adozona.hu
T/10723. számú törvényjavaslat indokolással - az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról
T/10723. számú törvényjavaslat indokolással - az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2016. évi LXIV. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 314. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Csak a 313. §-ban meghatározott fizetési meghagyásos eljárás útján vagy a 127. §-ban meghatározott módon vagy a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított perben érvényesíthető a kizárólag pénz fizetésére irányuló olyan lejárt követelés, amelynek a 24. és 25. § szerint számított összege az egymillió forintot nem ha...
T/10723. számú törvényjavaslat indokolással - az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról
2016. évi LXIV. törvény az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról
1. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása
1. §
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 314. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Csak a 313. §-ban meghatározott fizetési meghagyásos eljárás útján vagy a 127. §-ban meghatározott módon vagy a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított perben érvényesíthető a kizárólag pénz fizetésére irányuló olyan lejárt követelés, amelynek a 24. és 25. § szerint számított összege az egymillió forintot nem haladja meg, feltéve, ha a kötelezettnek van ismert belföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve székhelye vagy képviselete (a továbbiakban együtt: idézési cím), és ha a pénzkövetelés nem munkaviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból, közszolgálati jogviszonyból, állami szolgálati jogviszonyból, szolgálati jogviszonyból, szövetkezeti tag munkaviszony jellegű jogviszonyából és a bedolgozói jogviszonyból ered."
2. §
A Pp. 349. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Az I-XIV. fejezet rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni)
"c) kormányzati szolgálati, állami szolgálati és közszolgálati,"
[jogviszonyból (a továbbiakban: munkaviszony) származó perben (a továbbiakban: munkaügyi per).]
2. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása
3. §
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 24/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(6) A jármű időszakos vizsgálata során a jármű műszaki megvizsgálását, illetve környezetvédelmi felülvizsgálatát a közlekedési hatóság kormánytisztviselője, állami tisztviselője, illetve a (2) bekezdésben meghatározott tanúsító szervezettel foglalkoztatási jogviszonyban álló személy (a továbbiakban együtt: műszaki vizsgabiztos) végzi. Műszaki vizsgabiztosi tevékenységet az folytathat, aki büntetlen előéletű, nem áll műszaki vizsgabiztosi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, a műszaki vizsgabiztosi tevékenység folytatására irányuló szándékát a közlekedési hatóságnak a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelentette, valamint rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítésekkel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A közlekedési hatóság által a tevékenység folytatására jogosult személyekről vezetett közhiteles hatósági nyilvántartás tartalmazza a vizsgabiztosi tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait."
3. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása
4. §
(1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 58. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(E törvény alkalmazásában)
"a) munkaviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony, közszolgálati jogviszony, állami szolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, bírói és igazságügyi szolgálati, valamint ügyészségi szolgálati viszony, a közfoglalkoztatási jogviszony, a biztosított bedolgozói - és az 1994. június 1-jét megelőzően létesített - ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszony, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya - ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját és a szociális szövetkezet tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyban munkát végző tagját -, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszony, valamint a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti hivatásos és szerződéses állományú katonák szolgálati viszonya,"
(2) Az Flt. 58. § (6) bekezdés a)-c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A törvény alkalmazásában a)
"a) a munkavállaló felmondásán, a köztisztviselő, a kormánytisztviselő, az állami tisztviselő, a közalkalmazott, valamint a Magyar Honvédség és a fegyveres testületek hivatásos állományú tagjának lemondását, továbbá a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állománya tagjának lemondását, azonnali hatályú lemondását;
b) munkaviszonynak a munkáltató részéről azonnali hatályú felmondással történő megszüntetésén a közszolgálati és a kormányzati szolgálati jogviszony hivatalvesztéssel, az állami szolgálati jogviszony az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi .... törvény 9. § (2) bekezdésében foglalt azonnali hatállyal történő megszüntetéssel, a közalkalmazotti jogviszony elbocsátással, a hivatásos és szerződéses állományú katonák szolgálati viszonyának lefokozás fenyítés kiszabásával, büntetőeljárás keretében lefokozással, a szolgálati viszony keretében betöltött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy közügyektől eltiltás alkalmazásával, valamint az állomány tagjának a szolgálatra méltatlanná válásával kapcsolatos felmentésével, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) szerinti hivatásos szolgálati jogviszonynak a Hszt. 80. § (1) bekezdés f) vagy g) pontjában, (2) bekezdés h) pontjában vagy 86. § (2) bekezdés b) vagy d) pontjában meghatározott okból történő felmentésével,
c) a munkaviszonynak a munkaadó részéről felmondással történő megszüntetésén a közszolgálati, a kormányzati szolgálati és az állami szolgálati, továbbá a közalkalmazotti jogviszonynak felmentéssel történő megszüntetését is érteni kell,"
4. A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény módosítása
5. §
A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"8. § A munkaviszonyban, közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló vagy szolgálati viszonyban foglalkoztatott személy vagy munkaviszony jellegű jogviszony keretében foglalkoztatott szövetkezeti tag által alkotott mintára a szolgálati és az alkalmazotti találmányra irányadó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni."
5. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása
6. §
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) A 25/C. § hatálya - az ott meghatározottak szerint - kiterjed a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény és az állami tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatóra és kormánytisztviselőre, állami tisztviselőre, köztisztviselőre, kormányzati és közszolgálati ügykezelőre, állami ügykezelőre, valamint a közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalóra, ha a munkáltató egészének vagy egy részének átadására tekintettel a kormányzati szolgálati jogviszony, az állami szolgálati jogviszony, a közszolgálati jogviszony vagy a munkaviszony létesítésére e törvény szabályai szerint kerül sor."
7. §
A Kjt. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (a továbbiakban: OKÉT) az e törvény, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, az állami tisztviselőkről szóló törvény, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény és a honvédek jogállásáról szóló törvény által szabályozott jogviszonyokat együttesen érintő munkaügyi, foglalkoztatási, bér- és jövedelempolitikai kérdések országos szintű érdekegyeztetési fóruma."
8. §
A Kjt. 25. § (2) bekezdés b) pontja a következő 5. alponttal egészül ki:(A közalkalmazotti jogviszony megszüntethető
áthelyezéssel)
"5. az e törvény és az állami tisztviselőkről szóló törvény"
(hatálya alá tartozó munkáltatók között.)
9. §
(1) A Kjt. 25/C. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(4) A munkáltató személyében a jogszabály rendelkezése folytán bekövetkező olyan változás esetén, ha a munkáltató egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, vagy az állami tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatóhoz kerül, a munkáltató érintett szervezete vagy tevékenysége keretében foglalkoztatott közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya - a (6) és (7) bekezdésben, valamint a (12) bekezdésben foglalt kivétellel - a jogállásváltozás időpontjában kormányzati szolgálati, közszolgálati vagy állami szolgálati jogviszonnyá alakul át."
(2) A Kjt. 25/C. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem alakul át a közalkalmazott jogviszonya, ha az átvevő munkáltató a közszolgálati tisztviselőkről szóló, vagy az állami tisztviselőkről szóló törvény rendelkezései alapján nem létesíthet kormányzati szolgálati, közszolgálati, vagy állami szolgálati jogviszonyt az átadással érintett közalkalmazottal, ebben az esetben a közalkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva az átadás időpontjában megszűnik. A jogviszony megszűnéséről a közalkalmazottat az átadás napjával írásban értesíteni kell. A jogviszony megszűnése esetén a közalkalmazott számára a 37. § (2) és (4)-(7) bekezdés alkalmazásával megállapított végkielégítést - határozott idejű jogviszony esetén a 27. § (2) bekezdésében meghatározott távolléti díjat - kell megfizetni."
(3) A Kjt. 25/C. § (8) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(8) A jogviszony kormányzati szolgálati, közszolgálati, vagy állami szolgálati jogviszonnyá történő átalakulását követő negyvenöt napon belül a közalkalmazottat a kormányzati szolgálati jogviszonyra, közszolgálati jogviszonyra, vagy az állami szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint be kell sorolni, és illetményét meg kell állapítani.
(9) Határozatlan időtartamú közalkalmazotti jogviszony - eltérő törvényi rendelkezés hiányában - határozatlan időtartamú kormányzati szolgálati, közszolgálati vagy, állami szolgálati jogviszonnyá alakul át. Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén a jogviszony teljes munkaidős kormányzati szolgálati vagy állami szolgálati vagy közszolgálati jogviszonnyá alakul át."
(4) A Kjt. 25/C. § (11) és (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(11) A közalkalmazotti jogviszonyban álló vezető jogviszonyának átalakulását követően - a kormányzati szolgálati jogviszonyra, közszolgálati jogviszonyra, vagy az állami szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabály figyelembevételével - kell a vezetői munkakör szintjét és megnevezését megállapítani.
(12) A (4) bekezdéstől eltérően a közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá alakul át, ha a közalkalmazott a munkakörére tekintettel a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény vagy az állami tisztviselőkről szóló törvény szabályai szerint a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény vagy az állami tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatóval nem kormányzati szolgálati, közszolgálati, vagy állami szolgálati jogviszonyban, hanem munkaviszonyban állhat. Ebben az esetben a közalkalmazott átalakulás utáni munkabére (alapbérének, bérpótlékainak és egyéb bérelemeinek együttes összege) az átalakulást megelőzően irányadó illetményének és a jogszabály alapján járó illetménypótlékainak együttes összege, kivéve, ha valamely közalkalmazotti illetménypótlék megállapításának alapjául szolgáló körülmény a munkaviszonyban már nem áll fenn. Az alapbérbe a közalkalmazotti illetménypótlékok beépíthetőek. A munkabérről való tájékoztatást a jogviszony átalakulását követő hatvan napon belül meg kell adni. E bekezdés alkalmazása során megfelelően alkalmazni kell az (5) és (6) bekezdést, továbbá a (9)-(11) bekezdést."
10. §
A Kjt. 44/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) Az Mt. 53. §-a alapján más munkáltatónál történő munkavégzésre akkor kerülhet sor, ha ez alapján a közalkalmazott az e törvény vagy a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, az állami tisztviselőkről szóló törvény vagy a honvédek jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál végez munkát."
11. §
A Kjt. 87/A. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:(E törvény alkalmazásakor közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni)
"i) az állami tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál állami szolgálati jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, illetve munkaviszonyban"
(töltött időt.)
12. §
Hatályát veszti a Kjt. 1. § (7) bekezdése.6. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása
13. §
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"5. § E törvény biztosítja a munkavédelemmel kapcsolatos érdekegyeztetést, valamint a munkavállalók munkavédelmi érdekvédelmét, meghatározva a munkavédelmi képviselők jogait és kötelezettségeit, nem érintve a munkavállalói érdekképviseleteknek más jogszabályban - így különösen a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (a továbbiakban: Mt.), a közszolgálati tisztviselőkről, az állami tisztviselőkről, illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényekben - szabályozott, munkavédelemmel kapcsolatos jogait."
14. §
Az Mvt. 87. § 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(E törvény alkalmazásában:)
"9. Szervezett munkavégzés: a munkaviszonyban - ide nem értve a természetes személy munkáltató háztartásában egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő munkavégzést -, a közfoglalkoztatási, a kormányzati szolgálati, az állami szolgálati, a közszolgálati, a közalkalmazotti jogviszonyban, a bíró szolgálati viszonyában, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyában, az ügyészségi szolgálati viszonyban, szövetkezeti tagság esetén a munkaviszony jellegű jogviszonyban, a szakképző iskolákban a tanulói jogviszony keretében a szakmai képzési követelmények teljesülése során, továbbá a tanulószerződés alapján, a hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, az elítéltként vagy egyéb jogcímen fogvatartottként végzett munka, a szabálysértési eljárás során alkalmazott közérdekű munka, valamint a büntetőügyben kiszabott közérdekű munka, a honvédségi szervezeteknél, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területen honvédelmi érdeket is szolgáló telepített munkahelyen, illetve ideiglenes építési munkahelyen, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál, valamint azon gazdasági társaságoknál történő munkavégzés, amelyeknél a tulajdonosi jog gyakorlója a honvédelemért felelős miniszter, a rendvédelmi szerveknél, az Országgyűlési Őrségnél, az önkormányzati tűzoltóságoknál szolgálati jogviszonyban végzett munka, valamint a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény szerinti közérdekű önkéntes tevékenység, és a munkáltató által szervezett (kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott) társadalmi munka."
7. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása
15. §
Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) A munkáltatói hozzájárulási kötelezettséget vállaló munkáltató a munkáltatói hozzájárulásból egyetlen olyan munkavállalóját sem zárhatja ki, aki nála legalább hat hónapja munkaviszonyban (közalkalmazotti, közszolgálati, állami szolgálati, kormányzati szolgálati, valamint szolgálati jogviszonyban) áll. A munkáltató munkavállalóként mindhárom típusú pénztárban egyidejűleg is vállalhat hozzájárulási kötelezettséget."
8. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása
16. §
(1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 7. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv kizárólagos hatáskörrel ellátja az 1. § (2) bekezdés 14. pontjában meghatározott feladatokat. Ennek keretében:]
" b) elvégzi
ba) a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti, az (1a) bekezdésben meghatározott feladatkörrel rendelkező kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselők és kormányzati ügykezelők, valamint állami szolgálati jogviszonyban álló állami tisztviselők és állami ügykezelők,
bb) a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat hivatásos állományú tagjai, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó hivatásos állomány Nemzeti Biztonsági Felügyelethez (a továbbiakban: NBF) és a Szervezett Bűnözés elleni Koordinációs Központhoz vezényelt tagjai,
bc) a bb) alpontban meghatározott szervek, az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv, valamint a Kormány által rendeletben meghatározott befogadó állomás kormánytisztviselői, köztisztviselői, állami szolgálati, valamint közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjai,
bd) az NBF kivételével a bb) és bc) alpontban meghatározott szervek irányítását ellátó minisztériumok a bb) és bc) alpontban meghatározott szervek irányításával, ellenőrzésével kapcsolatos szervezeti egységeinek, továbbá az NBF kivételével a bb) és bc) alpontban meghatározott szervek bűnüldözési és államigazgatási adatkezelését, pénzügyi és gazdasági ellátását, kiképzését és oktatását végző szervek rendeltetésszerű működése körében eljáró kormánytisztviselői, állami tisztviselői, köztisztviselői és közalkalmazottai, továbbá
be) a Kormány által a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény alapján nemzetbiztonsági célból létrehozott kabinet, valamint az annak munkáját segítő testület - politikai vezetőnek nem minősülő - tagjai, továbbá a tagok helyettesítésére jogosult és a titkársági feladatokat ellátó személyek
(a ba)-be) alpontban meghatározottak a továbbiakban együtt: védett állomány) megbízhatósági vizsgálatát,"
(2) Az Rtv. 7. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1a) Megbízhatósági vizsgálat alá az a kormánytisztviselő és kormányzati ügykezelő, továbbá állami tisztviselő és állami ügykezelő vonható, aki döntés előkészítésére, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult
a) állampolgársági eljárással, menekültügyi eljárással, idegenrendészeti eljárással, szabálysértési eljárással, koncessziós eljárással, kisajátítási eljárással, építésügyi hatósági eljárással, munkavédelmi hatósági eljárással, munkaügyi ellenőrzéssel, ingatlan-nyilvántartási hatósági eljárással összefüggő ügyben,
b) közbeszerzési eljárás során,
c) feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagyonnal való gazdálkodás, valamint elkülönített állami pénzalapok, fejezeti kezelésű előirányzatok tekintetében,
d) egyedi állami támogatásról való döntésre irányuló eljárás lefolytatása során, vagy
e) állami támogatások felhasználásának vizsgálata vagy a felhasználással való elszámoltatás során."
(3) Az Rtv. 64. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az (1)-(1a) bekezdésben foglaltak teljesítésére a rendőrség a természetes személyekkel, a jogi személyekkel vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel titkos együttműködési megállapodást köthet. Ennek keretében a rendőrség kezdeményezheti a bűnüldözés szempontjából különleges fontosságú ilyen szervezetek munkatársával hivatásos szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, állami szolgálati jogviszony, illetve munkajogviszony (a továbbiakban: munkaviszony) létesítését."
9. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása
17. §
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A bírósági végrehajtás során a pénzkövetelést elsősorban a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adós rendelkezése alatt álló összegből, illetőleg az adós munkabéréből, illetményéből, munkadíjából, a munkaviszonyon, közfoglalkoztatási jogviszonyon, munkaviszony jellegű szövetkezeti jogviszonyon, közszolgálati, kormányzati szolgálati állami szolgálati és közalkalmazotti jogviszonyon, szolgálati viszonyon, társadalombiztosítási jogviszonyon alapuló járandóságából, valamint a munkából eredő egyéb rendszeres, időszakonként visszatérően kapott díjazásából, juttatásából, követeléséből (a továbbiakban együtt: munkabéréből) kell behajtani."
18. §
A Vht. 66. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(A 65. § a következő járandóságok letiltása esetén is irányadó:)
"a) a kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közszolgálati és a közalkalmazotti jogviszony, továbbá a szolgálati viszony alapján járó illetmény,"
10. A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény módosítása
19. §
(1) A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Szüt.) 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A szabadalmi ügyvivő tudományos, művészeti, irodalmi, oktatási és sporttevékenység, valamint alkalmazott ügyvédi, jogtanácsosi, jogi előadói vagy ügyvédjelölti tevékenység kivételével nem állhat munkaviszonyban, közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati és közalkalmazotti jogviszonyban, és ezek, valamint az ügyvédi, a választottbírói, a közvetítői, továbbá munkaviszonynak, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonynak nem minősülő közéleti tevékenység, igazgatósági és felügyelőbizottsági tagság, kuratóriumi tagság és tisztségviselés kivételével nem folytathat más kereső foglalkozást."
(2) A Szüt. 24/E. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A felfüggesztés alatt a kamarai tagságból és tisztségből származó jogok nem gyakorolhatók. A szabadalmi ügyvivői tevékenység felfüggesztésének időtartama alatt létesített munkaviszony, közalkalmazotti, közszolgálati, kormányzati szolgálati, vagy állami szolgálati jogviszony nem ütközik a 14. § (1) bekezdésébe."
11. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása
20. §
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"17. § A 9-16. §-okban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell, ha kormányzati szolgálati, közszolgálati, állami szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló vagy szolgálati viszonyban foglalkoztatott személy vagy munkaviszony jellegű jogviszony keretében foglalkoztatott szövetkezeti tag alkotta meg a találmányt."
12. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
21. §
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 4. pont e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Jövedelemszerzés helye:)
"e) kormányzati szolgálati, közszolgálati, állami szolgálati, közalkalmazotti, bírói, igazságügyi alkalmazotti vagy ügyészségi szolgálati jogviszony, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának hivatásos szolgálati jogviszonya, továbbá az említett jogviszonyok bármelyikének megfelelő, külföldi jog szerinti jogviszony alapján megszerzett jövedelem esetében - a d) alpontban foglaltaktól függetlenül - a munkáltató (a munkaadó) illetősége szerinti állam;"
13. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása
22. §
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbt.) 30. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Az e törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében, ha azt a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói kezdeményezik, a nemzetbiztonság szempontjából különleges fontosságú állami szervek és a tartós állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek, a központi energiaellátó és hírközlési rendszereket üzemeltető, a nemzetközileg ellenőrzött termékeket és technológiákat előállító és felhasználó, valamint a hadiipari kutatással foglalkozó üzemek és intézmények a nemzetbiztonsági szolgálat - alkalmazási feltételeknek egyébként megfelelő - munkatársával hivatásos szolgálati, közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közalkalmazotti jogviszonyt, illetve munkajogviszonyt (a továbbiakban együtt: munkaviszony) létesítenek."
23. §
Az Nbt. 74. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(E törvény alkalmazásában)
"g) foglalkoztatási jogviszony: a bírói szolgálati jogviszony, az igazságügyi szolgálati jogviszony, az ügyészségi szolgálati jogviszony, a hivatásos szolgálati viszony, a hivatásos és szerződéses állományú katonák szolgálati viszonya, a közszolgálati jogviszony, a kormányzati szolgálati jogviszony, az állami szolgálati jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a munkajogviszony és a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony;"
14. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosítása
24. §
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 87. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(4) A kizárás szabályait kell alkalmazni a vadászati, az erdészeti, valamint a természetvédelmi hatósági feladatokat ellátó köztisztviselővel, állami tisztviselővel szemben, aki olyan vadászatra jogosult hatósági ügyében jár el, melynél akár tagként (érdekeltként), akár vendégvadászként vadászik, továbbá a trófeabírálati eljárásban részt vevő személynél, ha e személy a vadászatra jogosultnál, mint vadász érdekelt, vagy ha a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója által elejtett trófea bírálatát kellene elvégezni."
15. A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény módosítása
25. §
A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 21. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(4) Nem lehet az országos kamara tisztségviselője, bizottságának elnöke, szakmai tagozatának, szakmai kollégiumának vezetője, továbbá a területi kamara tisztségviselője, bizottságának elnöke az, aki az építésügy irányításáért felelős központi közigazgatási szerv kormánytisztviselője, vagy a területi kamara illetékességi területén építésügyi, építésfelügyeleti hatósági vagy főépítészi feladatot ellátó köztisztviselő, kormánytisztviselő, állami tisztviselő."
16. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása
26. §
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 69/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(4) A közhasznú szervezet szolgáltatásában nem vehet részt gyermekjóléti alapellátást nyújtó személy, gyermekjóléti alapellátást vagy gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézménynél foglalkoztatott személy, gyámhatóságnál közszolgálati, kormányzati szolgálati, vagy állami szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott személy."
27. §
(1) A Gyvt. 102. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A hivatásos gondnok a Kormány által kijelölt szervvel állami szolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, kivéve, ha hivatásos gondnokul a Ptk. 2:31. § (5) bekezdése alapján mentális zavarban szenvedő személyekkel foglalkozó jogi személyt rendel ki a gyámhatóság."
(2) A Gyvt. 102. § (1a) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hivatásos gondnok egyidejűleg 30 gondnokolt érdekében járhat el, kivéve ha)
"b) a hivatásos gondnoki feladatokat állami szolgálati jogviszonyban vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személy látja el."
17. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása
28. §
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 4. § (2) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[Egészségügyi és személyazonosító adatot az (1) bekezdésben meghatározottakon túl -törvényben meghatározott esetekben - az alábbi célból lehet kezelni:]
"o) a munkavégzésre való alkalmasság megállapítása függetlenül attól, hogy ezen tevékenység munkaviszony, közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, közszolgálati vagy állami szolgálati jogviszony, hivatásos szolgálati viszony vagy egyéb jogviszony keretében történik,"
18. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása
29. §
(1) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 100. § (4) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:(Részben vagy egészben igazságügyi szolgálati időként lehet figyelembe venni)
"c) az egyéb igazságügyi alkalmazottaknál a korábbi munkaviszony, közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közalkalmazotti jogviszony és szolgálati jogviszony idejét,
d) a rendőrség szakértői szervének igazságügyi alkalmazottainál a korábbi munkaviszony, közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közalkalmazotti, hivatásos szolgálati jogviszony és szolgálati jogviszony idejét."
(2) Az Iasz. 118. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A jubileumi jutalomra való jogosultság szempontjából a szolgálati viszony idejébe be kell számítani a közszolgálati jogviszonyban, a kormányzati szolgálati jogviszonyban, az állami szolgálati jogviszonyban, a hivatásos szolgálati jogviszonyban, a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkaviszonyban töltött időt."
19. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása
30. §
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 57/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(6) A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Kamtv.) 11. § (2) bekezdés j) pontjában meghatározott eseteken túl a Magyar Építész Kamara, illetve a Magyar Mérnöki Kamara jogosult a Kamtv. 1. § (1) bekezdésében meghatározott körben, valamint az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági feladatot ellátó köztisztviselők és kormánytisztviselők, valamint állami tisztviselők esetében a külön kormányrendeletben meghatározott módon a felsőfokú végzettséget igazoló oklevél szakirányú kredittartalmának a megállapítására, ha az oklevélből a külön kormányrendeletben meghatározott munkakört megalapozó képzettségi szint - a kormányrendelet alapján - nem állapítható meg."
31. §
Az Étv. 62. § (1) bekezdés 1. pont 1.2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy
az építésügyi és építésfelügyeleti)
"1.2. hatósági ügyek döntésre való szakmai előkészítését, a döntés meghozatalát, végrehajtását, az építési folyamat felügyeletét ellátó döntéshozó és döntést előkészítő köztisztviselők és kormánytisztviselők, valamint állami tisztviselők foglalkoztatási feltételeit,"
(rendelettel állapítsa meg.)
20. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
32. §
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(E törvény alapján biztosított:)
"a) a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt és a nemzetiségi szószólót is), közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Független Rendészeti Panasztestület tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,"
21. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása
33. §
(1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: 1997. évi LXXXI. törvény) 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"40. § Szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időt is, amely a munkaviszony (közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, közszolgálati, állami szolgálati jogviszony, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszony, Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú tagjának szolgálati viszonya) jogellenes megszűnésétől annak helyreállításáig, vagy az utóbbi mellőzése esetén a jogviszony jogellenes megszüntetésének jogerős megállapításáig telt el."
(2) Az 1997. évi LXXXI. törvény 83/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az öregségi nyugdíj folyósítását - a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig - szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll."
22. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása
34. §
A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 4. § (2) bekezdés x) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(E törvény alkalmazásában:)
"x) munkáltató: az, akivel a pénztártag munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati, kormányzati szolgálati, illetve állami szolgálati jogviszonyban, bírói, ügyészségi szolgálati viszonyban áll, illetve a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a hivatásos állományú tagjaik vonatkozásában, tekintet nélkül arra, hogy teljes vagy részmunkaidőben történik a foglalkoztatás, továbbá a 26. § (5) bekezdése alkalmazásánál a Tbj. 4. §-a a) pontjának 1-3. alpontja, a 22. § alkalmazásánál a Tbj. 4. §-ának a) pontja szerinti foglalkoztató,"
23. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
35. §
(1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: 1997. évi LXXXI. törvény) 27. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(5) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló tartósan harmadik államban foglalkoztatott biztosított, a vele együtt ott tartózkodó eltartott házastársa, élettársa és gyermeke által indokoltan igénybe vett egészségügyi ellátás külföldön felmerült és igazolt költségének 85 százalékát az egészségbiztosító megtéríti. Ha a Magyarországon történő ellátás és a haza- és visszaszállítás vagy utazás együttes költsége nem éri el a külföldi ellátás költségeinek 85 százalékát, az egészségbiztosító a haza- és visszaszállítás vagy utazás költségét teljes mértékben megtéríti. Ha az e bekezdés hatálya alá tartozó személy - a sürgős szükség esetét kivéve - az ellátás céljából történő haza- és visszaszállítást vagy utazást nem vállalja, az egészségbiztosító a külföldön igénybe vett ellátás költségeit a belföldi költségmértéknek megfelelően téríti meg."
(2) Az 1997. évi LXXXIII. törvény 27. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) A (3) bekezdéstől eltérően a közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló tartósan valamely EGT tagállamban foglalkoztatott biztosított, a vele együtt ott tartózkodó eltartott házastársa, élettársa és gyermeke választhat, hogy a kiküldetés helye szerinti EGT tagállamban az egészségügyi szolgáltatást az uniós rendeletek rendelkezései szerint veszi igénybe vagy az általa igénybe vett egészségügyi ellátás költségeinek (5) bekezdés szerinti megtérítését kéri az egészségbiztosítótól."
24. Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosítása
36. §
Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Üt.) 6. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Az ügyvéd)
"a) nem állhat munkaviszonyban, szolgálati viszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó más jogviszonyban; nem lehet közalkalmazott, köztisztviselő, kormánytisztviselő, állami tisztviselő, közjegyző és főállású polgármester,"
37. §
Az Üt. 18. § (2) bekezdése helyébe a következő a rendelkezés lép:"(2) Az ügyvédi tevékenység szüneteltetésének időtartama alatt létesített munkaviszony, közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, közszolgálati, vagy állami szolgálati jogviszony nem ütközik a 6. § (1) bekezdés a) pontjába."
38. §
Az Üt. 54. § (6) bekezdése helyébe a következő a rendelkezés lép:"(6) Az ügyvédi tevékenység felfüggesztésének időtartama alatt létesített munkaviszony, közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, közszolgálati, vagy állami szolgálati jogviszony nem ütközik a 6. § (1) bekezdésének a) pontjába."
25. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása
39. §
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 4. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(E törvény alkalmazásában)
"d) kereső tevékenység: munkaviszonyban, közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, közszolgálati, állami szolgálati jogviszonyban, bírói, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, a Magyar Honvédség, rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuló tevékenység;"
26. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosítása
40. §
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 30. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(7) A munkaviszonyból folyó kötelesség teljesítéseképpen elkészített műre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell, ha közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló vagy szolgálati viszonyban foglalkoztatott személy, vagy munkaviszony jellegű jogviszony keretében foglalkoztatott szövetkezeti tag alkotta meg a művet."
27. A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosítása
41. §
A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 27. § (6) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Nem viselhet tisztséget a gazdasági kamarában, aki)
"c) kormányzati szolgálati, közszolgálati, vagy állami szolgálati jogviszonyban áll."
28. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény módosítása
42. §
A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: 2000. évi LXXXIV. törvény) 2. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(6) Az (5) bekezdés szerinti eljárásban ügyintéző, illetve döntéshozó csak olyan személy lehet, aki a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján kormánytisztviselőnek, az állami tisztviselőkről szóló törvény alapján állami tisztviselőnek - nyilvántartás vezetése esetén kormányzati ügykezelőnek, állami ügykezelőnek - kinevezhető lenne. A döntéshozóra és az ügyintézőre a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény összeférhetetlenségi szabályait kell alkalmazni."
43. §
A 2000. évi LXXXIV. törvény 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Összeférhetetlen a kamarai tisztséggel, ha valaki a növényvédelmi szakigazgatásban vezetőként osztályvezető, illetve annál magasabb beosztásban közszolgálati, kormányzati szolgálati, vagy állami szolgálati jogviszonyban áll, valamint politikai pártban tisztséget tölt be."
44. §
A 2000. évi LXXXIV. törvény 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján kormányzati szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban vagy az állami tisztviselőkről szóló törvény alapján állami szolgálati jogviszonyban álló személyek, amennyiben kizárólag e jogviszony keretei között eljárva végeznek kamarai tagsághoz kötött tevékenységet, a kamarai tagságot önként vállalhatják."
29. A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény módosítása
45. §
A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 14. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(6) Az (1)-(5) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell, ha közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló vagy szolgálati viszonyban foglalkoztatott személy vagy munkaviszony jellegű jogviszony keretében foglalkoztatott szövetkezeti tag alkotta meg a mintát."
30. Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény módosítása
46. §
Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Eütev.) 7. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Egészségügyi tevékenység végzésére az alábbi jogviszonyokban kerülhet sor:)
"f) közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban,"
47. §
Az Eütev. "Közszolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony és szolgálati viszony" alcím cím helyébe a következő alcím cím lép:"Közszolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, állami szolgálati jogviszony és szolgálati viszony"
48. §
Az Eütev. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Az egészségügyi dolgozó közszolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, állami szolgálati jogviszony keretében csak az őt foglalkoztató közigazgatási szerv tevékenységével összefüggő egészségügyi tevékenység végzésére jogosult."
49. §
Az Eütev. "Jövedelemkiegészítés közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi dolgozók illetményének és pénzellátásának együttfolyósítási tilalmára tekintettel" alcím cím helyébe a következő alcím cím lép:"Jövedelemkiegészítés közalkalmazotti, kormányzati szolgálati vagy állami szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi dolgozók illetményének és pénzellátásának együttfolyósítási tilalmára tekintettel"
50. §
Az Eütev. 16/A. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Ezen alcím alkalmazásában:)
"b) jövedelemkiegészítés: az e törvényben meghatározott feltételek szerint, pénzellátásuk törvény alapján történő szüneteltetésére tekintettel, egyes közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati vagy állami szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi dolgozók jövedelmének kiegészítésére szolgáló juttatás,"
51. §
Az Eütev. 16/B. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:"(1) Azt a közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati vagy állami szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi dolgozót, akinek a megállapított pénzellátása folyósítását a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 83/C. §-a alapján szüneteltetik - ideértve a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 11. §-a szerinti szüneteltetést is -, a munkáltató - általa meghatározott összegű - jövedelemkiegészítésben részesítheti, a (2)-(7) bekezdésben foglalt feltételek, valamint kormányrendeletben meghatározott eljárásrend szerint és jóváhagyás birtokában.
(2) A munkáltató által meghatározott jövedelemkiegészítésnek az egészségügyi dolgozót megillető, a kifizetést terhelő adók és járulékok nélkül számított (a továbbiakban: nettó) mértéke nem lehet magasabb az egészségügyi dolgozót a közalkalmazotti, kormányzati vagy állami szolgálati jogviszony fennállása miatt történő szüneteltetés hiányában egyébként megillető pénzellátás havi összegénél.
(3) Ha az egészségügyi dolgozó több egészségügyi szolgáltatóval is közalkalmazotti, kormányzati szolgálati vagy állami szolgálati jogviszonyban áll, a jövedelemkiegészítés
a) teljes munkaidős foglalkoztatás esetén csak egy jogviszonyra tekintettel,
b) több részmunkaidős jogviszony fennállása esetén együttesen legfeljebb a (2) bekezdés szerinti nettó mértékig
folyósítható."
52. §
Az Eütev. 16/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(6) A jövedelemkiegészítés a foglalkoztatottat a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, állami szolgálati jogviszonyára irányadó törvényben foglalt illetményrendszeren kívül illeti meg, különösen az alábbiakra tekintettel:
a) a távolléti díj, a jubileumi jutalom, az illetménypótlékok, az illetményen alapuló egyéb bérelemek, valamint az ügyeleti díj és a készenléti díj számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni,
b) a minimálbér és a garantált bérminimum biztosítása, valamint az egészségügyi ágazati előmeneteli rendszer alkalmazása szempontjából nem kell az illetmény részének tekinteni, és
c) nem kell figyelembe venni az adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló, a foglalkoztatottat megillető, kormányrendeletben meghatározott kompenzációra való jogosultság és a kompenzáció összegének számítása tekintetében."
31. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosítása
53. §
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 41. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Nem lehet hatósági közvetítő:)
"b) a hatósággal vagy a hatóság felügyeleti szervével közszolgálati, kormányzati szolgálati állami szolgálati vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy,"
54. §
A Ket. 55.§ (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(4) Nem lehet hatósági tanú az ügyfél hozzátartozója, az eljáró hatósággal közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati, illetve egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy és az eljárási képességgel nem rendelkező személy."
32. A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény módosítása
55. §
A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Péptv.) 1. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:(E törvény hatálya kiterjed:)
"e) az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi .... törvény (a továbbiakban: Áttv.) hatálya alá tartozó állami tisztviselőkre, állami ügykezelőkre, valamint munkáltatójukra."
56. §
(1) A Péptv. 2. § 1. és 2. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:(E törvény alkalmazásában:)
"1. foglalkoztatásra irányuló jogviszony: az állami vezetői szolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, az állami szolgálati jogviszony, a közszolgálati, a közalkalmazotti jogviszony, valamint a munkaviszony;
2. programban részt vevő: az az 1. §-ban meghatározott állami vezető, kormánytisztviselő, állami tisztviselő, köztisztviselő, kormányzati ügykezelő, állami ügykezelő, közszolgálati ügykezelő, közalkalmazott vagy munkavállaló, aki megfelel a 3. § (1) bekezdésében előírt feltételeknek, továbbá az 1. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott személy;"
(2) A Péptv. 2. § 3. pontja a következő f) alponttal egészül ki:
(közszférában jogviszonyban töltött idő:)
"f) az állami tisztviselő és az állami ügykezelő esetében az Áttv. 4. § a) pontjában állami szolgálati jogviszonyként elismert idő."
(3) A Péptv. 2. § 4. pontja a következő f) alponttal egészül ki:
(korábbi illetmény: a programban résztvevőnek a prémiumévek programba történő belépését közvetlenül megelőző tizenkét egész havi - a munkáltatóval fennállt ennél rövidebb időtartamú jogviszony esetén a jogviszony teljes időtartama alatti összes egész havi -illetményének, munkabérének havi átlaga az alábbiak szerint:)
"f állami tisztviselő esetében az Áttv. 19. §-a alapján megállapított illetmény,"
(együttes összege.)
57. §
(1) A Péptv. 4. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[A 3. § (1) bekezdés d) pontja szerinti határozott időre szóló foglalkoztatásra irányuló jogviszony nem szüntethető meg felmentéssel a 3. § (1) bekezdés c) pontjában szereplő okból. A foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra vonatkozó jogszabályokban foglaltakon túl a jogviszony megszűnik továbbá]
"b) új munkaviszony, közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közszolgálati jogviszony, állami vezetői szolgálati viszony létesítésével, kivéve a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatti, a megszűnést megelőzően legfeljebb 30 nappal végrehajtott áthelyezés esetét,"
(2) A Péptv. 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A programban részt vevő foglalkoztatásra irányuló jogviszonyára a Kttv., a Kjt., az Áttv., és az Mt. rendelkezéseit - a díjazásra és egyéb juttatásokra, valamint az illetmény- és előmeneteli rendszerre vonatkozó szabályok kivételével - megfelelően alkalmazni kell. A programban részt vevőt - a közszolgálati, kormányzati szolgálati és az állami szolgálati jogviszonyban állót kivéve - a számára foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján járó természetbeni étkezés vagy étkezési hozzájárulás, továbbá - ha a munkáltató a foglalkoztatottak részére egyébként ilyen juttatást biztosít - ruházati költségtérítés harminc százaléka illeti meg. A jubileumi jutalomra való jogosultság tekintetében a programban való részvétellel összefüggésben foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban töltött idő jogszerző időnek számít, a jubileumi jutalom összegét a (4) bekezdésben meghatározott juttatás alapulvételével kell megállapítani. A programban részt vevőt - a közszolgálati, kormányzati szolgálati és az állami szolgálati jogviszonyban állót kivéve - utazási költségeinek megtérítése címén a havonta munkában töltött munkanapokkal arányos juttatás illeti meg. A programban részt vevő közszolgálati és kormányzati szolgálati jogviszonyban állót a Kttv.-ben meghatározott cafetéria-juttatás harminc százaléka illeti meg. Ahol a foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó szabályok távolléti díj, illetmény vagy azokon alapuló juttatás fizetését írják elő, a programban részt vevőt a (4) bekezdésben meghatározott juttatás illeti meg, melynek kifizetésére az illetmény kifizetésének szabályait kell megfelelően alkalmazni."
(3) A Péptv. 4. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(8) Amennyiben a programban részt vevő legkésőbb a program 24. hónapjára járó juttatásának kifizetését megelőzően a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaviszonyt létesít - ide nem értve a Kttv. és az Áttv. hatálya alá tartozó szervvel, illetve a legalább 50%-os állami, önkormányzati részesedéssel működő nonprofit szervezettel létesített munkaviszonyt -, a 24. hónapig hátralévő időre járó juttatást, de legfeljebb a prémiumévek programba történő belépés időpontjában őt megillető felmentési időből a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára járó díjazás és végkielégítés együttes összegét a részére legkésőbb a foglalkoztatási jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni."
33. A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény módosítása
58. §
(1) A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.) 1. § (2) bekezdés 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(E törvény alkalmazásában)
"3. foglalkoztatásra irányuló jogviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony, közszolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, állami szolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, bírói és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszony, a hivatásos nevelő szülői jogviszony, a fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjának szolgálati viszonya;"
(2) A Pftv. 1. § (2) bekezdés 6-8. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában)
"6. ösztöndíjas foglalkoztatott: az a személy, aki az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony létesítésének időpontjában
- a 30. életévét még nem töltötte be,
- akinek a diplomája a jogviszony létesítését megelőző két éven belül került kiadásra, és
- munkaviszonyban - ide nem értve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény szerinti jogviszonyt és az adórendszeren kívüli foglalkoztatásnak minősülő háztartási munkára irányuló munkaviszonyt -, közalkalmazotti jogviszonyban, közszolgálati vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban együtt: munkaviszony) nem áll;
7. foglalkoztató: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 1. § e) pontja és 2. §-a, az állami tisztviselőkről szóló törvény (a továbbiakban: Áttv.) 1. §-a, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) hatálya alá tartozó természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság és egyéni cég;
8. munkaügyi törvény: az Mt., a Kttv., az Áttv. és a Kjt.;"
34. Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény módosítása
59. §
Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 1. melléklet 3.1. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:"a) munkaviszony, közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közalkalmazotti, hivatásos szolgálati jogviszony keretében végzett tevékenység esetén a munkáltató vagy a korábbi munkáltató,"
35. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása
60. §
(1) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 67/V. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(A VPSZ vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, vezető állású munkavállalója, valamint a díjszabási vagy kapacitáselosztási feladatait ellátó munkavállalója)
"a) a vasúti igazgatási szervvel kormányzati szolgálati jogviszonyt, állami szolgálati jogviszonyt, vasúti társasággal vagy annak kapcsolt vállalkozásával munkaviszonyt, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt nem létesíthet,"
(2) A Vtv. 67/V. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A VPSZ vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsága tagjának, vezető állású munkavállalójának, valamint a díjszabási vagy kapacitáselosztási feladatait ellátó munkavállalójának a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozója]
"a) a vasúti igazgatási szervvel kormányzati szolgálati jogviszonyt, állami szolgálati jogviszonyt nem létesíthet,"
61. §
A Vtv. 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"72. § A vasúti igazgatási szerv vezetője gyakorolja a vasúti igazgatási szervvel kormányzati szolgálati, állami szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló alkalmazottak feletti munkáltatói jogkört."
62. §
A Vtv. "A VASÚTI IGAZGATÁSI SZERV KORMÁNYTISZTVISELŐJE" alcíme helyébe a következő alcím lép:"A VASÚTI IGAZGATÁSI SZERV KORMÁNYTISZTVISELŐJE, ÁLLAMI TISZTVISELŐJE
73. § (1) A vasúti igazgatási szerv vasúti igazgatási feladatot ellátó kormánytisztviselője, állami tisztviselője részére nem engedélyezhető további munkaviszony vagy munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítése vasúti társasággal.
(2) A vasúti igazgatási szerv vasúti igazgatási feladatot ellátó kormánytisztviselője, állami tisztviselője az öröklés kivételével vasúti társaságban tulajdoni részesedést nem szerezhet.
(3) A vasúti igazgatási szerv vasúti igazgatási feladatot ellátó kormánytisztviselője, állami tisztviselője kinevezése előtt vagy öröklés útján szerzett tulajdoni részesedését a kinevezésétől vagy a szerzéstől számított három hónapon belül köteles elidegeníteni.
(4) A (3) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítéséig a vasúti igazgatási szerv vasúti igazgatási feladatot ellátó kormánytisztviselője, állami tisztviselője nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely az összeférhetetlenségi okkal érintett társaságra vonatkozik.
(5) A vasúti igazgatási szerv vasúti igazgatási feladatot ellátó kormánytisztviselője, állami tisztviselője felmentésére kizárólag a vasúti igazgatási szerv döntéséhez nem kapcsolódó ok miatt kerülhet sor."
74. § (1) A 73. § (4) bekezdésében foglaltakon túl a vasúti igazgatási szerv vasúti igazgatási feladatot ellátó kormánytisztviselője, állami tisztviselője nem vehet részt döntés előkészítésében és meghozatalában az olyan vállalkozásokat érintő esetekben, amelyekkel az eljárás megkezdését megelőző egy év során kapcsolatban állt.
(2) A vasúti igazgatási szerv vasúti igazgatási feladatot ellátó kormánytisztviselője, állami tisztviselője kinevezésekor, valamint évente nyilatkozik a munkáltatói jogkör gyakorlójának a 73. § (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezések teljesüléséről.
75. § A vasúti igazgatási szerv kormánytisztviselője, állami tisztviselője ezen jogviszonya megszűnését követően egy évig sem pályahálózat-működtetővel, sem vállalkozó vasúti társasággal, sem a vasúti pályakapacitás-elosztó szervezettel nem létesíthet munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt. A vasúti igazgatási szerv e korlátozás alapján ellenértéket köteles fizetni a kormánytisztviselőnek, állami tisztviselőnek, amelynek mértékére a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény versenytilalmi megállapodásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni."
63. §
A Vtv. 79/E. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(4) A vasúti igazgatási szerv a (2) és (3) bekezdés szerinti tevékenysége során szakértőt vehet igénybe. A szakértőre a vasúti igazgatási szerv kormánytisztviselőjére, állami tisztviselőjére vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat kell alkalmazni."
36. Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény módosítása
64. §
Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Ekt.) 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) A hivatalvezető csak közigazgatási szakvizsgával vagy közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettséggel vagy kormányzati tanulmányok szakirányú szakképzettséggel rendelkező személy lehet. Ettől eltérően hivatalvezetői feladatokkal olyan felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező személy is megbízható, aki közigazgatási alapvizsgával rendelkezik, feltéve, hogy a kinevezéstől számított három éven belül vállalja közigazgatási szakvizsga, vagy a közigazgatási szakvizsga alóli - teljeskörűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat alapján - mentesítés megszerzését. A határidő eredménytelen eltelte esetén a hivatalvezető munkaviszonya a törvény erejénél fogva szűnik meg."
65. §
Az Ekt. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Kamarai tisztséget nem viselhet, ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagja nem lehet a Kormány tagja, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti állami vezető, az egészségügy irányításában vagy finanszírozásában ügydöntő jelleggel részt vevő kormánytisztviselő, állami tisztviselő, országgyűlési képviselő, politikai párt vagy az egészségügy területén működő más érdekvédelmi szervezet tisztségviselője, polgármester."
66. §
Az Ekt. 14/A. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:"(3) Aki egészségügyi tevékenységet közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati jogviszony keretében eljárva, nem kizárólag egészségügyi képesítéshez kötött munkakörben végez, kérheti kamarai tagsága szüneteltetését, vagy - amennyiben kamarai tagsággal nem rendelkezik - e jogviszonya keretében az egészségügyi tevékenységet kamarai tagság nélkül is végezheti. Ha a közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati jogviszonyban álló személy további - nem közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati - jogviszonyban is egészségügyi tevékenységet végez vagy kíván végezni, e további jogviszonyában az egészségügyi tevékenység végzés feltétele a kamarai tagság. Ez utóbbi esetben a közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati jogviszony keretében végzett egészségügyi tevékenységgel összefüggésben valamennyi kamarai tagságból eredő jog és kötelezettség szünetel.
(4) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően az, akinek közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati jogviszonyban munkaköri feladatai körébe tartozik a szakmai kamara véleményezési jogával érintett jogszabály, illetve egyéb döntés meghozatala vagy érdemi előkészítése, e jogviszonya fennállása alatt kamarai tagsága e törvény erejénél fogva szünetel."
67. §
Az Ekt. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) A munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati vagy igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban álló (a továbbiakban együtt: foglalkoztatott) kamarai tag által elkövetett etikai vétség gyanúja esetén a területi szervezet etikai bizottsága a munkáltatót írásban értesíti. A munkáltató az álláspontjáról, valamint a megtett intézkedéséről a kamarát köteles 30 napon belül, de legkésőbb - ha annak külön törvény szerint helye van - a fegyelmi eljárás lefolytatására irányadó határidő lejártát követő 5 napon belül tájékoztatni."
37. A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény módosítása
68. §
A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 2. § 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(E törvény alkalmazásában)
"23. munkaviszony: a munka törvénykönyvéről szóló törvény (a továbbiakban: Mt.) szerinti munkaviszony, továbbá minden olyan, munkavégzésre irányuló jogviszony, amelyre külön törvény szerint az Mt. rendelkezéseit is alkalmazni kell; munkaviszony e törvény alkalmazásában továbbá a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati jogviszony és a közszolgálati jogviszony, az állami tisztviselőkről szóló törvény szerinti állami szolgálati jogviszony, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény szerinti közalkalmazotti jogviszony, az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény szerinti ügyészségi szolgálati viszony, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény szerinti szolgálati viszony, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény szerinti szolgálati jogviszony, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti szolgálati viszony, a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti szolgálati viszony; e törvény alkalmazásában az egyházi személyt is munkaviszonyban állónak kell tekinteni;"
38. Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény módosítása
69. §
Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnyt.) 2. § a) pont 4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:(E törvény alkalmazásában
közszolgálatban álló személy:)
"4. aki közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati, állami szolgálati jogviszonyban áll,"
70. §
A Vnyt. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Annak, aki vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a teljesítését megtagadja, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó megbízatását vagy jogviszonyát - az arra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott megszüntetési okoktól függetlenül - meg kell szüntetni, és a jogviszony megszűnésétől számított három évig közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati jogviszonyt nem létesíthet, valamint az e törvény szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó munkakört, feladatkört, tevékenységet vagy beosztást nem láthat el."
39. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása
71. §
A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A 22. § (1), (1a) és (4) bekezdése, valamint a 23. § alkalmazása szempontjából szakmai gyakorlatként vehető figyelembe
a) befektetési vállalkozásnál,
b) pénzügyi intézménynél,
c) értéktőzsdén, árutőzsdén,
d) befektetési alap-kezelőnél,
e) kockázati tőkealap-kezelőnél,
f) az MNB-nél,
g) az ÁKK Zrt.-nél, a kincstárnál,
h) közigazgatási szervnél,
i) árutőzsdei szolgáltatónál,
j) központi értéktárnál, vagy
k) központi szerződő félnél,
l) biztosítónál vagy nyugdíjpénztárnál
tisztségviselőként, köztisztviselőként, kormánytisztviselőként, állami tisztviselőként, vagy alkalmazottként befektetési vagy pénzügyi szakterületen eltöltött idő."
40. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása
72. §
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 38/D. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(4) Ha a törvény vagy kormányrendelet valamely közigazgatási hatósági feladat ellátására az ÉBC-t jelöli ki, az eljárásában ügyintéző, illetve döntéshozó csak olyan személy lehet, aki a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján kormánytisztviselőnek, az állami tisztviselőkről szóló törvény alapján állami tisztviselőnek - nyilvántartás vezetése esetén kormányzati ügykezelőnek, állami ügykezelőnek - kinevezhető lenne. A döntéshozóra és az ügyintézőre a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény összeférhetetlenségi szabályait kell alkalmazni."
41. A pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló 2008. évi LXXIII. törvény módosítása
73. §
A pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló 2008. évi LXXIII. törvény 13/G. (3) bekezdés a) pontja a helyébe a következő rendelkezés lép:(Összeférhetetlen a Pálinka Nemzeti Tanácsban tisztség viselésével, ha a tisztségviselő)
"a) államigazgatási szervnél folytat főállásban közszolgálati tisztviselői vagy állami tisztviselői tevékenységet;"
42. A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény módosítása
74. §
A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 3. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Csak fizetési meghagyás útján vagy a Pp. 127. §-ában meghatározott módon vagy a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított perben érvényesíthető a kizárólag pénz fizetésére irányuló olyan lejárt követelés, amelynek a Pp. 24. és 25. §-a szerint számított összege az egymillió forintot nem haladja meg, feltéve, hogy)
"b) a pénzkövetelés nem munkaviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból, közszolgálati jogviszonyból, kormányzati szolgálati jogviszonyból, állami szolgálati jogviszonyból, szolgálati jogviszonyból, szövetkezeti tag munkaviszony jellegű jogviszonyából és a bedolgozói jogviszonyból (a továbbiakban együtt: munkaviszony) ered."
43. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény módosítása
75. §
A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) Az eljáró hatóság helyszíni ellenőrzésre feljogosított kormánytisztviselője, állami tisztviselője az e törvényben foglaltak ellenőrzése, valamint a tényállás tisztázásához szükséges bizonyíték fellelése érdekében jogosult
a) az ellenőrzött helyiségbe, illetve létesítménybe belépni;
b) az ellenőrzés tárgyát képező vagy azzal kapcsolatos iratokat, dokumentációt, adathordozókat - az adatvédelemre, valamint a titoktartásra vonatkozó külön jogszabályok figyelembevételével - megismerni és azokról másolatot, illetve kivonatot készíteni;
c) eljárása dokumentálására a helyszínen kép-, illetve hangfelvételt készíteni;
d) a lezárt terület felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is a lezárt ingatlanok területére, üzlethelyiségbe, üzemi helyiségbe belépni akkor is, ha azok egyidejűleg lakás céljára szolgálnak, továbbá szállítóeszközöket, dokumentációt ellenőrizni;
e) az eljárás alá vont kereskedőt, vagy az eljárásban érintett beszállítót - az általa kezelt adatokból - meghatározott adattartalmú kimutatás készítésére határidő tűzésével felhívni."
44. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása
76. §
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 4. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Az anyakönyvbe adatot)
"b) az anyakönyvvezető számára e törvény által biztosított jogokat gyakorolva és kötelezettségeket teljesítve az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter által rendeletben kijelölt szerv vezetője által kijelölt, kormányrendeletben meghatározott képesítési feltételekkel rendelkező kormánytisztviselője vagy állami tisztviselője (e törvény alkalmazásában: hazai anyakönyvezést végző hatóság),"
(jegyezhet be.)
45. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása
77. §
A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV. tv. 19/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Vezetői kinevezést csak szakirányú felsőfokú iskolai végzettségű, jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy a szakvizsga alól adott, a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium teljes körű mentesítésével, vagy kormányzati tanulmányok szakirányú szakképzettséggel rendelkező kormánytisztviselő kaphat."
78. §
A NAV tv. 31/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) Szakmai tanácsadói cím annak az I. besorolási osztályba tartozó, legalább ötéves szakmai gyakorlattal és - kormánytisztviselő esetén - közigazgatási vagy jogi szakvizsgával, közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettséggel vagy kormányzati tanulmányok szakirányú szakképzettséggel, illetve teljeskörűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozattal rendelkező kormánytisztviselőnek, illetve pénzügyőrnek; szakmai főtanácsadói cím annak az I. besorolási osztályba tartozó, legalább tíz éves szakmai gyakorlattal és - kormánytisztviselő esetén - közigazgatási vagy jogi szakvizsgával, közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettséggel vagy kormányzati tanulmányok szakirányú szakképzettséggel, illetve teljeskörűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozattal rendelkező kormánytisztviselőnek, illetve pénzügyőrnek adományozható, aki "kiválóan megfelelt" minősítésű."
79. §
A NAV tv. 31/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Az állami adó- és vámhatóság vezetője a tartósan kiemelkedő munkát végző felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselőnek, amennyiben közigazgatási szakvizsgával vagy közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettséggel vagy kormányzati tanulmányok szakirányú szakképzettséggel rendelkezik, valamint a tartósan kiemelkedő munkát végző felsőfokú iskolai végzettségű pénzügyőrnek címzetes vezetőtanácsosi, címzetes főtanácsosi, címzetes vezető-főtanácsosi, a középiskolai végzettségű kormánytisztviselőnek és pénzügyőrnek címzetes főmunkatársi címet adományozhat."
80. §
A NAV tv. 53. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésére a NAV a természetes személyekkel, a jogi személyekkel vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel titkos együttműködési megállapodást köthet. Ennek keretében a NAV kezdeményezheti a bűnüldözés szempontjából különleges fontosságú ilyen szervezetek munkatársával hivatásos szolgálati, kormányzati szolgálati jogviszony, állami szolgálati jogviszony, közszolgálati jogviszony, illetve munkaviszony létesítését."
46. A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény módosítása
81. §
A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) Igazgatói munkakörbe az nevezhető ki, aki felsőfokú igazgatásszervezői, okleveles jogász képesítéssel vagy okleveles közigazgatási menedzser, illetve egyetemi vagy főiskolai szintű közgazdász szakképesítéssel, valamint jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy kormányzati tanulmányok szakirányú szakképzettséggel és legalább 5 év közigazgatási szakmai gyakorlattal rendelkezik."
47. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosítása
82. §
A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 118. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Az Elnök, az elnökhelyettes, a főigazgató, a főigazgató-helyettes nem lehet)
"c) helyi vagy megyei önkormányzati képviselő, kormánytisztviselő, állami tisztviselő, párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője vagy politikai párttal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy,"
83. §
Az Mttv. 120. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(8) Az NHIT elnöke, alelnöke és tagja lehet kormánytisztviselő, állami tisztviselő vagy köztisztviselő."
48. A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosítása
84. §
A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény 1. § (1) bekezdés 7a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban:)
"7a. közszférában dolgozó:
a) a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó foglalkoztatott,
b) a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó közszolgálati tisztviselő,
c) az állami tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó állami tisztviselő, állami ügykezelő
d) a közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállaló,
e) a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szakmai vezető,
f) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó hivatásos állomány tagja,
g) a honvédek jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó hivatásos és szerződéses állomány tagja,
h) a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény hatálya alá tartozó foglalkoztatott,
i) az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó alkalmazott,
j) a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló törvény hatálya alá tartozó foglalkoztatott,
k) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 66/A. § (1) bekezdése szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló személy,
l) a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvény hatálya alá tartozó főállású polgármester,
m) az állam többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságnál munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatott személy."
49. A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosítása
85. §
A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. § (2) bekezdés záró szövegrészében a "közszolgálati vagy kormányzati szolgálati" szövegrész helyébe a "közszolgálati, kormányzati szolgálati, vagy állami szolgálati" szöveg lép.50. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosítása
86. §
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 51. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A Hatóság elnöke a Hatóság köztisztviselői létszámának legfeljebb húsz százalékáig vizsgálót nevezhet ki, a Hatóság azon köztisztviselői közül, akik felsőfokú informatikai vagy jogász végzettségűek és legalább három évet adatvédelmi szakértő vagy adatvédelmi felelős munkakörben töltöttek, valamint közigazgatási vagy jogi szakvizsgával, vagy közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettséggel vagy kormányzati tanulmányok szakirányú szakképzettséggel rendelkeznek."
51. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény módosítása
87. §
(1) A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) A megyei védelmi bizottság elnöke a védelmi igazgatási feladatait a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének közreműködésével látja el. A honvédelmi feladatok ellátása érdekében, a szükséges mértékben, munkaidő-korlátozás nélkül a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének állami tisztviselője, állami ügykezelője és munkavállalója rendkívüli munkavégzésre kötelezhető."
(2) A Hvt. 29. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A polgármester a védelmi igazgatási feladatait a járási hivatal közreműködésével látja el. A honvédelmi feladatok ellátása érdekében, a szükséges mértékben, munkaidő-korlátozás nélkül a járási hivatal minden állami tisztviselője, állami ügykezelője és munkavállalója rendkívüli munkavégzésre kötelezhető."
52. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény módosítása
88. §
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: NKE tv.) 3. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(E törvény alkalmazásában)
"1. államtudományi és közigazgatási felsőoktatás: a kormánytisztviselői, állami tisztviselői és a köztisztviselői életpályára felkészítő államtudományi és alapképzési szakok, valamint a hozzájuk kapcsolódó mesterképzési szakok, ideértve az államtudományi doktori cím használatára jogosító osztatlan szakot is;"
89. §
Az NKE tv. 13. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Az Egyetemen munkakört, vezetői beosztást)
"d) közszolgálati tisztviselő, állami tisztviselő"
(tölthet be.)
90. §
Az NKE tv. 23/A. § i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Az Egyetemre történő felvétel, illetve hallgatói jogviszony létesítésének feltétele lehet - az államtudományi és közigazgatási, a rendészeti, a katonai, a nemzetbiztonsági, valamint a nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás sajátosságaira figyelemmel -)
"i) végzettség, szakképzettség, szakképesítés, képesítés, szaktanfolyami vizsga, közigazgatási vizsga, közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettség vagy kormányzati tanulmányok szakirányú szakképzettség megléte vagy megkezdése, továbbá"
53. Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény módosítása
91. §
Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 466. § 7. pont c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:(E fejezet alkalmazásában:
munkaviszony:)
"c) a közszolgálati jogviszony, az állami szolgálati jogviszony, a kormányzati szolgálati viszony,"
54. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása
92. §
(1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 4. § (1) bekezdés f) pont fb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Magyarországon bíróvá az a harmincadik életévét betöltött személy nevezhető ki, aki legalább egy évig)
"fb) kormánytisztviselőként, állami tisztviselőként, illetve köztisztviselőként központi közigazgatási szervnél közigazgatási, illetve jogi szakvizsgához kötött munkakörben dolgozott,"
(2) A Bjt. 4. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem nevezhető ki bíróvá az a személy,)
"g) akit bíróként, ügyészként, kormánytisztviselőként, állami tisztviselőként, köztisztviselőként, közjegyzőként, ügyvédként, végrehajtóként, közalkalmazottként, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának tagjaként, igazságügyi alkalmazottként, alügyészként, ügyészségi fogalmazóként, ügyvédjelöltként, közjegyzőhelyettesként fegyelmi eljárásban a legsúlyosabb fegyelmi büntetéssel sújtottak, mindaddig, amíg a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,"
93. §
A Bjt. 184. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) A jubileumi jutalomra jogosító idők számítása során a bírói szolgálati viszonyban eltöltött időn kívül az ügyészségi szolgálati viszonyban, az igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban, az Alkotmánybíróság tagjaként, az országgyűlési biztosként, illetve az alapvető jogok biztosaként, az országgyűlési képviselőként, a nemzetiségi szószólóként, a főállású polgármesterként vagy főállású alpolgármesterként, az állami vezetőként, a kormányzati szolgálati jogviszonyban, az állami szolgálati jogviszonyban, a közszolgálati jogviszonyban, a közalkalmazotti jogviszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél és a Magyar Honvédségnél szolgálati viszonyban, továbbá a foglalkoztatásra irányuló más jogviszonyban (munkaviszonyban, 1992. január 20-át követően szövetkezetnél munkaviszony jellegű jogviszonyban stb.) eltöltött időt is figyelembe kell venni."
94. §
A Bjt. 221. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A munkaviszonyban, kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél és a Magyar Honvédségnél szolgálati viszonyban, vagy foglalkoztatásra irányuló más jogviszonyban (szövetkezetnél munkaviszony jellegű jogviszonyban stb.) álló ülnököt ülnöki működésének időtartamára a távolléti díja illeti meg."
55. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosítása
95. §
(1) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 11. § (4) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Nem választható meg legfőbb ügyésznek, illetve nem nevezhető ki ügyésznek az a személy,)
"g) akit ügyészként, bíróként, kormánytisztviselőként, állami tisztviselőként, köztisztviselőként, végrehajtóként, közalkalmazottként, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának tagjaként, igazságügyi alkalmazottként, alügyészként és fogalmazónként, ügyvédként, ügyvédjelöltként, közjegyzőként, közjegyző helyettesként a legsúlyosabb fegyelmi büntetéssel sújtottak, mindaddig, amíg a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,"
(2) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 154. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A jubileumi jutalomra jogosító idők számítása során és a fizikai alkalmazott alapszabadságának a megállapításakor az ügyészségi szolgálati viszonyban töltött idő számításánál - az (1) bekezdésben említetten kívül - az Alkotmánybíróságnál és a bíróságnál szolgálati viszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, továbbá más foglalkoztatási jogviszonyban (szolgálati viszonyban, munkaviszonyban), valamint 1992. január 20-át követően szövetkezetnél munkaviszony jellegű jogviszonyban töltött időt is figyelembe kell venni."
56. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény módosítása
96. §
A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 91. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(7) Az e törvény előírásait a Magyar Honvédség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a rendvédelmi szervek keretében folyó szakképzés, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, az állami tisztviselőkről szóló törvény és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozók tekintetében az eltérő sajátosságok figyelembevételével kell alkalmazni. A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek keretében szolgálati beosztás betöltésére jogosító szakképesítésre irányuló szakképzés megkezdéséhez a szakképesítésért felelős miniszter engedélye szükséges."
57. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény
97. §
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 36. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Az önkormányzati képviselő, valamint a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja nem folytathat olyan tevékenységet, amely a feladatainak ellátásához szükséges közbizalmat megingathatja, továbbá nem lehet)
"c) állami tisztviselő, kormánytisztviselő olyan államigazgatási szervnél, amelynek illetékességi területén az adott önkormányzat működik;"
58. Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása
98. §
Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"19. § A Tanács elnökének nem nevezhető ki olyan személy, aki tagja az Országgyűlésnek, a Kormánynak, illetve állami vezető, bíró, ügyész, kormánytisztviselő, állami tisztviselő vagy köztisztviselő, továbbá aki szolgálati jogviszonyban áll."
59. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása
99. §
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 11/F. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Az állami feladat átvétele miatt bekövetkező jogállásváltozás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: jogállásváltozás) esetén, ha a munkavállaló a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, az állami tisztviselőkről szóló törvény, a honvédek jogállásáról szóló törvény vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: jogállási törvény) hatálya alá tartozó átvevő költségvetési szervhez kerül, a munkaviszonya - a (3)-(4), (6) és a (10) bekezdésben foglalt kivétellel - az állami feladat átvételének időpontjában (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: jogállásváltozás időpontja) közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, állami szolgálati, hivatásos szolgálati vagy szerződéses szolgálati jogviszonnyá alakul át."
60. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása
100. §
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 71. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A MAB-nak húsz tagja van. Kilenc tagot delegál a miniszter, kettő tagot a Magyar Tudományos Akadémia, egy tagot a Magyar Művészeti Akadémia, három tagot a Magyar Rektori Konferencia, kettő tagot a felsőoktatási intézményt fenntartó egyházi jogi személyek, egy tagot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, egy tagot a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, egy tagot a Doktoranduszok Országos Szövetsége. A tagoknak - a Doktoranduszok Országos Szövetsége és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája által delegált tag kivételével - tudományos fokozattal kell rendelkezniük. A delegálók a delegálás során egyeztetni kötelesek a nagyobb tudományterületek arányos képviselete érdekében. Nem lehet a MAB tagja, aki a Felsőoktatási Tervezési Testület tagja, rektor, kancellár, közszolgálati tisztviselő, kormánytisztviselő vagy állami tisztviselő."
61. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása
101. §
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 39. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) A (2) bekezdés g)-i) pontja esetén feltétel, hogy a helyszíni bírságot kiszabó személy a közigazgatási szerv alkalmazottja vagy önkormányzati köztisztviselő, közalkalmazott, kormánytisztviselő vagy állami tisztviselő legyen."
62. A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény módosítása
102. §
A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) A prémiumévek programban részt vevő kormánytisztviselőre, köztisztviselőre és kormányzati, illetve közszolgálati ügykezelőre, ha az erről szóló törvény másként nem rendelkezik, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.), az állami tisztviselőre és az állami ügykezelőre az állami tisztviselőkről szóló törvény rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell."
63. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása
103. §
Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) 96. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) Ha a képviselő a megválasztása napján ügyész, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló személy, közigazgatási szerv munkavállalója, a honvédek jogállásáról szóló törvény, vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti jogviszonyban álló személy volt, a képviselői megbízatásának megszűnésétől számított harminc napon belül benyújtott írásbeli kérelmére őt képzettségének, végzettségének megfelelő munkakörbe kell helyezni."
104. §
Az Ogytv. 97. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A képviselői megbízatás időtartama - ideértve a képviselői megbízatás megszűnését követően biztosított ellátás időtartamát is - a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából heti 40 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban töltött időnek, illetve nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít. A munkaviszonyt a kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, valamint bírói és ügyészségi szolgálati jogviszony számításánál e jogviszonyban töltött szolgálati időnek kell beszámítani. A munkaviszonyt a honvédek jogállásáról szóló törvény, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti szolgálati jogviszony számításánál e szolgálati jogviszonyban töltött szolgálati időnek kell beszámítani."
64. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosítása
105. §
(1) A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény (a továbbiakban: 2012. évi XLI. törvény) 37. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(4) A menetkedvezményt biztosító országos, regionális vagy elővárosi vasúti személyszállítási közszolgáltatást végző vasúti társaság jogosult az utazási kedvezményre jogosult munkavállaló, kormánytisztviselő, állami tisztviselő, köztisztviselő, közalkalmazott, nyugdíjas, valamint ezek igényjogosult hozzátartozója (5) bekezdésben meghatározott adatainak a kezelésére."
(2) A 2012. évi XLI. törvény 37. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adatkezelés a következő adatokra terjed ki:)
"c) a munkaviszony, kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony, szakmai gyakorlat kezdete, illetve vége, valamint"
65. A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosítása
106. §
A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 30. § (2) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:(Összeférhetetlen az agrárkamarai tisztség viselésével, ha a tag)
"a) vezetői munkakört betöltve kormányzati szolgálati, állami szolgálati, vagy közszolgálati jogviszonyban áll,
b) olyan államigazgatási szervnél folytat főállásban (legalább heti 36 órás) közszolgálati tisztviselői, állami tisztviselői tevékenységet, amely államigazgatási szerv illetékességi területe részben vagy egészben egybeesik az adott területi szervezet illetékességi területével,"
66. A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosítása
107. §
A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 4. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Nem postai szolgáltatás)
"b) ha bármely személy saját maga vagy szervezet a saját gazdasági vagy egyéb tevékenységével összefüggő tartalmú küldeményét a vele munkaviszonyban, kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti vagy egyéb szolgálati viszonyban álló személlyel vagy tagsági jogviszonyban álló magánszeméllyel (ide nem értve a részvényest) kézbesíti vagy kézbesítteti (saját kézbesítés);"
67. A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény módosítása
108. §
(1) A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 34/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"34/A. § Az üres tiszti, altiszti szolgálati beosztás betöltésénél - ha az a honvédségi szervezetek állományából nem biztosítható - a szolgálati beosztás betöltéséhez előírt szakmai végzettséggel, szakképzettséggel, szakképesítéssel, szakmai tapasztalattal egyformán rendelkezők közül előnyben kell részesíteni a rendvédelmi szervek hivatásos állományából, továbbá a kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közszolgálati jogviszonyból tartalékállományba helyezetteket."
(2) A Hjt. 38. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdéstől eltérően, ha a szolgálati viszony]
"b) kormányzati szolgálati jogviszonyból, állami szolgálati jogviszonyból, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyból vagy igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyból történő áthelyezéssel jön létre, legfeljebb hat hónapig terjedő próbaidő köthető ki."
(3) A Hjt. 59. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szolgálati jogviszony megszüntethető)
"c) áthelyezéssel közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közszolgálati, vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél fennálló hivatásos szolgálati jogviszonyba,"
(4) A Hjt. 92. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A felmentési idő, a végkielégítés, a nyugdíj előtti rendelkezési állomány, a pótszabadság mértéke és a jubileumi jutalom szempontjából
a) a 2002. január 1 -je előtt a fegyveres szervek állományában szolgálati viszonyban eltöltött, és a korábbi szabályok szerint beszámítható szolgálati időt, és
b) a 2012. január 1-je előtt hatályos szabályok szerint rögzített szolgálati időt
tényleges szolgálati viszonyban töltött időnek kell elismerni. A jubileumi jutalomra való jogosultság, valamint a felmentési idő számítása szempontjából a kormányzati szolgálati, az állami szolgálati, a közszolgálati és a közalkalmazotti jogviszonyban, valamint a 2013. június 30-ig közszolgálati jogviszonyban eltöltött, vagy ilyennek minősített időket, a pótszabadság mértéke szempontjából pedig ezek mellett a munkaviszonyban eltöltött időt is figyelembe kell venni. "
(5) A Hjt. 197. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A fedőbeosztásban foglalkoztatott hivatásos állományú katonákra a fedőbeosztásuk alatt fennálló jogviszonyuk megszűnése esetén a 76. § rendelkezéseit alkalmazni kell, amennyiben a megszűnést követő naptári napon áthelyezésre kerülnek kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyba."
68. A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény módosítása
109. §
A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény 40. § (8) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Hegybíró csak olyan személy lehet, aki)
"c) a közigazgatási alapvizsgát letette, vagy közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettséggel vagy kormányzati tanulmányok szakirányú szakképzettséggel rendelkezik, vagy vállalja, hogy kinevezése esetén a közigazgatási alapvizsgát a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára által meghatározott határidőn - de megválasztásától számított legkésőbb egy éven - belül leteszi."
69. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény módosítása
110. §
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 11. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Az elnök, az elnökhelyettes nem lehet)
"b) helyi vagy megyei önkormányzati képviselő, kormánytisztviselő, állami tisztviselő, párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője vagy politikai párttal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy,"
70. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosítása
111. §
(1) A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 18. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[Nem lehet a választási bizottság választott tagja az (1) bekezdésben foglaltakon túl]
"d) a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti központi államigazgatási szervvel vagy a választási bizottság illetékességi területén hatáskörrel rendelkező egyéb közigazgatási szervvel kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, szolgálati vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy a közalkalmazott kivételével, állami vezető."
(2) A Ve. 68. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A választási iroda tagjává közszolgálati tisztviselő, állami tisztviselő és közalkalmazott bízható meg."
71. A honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény módosítása
112. §
A honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény 7. melléklet k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Az állomány tagjára vonatkozó adatok:)
"k) közigazgatási alapvizsga, közigazgatási szakvizsga és közigazgatási versenyvizsga, valamint közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettség, kormányzati tanulmányok szakirányú szakképzettség megszerzésének időpontja, oklevél száma, egyenértékűként elismert vizsga megszerzésének időpontja, oklevél száma, vagy a vizsgák alóli mentesség oka,"
72. A támogatott döntéshozatalról szóló 2013. évi CLV. törvény módosítása
113. §
(1) A támogatott döntéshozatalról szóló 2013. évi CLV. törvény (a továbbiakban: 2013. évi CLV. törvény) 7. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(A gyámhatóság hivatásos támogatóul)
"a) hivatásos támogatói feladatokat ellátó, a Kormány által kijelölt szervvel kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott személyt,"
(rendelhet ki)
(2) A 2013. évi CLV. törvény 7. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hivatásos támogató egyidejűleg 30 támogatott személy érdekében járhat el, kivéve, ha)
"b) a hivatásos támogatói feladatokat kormányzati szolgálati jogviszonyban vagy állami szolgálati jogviszonyban álló személy látja el."
73. A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény módosítása
114. §
A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 33. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(A szellemitulajdon-kezelési szabályzatnak ki kell terjednie különösen)
"d) ha a vonatkozó jogszabályok a felek eltérő rendelkezését lehetővé teszik, a kutatóhellyel kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, valamint polgári jogi jogviszonyban álló, a szellemi alkotás létrehozásában közreműködő kutatók jogaira és kötelezettségeire a hasznosítás folyamatában,"
74. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása
115. §
A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) 389. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:[A (2) bekezdésben meghatározott biztosításközvetítői tevékenység irányításáért felelős természetes személy az lehet, aki
az alábbi szakmai követelmények valamelyikének megfelel:]
"ba) felsőfokú végzettséggel rendelkezik és biztosítónál, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, az államigazgatás pénzügyi vagy gazdasági területén vagy a megfelelő szakmai érdek-képviseleti szervnél legalább három évig biztosításszakmai vezető beosztást töltött be vagy biztosítónál, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, az államigazgatásban pénzügyi, illetve gazdasági területen vagy a megfelelő szakmai érdek-képviseleti szervnél összesen ötéves, biztosításszakmai beosztásban eltöltött munkaviszonnyal, közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati jogviszonnyal vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik, vagy"
116. §
A Bit. 395. § (2) bekezdés c) pont cc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Vezérügynöki tevékenységet végző természetes személy és a vezérügynöki tevékenység irányítója kizárólag olyan természetes személy lehet, aki az alábbi szakmai gyakorlattal rendelkezik)
"cc) a ca)-cb) alpontban meghatározott szervnél összesen ötéves szakmai munkaviszonnyal, közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati jogviszonnyal vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik."
117. §
A Bit. 400. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:[A (2) bekezdésben meghatározott biztosításközvetítői tevékenysége irányításáért felelős természetes személy az lehet, aki
az alábbi szakmai követelmények valamelyikének megfelel:]
"ba) felsőfokú végzettséggel rendelkezik és biztosítónál, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, az államigazgatás pénzügyi vagy gazdasági területén vagy a megfelelő szakmai érdek-képviseleti szervnél legalább három évig biztosításszakmai vezető beosztást töltött be vagy biztosítónál, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, az államigazgatásban pénzügyi, illetve gazdasági területen vagy a megfelelő szakmai érdek-képviseleti szervnél összesen ötéves, biztosításszakmai beosztásban eltöltött munkaviszonnyal, közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati jogviszonnyal vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik; vagy"
75. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása
118. §
(1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 34. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Ha a szolgálati viszony létesítése kormányzati szolgálati jogviszonyból, állami szolgálati jogviszonyból vagy a Magyar Honvédség hivatásos katonai állományából áthelyezéssel történik, próbaidő kikötésére nem kerül sor."
(2) A Hszt. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"35. § Ha a rendvédelmi szervnél megüresedő szolgálati beosztást a rendvédelmi szerv állományából az e törvény szerinti előmenetel alapján nem lehet betölteni, előnyben kell részesíteni a rendvédelmi szerv vagy más rendvédelmi szerv hivatásos állományából, a Magyar Honvédség hivatásos katonai állományából, továbbá a kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közszolgálati jogviszonyból tartalékállományba kerülteket."
(3) A Hszt. 80. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szolgálati viszony megszüntethető)
"e) kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban vagy igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyba történő áthelyezéssel,"
(4) A Hszt. 91. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hivatásos állomány tagját kérelmére a szolgálati viszony megszűnése után is tartalékállományban kell tartani a továbbfoglalkoztatás megkezdéséig, de legfeljebb egy évig, ha)
"b) az (1) bekezdés szerinti tartalékállomány tartama alatt részére a rendvédelmi szervnél, más rendvédelmi vagy egyéb költségvetési szervnél a képzettségének, végzettségének, egészségi, pszichikai és fizikai állapotának megfelelő hivatásos, kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közalkalmazotti jogviszony vagy munkaviszony alá tartozó munkakör nem volt biztosítható, és"
(5) A Hszt. 95. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"95. § A rendvédelmi szervek hivatásos állományából tartalékállományba helyezetteket és a tartalékállományban tartottakat a közszolgálatban történő továbbfoglalkoztatásuk érdekében a kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban vagy igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban foglalkoztató költségvetési szerveknél, valamint a Magyar Honvédségnél a megüresedő munkakörök betöltésénél előnyben kell részesíteni."
(6) A Hszt. 57. alcíme helyébe a következő alcím lép:
"57. Kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyba történő áthelyezés
96. § A hivatásos állomány tagja, valamint
a) az állományilletékes parancsnok,
b) az állományilletékes parancsnok és a rendvédelmi szerv másik szervezeti egységének munkáltatói jogkört gyakorló elöljárója, vagy
c) az állományilletékes parancsnok és a kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti vagy igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony létrehozására feljogosított munkáltatói szerv vezetője
megállapodhatnak a hivatásos állomány tagjának kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti vagy igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyba történő áthelyezésében."
(7) A Hszt. 280. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ahol e törvény hivatásos szolgálati időről rendelkezik, szolgálati időként kell figyelembe venni:)
"e) az a) és b) pont alá nem tartozó költségvetési szervnél kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban vagy közszolgálati jogviszonyban töltött időt, ha a szolgálati viszony e jogviszonyok valamelyikéből áthelyezéssel vagy közvetlenül kinevezéssel jött létre,"
(8) A Hszt. 283. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"Akinek a szolgálati viszonyát megszüntették, annak a 280. § (1) bekezdése szerint számított hivatásos szolgálati idejét - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony, bírói vagy ügyészségi szolgálati viszony vagy közigazgatási szervnél munkaviszony létesítése esetén a létesítendővel azonos jellegű jogviszonyban eltöltött időnek kell elismerni."
(9) A Hszt. 334. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Ha a szolgálati viszony létesítése kormányzati szolgálati jogviszonyból, állami szolgálati jogviszonyból, közszolgálati jogviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyból, a Magyar Honvédség hivatásos katonai állományából vagy más rendvédelmi szervnél fennálló szolgálati viszonyból áthelyezéssel történik, próbaidő a 49. § (1)-(3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel kiköthető."
(10) A Hszt. 335. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A 130. § (1) bekezdésétől eltérően a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya esetében a miniszter által meghatározott szolgálati beosztásokban a rendészeti alapvizsga helyett közigazgatási alapvizsga, vagy közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettség vagy kormányzati tanulmányok szakirányú szakképzettség, továbbá rendészeti szakvizsga helyett közigazgatási szakvizsga, vagy közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettség vagy kormányzati tanulmányok szakirányú szakképzettség teljesítése írható elő."
(11) A Hszt. 340. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben:)
"3. meghatározza a kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyba történő áthelyezésre, a más rendvédelmi szervhez történő áthelyezésre, valamint a rendvédelmi szervek és a Magyar Honvédség közötti áthelyezésre vonatkozó eljárási szabályokat és az áthelyezett foglalkoztatásával, jogaival és kötelezettségeivel összefüggő kérdéseket,"
(12) A Hszt. 4. melléklet II. pont 8. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hivatásos állomány tagja)
"8. közigazgatási alapvizsga, közigazgatási szakvizsga, közigazgatási versenyvizsga, közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettség, kormányzati tanulmányok szakirányú szakképzettség megszerzésének időpontja, oklevélszáma"
(13) A Hszt. 34. § (2) és (3) bekezdésében a "köztisztviselői" szövegrész helyébe a "közszolgálati" szöveg lép.
76. A Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló 2015. évi C. törvény módosítása
119. §
A Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló 2015. évi C törvény 9. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(8) A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerzett közalkalmazotti, kormányzati szolgálati vagy állami szolgálati jogviszonyban állók jogviszonyának megszüntetéséből eredő kiadási megtakarításaikat - a 2016. évi költségvetésbe már beépült megtakarítások kivételével - kötelesek befizetni a Magyar Államkincstár A zárolt álláshelyekhez kapcsolódó megtakarítások befizetései megnevezésű, 10032000-01034286-00000000 számú számlájára, a központi költségvetés javára."
77. A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosítása
120. §
(1) A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény (a továbbiakban: Are. tv.) 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) Családi vagyonfelügyelő az a legalább kétéves szakmai gyakorlattal rendelkező kormánytisztviselő, állami tisztviselő vagy büntetlen előéletű tartós megbízási jogviszonyban álló személy lehet, aki rendelkezik jogi vagy közgazdasági végzettséggel, valamint közigazgatási vizsgával, jogi szakvizsgával vagy közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettséggel vagy kormányzati tanulmányok szakirányú szakképzettséggel."
(2) Az Are. tv. 104. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(8) Családi vagyonfelügyelő 2018. január 1-jéig olyan kormánytisztviselő, állami tisztviselő vagy büntetlen előéletű, munkavégzésre irányuló vagy tartós megbízási jogviszonyban, álló személy is lehet, aki jogi vagy közgazdasági végzettséggel rendelkezik, és 2018. január 1-jéig közigazgatási vizsgát vagy jogi szakvizsgát tesz, vagy közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettséget vagy kormányzati tanulmányok szakirányú szakképzettséget szerez."
78. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása
121. §
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 9. § (8) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(E törvényt - ha a beszerzés tárgya szolgáltatás megrendelése - nem kell alkalmazni az alábbi esetekben:)
"g) munkaszerződés, közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati, vagy közalkalmazotti jogviszony, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony, ügyészségi szolgálati jogviszony, bírói szolgálati jogviszony, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonya, valamint a Magyar Honvédség hivatásos, szerződéses és önkéntes tartalékos állományának szolgálati viszonya;"
122. §
A Kbt. 147. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(A közbeszerzési ügyben nem járhat el az a közbeszerzési biztos, akinek a közös háztartásban élő hozzátartozója)
"d) olyan szervezettel áll közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati jogviszonyban, amely az ügyfélszervezet felügyelő szervezete vagy az ügyfélszervezet által felügyelt szervezet, illetve amely az ügyfélszervezet részére támogatást vagy kizárólagos jogot biztosít."
123. §
A Kbt. 193. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(4) Közbeszerzési biztos az lehet, aki felsőfokú végzettséggel és legalább hároméves szakmai gyakorlattal, valamint közigazgatási, illetve jogi szakvizsgával, vagy közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettséggel, vagy kormányzati tanulmányok szakirányú szakképzettséggel rendelkezik."
79. Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény módosítása
124. §
Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: 2016. évi XXXIII. törvény) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:(Állami projektértékelői jogviszony létesíthető azzal, aki)
"a) központi államigazgatási szervnél, illetve annak területi és helyi szervénél [ideértve a fővárosi és megyei kormányhivatalt, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalt] kormánytisztviselőként, állami tisztviselőként vagy köztisztviselőként,"
([az a)-d) pont továbbiakban együtt: állami alkalmazott] foglalkoztatott és projektértékelési feladatok ellátására sikeres pályázóként kiválasztásra került.)
125. §
A 2016. évi XXXIII. törvény 2. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(E törvény alkalmazásában)
"1. alapjogviszony: fennálló kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony, valamint többségi állami befolyás alatt álló gazdasági társasággal fennálló munkaviszony;"
80. Záró rendelkezések
126. §
Ez a törvény 2016. július 1-jén lép hatályba.127. §
E törvénya) 8. és 13. alcíme, valamint 80. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján,
b) 47. alcíme az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke alapján,
c) 50. alcíme az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése alapján,
d) 51. alcíme az Alaptörvény 45. cikk (5) bekezdése alapján,
e) 92. §-a és 93. §-a az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján,
f) 55. alcíme az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján,
g) 57. alcíme az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján,
h) 63. alcíme az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése alapján,
i) 69. alcíme az Alaptörvény 23. cikke alapján,
j) 70. alcíme az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján,
sarkalatosnak minősül.
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az állami tisztviselőkről szóló törvény (a továbbiakban: Áttv.) Országgyűlés által történő elfogadásával és a Köztársasági Elnök által történő kihirdetésével megvalósult a Kormány azon fő célkitűzése melynek értelmében a területi közigazgatás tisztviselői számára a modern, szolgáltató állam kereteibe illeszkedő, a szakmai képzettséget és tapasztalatot, valamint a teljesítményt megbecsülő új tisztviselői hivatásrend és ehhez kapcsolódó illetményrendszer kialakítására, kultúraváltás megvalósításával a közigazgatási munka presztízsének megteremtésére kerüljön sor. A kultúraváltás megvalósulása egyidejűleg meg fogja teremteni a közigazgatási munka presztízsét. Amennyiben az állampolgárok ugyanolyan színvonalú, gyorsaságú és hatékonyságú közigazgatási szolgáltatásokat vehetnek igénybe a vidéki kistelepüléseken, mint a nagyvárosokban és a fővárosban, az hozzájárul a vidék megtartó erejének növekedéséhez. Az Áttv. elfogadását és kihirdetését követően szükséges az Áttv. hatályba lépésig a törvényjavaslat elfogadásával azon törvények módosítása, melyek a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos egyéb rendelkezéseket tartalmazzák. A törvényjavaslat a közszolgálati jogviszonyt érintő törvények technikai jellegű módosítását tartalmazza, az Áttv. elfogadásával bevezetett új állami tisztviselői jogviszonyt vezeti át az érintett törvényekbe.RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1-79. alcímekhez
A törvényjavaslat 1-79. alcímében szerepelnek mindazon törvények, amelyek módosítására az Áttv. hatálybalépésére figyelemmel van szükség. A törvényjavaslat beemeli az állami tisztviselő, állami ügykezelő, állami szolgálati jogviszony, valamint közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettség és a kormányzati tanulmányok szakirányú szakképzettség fogalmakat azon közszolgálati és kormányzati szolgálati jogviszonyt érintő törvényekbe, amelyekben korábban csak a kormánytisztviselő, kormányzati ügykezelő, köztisztviselő, közszolgálati ügykezelő vagy kormányzati szolgálati jogviszony, továbbá a közigazgatási alapvizsga és közigazgatási szakvizsga került nevesítésre. Az új jogviszony bevezetésével a törvényjavaslat nem változtat a korábbiakban megteremtett logikai renden, pusztán a vonatkozó törvényeket módosítja technikai jelleggel.A 80. alcímhez
Hatályba léptető és sarkalatossági klauzulára vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.