adozona.hu
T/10246.
T/10246.
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: ÁFA törvény) 3. számú mellékletének I. része az 1. melléklet szerint módosul.
Az ÁFA törvény 3/A. számú mellékletének I. része a 2. melléklet szerint módosul.
Az ÁFA törvény a következő 301. §-sal egészül ki:
"301. § A 3. számú melléklet I. részének az alapvető élelmiszerek árának csökkentése érdekében az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló 2016. évi .... törvén...
"301. § A 3. számú melléklet I. részének az alapvető élelmiszerek árának csökkentése érdekében az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló 2016. évi .... törvénnyel megállapított 52-98. pontjait azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a 84. § szerint megállapított időpont 2016. július 1-jére vagy azt követő napra esik."
(1) Ez a törvény 2016. július 1-jén lép hatályba.
/I. rész: termékek
"I. rész: termékek
"
Az ÁFA mérséklése egyfelől az élelmiszerek árának csökkenését biztosítja a lakosság számára. Emellett nyilvánvalóan hozzájárul az áfa elkerülése miatt virágzó feketekereskedelem visszaszorításához, ezzel pedig az élelmiszerbiztonság növeléséhez is.
A szocialista kormányok a gazdasági válság idején csökkentették az alapvető élelmiszerek (például a tej és tejtermékek, ízesített tejek, sajtok, túrók; a gabona, liszt, keményítő vagy tej felhasználásával készült termékek) áfa-kulcsát 18 %-ra. A Fidesz ezzel szemben első intézkedéseinek egyikeként kettő százalékponttal 27 %-ra növelte az általános forgalmi adót. A kormány ezzel a lépésével jelentős mértékben növelte a lakosság és a hazai élelmiszeripar terheit.
Az elmúlt évek gazdaságpolitikájának következtében az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező aktív dolgozók vagy nyugdíjasok, valamint a munkanélkülivé vált több millió ember számára a megélhetés biztosítása ma már a legnagyobb kihívásnak számít, hiszen a lakossági kiadások döntő többsége az alapvető szükségletek kielégítését szolgálja.
Az áfa-kulcs emeléséről általánosságban megállapítható, hogy két szereplőt érint: a többletteher viselőjét, a fogyasztót, illetve a költségvetést, ahol a többletbevétel realizálódik. Az áfa emelésének árnövelő hatása hatványozottan jelentkezik az alapvető fogyasztási cikkek esetében, hiszen azok iránt a kereslet árrugalmatlan. Ezeket a termékeket a fogyasztók kénytelenek megvásárolni, mert alapvető szükségleteiket elégítik ki. Ilyen esetben az eladók könnyebben áthárítják az ÁFA emeléséből származó árnövekedést a fogyasztókra. Az egyre csökkenő reálértékű jövedelmek esetében ez napról napra egyre nagyobb problémát okoz a magyar családoknak.
Magyarországon uniós összehasonlításban is rekord mértékű az élelmiszerek áfa mértéke. Mind a kedvezményes, mind a normál kulcs hazánkban a legmagasabb. Mindemellett hazánkban a kedvezményes adókulcsú termékek köre nemcsak szűk, de ráadásul az adó mértéke is rendkívül magas, ami az EU-besorolás szerint tulajdonképpen normál kulcsnak felel meg.
Hazánkban a feketekereskedelem egyik fő oka éppen az Európában rekord mértékű áfa. A kormány áfa emelésének következtében az élelmiszeripari és mezőgazdasági ágazatban oly mértékben megnőtt a feketekereskedelem, amely óriási morális és anyagi károkat okoz a gazdaság becsületesen és tisztességesen működő szereplőinek és a költségvetésnek egyaránt. A kialakult gyakorlat rontja az átláthatóságot, ellehetetleníti a piacot, rontja a versenyképességünket és rombolja a társadalmi morált.
Több nyilvános tanulmány is bemutatta már, hogy az élelmiszeripari és mezőgazdasági áfa csalások közel 130-140 milliárdos bevétel kiesést jelentenek a magyar költségvetésnek.
Az elmúlt években kialakult helyzet kezelésének jó megoldása a termékek csak egy bizonyos körét érintő, ugyanakkor jelentős mértékű ÁFA csökkentése.
A javaslat szerinti alapvető szükségletű élelmiszerek:
- a tej;
- a fehér és félbarna kenyér, vizes zsömle és vizes kifli;
- az étkezési tojás;
- a csirkehús;
- a pulykahús;
- a ponty, valamint - a szalmonidák és az angolna kivételével - más édesvízi halak húsa;
- a Magyarországon is termő friss zöldség- és gyümölcsfélék (például burgonya, paradicsom, hagymafélék, sárga- és fehérrépa, zöldborsó, saláta, uborka, babfélék, káposzta, karalábé, tök, sütőtök, alma, körte, kajszibarack, cseresznye, őszibarack, szilva, földieper, málna, földi szeder, ribiszke, stb.).
A fenti termékek jelenlegi forgalmi adó kulcsának javasolt 5 %-ra történő mérséklésével lehetséges a tisztességes gazdálkodást, a valós piaci versenyt, a társadalmi morált romboló méreteket öltött áfa csalások visszaszorítása, valamint a lakossági terhek valós, fenntartható csökkentése.
Alacsony áfa mellett - figyelembe véve a magas kockázatot és a viszonylag alacsony nyereséget - nem érdemes csalni. A csökkentésnek köszönhető gazdasági fehéredés az említett ágazatokban mindeközben jelentős bevételt jelentene a költségvetésnek. Ebből a bevételből az áfa-csökkentés egyszeri bevételkiesést okozó hatása jelentős mértékben tompítható, miközben az intézkedés valós segítséget jelentene a magyar lakosságnak.