adozona.hu
A Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf. 5038/2012/8. számú határozata
A Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf. 5038/2012/8. számú határozata
Kiskunlacháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 9/2011. (V. 3.) számú rendelete felülvizsgálata tárgyában
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Kúria Önkormányzati Tanácsa
a dr. Danka Ferenc jogtanácsos által képviselt Pest Megyei Kormányhivatal (1052 Budapest, Városház utca 7.) Indítványozónak,
a Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzata (2340 Kiskunlacháza, Kossuth tér 1.) képviselő-testületének
a Kiskunlacháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének, a helyi adókról szóló 9/2011. (V. 3.) számú rendelete felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárásban,
meghozta a következő
1. A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapítja, h...
A Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf. 5038/2012/8. számú határozata
Kiskunlacháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 9/2011. (V. 3.) számú rendelete felülvizsgálata tárgyában
A Kúria Önkormányzati Tanácsaa dr. Danka Ferenc jogtanácsos által képviselt Pest Megyei Kormányhivatal (1052 Budapest, Városház utca 7.) Indítványozónak,
a Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzata (2340 Kiskunlacháza, Kossuth tér 1.) képviselő-testületének
a Kiskunlacháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének, a helyi adókról szóló 9/2011. (V. 3.) számú rendelete felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárásban,
meghozta a következő
határozatot:
1. A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapítja, hogy Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzatának, a helyi adókról szóló 9/2011. (V. 3.) rendeletének 4. § (5) bekezdése törvényellenes, ezért azt 2012. december 31. napjával megsemmisíti.2. A Kúria Önkormányzati Tanácsa elrendeli a határozata Magyar Közlönyben való közzétételét. A megsemmisített rendelet 2012. december 31. napján veszti hatályát.
3. A Kúria Önkormányzati Tanácsa elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételt követő 8 napon belül az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon történő közzétételét.
A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
I. 1. A Pest Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Indítványozó) jogelődje 30PM-1381/1/2011. szám alatti, 2011. szeptember 19. napján kelt törvényességi észrevételében arra hívta fel Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testületét (a továbbiakban: érintett Önkormányzat), hogy módosítsa a helyi adókról szóló 9/2011. (V. 3.) rendeletének (a továbbiakban: Ör.) egyes rendelkezéseit, mivel azok törvénysértők.2. Az érintett Önkormányzat képviselő-testülete megtárgyalta a törvényességi észrevételben foglaltakat, azzal azonban nem értett egyet. Felkérte az Indítványozót, hogy az Ötv. 99. § (2) bekezdés a) pontja alapján kérjen "ún. utólagos normakontrollt" az Ör.-ben kifogásolt rendelkezés és a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) összhangjáról. Az Indítványozó az Alkotmánybírósághoz fordult. Indítványában annak megállapítását kérte, hogy az Ör. a Htv. 67. § e) pontjába ütközik, mivel telekadó-mentességben részesíti a vállalkozók üzleti célt szolgáló épületei, épületrészei által elfoglalt földrészt meghaladó telket is. Ezzel az érintett Önkormányzat túllépett a Htv. által az önkormányzati rendelet számára kijelölt kereteken.
3. Az érintett Önkormányzat felhívás ellenére sem nyújtott be állásfoglalást az indítványra.
II. 1. Az indítvány megalapozott.
A Kúria Önkormányzati Tanácsa az Ör.-t az indítvány keretei között vizsgálta.
2012. január 1-jén hatályba lépett Magyarország Alaptörvénye. Az Alaptörvény 25. cikk c) pontja szerint a bíróság dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 24. § (1) bekezdés f) pontja szerint a Kúria dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 72. § (1) bekezdés szerint "[a] 71. §-ban foglalt rendelkezéstől eltérően az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján a bírósághoz kell áttenni az e törvény hatálybalépését megelőzően a fővárosi és megyei kormányhivatal, illetve jogelődje által előterjesztett olyan indítványt, amely jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló eljárásban önkormányzati rendelet vizsgálatára irányult, és az indítvány tartalmában önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközését állítja.
Az Alkotmánybíróság 2012. január 18-án kelt végzésével az indítványt áttette a Kúriához.
2. A Kúria Önkormányzati Tanácsának elsőként abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy az Ör. telekadó alóli mentességet megállapító rendelkezése milyen személyi körre terjed ki és ehhez kapcsolódóan a szabályozás meghaladta-e a Htv.-ben megjelölt törvényi kereteket.
3. Az Ör. 4. §-a rendelkezik a telekadóról. A telekadó tárgyát az önkormányzat illetékességi területén lévő beépítetlen belterületi földrészlet jelenti. Az Ör. személyi hatálya alá rendeli mindazokat, akik az év első napján a telek tulajdonosai, illetve az ingatlant terhelő vagyoni értékű jog gyakorlására jogosultak [Ör. 4. § (2) bekezdés]. Az Ör. a személyi hatály meghatározásakor nem alkalmaz megkülönböztetést az adóalanyok között sem arra tekintettel, hogy helyben lakó tulajdonosról (vagyoni érték gyakorlójáról) van-e szó, sem a telek használatának, hasznosításának célja szerint. Az adó alanya tehát lehet magánszemély, illetve jogi személy, és az adófizetési kötelezettség nem függvénye annak, hogy a telekhez kapcsolódó jogok milyen célt szolgálnak.
4. Az Ör. támadott 4. § (5) bekezdése értelmében "[m]entes az adó alól - az Atv.-ben [Htv.] foglaltakon túl - a lakás és a nem lakás céljára szolgáló építményhez tartozó teleknek az a része, amely az Atv. [Htv.] 11. § (2) bekezdésében meghatározott mértéket meghaladja." Megjegyzendő, hogy a Htv. 11. § (2) bekezdését a 2011. évi CLVI. törvény 2011. november 30. napjával hatályon kívül helyezte. Ez azonban nem döntő tényező abban az összefüggésben, hogy a mentesség a 4. § (5) bekezdése szerinti valamennyi telekadó megfizetésére kötelezett adóalanyra kiterjed. Az Ör. 4. § (5) bekezdése értelmében mindazon tulajdonosok, illetve vagyoni értékű joggal rendelkező adóalanyok, akiknek a telkén lakás vagy nem lakás céljára szolgáló építmény található, az egész telek utáni adófizetési kötelezettség alól mentesülnek, függetlenül a telek használatának és hasznosításának jellegétől. A szabályozás kialakításakor az érintett Önkormányzat szándéka arra irányult, hogy minden telek után fizessenek a tulajdonosok adót, kivéve azokat, amelyeken lakás vagy nem lakás céljára szolgáló építmény található. A mentesség ezért kiterjed azon adóalanyokra is, akik vállalkozói tevékenységük körében hasznosítják az önkormányzat illetékességi területén lévő beépítetlen belterületi földrészletet.
5. A Htv. rendelkezései értelmében az önkormányzatoknak nagy a szabadsága a törvényben meghatározott vagyoni és kommunális jellegű adók kivetésekor és az adóztatás feltételeinek meghatározásakor. E szabadság azzal válik teljessé, hogy a Htv. megadja annak korlátait.
6. A Htv. általános rendelkezései, így a 6. § d) pontja felhatalmazza az önkormányzati jogalkotót a törvényben foglaltakon túl is kedvezmények és mentességek meghatározására. A Htv. általános szabályai azonban az adózók között különböztetnek akkor, amikor a vállalkozók esetében - a Htv. eltérő rendelkezéseinek hiányában - kizárják a vagyoni típusú adók, valamint a helyi iparűzési adó alóli mentességek alkalmazásának lehetőségét [Htv. 7. § d)pont]. A Htv. telekadóra és építményadóra vonatkozó különös szabályai nem oldják fel ezt az általános tilalmat, hanem úgy az építményadó, mint a telekadó esetében - a Htv. 2011-ben és 2012-ben elfogadott módosításai alapján -a mentességek meghatározott tevékenységekhez kötődnek. A törvényalkotó a háziorvosi, az állattartói és növénytermesztői vállalkozási tevékenységet preferálja az építményadó (Htv. 13. §), illetve az erdőgazdálkodást jelöli meg a telekadó alóli mentesség alapjaként.
7. Az önkormányzati jogalkotó a telekadó alól nem mentesíthet minden adóalanyt, a vállalkozói körben pedig csak azt a vállalkozót, aki/amely megfelel a Htv. 19. §-a szerinti feltételeknek.
Az érintett Önkormányzat azzal, hogy az Ör. 4. § (5) bekezdésében minden telektulajdonost mentesített a telekadó megfizetésének kötelezettsége alól megsértette a Htv. 7. § e pontjában, illetve 19. §-ban foglaltakból következő szuverén adóztatás jogát.
8. A Bszi. 55. § (2) bekezdése értelmében "[h]a az önkormányzati tanács megállapítja, hogy az önkormányzati rendelet vagy annak valamely rendelkezése más jogszabályba ütközik, az önkormányzati rendeletet vagy annak rendelkezését megsemmisíti (...), vagy kimondja, hogy a kihirdetett, de még hatályba nem lépett önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése nem lép hatályba (...)". Mivel a Kúria Önkormányzati Tanácsa a törvénysértést megállapította, ezért az Ör. 4. § (5) bekezdését megsemmisítette.
9. Az Indítványozó törvénysértőnek ítélte azt is, hogy az Ör. 9. § (2) bekezdése a 4. § (5) bekezdésének visszamenőleges, 2006. január 1. napjától történő alkalmazásáról rendelkezett.
A Kúria Önkormányzati Tanácsa élve a Bszi. 56. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazással és figyelemmel az 56. § (4) bekezdésében foglaltakra, a jövőre nézve semmisítette meg az Ör. törvénysértő rendelkezését. Ez azt jelenti, hogy az érintett Önkormányzat 2012. december 31. napjáig, az adóév végéig köteles az Ör. telekadóval kapcsolatos mentesség alanyainak körét a Htv. rendelkezéseihez igazítani. Ennek elmulasztása azzal a következménnyel jár, hogy a rendelkezés hatályvesztését, 2012. december 31. napját követően az Ör. alapján a telekadó megfizetése alól az adóalanyok egyike sem mentesíthető. A megsemmisítés időpontjának meghatározásakor a Kúria Önkormányzati
Tanácsa tekintettel volt a jogalkotás időszükségletére, valamint arra, hogy a törvényellenes rendelkezés korábbi megsemmisítése súlyosbíthatná az adóalanyok adóterheit.
Jóllehet az Ör. támadott rendelkezése a megalkotására visszamenőlegesen törvénysértő, a Kúria Önkormányzati Tanácsa a Bszi. 56. § (3) bekezdése alapján - nem érintve a létrejött jogviszonyokat [Bszi. 56. § (4) bekezdés] - a rendelet hatálya alá tartozó jogalanyok különös fontos érdekére tekintettel nem érintette az Ör. 9. § (2) bekezdése szerinti visszamenőleges hatályú rendelkezést.
Budapest, 2012. június 19.
Dr. Kalas Tibor s. k.,
az Önkormányzati Tanács elnöke
Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k.,
előadó bíró
Dr. Balogh Zsolt s. k.,
bíró