T/7406. számú törvényjavaslat indokolással - A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 
  • Jogszabály indoklása: 2015. évi CXCIII. törvény

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 6. § (3) bekezdés b) pont bd) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény külön nem szabályoz, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezései - a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel - megfelelően irányadóak azzal, hogy a felszámolási eljárásban)
"bd) az eljárás felfü...

T/7406. számú törvényjavaslat indokolással - A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról
2015. évi CXCIII. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról
1. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása
1. §
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 6. § (3) bekezdés b) pont bd) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény külön nem szabályoz, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezései - a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel - megfelelően irányadóak azzal, hogy a felszámolási eljárásban)
"bd) az eljárás felfüggesztésének a fizetésképtelenséget megállapító végzés meghozataláig, továbbá a 6/A. § (2) bekezdése, valamint a 38/A. § szerinti esetben van helye."
2. §
A Cstv. 12. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A vitatott követelés (a követelés vitatott része) vonatkozásában az adósnak - a vagyonfelügyelő jóváhagyásával - olyan mértékű tartalékot kell képeznie a csődegyezség során, mint ami a hitelezőt akkor illetné meg, ha követelése nem vitatottként kerülne besorolásra. Ennek feltétele, hogy
a) a követelés jogosultja igényét bírósági úton vagy közigazgatási határozattal érvényesítse az adóssal szemben (ideértve a már folyamatban lévő eljárásokat is), és ezt a vagyonfelügyelőnél igazolja, vagy
b) abban az esetben, ha a követelést egy másik követelés biztosítására büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel foganatosítása során lefoglalták, annak eredményeként a követelés összegét az adós a végrehajtói letéti számlára befizette, és a befizetésről szóló igazolást a vagyonfelügyelőnek bemutatta.
(6a) Tartalékképzés helyett az adós a vagyonfelügyelő jóváhagyásával olyan biztosítékot is nyújthat - a 13. § (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - amely a követelés esedékessé válása esetén a hitelező igényének rendezését biztosítja."
3. §
A Cstv. 27. §-a a következő (7) és (7a) bekezdéssel egészül ki:
"(7) Nem kérelmezheti az adós felszámolását és nem jelenthet be hitelezői igényt a felszámolási eljárásban az olyan követelés jogosultja, amely követelést egy másik követelés biztosítására büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel foganatosítása során lefoglalták és annak eredményeként a követelés összegét a végrehajtói letéti számlára befizették.
(7a) Ha a (7) bekezdés szerinti kérelmet terjesztettek elő, az eljárást a bíróság az adós kérelmére vagy hivatalból felfüggeszti. A felfüggesztés a zár alá vétel büntetőeljárásban történő feloldásáról vagy a büntető ügyben a zár alá vétellel biztosított követelés megfizetése tárgyában hozott jogerős bírósági határozat alapján kiállított végrehajtható okirat bíróság részére történő megküldéséig tart."
4. §
A Cstv. a következő 38/A. §-sal egészül ki:
"38/A. § (1) A felszámolási eljárást a bíróság hivatalból felfüggeszti, ha azt olyan követelés miatt rendelték el, amelyet egy másik követelés biztosítására büntetőügyben elrendelt zár alá vétel foganatosítása során lefoglaltak és annak eredményeként a követelés összegét a végrehajtói letéti számlára befizették. A felfüggesztésről szóló végzést a végrehajtói letéti számlára való befizetésről szóló értesítés kézhezvételét követő öt napon belül meg kell hozni. A végzés ellen fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.
(2) A felszámolási eljárás felfüggesztése a zár alá vétel büntetőeljárásban történő feloldásáról szóló határozat vagy a büntető ügyben a zár alá vétellel biztosított követelés megfizetése tárgyában hozott jogerős bírósági határozat alapján kiállított végrehajtható okirat bíróság részére történő megküldéséig tart.
(3) A felszámolási eljárás felfüggesztése nem érinti a felszámoló kötelezettségeit, és - a bűnügyi zárlat végrehajtását kivéve - a 38. § (1) és (2) bekezdésében, valamint a 40. §-ban foglaltak alkalmazását. A bíróság a felfüggesztés időtartama alatt is elbírálhatja a felszámoló jogsértő intézkedései vagy mulasztása elleni kifogásokat.
(4) A felfüggesztés alatt a felszámoló az adós vagyonát csak a felszámolási ügyben eljáró bíróság engedélyével, a vagyonvesztés elkerülése érdekében és olyan mértékig értékesítheti, és az abból származó bevételt úgy kezelheti, hogy az nem veszélyeztetheti a zár alá vétel foganatosítása során lefoglalt követelés kifizetését."
5. §
A Cstv. a következő 83/N. §-sal egészül ki:
"83/N. § E törvénynek a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról szóló 2015. évi.... törvénnyel (a továbbiakban: 2015. évi.... törvény) megállapított 6. § (3) bekezdés b) pont bd) alpontját, 12. § (6) és (6a) bekezdését, 27. § (7) és (7a) bekezdését, valamint 38/A. §-át a 2015. évi .... törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
6. §
A Cstv.
a) 26. § (5) bekezdésében az "adós a -" szövegrész helyébe az "adós - a" szöveg,
b) 49/D. § (1) bekezdésében a "jár el: Ha" szövegrész helyébe a "jár el: ha" szöveg lép.
2. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása
7. §
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 80. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Nem hozható átutalási végzés, ha a behajtandó követelést egy másik követelés biztosítására büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel foganatosítása során lefoglalták és a lefoglalás eredményeként annak összegét a végrehajtói letéti számlára befizették."
8. §
A Vht. a következő 306/S. §-sal egészül ki:
"306/S. § (1) E törvénynek a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról szóló 2015. évi .... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.5.) megállapított 80. és 81. §-át azokban a Módtv.5. hatálybalépésekor folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell, amelyben a Módtv.5. hatálybalépését megelőzően a bíróság még nem hozott átutalási végzést vagy az átutalási végzéssel szemben előterjesztett jogorvoslati kérelem elbírálására még nem került sor. Ha az átutalási végzést már kibocsátották és azzal szemben végrehajtás elrendelésével kapcsolatos jogorvoslatnak már nincs helye, az adós kérelmére a bíróság az átutalási végzést visszavonja és - kérelemre - végzéssel arra kötelezi a végrehajtást kérőt, hogy térítse vissza az adósnak az átutalási végzés végrehajtása során kapott összeget."
9. §
A Vht.
a) 81. § (2) bekezdésében az "Az okirat végrehajtási záradékolására jogosult bíróság" szövegrész helyébe az "A bíróság" szöveg,
b) 81. § (3) bekezdésében az "Az (1) és (2) bekezdésben" szövegrész helyébe az "A (2) bekezdésben" szöveg
lép.
10. §
Hatályát veszti a Vht. 81. § (1) bekezdése.
11. §
Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) azt a helyzetet kívánja rendezni, amikor egy követelést egy másik követelés biztosítása érdekében elrendelt bűnügyi zárlat (büntetőeljárási törvény szerinti zár alá vétel) keretében lefoglaltak és - mint már esedékessé vált követelést -a fedezetbiztosítás keretében a végrehajtói letéti számlára befizettek. Ilyen esetben ha a követelést az eredeti hitelező akár végrehajtási, akár felszámolási eljárásban érvényesítené, az adós lényegében kétszer teljesítené azt, és külön eljárást kellene a hitelezőnek nem járó összeg visszafizetése érdekében kezdeményezni.
A Javaslat kimondja, hogy csődeljárásban ezeket a követeléseket a vitatott követelések között veszi nyilvántartásba a vagyonfelügyelő, a felszámolási eljárás kezdeményezésének pedig akadályát képezi a jelzett helyzet. Ha pedig az eljárás már olyan szakaszban van, hogy már elrendelték a felszámolást, a bíróság a felszámolási eljárást hivatalból felfüggeszti, mindaddig, amíg a büntetőeljárásban el nem dől, hogy feloldja-e a bíróság a zár alá vételt vagy a követelés megfizetése tárgyában hoz döntést. Ezekben az esetekben a felszámoló kirendelését az eljárás felfüggesztése miatt nem kell visszavonni, és a törvényjavaslat szabályozza a felszámoló jogait, kötelezettségeit a felfüggesztés időtartama alatt.
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) módosítására azért kerül sor, hogy átutalási végzés meghozatalára a fent jelezett esetben ne kerülhessen sor, a végzés meghozatalára irányuló eljárásban ugyanis az adós nem vesz részt, a követelés időközbeni teljesítésére vonatkozó kifogással nem tud élni.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Lsd. a Cstv. 38/A. §-ához fűzött indokolást.
A 2. §-hoz
A Cstv.-ben jelenleg joghézag van, mert nem lehet vitatottnak besorolni azt a hitelezői igénybejelentést, amit a követelés jogosultja érvényesítene, de a követelést bűnügyi zárlat keretében lefoglaltak és kifizettek. Ezekben az esetekben addig vitatottnak kell tekinteni a követelést, amíg a büntetőeljárásban nem születik bírósági döntés arról, hogy a zár alá vételt feloldják-e vagy pedig a zár alá vétellel biztosított követelés megfizetésére hoz a bíróság határozatot.
A 3. §-hoz
A bűnügyi zárlat során az adós vagyonát zár alá veszik, melybe az adós harmadik személyekkel szembeni követelései is beletartoznak. A követelés biztosítása annak lefoglalásával történik, melynek összegét - ha az esedékessé vált - a harmadadósnak meg kell fizetnie a hitelezője hitelezőjének, zár alá vétel esetében az állam e célra szolgáló letéti számlájára kell befizetni. Ha az adós a harmadadóssal szemben ennek ellenére próbálná meg a követelést felszámolási eljárás keretében érvényesíteni, a Javaslat úgy rendelkezik, hogy a bíróság nem rendeli el a felszámolást, hanem felfüggeszti az eljárást, mindaddig, amíg nem dől el a büntetőeljárásban, hogy feloldják-e a zár alá vételt vagy pedig a zár alá vétellel biztosított követelés megfizetésére vonatkozóan hoz a bíróság végrehajtható határozatot.
A 4. §-hoz
Ha már folyamatban van a felszámolási eljárás, akkor azt kell felfüggeszteni azokban az esetekben, ha azt olyan követelés miatt rendelték el, amely követelést egy másik követelés biztosítására büntetőügyben elrendelt zár alá vétel foganatosítása során lefoglaltak, és annak eredményeként a követelés összegét a végrehajtói letéti számlára be is fizették. A felfüggesztésről szóló végzést a végrehajtói letéti számlára való befizetésről szóló értesítés kézhezvételét követő öt napon belül meg kell hozni. A végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. A felszámolási eljárás felfüggesztése a zár alá vétel büntetőeljárásban történő feloldásáról szóló határozat vagy a büntetőügyben a zár alá vétellel biztosított követelés megfizetése tárgyában hozott jogerős bírósági határozat alapján kiállított végrehajtható okirat bíróság részére történő megküldéséig tart. A Javaslat rendelkezik arról, hogy a felszámoló tisztsége a felfüggesztés alatt is megmarad, és a Cstv. új 38/A. §-a szabályozza, hogy mire terjed ki ezekben a felfüggesztett ügyekben a jogosultsága.
Az 5. §-hoz
A Cstv. módosításokat a Javaslattal beiktatásra kerülő átmeneti rendelkezés értelmében a már folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell azokban az eljárási szakaszokban, amelyekre vonatkozóan a Javaslattal beiktatott módosítások szerinti döntéseknek helye lehet.
A 6. §-hoz
Nyelvhelyességi módosítás.
A 7. §-hoz
A Javaslat a Vht. 80. §-át egy (4) bekezdéssel egészíti ki. Ez kizárja az átutalási végzés meghozatalát abban az esetben, ha olyan követelést kívánnának átutalási végzéssel érvényesíteni, melyet egy másik követelés biztosítására elrendelt zár alá vétel foganatosítása során lefoglaltak és a Vht. 112. § alapján - mint esedékessé vált - követelést a zár alá vételt foganatosító végrehajtónál letétbe helyeztek.
A 8. §-hoz
A Javaslattal beiktatásra kerülő átmeneti rendelkezés értelmében a módosítást a már folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell azokban az eljárási szakaszokban, amelyekre vonatkozóan a Javaslattal beiktatott módosítások szerinti döntéseknek helye lehet: ez lehet az átutalási végzés meghozatala, illetve lehet a végzés elleni jogorvoslati kérelem elbírálása is. Ha ugyanakkor már nem lehet a végrehajtás elrendelése iránti jogorvoslattal élni, az adós teljesítése miatt a végzés visszavonásának és a tőle elvont összeg visszatéríttetésének van helye.
A 9. §-hoz
A Vht. 81. § (2) és (3) bekezdésének szövegcserés módosításai a 81. § (1) bekezdésének hatályon kívül helyezésével vannak összefüggésben.
A 10. §-hoz
A Vht. 81. § (1) bekezdését a Javaslat azért helyezi hatályon kívül, hogy a jövőben a 81. § (2) bekezdése szerinti eljárás váljon kizárólagos főszabállyá: eszerint a bíróság minden esetben azzal a rendelkezéssel küldi meg a pénzügyi intézménynek az átutalási végzést, hogy a követelés összegét tartsa vissza, és csak akkor utalja át a végrehajtást kérőnek, ha a végzés kézbesítésétől számított 45 napon belül a bíróságtól nem kap más értesítést (pl. fellebbezésről). Ez a rendelkezés biztosítja azt, hogy az adós által - például a 80. § (4) bekezdésében foglaltak miatt - előterjesztett fellebbezés elbírálásának időtartama alatt még ne fizessék ki a követelést a hitelező számára, hanem csak akkor, ha jogerősen eldőlt, hogy van-e helye átutalási végzés útján történő behajtásnak.
11. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.