adozona.hu
T/12732. számú törvényjavaslat indokolással - egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról
T/12732. számú törvényjavaslat indokolással - egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2016. évi CXLV. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) a következő 33. §-sal egészül ki:
"33. § A közfoglalkoztatott részére a tömegközlekedési eszköz igénybevételével felmerült indokolt helyközi utazási költséget - ideértve a lakóhelyétől az állami foglalkoztatási szervhez illetve a foglalkoztatóhoz történő oda- és visszautazást - meg kell téríteni, ha számára az állami foglalkoztatási szerv az 54. § (13) bekezdése s...
T/12732. számú törvényjavaslat indokolással - egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról
2016. évi CXLV. törvény egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról
1. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása
1. §
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) a következő 33. §-sal egészül ki:"33. § A közfoglalkoztatott részére a tömegközlekedési eszköz igénybevételével felmerült indokolt helyközi utazási költséget - ideértve a lakóhelyétől az állami foglalkoztatási szervhez illetve a foglalkoztatóhoz történő oda- és visszautazást - meg kell téríteni, ha számára az állami foglalkoztatási szerv az 54. § (13) bekezdése szerint munkát ajánl fel. Jogszabály az e §-ban felsorolt okokból felmerült, indokolt helyi utazási költségek megtérítéséről is rendelkezhet."
2. §
Az Flt. 39. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:"(5) A (6) bekezdés kivételével a Nemzeti Foglalkoztatási Alap külön előirányzataiból finanszírozott támogatások igénybevételének hirdetésével, közzétételével kapcsolatos kiadások, szakértői díjak, valamint a pénzeszközök visszakövetelésével, behajtásával kapcsolatban felmerülő díjak és költségek az adott előirányzatból elszámolhatók." (6) A (12) bekezdés d) pontjában meghatározott előirányzatból elszámolhatóak a támogatások nyújtásával, ellenőrzésével kapcsolatos kiadások, szakértői díjak, valamint a pénzeszközök visszakövetelésével, behajtásával kapcsolatban felmerülő díjak és költségek, a közfoglalkoztatási kiállítások rendezésével kapcsolatos kiadások, a közfoglalkoztatással összefüggő kutatások költségei, továbbá a támogatásokkal kapcsolatos nyilvántartás működtetéséhez szükséges informatikai fejlesztések költségei."
3. §
Az Flt. 54. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(13) A közfoglalkoztatott a közfoglalkoztatás időtartama alatt köteles elfogadni az állami foglalkoztatási szerv által részére felajánlott, 25. § (2) bekezdése szerinti megfelelő munkahelyet, valamint a részére felajánlott, 14. § (1) bekezdése szerinti képzést."
4. §
Az Flt. 60. §-a a következő (3)-(7) bekezdéssel egészül ki:"(3) Ez a törvény
a) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL. L.352.2013.12.24.1.o.),
b) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet (HL. L.352.2013.12.24.9.o.),
c) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL. L.187.2014.6.26.1.o.)
hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.
(4) A 16. §-ban meghatározott támogatás kizárólag a 651/2014/EU bizottsági rendelet I-II. fejezetében és 32-33. cikkében foglaltakkal összhangban nyújtható. Az igényelhető támogatás összegének meghatározásakor figyelembe kell venni a 651/2014/EU bizottsági rendelet 8. cikk (6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket.
(5) A 18. §-ban meghatározott munkahelyteremtés támogatása a 651/2014/EU bizottsági rendelet előírásaival összhangban nyújtható.
(6) A 14. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott személy képzésének támogatása, a 18. §-ban meghatározott munkahelymegőrzés támogatása, a 19/B. § meghatározott munkaerőpiaci program keretében nyújtandó bérköltség támogatás, valamint a nem az állami foglalkoztatási szerv által indított, 19/B. §-ban meghatározott munkaerőpiaci program támogatása az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikke szerinti csekély összegű (de minimis) támogatásoknak minősülnek. Csekély összegű támogatást kizárólag az 1407/2013/EU bizottsági rendelet előírásaival összhangban lehet nyújtani. Nem kell alkalmazni az 1407/2013/EU bizottsági rendeletben foglaltakat, ha a támogatást kérő költségvetési szerv, egyesület, alapítvány, közalapítvány, köztestület, nemzetiségi önkormányzat vagy nonprofit gazdasági társaság, amennyiben az általa végzett, támogatott tevékenység nem minősül gazdasági tevékenységnek.
(7) A 18. §-ban meghatározott munkahelymegőrzés támogatása, 19/B. § meghatározott munkaerőpiaci program keretében nyújtandó bérköltség támogatás, valamint a nem az állami foglalkoztatási szerv által indított, 19/B. §-ban meghatározott munkaerőpiaci program támogatása a 1408/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikke szerinti, mezőgazdasági termelőágazatban nyújtott csekély összegű támogatásként is nyújthatók. Mezőgazdasági termelőágazatban csekély összegű támogatást kizárólag az 1408/2013/EU bizottsági rendelet előírásaival összhangban lehet nyújtani. Nem kell alkalmazni az 1408/2013/EU bizottsági rendeletben foglaltakat, ha a támogatást kérő költségvetési szerv, egyesület, alapítvány, közalapítvány, köztestület, nemzetiségi önkormányzat vagy nonprofit gazdasági társaság, ha az általa végzett, támogatott tevékenység nem minősül gazdasági tevékenységnek."
5. §
Az Flt.a) 39/A. § (12) bekezdésében a "18. § (1) bekezdésében" szövegrész helyébe a "6/B. §-ában" szöveg,
b) 40. § (2) bekezdés a) pontjában a "és kutatások" szövegrész helyébe a " , kutatások és a foglalkoztatási, munkaügyi szakkiadvány kiadásának" szöveg,
c) 58. § (5) bekezdés k) pontjának nyitó szövegrészében a "munkanélküli járadékra" szövegrész helyébe az "álláskeresési járadékra" szöveg
lép.
6. §
Hatályát veszti az Flt.a) 39. § (3) bekezdés c) pontjában "az alap- és középfokú oktatási intézményben",
b) 58. § (5) bekezdés k) pont 1. alpontjában az " , illetőleg gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozást segítő ellátásban"
szövegrész.
2. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása
7. §
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 66. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A sérült, illetőleg a balesetet észlelő személy köteles a balesetet a munkát közvetlenül irányító személynek haladéktalanul jelenteni. Ha a sérült neki felróható okból ezen kötelezettségének nem tesz eleget, a baleset munkáltatói kivizsgálása során a sérültet terheli annak bizonyítása, hogy a baleset a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben történt."
8. §
Az Mvt. 68. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Ha a sérült a munkáltatónak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos intézkedését vagy mulasztását, továbbá ha az érintett munkavállaló a foglalkozási megbetegedés vagy a fokozott expozíciós eset kivizsgálásának elmulasztását sérelmezi, illetve ha a munkavállaló vitatja a sérülés súlyosságával kapcsolatos munkáltatói megállapítást, az 1. melléklet szerinti bejelentőlapon elektronikusan vagy egyéb úton a területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz fordulhat. A munkavállaló bejelentése alapján a munkavédelmi hatóság az eljárást hivatalból folytatja le. A munkavédelmi hatóság a foglalkozási megbetegedés gyanúját panaszoló vagy annak kivizsgálása elmulasztását sérelmező személyt a bejelentésre jogosult orvoshoz vagy a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szervhez irányítja."
9. §
Az Mvt. 70. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:"(5) A munkavédelmi érdekképviseletre, érdekegyeztetésre vonatkozó részletes előírásokat a 9. § (4) bekezdés hatálya alá tartozó honvédségi szervezetek és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat esetében más jogszabályban foglalt - így különösen a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény - előírásokkal összhangban kell meghatározni és alkalmazni."
10. §
Az Mvt. 83/B. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(8) A hatósági nyilvántartásban kezelt adatok a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, továbbá a közfoglalkoztatásért felelős miniszter részére kutatási célra egyedi azonosításra alkalmatlan módon térítésmentesen átadhatók és felhasználhatók."
11. §
Az Mvt. 83/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A munkavédelmi hatóság a hatósági eljárás lefolytatásához, továbbá a szakmai irányításért felelős szerv a feladatai ellátásához - különösen a munkabalesetek, a foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek kivizsgálásához, nyilvántartásához - szükséges okból és mértékben megismerheti és kezelheti az érintett munkavállalók - az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben meghatározott - személyazonosító és egészségügyi adatait, betekinthet a munkavállaló hatósági eljárás lefolytatásával kapcsolatos irataiba, kérheti azok bemutatását, azokról másolatot készíthet, továbbá a munkáltatót, illetve a munkavállalót adatközlésre hívhatja fel."
12. §
Az Mvt. 87. §-a az alábbi 1/I. és 1/J. pontokkal egészül ki:(E törvény alkalmazásában:)
"1/I. egyéni védőeszköz EU-megfelelőségi nyilatkozat: a gyártó írásbeli nyilatkozata, hogy az egyéni védőeszköz a mintának, illetve az egyéni védőeszközökről és a 89/686/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. március 9-i 2016/425 európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásainak megfelel.
1/J. egyéni védőeszköz EU típustanúsítvány: a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló törvényben meghatározott bejelentett szervezet által kiadott dokumentum annak igazolására, hogy a védőeszköz a mintán elvégzett EU típusvizsgálat alapján megfelel az egyéni védőeszközökről és a 89/686/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. március 9-i 2016/425 európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásainak."
13. §
(1) Az Mvt. 88. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Felhatalmazást kap a feladatkörében érintett miniszter, hogy)
"c) rendeletben határozza meg a honvédségi szervezeteknél, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területen honvédelmi érdeket is szolgáló telepített munkahelyen, illetve ideiglenes építési munkahelyen, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál, valamint azon gazdasági társaságoknál, amelyeknél a tulajdonosi jog gyakorlója a honvédelemért felelős miniszter, a munkavégzésre irányuló jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a kormányzati szolgálati jogviszony, a közszolgálati jogviszony, valamint a szolgálati viszony keretében kifejtett munkatevékenységre vonatkozó, e törvényben meghatározottaktól eltérő munkavédelmi követelményeket, az eljárási szabályokat, a tevékenységek veszélyességi osztályba sorolását, továbbá a hatósági ellenőrzési irányelv kiadása és a hatósági tevékenység tapasztalatairól való beszámolás rendjét, a munkavédelmi érdekképviseletre, érdekegyeztetésre, valamint a balesetek, a foglalkozási megbetegedések és a fokozott expozíciós esetek bejelentésére, kivizsgálására és minősítésére vonatkozó szabályokat."
(2) Az Mvt. 88. § (4) bekezdés a) pont aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg)
"aa) az egyéni védőeszközök egészségvédelmi és biztonsági követelményeinek és megfelelősége tanúsításának, továbbá az egyéni védőeszközök megfelelőségét értékelő szervezetek engedélyének, bejelentésének, tevékenységének, valamint ellenőrzésének;"
(részletes szabályait;)
(3) Az Mvt. 88. § (6) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő közösségi jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
"g) az egyéni védőeszközökről és a 89/686/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. március 9-i 2016/425 európai parlamenti és tanácsi rendelet."
14. §
Az Mvt. 9. § (4) bekezdésében az "munkatevékenységre" szövegrész helyébe az "munkatevékenységre, illetve a rendkívüli munkavégzési körülmények esetére" szöveg lép.15. §
Az Mvt. az 1. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki.16. §
Hatályát veszti az Mvt. 87. § 1/B. és 1/C. pontja.3. A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosítása
17. §
A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bgtv.) 1. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(E törvény alkalmazásában)
"d) bértartozás: a felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt álló gazdálkodó szervezetet - mint munkáltatót - terhelő, a Cstv. szerint felszámolási költségnek minősülő minden munkabértartozás, ideértve a betegszabadság időtartamára járó térítést is, és a munkaviszony megszűnésével összefüggésben járó, a Cstv. 57. § (3) bekezdése szerint elszámolható végkielégítés tartozás;"
18. §
A Bgtv. 2/A. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:"(3) A támogatást forintban kell megállapítani és kifizetni, tekintet nélkül arra, hogy a munkabér forintban vagy más pénznemben került megállapításra. A forinttól eltérő pénznemben megállapított bértartozás esetében, a támogatás igényléséhez, az átváltás irányadó árfolyamának a Magyar Nemzeti Bank által közzétett - az elmaradt bérfizetés napján érvényes - középárfolyamát kell tekinteni. A Magyar Nemzeti Bank által nem jegyzett pénznemben megállapított bértartozás esetében az összeget először az Európai Központi Bank által közzétett középárfolyamon kell euróra átváltani. Eltérő esedékességű bértartozásokat magába foglaló bértartozás esetében az átváltást az adott bérre irányadó bérfizetési nap adatai szerint kell átváltani és a kérelmezett támogatási összeget ezen összegek figyelembevételével kell meghatározni.
(4) A bértartozás forintra történő átváltása esetén az átváltásról kimutatást kell készíteni, amely munkavállalónként tartalmazza az átváltott bér összegét és pénznemét, az adott bérre irányadó bérfizetési napot, az átváltás során alkalmazott árfolyamot, valamint a bér forintban meghatározott összegét. A kimutatást a kérelemhez csatolni kell.
(5) Külföldi gazdálkodó szervezet felszámolása esetén a támogatás megállapításának feltétele a támogatással érintett munkavállalók magyar nyelvű munkaszerződésének vagy nem magyar nyelvű munkaszerződés esetén, a munkaszerződés hiteles fordításának benyújtása. Az állami foglalkoztatási szerv a tényállás megalapozottságához további dokumentumokat, illetve azok magyar nyelvű fordítását is kérheti."
19. §
A Bgtv. 2/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:"(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha a gazdálkodó szervezettel fennálló munkaviszony a felszámolás kezdetét követően jött létre, a támogatást az állami foglalkoztatási szerv vezetője mérlegelési jogkörben állapítja meg. Döntése meghozatalakor a (2) bekezdésben megjelölt szempontokat, valamint - különös tekintettel a Cstv. 27/A. § (13) bekezdésére - a munkavállaló által ellátandó feladatok figyelembevételével a foglalkoztatás indokoltságát mérlegeli."
20. §
A Bgtv. 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) A támogatás iránti kérelem elbírálására vonatkozó eljárásra az az állami foglalkoztatási szerv illetékes, amelynek területén a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet székhelye, ennek hiányában fióktelepe, telephelye van. Ha a gazdálkodó szervezet nem rendelkezik magyarországi székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel, úgy a támogatási igény elbírálására vonatkozó eljárás lefolytatására az állami foglalkoztatási szervként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala az illetékes."
21. §
A Bgtv. 5. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:"(2a) A (2) bekezdéstől eltérően, ha a munkavállaló a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 56/A. § (3) bekezdése alapján a biztosításával összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget maga teljesíti, úgy az állami foglalkoztatási szerv az 5. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott összeget a munkavállaló részére fizeti ki. Ebben az esetben a munkavállaló köteles a járulékfizetési és bevallási kötelezettség teljesítését a támogatás kifizetését követő 30 napon belül az állami foglalkoztatási szerv felé igazolni."
22. §
A Bgtv. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, függetlenül attól, hogy a támogatás megállapítására a 2/B. § (1) vagy (3) bekezdése alapján került sor,
a) ha a felszámolási eljárás kezdetétől egy év eltelt,
b) azon jogosultak esetében, akikre vonatkozóan az addig igénybevett összeg kimerítette az (1) bekezdésben meghatározott ötszörös mértéket, jogosultanként további, legfeljebb kettő havi bruttó átlagkeresetnek megfelelő támogatást igényelhet a felszámoló, ha annak e törvényben meghatározott egyéb feltételei fennállnak."
23. §
A Bgtv. 10. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:"(3) Az állami foglalkoztatási szerv külföldi felszámoló által benyújtott támogatási igény esetén köteles meggyőződni arról, hogy a külföldi gazdálkodó szervezet valóban felszámolási eljárás alatt áll és arról, hogy a felszámolási eljárás lefolytatására a kérelmet benyújtó felszámoló jogosult."
24. §
(1) A Bgtv. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet a felszámoló általi nyilvántartásba vételről szóló értesítés kézhezvételétől számított 10 napon belül kérelmet nyújthat be az állami foglalkoztatási szervhez visszatérítendő támogatás iránt, a felszámoló által elismertként nyilvántartásba vett kölcsönzési díjra vagy az iskolaszövetkezet szolgáltatásának fogadójánál foglalkoztatott iskolaszövetkezeti tag után járó díjra (a továbbiakban együtt: szolgáltatási díj) vonatkozó követelésével kapcsolatban, ha
a) a szolgáltatási díj az esedékesség napján nem került megfizetésre és
b) a felszámolási eljárást a szolgáltatási díj esedékességét követő egy hónapon belül elrendelték."
(2) A Bgtv. 11. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A kölcsönbeadó vagy az iskolaszövetkezet a felszámoló által kiadott teljesítésigazolás kézhez vételétől számított 10 napon belül kérelmet nyújthat be az állami foglalkoztatási szervhez visszatérítendő támogatás iránt, a felszámolás kezdő időpontját követően nyújtott szolgáltatása alapján járó szolgáltatási díjra vonatkozó követelésével kapcsolatban, ha a szolgáltatási díj az esedékesség napján nem került megfizetésre. A kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet nem terjesztheti elő a kérelmet arra a munkavállalójára, illetve tagjára tekintettel, akinek az esetében a munkaerő-kölcsönzés a felszámolás kezdetét követően jött létre, vagy ha az iskolaszövetkezeti tagnak a szolgáltatást fogadójához történő átengedésére a felszámolás kezdetét követően került sor.
(1b) A felszámoló az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásba vétellel, illetve az (1a) bekezdés szerinti teljesítésigazolás kiadásával egyidejűleg köteles a kölcsönbeadónak, illetve az iskolaszövetkezetnek igazolást kiadni, amely kölcsönzött munkavállalónként, illetve átengedett tagonként tartalmazza az elmaradt szolgáltatási díjat. A nyilvántartásba vételről szóló értesítés, valamint az (1a) bekezdés szerinti teljesítésigazolás kézhezvételének időpontját a támogatás igénylése során a kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet köteles igazolni. Az (1a) bekezdés szerinti teljesítésigazolás, valamint az e bekezdés szerinti igazolás másolatát mellékelni kell a támogatás iránti kérelemhez."
(3) A Bgtv. 11. § (6) bekezdése helyébe a követező rendelkezés lép:
"(6) A támogatás felhasználásáról a kölcsönbeadó és az iskolaszövetkezet a támogatás rendelkezésre bocsátásától számított 15 napon belül az állami foglalkoztatási szervnek beszámolót készít."
25. §
A Bgtv. 13. § (2) bekezdése helyébe a követező rendelkezés lép:"(2) A 11. §-ban meghatározott támogatás nyújtására az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontját, (4) és (5) bekezdését, a 2/A. § (3) bekezdését, a 4. §-t, az 5. § (1) bekezdését, valamint a 8. § (1) bekezdését alkalmazni kell."
26. §
A Bgtv. 13/A. § (1) bekezdése helyébe a követező rendelkezés lép:"(1) Az állami foglalkoztatási szerv az e törvény szerint nyújtandó támogatás kifizetése érdekében a következő adatokat kezeli és tartja nyilván:
a) a gazdálkodó szervezet adatai (név, székhely, telephely, fióktelep, adóazonosító jel/adószám, KSH azonosító szám, a tevékenység megkezdésének időpontja, a felszámolás kezdő időpontja),
b) a felszámoló adatai (név, székhely, telefonszám, KSH azonosító szám, adószám),
c) a felszámoló biztos adatai (név, cím, telefonszám, email cím),
d) külföldi felszámoló esetében - amennyiben rendelkezik ilyennel - a felszámoló képviseletében eljáró cég, illetve személy adatai (név, székhely/cím, telefonszám, KSH azonosító szám, adószám, email cím)
e) a munkavállaló adatai (természetes személyazonosító adatok, állampolgárság, lakóhely (tartózkodási hely), társadalombiztosítási azonosító jel, adóazonosító jel, bankszámlaszám, számlatulajdonos neve, számlavezető hitelintézet, munkaviszony kezdete, munkakör),
f) a kölcsönbeadó/iskolaszövetkezet adatai (név, székhely, KSH azonosító szám, adószám, pénzforgalmi számlaszám, számlavezető hitelintézet, tevékenység megkezdésének időpontja, engedély száma, képviseletre jogosult neve, címe, telefonszáma, email címe),
g) kölcsönvevő/szolgáltatást igénybevevő adatai (név, székhely, KSH azonosító szám, pénzforgalmi számlaszám, számlavezető hitelintézet, felszámolás kezdő időpontja)."
27. §
(1) A Bgtv. 1. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.(2) A Bgtv. 2. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.
(3) A Bgtv. 3. melléklete helyébe a 4. melléklet lép.
(4) A Bgtv. 4. melléklete helyébe az 5. melléklet lép.
28. §
A Bgtv.a) 2. § (1) bekezdésében az "a 7. § (2) bekezdésében" szövegrész helyébe az "a 2/B. § (3) bekezdésében és a 7. § (2) bekezdésében" szöveg,
b) 5. § (2) bekezdés a) pontjában az "a 7. § (1) bekezdése" szövegrész helyébe az "a 7. § (1) és (2) bekezdése" szöveg,
c) 5. § (3) bekezdésében az "a (2) bekezdésben" szövegrész helyébe az "a (2) és (2a) bekezdésben" szöveg,
d) 6. § (2) bekezdésében az "az 5. § (2) bekezdésében" szövegrész helyébe az "az 5. § (2) és (2a) bekezdésében" szöveg,
e) 11. § (2) bekezdésében az "az (1) bekezdés" szövegrész helyébe az "az (1) és (1a) bekezdés" szöveg,
f) 11. § (3) bekezdésében az "az (1) bekezdés" szövegrész helyébe az "az (1) és (1a) bekezdés" szöveg,
g) 13. § (1) bekezdésében a "11. § (1) bekezdés szerinti" szövegrész helyébe a "11. § szerinti" szöveg, valamint a "11. § (1) bekezdésben" szövegrész helyébe a "11. §-ban" szöveg,
h) 13. § (3) bekezdésében a "11. § (1) bekezdése szerinti" szövegrész helyébe a "11. § (1) és (1a) bekezdése szerinti" szöveg
lép.
29. §
Hatályát veszti a Bgtv. 12. § (1) bekezdése.4. A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása
30. §
A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 3. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:"(5) A munkaügyi ellenőrzés kiterjed a szociális szövetkezet tagjának tagi munkavégzése esetén, az Sztv. 18. § (2a)-(4) bekezdésében foglaltak tekintetében, a szociális szövetkezetre."
31. §
A Met. 9. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap)"a) a honvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a honvédelmi foglalkoztatók tekintetében a munkaügyi ellenőrzés eljárási, valamint a 2/A. §, 3. § és a 6. § alkalmazásának eltérő szabályait,"
32. §
A Met. a következő 7/B. §-sal egészül ki:"7/B. § (1) Ha a foglalkoztató a 3. § (1a) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének nem vagy hiányosan tett eleget, vagy a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltatott, a munkaügyi hatóság a foglalkoztatót a hiányosság megszüntetésére kötelezi és közigazgatási bírságot szab ki.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bírság mértéke harmincezer forint. A bírság ismételten is kiszabható."
33. §
Hatályát veszti a Met.a) 7. § (1) bekezdés c) pontja, valamint
b) 8/D. § (5) bekezdésében a "legfeljebb" szövegrész.
5. A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosítása
34. §
(1) A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 3. alcímének címe helyébe a követekező alcím cím lép:"Szociális szövetkezet"
(2) Az Sztv. 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A szociális szövetkezetnek a nevében viselnie kell a fő tevékenységére utaló megjelölést, valamint a "szociális szövetkezet" megnevezést."
35. §
Az Sztv. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A szociális szövetkezetnek a természetes személy tagjain kívül legalább egy helyi önkormányzat vagy nemzetiségi önkormányzat, illetve ezek jogi személyiségű társulása (a továbbiakban együtt: önkormányzat), vagy jogszabályban meghatározott karitatív tevékenységet ellátó közhasznú jogállású szervezet tagjának kell lennie."
36. §
(1) Az Sztv.18. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:"(2a) A szociális szövetkezet tagja tagi munkavégzés keretében más munkáltatónál nem végezhet munkát."
(2) Az Sztv.18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyt az létesíthet és tarthat fenn
a) akit az állami foglalkoztatási szerv a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerint legalább három hónapja nyilvántart, vagy
b) aki legalább három hónapja közfoglalkoztatási jogviszonyban áll."
37. §
Az Sztv. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A szociális szövetkezet a tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló tagjával a tagsági jogviszony fennállása alatt munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet. Ha a szociális szövetkezet tagi munkavégzési jogviszonyban lévő tagja a tagsági jogviszonya fennállása alatt más foglalkoztatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít vagy tart fenn, e jogviszony tartama alatt a szociális szövetkezettel fennálló tagi munkavégzési jogviszonya szünetel."
38. §
Az Sztv. a következő 108/B. §-sal egészül ki:"108/B. § (1) Az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi ...törvény (a továbbiakban: Módtv1.) hatálybalépését megelőző napon a cégjegyzékbe bejegyzett foglalkoztatási szövetkezet a Módtv1. hatálybalépésétől szociális szövetkezetként folytatja tevékenységét.
(2) A Módtv1. hatálybalépését megelőző napon a cégjegyzékbe bejegyzett foglalkoztatási szövetkezet és a tagja között, ebben az időpontban fennálló, munkaerő-kölcsönzés céljából létesített munkaviszony Módtv1. hatálybalépése napján megszűnik. Ha a foglalkoztatási szövetkezet és a kölcsönbevevő megállapodása alapján a tag munkavégzése a kölcsönbevevőnél, ezen időpontnál későbbi időpontban fejeződik be, a munkaviszony megszűnésének napja a munkaerő-kölcsönzés alapján történő munkavégzés utolsó napja.
(3) Az (1) bekezdés szerinti szövetkezet, továbbá a Módtv1. hatályalépésének időpontjában a cégjegyzékbe bejegyzett, vagy a bejegyzés alatt álló szociális szövetkezet e törvénynek a Módtv1. -gyel megállapított rendelkezéseinek a Módtv1. hatálybalépését követő 180 napon belül köteles megfelelni, és az ahhoz szükséges alapszabály-módosítást elvégezni."
39. §
Hatályát veszti az Sztv. 17. §-a.6. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény módosítása
40. §
Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo.tv.) 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) Amennyiben a természetes személynek a személyi jövedelemadó-bevallási kötelezettségét teljesítenie kell, az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásban vagy az állami adóhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban jövedelemként az (1) bekezdés szerinti összegnek a mentesített keretösszeget meghaladó részét kell figyelembe venni."
41. §
Hatályát veszti az Efo.tv.a) 1. § (1a) bekezdése, valamint
b) 13. § (4) bekezdése.
7. A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosítása
42. §
A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. § (4a) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:(Az álláskeresőt három hónap időtartamra ki kell zárni a közfoglalkoztatásból, ha)
"f) a számára az Flt. alapján felajánlott az álláskeresőkre vonatkozó rendelkezések szerinti képzési lehetőséget nem fogadja el."
8. Záró rendelkezések
43. §
(1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2017. január 1-jén lép hatályba.(2) E törvény 17-29. §-a 2017. július 1-jén lép hatályba.
(3) A 16. § 2023. április 22-én lép hatályba.
44. §
A 12. § az egyéni védőeszközökről és a 89/686/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. március 9-i 2016/425 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását szolgálja.1. melléklet a 2016. évi.....törvényhez
" 1. melléklet az 1993. évi XCIII. törvényhezBejelentőlap1
"
2. melléklet a 2016. évi.....törvényhez
"1. melléklet az 1994. évi LXVI. törvényhez"
3. melléklet a 2016. évi.....törvényhez
"2. melléklet az 1994. évi LXVI. törvényhez"
4. melléklet a 2016. évi.....törvényhez
"3. melléklet az 1994. évi LXVI. törvényhez"
5. melléklet a 2016. évi ...törvényhez
"4. melléklet az 1994. évi LXVI. törvényhez"
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A javaslat több törvény módosítását tartalmazza. A módosítással egyértelművé válik, hogy egyes foglalkoztatást elősegítő támogatásokra mely európai uniós szabályok érvényesek.A javaslat szigorítja a munkabaleset bejelentése elmulasztásának jogkövetkezményét, a bejelentéssel kapcsolatos visszaélések megelőzése érdekében. Ha a sérült munkavállaló elmulasztja a munkabaleset bejelentését, neki kell bizonyítania, hogy a baleset a munkavégzéssel összefüggésben történt. A módosítás az elektronikus úton történő bejelentést is lehetővé teszi. A szabályozással nem sérülnek a munkavállaló jogai, mert továbbra is lehetősége van a munkáltatói intézkedés ellen jogorvoslattal élni.
A módosítás jogharmonizációs rendelkezést tartalmaz, amelynek célja az egyéni védőeszközökről és a 89/686/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. március 9-i 2016/425 európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásainak való megfelelés.
A javaslat megteremti az összhangot a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény és a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény szabályai között. A bérgarancia eljárás és támogatás gyakorlati tapasztalatai alapján kisebb módosításokat vezet be az erre vonatkozó szabályozásban.
A javaslat kiterjeszti a munkaügyi ellenőrzés hatályát a szociális szövetkezet tagjának tagi munkavégzésére, amely várhatóan csökkenti a visszaélések lehetőségét.
A javaslat megszünteti a foglalkoztatási szövetkezetet, mint szervezeti formát, amely nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1-6. §-okhoz
A javaslat módosítja a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényt.A hatályos szabályozás a közfoglalkoztatott számára csak a megfelelő munkahely elfogadását írja elő kötelezettségként. A közfoglalkoztatottnak a nyílt munkaerőpiacra történő visszakerülése elősegítése érdekében szükséges az is, hogy a közfoglalkoztatott elfogadjon olyan képzési lehetőséget, amely alkalmassá teszi őt arra, hogy nyílt munkaerőpiacon munkahelyet találjon. Ezért a törvénytervezet a foglalkoztatási törvényt úgy módosítja, hogy a közfoglalkoztatott számára a képzési lehetőség elfogadását is kötelezővé teszi.
A törvényt kiegészíti olyan rendelkezésekkel, amelyek azt tartalmazzák, hogy a törvény által szabályozott támogatásokra, mely európai uniós jogszabályokat kell alkalmazni. Ezen túlmenően a javaslat egyrészt olyan szabállyal egészíti a törvényt, mellyel egyértelművé válik, hogy a közfoglalkoztatással összefüggő - a közfoglalkoztatásból történő kivezetés érdekében folytatott - kutatások költségei, valamint a közfoglalkoztatási kiállítások rendezésével kapcsolatos kiadásokat a Nemzeti Foglalkoztatási Alap közfoglalkoztatások támogatására vonatkozó pénzeszközöket tartalmazó előirányzata finanszírozza. Másrészt az NFA által előfinanszírozott programokkal kapcsolatosan is keletkeznek visszakövetelések, melyekkel kapcsolatosan felmerülő kiadások és díjak is azt az előirányzatot kell, hogy terheljék, ahonnan a támogatások finanszírozásra kerültek.
A 7-16. §-okhoz
A módosítás célja, hogy a munkavállalók komolyan vegyék a bejelentési kötelezettséget. A módosítás által tartalmazott szankció várhatóan visszaszorítja a jelentési kötelezettséggel történő visszaéléseket úgy, hogy a munkavállaló jogai nem sérülnek. A jogorvoslat lehetősége (ha a munkáltató nem tekinti munkabalesetnek a balesetet) továbbra is biztosított a munkavállaló számára [Mvt. 66. §].Az Mvt. 9. § (4) bekezdés és a 88. § (3) bekezdés c) pontjának módosításával, valamint 70. § (5) bekezdés megalkotásával a magyar honvédség vonatkozásában megnyílik a lehetőség a munkavédelmi tevékenység, valamint a munkavédelmi érdekképviselet optimális megszervezésére és működtetésére, beleértve a hatósági tevékenység ellátása rendjének egyes kérdéseit is, valamint a magyar honvédség struktúrájának jobban megfelelő érdekegyeztetési szintek meghatározását.
A munkavédelmi tárgyú bejelentések elektronikussá tétele érdekében a javaslat módosítja az Mvt.-nek az elektronikus ügyintézést korlátozó, az Mvt. 68. § (1) bekezdése szerinti bejelentést szabályozó rendelkezését. A javaslat megteremti az elektronikus bejelentés lehetőségét. A bejelentések egyszerű és egyértelmű megtételéhez a javaslat kiegészíti az Mvt.-t egy új melléklettel.
A javaslat jogharmonizációs célú rendelkezést tartalmaz, amelynek indoka az egyéni védőeszközökről és a 89/686/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. március 9-i 2016/425 európai parlamenti és tanácsi rendelet (EVE rendelet) megjelenése. Az EVE rendelet módosította az eddig elnevezéseket, ezért szükséges az Mvt. a módosítása. A korábbi EK típustanúsítványok 2023. április 21 -ig érvényesek, ezért az Mvt.-ben szereplő fogalom meghatározásokat is hatályban kell tartani. A módosítás által tartalmazott fogalom meghatározás a magyar jogszabály helyett az EVE rendeletre hivatkozik, mert a magyar jogszabály nem harmonizál teljes egészében az EVE rendelettel. Az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló magyar jogszabály jogharmonizációs célú módosítása 2018. január 1-jei hatályba lépéssel készül el. (Az EVE rendelet 2018. április 21 -től kell teljes egészében alkalmazni. Az új jogszabály kiadásához szükséges az Mvt. felhatalmazó rendelkezésének módosítása.)
A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter látja el a munkavédelem állami irányítását, ennek keretében szakmai irányítóként irányítja a munkavédelmi hatóság munkáját. A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által ellátott munkavédelmi szakmai irányítás kiterjed a munkaegészségügy és a munkabiztonság szakmai irányítására is. A szakmai irányítás keretein belül - a másodfokú feladatellátástól független - a hivatalvizsgálatok, felügyeleti eljárások, kivizsgálások (pl.: munkabaleset, foglalkozási megbetegedés) anyagainak felülvizsgálata vonatkozásában szükséges a szakmai irányítót külön feljogosítani az Mvt. 83/C. § (1) bekezdésében az érintett munkavállaló személyazonosító és egészségügyi adatainak megismerésére és kezelésére.
A 17-29. §-okhoz
A módosítás összhangot teremt a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.), a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) és a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bgtv.) között. A szabályozással egyértelművé válik, hogy a felszámolási eljárás során a bérgarancia támogatás igénybevétele miatt nem sérülhet a kielégítési sorrend a Cstv. 57. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott munkavállalók vonatkozásában sem. A módosítás a Cstv. szerinti kielégítésre vonatkozó korlátozások alkalmazásával biztosítja az egyenlő bánásmódot a bérgarancia támogatás igénylése során a munkavállalók között, függetlenül attól, hogy a gazdálkodó szervezet megszüntetésére kényszertörlés vagy felszámolási eljárás keretében kerül sor.Az új szabályozással a Bgtv. 2/A. § -a új bekezdésekkel egészül ki. Az új szabályozás célja a támogatás igényléséhez szükséges átváltás árfolyamának meghatározása a forinttól eltérő pénznemben megállapított munkabérek esetében. Az átváltást meghatározó, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 93. § (4) bekezdésének, valamint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 5. § (7) bekezdésének alkalmazása a támogatás kapcsán az átváltási árfolyam megállapítása során a gyakorlatban nehézségekbe ütközik, mert a két jogszabály az átváltás árfolyamát a támogatás igényléséhez képest egy bizonytalan jövőbeli időpontban határozza meg. A
módosítás azért is indokolt, mert a külföldi gazdálkodó szervezet felszámolása esetében az állami foglalkoztatási szerv a munkavállaló munkaszerződése alapján tisztázza a tényállást és az alapján tudja megállapítani többek között a munkavállaló szokásos munkavégzési helyét, a munkabér pénznemét és mértékét, valamint a közterhek megfizetésének helyét és módját.
A Bgtv. 2/B. § (3) bekezdésének módosítása a támogatás céljával összhangban nem álló visszaélések kiküszöbölése érdekében szükséges. A gyakorlatban előfordul, hogy a felszámolási eljárás során a felszámoló a megbízási jogviszonyban alkalmazandó teljesítési segéd alkalmazása helyett a felszámoláshoz kapcsolódó (például iratrendezési, selejtezési) feladatokat a felszámolás alatt álló, vagyonnal nem rendelkező cég alkalmazásába a felszámolás kezdetét követően felvett munkavállalók útján, a Nemzeti Foglalkoztatási Alap bérgarancia alaprészének terhére látja el. A módosítás ugyanakkor lehetőséget biztosít arra, hogy a döntéshozó mérlegelje a foglalkoztatás szükségességét.
A Bgtv. 4. § (3) bekezdésének módosítására azért van szükség, mert a bérgarancia támogatás tárgyában eljáró állami foglalkoztatási szerv illetékességére külföldi székhely esetében a közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályaira vonatkozó törvény rendelkezései az irányadók. Ez különösen a kölcsönbeadók esetében jelenthet problémát, mert ott a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet székhelye helyett a kölcsönbeadó székhelye lesz az illetékességet meghatározó feltétel. Egyszerűsítésként külföldi székhely esetében a fióktelep és telephely szerinti illetékesség javasolható. Amennyiben az illetékesség a gazdálkodó szervezet magyarországi képviselete hiányában nem állapítható meg, kisegítő lehetőségként törvénymódosítás az állami foglalkoztatási szervként eljáró kormányhivatal illetékességét írja elő.
A Bgtv. 5. §-ának kiegészítése azért szükséges, mert az adózás rendjéről szóló törvény szerinti képviselővel nem rendelkező munkáltató esetében a járulékfizetési és bevallási kötelezettség a munkavállalót terhelheti a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 56/A. §-a alapján. Ebben az esetben a munkavállalót terhelő közterheket is a munkavállaló részére kell kifizetni, aki ezt követően köteles eleget tenni a járulékfizetési és bevallási kötelezettségének, és köteles ezt az állami foglalkoztatási szerv felé igazolni.
A Bgtv. 7. § (2) bekezdése módosítása megteremti a lehetőséget arra, hogy a javaslat által tartalmazott, a felszámolási eljárás megindulását követően létrejött munkaviszonyok esetében, mérlegelési jogkörben megállapítható támogatás esetében is legyen lehetőség indokolt esetben a támogatás további két hónapra történő folyósítására.
A Bgtv. 10. § (3) módosításának indoka, hogy a Bgtv. eddig nem rendelkezett az állami foglalkoztatási szerv feladatáról abban az esetben, ha külföldi gazdálkodó szervezet felszámolása esetében a támogatást Magyarországon nyújtják be.
A Bgtv. 11. § módosítása a korábbi szabályozással ellentétben kiterjeszti a bérgarancia támogatás megigényelhetőségét a felszámolási eljárás megindulását megelőző egy hónapban esedékessé vált szolgáltatási díj tartozásokra is. Ezen túlmenően egyértelművé válik az is, hogy támogatás nem nyújtható olyan kölcsönzési, illetve szolgáltatási tevékenységre, amely a felszámolási eljárás kezdetét követően keletkezett. A módosítás oka az, hogy az üzleti ésszerűség alapján, a felszámolás alatt álló cég forrásainak hiányában nem életszerű, hogy a kölcsönbeadó cégek és iskolaszövetkezetek a felszámolás alatt álló céggel a fennálló jogviszonyokon kívül új munkaerő-kölcsönzésre vagy iskolaszövetkezeti tag szolgáltatásának átengedésére irányuló szerződést kössenek. A módosítás ezeket az életszerűtlen eseteket kívánja kizárni a támogatni kívánt jogviszonyok köréből. Ennek indoka, hogy bár a Nemzeti Foglalkoztatási Alap bérgarancia alaprésze a felszámolási eljárás alatt segítséget nyújt az elmaradt bérek kifizetésére, azonban nem célja a felszámolás alatt létrejövő jogviszonyokban a munkabéreknek és szolgáltatási díjaknak forrás hiányában, a felszámolás alatt álló cég helyett történő finanszírozása. A törvényjavaslat módosítja a Bgtv. 11. § (6) bekezdését. A módosítás pontosító jellegű, mert a hatályos szabályozás tartalmazott kifizetés kifejezés két féle módon értelmezhető (az állami foglalkoztatási szerv által történő rendelkezésre bocsátás, illetve a munkavállalók részére történő kifizetés is érthető alatta).
A Bgtv. 13/A. §-ának adatkezelési szempontú módosítására a Bgtv. mellékleteinek módosítása miatt van szükség. Ezen túlmenően a törvényjavaslat szövegcserés jellegű pontosító módosításokat tartalmaz.
A javaslat pontosítja a Bgtv. 1. mellékletét, valamint kiegészíti a mellékletet a Bgtv. módosításnak megfelelően a felszámolás kezdetét követően kezdődött foglalkoztatás esetén a munkavállalókra vonatkozó nyilatkozatokkal. A kérelem és mellékletei a módosításhoz igazodóan bővültek - szükség esetén - a külföldi gazdálkodó szervezet felszámolása esetén benyújtandó dokumentumokkal.
Az aláírási címpéldány bekérése elengedhetetlen a képviseleti jogosultság igazolásához, tekintettel arra, hogy az elektronikus felületen a cég adószámával (ami nyilvános) bárki létrehozhat kérelmet. A képviseleti jogosultságot a közigazgatási eljárás szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény alapján hivatalból vizsgálni kell. Az 1. melléklet további módosításait a törvény szövegével való összhang megteremtése és az elektronikus kezelésből adódó, az ahhoz szükséges többlet információ igény indokolja.
A javaslat a 2. mellékletet (Adatlap) pontosítja, továbbá kiegészíti az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást választó munkavállalókra vonatkozó adatokkal, valamint a munkaviszony kezdetének időpontjával.
A javaslat a Bgtv. módosításának megfelelően pontosítja és kiegészíti a 3. mellékletet a támogatás elbírálásához szükséges adatokkal (hitelezői nyilvántartásába vétel napja, teljesítésigazolás kézhezvételének napja) és mellékletekkel. Az aláírási címpéldány bekérése elengedhetetlen a képviseleti jogosultság igazolásához, tekintettel arra, hogy az elektronikus felületen a cég adószámával (ami nyilvános) bárki létrehozhat kérelmet. A képviseleti jogosultságot a közigazgatási eljárás szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény alapján hivatalból vizsgálni kell. A módosítás többi részét a törvény szövegével való összhang megteremtése és az elektronikus kezelésből adódó, az ahhoz szükséges többlet információ igény indokolja.
A Bgtv. 4. melléklete a gyakorlati problémák kiküszöbölése érdekében kerül pontosításra. A kölcsönbeadók és iskolaszövetkezetek esetében kiemelt jelentősége van a szolgáltatási díj esedékessége napjának. Annak érdekében, hogy - a felszámoló késedelmes igazolás vagy teljesítésigazolás kiállítása esetén - több elmaradt szolgáltatási díj is kérelmezhető legyen egy kérelem keretében, szükséges lehetővé tenni, hogy az egyes munkavállalók vonatkozásában a szolgáltatási díj-tartozás annak esedékessége szerint megbontva kerüljön feltüntetésre.
A 30-33. §-okhoz
A javaslat módosítja a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvényt. A módosítás kiterjeszti az ellenőrzési törvény hatályát a szociális szövetkezet tagjának a tagi munkavégzésére vonatkozó szabályok betartására. A hatály kiterjesztésére a visszaélések elkerülése, valamint a feketemunka visszaszorítása érdekében van szükség.A javaslat pontosítja továbbá a foglalkoztató külföldieket érintő, illetve külföldre irányuló adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása miatti szankciórendszert. A hatályos szabályozás eltérő szankciót rendel az adatszolgáltatási kötelezettségét elmulasztó belföldi foglalkoztató (munkaügyi bírság), valamint az azt elmulasztó külföldi munkáltató (közigazgatási bírság) között. A módosuló szabályozás alapján mindkét esetben - tételes összegű - közigazgatási bírságot kell alkalmazni.
A javaslat módosítja a honvédelemért felelős miniszter felhatalmazását a bekövetkezett szervezeti átalakulásokra tekintettel, melynek megfelelően a munkaügyi hatósági feladatrendszer teljeskörű megszervezéséhez szükséges feltételek biztosítására kap felhatalmazást.
A 34-39. §-okhoz
A szociális szövetkezetek esetében nem ritka ellenőrzési tapasztalat, hogy a törvényben meghatározott céltól eltérő olyan tevékenységet folytatnak (vendéglátóipar, call-center, ügyfélszolgálat működtetése, építőipar stb.), melyek többsége ellátható hagyományos munkaviszony (esetleg munkaerő-kölcsönzés) keretében is. Ezekben az esetekben nyilvánvaló, hogy a szociális szövetkezeti foglalkoztatási formát csak a kedvezőbb jogszabályi környezet miatt veszik igénybe. Ennek következtében indokolt a tevékenységi körnek a törvényi célnak megfelelő korlátozása. [Sztv. 14. §]A szociális szövetkezetek működésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok indokolttá tesznek olyan szervezeti változtatásokat, amelyek a belső ellenőrzés feltételeit is megteremtik. A visszaélések megelőzését szolgálj a az a módosítás, amely előírja, hogy a szociális szövetkezetnek legalább egy helyi önkormányzat (ideértve az önkormányzati társulást is) tagjának kell lennie. [Sztv. 15. § (1) bek.]
A munkaügyi ellenőrzési tapasztalatok azt támasztják alá, hogy a gyakorlatban gyakran előfordul, hogy a szociális szövetkezetekre, azon belül is a foglalkoztatási szövetkezetekre vonatkozó jogi szabályozást felhasználják a munkajogi szabályok, a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályok megkerülésére. [Sztv. 18. § (2) bek.]
Úgyszintén a gyakorlati tapasztalatok alapján szükséges szigorítani a szociális szövetkezetben a tagi munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésének feltételeit. A különböző jogviszonyokból történő, egymást követő önkényes ki- és belépés megakadályozása érdekében a módosítás szerint ilyen jogviszonyt csak az létesíthet, akit az állami foglalkoztatási szerv legalább három hónapja álláskeresőként nyilvántart, vagy legalább három hónapja közfoglalkoztatási jogviszonyban áll. [Sztv. 18. § (3) bek.]
Ugyancsak gyakori tapasztalat - elsősorban a szociális szövetkezeteknél -, hogy a szövetkezet a 19. § (1) bekezdés eredeti szövegének sajátos értelmezésével - a (rendszerint feladat ellátási megállapodásnak álcázott) tényleges munkaerő-kölcsönzés munkavégzési napjaira a taggal külön egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaszerződést köt. A módosítás ezért kizárná a tagi munkavégzésre irányuló jogviszonnyal párhuzamos jogviszonyt. [Sztv. 19. §]
A javaslat hatályon kívül helyezi a szövetkezeti törvény foglalkoztatási szövetkezetekre vonatkozó szabályát. A hatályon kívül helyezés oka, hogy a foglalkoztatási szövetkezethez, mint szervezeti formához fűződő gyakorlati tapasztalatok negatívak, nem felelt meg a hozzá fűződő várakozásoknak. A javaslat a szövetkezeti törvényt átmeneti rendelkezésekkel egészíti ki a foglalkoztatási szövetkezet, mint szervezeti forma megszűnésével összefüggésben.
A javaslat a már működő szociális szövetkezetek számára átmeneti rendelkezésekben megfelelő határidőt biztosít a szervezeti átalakulások végrehajtására.
A 40-41. §-okhoz
A foglalkoztatási szövetkezet, mint szervezeti forma megszűnésére figyelemmel a javaslat hatályon kívül helyezi az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvényben azt a szabályt, amely a törvény szabályainak alkalmazását rendeli el, ha a foglalkoztatási szövetkezet saját tagjait idénymunkára kölcsönzi ki. Ezen túlmenően a javaslat pontosítja a törvénynek azt a szabályát, amely a személyi jövedelemadó bevallás szempontjából figyelembe vehető jövedelmet határozza meg.A 42. §-hoz
A törvény-tervezet a foglalkoztatási törvény módosításával a közfoglalkoztatott számára a megfelelő munkahely mellett kötelezettségként írta elő az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott képzési lehetőség elfogadását is. Ezért a törvény-tervezet a közfoglalkoztatási törvényben lehetőséget teremt e kötelezettség megszegésének szankcionálásra. [Kftv. 1. § (4a) bek. f) pont]A 43-44. §-okhoz
A hatálybalépésre vonatkozó rendelkezést foglalja össze, valamint a jogharmonizációs klauzulát határozza meg.