adozona.hu
T/10091. számú törvényjavaslat indokolással - A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény és egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról
T/10091. számú törvényjavaslat indokolással - A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény és egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2016. évi XLIV. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
(1) A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt) 1. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A törvény hatálya kiterjed)
"c) a könyvvizsgáló cégre és a könyvvizsgálói hálózat tagjára,"
(2) A Kkt. 1. § (3) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A törvény hatálya kiterjed)
"g) a külföldön tevékenységi engedéllyel rendelkező ...
T/10091. számú törvényjavaslat indokolással - A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény és egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról
2016. évi XLIV. törvény a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény és egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról
I. Fejezet
A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KAMARÁRÓL, A KÖNYVVIZSGÁLÓI TEVÉKENYSÉGRŐL, VALAMINT A KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELETRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA
1. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása
1. §
(1) A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt) 1. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(A törvény hatálya kiterjed)
"c) a könyvvizsgáló cégre és a könyvvizsgálói hálózat tagjára,"
(2) A Kkt. 1. § (3) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A törvény hatálya kiterjed)
"g) a külföldön tevékenységi engedéllyel rendelkező könyvvizsgálóra, könyvvizsgáló gazdálkodóra, ha Magyarországon kíván jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végezni, valamint"
2. §
(1) A Kkt. 2. § 22. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(E törvény alkalmazásában)
"22. Nemzetközi könyvvizsgálati standardok: az IFAC által a Nemzetközi Könyvvizsgálati és Bizonyosságot Nyújtó Szolgáltatási Standardok Testületen [International Auditing and Assurance Standard Board (IAASB)] keresztül kibocsátott Nemzetközi Könyvvizsgálati Standardok [International Standards on Auditing (ISA)], 1. sz. Nemzetközi Minőségellenőrzési Standard és más kapcsolódó standardok, amelyek a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységhez kapcsolódnak."
(2) A Kkt. 2. §-a a következő 28-30. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
"28. Illetékes hatóság: a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 10. pontja szerinti szerv.
29. Fő könyvvizsgáló partner
a) az a kamarai tag könyvvizsgáló, akit a könyvvizsgáló cég meghatározott könyvvizsgálói megbízatás tekintetében a könyvvizsgáló cég nevében elvégzendő jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálat elsőrendű felelőseként jelölt ki, vagy
b) csoportkönyvvizsgálat esetében legalább az a kamarai tag könyvvizsgáló, akit a könyvvizsgáló cég a csoport szintjén a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálat elvégzésének elsőrendű felelőseként jelölt ki, és az a kamarai tag könyvvizsgáló, akit a jelentős leányvállalatok szintjén elsőrendű felelősként jelöltek ki, vagy
c) az a kamarai tag könyvvizsgáló, aki a független könyvvizsgálói jelentést aláírja.
30. Szoros kapcsolat: a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az elfogadott piaci gyakorlatok, az árualapú származtatott ügyletekre vonatkozó bennfentes információ fogalommeghatározása, a bennfentesek jegyzékének összeállítása, a vezető tisztségviselők ügyleteinek bejelentése és a gyanús ügyletek bejelentése tekintetében történő végrehajtásáról szóló 2004/72/EK bizottsági irányelv 1. cikk (2) bekezdése szerinti fogalom."
3. §
(1) A Kkt. 4. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(A kamara)
"b) közfelügyeleti hatóság jóváhagyásával megalkotja és naprakészen tartja a könyvvizsgálati, valamint az átvilágítási megbízásokra, a bizonyosságot nyújtó megbízásokra, a kapcsolódó szolgáltatásokra és a belső minőségellenőrzésre, könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek belső szervezetére és a könyvvizsgáló munka megszervezésére vonatkozó nemzeti standardokat, "
(2) A Kkt. 4. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kamara a tagok képviseletében különösen az alábbi feladatokat látja el:)
"b) működteti a kamarai tag könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenysége minőségbiztosításának rendszerét azon kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek tekintetében, akik/amelyek nem látnak el közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet,"
4. §
A Kkt. 5. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni - az e törvényben foglaltak figyelembevételével - a következő ügyekben:)
"b) felvétel a könyvvizsgáló cégek nyilvántartásába, valamint az abból való törlés,"
5. §
A Kkt. 8/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"8/A. § Amennyiben a kamara a kamarai hatósági eljárás során a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem hozott határozatot, az ügyfelet nem illeti meg a kérelmezett tevékenység megkezdésének, illetve folytatásának joga és a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a hatóság mulasztására vonatkozó általános szabályait kell alkalmazni."
6. §
A Kkt. I. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:"A közfelügyeleti hatóság jogállása, feladatai
9/D. § (1) A 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazásában a végső felelősséggel rendelkező illetékes hatóságnak a közfelügyeleti hatóság minősül.
(2) A kamarai tag könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek nyilvántartásba vétele, a harmadik országbeli könyvvizsgálók és harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodók jegyzékbe vétele, a fegyelmi eljárások és a nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek minőségbiztosítása tekintetében a közfelügyeleti hatóság feladatait az e törvényben foglaltak és a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján - a közfelügyeleti hatóság végső felelőssége mellett - a kamara látja el.
9/E. § Az 537/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Rendelet) alkalmazásában a közfelügyeleti hatóság minősül illetékes hatóságnak.
9/F. § (1) Az ügyfél kérelmére indított közfelügyeleti hatóság által lefolytatott eljárásért - a (2) bekezdés kivételével - az ügyfélnek igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie. Az igazgatási szolgáltatási díj a közfelügyeleti hatóság bevétele. Az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.
(2) Nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetni
a) a 9/G. § (1) bekezdés szerinti igazolás kiadásáért,
b) a 35. § szerinti engedélyezési eljárásért,
c) a 49. § szerinti minősítés visszavonására irányuló kérelem elbírálásáért, és
d) a 68. § szerinti igazolás kiadásáért."
7. §
A Kkt. II. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:"Könyvvizsgálói tevékenység igazolása
9/G. § (1) A közfelügyeleti hatóság kérelemre igazolja, hogy a természetes személy jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet folytathat, amennyiben
a) rendelkezik az e törvényben meghatározott okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel,
b) a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül sikeresen teljesítette a szakmai kompetencia vizsgát, ha e kötelezettség alól a 104. § (2) bekezdése alapján nem mentesül, és
c) nem áll fenn vele szemben a 9/H. §-ban meghatározott kizáró ok.
(2) Kérelmére az (1) bekezdés szerinti igazolást kell kiállítani annak a természetes személynek, aki igazolja, hogy az Európai Gazdasági Térség valamely államának arra illetékes hatósága által kiállított, jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkezik, valamint az e törvényben meghatározott különbözeti vizsgát sikeresen teljesítette, és nem áll fenn vele szemben a 9/H. §-ban meghatározott kizáró ok.
9/H. § Nem adható meg az 9/G. § (1) bekezdés szerinti igazolás, annak a természetes személynek,
a) aki büntetett előéletű,
b) aki büntetlen előéletű, de akinek a büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős ítéletében megállapította,
ba) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,
bb) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,
bc) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a büntetőjogi mentesítés beálltától számított nyolc évig,
c) aki az okleveles könyvvizsgálói szakképesítéshez kötött tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,
d) aki cselekvőképességet érintő gondnokság hatálya alatt áll vagy gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen,
e) akit a kamarából fegyelmi eljárás keretében kizártak, az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig,
f) akit minőségellenőrzési eljárás vagy kamarai minőségellenőrzési eljárás során a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység gyakorlásától meghatározott ideig eltiltottak, az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől a határozatban szereplő időtartamig,
g) aki az életmódja vagy magatartása miatt a könyvvizsgálói hivatás gyakorlásához szükséges közbizalomra érdemtelen,
h) aki a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység gyakorlásától történő eltiltás hatálya alatt áll.
9/I. § (1) A természetes személy az igazolás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy vele szemben nem áll fenn a 9/H. § a)-c) pontjában valamint a 9/K. § (1) bekezdésében meghatározott körülmény, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a közfelügyeleti hatóság részére - annak a közfelügyeleti hatóság 9/G. § (1) bekezdés szerinti igazolás megadása kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a közfelügyeleti hatóság a (2) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(2) A kamarai tagsági viszony fennállása alatt a közfelügyeleti hatóság a lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a könyvvizsgálóval szemben fennáll-e a 9/H. § a)-c) pontjában, valamint a 9/K. § (1) bekezdésében meghatározott körülmény. A hatósági ellenőrzést folytató közfelügyeleti hatóság a hatósági ellenőrzés céljából adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a könyvvizsgálóval szemben fennáll-e a 9/H. § a)-c) pontjában, valamint a 9/K. § (1) bekezdésében meghatározott körülmény.
9/J. § (1) Kérelmére a 9/G. § (1) bekezdés szerinti igazolást ki kell állítani annak a természetes személynek, aki megfelel az alábbi feltételeknek:
a) nem tartozik a 9/G. § (2) bekezdésének hatálya alá,
b) igazolja, hogy rendelkezik egy harmadik ország arra illetékes hatósága által kiállított, jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosító engedéllyel,
c) nem áll fenn vele szemben a 9/H. §-ban meghatározott kizáró ok,
d) az e törvényben meghatározott különbözeti vizsgát sikeresen teljesítette,
e) igazolja, hogy eleget tesz a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4., valamint 6-13. cikkeiben megállapítottakkal egyenértékű követelményeknek,
feltéve, hogy a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzését engedélyező harmadik ország viszonossági gyakorlat alapján hasonlóan jár el a kamarai tagokkal szemben.
(2) A viszonosság fennállása tekintetében, a közfelügyeleti hatóság kezdeményezése alapján, a külpolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó, amelyet a számviteli szabályozásért felelős miniszterrel egyetértésben alakít ki.
9/K. § (1) A közfelügyeleti hatóság a 9/G. § (1) bekezdés szerinti eljárást felfüggeszti, ha tudomására jut, hogy a kérelmező ellen közvádra üldözendő bűncselekmény elkövetése miatt indult eljárás.
(2) A felfüggesztés a büntetőeljárás jogerős befejezéséig tart.
9/L. § (1) A közfelügyeleti hatóság a 9/G. § (1) bekezdés szerinti igazolást visszavonja, amennyiben nem felel meg a 9/G. § (1) bekezdésében vagy a 9/J. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek.
(2) A közfelügyeleti hatóság a 9/G. § (1) bekezdés szerinti engedély visszavonásáról - a döntés jogerőre emelkedésével egyidejűleg - tájékoztatja a kamara felvételi bizottságát."
8. §
A Kkt. II. Fejezetének "Kamarai tagság keletkezése" alcíme helyébe a következő alcím lép:"Kamarai tagság keletkezése
10. § (1) Természetes személyként jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet Magyarország területén az végezhet, aki a kamara tagja és rendelkezik az ezt igazoló könyvvizsgálói igazolvánnyal.
(2) A kamarai tagfelvétel tekintetében a kamara felvételi bizottsága jár el.
11. § (1) A kamarába - kérelem alapján - tagként fel kell venni azt a természetes személyt, aki megfelel a következő feltételeknek:
a) Magyarország területén jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet kíván folytatni,
b) rendelkezik a közfelügyeleti hatóság 9/G. § (1) bekezdés szerinti igazolásával,
c) vállalja, hogy más kamarai tag könyvvizsgálónál, könyvvizsgáló cégnél létesített munkaviszonyán kívüli munkaviszonyban, továbbá közalkalmazotti, köztisztviselői
jogviszonyban, szolgálati viszonyban, munkaviszony jellegű jogviszonyban a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység megkezdésének időpontjától nem áll [ide nem értve a (2) bekezdés szerinti jogviszonyt],
d) vállalja, hogy könyvvizsgáló cégen kívül más gazdálkodó szervezetben (szervezetben) személyes közreműködésre tagként, vezető tisztségviselőként a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység megkezdésének időpontjától nem lesz kötelezett [ide nem értve a (2) bekezdés szerinti jogviszonyt],
e) - a 22/A. §-ban foglaltak kivételével - a kamara alapszabályában meghatározott mértékű, Magyarország területén végzett jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységre vonatkozó könyvvizsgálói felelősségbiztosítással rendelkezik,
f) a kamara alapszabályában és a kamara önkormányzati szabályzataiban foglaltakat magára kötelezőnek ismeri el,
g) vállalja a kamarai tagdíj megfizetését,
h) az előírt igazgatási szolgáltatási díjat megfizette.
(2) Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti feltétel teljesítésétől - indokolt esetben - el lehet tekinteni a természetes személynél, ha munkáltatója (foglalkoztatója) írásban nyilatkozik arról, hogy a kérelmező a kamarai tag könyvvizsgálói minőségéből adódó feladatait megfelelően el tudja látni, valamint, hogy az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti jogviszonyból adódó jogok és kötelezettségek érvényesítésével nem akadályozza a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység megfelelő ellátását.
(3) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti feltételnek nem kell megfelelnie a természetes személynek, ha kizárólag könyvvizsgáló cég nevében végez jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet.
(4) Az (1) bekezdés a) és c)-e) pontja szerinti feltételnek nem kell megfelelnie a természetes személynek, amennyiben tagfelvételi kérelmével egyidejűleg kéri a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység szüneteltetésének engedélyezését."
9. §
A Kkt. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"18. § A kamarai tag könyvvizsgáló - közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál, jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgáló esetében a Rendelet 5. cikkével összhangban - jogosult a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység körébe tartozó és a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységen kívüli egyéb szakmai szolgáltatásokat nyújtani. A kamarai tag könyvvizsgáló folytathat minden olyan egyéb tevékenységet is, amely nem ütközik a törvény, a kamara alapszabálya, valamint etikai szabályzata rendelkezéseibe."
10. §
(1) A Kkt. 22. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(A kamarai tag könyvvizsgáló köteles)
"b) haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül jelenteni, ha a 9/G. §-ban, illetve a 11. §-ban felsorolt feltételeknek való megfelelésben vagy a 33. § (1) bekezdésében felsorolt adatokban változás következett be,"
(2) A Kkt. 22. §-a a következő e) ponttal egészül ki:
(A kamarai tag könyvvizsgáló köteles)
"e) együttműködni a minőségellenőrzés és kamarai minőségellenőrzés során a közfelügyeleti hatósággal, illetve a kamarával."
11. §
A Kkt. 27. § (3) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:(A szüneteltetés alatt a kamarai tag könyvvizsgáló)
"i) köteles részt venni az őt érintő minőségellenőrzésen, illetve a kamarai minőségellenőrzésen."
12. §
A Kkt. 33. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(A kamarai tag könyvvizsgálók nyilvántartása - az egyes kamarai tagokra vonatkozóan - a következő adatokat tartalmazza:)
"h) a 49. § szerinti minősítés, a minősítés megszerzésének, illetve visszavonásának időpontja,"
13. §
A Kkt. III. Fejezetének "Jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésének engedélyezése gazdálkodó szervezetnek (szervezetnek)" alcíme helyébe a következő alcím lép:"Jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésének engedélyezése gazdálkodó szervezetnek (szervezetnek)
34. § (1) Gazdálkodó szervezet (szervezet) - az egyéni vállalkozó kivételével -Magyarország területén jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet akkor végezhet, ha azt a közfelügyeleti hatóság a 35. § alapján engedélyezte, a kamara nyilvántartásba vette és arról igazolást adott [az engedéllyel és igazolással rendelkező gazdálkodó szervezet (szervezet) a továbbiakban: könyvvizsgáló cég].
(2) Az (1) bekezdés szerinti igazolás tanúsítja a jogosultságot a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére.
(3) A kamara gondoskodik arról, hogy az érvényben lévő igazolások mintája a kamara honlapján folyamatosan és bárki számára szabadon megtekinthető legyen.
35. § (1) Kérelem alapján jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére engedélyt kell adni annak a gazdálkodó szervezetnek (szervezetnek) - az egyéni vállalkozó kivételével -, amely megfelel az alábbi követelményeknek:
a) a gazdálkodó szervezet (szervezet) legfőbb szervében a szavazati jogok többségével az Európai Gazdasági Térség valamely államában jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosult könyvvizsgáló(k) vagy könyvvizsgáló cég(ek) rendelkezik (rendelkeznek),
b) a gazdálkodó szervezet (szervezet) legfőbb irányító (vezető) szerve tagjainak többsége az Európai Gazdasági Térség valamely államában jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosult könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég. Ha a legfőbb irányító (vezető) szerv tagjainak száma nem haladja meg a kettőt, akkor legalább az egyik tagnak teljesítenie kell ezt a követelményt,
c) a gazdálkodó szervezet (szervezet) nevében kamarai tag könyvvizsgáló(k) végzi(k) a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet,
d) a gazdálkodó szervezet (szervezet) jó üzleti hírnévvel rendelkezik,
e) nem végez olyan tevékenységet, amely akadályozná a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység megfelelő ellátásában,
f) nem esik a 36. §-ban felsorolt kizáró okok alá.
35/A. § (1) Kérelem alapján jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére engedélyt kell adni annak a gazdálkodó szervezetnek (szervezetnek), amely az Európai Gazdasági Térség valamely államában jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosult, a tagállam illetékes hatósága nyilvántartásba vette és megfelel a 35. § a) és d)-k) pontjában foglalt követelményeknek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti engedély megadásáról értesíteni kell a gazdálkodó szervezet (szervezet) székhelye szerinti illetékes hatóságot.
36. § Nem adható jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére engedély annak a gazdálkodó szervezetnek (szervezetnek),
a) amelynek létesítő okiratában a tevékenységi körök között a könyvvizsgálói tevékenységgel összeegyeztethetetlen tevékenység szerepel,
b) amelynek engedélyét visszavonták, az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig,
c) amelynek engedélye - saját kérésére - megszűnt, az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évig,
d) amelyre vonatkozóan felszámolási eljárás vagy végelszámolási eljárás van folyamatban,
e) amely a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység gyakorlásától történő eltiltás hatálya alatt áll.
36/A. § Kérelem alapján a kamara nyilvántartásba veszi azt a gazdálkodó szervezetet (szervezetet) - az egyéni vállalkozó kivételével -, amely megfelel az alábbi követelményeknek:
a) Magyarország területén jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet kíván folytatni,
b) rendelkezik a közfelügyeleti hatóság által kiadott, 35. § szerinti engedéllyel,
c) - a 40/A. §-ban foglaltak kivételével - a kamara alapszabályában meghatározott mértékű, Magyarország területén végzett, jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységre vonatkozó könyvvizsgálói felelősségbiztosítással rendelkezik,
d) a kamara alapszabályában és a kamara önkormányzati szabályzataiban foglaltakat magára nézve kötelezőnek ismeri el,
e) vállalja a kamara alapszabályában meghatározott hozzájárulási díj fizetését,
f) az előírt igazgatási szolgáltatási díjat megfizette."
14. §
A Kkt. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"38. § A könyvvizsgáló cég - közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó könyvvizsgáló cégek esetében a Rendelet 5. cikkével összhangban - jogosult jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység körébe tartozó és a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységen kívüli egyéb szakmai szolgáltatásokat nyújtani. A könyvvizsgáló cég folytathat minden olyan egyéb tevékenységet is, amely nem ütközik e törvény, a kamara alapszabálya, valamint etikai szabályzata rendelkezéseibe."
15. §
A Kkt. 40. §-a a következő e) ponttal egészül ki:(A könyvvizsgáló cég köteles)
"e) a minőségellenőrzés, illetve a kamarai minőségellenőrzés során a közfelügyeleti hatósággal, illetve a kamarával együttműködni."
16. §
A Kkt. "A könyvvizsgáló cég kötelességei" alcíme a következő 40/B. §-sal egészül ki:"40/B. § A könyvvizsgáló cég köteles bejelenteni a közfelügyeleti hatóságnak, amennyiben vezető tisztségviselője a jogerős bíróság ítélete alapján nem felel meg a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) vezető tisztségviselőre vonatkozó követelményeinek, vagy vele szemben bármely olyan kizáró ok áll fenn, amely alapján a továbbiakban nem lehet vezető tisztségviselő."
17. §
A Kkt. 41-42. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:"41. § (1) A közfelügyeleti hatóság a könyvvizsgáló cég 35. § szerinti engedélyét visszavonja
a) a könyvvizsgáló cég kérésére,
b) a könyvvizsgáló cég engedélyének fegyelmi eljárás keretében történő visszavonásával,
c) ha a könyvvizsgáló cég a 35. §-ban foglalt feltételeknek a továbbiakban már nem felel meg,
d) a könyvvizsgáló cég megszűnésével,
e) a közfelügyeleti hatóság jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység gyakorlásától történő eltiltásról szóló határozata alapján.
(2) Az engedély visszavonásáról szóló, (1) bekezdés szerinti jogerős döntéséről a közfelügyeleti hatóság haladéktalanul tájékoztatja a kamara felvételi bizottságát.
(3) A kamara a könyvvizsgáló céget törli a nyilvántartásból
a) a könyvvizsgáló cég kérésére,
b) ha a közfelügyeleti hatóság a könyvvizsgáló cég 35. § szerinti engedélyét jogerősen visszavonta,
c) ha a könyvvizsgáló cég a 35. §-ban foglalt feltételeknek a továbbiakban már nem felel
meg.
(4) A (3) bekezdés b) pontja alapján a kamara a könyvvizsgáló céget a nyilvántartásból az engedély visszavonásáról szóló döntés jogerőre emelkedésének napjára visszamenőleg törli.
(5) A nyilvántartásból való törlést megállapító határozat jogerőre emelkedése napjával a kamara visszavonja a 34. § (1) bekezdése alapján kiállított igazolást.
(6) A nyilvántartásból való törlésről és annak okáról a kamara tájékoztatja azon államok illetékes hatóságait, amelyekben a gazdálkodó szervezet (szervezet) jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosult.
42. § (1) Az engedély megszűnésének 41. § (1) bekezdés, illetve a nyilvántartásból való törlés 41. § (2) bekezdés szerinti határozatban foglalt időpontjától kezdődően a gazdálkodó szervezet (szervezet) nem végezhet jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet.
(2) A nyilvántartásból történő törlést követően az érintett gazdálkodó szervezet (szervezet) adatait a kamara 10 évig köteles megőrizni külön nyilvántartás keretében a nyilvántartásból való törlés e törvény szerinti okának és időpontjának megjelölésével."
18. §
(1) A Kkt. 44. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(A könyvvizsgáló cégek nyilvántartása - az egyes könyvvizsgáló cégekre vonatkozóan - a következő adatokat tartalmazza:)
"g) a 49. § szerinti minősítés, a minősítés megszerzésének, illetve visszavonásának időpontja,"
(2) A Kkt. 44. § (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:
(A könyvvizsgáló cégek nyilvántartása - az egyes könyvvizsgáló cégekre vonatkozóan - a következő adatokat tartalmazza:)
"p) a kérelemben megjelölt Európai Gazdasági Térség államának illetékes hatóságának neve és - ha van - a könyvvizsgáló cég kérelemben megjelölt nyilvántartási száma, ha a könyvvizsgáló céget a 35/A. § alapján vették nyilvántartásba."
19. §
A Kkt. 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"48. § (1) A csoportkönyvvizsgáló felülvizsgálja és értékeli a harmadik országbeli könyvvizsgáló, a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó által a csoport könyvvizsgálata céljából végzett könyvvizsgálói munkát, és dokumentálja a könyvvizsgálók által elvégzett munka jellegét, időzítését és mértékét, ideértve az könyvvizsgálók könyvvizsgálati dokumentáció vonatkozó részeinek a csoportkönyvvizsgáló általi felülvizsgálatát.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a csoportkönyvvizsgáló abban az esetben támaszkodhat harmadik országbeli könyvvizsgáló, a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó munkájára, ha megszerzi az érintett harmadik országbeli könyvvizsgáló, a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó hozzájárulását a vonatkozó dokumentációnak az összevont (konszolidált) éves beszámoló könyvvizsgálata során való átadásához.
(3) Amennyiben a csoportkönyvvizsgáló nem képes eleget tenni az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségnek, meg kell hoznia a szükséges intézkedéseket és tájékoztatnia kell a közfelügyeleti hatóságot.
(4) A (3) bekezdés szerinti intézkedésnek minősül a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálat során további könyvvizsgálati eljárások elvégzése az érintett leányvállalatnál, akár közvetlenül, akár a feladatok kiszervezése útján.
(5) Minőségellenőrzés vagy más vizsgálat esetén, jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában, a csoportkönyvvizsgáló felelős a harmadik országbeli könyvvizsgáló, a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó által végzett könyvvizsgálói munka dokumentációjának - ideértve a csoport könyvvizsgálatára vonatkozó munkaanyagokat is - a közfelügyeleti funkciót gyakorló szervhez - kérelemre - történő eljuttatásáért, ha az összevont (konszolidált) éves beszámolóban szereplő valamely gazdálkodó tekintetében harmadik országbeli könyvvizsgáló, harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó látta el a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet.
(6) Az (5) bekezdésben foglaltak teljesítése érdekében a csoportkönyvvizsgálónak meg kell őriznie a dokumentáció egy példányát, vagy meg kell állapodnia a harmadik országbeli könyvvizsgálóval, a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodóval, hogy azokhoz kérelem esetén megfelelően és korlátozásmentesen hozzáférhessen, vagy bármilyen egyéb megfelelő intézkedést tehessen. Ha jogi vagy egyéb akadályok miatt a dokumentáció a harmadik országból nem kerülhet a csoportkönyvvizsgálóhoz, a csoportkönyvvizsgálónak dokumentálnia kell annak bizonyítékát, hogy megtette a megfelelő lépéseket az (5) bekezdés szerinti dokumentációhoz való hozzáférés érdekében, valamint a felmerülő akadályokat."
20. §
(1) A Kkt. 50. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég 49. § szerinti minősítéséről a közfelügyeleti hatóság dönt."
(2) A Kkt. 50. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti kérelem elbírálása során ki kell kérni az érintett állami szerv egyetértését, továbbá figyelembe kell venni a kérelmező tekintetében lefolytatott minőségellenőrzés(ek), kamarai minőségellenőrzés(ek) eredményét, valamint a kérelmezővel szemben lefolytatott fegyelmi eljárásokat. A 49/A. § f) pontjában meghatározott minősítés megadása iránti kérelem elbírálása során ki kell kérni a pénz-, tőke- és biztosításpiaci szervezetek, pénztárakat érintően a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank egyetértését."
21. §
A Kkt. 52. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:(A 49. § szerinti minősítést vissza kell vonni, ha)
"d) a minősítés visszavonását a kamara minőségellenőrzési bizottsága a 172. § d) pontja alapján kezdeményezte."
22. §
A Kkt. 61. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:"(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálat eredményét közvetlenül vagy közvetve befolyásolni képes más személyekre is vonatkozik.
(4) Az (1) bekezdés szerinti függetlenségnek azon üzleti év első napjától, amelyre a könyvvizsgálat vonatkozik, az üzleti év éves beszámolójára, összevont (konszolidált) éves beszámolójára vonatkozó jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói feladatok teljesítéséig kell fennállnia."
23. §
A Kkt. 62. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"62. § (1) Az alábbi személyek és a megbízó között nem állhat fenn olyan közvetlen vagy közvetett vagyoni, pénzügyi, munkavégzésre irányuló, üzleti vagy egyéb kapcsolat (ideértve a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásán túlmenően nyújtott szakmai és egyéb szolgáltatást is), amely a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég függetlenségét veszélyezteti:
a) a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég,
b) a könyvvizsgáló cég hálózata, vezető tisztségviselői, munkavállalói, munkaviszony jellegű jogviszonyban foglalkoztatott személyek,
c) olyan egyéb személyek, akinek a szolgáltatásai a kamarai tag könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég rendelkezésére vagy ellenőrzése alatt állnak,
d) a kamarai tag könyvvizsgálóhoz, könyvvizsgáló céghez ellenőrzés folytán közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó személyek.
(2) A kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására irányuló megbízást csak akkor vállalhat el, ha az a függetlenségét nem veszélyezteti.
(3) A kamarai tag könyvvizsgálónak, a könyvvizsgáló cégnek a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátása során a függetlenségét fenyegető veszélyeket (ideértve különösen a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég, annak hálózata, valamint a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálat eredményét befolyásolni képes bármely személy, és a vizsgált gazdálkodó közötti pénzügyi, személyes, üzleti, munka- vagy egyéb viszony miatt fennáll az önellenőrzés, érdekeltség, érdekképviselet, bizalmi viszony vagy megfélemlítés veszélyét) folyamatosan figyelemmel kell kísérnie.
(4) Ha a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég a függetlenségét fenyegető veszélyeket észlel, meg kell tennie a szükséges intézkedéseket a veszély elhárítására vagy elfogadható szintre való csökkentésére. Ha ez nem lehetséges, a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység nem végezhető el.
(5) A kamarai tag könyvvizsgálónak, a könyvvizsgáló cégnek a függetlenségét ért veszélyeket és az elhárításukra tett intézkedéseket a könyvvizsgálati dokumentációban dokumentálnia kell.
(6) Ha az üzleti év során a vizsgált gazdálkodót felvásárolja egy másik gazdálkodó, vagy a vizsgált gazdálkodó egyesül egy másik gazdálkodóval, vagy felvásárol egy másik gazdálkodót, a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgálónak vagy a könyvvizsgáló cégnek fel kell tárnia és értékelnie kell minden olyan meglévő vagy közelmúltbéli érdekeltséget és kapcsolatot, beleértve az adott gazdálkodónak nyújtott, jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységen túlmenően nyújtott szakmai és más szolgáltatásokat is, amely - a rendelkezésre álló óvintézkedéseket figyelembe véve - sérthetné a könyvvizsgáló függetlenségét és azt a képességét, hogy az egyesülés vagy a felvásárlás tényleges megtörténtét követően folytassa a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátását.
(7) A (6) bekezdés alkalmazását követően a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég haladéktalanul, de legfeljebb három hónapon belül megtesz minden szükséges lépést azon fennálló érdekeltségei vagy kapcsolatai megszüntetése érdekében, amely érdekeltségek vagy kapcsolatok sértenék a függetlenségét, és óvintézkedéseket alkalmaz a függetlenségét korábbi vagy fennálló érdekeltségeiből és kapcsolataiból fakadóan fenyegető veszélyek elhárítására vagy elfogadhatóvá szintre való csökkentésére.
(8) A kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég - jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásáról szóló megbízás elfogadása vagy folytatása előtt - az (5) bekezdésben foglalton túl a könyvvizsgálói dokumentációban értékelni és dokumentálni köteles, hogy
a) rendelkezik-e a könyvvizsgálat elvégzéséhez szükséges megfelelő szaktudással és megfelelő minősítéssel rendelkező taggal, munkavállalóval, vagy munkaviszony jellegű jogviszonyban foglalkoztatott más személlyel;
b) rendelkezik-e a könyvvizsgálat elvégzéséhez szükséges idővel és erőforrással;
c) a fő könyvvizsgáló partner szerepel-e a kamara tag könyvvizsgálók nyilvántartásában."
24. §
A Kkt. 63. §-a a következő (1a)-(1d) bekezdéssel egészül ki:"(1a) A kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég, illetve ezek tagjai, munkavállalói és munkaviszony jellegű jogviszonyban foglalkoztatott más személyek és olyan egyéb természetes személy, akinek a szolgáltatásai a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég rendelkezésére vagy ellenőrzése alatt állnak, és akik közvetlenül részt vesznek a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységben, valamint a velük szoros kapcsolatban lévő személyek birtokában vagy a tulajdonában nem lehet a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységük körében vizsgált valamely gazdálkodó által kibocsátott, garantált vagy egyéb módon támogatott pénzügyi eszköz, továbbá nem vehetnek részt ilyen eszközökkel végrehajtott ügyletekben.
(1b) Az (1a) bekezdés rendelkezése alól kivételt jelent a diverzifikált kollektív befektetési formákban közvetett módon fennálló érdekeltség.
(1c) Az (1a) bekezdés szerinti személyek vagy szervezetek egy adott vizsgált gazdálkodó jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységében nem vehetnek részt, és annak eredményét egyéb módon sem befolyásolhatják, ha e személyek vagy szervezetek
a) a vizsgált gazdálkodó pénzügyi eszközeinek tulajdonosai, kivéve, ha érdekeltségük közvetetten, diverzifikált kollektív befektetési formák keretében áll fenn;
b) a vizsgált gazdálkodóval kapcsolatban álló valamely szervezet pénzügyi eszközeinek tulajdonosai, és e tulajdonviszony összeférhetetlenséget okozhat, kivéve, ha érdekeltségük közvetetten, diverzifikált kollektív befektetési formák keretében áll fenn;
c) a vizsgált gazdálkodóval munkaviszonyban, üzleti vagy egyéb olyan kapcsolatban álltak, amely összeférhetetlenséget okozhat vagy általában összeférhetetlenséget okozónak tekinthető.
(1d) Az (1a) bekezdésben említett személyek vagy cégek nem kérhetnek és nem fogadhatnak el ajándékot vagy ingyenes szolgáltatást a vizsgált gazdálkodótól vagy valamely hozzá kapcsolódó szervezettől, kivéve, ha az jelentéktelen értékűnek minősül."
25. §
A Kkt. a 65. §-t követően a következő alcímekkel egészül ki:"Korábbi, megbízott kamarai tag könyvvizsgáló foglalkoztatásának tilalma
65/A. § A kamarai tag könyvvizsgáló, a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatot egy könyvvizsgáló cég nevében elvégző fő könyvvizsgáló partner a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység elvégzésére irányuló megbízás megszűnését követően legalább egy éven át, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálata esetében legalább két éven át
a) nem tölthet be vezető tisztséget a vizsgált gazdálkodónál;
b) nem lehet a vizsgált gazdálkodó audit bizottságának tagja, vagy ilyen bizottság hiányában az audit bizottságnak megfelelő feladatokat ellátó testület tagja;
c) nem lehet a vizsgált gazdálkodó irányító testületének nem ügyvezető tagja,
d) nem lehet a vizsgált gazdálkodó felügyelő testületének tagja.
Szakmai szkepticizmus
65/B. § (1) A kamarai tag könyvvizsgálónak, könyvvizsgáló cégnek a nemzetközi könyvvizsgálati standardok szerinti szakmai szkepticizmussal kell eljárnia.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szakmai szkepticizmus alkalmazására különösen figyelemmel kell lenni a valós értékekre, az eszközök értékvesztésére, a céltartalékokra, valamint a gazdálkodó tevékenységének folytatására vonatkozó képessége szempontjából lényeges jövőbeni cash flow-kra vonatkozó vezetői becslések vizsgálatakor.
(3) Az (1) bekezdés szerinti szakmai szkepticizmus alkalmazása során a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég felméri annak lehetőségét, hogy szabálytalanságra utaló tényből vagy magatartásból, így többek között csalásból vagy tévedésből eredő lényeges hibás állítás attól függetlenül előfordulhat, hogy a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég milyen korábbi tapasztalattal rendelkezik a vizsgált gazdálkodó legfőbb szerve, valamint az ügyvezetéssel megbízott személyek jogkövető magatartására vonatkozóan."
26. §
(1) A Kkt. 67. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Nem jelenti a titoktartási kötelezettség megszegését a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény alapján indított ellenőrzés, illetve a kamara fegyelmi bizottsága által lefolytatott fegyelmi eljárás során, továbbá a közfelügyeleti hatáskörben kért, a minőségellenőrzéshez, a kamarai minőségellenőrzéshez, a fegyelmi eljárás lefolytatásához, a közfelügyeleti hatáskör gyakorlásához szükséges és arányos adatszolgáltatás teljesítése, a könyvvizsgálói munkaanyagoknak a minőségellenőrzéssel megbízott, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényből adódó feladatok végrehajtásának ellenőrzésével megbízott, a fegyelmi eljárásban részt vevők, a közfelügyeleti hatáskörben eljárók rendelkezésére bocsátása. E tekintetben a minőségellenőrzéssel megbízott, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényből adódó feladatok végrehajtásának ellenőrzésével megbízott, a fegyelmi eljárásban részt vevő, a közfelügyeleti hatáskört gyakorló személyeket a kamarai tag könyvvizsgálóval, a könyvvizsgáló céggel azonos titoktartási kötelezettség terheli."
(2) A Kkt. 67. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a 67. § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2) Ha egy kamarai tag könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget egy másik kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég vált fel, a korábbi kamarai tag könyvvizsgálónak vagy a korábbi könyvvizsgáló cégnek a helyébe lépő könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég számára hozzáférést kell biztosítani a vizsgált gazdálkodó könyvvizsgálati dokumentációjának azon részéhez, amely a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásához szükséges.
(2a) Nem jelenti a titoktartási kötelezettség megszegését, ha az a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég, akinek/amelynek a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására irányuló megbízása megszűnik, erre figyelemmel a könyvvizsgálói tevékenység megfelelő ellátásához szükséges és arányos adatszolgáltatást teljesít annak a kamarai tag könyvvizsgálónak, könyvvizsgáló cégnek, akinek/amelynek a megbízó a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására megbízást adott."
(3) A Kkt. 67. §-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Nem jelenti a titoktartási kötelezettség megszegését, ha a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég, amely olyan gazdálkodónál végez jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet, amely egy harmadik országban található anyavállalathoz tartozó csoport tagja, az elvégzett könyvvizsgálati munkára vonatkozó dokumentációt átadja a harmadik országban található csoportkönyvvizsgáló részére, amennyiben a könyvvizsgálati dokumentációra az anyavállalat összevont (konszolidált) éves beszámolójának könyvvizsgálatához szükség van.
(6) Nem jelenti a titoktartási kötelezettség megszegését a Rendelet 12. cikk (1) bekezdése szerinti információk, vagy a Rendelet 12. cikk (2) bekezdésében előírt párbeszéd során felmerülő bármilyen információ jóhiszemű közlése a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodót felügyelő illetékes hatósággal, illetve a kamarával, a közfelügyeleti hatósággal, más illetékes hatósággal, valamint az Európai Rendszerkockázati Testülettel (a továbbiakban: ERKT) és az Európai Könyvvizsgálat-felügyeleti Szervek Bizottságával (a továbbiakban: CEAOB).
27. §
A Kkt. a következő IV/A. Fejezettel egészül ki:"IV/A. Fejezet
A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó tekintetében ellátott jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység különös szabályai
67/A. § (1) A kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátása során a Rendeletben foglaltakat e fejezettel összhangban alkalmazza.
(2) A Rendelet 5. cikk (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően az 5. cikk (3) bekezdésben meghatározott szolgáltatások az abban foglalt feltételek fennállása esetén nyújthatóak.
(3) A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgálónak, könyvvizsgáló cégnek a Rendelet 11. cikk szerinti, audit bizottsághoz címzett kiegészítő jelentést meg kell küldenie a vizsgált gazdálkodó igazgató tanácsa és felügyelő testülete részére.
(4) A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég évente december 31-ig tájékoztatja a közfelügyeleti hatóságot a december 31 -én hatályban lévő, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóval kötött jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységre vonatkozó megbízásairól.
(5) A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég a Rendelet 14. cikk szerinti tájékoztatást az üzleti évét követő négy hónapon belül küldi meg a közfelügyeleti hatóság számára.
(6) A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég a Rendelet 15. cikk szerinti dokumentumokat a dokumentumok keletkezését követően legalább 8 évig köteles megőrizni.
(7) A Rendelet 17. cikk (2) bekezdés b) pontja alapján a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására irányuló megbízása és a megújított megbízások együttesen legfeljebb 5 üzleti évre szólhatnak, ha közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó tekintetében végzi e tevékenységét."
28. §
A Kkt. V. Fejezetének "Jegyzékbe vétel" alcíme helyébe a következő alcím lép:"Jegyzékbe vétel
68. § (1) Amennyiben a harmadik országbeli illetőséggel rendelkező gazdálkodó (szervezet) átruházható értékpapírjainak kereskedelme engedélyezett Magyarország szabályozott piacán, az éves beszámolójáról és az összevont (konszolidált) éves beszámolójáról kiadott könyvvizsgálói jelentés abban az esetben minősül a Magyarországon hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvizsgálói jelentésnek, ha a könyvvizsgálói jelentést kibocsátó harmadik országbeli könyvvizsgáló, harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó rendelkezik a közfelügyeleti hatóság igazolásával és szerepel a kamara - e célból vezetett - jegyzékében.
(2) Az (1) bekezdés nem vonatkozik arra a könyvvizsgálói jelentésre, amelyet olyan harmadik országbeli illetőséggel rendelkező gazdálkodó (szervezet) éves beszámolójáról és összevont (konszolidált) éves beszámolójáról adtak ki, amely kizárólag hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt bocsát ki, és
a) az értékpapírt az Európai Gazdasági Térség államának szabályozott piacára a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk (1) bekezdés c) pontja alapján 2010. december 31. előtt vezették be, és annak névértéke egységenként legalább 50 000 euró, vagy - egyéb pénznemben denominált, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetében -névértéke a kibocsátás időpontjában legalább az MNB hivatalos devizaárfolyamán átszámítva 50 000 euróval egyenértékű összeg, vagy
b) az értékpapírt az Európai Gazdasági Térség államának szabályozott piacára a 2004/109/EK irányelv 2. cikk (1) bekezdés c) pontja alapján 2010. december 31 -én vagy azután vezették be, és annak névértéke egységenként legalább 100 000 euró, vagy - egyéb pénznemben denominált, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetében - névértéke a kibocsátás időpontjában legalább az MNB hivatalos devizaárfolyamán átszámítva 100 000 euróval egyenértékű összeg.
69. § (1) A közfelügyeleti hatóság kérelemre a 68. § (1) bekezdés szerinti engedélyt bocsát ki annak a harmadik országbeli könyvvizsgálónak a részére, aki
a) a könyvvizsgálói tevékenységi engedélyét e törvény rendelkezéseivel egyenértékű előírások alapján szerezte meg,
b) a könyvvizsgálói tevékenységet az Európai Unióban elfogadott nemzetközi könyvvizsgálati standardoknak vagy azzal egyenértékű standardoknak megfelelően végzi,
c) a könyvvizsgálói tevékenység során a függetlenség, az objektivitás, a pártatlanság és a könyvvizsgálat díja tekintetében az e törvényben foglaltakkal egyenértékű szabályok szerint jár el,
d) honlapján éves átláthatósági jelentést tesz közzé az e törvényben szabályozott módon és esetben, vagy ezzel egyenértékű közzétételi követelményeknek tesz eleget.
(2) A közfelügyeleti hatóság a harmadik országbeli könyvvizsgáló részére kibocsátott, 68. § (1) bekezdés szerinti engedélyt visszavonja, ha:
a) azt a könyvvizsgáló kéri,
b) a jegyzékből való törlését rendelték el,
c) a könyvvizsgáló a továbbiakban már nem felel meg az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek,
d) a könyvvizsgáló elhalálozott.
(3) Az engedély visszavonásáról szóló, (2) bekezdés szerinti jogerős döntéséről a közfelügyeleti hatóság haladéktalanul tájékoztatja a kamara felvételi bizottságát.
69/A. § (1) A kamara - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősülő - elkülönített jegyzéket vezet a harmadik országbeli könyvvizsgálókról.
(2) A kamara jegyzékébe - kérelem alapján, a vonatkozó külön előírások figyelembevételével - fel kell venni azt a harmadik országbeli könyvvizsgálót, aki megfelel a következő feltételeknek:
a) rendelkezik a közfelügyeleti hatóság által kiadott, 68. § (1) bekezdés szerinti engedéllyel,
b) a kamara alapszabályában és önkormányzati szabályzataiban foglalt, a harmadik országbeli könyvvizsgálókra vonatkozó előírásokat magára kötelezőnek ismeri el,
c) vállalja a kamara által meghatározott hozzájárulási díj megfizetését,
d) az előírt igazgatási szolgáltatási díjat megfizette.
(3) Az (1) bekezdés szerinti jegyzékből törölni kell a harmadik országbeli könyvvizsgálót, ha
a) azt a könyvvizsgáló kéri,
b) a közfelügyeleti hatóság a részére kibocsátott, 68. § (1) bekezdés szerinti engedélyt visszavonta;
c) a könyvvizsgáló a továbbiakban már nem felel meg a (2) bekezdésben foglalt követelményeknek,
d) a könyvvizsgáló elhalálozott.
70. § (1) A harmadik országbeli könyvvizsgálók jegyzéke - az egyes könyvvizsgálókra vonatkozóan - a következőket tartalmazza:
a) jegyzékbe vételi szám,
b) a 73. § (2) bekezdése szerinti igazolás száma,
c) a 33. § (1) bekezdésének c), f), n) és o) pontja szerinti adatok,
d) a 33. § (1) bekezdésének d), e), g), l) és m) pontja szerinti adatok,
e) azon harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó neve, címe, internetes honlapjának címe, nyilvántartási száma, amelynek tevékenységében részt vesz.
(2) Az (1) bekezdés a)-c) és e) pontjában foglaltak közérdekből nyilvános adatok, azokról bárki tájékoztatást kaphat.
71. § (1) A közfelügyeleti hatóság kérelemre a 68. § (1) bekezdés szerinti engedélyt bocsát ki annak a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó részére, amely
a) a legfőbb irányító (vezető) szerve tagjainak többsége eleget tesz e törvény kamarai tagként való nyilvántartásba vételre vonatkozó követelményeivel egyenértékű előírásoknak,
b) a nevében könyvvizsgálatot végző harmadik országbeli könyvvizsgáló eleget tesz e törvény kamarai tagként való nyilvántartásba vételre vonatkozó követelményeivel egyenértékű előírásoknak,
c) a könyvvizsgálói tevékenységet az Európai Unióban elfogadott nemzetközi könyvvizsgálati standardoknak vagy azzal egyenértékű standardoknak megfelelően végzi,
d) a könyvvizsgálói tevékenység során a függetlenség, az objektivitás, a pártatlanság és a könyvvizsgálat díja tekintetében az e törvényben foglaltakkal egyenértékű szabályok szerint jár el,
e) honlapján éves átláthatósági jelentést tesz közzé az e törvényben szabályozott módon és esetben, vagy ezzel egyenértékű közzétételi követelményeknek tesz eleget.
(2) A közfelügyeleti hatóság a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó 68. § (1) bekezdés szerinti engedélyét visszavonja, amennyiben:
a) azt a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó kéri,
b) fegyelmi eljárás keretében a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó jegyzékből való törlését rendelték el,
c) a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó továbbiakban már nem felel meg az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek,
d) a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó megszűnt.
(3) Az engedély visszavonásáról szóló (2) bekezdés szerinti jogerős döntéséről a közfelügyeleti hatóság haladéktalanul tájékoztatja a kamara felvételi bizottságát
71/A. § (1) A kamara - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősülő - elkülönített jegyzéket vezet a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodókról.
(2) A kamara jegyzékébe - kérelem alapján, a vonatkozó külön előírások figyelembevételével - fel kell venni azt a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodót, amely megfelel a következő feltételeknek:
a) a kamara alapszabályában és önkormányzati szabályzataiban foglalt, a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodóra vonatkozó előírásokat magára kötelezőnek ismeri el,
b) vállalja a kamara által meghatározott hozzájárulási díj megfizetését,
c) az előírt igazgatási szolgáltatási díjat megfizette.
(3) Az (1) bekezdés szerinti jegyzékből törölni kell a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodót, ha
a) a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó azt kéri,
b) a közfelügyeleti hatóság a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó 68. § (1) bekezdés szerinti engedélyét jogerősen visszavonta,
c) a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó a továbbiakban már nem felel meg a
(2) bekezdésben foglalt követelményeknek,
d) a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó megszűnt.
72. § (1) A harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodók jegyzéke - az egyes gazdálkodókra vonatkozóan - a következőket tartalmazza:
a) jegyzékbe vételi szám,
b) a 73. § (2) bekezdése szerinti igazolás száma,
c) a 44. § (1) bekezdésének c)-f), i)-k), valamint n) és o) pontja szerinti adatok,
d) a 44. § (1) bekezdésének l) és m) pontja szerinti adatok,
e) azon könyvvizsgálók neve és nyilvántartási száma, akik a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó tevékenységében részt vesznek.
(2) Az (1) bekezdés a)-c) és e) pontjában foglaltak közérdekből nyilvános adatok, azokról bárki tájékoztatást kaphat."
29. §
A Kkt. 76. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"A közfelügyeleti hatóság 68. § (1) bekezdés szerinti igazolása és a kamara jegyzékébe való felvétel a harmadik országbeli könyvvizsgálót, a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodót Magyarország területén jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására nem jogosítja fel."
30. §
A Kkt. 78. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"78. § A jegyzékbe vett harmadik országbeli könyvvizsgáló, harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó köteles haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül írásban jelenteni, ha a 68. § (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelemben feltüntetett adataiban, valamint a jegyzékbe vételi feltételeknek való megfelelésben vagy a jegyzékben szereplő adataiban változás következett be."
31. §
A Kkt. 106. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(4) A szakmai továbbképzési rendszer keretében lebonyolításra kerülő továbbképzések programját és időtartamát az oktatási bizottság javaslata alapján - a közfelügyeleti hatóság jóváhagyásával - a kamara elnöksége határozza meg."
32. §
A Kkt. 128. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a 128. § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:"(1) A kamara küldöttgyűlése hagyja jóvá az ellenőrző bizottság, a választási bizottság szervezeti és működési szabályzatát.
(1a) A minőségellenőrzési bizottság szervezeti és működési szabályzatát - a közfelügyeleti hatóság jóváhagyását követően - a kamara küldöttgyűlése hagyja jóvá."
33. §
A Kkt. 165. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Kamarai minőségellenőrzést kell lefolytatni a kamarai tag könyvvizsgálónál, a könyvvizsgáló cégnél kockázatelemzés alapján 6 évente legalább egyszer. A kamarai minőségellenőrzés a kamarai tag könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég által folytatott tevékenység terjedelmének és összetettségének megfelelő, és azzal arányos."
34. §
(1) A Kkt. 167. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a (2) bekezdés a következő e) ponttal egészül ki:(A minőségellenőrzés lefolytatására akkor lehet a minőségellenőrt kijelölni, ha az alábbi feltételek teljesülnek:)
"d) legalább három év eltelt annak megszűnésétől számítva, hogy a minőségellenőr az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgálóval vagy könyvvizsgáló céggel tulajdonosi, munkavállalói vagy munkaviszony jellegű jogviszonyban volt,
e) a minőségellenőrrel szemben az a)-c) pontokban támasztott követelmények a minőségellenőr közeli hozzátartozója tekintetében is teljesülnek."
(2) A Kkt. 167. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) A minőségellenőrnek nyilatkozatot kell tenni a függetlenségi és összeférhetetlenségi követelményeknek való megfeleléséről."
35. §
A Kkt. 172. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"172. § (1) A minőségellenőrzéssel összefüggésben a következő intézkedések alkalmazhatók:
a) kötelezés továbbképzésen való részvételre,
b) figyelmeztetés az előírásoknak nem megfelelő gyakorlat megszüntetésére,
c) pénzbírság kiszabása,
d) a 49. § szerinti minősítés megvonásának kezdeményezése,
e) jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység gyakorlásától történő eltiltás.
(2) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti pénzbírság összege kamarai tag könyvvizsgáló esetén 100 ezer forinttól 100 millió forintig, könyvvizsgáló cég esetén 100 ezer forinttól 500 millió forintig terjedhet. A pénzbírságból befolyó bevételek a kamara bevételeit képezik.
(3) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti eltiltás 3 évig terjedhet
(4) Az intézkedések típusának és szintjének meghatározásakor az alábbi körülményeket kell figyelembe venni:
a) a jogsértés súlyosságát és időtartamát;
b) a felelősség mértékét;
c) a pénzügyi lehetőségek mértékét, például a könyvvizsgáló cég teljes árbevételében vagy a kamarai tag könyvvizsgáló éves jövedelmében kifejezve;
d) az elért nyereség vagy elkerült veszteség összegét;
e) az eljárásban való együttműködés mértékét;
f) a könyvvizsgáló cég vagy kamarai tag könyvvizsgáló által elkövetett korábbi jogsértéseket."
36. §
A Kkt. a következő 172/A. §-sal egészül ki:"172/A. § A kamarai minőségellenőrzési eljárás során másodfokú hatóságként a közfelügyeleti hatóság jár el."
37. §
A Kkt. 173/A. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:"(10) A közfelügyeleti hatóság e törvényben foglalt feladatainak ellátása során a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzésének és megakadályozásának érdekében együttműködik a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti pénzügyi információs egységként működő hatósággal."
38. §
(1) A Kkt. 173/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Minőségellenőrzést kell lefolytatni kockázatelemzés alapján és legalább 3 évente a kamarai tag könyvvizsgálónál, a könyvvizsgáló cégnél, ha az közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóra vonatkozóan végez jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet. A minőségellenőrzés a kamarai tag könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég által folytatott tevékenység terjedelmének és összetettségének megfelelő, és azzal arányos."
(2) A Kkt. 173/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A minőségellenőrzést a közfelügyeleti hatóság folytatja le. A minőségellenőrzés azt az időszakot fedi le, amely időszakban a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég rendelkezett közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóval megkötött jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására irányuló megbízással."
(3) A Kkt. 173/B. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(13) A Rendelet 21. cikke alapján, ha a közfelügyeleti hatóság úgy ítéli meg, hogy az adott minőségellenőrzés lebonyolításához szükséges, közreműködőként a (6) bekezdés e) pontjában foglaltaknak megfelelő kamarai minőségellenőrök, valamint az adott minőségellenőrzéshez szükséges speciális szaktudással rendelkező személyek is bevonhatók. A minőségellenőrzésben közreműködőként részt vevő kamarai minőségellenőrök és más személyek a minőségellenőrzés során önálló írásos véleményt nem készítenek, döntéshozatalban nem vesznek részt."
(4) A Kkt. 173/B. § (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(15) Minőségellenőrzés és rendkívüli minőségellenőrzés során a határozat meghozatalára nyitva álló határidő az ellenőrzés megindításától számított 60 nap. A közfelügyeleti hatóság az ügyintézési határidőt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 21 nappal meghosszabbíthatja, amelyről az ügyfelet értesíteni kell."
39. §
(1) A Kkt. 173/C. §-a a következő (7c) bekezdéssel egészül ki:"(7c) Az intézkedések típusának és szintjének meghatározásakor az alábbi körülményeket kell figyelembe venni:
a) a jogsértés súlyosságát és időtartamát;
b) a felelősség mértékét;
c) a pénzügyi lehetőségek mértékét (különösen a könyvvizsgáló cég teljes árbevételében vagy a kamarai tag könyvvizsgáló éves jövedelmében kifejezve);
d) az elért nyereség vagy elkerült veszteség összegét;
e) az eljárásban való együttműködés mértékét;
f) a könyvvizsgáló cég vagy kamarai tag könyvvizsgáló által elkövetett korábbi jogsértéseket."
(2) A Kkt. 173/C. §-a a következő (13)-(14) bekezdéssel egészül ki:
"(13) A kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég belső minőségbiztosítási rendszerének minőségellenőrzése során a közfelügyeleti hatóság által hozott jogerős határozatban foglaltakat a határozat közlésétől számított 12 hónapon belül végrehajtja. A végrehajtást a közfelügyeleti hatóság vizsgálhatja.
(14) Ha a közfelügyeleti hatóság megállapítja, hogy az ellenőrzött kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég a könyvvizsgálói tevékenységét a (13) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítése nélkül végezte, a (7) bekezdés szerinti intézkedések alkalmazhatók."
40. §
A Kkt. 175. § (5) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:(Nem indítható fegyelmi eljárás)
"c) olyan fegyelmi vétség miatt, amelyre a közfelügyeleti hatóság által lefolytatott, 173/B. § (1) bekezdése szerinti minőségellenőrzés, 173/B. § (4) bekezdés szerinti rendkívüli minőségellenőrzés kiterjedhet."
41. §
A Kkt. 177. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:"(3a) A fegyelmi büntetések típusának és szintjének meghatározásakor az alábbi körülményeket kell figyelembe venni:
a) a jogsértés súlyosságát és időtartamát;
b) a felelősség mértékét;
c) a pénzügyi lehetőségek mértékét, különösen a könyvvizsgáló cég teljes árbevételében vagy a kamarai tag könyvvizsgáló éves jövedelmében kifejezve;
d) az elért nyereség vagy elkerült veszteség összegét;
e) az eljárásban való együttműködés mértékét;
f) a könyvvizsgáló cég vagy kamarai tag könyvvizsgáló által elkövetett korábbi jogsértéseket."
42. §
A Kkt. 180. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a 180. § a következő (1a)-(1d) bekezdéssel egészül ki:"(1) A közfelügyeleti hatóság - e törvény és a külön jogszabályok előírásainak figyelembevételével - az Európai Gazdasági Térség államainak illetékes hatóságaival és a Rendelet 20. cikkével összhangban kijelölt illetékes hatóságaival együttműködik, azokkal - az illetékes hatóságok feladatkörébe tartozó - adatokat, információkat cserélhet.
(1a) A közfelügyeleti hatóság részt vesz a CEAOB munkájában.
(1b) A közfelügyeleti hatóság évente március 31-ig összesítő tájékoztatást nyújt a CEAOB számára a kamara és a közfelügyeleti hatóság 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv VII. fejezetével összhangban meghozott intézkedéseiről.
(1c) A közfelügyeleti hatóság tájékoztatja a CEAOB-ot minden, 172. § (1) bekezdés e) pontja, 173/C. § (7) bekezdés g) pontja, 177. § (1) bekezdés e) pontja, 196. § (1) bekezdés g) pontja szerinti intézkedésről, valamint arról, ha a könyvvizsgáló cég tagja vagy vezető tisztségviselője a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény rendelkezései szerint a bíróság jogerős döntése alapján nem felel meg a vezető tisztségviselőre vonatkozó követelményeknek, vagy vele szemben kizáró ok áll fenn és a továbbiakban nem lehet vezető tisztségviselő.
(1d) Az (1)-(1c) bekezdésben foglalt feladatok ellátásához a kamara tájékoztatást nyújt a közfelügyeleti hatóságnak."
43. §
A Kkt. 183. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:"(4) A közfelügyeleti hatóság kérelemre csak akkor ad át a harmadik ország illetékes hatóságától származó, együttműködési megállapodás keretében kapott bizalmas információkat, ha megszerezte az információt átadó harmadik ország illetékes hatóságának kifejezett hozzájárulását, és a közfelügyeleti hatóság az említett információkat kizárólag azzal a céllal adja át, amelyhez az adott harmadik ország illetékes hatósága a hozzájárulását adta."
44. §
A Kkt. 185. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A könyvvizsgálói közfelügyeleti rendszert olyan módon kell finanszírozni, hogy az hatékonyan működjön. A közfelügyeleti rendszer működtetésében részt vevő szervezetnek az e törvényben meghatározott közfelügyeleti feladatok ellátásához szükséges erőforrásokkal kell rendelkeznie."
45. §
A Kkt. 189. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(6) A kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég július 15-ig tájékoztatja a kamarát az előző év július 1 -től a tárgyév június 30-ig az éves beszámolóról, egyszerűsített éves beszámolóról, továbbá az összevont (konszolidált) éves beszámolóról kiadott független könyvvizsgálói jelentésekről. A tájékoztatás a megbízó nevét és az adott független könyvvizsgálói jelentésben szereplő záradék fajtáját (hitelesítő, korlátozott, elutasító), illetve a záradék megadása elutasításának a tényét, továbbá, amennyiben a könyvvizsgáló figyelemfelhívással élt, annak tényét tartalmazza. A kamara az adatokat továbbítja a közfelügyeleti hatóságnak."
46. §
A Kkt. 195. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:"(3) Az (1) bekezdés szerinti eljárás során a határozat meghozatalára nyitva álló határidő az eljárás megindításától számított 60 nap. A közfelügyeleti hatóság az ügyintézési határidőt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 21 nappal meghosszabbíthatja, amelyről az ügyfelet értesíteni kell."
47. §
A Kkt. 196. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:"(1a) Az intézkedések típusának és szintjének meghatározásakor a 173/C. § (7c) pontjában foglalt körülményeket kell figyelembe venni."
48. §
A Kkt. a következő 196/B. §-sal egészül ki:"196/B. § A közfelügyeleti hatóság a közfelügyeleti rendszer működtetése során együttműködik a pénz-, tőke- és biztosításpiaci szervezeteket, pénztárakat érintően a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal."
49. §
A Kkt. "Átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 208/J. §-sal egészül ki:"208/J. § (1) A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény és egyes pénzügyi törvények tárgyú módosításáról szóló.......törvény (a továbbiakban: Mód2 törvény) 9. §-ával megállapított 18. §-át, 14. §-ával megállapított 38. §-át, 19. §-ával megállapított 48. §-át, 22. §-ával megállapított 61. § (3)-(4) bekezdését, 23. §-ával megállapított 62. §-át, 24. §-ával megállapított 63. § (1a)-(1d) bekezdését, 25. §-ával megállapított 65/A. § és 65/B. §-t, 26. §-ával megállapított 67. § (1), (2), (2a), (5) és (6) bekezdését, 27. §-ával megállapított 67/A. § (1)-(3) és (5)-(7) bekezdését, 28. §-ával megállapított 68. § (2) bekezdését a 2016. június 16-át követően induló üzleti év jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységre vonatkozóan kell először alkalmazni.
(2) A Mód2 törvény 52. § c) pontjával hatályon kívül helyezett 55. §-59. §-t és az 52. § h) pontjával hatályon kívül helyezett 208/I. § (2) bekezdését a 2016. június 17-ét megelőzően induló üzleti év jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységre vonatkozóan még alkalmazni kell.
(3) A Mód2 törvény 4. §-ával megállapított 5. § b) pontját, 5. §-ával megállapított 8/A. §-át, 6. §-ával megállapított 9/F. § (2) bekezdés c) pontját, 7. §-ával megállapított 9/G. §-át, 9/H. §-át, 9/I. §-át, 9/J. §-át, 9/K. §-át, 9/L. §-át, 8. §-ával megállapított 10. §-át, 11. §-át, 13. §-ával megállapított 34. §-át, 35. §-át, 36. §-át, 36/A. §-át, 17. §-ával megállapított 41. §-át és 42. §-át, 20. §-ával megállapított 50. § (4) bekezdését, 28. §-ával módosított 68. § (1) bekezdését, 69. §-át, 69/A. §-át, 70. §-át, 34. §-ával módosított 167. § (2) bekezdés d) pontját és (3a) bekezdését, 35. §-ával megállapított 172. §-át, 36. §-ával megállapított 172/A. §-át, 38. §-sal módosított 173/B. § (3) bekezdését, (15) bekezdését, 39. §-ával megállapított 173/C. § (7c) bekezdését, 40. §-ával megállapított 175. § (5) bekezdés c) pontját, 41. §-ával megállapított 177. § (3a) bekezdését, 46. §-ával megállapított 195. § (3) bekezdését, 47. §-ával megállapított 196. § (1a) bekezdését, 51. §-ával megállapított 26. § (2) és (4) bekezdését, 27. § (1) bekezdését, 29. § (3) bekezdését, 30. § (2) bekezdését, 40. § c) pontját, 173/B. § (6) bekezdés e) pontját a Mód2 törvény hatálybalépését követően induló eljárásokra kell alkalmazni.
(4) A Mód2 törvény 52. §-ával hatályon kívül helyezett 173/C. § (7) bekezdés c) pontját, 173/C. § (8) bekezdését a Mód2 törvény hatálybalépését követően induló eljárásokra nem kell alkalmazni."
50. §
A Kkt. 209. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"209. § (1) E törvény
a) az Európai Parlament és a Tanács 2006. május 17-i, az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006/43/EK irányelvének,
b) az Európai Parlament és Tanács 2016. április 16-i, éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról szóló 2006/43/EK irányelv módosításáról szóló 2014/56/EU irányelvének
való megfelelést szolgálja.
(2) E törvény megállapítja az Európai Parlament és a Tanács 2016. április 16-i a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatára vonatkozó egyedi követelményekről és a 2005/909/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 537/2014/EU rendeletének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket."
51. §
A Kkt.a) 26. § (2) és (4) bekezdésében az "e) vagy f)" szövegrész helyébe a "c) vagy d) "szöveg,
b) 27. § (1) bekezdésében az "a), e)-g) pontjában" szövegrész helyébe a "a), c)-e) pontjában" szöveg,
c) 29. § (3) bekezdésében, 30. § (2) bekezdésében az "e)-g) pontjában" szövegrész helyébe a "c)-d) pontjában" szöveg,
d) 40. § c) pontjában a "35. §-ban" szövegrész helyébe a "35. §-ban, 36/A. §-ban" szöveg,
e) 62. § (5) bekezdésében a "könyvvizsgálói munkaanyagokban" szövegrész helyébe a "könyvvizsgálati dokumentációban" szöveg,
f) 67. § (1) bekezdésében a "könyvvizsgálati munkaanyagoknak" szövegrész helyébe a "könyvvizsgálati dokumentációnak" szöveg,
g) 173/B. § (6) bekezdés e) pontjában a "két év" szövegrész helyébe a "három év" szöveg,
h) XIII. Fejezetének címében az "Együttműködés más államok illetékes hatóságaival" szövegrész helyébe az "Együttműködés más államok illetékes hatóságaival és az Európai Könyvvizsgálat-felügyeleti Szervek Bizottságával" szöveg,
i) a 183. § (2) és (3) bekezdésében a "könyvvizsgálati munkaanyagok" szövegrész helyébe a "könyvvizsgálati dokumentáció" szöveg
lép.
52. §
Hatályát veszti a Kkt.a) 4. § (4) bekezdése,
b) 12. § e) pontjában és 36. § b) pontjában a "fegyelmi eljárás keretében" szövegrész,
c) "A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó tekintetében ellátott jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység különös szabályai" alcíme és 55-59. §-a,
d) 60. § (1) bekezdésében a "fegyelmi" szövegrész,
e) 160. § (3) bekezdésében a "közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó vagy" szövegrész,
f) 173/C. § (7) bekezdés c) pontja,
g) 173/C. § (8) bekezdése,
h) 208/I. § (2) bekezdése.
II. Fejezet
A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KAMARÁRÓL, A KÖNYVVIZSGÁLÓI TEVÉKENYSÉGRŐL, VALAMINT A KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELETRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNYHEZ KAPCSOLÓDÓ EGYÉB TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
2. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása
53. §
(1) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 156. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:"(1a) A könyvvizsgálat hatóköre nem terjedhet ki a vállalkozó jövőbeli életképességére és a legfőbb irányító (vezető) szerv, ügyvezető szerv tevékenységének hatékonyságára és eredményességére vonatkozó bizonyosság nyújtására."
(2) Az Szt. 156. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az összevont (konszolidált) éves beszámoló könyvvizsgálója köteles együttműködni a konszolidálásba bevont vállalkozás könyvvizsgálójával annak érdekében, hogy az összevont (konszolidált) éves beszámolóba összefoglalt beszámolók adatai megfeleljenek az összevont (konszolidált) éves beszámolókészítés követelményeinek, és a konszolidálásba bevont vállalkozások figyelembe vegyék az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésének a rájuk vonatkozó előírásait. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló könyvvizsgálója viseli a felelősséget az összevont (konszolidált) éves beszámolóról kibocsátott könyvvizsgálói jelentésért, továbbá az 537/2014/EU Rendelet 11. cikk szerinti audit bizottsághoz címzett kiegészítő jelentésért."
(3) Az Szt. 156. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
"(5a) A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók éves beszámolójára, egyszerűsített éves beszámolójára, továbbá összevont (konszolidált) éves beszámolójára vonatkozó független könyvvizsgálói jelentés tekintetében az (5) bekezdésen túl az 537/2014/EU Rendelet 10. cikkében foglaltakat kell alkalmazni."
54. §
Az Szt. 157. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:"(2a) A könyvvizsgálónak a független könyvvizsgálói jelentésben nyilatkoznia kell az olyan eseményekkel vagy feltételekkel kapcsolatos lényeges bizonytalanságokról, amelyek jelentős kétséget támasztanak a vállalkozónak a vállalkozás folytatására vonatkozó képességével kapcsolatosan."
55. §
Az Szt. 177. §-a a következő (57) bekezdéssel egészül ki:(57) A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény és egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló .......törvény 53. §-ával megállapított 156. § (1a) bekezdését, (2) bekezdését, (5a) bekezdését, az 54. §-ával megállapított 157. § (2a) bekezdését a 2016. június 16-át követően induló üzleti évről készített beszámolóra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentésre kell először alkalmazni."
3. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása
56. §
(1) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 62. §-a a következő (2a)-(2b) bekezdéssel egészül ki:"(2a) Az auditbizottság tagjainak együttesen rendelkezniük kell a vizsgált szervezet tevékenysége szerinti ágazattal kapcsolatos szaktudással.
(2b) Az auditbizottság elnökét annak tagjai vagy a közérdeklődésre számot tartó kibocsátó felügyelőbizottsága jelöli ki."
(2) A Tpt. 62. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) Az olyan közérdeklődésre számot tartó kibocsátó esetében, amely
a) teljesíti az 5. § (1) bekezdés 69. pontjában rögzített feltételeket, és
b) szabályozott piacon jegyzett olyan társaság, amely a megelőző három naptári évre vonatkozóan az év végi jegyzések alapján kevesebb, mint 100 millió euró átlagos piaci tőkeértékkel rendelkezett
az auditbizottság feladatkörét az igazgatótanács vagy a felügyelőbizottság is elláthatja azzal a feltétellel, hogy ha az érintett testület elnöke ügyvezető tag, akkor nem lehet az auditbizottság elnöke, ameddig az adott testület látja el az auditbizottság feladatait.
(3b) Az auditbizottság - a Ptk. 3:291. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokon túl -
a) figyelemmel kíséri a közérdeklődésre számot tartó kibocsátó belső ellenőrzési, kockázatkezelési rendszereinek hatékonyságát, valamint a pénzügyi beszámolás folyamatát és szükség esetén ajánlásokat fogalmaz meg;
b) figyelemmel kíséri az éves és összevont (konszolidált) éves beszámoló jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát, figyelembe véve a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) szerinti könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóság által lefolytatott, a Kkt. szerinti minőségellenőrzési eljárás során tett megállapításokat és következtetéseket;
c) felülvizsgálja és figyelemmel kíséri a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég függetlenségét, különös tekintettel a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatára vonatkozó egyedi követelményekről és a 2005/909/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 537/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkében foglaltak teljesülését."
57. §
A Tpt. a következő alcímmel egészül ki:"Az Európai Unió jogának való megfelelés
407/A. § E törvény az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról szóló 2006/43/EK irányelv módosításáról szóló, 2014. április 16-i 2014/56/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja."
58. §
A Tpt. "Átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 450/D. §-sal egészül ki:"450/D. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény és egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló.......törvény (a továbbiakban: Módtv.) 56. § (1) bekezdésével megállapított 62. § (2a)-(2d) bekezdését, (2) bekezdésével megállapított 62. § (3a) és (3b) bekezdését, az 59. §-ával megállapított 358. § (5) bekezdését a Módtv. hatálybalépést követően induló üzleti évben kell először alkalmazni."
59. §
A Tpt. 358. § (5) bekezdésében a "2 üzleti éven belül" szövegrész helyébe a "4 üzleti éven belül" szöveg lép.4. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása
60. §
A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) a következő alcímmel egészül ki:"Auditbizottság
20/C. § (1) A közérdeklődésre számot tartó befektetési vállalkozásnál a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezései szerinti auditbizottságot kell létrehozni és működtetni azzal, hogy ahol a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezése részvénytársaságot és közgyűlést említ, ott befektetési vállalkozást és annak legfőbb szervét kell érteni.
(2) Az auditbizottság elnökét annak tagjai vagy a közérdeklődésre számot tartó befektetési vállalkozás felügyelőbizottsága jelöli ki.
(3) Az auditbizottság - a Ptk. 3:291. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokon túl -
a) figyelemmel kíséri a közérdeklődésre számot tartó befektetési vállalkozás belső ellenőrzési, kockázatkezelési rendszereinek hatékonyságát, valamint a pénzügyi beszámolás folyamatát és szükség esetén ajánlásokat fogalmaz meg;
b) figyelemmel kíséri az éves és összevont (konszolidált) éves beszámoló jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát, figyelembe véve a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) szerinti könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóság által lefolytatott, a Kkt. szerinti minőségellenőrzési eljárás során tett megállapításokat és következtetéseket;
c) felülvizsgálja és figyelemmel kíséri a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég függetlenségét, különös tekintettel a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatára vonatkozó egyedi követelményekről és a 2005/909/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 537/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkében foglaltak teljesülését.
(4) A mérlegfőösszeg tekintetében 5 százaléknál kisebb piaci részesedéssel rendelkező befektetési vállalkozás közös kockázatvállalási-kockázatkezelési és auditbizottságot állíthat fel.
(5) Az (1) bekezdésben foglaltakat a közérdeklődésre számot tartó nem nyilvános részvénytársasági formában működő befektetési vállalkozásnak nem kell alkalmaznia, ha összevont alapú felügyelet alatt áll, és a magyarországi székhelyű anyavállalatának auditbizottsága a befektetési vállalkozás vonatkozásában is ellátja a (3) bekezdésben meghatározott feladatokat.
(6) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat a közérdeklődésre számot tartó nem nyilvános részvénytársasági formában működő befektetési vállalkozásnak nem kell alkalmaznia, ha a befektetési vállalkozás felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testülete ellátja a (3) bekezdésben meghatározott feladatokat.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott esetben a befektetési vállalkozás a saját honlapján nyilvánosságra hozza, hogy az auditbizottság feladatait a befektetési vállalkozás felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testülete látja el, továbbá a testület összetételét."
61. §
A Bszt. 97. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató természetes személy könyvvizsgálójának megbízatása legfeljebb 5 évig tarthat és a megbízatás lejártát követő negyedik év után lehet újabb megbízási szerződést kötni ugyanazon könyvvizsgálóval. A könyvvizsgáló cég nevében könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgáló legfeljebb 5 évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a befektetési vállalkozásnál, illetőleg árutőzsdei szolgáltatónál, és a megbízatás lejártát követő 4 üzleti éven belül nem láthat el újra - ugyanannál a befektetési vállalkozásnál, illetőleg árutőzsdei szolgáltatónál -könyvvizsgálói feladatot."
62. §
A Bszt. "Átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 182/B. §-sal egészül ki:"182/B. § (1) A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény és egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló.......törvény (a továbbiakban: Módtv2.) 60. §-ával bevezetett 20/C. §-t, 61. §-ával bevezetett 97. § (2) bekezdését a Módtv2. hatálybalépését követően induló üzleti évben kell először alkalmazni.
(2) A Módtv2. 64. §-ával hatályon kívül helyezett 20/A. § (8) és (9) bekezdését a Módtv2. hatálybalépésének napját magában foglaló üzleti évre még alkalmazni lehet."
63. §
A Bszt. 183. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:(Ez a törvény a következő uniós aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
"i) az Európai Parlament és Tanács 2016. április 16-i 2014/56/EU irányelve az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról szóló 2006/43/EK irányelv módosításáról."
64. §
Hatályát veszti a Bszt. 20/A. § (8) és (9) bekezdése.5. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása
65. §
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 157. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"157. § (1) A közérdeklődésre számot tartó hitelintézetnél a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezései szerinti auditbizottságot kell létrehozni és működtetni azzal, hogy ahol a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezése részvénytársaságot és közgyűlést említ, ott hitelintézetet és annak legfőbb szervét kell érteni.
(2) Az auditbizottság elnökét a saját tagjai közül választja vagy azt a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület jelöli ki az auditbizottság tagjai közül.
(3) Az auditbizottság - a Ptk. 3:291. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokon túl -
a) figyelemmel kíséri a közérdeklődésre számot tartó hitelintézet belső ellenőrzési, kockázatkezelési rendszereinek hatékonyságát, valamint a pénzügyi beszámolás folyamatát és szükség esetén ajánlásokat fogalmaz meg;
b) figyelemmel kíséri az éves és összevont (konszolidált) éves beszámoló jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát, figyelembe véve a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) szerinti könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóság által lefolytatott, a Kkt. szerinti minőségellenőrzési eljárás során tett megállapításokat és következtetéseket;
c) felülvizsgálja és figyelemmel kíséri a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég függetlenségét különös tekintettel a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatára vonatkozó egyedi követelményekről és a 2005/909/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 537/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkében foglaltak teljesülését.
(4) A mérlegfőösszeg tekintetében 5 százaléknál kisebb piaci részesedéssel rendelkező hitelintézet közös kockázatvállalási-kockázatkezelési és audit bizottságot állíthat fel.
(5) Az (1) bekezdésben foglaltakat a közérdeklődésre számot tartó nem nyilvános részvénytársasági formában működő hitelintézetnek nem kell alkalmaznia, ha összevont alapú felügyelet alatt áll, és a magyarországi székhelyű anyavállalatának auditbizottsága a hitelintézet vonatkozásában is ellátja a (3) bekezdésben meghatározott feladatokat.
(6) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat a közérdeklődésre számot tartó nem nyilvános részvénytársasági formában működő hitelintézetnek nem kell alkalmaznia, ha a hitelintézet felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testülete ellátja a (3) bekezdésben meghatározott feladatokat.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott esetben a hitelintézet a saját honlapján nyilvánosságra hozza a testület összetételét, valamint azt, hogy az auditbizottság feladatait a hitelintézet felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testülete látja el."
66. §
A Hpt. a következő 304/E. §-sal egészül ki:"304/E. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény és egyes pénzügyi törvények módosításáról szóló ... törvénnyel megállapított 157. §-ban foglaltakat és 260. § (3) bekezdését 2017. január 1-jétől kell alkalmazni."
67. §
A Hpt. 5. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.68. §
A Hpt. 260. § (3) bekezdésében a "harmadik év" szövegrészek helyébe a "negyedik év" szöveg lép.6. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása
69. §
A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) 70. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A biztosítónak vagy a viszontbiztosítónak - a legfőbb szerv döntése alapján - könyvvizsgálót kell megbíznia."
70. §
A Bit. 70. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(7) A biztosító vagy a viszontbiztosító köteles könyvvizsgálójának megbízatása megszűnésétől számított két hónapon belül - a legfőbb szerv döntése alapján - új könyvvizsgálót megbízni."
71. §
A Bit. 116. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"116. § (1) A közérdeklődésre számot tartó, zártkörűen működő biztosító és viszontbiztosító részvénytársaságnál - a (7) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására - legalább háromtagú auditbizottságot kell létrehozni, amelynek tagjait a felügyelőbizottság, illetve az igazgatóság tagjai közül választja a legfőbb szerv.
(2) Az auditbizottság elnökét a saját tagjai közül választja vagy azt a felügyelőbizottság jelöli ki az auditbizottság tagjai közül.
(3) Az auditbizottság legalább egy tagjának számviteli vagy könyvvizsgálói szakképzettséggel kell rendelkeznie.
(4) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító csoportfelügyelet alatt áll, és a magyarországi székhelyű anyavállalatának auditbizottsága a biztosító vagy a viszontbiztosító vonatkozásában is ellátja a (7) bekezdésben meghatározott feladatokat.
(5) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a biztosító és a viszontbiztosító rendelkezik olyan testülettel, amely megfelel az (1)-(3) bekezdésben foglalt feltételeknek, és a testület ellátja a (7) bekezdésben meghatározott feladatokat.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben a biztosító és a viszontbiztosító a saját honlapján nyilvánosságra hozza, hogy melyik testület látja el a (7) bekezdésben meghatározott feladatokat, továbbá a testület összetételét.
(7) Az auditbizottság - a Ptk. 3:291. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokon túl -
a) figyelemmel kíséri a közérdeklődésre számot tartó biztosító, viszontbiztosító belső ellenőrzési, kockázatkezelési rendszereinek hatékonyságát, valamint a pénzügyi beszámolás folyamatát és szükség esetén ajánlásokat fogalmaz meg;
b) figyelemmel kíséri az éves és összevont (konszolidált) éves beszámoló jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát, figyelembe véve a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) szerinti könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóság által lefolytatott, a Kkt. szerinti minőségellenőrzési eljárás során tett megállapításokat és következtetéseket;
c) felülvizsgálja és figyelemmel kíséri a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég függetlenségét, különös tekintettel a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatára vonatkozó egyedi követelményekről és a 2005/909/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 537/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkében foglaltak teljesülését."
72. §
A Bit. 117. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"117. § (1) A nyilvánosan működő biztosító és viszontbiztosító részvénytársaság által létrehozott és működtetett auditbizottságnak a Ptk. 3:291. §-ában foglaltakon túl a 116. § (2) és (7) bekezdésében foglalt feltételeknek is meg kell felelnie.
(2) A biztosítónak és a viszontbiztosítónak nem kell az (1) bekezdés szerinti auditbizottságot létrehoznia és működtetnie, ha rendelkezik olyan testülettel, amely megfelel az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a biztosító és a viszontbiztosító a saját honlapján nyilvánosságra hozza, hogy melyik testület látja el a 116. § (7) bekezdésében meghatározott feladatokat, továbbá a testület összetételét."
73. §
A Bit. 195. alcíme a következő 452/C. §-sal egészül ki:"452/C. § A 70. § (1), (2), (4) és (7) bekezdésének, valamint 116. és 117. §-ának- a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény és egyes pénzügyi törvények módosításáról szóló ... törvénnyel megállapított - rendelkezéseit 2017. január 1-jétől kell alkalmazni."
74. §
A Bit 453. §-a a következő 10. ponttal egészül ki: (Ez a törvény"10. az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról szóló 2006/43/EK irányelv módosításáról szóló, 2014. április 16-i 2014/56/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek"
(való megfelelést szolgálja.)
75. §
A Bit.a) 70. § (2) bekezdésében a "választhat" szövegrész helyébe a "bízhat meg" szöveg,
b) 70. § (4) bekezdésében a "két év" szövegrészek helyébe a "négy év" szöveg
lép.
7. Az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló 2015. évi LXXXV. törvény 69. §-ának hatályba nem lépése
76. §
Nem lép hatályba az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló 2015. évi LXXXV. törvény 69. §-a.III. Fejezet
A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA
8. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
77. §
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.IV. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
9. Hatálybalépés
78. §
(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.(2) Az 1-76. § e törvény kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
10. Az Európai Unió jogának való megfelelés
79. §
(1) Ez a törvény a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatára vonatkozó egyedi követelményekről és a 2005/909/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. április 16-i 537/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket tartalmazza.(2) E törvény az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról szóló 2006/43/EK irányelv módosításáról szóló, 2014. április 16-i 2014/56/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
1. melléklet a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény és egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi ... törvényhez
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 5. melléklet 1. pontja a következő k) alponttal egészül ki:(Ez a törvény)
"k) az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról szóló 2006/43/EK irányelv módosításáról szóló, 2014. április 16-i 2014/56/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek"
(való megfelelést szolgálja.)
2. melléklet a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény és egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi ... törvényhez
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 4. pontja a következő 4.30. alponttal egészül ki:
(4. Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)
"4.30. a közfoglalkoztatottakat a közfoglalkoztatottak elhelyezkedési juttatásáról szóló kormányrendelet alapján megillető elhelyezkedési juttatás a kifizetés időpontjától függetlenül."
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
2014. április 16-án került elfogadásra az Európai Parlament és Tanács az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról szóló 2006/43/EK irányelv módosításáról szóló 2014/56/ EU irányelve (a továbbiakban: irányelv).Szintén 2014. április 16-án került elfogadásra az Európai Parlament és a Tanács 537/2014/EU rendelete a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatára vonatkozó egyedi követelményekről és a 2005/909/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (a továbbiakban: Rendelet).
A módosított irányelvet a hatálybalépést követő két éven belül, 2016. június 17-ig kell a tagállamoknak a nemzeti jogba átültetniük, a Rendeletet 2016. június 17-től kell alkalmazni.
A törvényjavaslat célja a módosított irányelv átültetése és a Rendelet alkalmazása a hazai jogban.
A módosított irányelv a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálati tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgálókra és könyvvizsgáló cégekre és a közfelügyeleti rendszerre vonatkozó előírásokban számos kérdésben jelentős változást eredményezett. Így változnak különösen a függetlenségre, a szakmai szkepticizmusra, a könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek belső szervezetére vonatkozó előírások.
A Rendelet alkalmazásával a változások a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál jogszabályi kötelezettséget alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgálókat, könyvvizsgáló cégeket érinti. Magyarországon a tőzsdén jegyzett társaságok (kibocsátók), a hitelintézetek, a biztosítók (biztosítók és viszontbiztosítók) és a befektetési vállalkozások számítanak közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóknak.
A törvényjavaslat alapján a Magyar Könyvvizsgálói Kamara egyes feladatait a továbbiakban a közfelügyeleti hatósággal megosztva látja el.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítása a közfoglalkoztatottak elhelyezkedési juttatásához kapcsolódik. A közfoglalkoztatottat elhelyezkedési juttatás ösztönzi a versenyszférában történő mielőbbi elhelyezkedésre oly módon, hogy e juttatásban a közfoglalkoztatási jogviszonya időtartamának lejártát megelőzően történő elhelyezkedése esetén részesül. Az ösztönző hatás erősítése érdekében a javaslat biztosítja e juttatás adó és járulékmentességét.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, könyvvizsgálati tevékenységről, valamint a könyvvizsgálati közfelügyeletről szóló 2007. LXXV. törvény módosítása
az 1. §-hoz
A Magyarországon is kötelezően alkalmazandó az Európai Parlament és Tanács a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatára vonatkozó egyedi követelményekről és a 2005/909/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 537/2014/EU rendelete (a továbbiakban: Rendelet), amely közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálóira és könyvvizsgáló cégeire vonatkozóan a könyvvizsgálói függetlenségre és jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységen kívüli egyéb szolgáltatás nyújtásának szabályaira vonatkozóan tartalmaz kötelezettségeket a könyvvizsgálói hálózat tagjára vonatkozóan is, ezért a Javaslat kiterjeszti a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) hatályát a könyvvizsgálói hálózat tagjaira is. Ezen kívül a Javaslat azon külföldön tevékenységi engedéllyel rendelkező könyvvizsgáló gazdálkodókat is a Kkt. hatálya alá vonja, amelyek Magyarországon kívánnak jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végezni.a 2. §-hoz
A Javaslat az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: irányelv) alapján módosítja a Kkt. értelmező rendelkezéseit. Ennek megfelelően a Javaslat bevezeti az illetékes hatóság, a fő könyvvizsgáló partner és a szoros kapcsolat fogalmakat, továbbá pontosítja a nemzetközi könyvvizsgálati standardok meghatározását.a 3. §-hoz
A kamara a Javaslat alapján - a közfelügyeleti hatóság jóváhagyásával - nemzeti standardot alkot a könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek belső szervezetéről és a könyvvizsgálói munka megszervezéséről.A Javaslat alapján minőségbiztosítás tekintetében a kamara feladatkörébe tartozik a nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységét ellátó könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek minőségellenőrzése.
a 4. §-hoz
A Javaslat alapján a könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges szakmai és gyakorlati tudás igazolására a közfelügyeleti hatóság jogosult. A könyvvizsgálói tevékenység azonban kizárólag kamarai tagként gyakorolható. A kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek nyilvántartása a kamarai hatósági eljárások közé tartozik.az 5. §-hoz
A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályaitól eltérően a Javaslat alapján a kamarai hatósági ügyek tekintetében a kérelmezőt nem illeti meg a kérelmezett jog gyakorlása abban az esetben, ha a kamara az ügyintézési határidőn belül az ügyet nem bírálta el, illetve azeljárást nem szüntette meg. Ebben az esetben az eljárás lezárásának kezdeményezésre az általános szabályok irányadóak anélkül, hogy az a kérelmezett jog gyakorlásának automatikus engedélyezésével járna együtt.
a 6. §-hoz
A Javaslat új, a közfelügyeleti jogállását meghatározó alcímet vezet be a Kkt-ba. Ennek alapján a közfelügyeleti hatóság az irányelv szerinti végső felelősséggel bíró illetékes hatóságként jár el. Ezen túl a közfelügyeleti hatóság a Rendelet alkalmazásában illetékes hatóságként jár el.A 2006/43/EK irányelv alapján a kamara nem járhat el az irányelv szerinti illetékes hatóságként. A közfelügyeleti hatóság azonban bizonyos közfelügyeleti feladatok ellátását - az irányelvvel összhangban - a kamarára delegálja, azzal, hogy a végső felelősséggel e feladatokért a közfelügyeleti hatóság bír.
A Kkt. előírja, hogy a közfelügyeleti hatóság által lefolytatott minősítés iránti eljárásért és a kérelemre induló rendkívüli minőségellenőrzési eljárást lefolytatásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A Javaslat egyszerűsíti a szabályozást és kimondja, hogy a közfelügyeleti hatóság minden kérelemre induló eljárásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, a gyakorlatban azonban ez továbbra is a minősítés iránti eljárásra és a kérelemre induló rendkívüli minőségellenőrzési eljárásra terjed ki.
A Javaslat alapján nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetni a közfelügyeleti hatóság könyvvizsgálói tevékenység gyakorlásához kiállított igazolás iránti kérelemhez, a könyvvizsgáló cégek tevékenység engedélyezése iránti kérelemért, a harmadik országbeli könyvvizsgáló, harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó könyvvizsgálói tevékenység gyakorlásához szükséges igazolás kiadásáért, valamint a minősítés visszavonása iránti kérelemért.
a 7. §-hoz
A Javaslat alapján közfelügyeleti hatóság kérelemre igazolja, hogy a természetes személy jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet folytathat, amennyiben rendelkezik okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel, a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül sikeresen teljesítette a szakmai kompetencia vizsgát és, nem áll fenn vele szemben az e törvényben meghatározott kizáró ok.Kérelmére igazolást kell kiállítani annak a természetes személynek, aki igazolja, hogy az Európai Gazdasági Térség valamely államának arra illetékes hatósága által kiállított, jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkezik, valamint az e törvényben meghatározott különbözeti vizsgát sikeresen teljesítette, és nem áll fenn vele szemben kizáró ok.
A Javaslat felsorolja azokat a kizáró okokat, amelyek fennállása esetén a közfelügyeleti hatóság nem állítja ki az igazolást.
A Javaslat előírja, hogy a kérelmező kamarai tag hatósági bizonyítvánnyal igazolhatja a feltételek fennállását, vagy kérheti, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a közfelügyeleti hatóság részére továbbítsa.
A Javaslat alapján a közfelügyeleti hatóság igazolást állít ki kérelemre a harmadik ország arra illetékes hatósága által kiállított, jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező természetes személynek bizonyos feltételek fennállása esetén.
A Javaslat rendelkezik az engedély felfüggesztésének és visszavonásának feltételeiről.
a 8. §-hoz
A Javaslat alapján természetes személyként jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet Magyarország területén az végezhet, aki a kamara tagja és rendelkezik az ezt igazoló könyvvizsgálói igazolvánnyal. A kamarába - kérelem alapján - tagként fel kell venni azt a természetes személyt, aki rendelkezik a közfelügyeleti hatóság igazolásával és megfelel a törvényben foglalt további feltételeknek.a 9. §-hoz
A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgáló a Javaslat alapján a Rendeletben foglaltakkal összhangban jogosult a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység körébe tartozó és a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységen kívüli egyéb szakmai szolgáltatásokat nyújtani.a 10. §-hoz
A Javaslat a kamarai tag könyvvizsgálók kötelezettsége között rögzíti, hogy köteles együttműködni a közfelügyeleti hatóság által lefolytatott minőségellenőrzés és kamarai minőségellenőrzés során a közfelügyeleti hatósággal, illetve a kamarával.a 11. §-hoz
A Javaslat rögzíti, hogy a kamarai tagságát szüneteltető könyvvizsgáló a szüneteltetés időtartama alatt is köteles részt venni az őt érintő minőségellenőrzésen, illetve a kamarai minőségellenőrzésen. A Javaslat ezzel egyértelművé teszi, hogy a könyvvizsgálónál a korábban elvégzett jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálat tekintetében a szüneteltetés időtartama alatt le lehet folytatni minőségellenőrzést a Kkt. általános szabályai szerint.a 12. §-hoz
A Javaslat alapján a kamara a kamarai tag könyvvizsgálók nyilvántartásában a kamarai tag minősítése mellett a minősítés megszerzésének, illetve visszavonásának időpontját is nyilvántartja.a 13. §-hoz
A Javaslat alapján valamely szervezet Magyarország területén jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet akkor végezhet, ha azt a közfelügyeleti hatóság engedélyezte, a kamara nyilvántartásba vette és arról igazolást adott.Jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére engedélyt kell adni annak a gazdálkodó szervezetnek (szervezetnek) - az egyéni vállalkozó kivételével -, amely gazdálkodó szervezet (szervezet) legfőbb szervében a szavazati jogok többségével az Európai Gazdasági Térség valamely államában jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosult könyvvizsgáló(k) vagy könyvvizsgáló cég(ek) rendelkezik (rendelkeznek), a gazdálkodó szervezet (szervezet) legfőbb irányító (vezető) szerve tagjainak többsége az Európai Gazdasági Térség valamely államában jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosult könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég, a gazdálkodó szervezet (szervezet) nevében kamarai tag könyvvizsgáló(k) végzi(k) a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet és nem esik a törvényben meghatározott kizáró okok alá.
Kérelem alapján jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére engedélyt kell adni annak a gazdálkodó szervezetnek (szervezetnek), amely az Európai Gazdasági Térség valamely államában jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosult, a tagállam illetékes hatósága nyilvántartásba vette és megfelel a törvényben foglalt további követelményeknek.
Kérelem alapján a kamara nyilvántartásba veszi azt a gazdálkodó szervezetet (szervezetet) -az egyéni vállalkozó kivételével -, amely rendelkezik a közfelügyeleti hatóság által kiadott engedéllyel és megfelel a törvényben foglalt egyéb követelményeknek.
a 14. §-hoz
A Javaslat alapján a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó könyvvizsgáló cég a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységen kívüli egyéb szolgáltatás nyújtása során a Rendelet jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységen kívüli egyéb szolgáltatások tilalmára vonatkozó előírásaira tekintettel köteles eljárni.a 15. §-hoz
A Javaslat a könyvvizsgáló cég kötelezettségei között rögzíti, hogy a könyvvizsgáló cég köteles a közfelügyeleti hatóság által lefolytatott minőségellenőrzés, illetve a kamarai minőségellenőrzés során a közfelügyeleti hatósággal, illetve a kamarával együttműködni.a 16. §-hoz
A könyvvizsgáló cég köteles bejelenteni a közfelügyeleti hatóságnak, amennyiben tagja vagy vezető tisztségviselője nem lehet vezető tisztségviselő, mert a bíróság a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3.22. § (4)-(5) bekezdése alapján vezetői tisztség gyakorlásától eltiltotta, illetve amennyiben nem folytathat könyvvizsgáló tevékenységet, mert attól e foglalkozás gyakorlásától a bíróság jogerős határozatában eltiltotta. A rendelkezés célja, hogy a közfelügyeleti hatóságnak tudomása legyen azon személyekről, akik könyvvizsgáló cégnél nem folytathatnak könyvvizsgálói tevékenységet, illetve nem tölthetnek be vezető tisztséget.a 17. §-hoz
A Javaslat meghatározza mely esetekben vonja vissza a közfelügyeleti hatóság a könyvvizsgáló cég részére könyvvizsgálói tevékenység folytatására adott engedélyt.a 18. §-hoz
A kamara a könyvvizsgáló cégek nyilvántartásában a könyvvizsgáló cég minősítése mellett nyilvántartja a minősítés megszerzésének, illetve visszavonásának időpontjátA könyvvizsgáló cégek nyilvántartása tartalmazza, azt a tényt, hogy a könyvvizsgáló cég az Európai Gazdasági Térség tagállamában való könyvvizsgáló cégként való bejegyzésére tekintettel lett nyilvántartásba véve. A nyilvántartása tartalmazza a kérelemben megjelölt tagállam illetékes hatóságának nevét és - ha van - a könyvvizsgáló cég kérelemben megjelölt nyilvántartási számát.
a 19. §-hoz
A Javaslat előírásokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy csoportkönyvvizsgálat esetén a csoportkönyvvizsgáló milyen feladatokat lát el a harmadik országbeli könyvvizsgáló, könyvvizsgáló szervezet könyvvizsgálati munkájával kapcsolatosan.a 20. §-hoz
A Javaslat jelen bekezdésből törli az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére vonatkozó kötelezettséget, tekintve, hogy a Javaslat a díjfizetési kötelezettséget a közfelügyeleti hatóság jogállásáról és feladatairól szóló alcímben mondja ki általános jelleggel.A Javaslat alapján a Kkt. szerinti IFRS minősítés megadásánál az egyetértési jogot gyakorló érintett állami szervként a Magyar Nemzeti Bank jár el.
a 21. §-hoz
A Javaslat alapján a közfelügyeleti hatóság a kamarai tag könyvvizsgáló minősítését akkor is köteles visszavonni, ha a kamara minőségellenőrzési bizottsága a kamarai minőségellenőrzést lezáró határozatában a kamarai tag könyvvizsgáló minősítésének megvonását kezdeményezte.a 22. §-hoz
A jelenleg is fennálló függetlenségi szabályt, mely szerint a könyvvizsgáló és könyvvizsgáló cég köteles független és objektív maradni, a Javaslat kiterjeszti a könyvvizsgálat eredményét közvetlenül vagy közvetve befolyásolni képes más személyekre is, továbbá annak időtartamát is meghatározza.a 23. §-hoz
A Javaslat a könyvvizsgálóra, könyvvizsgáló cég függetlenségére, valamint a függetlenségét ért veszélyekre és az elhárításukra tett intézkedésekre és ezek dokumentálására vonatkozó előírásokat tartalmaz.a 24. §-hoz
A Javaslat a könyvvizsgálóra, könyvvizsgáló cég függetlenségére vonatkozó további speciális előírásokat tartalmaz.a 25. §-hoz
A Javaslat alapján a Kkt. a könyvvizsgálói megbízás megszűnését követő foglalkoztatási tilalmakra vonatkozó alcímmel egészül ki. Ennek alapján kamarai tag könyvvizsgáló, fő könyvvizsgáló partner, meghatározott időtartamig nem láthat el a vizsgált gazdálkodónál olyan tisztséget, amely a korábban ellátott könyvvizsgálói tevékenységgel összeférhetetlen.A Javaslat továbbá a szakmai szkepticizmusra vonatkozó alcímmel egészül ki. A szkepticizmus a könyvvizsgálati eljárás egyik alapja, a Javaslat meghatározza ennek fogalmát és azokat a területeket, ahol a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló erre különösen tekintettel kell, hogy legyen.
a 26. §-hoz
A Javaslat meghatároz további olyan eseteket, amelyek során a kamarai tag könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget nem köti a Kkt. szerinti titoktartási kötelezettség. Így különösen, nem jelenti a titoktartási kötelezettség megszegését, ha a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég a könyvvizsgálói megbízás megszűnését követően együttműködik az újonnan megbízott könyvvizsgálóval, könyvvizsgáló céggel. Szintén nem jelenti a titoktartási kötelezettség megszegését, amennyiben a csoportkönyvvizsgálat során a harmadik országban lévő komponens könyvvizsgáló adatot szolgáltat a csoportkönyvvizsgáló számára, továbbá az Európai felügyeleti szerveknek történő adatszolgáltatás sem.a 27. §-hoz
A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég a Kkt. előírásai mellett a Rendelet előírásait is köteles alkalmazni. A Javaslat tartalmazza azokat az alábbi rendelkezéseket, amelyekről a Rendelet alapján a tagállam jogosult dönteni.A Javaslat - a Rendelettel összhangban - lehetővé teszi közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek, valamint azok hálózata számára, hogy a vizsgált gazdálkodó vagy a gazdálkodó kapcsolt vállalkozása részére az alábbi szolgáltatások nyújtását
a) adóügyi formanyomtatványok előkészítése,
b) az állami támogatások és adókedvezmények azonosítása, kivéve, ha a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég általi segítségnyújtást e szolgáltatások tekintetében jogszabály írja elő;
c) az adóhatóságok adóellenőrzéseivel kapcsolatos segítségnyújtás, kivéve, ha a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég általi segítségnyújtást ezen ellenőrzések tekintetében jogszabály írja elő;
d) a közvetlen és közvetett, valamint a halasztott adó kiszámítása;
e) adótanácsadás;
f) értékelési szolgáltatások, ideértve az aktuáriusi vagy a jogvitákkal kapcsolatos támogató szolgáltatásokkal összefüggésben végzett értékeléseket is;
amennyiben azok sem külön, sem együttesen nincsenek közvetlen hatással, illetve külön és együttesen is elhanyagolható hatással vannak a vizsgált pénzügyi kimutatásokra, az az auditbizottsághoz címzett kiegészítő jelentésben átfogóan dokumentálták és elmagyarázták a könyvvizsgált éves beszámolóra gyakorolt becsült hatást; valamint a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég megfelel az irányelvben meghatározott függetlenségi elveknek.
A Javaslat alapján az Rendelet 11. cikke szerinti auditbizottsághoz címzett jelentést a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég az auditbizottságon kívül meg kell, hogy küldje a vizsgált gazdálkodó igazgató tanácsának és legfőbb szervének.
A Rendelet 14. cikk szerint közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég köteles megküldeni a közfelügyeleti hatóságnak vizsgált közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jegyzékét, a tőlük származó bevételek szerinti bontásban, az alábbiak szerint:
a) a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatból származó bevételek;
b) az uniós és nemzeti jogszabályok által előírt, a Rendelet 5. cikk (1) bekezdésében említettektől eltérő nem könyvvizsgálói szolgáltatásokból származó bevételek; és
c) az uniós és nemzeti jogszabályok által nem előírt, a Rendelet 5. cikk (1) bekezdésében említettektől eltérő nem könyvvizsgálói szolgáltatásokból származó bevételek.
A Javaslat előírja, hogy a fenti jelentést az üzleti évét követő négy hónapon belül kell meg küldeni a közfelügyeleti hatóság számára.
A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgáló és a könyvvizsgáló cégek a
Rendelet 15. cikk szerinti dokumentumokról és információkról vezetett nyilvántartást a Rendeletben meghatározott 5 év helyett azok keletkezését követően legalább 8 évig kötelesek megőrizni.
A Rendelettel összhangban a Javaslat a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására irányuló megbízása és a megújított megbízások együttesen legfeljebb 5 üzleti évre szólhatnak, ha közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó tekintetében végzi e tevékenységét. A Javaslat előírja továbbá, hogy jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység elvégzéséért felelős fő könyvvizsgáló partnernek legkésőbb a kijelölésük napjától számított öt év elteltével be kell szüntetnie a részvételt a vizsgált gazdálkodó jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységének ellátásában.
A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég évente december 31 -ig megküldi a közfelügyeleti hatóság számára a vizsgált közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók nevét.
a 28. §-hoz
A Kkt. alapján harmadik országbeli illetőséggel rendelkező gazdálkodó szervezet átruházható értékpapírjainak kereskedelme engedélyezett Magyarország szabályozott piacán, az éves beszámolójáról és az összevont (konszolidált) éves beszámolójáról kiadott könyvvizsgálói jelentés abban az esetben minősül a Magyarországon hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvizsgálói jelentésnek, ha a könyvvizsgálói jelentést kibocsátó harmadik országbeli könyvvizsgáló, harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó rendelkezik a közfelügyeleti hatóság igazolásával és szerepel a kamara - e célból vezetett - jegyzékében. A Javaslat a jegyzékbe történő felvétel és az abból való törlés szabályait rögzíti.a 29. §-hoz
A Javaslat rögzíti, hogy a harmadik országbeli könyvvizsgáló és könyvvizsgáló gazdálkodót nem jogosítja fel a közfelügyeleti hatóság által kiadott engedély arra, hogy Magyarország területén jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet folytasson.a 30. §-hoz
A Javaslat rögzíti, hogy a jegyzékbe vett harmadik országbeli könyvvizsgáló, harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó köteles haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül írásban jelenteni, ha a közfelügyeleti hatósághoz benyújtott engedély iránti kérelemben feltüntetett adataiban, valamint a jegyzékbe vételi feltételeknek való megfelelésben vagy a jegyzékben szereplő adataiban változás következett be.a 31. §-hoz
A Javaslat alapján a könyvvizsgálói szakmai továbbképzési rendszer keretében lebonyolításra kerülő továbbképzések programját és időtartamát a kamarai oktatási bizottság javaslata alapján - a közfelügyeleti hatóság jóváhagyásával - a kamara elnöksége határozza meg.a 32. §-hoz
A Javaslat alapján a minőségellenőrzési bizottság szervezeti és működési szabályzatát - a közfelügyeleti hatóság jóváhagyását követően - a kamara küldöttgyűlése hagyja jóvá.a 33. §-hoz
A Javaslat a nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek minőségellenőrzését a kamara kockázatelemzés alapján szervezi meg. A Javaslat alapján, továbbá a kamarai minőségellenőrzés a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég által folytatott tevékenység terjedelmének és összetettségének megfelelő, és azzal arányos kell, hogy legyen.a 34. §-hoz
A Javaslat alapján kamarai minőségellenőrzés lefolytatására akkor lehet a minőségellenőrt kijelölni, ha legalább három év eltelt annak megszűnésétől számítva, hogy a minőségellenőr az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgálóval vagy könyvvizsgáló céggel tulajdonosi, munkavállalói vagy munkaviszony jellegű jogviszonyban volt.A minőségellenőrnek a minőségellenőrzés megkezdése előtt nyilatkozatot kell tenni a függetlenségi és összeférhetetlenségi követelményeknek való megfeleléséről.
a 35. §-hoz
A Javaslat alapján a kamarai minőségellenőrzés során a minőségellenőrzési bizottság határozatában intézkedéseket alkalmazhat a könyvvizsgálóval, könyvvizsgáló céggel szemben. A minőségellenőrzési bizottság megállapíthat:• kötelezést továbbképzésen való részvételre,
• figyelmeztetést az előírásoknak nem megfelelő gyakorlat megszüntetésére,
• pénzbírság kiszabását,
• minősítés megvonásának kezdeményezését,
• jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység gyakorlásától történő eltiltást.
A pénzbírság összege kamarai tag könyvvizsgáló esetén 100 ezer forinttól 100 millió forintig, könyvvizsgáló cég esetén 100 ezer forinttól 500 millió forintig terjedhet. A pénzbírságból befolyó bevételek a kamara bevételeit képezik. Az eltiltás 3 évig terjedhet.
a 36. §-hoz
A Javaslat alapján a kamarai minőségellenőrzési eljárás során másodfokú hatóságként a közfelügyeleti hatóság jár el.a 37. §-hoz
A Javaslat alapján az irányelvvel összhangban a közfelügyeleti hatóság - mint a Rendelet szerinti illetékes hatóság - feladatinak ellátása során a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzésének és megakadályozásának érdekében együttműködik a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti pénzügyi információs egységként működő hatósággal.a 38. §-hoz
A Javaslat alapján a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek minőségellenőrzését a közfelügyeleti hatóság kockázatelemzés alapján szervezi meg. A Javaslat alapján továbbá, a közfelügyeleti hatóság által lefolytatott minőségellenőrzés a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég által folytatott tevékenység terjedelmének és összetettségének megfelelő, és azzal arányos kell, hogy legyen.A Javaslat jogtechnikai pontosításként törli azt a kitételt, hogy a közfelügyeleti hatóság a minőségellenőrzés lefolytatására a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó éves beszámolójáról szóló könyvvizsgálói jelentés kibocsátását követő 3 naptári éven belül jogosult.
A Rendelettel összhangban a közfelügyeleti hatóság, - a korábbi szabályozásnak megfelelően - amennyiben szükséges, feladatai ellátásához igénybe vehet a hatóságon kívüli harmadik személyeket, közreműködőket, azonban ezek a személyek a döntéshozatalban nem vehetnek részt.
A Javaslat lehetővé teszi, hogy a közfelügyeleti hatóság a minőségellenőrzés során az ügyintézési határidőt indokolt esetben - az eljárás komplexitása, és az ellenőrzöttel való szoros együttműködésre tekintettel - meghosszabbítsa.
a 39. §-hoz
A Javaslat a közfelügyeleti hatóság minőségellenőrzése során alkalmazható szankciók kiszabásához meghatároz egy szempontrendszert, amelyet a hatóság az alkalmazott intézkedésről szóló döntése folyamán köteles figyelembe venni.A Javaslat előírásokat tartalmaz a minőségellenőrzés során hozott jogerős határozatban foglalt intézkedések végrehajtásának utólagos ellenőrzéséről. A Javaslat előírja, hogy a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég belső minőségellenőrzési rendszerének minőségellenőrzése során a közfelügyeleti hatóság által hozott jogerős határozatában foglaltakat a határozat közlésétől számított 12 hónapon belül köteles végrehajtani. A végrehajtást a közfelügyeleti hatóság utóellenőrzés keretében vizsgálhatja.
Amennyiben a közfelügyeleti hatóság hatósági ellenőrzés keretében megállapítja, hogy az ellenőrzött kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég a jogszabályokban és a minőségellenőrzés során hozott határozatban foglalt előírásokat nem hajtotta végre, a minőségellenőrzés során alkalmazható intézkedések ismételt kiszabása rendelhető el.
a 40. §-hoz
A Rendelettel összhangban közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég esetében minőségellenőrzés tárgykörébe tartozó szabálytalanságért kizárólag a közfelügyeleti hatóság dönthet az alkalmazott intézkedésekről, szankciókról. Ennek alapján a kettős eljárás elkerülése és a közfelügyeleti hatóság eljárásának biztosítása céljából a Javaslat előírja, hogy a fent említett esetekben nem indítható fegyelmi eljárás.a 41. §-hoz
A Javaslat a kamara fegyelmi eljárásai során alkalmazott intézkedések, szankciók kiszabásához meghatároz egy szempontrendszert, amelyet a kamara az alkalmazott intézkedésről szóló döntése folyamán köteles figyelembe venni.a(z) 42. §-hoz
A Javaslat meghatározza az EU tagállamok könyvvizsgálói közfelügyeletért felelős illetékes hatóságainak tagságával működő Európai Könyvvizsgálat-felügyeleti Szervek Bizottsága (CEAOB) és a közfelügyeleti hatóság együttműködésének kereteit.
a(z) 43. §-hoz
A Javaslat harmadik ország könyvvizsgálói közfelügyeleti tevékenységében részt vevő illetékes hatósággal való együttműködése tekintetében tartalmaz rendelkezéseket. A Rendelettel összhangban a Javaslat tartalmazza, hogy a közfelügyeleti hatóság csak akkor ad át a harmadik ország illetékes hatóságától származó, együttműködési megállapodás keretében kapott bizalmas információkat, ha megszerezte az információt átadó harmadik ország illetékes hatóság kifejezett hozzájárulását, és ha az említett információkat kizárólag azzal a céllal adja át, amelyhez az adott harmadik ország illetékes hatóság a hozzájárulását adta, vagy ha az információk közlését jogszabály írja elő.
a 44. §-hoz
A Javaslat alapján a könyvvizsgálói közfelügyeleti rendszer működtetéséhez a közfelügyeleti hatóságnak a feladatok ellátásához szükséges erőforrásokkal kell rendelkeznie.a 45. §-hoz
A Javaslat törli a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóval kötött jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységre vonatkozó megbízásairól szóló adatszolgáltatási kötelezettségét jelen paragrafusból, tekintve, hogy ez utóbbi adatszolgáltatási kötelezettséget a 67/A. § (4) bekezdése tartalmazza. Az előző év július 1. és tárgyév június 30. közötti időszakban kibocsátott könyvvizsgálói jelentésekről szóló adatszolgáltatást a kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek a korábbi gyakorlattól eltérően nem a közfelügyeleti hatóság, hanem a kamara felé teljesítik, amit a Kamara továbbít a közfelügyeleti hatóság felé. Ezzel egységesítésre kerülnek a korábban különböző időben és formában teljesítendő adatszolgáltatásokat, amellyel a kamarai tagok adatszolgáltatása lényegesen egyszerűbbé válik.a 46. §-hoz
A Javaslat alapján a közfelügyeleti hatóság a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói szolgáltatást igénybe vevők érdekét veszélyeztető helyzet feltárására és megelőzése érdekében lefolytatott ellenőrzés ügyintézési határideje az ügyek komplexitására tekintettel 60 nap, amelyet a hatóság indokolt esetben meghosszabbíthat.a 47. §-hoz
A Javaslat meghatározza, azokat a szempontokat, amelyeket a közfelügyeleti hatóságnak a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói szolgáltatást igénybe vevők érdekét veszélyeztető helyzet feltárására és megelőzése érdekében lefolytatott ellenőrzés során kiszabható intézkedések megválasztásakor figyelembe kell vennie. Ilyen körülmény többek között a jogsértés súlyossága, a felelősség mértéke, a pénzügyi lehetőségek mértéke, az elért nyereség vagy elkerült veszteség mértéke.a 48. §-hoz
a közfelügyeleti hatóság és a Magyar Nemzeti Banka 49. §-hoz
A Javaslat meghatározza, hogy jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységre vonatkozó módosításokat az irányelvvel és a Rendelettel összhangban a 2016. június 16-át követően induló üzleti évekre kell alkalmazni.az 50. §-hoz
A Javaslat az irányelv átültetésének és a Rendelet végrehajtásának megfelelően módosítja a Kkt. jogharmonizációs záradékát.az 51. §-hoz
A Javaslat szövegcserés módosításokat tartalmaz.A Javaslat tovább bővíti együttműködésének kereteit.
A Javaslat a könyvvizsgálati munkaanyag megjelölést - az uniós szabályozással összefüggésben - felváltja a könyvvizsgálati dokumentáció megjelölés, a tartalom változtatása nélkül.
A Javaslat alapján a minőség-ellenőrzés során csak akkor járhat el valaki ellenőrként ha két év helyett legalább három év eltelt annak megszűnésétől számítva, hogy az ellenőr az ellenőrzés alá vont jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgálóval vagy könyvvizsgáló céggel tulajdonosi, munkavállalói vagy munkaviszony jellegű jogviszonyban volt.
A Javaslat alapján az uniós szintű együttműködés nem csak a más tagállamok illetékes hatóságaira terjed ki, hanem az Európai Könyvvizsgálat-felügyeleti Szervek Bizottságára is. Az együttműködésben a közfelügyeleti hatóság mellet a kamara is részt vesz.
az 52. §-hoz
A Javaslat értelmében hatályát vesztő bekezdések felsorolása.A Javaslat alapján a 2006/43/EK irányelv alapján a kamara, mint érdekképviseleti szerv nem járhat el többé az irányelv szerinti illetékes hatóságként.
A Javaslat alapján a minőségellenőrzés hatálya alá tartozó esetekben kizárólag a közfelügyeleti hatóság jogosult eljárni és szankcionálni, fegyelmi eljárás indításának nincs helye.
A 537/2014/EU Rendelet alkalmazásával a Javaslat hatályon kívül helyezi a Rendelet hatálya alá tartozó, a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát ellátó kamarai tag könyvvizsgálóra, könyvvizsgáló cégre vonatkozó speciális rendelkezéseket.
A könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek kötelező rotációját a 2016. június 17-ét követően induló üzleti évtől a Rendelet határozza meg, ezért a Rendelet előírásaival ellentétes rendelkezések hatályon kívül helyezése szükséges.
2. A számvitelről szóló 2000.évi C. törvény
az 53. §-hoz
A Javaslat alapján a könyvvizsgálat hatóköre nem terjedhet ki bizonyosság nyújtására a vállalkozó jövőbeli életképességére és a vállalkozó ügyvezetése vagy az irányító testülete tevékenységének hatékonyságára és eredményességére vonatkozóan.A Javaslat alapján az összevont (konszolidált) éves beszámoló könyvvizsgálója teljes mértékben viseli a felelősséget az összevont (konszolidált) éves beszámolóról kibocsátott könyvvizsgálói jelentésért, továbbá a Rendelet szerinti audit bizottsághoz címzett kiegészítő jelentésért.
A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók éves beszámolójára, egyszerűsített éves beszámolójára, továbbá összevont (konszolidált) éves beszámolójára vonatkozó független könyvvizsgálói jelentés tekintetében a számviteli törvényben foglaltakon túl a Rendelet 10. cikkében foglaltakat kell alkalmazni.
az 54. §-hoz
A Javaslat alapján a könyvvizsgálónak a független könyvvizsgálói jelentésben nyilatkoznia kell az olyan eseményekkel vagy feltételekkel kapcsolatos lényeges bizonytalanságokról, amelyek jelentős kétséget támasztanak a gazdálkodónak a vállalkozás folytatására vonatkozó képességével kapcsolatosan.az 55. §-hoz
Átmeneti rendelkezések.3. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXXX. törvény módosítása
az 56. §-hoz
A Javaslat az irányelvvel összhangban a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók közé tartozó, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXXX. törvény szerinti közérdeklődésű kibocsátók audit bizottságának kijelölésére, összetételére, függetlenségére és feladataira vonatkozó előírásokat rögzít.az 57. §-hoz
Jogharmonizációs záradék.az 58. §-hoz
Átmeneti rendelkezés.az 59. §-hoz
A Javaslat a törvény és az 537/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet könyvvizsgálati rotációra vonatkozó szabályaival való összhang megteremtését tartalmazza.4. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatokról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXX VIII. törvény módosítása
a 60. §-hoz
A Javaslat az irányelvvel összhangban a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók közé tartozó, a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatokról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény szerinti közérdeklődésre számot tartó befektetési vállalkozások audit bizottságának kijelölésére, összetételére, függetlenségére és feladataira vonatkozó előírásokat rögzít.a 61. §-hoz
A Javaslat a törvény és az 537/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet könyvvizsgálati rotációra vonatkozó szabályaival való összhang megteremtését tartalmazzaa 62. §-hoz
Átmeneti rendelkezés.a 63. §-hoz
Jogharmonizációs záradék.a 64. §-hoz
A Javaslat alapján a közérdeklődésre számot tartó befektetési vállalkozásnál kötelező auditbizottságot - vagy annak feladatait is ellátó testületet - létrehozni.5. A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása
a 65. §-hoz
A Javaslat az irányelvvel összhangban a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók közé tartozó, a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény szerinti közérdeklődésre számot tartó hitelintézetek audit bizottságának kijelölésére, összetételére, függetlenségére és feladataira vonatkozó előírásokat rögzít.a 66. §-hoz
Átmeneti rendelkezés.a 67. §-hoz
Jogharmonizációs záradék.a 68. §-hoz
A Javaslat a törvény és az 537/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet könyvvizsgálati rotációra vonatkozó szabályaival való összhang megteremtését tartalmazza6. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása
a 69. §-hoz
A Javaslat az irányelvvel összhangban a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók közé tartozó, a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény szerinti biztosító, viszontbiztosító- a legfőbb szerv döntése alapján - könyvvizsgálót köteles megbízni., viszontbiztosítók audit bizottságának kijelölésére, összetételére, függetlenségére és feladataira vonatkozó előírásokat rögzít.a 70. §-hoz
A Javaslat alapján a biztosító, viszontbiztosító a könyvvizsgáló megbízatásának lejártát követő két hónapon belül köteles új könyvvizsgálót megbízni.a 71. §-hoz
A Javaslat az irányelvvel összhangban a közérdeklődésre számot tartó biztosító, viszontbiztosító audit bizottságának kijelölésére, összetételére, függetlenségére és feladataira vonatkozó előírásokat rögzít.a 72. §-hoz
A Javaslat alapján biztosítónak és a viszontbiztosítónak nem auditbizottságot létrehoznia és működtetnie, ha rendelkezik olyan testülettel, amely ellátja az auditbizottság jogszabályban meghatározott feldatait..a 73. §-hoz
Átmeneti rendelkezés.a 74. §-hoz
Jogharmonizációs záradék.a 75. §-hoz
Lásd 69. §-hoz fűzött indoklást.a 76. §-hoz
A Javaslat a törvény és az 537/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet könyvvizsgálati rotációra vonatkozó szabályaival való összhang megteremtését tartalmazza7. Egyes pénzügyi törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló 2015. évi LXXXV. törvény
a 76. §-hoz
Egyes pénzügyi törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló 2015. évi LXXXV. törvény Kkt-t érintő módosítása 2017. január 1 -jei hatálybalépéssel előírja, hogy a kamarai tag könyvvizsgáló, valamint a könyvvizsgáló cég nevében a könyvvizsgálói feladatokat ellátó kamarai tag könyvvizsgáló a megbízó közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál nem láthat el jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységen kívül más tevékenységet az általa vizsgált időszak kezdete és a könyvvizsgálói jelentés kiadása közötti időszakban, valamint ezen időszakot közvetlenül megelőző üzleti évben. Ez a rendelkezés ellentétes a Rendelet 5. cikkével, amelyet a 2016. június 16-át követően induló üzleti évre kell alkalmazni, ezért a javaslat alapján a törvény előírása nem lép hatályba 2017. január 1 -jén.8. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
a 77. §-hoz
A Kormány célja, hogy növelje a közfoglalkoztatásból az elsődleges munkaerőpiacra visszalépők arányát, ez rögzítésre került Magyarország 2015-2018-as időszakra szóló Konvergencia Programjában is. A cél elérése érdekében a közfoglalkoztatottak elhelyezkedési juttatásáról szóló 328/2015. (XI. 10.) Korm. rendeletben új jogintézmény - elhelyezkedési juttatás - került bevezetésre. A támogatás a közfoglalkoztatottat ösztönzi a versenyszférában történő elhelyezkedésre oly módon, hogy a közfoglalkoztatási jogviszony időtartamának lejártát megelőzően történő elhelyezkedése esetén elhelyezkedési juttatásban részesül. Az elhelyezkedési juttatás összege megegyezik a foglalkoztatást helyettesítő támogatás (FHT) havi összegével (22 800 forint/hó), amely támogatást addig kapja a magánszemély, ameddig a közfoglalkoztatási jogviszonya munkaviszony létesítése hiányában fennállt volna. A támogatás folyósítása havi bontásban utólag történik.Az elhelyezkedési juttatás megállapításának feltétele, hogy a közfoglalkoztatottnak határozatlan idejű vagy legalább egy évre szóló határozott idejű munkaviszonyt kell létesítenie, amely esetben a munkaidő eléri a legalább napi hat, megváltozott munkaképességű személy esetében a legalább napi négy órát.
A hatályos személyi jövedelemadó és járulékszabályok szerint az elhelyezkedési juttatás nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, a kifizetésre kerülő összegből személyi jövedelemadót, nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási járulékot, munkaerőpiaci járulékot kell vonni, az összeg után pedig szociális hozzájárulási adó terheli a kifizetőt.
Annak érdekében, hogy az új jogintézmény megfelelően be tudja tölteni a bevezetéséhez fűzött kormányzati célt és aktív foglalkoztatáspolitikai eszközként tudjon működni, indokolt a juttatás adómentessé tétele. Ha a jövedelem adómentesnek minősül, nem képez járulékalapot, nem kell megfizetni belőle az előzőekben említett egyéni járulékokat és a kifizetéssel összefüggésben a kifizetőt nem terheli szociális hozzájárulási adó sem. A kifizetőnek nincs továbbá igazolás kiállítási kötelezettsége sem, a magánszemélynek pedig e jövedelemmel összefüggésben nem keletkezik bevallási kötelezettsége.
9. Hatálybalépés
a 78. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.10. Az Európai Unió jogának való megfelelés
a 79. §-hoz
Jogharmonizációs záradék.1. melléklet
A Javaslat kiegészíti a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény jogharmonizációs záradékát.2. melléklet
Lásd a 77. §-hoz fűzött indoklást.