adozona.hu
T/6982. számú törvényjavaslat indokolással - A pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló 2008. évi LXXIII. törvény módosításáról
T/6982. számú törvényjavaslat indokolással - A pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló 2008. évi LXXIII. törvény módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló 2008. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A belföldön forgalomba kerülő pálinkát és törkölypálinkát a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) hatálya alá tartozó más alkoholtermékekre alkalmazandó zárjegytől színében eltérő zárjeggyel (a továbbiakban: pálinka-zá...
T/6982. számú törvényjavaslat indokolással - A pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló 2008. évi LXXIII. törvény módosításáról
2015. évi CCIX. törvény a pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló 2008. évi LXXIII. törvény módosításáról
1. §
A pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló 2008. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A belföldön forgalomba kerülő pálinkát és törkölypálinkát a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) hatálya alá tartozó más alkoholtermékekre alkalmazandó zárjegytől színében eltérő zárjeggyel (a továbbiakban: pálinka-zárjegy) kell ellátni."
2. §
A Tv. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"10. § (1) A Pálinka Nemzeti Tanács önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező köztestület, amely a pálinka előállításának, származásának, minőségének és eredetvédelmének egységes szabályozásához és annak végrehajtásához fűződő közös magyar érdek előmozdításával, a pálinka előállításával kapcsolatban az előállítók képviseletével összefüggő, a 11. és 12. §-ban foglalt országos közfeladatokat lát el.
(2) A Pálinka Nemzeti Tanács jogi személy, székhelye Budapest.
(3) A Pálinka Nemzeti Tanács név használatára kizárólag az e törvény szerint létrehozott köztestület jogosult.
(4) A Pálinka Nemzeti Tanács közfeladatainak ellátására költségvetési előirányzattal rendelkezik. A gazdálkodására az államháztartásról szóló törvény és végrehajtási rendeletei rendelkezéseit e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni."
3. §
A Tv. 11. és 12. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:"11. § (1) A Pálinka Nemzeti Tanács a származás-, minőség- és eredetvédelemmel kapcsolatos ügyekben
a) vizsgálja az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező pálinka, törkölypálinka termékleírások betartását és kezdeményezi az uniós földrajzi jelzés oltalommal összefüggő jogérvényesítést;
b) szakmai véleményt nyilvánít a pálinkák földrajzi árujelző oltalma iránti kérelmekkel kapcsolatos eljárásban;
c) kapcsolatot tart nemzetközi eredetvédelmi szervezetekkel;
d) a pálinka egységes minősítése és laboratóriumi vizsgálata érdekében együttműködik a pálinkaellenőrző hatósággal és a vámhatósággal;
e) nyilvántartja és közzéteszi a pálinka érzékszervi bírálók névsorát;
f) a pálinkára vonatkozó jogszabályok megsértése esetén értesíti az illetékes hatóságot;
g) a minőségvédelem érdekében összehangolja a pálinkakészítők szakmai együttműködését, szakmai fórumokat szervez.
(2) A Pálinka Nemzeti Tanács tagjai tevékenységének előmozdítása érdekében
a) a termékek piacra jutását elősegítő szolgáltatásokat szervez;
b) tájékoztatja az érintetteket a piaci és szakmai információkról;
c) internetes oldalt működtet az előállítók, a kereskedők és a fogyasztók tájékoztatása érdekében;
d) elősegíti a tisztességes piaci magatartás megvalósulását, ennek érdekében etikai kódexet bocsát ki;
e) együttműködik a közigazgatási szervekkel és a piaci szereplőkkel a feketegazdaság elleni küzdelemben;
f) együttműködik:
fa) a pálinkaellenőrző hatósággal;
fb) a vámhatósággal;
fc) a fogyasztóvédelmi hatósággal;
fd) a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarával;
fe) a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával.
12. § (1) A Pálinka Nemzeti Tanács a pálinka mint nemzeti kincs megóvása érdekében
a) kidolgozza a hosszú távú Nemzeti Pálinkastratégiát;
b) kidolgozza és jóváhagyásra felterjeszti az agrárpolitikáért felelős miniszternek az éves, illetve több éves pálinkafejlesztési, valamint bel- és külpiaci marketing tervet, és nyomon követi annak megvalósítását, továbbá ennek érdekében együttműködik a szakmai szervezetekkel;
c) hazai és külföldi kiállításokat, kiállításokon való megjelenést, konferenciákat szervez;
d) országos pálinka és törkölypálinka versenyt rendez;
e) részt vesz a pálinkával kapcsolatos társadalmi kommunikációs tevékenység kidolgozásában.
(2) A Pálinka Nemzeti Tanács
a) részt vesz a közfeladatai ellátását és a működésének feltételeit érintő jogszabályok, kormányzati programok vagy intézkedések előkészítésében;
b) véleményezi a közfeladataival kapcsolatos hazai és európai uniós jogi aktusok tervezetét, valamint a magyar álláspontra vonatkozó javaslatot tesz;
c) elkészíti és közzéteszi a pálinkakészítésre, forgalmazásra és ellenőrzésre vonatkozó szakmai ajánlásokat."
4. §
A Tv. a 13. §-t megelőzően a következő alcímekkel egészül ki:"A Pálinka Nemzeti Tanács szervezete és működése
12/A. § (1) A Pálinka Nemzeti Tanács tagjai a törvény erejénél fogva a pálinkaelőállítókat képviselő olyan szakmai érdekvédelmi szervezetek, amelyek legalább öt lezárt gazdasági évvel rendelkeznek és ezen időszak minden évében legalább tíz szeszfőzde adóraktár engedéllyel rendelkező tagjuk van, továbbá önkéntes alapon a Pálinka Nemzeti Tanács tagja lehet az a szakmai érdekvédelmi szervezet, amelyet kérelmére a Pálinka Nemzeti Tanács tagként felvesz (a továbbiakban együtt: szakmai szervezetek).
(2) A Pálinka Nemzeti Tanácsban minden szakmai szervezet a szeszfőzde adóraktár engedéllyel rendelkező tagjai száma alapján képviselteteti magát. A Pálinka Nemzeti Tanácsban minden szakmai szervezetet egy fő képvisel (a továbbiakban: képviselő), amelyet minden 30. szeszfőzde adóraktári engedéllyel rendelkező tagja után további egy fő képviselő egészít ki.
(3) Minden képviselőt egy szavazati jog illet meg azzal, hogy egy szakmai szervezet az összes szavazat legfeljebb 40%-ával rendelkezhet akkor is, ha többre lenne jogosult.
(4) A szakmai szervezetek a tagjaik közül a képviselőiket öt évre választják meg. A képviselő megbízatása megszűnik a képviselő
a) halálával;
b) lemondásával;
c) visszahívásával;
d) szakmai szervezeti tagságának megszűnésével vagy felfüggesztésével;
e) megbízatása időtartamának lejártával, valamint
f) által képviselt szakmai szervezetnek a Pálinka Nemzeti Tanácsban való tagságának megszűnésével.
(5) A Pálinka Nemzeti Tanácsot alkotó szakmai szervezetekről és azok képviselőiről névjegyzéket kell készíteni. A névjegyzékbe vételt a szakmai szervezetnek kell kezdeményeznie. A tagsági jogait csak a nyilvántartásba vett tag gyakorolhatja. A névjegyzékben bekövetkezett változásokat folyamatosan vezetni kell. A névjegyzéket a Pálinka Nemzeti Tanács honlapján közzé kell termi.
(6) A szakmai szervezetek évente tájékoztatást adnak a Pálinka Nemzeti Tanács részére a szeszfőzde adóraktári engedéllyel rendelkező tagjaikról. A szakmai szervezeteknek haladéktalanul tájékoztatniuk kell a Pálinka Nemzeti Tanácsot a szeszfőzde adóraktári engedéllyel rendelkező tagjaik számának változásáról.
(7) A szakmai szervezet joga, hogy
a) a Pálinka Nemzeti Tanácsba képviselőt válasszon;
b) a Pálinka Nemzeti Tanács tisztségviselőitől tájékoztatást kérjen;
c) a Pálinka Nemzeti Tanács feladatkörébe tartozó bármely ügyben véleményt nyilvánítson és javaslatot tegyen;
d) a Pálinka Nemzeti Tanács által szervezett rendezvényen az Alapszabályban meghatározottak szerint részt vegyen.
(8) A Pálinka Nemzeti Tanács tagja és a képviselő köteles az Alapszabályban és a Pálinka Nemzeti Tanács más szabályzatában a tagra és a képviselőre vonatkozó rendelkezéseket megtartani.
12/B.§ (1) A Pálinka Nemzeti Tanács a jogszabályban meghatározott feladatai ellátása érdekében informatikai rendszert működtet, amelynek során jogosult nyilvántartani:
a) a szakmai szervezetek nevét, címét, továbbá a szakmai szervezetek szeszfőzde adóraktári engedéllyel rendelkező tagjainak nevét és a szeszfőzde adóraktári engedély számát;
b) a szakmai szervezetek képviselőinek természetes személyazonosító adatait és az elektronikus levelezési címét;
c) az uniós földrajzi jelzés oltalom alatt álló pálinka és törkölypálinka előállítására jogosult vállalkozások nevét, címét;
d) a pálinka érzékszervi bírálók természetes személyazonosító adatait, a végzettséget igazoló okirat adatait, valamint az elektronikus levelezési címét;
e) a pálinka versenyre benyújtott nevezéseknél a nevezési lapon szereplő adatokat;
f) a 13. §-ban meghatározott, az adópolitikáért felelős miniszter által átadott adatokat.
(2) A szakmai szervezetnek az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott adatokról a tagsági viszony létesítését, vagy változás esetén a változást követő 30 napon belül nyilatkoznia kell.
(3) A nyilvántartás adatállománya a Pálinka Nemzeti Tanács kizárólagos tulajdona, azon más személy részére kizárólagos rendelkezési jog nem engedhető, továbbá az informatikai rendszerben tárolt adatokhoz való hozzáférési joga, valamint ezen adatoknak elektronikus úton való átadása korlátozására, feltételhez kötésére megállapodás nem köthető.
(4) A Pálinka Nemzeti Tanács az általa kezelt adatokat kizárólag
a) a tagjegyzékben szereplő adatok naprakész vezetéséhez,
b) a tagság ellenőrzéséhez;
c) jogszabályban, illetve alapszabályban meghatározott feladatai ellátásához, valamint
d) az (5) bekezdésben foglaltak szerinti célokra használhatja fel.
(5) A Pálinka Nemzeti Tanács a nyilvántartásban szereplő adatokat egyedi azonosításra nem alkalmas módon
a) piac- és termelésszervezési célokra;
b) statisztikai célokra;
c) jogszabályban előírt véleményalkotása, javaslattétele, valamint
d) gazdasági program megalkotásával összefüggő tevékenysége során használhatja fel.
12/C. § (1) A Pálinka Nemzeti Tanács Alapszabályában kell meghatározni a szakmai szervezetek taggá válására vonatkozó feltételeket.
(2) Az Alapszabálynak tartalmaznia kell a Pálinka Nemzeti Tanács
a) elnevezését, székhelyét;
b) célját és feladatait;
c) tagszervezetei képviselőinek szakmai és képzettségi feltételeire vonatkozó szabályokat,
d) képviseletére jogosultak megnevezését;
e) működésére, Titkárságára vonatkozó szabályokat;
f) tisztségviselőinek feladat- és hatáskörét, választásuk módját, megbízatásuk időtartamát és megszűnésének eseteit, valamint a visszahívás feltételeit;
g) gazdálkodására - így különösen a költségvetésre - vonatkozó alapvető szabályokat;
h) bizottságai és munkacsoportjai létrehozásának feltételeit és azok működésére vonatkozó szabályokat;
i) szolgáltatásait és azok igénybevételének feltételeit.
(3) Az Alapszabály tartalmazza a tagok képviseletére jogosult természetes személyek delegálására vonatkozó szabályokat, a képviselet gyakorlásának szabályait, továbbá a képviselők tartós akadályoztatása esetén a képviselet ellátásának, különösen a szavazati jog gyakorlásának módját.
(4) Az Alapszabály elfogadásához és módosításához az összes képviselő legalább kétharmadának támogató szavazata szükséges.
(5) Az Alapszabály más szabályzat megalkotásáról is rendelkezhet.
12/D. § A Pálinka Nemzeti Tanács
a) jóváhagyja az Alapszabályt és szükség szerint módosítja azt;
b) jóváhagyja a beszámolót és tájékoztatókat;
c) megválasztja és visszahívja a Pálinka Nemzeti Tanács tisztségviselőit;
d) az államháztartásról szóló törvény és a költségvetési törvény keretei között meghatározza a költségvetését és annak végrehajtását;
e) véleményt nyilvánít a pálinkát érintő kérdésekben;
f) egyes közfeladatok ellátása érdekében a Pálinka Nemzeti Tanács tagjaiból az Alapszabály szerint bizottságot, munkacsoportot hozhat létre;
g) dönt a jogszabály vagy az Alapszabály által a hatáskörébe utalt kérdésekről.
12/E. § (1) A Pálinka Nemzeti Tanács szükség szerint, de legalább negyedévente tart ülést. Az ülést a napirend megjelölésével a Pálinka Nemzeti Tanács elnöke hívja össze.
(2) A Pálinka Nemzeti Tanácsnak ülést kell tartania akkor is, ha ezt - a napirend megjelölésével - a tagok vagy a képviselők egyharmada írásban kezdeményezi. Az Alapszabály meghatározhatja az ülés kötelező összehívásának további eseteit is.
(3) A Pálinka Nemzeti Tanács ülése akkor határozatképes, ha azon a nyilvántartott tagok és a képviselők több mint fele jelen van. A határozatképtelenség esetén követendő eljárásra az Alapszabály rendelkezései irányadóak.
(4) A Pálinka Nemzeti Tanács határozatait az ülésen jelen levő képviselők szavazatainak több mint felével hozza meg, kivéve, ha e törvény vagy az Alapszabály másként rendelkezik. Az e törvényben meghatározott tisztségviselők megválasztásakor titkos szavazást kell tartani.
12/F. § (1) A Pálinka Nemzeti Tanácsba az agrárpolitikáért felelős miniszter kettő, az adópolitikáért felelős miniszter egy tagot delegál és a delegált tagok az üléseken tanácskozási joggal részt vesznek.
(2) A Pálinka Nemzeti Tanácsban az agrárpolitikáért felelős miniszter által delegált tagok jogosultak a Pálinka Nemzeti Tanács irataiba betekinteni, az üléseken jelen lenni, a napirenden szereplő kérdésekhez hozzászólni, valamint adatot, információt kérni.
A Pálinka Nemzeti Tanács tisztségviselői
12/G. § (1) A Pálinka Nemzeti Tanács tisztségviselői az elnök, az alelnökök és a felügyelő testület elnöke. A tisztségviselő egyidejűleg egy tisztséget tölthet be.
(2) A Pálinka Nemzeti Tanácsban tisztségre választható az a természetes személy, aki magyar állampolgár, a szakmai szervezetnek olyan tagja, aki pálinka előállítással és forgalmazással foglalkozik, vagy olyan jogi személy tagjának képviselője, amely pálinka előállítással és forgalmazással foglalkozik, ha büntetlen előéletű és vele szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn.
(3) Összeférhetetlen a Pálinka Nemzeti Tanácsban tisztség viselésével, ha a tisztségviselő
a) államigazgatási szervnél folytat főállásban közszolgálati tisztviselői tevékenységet;
b) politikai pártban országos tisztséget tölt be;
c) más tisztségviselőnek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozója;
d) nem rendelkezik lakóhellyel Magyarországon.
(4) Az elnök, az alelnökök és a felügyelő testületnek a tagjai nem lehetnek egymásnak közeli hozzátartozói és munkakörükben egymás alá- és fölérendeltjei.
(5) A (3) bekezdésben megjelölt összeférhetetlenségi ok fennállásáról az érintett a megválasztása előtt köteles nyilatkozni. Nyilatkozatában egyúttal vállalja, hogy megválasztása esetén harminc napon belül az összeférhetetlenségi okot megszünteti. Az érintett az összeférhetetlenség felmerülésétől számított tizenöt napon belül köteles az összeférhetetlenséget megszüntetni, ha az a választást követően merül fel. Az érintettnek haladéktalanul tájékoztatnia kell a Pálinka Nemzeti Tanácsot az összeférhetetlenség megszüntetéséről.
(6) Ha az érintett az összeférhetetlenségi okot az (5) bekezdésben foglalt határidőn belül nem szünteti meg, az összeférhetetlenség fennállását az elnök állapítja meg.
Az elnök
12/H. § (1) Az elnök a Pálinka Nemzeti Tanács képviseletét önállóan gyakorolja, jogkörét az Alapszabályban meghatározott módon átruházhatja. Az elnök munkáját legfeljebb két alelnök segíti.
(2) Az elnököt a Pálinka Nemzeti Tanács tagjai választják meg.
(3) Az elnök
a) irányítja a Pálinka Nemzeti Tanács működését;
b) előkészíti a Pálinka Nemzeti Tanács éves programtervét és felügyeli annak végrehajtását;
c) előkészíti a beszámolót és a tájékoztatókat;
d) gondoskodik a Pálinka Nemzeti Tanács döntéseinek végrehajtásáról;
e) beszámol a felügyelő testületnek a Pálinka Nemzeti Tanács és a saját döntéseiről, valamint azok végrehajtásáról;
f) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a Pálinka Nemzeti Tanács vagy az Alapszabály a hatáskörébe utal;
g) a feladatai ellátása érdekében munkacsoportot hozhat létre a Pálinka Nemzeti Tanács képviselői, illetve szakértők részvételével.
A felügyelő testület
12/I. § (1) A köztestületi vagyonkezelés és a köztestület gazdálkodásának törvényességét, a vagyonkezelés és gazdálkodás során e törvény céljainak érvényesülését háromtagú felügyelő testület ellenőrzi. A felügyelő testület tagja büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet.
(2) A felügyelő testület két tagját az agrárpolitikáért felelős miniszter nevezi ki és hívja vissza, további egy tagját a Pálinka Nemzeti Tanács választja és hívja vissza. A felügyelő testület tagjainak megbízatása öt évre szól. A felügyelő testület elnöke a Pálinka Nemzeti Tanács által választott tag.
(3) A felügyelő testület köteles előzetesen megvizsgálni és véleményezni a Pálinka Nemzeti Tanács ülésének napirendjén szereplő, a köztestületi vagyonkezelés szempontjából jelentős előterjesztést.
(4) A Pálinka Nemzeti Tanács és az elnök felkérheti a felügyelő testületet, hogy az általa meghatározott kérdéskörben folytasson le vizsgálatot. E felkérésnek a felügyelő testület haladéktalanul köteles eleget tenni.
(5) A felügyelő testület feladatkörében eljárva, azzal összefüggésben a Pálinka Nemzeti Tanács irataiba betekinthet, a Pálinka Nemzeti Tanács tagjától, tisztségviselőjétől felvilágosítást kérhet.
(6) A felügyelő testület testületként jár el. A felügyelő testület működésének részletes szabályairól szóló ügyrendjét maga állapítja meg, azt a Pálinka Nemzeti Tanács hagyja jóvá. Az ügyrendben rendelkezni kell különösen a testület ülésének összehívásáról, levezetéséről, a testület határozatképességének, a szavazás módjának szabályairól.
(7) Ha a felügyelő testület a feladatai ellátása során jogszabályt, az Alapszabályt, a Pálinka Nemzeti Tanács valamely testületének döntését vagy egyébként érdekeit sértő körülményt észlel, tapasztal, az arra jogosult számára intézkedési javaslatot tesz, illetve jogosult - jogszabály vagy az Alapszabály megsértése esetén köteles - a napirend megjelölésével a Pálinka Nemzeti Tanács ülésének összehívására.
A Pálinka Nemzeti Tanács gazdálkodása és vagyona
12/J. § (1) A Pálinka Nemzeti Tanács a vagyonával önállóan gazdálkodik, ennek részletes szabályait a vagyongazdálkodási szabályzat határozza meg. A vagyongazdálkodási szabályzatot - az agrárpolitikáért felelős miniszter jóváhagyásával - a Pálinka Nemzeti Tanács tagjainak legalább kétharmados többséggel kell elfogadniuk.
(2) A Pálinka Nemzeti Tanács költségvetését és beszámolóját a Pálinka Nemzeti Tanács az agrárpolitikáért felelős miniszter jóváhagyásával fogadja el.
(3) A Pálinka Nemzeti Tanács a közfeladatai ellátásával, illetve működésével járó költségeket a következő bevételekből fedezi:
a) központi költségvetésből származó bevételekből;
b) egyéb bevételekből, ideértve az önkéntesen felajánlott hozzájárulásokat is.
12/K. § (1) A Pálinka Nemzeti Tanács törvényességi felügyeletét az agrárpolitikáért felelős miniszter látja el.
(2) Amennyiben az agrárpolitikáért felelős miniszter azt állapítja meg, hogy az Alapszabály, más szabályzat vagy valamely tisztségviselő határozata jogsértő, a megfelelő határidő tűzésével felhívja a Pálinka Nemzeti Tanácsot vagy az érintett tisztségviselőt a jogsértés megszüntetésére. A Pálinka Nemzeti Tanács elnöke, érintettsége esetén az alelnöke köteles a felhívásban foglaltakat a felhívásban megadott határidőn belül megvizsgálni és a jogsértést megszüntetni, valamint az intézkedésről vagy egyet nem értéséről az agrárpolitikáért felelős minisztert tájékoztatni.
(3) Az agrárpolitikáért felelős miniszter a Polgári Perrendtartásról szóló törvénynek a közigazgatási perekre irányadó szabályai szerint bírósághoz fordulhat, ha a Pálinka Nemzeti Tanács elnöke a jogsértést nem szüntette meg a felhívásban megadott határidő lejártától számított harminc napon belül.
(4) Ha a bíróság a (3) bekezdés alapján indított eljárás eredményeként a jogsértést megállapítja,
a) a jogsértő Alapszabályt, más szabályzatot, határozatot vagy annak jogsértő részét hatályon kívül helyezi és új döntés meghozatalát rendeli el,
b) a működés törvényességének helyreállítása érdekében elrendeli a választásra jogosult szerv összehívását,
c) a jogsértően működő szerv működését felfüggesztheti,
d) a szerv ellenőrzésére felügyelőbiztost rendelhet ki, ha a működés törvényessége másként nem biztosítható."
5. §
A Tv. a következő 17. §-sal egészül ki:"17. § (1) A pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló 2008. évi LXXIII. törvény módosításáról szóló 2015. évi ... törvény (a továbbiakban: Átalakulási tv.) kihirdetését megelőzően működő Pálinka Nemzeti Tanács a köztestületként működő Pálinka Nemzeti Tanács alakuló üléséig átmeneti testületként működik, előkészíti és összehívja az alakuló ülést.
(2) Az átmeneti testület a Pálinka Nemzeti Tanács alakuló ülésére a Pálinka Nemzeti Tanács jelenlegi tagjain kívül meghívja azokat a szakmai szervezeteket, amelyek 2015. május 31-ig legalább öt lezárt gazdasági évvel és benyújtott beszámolóval rendelkeznek és a bíróság nyilvántartásában szerepelnek, továbbá ebben az időszakban évente legalább tíz szeszfőzde adóraktár engedéllyel rendelkező tagjuk is van és mindezeket igazolják az átmeneti testületnek.
(3) Az Átalakulási tv. kihirdetését követő 120 napon belül az átmeneti testület felhívása alapján meg kell tartani a Pálinka Nemzeti Tanács alakuló ülését.
(4) Az Átalakulási tv. hatálybalépését megelőző napon a Pálinka Nemzeti Tanács tagjait delegáló szervezetek a (3) bekezdés szerint megalakuló Pálinka Nemzeti Tanács tagjává válnak.
(5) A Pálinka Nemzeti Tanács alakuló ülése dönt az Alapszabály elfogadásáról, és javaslatot tesz a Pálinka Nemzeti Tanács elnökének személyére.
6. §
Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.INDOKOLÁS
Általános indokolás
A pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló 2008. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: 2008. évi LXXIII. törvény) módosításáról szóló törvényjavaslat a Pálinka Nemzeti Tanács köztestületté válásával kapcsolatos szabályokat tartalmazza.A Pálinka Nemzeti Tanács jelenleg véleményező, javaslattevő jogkörrel működő konzultatív testület, amely 6 szakmai szervezet képviselőiből áll.
A szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló, 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a pálinka és a törkölypálinka uniós oltalom alatt álló földrajzi jelzés. A pálinka és a törkölypálinka uniós oltalma nagymértékben hozzájárult a különleges minőségű pálinka előállításával foglalkozó pálinkaházak és manufaktúrák számának emelkedéséhez.
A pálinka és a törkölypálinka termékleírásának elkészítését a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, valamint a szeszesitalok földrajzi árujelzőinek oltalmára irányuló eljárásról és a termékek ellenőrzéséről szóló 158/2009. (VII. 30.) Korm. rendelet 15. § (3) bekezdése a földművelésügyi miniszter feladatává tette.
A 2008. évi LXXIII. törvény szigorú előírásokat tartalmaz a pálinka és a törkölypálinka földrajzi jelzés használatának feltételeiről. Az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező pálinkák termékleírásának ellenőrzésére kiemelt figyelmet kell fordítani. A pálinka és a törkölypálinka mint uniós oltalom alatt álló földrajzi jelzés védelme érdekében a Pálinka Nemzeti Tanács a jelenlegi formájában nem rendelkezik önálló hatáskörrel.
A pálinkák földrajzi árujelzőinek uniós oltalmából eredő jogérvényesítés azonban szükségessé teszi, hogy a Pálinka Nemzeti Tanács megfelelő hatáskörrel rendelkezzen. A törvényjavaslat a Pálinka Nemzeti Tanács közfeladatává teszi többek között az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező pálinka, törkölypálinka termékleírások betartásának vizsgálatát, az uniós földrajzi jelzés oltalommal összefüggő jogérvényesítést, a jogsértőkkel szembeni fellépést. E feladatok ellátása megalapozza a köztestületként való működést.
A törvényjavaslat alapján a Pálinka Nemzeti Tanács jogi személlyé, köztestületté válik, amely közfeladatai tekintetében a származás-, minőség és eredetvédelemmel, a pálinka piacra jutásának elősegítésével, a pálinka mint nemzeti kincs megóvásával kapcsolatos közfeladatokat látja el. A Pálinka Nemzeti Tanács a pálinka és törkölypálinka előállítás, a termékleírások ellenőrzése, az uniós oltalomból eredő jogérvényesítés, a minőségvédelem, az egységes marketing stratégia kialakítása érdekében csak köztestületként tud hatékonyan fellépni.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A belföldön forgalomba kerülő pálinkát és törkölypálinkát a más alkoholtermékekre alkalmazandó zárjegyektől színében eltérő zárjeggyel (pálinka-zárjegy) kell ellátni. A törvényjavaslat a pálinka előállítók javaslata alapján kötelezővé teszi a pálinka zárjegy használatát. Az eltérő színű pálinka zárjegyet a 2008. évi LXXIII. törvény hatályos szövege is tartalmazza, csak a használatot nem teszi kötelezővé.A 2. §-hoz
A törvényjavaslat szerint a Pálinka Nemzeti Tanács jogi személyiséggel rendelkező köztestület, amely közfeladatai tekintetében a származás-, minőség és eredetvédelemmel, a pálinka piacra jutásának elősegítésével, a pálinka mint nemzeti kincs megóvásával kapcsolatos közfeladatokat látja el.A 3. §-hoz
A törvényjavaslat rendelkezik a Pálinka Nemzeti Tanács feladatairól. A Pálinka Nemzeti Tanács közfeladatai: a származás, a minőség és az eredetvédelemmel kapcsolatos ügyek, a pálinka piacra jutásának elősegítése, a pálinka mint nemzeti kincs megóvásával kapcsolatos feladatok. A Pálinka Nemzeti Tanács a pálinka és törkölypálinka előállítás, a termékleírások ellenőrzése, az uniós oltalomból eredő jogérvényesítés, a minőségvédelem, az egységes marketing stratégia kialakítása érdekében csak köztestületként tud hatékonyan fellépni.A 4. §-hoz
A törvényjavaslat előírja a Pálinka Nemzeti Tanács szervezetére és működésére, tisztségviselőire, az elnökére, a felügyelő testületére és gazdálkodására vonatkozó szabályokat.A törvényjavaslat 4. §-a 12/A. § - 12/K.§-al egészíti ki a 2008. évi LXXIII. törvényt.
A 12/A. § - a szakmai szervezetek egyetértésével - a törvényjavaslat a főzdékre nézve nem állapít meg kötelező tagságot, csak a pálinka előállítókat képviselő és szeszfőzde adóraktári engedéllyel rendelkező tagokkal is rendelkező szakmai érdekvédelmi szervezetek részére. A szakmai szervezeteknek minden évben legalább 10 szeszfőzde adóraktári engedéllyel rendelkező taggal és öt lezárt gazdasági évvel kell rendelkezniük ahhoz, hogy a Pálinka Nemzeti Tanácsa tagjává válhassanak. Emellett a Pálinka Nemzeti Tanács döntése alapján önkéntes alapon további szervezetek is tagként felvehetőek.
A törvényjavaslat előkészítése során kialakított konszenzus alapján minden szervezetet egy fő képvisel, azonban minden tagszervezet plusz egy főt delegálhat minden 30. szeszfőzde adóraktári engedéllyel rendelkező tagja után. Az egyes szakmai szervezetek azonban nem szerezhetnek ily módon több szavazatot, mint az összes szavazat 40 %-a. A döntéshozatal egyszintű és minden képviselőnek egy szavazati joga van. A képviselőket öt évre választják. A Pálinka Nemzeti Tanács alapszabályában meghatározhatja, hogy a tagszervezetei által delegált képviselőkkel szemben milyen szakmai és képzettségi feltételeket támaszt.
A törvényjavaslat szerinti szabályozás és a szavazati arányok kialakítása megfelel a szakmai szervezetek hazai struktúrájának és a nemzetközi gyakorlatnak.
A törvényjavaslat rendelkezik arról is, hogy szakmai szervezetek évente tájékoztatást adnak a Pálinka Nemzeti Tanács részére a szeszfőzde adóraktári engedéllyel rendelkező tagjaikról. A szakmai szervezeteknek haladéktalanul tájékoztatniuk kell a Pálinka Nemzeti Tanácsot a szeszfőzde adóraktári engedéllyel rendelkező tagjaik számának változásáról.
12/B. § A Pálinka Nemzeti Tanács által nyilvántartott adatok kezelésére vonatkozó szabályokat határozza meg.
A 12/C. § a Pálinka Nemzeti Tanács alapszabályának kötelező tartalmi elemeit írja elő.
A 12/D. § a Pálinka Nemzeti Tanács szervezeti működésével kapcsolatos feladatokat határozza meg.
A 12/E. § tartalmazza a Pálinka Nemzeti Tanács ülésire, határozatképességére és döntéseire vonatkozó szabályokat. A Pálinka Nemzeti Tanács ülése akkor határozatképes, ha azon a nyilvántartott tagok és a képviselők legalább 50%-a jelen van. A határozatképességhez a megfelelő számú tagszervezet képviselete is szükséges, mivel egy szakmai szervezetnek több képviselője is lehet.
A 12/F. § írja elő, hogy a Pálinka Nemzeti Tanácsba a földművelésügyi miniszter kettő, az adópolitikáért felelős miniszter egy tagot delegál, akik jogosultak az üléseken tanácskozási joggal részt venni. A földművelésügyi miniszter által delegált tagok jogosultak az iratokba betekinteni és információt kérni.
A 12/G. § a Pálinka Nemzeti Tanács tisztségviselőiről, a 12/H. § pedig a Tanács elnökéről rendelkezik. A Pálinka Nemzeti Tanács elnökét a képviselők választják meg. Az elnök munkáját legfeljebb két alelnök segítheti. A Pálinka Nemzeti Tanács tisztségviselője csak pálinka előállítással és forgalmazással foglalkozó személy lehet.
A 12/I. § alapján a köztestületi vagyonkezelés és a köztestület gazdálkodás törvényességét háromtagú felügyelő testület ellenőrzi. A felügyelő testület két tagját az agrárpolitikáért felelős miniszter nevezi ki, míg a harmadik tagot a Pálinka Nemzeti Tanács választja. A törvényjavaslat meghatározza a felügyelő testület hatáskörét. A felügyelő testület tagjai tanácskozási joggal részt vesznek a Pálinka Nemzeti Tanács ülésein.
A 12/J. § alapján a Pálinka Nemzeti Tanács közfeladatainak ellátására költségvetési előirányzattal rendelkezik. A Pálinka Nemzeti Tanács vagyongazdálkodási szabályzatának, költségvetésének és beszámolójának elfogadásához a földművelésügyi miniszter jóváhagyása szükséges.
A 12/K. § értelmében a Pálinka Nemzeti Tanács felett a földművelésügyi miniszter gyakorolja a törvényességi felügyeletet.
Az 5. §-hoz
A törvényjavaslat az új Pálinka Nemzeti Tanács megalakulására vonatkozó szabályokat határozza meg. Az új Pálinka Nemzeti Tanács a törvényjavaslat kihirdetését követő 120. napon alakul meg.A jelenlegi Pálinka Nemzeti Tanács a törvény hatálybalépésekor átmeneti testületté alakul át és előkészíti az új Pálinka Nemzeti Tanács megalakulását. A jelenlegi tagokon kívül az alakuló ülésére meg kell hívni azokat a szakmai szervezeteket is, amelyek 2015. május 31-ig legalább öt lezárt gazdasági évvel és benyújtott beszámolóval rendelkeznek, továbbá az illetékes törvényszék nyilvántartásában szerepelnek és mindezeket megfelelően igazolják.
A 6. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.