtében 25%-kal emelkedik. A javaslatban a számviteli irányelv módosítása során megemelt értékhatárok mellett, az aktuális forint/euró árfolyamot figyelembe véve kerül meghatározásra azon vállalkozók köre, amelyek fenntarthatósági jelentés készítésére kötelezettek.
    A törvényjavaslat rendelkezik továbbá a fenntarthatósági jelentés tartalmi követelményeiről, és tartalmazza a fenntarthatósági jelentéssel kapcsolatos, a vállalkozók értékláncára vonatkozó részletszabályokat, a fenntarthatósági jelentés és a pénzügyi kimutatás közötti összhang megteremtésére vonatkozó szabályokat, a fenntarthatósági jelentésből kihagyható információk részletes szabályozását. A törvényjavaslat előírja, hogy a fenntarthatósági jelentésben közzéteendő információknak a fenntarthatósági beszámolási standardokban foglaltaknak kell megfelelniük, továbbá előírja a vállalkozó vezetésének a fenntarthatósági információkkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségét, valamint meghatározza az ezzel kapcsolatos további követelményeket. A törvényjavaslat ezen felül a fenntarthatósági jelentésben közzéteendő információk általános szabályaitól eltérő mentesítési szabályokat is tartalmaz. A tőzsdén jegyzett kis- és középvállalkozások számára lehetővé válik, hogy a fenntarthatósági jelentésükben a méretükkel és kapacitásukkal arányos információkat tegyenek közzé, a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó fenntarthatósági beszámolási standardokban foglalt részletszabályoknak megfelelően.
    95/F. § A törvényjavaslat tartalmazza a fenntarthatósági jelentéssel kapcsolatos mentesítés részletes szabályait, valamint a mentesség feltételeit. A fenntarthatósági jelentés készítésére kötelezett leányvállalat abban az esetben mentesül a fenntarthatósági jelentés készítése alól, ha az anyavállalat összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésében a leányvállalat, illetve annak leányvállalatai szerepelnek, a leányvállalat üzleti jelentése tartalmazza az anyavállalat megnevezését és az anyavállalat által készített összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésre való hivatkozást, valamint a mentesség tényét. A mentességet a 95/E. § (1) bekezdés hatálya alá tartozó, tőzsdén jegyzett leányvállalatok nem alkalmazhatják.
    95/G. § A törvényjavaslat az Európai Unióban jelentős üzleti tevékenységet folytató, uniós tagállam jogának a hatálya alá nem tartozó (harmadik országbeli) vállalkozások leányvállalataival és fióktelepeivel szemben, csoportszintű fenntarthatósági információk közzétételével kapcsolatos követelményeket határoz meg. Többek között rendelkezik a hatály kérdéséről, a csoportszintű fenntarthatósági jelentés tartalmi és formai követelményeiről, a nyilvánosságra hozatalra, a közzétételre vonatkozó felelősségi szabályokról.
    A 95/E. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó leányvállalatnak, illetve meghatározott árbevétellel rendelkező fióktelepnek a harmadik országbeli, legfelső szintű anyavállalat csoportszintjén fenntarthatósági információkat kell nyújtania a harmadik országbeli vállalkozásokra vonatkozó fenntarthatósági beszámolási standardokkal összhangban. Fontos rögzíteni, hogy a harmadik országbeli, legfelső szintű anyavállalat csoportszintű fenntarthatósági jelentésének összeállítása nem mentesíti a leányvállalatot a fenntarthatósági jelentés készítésére irányuló kötelezettsége alól, mivel a harmadik országbeli vállalkozás csoportszintű fenntarthatósági információi a fenntarthatósági jelentésben szereplő információknak csupán egy szűkebb körét tartalmazzák, és nem feltétlenül képezik az üzleti jelentés részét. Ugyanazon harmadik országbeli vállalkozás több uniós leányvállalata esetén a jelentéstétel egyszerűsítése érdekében a harmadik országbeli anyavállalat dönthet úgy, hogy önkéntesen a fenntarthatósági beszámolási standardoknak (ESRS-eknek) megfelelően összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentést tesz közzé, amely tartalmazza az összes uniós leányvállalatát. Ebben az esetben az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésbe bevont uniós leányvállalatok - egyéb feltételek teljesülése esetén -mentesülhetnek a fenntarthatósági jelentés készítése alól.
    95/H. § A törvényjavaslat a könyvvizsgáló fenntarthatósági jelentésről adott véleményével (bizonyossági véleményével) kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz.
    95/I. § A törvényjavaslat a fenntarthatósági jelentés letétbe helyezésével, közzétételével és nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos részletszabályokat tartalmazza.
    62. §
    A törvényjavaslat az éves beszámolóját az IFRS-ek szerint összeállító vállalkozó számára előírja a fenntarthatósági jelentésre és az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésre vonatkozó szabályok alkalmazásának kötelezettségét.
    63. §
    134/I. § A törvényjavaslat az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentést alkalmazók körét, valamint az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentéssel kapcsolatos mentesítés szabályait határozza meg. Az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés készítésére kötelezett leányvállalatnak minősülő anyavállalat abban az esetben mentesül az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés készítése alól, ha a fölérendelt anyavállalat összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésében a mentesülő anyavállalat, illetve annak leányvállalatai szerepelnek, továbbá a mentesülő anyavállalat üzleti jelentése tartalmazza a fölérendelt anyavállalat megnevezését és a fölérendelt anyavállalat által készített összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésre való hivatkozást, valamint a mentesség tényét. A mentességet a 134/I. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó, tőzsdén jegyzett anyavállalatok nem alkalmazhatják.
    134/J. § A törvényjavaslat az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés formai követelményeit határozza meg, valamint az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentést tartalmazó üzleti jelentés letétbe helyezéséről és közzétételéről rendelkezik.
    134/K. § A törvényjavaslat az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés készítésével kapcsolatos, átmeneti mentesítési szabályokat tartalmazza. A harmadik országbeli anyavállalattal rendelkező, fenntarthatósági jelentési kötelezettség hatálya alá tartozó leányvállalatok egy átmeneti időszakban (2030. január 6-ig) - a 95/F. §-ban foglalt mentesítési lehetőség mellett -mentesülhetnek a fenntarthatósági jelentés készítése alól, ha az Európai Unióban a legnagyobb forgalmat lebonyolító leányvállalat összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentést készít és tesz közzé, amely tartalmazza az anyavállalat összes, fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettség hatálya alá tartozó uniós leányvállalatát. Az úgynevezett "mesterséges konszolidáció" által a harmadik országbeli anyavállalat fennmaradó uniós leányvállalatai mentesülhetnek a fenntarthatósági jelentéstétel alól.
    134/L. § A törvényjavaslat a könyvvizsgáló összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésről adott véleményével (bizonyossági véleményével) kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz.
    64. §
    A törvényjavaslat a könyvvizsgálói jelentés tartalmának pontosítását tartalmazza, az 537/2014/EU rendeletnek, a 2004/109/EK irányelvnek, a 2006/43/EK irányelvnek és a 2013/34/EU irányelvnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról szóló európai parlament és tanács 2022/2464 irányelve szerint.
    65. §
    A törvényjavaslat a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó, a könyvvizsgáló által adott bizonyossági jelentés formai és tartalmi követelményeit határozza meg.
    66. §
    Az Európai Unió jogának való megfelelés.
    67. §
    Átmeneti rendelkezések.
    68. §
    Szövegcserés módosítások a fenntarthatósági jelentéssel összefüggésben.
    69. §
    Hatályát vesztő rendelkezések.
    70. §
    A törvényjavaslat a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtásával kapcsolatos fogalmakat tartalmazza.
    71. §
    A törvényjavaslat a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység fogalmát egészíti ki a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtásával.
    72. §
    A törvényjavaslat előírja a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyossági véleményt tartalmazó jelentés elektronikus okiratban történő kiállításának és elektronikus aláírásának követelményeit.
    73. §
    A törvényjavaslat a jelenlegi rendelkezések kiegészítését tartalmazza a harmadik országbeli könyvvizsgáló cégek nyilvántartásba vétele vonatkozásában.
    74. §
    A törvényjavaslat a csoportkönyvvizsgáló feladatait határozza meg az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtása kapcsán, különös tekintettel a bizonyossági dokumentáció kérdéseire.
    75. §
    A törvényjavaslat kiegészíti a harmadik országbeli könyvvizsgáló felelősségét a harmadik országbeli könyvvizsgáló által végzett fenntarthatósági jelentéssel kapcsolatos fenntarthatósági bizonyossági dokumentáció közfelügyeleti hatósághoz történő eljuttatásával összefüggésben.
    76. §
    A törvényjavaslat a fenntarthatósági bizonyossági dokumentációval kapcsolatos kötelezettségeket határozza meg az archiválás folyamatára és időzítésére, valamint a dokumentáció megőrzésére vonatkozóan. E mellett külön rendelkezik a fenntarthatósági jelentésekre vonatkozó bizonyosság nyújtásával kapcsolatosan írásban benyújtott panaszok nyilvántartási kötelezettségéről.
    77. §
    A törvényjavaslat a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtásának feltételeként új szakmai minősítésként bevezeti a fenntarthatósági minősítést, és meghatározza megszerzésének követelményeit. A fenntarthatósági minősítés megszerzése alapvető követelmény a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtásához.
    78. §
    A törvényjavaslat a fenntarthatósági minősítés megszerzéséhez szükséges követelmények meghatározását tartalmazza a kamarai tag könyvvizsgálókra vonatkozóan.
    79. §
    A törvényjavaslat a könyvvizsgálói tevékenységgel, a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtásával összefüggésben előírja az ügyfélnyilvántartás vezetését és rögzíti annak tartalmát, megőrzési kötelezettségét.
    80. §
    A törvényjavaslat a szakmai etika, a függetlenség, a pártatlanság, a bizalmasság és a szakmai titoktartás szabályait (ideértve a dokumentációra vonatkozó szabályokat is) a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására irányuló tevékenységre is kiterjeszti.
    81. §
    A törvényjavaslat a szakmai titoktartásra vonatkozó szabályokat egészíti ki a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtásával összefüggésben.
    82. §
    A törvényjavaslat a nem könyvvizsgálói szolgáltatások nyújtásának tilalmával, valamint a szabálytalanságokkal kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza arra az esetre, ha a könyvvizsgáló egy közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység fenntarthatósági jelentésére vonatkozóan nyújt bizonyossági véleményt.
    83. §
    A törvényjavaslat rendelkezik arról, hogy a harmadik országbeli könyvvizsgálók és könyvvizsgáló jogalanyok harmadik országbeli cégek fenntarthatósági jelentésére vonatkozó bizonyossági jelentése mikor fogadható el magyarországi tőzsdei jelenlét esetén.
    84. §
    A törvényjavaslat kiegészítést tartalmaz a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtásával kapcsolatban a harmadik országbeli könyvvizsgálók nyilvántartásba vételére és felügyeletére vonatkozóan.
    85. §
    A törvényjavaslat kiegészítést tartalmaz a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtásával kapcsolatban a harmadik országbeli könyvvizsgáló jogalanyok nyilvántartásba vételére és felügyeletére vonatkozóan.
    86. §
    A törvényjavaslat szerint az okleveles könyvvizsgálói képzésre vonatkozó követelményrendszer kiegészül a fenntarthatósági jelentés könyvvizsgálatával kapcsolatos elméleti tudás megszerzéséhez szükséges új oktatási modullal.
    87. §
    A törvényjavaslat szerint a minőségellenőrzés hatálya kiterjesztésre kerül a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók fenntarthatósági jelentésére vonatkozó bizonyosság nyújtására is.
    88. §
    A törvényjavaslat a közfelügyeleti hatóság által lefolytatandó minőségellenőrzési eljárásokban ellenőrként részt vevő személyekkel szembeni követelményeket egészíti ki a fenntarthatósági jelentéstétel területén szerzett tapasztalattal.
    89. §
    A törvényjavaslat a közfelügyeleti hatóság által alkalmazható intézkedéseket egészíti ki a bizonyossági véleményt tartalmazó jelentés minőségellenőrzési eljárás keretében történő visszavonási lehetőségével.
    90. §
    A törvényjavaslat a fenntarthatósági bizonyossági dokumentáció harmadik ország illetékes hatósága részére történő átadására vonatkozó szabályokat rögzíti.
    91. §
    A törvényjavaslat a közfelügyeleti hatóságot irányító szakemberekre vonatkozó szakmai és egyéb követelményeket tartalmazza a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálat, valamint a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtása tekintetében.
    92. §
    A törvényjavaslat kiegészíti a közfelügyeleti hatóság feladatkörét a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására vonatkozó magyar nemzeti könyvvizsgálati standardok tekintetében.
    93. §
    A törvényjavaslat a közfelügyeleti hatóság által alkalmazható intézkedéseket egészíti ki a bizonyossági véleményt tartalmazó jelentés hatósági eljárás keretében történő visszavonási lehetőségével.
    94. §
    A törvény átmeneti rendelkezései kiegészülnek a fenntarthatósági minősítés megszerzésével kapcsolatos mentesítési szabályokkal a kamarai tag könyvvizsgálók vonatkozásában. A mentesítési szabályok elősegítik a kamarai tag könyvvizsgálók számára fenntarthatósági minősítés mielőbbi megszerzését, és így a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtásával kapcsolatos tevékenységek mielőbbi ellátását.
    A törvényjavaslat tartalmazza a releváns tapasztalati követelmény alóli átmeneti mentesülést a közfelügyeleti minőségellenőrök számára a fenntarthatósági jelentés minőségbiztosítási ellenőrzésével kapcsolatban.
    További átmeneti rendelkezés biztosítja a megfelelő felkészülési időt a fenntarthatósági bizonyossági dokumentáció elektronikus elkészítése, archiválása és megőrzése tekintetében.
    95. §
    A javaslat az Európai Unió jogának való megfeleléshez szükséges rendelkezéseket tartalmazza.
    96. §
    A törvény mellékleteinek módosítása a fenntarthatósági minősítés bevezetésével összefüggő kiegészítéseket tartalmazza.
    97. §
    Szövegcserés módosítások, amelyek kiterjesztik a könyvvizsgálói tevékenységre vonatkozó előírásokat, követelményeket a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására.
    98. §
    Hatályát vesztő rendelkezések.
    99-102. §
    Szükséges kijelölni az ESG adatszolgáltatásra kötelezett vállalkozásokat e tekintetben felügyelő szervezetet, amely a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága.
    A folytatáshoz előfizetés szükséges.
    A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    A folytatáshoz előfizetés szükséges!
    A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

    A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.

    exit_to_app Belépés Előfizetés

    Keresés az oldal szövegében