adozona.hu
T/4291. számú törvényjavaslat indokolással - Egyes törvényeknek a dolgozói szegénység elleni küzdelem érdekében szükséges módosításáról
T/4291. számú törvényjavaslat indokolással - Egyes törvényeknek a dolgozói szegénység elleni küzdelem érdekében szükséges módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 66. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, valamint a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó - az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő - legkisebb szorzószámokat az éves költségvetési törvény állapítja meg. A garantált illetmény mértéke egyetlen fizetési fokozatban sem lehet kevesebb, mint a minimálbér....
T/4291. számú törvényjavaslat indokolással - Egyes törvényeknek a dolgozói szegénység elleni küzdelem érdekében szükséges módosításáról
2015. évi ... törvény egyes törvényeknek a dolgozói szegénység elleni küzdelem érdekében szükséges módosításáról
1. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása
1. §
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 66. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, valamint a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó - az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő - legkisebb szorzószámokat az éves költségvetési törvény állapítja meg. A garantált illetmény mértéke egyetlen fizetési fokozatban sem lehet kevesebb, mint a minimálbér."
2. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvénymódosítása
2. §
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"8. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó jövedelem után az adó mértéke - ha e törvény másként nem rendelkezik -
a) ha az adóalap nem haladja meg az 1,26 millió forintot, az adóalap 0 százaléka,
b) ha az adóalap meghaladja az 1,26 millió forintot, de nem haladja meg a 3 millió forintot, az 1,26 millió forintot meghaladó rész 12 százaléka,
c) ha az adóalap meghaladja a 3 millió forintot, 208 800 forint és a 3 millió forintot meghaladó rész 24 százaléka.
3. §
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 29/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) A családi kedvezmény kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként 125 000 forint. Három, vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén eltartottanként és jogosultsági hónaponként 206 250 forint."
3. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
4. §
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22/C. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:"22/C. § (1a) Az adókedvezmény ezernél több néző befogadására alkalmas labdarúgó-stadion, illetve az ahhoz kapcsolódó, a hivatásos sporttevékenységet szolgáló létesítmény (a továbbiakban együtt: labdarúgó-stadion) létesítésére, felújítására és működtetésére adott támogatás után nem vehető igénybe."
4. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
5. §
(1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 31. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 2 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 1 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1 százalék."
(2) Hatályát veszti
a) a 4. § 1) pontjában a "természetbeni egészségbiztosítási járulék",
b) a 18. § (1) bekezdés a) pontjában a "természetbeni egészségbiztosítási járulékot,",
c) a 24/A. § (2) bekezdésében a "természetbeni és",
d) 25. §-ában a "természetbeni egészségbiztosítási járulékot és",
e) 26. § (3) bekezdésében a " , valamint természetbeni egészségbiztosítási járulékot",
f) 30/A. § (1) bekezdésében a "természetbeni és",
g) 30/A. § (2) bekezdésében "a 19. § (3) bekezdésében meghatározott mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot és",
h) 30/A. § (3) bekezdésében "a 19. § (3) bekezdésében meghatározott természetbeni és",
i) 31. § (4) bekezdésében a "természetbeni és",
j) 50. § (4) bekezdésében a "természetbeni és",
k) 51. § (2) bekezdés a) pontjában a "természetbeni egészségbiztosítási járulék és",
l) 51. § (3) bekezdés a) pontja, b) pontjából a "ha a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre", c) pontjából a "természetbeni és",
m) 51/A. § (2) és (4) bekezdésében a "természetbeni egészségbiztosítási járulék és",
n) 51. § (4) bekezdés a) pontja, b) pontjából a "ha a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre", c) pontjából a "természetbeni és"
szövegrész.
5. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása
6. §
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdés b) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:[(1) Iskoláztatási támogatásra jogosult
a) a 7. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott személy, továbbá a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy]
"ab) a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő, rendszeres jövedelemmel nem rendelkező gyermekre (személyre) tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek (személy) a huszonnegyedik - a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonhatodik - életévét betölti; továbbá"
7. §
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A családi pótlék havi összege
a) egygyermekes család esetén 15 300 forint,
b) egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 17 800 forint,
c) kétgyermekes család esetén gyermekenként 16 600 forint,
d) két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 19 200 forint,
e) három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 20 000 forint,
f) három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 22 100 forint,
g) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 30 300 forint,
h) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 33 670 forint,
i) a 7. § (2) bekezdése szerinti személy esetén - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 25 400 forint,
j) a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél elhelyezett, a g) és h) pontok alá nem tartozó, továbbá a Gyvt. 72. § (1) bekezdése alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek, a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy, valamint a 8. § (3) bekezdése alá tartozó személy esetén 18 500 forint."
6. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása
8. §
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 3. melléklete a mellékletben foglaltak szerint módosul.7. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása
9. §
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 206/A. §-sal egészül ki:"206/A. § A köztulajdonban álló munkáltató a munkavállalónak legalább olyan mértékű éves béremelést biztosít, mint a munkabéremelésnek a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban folytatott konzultációt követően megállapított elvárt mértéke."
8. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása
10. §
251. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 36. §-a hatályát veszti.11. §
Ez a törvény 2016. január 1-jén lép hatályba.Melléklet egyes törvényeknek a dolgozói szegénység elleni küzdelem érdekében szükséges módosításáról szóló 2015. évi.... törvényhez
Az Áfatv. 3. számú melléklete a következő I/B. résszel egészül ki:INDOKOLÁS
Általános indokolás
Égető szükség van egy, a dolgozói szegénység elleni program elfogadására, mert az elmúlt öt év nem hozta meg a kormány által ígért felemelkedést. Az egymillió új munkahely ígérete szertefoszlott, nem jöttek létre a várt új munkahelyek a versenyszférában. 400 ezer helyett 40 ezerrel nőtt a piaci munkahelyek száma. A reálkeresetek mindössze 5 százalékkal nőttek az öt év alatt, de ez is a magasabb jövedelműeknél csapódott le. A legszegényebb 2 millió ember reáljövedelme 20 százalékkal csökkent. Csak a személyi jövedelemadó tekintetében az alsó hét jövedelmi tized adóterhelése 134 milliárddal nőtt, a legmagasabb jövedelműek adója 501 milliárd forinttal csökkent. Már az adózók fele keres a létminimum összegénél kevesebbet, és kétharmad keresete esik az átlagbér alá.Az emberek ma többet dolgoznak kevesebb bérért, és egyre többen tapasztalják meg azt, hogy a munkával szerzett jövedelmük nem elég a megélhetéshez. A kormánynak súlyos felelőssége van ennek a helyzetnek a kialakulásában: a magyar bérek leszakadása tudatos kormánypolitika eredménye. A kiskeresetűeket sújtó egykulcsos adó, a minimálbér megadóztatása, a munka terheinek növelése, a közszféra béreinek befagyasztása, a közmunkabér csökkentése, az áfa-emelés és számos más intézkedés együttes hatására a társadalom 60-80 százaléka került rosszabb helyzetbe. Nem jött be a kormány számítása: az Európa legrugalmasabb munkaerőpiacát megteremtő Munka törvénykönyve és az egykulcsos adó nem tudott lendületet a foglalkoztatásnak sem.
Az intézkedések fedezetét az adott költségvetési évben az adótörvények változtatásával és a felesleges kiadások lefaragásával lehet megteremteni. Az LMP programja szerint az élőmunka terheinek csökkentését a tőkejövedelmek és a vagyon (luxusadó) nagyobb mértéke, illetve a környezethasználat nagyobb adóztatása ellensúlyozza.
Részletes indokolás
Az 1. § és 9. § -hoz
A törvényjavaslat kimondja, hogy a garantált illetmény egyetlen közalkalmazotti fizetési fokozatban sem lehet kevesebb, mint a minimálbér, valamint előírja az közszféra cégeinek munkavállalói esetében a bérajánlások kötelező megtartását.A 2-3., valamint a 10. §-okhoz
A törvényjavaslat az általános indokolásban meghatározott célokat úgy teljesíti, hogy visszaállítja a személyi jövedelemadó progresszivitását (ezzel a nagy összegű osztalékjövedelmek esetében is megteremtve a jelenleginél magasabb adókulcsot), továbbá hatályon kívül helyezi a stabilitási törvénynek az egykulcsos jövedelemadóztatást előíró rendelkezéseit. A családi adókedvezmény jogosulti körének kiterjesztése mellett - ez a 6-7. § szerinti módosítások okszerű következménye - az egy, illetve kétgyermekes családok esetében a mérték is nő.Az 4. §-hoz
A módosító javaslat célja, hogy egy szűkös költségvetési helyzetben, amikor az állami és önkormányzati alapfeladatok ellátását is számos tekintetben veszélyezteti a forráshiány, gátat szabjon a közvetve költségvetési forrásokból finanszírozott sokmilliárdos focistadion-építési projekteknek. Ugyan az adókedvezmény céljai között ma sem szerepel a profi (de legalábbis hivatásszerűen, a megélhetésért folytatott) versenyrendszerben folyó versenysport infrastrukturális megalapozása, azonban tudható, hogy a hirtelen jött nagy gazdagságból a csapatokat működtető gazdasági társaságok szinte mindenhol építkezni kezdtek, és hogy ezen az ágon a költségvetési bevételből például többmilliárdos nagyságrendben finanszírozták futball- és miniszterelnök-szerető cégek a felcsúti fedettsportlétesítmány-beruházást. A módosító javaslat ennek kíván - az amúgy alapos hatásvizsgálatra és teljes átgondolásra szoruló látványcsapatsport-adókedvezményes szabályok egyéb elemeit nem érintve gátat szabni.Az 5. §-hoz
Természetbeni egészségügyi járulék kivezetése, pénzbeni egészségügyi járulék csökkentése, munkaerő-piaci járulék csökkentése.A mindenkinek járó megfelelő minőségű egészségügyi ellátás állami feladat. Biztosításához már ma sem elég az ezen a címen beszedett egészségügyi járulék, adóbevételekből kell fedezni. Annak érdekében, hogy az élőmunka terhei csökkenjenek, és például a minimálbér nettója elérhesse a létminimumot, a természetbeni egészségügyi járulékot ki kell vezetni. Így az adóbevallások is egyszerűsödnek. A megmaradó 1%-os járulék alkalmas arra, hogy a jogosultságot keletkeztesse, illetve hogy az állam ki tudja pótolni a bevételeket annak 6-szorosával.
A munkaerőpiaci járulék csökkentése nyomán sem csökkenhet az erre fordított összeg, ezt is az központi költségvetésből kell kiegészíteni.
A 6-7. §-okhoz
A felsőoktatásban részt vevőkre kiterjesztett családi pótlék és családi adókedvezmény azoknak a családoknak a terhét csökkentené, ahol továbbtanul a gyerek. A javaslatunk szerint a jelenleg igazságtalan, a harmadik gyermek után hirtelen megugró családi adókedvezményt igazságossá tennénk, kiegyenlítenénk az egyes gyerekek után járó kedvezményt. Mivel az adókedvezményt csak a dolgozó szülők vehetik igénybe, a 2008 óta ugyanazon a szinten levő családi pótlék összegét is megnövelnénk. Fontos változás volna a családi pótlék differenciálásának javítása: a gyermeküket egyedül nevelők, a tartósan beteg/fogyatékos gyermek esetén a mainál magasabb összeget állapítanánk meg (mivel ezen csoportoknak magasabb a szegénységi kockázata is). Végül, a családi pótlékot, és vele a családi adókedvezményt is kiterjesztenénk a gyermek felsőfokú tanulmányainak végéig, de legfeljebb 24 éves koráig.A családi pótlékra vonatkozó jogosultság kiterjesztéséből következik a családi adókedvezményre való jogosultság kiterjesztése is.
A 8. §-hoz
A fogyasztás adóztatását továbbra fontosnak tartjuk, azonban nem szeretnénk fenntartani Európa legmagasabb adókulcsait. Továbbá az adóterhek arányainak beállításával támogatni akarjuk az egészséges életmódot, és támogatni akarjuk a hátrányos helyzetben lévő - és a vidéki megélhetés számára különösen lényeges - mezőgazdaságot és élelmiszeripari ágazatokat. Demagóg pénzosztogatás helyett, amely ráadásul inkább a közép-felső rétegeket segítené, az LMP a Magyarországon is termő (nyers) gyümölcsök a zöldségek, a friss (nem tartósított) kenyér, a pékáru, a friss (nem UHT) tej, a liszt, a rizs, a nyers húsfélék, a tojás, illetve édesvízi halak áfáját csökkentené 5%-ra. Az áfacsökkentett termékcsoportban nincsenek benne a fűszerek, a cukor, és a tartós, illetve feldolgozott termékek, valamint az élvezeti cikkek. A friss tej áfacsökkentésébe ugyanakkor beleértjük a kérődző állatok tejét (szarvasmarha, juh, kecske). Az áfacsökkentés ugyanúgy vonatkozzon a tenyésztett és nem tenyésztett édesvízi halakra is, valamint a mézre (ennek termelésében nagyhatalomnak számítunk) és a fűszerek közül kivételként a (hungarikum) fűszerpaprikára.A 11. §-hoz
Hatálybaléptető rendelkezés, amely a költségvetési és adóévhez igazodik.