a) ha az adóalap nem haladja meg az 1,332 millió forintot, az adóalap 0 százaléka,
b) ha az adóalap meghaladja az 1,332 millió forintot, de nem haladja meg a 3 millió forintot, az 1,332 millió forintot meghaladó rész 12 százaléka,
c) ha az adóalap meghaladja a 3 millió ..." />

T/8485. számú törvényjavaslat indokolással - Az egyes törvényeknek az igazságosabb közteherviselés érdekében szükséges módosításáról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az e törvény hatálya alá tartozó jövedelem után az adó mértéke - ha e törvény másként nem rendelkezik -
a) ha az adóalap nem haladja meg az 1,332 millió forintot, az adóalap 0 százaléka,
b) ha az adóalap meghaladja az 1,332 millió forintot, de nem haladja meg a 3 millió forintot, az 1,332 millió forintot meghaladó rész 12 százaléka,
c) ha az adóalap meghaladja a 3 millió ...

T/8485. számú törvényjavaslat indokolással - Az egyes törvényeknek az igazságosabb közteherviselés érdekében szükséges módosításáról
2016. évi ... törvény
egyes törvényeknek az igazságosabb közteherviselés érdekében szükséges módosításáról
1. §
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az e törvény hatálya alá tartozó jövedelem után az adó mértéke - ha e törvény másként nem rendelkezik -
a) ha az adóalap nem haladja meg az 1,332 millió forintot, az adóalap 0 százaléka,
b) ha az adóalap meghaladja az 1,332 millió forintot, de nem haladja meg a 3 millió forintot, az 1,332 millió forintot meghaladó rész 12 százaléka,
c) ha az adóalap meghaladja a 3 millió forintot, 200 160 forint és a 3 millió forintot meghaladó rész 24 százaléka.""
2. §
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A biztosított, a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó, valamint tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezeti tag által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 6,5 százalék.
(3) A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 5,5 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék."
3. §
A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 36. §-a hatályát veszti.
4. §
Ez a törvény 2017. január 1-jén lép hatályba, és 2017. január 2-án hatályát veszti.
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az ország szétszakadásának megakadályozása jelenleg a legsürgősebb feladat. Ennek fő eszköze annak biztosítása, hogy aki munkabért kap, annak nettó jövedelme érje el, vagy haladja meg a létminimumot. Ezt a minimálbér adómentessé tételével lehet elérni. A járulékok csökkentése pedig biztosítja, hogy ne csak a minimálbér, hanem az átlagbér szintjén és a felett is jelentősen nőjön a nettó jövedelem. Ugyanis nem csak a minimálbért keresők élnek kilátástalanul, hanem még az átlagbért keresők is. S összességében a munkára rakódó terhek csökkennek, ami javíthatja a foglalkoztatást is. A minimálbér nettója így 23000 az átlagbéré 37000 forinttal lesz több, de az átlagbér felett keresők is jobban járnak, csökkenő mértékben.
A javaslat illeszkedik az LMP fő adózási elveihez. Egy igazságosabb, zöldebb és egyszerűbb adórendszert kell létrehozni. Ez egyrészt az igazságosabb progresszív jövedelemadózás bevezetését jelenti, amiben a magasabb jövedelműek teherbíró képességüknek megfelelően magasabb arányban járulnak hozzá a közfeladatok ellátásához. Másrészt a munkára rakódó terhek összességének csökkentését, és ezzel párhuzamosan, ennek fedezésére a tőke és a környezethasználat terheinek emelését jelenti.
A progresszív SZJA jelen bevezetése a költségvetés adóbevételét mintegy 250 milliárd forinttal, járulékbevételeit 630 milliárd forinttal csökkenti. A költségvetés felesleges, pazarló és káros kiadásainak lefaragása, illetve az adórendszer fenti elvek szerinti átalakítása erre bőven fedezetet nyújt, mint ahogy azt az LMP minden évben alternatív költségvetési javaslatában részletezi is. Az intézkedések pontos fedezetét az LMP minden évben az aktuális költségvetéshez igazítva, annak tárgyalásakor, a költségvetéshez benyújtott módosító indítványaiban adja meg.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. § és 3. §-hoz
Az egykulcsos adó helyett igazságos progresszív személyi jövedelemadózást vezetnénk be. A minimálbér összegéig (havi 111 ezer forint) az SZJA kulcs 0%, a minimálbér és az átlagbér (havi 250 ezer forint) közötti részre 12 %, az átlagbért meghaladó részre 24 % lesz.
A 2. §-hoz
Az LMP módosító javaslata a természetbeni egészségbiztosítási járulékot 4-ről 1 %-ra, a nyugdíjjárulékot pedig 10 %-ról 6,5 %-ra javasolja csökkenteni. Az SZJA 0 kulcsa, s ezen járulékcsökkentések együttes hatása lesz az, hogy egy minimálbéres nettó bér 23 ezer forinttal emelkedik, így meghaladja a létminimumot, illetve az, hogy az adócsökkentés még az átlagbér felett is sokáig érvényesül.
A 4. §-hoz
Hatálybaléptető rendelkezés.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.