T/3435. számú törvényjavaslat indokolással - egyes igazságügyi tárgyú törvényeknek a magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervhez kapcsolódó módosításáról

adozona.hu

T/3435. számú törvényjavaslat indokolással - egyes igazságügyi tárgyú törvényeknek a magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervhez kapcsolódó módosításáról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?

Jogterület(ek): Alkotmányjog , Igazságügy , Munkajog
Tipus: indokolás
Érvényesség kezdete: 2023.03.31
Érvényesség vége:

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

T/3435. számú törvényjavaslat indokolással - egyes igazságügyi tárgyú törvényeknek a magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervhez kapcsolódó módosításáról

2023. évi X. törvény egyes igazságügyi tárgyú törvényeknek a magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervhez kapcsolódó módosításáról

Az Országgyűlés figyelembe véve, hogy
- az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikke kimondja, illetve az Európai Unió Alapjogi Chartája és a nemzetközi emberi jogi szerződések is tükrözik, hogy az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok tiszteletben tartásának értékein alapul,
- Magyarország ezeket az értékeket elfogadva, megtartásukat vállalva saját akaratából vált az Unió tagjává,
- a magyar kormány az elmúlt 12 évben szisztematikusan leépítette a jogállamot, az alkotmányos ellensúlyokat, a bírói függetlenséget, a törvény előtti egyenlőséget,
- az, ahogy Magyarország ma működik, nem összeegyeztethető az európai uniós alapértékekkel és az európai uniós joggal, ezért az Európai Bizottság megindította Magyarországgal szemben a jogállamisági mechanizmust, melynek következtében Magyarország nem jut hozzá a neki járó uniós támogatáshoz,
az Országgyűlés kinyilvánítva elkötelezettségét a demokratikus jogállam értékei, a közélet tisztasága és a közérdek következetes érvényre juttatása iránt, hangsúlyozva a közszféra átláthatóságának és mindenkori pontos elszámoltathatóságának szükségességét, megerősítve a korrupció elleni küzdelem fontosságát, megelőzendő a korrupció további terjedését a közéletben, a jogállamiság helyreállítása, a jogegyenlőség megteremtése érdekében a következő törvényt alkotja:

1. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása

1. §

Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 1. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény hatálya)
"b) az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH), és az Országos Bírói Tanács (a továbbiakban: OBT),"
[igazságügyi alkalmazottainak szolgálati jogviszonyára (a továbbiakban: szolgálati jogviszony) terjed ki.]

2. §

Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 8. § (1) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:
(A munkáltatói jogkört)
"b) az OBT alkalmazottai és az OBT-tagok segítői tekintetében az OBT elnöke,"

3. §

Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 13. § (7) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A képesítési követelményekkel kapcsolatos részletes rendelkezéseket - így az (5) bekezdés szerinti vizsgákra vonatkozó szabályokat is -]
"a) az igazságügyért felelős miniszter
aa) az OBH és a bíróságok képesítési követelményei esetében az OBH elnöke véleményének kikérésével,
ab) az OBT képesítési követelményei esetében az OBT véleményének beszerzése mellett,"
(rendeletben határozza meg.)

4. §

Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 40. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A képzés és továbbképzés részletes szabályait a bíróságokkal, illetve az OBH-val szolgálati jogviszonyban álló igazságügyi alkalmazottak tekintetében az OBH elnöke szabályzatban, az OBT-vel szolgálati jogviszonyban álló igazságügyi alkalmazottak tekintetében az OBT határozatban, az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott igazságügyi alkalmazottak tekintetében a miniszter rendeletben állapítja meg."

5. §

Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 42/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"42/A. §
(1) A bírósági titkárt az OBH elnöke az OBH-ba, valamint az OBT elnökének javaslatára az OBT-hez beoszthatja. A beosztáshoz a bírósági titkár hozzájárulása szükséges.
(2) A munkáltatói jogkört az OBH-ba beosztott bírósági titkár tekintetében az OBH elnöke, az OBT-hez beosztott bírósági titkár tekintetében az OBT elnöke gyakorolja.
(3) Az OBH-ba beosztott bírósági titkár a hivatali tevékenysége során köteles végrehajtani az OBH elnökének intézkedéseit, utasításait. Az OBT-hez beosztott bírósági titkár a tevékenysége során köteles végrehajtani az OBT elnökének intézkedéseit, utasításait.
(4) A beosztás megszűnését követően a bírósági titkárt a beosztását megelőző szolgálati helyére kell beosztani.
(5) Az OBH elnöke az OBH-ba beosztott bírósági titkár beosztását megszüntetheti, a bírósági titkár kérelmére megszünteti. Az OBH elnöke az OBT-hez beosztott bírósági titkár beosztását az OBT javaslatára vagy a titkár kérelmére megszünteti.
(6) A bírósági titkár a megszüntetés közlését követően további 30 napig köteles feladatait ellátni, amitől a felek közös megegyezéssel eltérhetnek."

6. §

Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 54/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(8) Az igazságügyi alkalmazott teljesítményértékelésének részletes szabályait a bíróságokkal, illetve az OBH-val szolgálati jogviszonyban álló igazságügyi alkalmazottak tekintetében az OBH elnöke szabályzatban, az OBT-vel szolgálati jogviszonyban álló igazságügyi alkalmazottak tekintetében az OBT határozatban, az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott igazságügyi alkalmazottak tekintetében a miniszter rendeletben állapítja meg."

7. §

Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 61. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani, amelyet a munkáltató által megjelölt határidőn belül a kijelölt vizsgálóbiztos folytat le. Vizsgálóbiztosnak kizárólag a fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb - egyéb igazságügyi szervnél magasabb vezető esetében legalább azonos - beosztású igazságügyi alkalmazott, valamint az OBH-nál, és a bíróságokon az ott működő bíró jelölhető ki. Magasabb beosztású igazságügyi alkalmazottnak az minősül, aki a fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb fizetési osztályba tartozik, illetve magasabb mértékű vezetői pótlékra jogosító munkakört lát el."

8. §

Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 99. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A nem szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel és a munkakörére meghatározott, szakirányú felsőfokú szakképesítéssel is rendelkező igazságügyi alkalmazottat kivételesen lehet besorolni a III. fizetési osztályba; a besorolás részletes szabályait a bíróságokkal, illetve az OBH-val szolgálati jogviszonyban álló igazságügyi alkalmazottak tekintetében az OBH elnöke szabályzatban, az OBT-vel szolgálati jogviszonyban álló igazságügyi alkalmazottak tekintetében az OBT határozatban, az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott igazságügyi alkalmazottak tekintetében a miniszter rendeletben állapítja meg."

9. §

Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 105. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"105. §
(1) A Kúrián, az OBH-nál és az OBT-nél dolgozó bírósági titkárt, bírósági fogalmazót, tisztviselőt és írnokot, illetve az egyéb igazságügyi szervnél dolgozó igazságügyi szakértőt, szakértőjelöltet, tisztviselőt és technikust, valamint az OBT tag részére a bíróság jogi végzettségű igazságügyi alkalmazottai közül kijelölt segítőt beosztási pótlék illeti meg.
(2) A beosztási pótlék mértéke
a) a Kúrián, az OBH-nál és az OBT-nél dolgozó bírósági titkár és az egyéb igazságügyi szervnél dolgozó igazságügyi szakértő esetén az illetményalap 20 százaléka,
b) a Kúrián, az OBH-nál és az OBT-nél dolgozó bírósági fogalmazó, a III. és V. fizetési osztályba sorolt tisztviselő, valamint az egyéb igazságügyi szervnél dolgozó szakértőjelölt, a III. és V. fizetési osztályba sorolt tisztviselő és technikus esetén az illetményalap 15 százaléka,
c) a Kúrián, az OBH-nál és az OBT-nél dolgozó IV. fizetési osztályba sorolt tisztviselő, írnok, valamint az egyéb igazságügyi szervnél dolgozó IV. fizetési osztályba sorolt tisztviselő és technikus esetén az illetményalap 5 százaléka."

10. §

Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 106. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"106. §
Az igazságügyi alkalmazott az e törvény alapján adományozott címmel az illetményalap 15 százalékának megfelelő összegű címpótlékra jogosult. Legalább 10 év tényleges szolgálati viszony fennállása és huzamos idejű színvonalas munkavégzés alapján főtanácsosi cím a szakirányú felsőfokú iskolai végzettségű V. fizetési osztályba tartozó, tanácsosi cím pedig a középfokú iskolai végzettségű V. fizetési osztályba tartozó igazságügyi alkalmazott részére is adományozható. A cím adományozására a bíróság, az OBH és az OBT alkalmazottainak tekintetében az OBT, más igazságügyi alkalmazott tekintetében a miniszter jogosult."

11. §

Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 121/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"121/D. §
A 121. § és a 121/C. § szerinti egyéb juttatások részletes szabályait a bíróságokkal, illetve az OBH-val szolgálati jogviszonyban álló igazságügyi alkalmazottak és közeli hozzátartozóik, valamint a bíróságokkal, illetve az OBH-val szolgálati jogviszonyban állt nyugalmazott igazságügyi alkalmazottak és közeli hozzátartozóik tekintetében az OBH elnöke szabályzatban, az OBT-vel szolgálati jogviszonyban álló igazságügyi alkalmazottak és közeli hozzátartozóik, valamint az OBT-vel szolgálati jogviszonyban állt nyugalmazott igazságügyi alkalmazottak és közeli hozzátartozóik tekintetében az OBT határozatban, az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott igazságügyi alkalmazottak és közeli hozzátartozóik, valamint az egyéb igazságügyi szervnél szolgálati jogviszonyban állt nyugalmazott igazságügyi alkalmazottak és közeli hozzátartozóik tekintetében a miniszter az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg."

12. §

Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 122. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Legalább 10 év tényleges szolgálati viszony fennállása és huzamos idejű színvonalas munkavégzés alapján főtanácsosi cím a III. fizetési osztályba tartozó, a tanácsosi cím pedig a IV. fizetési osztályba tartozó igazságügyi alkalmazott részére adományozható. A cím adományozására a bíróság, az OBH és az OBT alkalmazottainak tekintetében az OBT, más igazságügyi alkalmazott tekintetében a miniszter jogosult."

13. §

Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 123. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"123. §
Az e törvény alapján adható juttatások, kedvezmények és elismerések részletes szabályait, valamint e törvény keretei között azok mértékét az érdekképviseleti szervekkel együttműködve az OBH elnöke, illetve az igazságügyért felelős miniszter, valamint a miniszter, az OBT alkalmazottai tekintetében az OBT állapítja meg."

2. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény módosítása

14. §

Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"7. §
(1) Az Alkotmánybíróság tagjaira az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjai által jelölt képviselőkből álló jelölő bizottság tesz javaslatot, mely bizottságba mind a kormánypárti képviselőcsoportok, mind az ellenzéki képviselőcsoportok együttesen ugyanannyi képviselőt jelölhetnek.
(2) A javasolt személyeket az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága meghallgatja.
(3) Az Alkotmánybíróság tagjait az Országgyűlés a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának véleményét figyelembe véve az országgyűlési képviselők négyötödének szavazatával választja meg."

15. §

Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 24/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikk (5) bekezdése alapján a 24. cikk (5) bekezdés b) pontjában meghatározott indítványozásra jogosult által benyújtott, határozott kérelmet tartalmazó indítvány alapján vizsgálja felül az Alaptörvényt, illetve az Alaptörvény módosítását a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények tekintetében, beleértve azt is, hogy az Alaptörvény módosítása eredményezi-e a már elért alkotmányosság védelmi szintjének csökkenését."

16. §

Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 7. alcíme a következő 24/B. §-sal egészül ki:
"24/B. §
Nincs helye az Alkotmánybíróság utólagos normakontroll eljárásának, ha az indítvány az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdésén, Magyarországnak az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében kötött nemzetközi szerződésen - különösen az alapító szerződésből fakadó jogok gyakorlásán és kötelezettségek teljesítésén - alapuló hatáskörgyakorlás vizsgálatára irányul."

17. §

Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 26. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) Az (1)-(2) bekezdéstől eltérően, az Alkotmánybíróság eljárását kivételesen bárki kezdeményezheti az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján, ha a jogsérelmet szenvedők nagy száma, vagy kiszolgáltatott helyzete miatt az eljárás kezdeményezésének elmaradása a közérdek sérelmével járna."

18. §

Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"27. §
(1) Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés
a) az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti vagy hatáskörét az Alaptörvénybe ütközően korlátozza, és
b) az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
(2) Jogállásától függetlenül érintettnek minősül az a személy,
a) aki (amely) a bíróság eljárásában fél volt,
b) akire (amelyre) a döntés rendelkezést tartalmaz, vagy c) akinek (amelynek) jogára, kötelezettségére, magatartása jogszerűségére a bíróság döntése kiterjed."

19. §

(1) Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 55. § (4) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (3) bekezdésben meghatározott eseten kívül az indítvány nem kerül érdemi elbírálásra, ha]
"e) az indítvány nyilvánvalóan alaptalan,"
(2) Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 55. § (4) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[A (3) bekezdésben meghatározott eseten kívül az indítvány nem kerül érdemi elbírálásra, ha]
"f) a közhatalmat gyakorló indítványozó az alkotmányjogi panasz benyújtója."

20. §

Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 23. alcíme a következő 68/B. §-sal egészül ki:
"68/B. §
(1) Az Alkotmánybíróság az eljárásában felhasználhatja azokat az érveket, amelyeket az Alaptörvény hatályba lépése előtt hozott korábbi határozata az akkor elbírált alkotmányjogi kérdéssel összefüggésben tartalmazott, feltéve, hogy az Alaptörvény konkrét - az előző Alkotmányban foglaltakkal azonos vagy hasonló tartalmú - rendelkezései és értelmezési szabályai alapján ez lehetséges.
(2) Az Alkotmánybíróságnak az alapértékekre, emberi jogokra és szabadságokra, továbbá alkotmányos intézményekre vonatkozó az Alaptörvény hatályba lépése előtt tett megállapításai továbbra is érvényesek maradnak."

21. §

Hatályát veszti az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény
a) 10. § (1a) bekezdése,
b) 10/A. §-a,
c) 55. § (4a) bekezdése,
d) 69. § (10) bekezdése.

3. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény módosítása

22. §

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"4. §
A bíróságok a központi költségvetésről szóló törvényben önálló költségvetési fejezetet alkotnak. E fejezeten belül az Országos Bírói Tanács (a továbbiakban: OBT) és a Kúria önálló címet alkot."

23. §

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az ügyelosztási rendet - a bírói tanács és a kollégium véleményének ismeretében, a Kúria esetében a bírói tanács és a kollégium egyetértésének megfelelően - a bíróság elnöke, a törvényszéken és a járásbíróságon a törvényszék elnöke határozza meg. Ha a Kúria bírói tanácsának és kollégiumának véleménye eltérő, a kollégium véleményét kell irányadónak tekinteni."

24. §

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 10. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A Kúria ügyelosztása tekintetében a következő szempontoknak kell érvényesülni:
a) az elektronikus úton beérkezett ügyek lajstromozása során az ügy automatizáltan, érkezési sorrend szerint kap ügyszámot,
b) az ügyet tárgyaló ítélkező tanács kijelölése az ügyek elosztására vonatkozó, előre meghatározott, objektív feltételek szerinti módszerrel történik,
c) az ügyet tárgyaló ítélkező tanács kijelölését követően a kijelölt tanács tagjai közül az ügyet tárgyaló ítélkező tanács tagjai elektronikus rendszerrel, automatikusan kerülnek kijelölésre, d) az eljárásban részt vevő felek számára biztosítani kell az ügyek elosztására vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzését, valamint a jogorvoslat lehetőségét."

25. §

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) elnöke, az OBT, valamint az egyéb bírósági igazgatási szervek és a bírósági igazgatásban közreműködő egyéb bírói testületek, továbbá a bírósági vezetők kötelesek a bírósági igazgatás és az ahhoz kapcsolódó döntéshozatal nyilvánosságát e törvény szerint biztosítani."

26. §

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 66. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"66. §
(1) Az OBH elnökét az Országgyűlés a határozatlan időre kinevezett, legalább 10 éves bírói szolgálati viszonnyal rendelkező és a (2) bekezdésben meghatározott további feltételeknek megfelelő bírák közül választja az Alaptörvény 25. cikk (6) bekezdésében foglaltak szerint. Az OBH elnöke nem választható újra.
(2) OBH elnökké az választható,
a) aki legalább 6 évig bírósági vezetői (elnök, elnökhelyettes, kollégiumvezető, kollégiumvezető-helyettesi vagy csoportvezetői) tisztséget töltött be,
b) megfelel a függetlenség, a pártatlanság, a feddhetetlenség és az integritás követelményének, valamint
c) akivel szemben nem állnak fenn a 68. § (1) bekezdésében foglalt körülmények."

27. §

(1) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 67. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha az OBH elnökének megbízatása a 70. § (1) bekezdés b)-f) pontjában meghatározott okból szűnt meg, a köztársasági elnök 75 napon belül tesz javaslatot az OBH elnökének személyére."
(2) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 67. §-a a következő (2a)-(2f) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) A köztársasági elnök az OBH elnökének személyére vonatkozó javaslattétel előkészítése keretében az OBH elnöki tisztségre történő jelentkezési felhívást tesz közzé. A felhívás tartalmazza a jelentkezési határidőt, a jelentkezés benyújtásának helyét, valamint az OBH elnöki tisztség betöltésének törvényi feltételeit. A jelentkezési határidő leteltét követően a jelentkezők névsorát és a jelentkezők önéletrajzát a köztársasági elnök megküldi az OBT- nek a jelentkezők törvényi feltételeknek való megfelelősége tárgyában történő határozat meghozatala érdekében.
(2b) A köztársasági elnök az OBH elnökének személyére vonatkozó javaslatát azon személyek közül választva teszi meg, amely személyek esetében az OBT határozatában vagy a Fővárosi Törvényszék végzésében megállapította, hogy megfelelnek az OBH elnökével szemben támasztott törvényi követelményeknek.
(2c) Az OBT a törvényi követelményeknek való megfelelőség kérdésében a jelentkezők névsorának és önéletrajzának kézhezvételétől számított 15 napon belül, jelentkezőnként részletesen indokolt határozatot hoz, és azt haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül írásban közli az érintettekkel. Ha az OBT 15 napon belül nem hoz határozatot, úgy kell tekinteni, mintha az OBT a határozatában megállapította volna, hogy a jelentkező megfelel a törvényi feltételeknek.
(2d) Ha az OBT a törvényi követelményeknek való megfelelőség kérdésében hozott határozatában azt állapítja meg, hogy az érintett személy nem felel meg az OBH elnökével szemben támasztott törvényi követelményeknek, az érintett személy mint kérelmező (a továbbiakban: kérelmező) az OBT határozatával szemben annak kézbesítésétől számított 8 napon belül kifogással élhet.
(2e) A kifogást az OBT-nél írásban kell benyújtani, kérelmezettként az OBT-t kell megjelölni. Az OBT a kifogást 5 munkanapon belül megküldi a közigazgatási ügyben eljáró Fővárosi Törvényszéknek.
(2f) A Fővárosi Törvényszék a kifogás tárgyában 15 napon belül, nemperes eljárásban dönt. A Fővárosi Törvényszék a kérelmező OBH elnökével szemben támasztott törvényi követelményeknek való megfelelését vizsgálja. Ha a Fővárosi Törvényszék megállapítja, hogy a kérelmező megfelel az OBH elnökével szemben támasztott törvényi követelményeknek, erre vonatkozó végzését közli a kérelmezővel, az OBT-vel és a köztársasági elnökkel. A Fővárosi Törvényszék a kifogás alaptalansága esetén a kifogást elutasítja, és végzését közli a kérelmezővel és az OBT-vel. A végzéssel szemben további jogorvoslatnak nincs helye."

28. §

(1) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 76. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az OBH elnöke igazgatási feladatkörében
a) kialakítja és évente aktualizálja a bírósági igazgatás hosszú távú feladatait és a megvalósításuk feltételeit tartalmazó programot, és erről évente előzetesen tájékoztatja az OBT-t;
b) az igazgatási feladatainak ellátása érdekében jogszabályi keretek között - normatív utasításként az OBT egyetértésével - a bíróságokra kötelező szabályzatokat alkot, továbbá ajánlásokat és határozatokat hoz,
c) képviseli a bíróságokat,
d) az OBT egyetértésével a bíróságokat érintő jogszabály alkotására tehet javaslatot a jogszabályalkotás kezdeményezésére jogosultnál,
e) a bíróságok véleményét az OBH-n keresztül beszerezve és összegezve, véleményezi - az önkormányzati rendeleteket kivéve - a bíróságokat érintő jogszabályok tervezetét, és
f) meghívottként részt vesz az Országgyűlés bizottságainak ülésén a bíróságokat közvetlenül érintő jogszabályokra vonatkozó napirendi pont megtárgyalásakor,
g) személyesen vagy bíró helyettese útján részt vesz az OBT ülésén."
(2) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 76. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az OBH elnöke a bíróságok költségvetésével kapcsolatos feladatkörében)
"a) összeállítja - a központi költségvetésről szóló törvény Bíróságokról szóló fejezete, valamint az OBT tekintetében az OBT által meghatározott, továbbá a Kúria tekintetében a Kúria elnöke véleményének kikérésével és ismertetésével meghatározott - a bíróságok költségvetésére vonatkozó javaslatát és az annak végrehajtására vonatkozó beszámolóját, amelyet a Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat és az annak végrehajtására vonatkozó törvényjavaslat részeként változtatás nélkül terjeszt az Országgyűlés elé,"
(3) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 76. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az OBH elnöke a bíróságok költségvetésével kapcsolatos feladatkörében)
"c) ellátja a fejezetet irányító szerv vezetőjének feladatait a központi költségvetésről szóló törvény bíróságok fejezete tekintetében azzal, hogy év közben
ca) az OBT előirányzatait nem csoportosíthatja át,
cb) a Kúria előirányzatait a fejezetébe tartozó költségvetési szervekhez - a költségvetési szervek létszám-előirányzatának változása miatt szükséges átcsoportosítások kivételével -a Kúria elnökének egyetértésével csoportosíthatja át,"
(4) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 76. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az OBH elnöke a statisztikai adatgyűjtéssel, az ügyelosztással és a munkateherméréssel kapcsolatos feladatkörében)
"a) a központi költségvetésről szóló törvény bíróságokra vonatkozó költségvetési fejezetének létszám-előirányzata, valamint a peres és nemperes eljárások átlagos országos munkaterhének mutatói alapján meghatározza a bíróságok, a törvényszékek esetében az illetékességi területükön működő járásbíróságokkal együttes, szükséges bírói és igazságügyi alkalmazotti létszámát az OBT - központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott keretek figyelembe vételével adott - egyetértésével,"
(5) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 76. § (4) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az OBH elnöke a statisztikai adatgyűjtéssel, az ügyelosztással és a munkateherméréssel kapcsolatos feladatkörében)
"e) meghatározza és szükség esetén évente felülvizsgálja az OBT egyetértésével a bírói munkateher mérésére szolgáló adatlapokat és módszereket, legalább évente egy alkalommal áttekinti a munkateher és az országos ügyforgalmi adatok alakulását, valamint bírósági szintenként és ügyszakonként meghatározza a peres és nemperes eljárások átlagos országos munkaterhét."
(6) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 76. § (5) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Az OBH elnöke a személyzeti kérdésekkel kapcsolatos feladatkörében)
"e) kijelöli - a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben foglaltak szerint - a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 680. § (4) bekezdésében meghatározott ügyekben ítélkező bírákat és a bírósági közvetítői tevékenységet végző bírákat, valamint a Fővárosi Ítélőtábla elnökének javaslatára a Fővárosi Ítélőtáblán, a törvényszék elnökének javaslatára a törvényszéken közigazgatási és munkaügyi ügyekben eljáró bírákat, továbbá dönt a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben foglaltak szerint a kijelölés megszüntetéséről, a bíró hozzájárulása nélküli megszüntetés esetén az OBT indokolással ellátott kötelező erejű véleményének figyelembe vételével,
f) beoszthatja a bírót a Kúriára, az OBH-ba, továbbá a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben meghatározott szervhez (a továbbiakban: érintett szerv), - az OBH-ba történő beosztás kivételével - az OBT indokolással ellátott kötelező erejű véleményének figyelembe vételével, illetve dönt a beosztás megszüntetéséről és a bírónak ismét tényleges bírói álláshelyre történő beosztásáról,"
(7) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 76. § (5) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az OBH elnöke a személyzeti kérdésekkel kapcsolatos feladatkörében)
"h) dönt az OBT indokolással ellátott kötelező erejű véleményének figyelembe vételével - a Kúriára történő kirendelés esetén továbbá a Kúria bírói tanácsa, valamint a Kúriának a kirendelendő bíró ügyszakának megfelelő ügyszakú kollégiuma egyetértésével - a bíró más szolgálati helyre történő kirendeléséről, a kirendelés meghosszabbításáról és megszüntetéséről, ha a kirendelés nem a törvényszék és az illetékességi területén működő járásbíróság között vagy a törvényszék illetékességi területén működő járásbíróságok között történik,"
(8) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 76. § (6) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az OBH elnöke a bíróságok igazgatásával kapcsolatos feladatkörében)
"c) elvégzi a kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezető vizsgálatát és arról évente tájékoztatja az OBT-t,"
(9) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 76. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) Az OBH elnöke a képzéssel kapcsolatos feladatkörében
a) dönt a központi oktatási feladatokról és felügyeli azok végrehajtását, továbbá meghatározza a regionális képzési feladatokat,
b) meghatározza az OBT egyetértésével a bírák képzési rendszerének szabályait,
c) meghatározza a bírák képzési kötelezettsége teljesítésének szabályait,
d) kinevezi a Magyar Igazságügyi Akadémia vezetőjét,
e) meghatározza a bírósági fogalmazók egységes központi képzésének rendszerét."
(10) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 76. § (8) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az OBH elnöke a tájékoztatással kapcsolatos feladatkörében)
"a) félévente beszámol a tevékenységéről az OBT-nek, az OBT által előzetesen meghatározott felépítésű beszámolóban,"
(11) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 76. § (8) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az OBH elnöke a tájékoztatással kapcsolatos feladatkörében)
"c) az OBT által jóváhagyott beszámolóban a bíróságok általános helyzetéről és a bíróságok igazgatási tevékenységéről évente az Országgyűlésnek, továbbá az éves beszámolók között egy alkalommal az Országgyűlés igazságüggyel foglalkozó bizottságának beszámol,"
(12) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 76. § (8) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az OBH elnöke a tájékoztatással kapcsolatos feladatkörében)
"f) tájékoztatást ad az igazságügyért felelős miniszter megkeresésére - amennyiben szükséges, a bíróságok véleményét beszerezve - a jogalkotáshoz szükséges, a bíróságok szervezetével és igazgatásával, továbbá a bírósági jogalkalmazással kapcsolatos kérdésekben,"
(13) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 76. § (8) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Az OBH elnöke a tájékoztatással kapcsolatos feladatkörében)
"g) az OBT felhívására 15 napon belül tájékoztatást ad a feladatkörébe tartozó intézkedésekről vagy a bíróságokkal kapcsolatos adatokról. A határidő egy alkalommal 15 nappal meghosszabbítható."
(14) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 76. §-a a következő (11) és (12) bekezdéssel egészül ki:
"(11) Az OBH elnöke az OBT-nek az OBT által a (3) bekezdés a) pontja szerint meghatározott költségvetésére vonatkozó javaslatát és az annak végrehajtására vonatkozó beszámolóját, változtatás nélkül rögzíti a bíróságok költségvetésére vonatkozó javaslatában és az annak végrehajtására vonatkozó beszámolójában.
(12) Amennyiben az OBT a (8) bekezdés c) pont szerinti beszámolót nem hagyja jóvá, az OBT az OBH elnökével szemben alkalmatlanságának megállapítása iránt eljárást kezdeményezhet."

29. §

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 77. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az OBH elnökének határozatait az érintettekkel haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül írásban kell közölni. Az OBH elnöke a határozatait részletesen indokolja."

30. §

(1) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 79. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) Az OBH elnöke annak a pályázónak az OBH elnökhelyettesévé való kinevezésére tehet javaslatot, akinek az esetében az OBT indokolással ellátott kötelező erejű határozatában vagy a Fővárosi Törvényszék végzésében megállapította, hogy megfelel az OBH elnökhelyettesével szemben támasztott törvényi követelményeknek, valamint a függetlenség, a pártatlanság, a feddhetetlenség és az integritás követelményének. Az OBH elnöke a pályázók névsorát és önéletrajzát megküldi az OBT-nek, aki eljárása során személyes meghallgatást is tarthat. Az OBT határozatára és az azzal szembeni kifogásra a 67. § (2c)-(2f) bekezdését a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a kérelmező a pályázó,
b) a Fővárosi Törvényszék a nemperes eljárásban kizárólag az OBT határozata indokolásának okszerűségét vizsgálhatja,
c) ha a Fővárosi Törvényszék megállapítja, hogy az OBT határozata nem felel meg a (2a) bekezdés szerinti követelményeknek, erre vonatkozó végzését a kérelmezővel, az OBT-vel és az OBH elnökével közli."
(2) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 79. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az OBH elnökhelyettesévé az a bíró nevezhető ki, aki a 66. és 79. §-ban foglalt feltételeknek megfelel és nem áll a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti hozzátartozói kapcsolatban az OBH elnökével."

31. §

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 86. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az OBH)
"a) előkészíti az OBH elnökének határozatait és gondoskodik azok végrehajtásáról,"

32. §

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 88. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az OBT önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv, székhelye Budapest. Az OBT jogi személy. Az OBT költségvetése kizárólag az OBT hozzájárulásával csökkenthető. Az OBT tárgyévi költségvetése nem lehet alacsonyabb, mint az OBT tárgyévet megelőző évi költségvetése."

33. §

(1) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 89. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az OBT elnökét és elnökhelyettesét az OBT tagjai az OBT választott bíró tagjai közül - a (2a) bekezdésben foglalt kivétellel - 3 évre választják. Az elnöki és az elnökhelyettesi tisztségre az OBT bármely tagja jelöltet javasolhat. Az OBT a jelöltek közül titkos szavazással, az összes OBT-tag egyszerű többségével (azaz legalább nyolc szavazattal) választja meg az elnököt és az elnökhelyettest. Szavazategyenlőség esetén, illetve ha egyik jelölt sem szerzi meg az OBT-tagok egyszerű többségének a szavazatát, több fordulóra is sor kerülhet. A szavazást mindaddig folytatni kell, amíg nem sikerül elnököt és elnökhelyettest választani. A szavazás eredményét az OBT határozatban rögzíti."
(2) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 89. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) Ha az OBT elnökének vagy elnökhelyettesének megválasztásakor az OBT megbízatási idejéből kevesebb mint 3 év van hátra, a megbízatás az OBT megbízatásának idejéig tart."
(3) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 89. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az OBT elnökét - akadályoztatása esetén, ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve -az elnökhelyettes helyettesíti. Az elnökhelyettes akadályoztatása esetén - ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve - az OBT elnökét a leghosszabb bírói szolgálati jogviszonnyal rendelkező OBT tag helyettesíti."

34. §

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény a következő 89/A. és 89/B. §-sal egészül ki:
"89/A. §
Az OBT elnöke
a) vezeti és képviseli az OBT-t,
b) a költségvetési keretek között gondoskodik az OBT működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekről,
c) irányítja az OBT pénzügyi, gazdasági tevékenységét,
d) gyakorolja az OBT alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat. e) meghívottként részt vesz az Országgyűlés bizottságainak ülésén a bíróságokat közvetlenül érintő jogszabályokra vonatkozó napirendi pont megtárgyalásakor.
89/B. §
(1) Az OBT elnökének és elnökhelyettesének megbízatása megszűnik:
a) a megbízatási időtartam leteltével,
b) lemondással,
c) az OBT tagság megszűnésével, vagy
d) felmentéssel.
(2) Az OBT elnöke és elnökhelyettese megbízatásának megszűnését az (1) bekezdés a)-c) pontja esetében az OBT állapítja meg.
(3) A lemondást írásban kell közölni az OBT-vel.
(4) Az OBT elnökét vagy elnökhelyettesét a feladataival kapcsolatos kötelességeinek vétkes megszegése, 60 napot meghaladó elmulasztása vagy súlyos elhanyagolása miatt az OBT kétharmados többséggel hozott határozatával felmenti."

35. §

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 90. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem választható az OBT tagjává az,)
"e) aki az OBH elnökének kinevezési hatáskörébe tartozó bírósági vezető, illetve aki a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti hozzátartozói kapcsolatban áll az OBH elnökének kinevezési hatáskörébe tartozó bírósági vezetővel."

36. §

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 92. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"92. §
(1) Ha a póttagok létszáma 5 alá csökkent és az OBT zavartalan működése vagy a 91. § (1) bekezdésben meghatározott felső határok érvényesülése nem biztosítható, a póttagok létszámát - 60 napon belül, választás tartásával - 14 főre kell kiegészíteni olyan módon, hogy ezzel az OBT tagjainak száma is teljes legyen.
(2) Az OBT működése akkor nem biztosított, ha tagjainak száma - függetlenül a 91. § (1) bekezdés szerinti szintek képviseletétől - 10 fő alá csökkent."

37. §

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 96. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A küldöttválasztó összbírói értekezleteket az OBT elnöke legkésőbb az OBT megbízatásának lejárta előtt 4 hónappal korábban köteles összehívni. A 92. § szerinti esetben a küldöttválasztó összbírói értekezleteket az OBT elnöke legkésőbb a póttaglétszám lecsökkenését követő 15 napon belül köteles rövid határidőkkel összehívni. A küldöttválasztó összbírói értekezletet határozatképtelensége esetén legkésőbb 15 napon belül ismét össze kell hívni. A megismételt összbírói értekezlet a jelenlévők számától függetlenül határozatképes."

38. §

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 97. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"97. §
(1) A küldöttek a megválasztásukat követő 8 napon belül szakmai önéletrajzukat megküldik az OBT elnökének.
(2) Az OBT elnöke a legidősebb küldöttet (a továbbiakban: a küldöttek korelnöke) felkéri a küldöttértekezlet összehívására, levezetésére.
(3) Az OBT elnöke a (2) bekezdésben foglalt felkéréssel egyidejűleg a legidősebb kúriai, ítélőtáblai, törvényszéki, járásbírósági küldöttből álló 4 tagú jelölő bizottságot - a szakmai önéletrajzok továbbítása mellett - felkéri, hogy a 99. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a küldöttek közül a tagok és a póttagok személyére tegyen javaslatot."

39. §

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 98. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A küldöttértekezletet - az OBT elnöke útján - a küldöttek korelnöke hívja össze, legkésőbb az OBT megbízatásának lejártát megelőző 2 hónappal korábbi időpontra, illetve a 92. § szerinti esetben a 97. § (2) bekezdése szerinti felkérést követő 15 napon belüli időpontra, és egyidejűleg megküldi a küldötteknek a szakmai önéletrajzokat."

40. §

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 99. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az OBT választott bíró tagjainak és a póttagjainak személyére a jelölőbizottság - a 91. § (1) bekezdésében meghatározott felső határok, továbbá a különböző ügyszakok képviselete biztosításának és a regionalitás elvének figyelembevételével - tesz javaslatot. Bármely küldött további javaslatot tehet."

41. §

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 100. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A küldöttek korelnöke a küldöttértekezleten történt választás eredményét tartalmazó jegyzőkönyvet 3 napon belül megküldi az OBH elnökének, aki azt haladéktalanul továbbítja a Kúria elnökének, az OBT elnökének, valamint az ítélőtáblák és a törvényszékek elnökeinek."

42. §

(1) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 103. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az OBT a központi igazgatás területén
a) ellenőrzi az OBH elnökének tevékenységét, és szükség esetén az OBH elnöke felé jelzéssel él, valamint indokolt esetben kezdeményezheti az OBH elnökének meghallgatását az Országgyűlés igazságüggyel foglalkozó bizottságánál, amely döntése előtt meghallgatja az OBT képviselőjét is,
b) a bíróságokat érintő jogszabály alkotására tehet javaslatot a jogszabályalkotás kezdeményezésére jogosultnál, valamint véleményezi - az önkormányzati rendeleteket kivéve - a bíróságokat érintő jogszabályok tervezetét,
c) előzetesen véleményezi az OBH elnöke által kiadott szabályzatokat, ajánlásokat,
d) jóváhagyja a szolgálati bíróság ügyrendjét és közzéteszi azt a központi honlapon, továbbá jóváhagyja a szolgálati bíróság előző évi ügyforgalmáról, valamint ítélkezési gyakorlatáról szóló tájékoztatóját és közzéteszi azt az intraneten,
e) megalkotja és elfogadja a bírák Etikai Kódexét és közzéteszi azt a központi honlapon,
f) képviselője útján meghívottként részt vesz az Országgyűlés bizottságainak ülésén a bíróságokat közvetlenül érintő jogszabályokra vonatkozó napirendi pont megtárgyalásakor,
g) egyedi ügyben felhívhatja az OBH elnökét a szükséges tájékoztatás 15 napon belüli megadására, továbbá intézkedés megtételére, melynek eredményéről az OBH elnöke az OBT-t a megjelölt határidőn belül tájékoztatja."
(2) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 103. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az OBT a költségvetés területén)
"a) összeállítja a költségvetésére vonatkozó javaslatát és az annak végrehajtására vonatkozó beszámolóját, valamint véleményezi a bíróságok költségvetésére vonatkozó javaslatot és az annak végrehajtására vonatkozó beszámolót,
aa) egyetértési jogot gyakorol az OBT költségvetési előirányzatainak év közbeni átcsoportosítása tárgyában,
ab) állandó meghívottként részt vesz a Kormány, illetve az Országgyűlés illetékes bizottságának ülésén a bíróságokat érintő költségvetési fejezet tárgyalása során,"
(3) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 103. § (2a) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:
(Az OBT a statisztikai adatgyűjtés, az ügyelosztás és a munkatehermérés területén)
"b) egyetértési jogot gyakorol az OBH elnökének a 76. § (4) bekezdés
ba) a) pontja szerinti feladatkörében a szükséges bírói és igazságügyi alkalmazotti létszámok meghatározására vonatkozó döntése tekintetében, a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott keretek figyelembe vételével,
bb) e) pontja szerinti feladatkörében a bírói munkateher mérésére szolgáló adatlapok és módszerek meghatározására, továbbá a munkateher és az országos ügyforgalmi adatok alakulásának áttekintésére, valamint bírósági szintenként és ügyszakonként a peres és nemperes eljárások átlagos országos munkaterhének meghatározására vonatkozó döntése tekintetében."
(4) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 103. § (3) bekezdés k) és l) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Az OBT a személyzeti területen)
"k) a bíró lemondása esetén hozzájárulhat, hogy a lemondási idő 3 hónapnál rövidebb legyen, illetve a bírót a lemondási időre vagy egy részére mentesítheti a munkavégzési kötelezettség alól,
l) a bíró nyugállományba helyezése vagy a felmentési okként meghatározott életkor elérése esetén a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény alapján dönt a felmentési időre vonatkozóan a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejéről,"
(5) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 103. § (3) bekezdése a következő m)-t) ponttal egészül ki:
(Az OBT a személyzeti területen)
"m) indokolással ellátott kötelező véleményt ad az OBH elnökének és a Kúria elnökének tisztségére jelentkező személy tisztséggel szemben támasztott törvényi követelményeknek valamint a függetlenség, a pártatlanság, a feddhetetlenség és az integritás követelményének való megfelelőségéről, valamint az OBH elnökhelyettesének és a Kúria elnökhelyettesének tisztségére pályázó személy tisztséggel szemben támasztott törvényi követelményeknek, illetve a pártatlanság, a feddhetetlenség és az integritás követelményének való megfelelőségéről,
n) egyetértési jogot gyakorol az OBH elnökének döntéséhez, ha a bíróság hatáskörének vagy illetékességi területének csökkenése olyan mértékű, hogy ott a bíró további foglalkoztatása nem lehetséges [76. § (5) bekezdés j) pont],
o) egyetértési jogot gyakorol a Kúria elnökének a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben foglaltak szerint a kijelölés bíró hozzájárulása nélküli megszüntetéséről szóló döntése tekintetében,
p) egyetértési jogot gyakorol az OBH elnökének és a Kúria elnökének a bírói álláspályázatot eredménytelenné nyilvánító döntése tekintetében, ha a pályázaton legalább egy, a pályázati feltételeknek megfelelő, érvényes pályázatot benyújtó, a bírói tanács rangsorában szereplő pályázó részt vett,
q) egyetértési jogot gyakorol az OBH elnökének és a Kúria elnökének a bírósági vezetői pályázatot eredménytelenné nyilvánító döntése tekintetében, ha a pályázaton legalább egy, a pályázati feltételeknek megfelelő, érvényes pályázatot benyújtó, a véleményező szerv, illetve véleményező szervek által támogatott pályázó részt vett,
r) egyetértési jogot gyakorol a bírói álláspályázatok elbírálásának részletes szabályairól és a pályázati rangsor kialakítása során adható pontszámokról szóló igazságügyi miniszteri rendelet előkészítése során az OBH elnöke által kialakított vélemény tekintetében,
s) egyetértési jogot gyakorol a bíráknak és bírósági vezetőknek a bíróságok éves költségvetésében biztosított előirányzatoktól függően, a cafetéria-rendszeren kívül egyéb juttatások odaítélésének szabályai tekintetében.
t) évente közzéteszi véleményét az OBH elnök kinevezési jogkörébe tartozó vezetők vonatkozásában lefolytatott vizsgálatokkal kapcsolatban."
(6) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 103. § (4) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Az OBT a képzés területén)
"a) javaslatot tesz a központi oktatási tervre,
b) véleményezi a bírák képzési kötelezettsége teljesítésének szabályait, és"
(7) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 103. § (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Az OBT a képzés területén)
"c) megszervezi a szolgálati bírák képzését."
(8) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 103. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
"(4a) Az OBT a tájékoztatás területén meghatározza az OBH elnökének az OBT felé fennálló féléves beszámolási kötelezettsége tekintetében a beszámoló felépítését. Az OBT dönt a beszámoló elfogadásáról. A beszámoló el nem fogadása esetén az OBH elnöke köteles az OBT határozatában foglaltak szerint a beszámolót módosítani és ismételten beszámolni az OBT felé."
(9) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 103. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Ha az OBT megállapítja, hogy az OBH elnökének valamely intézkedése vagy mulasztása jogszabályba ütközik - a jelzés helyett vagy mellett - felhívhatja a szükséges intézkedés megtételére vagy amennyiben az lehetséges, a jogsértő intézkedés megváltoztatására. Az OBH elnöke a felhívástól számított 30 napon belül megteszi a szükséges intézkedést és erről további 15 napon belül tájékoztatja az OBT-t."

43. §

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 27. alcíme a következő 103/A. §-sal egészül ki:
"103/A. §
Az OBT és az OBT tagjai e törvény szerinti hatáskörei, feladatai gyakorlásához szükséges dokumentumokba betekinthet, adatokat megismerhet - beleértve a személyes adatok megismerésének jogát is - legkésőbb a kérelme beérkezésétől számított 15 napon belül."

44. §

(1) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 104. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az OBT a tárgyévet megelőzően meghatározza tárgyévi költségvetését, amelyet közöl az OBH elnökével. Az OBT elnöke gazdálkodik az OBT rendelkezésére bocsátott költségvetési kerettel, e körben utalványozási és kötelezettségvállalási joga van. Az OBT működését biztosító igazgatási feladatokat ellátó, az OBT igazságügyi alkalmazottaiból álló titkárság segíti az OBT munkáját."
(2) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 104. §-a a következő
(3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az OBT az egyetértési jogkörében hozott határozatokat, valamint a kötelező véleményadási jogkörében hozott határozatokat részletesen indokolja."

45. §

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 105. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Az OBT bírósági vezető tagjai - ideértve a Kúria elnökét is - nem vehetnek részt az igazgatási tevékenységükkel kapcsolatos tanácskozásokon és határozatok meghozatalában."

46. §

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 106. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az OBT ülésén - akadályoztatása esetén -az igazságügyért felelős minisztert államtitkár, az OBH elnökét kivételesen indokolt esetben az OBH bíró elnökhelyettese, a legfőbb ügyészt legfőbb ügyész helyettes, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét elnökhelyettes, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökét elnökhelyettes helyettesíti. A Kúria elnöke az OBT ülésén nem helyettesíthető. A Kúria elnöke az OBT ülésén szavazati joggal nem rendelkezik."

47. §

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény a következő 108/A. és 108/B. §-sal egészül ki:
"108/A. §
(1) Az OBT az Alkotmánybírósághoz fordulhat jogorvoslatért, ha az OBH elnöke vagy a Kúria elnöke az OBT-vel szemben fennálló, törvényben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget. A jogorvoslati kérelmet a kötelezettség teljesítésére - jogszabály, vagy annak hiányában az OBT által - meghatározott határidő lejártától számított 15 napon belül kell előterjeszteni.
(2) Ha a jogorvoslati kérelem elkésett, azt az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja. A határidő elmulasztásának következményét nem lehet alkalmazni, ha az Alkotmánybíróságnak címzett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adták.
(3) Ha nincs helye a (2) bekezdés szerinti visszautasításnak, az Alkotmánybíróság a jogorvoslati kérelemről kilencven napon belül dönt.
(4) Ha az Alkotmánybíróság azt állapítja meg, hogy az OBT (1) bekezdés szerinti jogorvoslati kérelme megalapozott, határidő megadása mellett kötelezi az OBH elnökét, illetve a Kúria elnökét az OBT-vel szemben fennálló kötelezettsége teljesítésére.
(5) Ha az Alkotmánybíróság azt állapítja meg, hogy az OBT (1) bekezdés szerinti jogorvoslati kérelme nem megalapozott, az OBT jogorvoslati kérelmét elutasítja.
(6) Ha az OBT-vel szemben fennálló, törvényben meghatározott kötelezettség megszegését az OBT-nek a bíróságok központi igazgatásának felügyeletével és a bíróságok igazgatásában e törvény szerinti közreműködésével kapcsolatos, a hatáskörei, feladatai gyakorlásához szükséges dokumentumokba történő betekintési, adatok megismerési jogának nem teljesítése jelenti, és a kötelezettségszegést az OBH elnökén és a Kúria elnökén kívüli más személy vagy szervezet valósítja meg, az OBT az (1)-(5) bekezdés szerinti jogorvoslati jogát ezzel a személlyel vagy szervezettel szemben gyakorolhatja.
108/B. §
(1) Az OBH elnöke, illetve a Kúria elnöke az Alkotmánybírósághoz fordulhat jogorvoslatért, ha az OBT törvényben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget. A jogorvoslati kérelmet a kötelezettség teljesítésére jogszabály által meghatározott határidő lejártától számított 15 napon belül kell előterjeszteni.
(2) Ha a jogorvoslati kérelem elkésett, azt az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja. A határidő elmulasztásának következményét nem lehet alkalmazni, ha az Alkotmánybíróságnak címzett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adták.
(3) Ha nincs helye a (2) bekezdés szerinti visszautasításnak, az Alkotmánybíróság a jogorvoslati kérelemről kilencven napon belül dönt.
(4) Ha az Alkotmánybíróság azt állapítja meg, hogy az (1) bekezdés szerinti jogorvoslati kérelem megalapozott, határidő megadása mellett kötelezi az OBT-t a kötelezettsége teljesítésére.
(5) Ha az Alkotmánybíróság azt állapítja meg, hogy az (1) bekezdés szerinti jogorvoslati kérelem nem megalapozott, a jogorvoslati kérelmet elutasítja."

48. §

(1) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 110. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az OBT választott tagja ellen a tagsága ideje alatt folytatott tevékenysége vagy mulasztása miatt a tisztsége megszűnésétől számított 3 éven belül fegyelmi eljárást és bírói alkalmatlanságának megállapítása iránti eljárást az OBT kezdeményezhet."
(2) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 110. §-a a következő (3a)-(3c) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) Az OBT választott tagjának soron kívüli értékelést megalapozó vizsgálatára kizárólag az OBT hozzájárulásával kerülhet sor, kivéve, ha a vizsgálatot maga a bíró kérte.
(3b) Ha az OBT választott tagjának soron következő vizsgálata az OBT tagsága idejére esik, a vizsgálatra kizárólag a tagság megszűnését követően kerülhet sor.
(3c) Az OBT tag kizárólag hozzájárulásával rendelhető ki."
(3) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 110. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Az OBT tagja igazgatási feladattal történő megbízást vagy egyéb, díjazással járó tevékenységre való felkérést - az oktatási és tudományos tevékenységet kivéve - csak az OBT előzetes hozzájárulásával fogadhat el."

49. §

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 111. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az OBT választott bíró tagjának a tisztsége megszűnik:)
"g) ha
ga) a megválasztásakori bírósági szintre történő beosztása megváltozik és ennek következtében az adott szintet képviselő választott bírák száma a 91. § (1) bekezdésében meghatározottak szerinti számot meghaladja,
gb) a megválasztását követően bírósági vezetővé nevezik ki, vagy
gc) a megválasztásakori bírósági vezetői tisztségétől magasabb bírósági vezetői tisztségre nevezik ki."

50. §

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 112. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Az OBT tag részére az OBT tag javaslatára a beosztása szerinti szolgálati hely bíróságának elnöke a bíróság jogi végzettségű igazságügyi alkalmazottai közül egy fő segítőt jelöl ki, aki az OBT alkalmazottjaként OBT-vel áll szolgálati viszonyban és aki felett az OBT elnöke gyakorolja a munkáltatói jogkört. A bíróság elnöke a kijelölt igazságügyi alkalmazottat az egyéb feladatai alól mentesíti.
(5) Az OBT tagja igazgatási feladattal - az oktatási és tudományos tevékenységet kivéve - csak az OBT egyetértésével bízható meg."

51. §

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 113. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az OBT póttagja - a 91. § (1) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével - szavazási fordulónként, a kapott szavazatok sorrendjében lép a választott tag helyébe."

52. §

(1) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 114. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A Kúria elnökét az Országgyűlés a határozatlan időre kinevezett, legalább tíz éves bírói szolgálati viszonnyal rendelkező bírák közül választja az Alaptörvény 26. cikk (3) bekezdésében foglaltak szerint. A Kúria elnöke nem választható újra."
(2) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 114. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A Kúria elnökének megválasztása során a 67. § (1), (2a)-(2f) és (3), valamint (4) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell, a 67. § (2a)-(2f) bekezdését azzal az eltéréssel, hogy Fővárosi Törvényszék a nemperes eljárásban azt vizsgálja, hogy a jelentkező a Kúria elnökével szemben támasztott törvényi követelményeknek megfelel-e."
(3) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 114. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) Ha a Kúria elnökének megbízatása a 115. § (1) bekezdés b)-f) pontjában meghatározott okból szűnt meg, a köztársasági elnök 75 napon belül tesz javaslatot a Kúria elnökének személyére."

53. §

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 115. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Ha a Kúria elnökének megbízatása az (1) bekezdés a) pontja alapján szűnt meg, és a megbízatás megszűnéséig az Országgyűlés nem választott új elnököt, az elnöki jogköröket a Kúria leghosszabb ideje hivatalban lévő elnökhelyettese az új Kúria elnök megválasztásáig gyakorolja."

54. §

(1) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 123. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Az elnökhelyettes akadályoztatása esetén - ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve - az elnököt a leghosszabb bírói szolgálati jogviszonnyal rendelkező kollégiumvezető helyettesíti. A kollégiumvezetők akadályoztatása esetén - ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve - az elnököt a leghosszabb ideje tanácselnöki tisztséget viselő tanácselnök helyettesíti. Járásbíróság esetében az elnökhelyettes akadályoztatása esetén - ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve - az elnököt a leghosszabb bírói szolgálati jogviszonnyal rendelkező csoportvezető helyettesíti. Ha a járásbíróságon nincs csoportvezető vagy a csoportvezetők akadályoztatása esetén - ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve - az elnököt a leghosszabb idejű bírói szolgálati jogviszonnyal rendelkező bíró helyettesíti."
(2) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 123. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a Kúria elnökét akadályoztatása esetén - ide nem értve azt az esetet, ha a tisztség nincs betöltve - a Kúria elnöke által meghatározott rendben Kúria elnökhelyettesei helyettesítik. Ha a Kúria elnökének tisztsége nincs betöltve - a 115. § (4) bekezdése kivételével - a Kúria elnökét az az elnökhelyettes helyettesíti, aki a leghosszabb kúriai bírói szolgálati jogviszonnyal rendelkezik. A Kúria elnökhelyetteseinek akadályoztatása esetén -ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve - a Kúria elnökét a leghosszabb bírói szolgálati jogviszonnyal rendelkező kollégiumvezető helyettesíti. A kollégiumvezetők akadályoztatása esetén - ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve - a Kúria elnökét a leghosszabb ideje tanácselnöki tisztséget viselő tanácselnök helyettesíti."

55. §

(1) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 128. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A köztársasági elnök nevezi ki a Kúria elnökének javaslatára a Kúria elnökhelyetteseit. A Kúria elnökhelyettesévé az nevezhető ki, aki megfelel a 114. § (1) és (2) bekezdésében foglalt feltételeknek, valamint nem áll a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti hozzátartozói kapcsolatban a Kúria elnökével, illetve megfelel a függetlenség, a pártatlanság, a feddhetetlenség és az integritás követelményének."
(2) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 128. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A Kúria elnöke a Kúria elnökhelyettesi tisztségére pályázók névsorát és önéletrajzát megküldi az OBT-nek a pályázók törvényi feltételeknek, valamint a függetlenség, a pártatlanság, a feddhetetlenség és az integritás követelményének való megfelelősége tárgyában történő határozat meghozatala érdekében. Az OBT személyes meghallgatást tarthat. Az OBT határozatára és az azzal szembeni kifogásra a 67. § (2c)-(2f) bekezdését a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a kérelmező a pályázó,
b) a Fővárosi Törvényszék a nemperes eljárásban azt vizsgálja, hogy a pályázó a Kúria elnökhelyettesével szemben támasztott törvényi követelményeknek, valamint a függetlenség, a pártatlanság, a feddhetetlenség és az integritás szempontjainak megfelel-e,
c) ha a Fővárosi Törvényszék megállapítja, hogy a kérelmező megfelel a b) pont szerinti követelményeknek, erre vonatkozó végzését a kérelmezővel, az OBT-vel és a Kúria elnökével közli.
(1b) A Kúria teljes ülése arról a pályázóról nyilvánít véleményt és a Kúria elnöke annak a pályázónak a Kúria elnökhelyettesévé való kinevezésére tehet javaslatot, akinek az esetében az OBT határozatában vagy a Fővárosi Törvényszék végzésében megállapította, hogy megfelel az (1a) bekezdésében meghatározott követelményeknek."

56. §

(1) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 131. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pályázókról titkos szavazás útján véleményt nyilvánít:)
"a) a Kúria elnökhelyettese és kollégiumvezetője esetén a Kúria teljes ülése, a Kúria bírói tanácsa, illetve a Kúria valamennyi kollégiuma,"
(2) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 131. §-a a következő d) ponttal egészül ki:
(A pályázókról titkos szavazás útján véleményt nyilvánít:)
"d) a Kúria főtitkára esetén a Kúria bírói tanácsa, illetve a Kúria valamennyi kollégiuma,"

57. §

(1) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 132. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A kinevezésre jogosult a véleményező szerv javaslatát figyelembe véve hozza meg döntését. A kinevezésre jogosultat a véleményező szerv javaslata - a (4a) bekezdésben foglalt kivétellel - nem köti, azonban a javaslattól eltérő döntését írásban részletesen indokolni köteles."
(2) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 132. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
"(4a) A Kúria kollégiumvezetője, kollégiumvezető-helyettese, főtitkára, tanácselnöke esetében a véleményező szerv, illetve szervek javaslata köti a kinevezésre jogosult Kúria elnökét."
(3) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 132. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(5) Az OBH elnöke és - ha a véleményező szerv javaslata nem köti - a Kúria elnöke a véleményező szerv, kollégiumvezető esetében a véleményező szervek javaslatától eltérő döntése esetén az eltérés indokairól, a kinevezéssel egyidejűleg írásban tájékoztatja az OBT-t, és az OBT soron következő ülésén az indokait ismerteti. Az OBH elnökének és a Kúria elnökének az OBT részére történő írásbeli, és az OBT soron következő ülésén nyújtott szóbeli tájékoztatása - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - nem érinti a bírósági vezető kinevezését.
(6) Ha az OBH elnöke vagy - ha a véleményező szerv javaslata nem köti - a Kúria elnöke olyan pályázót kíván kinevezni, aki a véleményező szerv többségi támogatását nem nyerte el, a kinevezés előtt az OBH elnöke, illetve a Kúria elnöke beszerzi az OBT előzetes véleményét a pályázóról. A pályázó kinevezésére abban az esetben kerülhet sor, ha a kinevezéssel az OBT egyetért."

58. §

(1) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 133. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Eredménytelen a pályázat, ha a kinevezésre jogosult egyik pályázatot sem fogadja el. Ha a pályázat eredménytelen, új pályázatot kell kiírni az eredménytelenné nyilvánítást követő 15 napon belül."
(2) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 133. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Ha az OBH elnöke vagy a Kúria elnöke kinevezési jogosultsága alá tartozó tisztségre kiírt pályázaton legalább egy, a pályázati feltételeknek megfelelő, érvényes pályázatot benyújtó, a véleményező szerv, illetve véleményező szervek által támogatott pályázó részt vett, és az OBH elnöke vagy a Kúria elnöke a pályázatot eredménytelenné kívánja nyilvánítani, előzetesen be kell kérnie az OBT egyetértését, és az eredménytelenné nyilvánításra az OBT egyetértésével kerülhet sor."
(3) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 133. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az új pályázat eredménytelensége esetén a kinevezésre jogosult a bírósági vezetői állást - a bírósági elnöki és elnökhelyettesi bírósági vezetői állás kivételével - legfeljebb egy évre megbízás útján töltheti be."

59. §

(1) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 151. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bírói tanács)
"d) véleményezi a bíróság szervezeti és működési szabályzatát és - a (2) bekezdés b) pont bb) alpontjában foglalt kivétellel - ügyelosztási rendjét."
(2) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 151. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
"(2) A Kúria bírói tanácsa
a) véleményt nyilvánít a 131. § d) pontjában meghatározott bírósági vezető pályázatáról,
b) egyetértési jogot gyakorol
ba) bírónak a Kúriára való kirendelése tekintetében,
bb) a Kúria ügyelosztási rendje tekintetében."

60. §

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 155. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"155. §
(1) A kollégium
a) véleményt nyilvánít - a járásbírósági állásra benyújtott pályázat kivételével - a bírói álláspályázatokról,
b) részt vesz a bíró szakmai tevékenységének értékelésében,
c) véleményezi - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az ügyelosztási rendet,
d) véleményt nyilvánít a 131. § c) pontjában meghatározott vezetői álláspályázatokról és kezdeményezheti a bírósági vezető bírósági vezetői vizsgálatának elrendelését vagy felmentését, és
e) ellátja a törvény által meghatározott egyéb feladatokat.
(2) A Kúria kollégiuma egyetértési jogot gyakorol a Kúria ügyelosztási rendje tekintetében.
(3) A Kúriának a kirendelendő bíró ügyszakának megfelelő ügyszakú kollégiuma egyetértési jogot gyakorol a bírónak a Kúriára való kirendelése tekintetében."

61. §

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 175. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"175. §
E törvény 1-8. §-a, 12-15. §-a, II. Fejezete, 7-12. alcíme, 41/A. és 41/B. §-a, 13. alcíme, 45. §-a, V. Fejezete, Harmadik és Negyedik Része, X., XI. és XIII/A. Fejezete, továbbá 197-197/B. §-a, 197/D. §-a, 197/E. §-a, 197/F. §-a, 207. §-a és 209. §-a az Alaptörvény 25. cikk (6) és (8) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül."

62. §

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 63. alcíme a következő 197/F. §-sal egészül ki:
"197/F. §
(1) Az egyes igazságügyi tárgyú törvényeknek a magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervhez kapcsolódó módosításáról szóló 2023. évi ... törvény hatályba lépésekor működő OBT tagjai a soron következő OBT tagjainak megválasztása során újraválaszthatóak.
(2) Az egyes igazságügyi tárgyú törvényeknek a magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervhez kapcsolódó módosításáról szóló 2023. évi . törvénnyel módosított 89. § (2) bekezdése alapján az OBT az egyes igazságügyi tárgyú törvényeknek a magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervhez kapcsolódó módosításáról szóló 2023. évi . törvény hatálybalépését követő első ülésén megválasztja új elnökét és elnökhelyettesét, akik a megválasztásuk napjától töltik be ezt a tisztséget. Az új elnök és elnökhelyettes megválasztása napjáig az elnöki és elnökhelyettesi tisztséget az egyes igazságügyi tárgyú törvényeknek a magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervhez kapcsolódó módosításáról szóló 2023. évi . törvény hatálybalépésekor a tisztséget viselő soros elnök és elnökhelyettes tölti be.
(3) Az OBH az e törvény hatálybalépéstől számított 6 hónapos időtartamra az OBT működésével összefüggő titkársági és adminisztratív teendők ellátásához támogatást nyújt, és biztosítja a szükséges infrastruktúrát. Az OBH e törvény hatálybalépésétől számított legalább hat hónapos időtartamra közreműködik az OBT működését elősegítő feladatellátásban, és támogatást nyújt az OBT elnökének, illetve elnökhelyettesének e törvényben meghatározott feladatainak ellátásához.
(4) 2023-ra az OBT költségvetését 20%-kal megemelt összeggel kell meghatározni."

63. §

Hatályát veszti a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény
a) 103. § (3) bekezdés a) pontja,
b) 133. § (3) bekezdése.

4. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása

64. §

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 8. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem kell pályázatot kiírni)
"a) a 3. § (4) bekezdésében,"
(meghatározott esetben.)

65. §

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 14. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az igazságügyért felelős miniszter - az OBT egyetértésével megállapított - rendeletben határozza meg az (1)-(3) bekezdésben felsorolt szempontokhoz rendelhető pontszámot a bírói, a magasabb bírói álláshelyre benyújtott pályázat esetén. Magasabb bírói álláshelyre pályázó esetében az (1) és (3) bekezdésben foglaltak súlyozásakor az (1) bekezdés a) pontjában és a (3) bekezdés a) pontjában foglalt szempontnak kell kiemelt jelentőséget tulajdonítani. A pontszámok meghatározása során biztosítani kell a bírósági szervezetrendszeren belüli és kívüli pályázók esélyegyenlőségét. A rendelet előkészítése során az OBH elnöke által kialakított vélemény tekintetében az OBT egyetértési jogot gyakorol. Az OBH és az OBT véleményétől az igazságügyért felelős miniszter nem térhet el."

66. §

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 18. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Ha a pályázaton legalább egy, a pályázati feltételeknek megfelelő, érvényes pályázatot benyújtó, a bírói tanács rangsorában szereplő pályázó részt vett, és az OBH elnöke a pályázatot eredménytelenné kívánja nyilvánítani, előzetesen be kell kérnie az OBT egyetértését, és az eredménytelenné nyilvánításra az OBT egyetértésével kerülhet sor."

67. §

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az (1) bekezdés a) pontjában és b) pont ba)-bc) alpontjában megjelölt érvénytelenségi okok esetén az eredménytelenné nyilvánítást követő 15 napon belül új pályázatot kell kiírni."

68. §

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 27. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetekben a bíró beosztásához a bíró hozzájárulása szükséges, továbbá a bírónak a Kúriára történő beosztásához az OBT egyetértése is szükséges."

69. §

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 27/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az (1) bekezdés szerinti szervhez (a továbbiakban: érintett szerv) történő beosztást a bíró kérelmére az érintett szerv vezetője - az ügyészség esetén a legfőbb ügyész - kezdeményezheti. A beosztáshoz a bíró felett munkáltatói jogkört gyakorló bíróság elnökének, valamint az OBT-nek az egyetértése szükséges."

70. §

(1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 30. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az (1), (1a), (2) és (7) bekezdésben foglalt hatásköröket a Kúria bírái tekintetében a Kúria elnöke megfelelően gyakorolja."
(2) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 30. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
"(7a) Ha az OBH elnöke vagy a Kúria elnöke a kijelölést a bíró hozzájárulása nélkül kívánja megszüntetni, előzetesen be kell kérnie az OBT egyetértését, és a megszüntetésre az OBT egyetértésével kerülhet sor."

71. §

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 32. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Ha a bírót az OBH elnöke kívánja kirendelni, előzetesen be kell kérnie az OBT egyetértését, és a kirendelésre az OBT egyetértésével kerülhet sor.
(1b) Ha az OBH elnöke a bírót a Kúriára kívánja kirendelni, az OBT (1a) bekezdés szerinti egyetértésének kikérését megelőzően be kell kérnie a Kúria bírói tanácsa, valamint a Kúriának a kirendelendő bíró ügyszakának megfelelő ügyszakú kollégiuma egyetértését, és a kirendelésre a bírói tanács és a kollégium, valamint az OBT egyetértésével kerülhet sor."

72. §

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A bírák nem lehetnek tagjai pártnak, és politikai tevékenységet nem folytathatnak. Nem minősül politikai tevékenységnek a jogállamisággal, joggal, jogrendszerrel, emberi jogokkal, bírósági igazgatással vagy bírói függetlenséggel kapcsolatos véleménynyilvánítás, amelyekkel kapcsolatban a bíró szabadon véleményt nyilváníthat, különösen publikálhat, előadást tarthat és oktathat."

73. §

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 45. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az OBH elnöke az (1) bekezdés szerinti képzés rendszerének szabályait az OBT egyetértésével kiadott szabályzatban, továbbá az (1) bekezdés szerinti képzési kötelezettség teljesítésének szabályait szabályzatban határozza meg."

74. §

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 58. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A hivatali beosztás megszűnését követően a bírót tényleges bírói álláshelyre kell beosztani, illetve kinevezni a bíró hivatali tevékenységét megelőző vagy azzal azonos szintű, lehetőleg a bíró lakóhelye szerinti szolgálati helyre."

75. §

(1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 173. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A járásbírósági bíró, a törvényszéki bíró, az OBT bírája, az ítélőtábla bírája, a Kúria bírája beosztási pótlékra jogosult."
(2) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 173. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A beosztási pótlék összege a bírói illetményalap összegének)
"b) a törvényszéki bírónál és az OBT bírájánál 40,"
(százaléka.)

76. §

(1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 189. § (1) bekezdés h)-j) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A bíró részére a bíróságok éves költségvetésében biztosított előirányzatoktól függően, a cafetéria-rendszeren kívül egyéb juttatások adhatók, így különösen:)
"h) kiemelkedő teljesítményéért és feladatainak eredményes ellátásáért jutalom,
i) hosszú bírói szolgálati viszony esetén megtakarítás jellegű életbiztosítás kötése,
j) a helyi munkába járás támogatása,"
(2) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 189. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(A bíró részére a bíróságok éves költségvetésében biztosított előirányzatoktól függően, a cafetéria-rendszeren kívül egyéb juttatások adhatók, így különösen:)
"k) kezességvállalással vagy kedvezményes kölcsönnel gépkocsi-vásárlás támogatása."
(3) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 189. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott juttatások mértékét és részletes feltételeit - ideértve a juttatások odaítélésének feltételeit is - az OBH elnöke az érdek-képviseleti szervekkel együttműködve, valamint az OBT egyetértésével, szabályzatban állapítja meg."

77. §

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény a következő 232/X. §-sal egészül ki:
"232/X. §
(1) E törvénynek az egyes igazságügyi tárgyú törvényeknek a magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervhez kapcsolódó módosításáról szóló 2023. évi . törvénnyel módosított rendelkezései nem érintik az egyes igazságügyi tárgyú törvényeknek a magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervhez kapcsolódó módosításáról szóló 2023. évi . törvény hatályba lépésének napjáig hatályos rendelkezések alapján bíróvá kinevezett alkotmánybíró bírói kinevezését. E bíró szolgálati viszonya szünetel a kinevezéstől az Alkotmánybíróságban betöltött tagsága megszűnéséig. A szolgálati viszony szünetelését követően az Alkotmánybíróságon dolgozó alkotmánybírók, akik már kérték bírói kinevezésüket, a lakóhelyük szerint illetékes járásbíróságra kerülnek beosztásra. Amennyiben alkotmánybíróvá válásuk előtt bírók voltak, korábbi szolgálati helyükre kerülnek beosztásra. Ha e bíró a bírói szolgálati viszony szünetelése alatt betölti az Alaptörvény 26. cikk (2) bekezdése szerinti általános öregségi nyugdíjkorhatárt, a felmentésére vonatkozó javaslatot - az OBH elnökének egyidejű értesítése mellett - az Alkotmánybíróság elnöke terjeszti a köztársasági elnök elé. Az előterjesztésben meg kell jelölni a felmentés jogcímét és a megszűnés időpontját.
(2) Az egyes igazságügyi tárgyú törvényeknek a magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervhez kapcsolódó módosításáról szóló 2023. évi ... törvény hatályba lépésének napjáig hatályos rendelkezések alapján beosztott bíró jogállását az e törvény hatályba lépése után megválasztott OBT felülvizsgálja."

78. §

Hatályát veszti a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény
a) 3. § (4a) bekezdése,
b) 88. § (1a) bekezdés b) pontja,
c) 88. § (3) bekezdése.

5. Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény módosítása

79. §

Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 1. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az ügyészség együttműködik az Európai Ügyészséggel az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel, különösen a csalás, a korrupció, a pénzmosás, határokon átnyúló héacsalás kapcsolatos nyomozással, a vádhatósági eljárások lefolytatásával és az elkövetők bíróság elé állításával kapcsolatban."

80. §

Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 2. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az 1. § szerinti feladatok teljesítése érdekében az ügyészség)
"l) teljesíti Magyarországnak az Eurojustban, illetve az Európai Ügyészségben való részvételével kapcsolatos feladatokat,"

81. §

(1) Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 11. § (2) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A legfőbb ügyész)
"j) a Kúria előtti eljárásban a bíróságok ítélkezési gyakorlatának egységesítése érdekében jogkérdésben, a közérdeket képviselve, saját kezdeményezésére, vagy bármely fél kérelmére kifejtheti, a Kúria felhívására kifejti szakmai véleményét akkor is, ha az ügyész az eljárásban nem vesz részt. A legfőbb ügyész véleményét, amely a Kúriát nem köti, az eljárásban részt vevő felekkel közölni kell,"
(2) Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 11. § (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(A legfőbb ügyész)
"k) az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő, továbbá az európai uniós pályázatokhoz és támogatásokhoz kapcsolódó, valamint az 1. § (3) bekezdésében meghatározott speciális bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásokban, ideértve továbbá a magyar közpénzek felhasználásával, a magyar közbeszerzési eljárásokat érintő és a magyar költségvetés felhasználásával kapcsolatos közhatalmi és hivatali bűncselekmények miatti ügyeket is - félévente, tematikusan szerkesztett, minden konkrét ügyet részletesen értékelő, az abban tett intézkedéseket indoklással konkrétan bemutató, az érdemi szakmai álláspontját egyértelműen megfogalmazó, írásban benyújtott jelentésben három havonta tájékoztatja az Országgyűlés igazságügyi kérdésekkel foglalkozó bizottságát."
(3) Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 11. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Az Országgyűlés igazságügyi kérdésekkel foglalkozó bizottsága az (1) bekezdés k) pont szerinti jelentést annak benyújtását követő 10 munkanapon belül megtárgyalja, és tagjai kétharmadának szavazatával dönt annak elfogadásáról. Ha a bizottság a jelentést nem fogadja el, azt a bizottság döntését követő ülésén az Országgyűlés megtárgyalja, és a jelenlévő képviselők 4/5-ének szavazatával határoz annak elfogadásáról."

82. §

Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az ügyészek a legfőbb ügyésznek alárendelten működnek, számukra utasítást csak a legfőbb ügyész és a felettes ügyész adhat. Egyedi ügyben a váddal való rendelkezés körében az eljáró ügyész nem utasítható."

83. §

(1) Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A felettes ügyész az alárendelt ügyészeket utasíthatja, tőlük bármely ügy elintézését saját hatáskörébe vonhatja, illetve az ügy elintézésére más - alárendelt - ügyészt jelölhet ki, feltéve, hogy az ügy elvonásának, illetve a kijelölésnek az elmaradása az ügyészség feladat- és hatáskörének az ellátását veszélyeztetné."
(2) Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 13. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Az ügy saját hatáskörbe vonása, illetve az ügy elintézésére más ügyész kijelölése csak írásban, az egyenlő bánásmód követelményének a megtartásával történhet. Az ügy saját hatáskörbe vonását és a kijelölést tényszerűen meg kell indokolni. Ha a felettes ügyész az ügyet az ügyészség feladat és hatáskörének ellátását veszélyeztető helyzet fennállásának a hiányában vonja el, vagy jelöl ki másik ügyészt, ezt az ügyészségi szolgálati viszonyból eredő lényeges kötelezettsége szándékos és jelentős mértékű megszegésének kell tekinteni."

84. §

Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 25/F. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Az ügyészség a titkos információgyűjtés elrendeléséről, valamint a leplezett eszközök alkalmazásáról rendszeresen tájékoztatja az Országgyűlés nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó bizottságát."

85. §

Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 31. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Az adattörlési eljárásról olyan feljegyzést kell készíteni, ami nem selejtezhető, és ami tartalmazza az adattörlés valós és okszerű indokát."

6. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosítása

86. §

A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az ügyészi tanács véleményt nyilvánít az ügyész kinevezését (magasabb munkakörbe helyezését) és felmentését, továbbá egyéb olyan kérdést illetően, amelyben a munkáltatói jogkör gyakorlója a véleményét kéri, vagy a véleményének kikérését e törvény, illetve a legfőbb ügyész elrendeli."

87. §

A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény a következő 7/A. §-sal egészül ki:
"7/A. §
(1) A fegyelmi jogkör gyakorlója az ügyészi tanács.
(2) A fegyelmi jogkör gyakorlására az az ügyészi tanács illetékes, ahol a fegyelmi üggyel érintett ügyész szolgálati helye van."

88. §

A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 8. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A Legfőbb Ügyészségen működő ügyészi tanácsba az Országgyűlésben frakcióval rendelkező ellenzéki pártok további egy-egy szavazati joggal bíró főt delegálnak, aki jogi egyetemi végzettséggel rendelkezik."

89. §

A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 11. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:
"(4b) Nem választható meg legfőbb ügyésznek, aki
a) a legfőbb ügyészi tisztséget már betöltötte,
b) a választást megelőző négy évben állami vezető, országgyűlési képviselő vagy az Európai Parlament tagja volt,
c) nem vett részt a 13/A. § szerinti pályázaton."

90. §

A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény a következő 13/A. §-sal egészül ki:
"13/A. §
(1) A köztársasági elnök a legfőbb ügyész megbízatási idejének megszűnését legfeljebb százhúsz, de legalább kilencven nappal megelőzően, illetve a legfőbb ügyész megbízatásának egyéb okból való megszűnését követő harminc napon belül nyilvános pályázatot ír ki a legfőbb ügyészi megbízatás betöltésére.
(2) A pályázati felhívásnak a pályázat elnyeréséhez szükséges valamennyi feltételt és a pályázat elbírálásának határidejét tartalmaznia kell. Jogszabályban nem szereplő pályázati feltétel nem írható elő. A pályázati felhívást a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben és a köztársasági elnök hivatalának honlapján kell közzétenni. A pályázat benyújtására meghatározott idő a Hivatalos Értesítőben való közzétételtől számítva tíz napnál rövidebb nem lehet.
(3) A pályázatokat a köztársasági elnök hivatalának honlapján a benyújtási határidőt követő három munkanapon belül közzé kell tenni.
(4) A benyújtási határidőt követő harminc napon belül a pályázókat meghallgatja, és a pályázatokat véleményezi
a) a Legfőbb Ügyészség összügyészi értekezlete,
b) a fellebbviteli főügyészségek és a főügyészségek ügyészi tanácsainak együttes ülése,
c) az Országgyűlés igazságügyi kérdésekben feladatkörrel rendelkező bizottsága.
(5) A benyújtási határidőt követő harminc napon belül a pályázatokat véleményezhetik az igazságügyi kérdésekben feladatkörrel rendelkező köztestületek, az alapvető jogok védelmével foglalkozó civil szervezetek és a Magyar Tudományos Akadémia jogtudományokkal foglalkozó képviselői. A véleményt a köztársasági elnöknek kell megküldeni.
(6) A (4) bekezdésben meghatározott meghallgatások jegyzőkönyveit és a pályázatokról alkotott véleményeket a köztársasági elnök hivatala három munkanapon belül a honlapján közzéteszi."

91. §

A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha a legfőbb ügyész megbízatása az (1) bekezdés a) pontja alapján szűnt meg, a legfőbb ügyészi jogköröket az új legfőbb ügyész megbízatása kezdetéig a leghosszabb ideje hivatalban lévő legfőbb-ügyész helyettes gyakorolja."

92. §

(1) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A megbízatási időtartam leteltét követő nappal a volt legfőbb ügyészt - ha ehhez hozzájárul -más ügyészi munkakörbe kell áthelyezni. Ha a volt legfőbb ügyész az áthelyezéséhez nem járul hozzá, ügyészségi szolgálati viszonya a megbízatási időtartam leteltének az időpontjában megszűnik."
(2) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 23. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(9) A 22. § (1) bekezdés d)-j) pontjaiban meghatározott esetekben a legfőbb ügyész ügyészségi szolgálati viszonya is megszűnik."

93. §

(1) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 86. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A fegyelmi eljárást az ügyészi tanács (a továbbiakban: fegyelmi jogkör gyakorlója) indokolt írásbeli határozattal rendeli el. A határozatot a fegyelmi eljárás alá vont ügyésznek kézbesíteni kell. A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye."
(2) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 86. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A fegyelmi eljárás során az ügyészi tanács akkor határozatképes, ha az ülésén a tagok több mint fele részt vesz. Az ügyészi tanács az eljárás elrendeléséről szóló döntését szótöbbséggel hozza, a döntés során ülést vezető elnök csak abban az esetben szavaz, ha az ügyészi tanács többi tagja között szavazategyenlőség alakult ki."

94. §

(1) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 92. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Fegyelmi jogkör gyakorlásában nem vehet részt az ügyészi tanácsnak az a tagja, akitől az eljárásban való elfogulatlan részvétel nem várható el. Fegyelmi biztosként és jegyzőkönyvvezetőként nem járhat el az, aki az eljárás alá vont ügyész hozzátartozója [155. § (1) bekezdés] vagy akitől az eljárásban való elfogulatlan részvétel nem várható el."
(2) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 92. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az ügyészi tanács tagjával szemben a fegyelmi jogkör gyakorlása során bejelentett elfogultsági kifogást az ügyészi tanács bírálja el. Az elfogultsági kifogásnak helyt adó döntést az ügyészi tanács a jelen lévő tagok kétharmadának a szavazatával hozhat. A szavazásban az ügyészi tanács kifogással érintett tagja nem vesz részt."

95. §

A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 94. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A fegyelmi eljárásban hozott fegyelmi büntetést kiszabó vagy az eljárást megszüntető határozat ellen az eljárás alá vont ügyész és képviselője a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bírósághoz fordulhat."

96. §

A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 96. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A fegyelmi büntetés hatálya alól az arra érdemes ügyészt kérelmére a fegyelmi jogkörtgyakorló a jelen lévő tagok többségével hozott döntésével mentesítheti, ha a büntetés időbeli hatályának fele eltelt, feltéve, hogy az ügyész újabb fegyelmi büntetésben nem részesült. Az eljárást kezdeményezheti
a) a legfőbb ügyész - a legfőbb ügyészségi főosztályi szervezetbe tartozó osztályvezető ügyész kivételével - a magasabb vezető állású ügyészek,
b) a legfőbb ügyész helyettes a titkárságán szolgálatot teljesítő ügyészek,
c) a főosztályvezető ügyész a vezetése alatt álló főosztály a) pontban nem említett ügyészei felett,
d) a főosztályi szervezetbe nem tartozó legfőbb ügyészségi osztályvezető ügyész a vezetése alatt álló osztály ügyészei,
e) a fellebbviteli főügyész a vezetése alatt álló fellebbviteli főügyészség a) pontban nem említett ügyészei,
f) a főügyész a vezetése alatt álló főügyészség a) pontban nem említett ügyészei és a főügyészség alá rendelt járási ügyészségek ügyészei fegyelmi büntetés alóli mentesítésére."

97. §

A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény a következő 165/X. §-sal egészül ki:
"165/X. §
(1) E törvénynek a korrupció megelőzése érdekében az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény és a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosításáról szóló törvény (a továbbiakban: Módtv.) által megállapított 85. § (1) bekezdését, 86. § (1) bekezdését, 92. § (1), (3) és (4) bekezdését, 94. §-át és 96. § (4) bekezdését a Módtv. hatálybalépését követően indult fegyelmi eljárásokban kell alkalmazni.
(2) A legfőbb ügyész - Magyarországnak az Európai Ügyészséghez történő csatlakozásáig - soron kívül kezdeményezi az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények kivizsgálását és azok elkövetőinek büntetőeljárás alá vonását. Ennek keretében szorosan együttműködik az Eurojusttal és az Europollal."

98. §

Hatályát veszti a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 94. § (2) és (3) bekezdése.

7. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosítása

99. §

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 54. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény, illetve az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmény esetén pótmagánvádlóként léphet fel az Integritás Hatóság."

100. §

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 490. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezéséről, illetve az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére irányuló indítvány elutasításáról hozott végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. A bíró előzetes döntéshozatal kezdeményezési joga nem korlátozható, minden ezzel ellentétes rendelkezés érvénytelen."

8. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény módosítása

101. §

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"6. §
(1) Az alapítvány ügyvezetését legfeljebb öt természetes személyből álló kuratórium látja el.
(2) Az alapítvány esetében felügyelőbizottság kijelölése és annak működése, továbbá állandó könyvvizsgáló megbízása kötelező. A felügyelőbizottság legalább három természetes személyből áll, a felügyelőbizottság elnökét - az alapító okirat eltérő rendelkezése hiányában - a tagok maguk közül választják.
(3) A kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagsági helyekre a szenátus és a hallgatók képviselőiből álló bizottság (a továbbiakban: bizottság) tesz javaslatot. Az Alapítvány kuratóriuma és felügyelőbizottsága tagjává az válhat, aki a bizottság kétharmadának szavazatát megkapja. Az így megválasztott tag megbízatása 3 évre szól, a megbízatás lejártával egyszer újraválasztható."

102. §

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 15. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Ha az alapítvány közfeladataként felsőoktatási tevékenység is meghatározásra került, abban az esetben az alapítvány kuratóriuma és a felügyelőbizottság elnöke és tagjai nem folytathatnak politikai, illetőleg olyan jellegű tevékenységet, amely tisztségével egyébként összeegyeztethetetlen. Mindezekre figyelemmel a kuratórium és a felügyelőbizottság elnöke és tagjai a megbízatása megkezdését megelőző legalább 10 évben:
a) nem lehet országgyűlési, európai parlamenti vagy önkormányzati képviselő, polgármester, vagy a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó állami vezető,
b) nem lehet államigazgatási szervnél köztisztviselő, állami tisztviselő, kormánytisztviselő,
c) nem lehet a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat hivatásos vagy szerződéses állományú tagja, rendvédelmi szerv, az Országgyűlési Őrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja,
d) nem lehet az állam által alapított vagy tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság, továbbá az állam tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság legfőbb szervének, ügyvezetésének tagja, személyes közreműködője, képviselet ellátására jogosultja,
e) nem lehet médiatartalom-szolgáltató természetes személy, jogi személy, gazdasági társaság legfőbb szervének, ügyvezetésének tagja, személyes közreműködője, képviselet ellátására jogosultja, valamint nem lehet az a)-e) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója, illetve velük gazdasági érdekközösségben álló személy."

103. §

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény a következő 31/D. §-sal egészül ki:
"31/D. §
(1) E törvénynek a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény összeférhetetlenségi szabályok szigorítása érdekében történő módosításáról szóló 2023. évi . törvénnyel módosított 15. § (4) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi előírásokat az 1. melléklet szerinti felsőoktatási tevékenységet folytató alapítványoknak legkésőbb 2023. május 1. napjáig kell teljesíteni.
(2) Amennyiben az Alapítvány kuratóriuma tagja és a felügyelőbizottság elnöke és tagja nem felel meg a 15. §-ban foglalt összeférhetetlenségi szabályoknak, jogviszonya e törvény hatályba lépésének napjával megszűnik.
(3) A (2) bekezdés alapján megszűnt kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagsági helyekre a szenátus és a hallgatók képviselőiből álló bizottság tesz javaslatot. Az Alapítvány kuratóriuma és felügyelőbizottsága tagjává az válhat, aki a bizottság kétharmadának szavazatát megkapja."

104. §

Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

105. §

E törvény
a) 14-21. §-a az Alaptörvény 24. cikk (9) bekezdése alapján,
b) 22. §-a, 25. §-a és 26-63. §-a az Alaptörvény 25. cikk (6) bekezdése és az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése alapján,
c) 64-78. §-a az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése és az Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdése és az Alaptörvény 26. cikk (2) bekezdése alapján,
d) 79-98. §-a az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján,
e) 101-103. §-a az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján
sarkalatosnak minősül.

Általános indokolás

Magyarországon hosszú évek óta, lépésről lépésre bontotta le a jogállam kereteit a kormány, aminek hatására annyira meggyengült a jogállamisági keretrendszer, hogy az az Európai Unió részéről bizalmatlansági kérdéssé vált. Ez az egyik oka annak, hogy megindult Magyarországgal szemben a feltételességi mechanizmus. 2022. december 16-án hivatalosan is megállapodtak az uniós tagállamok kormányai két párhuzamosan futó, kétféle EU-s forrást érintő, és Magyarország számára egyaránt nagyon fontos ügyben:
1. a Covid-járvány utáni gazdasági helyreállítást segítő (5,8 milliárd eurós) magyar tervet jóváhagyták, de csak feltételekkel
2. a közös költségvetésből járó kohéziós támogatás egy részét (6,3 milliárd eurót) felfüggesztettek az úgynevezett feltételességi eljárás keretében. (2022. december 22-én a kohéziós támogatásokra vonatkozó partnerségi megállapodást is elfogadták.)
Mindez egyelőre azt jelenti, hogy Magyarország egyik alap pénzeit sem vesztette el végleg, a kifizetés azonban mindkét forrás esetén feltételekhez kötött.
Ahhoz, hogy ténylegesen hozzájussunk a helyreállítási alap pénzeihez, a kormánynak teljesítenie kell a Bizottság által lefektetett 27 elvárást vagy "szupermérföldkövet", melyek közül négy vonatkozik az igazságszolgáltatás megerősítésére.
A bíróságokkal kapcsolatban az Európai Bizottság megállapítja, hogy "a bírói függetlenség megítélése továbbra is átlagos a lakosság körében, míg a vállalatok körében alacsony." Az Európai Bizottság többek között azt szorgalmazza, hogy a kormány erősítse meg az Országos Bírói Tanács szerepét az Országos Bírósági Hivatal elnökére ruházott hatáskör hatékony ellensúlyozására. A legfontosabb bizottsági elvárások a következők:
1. saját szervezeti jogállást és költségvetést kell adni az OBT-nek, és lehetővé kell tenni, hogy bírósághoz vagy Alkotmánybírósághoz fordulhasson;
2. a bíróságok igazgatásával kapcsolatos valamennyi dokumentumhoz szabad hozzáférést kell biztosítani az OBT számára;
3. biztosítani kell, hogy az OBT egyetértése nélkül az OBH elnöke ne semmisíthessen meg bírói vagy bírósági vezetői pályázatokat és ne helyezhessen át bírókat egyik bíróságról egy másikra;
4. lehetővé kell tenni, hogy az OBT kötelező erejű véleményt mondjon az OBH elnöki és elnökhelyettesi tisztségeire pályázók alkalmasságáról;
5. lehetővé kell tenni, hogy az OBT kötelező erejű véleményt mondjon az egyes bíróságokon meghatározott bírói álláshelyek számáról.
Aggályosak a Bizottság szerint a Kúria elnökének megválasztására vonatkozó szabályok, amelyek az ország legfelsőbb bírósága feletti politikai befolyás kockázatát hordozzák magukban.
Az ügyelosztás területén sem oldódtak meg a már korábban is jelzett súlyos problémák. A Kúria ügyelosztási rendje például nem mondja meg, hogy az egyes tanácsokon belül kik lesznek azok a bírák, akik az adott perben ítélkezni fognak. Az ügyfelek sem ellenőrizhetik, hogy milyen szabályok alapján jelölték ki az ügyükben ítélkező bírókat. Ráadásul ezt az ügyelosztási rendet a Kúria elnöke egymaga állapíthatja meg. A Bizottság szerint erősebb jogköröket kellene adni a Kúrián belül a bírói testületeknek a kúriai elnök ellenőrzésére.
Aggasztó a kinevezések rendszere is a Kúrián. Továbbra sincs akadálya, hogy olyan bíró kerüljön annak az élére, aki egy percet sem dolgozott rendes bíróként korábban, ahogyan Varga Zs. András esetére is igaz. A rendes pályázati eljárásokat rendkívüli kirendelésekkel kerülik meg, de az is előfordul, hogy nem a szakmailag legfelkészültebb, hanem a politikai hátszéllel rendelkező jelölt kapja meg az állást: így került például Hajas Barnabás volt igazságügyi államtitkár a legmagasabb bíróság bírói székébe. A Bizottság azt ajánlja, szigorítsák a kúriai elnökké választás feltételeit, és a pályázaton kívüli kinevezések lehetőségét szüntessék meg a Kúrián.
Az egyes igazságügyi tárgyú törvényeknek a magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervhez kapcsolódó módosításáról szóló törvényjavaslatban szereplő jelen törvénymódosítások hat sarokkő köré csoportosíthatók. Elsőként, a módosítások megerősítik az Országos Bírói Tanács szerepét és hatásköreit az Országos Bírósági Hivatal elnöki hatáskörének ellensúlyozása érdekében. A bíróságok jelenlegi igazgatási modelljének kialakításakor a jogalkotó célja az volt, hogy az OBH elnökével és a közvetlen irányítása alatt álló OBH-val egy operatív, a problémákra azonnal reagálni tudó igazgatási vezetés álljon fel. Az Alaptörvényben tételezett struktúrában a bíróságok igazgatásáért egy független, Országgyűlés által megválasztott személy felelős és ezzel párhuzamosan egy szintén független, bírákból álló testület kontroll-funkciókat gyakorol. A Javaslat az OBT jogi személyiséggel való felruházása, a hatásköreinek védelmével kapcsolatos alkotmánybírósági út megnyitása, egyetértési és kötelező véleményadási jogköreinek kiterjesztése révén e rendszer további kiegyensúlyozását szolgálja. A módosítások másik fő iránya a Kúria, mint a legfőbb bírósági szerv működését érinti, megerősítve a bírói testületek szerepét az igazgatási döntések terén, fokozva az ügyelosztási rend transzparenciáját és kibővítve a Kúria elnökére vonatkozó követelményeket, döntéseit övező biztosítékokat. Harmadik elemként a módosítás kivezeti a jogrendszerből azt a lehetőséget, hogy a közhatalmat gyakorló szervek (hatóságok) alkotmányjogi panasszal fordulhassanak az Alkotmánybírósághoz. A módosítások negyedik csomópontja pedig tisztázza, hogy a magyar bíráknak az Európai Unió Bírósága elé történő, előzetes döntéshozatal iránti kérelem előterjesztésére vonatkozó, az uniós alapszerződésekből fakadó joga belső jogi eszközökkel nem korlátozható. A javaslat ötödik eleme az Európai Bizottság elvárásával összhangban a felsőoktatási alapítványok esetében szigorítja az összeférhetetlenségi szabályokat, és a kuratóriumokból, valamint a felügyelő bizottságokból kizárja az összes politikust, állami vezetőt, illetve a politikához kötődő egyéb megbízottakat, ezek családtagjait, valamint a velük gazdasági érdekközösségben lévő személyeket.
A javaslat hatodik része az ügyészségi törvények módosítását illetően a bizottság korrupcióval kapcsolatos megállapításaira reflektál. A Bizottság ugyanis úgy látja, hogy a közigazgatás legmagasabb szintjein továbbra is jelen van a kliensrendszer, a nepotizmus és a kivételezés kockázata. Ezt és a gazdasági és a politikai élet összefonódásának kockázatát az ellenőrzési mechanizmusok nem kezelik. A jelentésben először jelenik meg az a kritika, miszerint ha az OLAF eljárást indít egy projekttel kapcsolatban, a magyar kormány gyakran kivonja ezeket a projekteket az uniós finanszírozásból; továbbá hogy a kormány nem a korrupt kedvezményezettektől hajtja be a visszafizetendő uniós forrásokat, hanem a hazai költségvetésből állja. Kritika éri a legfőbb ügyész tevékenységét, aki egyszerűen nem hajlandó eljárást indítani a kormányközeli, fideszhez köthető korrupciós ügyek kivizsgálása, az elkövetők megtalálása és felelősségre vonása érdekében.
A melléklet az igazságszolgáltatási reformot előíró komponensek mindegyike esetében kifejezetten rögzíti, hogy "a reform végrehajtását a helyreállítási és rezilienciaépítési terv szerinti első kifizetési kérelem benyújtása előtt, 2023 első negyedévében be kell fejezni". Ez azt feltételezi, hogy legkésőbb 2023. március 31-ig hatályba kell lépnie a reformokat tartalmazó szabályozásnak. A törvénymódosítást ugyan társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kormány, de annak Országgyűléshez történő benyújtása a mai napig nem történt meg.
Annak érdekében, hogy Magyarország teljesítse az Európai Bizottság jogállamisági elvárásait, hogy minél hamarabb hozzájusson a neki járó pénzekhez, a Demokratikus Koalíció a kormány helyett elkészítette és benyújtotta az igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságának és minőségének javítását, az ügyészségek függetlenségének és autonómiájának megteremtését, a korrupció elleni küzdelem fokozását, továbbá az erős fékek és ellensúlyok biztosítását célzó törvényjavaslatát.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

Részletes indokolás

1-13. §

A Javaslat szerinti módosítások alapján a jövőben az OBT jogi személyiséggel rendelkezik majd, és bővülnek a feladatai. E változások miatt egyrészt az OBT valamennyi tagját az OBT tagságból eredő feladatai ellátásában egy-egy jogi végzettségű igazságügyi alkalmazott segíti, akit az OBT tag részére az OBT tag beosztása szerinti szolgálati hely bíróságának elnöke jelöl ki az OBT tag szolgálati helyének bíróságának igazságügyi alkalmazottai közül. Ezen igazságügyi alkalmazottat a bíróság elnöke mentesíti az egyéb feladatai alól, azonban egyebekben a jogállását nem érinti ez a kijelölés. Ugyanakkor az OBT működését biztosító igazgatási feladatokat ellátó igazságügyi alkalmazottakból álló titkárság is segíti majd az OBT munkáját. Ezek az igazságügyi alkalmazottak az OBT alkalmazásában állnak és felettük a munkáltatói jogokat az OBT elnöke gyakorolja. Minderre figyelemmel a Javaslat módosítja az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) azon rendelkezéseit, amelyek módosítását az OBT-nél történő alkalmazás specialitásai igénylik.
A Javaslat kiegészíti az Iasz.-nak a javadalmazásra vonatkozó rendelkezéseit azokkal a szükséges sajátos rendelkezésekkel, amelyek az OBT alkalmazottai tekintetében indokoltak. Az OBT-vel szolgálati jogviszonyban álló igazságügyi alkalmazottak esetében a besorolás részletes szabályait az OBT határozatban határozza meg. Az OBT-nél dolgozó bírósági titkárt, bírósági fogalmazót, tisztviselőt és írnokot beosztási pótlék illeti meg, hasonlóan az OBH-nál és a Kúrián dolgozó igazságügyi alkalmazottakhoz. A címpótlékra való jogosultsághoz a cím, továbbá a főtanácsosi és tanácsosi cím adományozására az OBT alkalmazottainak tekintetében az OBT jogosult. Az egyéb juttatások részletes szabályait az OBT-vel szolgálati jogviszonyban álló igazságügyi alkalmazottak és közeli hozzátartozóik, valamint az OBT-vel szolgálati jogviszonyban állt nyugalmazott igazságügyi alkalmazottak és közeli hozzátartozóik tekintetében az OBT határozatban állapítja meg. Az Iasz. alapján adható juttatások, kedvezmények és elismerések részletes szabályait, valamint az Iasz. keretei között azok mértékét az OBT alkalmazottai tekintetében az OBT állapítja meg.

14-21. §

A javaslat módosítja az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztására vonatkozó szabályokat, melynek lényeges eleme, hogy az Országgyűlés paritásos bizottsága tesz javaslatot a jelöltek személyére, a legitimáció növelése érdekében megválasztásukhoz a képviselők négyötödének szavazata szükséges.
Az Alkotmánybíróság 22/2016. (XII. 5.) AB határozatában kimondta, hogy" az Alkotmánybíróság hatáskörei gyakorlása során, erre irányuló indítvány alapján vizsgálhatja, hogy az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdésén alapuló közös hatáskörgyakorlás sérti-e az emberi méltóságot, más alapvető jogot, vagy Magyarország szuverenitását, illetve történeti alkotmányán alapuló önazonosságát." A javaslat azonban törvényben rögzíti az uniós jog primátusát és expressis verbis kimondja, hogy az AB hatásköre nem terjed ki az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdésének vizsgálatára vagyis az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja felül az uniós jogot.
Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény módosításának "alkotmányosságát" csak az Alaptörvényben található eljárási szempontból vizsgálhatja meg. A javaslat értelmezi az eljárási szabályokat, lefektetve, hogy az alkotmányosság védelmi szintjének csökkenése is a vizsgálat körébe tartozik.
A javaslat szélesíti az Alkotmánybírósághoz fordulás jogát, miután lehetővé teszi, hogy bárki az Alkotmánybírósághoz forduljon, ha az érintettekre tekintettel elmaradhatna az eljárás kezdeményezése, s ennek következtében sérülne a közérdek.
Az Alkotmánybíróság megalakulás után számos olyan határozatot hozott, amely megerősítette a jogállamiságot. Miután megszűntették a korábbi határozatokra történő hivatkozás lehetőségét, a javaslat ismét lehetővé teszi ezt és kimondja, hogy az Alkotmánybíróságnak az alapértékekre, emberi jogokra és szabadságokra, továbbá alkotmányos intézményekre vonatkozó az Alaptörvény hatályba lépése előtt tett megállapításai továbbra is érvényesek maradnak.
A Javaslat kivezeti a jogrendszerből azt a lehetőséget, hogy a közhatalmat gyakorló szervek (hatóságok) alkotmányjogi panasszal fordulhassanak az Alkotmánybírósághoz. A Javaslat azt a lehetőséget is megszűnteti, hogy a jövőben az alkotmánybírók kérelmezhessék a bíróvá történő kinevezésüket.

22-63. §

A Javaslat alapján az OBT költségvetését maga határozza meg, és ennek megfelelőn a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvényben (a továbbiakban: Bszi.) is rögzítésre kerül, hogy a központi költségvetésről szóló törvény bíróságok fejezetén belül az OBT önálló címet alkot.
A javaslat szerint az OBH elnökét az Országgyűlés a határozatlan időre kinevezett, legalább 10 éves bírói szolgálati viszonnyal rendelkező és a (2) bekezdésben meghatározott további feltételeknek megfelelő bírák közül választja az Alaptörvény 25. cikk (6) bekezdésében foglaltak szerint. Az OBH elnöke nem választható újra. OBH elnökké az választható, aki legalább 6 évig bírósági vezetői (elnök, elnökhelyettes, kollégiumvezető, kollégiumvezető-helyettesi vagy csoportvezetői) tisztséget töltött be, és megfelel a függetlenség, a pártatlanság, a fedhetetlenség és az integritás követelményének.
A javaslat a bírói függetlenség alkotmányos elvének érvényesítése érdekében egyetértési jogot biztosít az OBT-nek a bírói álláspályázatok kiírásakor, a bírói álláshelyek betöltésekor, a bírói kinevezésekkor, felmentésekkor. A Javaslat az OBT egyetértési jogának törvényi alapjait teremti meg részben általánosan, részben kifejezetten a személyzeti területre vonatkoztatva. A Javaslat rendelkezései az OBT egyetértéséhez kötik a bírói szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos legfontosabb kérdéseket. E körbe tartozik a bírói szolgálati viszony keletkezése, a bírák kirendelése vagy áthelyezése (például a szabadalmi ügyekben eljáró bíró kinevezése, a pályaalkalmassági vizsgálatot elvégző testület szabályait illetően). A bírói álláshelyre kiírt pályázatot az OBH elnöke csak az OBT egyetértésével írhatja ki.
A Javaslat központi eleme a nemzetközi ajánlásokból fakadóan az, hogy ugyan a bírói pályázat elbírálója az OBH elnöke, de az OBT egyetértési jogot gyakorol a pályázat elbírálása során. A Javaslat a jövőben kizárja annak a lehetőségét, hogy a pályázat elbírálója megváltoztassa a pályázati rangsort. A bírói pályázat eredménytelenségéről az OBH elnöke a továbbiakban nem önállóan, hanem az OBT egyetértésével dönthet csak, mégpedig a korábbinál szűkebb körben. A pályázatot hangsúlyozottan csak a törvényben megjelölt valamely ok fennállása esetén lehet eredménytelennek nyilvánítani. A határozott idejű bírói szolgálati viszony meghosszabbításához is szükséges az OBT egyetértése.
Az OBT a személyzeti területen kötelező véleményt ad az OBH elnökének és a Kúria elnökének tisztségére jelentkező személy tisztséggel szemben támasztott törvényi követelményeknek való megfelelőségéről, valamint az OBH elnökhelyettesének és a Kúria elnökhelyettesének tisztségére pályázó személy tisztséggel szemben támasztott törvényi követelményeknek való megfelelőségéről, illetve a javaslat megteremti annak lehetőségét, hogy az OBT mérlegelhesse a jelölt függetlenségével, pártatlanságával, feddhetetlenségével és integritásával kapcsolatos körülmények érvényesülését. Egyetértési jogot gyakorol az OBH elnökének a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben foglaltak szerint a kijelölés bíró hozzájárulása nélküli megszüntetéséről szóló döntése, a bíró Kúriára és érintett szervhez történő beosztásáról szóló döntése, valamint a bíró kirendeléséről szóló döntése tekintetében. Egyetértési jogot gyakorol a Kúria elnökének a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben foglaltak szerint a kijelölés bíró hozzájárulása nélküli megszüntetéséről szóló döntése tekintetében. Egyetértési jogot gyakorol az OBH elnökének és a Kúria elnökének a bírói álláspályázatot eredménytelenné nyilvánító döntése tekintetében, ha a pályázaton legalább egy, a pályázati feltételeknek megfelelő, érvényes pályázatot benyújtó, a bírói tanács rangsorában szereplő pályázó részt vett. Egyetértési jogot gyakorol az OBH elnökének és a Kúria elnökének a bírósági vezetői pályázatot eredménytelenné nyilvánító döntése tekintetében, ha a pályázaton legalább egy, a pályázati feltételeknek megfelelő, érvényes pályázatot benyújtó, a véleményező szerv, illetve véleményező szervek által támogatott pályázó részt vett. Egyetértési jogot gyakorol a bírói álláspályázatok elbírálásának részletes szabályairól és a pályázati rangsor kialakítása során adható pontszámokról szóló igazságügyi miniszteri rendelet előkészítése során az OBH elnöke által kialakított vélemény tekintetében. Egyetértési jogot gyakorol a bíráknak és bírósági vezetőknek a bíróságok éves költségvetésében biztosított előirányzatoktól függően, a cafetéria-rendszeren kívül egyéb juttatások odaítélésének szabályai tekintetében.
Az OBT a képzés területén véleményezi a bírák képzési kötelezettsége teljesítésének szabályait, és egyetértési jogot gyakorol a bírák képzési rendszerének szabályai tekintetében. Szigorodnak a bírói kirendelés szabályai: egyrészt megjelenik annak az előírása, hogy mikor szükséges a kirendeléshez az OBT egyetértése, másrészt pedig a kirendelésre csak valós és okszerű esetben kerülhet sor, aminek bizonyítására viszont a kirendelő kötelezett. A nemzetközi ajánlásnak megfelelően a hatályos szabályozással ellentétben nem három-, hanem hatévente nyílik lehetőség legfeljebb egy évre a bíró kirendelésére a hozzájárulása nélkül kizárólag a bíróságok közötti ügyteher egyenletes elosztásának a biztosítása céljából. A bírói áthelyezés speciális eseteiben is szükséges az OBT egyetértése.
A Javaslat új jogorvoslati lehetőségeket vezet be azokra az esetekre, ha a bírósági igazgatást végző szervek között a hatáskörük gyakorlása során vitás helyzet merül fel.
Egyrészt az OBT az Alkotmánybírósághoz fordulhat jogorvoslatért, ha az OBH elnöke vagy a Kúria elnöke az OBT-vel szemben fennálló, törvényben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget. Másrészt az OBT szintén az Alkotmánybírósághoz fordulhat, ha az OBH elnökén és a Kúria elnökén kívüli más személy vagy szervezet valósítja meg a kötelezettségszegést azzal, hogy az OBT-nek a bíróságok központi igazgatásának felügyeletével és a bíróságok igazgatásában a Bszi. szerinti közreműködésével kapcsolatos, a hatáskörei, feladatai gyakorlásához szükséges dokumentumokba történő betekintési, adatok megismerési jogát nem teljesíti. Harmadrészt az OBH elnöke, illetve a Kúria elnöke fordulhat az Alkotmánybírósághoz jogorvoslatért, ha az OBT törvényben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget.
Mindegyik esetben a jogorvoslati kérelmet a kötelezettség teljesítésére rendelkezésre álló határidő lejártától számított 15 napon belül kell előterjeszteni. Ha elkésettség miatt az Alkotmánybíróság nem utasítja vissza érdemi vizsgálat nélkül a kérelmet, úgy annak tárgyában kilencven napon belül dönt. Ha az Alkotmánybíróság azt állapítja meg, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozott, határidő megadása mellett kötelezi a mulasztót a fennálló kötelezettsége teljesítésére.
A Javaslat a felhatalmazó rendelkezések módosításakor is kifejezésre juttatja az OBT egyetértési jogát. A Javaslat a nemzetközi ajánlásra figyelemmel a bírói előmenetellel összefüggésben tartalmaz rendelkezéseket.
A Javaslat a hatályos szabályokban foglaltakon túl további feltételeket határoz meg a Kúria elnökévé válása tekintetében.
A Kúria elnökével kapcsolatban van egy olyan elvárás is, hogy ne lehessen újraválasztani. Ennek eleget tesz a javaslat, mert benne van, hogy a Kúria elnöke nem újraválasztható, illetve kimondja, hogy ha a Kúria elnökének megbízatása megszűnéséig az Országgyűlés nem választott új elnököt, az elnöki jogköröket a Kúria leghosszabb ideje hivatalban lévő elnökhelyettese az új Kúria elnök megválasztásáig gyakorolja.
A Javaslat a Bszi. módosításával fokozza az ügyelosztási rend transzparenciáját. Ennek keretében előírásra kerül, hogy a jövőben a Kúria esetében az ügyelosztási rendet nem csak a bírói tanács és a kollégium véleményének ismeretében, hanem e testületek egyetértésének megfelelően határozza meg a Kúria elnöke. A Javaslat rendezi azt a kérdést is, hogy mi az eljárás, ha a bírói tanács és a kollégium véleménye e körben esetlegesen eltérő. Ekkor a szakmai testület, a kollégium véleményét kell irányadónak tekinteni. A Javaslat a fentiek mellett részletes törvényi szempont-rendszert ad arra vonatkozóan, hogy a Kúrián az ügyek elosztása során mely szempontoknak kell érvényesülniük.

64-78. §

A Javaslat a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) rendelkezési közül is hatályon kívül helyezi az azt biztosító szabályt, hogy az Alkotmánybíróság tagja kérelmezze a bíróvá történő kinevezését. A Javaslat ehhez kapcsolódó technikai pontosítást végez el.
Az igazságügyért felelős miniszter rendeletben határozza meg az egyes törvényi szempontokhoz rendelhető pontszámot a bírói, a magasabb bírói álláshelyre benyújtott pályázat esetén. E rendelet előkészítése során az OBH elnöke véleményt nyilvánít. Az OBH elnöke által kialakított vélemény tekintetében az OBT számára a Javaslat egyetértési jogot ad. A Javaslat szigorítja annak lehetőségét, hogy az OBH elnöke mely esetben nyilváníthatja eredménytelenné a bírói álláspályázatot. Ha a pályázaton legalább egy, a pályázati feltételeknek megfelelő, érvényes pályázatot benyújtó, a bírói tanács rangsorában szereplő pályázó részt vett, az OBH elnöke a pályázatot csak az OBT egyetértésével nyilváníthatja eredménytelenné. A Javaslat erősíti az OBT jogosítványait a tekintetben is, hogy a bírósnak az érintett szervhez és a Kúriához történő beosztott bírókénti beosztására az OBT egyetértése szükséges.
Ahhoz is az OBT egyetértése szükséges, hogy az OBH elnöke vagy a Kúria elnöke a bíró kijelölését (közigazgatási ügyekben vagy munkaügyi ügyekben való eljárásra kijelölés, egyes speciális büntető ügyekben való eljárásra kijelölés) a bíró hozzájárulása nélkül megszűntesse.
Ha a bírót az OBH elnöke kívánja kirendelni, azt szintén az OBT egyetértésével teheti meg. Kúriára történő kirendelés esetén emellett még Kúria bírói tanácsa, valamint a Kúriának a kirendelendő bíró ügyszakának megfelelő ügyszakú kollégiuma egyetértése is szükséges.
A Javaslat rendelkezik arról, hogy az OBH elnöke a képzés rendszerének szabályait az OBT egyetértésével kiadott szabályzatban határozza meg.
Az OBH-ba történő beosztás megszűnését követően a bírót tényleges bírói álláshelyre kell beosztani. A Javaslat alapján ez a tényleges bírói álláshely nem lehet magasabb szintű mint a bíró hivatali tevékenységét megelőző bírósági szint. Ez a szabály - utaló szabály alapján - érvényesül a Kúriára beosztott bíró és az érintett szervhez beosztott bíró beosztásának megszűnését követő tényleges bírói álláshelyre történő beosztás esetén is.
A Bjt. 189. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a bíró részére a bíróságok éves költségvetésében biztosított előirányzatoktól függően, a cafetéria-rendszeren kívül különösen milyen egyéb juttatások adhatók. A Javaslat ezen juttatások között nevesíti kiemelkedő teljesítményéért és a bíró feladatainak eredményes ellátásáért adható jutalmat. Egyben a Javaslat e körben is hatáskört biztosít az OBT-nek azzal, hogy a bíró részére a bíróságok éves költségvetésében biztosított előirányzatoktól függően adható juttatások, valamint a nyugállományú bíró pénzbeli és természetbeni lehetséges támogatásai esetében rögzíti, hogy a juttatások mértékét és részletes feltételeit - ideértve a juttatások odaítélésének feltételeit is - az OBH elnöke az érdek-képviseleti szervekkel együttműködve, valamint az OBT egyetértésével, szabályzatban állapítja meg.
A Javaslat megszűnteti azt a lehetőséget, hogy az Alkotmánybíróság tagjai kérjék bíróvá történő kinevezésüket. A Javaslat ehhez kapcsolódó, valamint a beosztott bírákra vonatkozó átmeneti rendelkezéseket tartalmaz. A Javaslat hatályon kívül helyezi a Bjt. 3. § (4a) bekezdése szerinti rendelkezést, amely alapján az Alkotmánybíróság tagjai kérhették a bíróvá történő kinevezésüket, továbbá hatályon kívül helyezi az ehhez kapcsolódó, a Bjt. 88. § (1a) bekezdés b) pontját, amelynek erre tekintettel okafogyottá vált.

79-98. §

A javaslat legfontosabb eleme az Európai ügyészséggel való együttműködés, ezért a javaslat kimondja, hogy az ügyészség együttműködik az Európai Ügyészséggel az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel, különösen a csalás, a korrupció, a pénzmosás, határokon átnyúló héacsalás kapcsolatos nyomozással, a vádhatósági eljárások lefolytatásával és az elkövetők bíróság elé állításával kapcsolatban. A módosítás alkotmányos alapját a Demokratikus Koalíció által korábban T/1298. számon benyújtott Alaptörvény tizenkettedik módosítása teremti meg.
A javaslat előírja, hogy az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő, továbbá az európai uniós pályázatokhoz és támogatásokhoz kapcsolódó, valamint az 1. § (3) bekezdésében meghatározott speciális bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásokkal kapcsolatban legalább három havonta a Legfőbb Ügyész beszámol az Országgyűlés Igazságügyi bizottságának, aki dönt a beszámoló elfogadásáról.
A Javaslat a legfőbb ügyészi megbízatási idejére - a hatalommegosztással és az Európai Bizottság véleményével összhangban álló - és megbízatásának a keletkeztetésére vonatkozó új szabályait fogalmazza meg, és a legfőbb ügyészi mandátum a jelenleginél nyitottabb, átláthatóbb, így demokratikusabb keletkezését teszi lehetővé. A Javaslat emellett a fegyelmi jogkör gyakorlását -ugyancsak garanciális indokok miatt - az ügyészi tanácsok feladat- és hatáskörébe utalja, ami ugyancsak jelentősen növeli az ügyészi szervezet működésének az átláthatóságát. Az ügyészség tevékenységének politikai befolyásolási eszköze a felettes ügyész utasításadási joga. A törvényjavaslat ezt a jogot korlátozza. A váddal való rendelkezés joga, azaz, hogy az ügyész emel-e vádat, vagy ellenkezőleg, ejti-e adott esetben a vádat, kizárólag az eljáró ügyészt illetheti meg.
A Javaslat az ügyelvonás esetére teremt olyan szabályokat, amelyek biztosítják e hatáskör jogszerű, bármilyen önkénytől mentes gyakorlását. Az ügyelvonásra csak írásban, az egyenlő bánásmód követelményének a megtartásával kerülhet sor. Az ügy saját hatáskörbe vonását és a kijelölést tényszerűen meg kell indokolni. Ha az ügy elvonására önkényesen kerül sor, mert nem áll fenn az ügyészség feladat- és hatáskörének ellátását veszélyeztető helyzet, ez a magatartás megalapozza a felettes ügyész fegyelmi felelősségét.
Az Ügyészségi törvény jelenleg nem tartalmaz elegendő garanciális rendelkezést a személyes adatok törlésére (iratselejtezésre) vonatkozóan, amit a Javaslat pótol. A javaslat előírja, hogy az ügyészség a titkos információgyűjtés elrendeléséről, valamint a leplezett eszközök alkalmazásáról rendszeresen tájékoztatja az Országgyűlés nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó bizottságát.
A Javaslat a nemzetközi ajánlásokkal összhangban garanciális okokból a legfőbb ügyésztől, illetve a felettes ügyészektől az ügyészek által választott ügyészi tanácsokhoz telepíti a fegyelmi jogkör gyakorlását.
A Javaslat a modernkori alkotmányosság hatalommegosztási követelményeivel összhangban rögzíti, hogy a legfőbb ügyészi mandátum nem élethossziglan szól, és annak elnyeréséhez nyílt pályázaton kell részt venni.
A Javaslat a legfőbb ügyész újraválasztásának a lehetőségét is kizárja. Emellett a Javaslat azt az abszurd helyzetet is megszünteti, amelyben a parlamenti kisebbség elérheti azt is, hogy a legfőbb ügyész a mandátuma lejártát követően is hivatalban maradjon, azáltal, hogy megakadályozza a legfőbb ügyész utódjának a megválasztását.
A Javaslat a nyilvános pályázat szabályrendszerét is tartalmazza, továbbá rögzíti a pályázatok véleményezésére, valamint a pályázók meghallgatására vonatkozó rendelkezéseket.
A Javaslat a nemzetközi ajánlásokkal összhangban garanciális okokból a legfőbb ügyésztől, illetve a felettes ügyészektől az ügyészek által választott ügyészi tanácsokhoz telepíti a fegyelmi jogkör gyakorlását. E rendelkezések garantálják a retorzió nélküli, önkénymentes fegyelmi jogkör gyakorlását a hierarchikusan szervezett ügyészi szervezeten belül.
A javaslat előírja, hogy a Legfőbb Ügyészségen működő ügyészi tanácsba az Országgyűlésben frakcióval rendelkező ellenzéki pártok további egy-egy szavazati joggal bíró főt delegálnak, aki állam- és jogtudományi egyetemi végzettséggel rendelkezik.
A Javaslat meghatározza az ügyészi tanács határozatképességére, döntései meghozatalára, a tanács tagjaira vonatkozó elfogultsági kifogás elintézésére, valamint a fegyelmi eljárásban hozott fegyelmi büntetést kiszabó vagy az eljárást megszüntető határozat elleni jogorvoslatra, valamint a büntetés hatálya alóli mentesítésre vonatkozó szabályrendszert.
A Javaslat átmeneti rendelkezésként a fegyelmi jogkör gyakorlására vonatkozó szabályokat csak a törvénymódosítás hatálybalépését követően indult fegyelmi eljárásokban rendeli alkalmazni.
A Javaslat tartalmazza a normakollízió elkerüléséhez szükséges hatályon kívül helyező rendelkezéseket.

99-100. §

A Javaslat a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosításával rögzíti, hogy az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezéséről, illetve az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére irányuló indítvány elutasításáról hozott végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Ezzel a Javaslat egyértelművé teszi, hogy a magyar bíráknak az Európai Unió Bírósága elé történő, előzetes döntéshozatal iránti kérelem előterjesztésére vonatkozó, az uniós alapszerződésekből fakadó joga belső jogi eszközökkel nincs korlátozva.
A Be. módosítás a korrupció elleni küzdelem jegyében kimondja, hogy a közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény, illetve az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmény esetén pótmagánvádlóként léphet fel az Integritás Hatóság. Ennek alkotmányos alapjait a Demokratikus Koalíció által korábban benyújtott az ügyészségi vádmonopóliummal kapcsolatos T/1404. számon benyújtott Alaptörvény módosítás teremtette meg.

101-103. §

Az EU pénzügyminiszterei 2022. december 15-én hozták meg azt a döntést, hogy befagyasztották a Magyarországnak 2021-2027 között járó támogatások csaknem egyharmadát. Ezzel együtt azt is utasításba adták, hogy az Unió nem köthet új pénzügyi megállapodást a 2021-es magyar törvény alapján létrehozott közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal. A tiltás a 2022. december 15. után elbírált pályázatokra vonatkozik, nem érinti az e dátum előtt vállalt kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó kifizetéseket, és a folyamatban lévő támogatásokat sem. A finanszírozást ideiglenes függesztette fel Brüsszel, és addig tarthat, amíg a magyarországi döntéshozók nem korrigálják a mulasztásokat.
Ezek az oktatási intézmények azért kerültek célkeresztbe, mert a modelljük nem biztosítja az átlátható kezelését a közösségi forrásoknak, valamint az indokok között szerepel, hogy az Orbánkormány továbbra is fideszes politikusok irányítása alatt tartja az alapítványi egyetemeket azáltal, hogy magas rangú politikai tisztségviselők kerülnek az alapítványok vezetőségébe. Magyarországon jelenleg 21 alapítványi egyetem működik, a Budapesti Gazdasági Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Magyar Táncművészeti Egyetem, az Állatorvostudományi Egyetem, a Moholy-Nagy
Művészeti Egyetem, a Semmelweis Egyetem, a Pannon Egyetem, a Soproni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Színház- és Filmművészeti Egyetem, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Dunaújvárosi Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a Neumann János Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Széchenyi István Egyetem, a Tokaj-Hegyalja Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem.
Az Európai Bizottság kimutatása szerint 2020-ban 22 622 magyar vett részt az Erasmus+ külföldi csereprogramjaiban a felsőoktatás, a szakképzés, az iskolai oktatás, a felnőttképzés területén, ezt pedig az EU 40,45 millió euróval támogatta. Ha ezeket korrigálja a kormány, akkor kaphatják meg újra ezeket a támogatásokat a kiszervezett egyetemek. A Demokratikus Koalíció szerint elfogadhatatlan, hogy fideszes kegyencek tobzódnak az Orbán kormány által lenyúlt egyetemek kuratóriumaiban és felügyelőbizottságiban és a privatizált egyetemek alapítványitól milliós fizetéseket visznek haza azok a politikai kinevezettek, akiket beültettek a készbe, miközben az egyetem, a hallgatók jelentős támogatásoktól, ösztöndíjlehetőségektől, rendkívül fontos csereprogramoktól esnek el. Félő, hogy ezek miatt egyre többen fognak külföldi egyetemeken továbbtanulni, illetve a külföldi diákok sem hazánk egyetemeit választják majd, valamint a versenyképességi rangsorban a magyar egyetemek még hátrébb fognak kerülni.
Az Európai Bizottság elvárásával összhangban a Demokratikus Koalíció által benyújtott törvényjavaslat a felsőoktatási alapítványok esetében szigorítja az összeférhetetlenségi szabályokat, és a kuratóriumokból, valamint a felügyelő bizottságokból kizárja az összes politikust, állami vezetőt, illetve a politikához kötődő egyéb megbízottakat, ezek családtagjait, valamint a velük gazdasági érdekközösségben lévő személyeket.
Az összeférhetetlenségi szabályok ugyanis a közbizalom megőrzésének egyik legfontosabb eszközei, de kiemelkedő szerepük van a hatalom megosztásának, az államhatalmi ágak elválasztásának biztosításában is. Kizárja az eltérő, vagy egymással hierarchikus, felügyeleti, ellenőrzési viszonyban álló hatalmi pozíciók egy kézben történő egyesülését, az elfogultságot és a személyi érdekeltség visszaélésszerű érvényesülését.
A fenti összeférhetetlenségi szabályok szerint a kuratórium és a felügyelőbizottság elnöke és tagjai esetében összeférhetetlen minden politikai tevékenység, amely a feladatainak ellátáshoz szükséges közbizalmat megingathatja. A javaslat emellett a kuratórium és a felügyelőbizottság tagjainak megválasztására vonatkozó szabályokat is tartalmazza, kimondja továbbá, hogy megbízatásuk maximum 3 évre szól, egy alkalommal újraválaszthatók.

104. §

Hatályba léptető rendelkezés.

105. §

Sarkalatossági záradék.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Megbízható forrás, szakértő munkatárs

adozona.hu