A szociális igazgatásró..." />

T/14119. számú törvényjavaslat indokolással - egyes törvényeknek az álláskeresők nyilvántartásában szereplő, munkaképtelenné vált személyek védelmében szükséges módosításáról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 54. §-a a következő (14c) bekezdéssel egészül ki:
"(14c) A 54. § (9) bekezdés d) pontjában meghatározott aktív munkahelykeresőnek az a személy tekinthető, aki 30 napon belül képes és kész munkába állni az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott megfelelő munkahelyen, vagy az önmaga által talált olyan munkahelyen, ahol a heti munkaidő eléri a legalább 16 órát."
A szociális igazgatásró...

T/14119. számú törvényjavaslat indokolással - egyes törvényeknek az álláskeresők nyilvántartásában szereplő, munkaképtelenné vált személyek védelmében szükséges módosításáról
2017. évi ... törvény egyes törvényeknek az álláskeresők nyilvántartásában szereplő, munkaképtelenné vált személyek védelmében szükséges módosításáról
1. §
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 54. §-a a következő (14c) bekezdéssel egészül ki:
"(14c) A 54. § (9) bekezdés d) pontjában meghatározott aktív munkahelykeresőnek az a személy tekinthető, aki 30 napon belül képes és kész munkába állni az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott megfelelő munkahelyen, vagy az önmaga által talált olyan munkahelyen, ahol a heti munkaidő eléri a legalább 16 órát."
2. §
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 33. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. A járási hivatal aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg annak az aktív korú személynek,]
"a) aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, aki legalább 40%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 40%-os mértéket, vagy"
[feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet nem folytat.]
3. §
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 36. §- a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
"(2b) A (9) bekezdés b) pontja alkalmazása során az eset egyéb körülményeitől függetlenül nem állapítható meg a nyilvántartásból való törlésnek a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személynek való felróhatósága akkor, ha e személy egészségügyi állapota miatt nem volt az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott megfelelő munkahelyen foglalkoztatható."
4. §
E törvény a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba, és a kihirdetését követő második hónap második napján hatályát veszti.
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A munkanélküliségi adatok csökkenése sajnos nem feltétlenül jár együtt a nyilvántartásból kikerülő emberek munkavállalásával. A csökkenő munkanélküliséget emberek "eltüntetésével" is el lehet érni. Ezt szolgálta egy tavaly nyári kormányhatározat is, amelyik elrendelte az egészségügyi okból nem foglalkoztatható álláskeresők nyilvántartásból való törlésének előkészítését.
Ha csak a számokat nézzük, ez a folyamat minden valószínűség szerint meg is indult. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 2015 és 2016 decembere között jócskán lecsökkent a segélyben részesülő álláskeresők száma: 114 ezerről 85 ezerre. És nem a közmunka szívta fel ezeket az embereket, a közmunkások száma ugyanis szintén csökkent a BM adatai szerint 230 ezerről 210 ezerre. Az, hogy a korábbi segélyezett emberek el tudtak volna helyezkedni, nem valószínű, hiszen ezt megelőzően még a közmunkaprogramba se tudták őket bevonni.
Több olyan esetről tudunk, ahol az álláskeresőt törlik a nyilvántartásból, majd a foglalkoztatást helyettesítő támogatástól is megfosztják. A munkaügyi hivatal arra hivatkozott, hogy nem aktív álláskereső, nem "képes és kész" rövid időn belül munkába állni, a járási hivatal pedig azért vonta meg a segélyt, mert az illetőt a munkaügyi hivatal "neki felróható okból" törölte a nyilvántartásból. Ez az eddigi gyakorlat alapvető és méltánytalan fordulatát jelenti.
Az LMP szerint nem ér semmit a teljes foglalkoztatottság akkor, ha az csak a statisztika világában létezik, és úgy érik el, hogy egyszerűen "eltüntetik" az embereket a rendszerből. Elfogadhatatlan az az embertelen gyakorlat, hogy egészségkárosodott embereket hagynak az út szélén, egyetlen jövedelemforrásuktól fosztva meg őket. Holott éppen azért kaptak segélyt, mert munkára alkalmatlanok voltak. Mi ezért törvényjavaslatot nyújtunk be, hogy a törvény egyértelműen fogalmazzon, és ne a kormány aktuális politikai érdekei szerint értelmezzék a szabályokat.
Jelen törvényjavaslat két ponton módosítaná a törvényt: egyrészt nem vonható meg a segélyt attól, akit azért törölnek a nyilvántartásból, mert egészségügyi állapota miatt nem foglalkoztatható, és ezt orvosi szakvélemény támasztja alá. A másik módosítás lejjebb szállítaná az egészségkárosodási támogatásra való jogosultság küszöbét. Mivel sokaknak az egészségkárosodása nem éri el az 50 százalékot, de 40 százalék fölötti egészségkárosodással már nem tudnak dolgozni, igényelhessék a támogatást. Ezek a módosítások garanciát jelentenének arra, hogy senki sem kerülhet ki a rendszerből, ha támogatásra szorul, mert munkaképtelen.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Jelenleg végrehajtási rendelet - az álláskeresőként való nyilvántartásba vételről, valamint a nyilvántartásból való törlésről szóló 2/2011. (I. 14.) NGM rendelet - állapítja meg az aktív munkahelykereső fogalmát, holott e rendelkezés az álláskeresési nyilvántartásba való felvétel, illetve az ehhez kapcsolódó támogatásra való jogosultság szempontjából kulcsfontosságú fogalom. A törvényi szabályozás zárttá tétele érdekében javaslom törvényi szintre emelni a definíciót.
A 2. §-hoz
A javaslat 50%-ról 40%-ra csökkenti az aktív korúak ellátására való jogosultság szempontjából figyelembe vett egészségkárosodás mértékét. Erre azért van szükség, mert a két érték közötti egészségkárosodással rendelkező személyek jellemzően abba a körbe tartoznak, akik - bár orvosi értelemben munkaképességük nem csökkent 67%-ot meghaladó mértékben - elhelyezkedni már nem tudnak.
A 3. §-hoz
A módosítás egyértelművé teszi, hogy nem vonható meg a foglalkoztatást helyettesítő támogatás attól, akit azért törölnek a nyilvántartásból, mert egészségügyi állapota miatt nem volt a felajánlott munkahelyen foglalkoztatható.
A 4. §-hoz
Hatálybaléptető rendelkezés.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.