(1) Az Ehi. 6. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az egészségügyi államig..." />

Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés
    adozona.hu

    T/3512. számú törvényjavaslat indokolással - egyes egészségügyi, egészségbiztosítási és gyógyszerészeti tárgyú törvények módosításáról

    T/3512. számú törvényjavaslat indokolással - egyes egészségügyi, egészségbiztosítási és gyógyszerészeti tárgyú törvények módosításáról

    Kiválasztott időállapot: Mi ez?
    • Jogterület(ek):
    • Tipus:
    • Érvényesség kezdete: 
    • Érvényesség vége: 

    MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

    Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ehi.) 4. § (5) bekezdés b) pontja a következő be) alponttal egészül ki:
    (Az élelmezés- és táplálkozásegészségügy keretében az egészségügyi államigazgatási szerv táplálkozás-egészségügy szakterületen)
    "be) a bb) alpont szerinti területeken táplálkozás-egészségügyi minősítést végez."
    (1) Az Ehi. 6. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Az egészségügyi államig...

    Csak a jogszabály szövegének mutatása
    T/3512. számú törvényjavaslat indokolással - egyes egészségügyi, egészségbiztosítási és gyógyszerészeti tárgyú törvények módosításáról
    2023. évi XIX. törvény egyes egészségügyi, egészségbiztosítási és gyógyszerészeti tárgyú törvények módosításáról
    1. Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény módosítása
    1. §
    Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ehi.) 4. § (5) bekezdés b) pontja a következő be) alponttal egészül ki:
    (Az élelmezés- és táplálkozásegészségügy keretében az egészségügyi államigazgatási szerv táplálkozás-egészségügy szakterületen)
    "be) a bb) alpont szerinti területeken táplálkozás-egészségügyi minősítést végez."
    2. §
    (1) Az Ehi. 6. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Az egészségügyi államigazgatási szerv egészségügyi igazgatási és koordinációs feladatai körében)
    "e) működteti a hatósági eljárások során az elektronikus ügyintézést biztosító és támogató rendszert, névjegyzéket vezet az országos és területi szakfelügyelőkről, nyilvántartja az általuk végzett tevékenységet, ellenőrzi az egészségügyi szolgáltatók tevékenységét és eljár az engedély nélküli tevékenység végzése esetén, a hatósági eljárásokban elektronikus kapcsolattartás útján - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - engedélyezi az egészségügyi szolgáltató tevékenységének végzését, döntést hoz az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvényben meghatározott szakellátási kapacitásokkal és ellátási területekkel kapcsolatos eljárásokban, engedélyezi az emberen végzett beavatkozással járó orvostudományi kutatásokat, valamint nyilvántartja
    ea) az egészségügyi szolgáltatók és az általuk nyújtott egészségügyi szolgáltatások működési engedélyeit,
    eb) az egészségügyi szolgáltatók nevében és felelősségére egészségügyi tevékenységet végző egészségügyi dolgozóknak és egyes egészségügyben dolgozónak az egészségügyi tevékenység végzésével összefüggő adatait,
    ec) az egészségügyi szolgáltatók részére meghatározott egészségügyi szakellátási kapacitásokat,
    ed) az egészségügyi szolgáltatók szakellátási kapacitásaihoz rendelt ellátási területeket,
    ee) az engedélyezett beavatkozással járó (orvostudományi) kutatásokat,
    ef) a beavatkozással nem járó, embriókkal, ivarsejtekkel, őssejtekkel végezhető vizsgálatokat,"
    (2) Az Ehi. 6. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
    "(1a) A közfinanszírozott alapellátást végző egészségügyi szolgáltatók által ellátott alapellátási körzetek adatait tartalmazó nyilvántartás egészségügyi alapellátásról szóló törvény szerinti, praxiskezelő általi vezetéséhez szükséges adatbázist az országos tisztifőorvos működteti. A nyilvántartásban rögzített adatok hitelességéért a körzetet kialakító szerv felelős. A nyilvántartás az egészségügyi alapellátásról szóló törvényben meghatározott, az egészségügyi alapellátási körzetekről szóló nyilvántartás szerinti adatokat tartalmazza."
    (3) Az Ehi. 6. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(3) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti nyilvántartás a (4) bekezdés a) pont aa) és af) alpontja, b) és e) pontja, a 6/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti, a nyilvántartó rendszer által az egészségügyi szolgáltató részére meghatározott egyedi azonosító száma, a 6/A. § (2) bekezdés b), d) és e) pontja, valamint a 6/B. § (1) bekezdés 12-14. alpontja szerinti adatok tekintetében minősül közhiteles hatósági nyilvántartásnak.
    (4) Az (1) bekezdés e) pont ea) és eb) alpontja szerinti nyilvántartás az egészségügyi szolgáltató tekintetében tartalmazza:
    a) az egészségügyi szolgáltató
    aa) megnevezését,
    ab) cégjegyzékszámát vagy bírósági nyilvántartásba vétele számát, egyéni vállalkozó esetén nyilvántartásba vétele számát,
    ac) költségvetési szerv fenntartójának megnevezését,
    ad) képviselője nevét,
    ae) adószámát,
    af) nyilvántartó rendszer által meghatározott egyedi azonosító számát,
    ag) által kötött egészségügyi felelősségbiztosítási kötvény számát és a biztosító megnevezését,
    ah) ha az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött, a szerződés egészségbiztosítási szerv által adott kódját,
    ai) ha rendelkezik internetes honlappal, annak címét;
    b) az a) pont szerinti egészségügyi szolgáltató székhelyére és az egészségügyi szolgáltatás telephelyére vonatkozó cím adatokat,
    c) az a) pont szerinti egészségügyi szolgáltató elérhetőségére vonatkozó adatokat telefonszám és elektronikus levelezési cím megjelölésével;
    d) az egészségügyi szolgáltató által a tevékenység végzésének helyszínéül szolgáló ingatlan használatának jogcímére vonatkozó adatokat;
    e) az egészségügyi szolgáltató valamennyi szervezeti egységére vonatkozóan külön-külön:
    ea) az egészségügyi szolgáltató által végezhető egészségügyi szakmákat a hozzájuk tartozó egészségügyi szakmakóddal, az egészségügyi szolgáltatás ellátási formájának megnevezését a hozzá tartozó kóddal, a szervezeti egység típusát, megnevezését és a nyilvántartó rendszer által képzett azonosító kódját,
    eb) a közszolgáltatásban való részvételének tényét, az egészségbiztosítási szerv által meghatározott azonosító kódot,
    ec) szakellátás esetén az egészségügyi szolgáltató által végezhető egészségügyi szakma miniszteri rendeletben megállapított progresszivitási szintjét,
    ed) a szakmához tartozó szolgáltatási típus megnevezését,
    ee) az egészségügyi szolgáltató által végezhető tevékenységek körét, amennyiben a működési engedély a szakmán belül csak egyes tevékenységek nyújtására került kiadásra, a működési engedély számát, kiállításának időpontját, státuszát, a működés megkezdésének időpontját, az engedélyezett szakmák szünetelését, a szünetelés kezdő és befejező időpontja szerint,
    ef) az engedélyező hatóság megnevezését,
    eg) a járóbeteg-szakellátásban és az alapellátásban a heti rendelési időt szervezeti egységenként szakmánkénti bontásban,
    eh) az alapellátásban a tanácsadási időt, rendelkezésre állási időt napi bontásban,
    ei) egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött alapellátás esetén a helyettesítésre vonatkozó adatokat, ezen belül a helyettesítő nevét, helyettesítés kezdetét, helyettesítés helyét, egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött alapellátás esetén az ügyeletben való részvételre vonatkozó adatokat,
    ej) alapellátás esetén a praxiskezelő által kijelölt alapellátási körzetre, valamint a praxisengedélyre vonatkozó adatokat,
    ek) járóbeteg-szakellátásban a heti szakorvosi és nem szakorvosi óraszámot szakmánkénti bontásban, járóbeteg-szakellátáson belül a diagnosztika ellátási forma esetén a folyamatos ellátásban részvétel tényét és formáját,
    el) fekvőbeteg ellátásban az osztály típusát, ágyszámát, az osztályon belül engedélyezett szakmánkénti bontásban,
    em) fekvőbeteg-szakellátásban a folyamatos ellátás formáját,
    en) a mentési tevékenységet, valamint a betegszállítást végző egészségügyi szolgáltató e feladatának ellátását biztosító mentőjárműveinek, betegszállító járműveinek azonosítására szolgáló érvényes rendszámra, forgalmi engedély számára, a gépjármű gyártmányára és típusára, a gépjármű gyártásának időpontjára, betegszállító jármű esetén az egyszerre szállítható beteg személyek számára és a rögzített ülések számára vonatkozó adatokat, valamint annak megjelölését, hogy a jármű aktív vagy tartalékállományban szerepel, a mentési tevékenységet végző egészségügyi szolgáltató vonatkozásában annak megjelölését, hogy a mentés a sürgősség igénye, az alkalmazott mentőegység típusa, valamint a végzett tevékenység típusa szerint milyen jellegű,
    eo) a betegszállítást végző egészségügyi szolgáltató vonatkozásában annak megjelölését, hogy az a sürgősség igénye, a kíséret igénye, az alkalmazott betegszállító gépjármű típusa, valamint a végrehajtás módja szerint milyen jellegű; dialízis esetén a kezelőhelyek számát, a kezelések számát; nappali kórház esetén a beteglétszámot, nappali ellátás esetén heti óraszámot;
    f) a gyógyászati segédeszközök forgalmazásával, javításával, illetve kölcsönzésével foglalkozó szolgáltatók vonatkozásában a szolgáltató heti nyitvatartási rendjét, valamint annak megjelölését, hogy a szolgáltató - jogszabályban meghatározottak szerint - sorozatgyártású, egyedi méretvétel alapján készült, vagy méretre igazított gyógyászati segédeszközt forgalmaz, javít, illetve kölcsönöz;
    g) az egészségügyi szolgáltatás végzéséhez biztosított gép-műszereket típus, gyártmány, gyártási év és gyártási szám szerint és
    h) a közreműködés, személyes közreműködés igénybevételére vonatkozóan ennek tényét, tartalmát szakmánként."
    (4) Az Ehi. 6. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
    "(4a) Az (1) bekezdés e) pont ea) és eb) alpontja szerinti nyilvántartás a közreműködő egészségügyi szolgáltató tekintetében a következő adatokat tartalmazza:
    a) a közreműködő szolgáltató (4) bekezdés a) pont aa)-ag) alpontja szerinti adatokat,
    b) a közreműködő szolgáltató székhelyére vonatkozó cím adatokat,
    c) közreműködő szolgáltató elérhetőségére vonatkozó adatok (telefonszám, elektronikus levelezési cím) és
    d) a közreműködőt igénybe vevő egészségügyi szolgáltatóval kötött közreműködői szerződésben a közreműködés helyére meghatározott szervezeti egységéhez kapcsolódóan:
    da) a szakmához tartozó szolgáltatási típus megnevezését,
    db) az egészségügyi szolgáltató által végezhető tevékenységek körét, amennyiben a működési engedély a szakmán belül csak egyes tevékenységek nyújtására került kiadásra,
    dc) az engedélyező hatóság megnevezését,
    dd) a közreműködői működési engedély számát, kiállításának időpontját, státuszát, a működés megkezdésének időpontját,
    de) az engedélyezett tevékenységek szünetelését, a szünetelés kezdő és befejező időpontja szerint,
    df) a járóbeteg-szakellátásban és - az alapellátásban végezhető közreműködés esetén - az alapellátásban a közreműködő által ellátott heti rendelési időt szervezeti egységenként szakmánkénti bontásban,
    dg) járóbeteg-szakellátásban a heti szakorvosi és nem szakorvosi óraszámot szakmánkénti bontásban,
    dh) járóbeteg-szakellátáson belül a diagnosztika ellátási forma esetén a folyamatos ellátásban részvétel tényét és formáját,
    di) fekvőbeteg ellátásban a folyamatos ellátás formáját,
    dj) a mentési tevékenységet, valamint a betegszállítást végző egészségügyi szolgáltató e feladatának ellátását biztosító mentőjárműveinek, illetve betegszállító járműveinek azonosítására szolgáló érvényes rendszámra, forgalmi engedély számára, a gépjármű típusára, a gépjármű gyártásának évére, betegszállító jármű esetén az egyszerre szállítható beteg személyek számára és a rögzített ülések számára vonatkozó adatokat, valamint annak megjelölését, hogy a jármű aktív vagy tartalékállományban van,
    dk) a mentési tevékenységet végző egészségügyi szolgáltató vonatkozásában annak megjelölését, hogy a mentés a sürgősség igénye, az alkalmazott mentőegység típusa, valamint a végzett tevékenység típusa szerint milyen jellegű,
    dl) a betegszállítást végző egészségügyi szolgáltató vonatkozásában annak megjelölését, hogy az a sürgősség igénye, a kíséret igénye, az alkalmazott betegszállító gépjármű típusa, valamint a végrehajtás módja szerint milyen jellegű."
    (5) Az Ehi. 6. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(7) Az egészségügyi államigazgatási szervnek az egészségügyi szolgáltatók tevékenységének engedélyezése és az emberen végzett beavatkozással járó orvostudományi kutatások engedélyezése tárgyában kérelemre lefolytatott eljárásáért vagy igazgatási szolgáltatásáért - az egészségügyért felelős miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott - igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amely átutalással vagy elektronikus díjfizetéssel (EFER) teljesíthető."
    3. §
    Az Ehi. 6/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "6/A. §
    (1) Az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 108/A. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő személyt vagy szervezetet - annak bejelentése alapján - hatósági nyilvántartásba veszi. A nyilvántartásba vételt az egészségügyi államigazgatási szerv közli a bejelentő személlyel vagy szervezettel.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti hatósági nyilvántartás tartalmazza:
    a) a nyilvántartásba vétel alapján működő egészségügyi szolgáltató 6. § (4) bekezdés a) pont aa)-ag) alpontjában és c) pontjában meghatározott adatait,
    b) a nyilvántartásba vétel alapján működő egészségügyi szolgáltató székhelyére vonatkozó cím adatokat,
    c) a nyilvántartásba vétel alapján működő egészségügyi szolgáltatóra vonatkozóan a 6. § (4) bekezdés e) pont ea), ed), eh) és el) alpontjaiban meghatározott adatokat,
    d) a nyilvántartásba vétel alapján működő egészségügyi szolgáltatót foglalkoztató, illetve igénybe vevő egészségügyi szolgáltatóra vonatkozóan azon szervezeti egység engedélyező hatóság által kiadott egyedi azonosítóját, valamint megnevezését, amelynek működtetésében a nyilvántartásba vétel alapján működő egészségügyi szolgáltató részt vesz,
    e) a nyilvántartásba vétel alapján működő egészségügyi szolgáltató nevében személyesen szolgáltatást nyújtó, az egészségügyi szolgáltatásban résztvevő egészségügyi és nem egészségügyi dolgozók 6/B. §-ban meghatározott adatait szervezeti egységenként és azon belül szakmánként.
    (3) A (2) bekezdésben meghatározott adatok a szolgáltató azonosítójához rendelten szerepelnek a nyilvántartásban.
    (4) A nyilvántartásba vétel alapján működő egészségügyi szolgáltató a (2) bekezdésben foglaltak változását haladéktalanul, de legkésőbb nyolc munkanapon belül bejelenti az egészségügyi államigazgatási szervnek. Az egészségügyi államigazgatási szerv a változást a nyilvántartásba bejegyzi, és ennek tényét közli a bejelentő személlyel vagy szervezettel.
    (5) A (4) bekezdés szerinti bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a közhiteles nyilvántartást vezető szerv értesíti az egészségügyi államigazgatási szervet.
    (6) Az (1) és (4) bekezdés szerinti bejelentés a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 57. § (2) bekezdés a)-d) pontja szerinti bentlakásos intézmények (a továbbiakban: bentlakásos intézmény) által nyújtott, jogszabályban meghatározott kötelező szolgáltatásai körébe tartozó egészségügyi tevékenység vonatkozásában a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásába (a továbbiakban: szolgáltatói nyilvántartás) történő bejegyzésre vagy adatmódosításra irányuló eljárás keretében is előterjeszthető.
    (7) Az egészségügyi államigazgatási szervnek a bejelentés alapján egészségügyi szolgáltatóként közhiteles nyilvántartásba vételre irányuló, kérelemre lefolytatott eljárásáért vagy igazgatási szolgáltatásáért - az egészségügyért felelős miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott - igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amely átutalással vagy elektronikus díjfizetéssel (EFER) teljesíthető."
    4. §
    Az Ehi. a következő 6/B. §-sal egészül ki:
    "6/B. §
    (1) A 6. § (1) bekezdés e) pont eb) alpontja szerinti nyilvántartás tartalmazza az egészségügyi szolgáltatásban résztvevő, az egészségügyről szóló törvény szerinti alap- és működési nyilvántartásban szereplő egészségügyi dolgozók adatait szervezeti egységenként és azon belül szakmánként:
    1. az alapnyilvántartási számot,
    2. a foglalkoztatott nevét,
    3. a nyilvántartás típusát,
    4. nyilvántartási periódus kezdetét és végét,
    5. nyilvántartásból történő törlés tényét,
    6. az egészségügyi szolgáltató foglalkoztatottját érintő korlátozás, valamint eltiltás tényét,
    7. felügyeletre vonatkozó adatot,
    8. működési nyilvántartás státuszát,
    9. a FEOR számot,
    10. a foglalkoztatási jogviszony típusát,
    11. a foglalkoztatási jogviszony kezdetének és a végének időpontját,
    12. a foglalkoztatás jellegét (alkalmazottnál),
    13. a heti óraszámot (összesen),
    14. a szervezeti egységben végzett heti óraszámot,
    15. az önként vállalt többletmunka tényét (alkalmazottnál),
    16. az önként vállalt többletmunka havi óraszámát,
    17. a tartós távollét tényét és
    18. a tartós távollét indokát.
    (2) A 6. § (1) bekezdés e) pont eb) alpontja szerinti nyilvántartás tartalmazza az egészségügyi szolgáltatásban közvetlenül résztvevő, a szakmai minimumfeltételekről szóló miniszteri rendeletben meghatározott szakmákban feltételként előírt, az egészségügyről szóló törvény szerinti alap- és működési nyilvántartásban nem szereplő egészségügyi dolgozók (1) bekezdés szerinti adatait, valamint az alábbi adatokat szervezeti egységenként és azon belül szakmánként
    a) a foglalkoztatott nevét,
    b) születési helyét és idejét és
    c) a munkakör betöltéséhez használt szak vagy alapképesítés(ek) megnevezését, végzettséget igazoló okirat számát.
    (3) Az egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személyek alapnyilvántartásának és az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartásának vezetője informatikai rendszerek közötti elektronikus adatátadás útján átadja az egészségügyi államigazgatási szerv részére az (1) bekezdés 1-9. pontja szerinti adatokat.
    (4) Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló törvényben meghatározott szabadfoglalkozású jogviszonyban megbízási szerződéssel foglalkoztatott egészségügyi dolgozót a foglalkoztató egészségügyi szolgáltató jelenti be a 6. § (1) bekezdés e) pont eb) alpontja szerinti nyilvántartásba.
    (5) Az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi dolgozók alapnyilvántartási száma alapján elektronikus úton adategyeztetést folytathat az egészségbiztosítási szervvel az egészségügyi szolgáltató nevében és felelősségére egészségügyi tevékenységet végző egészségügyi dolgozók (1) bekezdés szerinti adatairól."
    5. §
    Az Ehi. 11. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Az egészségügyi államigazgatási szerv figyelmeztetés szankció alkalmazása keretében vagy egészségügyi bírság kiszabásával egyidejűleg elrendeli)
    "c) a jogszabályokban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában foglaltak megsértése, vagy súlyos vagy tömeges egészségkárosodás megelőzése érdekében az egészségre ártalmas, 13/A. § (1) bekezdése szerinti élelmiszerek, termékek, tárgyak, vagy anyagok használatának és forgalmazásának megszüntetését, szükség esetén megsemmisítését;"
    6. §
    Az Ehi. 13. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
    "(4) Az egészségügyi államigazgatási szerv az állami adó- és vámhatóság által az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 131. § (29) bekezdése szerint közölt adatokat - az érintett egészségügyi szolgáltató egészségügyi tevékenységére vonatkozó jogszabályi követelmények betartásának ellenőrzése, az egészségügyi szolgáltatás nyújtása tekintetében hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági eljárás lefolytatása céljából - a közléstől számított egy évig kezeli."
    7. §
    Az Ehi. 14/B. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
    "(9) Az ivóvíz, fürdővíz és használati melegvíz-ellátásban a vízzel közvetlenül érintkező anyagok, termékek bejelentésével és a technológiák, termékek vízbiztonsági engedélyezésével kapcsolatos hatósági ügyekben nincs helye sommás eljárásnak."
    8. §
    Az Ehi. a következő 15/F. §-sal egészül ki:
    "15/F. §
    A 2023. május 1-jén a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő bentlakásos intézmények által nyújtott, jogszabályban meghatározott kötelező szolgáltatásai körébe tartozó egészségügyi tevékenységnek a 6/A. § (1) bekezdése szerinti hatósági nyilvántartásba vételére a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti működést engedélyező szerv (a továbbiakban: működést engedélyező szerv) adatszolgáltatása alapján, hivatalból kerül sor. A működést engedélyező szerv a bejelentéshez szükséges adatokat 2023. május 16. napjáig bocsátja az egészségügyi államigazgatási szerv rendelkezésére. A nyilvántartásba vétel tényét az egészségügyi államigazgatási szerv közli az érintett bentlakásos intézménnyel."
    9. §
    Az Ehi.
    a) 4. § (5) bekezdés b) pont bb) alpontjában a "táplálkozás-egészségügyi vizsgálatokat" szövegrész helyébe a "táplálkozás-egészségügyi ellenőrzést, vizsgálatokat" szöveg,
    b) 4. § (5) bekezdés b) pont bd) alpontjában a "ba)-bc) alpont" szövegrész helyébe a "ba)-bc), be) alpont" szöveg,
    c) 7. § (2) bekezdés b) pontjában az " , illetve" szövegrész helyébe az "és" szöveg,
    d) 7. § (3) bekezdés b) pontjában az "az engedélyes" szövegrész helyébe az "az engedélyes és a forgalmazó" szöveg,
    e) 11. § (2) bekezdés a) pontjában az "intézkedések végrehajtását;" szövegrész helyébe az "intézkedések végrehajtását, engedélyek visszavonását, bejelentések nyilvántartásból törlését;" szöveg,
    f) 13/A § (3) bekezdésében a "szabálysértési vagy közigazgatási - kivéve eljárási - bírságot" szövegrész helyébe a "szabálysértési bírságot" szöveg,
    g) 15. § (10) bekezdésében az "a 14. § szerinti" szövegrész helyébe az "a 6. § (7) bekezdése, a 6/A. § és a 14. § szerinti" szöveg
    lép.
    10. §
    Hatályát veszti az Ehi.
    a) 6. § (8) bekezdése,
    b) 15. § (11) bekezdés c) pontjában az "az élelmiszerekben lévő transz-zsírsavak megengedhető legnagyobb mennyiségét," szövegrész.
    2. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása
    11. §
    Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) I. Fejezete a következő 3/C. §-sal egészül ki:
    "3/C. §
    E törvény alkalmazásában a kezelést végző orvossal egy tekintet alá esik a jogszabályban meghatározott halottvizsgálatra jogosult és azt végző, valamint a mentési feladatokat ellátó mentőtiszt, továbbá igazságügyi szakértői tevékenysége körében jogszabályban meghatározott halottvizsgálatot, halottakkal kapcsolatos orvosi eljárást végző orvos."
    12. §
    Az Eüak. 4. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
    (Az egészségügyi és személyazonosító adat kezelésének célja:)
    "g) a humán reprodukciós eljárás nyomon követése az eljárás orvosszakmai eredményességének, és ennek alapján a humánreprodukciós eljárások orvosszakmai minőségének értékelése, az értékelés szempontjainak felülvizsgálata és fejlesztése,"
    13. §
    Az Eüak. 22. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
    "(7) Az egészségbiztosítási szerv a 4. § (2) bekezdés g) pontja szerinti célból, törvényben meghatározott feladata ellátása során, az ehhez szükséges mértékű egészségügyi adathoz az EESZT útján is hozzáférhet."
    14. §
    Az Eüak. a következő 24/B. §-sal egészül ki:
    "24/B. §
    (1) Ha jogszabály
    a) a lőfegyverekről és lőszerekről szóló törvény alapján engedélyköteles eszköz megszerzését, illetve tartását az egészségi alkalmasság igazolásához köti, vagy
    b) a szolgálati lőfegyver viselésére feljogosító jogviszony létesítéséhez, illetve munkakör ellátásához vagy szolgálati beosztás betöltéséhez orvosi, egészségi vagy egyéb egészségügyi alkalmassági vizsgálatot ír elő,
    az egészségi alkalmassági vizsgálatot végző orvos jogosult az érintett személynek az EESZT-ben tárolt, az a), illetve a b) pont szerinti alkalmasság megállapításához vagy kizárásához szükséges adatainak a kezelésére.
    (2) Ha az érintett a 13. § b) pontja szerinti okból az alkalmasság tekintetében releváns vonatkozó egészségügyi adatot nem vagy a vizsgálathoz nem teljeskörűen adott át vagy azok tekintetében ellenőrzés szükséges, az (1) bekezdés a), illetve b) pontja szerinti alkalmasság megállapítására vagy kizárására irányuló vizsgálat eredményes lefolytatása érdekében az egészségi alkalmassági vizsgálatot elvégző orvos számára az EESZT működtetője a 35/C. § (1) bekezdés szerinti korlátozás alá, valamint az érintett önrendelkezésében foglalt korlátozás alá eső adatokat is hozzáférhetővé teszi.
    (3) Az (1) bekezdés szerinti, egészségi alkalmassági vizsgálatot végző orvos a (2) bekezdésében meghatározott adatokat a bűncselekmények megelőzése, az élet- és a testi épség védelme céljából az (1) bekezdés a), illetve b) pontja szerinti alkalmasság kérdésében adandó véleményének a közléséig kezeli."
    15. §
    (1) Az Eüak. 35/B. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(8) Az EESZT működtetője ellenőrzi az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítését, valamint azt, hogy az EESZT-hez csatlakozásra kötelezett egészségügyi szolgáltató az EESZT útján való adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tesz-e. Ha jogszabály az EESZT működtetőjének erről szóló tájékoztatási kötelezettségét előírja, az ellenőrzésének eredményét a hatósági ellenőrzést végző államigazgatási szerv számára automatizált lekérdező felület útján is - a személyes adatok törvényben meghatározott kezelésének szabályai betartása mellett - biztosíthatja."
    (2) Az Eüak. 35/B. §-a a következő (11)-(15) bekezdéssel egészül ki:
    "(11) Az EESZT működtetője az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény (a továbbiakban: Eszjtv.) 4. § (5) bekezdése szerinti összeférhetetlenség ellenőrzése és vizsgálata érdekében az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltató (a továbbiakban: megkereső munkáltató) megkeresésére adatot szolgáltat arról, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló foglalkoztatottja a megkeresésben foglalt legfeljebb egy éves időtartamban, az egészségügyi szolgáltató által megjelölt beteget a megkeresésben megjelölt betegség kódok miatt más egészségügyi szolgáltatónál kezelte-e. Az EESZT működtetője a megkeresés adatait legfeljebb az adatszolgáltatás idejéig kezeli.
    (12) A megkereső munkáltató a (11) bekezdés szerinti betegség kódokat az általa kezelt betegség, betegségcsoport, valamint az érintett betegség jellegzetes tüneteihez kapcsolódó más betegség, betegségcsoport szerint határozza meg.
    (13) Ha a (11) bekezdés szerinti megkeresés szerint az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy más egészségügyi szolgáltatónál más egészségügyi szolgáltatónál a megkeresés szerinti betegség kódok valamelyikével kezelte a megkeresés szerinti beteget, a megkereső munkáltató az összeférhetetlenség vizsgálatának eredményes lefolytatása, a betegek biztonságos ellátása és az egészségügyi ellátás iránti közbizalom fenntartása érdekében az EESZT működtetőjétől az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy tekintetében a (11) bekezdésben foglalt megkeresésében szereplő adatok következő részletezését kérheti:
    a) az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy mely egészségügyi szolgáltató keretében nyújtotta a (11) bekezdés szerinti egészségügyi szolgáltatást,
    b) az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy mikor nyújtotta a (11) bekezdés szerinti egészségügyi szolgáltatást.
    (14) Az EESZT működtetője a megkeresés adatait legfeljebb az adatszolgáltatás idejéig kezeli.
    (15) A megkereső munkáltató köteles biztosítani, hogy az ellátási összeférhetetlenségi eljárás során beszerzett vagy vizsgált, a beteg azonosítását lehetővé tevő egészségügyi adatot - ha jogszabály vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusa másként nem rendelkezik - a munkáltató által foglalkoztatott és az ellátási összeférhetetlenségi eljárásban közvetlenül részt vevő, e tekintetben külön titoktartási kötelezettséget vállaló orvos ismerheti meg."
    16. §
    Az Eüak.
    a) 35/E. § (1) bekezdésében a "39. cikkében, továbbá a (2) és (3) bekezdésben foglalt feladatokat" szövegrész helyébe a "39. cikkében foglalt feladatokat" szöveg,
    b) 35/E. § (2) bekezdésében az "adatvédelmi tisztviselő" szövegrészek helyébe az "EESZT működtetője" szöveg,
    c) 35/E. § (3) és (4) bekezdésében az "adatvédelmi tisztviselő" szövegrész helyébe az "EESZT működtetője" szöveg
    lép.
    3. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
    17. §
    A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 19. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(1) Az egészségügyi ellátás keretében a biztosított a finanszírozott egészségügyi szolgáltatások igénybevételére a kezelőorvos által gyógyító céllal rendelt, az egészségbiztosításért felelős miniszter által jóváhagyott, az egészségbiztosítási szerv által a honlapján az alkalmazást megelőzően 30 nappal közleményben közzétett, az adott ellátásra meghatározott finanszírozási eljárásrend, az egészségbiztosításért felelős miniszter által meghatározott vizsgálati és terápiás eljárási rend, valamint rehabilitációs ellátási program szerint a finanszírozási jogszabályokban meghatározott egyéb igénybevételi feltételek figyelembevételével jogosult. Ha a biztosított állapota és a gyógyítás szempontjai azt szükségessé teszik, a kezelőorvos a finanszírozási eljárásrendben, a vizsgálati és terápiás eljárási rendben, valamint a rehabilitációs ellátási programokban foglaltaktól eltérhet.
    (2) Ha az adott ellátás tekintetében nem került meghatározásra az (1) bekezdés szerinti finanszírozási eljárásrend, vizsgálati és terápiás eljárási rend vagy rehabilitációs ellátási program, a biztosított a kezelőorvos által gyógyító céllal rendelt, a szolgáltatónál rendelkezésre álló mindazon finanszírozott vizsgálati és terápiás ellátásra jogosult, amely egészségi állapotának lehetséges mértékű helyreállításához szükséges."
    18. §
    Az Ebtv. 26. § (4) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
    [Nem nyújtható az (1) bekezdés c) pontja szerinti támogatás]
    "d) a vény nélkül kiadható, nem támogatott gyógyszerekre."
    19. §
    (1) Az Ebtv. 27. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(10) Ha a biztosított valamely EGT tagállam területén ellátást vesz igénybe, az egészségbiztosító engedélyezheti a magyarországi egészségügyi szolgáltatóhoz történő szállítás megtérítését. Az egészségbiztosító az engedélyezési eljárás során figyelembe veszi, hogy
    a) a beteg ellátása az adott EGT tagállamban megfelelő színvonalú-e,
    b) a szállítás okozhat-e állapotromlást,
    c) igényel-e a beteg ellátása Magyarországon további fekvőbeteg ellátást,
    d) az E. Alap vonatkozásában költséghatékonyabb-e a hazaszállítás és a beteg hazai további ellátása, mint az adott EGT tagállamban történő ellátás költségeinek átvállalása."
    (2) Az Ebtv. 27. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:
    "(10a) A (10) bekezdés szerinti engedély tárgyában hozott döntés ellen fellebbezésnek van helye."
    20. §
    Az Ebtv. 36. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
    "(4a) A bértámogatások igénylésének és felhasználásának nyomonkövetése és jogszerűségének ellenőrzése érdekében az egészségbiztosító jogosult megismerni a jogosult nevét, születési idejét, adóazonosító jelét, TAJ-számát, valamint a foglalkoztatása teljesítésére vonatkozó adatokat."
    21. §
    Az Ebtv. 38/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "38/A. §
    Ha az egészségbiztosító az ellenőrzés során megállapítja, hogy az egészségügyi szolgáltató
    a) a finanszírozási szerződés vagy ártámogatás nyújtására kötött szerződés szerinti,
    b) más forrásból megtérülő vagy
    c) el nem végzett ellátásért, ki nem szolgált termékért
    a biztosítottal a jogszabály szerinti térítési díjat meghaladóan térítési díjat fizettetett, kötelezi az egészségügyi szolgáltatót a térítési díjnak a biztosított részére történő visszafizetésére."
    22. §
    Az Ebtv. 45. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
    "(6) A (3a) és a (4) bekezdés szerint kiadott orvosszakértői vélemény alapján a háziorvos igazolja a keresőképtelenséget."
    23. §
    Az Ebtv. 46. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) Ha a biztosított a táppénzre való jogosultság első napját közvetlenül megelőző egy éven belül már táppénzben vagy a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 33. § (2) bekezdése szerinti díjazásban részesült, ennek időtartamát az újabb táppénz folyósításának időtartamába be kell számítani, kivéve, ha a biztosított a 44. § g) pontja alapján minősül keresőképtelennek."
    24. §
    Az Ebtv. 80. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
    "(5a) Ha a TAJ-számmal rendelkező személy nem teljesíti az (5) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét, azonban a külföldi biztosító részéről jogosultság igazolás kerül kiadásra, akkor a jogosultság igazolást a külföldi biztosítás létrejöttére vonatkozó bejelentésnek kell tekinteni."
    25. §
    (1) Az Ebtv. 83. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg)
    "c) az egyes főbb betegségcsoportok finanszírozási eljárásrendje szerkesztésének, a szakmai ellenőrzés alapját képező szempontoknak, valamint az egyes főbb betegségcsoportok vizsgálati és terápiás eljárási rendje és a gyógyszerterápiás ajánlások kidolgozásának, szerkesztésének, valamint az ezeket érintő szakmai egyeztetések lefolytatásának egységes szabályait,"
    (2) Az Ebtv. 83. § (6) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg)
    "e) a háziorvosi és fogorvosi indikátorrendszerre vonatkozó részletes szabályokat, az egyes indikátorok meghatározását, és a háziorvosok és fogorvosok gyógyító-megelőző tevékenységének értékelési módszerét, és ennek alapjául szolgáló célértéket,"
    26. §
    Az Ebtv.
    a) 22. § (6) bekezdés a) és b) pontjában a "16" szövegrész helyébe a "18" szöveg,
    b) 27. § (5) bekezdésében az "élettársa által indokoltan igénybe vett" szövegrész helyébe az "élettársa által a (2) bekezdésben meghatározott, indokoltan igénybe vett" szöveg, az "egészségbiztosító megtéríti" szövegrész helyébe az "az egészségbiztosító az ellátás igénybevételekor hatályos jogszabályok alapján megtéríti" szöveg,
    c) 29. § (9) bekezdésében az "Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság" szövegrész helyébe az "A magyar közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónál az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság" szöveg,
    d) 30. § (1) bekezdésében az "(a továbbiakban: köztartozás)," szövegrész helyébe az "(a továbbiakban: köztartozás) vagy az Egészségbiztosítási Alap felé fennálló tartozással," szöveg,
    e) 30. § (2) bekezdés c) pontjában a "köztartozással," szövegrész helyébe a "köztartozással vagy az Egészségbiztosítási Alap felé fennálló tartozással," szöveg,
    f) 36. § (5) bekezdésében az "(1)-(4)" szövegrész helyébe az "(1)-(4a)" szöveg,
    g) 37. § (2) bekezdés b) pontjában az "a miniszteri rendeletben kihirdetett finanszírozási" szövegrész helyébe az "a finanszírozási" szöveg,
    h) 44. § g) pontjában az "akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak" szövegrész helyébe az "aki nem beteg, ugyanakkor közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak" szöveg,
    i) 45. § (3a) bekezdésében az "igazolhatja" szövegrész helyébe a "bírálhatja el" szöveg,
    j) 45. § (4) bekezdésében az "igazolhatja" szövegrész helyébe az "elbírálhatja" szöveg
    lép.
    27. §
    Hatályát veszti az Ebtv.
    a) 20. § (1) bekezdés a) pontjában a "- ha a biztosított egészségi állapota nem indokolja az azonnali ellátását, figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra is -" szövegrész,
    b) 20. § (9) bekezdése,
    c) 44. § b) pontjában az " , és csecsemőgondozási díjra nem jogosult" szövegrész,
    d) 83. § (6) bekezdés a) pontja.
    4. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
    28. §
    Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 108. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
    "(1a) A működési engedélyezésre irányuló eljárás elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevételét követően elektronikus űrlapon benyújtott kérelem útján kezdeményezhető."
    29. §
    (1) Az Eütv. 108/A. § (2) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki:
    [Az (1) bekezdés alapján egészségügyi szolgáltatóként az a személy vagy szervezet működhet, aki vagy amely]
    "e) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 57. § (2) bekezdés a)-d) pontja szerinti bentlakásos intézményeknek a jogszabályban meghatározott kötelező szolgáltatásai körébe tartozó egészségügyi szolgáltatást nyújt,
    f) igazságügyi szakértői tevékenysége körében, igazságügyi szakértői intézményként jogszabályban meghatározott halottvizsgálatot, halottakkal kapcsolatos orvosi eljárást végez."
    (2) Az Eütv. 108/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
    "(6) Az egészségügyi államigazgatási szerv felé e törvény alapján megtett bejelentés alapján, hatósági nyilvántartásba vételre irányuló eljárásért vagy igazgatási szolgáltatásért - az egészségügyért felelős miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott - igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni."
    30. §
    Az Eütv. 110. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:
    "(9a) Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 4. § a) pont ab) alpontja szerinti egészségügyi dolgozó tevékenysége feletti felügyelet a tevékenység végzése helye szerinti egészségügyi szolgáltatónál tevékenységet végző egészségügyi dolgozó által biztosítandó, foglalkoztatási jogviszonyára tekintet nélkül."
    31. §
    Az Eütv. 111. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(6) Az alapnyilvántartást vezető szerv az egészségügyi dolgozók alapnyilvántartásából a (3) bekezdés szerinti adatokat - kivéve a (3) bekezdés a) pontból a szakképesítést szerzett személy neme, állampolgársága, lakóhelye és tartózkodási helye, valamint a b) pontból a képzés nyelve - a nyilvántartásba történő felvételt követően, továbbá az ezen adatokban bekövetkezett változásokat napi rendszerességgel - a jogszabályban előírt feladatai ellátása érdekében - elektronikus úton, informatikai rendszerkapcsolat útján megküldi az országos tisztifőorvosi feladatokat ellátó szerv részére."
    32. §
    (1) Az Eütv. 112. § (4) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
    (A működési nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:)
    "o) jogszabályban meghatározott halottvizsgálatra jogosult mentőtiszt esetén a halottvizsgálati képzésről szóló igazolást."
    (2) Az Eütv. 112. § (7a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(7a) A működési nyilvántartást vezető szerv az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartásából a (4) bekezdés b)-c), e), k) és m) pontja, továbbá a) pontjából az egészségügyi dolgozó neve, illetve az egészségügyi tevékenység gyakorlása során használt neve, valamint g) pontjából az egészségügyi tevékenység szüneteltetésének ténye szerinti adatokat a nyilvántartásba történő felvételt követően, továbbá az ezen adatokban bekövetkezett változásokat napi rendszerességgel - a jogszabályban előírt feladatai ellátása érdekében - elektronikus úton, informatikai rendszerkapcsolat útján megküldi az országos tisztifőorvosi feladatokat ellátó szerv részére."
    33. §
    (1) Az Eütv. 114. § (2) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Az egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoringrendszert működtető egészségügyi államigazgatási szerv)
    "m) az Ehi. 6. § (4) és (4a) bekezdése, 6/A. § (2) bekezdése, valamint 6/B. § (1) és (2) bekezdése szerinti nyilvántartás adatait,"
    [a (3) bekezdésben meghatározott módon kezeli, feldolgozza és azok alapján elemzi, értékeli az egészségügyi ágazatban dolgozók munkaerő-piaci, foglalkoztatási helyzetét, részt vesz - különös figyelemmel az ellátási szükségletekhez igazodó humánerőforrási feltételek megteremtésének követelményére - a képzési, mobilitási programok irányának meghatározásában, valamint az egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás stratégiai javaslat kidolgozásában, beleértve az életpályamodell és a kapcsolódó szolgáltatási koncepció kidolgozását is.]
    (2) Az Eütv. 116/D. § (3) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    (Az egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzésre az vehető fel, aki)
    "a) a szakképzésről szóló törvény alapján egészségügyi szakmával, illetve szakképesítéssel, vagy egészségügyi főiskolai végzettséggel vagy felsőoktatási intézményben orvos- és egészségtudományi képzési terület ciklusokra bontott képzés alap- vagy mesterképzési szakán szerzett szakképzettséggel rendelkezik, vagy
    b) orvos- és egészségtudományi képzési terület egységes osztatlan mesterképzési szakán szerzett szakképzettséggel és egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkezik, továbbá megfelel az egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzésről szóló jogszabályokban meghatározott részvételi követelményeknek, vagy"
    (3) Az Eütv. 116/D. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
    (Az egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzésre az vehető fel, aki)
    "c) az a) és a b) pont alá nem tartozó, felsőoktatási ciklusokra bontott képzés alap- vagy mesterképzési szakon, vagy felsőoktatási egységes osztatlan mesterképzési szakon szerzett szakképzettséggel rendelkezik, és megfelel az egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzésről szóló jogszabályokban meghatározott részvételi követelményeknek."
    34. §
    Az Eütv. 140/B. a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
    "(2a) Az ETT etikai eljárásban hozott döntését a bíróság nem változtathatja meg."
    35. §
    (1) Az Eütv. 155. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(10) Az állami fenntartású, vármegyei intézménynek nem minősülő és a (15), (17) és (18) bekezdés, valamint a 151/B. § (2) bekezdése hatálya alá nem tartozó egészségügyi intézmény (a továbbiakban: városi intézmény) irányítási szempontból
    a) egészségügyi felsőoktatási intézmény klinikai központja esetében törvény vagy
    b) az a) pont hatálya alá nem tartozó esetben a Kormány rendelete
    által kijelölt, a városi intézménnyel azonos vármegyében működő irányító vármegyei intézményhez (a továbbiakban: irányító vármegyei intézmény) tartozik."
    (2) Az Eütv. 155. § (21) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(21) Az önkormányzati fenntartású, járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézmény tekintetében az (1a) bekezdés a)-d) és f)-h) pontja szerinti szakmai fenntartói jogköröket az érintett vármegyében működő irányító vármegyei intézmény gyakorolja."
    36. §
    Az Eütv. 174. §-a a következő (6)-(13) bekezdéssel egészül ki:
    "(6) A (2) bekezdéstől eltérően sejtbanki tevékenységen belül ivarsejtbanki tevékenység végzésére, illetve reprodukciós eljárás végzésére jogosító működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltató ivarsejtet - szakorvosi javaslat alapján - átvehet a (7) bekezdés szerinti letevőtől a 166. § (1) bekezdésben meghatározott reprodukciós eljárások jövőbeni, saját célból történő elvégzésének céljából (a továbbiakban: fertilitás-prezerváció).
    (7) A (6) bekezdés szerinti letevő kizárólag olyan cselekvőképes személy, vagy életkora miatt korlátozottan cselekvőképes kiskorú lehet, aki orvosi indikációval alátámasztottan, jogszabályban meghatározott betegségének, állapotának, vagy kezelésének következtében a jövőben vélelmezhetően meddővé válik.
    (8) A (7) bekezdés szerint letevőt a fertilitás-prezerváció feltételeiről előzetesen szóban és írásban egyaránt tájékoztatni kell, a tájékoztatásnak ki kell terjednie különösen az eljárás szükségességének indokaira, céljára, az eljárás alkalmazásától várható eredményre, az eljárás igénybevételének várható költségeire, és az eljárás alkalmazására vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre.
    (9) Az ivarsejtbanki tevékenységet végző egészségügyi szolgáltató a fertilitás-prezerváció céljából letett ivarsejtet a letevő írásbeli rendelkezése alapján csak további sejtbanki tevékenység, vagy reprodukciós eljárás érdekében szolgáltathatja ki a más ivarsejtbanki tevékenység végzésére, vagy reprodukciós eljárás végzésére jogosult egészségügyi szolgáltatónak. Az egészségügyi szolgáltató a letett ivarsejteket a felhasználásig, vagy a (10) bekezdés szerinti megsemmisítésig fagyasztva tárolja.
    (10) A (7) bekezdés szerinti letevő írásbeli kérelmére az ivarsejteket a tárolási idő lejárta előtt meg kell semmisíteni. A kérelmet közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.
    (11) Fertilitás-prezerváció korlátozottan cselekvőképes kiskorú esetében a (6) bekezdés szerinti szakorvosi javaslat kezdeményezéséhez, és a kérelemhez - beleértve a (10) bekezdés szerinti kérelmet is - a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges.
    (12) Ha a (11) bekezdés szerinti hozzájárulást a törvényes képviselő nem adja meg, a gyámhatóság a beavatkozás elvégzéséhez a Fővárosi Törvényszéknél kérelmet terjeszthet elő a jognyilatkozat vagy a jognyilatkozatok pótlása iránt. A bírósági eljárásra a 187/A. § (4) és (5) bekezdésben foglaltak alkalmazandók.
    (13) A fertilitás-prezerváció keretében letétbe helyezett ivarsejtek esetében a (4) és (5) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell."
    37. §
    Az Eütv. 217. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
    "(3a) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak valószínűsítésére mentőtiszt is jogosult."
    38. §
    Az Eütv. 244/I. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
    "(1a) Az (1) bekezdés szerinti ügyekben - a 140/B. § (2) bekezdés b) pontjától eltérően - az ETT-nek a Kormány rendeletében meghatározott első fokon eljáró testülete 2023. december 31-ig hozza meg az első fokú döntést."
    39. §
    (1) Az Eütv. 247. §-a a következő (1d) bekezdéssel egészül ki:
    "(1d) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a 155. § (10) bekezdés b) pontja szerinti irányító vármegyei intézményeket."
    (2) Az Eütv. 247. § (2) bekezdés k) pontja a következő kh) alponttal egészül ki:
    (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
    az orvostechnikai eszközökkel és az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökkel összefüggésben)
    "kh) a megfelelőségértékelési eljárásoktól való eltérésre vonatkozó szabályokat,"
    (rendeletben állapítsa meg.)
    (3) Az Eütv. 247. § (3) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
    (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
    "l) az orvosi esztétikai tevékenységeket, az egyes tevékenységek végzésére jogosult személyek körét, valamint e tevékenységek végzésével, a képesítés megszerzésével összefüggő szakmai szabályokat"
    (rendeletben állapítsa meg.)
    40. §
    Az Eütv.
    a) 3. § e) pontjában az "ideértve a gyógyszerekkel," szövegrész helyébe az "ideértve a plasztikai helyreállító és az esztétikai plasztikai invazív és minimál invazív beavatkozásokat, a gyógyszerekkel," szöveg,
    b) 29. § (1) bekezdésében a "panaszt tenni" szövegrész helyébe a "szóban, írásban panaszt tenni" szöveg,
    c) 108/A. § (1) bekezdésében a "megtett bejelentés" szövegrész helyébe az "elektronikus űrlapon megtett bejelentés" szöveg,
    d) 140/B. § (2) bekezdésében az "az ETT-nek a Kormány rendeletében meghatározott testülete" szövegrész helyébe az "az ETT-nek a Kormány rendeletében meghatározott első fokon eljáró testülete", az "az ETT elnöksége" szövegrész helyébe az "az ETT-nek a Kormány rendeletében meghatározott másodfokon eljáró testülete" szöveg,
    e) 140/B. § (3) bekezdésében az "az ETT-nek a Kormány rendeletében meghatározott testületét" szövegrész helyébe az "az ETT-nek a Kormány rendeletében meghatározott első fokon eljáró testületét", az "az ETT-t" szövegrész helyébe az "az ETT-nek a Kormány rendeletében meghatározott másodfokon eljáró testületét" szöveg,
    f) 158. § (3) bekezdésében az "ötvenöt" szövegrész helyébe a "kilencven" szöveg,
    g) 217. § (4) bekezdésében az "orvosi halottvizsgálat" szövegrész helyébe az "orvosi vagy jogszabályban meghatározott esetekben mentőtiszt által végzett halottvizsgálat" szöveg,
    h) 247. § (1a) bekezdés m) pontjában az "első fokon eljáró testületét" szövegrész helyébe az "első és másodfokon eljáró testületét" szöveg
    lép.
    5. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása
    41. §
    A fogyasztóvédelemről szóló 1997. CLV. törvény 16/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) Tilos tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részére dohányterméket, valamint vízipipát értékesíteni, illetve kiszolgálni."
    6. A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosítása
    42. §
    A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 1. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (E törvény alkalmazásában)
    "d) rendezvény: békés összejövetelek, felvonulások és tüntetések, gyűlések, valamint gazdasági, kulturális, - nem szabadidős jellegű - sport, vallási, érdekvédelmi céllal, legalább két személy egyidejű jelenlétével létrejött szervezett összejövetel, illetve esemény;"
    43. §
    Az Nvt.
    a) 2. § (1) bekezdésében a "vagy dohányzást imitáló elektronikus eszközt" szövegrész helyébe a ", dohányzást imitáló elektronikus eszközt vagy vízipipát" szöveg,
    b) 3. § (1) bekezdésében és 7. § (1) bekezdésében az "eszköz használatára" szövegrész helyébe az "eszköz, vagy vízipipa használatára" szöveg,
    c) 5. § (1)-(3) bekezdésében a "b)-h)" szövegrész helyébe a "b)-i)" szöveg
    lép.
    7. Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény módosítása
    44. §
    Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény (a továbbiakban: Öotv.) 2/B. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
    "(9) Ha a feladatellátási szerződés az (1) bekezdés szerinti tartalmi elemeket nem vagy nem a jogszabályban előírtak szerint tartalmazza, a praxiskezelő annak érvénytelensége megállapítása céljából a bíróság előtt megtámadhatja."
    45. §
    Az Öotv.
    a) 1. § (2) bekezdés c) pontjában az "az egészségügyi államigazgatási szerv" szövegrész helyébe az "a praxiskezelő" szöveg,
    b) 2. § (5) bekezdésében az "az egészségügyi államigazgatási szervhez" szövegrész helyébe az "a praxiskezelőhöz" szöveg,
    c) 2/A. § (2) bekezdésében és 2/B. § (8) bekezdésében a "praxisjog engedélyezésére jogosult egészségügyi államigazgatási szerv" szövegrész helyébe a "praxiskezelő" szöveg,
    d) 3. § (5a) bekezdésében az "az egészségügyi államigazgatási szerv" szövegrész helyébe az "a praxiskezelő" szöveg
    lép.
    8. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény módosítása
    46. §
    A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) 29. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
    "(3a) A lakossági felhasználásra forgalomba hozott veszélyes anyagokkal és veszélyes keverékekkel végzett tevékenységet nem kell bejelenteni, amennyiben az ezekkel végzett tevékenységet nem a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere, illetve az önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke alapján megadott főtevékenység és további tevékenység keretén belül végzik."
    47. §
    A Kbtv.
    a) 2. § (3) bekezdésében az "a 23. § (6)" szövegrész helyébe az "a 23. § (5)" szöveg,
    b) 29. § (1) bekezdésében az "a telephely, illetve ennek hiánya esetén a székhely szerint illetékes" szövegrész helyébe az "az" szöveg
    lép.
    48. §
    Hatályát veszti a Kbtv.
    a) 6. §-át megelőző III. Fejezet címében az "ANYAGOK ÉS" szövegrész,
    b) 7. §-át megelőző alcím címe,
    c) 20. § (1) bekezdésében az "A kiválasztás indokolására a tevékenységet végző elvégzi a szükséges kockázatbecslést, valamint költség-haszon elemzést és azt az ellenőrzést végző hatóságnak - kérésére - bemutatja." szövegrész.
    9. Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény módosítása
    49. §
    Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Eütev.) 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) A szabadfoglalkozású egészségügyi tevékenység egyéni vállalkozóként nem folytatható."
    50. §
    Az Eütev. 17. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Az önkéntes segítő egészségügyi dolgozó által - kizárólag az egészségügyi tevékenysége végzésével a betegnek - okozott kár esetén a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény alapján a foglalkoztató által követelhető kártérítés mértéke gondatlan károkozás esetén nem haladhatja meg)
    "a) az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti, egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy esetében az egészségügyi szolgáltatónál azonos munkakörben, azonos gyakorlati idővel foglalkoztatott egészségügyi dolgozó munkabére, illetménye, ilyen egészségügyi dolgozó hiányában az adott szakképesítéssel rendelkező egészségügyi dolgozók - Eszjtv. szabályainak alapulvételével meghatározott, az Eszjtv. 8. § (3) bekezdése szerinti személyi kör esetén a fizetési fokozathoz, az egészségügyi szakdolgozók esetén a fizetési osztályhoz és fizetési fokozathoz tartozó - illetménye alapján számított távolléti díja,"
    (négy havi összegét. Szándékos károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni.)
    51. §
    Hatályát veszti az Eütev.
    a) 8. § (5) bekezdése,
    b) 9. § (1) bekezdés d) pontjában az "illetve a szabadfoglalkozású egészségügyi dolgozó nyilatkozatát az önkéntesen vállalt többletmunka tervezett mértékéről," szövegrész.
    10. Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása
    52. §
    Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) "A törvény hatálya" alcímet megelőzően a következő 1/B. §-sal egészül ki:
    "1/B. §
    E törvény alkalmazásában a különös méltánylást érdemlő betegellátási érdeket az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerinti egészségügyi válsághelyzet kihirdetését megalapozó vagy azzal közvetlenül összefüggő megbetegedésekkel kapcsolatban lefolytatandó, az egészségügyi válsághelyzet kezelésével összefüggő hatósági eljárások során - az egészségügyi válsághelyzet ideje alatt - fennállónak kell tekinteni."
    53. §
    A Gytv. 5. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(7) Az (1)-(6) bekezdés szerint kiadott forgalomba hozatali engedély öt évig hatályos. Az engedély - a hatályosság lejártát megelőzően legalább kilenc hónappal benyújtott kérelemre, az előny/kockázat arány újraértékelése alapján - megújítható. Ha a gyógyszer tekintetében az Európai Gazdasági Térség területén lefolytatott, az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló, 2001. november 6-i 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cím 4. fejezetében szabályozott első eljárásban előírt megújítás dátuma az (1)-(6) bekezdés szerint kiadott forgalomba hozatali engedély öt éves hatályosságának lejártát megelőzi, a megújítás iránti kérelem benyújtására ezen időpontot megelőzően legalább kilenc hónappal van lehetőség. A gyógyszerészeti államigazgatási szerv a megújítási kérelmet 90 nap alatt bírálja el. A megújítást követően a gyógyszer forgalomba hozatali engedélye korlátlan ideig hatályos, kivéve, ha a gyógyszerészeti államigazgatási szerv úgy dönt, hogy azt öt évre újítja meg, ha azt
    a) az e bekezdés alapján benyújtott farmakovigilanciával kapcsolatos adatok vagy
    b) az adott gyógyszerrel történő betegexpozíció elégtelensége
    szempontok alátámasztják."
    54. §
    A Gytv. 5. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
    "(8) A Gytv. 5. § (7) bekezdése szerinti megújításnak minősül, ha a gyógyszer forgalomba hozatali engedélyét az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló, 2001. november 6-i 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cím 4. fejezete szerinti eljárás referencia tagállamában már határozatlan időre megújították."
    55. §
    A Gytv. 15. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(11) A tisztítatlan ipari mákszalma-maradványokkal szennyezett mákmagot, ipari mák kifejtetlen tokját felvásárló, illetve annak szétválasztását és tisztítását végző, valamint tisztítás utáni ipari mákvetőmag fémzárolását, ipari mákszalma pelletálását, továbbá ipari mákszalmát, kifejtetlen máktokot, alacsony THC tartalmú kender virágzatát begyűjtő, cséplését végző, tároló, felvásárló, exportáló, reklamáció esetén importáló, valamint annak megsemmisítését végző gazdálkodó szervezetekről az egészségügyi államigazgatási szerv nyilvántartást vezet."
    56. §
    A Gytv. 15. §-a a következő (12a) bekezdéssel egészül ki:
    "(12a) A (12) bekezdés j) pontja értelmében alvállalkozónak minősül az a természetes személy, aki a nyilvántartásba vett gazdálkodó szervezet részére alacsony THC tartalmú kendert termeszt."
    57. §
    A Gytv. 25. § (2a) és (2b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2a) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően, az állami egészségügyi tartalék kezeléséért felelős szerv kérelmére kiemelt közegészségügyi vagy járványügyi érdekkel összefüggő különös méltánylás érdemlő betegellátási érdekből a gyógyszerészeti államigazgatási szerv a (2b)-(2h) bekezdés szerint határozott időtartamra engedélyezheti EGT-megállapodásban részes államban nem, de más országban forgalomba hozatali vagy alkalmazási engedéllyel rendelkező gyógyszer ideiglenes hozzáférhetővé tételét, alkalmazását vagy adományozását.
    (2b) A (2a) bekezdés szerinti feltételek fennállása esetén a gyógyszerészeti államigazgatási szerv az engedélyt abban az esetben adhatja ki, ha a készítmény minőségileg megfelelő, és az elvégzett vizsgálatok alapján előnyös terápiás előny/kockázat aránnyal rendelkezik. Az engedély legfeljebb egy évre adható ki, ami különösen indokolt esetben kérelmenként legfeljebb további egy évvel meghosszabbítható."
    58. §
    A Gytv. 25/C. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
    "(5a) Az engedélyezés előtti gyógyszeralkalmazásra irányuló kérelem benyújtásának időpontjában fennálló, az engedélyezés alapjául szolgáló körülmények változása esetén az engedély módosítása kérelmezendő."
    59. §
    A Gytv. a következő 32/D. §-sal egészül ki:
    "32/D. §
    A 7. § (4) bekezdésétől eltérően a 7. § (1)-(3) bekezdése alapján kiadott engedély érvényességi idejét a gyógyszerészeti államigazgatási szerv a gyártó kérelmére a 7. § (1)-(3) bekezdésében fennálló feltételek fennállása alatt, különös méltánylást érdemlő betegellátási érdekből, kérelmenként legfeljebb 2023. december 31-éig meghosszabbíthatja. A 7. § (1)-(3) bekezdésében foglalt feltételek fennállásának értékelése során a gyógyszerészeti államigazgatási szerv azt is vizsgálja, hogy a vizsgálati gyógyszer vagy gyógyszer hozzáférhetővé tétele és alkalmazása e törvény szerinti más jogalapon biztosítható-e. Ha a vizsgálati gyógyszer vagy gyógyszer hozzáférhetővé tétele e törvény szerinti más jogalapon is biztosítható, a gyógyszerészeti államigazgatási szerv a 7. § (1)-(3) bekezdése alapján kiadott engedélyt hivatalból visszavonja."
    60. §
    A Gytv.
    a) 25. § (2h) bekezdésében a "legfeljebb további egy évvel" szövegrész helyébe a "kérelmenként legfeljebb további egy évvel" szöveg,
    b) 25/C. § (1) bekezdés d) pontjában a "kezelés időtartama" szövegrész helyébe a "kezelés teljes időtartama alatt - ideértve a kérelemben meghatározott várható kezelési időtartamot meghaladó, a beteg kezeléshez szükséges további időtartamot -" szöveg,
    c) 25/C. § (7) bekezdésében az "az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról szóló 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet" szövegrész helyébe az "a 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet" szöveg,
    d) 25/C. § (8) bekezdésében a "- kiemelt járványügyi érdekből vagy egyéb, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerinti egészségügyi válsághelyzettel közvetlenül összefüggő - kiemelten" szövegrész helyébe a "kiemelt közegészségügyi vagy járványügyi érdekkel összefüggő" szöveg,
    e) 25/C. § (8) bekezdés b) pontjában a "szponzor" szövegrész helyébe a "klinikai vizsgálat megbízója vagy az állami egészségügyi tartalék kezelője" szöveg,
    f) 25/C. § (8) bekezdés d) pontjában a "klinikai vizsgálat megbízója" szövegrész helyébe a "klinikai vizsgálat megbízója vagy - ha a kérelmet az állami egészségügyi tartalék kezelője nyújtotta be - az állami egészségügyi tartalék kezelője" szöveg,
    g) 1. számú mellékletében foglalt táblázat III.G.4. és III.G.6. sorában a "szerinti engedélyezési eljárás, ha a kérelmező csak az értékelő jelentés I. részére nézve kér értékelést" szövegrész helyébe a "szerinti, az 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikke szerint zajló engedélyezési eljárás az értékelő jelentés I. részére vonatkozó szakasza" szöveg,
    h) 1. számú mellékletében foglalt táblázat III.G.5. és III.G.7. sorában a "szerinti engedélyezési eljárás, ha a kérelmező csak az értékelő jelentés II. részére nézve kér értékelést" szövegrész helyébe a "szerinti, az 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikke szerint zajló engedélyezési eljárás az értékelő jelentés II. részére vonatkozó szakasza" szöveg
    lép.
    61. §
    Hatályát veszti a Gytv.
    a) 25. § (2e) bekezdésében az "a megbetegedés feltételezett vagy igazolt terjedésének megakadályozása érdekében" szövegrész,
    b) 32/D. §-a.
    11. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása
    62. §
    A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 3. §-a a következő 47. ponttal egészül ki:
    (E törvény alkalmazásában)
    "47. intézeti és a közvetlen lakossági gyógyszerellátási feladatok elkülönített nyilvántartása: átlátható és technikailag zárt, kizárólag hatósági ellenőrzési tevékenység részére hozzáférhető elektronikus szakmai nyilvántartási rendszer."
    63. §
    A Gyftv. 20. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(11) Az e fejezetben és az emberi felhasználásra kerülő gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz ismertetésére, az ismertetői tevékenységet végző személyek nyilvántartására, és a gyógyszerrel, gyógyászati segédeszközzel kapcsolatos, fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó részletes szabályokról szóló miniszteri rendeletben foglaltak megsértése tárgyában hivatalból indult hatósági eljárás ügyintézési határideje 110 nap."
    64. §
    A Gyftv. 30. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a 30. § a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
    "(1) A 29. § (3) bekezdés a)-f) és i) pontja szerint benyújtott kérelmek alapján készítmény társadalombiztosítási támogatásban csak akkor részesülhet, ha a kérelemben a gyógyszer forgalombahozatali engedélyének jogosultja által megjelölt termelői ára nem magasabb a jogszabályban megjelölt, az Európai Unió tagállamaiban és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államokban ténylegesen forgalomban lévő és társadalombiztosítási támogatásban részesülő három legalacsonyabb termelői árú ugyanazon vagy azonos hatóanyagú gyógyszer árának számtani átlagánál.
    (1a) Az (1) bekezdés szerinti kérelem szerinti készítmény társadalombiztosítási támogatásban akkor is részesülhet, ha az (1) bekezdés szerinti számtani átlag megállapításához nem áll rendelkezésre az (1) bekezdés szerinti három legalacsonyabb termelői ár. Ebben az esetben a számtani átlagot a rendelkezésre álló, (1) bekezdés szerinti államokban meglévő legalacsonyabb termelői ár alapján kell megállapítani.
    (1b) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdést, ha nincs az (1) bekezdés szerinti államokban ténylegesen forgalomban lévő ugyanazon vagy azonos hatóanyagú gyógyszer."
    65. §
    A Gyftv. 41. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(2) Az (1) bekezdés szerinti működési célú támogatás igényléséhez az egészségügyi államigazgatási szerv állítja ki a közforgalmú gyógyszertárat működtető vállalkozás részére jogosultsági feltételeket igazoló hatósági bizonyítványt.
    (3) Az egészségügyi államigazgatási szerv a (2) bekezdés szerinti hatósági bizonyítványt a tárgynegyedévet követő harmadik hónap 21. napjától a tárgynegyedévet követő harmadik hónap 30. napjáig állítja ki hivatalbóli eljárás keretében."
    66. §
    A Gyftv. 48. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Új gyógyszertár - az ideiglenesen telepített fiókgyógyszertár kivételével - csak az egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott létesítési engedély és működési engedély alapján működtethető. Az új gyógyszertár létesítéséről szóló végleges határozatot a létesítés helye szerint illetékes települési önkormányzattal, a gyógyszertárak létesítésére és működtetésére vonatkozó határozatokat a Magyar Gyógyszerészi Kamarával is közli a hatóság."
    67. §
    A Gyftv. "Intézeti gyógyszertár" alcíme a következő 51/A. §-sal egészül ki:
    "51/A. §
    Az intézeti és a közvetlen lakossági gyógyszerellátási feladatok elkülönített nyilvántartásának hatékony ellenőrzéséhez szükséges hozzáférést a működtető az átláthatóság és a nyomonkövethetőség elvének megfelelően, jogszabályban meghatározottak szerint biztosítja az egészségügyi államigazgatási szerv részére."
    68. §
    A Gyftv. 53/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) Az (1) bekezdés szerinti áthelyezésre kizárólag az adott településen, településrészen, illetve kerületen belül kerülhet sor akkor, ha a meglévő közforgalmú gyógyszertárak betegforgalmi bejárata és az áthelyezendő közforgalmú gyógyszertár betegforgalmi bejárata között 50 000 lélekszámot meghaladó településen vagy fővárosi kerületben legalább 250 méter, egyéb településeken és fővárosi kerületekben legalább 300 méter távolság van. A meglévő és az áthelyezendő közforgalmú gyógyszertárak közötti legkisebb távolságon, a közúton vagy közterületen történő megközelítéshez szükséges legrövidebb utat kell érteni."
    69. §
    A Gyftv. 60. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
    [Az egészségügyi államigazgatási szerv - az a) pont aa) alpontja, a c) pont ca) alpontja és az e) pont szerinti adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősülő - nyilvántartást vezet]
    "f) a gyógyszertárat működtetők nevében és felelősségére egészségügyi tevékenységet végző egészségügyi dolgozóknak az egészségügyi tevékenység végzésével összefüggő adatairól."
    70. §
    A Gyftv. 77. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
    (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
    "m) az intézeti és a közvetlen lakossági gyógyszerellátási feladatok elkülönített nyilvántartásának hatékony ellenőrzéséhez szükséges hatósági hozzáférés részletes szabályait"
    (rendeletben állapítsa meg.)
    71. §
    A Gyftv. a következő 86/A. és 86/B. §-sal egészül ki:
    "86/A. §
    E törvénynek az egyes egészségügyi, egészségbiztosítási és gyógyszerészeti tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 48. § (1) és (3) bekezdését, 50. § (2) bekezdését, 50/B. § (2) bekezdését, 53/B. § (2) bekezdését és 74. § (3) bekezdését a 2023. május 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
    86/B. §
    A 11. §-tól eltérően az önellenőrzési célt szolgáló SARS-CoV-2-fertőzés kimutatására szánt antigén gyorsteszt in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszköz forgalmazását 2023. december 31-ig a 67. § (1) bekezdése szerinti vállalkozás is végezheti a gyártó által rendelkezésre bocsátott tájékoztatóban foglaltaknak megfelelően, összhangban a SARS-CoV-2-fertőzés diagnosztizálására szolgáló antigén gyorstesztek európai uniós alkalmazási követelményeivel."
    72. §
    A Gyftv.
    a) 17. § (10) bekezdésében a "nyomdi" szövegrész helyébe a "nyomdai" szöveg,
    b) 50. § (2) bekezdésében az "a legközelebb eső közforgalmú gyógyszertárat" szövegrész helyébe az "az eljárást kezdeményező kérelmező által megjelölt létesítési címen lévő ingatlan bejáratához vagy a létesítendő ingatlan műszaki tervdokumentációban megjelölt bejáratához legközelebb eső közforgalmú gyógyszertárat" szöveg,
    c) 50/B. § (2) bekezdésében az "a három legközelebb eső közforgalmú gyógyszertárat" szövegrész helyébe az "a rendezvény főbejáratához viszonyítva a három legközelebb eső közforgalmú gyógyszertárat" szöveg,
    d) 74. § (3) bekezdésében a "vállalkozás vagy vállalkozáscsoport" szövegrész helyébe a "természetes személy, vállalkozás vagy vállalkozáscsoport" szöveg
    lép.
    73. §
    Hatályát veszti a Gyftv. 86/B. §-a.
    12. Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény módosítása
    74. §
    Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Eftv.) 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) A megállapodás vagy az egészségügyi ellátási szerződés megkötése az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv 1/A. § (1) bekezdése szerinti ellátási kötelezettségét és felelősségét - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - nem érinti. A megállapodás, illetve az egészségügyi ellátási szerződés megszűnése esetén az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv a szerződés tárgyát képező feladat - saját fenntartásában lévő szolgáltatójával vagy az (1) bekezdésben meghatározott módon történő - ellátásáról haladéktalanul köteles gondoskodni. Amennyiben az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv a szerződés tárgyát képező feladat - saját fenntartásában lévő szolgáltatójával vagy az (1) bekezdésben meghatározott módon történő - ellátásáról a megállapodás, illetve az egészségügyi ellátási szerződés megszűnését követő 30 napon belül nem gondoskodik, az egészségügyi államigazgatási szerv a 2. alcím szerinti, a kötelezettség nem teljesítése esetén alkalmazandó szabályok megfelelő alkalmazásával jár el."
    75. §
    Az Eftv. 5/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) Az ellátási területet településenként kell meghatározni. Ha az ellátási terület valamely településnek csak egy részére terjed ki, akkor az ellátási területet a háziorvosi körzethez igazodva, vagy a település érintett részének közterületek általi lehatárolásának pontos meghatározásával, avagy az adott település irányítószámának megadásával kell kijelölni."
    76. §
    (1) Az Eftv. 5/B. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
    "(3a) Ha a fenntartók a (2) bekezdés a) pontja szerint az ellátási terület módosítása ügyében közös kérelmet nyújtanak be az egészségügyi államigazgatási szerv felé, az elektronikus űrlapon történő kérelem benyújtására e fenntartók bármelyike jogosult."
    (2) Az Eftv. 5/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) Az egészségügyi államigazgatási szerv hivatalból állapítja meg, illetve módosítja az ellátási területet, ha az jogszabályváltozás miatt, vagy ellátási érdekből szükséges."
    77. §
    Az Eftv. 7. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
    "(6) A (2) és (4) bekezdés szerinti eljárás keretében az 5/B §-ban foglaltak alkalmazandóak."
    78. §
    Az Eftv.
    a) 5/A. § (8b) bekezdés f) pontjában a "módosításának" szövegrész helyébe a "módosításának, illetve változásának" szöveg
    b) 5/B. § (1) bekezdés a) pontjában a "kérelemre" szövegrész helyébe az "elektronikus űrlapon benyújtott kérelemre" szöveg
    lép.
    79. §
    Hatályát veszti az Eftv.
    a) 5/A. § (8) bekezdés b) pontja,
    b) 5/A. § (8b) bekezdés g) pontja,
    c) 5/A. § (8c) bekezdés c) pontja,
    d) 5/A. § (11a) bekezdés c) pontja,
    e) 14. § (5) bekezdése.
    13. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása
    80. §
    A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 97. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) A klinikai központ
    a) a 99. § (1a) bekezdése szerinti esetben irányítói vármegyei intézményi feladatokat ellátó és
    b) az a) pont szerinti kijelölés hiányában irányítói vármegyei intézményi feladatokat el nem látó klinikai központ lehet, amelyekre ezen alcím rendelkezései szerinti eltérő szabályok az irányadók."
    81. §
    Az Nftv. 99. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
    "(1a) A Baranya, Csongrád-Csanád, valamint Hajdú-Bihar vármegyében működő klinikai központ az egészségügyről szóló törvény szerinti irányító vármegyei intézményi feladatokat ellátó klinikai központnak minősül. Ha törvény eltérően nem rendelkezik, úgy ezen klinikai központokat irányító vármegyei intézménynek kell tekinteni."
    14. Az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény módosítása
    82. §
    Az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Eatv.) 6. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
    "(3) A praxiskezelőnek a körzetek kialakításánál a körzetek határát közterületek és házszámok, házszámok hiányában helyrajzi számok által határoltan kell meghatározni, kivéve, ha a település teljes területe az adott szakmában egy alapellátási körzethez tartozik.
    (4) Nem kell alkalmazni a települési önkormányzatnak a körzethatárok megállapításáról szóló rendeletét, ha a praxiskezelő az egészségügyi alapellátási körzetet az (1) bekezdés szerint kialakította."
    83. §
    Az Eatv. 3/A. alcíme a következő 6/B. §-sal egészül ki:
    "6/B. §
    Az egészségbiztosítási szerv a közfinanszírozott egészségügyi alapellátási szolgálat finanszírozási szerződésének egyedi adatait, továbbá a szolgálat díjazását meghatározó adatait havonta megküldi a praxiskezelő részére."
    84. §
    Az Eatv. 4. alcíme helyébe a következő alcím lép:
    "4. Nyilvántartás vezetése az egészségügyi alapellátásról
    7. §
    (1) A praxiskezelő nyilvántartást vezet:
    a) az egészségügyi alapellátási körzetekről,
    b) a feladat-ellátási szerződésekről, és
    c) az egészségügyi alapellátási szolgáltatókról és szolgáltatásokról.
    (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartás tartalmazza:
    a) az érintett szakma megnevezését, szakmakódját,
    b) a körzet székhelyét,
    c) a körzetet a település érintett részének közterületek általi közterület megnevezés és házszámok, ezek hiányában helyrajzi szám szerint,
    d) a körzet határát kijelölő döntés számát, és
    e) a körzet azonosítóját.
    (3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti nyilvántartás a feladat-ellátási szerződésnek az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény 2/B. § (1) bekezdésében foglalt adatait, ennek hiányában a feladat ellátása érdekében kötött egyéb szerződés megfelelő adatait tartalmazza.
    (4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti nyilvántartás az alapellátás területén nyújtott egészségügyi szolgáltatásra kiadott működési engedély adatait tartalmazza."
    85. §
    Az Eatv. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "14. §
    (1) Az egészségügyi államigazgatási szerv jogszabályban foglaltak szerint járási, vármegyei, valamint országos hatáskörrel védőnői hatósági felügyeleti tevékenységet lát el.
    (2) Az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv, az országos szakmai vezető védőnő irányításával a védőnői szolgáltatás szakmai irányítását, felügyeletét és megfelelőségének ellenőrzését végzi a kollegiális védőnői mentorrendszeren keresztül a védőnői ellátás egységes színvonalú biztosítása érdekében."
    86. §
    Az Eatv. a következő 24. §-sal egészül ki:
    "24. §
    A praxiskezelő által vezetett, az egyes egészségügyi, egészségbiztosítási és gyógyszerészeti tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv1.) megállapított 7. § szerinti nyilvántartásba
    a) a 2022. december 31-i állapot szerinti alapellátási körzetekről nyilvántartott adatokat az egészségügyi államigazgatási szerv 2023. július 31-ig,
    b) a Módtv1.-gyel megállapított 7. § (3) bekezdésben szereplő adatokat az 5. § (1) bekezdése szerinti esetben a települési önkormányzat, a 6/A. § szerinti esetben az állami mentőszolgálat a szerződés keltét követő 15 napon belül,
    c) a Módtv1.-gyel megállapított 7. § (4) bekezdésben szereplő adatokat az egészségügyi államigazgatási szerv a működési engedélyről szóló határozat keltét követő 15 napon belül
    a praxiskezelő által biztosított elektronikus felületen bejelenti."
    87. §
    Az Eatv.
    a) 2. § (1) bekezdésében a "fogorvosi, védőnői" szövegrész helyébe a "fogorvosi" szöveg,
    b) 6. § (1) bekezdésében az "A praxiskezelő" szövegrész helyébe az "Az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott praxiskezelő (a továbbiakban: praxiskezelő)" szöveg,
    c) 12. § (1) bekezdésében a "járásokhoz igazítottan, vármegyénként" szövegrész helyébe az "a miniszter rendelete szerint meghatározott területi illetékességgel" szöveg,
    d) 12. § (4) bekezdésében a "fogorvos választására" szövegrész helyébe "a fogorvos kiválasztására" szöveg,
    e) 18. § (2) bekezdés g) pontjában a "védőnők választására, jogállására, feladataira, juttatásaira" szövegrész helyébe "védőnők kiválasztására, jogállására, feladataira, juttatásaira és területi illetékességük meghatározására" szöveg,
    f) 18. § (2) bekezdés j) pontjában a "szempontjait" szövegrész helyébe a "szempontjait, eljárási szabályait" szöveg
    lép.
    15. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CLI. törvény módosítása
    88. §
    Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) X. fejezete a következő 112/B. §-sal egészül ki:
    "112/B. § [Adatszolgáltatás egészségügyi szolgáltatókról]
    Az egészségügyi igazgatási és koordinációs feladatokért felelős egészségügyi államigazgatási szerv, a tárgynegyedévet követő hó utolsó napjáig elektronikus úton adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére a hatósági nyilvántartásában szereplő, az egészségügyről szóló törvény szerinti egészségügyi szolgáltatók azonosító adatairól és azok adószámáról. Az állami adó- és vámhatóság az adatszolgáltatás adatait az e törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése érdekében használja fel."
    89. §
    Az Art. 131. §-a a következő (29) bekezdéssel egészül ki:
    "(29) Ha az állami adó- és vámhatóság az egészségügyről szóló törvény szerinti egészségügyi szolgáltató tekintetében számla, vagy nyugta kibocsátási kötelezettség megszegését állapítja meg, akkor a kötelezettség megszegéséről szóló tényt és az egészségügyi szolgáltató azonosító adatait az Art. 112/B. § szerinti adatszolgáltatást követő 15 napon belül elektronikus úton megküldi az egészségügyi igazgatási és koordinációs feladatokért felelős egészségügyi államigazgatási szerv részére az érintett egészségügyi szolgáltató egészségügyi tevékenységére vonatkozó jogszabályi előírások betartásának ellenőrzése, valamint hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági eljárás lefolytatása céljából."
    16. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosítása
    90. §
    A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 145. § (3) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
    (Az elismerésre jogosító idő megállapításánál)
    "j) az egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időt"
    (kell figyelembe venni.)
    91. §
    A Kit. a következő 294/A. §-sal egészül ki:
    "294/A. §
    (1) A kormánytisztviselő szolgálati elismerésre való jogosultságának megállapítása során az egyes egészségügyi, egészségbiztosítási és gyógyszerészeti tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi ... törvény (a továbbiakban: Módtv5.) hatálybalépése előtt egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időt is figyelembe kell venni.
    (2) Ha a 145. § (3) bekezdése és a (4) bekezdése alapján számított szolgálati idő elérte vagy meghaladta a szolgálati elismerésre jogosító - a 145. § (1) bekezdésében meghatározott - időt, a kormánytisztviselő jogosult a szolgálati elismerésnek az így megállapított szolgálati idő szerinti fokozatára.
    (3) A (2) bekezdés nem alkalmazható arra a kormánytisztviselőre, aki már megkapta a szolgálati elismerésnek a 145. § (3) bekezdése és a (4) bekezdése alapján számított fokozat szerinti összegét.
    (4) A (2) bekezdés szerinti szolgálati elismerés összegét a Módtv5. hatálybalépését követő 60 napon belül ki kell fizetni a kormánytisztviselő részére."
    92. §
    A Kit. 112. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a "közalkalmazotti jogviszonyban" szövegrész helyébe a "közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati jogviszonyban" szöveg lép.
    17. Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény módosítása
    93. §
    Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény (a továbbiakban: Eszjtv.) 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) Egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatható - a jogszabályban meghatározott esetekben - az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Eütev.)
    a) 4. § a) és c) pontja szerinti egészségügyi dolgozó,
    b) 4. § b) pontja szerinti egészségügyben dolgozó."
    94. §
    Az Eszjtv. 8. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:
    "(10a) A fizetési fokozatok közötti várakozási időbe nem számítható be a fizetés nélküli szabadság időtartama, kivéve a hozzátartozó, valamint a tizennégy éven aluli gyermek gondozása, ápolása céljából, továbbá a tizenkét éven aluli gyermek betegsége esetén az otthoni ápolás érdekében igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamát."
    95. §
    Az Eszjtv. 13. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
    "(5) Nem jogosult végkielégítésre az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy, ha egészségügyi szolgálati jogviszonyának megszüntetésére a 12. § (6) bekezdése alapján kerül sor."
    96. §
    Az Eszjtv. a következő 15/A. §-sal egészül ki:
    "15/A. § [A gyógyszerészek és a szakgyógyszerészek egészségügyi szolgálati jogviszonyára vonatkozó eltérő rendelkezések]
    Az intézeti és közvetlen lakossági gyógyszerellátási feladatok elkülönített nyilvántartása tartalmazza a feladatok ellátásában közreműködő gyógyszerészek és a szakgyógyszerészek azonosításához szükséges - 14. § szerinti nyilvántartás szerinti - adatokat."
    97. §
    Az Eszjtv. 16. §-a a következő d) ponttal egészül ki:
    (E törvény alkalmazásában)
    "d) intézeti és a közvetlen lakossági gyógyszerellátási feladatok elkülönített nyilvántartása: a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 3. § 47. pontja szerinti nyilvántartás."
    98. §
    Az Eszjtv. 20/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
    "(3) Az 1. § (4) bekezdéstől eltérően a 2023. június 1. napján állami fenntartású egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott, in vitro fertilizációs eljárást végző személyekre az Mt. vonatkozik."
    99. §
    Az Eszjtv.
    a) 1. § (1) bekezdésében az "ide nem értve a munkavállalói résztulajdont" szövegrész helyébe az "a munkavállalói résztulajdon kivételével" szöveg,
    b) 2. § (8) bekezdésében az "azonnali hatályú felmondási oknak minősül" szövegrész helyébe az "esetén az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni" szöveg,
    c) 3. § (4) bekezdésében a "kell" szövegrész helyébe a "lehet" szöveg,
    d) 5. §-ban az "Eütev.-ben" szövegrész helyébe az "Eütev.-ben és az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben" szöveg,
    e) 8. § (15) bekezdésében az "1. melléklet" szövegrész helyébe az "1. melléklet, valamint az egyes egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók illetmény- vagy bérnövelésének, valamint az ahhoz kapcsolódó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló kormányrendelet 7. melléklet" szöveg,
    f) 9. § (2) bekezdésében az "illetményének" szövegrész helyébe az "alapilletményének" szöveg,
    g) 11. § (2) bekezdésében az "az egy évet" szövegrész helyébe az "tizenkét hónapos időszak alatt összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát" szöveg,
    h) 12. § (6) bekezdésében a "közalkalmazott" szövegrész helyébe a "egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy" szöveg,
    i) 14. § (5) bekezdés c) pontjában a "gyakorló szerv" szövegrész helyébe a "gyakorló szerv, valamint a fenntartó" szöveg,
    j) 19. § (6) bekezdésében a "kiveheti" szövegrész helyébe a "ki kell kiadni" szöveg,
    k) 20/A. § (2) bekezdésében a "január 1-jétől" szövegrész helyébe a "január 1-jétől az egészségügyi szakellátás körében" szöveg
    lép.
    18. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány létrehozásáról, valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem működéséhez szükséges feltételek és forrás biztosításáról szóló 2020. évi CXLII. törvény módosítása
    100. §
    A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány létrehozásáról, valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem működéséhez szükséges feltételek és forrás biztosításáról szóló 2020. évi CXLII. törvény (a továbbiakban: 2020. évi CXLII. törvény) 5. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
    "(1a) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján, az Nftv.-ben meghatározott oktatási, tudományos kutatási és betegellátási feladatok ellátását szolgáló 3. melléklet 227a. sorában szereplő, Herceghalom 267/3 helyrajzi számú ingatlant ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az Egyetem tulajdonába kell adni. Az ingatlan tulajdonjogát az Egyetem a terhekkel együtt szerzi meg."
    101. §
    A 2020. évi CXLII. törvény 5. §-a a következő (5b) bekezdéssel egészül ki:
    "(5b) Az (1a) bekezdés szerinti ingatlanjuttatással egyidejűleg a közfeladat ellátásával kapcsolatos jogok és kötelezettségek, e körben a feladatok ellátásához szükséges eszközök tekintetében a vagyoni jogok és kötelezettségek - ideértve a rendelkezésre álló, és a jogelőd központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú ingó vagyontárgyak tulajdonjogát is - az Egyetemre szállnak át."
    102. §
    A 2020. évi CXLII. törvény
    a) 5. § (6a) bekezdésében a "Az (5a) bekezdés szerint" szövegrész helyébe "Az (5a) és (5b) bekezdés szerint" szöveg,
    b) 6. § (2) bekezdésében az "5. § (1) bekezdése" szövegrész helyébe az "5. § (1) és (1a) bekezdése" szöveg,
    c) 6. § (4) bekezdésében az "5. § (1) bekezdése" szövegrész helyébe az "5. § (1) és (1a) bekezdése" szöveg,
    d) 10. §-ában az "5. § (4) bekezdése" szövegrész helyébe az "5. § (1a) és (4) bekezdése" szöveg
    lép.
    103. §
    A 2020. évi CXLII. törvény 3. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
    19. A Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítványról, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XIII. törvény módosítása
    104. §
    A Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítványról, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XIII. törvény (a továbbiakban: 2021. évi XIII. törvény) a következő 6/A-6/E. §-sal egészül ki:
    "6/A. §
    (1) A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény (a továbbiakban: KEKVA tv.) 12. § (7) bekezdésére tekintettel az Alapítvány KEKVA tv. 1. mellékletében meghatározott közfeladata ellátása érdekében a Gróf Tisza István Kórház fenntartói joga az Egyetem részére kerül átadásra.
    (2) A Gróf Tisza István Kórház költségvetési szervi jogállása az (1) bekezdés szerinti átadással egyidejűleg megszűnik, és az Egyetem klinikai központja részeként működik tovább. A Gróf Tisza István Kórház általános jogutóda az Egyetem.
    6/B. §
    (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján, az Nftv.-ben meghatározott oktatási, tudományos kutatási és betegellátási feladatok ellátását szolgáló, 2. melléklet 148-149. sorában szereplő ingatlanokat ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az Egyetem tulajdonába kell adni.
    (2) Az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanok tulajdonjogát az Egyetem a terhekkel együtt szerzi meg.
    6/C. §
    A 6/B. § szerinti ingatlanok tekintetében a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas háromoldalú szerződést a tulajdonosi joggyakorló és a Gróf Tisza István Kórház köti meg az Egyetemmel.
    6/D. §
    (1) A 6/B. § szerinti ingatlanjuttatásra tekintettel az ingatlanjuttatással egyidejűleg a közfeladat ellátásával kapcsolatos jogok és kötelezettségek, e körben a feladatok ellátásához szükséges eszközök tekintetében a vagyoni jogok és kötelezettségek - ideértve a rendelkezésre álló, és a Gróf Tisza István Kórház vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú ingó vagyontárgyak tulajdonjogát is - az általános jogutód Egyetemre szállnak át. A feladat ellátásával összefüggő hatósági engedélyek jogosultja a feladat átvételének időpontjától az Egyetem klinikai központja.
    (2) Az (1) bekezdés szerint átszálló ingóságokról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó és az átvevő képviseletére jogosult személy ír alá. Az átszálló ingó vagyonelemek bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó, átadó szervezet könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel.
    6/E. §
    (1) A Gróf Tisza István Kórház európai uniós forrásból finanszírozott, folyamatban lévő vagy fenntartás alatt álló projektje vonatkozásában a Gróf Tisza István Kórház jogutódja az Egyetem. A projektekkel összefüggő jogok és kötelezettségek az Egyetemet illetik meg, illetve terhelik.
    (2) Az Egyetem köteles az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló kormányrendelet alapján a változást az érintett irányító hatóság részére bejelenteni."
    105. §
    A 2021. évi XIII. törvény a következő 7/A. §-sal egészül ki:
    "7/A. §
    Az egyes egészségügyi, egészségbiztosítási és gyógyszerészeti tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi ... törvénnyel megállapított 6/A-6/E. § szerinti jogutódlással az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 4. § b) pontja szerinti egészségügyben dolgozó - az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény (a továbbiakban: Eszjtv.) 1. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott - egészségügyi szolgálati jogviszonya e törvény erejénél fogva, 2023. július 1-jei hatállyal - ideértve a határozott idejű jogviszonyt is - a munka törvénykönyve szerinti munkaviszonnyá alakul át. Az átalakulás során létrejövő munkaviszony tekintetében próbaidő nem köthető ki, és a jogviszonyt folyamatosnak kell tekinteni. A jogviszony átalakulása
    a) nem szakítja meg az egészségügyi szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos igények elévülését,
    b) nem érinti ezen § szerinti időpontban hatályban lévő határozott idejű áthelyezést,
    c) nem érinti a jogviszony időtartamát, valamint a munkaidő mértékét."
    106. §
    A 2021. évi XIII. törvény
    a) 6. §-ában "az 5. §-ban foglaltak" szövegrész helyébe "az 5. §-ban, a 6/A-6/C. §-ban foglaltak" szöveg,
    b) 8. §-ában az "a 6. §" szövegrész helyébe az "a 6. §, a 6/A. § (1) bekezdése, a 6/B. §, a 6/D. § (1) bekezdése" szöveg
    lép.
    107. §
    A 2021. évi XIII. törvény 2. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
    20. A Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványról, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány és a Semmelweis Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XX. törvény módosítása
    108. §
    A Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványról, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány és a Semmelweis Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XX. törvény (a továbbiakban: 2021. évi XX. törvény) 5. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
    "(1a) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján, az Nftv.-ben meghatározott oktatási, tudományos kutatási és betegellátási feladatok ellátását szolgáló 3. melléklet 57. sorában szereplő, Herceghalom 267/4 helyrajzi számú ingatlant ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az Egyetem tulajdonába kerül átadásra. Az ingatlan tulajdonjogát az Egyetem a terhekkel együtt szerzi meg."
    109. §
    A 2021. évi XX. törvény
    a) 5. § (4) bekezdésében az "Az (1) bekezdés szerinti" szövegrész helyébe az "Az (1) és (1a) bekezdés szerinti" szöveg,
    b) 5. § (5) bekezdésében az "A (4) bekezdés szerint átszálló ingóságokról" szövegrész helyébe az "A (4) bekezdés szerint átszálló ingóságokról a rendelkezés hatályba lépésétől számított 30 napon belül" szöveg,
    c) 8. §-ában az "az 5. § (1), (4)" szövegrész helyébe az "az 5. § (1), (1a), (4)" szöveg
    lép.
    110. §
    A 2021. évi XX. törvény 3. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
    21. A Szegedi Tudományegyetemért Alapítványról, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány és a Szegedi Tudományegyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXIII. törvény módosítása
    111. §
    A Szegedi Tudományegyetemért Alapítványról, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány és a Szegedi Tudományegyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: 2021. évi XXIII. törvény) a következő 6/A-6/E. §-sal egészül ki:
    "6/A. §
    (1) A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény (a továbbiakban: KEKVA tv.) 12. § (7) bekezdésére tekintettel az Alapítvány KEKVA tv. 1. mellékletében meghatározott közfeladata ellátása érdekében a Csongrád Megyei Mellkasi Betegségek Szakkórháza és a Csongrád-Csanád Megyei Dr. Bugyi István Kórház (a továbbiakban együtt: Kórház) fenntartói jogát az Egyetem tulajdonába kell adni.
    (2) A Kórház költségvetési szervi jogállása az (1) bekezdés szerinti átadással egyidejűleg megszűnik, és az Egyetem klinikai központja részeként működik tovább. A Kórház általános jogutóda az Egyetem.
    6/B. §
    (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján, az Nftv.-ben meghatározott oktatási, tudományos kutatási és betegellátási feladatok ellátását szolgáló 2. melléklet 82-94. sorában szereplő helyrajzi számú ingatlanokat ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az Egyetem tulajdonába kell adni.
    (2) Az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanok tulajdonjogát az Egyetem a terhekkel együtt szerzi meg.
    6/C. §
    A 6/B. § szerinti ingatlanok tekintetében a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas háromoldalú szerződést a tulajdonosi joggyakorló és a Kórház köti meg az Egyetemmel.
    6/D. §
    (1) A 6/B. § szerinti ingatlanjuttatásra tekintettel az ingatlanjuttatással egyidejűleg a közfeladat ellátásával kapcsolatos jogok és kötelezettségek, e körben a feladatok ellátásához szükséges eszközök tekintetében a vagyoni jogok és kötelezettségek - ideértve a rendelkezésre álló, és a Kórház vagyonkezelésében, valamint a Hódmezővásárhely 12540/1 helyrajzi számú ingatlanban lévő állami tulajdonú ingó vagyontárgyak tulajdonjogát - az általános jogutód Egyetemre szállnak át. A feladat ellátásával összefüggő hatósági engedélyek jogosultja a feladat átvételének időpontjától az Egyetem klinikai központja.
    (2) Az (1) bekezdés szerint átszálló ingóságokról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó és az átvevő képviseletére jogosult személy ír alá. Az átszálló ingó vagyonelemek bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó, átadó szervezet könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel.
    6/E. §
    (1) A Kórház európai uniós forrásból finanszírozott, folyamatban lévő vagy fenntartás alatt álló projektje vonatkozásában a Kórház jogutódja az Egyetem. A projektekkel összefüggő jogok és kötelezettségek az Egyetemet illetik meg, illetve terhelik.
    (2) Az Egyetem köteles az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló kormányrendelet alapján a változást az érintett irányító hatóság részére bejelenteni."
    112. §
    A 2021. évi XXIII. törvény a következő 10/A. §-sal egészül ki:
    "10/A. §
    Az egyes egészségügyi, egészségbiztosítási és gyógyszerészeti tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi ... törvénnyel megállapított 6/A-6/E. § szerinti jogutódlással az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 4. § b) pontja szerinti egészségügyben dolgozó - az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény (a továbbiakban: Eszjtv.) 1. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott - egészségügyi szolgálati jogviszonya e törvény erejénél fogva, 2023. július 1-jei hatállyal- ideértve a határozott idejű jogviszonyt is - a munka törvénykönyve szerinti munkaviszonnyá alakul át. Az átalakulás során létrejövő munkaviszony tekintetében próbaidő nem köthető ki, és a jogviszonyt folyamatosnak kell tekinteni. A jogviszony átalakulása
    a) nem szakítja meg az egészségügyi szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos igények elévülését,
    b) nem érinti ezen § szerinti időpontban hatályban lévő határozott idejű áthelyezést,
    c) nem érinti a jogviszony időtartamát, valamint a munkaidő mértékét."
    113. §
    A 2021. évi XXIII. törvény
    a) 7. §-ában az "a 6. §-ban foglaltak" szövegrész helyébe az "a 6. §-ban és a 6/A.-6/C. §-ban foglaltak" szöveg,
    b) 11. §-ában a "(7) bekezdése" szövegrész helyébe a "(7) bekezdése, 6/A. § (1) bekezdése, 6/B. §-a, 6/D. § (1) bekezdése" szöveg
    lép.
    114. §
    A 2021. évi XXIII. törvény 2. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.
    22. Az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítványról, az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány és a Pécsi Tudományegyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXVI. törvény módosítása
    115. §
    Az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítványról, az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány és a Pécsi Tudományegyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: 2021. évi XXVI. törvény) a következő 6/A-6/E. §-sal egészül ki:
    "6/A. §
    (1) A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény (a továbbiakban: KEKVA tv.) 12. § (7) bekezdésére tekintettel az Alapítvány KEKVA tv. 1. mellékletében meghatározott közfeladata ellátása érdekében a Komlói Egészségcentrum, a Mohácsi Kórház és a Szigetvári Kórház (a továbbiakban együtt: Kórház) fenntartói jogát az Egyetem tulajdonába kell adni.
    (2) A Kórház költségvetési jogállása az (1) bekezdés szerinti átadás hatálybalépésével megszűnik, és az Egyetem klinikai központja részeként működik tovább. A Kórház általános jogutóda az Egyetem.
    6/B. §
    (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján, az Nftv.-ben meghatározott oktatási, tudományos kutatási és betegellátási feladatok ellátását szolgáló 2. melléklet 80-96. sorában szereplő ingatlanokat ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az Egyetem tulajdonába kell adni.
    (2) Az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanok tulajdonjogát az Egyetem a terhekkel együtt szerzi meg.
    6/C. §
    A 6/B. § szerinti ingatlanok tekintetében a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas háromoldalú szerződést a tulajdonosi joggyakorló és a Kórház köti meg az Egyetemmel.
    6/D. §
    (1) A 6/B. § szerinti ingatlanjuttatásra tekintettel az ingatlanjuttatással egyidejűleg a közfeladat ellátásával kapcsolatos jogok és kötelezettségek, e körben a feladatok ellátásához szükséges eszközök tekintetében a vagyoni jogok és kötelezettségek - ideértve a rendelkezésre álló, és a Komlói Egészségcentrum, a Mohácsi Kórház és a Szigetvári Kórház vagyonkezelésében, valamint a Komló 5909/1 helyrajzi számú ingatlanban lévő állami tulajdonú ingó vagyontárgyak tulajdonjogát - az általános jogutód Egyetemre szállnak át. A feladat ellátásával összefüggő hatósági engedélyek jogosultja a feladat átvételének időpontjától az Egyetem klinikai központja.
    (2) Az (1) bekezdés szerint átszálló ingóságokról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó és az átvevő képviseletére jogosult személy ír alá. Az átszálló ingó vagyonelemek bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó, átadó szervezet könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel.
    6/E. §
    (1) A Kórház európai uniós forrásból finanszírozott, folyamatban lévő vagy fenntartás alatt álló projektje vonatkozásában a Kórház jogutódja az Egyetem. A projektekkel összefüggő jogok és kötelezettségek az Egyetemet illetik meg, illetve terhelik.
    (2) Az Egyetem köteles az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló kormányrendelet alapján a változást az érintett irányító hatóság részére bejelenteni."
    116. §
    A 2021. évi XXVI. törvény a következő 7/A. §-sal egészül ki:
    "7/A. §
    (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján - az Egyetem közérdekű céljainak megvalósítása és a KEKVA tv. 1. mellékletében foglalt táblázatban meghatározott közfeladata ellátása érdekében - a Siklósi Kórház Nonprofit Kft.-nek az állam tulajdonában álló üzletrészét ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az Egyetem tulajdonába kell adni. Az Egyetem első alkalommal a 2023. év után járó osztalékra jogosult.
    (2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedések végrehajtása során a miniszter jár el, aki az (1) bekezdés szerinti gazdasági társaság felett 2023. július 1-jétől gyakorolja a tulajdonosi jogokat.
    (3) Az (1) bekezdésben foglalt üzletrész elidegenítéséből származó bevételnek az elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét az Egyetem közérdekű céljainak megvalósítására és a KEKVA tv. 1. mellékletében foglalt táblázatban meghatározott közfeladata ellátására köteles fordítani.
    (4) Az Egyetem jogutód nélküli megszűnése esetén az (1) bekezdés szerinti vagyonelemek tulajdonjoga az államra száll vissza."
    117. §
    A 2021. évi XXVI. törvény a következő 9/A. §-sal egészül ki:
    "9/A. §
    Az egyes egészségügyi, egészségbiztosítási és gyógyszerészeti tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi . törvénnyel megállapított 6/A-6/E. § és 7/A. § szerinti jogutódlással az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 4. § b) pontja szerinti egészségügyben dolgozó - az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény (a továbbiakban: Eszjtv.) 1. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott - egészségügyi szolgálati jogviszonya e törvény erejénél fogva, 2023. július 1-jei hatállyal- ideértve a határozott idejű jogviszonyt is - a munka törvénykönyve szerinti munkaviszonnyá alakul át. Az átalakulás során létrejövő munkaviszony tekintetében próbaidő nem köthető ki, és a jogviszonyt folyamatosnak kell tekinteni. A jogviszony átalakulása
    a) nem szakítja meg az egészségügyi szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos igények elévülését,
    b) nem érinti ezen § szerinti időpontban hatályban lévő határozott idejű áthelyezést,
    c) nem érinti a jogviszony időtartamát, valamint a munkaidő mértékét."
    118. §
    A 2021. évi XXVI. törvény
    a) 6. § (2) bekezdésében az "az 5. §-ban foglaltak" szövegrész helyébe az "az 5. §-ban és 6/A-6/C. §-ban foglaltak" szöveg,
    b) 10. § (1) bekezdésében az "a 6. § (2) bekezdése" szövegrész helyébe az "a 6. § (2) bekezdése, a 6/A. § (1) bekezdése, a 6/B. §-a, a 6/D. § (1) bekezdése" szöveg
    lép.
    119. §
    A 2021. évi XXVI. törvény 2. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.
    23. Záró rendelkezések
    120. §
    (1) Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - 2023. június 1-jén lép hatályba.
    (2) A 13. és a 18-22. alcím 2023. július 1-jén lép hatályba.
    (3) A 43. § a) pontja, valamint az 5. alcím 2023. szeptember 1-jén lép hatályba.
    (4) A 61. § b) pontja, a 73. §, a 95. § 2024. január 1-jén lép hatályba.
    (5) A 43. § b) pontja az e törvény kihirdetését követő 365. napon lép hatályba.
    121. §
    A 13. és a 18-22. alcím az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
    1. melléklet a 2023. évi ... törvényhez
    1. A 2020. évi CXLII. törvény 3. mellékletében foglalt táblázat a következő 227a. sorral egészül ki:
    2. melléklet a 2023. évi ... törvényhez
    1. A 2021. évi XIII. törvény 2. mellékletében foglalt táblázat a következő 148-149. sorral egészül ki:
    3. melléklet a 2023. évi ... törvényhez
    1. A 2021. évi XX. törvény 3. mellékletében foglalt táblázat a következő 57. sorral egészül ki:_
    4. melléklet a 2023. évi ... törvényhez
    1. A 2021. évi XXIII. törvény 2. mellékletében foglalt táblázat a következő 82-94. sorral egészül ki:
    5. melléklet a 2023. évi ... törvényhez
    1. A 2021. évi XXVI. törvény 2. mellékletében foglalt táblázat a következő 80-96. sorral egészül ki:
    Általános indokolás
    A Kormány elkötelezett abban, hogy a magyar lakosság a lehető legjobb egészségügyi szolgáltatásban részesüljön és ennek érdekében korszerű szabályozás biztosítsa a megfelelő jogalkalmazási hátteret.
    A módosítások elsősorban a koherens jogi környezet megteremtésére, valamint a jogrendszeri illeszkedés biztosítására terjednek ki, a módosítások célja a jogalkalmazást segítő, deregulációs vagy szabályozásfejlesztési célú, illetve technikai jellegű változások elérése.
    A javasolt törvénymódosításoknak köszönhetően egyebek mellett pontosításra kerülnek a hozzáférési jogosultságok az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT).
    A fentiekben megjelölt célok elérése érdekében egészségügyi, egészségbiztosítási és gyógyszerészeti tárgyú törvények, a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, a közegészségügyi tárgyú szabályozás valamint a felsőoktatási intézmények egészségügyi feladatellátáshoz kapcsolódó szabályozás módosítása szükséges.
    Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
    Részletes indokolás
    1. §
    A népegészségügyi hatóság számára a közétkeztetés tárgyú közbeszerzések tekintetében alkalmazandó eljárások sajátos szabályairól szóló kormányrendelet a táplálkozás-egészségügyi minősítéshez kapcsolódóan ellenőrzési kötelezettséget állapít meg. A feladat teljesítése érdekében szükséges e hatáskör törvényben történő rögzítése.
    2-4. §
    A KÖFOP projekt keretében kifejlesztésre került nyilvántartások alapján kerül pontosításra a jelenlegi szabályozás. A kialakításra került elektronikus nyilvántartási és ügyintézési rendszer alkalmas az elektronikus fizetési rendszer keretében történő igazgatás-szolgáltatási díjak fogadására, megtartva az átutalás lehetőségét is.
    A szabályozás módosul a szabadfoglalkozásúak nyilvántartásba vétele tekintetében, mely kötelezettség törlésre kerül.
    Ahhoz, hogy az egészségügyi rendszer működése folyamatosan áttekinthető, felügyelhető, és tervezhető legyen, szükséges, hogy az engedélyezett egészségügyi szolgáltatásokról olyan nyilvántartással rendelkezzen az egészségügyi ágazat, mely adattartalma pontos, naprakész, megbízható és ezáltal az egészségpolitikai döntések meghozatalához, módszertani fejlesztésekhez hátteret adhat.
    A fejlesztés során az egészségügyi szolgáltatók nyilvántartásában egy olyan felület kerül kialakításra, ahol az engedélyezett szervezeti egységhez kötötten rögzíthetők a szükséges adatok.
    5. §
    A módosítás a népegészségügyi hatóság intézkedésének támogatása érdekében az EU jogszabályok megsértésére vonatkozó szankciók megjelenítésével bővül.
    6. §
    Az adózás rendjéről szóló törvény módosítása megteremti annak lehetőségét, hogy ha az állami adóhatóság az egészségügyi szolgáltató tekintetében számla, vagy nyugta kibocsátási kötelezettség megszegését állapítja meg, akkor a kötelezettség megszegéséről szóló tényt és az egészségügyi szolgáltató azonosító adatait küldje meg az egészségügyi igazgatási és koordinációs feladatokért felelős egészségügyi államigazgatási szerv részére.
    Ehhez a módosításhoz kapcsolódva az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló törvényben előírásra kerül, hogy az egészségügyi államigazgatási szerv a rendelkezésére bocsátott adatokat a közléstől számított egy évig kezeli.
    7. §
    Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló kormányrendelet által előírt hatósági eljárásokban az engedélyhez benyújtásra kerülő nagy mennyiségű dokumentum megfelelő áttanulmányozásához és a megalapozott döntés meghozatalához szükséges a sommás eljárás kizárásának biztosítása.
    8. §
    A rendelkezés rögzíti a 2023. május 1-jén a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő szociális bentlakásos intézmények nyilvántartásba vételének eljárási kérdéseit.
    9. §
    A használatimelegvíz-ellátásban és a medencés közfürdőkben a vízzel közvetlenül érintkező anyagok és termékek vonatkozásában a nyilvántartásba vett termék beazonosíthatósága és ellenőrzése szempontjából a forgalmazó mellett a gyártó feltüntetése is szükséges a nyilvántartásban. Ugyanezen indokok miatt a technológiák tekintetében is szükséges a gyártó nevének feltüntetése.
    A Szankció törvény 2. § (4) bekezdése törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet állapíthat meg közigazgatási szankciót. A korábban kormányrendeletben rögzítettek törvényi szintre emelése szükséges.
    Az igazgatási szolgáltatási díjakkal kapcsolatos felhatalmazó rendelkezések pontosítása a törvény egyéb rendelkezéseivel összhangban.
    10. §
    Uniós rendelet közvetlen hatállyal szabályozza az élelmiszerek transz-zsírsav tartalmának maximális mértékét, az erre vonatkozó rendeletalkotási felhatalmazás hatályon kívül helyezésére kerül sor.
    11. §
    A rendelkezés megteremti annak az alapját, hogy tevékenysége körében a halottvizsgálatra jogosult és azt végző, valamint a mentési feladatokat ellátó mentőtiszt, továbbá igazságügyi szakértői tevékenysége körében jogszabályban meghatározott halottvizsgálatot, halottakkal kapcsolatos orvosi eljárást végző orvos hozzáférhessen az EESZT vonatkozó adataihoz.
    12. §
    Adatkezelési cél pontosítása az egészségügyi ellátás hatékonyabb monitorozása érdekében.
    13. §
    A keresőképtelenségi felülvizsgálatot a kormányhivatalok az Eüak. 4. § (2) bekezdés g) pontja szerinti célból végzik, ezért a rendelkezés pontosítására kerül sor és az adatkezelésre vonatkozó felhatalmazás megfelelő fejezetben történő szabályozására.
    14. §
    A lőfegyvertartási engedély megszerzéséhez előírt egészségi alkalmasság vizsgálata során a vizsgálatot végző orvos számára a szabályozás biztosítja a hozzáférést a vizsgált személy elektronikus egészségügyi nyilvántartásban esetlegesen rögzített pszichiátriai kórelőzményeihez akkor is, ha az érintett ezt önként nem engedélyezi.
    15. §
    Az Eszjtv. értelmében az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy az egészségügyi szolgálati jogviszony keretében - sürgős szükség esetét és a Kormány rendeletében meghatározott eseteket kivéve - nem nyújthat egészségügyi szolgáltatást ugyanazon személy számára, akinek más - e törvény hatálya alá nem tartozó - jogviszonyban már ugyanazon betegség tekintetében egészségügyi szolgáltatást nyújtott. A rendelkezés összeférhetetlenséget keletkeztet az Eszjtv. alapján, ezáltal a munkáltatónak van joga fellépni ennek megszüntetése céljából. Az állami közgyógyellátásba vetett bizalom alapvető feltétele, hogy annak szereplői átlátható felelősségi és finanszírozási keretek között működjenek. Ennek érdekében az állami és magánellátás között olyan választóvonalat kell húzni, amely alapján a visszaélések elkerülhetőek, a betegellátás felelőssége elhatárolt, az állami egészségügyi ellátás finanszírozását, minőségét és sorrendjét nem befolyásolja a magánellátás.
    Az ellátási összeférhetetlenség érdemi vizsgálata érdekében a javaslat lehetőséget biztosít arra, hogy az Eszjtv. hatálya alá tartozó foglalkoztató megkeresse az EESZT működtetőjét, hogy az általa foglalkoztatott dolgozó az általa kezelt beteget ugyanazon betegség, betegségcsoport vagy rokon betegség/betegségcsoport miatt kezelte-e az elmúlt egy évben más foglalkoztatónál. Az EESZT működtetője a válaszában kizárólag megerősíti vagy cáfolja a megkeresést, egyéb adatot (így különösen eltérő betegség-kódra vonatkozó adatot vagy a másik egészségügyi szolgáltató megjelölését) nem ad át a megkeresőnek.
    A munkáltató esetében az érintett beteg azonosítását lehetővé tévő egészségügyi adatot kizárólag titoktartási nyilatkozatot tett orvos ismerheti meg.
    16. §
    Tekintettel arra, hogy az EESZT működtetése az egészségügyért felelős miniszter feladatkörébe került, a hatékonyabb munkaszervezés érdekében indokolt az adatvédelmi tisztviselő helyett az EESZT működtetője részére meghatározni a kapcsolódó adatvédelmi feladatokat.
    17. §
    A jelenleg miniszteri rendeletben kihirdetett finanszírozási eljárásrendek jelentik a finanszírozás legrészletesebb formáját, tartalmazzák a diagnosztika és a kezelési lehetőség minden részletét. A finanszírozási eljárásrendek a könnyebb módosíthatóság érdekében a jövőben közlemény formájában jelenhetnének meg a NEAK honlapján.
    18. §
    Az Ebtv. 26. § (4) bekezdésének kiegészítésével törvényi szintű szabályozással kerülne rendezésre, hogy a vény nélkül kiadható, társadalombiztosítási támogatásban nem részesülő készítmények nem tartoznak az egyedi méltányosság keretében támogatható készítmények körébe. A módosítás egyértelmű jogi helyzetet teremtve a jogbiztonság követelményét szolgálja és mindenekelőtt összhangban áll az egyedi méltányosság, mint támogatási forma lényegével.
    19. §
    Az e rendelkezés hatálybalépését megelőző szabályozás szerint, ha a biztosított valamely EGT tagállam területén ellátást vesz igénybe, az egészségbiztosító engedélyezheti a magyarországi egészségügyi szolgáltatóhoz történő szállítás megtérítését. Az engedély tárgyában hozott döntés ellen fellebbezésnek van helye. A módosítás ezt annyiban egészítené ki, hogy az egészségbiztosító az engedélyezési eljárás során figyelembe veszi, hogy a beteg ellátása az adott EGT tagállamban megfelelő színvonalú-e, illetve hogy az E. Alap vonatkozásában költséghatékonyabb-e a hazaszállítás és a beteg hazai további ellátása, mint az adott EGT tagállamban történő ellátás költségeinek átvállalása. A módosítás ennél fogva csupán pontosító jellegű.
    20. §
    A rendelkezés az egészségbiztosító bértámogatások ellenőrzésével összefüggő feladatához kapcsolódóan adatkezelésre vonatkozó jogosultságot tartalmaz.
    21. §
    Az Ebtv. 38/A. §-a szerinti szankció kiegészül az ártámogatás keretében nyújtott termékekkel is, ezért javasolt pontosítani, hogy ellátás és termék esetén is fennáll a térítési díj visszafizetési kötelezettség.
    22. §
    Az általános szabályok és a több évtizedes gyakorlat alapján 5 napon túl a háziorvos kezdeményezi a visszamenőleges keresőképtelenség megállapítását és a szakértő főorvos, illetve az orvosszakértői szerv véleménye alapján a háziorvos állítja ki a keresőképtelenségi igazolást.
    23. §
    A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény hatályos rendelkezése kimondja, hogy ha a biztosított a táppénzre való jogosultság első napját közvetlenül megelőző egy éven belül már táppénzben vagy a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 33. § (2) bekezdése szerinti díjazásban részesült, ennek időtartamát az újabb táppénz folyósításának időtartamába be kell számítani. A módosítás ezt egészíti ki azzal, hogy nem kell ebbe az időtartamba beszámítani azt az időt, amikor a biztosított azért minősül keresőképtelennek, mert közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltják vagy közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítik, továbbá ha járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.
    24. §
    A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény hatályos rendelkezése előírja, hogy a TAJ-számmal rendelkező személy köteles a külföldön, illetve a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszerében létrejött biztosítását és annak megszűnését 15 napon belül bejelenteni az egészségbiztosítónak. A módosítás ezt egészíti ki azzal, hogy ha ezt a bejelentési kötelezettséget nem teljesíti az érintett személy, azonban a külföldi biztosító részéről jogosultság igazolás kerül kiadásra, akkor a jogosultság igazolást a külföldi biztosítás létrejöttére vonatkozó bejelentésnek kell tekinteni.
    Ugyanakkor a jogosultság megszűnésére vonatkozó külföldi biztosító által kiállított dokumentumot nem lehet a biztosítás megszűnésére vonatkozó bejelentésnek tekinteni, vagyis a bejelentés azért nem tekinthető a külföldi biztosítási jogviszony egyértelmű lezárásának, mert az unió tagállamaiban egy országon belül is számos biztosító létezik, és emiatt egy jogviszonyt lezáró jelentés egy külföldi biztosítótól még nem jelenti, hogy egy másik biztosítónál vagy akár egy másik tagállamban nem jött létre egy új biztosítási jogviszony. A külföldi biztosítás végét erre tekintettel mindig a magánszemélynek kell bejelenteni.
    25. §
    Felhatalmazó rendelkezés kiegészítését tartalmazza annak érdekében, hogy a fogorvosi indikátorrendszerre vonatkozó részletes szabályokat is meghatározhassa a miniszter rendeletében.
    26. §
    a) Tekintettel arra, hogy a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy kiskorúnak minősül, indokolt az utazási költségtérítés támogatása tekintetében a 16. életévre vonatkozó korhatárt 18. életévre módosítani.
    b) Az Ebtv. 27. § (5) bekezdése bővebb személyi kör (pl.: családtagok) tekintetében rendelkezik a külföldi ellátások igénybevételének lehetőségeiről. Emiatt szükséges a megtérítési eljárás szabályainak egyértelmű betartása érdekében a részletszabályok minél alaposabb, minden eshetőségre kiterjedő definiálása, pl.: egészségügyi szolgáltatások körének, valamint az igényérvényesítési szabályoknak a pontos meghatározása.
    27. §
    A javasolt módosítás technikai jellegű, az Ebtv. 20. § (9) bekezdése ugyanis szükségtelenné vált a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 5/A. § (7c)-(7d) bekezdéseinek 2019. április 1-jei hatályba lépése óta.
    28. §
    A KÖFOP 1.0.0. projekt keretében fejlesztésre kerül az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartó rendszere azzal, hogy elektronikus ügyintézés kerül bevezetésre. A rendelkezés kiegészítésre kerül azzal, hogy a működési engedély kiadására irányuló kérelmet az ügyfelek, azaz kórházak, járóbeteg szakrendelők, magánszolgáltatók az erre a célra kialakított elektronikus nyilvántartásba elektronikus űrlapon adják be. A benyújtandó adatok, mellékletek részletszabályai kormányrendeletben kerülnek meghatározásra.
    29. §
    A módosítás megteremti a szociális bentlakásos intézmények, valamint a helyszíni halottvizsgálatot végző igazságügyi szakértők EESZT-hez történő csatlakozásának jogalapját, azáltal, hogy nyilvántartásba vétellel - az egészségügyi tevékenységük végzése körében - egészségügyi szolgáltatóként működhetnek.
    30. §
    Pontosító rendelkezés a felügyelet melletti tevékenység végzéssel kapcsolatban.
    31. §
    Az egészségügyi szolgáltatók általi pontos adatszolgáltatásnak előfeltétele az egészségügyi államigazgatási szerv által vezetett alapnyilvántartás adatainak naprakész rendelkezésre állása, ezért pontosítani szükséges az adatszolgáltatás gyakoriságára vonatkozó rendelkezést.
    32. §
    A mentőtiszt halottvizsgálati feladataival összefüggésben a módosítás rögzíti, hogy a működési nyilvántartásnak tartalmaznia kell az ezen feladatok elvégzéséhez szükséges halottvizsgálati képzésről szóló igazolást.
    Az egészségügyi szolgáltatók általi pontos adatszolgáltatásnak előfeltétele az egészségügyi államigazgatási szerv által vezetett működési nyilvántartás adatainak naprakész rendelkezésre állása, ezért pontosítani szükséges az adatszolgáltatás gyakoriságára vonatkozó rendelkezést.
    33. §
    A módosítás pontosítja az egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoringrendszer vezetéséhez szükséges adatokat.
    A licenc képzésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések pontosítása, a licenc képzésben résztvevők körének meghatározása.
    34. §
    Az etikai ügyek alapja az adott szakmához tartozó etikai mérlegelés. Az etikai cselekmény súlyának megítélése a szakma feladata, nem jogi kérdés. Erre figyelemmel jogszabálysértő határozat esetén a bíróság csak megsemmisítheti az ETT döntését (ezáltal új eljárásra kötelezve), de nem változtathatja azt meg saját hatáskörben.
    35. §
    A törvényjavaslat szerinti integrációkhoz kapcsolódva a módosítás előírja, hogy klinikák esetében törvény, egyéb vármegyei irányító intézmények esetében pedig kormányrendelet jelölné ki a konkrét intézményeket.
    36. §
    A módosítás a fertilitás-prezerváció részletes szabályait tartalmazza A jelenlegi szabályozás értelmében az ivarsejtletét lehetősége saját célú későbbi felhasználásra csak a cselekvőképes személyek számára biztosított hazánkban. A termékenység későbbi megőrzésének érdekében azonban indokolt - bizonyos feltételek fennállása mellett - az ezt igénybe vehetők körének kibővítése. A módosítás célja, hogy egyes megbetegedések, például előzetes onkológiai indikáció esetén szélesebb kör számára váljon elérhetővé nemre való tekintet nélkül az ivarsejtek saját célra történő - későbbi reprodukciós eljárás végzése érdekében - fagyasztása, valamint letétele.
    37. §
    A rendelkezés megteremti annak törvényi alapját, hogy a halál bekövetkeztének természetes vagy nem természetes voltát ne csak orvos, hanem mentőtiszt is valószínűsíthesse.
    38. §
    A Magyar Orvosi Kamara jelentős mennyiségű befejezetlen ügyet adott át az ETT-nek. Figyelemmel arra, hogy ezeket fel kell dolgozni, mindezen feladat mellett pedig az új panaszokat is határidőben el kell bírálni, elengedhetetlen az ügyintézési határidő módosítása.
    39. §
    A rendelkezés az orvostechnikai eszközökkel és az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökkel összefüggésben a megfelelőségértékelési eljárásoktól való eltérésre vonatkozó szabályokkal, és az orvosi esztétikai tevékenységek végzésére jogosult személyek körének, a képesítés megszerzésével összefüggő szakmai szabályokkal kapcsolatos felhatalmazó rendelkezést tartalmaz.
    40. §
    A módosítás egyértelművé teszi, hogy az egészségügyi szolgáltatások körébe tartoznak a plasztikai helyreállító és az esztétikai plasztikai invazív és minimál invazív beavatkozások is.
    A módosítás rögzíti továbbá, hogy helyszíni halottvizsgálatot mentőtiszt is lefolytathat.
    A módosítás pontosítást tartalmaz abban a vonatkozásban, hogy az orvosokkal szembeni etikai eljárásokban másodfokon nem az ETT elnöksége, hanem az ETT-nek a Kormány rendeletében meghatározott testülete jár el.
    A § egyebekben pontosító, a jogalkalmazást segítő rendelkezéseket tartalmaz.
    41. §
    A módosítás okát az adja, hogy jelenleg a szükséges rendelkezés hiányában, a fiatalkorúak körében aggasztó mértékben megnőtt a közforgalmú intézményekben történő vízipipa használat, mely önmagában is bizonyítottan káros hatással bír a keringési, illetve légzőrendszerre, továbbá növeli a rákos megbetegedések kockázatát és fertőzéseket okozhat. Emiatt a fogyasztóvédelemről szóló törvény kiegészítése szükséges, mégpedig az értékesítési, illetve szolgáltatást nyújtó helyek tekintetében oly módon, hogy a vízipipának a forgalmazása, illetőleg a használat céljából történő kiszolgálása kizárólag a 18. életévüket betöltött fogyasztók részére legyen engedélyezett.
    42. §
    Az Nvt. 1. § d) pontjában szereplő, a gyülekezési jogról szóló 1989. évi törvény hatályát vesztette. Az új törvény - a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény - már nem definiálja a rendezvény fogalmát, ezért szükséges a fogalom kiegészítése.
    43. §
    Az Nvt. 2. § (1) bekezdésében a vízipipának, mint eszköznek a használata kerül szabályozás alá, így erre az eszközre vonatkozik a szabályozás kiegészítése a használat tiltása ott, ahol dohányozni tilos például közforgalmú intézményben zárt légtérben a használati módtól függetlenül.
    Az Nvt 3. § (1) bekezdése, valamint a 7. § (1) bekezdése módosítását követően a közforgalmú intézmény belső szabályzatában meghatározott személy, ennek hiányában az intézmény vezetője, üzemeltetője, a rendezvény szervezője, a közösségi közlekedési eszköz üzembentartója, a köznevelési intézmény vezetője, valamint a munkáltató, a vízipipa használatára vonatkozó korlátozást megsértőt a jogsértés haladéktalan befejezésére köteles felhívni. Az egészségügyi államigazgatási szerv, ugyanakkor eltekinthet a bírság kiszabásától, ha a felhívástételre jogosult a vízipipa használatára vonatkozó korlátozást megsértővel szemben a kötelezettségének bizonyíthatóan eleget tett.
    Az Nvt. 5. § (2) és (3) bekezdésében hiányzik a dohánytermékre vonatkozó, az Fdvtv. 1. § (1) bekezdés a dohányzási célú gyógynövénytermékekre vonatkozó új i) pontjára történő hivatkozás.
    44. §
    A háziorvosi ellátás biztonságának garantálása érdekében a rendelkezés lehetőséget biztosít arra, hogy a praxiskezelő a feladat-ellátási szerződést annak érvénytelenségére hivatkozással a bíróság előtt megtámadhassa abban az esetben, ha az a törvényben előírt kötelező tartalmi elemeket nem, vagy nem a jogszabályban előírtak szerint tartalmazza.
    45. §
    Szövegkoherenciát biztosító módosításokat tartalmaz.
    46. §
    A módosítás elsősorban azon mikro- és kisvállalatok, illetve egyéni vállalkozások számára jelent könnyítést az adminisztrációs terhek vonatkozásában, akik nem a bejegyzésben megadott tevékenységeikhez szervesen kapcsolódóan használnak fel lakossági felhasználásra forgalomba hozott termékeket.
    47. §
    A Kbtv. korábbi módosítása során tett módosítást a hivatkozás nem megfelelően követte, ennek javítása szükséges.
    Az elmúlt években számos olyan visszajelzés érkezett a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz a fővárosi és megyei kormányhivatalok járási (fővárosi kerületi) hivatalainak népegészségügyi feladatait ellátó osztályaitól, amelyekben a tevékenység-bejelentés kezelésének adminisztratív terheiről számolnak be - beleértve az ügyfelekkel történő kapcsolattartást és tájékoztató tevékenységet, valamint a bejelentések és a bejelentések feldolgozására szolgáló felület kezelését -, amelyek az érintett osztályok esetén az érdemi ellenőrzési feladatok ellátását nehezíti meg. Tekintettel arra, hogy az NNK látja el a veszélyes keverékek bejelentésének fogadását és feldolgozását, és a bejelentések elektronikus megtételére szolgáló Kémiai Biztonsági Szakrendszer üzemeltetését és fejlesztését, valamint mivel a nevezett Szakrendszer népegészségügyi feladatot ellátó területi munkatársak számára közvetlen és olvasási jogosultsággal korlátozás nélkül elérhető, ezért a kormányhivatalok járási hivatalainak adminisztratív terheinek csökkentése érdekében javasolt a tevékenység-bejelentések kezelésének NNK-hoz történő központosítása.
    48. §
    A kémiai kockázatbecslés készítésére vonatkozó, a Kbtv. 19. §-ában korábban szereplő rendelkezéseket hatályon kívül helyezte a Kbtv. 2021. évi CI. törvénnyel történő módosítása. Ennek megfelelően indokolt az érintett utalás hatályon kívül helyezése is az egyértelmű jogalkalmazás érdekében.
    49. §
    A módosítás célja a szabadfoglalkozású jogviszony és az egyéni egészségügyi vállalkozói tevékenység egyértelmű elhatárolása, tekintettel arra, hogy a gyakorlatban az egyéni vállalkozók esetében szinte kivétel nélkül felmerülő probléma, hogy a tevékenység hatósági nyilvántartásba vételére irányuló bejelentés és mellékletei alapján nem állapítható meg egyértelműen, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység szabadfoglalkozású vagy egyéni egészségügyi vállalkozói tevékenységnek minősül. A jogviszonyok átlátható szabályozása, valamint az érintett, hatósági nyilvántartásba vételre irányuló eljárások idő- és költséghatékonnyá tétele érdekében indokolt a szabadfoglalkozású egyéni vállalkozói jogviszony kategóriájának a kivezetése a jogszabály szövegéből.
    50. §
    Szövegpontosítás, amely alapján a Kjt-re utalást az Eszjtv-re utalás váltja fel a jogviszonyváltásnak megfelelően.
    51. §
    Hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz a szabadfoglalkozású egyéni vállalkozói jogviszony intézmények megszüntetésével összefüggésben.
    52. §
    A Gytv. 25. § (2a) bekezdésének jelenleg hatályos szövegét indokolt az értelmező rendelkezések között, általános jelleggel szerepeltetni, figyelemmel arra, hogy a Gytv. egészének alkalmazására nézve állít fel általános jellegű vélelmet a különös méltánylást érdemlő betegellátási érdek fennállását illetően egészségügyi válsághelyzet esetére.
    53. §
    A Gytv. 5. § (7) bekezdése értelmében a Magyarországon forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszer forgalomba hozatali engedélye első alkalommal 5 évig hatályos. Az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló, 2001. november 6-i 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cím 4. fejezetében szabályozott nemzetközi eljárásokban előfordulnak olyan esetek, amikor a gyógyszerészeti államigazgatási szervnek olyan gyógyszer vonatkozásában kell kiadnia a forgalomba hozatali engedélyt, amely esetében a megújítás dátuma az alapul szolgáló, korábbi nemzetközi engedélyezési eljárásra figyelemmel már ismert, és az korábbi, mint a Gytv. 5. § (7) bekezdése szerinti 5 éves időtartam lejárati dátuma. Erre az esetkörre figyelemmel indokolt ez esetben a megújítási kérelem benyújtásának határidejét eltérően szabályozni, tekintettel arra, hogy a gyógyszert korábban engedélyező tagállam(ok)ban ekkor már rendelkezésre áll a szükséges mennyiségű tapasztalat és visszajelzés a gyógyszer biztonságos alkalmazását és minőségi megfelelőségét illetően.
    54. §
    A Gytv. jelenleg hatályos szövege nem szabályozza azt az esetet, amikor olyan gyógyszer forgalomba hozatalának engedélyezésére kerül sor, amely esetében a korábbi nemzetközi eljárás referencia tagállamában a megújítás a forgalomba hozatali engedély kiadásának időpontjában már megtörtént. Jelenleg a Gytv. ilyen esetben is megköveteli a megújítás iránti kérelem benyújtását, amely indokolatlan, tekintettel arra, hogy az engedély megújítása nemzetközi eljárás keretében már megtörtént a referencia tagállamban, továbbá adminisztratív és pénzügyi terhet jelent a forgalomba hozatali engedély jogosultjai részére. A módosítás ezt az ellentmondást kívánja rendezni, összhangban a CMDh (Co-ordination Group for Mutual Recognition and Decentralised Procedures - human) Best Practice Guide on the processing of renewals in the Mutual Recognition and Decentralised Procedures című dokumentumban foglaltakkal.
    55. §
    Szükséges a rendelkezés módosítása, figyelemmel arra, hogy az ott meghatározott nyilvántartás alapjául a kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal, valamint az új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekről, valamint ezen anyagok jegyzékre vételéről és jegyzékeinek módosításáról szóló kormányrendelet szerinti bejelentési kötelezettség szolgál.
    56. §
    Egyértelművé kell tenni, hogy az alacsony THC tartalmú kendert jogszerűen, a kábítószer előállítására alkalmas növények termesztésének, forgalmazásának és felhasználásának rendjéről szóló kormányrendelet előírásainak megfelelően termesztő magánszemélyek is alvállalkozónak minősülnek a Gytv. 15. § (11) bekezdése alkalmazásában. Ennek indoka, hogy alacsony THC tartalmú kendert magánszemélyek - ide értve az őstermelőket - is termeszthetnek, és a megtermelt kendert kizárólag nyilvántartásba vett gazdálkodó szervezetek részére tudják értékesíteni, mivel magánszemélyként másra a jogszabályok nem adnak lehetőséget. A Nemzetközi Kábítószerellenőrzési Testület (INCB) és az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala (UNODC) által szervezett munkacsoport-ülések tapasztalata szerint a jövőben igény mutatkozhat a termőterület nagyságának lejelentésére. Ehhez szükséges, hogy a termesztők ismertek legyenek, ami alvállalkozókénti nyilvántartásukkal biztosítható.
    57. §
    A Gytv. 25. §-ába a veszélyhelyzeti jogalkotás eredményeképpen beemelt rendelkezésekkel kapcsolatban igazolást nyert, hogy ezek a jogintézmények általánosak abban a tekintetben, hogy rendkívüli jogrenden, egészségügyi válsághelyzeten kívül is alkalmazható feltételrendszert tartalmaznak. Ezzel összefüggésben felmerült a jogintézmények korrekciójának, kiterjesztésének igénye, indokolt az esetkörök leválasztása az egészségügyi válsághelyzet esetéről. Ez biztosítaná azt, hogy a jogintézmények alkalmassá váljanak akár a tömeges gyógyszerhiányok kezelésére is, hozzájárulva az állami egészségügyi tartalékkezelő kérelmezői pozíciója útján a tartalékképzés elősegítéséhez. Ezen jogintézmények továbbá lehetőséget teremtenek a tartalékkezelőnek arra, hogy olyan gyógyszer beszerzését kezdeményezhesse, amelyek beszerzésére más, Magyarországon engedéllyel rendelkező gyógyszer nagykereskedőnek azon okból kifolyólag nincsen lehetősége, hogy klasszikusan nem vesznek részt a nagykereskedelmi forgalomban (pl. COVID gyógyszerek, majomhimlő) és csak államközi megállapodások/EU központi beszerzés keretén belül igényelhetők. Ezzel összefüggésben indokolt továbbá az engedélyek időtartamára vonatkozó szabályok rugalmasabbá tétele is.
    58. §
    Az engedélyezés előtti gyógyszeralkalmazásra vonatkozó engedély módosításának jogintézményét szükséges rögzíteni, figyelemmel arra, hogy számos, az engedélyezéskor alapul vett, illetve az engedélyben is rögzítésre kerülő körülmény változhat az engedély kiadását követően (pl. alkalmazási előírás, protokoll, a gyógyszer származási országa, gyártója; a nyilatkozattételre jogosult személy neve, kezelőorvosa, vagy az egészségügyi szolgáltató).
    59. §
    A rendelkezés lehetővé teszi, hogy az ideiglenes forgalomba hozatali engedély alapján kiadott gyógyszerre vonatkozó engedély érvényességét 2023. december 31-ig meg lehessen hosszabbítani.
    60. §
    A gyógyszerellátás rugalmas kezelhetősége érdekében szükséges az engedélyek többszöri meghosszabbításának lehetővé tétele.
    Szükséges a szabályozásban annak egyértelműsítése, hogy a készítmény ingyenes hozzáférhetővé tételére vonatkozó vállalásnak a kezelés tényleges időtartamára ki kell terjednie, függetlenül attól, hogy milyen várható kezelési időtartam kerül rögzítésre a kérelemben.
    A módosítás technikai pontosítást tartalmaz, figyelemmel arra, hogy a hatályos szöveg pontatlanul hivatkozza az ott szereplő európai uniós jogi aktus címét, továbbá arra, hogy az uniós jogi aktust más helyeken a Gytv. rövid megjelöléssel, kizárólag számának hivatkozásával említi.
    A Gytv. 25/C. §-ának veszélyhelyzeti jogalkotás kivezetésével hatályba léptetett (8) bekezdése a már korábban meglévő engedélyezés előtti gyógyszeralkalmazás jogintézményét bővítette azzal, hogy egy konkrét betegcsoporthoz kapcsolódó tömeges igények kezelésére alkalmas, szemben a 25/C. § (1) bekezdésén alapuló "alapesettel", mely adott beteg szintjén, "named patient" elven érvényesíthető. Ezen új jogintézmény arra biztosított lehetőséget, hogy már nem a gyártó "jóindulatában" bízik, hogy ingyen bocsássa a gyógyszert az egyedi beteg rendelkezésére, hanem az állami egészségügyi tartalék kezelője ellenérték fejében is be tudja szerezni az ilyen gyógyszert egy adott betegcsoport kezeléséhez. Ezen jogintézmény tekintetében is indokolt tehát az egészségügyi válsághelyzettől független alkalmazás lehetővé tétele, a betegcsoportok megfelelő terápiához juttatása nem csak elrendelt egészségügyi válsághelyzet esetén képez ugyanis kiemelt érdeket.
    Az egészségügyi szolgáltatók adminisztratív terheinek csökkentése érdekében indokolt, hogy az állami egészségügyi tartalékba bekerült gyógyszerek tekintetében - az egészségügyi szolgáltató, illetve kezelőorvos felelősségvállalásának biztosítása mellett - az állami egészségügyi tartalék kezelője nyújthassa be a 25/C. § (8) bekezdése szerinti esetben az engedélyezés előtti gyógyszeralkalmazásra vonatkozó kérelmet. Emellett indokolt a szövegben a klinikai vizsgálatokra vonatkozó szabályozás terminológiájának pontos lekövetése.
    Az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek klinikai vizsgálatairól és a 2001/20/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikke értelmében a klinikai vizsgálat engedélyezésére irányuló eljárás a megbízó ez irányú kérelme esetében időben elválva zajlik az értékelő jelentés I. része és a II. része szerinti értékelések tekintetében. Tekintettel arra, hogy nem két külön hatósági eljárásról, hanem egy eljárás két szakaszáról van szó, ezt a vonatkozó igazgatási szolgáltatási díjtételekhez kapcsolódó megfogalmazásokban is szükséges érvényre juttatni.
    61. §
    A módosítás a Gytv. 25. § (2a) és (2b) bekezdésének javasolt módosítását követi, tekintettel arra, hogy a jogintézményt indokolt kiterjeszteni, és nem csak a járványos megbetegedések kezelésére szűkíteni.
    A módosítás továbbá átmeneti rendelkezés hatályon kívül helyezését tartalmazza.
    62. §
    A módosítás az intézeti és a közvetlen gyógyszerellátási feladatok elkülönített nyilvántartásának meghatározásával egészíti ki a törvény 3. §-át.
    63. §
    A Gyftv. 20. § (11) bekezdésének első mondata a Gyftv. ismertetési szabályainak hatósági ellenőrzés keretében történő vizsgálatának határidejét állapítja meg. Az Ákr. 98. §-ában foglaltak szerint az Ákr. hatósági eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a hatósági ellenőrzésre is alkalmazni kell, kivéve, ha az Ákr. eltérést fogalmaz meg. Az Ákr. hatósági ellenőrzés című VI. fejezete a hatósági ellenőrzés határidejére vonatkozóan nem állapít meg a hatósági eljárástól eltérő szabályt, következésképpen arra alkalmazni kell az Ákr. 50. § (2) bekezdésében foglaltakat, azaz a hatósági ellenőrzés határideje maximum 60 nap. Az Ákr. 50. § (3) bekezdése szerint a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott ügyintézési határidőnél hosszabb határidőt törvény, rövidebb határidőt jogszabály állapíthat meg.
    64. §
    A törvényjavaslat e feltétel megszüntetésével lehetőséget biztosít arra, hogy a magyarországi gyógyszergyártási engedéllyel rendelkező - ha az adott gyógyszer fogalomba hozatalát elsőként a magyar gyógyszerészeti államigazgatási szerv (OGYÉI) engedélyezte -, eredményesen nyújthasson be a NEAK-hoz támogatás (befogadás) iránti kérelmet akkor is, ha az adott gyógyszer ártámogatásba való befogadása 3 EU-s tagállamban még nem történt meg. Ez a hazai gyártókat leginkább korlátozó általános feltétel a jelenlegi befogadási rendszerben. A rendelkezés egyértelműsíti azt is, hogy a befogadás alapjául szolgáló 3 Európai Uniós legalacsonyabb termelői ár hiánya - a törvény szerinti egyéb feltételek mellett - nem akadálya a társadalombiztosítási ártámogatásba történő befogadásnak.
    65. §
    Tekintettel arra, hogy a működési célú támogatás igényléséhez szükséges hatósági bizonyítvány kiállítása illetékmentes és a gyógyszertár működtetők számára plusz adminisztratív terhet jelent a kérelem benyújtása, amelynek minden adata ismert az OGYÉI által, javasolt a hatósági bizonyítványok hivatalbóli kiállítása.
    66. §
    A fiókgyógyszertár létesítése kapcsán indokolt az Ákr. szerinti általános ügyintézési határidő bevezetése. Amennyiben a kérelem hiánytalanul érkezik a hatósághoz és nincs ellenérdekű ügyfél, valamint a tényállás további tisztázására nincs szükség, a kérelem 8 napon belül, sommás eljárásban elbírálható. Amennyiben a tényállás nem tisztázott és több kérelmező is előterjeszti a fiókgyógyszertár létesítése iránti kérelmet, az érdemi döntés meghozatalához szükséges körülmények vizsgálata - elsősorban a Gyftv. 50. § (2b) bekezdés b) pontja szerinti távolsági követelmény vizsgálata - 25 napos ügyintézési határidő mellett belül nem biztosított, ezért indokolt az Ákr. általános szabályai szerint a teljes eljárásra irányadó 60 napos ügyintézési határidő alkalmazása ezen esetekben.
    67. §
    A módosítás a közvetlen lakossági gyógyszerellátási feladatot is végző intézeti gyógyszertár működtetője részére tételesen előírja az elkülönített nyilvántartáshoz a hatósági ellenőrzés céljából a hozzáférés biztosítását az egészségügyi államigazgatási szerv részére. Törvényi szinten a hozzáférés biztosítási kötelezettség alapvető szabályai (átláthatóság és nyomon követhetőség elvének való megfelelés) jelennek meg, ezt meghaladóan a technikai hozzáférés részletes szabályait kormányrendelet szabályozza.
    68. §
    A távolság mérését szükséges egységes előírások mentén meghatározni. Tekintettel arra, hogy a közforgalmú gyógyszertár létesítése esetén a Gyftv. a közúton vagy közterületen történő megközelítést írja elő, az áthelyezés - mint a létesítési engedély helyébe lépő engedély - esetén is indokolt ugyanezen feltételt meghatározni. A hatósági eljárások során az áthelyezések engedélyezésénél eddig is ezt az elvet tartotta a hatóság szem előtt.
    69. §
    A Nemzeti Népegészségügyi Központ által nyilvántartott adatok átvétele javasolt, mivel a gyógyszertárakban dolgozó egészségügyi dolgozók tevékenységének felügyelete az OGYÉI feladata.
    70. §
    A módosítás felhatalmazást ad a Kormány részére, hogy az intézeti és közforgalmú gyógyszerellátási feladat elkülönített nyilvántartásának hatósági ellenőrzéséhez szükséges hatósági hozzáférés részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.
    71. §
    A rendelkezés a szabályozási átmenetre nézve tartalmaz rendelkezést, kimondva, hogy a gyógyszertárakkal kapcsolatos módosításokat a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell, figyelemmel arra, hogy a jogalkalmazási problémákat már ezen eljárásokban is szükséges kiküszöbölni.
    A módosítás rendelkezést tartalmaz továbbá arra, hogy SARS-CoV-2-fertőzés diagnosztizálására szolgáló antigén gyorstesztek 2023. december 31-ig patikán kívül is forgalmazhatóak legyenek.
    72. §
    A fiókgyógyszertár, illetve az ideiglenesen telepített fiókgyógyszertár létesítésére vonatkozó szabályozás esetében szükséges a legközelebb eső közforgalmú gyógyszertár megállapításához viszonyítási pont meghatározása.
    A Gyftv. 75. §-ának megalkotása során a jogalkotói cél az volt, hogy - a jogszabály hatályba lépését követően - ugyanazon gazdasági társaság vagy magánszemély ne szerezhessen tulajdont négynél több gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban. A gyakorlati jogalkalmazás során a Gyftv. 75. §-át akként alkalmazta az egészségügyi államigazgatási szerv, hogy a tulajdonhányaddal rendelkező tulajdonosok szavazati joguk gyakorlásánál fogva irányítást tudnak gyakorolni az adott gazdasági társaság döntéseinek meghozatalában, függetlenül a tulajdonhányad/szavazat mértékétől. A négynél több közforgalmú gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban történt tulajdonszerzés esetén hivatalból hatósági eljárás indult és a működtető társaságot a jogszerű állapot helyreállítására hívta fel a hatóság, egyidejűleg a gyógyszertár működtetésének felfüggesztéséről intézkedett a Gyftv. 53/D. § (12) bekezdése alapján. A Kúria felülvizsgálati eljárásban kifejtett álláspontja szerint azonban a Gyftv. a gazdasági társaságok esetén a gazdasági verseny korlátozását, összefonódását rendeli vizsgálni, amely versenyjogi kategória, így a 75. § rendelkezéseit nem lehet a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) fogalmától függetlenül értelmezni, azaz az irányítás és összefonódás terén is a Tpvt. fogalmi köre alkalmazandó. A versenyjogi fogalmak alkalmazásának következtében csak az 50%-ot meghaladó tulajdoni hányad tekinthető jogszabálysértőnek, így a Gyftv. maximum négy gyógyszertár tulajdonlását célzó szabálya nem érvényesül fenti értelmezés mellett. A hatóság tapasztalatai alapján az utóbbi időben előtérbe került a magánszemélyek 50%-ot el nem érő mértékű tulajdonszerzése, amelynek eredményeképp magánszemélyek adott esetben 6-10 közforgalmú gyógyszertárban szerezhetnek tulajdont. A folyamat alkalmas a magánszemélyekhez kötődő gyógyszertárláncok létrehozására, amely a személyi jogos gyógyszerészek jogszabályban rögzített szakmai vezetésének érvényesülésére is kedvezőtlen hatást gyakorolhat.
    A módosítás a jövőre nézve kíván korlátozást alkalmazni a magánszemélyek további kumulatív jellegű tulajdonszerzésének ésszerű korlátozása érdekében. Nem érinti az egyes gazdasági társaságokban magánszemélyek által már megszerzett tulajdoni hányadok jogi helyzetét.
    73. §
    Átmeneti rendelkezés hatályon kívül helyezését tartalmazza.
    74. §
    Abban az esetben, ha a közszolgáltatásért felelős szerv (pl. helyi önkormányzat) nem tesz vagy nem tud eleget tenni egészségügyi szakellátási feladatának sem saját fenntartású egészségügyi szolgáltató működtetése, sem egészségügyi ellátási szerződés vagy más közszolgáltatásért felelős szervvel kötött megállapodás útján, és erre vonatkozó bejelentést sem tesz, az érintett lakosság folyamatos ellátásának biztosítása érdekében indokolt erre az esetre a kötelezettség nem teljesítése esetén irányadó szabályok alkalmazásának előírása.
    75. §
    Az ellátási terület meghatározásánál nagyobb településrészek esetén egyszerűsítést jelent a postai irányítószámok használata.
    76. §
    Az elektronikus űrlap útján történő kérelem beadását egy kérelmező kezdeményezheti KAÜ azonosítást követően. Ezért szükséges annak meghatározása, hogy mely fenntartó teheti ezt meg.
    A rendelkezés módosítja a hatályos rendelkezést azzal, hogy kapacitás módosulása (akár többletkapacitás befogadása miatt, akár a hatóság által kérelemre történő módosítás) esetén nem hivatalból kerüljön meghatározásra az ellátási terület, hanem a fenntartó kérelmére. Az eljárás menete így akként változna, hogy a kapacitás módosulását követően a szolgáltató működési engedélyt kér (melynek során az adott szolgáltatás feltételrendszerének rendelkezésre állása vizsgálatra kerül), majd amikor ez hatályba lép, kérelmezhető a fenntartó által a szolgáltatáshoz kapcsolódó ellátási terület.
    77. §
    A szakellátási kapacitás átcsoportosítása esetén indokolt az átcsoportosítás engedélyezésével egyidejűleg az érintett ellátási területek megfelelő módosítása a folyamatos ellátás biztosítása érdekében. A jelenleg hatályos szabályozás ezt nem teszi lehetővé: az ellátási terület megfelelő módosítására irányuló hatósági eljárás megindítására kizárólag a kapacitásátcsoportosítás engedélyezéséről rendelkező határozat véglegessé válását követően kerülhet sor, és nem azonos teljes egészében az ügyfelek köre sem.
    78. §
    Szövegpontosító rendelkezést tartalmaz az elektronikus ügyintézésre tekintettel.
    79. §
    Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló törvény módosítása kapcsán hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
    80-81. §
    A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény az egészségügyről szóló törvény módosításával összhangban - azokban a vármegyékben, ahol megyei intézményi irányítói jogállással klinikai központok vannak -, megjelöli az irányító vármegyei intézményeket.
    82. §
    A nyilvántartás pontos adattartalma érdekében a módosítás előírja, hogy a praxiskezelőnek a körzetek kialakításánál a körzetek határát közterületek és házszámok, házszámok hiányában helyrajzi számok által határoltan kell meghatározni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha a település teljes területe az adott szakmában egy alapellátási körzethez tartozik. Tekintettel arra, hogy az alapellátási körezetek kialakításának feladata 2023. január 1-jétől a települési önkormányzatoktól a praxiskezelőhöz került, szükséges arról rendelkezni, hogy ha egy körzetet újonnan kialakít, az arra vonatkozó önkormányzati rendelet a továbbiakban nem alkalmazandó.
    83. §
    A praxiskezelő jogszabályban meghatározott feladatai ellátása érdekében a módosítás előírja, hogy az egészségbiztosítási szerv a közfinanszírozott egészségügyi alapellátási szolgálat finanszírozási szerződésének egyedi adatait, továbbá a szolgálat díjazását meghatározó adatait havonta küldje meg a praxiskezelő részére.
    84. §
    Annak érdekében, hogy a praxiskezelő törvényben előírt feladatait megfelelően láthassa el, előírásra kerül, hogy nyilvántartást vezessen az egészségügyi alapellátási körzetekről, a feladat-ellátási szerződésekről, valamint az egészségügyi alapellátási szolgáltatókról és szolgáltatásokról.
    85. §
    Az egységes védőnői szolgálat komplex és eredményes megvalósítása érdekében szükséges módosítás. A módosítás ketté bontja a védőnők hatósági felügyeletére és szakmai irányítására vonatkozó szabályokat, előbbi az NNK, utóbbi az OKFŐ kompetenciája, feladata.
    86. §
    A 84. §-ban foglalt nyilvántartás létrehozása érdekében átmeneti rendelkezéseket tartalmaz.
    87. §
    Pontosító rendelkezéseket tartalmaz.
    88-89. §
    A módosítás - az érintett egészségügyi szolgáltató egészségügyi tevékenységére vonatkozó jogszabályi követelmények betartásának ellenőrzése, az egészségügyi szolgáltatás nyújtása tekintetében hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági eljárás lefolytatása céljából - megteremti annak lehetőségét, hogy ha az állami adóhatóság az egészségügyről szóló törvény szerinti egészségügyi szolgáltató tekintetében számla, vagy nyugta kibocsátási kötelezettség megszegését állapítja meg, akkor a kötelezettség megszegéséről szóló tényt és az egészségügyi szolgáltató azonosító adatait az Art. 112/B. § szerinti adatszolgáltatást követő 15 napon belül elektronikus úton küldje meg az egészségügyi igazgatási és koordinációs feladatokért felelős egészségügyi államigazgatási szerv részére.
    90-91. §
    A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 145. §-a szerint (a továbbiakban: Kit.) a kormánytisztviselő elismerésre jogosult, meghatározott kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő esetén. Ezen szakasz (3) bekezdése felsorolja, hogy mely foglalkoztatási jogviszonyokban töltött időket kell ennek kapcsán figyelembe venni. A felsorolás nem tartalmazza az Eszjtv. szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időt, így ezen időtartam nem vehető figyelembe a Kit. szerinti szolgálati elismerés megállapításakor.
    A 2021. március 1-jén hatályba lépett Eszjtv. hatálya alá kerülő állami, illetve önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóknál foglalkoztatottak az Eszjtv. hatályba lépése előtt jellemzően a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény szerinti közalkalmazotti jogviszonyban álltak.
    Mivel a közalkalmazotti jogviszonyt a Kit. 145. § (3) bek. b) pontja jogszerző időnek ismeri el, ugyanakkor az egészségügyi szolgálati jogviszonyt nem, pedig a foglalkoztatottak feladatellátásának alapvető jellege az egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időszakban sem változott, vagyis továbbra is közszolgáltatásként, közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatás nyújtanak, indokolt a Kit. 145. §-ának az egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött idővel történő kiegészítése.
    92. §
    A módosítás a kormánytisztviselő végkielégítésének megállapítása szempontjából elismeri a költségvetési szervnél egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időt is.
    93. §
    Szövegpontosítás, ami egyértelműsíti, hogy az Eütev.-ben külön pontként említett rezidensek egészségügyi dolgozónak tekintendők.
    94. §
    A rendelkezés meghatározza, hogy mely időszakok számítanak be a fizetési fokozatok közötti várakozási időbe.
    95. §
    A nyugdíjba vonulással egyidejűleg végkielégítés tilalmának kimondására mind a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény [37. § (2) bekezdés], mind a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény [112. § (10) bekezdés], mind pedig a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény [90. § (6) bekezdés] tételes rendelkezést tartalmaz, a jogalkotói szándék pedig kiterjed a különböző ágazati jogviszonyok szabályozásának közelítésére.
    96. §
    A módosítás biztosítja az összhangot az Eszjtv. adatkezelési szabályai és a intézeti és közvetlen lakossági gyógyszerellátási feladatok elkülönített nyilvántartása között.
    97. §
    A módosítás az Eszjtv. új 15/A. §-ának alkalmazásához meghatározza az intézeti és a közvetlen lakossági gyógyszerellátási feladatok elkülönített nyilvántartásának a fogalmát.
    98. §
    A módosítás a reprodukciós eljárásokban résztvevő szakemberek jogviszonyára vonatkozó szabályokat rendezi, olyan módon, hogy az alkalmas legyen - a gyermekvállaláshoz és az egészséges gyermek megszületéséhez fűződő kiemelt nemzetpolitikai érdekkel és az ehhez fűződő állami közjogi felelősséggel összhangban - az egészségügyi szolgáltatók tekintetében a foglalkoztatáspolitikai szempontok megfelelő érvényesítésére.
    99. §
    Szövegpontosító és jogtechnikai rendelkezések mellett a módosítás rögzíti, hogy 2024. január 1-jétől az egészségügyi szakellátás körében nem megengedett a személyes közreműködés, az egészségügyi alapellátásra ez a korlátozás nem terjed ki.
    100-103. §
    Telekmegosztást követő vagyonjuttatási pontosítás.
    104-107. §
    A Debreceni Egyetem egészségügyi közfeladat-ellátásához szükséges, korábbi vagyonjuttatási rendelkezések kiegészítése a hatékonyabb, klinikai minőségű közfeladat-ellátás érdekében.
    A városi kórházak jogutódlása kapcsán szükséges rendezni az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 4. § b) pontja szerinti egészségügyben dolgozó munkatársak helyzetét oly módon, hogy a jogviszonyváltás kapcsán semmilyen hátrány ne érje őket, illetve valamennyi jogosultság megillesse őket, ami addig megillette.
    Az Eszjtv. a klinikai központ tekintetében az egészségügyi dolgozók tekintetében azonos szabályozást tartalmaz az állami fenntartású egészségügyi szolgáltatókkal, ezért róluk nem szükséges külön rendelkezni, az ő jogállásuk nem változik.
    108-110. §
    Telekmegosztást követő vagyonjuttatási pontosítás.
    111-114. §
    A Szegedi Tudományegyetem egészségügyi közfeladat-ellátásához szükséges, korábbi vagyonjuttatási rendelkezések kiegészítése a hatékonyabb, klinikai minőségű közfeladat-ellátás érdekében.
    A városi kórházak jogutódlása kapcsán szükséges rendezni az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 4. § b) pontja szerinti egészségügyben dolgozó munkatársak helyzetét oly módon, hogy a jogviszonyváltás kapcsán semmilyen hátrány ne érje őket, illetve valamennyi jogosultság megillesse őket, ami addig megillette.
    Az Eszjtv. a klinikai központ tekintetében az egészségügyi dolgozók tekintetében azonos szabályozást tartalmaz az állami fenntartású egészségügyi szolgáltatókkal, ezért róluk nem szükséges külön rendelkezni, az ő jogállásuk nem változik.
    115-119. §
    A Pécsi Tudományegyetem egészségügyi közfeladat-ellátásához szükséges, korábbi vagyonjuttatási rendelkezések kiegészítése a hatékonyabb, klinikai minőségű közfeladat-ellátás érdekében.
    A városi kórházak jogutódlása kapcsán szükséges rendezni az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 4. § b) pontja szerinti egészségügyben dolgozó munkatársak helyzetét oly módon, hogy a jogviszonyváltás kapcsán semmilyen hátrány ne érje őket, illetve valamennyi jogosultság megillesse őket, ami addig megillette.
    Az Eszjtv. a klinikai központ tekintetében az egészségügyi dolgozók tekintetében azonos szabályozást tartalmaz az állami fenntartású egészségügyi szolgáltatókkal, ezért róluk nem szükséges külön rendelkezni, az ő jogállásuk nem változik.
    120. §
    Hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz.
    121. §
    Sarkalatossági záradékot tartalmaz.
    1-5. melléklet
    A vármegyei irányító feladatokat ellátó klinikai központok és az érintett vármegye területén működő városi kórházak szervezeti, gazdasági integrációja keretében átvett közfeladatok ellátásához kapcsolódó vagyonjuttatások.
    A folytatáshoz előfizetés szükséges.
    A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    A folytatáshoz előfizetés szükséges!
    A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

    A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.

    exit_to_app Belépés Előfizetés

    Keresés az oldal szövegében