adozona.hu
T/8338. számú törvényjavaslat indokolással - A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról
T/8338. számú törvényjavaslat indokolással - A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 83/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Ha az öregségi nyugdíjban részesülő személy a tárgyévben a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a Központi Statisztikai Hivatal által a tárgyévet megelőző évben utoljára publi...
"(1) Ha az öregségi nyugdíjban részesülő személy a tárgyévben a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a Központi Statisztikai Hivatal által a tárgyévet megelőző évben utoljára publikált nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset tizenkétszeresét (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell. Ha a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást - a 84. § alkalmazásával - vissza kell fizetni."
"102/M. § E törvénynek a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló 2016. évi ... törvénnyel megállapított 83/B. § (1) bekezdését a hatálybalépését követően a 2016. január l-jétől megszerzett keresetjövedelem után fizetendő nyugdíjjárulékra tekintettel kell alkalmazni, azzal, hogy abba nem számít bele a 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyból származó, a szünetelés időtartama alatt szerzett kereset, jövedelem."
Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a Magyar Állam sorozatos elmarasztalása és a kártérítés megfizetése, a jelen törvényjavaslat az EJEB által megállapított, önkényes megkülönböztetés megszüntetésére tesz javaslatot.
Ez a szabályozási megoldás mind a költségvetési szempontokra, mind pedig a méltányolható magánérdekekre kellő tekintettel van, egyben segíti az idősebb munkavállalók fokozatos kivonulását a munkaerő-piacról azzal, hogy a kereseti határral a részmunkaidős foglalkoztatásukat ösztönzi, ugyanakkor a jól kereső országgyűlési képviselőket és állami vezetőket kizárja a nyugdíj és a tiszteletdíj/illetmény egyidejű igénybevételéből. A kereseti határt a javaslat a jelenleg a korhatár előtti nyugdíjasok esetében a magánszférára érvényesülő mértéket (a minimálbér másfélszerese) ötven százalékkal megemeli. Ennek megfelelően a nyugdíj mellett legfeljebb nettó 160 ezer forintot lehetne keresetként megszerezni, ami a nyugdíjjal együttesen már méltó megélhetést tud biztosítani.