adozona.hu
T/264. számú törvényjavaslat indokolással - Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról
T/264. számú törvényjavaslat indokolással - Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
1. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 65. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Az (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában említett bevételből - ha az az értékpapír megszerzését követően elsőként megszerzett kamat, hozam - levonható az értékpapír megszerzésére fordított kiadás részeként az értékpapír vételárában az értékpapír szerzéséig megfizetett, az értékpapír feltételei szerint meghatározott, kiszámított felha...
T/264. számú törvényjavaslat indokolással - Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról
2014. évi ... törvény az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról
I. Fejezet
A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
1. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 65. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(6) Az (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában említett bevételből - ha az az értékpapír megszerzését követően elsőként megszerzett kamat, hozam - levonható az értékpapír megszerzésére fordított kiadás részeként az értékpapír vételárában az értékpapír szerzéséig megfizetett, az értékpapír feltételei szerint meghatározott, kiszámított felhalmozódott kamat, hozam azzal, hogy az így levont összeg az (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában említett esetben az értékpapír átruházásakor, beváltásakor, visszaváltásakor az értékpapír megszerzésére fordított értékként nem vehető figyelembe. Nem kell kamatjövedelmet megállapítani a kollektív befektetési forma átalakulása vagy beolvadása következtében a jogelőd kollektív befektetési értékpapírjának a jogutód kollektív befektetési értékpapírjára történő átváltása esetében, azzal, hogy ilyen esetben a jogutód értékpapírjának megszerzésére fordított értékként a jogelőd értékpapírjának megszerzésére fordított értéket kell figyelembe venni. Nem kell továbbá kamatjövedelmet megállapítani a kollektív befektetési forma részalapja által kibocsátott kollektív befektetési értékpapírnak ugyanezen kollektív befektetési forma másik részalapja által kibocsátott kollektív befektetési értékpapírra történő átváltása esetében, azzal, hogy ilyen esetben a megszerzett részalap értékpapírjának megszerzésére fordított értékként a visszaváltott részalap értékpapírjának megszerzésére fordított értéket kell figyelembe venni."
2. § Az Szja tv. 84/Z. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"84/Z. § E törvénynek a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvénnyel és az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi .....törvénnyel megállapított 1. számú melléklet 2. pont 2.7. alpontja és 9. pont 9.3. alpontja, valamint az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi .....törvénnyel megállapított 11. számú melléklet IV. fejezet 13. pontja-ha az a magánszemély számára kedvezőbb - a 2014. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre is alkalmazható."
3. § Az Szja tv.
a) 1. számú melléklete az 1. melléklet,
b) 11. számú melléklete a 2. melléklet szerint
módosul.
2. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
4. § A Tao. tv. 7. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Az adózás előtti eredményt csökkenti)
"h) a megszerzett társaság tagjánál (részvényesénél) a kedvezményezett részesedéscsere alapján kivezetett részesedésre az adóévben elszámolt árfolyamnyereség (ideértve a kivezetett részesedés kapcsán - a kedvezményezett részesedéscsere során - a 8 § (1) bekezdés dzs) pont ^alpontja alapján elszámolt összeget is), ha az adózó igénybe kívánja venni e kedvezményt; e kedvezmény alkalmazása esetén az adózó a kedvezményezett részesedéscsere alapján megszerzett valamennyi részesedést elkülönítetten tartja nyilván,"
5. § A Tao. tv. 8. § (1) bekezdés t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adózás előtti eredményt növeli)
t) a 7. § (1) bekezdésének h) pontja alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összegből a kedvezményezett részesedéscsere alapján megszerzett részesedés bekerülési értéke csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként az adóévben bármely jogcímen elszámolt (de összesen legfeljebb az említett rendelkezés alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett) összeg, figyelemmel a (7) bekezdésben foglaltakra,"
6. § Tao. tv. 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(3) Az (1)-(2) és (4) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmaznia
a) az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónak a közös beszerzés és értékesítés érdekében létrehozott olyan kapcsolt vállalkozással - a versenyhátrány megszüntetése céljából - kötött tartós szerződésre, amely kapcsolt vállalkozásban a kis- és középvállalkozások szavazati joga együttesen meghaladja az 50 százalékot,
b) az adózónak az állam, vagy helyi önkormányzat részére történő, jogszabályban meghatározott kötelezettségen alapuló juttatás (ideértve a beruházás átadását is) esetében."
7. § A Tao. tv. a következő 29/Y. §-sal egészül ki:
"29/Y. § (1) E törvénynek az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi.. törvénnyel megállapított 7. § (1) bekezdés h) pontját és 8. § (1) bekezdés t) pontját az adózó a 2014. évi adókötelezettségének megállapítása során választása szerint alkalmazza.
(2) E törvénynek az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi.. törvénnyel megállapított 18. § (3) bekezdését az adózó a 2013. évi adókötelezettségének megállapítása során is alkalmazhatja."
8. § A Tao. tv. 30. § (11) bekezdés b) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben a 22. § (1) bekezdése alapján az előadó-művészeti szervezeteknek nyújtott támogatásra vonatkozóan)
"b)a 22. § (4) bekezdése szerinti támogatási igazolás iránti kérelem tartalmát, a támogatási igazolás kiállítására irányuló eljárás szabályait, a támogatási igazolás tartalmát, valamint a támogatási igazolással kapcsolatos adatszolgáltatás és ellenőrzés, továbbá a 22. § (1) bekezdése szerinti kiegészítő támogatás megfizetésének részletes szabályait,"
(meghatározza.)
II. Fejezet
KÖZVETETT ADÓT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
3. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása
9. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) a következő 45/A. §-sal egészül ki:"45/A. § (1) A következő, nem adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol ezzel összefüggésben a szolgáltatást igénybevevő nem adóalany letelepedett, letelepedés hiányában pedig, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van:
a) telekommunikációs szolgáltatások;
b) rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások;
c) elektronikus úton nyújtott szolgáltatások.
(2) E § alkalmazásában elektronikus úton nyújtott szolgáltatás különösen:
a) elektronikus tárhely rendelkezésre bocsátása, honlap tárolása és üzemeltetése, valamint számítástechndkai eszköz és program távkarbantartása,
b) szoftver rendelkezésre bocsátása és frissítése,
c) kép, szöveg és egyéb információ rendelkezésre bocsátása, valamint adatbázis elérhetővé tétele,
d) zene, film és játék - ideértve a szerencsejátékot is - rendelkezésre bocsátása, valamint politikai, kulturális, művészeti, tudományos, sport és szórakoztatási célú médiaszolgáltatás, illetőleg ilyen célú események közvetítése, sugárzása,
e) távoktatás,
feltéve, hogy a szolgáltatás nyújtása és igénybevétele globális információs hálózaton keresztül történik. A szolgáltatás nyújtója és igénybevevője közötti, ilyen hálózaton keresztüli kapcsolat felvétele és tartása - ideértve az ajánlat tételét és elfogadását is - azonban önmagában még nem elektronikus úton nyújtott szolgáltatás."
10. § Az Áfa tv. 142. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
[(1) Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti:]
"j) a 6/B. számú mellékletben felsorolt termék értékesítése esetén, amennyiben az nem tartozik a XVI. Fejezet szerinti különös rendelkezések hatálya alá."
11. § Az Áfa tv. XIX. Fejezetének címe helyébe a következő fejezetcím lép:
"TELEKOMMUNIKÁCIÓS, RÁDIÓS ÉS AUDIOVIZUÁLIS MÉDIASZOLGÁLTATÁSOKKAL, VALAMINT ELEKTRONIKUS ÚTON NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁSOKKAL KAPCSOLATOS KÜLÖNÖS SZABÁLYOK"
12. § Az Áfa tv. XIX. Fejezete a 252. §-t megelőzően a következő alfejezetcímmel egészül ki:
" 1. alfejezet
A Közösség területén nem letelepedett adóalanyra vonatkozó különös szabályok"
13. § Az Áfa tv. 252. § (1)-(2) bekezdések helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"252. § (1) Az az adóalany, aki (amely) nem telepedett le gazdasági céllal a Közösség területén, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig nem rendelkezik lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel a Közösség területén, és a Közösség területén a 45/A. § szerinti szolgáltatásokon kívül nem teljesít más olyan termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, termék Közösségen belüli beszerzését, amely után a Közösség bármely tagállamának joga szerint adót kell fizetnie, a szolgáltatásnyújtás Közösség területén történő megkezdését megelőzően kérelmezheti, hogy őt az állami adóhatóság ilyen minőségében nyilvántartásba vegye.
(2) Az állami adóhatóság a kérelmet elutasítja, ha az adóalanyt a Közösség valamely más tagállamában ilyen minőségében már nyilvántartásba vették, vagy erre irányuló kérelmét a Közösség valamely más tagállamában már benyújtotta és annak elbírálása jogerősen még nem zárult le."
14. § Az Áfa tv. 253. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az az adóalany, aki (amely) a 45/A. § szerinti szolgáltatás nyújtása utáni adófizetési kötelezettségét azon tagállami szabályozás alapján teljesíti, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv 358-369. cikkében foglaltaknak, az előzetesen felszámított adót a XVIII. fejezet rendelkezései szerint jogosult visszatéríttetni.
(4) A (3) bekezdés szerinti jogát az adóalany az elismert harmadik államban letelepedett adóalanyra vonatkozó szabályok szerint érvényesítheti, azzal, hogy esetében
a) a 244. § helyett a (3) bekezdés alkalmazandó;
b) az e fejezet szerinti jogállását nem kell igazolni."
15. § Az Áfa tv. a 253. §-t követően a következő alfejezetekkel egészül ki:
" 2. alfejezet
Belföldön letelepedett adóalanyra vonatkozó különös szabályok
253/A. § (1) Az az adóalany, aki (amely) a 45/A. § szerinti szolgáltatást teljesít a Közösség olyan tagállamában, ahol nem rendelkezik gazdasági célú letelepedéssel, kérelmezheti, hogy őt az állami adóhatóság ilyen minőségében nyilvántartásba vegye, feltéve, hogy gazdasági tevékenységének székhelye belföldön van, vagy gazdasági tevékenységének székhelye a Közösség területén kívül van, azonban belföldön rendelkezik állandó telephellyel.
(2) Az állami adóhatóság a kérelmet elutasítja, ha az adóalany gazdasági tevékenységének székhelye a Közösség területén kívül van és őt a Közösség valamely más tagállamában ilyen minőségében már nyilvántartásba vették, vagy erre irányuló kérelmét a Közösség más tagállamában már benyújtotta és annak elbírálása jogerősen még nem zárult le.
(3) Abban az esetben, ha az adóalany gazdasági tevékenységének székhelye a Közösség területén kívül van, azonban a Közösség legalább két tagállamában is rendelkezik állandó telephellyel, az adóalany választhat, hogy melyik állandó telephelye szerinti tagállamban kéri az (1) bekezdés szerinti minőségében történő nyilvántartásba vételét.
(4) Abban az esetben, ha az adóalanyt a (3) bekezdés szerinti választása alapján az állami adóhatóság ilyen minőségében nyilvántartásba vette, az adóalanyt ezen döntése a választása évét követő második naptári év végéig köti.
3. alfejezet
A Közösség területén letelepedett adóalanyra vonatkozó különös szabályok
253/B. § (1) Az az adóalany,
a) akinek (amelynek) gazdasági célú letelepedési helye, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye nem belföldön, hanem a Közösség valamely más tagállamában van, és
b) akit (amelyet) belföldön adóalanyként nem vettek nyilvántartásba és egyébként belföldön adóalanyként történő nyilvántartásba vételre nem kötelezett, és
c) aki (amely) belföldön a 45/A. § szerinti szolgáltatást nyújt oly módon, hogy adófizetési kötelezettségét a gazdasági célú letelepedése, ennek hiányában lakóhelye, vagy szokásos tartózkodási helye szerinti tagállamban teljesíti azon tagállami szabályozás alapján, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv 369a-369k. cikkében foglaltaknak,
az előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult, megilleti azonban annak a XVIII. fejezet rendelkezései szerinti visszatéríttetése.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jogát az adóalany azzal érvényesítheti, hogy esetében a 244. § helyett az (1) bekezdés alkalmazandó."
16. § Az Áfa tv. a következő 288-289. §-sal egészül ki:
"288. § (1) Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi... törvénnyel (a továbbiakban: Mód4 törvény) megállapított 45/Á. §-t azon ügyletek esetén kell először alkalmazni, amelyek teljesítési időpontja 2015. január 1. napjára esik vagy azt követi.
(2) Amennyiben a Mód4 törvénnyel megállapított 45/A. § hatálya alá tartozó szolgáltatások nyújtásához fizetett előleg jóváírásának, kézhezvételének időpontja 2015. január 1. napját megelőző napra esik, az előleg jóváírására, kézhezvételére tekintettel fizetendő adót a 2015. január 1. napját megelőzően hatályos szolgáltatás teljesítési helyére vonatkozó szabályok alapján kell megállapítani.
(3) A Mód4 törvénnyel megállapított 45/A. § hatálya alá tartozó olyan szolgáltatás nyújtása esetén, amelynek teljesítési időpontja 2015. január 1. napjára esik vagy azt követi, és amelyre tekintettel a (2) bekezdés szerint előleg fizetésére került sor, az ügylet teljesítési időpontjában a szolgáltatásnyújtó adófizetési kötelezettsége az adóalapnak az előleg adót nem tartalmazó összegével csökkentett része után keletkezik.
289. § (1) A Mód4 tőrvénnyel megállapított 142. § (1) bekezdés j) pontját - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott eltéréssel - azon ügyletek esetén kell először alkalmazni, amelyek teljesítési időpontja 2015. január 1. napjára esik vagy azt követi.
(2) A Mód4 törvénnyel megállapított 6/B. mellékletben felsorolt termékek értékesítése esetén, ha a teljesítés időpontja 2015. január 1. napjára esik vagy azt követi, de a terméket beszerző adóalanynak a 60. § (I)-(3) bekezdése szerint a fizetendő adót 2015. január 1. napját megelőzően kellene megállapítani, a Mód4 törvénnyel megállapított 142. § (1) bekezdés j) pontja nem alkalmazandó.
(3) Amennyiben a Mód4 törvénnyel megállapított 142. § (1) bekezdés j) pontja hatálya alá tartozó termékértékesítéshez fizetett előleg jóváírásának, kézhezvételének időpontja 2015. január 1. napját megelőző napra esik, az előleg jóváírására, kézhezvételére tekintettel fizetendő adót az ügyletet saját nevében teljesítő adóalany fizeti az 59. § (1) és (2) bekezdésének megfelelően, a termék beszerzőjének adófizetési kötelezettsége - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével - az adóalapnak az előleg adót nem tartalmazó összegével csökkentett része után keletkezik."
17. § Az Áfa tv. a 3. melléklet szerinti 6/B. számú melléklettel egészül ki.
18. § Hatályát veszti az Áfa tv.
a) 46. § (2) bekezdés i)-k) pontja,
b) 46. § (5) bekezdése,
c) 47-48. §-a,
d) 142. § (1) bekezdés h) pontja,
e) 142. § (1) bekezdés j) pontja,
f) 259. § 17. pontja,
g) 6/B. számú melléklete.
III. Fejezet
ILLETÉKEK
4. A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény módosítása
19. § (1) A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Pti. tv.) 2. §-a a következő 21. ponttal egészül ki:(E törvény alkalmazásában)
"21. fizetőeszköz útján történő eladás: külföldi fizetőeszköz vagy törvényes fizetőeszköz eladása a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet, a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő útján."
(2) A Pti. tv. 2. §-ának 18. pontjában a "közvetítő által" szövegrész helyébe a "közvetítő útján" szöveg lép.
IV. Fejezet
ADÓIGAZGATÁST ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
5. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
20. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 4. §-a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:"(4a) E törvény hatálya kiterjed a távolról is nyújtható szolgáltatás utáni, az Európai Közösség más tagállamát megillető hozzáadottérték-adó fizetési és bevallási kötelezettségre, ha az adózó ezen kötelezettségének az állami adóhatóság útján tesz eleget"
21. § Az Art. 20/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti belföldön nem letelepedett adóalany, aki (amely) belföldön nem adóalanyok részére távolról is nyújtható szolgáltatásokat nyújt, mentesül a bejelentkezési kötelezettség teljesítése alól, feltéve, hogy ezen szolgáltatások utáni általános forgalmi adó fizetési és bevallási kötelezettségének az Európai Közösség más tagállamának olyan szabályozása alapján tesz eleget, amely tartalmában megfelel a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: HÉA irányelv) szerinti, a nem adóalanyok számára távközlési,rádió és televízió műsor vagy elektronikus szolgáltatásokat nyújtó nem letelepedett adóalanyokra vonatkozó különös szabályozásoknak."
22. § Az Art. 31/A. §-a a következő (3)-(4) bekezdésekkel egészül ki:
"(3) Az általános forgalmi adó alanya az adómegállapítási időszakról benyújtott általános forgalmi adó bevallásában nyilatkozik az adómegállapítási időszakban teljesített, az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés j) pontja alá tartozó termékértékesítése tekintetében a vevő adószámáról, a termékértékesítés teljesítésének napjáról, valamint - az Áfa tv. 6/B. számú mellékletében meghatározott vámtarifaszám szerinti bontásban - az értékesített termék ezer forintra kerekített összegben meghatározott adóalapjáról és kilogrammban meghatározott mennyiségéről.
(4) Az általános forgalmi adó alanya az adómegállapítási időszakról benyújtott általános forgalmi adóbevallásában azon, az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés j) pontja alá tartozó termékbeszerzése tekintetében, amelyek után termékbeszerzőként az adott adómegállapítási időszakban adófizetési kötelezettsége keletkezett, nyilatkozik a termékértékesítő adószamáról, a termékértékesítés teljesítésének napjáról, valamint - az Áfa tv. 6/B. számú mellékletében meghatározott vámtarifaszám szerinti bontásban - a beszerzett termék ezer forintra kerekített összegben meghatározott adóalapjáról és kilogrammban meghatározott mennyiségéről."
23. § Az Art. 175. §-ának (13) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy az adóügyek elektronikus intézésére vonatkozó eljárások keretében rendeletben szabályozza]
"k) az adózó által nem adóalanyok számára nyújtott távolról is nyújtható szolgáltatásokkal kapcsolatos különös szabályozás elektronikus ügyintézésére vonatkozó részletes szabályait."
24. § Az Art. 191. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"191. § E törvény 31/A. §-át utoljára a 2018. december 31. napját magába foglaló adómegállapítási időszak tekintetében kell alkalmazni."
25. § Az Art. a következő 201. §-sal egészül ki:
"201. § (1) Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi .... törvénnyel módosított 132. § (4) bekezdését és 141. § (5) bekezdését a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell"
26. § Az Art. 201. §-a a következő (2)-(3) bekezdéssel egészül ki:
"(2) Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi..... törvénnyel módosított 92. § (12) bekezdését a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(3) Az egyes adó és pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi .... törvénnyel módosított 10. számú mellékletet a bejelentkezés és nyilvántartásba vétel kivételével 2015. január 1-jétől kell alkalmazni. Az első bevallási időszak kezdete 2015. január 1-je."
27. § (1) Az Art.
1. 3. § (3) bekezdésében az "elektronikus szolgáltatást nyújtó" szövegrész helyébe a "telekommunikációs, rádió és audiovizuális médiaszolgáltatásokat, valamint elektronikus szolgáltatást (a továbbiakban: távolról is nyújtható szolgáltatás) nyújtó" szöveg, a "bejelentkezik (a továbbiakban: Európai Közösség tagállamában illetőséggel nem bíró adózó)" szövegrész helyébe a "bejelentkezik" szöveg,
2. 92. § (12) bekezdésében a "nemzetközi egyezmény" szövegrész helyébe a "nemzetközi egyezmény vagy viszonosság",
szöveg lép.
(2) Az Art.
1. 132. § (4) bekezdésében a "75 nap" szövegrész helyébe a "75 nap, hiánypótlás esetén a hiánypótlástól számított 75 nap" szöveg és a "45 nap" szövegrész helyébe a "45 nap, hiánypótlás esetén a hiánypótlástól számított 45 nap" szöveg,
2. 141. § (5) bekezdésében az "eljárási illetéket. A felettes adóhatóság'' szövegrész helyébe a "eljárási illetéket. Ha az adózó a felügyeleti intézkedés iránti kérelmével együtt költségmentesség iránti kérelmet is előterjeszt, az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter a felügyeleti intézkedés iránti kérelem folytán indult hatósági eljárást felfüggeszti a költségmentesség jogerős elbírálásáig. A felettes adóhatóság" szöveg
lép.
28. § Hatályát veszti az Art:
1. 31/A. § (3)-(4) bekezdése
2. 3. számú melléklet B) pontja.
29. § Az Art. 10. számú melléklete e törvény 4. melléklete szerint módosul.
V. Fejezet
EGYÉB KAPCSOLÓDÓ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
6. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása
30. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 11. §-a a következő (7a)-(7b) bekezdésekkel egészül ki:"(7a) A nyertes játékos részére a nyeremény igénylésére a jóváhagyott játéktervben meghatározottak szerint, a sorsolás, illetve a fogadási esemény napját követő 90 napos jogvesztő határidőn belül van lehetőség. A szervező a nyeremény igénylését követően a nyeremény átadása érdekében haladéktalanul köteles a szükséges intézkedéseket megtenni és a nyeremény átadását a nyertes játékos részére a nyeremény igénylésétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül biztosítani.
(7b) Ha a szervező az át nem vett nyeremények újbóli felhasználását sorsolás formájában biztosítja a nyeremények céljára, a (7a) bekezdés szerinti, a nyeremény igénylésére vonatkozó jogvesztő határidő időtartama 40 nap."
(2) Az Szjtv. 11. §-a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
"(11) Az állami adóhatóság a nemzetközi együttműködésben szervezett szerencsejáték esetén az át nem vett nyeremények felhasználását a valamennyi résztvevő szerencsejáték-szervező által közösen kialakított és elfogadott játékszabályok szerint engedélyezi, ennek során a (7b)-(10) bekezdésben foglaltaktól eltérő játékszabályok is engedélyezhetők. Ha az át nem vett nyeremények felhasználását minden résztvevő szerencsejáték-szervező szabadon alakíthatja ki, az állami adóhatóság az engedélyt a (7b)-(10) bekezdés alkalmazásával adja ki."
31. § Az Szjtv. 23. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(2) Ajándéksorsolás lebonyolítása során az 1. § (8) bekezdését, a 11. § (7a)-(10) bekezdéseit, a 15. § (2) bekezdését, a 16. § (2) bekezdését és a 17-19. §-okat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy pénznyeremény sorsolására nincs lehetőség, a 11. §-ban szabályozott nyeremény igénylés alatt pedig a nyeremény átadását kell érteni."
32. § Az Szjtv.
1. 11. § (8) bekezdésében az "átvételre nyitva álló határidő lejártát szövegrész helyébe az "igénylésére nyitva álló határidő lejárta utáni 30 nap elteltét" szöveg,
2. 11. § (10) bekezdésében a "a (8)-(9) bekezdésekben" szövegrész helyébe a "a (7a)-(9) bekezdésekben" szöveg,
3. 12. § (3) bekezdés b) pontjában a "a 11. § (8)-(10) bekezdéseibe", "a 17. § (3)-(4) bekezdéseibe," szövegrész helyébe az "a 11. § (7a)-(10) bekezdéseibe", "a 17. § (4) bekezdésébe, "szöveg,
4. 19. § (1) bekezdésében a "17. § (3) bekezdésében" szövegrész helyébe a "11. § (7a) és (7b) bekezdésében" szöveg,
lép.
33. § Hatályát veszti az Szjtv: 1.17. § (3) bekezdése 2.28/A. § (3) bekezdése.
VI. Fejezet
EGYES PÉNZÜGYI TÁRGYÚ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
7. A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény módosítása
34. § A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) 2. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:"(6) A (2) bekezdés szerinti kockázati tőkealap-kezelőre vagy magántőkealap-kezelőre e törvény 16. §-a, 18. § (3) bekezdése, valamint 38. §-a nem alkalmazandóak."
35. § (1) A Kbftv. 19. § (8) bekezdés c) és d)pontja helyébe a következőrendelkezés lép: (A (2) és (5)-(7) bekezdés esetében)
"c) ingatlanalapot kezelő befektetési alapkezelő ingatlanbefektetési tevékenységét irányító személye esetében ingatlanforgalmazónál, ingatlanalapot kezelő alapkezelőnél,
d) kockázati tőkealap-kezelő, magántőkealap-kezelő vezető állású személye esetén üzletviteli tanácsadással foglalkozó gazdasági társaságnál, valamint"
(szakirányú területen munkavégzésre irányuló jogviszonyban eltöltött idő számít szakmai gyakorlatnak.)
(2) A Kbftv. 19. § (8) bekezdése a következőe) ponttal egészül ki:
(A (2) és (5)-(7) bekezdés esetében)
"e) az a)-d) pontban felsoroltak külföldi megfelelőinél"
(szakirányú területen munkavégzésre irányuló jogviszonyban eltöltött idő számít szakmai gyakorlatnak)
(3) A Kbftv. 19. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
"(13) A 2. § (2) bekezdés szerinti kockázati tőkealap-kezelőilletve magántőkealap-kezelő felügyelő-bizottságának elnökére és tagjára a (2) bekezdés c) pontja nem alkalmazandó."
36. § (5) A Kbftv. 72. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A befektetési alap kezelésének szabályait - nyilvános befektetési alap esetén a Felügyelet által jóváhagyott, zártkörű befektetési alap esetén a Felügyelet részére benyújtott - kezelési szabályzatba kell foglalni. A kezelési szabályzatnak tartalmaznia kell minden olyan információt, amely lehetővé teszi a befektetési alap működésének, befektetési elveinek és kezelésének megítélését. ABA esetében a kezelési szabályzatnak hivatkoznia kell a letétkezelő által kötött azon megállapodásokra, amelyek célja, hogy a letétkezelő a 64. § (16) bekezdésével összhangban, szerződéses alapon felmentse magát a felelősség alól. A kezelési szabályzatot nyilvános befektetési alap esetében a 3. melléklet I. Fejezetében, zártkörű befektetési alap esetében a 3. melléklet II. Fejezetében, a2. § (2) bekezdés szerinti kockázati tőkealap-kezelő és magántőkealap-kezelő által kezelt kockázati tőkealap illetve magántőkealap esetében a 3. melléklet III. Fejezetében foglaltaknak megfelelő tartalommal kell elkészíteni."
37. § A Kbftv. 202. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) A 281. § (1), (4) és (6)-(8) bekezdése és a 286. § (2) bekezdése 2014. október l-jén lép hatályba.
(7) A 281. § (2) és (3) bekezdése 2014. december l-jén lép hatályba."
38. § A Kbftv. 281. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
"(4) A Pft. a következő XII/A. Fejezettel egészül ki:
"XII/A. Fejezet
EGYES FIZETÉSI SZÁMLÁKHOZ TETT NYILATKOZATOK KÖZPONTI NYILVÁNTARTÁSI RENDSZERE
1. Általános rendelkezések
62/A. § E fejezet alkalmazásában:
a) nyilatkozattevő: az a fogyasztó, aki a nyilatkozatot, illetve visszavonó rendelkezést tett, akkor is, ha nevében meghatalmazott járt el,
b) nyilatkozat: a nyilatkozattevő által tett, a 36/A. § (4) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozat,
c) visszavonó rendelkezés: a 36/A. § (9) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezés,
d) nyilatkozatadat-szolgáltató: az a pénzforgalmi szolgáltató, amely a nyilatkozattevőnek azt a fizetési számláját vezeti, amelynek tekintetében a nyilatkozattevő nyilatkozatot vagy visszavonó rendelkezést tett,
e) nyilatkozatadat: a 62/F. § (3) bekezdése szerinti adatok.
62/B. § (1) A nyilatkozat megtételének tényét, valamint a nyilatkozatadatokat az egyes fizetési számlákhoz tett nyilatkozatok központi nyilvántartása (a továbbiakban: Központi Nyilvántartás) rögzíti.
(2) A Központi Nyilvántartás célja, hogy az ingyenes készpénzfelvételi jog jogszerű gyakorlásának biztosítása érdekében megállapítható legyen az, hogy a nyilatkozattevő tett-e nyilatkozatot vagy visszavonó rendelkezést, eltérő időkben és nyilatkozatadat-szolgáltatóknál tett nyilatkozatok esetében pedig annak megállapíthatósága, hogy mely nyilatkozata jogosítja őt a 36/A. § (1) bekezdése szerinti díjtól és költségtől mentes szolgáltatásra.
62/C. § (1) A Központi Nyilvántartást a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvényben meghatározott központi hitelinformációs rendszert (a továbbiakban: KHR) kezelő pénzügyi vállalkozás működteti.
(2) A Központi Nyilvántartást működtető pénzügyi vállalkozás működtetésének engedélyezésére, felügyeletére, engedélyének visszavonására a Hpt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
62/D. § (1) A Központi Nyilvántartás kezelésére vonatkozó engedélyt a Felügyelet az (5) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálatát követően adja ki.
(2) A Felügyelet a Központi Nyilvántartás kezelésére vonatkozó engedélyt visszavonja, ha a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás tevékenységi engedélyét visszavonja.
(3) A Központi Nyilvántartás kezelésére vonatkozó engedély visszavonásával egyidejűleg a Felügyelet köteles a Központi Nyilvántartás kezelésére másik pénzügyi vállalkozást kijelölni, és az engedély visszavonására vonatkozó határozatban foglalt határidő lejártáig terjedő időtartamra felügyeleti biztost kirendelni.
(4) Felügyeleti biztos kirendelése esetén a felügyeleti biztosra a Hpt. és a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5) A Felügyelet a Központi Nyilvántartás kezelésére vonatkozó engedély visszavonásakor olyan pénzügyi vállalkozást jelölheti ki a Központi Nyilvántartás kezelőjeként, amely kötelezettséget vállal arra, hogy az alábbi feltételeknek százhúsz napon belül megfelel:
a) részvénytársasági forma,
b) legalább kétszázmillió forint saját tőke, és
c) részvényeinek tulajdonosa kizárólag pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás vagy hitelintézetek érdek-képviseleti szerve.
(6) Az a pénzügyi vállalkozás, amelynek a Központi Nyilvántartás kezelésére vonatkozó engedélyét a Felügyelet visszavonta, köteles az engedély visszavonására vonatkozó határozatban megjelölt időpontig kezelt nyilatkozatadatokat a megjelölt határnapig átadni annak a pénzügyi vállalkozásnak, amelyet a Felügyelet a Központi Nyilvántartás új kezelőjeként kijelöl.
(7) Az a pénzügyi vállalkozás, amelynek a Központi Nyilvántartás kezelésére vonatkozó engedélyét a Felügyelet visszavonta, az engedély visszavonására vonatkozó határozatban megjelölt időponttól nyilatkozatadatot nem kezelhet.
62/E. § A Központi Nyilvántartás kezelésére vonatkozó üzletszabályzat elfogadásához a Felügyelet jóváhagyása szükséges.
2. A nyilatkozatok központi nyilvántartásában történő adatkezelés szabályai
62/F. § (1) A Központi Nyilvántartás olyan zárt rendszerű adatbázis, amelyben kizárólag az e törvényben meghatározott adatok kezelhetők.
(2) A nyilatkozatadat-szolgáltató a nyilatkozat vagy a visszavonó rendelkezés megtételét és a saját belső rendje szerinti ellenőrzés lefolytatását követően haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül elektronikus eszköz útján adatot ad át a Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozásnak arról, hogy nála a nyilatkozattevő nyilatkozatot vagy visszavonó rendelkezést tett.
(3) A (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatás tartalmazza
a) a nyilatkozatadat-szolgáltató nevét, rövidített nevét és a Felügyelet által kiadott tevékenységi engedély számát,
b) a nyilatkozattevőnek a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 4. § (4) bekezdésében meghatározott természetes személyazonosító adatait,
c) azt a naptári napot, amelyen a nyilatkozattevő a nyilatkozatot vagy a visszavonó rendelkezést megtette,
d) azt, hogy a nyilatkozattevő nyilatkozatot vagy visszavonó rendelkezést tett.
(4) A Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozás nyilvántartja a nyilatkozatadatszolgáltatók nevét, székhelyét és a kapcsolattartásra jogosult személy nevét, beosztását, munkahelyi címét, telefonszámát és e-mail címét.
(5) A (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatás továbbítása egyedileg és kötegelve is történhet.
(6) A Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozás a nyilatkozatadatokat - a nyilatkozatadat-szolgáltató kérésére - kizárólag annak a nyilatkozatadat-szolgáltatónak adhatja át, amely a kért nyilatkozatadatokat a (2) bekezdés szerint felé továbbította.
(7) A nyilatkozatadat-szolgáltató a (6) bekezdés szerinti esetben sem értesülhet a (3) bekezdés a) pontja szerinti adatról, amennyiben az egy tőle különböző nyilatkozatadat-szolgáltatóra vonatkozik.
(8) A Központi Nyilvántartás adatkezelése automatizált módon történik. A nyilatkozatadatszolgáltatók által átadott, az azonos nyilatkozattevőkre vonatkozó adatok a Központi Nyilvántartásban összekapcsolhatók.
(9) A nyilatkozatadat-szolgáltató nem ad át adatot a Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozásnak arról, hogy nála a nyilatkozattevő nyilatkozatot tett, amennyiben a fogyasztó az új és korábbi hatályos nyilatkozatát ugyanannál a nyilatkozatadat-szolgáltatónál tette.
62/G. § (1) Ha a nyilatkozattevő nem szerepel a Központi Nyilvántartásban, vagy ha szerepel a Központi Nyilvántartásban, de a nyilatkozatához visszavonó rendelkezés is tartozik, akkor a Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozás a nyilatkozatadat átvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb kettő munkanapon belül a nyilatkozatadat-szolgáltató részére az 1. melléklet 1. pontja szerinti adattartalommal visszaigazolja a nyilvántartásba vételt.
(2) Ha a nyilatkozattevő korábban tett hatályos nyilatkozata szerepel a Központi Nyilvántartásban, a Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozás a nyilatkozatadat átvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb kettő munkanapon belül a Központi Nyilvántartásban szereplő nyilatkozattal kapcsolatban adatot szolgáltató nyilatkozatadat-szolgáltatót az 1. melléklet 2. pontja szerinti adattartalommal értesíti a nyilatkozattevő nyilatkozatának a 36/A. § (9) bekezdés alapján történő hatályvesztéséről. Ezzel egyidejűleg a Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozás az új nyilatkozattal kapcsolatban adatot szolgáltató nyilatkozatadat-szolgáltató részére visszaigazolja az 1. melléklet 1. pontja szerinti adattartalommal a nyilatkozat nyilvántartásba vételét.
(3) A nyilatkozatadat-szolgáltató a Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozás 1. melléklet 2. pontja szerinti adattartalmú értesítése kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül írásban vagy biztonsági azonosítással ellátott internetes szolgáltató rendszerén (internetbankján) keresztül vagy a felek megállapodása alapján más, tartós adathordozón értesíti a nyilatkozattevőt arról, hogy a 36/A. § (8) bekezdés szerinti időpont után már nem jogosult a díjtól és költségtől mentes szolgáltatásra.
(4) A Központi Nyilvántartásban a nyilatkozattevőnek egy időben csak egy olyan nyilatkozata szerepelhet, amely a 36/A. § (1) bekezdése szerinti díjtól és költségtől mentes szolgáltatásra jogosítja.
(5) A nyilatkozatadat-szolgáltató a nyilatkozatot elutasítja, amennyiben a nyilatkozattevő tekintetében nem teljesülnek a 36/A. §-ban meghatározott feltételek. A nyilatkozattevőt a nyilatkozata elutasításáról és annak okáról a nyilatkozatadat-szolgáltató írásban vagy a felek megállapodása alapján más tartós adathordozón értesíti.
62/H. § (1) A nyilatkozatadat-szolgáltató a tudomásszerzést követően haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül, az új adatok egyidejű közlése mellett, értesíti a Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozást, ha a 62/F. § (3) bekezdés b) pontja szerinti adatokban változás történt.
(2) A Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozás a Felügyelet részére statisztikai célból adatot szolgáltathat, ezen adatszolgáltatás esetén az adatok érintettel való kapcsolatának megállapítását véglegesen lehetetlenné teszi.
62/I. § (1) A Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozás a nyilatkozatadatokat azok törléséig kezeli.
(2) A nyilatkozatadatokat a Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozás törli
a) a fizetési számla megszűnéséről való tudomásszerzést követően,
b) a visszavonó rendelkezést követően, amennyiben a nyilatkozattevő nem tesz új nyilatkozatot, a nyilatkozattevő kérésére,
c) a nyilatkozattevő elhalálozása esetén az arról való tudomásszerzést követően haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül.
(3) A nyilatkozatadat-szolgáltató a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott esemény bekövetkezéséről való tudomásszerzést követően haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül a Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozást értesíti.
(4) A nyilatkozatadatokat a Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozás a visszavonó rendelkezés dátumától számított öt év elteltével automatikusan törli, ha a nyilatkozattevő nem tesz új nyilatkozatot.
(5) A Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozás a nyiíatkozatadat-szolgáltató kilétének vizsgálatát követően haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül törli a nyilatkozatadatokat, ha a nyilatkozatadat-szolgáltató kiléte nem állapítható meg.
3. Ügyfélvédelem és jogorvoslat
62/J. § (1) A nyilatkozatadat-szolgáltató az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben hirdetményben közzéteszi, valamint elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon elektronikusan is elérhetővé teszi a Központi Nyilvántartás céljának, az abban kezelt adatok tartalmának, a Központi Nyilvántartás működésének és szabályainak ismertetését, ideértve a nyilatkozattevőt megillető jogokról, valamint az arról szóló tájékoztatást, hogy a Központi Nyilvántartásban szereplő adatokat csak a 62/B. § (2) bekezdésében meghatározott célra lehet felhasználni.
(2) A nyiíatkozatadat-szolgáltató a nyilatkozat, illetve a visszavonó rendelkezés megtételekor írásban vagy biztonsági azonosítással ellátott internetes szolgáltató rendszerén (internetbankján) keresztül tájékoztatja a fogyasztót, hogy nyilatkozatadatai átadásra kerülnek.
(3) A nyilatkozatadat-szolgáltatónál a nyilatkozattevő személyesen vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) jogosult tájékoztatást kérni arról, hogy milyen nyilatkozatai szerepelnek a Központi Nyilvántartásban. A nyilatkozattevő a saját adatait korlátozás nélkül megismerheti, ezért költségtérítés és egyéb díj nem számolható fel.
(4) A nyilatkozatadat-szolgáltató a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás iránti kérelmet a Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozásnak haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem kézhezvételét követő öt munkanapon belül továbbítja, amely három napon belül a kért adatokat írásban, zárt módon megküldi a nyilatkozatadat-szolgáltatónak. A nyilatkozatadat-szolgáltató az adatokat a kézhezvételt követően ugyancsak írásban, zárt módon, haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül megküldi a kérelmezőnek.
(5) A nyilatkozattevő írásban (postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) a Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozástól is tájékoztatást igényelhet a róla kezelt nyilatkozatadatokról.
(6) A nyilatkozattevő a nyilatkozatadat-szolgáltatónál a (3) bekezdés szerint, vagy a Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozásnál az (5) bekezdés szerint kérheti a nyilatkozatadatok helyesbítését, valamint - ha azok kezelésének jogalapja nem áll fenn - a törlését.""
(3) A Kbftv. 281. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatálya:
"(6) A Pft. "Átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 66/C. §-sal egészül ki:
"66/C. § (1) Legkésőbb 2014. november 30-áig minden nyilatkozatadat-szolgáltató adatot szolgáltat a Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozásnak a 2013. december 1-jét követően a nyilatkozattevők által tett nyilatkozatokról.
(2) A 62/F-62/J. §-ban foglaltakat 2014. december 1-től kell alkalmazni.
(3) A 2014. december 1-jét megelőzően beérkezett nyilatkozatok tekintetében a Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozás a korábban tett nyilatkozatot tekinti hatályosnak és ennek megfelelően értesíti az érintett nyilatkozatadat-szolgáltatókat.
(4) Az azonos nyilatkozattevő által több nyilatkozatadat-szolgáltatónál tett nyilatkozat vagy visszavonó rendelkezés esetén a Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozás az (1) bekezdés szerinti adatok tekintetében 2014. december 1-jéig biztosítja a 62/G. § (4) bekezdésében foglaltak teljesülését.""
39. § A Kbftv. 3. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.
40. § A Kbftv. 6. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.
41. § A Kbftv. 18. melléklete a 6. melléklet szerinti szöveggel lép hatályba.
VII. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
8. Hatályba léptető rendelkezések
42. § (1) Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.(2) A 20. §-21. §, a 26. §, a 27. § (1) bekezdése, a 29. § és a 4. melléklet 2014. október 1-jén lépnek hatályba.
(3) A 9. §-17. §, a 18. § a)-c) és f) pontjai, a 22. §, 43. § és a 3. melléklet 2015. január 1-jén lépnek hatályba.
(4) A 18. § d)-e) és g) pontjai és a 0 1. pontja 2019. január l-jén lép hatályba.
(5) Ez a törvény 2019. január 2-án hatályát veszti.
9. Jogharmonizációs záradék
43. § E törvény a következő jogi aktusoknak történő megfelelést szolgálja:a) a Tanács 2008/8/EK irányelve (2008. február 12.) a 2006/112/EK irányelvnek a szolgáltatásnyújtás teljesítési helye tekintetében történő módosításról;
b) a Tanács 2013/43/EÜ irányelve (2013. július 22.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a fordított adózás bizonyos, csalásra alkalmas termékek és szolgáltatások értékesítésére vonatkozó fakultatív és ideiglenes alkalmazása tekintetében történő módosításáról.
1. melléklet a 2014. évi ... törvényhez
1. Az Szja tv. 1. számú melléklet 2. pont 2.7. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:(9.3. A lakáshoz kapcsolódóan adómentes:)
,2.7. a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a kincstár útján, annak igazolása alapján, a 9.3. pontban és az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott feltételek és eljárás szerint nyújtott, vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét, továbbá a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez nyújtott támogatást is) a vételár, a teljesépítési költség vagy a korszerűsítés költségének 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás szobaszáma nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt (lakáscélú munkáltatói támogatás), azzal, hogy a lakáscélú munkáltatói támogatásra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában a pénzügyi vállalkozástól lakáscélú felhasználásra felvett hitel a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől felvett hitellel esik egy tekintet alá;"
2. Az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.3.2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(9.3. A lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességével kapcsolatos szabályok)
"9.3.2. A lakáscélú munkáltatói támogatás akkor tekinthető adómentesnek, ha a munkáltató a támogatás folyósításának évét követő év május 31-éig, lakás építéséhez, építtetéséhez, alapterületének növeléséhez és korszerűsítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év május 31-éig rendelkezik az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott igazolásokkal, azzal, hogy amennyiben a lakáscélú hitel felhasználásával megszerzett (épített, építtetett) lakás a támogatás folyósításakor már nincs a munkavállaló tulajdonában (haszonélvezetében), akkor a méltányolható lakásigénynekvaló megfelelés igazolására a hitel folyósítója által kiállított, a méltányolható lakásigény korábbi vizsgálatáról készült okirat másolata, ennek hiányában a munkavállaló által a méltányolható lakásigénynek való megfelelésről tett nyilatkozata és a megfelelést - a hitel folyósításának időpontjára vonatkozóan - igazoló okirat, bizonylat is elfogadható. Ha a munkáltató nem rendelkezik az e törvényben vagy az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott igazolásokkal, a lakáscélú munkáltatói támogatás 20 százalékkal növelt összegben a támogatásban részesült magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősül. E jövedelem megszerzésének időpontja a támogatás folyósításának évét követő év május hónapja, lakás építéséhez, építtetéséhez, alapterületének növeléséhez és korszerűsítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év május hónapja."
2. melléklet a 2014. évi ... törvényhez
Az Szja tv. 11. számú melléklet IV. A jövedelem megállapításakor költségként figyelembe nem vehető kiadások fejezet 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:"13. a vissza nem térítendő munkáltatói támogatás, ide nem értve a lakáscélú munkáltatói támogatást (1.számú melléklet2. pont 2.7. alpont), valamint a magánszemélynek segély címén juttatott összeget;"
3. melléklet a 2014. évi ... törvényhez
"6/B. számú melléklet a 2007. évi CXXVII. törvényhez142. § (1) bekezdés j) pontjának alkalmazása alá tartozó termékek
"
4. melléklet a 2014. évi ... törvényhez
Az Art. 10. számú melléklete és a melléklet címe helyébe a következő rendelkezés lép:"Távolról is nyújtható szolgáltatásokat nyújtó adózókra vonatkozó különös szabályok
1. Az az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint belföldön letelepedett, de a teljesítési hely szerinti tagállamban nem letelepedett valamint az Európai Közösség területén nem letelepedett adóalany (a továbbiakban e melléklet alkalmazásában együtt: adózó), aki (amely) nem adóalany részére távolról is nyújtható szolgáltatást nyújt, ezen szolgáltatása utáni hozzáadottérték-adó fizetési és bevallási kötelezettségének választása szerint az állami adóhatóság útján tesz eleget. Az adózó ezen választása esetén e törvény rendelkezéseit az e mellékletben foglalt eltérésekkel, valamint az Európai Unió vonatkozó, kötelező jogi aktusaira tekintettel kell alkalmazni (a továbbiakban: különös szabályozás).
2. Amennyiben az adózó a különös szabályozás alkalmazását választja, azt köteles alkalmazni minden olyan teljesítési hely szerinti tagállam tekintetében, ahol nem telepedett le.
3. E melléklet vonatkozásában
3.1. teljesítési hely szerinti tagállam: az a tagállam, amelyet az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint nem adóalany részére nyújtott távolról is nyújtható szolgáltatás teljesítési helyének kell tekinteni.
3.2. HÉA bevallás: a különös szabályozás szerint fizetendő hozzáadottérték-adó (a továbbiakban e melléklet vonatkozásában: HÉA) összegének megállapításához szükséges adatokat tartalmazó bevallás.
4. Az Európai Közösség területén nem letelepedett adózókra vonatkozó különös szabályok
4.1. Bejelentkezésre, bejelentésre, változás-bejelentésre, nyilvántartásba vételre vonatkozó szabályok
4.1.1. Az adózó az azonosítószám megállapítása céljából a távolról is nyújtható szolgáltatási tevékenységének az Európai Közösség bármely tagállamában történő megkezdését megelőzően az állami adóhatósághoz elektronikus úton bejelenti:
4.1.1.1. a vállalkozás nevét, cégneve(i)t amennyiben eltér(nek) a vállalkozás nevétől,
4.1.1.2. a teljes postai címét, e-mail címét, a cég elektronikus elérhetőségét (honlapját)
4.1.1.3. a székhelye szerinti adóazonosító számát, amennyiben ilyennel rendelkezői,
4.1.1.4. az adózó székhelye szerinti ország megnevezését,
4.1.1.5. az IBAN vagy ÓBAN bankszámlaszámot,
4.1.1.6. a BIC kódot
4.1.1.7. az adóhatósággal történő kapcsolattartásra feljogosított személy (ún. kapcsolattartó) nevét, telefonszámát,
4.1.1.8. nyilatkozatot arról, hogy az Európai Közösség más tagállamának HÉA-nyilvántartásában nem szerepel,
4.1.1.9. a különös szabályozás hatálya alá eső tevékenység megkezdésének időpontját.
4.1.2. Az adózó a különös szabályozás hatálya alá eső adókötelezettségét érintő változást -elektronikus úton, az Európai Unió vonatkozó, kötelező jogi aktusaiban meghatározott határidőben - bejelenti az állami adóhatóságnak. Ilyen változásnak minősül különösen valamely, a különös szabályozás hatálya alá tartozó tevékenység megszűnése, vagy ha az adózó a továbbiakban már nem felel meg a különös szabályozás alkalmazásához szükséges feltételeknek.
4.1.3. Az állami adóhatóság a bejelentés alapján az adózót nyilvántartásba veszi az Európai Közösség területén nem letelepedett adózók között, és azonosító számmal látja el, amelyről elektronikus úton értesíti az adózót.
4.1.4. Az adózó a különös szabályozás alkalmazásának időpontjától valamennyi adókötelezettségét elektronikus úton köteles teljesíteni az állami adóhatósághoz.
4.1.5. Az állami adóhatóság törli a bejelentkezett és azonosító szám alapján nyilvántartásba vett, az Európai Közösség területén nem letelepedett adózók közül:
4.1.5.1. azt, aki a különös szabályozás hatálya alá tartozó szolgáltatás nyújtását befejezte,
4.1.5.2. azt, akinél feltételezhető, hogy a különös szabályozás hatálya alá tartozó szolgáltatásnyújtási tevékenysége befejeződött,
4.1.5.3. az adózót, ha az nem felel meg a különös szabályozás alkalmazására vonatkozó feltételeknek,
4.1.5.4. azt, aki rendszeresen nem tartja be a különös szabályozás alkalmazására vonatkozó előírásokat.
4.1.6. Az állami adóhatóság a különös szabályozás hatálya alatt álló adózókra vonatkozó nyilvántartásában az adózóra vonatkozó adatokat a regisztrációs (bejelentési) és bevallási adatok adózó által történő rendelkezésére bocsátásának, illetve az adózó különös szabályok alkalmazhatóságából történő kizárásának, kilépésének naptári éve végétől számított 5 évig nyilvántartja.
4.1.7. A különös szabályozás hatálya alatt, illetve az ennek hatálya alól történő kizárást, kilépést követően is a HÉA bevallás - különös szabályozás keretében történő - módosítására az alapbevallás benyújtására nyitva álló határidő lejártát kővető 3 évig van lehetőség.
4.2. A HÉA bevallására, megfizetésére, nyilvántartására vonatkozó különös szabályok
4.2.1. Az adózó minden egyes naptári negyedévre vonatkozóan, elektronikus úton HÉA bevallást nyújt be -függetlenül attól, hogy nyújtott-e a különös szabályozás hatálya alá tartozó szolgáltatást -azon adómegállapítási időszak végét követő húsz napon belül, amelyre a bevallás vonatkozik.
4.2.2. A HÉA bevallás tartalmazza:
4.2.2.1. az azonosító számot
4.2.2.2. az adómegállapítási időszakban nyújtott távolról is nyújtható szolgáltatások HÉA nélküli teljes összegét minden egyes olyan teljesítési hely szerinti tagállam tekintetében, amelyben HÉA fizetendő,
4.2.2.3. a vonatkozó HÉA - adómértékek szerint lebontott - teljes összegét,
4.2.2.4. az alkalmazandó HÉA-mértéket minden egyes olyan teljesítési hely szerinti tagállam tekintetében, amelyben a HÉA-fizetendő,
4.2.2.5. a fizetendő HÉA teljes összegét minden egyes olyan teljesítési hely szerinti tagállam tekintetében, amelyben a HÉA fizetendő.
4.2.3. A HÉA bevallást euróban kell elkészíteni, az adómegállapítási időszak utolsó napján érvényes, az Európai Központi Bank által az adott napra vonatkozóan közzétett átváltási árfolyamon. Ha az érintett napon nem tettek közzé átváltási árfolyamot, akkor a következő közzétételi napon kiadott árfolyamot kell alkalmazni.
4.2.4. A HÉA-t a bevallás benyújtásával egy időben, legkésőbb a bevallás benyújtására előírt határidőig, az állami adóhatóság által közzétett euró bankszámlára euróban, átutalással kell megfizetni, hivatkozva a befizetés alapjául szolgáló HÉA-bevallásra. Bármely, az adózó önhibájából eredő, az adóhatóságot terhelő utalási költség, így különösen a téves, beazonosíthatatlan utalás költsége az adózót terheli.
4.2.5. Az adózó e törvény 44. §-ában megállapított nyilvántartás-vezetési kötelezettségének oly módon tesz eleget, hogy a teljesítési hely adóhatósága által végzett ellenőrzést is lehetővé tegye. Az adózó a nyilvántartást felhívásra elektronikus úton is rendelkezésre bocsátja. A nyilvántartást a távolról is nyújtható szolgáltatás általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti teljesítési időpontját magában foglaló naptári év utolsó napjától számított 10 évig kell megőrizni.
5. Belföldön letelepedett adózókra vonatkozó szabályok
5.1. Bejelentkezésre, bejelentésre, változás-bejelentésre és nyilvántartásba vételre vonatkozó szabályok
5.1.1. Az adózó a különös szabályozás alkalmazására vonatkozó választásakor az állami adóhatósághoz bejelenti:
5.1.1.1. a vállalkozás nevét, cégneve(i)t amennyiben eltér(nek) a vállalkozás nevétől,
5.1.1.2. a teljes postai címét, e-mail címét, a cég elektronikus elérhetőségét (honlapját),
5.1.1.3. az Európai Közösség másik tagállamban található állandó telephely(ek) teljes postai címét,
5.1.1.4. a belföldi adóazonosító számát,
5.1.1.5. az adózó székhelye szerinti ország megnevezését, amennyiben a székhely az Európai Közösség területén kívül található,
5.1.1.6. az IBAN bankszámlaszámot,
5.1.1.7. a BIC kódot,
5.1.1.8. az adóhatósággal történő kapcsolattartásra feljogosított személy (ún. kapcsolattartó) nevét, telefonszámát,
5.1.1.9. az adózó állandó telephelye szerinti az Európai Közösség más tagállamában megállapított HÉA - azonosító számot, vagy ennek hiányában adónyilvántartási számot,
5.1.1.10. az Európai Közösség más olyan tagállama által az adózó részére megállapított HÉA-azonosító számot, ahol az adózó nem telepedett le,
5.1.1.11. a különös szabályozás hatálya alá eső tevékenység megkezdésének időpontját.
5.1.2. Az adózó a különös szabályozás hatálya alá eső adókötelezettségét érintő változást -elektronikus úton, az Európai Unió vonatkozó, kötelező jogi aktusaiban meghatározott határidőben - bejelenti az állami adóhatóságnak. Ilyen változásnak minősül különösen valamely, a különös szabályozás hatálya alá tartozó tevékenység megszűntetése, vagy ha az adózó a továbbiakban már nem felel meg a különös szabályozás alkalmazásához szükséges feltételeknek.
5.1.3. Az állami adóhatóság a bejelentés alapján az adózót a különös szabályozás hatálya alatt álló adózókra vonatkozó nyilvántartásába felveszi, amelyről elektronikus úton értesíti az adózót.
5.1.4. Az adózó a különös szabályozás alkalmazásának időpontjától valamennyi, e különös szabályozás hatálya alá tartozó adókötelezettségét elektronikus úton a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül köteles teljesíteni az állami adóhatósághoz.
5.1.5. A bejelentkezés kivételével az adókötelezettség ezen alcím alapján történő teljesítése során egyebekben az adóügyek állami adóhatóság előtt történő elektronikus intézésének szabályairól külön jogszabály előírásait kell megfelelően alkalmazni.
5.1.6. Az állami adóhatóság kizárja az adózót a különös szabályozás alkalmazhatóságából, ha az adózó:
5.1.6.1. a különös szabályozás hatálya alá tartozó szolgáltatás nyújtását befejezte,
5.1.6.2. azt, akinél feltételezhető, hogy a különös szabályozás hatálya alá tartozó szolgáltatásnyújtási tevékenysége befejeződött,
5.1.6.3. nem felel meg a különös szabályozás alkalmazására vonatkozó feltételeknek, és
5.1.6.4. rendszeresen nem tartja be a különös szabályozás alkalmazására vonatkozó előírásokat.
5.1.7. Az állami adóhatóság különös szabályozás hatálya alatt álló adózókra vonatkozó nyilvántartásában az adózóra vonatkozó adatokat a regisztrációs (bejelentési) és bevallási adatok adózó által történő rendelkezésére bocsátásának, illetve az adózó különös szabályok alkalmazhatóságából történő kizárásának, kilépésének naptári éve végétől számított 5 évig nyilvántartja.
5.1.8. A különös szabályozás hatálya alatt, illetve az ennek hatálya alól történő kizárást, kilépést követően is a bevallás - különös szabályozás keretében történő - módosítására az alapbevallás benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő 3 évig van lehetőség.
5.2. A HÉA bevallására, megfizetésére, nyilvántartására vonatkozó szabályok
5.2.1. Az adózó minden egyes naptári negyedévre vonatkozóan, elektronikus úton HÉA bevallást nyújt be - függetlenül attól, hogy nyújtott-e a különös szabályozás hatálya alá tartozó szolgáltatásokat - azon adómegállapítási időszak végét követő húsz napon belül, amelyre a bevallás vonatkozik.
5.2.2. A HÉA bevallás tartalmazza:
5.2.2.1. az azonosítószámot,
5.2.2.2. az adómegállapítási időszakban nyújtott távolról is nyújtható szolgáltatások HÉA nélküli teljes összegét minden egyes olyan teljesítési hely szerinti tagállam tekintetében, amelyben HÉA fizetendő,
5.2.2.3. a vonatkozó HÉA - adómértékek szerint lebontott - teljes összegét,
5.2.2.4. az alkalmazandó HÉA-mértéket minden egyes olyan teljesítési hely szerinti tagállam tekintetében, amelyben HÉA fizetendő,
5.2.2.5. a fizetendő HÉA teljes összegét minden egyes olyan teljesítési hely szerinti tagállam tekintetében, amelyben HÉA fizetendő,
5.2.2.6. A fentieken túlmenően, amennyiben az adózó az Európai Közösség másik tagállamban egy vagy több olyan állandó telephellyel rendelkezik, ahonnan távolról is nyújtható szolgáltatást nyújt, a bevallás tartalmazza - teljesítési hely szerinti tagállamonkénti bontásban - az e különös szabályozás hatálya alá tartozó szolgáltatások teljes összegét minden olyan tagállam vonatkozásában, amelyben az adózó állandó telephellyel rendelkezik, és az egyéni HÉA-azonosítószámát vagy e telephely adónyilvántartási számát.
5.2.3. A HÉA-bevallásteuroban kell elkészíteni az adómegállapítási időszak utolsó napján érvényes az Európai Központi Bank által az adott napra vonatkozóan közzétett átváltási árfolyamon. Ha az érintett napon nem tettek közzé árfolyamot, akkor a következő közzétételi napon kiadott árfolyamot kell alkalmazni.
5.2.4. A HÉA-t a bevallás benyújtásával egy időben, legkésőbb a bevallás benyújtására előírt határidőig, az állami adóhatóság által közzétett euró bankszámlára euróban, átutalással kell megfizetni, hivatkozva a befizetés alapjául szolgáló HÉA-bevallásra. Bármely, az adózó önhibájából eredő, az adóhatóságot terhelő utalási költség, így különösen a téves, beazonosíthatatlan utalás költsége az adózót terheli.
5.2.5. Az adózó e törvény 44. §-ában megállapított nyilvántartás-vezetési kötelezettségének oly módon tesz eleget, hogy a teljesítési hely szerinti tagállam adóhatósága által végzett ellenőrzést is lehetővé tegye. Az adózó a nyilvántartást felhívásra elektronikus úton is rendelkezésre bocsátja. A nyilvántartást a távolról is nyújtható szolgáltatás általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti teljesítési időpontját magában foglaló naptári év utolsó napjától számított 10 évig kell megőrizni."
5. melléklet a 2014. évi ... törvényhez
A Kbftv. 3. melléklete az alábbi III. Fejezettel egészül ki:"III. Fejezet
A 2. § (2) bekezdés szerinti kockázati tőkealap-kezelő és magántőkealap-kezelő által kezelt kockázati tőkealap illetve magántőkealapkezelési szabályzata
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
1. Bevezetés
A kockázati tőkebefektetés illetve magántőke befektetés jellegzetességeinek részletes leírása, a működési feltételek ismertetése.
2. A kockázati tőkealap-kezelőre illetve magántőkealap-kezelőre vonatkozó információk A kockázati tőkealap-kezelő illetve magántőkealap-kezelő
a) cégneve, székhelye;
b) a cégbejegyzésének száma, helye és ideje;
c) a Felügyelettől kapott tevékenységi engedélyének száma, dátuma;
d) a vezető állású személy neve, szakmai önéletrajza;
e) a könyvvizsgáló neve, engedélyének száma.
3. A kockázati tőkealapra illetve magántőkealapra vonatkozó információk
a) a kockázati tőkealap illetve magántőkealap neve, székhelye, nyilvántartásba vételének időpontja, nyilvántartási száma;
b) a kockázati tőkealap illetve magántőkealap jegyzett tőkéje, a befektetési jegyek forgalomba hozatalára, a jegyzett tőke felemelésére és leszállítására vonatkozó szabályok, az ideiglenes befektetési jegy tulajdonosokkal való elszámolás módja;
c) a befektetési jegyek névértéke, darabszáma, sorozat- és sorszáma, valamint a befektetési jegyhez fűződő jogok bemutatása;
d) a jegyzéskor vállalt vagyoni hozzájárulás felszólítás ellenére történő nem teljesítése esetén alkalmazandó rendelkezések;
e) a kockázati tőkealap illetve magántőkealap futamideje meghosszabbíthatóságának lehetősége és feltételei és lehetséges leghosszabb időtartama;
f) a kockázati tőkealap illetve magántőkealap befektetési elveinek leírása, megváltoztatásának lehetősége és feltételei;
g) hitelfelvétel lehetőségei és korlátai;
h) a kölcsönnyújtás feltételei, a kölcsönnyújtás lehetősége vagy kizártsága;
i) a tőkenövekmény és a hozam megállapításának és kifizetésének részletes szabályai, a kockázati tőkealap illetve magántőkealap tőkenövekményének felosztására vagy újra befektetésére vonatkozó szabályok (a működési időn belül fizet-e hozamot a kockázati tőkealap illetve magántőkealap, ha hozam képződik, vagy teljes egészében újra befekteti; ha fizetnek hozamot, milyen időközönként történhet a kifizetés stb.);
j) a kockázati tőkealapot illetve magántőkealapot terhelő várható díjak és költségek tételes felsorolása, a díjak és költségek összegére vagy számítási módjára, továbbá azok elszámolására vonatkozó részletes tájékoztatás;
k) a befektetési jegy tulajdonosok tájékoztatásának a szabályai;
l) tanácsadóra vagy közreműködőre vonatkozó információk;
m) a kockázati tőkealap illetve magántőkealap megszűnésével kapcsolatos rendelkezések;
n) a kockázati tőkealap-kezelő illetve magántőkealap-kezelő díjazására vonatkozó feltételek, a díj formája, mértéke, számításának módja, a kifizetés feltételei;
o) a kezelési szabályzat módosítására vonatkozó eljárás;
p) a nettó eszközérték számítására és közzétételére vonatkozó előírások;
q) a szabad pénzeszközök felhasználására vonatkozó szabályok."
6. melléklet a 2014. évi ... törvényhez
A Kbftv. 6. melléklete IV. pontja a következő f) ponttal egészül ki:(IV. A befektetési alap összetétele, megkülönböztetve az alábbiakat:)
" f) kockázati tőkealap és magántőkealap esetén üzletrészek és más társasági részesedések."
7. melléklet a 2014. évi ... törvényhez
18. melléklet a 2014. évi XVI. törvényhez"1. Melléklet a 2009. évi LXXXV. törvényhez
1. A 62/G. § (1) bekezdés szerinti visszaigazolás
"A NYILATKOZATTÉTEL MEGFELEL A PFT. 36/A. § (7) BEKEZDÉSÉBEN FOGLALTAKNAK, AZT A NYILVÁNTARTÁSBA FELVEZETTEM."
2. A 62/G. § (2) bekezdés szerinti visszaigazolás
"A NYILATKOZATTÉTEL HATÁLYÁT VESZTETTE, A NYILATKOZAT A PFT. 36/A. § (9) BEKEZDÉSALAPJÁN VISSZAVONÁSRA KERÜLT.""
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A Javaslat a személyi jövedelemadó tekintetében pontosítja az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás biztosításának körülményeit, továbbá kiegészíti azon esetek körét, amikor nem kell kamatjövedelmet megállapítani a kollektív befektetési értékpapírokat érintő ügyletek esetében.Az általános forgalmi adózást illetően a Javaslat jogharmonizációs kötelezettségnek tesz eleget a 2008/8/EK tanácsi irányelv végső ütemeként hatályba lépő rendelkezéseinek átültetésével. Ennek értelmében megvalósul a nem adóalany részére nyújtott műsorszolgáltatási, elektronikus és távközlési szolgáltatások fogyasztás helye szerinti államban történő adóztatása. Ezzel párhuzamosan az adminisztratív terhek könnyítése érdekében fel kell állítani az ún. egyablakos rendszert, mely lehetővé teszi, hogy a határon átnyúlóan nyújtott ezen szolgáltatások után az adóalany az adófizetési kötelezettségét a letelepedése szerinti tagállamban teljesíthesse.
Az acélipar területén tapasztalható adócsalások visszaszorítása érdekében a Javaslat fordított adózást vezet be a csalással leginkább érintett termékekre. Az áfa-törvényben 2014. július 1-jétől módosulna az időszakos elszámolású ügyletek utáni adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja. A tervezett módosítás a cégeknél a számlázási rendszerek átállítását igényli,valamint likviditási kérdéseket is felvet, így a megfelelő felkészülési idő biztosítása érdekében a Javaslat kitolja a rendelkezés hatálybalépését.
A szerencsejátékot érintő módosítások a Ptk.-val történő összhang megteremtését célozzák. A javaslat egyértelművé teszi, hogy a nyeremények igénylésére és átvételére szolgáló határidő jogvesztő jellegű.
Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosítását a jogértelmezés, jogalkalmazás egyszerűsítése, illetőleg a jogszabályok közötti belső összhang megteremtése célozza.
Részletes indokolás
I. Fejezet
A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításához
a(z) 1. §-hoz
A rendelkezés kiegészül azzal, hogy nem kell kamatjövedelmet megállapítani abban esetben sem, amikor a kollektív befektetési forma részalapja által kibocsátott kollektív befektetési értékpapírt ugyanezen kollektív befektetési forma másik részalapja által kibocsátott kollektív befektetési értékpapírra váltják át. Ebben az esetben ugyanis mindössze annyi történik, hogy a magánszemély befektetetésének összetétele változik, de a magánszemély nem von ki pénzt a befektetésből.a(z) 2. §-hoz
Alkalmazhatósági szabály az Szja tv. módosuló 1. és 11. számú mellékletét érintően.a(z) 3. §-hoz
A Javaslat az Szja tv. 1. és 11. számú mellékletét módosító melléklet beiktatásáról rendelkezik.2. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
a(z) 4. §-hoz
A Javaslat kedvezményezett részesedéscsere esetén adóhalasztást tesz lehetővé a nem realizált árfolyamnyereség elszámolása tekintetében.a(z) 5. §-hoz
Lásd az 5. § indokolását.a(z) 6. §-hoz
A Javaslat szerint nem kell alkalmazni a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árakra vonatkozó rendelkezéseket azokban az esetekben, amikor egy adózó a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban álló állam vagy önkormányzat részére ingyenesen, jogszabályi előírásnak megfelelően ad át eszközt (ideértve a beruházást is).a(z) 7. §-hoz
(1) A Javaslat rögzíti, hogy az 5-6. § által bevezetett módosítások a 2014. adóévre az adózó választása szerint alkalmazhatóak.(2) A kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árakra vonatkozó rendelkezések módosításához kapcsolódóan a Javaslat rögzíti, hogy azok a 2013. adóév vonatkozásában is alkalmazhatóak.
a(z) 8. §-hoz
Jogtechnikai jellegű módosítás, a kiegészítő támogatás megfizetésének módjára vonatkozó felhatalmazó rendelkezést pontosítja.II. Fejezet
KÖZVETETT ADÓT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
3. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása
a(z) 9. §-hoz
A Javaslat a 2008/8/EK tanácsi irányelvvel összhangban a nem adóalany részére nyújtott távközlési, műsorszolgáltatási és elektronikus szolgáltatás teljesítési helyét egységesen az igénybevevő letelepedése, lakóhelye szerint állapítja meg.a(z) 10. §-hoz
Az acéliparban tapasztalt áfa csalások visszaszorítása érdekében a Javaslat élve a 2013/43/EU tanácsi irányelv adta lehetőséggel fordított adózást vezet be egyes acélipari termékekre.a(z) 11. §-hoz
A Javaslat a fejezetcímet módosítja a 2008/8/EK tanácsi irányelvvel összhangban.a(z) 12. §-hoz
A Javaslat az alfejezet címét állapítja meg a Közösség területén nem letelepedett adóalanyokra vonatkozó különös szabályozás tekintetébena(z) 13. §-hoz
A2008/8/EK tanácsi irányelv értelmében az a Közösség területén kívül letelepedett adóalany, aki (amely) a Közösség területén kizárólag távközlési, műsorszolgáltatási és elektronikus szolgáltatást nyújt, adófizetési kötelezettségét ún. egyablakos rendszer segítségével vallhatja be és fizetheti meg. Az egyablakos rendszerbe a Közösségen kívül letelepedett adóalany a választása szerinti tagállamban regisztrálhat. A Javaslat előírja, hogy a Közösségen kívüli adóalany milyen esetben kérheti a belföldi regisztrációt az egyablakos rendszerbe.a(z) 14. §-hoz
Abban az esetben, ha az adóalany nem belföldön, hanem a Közösség másik tagállamában regisztrált az egyablakos rendszerbe, az előzetesen felszámított adót a belföldön nem letelepedett adóalanyokra vonatkozó különös adó-visszatéríttetési szabályok alapján jogosult visszakapni.
a(z) 15. §-hoz
A 2008/8/EK tanácsi irányelv értelmében az a Közösség területén letelepedett adóalany, aki (amely) a Közősség területén távközlési, műsorszolgáltatási és elektronikus szolgáltatást teljesít nem adóalany igénybevevő részére, ezen szolgáltatásnyújtása után azon teljesítési hely szerinti tagállamokban, ahol nem rendelkezik gazdasági célú letelepedéssel, adófizetési kötelezettségének a letelepedése szerinti tagállamban az ún. egyablakos rendszeren keresztül tehet eleget. Amennyiben az adóalany székhelye a Közösség területén van, akkor az adóalany az egyablakos rendszerbe a székhelye szerinti tagállamban regisztrálhat. Amennyiben az adóalanynak a székhelye a Közösség területén kívül van, azonban több tagállamban is rendelkezik állandó telephellyel, akkor az egyablakos rendszerbe bármelyik olyan tagállamban regisztrálhat, ahol van állandó telephelye. Az adóalanyt ezen választása a választás évét követő 2 évig köti. A Javaslat átülteti ezeket a szabályokat, és a rendelkezik arról, hogy az adóalany egyszerre csak egy helyen regisztrálhasson.A Javaslat a 2008/8/EK tanácsi irányelvvel összhangban rögzíti, hogy a Közösség másik tagállamában letelepedett adóalany, aki (amely) belföldön távközlési, műsorszolgáltatási és elektronikus szolgáltatást teljesít nem adóalany igénybevevő részére, és ezen szolgáltatásnyújtása után belföldi adófizetési kötelezettségének a letelepedése szerinti tagállamban az ún. egyablakos rendszeren keresztül tesz eleget, úgy a belföldön keletkezett előzetes felszámított adót nem levonás útján, hanem a belföldön nem letelepedett adóalanyokra vonatkozó különös adó-visszatéríttetési szabályok alapján jogosult visszakapni. Abban az esetben, ha ezt az adóalanyt egyéb belföldi tevékenysége miatt belföldön adóalanyként nyilvántartásba vették, vagy nyilvántartásba kellett volna venni, úgy az adóalany a belföldön keletkezett előzetesen felszámított adót a belföldi áfa bevallásában érvényesítheti, feltéve, hogy a levonási jog feltételei fennállnak.
a(z) 16. §-hoz
A távközlési, műsorszolgáltatási és elektronikus szolgáltatás teljesítési helyére vonatkozó szabályok változása miatti szükséges átmeneti szabályokat rögzíteni. A Javaslat a kettős adóztatás és a nem adóztatás elkerülése érdekében az 1042/2013/EU tanácsi végrehajtási rendelet 2. cikkében foglalt átmeneti rendelkezéseket veszi figyelembe. A Javaslat továbbá rendelkezik arról az esetről is, ha a hivatkozott szolgáltatásokat 2014. december 31-ét követően teljesítik, de ezt megelőzően fizetnek előleget.A Javaslat tartalmazza továbbá a 2015. január 1-jétől fordított adózás alá eső egyes acélipari termékek értékesítésére vonatkozó átmeneti szabályokat.
a(z) 17. §-hoz
A Javaslat rögzíti, hogy mely acélipari termékek értékesítésére vonatkozik a fordított adózás.a(z) 18. §-hoz
A Javaslat a távközlési, műsorszolgáltatási és elektronikus szolgáltatás teljesítési helyére vonatkozó szabályok változása miatt 2015. január 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezi a jelenlegi szabályokat. Ezen túlmenően a Javaslat hatályon kívül helyezi a rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások fogalmát, tekintettel arra, hogy a közvetlenül alkalmazandó, 1042/2013/EU tanácsi rendelet definiálja ezt a szolgáltatást.A Javaslat 2019. január 1-jével hatályon kívül helyezi az üvegházhatású gáz kibocsátási egységekre, valamint az egyes acélipari termékekre vonatkozó fordított adózás alkalmazhatóságát a 2006/112/EK tanácsi irányelv 199a. cikkével összhangban.
III. Fejezet
ILLETÉKEK
4. A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény módosítása
a(z) 19. §-hoz
A Pti. tv. pénzváltási tevékenységre vonatkozó módosítása jogtechnikai jellegű pontosítást tartalmaz.IV. Fejezet
ADÓIGAZGATÁST ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
5. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
a(z) 20. §-hoz
A 2008/8/EK Irányelv módosításához kapcsolódó módosítás, melynek célja az Art. személyi hatályának kiterjesztése arra az esetkörre, amikor az adózó a távolról is nyújtható szolgáltatást Magyarország területéről nyújtja az Európai Közösség valamely tagállamában letelepedett adóalanynak nem minősülő személy részére. A kiterjesztés alapján a nem adóalanyok számára távközlési, rádió- és televízióműsor, valamint elektronikus szolgáltatást nyújtó adózók vonatkozásában az Art. rendelkezései alkalmazhatóak a törvényben meghatározott kivételekkel.a(z) 21. §-hoz
A 2008/8/EK Irányelv módosításával összefüggő módosítás.a(z) 22. §-hoz
Az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti - 2015. január 1-jétől hatályos - acélipari termékeket érintő fordított adókötelezettséggel összefüggésben a Javaslat az egyes acélipari termékek fordított adózásával kapcsolatos jelentéstételi kötelezettséget ír elő mind az ezen terméket értékesítő, mind az ezen terméket beszerző adózók részére.a(z) 23. §-hoz
A 2008/8/EK Irányelv módosításával összefüggésben a rendelkezés felhatalmazást ad az adópolitikáért felelős miniszternek a 47/2013. (XI. 7.) NGM rendelet kiegészítésére azért, hogy nem adóalanyok számára távközlési, rádió- és televízió műsor, valamint elektronikus szolgáltatásokat nyújtó a különös eljárást választó adózók elektronikus eljárás keretében teljesíthessék adókötelezettségeiket az állami adóhatóság felé.a(z)24. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a gabonákra és olajos magvakra, valamint az egyes acélipari termékekre vonatkozó fordított adózás a 2006/112/EK tanácsi irányelv 199a. cikkével összhangban 2018. december 31-ig alkalmazható, a Javaslat rendelkezik arról, hogy a fordított adózás okán bevezetett jelentéstételi kötelezettséget a 2018. december 31. napját magába foglaló adómegállapítási időszak tekintetében kell utoljára alkalmazni.a(z) 25. §-hoz
Az Art. 132. § (4) bekezdésének, valamint 141. § (5) bekezdésének módosításával kapcsolatos átmeneti rendelkezés.a(z) 26. §-hoz
Az Art. 92. § (12) bekezdésének módosításával kapcsolatos átmeneti rendelkezés.a(z) 27. §-hoz
a(z) (1) bekezdéshez1. A 2008/8/EK Irányelv módosításával összefüggő jogtechnikai pontosítás.
2. A Közösségen kívül letelepedett adózók esetében az ellenőrzési határidő számításakor indokolt figyelmen kívül hagyni a viszonosság alapján történt megkeresések időtartamát is
a(z) (2) bekezdéshez
1. A módosítás a feltételes adómegállapítási eljárások határidejére vonatkozó szabályozást egészíti ki a hiánypótlás tekintetében, így egyértelművé válik, hogy a hiánypótlást követően a határidő újrakezdődik.
2. A módosítás értelmében, ha az adózó a felügyeleti intézkedés iránti kérelmével együtt költségmentesség iránti kérelmet is előterjeszt, úgy abban az esetben az eljárás felfüggesztésére kerül sor a költségmentességi kérelem adóhatóság által történő elbírálásáig.
a(z) 28. §-hoz
1. A Javaslat 2019. január 1-jével hatályon kívül helyezi az egyes acélipari termékekre vonatkozó fordított adózás okán bevezetett jelentéstételi kötelezettséget, tekintettel arra, hogy a fordított adózás ezen termékekre a 2006/112/EK tanácsi irányelv 199a. cikkével összhangban ezen időpontig alkalmazható2. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény értelmében a biztosítások után utoljára a 2009. évben lehetett igénybe venni adókedvezményt (a 2009. évben megfizetett díjak után). 2009. december 31-ét követően a biztosítási kedvezmény megszűnt. Ennek következtében pedig az Art. 3. számú melléklet B) pont szerinti biztosítóintézeti adatszolgáltatási kötelezettség tartalmilag kiüresedett.
a(z) 29. §-hoz
Mellékletre történő utalás.V. Fejezet
EGYÉB KAPCSOLÓDÓ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
6. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása
a(z) 30. §-hoz
a(z) 31. §-hoz A Javaslat a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény nyeremények átvételére vonatkozó általános szabályának módosításával - valamennyi érintett játékfajtára vonatkozóan - egyértelművé teszi, hogy a nyeremények igénylésére és átvételére szolgáló határidő jogvesztő jellegű. E pontosító jellegű módosításra a 2014. március 15-én hatályba lépett Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek az időmúlás joghatásáról szóló 6:21. §-ában foglaltak miatt van szükség. Az Szjtv. 11. § (7a) bekezdésében foglalt rendelkezés ezen túlmenően egyértelműen meghatározza a nyeremény igénylésére és átvételére vonatkozó határidőről szóló rendelkezés címzettjét azzal, hogy közvetlenül utal a nyertes játékosra. Az át nem vett nyeremények felhasználására nemzetközi együttműködés keretében szervezett szerencsejáték esetén elsődlegesen a szervezésben részt vevő felek által közösen kialakított és elfogadott játékszabályok az irányadóak, ennek hiányában ezen játékformára is az Szjtv. 11. §-a szerinti nyeremény hasznosítási szabályok alkalmazandók.a(z) 32. §-hoz
A Javaslat 30. §-ábanszereplő rendelkezéshez kapcsolódó technikai módosítások.a(z) 33. §-hoz
Az Szjtv. 11. § (7a)-(7b) bekezdéseiben szereplő általános rendelkezésre tekintettel az Szjtv. 17. § (3) bekezdésében és 28/A. § (3) bekezdésében szereplő speciális rendelkezéseket a Javaslat hatályon kívül helyezi.VI. Fejezet
EGYES PÉNZÜGYI TÁRGYÚ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
7. A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény módosítása
a(z) 34. §-hoz
Míg a "hagyományos" befektetési alapkezelők több milliárd forint összegű befektetések és számos különböző zártkörű alap felett rendelkeznek, addig a kockázati tőkealap-kezelők és magántőkealapkezelők egyidejűleg jellemzően egy-kettő, esetenként néhány százmillió forint eszközértékű alap kezelését végzik. Emiatt a 125.000 eurós indulótőke (szavatoló tőke) minimum előírása indokolatlanul magas, melyet nem indokol sem a kockázati tőkealap-kezelő működési kockázata, sem felelőssége. Egy ilyen addicionális tőkelekötés a más EGT-államokban bejegyzett kockázati tőkealap-kezelőkhöz képest egyértelmű versenyhátrányt is jelent. Ezért indokolt ezen alapkezelők tőkekövetelmények alóli, az elektronikus portfolió-nyilvántartási rendszerre vonatkozó előírások alóli illetve az értékelésre előírt szabályok alóli felmentése.a(z) 35. §-hoz
A kockázati-tőkebefektetések során a kockázati tőkealapoknak a portfolió társaságokban meglévő, gyakran kisebbségi üzletrészeit jellemzően zárt tenderek keretében értékesítik. Szemben a tőzsdei társaságokkal, ahol az eladó árelfogadóként lényegében marginális szereplő, ezen zárt portfolió társaságok esetében a kockázati tőkealap hozamára döntő hatással van az alapkezelő cégértékesítési tapasztalata. Erre tekintettel 19. § (8) bekezdése módosítása szükséges arra figyelemmel, hogy a kockázati tőke és magántőke szektorba jellemzően üzletviteli és management tanácsadással és vállalatfelvásárlási üzleti tranzakciós tapasztalattal rendelkező tanácsadók érkeznek, hiszen azon a területen lehet a vonatkozó ismereteket, a fent említett tapasztalatot megszerezni. így az üzletviteli tanácsadás megfelelő tapasztalatnak tekinthető, reíevánsabbnak, mint a banki, a gazdaságirányításban, vagy biztosító iparágban szerzett gyakorlat.A 19. § (2) bekezdés c) pontjában előírt feltétel előírása a kockázati tőkealap-kezelők és a magántőkealap-kezelők felügyelő-bizottságára nézve szükségtelen. Figyelemmel arra, hogy a felügyelő-bizottság ellenőrző szerv, amelynek tagjai gyakran nem rendelkeznek pénzügyi területen szerzett vezetői gyakorlattal és ez tevékenységük ellátásához nem is szükséges.
a(z) 36. §-hoz
Mivel a kockázati tőkealap illetve magántőkealap működése, befektetési elvei eltérnek a "hagyományos" befektetési alapokéitól, emiatt indokolt, hogy kezelési szabályzatára is speciális szabályok vonatkozzanak. Azon kockázati tőkealapok és a magántőkealapok vonatkozásában, amelyeket küszöbérték alatti portfoliókat kezelő kockázati tőkealap-kezelő illetve magántőkealapkezelő kezel, javasolt a korábbi (Tpt.-beli) szabályozást alapul venni.a(z) 37. §-hoz
A hatálybaléptető rendelkezések módosítása a megfelelő felkészülési idő biztosítása okán.a(z) 38. §-hoz
Az ingyenes készpénzfelvételhez adott nyilatkozatok nyilvántartásához nincs szükség az ügyfél fizetési számlaszámának központi adatbázisban történő szerepeltetésére, ezen felül a Javaslat több, az alkalmazhatóságot megkönnyítő pontosító rendelkezést is tartalmaz.a(z) 39. §-hoz
Mivel a kockázati tőkealap illetve magántőkealap működése, befektetési elvei eltérnek a "hagyományos" befektetési alapokéitól, emiatt indokolt, hogy kezelési szabályzatára is speciális szabályok vonatkozzanak. Azon kockázati tőkealapok és a magántőkealapok vonatkozásában, amelyeket küszöbérték alatti portfoliókat kezelő kockázati tőkealap-kezelő illetve magántőkealapkezelő kezel, javasolt a korábbi (Tpt-beli) szabályozást alapul venni.a(z) 40. §-hoz
Mivel a kockázati tőkealap és a magántőkealap nem értékpapírokba, hanem elsősorban kft. üzletrészekbe és társasági részesedésekbe fektet be, így javasolt felvenni az éves (féléves) jelentés kötelező tartalmi elemei közé ezeket az elemeket is.a(z) 41. §-hoz
Mellékletekre történő utalás.VII. Fejezet
VIII. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
8. Hatályba léptető rendelkezések a(z)
42. §-hoz
A Javaslat a hatályba léptető rendelkezéseket tartalmazza.9. Jogharmonizációs záradék
a(z) 43. §-hoz
A Javaslat a jogharmonizációs záradékot tartalmazza.MELLÉKLET
1. melléklet
A Javaslat tovább pontosítja a lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességére vonatkozó feltételeket. Lakáscélú hitelt nemcsak hitelintézetek, hanem pénzügyi vállalkozások is folyósítottak (folyósítanak). Ezért az egyenlő helyzetben levő hiteladósok egyenlő elbánásban történő részesítése érdekében indokolt, hogy a nem hitelintézet által folyósított hitelek visszafizetéséhez, törlesztéséhez adott munkáltatói támogatás is adómentes legyen. Ennek megfelelően a Javaslat az adómentességet megállapító törvényi rendelkezést azzal egészíti ki, hogy e rendelkezések alkalmazásában a pénzügyi vállalkozástól lakáscélú felhasználásra felvett hitel a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől felvett hitellel egy tekintet aláesik.A Javaslat biztosítja továbbá, hogy a lakáscélú munkáltatói támogatás adómentes legyen abban az esetben is, ha a támogatást olyan hitel törlesztéséhez, visszafizetéséhez adja a munkáltató, amelynek felhasználásával megszerzett lakás a támogatás folyósításakor már nincs a munkavállaló tulajdonában, de a szerzéssel kapcsolatos hitel törlesztése még terheli a magánszemélyt. Ennek érdekében az adómentességet igazoló okiratok felsorolása kiegészül azzal, hogy ilyen esetben a méltányolható lakásigény igazolására a méltányolható lakásigény korábbi vizsgálatáról szóló okirat másolata, illetőleg ennek hiányában - a hitel folyósításának időpontjára vonatkozóan - a magánszemély nyilatkozata és a méltányolható lakásigényt alátámasztó irat is elfogadható (tehát utólag rekonstruálható a hitellel finanszírozott lakás tekintetében a méltányolható lakásigénynek való megfelelés).
A kedvező szabályokat 2014. január l-jétől visszamenőlegesen lehet alkalmazni, ha azok a magánszemélynek kedvezőbbek.
2. melléklet
A Javaslat megteremti annak lehetőségét, hogy az egyéni vállalkozó is elszámolhassa költségként a munkavállalójának lakáscélra adott vissza nem térítendő támogatás összegét.3. melléklet
A Javaslat a Kereskedelmi Vámtarifa besorolására támaszkodva rögzíti, hogy konkrétan mely acélipari termékekre vonatkozik a fordított adózás.4. melléklet
A 2008/8/EK Irányelv kapcsán az Art. módosított 10. melléklete részletszabályokat tartalmaz a távszolgáltatásokat nyújtó adózók adókötelezettsége vonatkozásában.5. melléklet
Mivel a kockázati tőkealap illetve magántőkealap működése, befektetési elvei eltérnek a "hagyományos" befektetési alapokéitól, emiatt indokolt, hogy kezelési szabályzatára is speciális szabályok vonatkozzanak. Azon kockázati tőkealapok és a magántőkealapok vonatkozásában, amelyeket küszöbérték alatti portfoliókat kezelő kockázati tőkealap-kezelő illetve magántőkealapkezelő kezei javasolt a korábbi, a tőkepiaci törvény szerinti szabályozást alapul venni.6. melléklet
Mivel a kockázati tőkealap és a magántőkealap nem értékpapírokba, hanem elsősorban kft. üzletrészekbe és társasági részesedésekbe fektet be, így javasolt felvenni az éves (féléves) jelentés kötelező tartalmi elemei közé ezeket az elemeket is7. melléklet
Az ingyenes készpénzfelvételhez adott nyilatkozatok nyilvántartásához nincs szükség az ügyfél fizetési számlájának központi adatbázisban történő szerepeltetésére. Ezen felül a javaslat több, az alkalmazhatóságot megkönnyítő pontosító rendelkezést is tartalmaz.