g) az építmények tervezése, létesítése és üzemeltetése közegészségügyi és egészségvédelmi követelményeinek kimunkálása, érvényesü..." />

Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés
    adozona.hu

    T/2123. számú törvényjavaslat indokolással - Egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról

    T/2123. számú törvényjavaslat indokolással - Egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról

    Kiválasztott időállapot: Mi ez?
    • Jogterület(ek):
    • Tipus:
    • Érvényesség kezdete: 
    • Érvényesség vége: 

    MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

    (1) Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ehi.) 4. § (1) bekezdése a következő f)-i) ponttal egészül ki:
    (Az egészségügyi államigazgatási szerv környezet- és településegészségügyi feladata különösen)
    "f) klíma-egészségügyi intézkedések megtétele, a hőség-riasztás országos rendszerének működtetése,
    g) az építmények tervezése, létesítése és üzemeltetése közegészségügyi és egészségvédelmi követelményeinek kimunkálása, érvényesü...

    Csak a jogszabály szövegének mutatása
    T/2123. számú törvényjavaslat indokolással - Egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról
    2014. évi ... törvény egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról
    1. Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény módosítása
    1. §
    (1) Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ehi.) 4. § (1) bekezdése a következő f)-i) ponttal egészül ki:
    (Az egészségügyi államigazgatási szerv környezet- és településegészségügyi feladata különösen)
    "f) klíma-egészségügyi intézkedések megtétele, a hőség-riasztás országos rendszerének működtetése,
    g) az építmények tervezése, létesítése és üzemeltetése közegészségügyi és egészségvédelmi követelményeinek kimunkálása, érvényesülésének ellenőrzése,
    h) az egészségügyi kockázattal járó, nem egészségügyi tevékenységek egészségügyi kockázatainak csökkentésére irányuló szakmai szabályok kimunkálása, érvényesülésének ellenőrzése,
    i) a környezeti eredetű kórokozók által okozott fertőzési kockázat csökkentésére, illetve megelőzésére irányuló előírások kimunkálása, érvényesülésének ellenőrzése."
    (2) Az Ehi. 4. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Az élelmezés- és táplálkozásegészségügy keretében az egészségügyi államigazgatási szerv)
    "a) a kozmetikai termékekkel kapcsolatos feladatkörében
    aa) kimutatja a kozmetikai termékekben, valamint az ezek készítéséhez használt anyagok összetevőiben előforduló vagy kezelésük során belekerülő vegyi, fizikai és biológiai egészségkárosító anyagokat, ellenőrzi és érvényesíti ezeket a termelés, feldolgozás, tárolás és forgalmazás során, hatáskörében ellátja a kozmetikai termékek és azok gyártásának, forgalmazásának hatósági ellenőrzését,
    ab) kidolgozza az aa) alpont szerinti körbe tartozó közegészségügyi követelményeket, jogszabály alapján ellátja az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa szerinti egyes eljárásokban a tagállami feladatokat, kijelölés alapján szakmai kapcsolatot tart az Európai Unió kozmetikai termékek szakterületen illetékes szerveivel, kijelölt nemzeti hatóságként kezeli a súlyos nemkívánatos hatások bejelentését, ellenőrzi a Magyarországon elhelyezett termékinformációs dokumentációt, valamint kozmetikai toxikológiai központot működtet,"
    2. §
    Az Ehi. 6. § (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:
    (Az egészségügyi államigazgatási szerv egészségügyi igazgatási és koordinációs feladatai körében)
    "q) megállapítja, összehangolja, nyilvántartja és közzéteszi a gyógyszertári ügyeletet és készenlétet."
    3. §
    Az Ehi. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "7. § (1) Az ivó- és használati melegvíz-ellátásban, valamint a medencés közfürdőkben a vízzel közvetlenül érintkező anyagok, termékek bejelentéséről és a víz kezelésére alkalmazni kívánt technológiák ivóvízbiztonsági engedélyéről az egészségügyi államigazgatási szerv nyilvántartást vezet.
    (2) Az ivó- és használati melegvíz-ellátásban, valamint a medencés közfürdőkben a vízzel közvetlenül érintkező anyagok, termékek vonatkozásában az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza:
    a) a bejelentés nyilvántartási számát,
    b) a forgalmazó, illetve a gyártó nevét,
    c) a termék, anyag nevét, valamint
    d) a termék, anyag rendeltetését.
    (3) Az ivó- és használati melegvíz-ellátásban, valamint a medencés közfürdőkben a víz kezelésére alkalmazni kívánt technológiák vonatkozásában az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza:
    a) az ivóvízbiztonsági engedély számát,
    b) az engedélyes nevét, valamint
    c) az engedélyezett technológia megjelölését.
    (4) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a (2) bekezdés a), c) és d) pontja, valamint a (3) bekezdés a) és c) pontja szerinti adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
    (5) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartást az egészségügyi államigazgatási szerv a honlapján közzéteszi."
    4. §
    Az Ehi. 10. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) Az egészségügyi államigazgatási szerv jogosult az ellenőrzéshez szükséges vizsgálatokat elvégezni vagy jogszabályban meghatározottak szerint elvégeztetni. Az ellenőrzéshez szükséges vizsgálatokhoz az egészségügyi államigazgatási szerv jogosult térítésmentesen mintát venni."
    5. §
    Az Ehi. 13/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Ha az egészségügyi államigazgatási szerv a hatáskörében eljárva megállapítja, hogy
    a) az ivóvíz minőségére, a gyógy- és ásványvizek egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságára, felhasználására, forgalomba hozatalára,
    b) a gyógy- és közfürdők, valamint a természetes fürdőhelyek üzemeltetésére, működtetésére,
    c) a gyógytényezőkre, gyógyhelyekre, fürdő- és klímagyógyintézetekre,
    d) a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére,
    e) a kozmetikai termékek gyártására, egészségkárosítás nélküli alkalmazhatóságára, forgalomba hozatalára, forgalmazására,
    f) a 4. § (5) bekezdés b) és d) pontja szerinti szakterületen az élelmezés- és táplálkozásegészségügyi követelményekre,
    g) az atomenergia alkalmazási körébe tartozó anyagok felhasználására, berendezések, létesítmények üzemeltetésére,
    h) a fertőző betegségek és járványok megelőzése vagy a járványveszély elhárítása érdekében szükséges járványügyi előírásokra,
    i) a munkavállalók fizikai tényezők - mesterséges optikai sugárzás és elektromágneses terek -hatásának való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági követelményekre,
    j) a kórházakban és más egészségügyi szolgáltatóknál előforduló, éles vagy hegyes eszközök által okozott sérülések megelőzésére,
    k) a különleges táplálkozási célú élelmiszerek, az étrend-kiegészítők, a vitaminokkal, ásványi anyagokkal és bizonyos egyéb anyagokkal dúsított élelmiszerek, a tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokkal ellátott élelmiszerek meghatározott táplálkozási célnak való megfelelésre, táplálkozási-élettani hatású összetevőjének egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságára, alkalmazhatóságára, forgalomba hozatalára, forgalmazására, l) az építmények tervezésének, létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi és egészségvédelmi követelményeire,
    m) az egészségügyi kockázattal járó, nem egészségügyi tevékenységek egészségügyi kockázatainak megelőzésére irányuló szakmai szabályokra,
    n) a környezeti eredetű kórokozók által a lakosságra nézve fertőzési kockázatot jelentő közegekre vagy létesítményekre vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben foglaltakat megsértették, egészségügyi bírságot szab
    ki."
    6. §
    (1) Az Ehi. 14/B. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
    "(5) A Ket. 33. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően az ügyintézési határidő harminc nap az alábbi eljárásokban:
    a) gyógyhellyé nyilvánítás engedélyezése,
    b) természetes ásványvíz elnevezésének engedélyezése,
    c) gyógyvíz természetes gyógyhatásra utaló elnevezésének engedélyezése."
    (2) Az Ehi. a következő 14/D. §-sal egészül ki:
    "14/D. § (1) A kijelölt természetes fürdőhely üzemeltetője éves felügyeleti díjat fizet tárgyév június 30-ig.
    (2) A felügyeleti díj az egészségügyi államigazgatási szerv bevétele, amit a természetes fürdővíz minőségellenőrzését szolgáló mintavételi ütemtervhez tartozó mintavételek és laboratóriumi vizsgálatok elvégzésére használhat fel.
    (3) A felügyeleti díj mértéke nyolcvanezer forint."
    7. §
    (1) Az Ehi. 15. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(7) Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, hogy az egészségügyért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben szabályozza a menekültügyi hatóság által fenntartott, a menekültügyi őrizet végrehajtására szolgáló intézményre, a befogadó állomásra és a közösségi szállásra, valamint a rendőrség által fenntartott, az idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizet végrehajtására szolgáló őrzött szállásra vonatkozó közegészségügyi követelményeket, a közegészségügyi ellenőrzés, valamint az egészségügyi államigazgatási szervvel való együttműködés rendjét."
    (2) Az Ehi. 15. § (12) bekezdése a következő f)-g) ponttal egészül ki:
    (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)
    "f) a használati melegvíz-ellátásra vonatkozó közegészségügyi követelményeket,
    g) a használati melegvízzel érintkező anyagok, technológiák vonatkozásában
    ga) a minőségi követelményeket,
    gb) az engedélyezési eljárás részletes szabályait,
    gc) a nyilvántartás vezetésének részletes szabályait."
    8. §
    Az Ehi. a következő 15/C. §-sal egészül ki:
    "15/C. § (1) A 2013. december 1-jét megelőzően az ivó- és használati melegvíz-ellátásban, valamint a medencés közfürdőkben a vízzel közvetlenül érintkező anyagok, termékek és a víz kezelésére alkalmazni kívánt technológiák alkalmazására kiadott engedélyekről az egészségügyi államigazgatási szerv az adott, a vízzel közvetlenül érintkező anyag vagy termék bejelentésének nyilvántartásba vételéig, illetve az adott, a víz kezelésére alkalmazni kívánt technológia ivóvízbiztonsági engedélyezéséig vezet nyilvántartást.
    (2) A 7. § (2) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartási számon, illetve a 7. § (3) bekezdés a) pontja szerinti ivóvízbiztonsági engedély számán az (1) bekezdés alapján az adott, a vízzel közvetlenül érintkező anyag vagy termék bejelentésének nyilvántartásba vételéig, illetve az adott, a víz kezelésére alkalmazni kívánt technológia ivóvízbiztonsági engedélyezéséig az alkalmazási engedély számát is érteni kell."
    9. §
    Az Ehi.
    a) 4. § (1) bekezdés c) pontjában a "szilárd és folyékony települési hulladékokkal, egyéb szennyvizekkel," szövegrész helyébe a "közszolgáltatás körébe tartozó hulladékokkal, szennyvizekkel és szennyvíziszapokkal, valamint a",
    b) 4. § (3) bekezdésében a "készítményekkel" szövegrész helyébe a "keverékekkel",
    c) 4. § (3) bekezdésében a "készítmények" szövegrész helyébe a "keverékek",
    d) 10. § (4) bekezdésében a "tizenöt napon belül" szövegrész helyébe a "nyolc napon belül",
    e) 14. § a) pontjában a "természetes fürdőhelyekkel kapcsolatos" szövegrész helyébe a "természetes fürdőhelyekkel és természetes fürdővizekkel kapcsolatos",
    f) 15/A. § (2) bekezdés a) pontjában a "bejelentésben feltüntetett" szövegrész helyébe a "bejelentést tevő"
    szöveg lép.
    10. §
    Hatályát veszti az Ehi.
    a) 6. § (1) bekezdés f) pontjában az ", ideértve a gyógyszertári ügyeletet és készenlétet is" szövegrész,
    b) 13/A. § (7)-(9) bekezdése.
    2. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása
    11. §
    Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) 3. § i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (E törvény alkalmazásában)
    "i) adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, aki vagy amely az e törvény szerinti adatkezelési célból egészségügyi és a hozzá kapcsolódó személyes vagy személyazonosító adat kezelésére jogosult,"
    12. §
    Az Eüak. 16. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(6) Az egészségbiztosítási szerv a kezelésében lévő, daganatos eredetű betegséggel diagnosztizált betegek személyazonosító és a daganatos eredetű betegségre vonatkozó egészségügyi adatait - a 4. § (1) bekezdés b) és c) pontja, valamint a 4. § (2) bekezdés b) pontja szerinti célból - továbbítja az (5) és (7) bekezdés szerinti, daganatos eredetű megbetegedéseket nyilvántartó regiszterek részére."
    13. §
    Az Eüak. 16/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "16/A. § (1) Az egészségügyi államigazgatási szerv, valamint a területi védőnői ellátásról szóló miniszteri rendeletben és a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott feladatai keretében a védőnő a lakossági célzott szűrővizsgálat, valamint népegészségügyi szűrővizsgálat szervezése érdekében - a 4. § (1) bekezdés c) és d) pontja, valamint a 4. § (2) bekezdés b) pontja szerinti célból - a szűrővizsgálat megszervezésének lezárásáig kezelheti a szűrővizsgálat célcsoportjába tartozó személyeknek a szűrővizsgálat megszervezéséhez közvetlenül kapcsolódó egészségügyi és személyazonosító adatait.
    (2) A lakossági célzott szűrővizsgálatok, a népegészségügyi szűrővizsgálatok, valamint a népegészségügyi szűrővizsgálatok körébe is tartozó szűrést nem népegészségügyi szűrővizsgálatként végző egészségügyi szolgáltatók szűrővizsgálatai (a továbbiakban együtt: szűrővizsgálat) eredményeinek értékelése, monitorozása érdekében - a 4. § (1) bekezdés c) és d) pontja, valamint a 4. § (2) bekezdés b) pontja szerinti célból - az egészségügyi államigazgatási szerv értékeléssel, monitorozással megbízott munkatársa a szűrővizsgálat eredményei értékelésének lezárásáig kezelheti a szűrővizsgálaton részt vevő személyek egészségügyi és személyazonosító adatait.
    (3) A (2) bekezdés szerinti célból történő adatkezelés érdekében a 16. § (5) bekezdése szerinti Nemzeti Rákregiszter továbbítja az egészségügyi államigazgatási szerv részére a népegészségügyi szűrővizsgálat keretében észlelt daganatos eredetű megbetegedésekre vonatkozó egészségügyi és személyazonosító adatokat.
    (4) A (2) bekezdés szerinti célból történő adatkezelés érdekében a szűrővizsgálatot végző egészségügyi szolgáltató a szűrővizsgálaton részt vett személy személyazonosító adatait és a szűrővizsgálatra vonatkozó egészségügyi adatait, valamint a szűrővizsgálat időpontját továbbítja az egészségügyi államigazgatási szerv részére."
    14. §
    Az Eüak.
    a) 22. § (6) bekezdésében az "azok felvételétől számított 15 évig" szövegrész helyébe az "az egészségbiztosítási szerv nyilvántartásába való bekerüléstől számított 30 évig",
    b) 22/B. § (2) bekezdésében a "fel kell tüntetni az egészségügyi dokumentációban" szövegrész helyébe az "az egészségügyi dokumentációban - ennek keretében a betegnek átadott zárójelentésben külön is - fel kell tüntetni",
    c) 23. § (1) bekezdésében az "a kezelést végző orvos," szövegrész helyébe az "a kezelést végző orvos, valamint az egészségbiztosítási szerv",
    d) 38. § (2) bekezdés d) pontjában az "a veleszületett rendellenességek bejelentésére" szövegrész helyébe az "a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartását vezető szervet kijelölje, valamint a veleszületett rendellenességek bejelentésére"
    szöveg lép.
    3. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
    15. §
    A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 5/B. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
    (E törvény alkalmazásában)
    "f) helyi utazás: a település közigazgatási határán belül történő utazás,"
    16. §
    Az Ebtv. 5/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: "5/C. § (1) E törvény alkalmazásában
    a) jövedelem: az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai összegének kiszámításánál az e törvényben meghatározott időszakban adóelőleg megállapításához az állami adóhatóságnál bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapot képező jövedelem;
    b) szerződés szerinti havi jövedelem:
    ba) betegszabadságra jogosultak esetén a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szabályai szerint megállapított, a betegszabadság idejére járó távolléti díj,
    bb) egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,
    bc) egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,
    bd) a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,
    be) mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;
    c) az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai: a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és a táppénz;
    d) kereset: a Tbj. 5. §-ában meghatározott jogviszonyban személyes munkavégzésért járó pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem.
    (2) Az 5/B. §-ban és az (1) bekezdésben meg nem határozott fogalmak tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. §-ában foglaltakat kell alkalmazni."
    17. §
    Az Ebtv. I. Fejezet "Egészségügyi szolgáltatók" alcíme a következő 9/B. §-sal egészül ki:
    "9/B. § Finanszírozási szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltató a kötelező egészségbiztosítás keretében e törvény alapján az Egészségbiztosítási Alap terhére igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásért biztosítottól térítési díjat - ide nem értve a 23. § szerinti részleges térítési díjat és a 23/A. § szerinti kiegészítő térítési díjat - nem kérhet."
    18. §
    Az Ebtv. 16. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
    "(3) A biztosított a rehabilitációs medicina körébe tartozó ellátásokra a rehabilitációs ellátási programok szerint jogosult."
    19. §
    Az Ebtv. 38. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Gyógyszer támogatással történő kiszolgáltatásának, illetve gyógyászati segédeszköz támogatással történő forgalmazásának, javításának, illetve gyártásának ellenőrzése során az egészségbiztosító vizsgálja)
    "a) az egyéves leltáridőszakon belüli, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben meghatározott bizonylattal alátámasztott beszerzésre, készletváltozásra és értékesítésre vonatkozó okmányokat, valamint a támogatott termékekre vonatkozó leltár termékenkénti adatait,"
    20. §
    Az Ebtv. 39/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "39/A. § (1) Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál - az e törvényben foglalt kivételekkel - az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban személyi jövedelemadó-előleg (a továbbiakban: adóelőleg) megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti ellátások alapjának megállapításánál a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni, ha a tényleges jövedelem 30 naptári napnál kevesebb.
    (3) A biztosítás megszűnését követően járó pénzbeli ellátások összegének megállapítására és folyósítására a biztosítottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
    (4) Az (1) bekezdés szerinti ellátásokra való jogosultságot, a folyósítás időtartamát és az ellátás összegét jogviszonyonként kell elbírálni és megállapítani."
    21. §
    (1) Az Ebtv. 39/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén, ha a pénzbeli ellátás összege - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 33. § (3) bekezdésében meghatározott időtartam figyelmen kívül hagyásával - huszonegy napon belül azért nem állapítható meg a 48. § (1)-(4) bekezdése alapján, mert nem került sor a biztosított jövedelméről bevallás benyújtására az adóelőleg megállapításához, a rendelkezésre álló adatok alapján a 39/A. § (2) bekezdésének, valamint a 48. § (2)-(4) bekezdésének figyelembevételével az igénylő részére végzésben előleget kell megállapítani. A pénzbeli ellátásról szóló érdemi döntést legkésőbb az előlegről szóló végzés meghozatalát követő egy éven belül a rendelkezésre álló adatok alapján meg kell hozni. A pénzbeli ellátás határozattal történő megállapításakor a pénzbeli ellátás összegébe a folyósított előleg összegét be kell számítani."
    (2) Az Ebtv. 39/B. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
    "(1a) Táppénz-előleg folyósítása esetén
    a) az egészségbiztosító a Tbj. 19. § (5) bekezdésében meghatározott táppénz-hozzájárulásról szóló határozatot a táppénz megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül hozza meg,
    b) a társadalombiztosítási kifizetőhely a Tbj. 19. § (5) bekezdésében meghatározott táppénzhozzájárulási kötelezettségét a táppénz megállapításáról szóló határozat jogőre emelkedését követő hónapban benyújtott elszámolásában teljesíti."
    (3) Az Ebtv. 39/B. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
    "(5) A táppénz-előleg folyósítását a keresőképtelenség fennállása alatt végzéssel meg kell szüntetni, ha a biztosított táppénzre már nem jogosult."
    22. §
    Az Ebtv. V. Fejezet "Általános rendelkezések" alcíme a következő 39/C. §-sal egészül ki:
    "39/C. § Ha a korábban bevallott jövedelemadatok alapján a pénzbeli ellátás tárgyában érdemi döntés született, azonban az ellátásra való jogosultság kezdő napjától számított egy éven belül a jövedelemadatok az ellátás összegének megállapításakor figyelembe vett irányadó időszakra vonatkozóan az állami adóhatóságnál módosításra kerülnek, a módosított jövedelemadatok alapján az ellátás összegét újra el kell bírálni. Az ellátás összegének ismételt elbírálása során a folyósító szerv - a módosulásról történő tudomásszerzésétől számított 30 napon belül, de legfeljebb az ellátásra való jogosultság lejártát követő naptól számított 18 hónapon belül -korábbi döntését módosíthatja vagy visszavonhatja."
    23. §
    (1) Az Ebtv. 40. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
    "(1a) A szülő nő csecsemőgondozási díjra való jogosultsága legkésőbb a gyermek születésének napjával, koraszülött gyermekre tekintettel a szülési szabadság első napjával nyílik meg."
    (2) Az Ebtv. 40. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    [Terhességi gyermekágyi segély a szülési szabadságnak megfelelő időtartam még hátralévő tartamára]
    "b) annak a - gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvtv.) 5. § sz) pontja szerinti - családbafogadó gyámnak jár, aki a csecsemőt jogerős döntés alapján gondozza, a kirendelés napjától,"
    [ha az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak.]
    (3) Az Ebtv. 40. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
    "(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetekben a szülés napjának azt a napot kell tekinteni, amikor a (4) bekezdés a)-g) pontja szerinti feltételek bármelyike bekövetkezik."
    24. §
    Az Ebtv. 41. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Nem jár terhességi-gyermekágyi segély a biztosítottnak)
    "b) ha bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet - keresőtevékenységet folytat."
    25. §
    Az Ebtv. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "42. § (1) A csecsemőgondozási díj összege
    a) a (2) és (3) bekezdés szerinti esetben a naptári napi alap 70%-a,
    b) a (4) bekezdés szerinti esetben a naptári napi jövedelem 70%-a.
    (2) A csecsemőgondozási díj naptári napi alapját a 48. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani.
    (3) Ha a naptári napi alap nem állapítható meg a (2) bekezdésben foglaltak szerint, naptári napi alap a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része.
    (4) Ha a biztosított naptári napi jövedelme a minimálbér kétszeresének harmincad részét nem éri el, a csecsemőgondozási díj összegének megállapításánál a biztosított tényleges jövedelmét kell figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni azzal, hogy a naptári napi alap a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét nem haladhatja meg.
    (5) A csecsemőgondozási díj megállapításakor határozatban kell rendelkezni az ellátás folyósításának időtartamáról és naptári napi összegéről.
    (6) Ugyanazon személy részére ugyanazon gyermeke jogán benyújtott csecsemőgondozási díj iránti kérelmet ismételten elbírálni nem lehet, a csecsemőgondozási díjat az (5) bekezdés szerinti határozatban megállapított összegben kell tovább folyósítani.
    (7) A csecsemőgondozási díj összegének megállapítására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
    (8) A csecsemőgondozási díjra, ha jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni."
    26. §
    (1) Az Ebtv. 42/A. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Gyermekgondozási díjra jogosult)
    "b) az anya, aki részére csecsemőgondozási díj került megállapításra és a biztosítási jogviszonya a csecsemőgondozási díjra való jogosultságának időtartama alatt megszűnt, feltéve hogy a csecsemőgondozási díjra való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,"
    (és a gyermeket saját háztartásában neveli.)
    (2) Az Ebtv. 42/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásakor nem tekinthető szülőnek
    a) a helyettes szülő,
    b) a Gyvtv. 84. §-a szerinti gyermekvédelmi gyám és
    c) a nevelőszülő, függetlenül attól, hogy a nála elhelyezett, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek tekintetében kirendelték-e gyámként."
    27. §
    Az Ebtv. 42/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) Ha a gyermekgondozási díjra jogosult a jogosultság megszerzésekor vagy azt megelőző 2 éven belül másik - különböző korú - gyermekére tekintettel jogosult volt gyermekgondozási díjra, a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama
    a) nem lehet rövidebb az utoljára folyósított gyermekgondozási díj (1) bekezdés alapján megállapított időtartamánál,
    b) nem hosszabbodik meg az új gyermekgondozási díj megállapítására jogosító gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj jogosultsági idejével, és
    c) nem hosszabbodik meg az utolsóként született gyermek jogán megállapított gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély jogosultsági idejével."
    28. §
    Az Ebtv. 42/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "42/C. § (1) Nem jár a gyermekgondozási díj, ha
    a) a jogosult a gyermek 1 éves kora előtt bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet - keresőtevékenységet folytat;
    b) a jogosult a gyermek 1 éves kora előtt - munkavégzés nélkül - megkapja a teljes keresetét;
    c) a jogosult a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott egyéb rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a táppénzt, a baleseti táppénzt, a csecsemőgondozási díjat, a gyermekgondozási díjat, a gyermekgondozási támogatást, az álláskeresési járadékot és segélyt, a vállalkozói és a munkanélküli járadékot, valamint az álláskeresést ösztönző juttatást, vagy ha a jogosult rendszeres pénzellátásban részesül és pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett;
    d) a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, nevelésbe vették, továbbá ha harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el;
    e) a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet) helyezték el, kivéve ha a gyermek 1 éves kora után a jogosult keresőtevékenységet folytat, továbbá ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést;
    f) a jogosult előzetes letartóztatásban van vagy szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti;
    g) a gyermekgondozási díj első igénybevétele a gyermek egy éves kora után kezdődik, az első igénybevétel első napjától számított 60 napig, ha a jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás - ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazását - ellenében munkát végez vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységet személyesen folytat, kivéve ha az igénylő a gyermekre tekintettel csecsemőgondozási díjat vett igénybe, vagy a gyermekgondozási díjban részesülő meghal;
    h) a gyermek a gyermekgondozási díjra való jogosultság ideje alatt meghal, az elhalálozás időpontját követő hónap első napjától, vagy ha addig a halál időpontjától számítva 15 napnál kevesebb van hátra, akkor az elhalálozást követő 16. naptól;
    i) ikergyermekek esetében valamelyik gyermek
    ia) a gyermekgondozási díjra való jogosultság ideje alatt meghal, azonos várandósságból született egynél több testvér hiányában a 42/B. § (1) bekezdésében meghatározott időpontot követően,
    ib) a 42/B. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamot követő 1 éven belül meghal, azonos várandósságból született egynél több testvér hiányában az elhalálozás időpontját követő hónap első napjától, vagy ha addig a halál időpontjától számítva 15 napnál kevesebb van hátra, akkor az elhalálozást követő 16. naptól.
    (2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az elmaradt kereset után jár gyermekgondozási díj, ha a biztosított a keresetét csak részben kapja meg.
    (3) Az (1) bekezdés c) pontja alapján a fizetés nélküli szabadság azon tartamára nem jár gyermekgondozási díj, amelyre a jogosult megkapja a teljes keresetét.
    (4) A gyermekgondozási díj az (1) bekezdés h) pontja szerinti esetben legfeljebb a 42/B. § (1) bekezdésében meghatározott időpontig, az (1) bekezdés i) pontja szerinti esetben pedig legfeljebb a 42/B. § (1a) bekezdésében meghatározott időpontig jár."
    29. §
    Az Ebtv. 42/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "42/D. § (1) A gyermekgondozási díj összege a naptári napi alap 70%-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a.
    (2) A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló jövedelemből a naptári napi alapot a 48. § (1)-
    (5) és (8) bekezdése szerint kell megállapítani azzal, hogy ha az ellátásra jogosult megfelel a 42/E. § (1) bekezdés b) pontja szerinti feltételeknek, az ellátás összege nem lehet kevesebb a 42/E. § (5) bekezdésében meghatározott összegnél.
    (3) A 48. § (1), (2), (3) és (5) bekezdése alapján maximális összegben megállapított gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-éig hivatalból felül kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1 -jei időponttól újra meg kell állapítani.
    (4) A gyermekgondozási díj megállapításakor határozatban kell rendelkezni az ellátás folyósításának időtartamáról és naptári napi összegéről.
    (5) Ugyanazon személy részére ugyanazon gyermeke jogán benyújtott gyermekgondozási díj iránti kérelmet ismételten elbírálni nem lehet, a gyermekgondozási díjat a (4) bekezdés szerinti határozatban megállapított összegben kell tovább folyósítani.
    (6) Ha a biztosított egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján jogosult gyermekgondozási díjra, a jogviszonyonként megállapított díjak összegét egybe kell számítani, az ellátás összege egybeszámítás esetén sem haladhatja meg az (1) bekezdésben megállapított legmagasabb összeget.
    (7) Ha a biztosított több gyermek után jogosult egyidejűleg gyermekgondozási díjra, úgy az (1) bekezdés szerinti maximális összeget gyermekenként kell megállapítani."
    30. §
    Az Ebtv. 45. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
    "(3a) Ha az orvosi dokumentáció alapján indokoltnak tartja, az ellenőrző (fő)orvos - a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően - 30 napra visszamenőleg igazolhatja a keresőképtelenséget."
    31. §
    (1) Az Ebtv. 47. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Nem jár táppénz)
    "a) a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amely alatt a biztosítás szünetel, munkavégzési kötelezettség hiányában keresetveszteség nincs, továbbá a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha az azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) a keresőképtelenség már nem áll fenn,"
    (2) Az Ebtv. 47. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) A táppénz folyósítását meg kell szüntetni, vagy arra az időszakra vonatkozóan, amely alatt a biztosított az együttműködést megtagadja, meg kell vonni, ha
    a) a biztosított az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható ok nélkül nem jelent meg vagy a keresőképesség elbírálását ellenőrző (fő)orvos vizsgálatához nem járult hozzá,
    b) a biztosított a keresőképességét elbíráló orvos utasításait nem tartja be, illetve a gyógyulását tudatosan késlelteti."
    (3) Az Ebtv. 47. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
    "(4) Az ellenőrző (fő)orvos - a kezelő orvos jelenlétében - a keresőképtelenség fennállását a biztosított tartózkodási helyén is ellenőrizheti."
    32. §
    Az Ebtv. 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "48. § (1) Ha a biztosítási idő a táppénzre való jogosultság kezdő napját megelőzően a 48/A. §
    (1) bekezdése szerint folyamatos, a táppénz alapját a táppénzre jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjától a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszakban az időszak utolsó napjához időben legközelebb eső 180 naptári napra jutó jövedelem alapján kell megállapítani. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.
    (2) Ha a biztosított az (1) bekezdésben meghatározott időszakban nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, azonban az (1) bekezdés szerinti időszak utolsó napjához időben legközelebb eső időszakban rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, és van legalább a táppénzre való jogosultság kezdő napjától 180 napnyi - a 48/A. § (2) bekezdése szerinti - folyamatos biztosítási jogviszonya, akkor a táppénz naptári napi alapját a 120 napi tényleges jövedelem alapján kell megállapítani.
    (3) Ha a biztosított a (2) bekezdés szerinti időszakban nem rendelkezik 120 naptári napi jövedelemmel, de a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően van legalább 180 napnyi - a 48/A. § (2) bekezdése szerinti - folyamatos biztosítási jogviszonya, a táppénz naptári napi alapját a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani.
    (4) Ha a biztosított a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően nem rendelkezik 180 napnyi - a 48/A. § (2) bekezdése szerinti - folyamatos biztosítási jogviszonnyal, a táppénz naptári napi alapját a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve ha a tényleges vagy a szerződés szerinti jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz naptári napi alapja a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem.
    (5) Ha a biztosított a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától a táppénzre jogosultságot közvetlenül megelőző év első napjáig terjedő időszakban azért nem rendelkezik legalább 30 naptári napi jövedelemmel, mert legalább 180 napig táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban vagy gyermekgondozási díjban - kivéve a méltányosságból megállapított ellátásokat - részesült, a táppénz naptári napi összegét az utolsóként megállapított ellátás alapjának figyelembevételével kell megállapítani, ha az a szerződés szerinti jövedelménél kedvezőbb. Az ellátások idejének összeszámításánál csak azt az időszakot lehet figyelembe venni, ameddig a biztosítási idő a 48/A. § (1) bekezdése szerint folyamatos.
    (6) A táppénz alapjának kiszámítására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
    (7) A táppénz összege a 48/A. § (1) bekezdése szerint folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a táppénz alapjának 60%-a, ennél rövidebb biztosítási idő esetében, a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt, valamint a 44. § d) pontjában meghatározott esetben 50%-a azzal, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét.
    (8) Az (5) bekezdés csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított ellátás alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló foglalkoztatónál elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra."
    33. §
    Az Ebtv. 48/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) A 48. § (2)-(4) bekezdése szerinti naptári napi átlag megállapításánál 180 napi folyamatos biztosításban töltött időként a Tbj. 5. §-ában meghatározott biztosításban töltött napokat lehet figyelembe venni. E szabály alkalmazásában a biztosítás akkor tekinthető folyamatosnak, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs."
    34. §
    Az Ebtv. 50. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
    "(4a) Gyermekgondozási díj méltányosságból legfeljebb a gyermek 1 éves koráig állapítható meg."
    35. §
    Az Ebtv. 52/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Amennyiben a baleset üzemisége az elbíráláshoz szükséges adatok hiánya miatt - a Ket. 33. § (3) bekezdésében meghatározott időtartam figyelmen kívül hagyásával - huszonegy napon belül nem bírálható el és a rendelkezésre álló adatok alapján az igénylő táppénzre jogosult, az igénylő részére végzésben előlegként kell a táppénzt megállapítani."
    36. §
    Az Ebtv. 55. § (7)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(7) A baleseti táppénz alapját a baleseti táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 naptári napi jövedelem alapján kell megállapítani azzal, hogy a jövedelmet legfeljebb a baleseti táppénzre való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő a 48/A. § (1) bekezdése szerint folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a baleseti táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.
    (8) Ha a biztosított a (7) bekezdésben meghatározott időszakban nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel, baleseti táppénz alapját a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani.
    (9) A baleseti táppénz összege azonos a (7) és (8) bekezdés alapján számított baleseti táppénz alapjának naptári napi összegével, úti baleset esetén annak 90%-ával."
    37. §
    Az Ebtv. 55/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Baleseti táppénzre való jogosultság esetén, ha a baleseti táppénz összege - a Ket. 33. § (3) bekezdésében meghatározott időtartam figyelmen kívül hagyásával - huszonegy napon belül azért nem állapítható meg az 55. § (7) és (8) bekezdése alapján, mert nem került sor a biztosított jövedelméről bevallás benyújtására az adóelőleg megállapításához, a rendelkezésre álló adatok alapján - a 39/A. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - a biztosított részére végzésben előleget kell megállapítani. A baleseti táppénzről szóló érdemi döntést legkésőbb az előlegről szóló végzés meghozatalát követő egy éven belül kell a rendelkezésre álló adatok alapján meghozni. A baleseti táppénz határozattal történő megállapításakor a baleseti táppénz összegébe a folyósított előleg összegét be kell számítani."
    38. §
    Az Ebtv. 57. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset következtében 13%-ot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai nem illetik meg, valamint nem a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 31. §-a, továbbá 32. § (4) bekezdése alapján részesül öregségi nyugdíjban."
    39. §
    Az Ebtv. 61. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
    "(4) Ha a korábban bevallott jövedelemadatok az állami adóhatóságnál módosításra kerültek, és ezért az egészségbiztosítás ellátásai közül a pénzbeli ellátás vagy a baleseti táppénz összege magasabb összegben kerül megállapításra, úgy a különbözet kiutalására akkor kerülhet sor, ha az meghaladja az ezer forintot."
    40. §
    Az Ebtv. 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "63. § (1) Aki egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban kötelezett egészségbiztosítási járulék fizetésére, a táppénz, a baleseti táppénz, a csecsemőgondozási díj iránti kérelmét a 62. § -ban foglaltak szerint, a gyermekgondozási díj iránti kérelmét az egészségbiztosítónak kell elbírálnia és folyósítania.
    (2) A kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatóknak az igénybejelentéssel kapcsolatos kötelezettségeit, továbbá a kifizetőhelyeknek a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, a baleseti táppénz megállapításával, folyósításával és elszámolásával összefüggő részletes feladatait és eljárási szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg."
    41. §
    (1) Az Ebtv. 65. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3a) Ha a baleseti táppénzre irányuló kérelem azért nem bírálható el, mert a baleset üzemiségére vonatkozóan még nem született döntés, a kérelem elbírálására vonatkozó ügyintézési határidő kezdő napja a baleset üzemisége tárgyában hozott érdemi döntés jogerőre emelkedését követő nap."
    (2) Az Ebtv. 65. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
    "(7) Ha az üzemi baleset bekövetkezését követően a sérült baleseti rokkantsági nyugdíjban, illetve az üzemi balesettel összefüggésben megállapított megváltozott munkaképességűek ellátásában részesült, ugyanazon baleset alapján baleseti járadék iránti igényt - a (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a baleseti rokkantsági nyugdíj, illetve a megváltozott munkaképességűek ellátása igénybevételének megszűnésétől számított három éven belül lehet a kérelem benyújtásával érvényesíteni."
    42. §
    (1) Az Ebtv. 66. §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki:
    "(1a) Az, aki az egészségbiztosítás pénzbeli ellátását vagy baleseti táppénzt azért vett fel jogalap nélkül, mert az ellátásban részesülő biztosítottra vonatkozóan a korábban bevallott jövedelemadatok az állami adóhatóságnál módosításra kerültek, felróhatóságra való tekintet nélkül köteles azt visszafizetni."
    (2) Az Ebtv. 66. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
    "(2a) A jogalap nélkül felvett pénzbeli ellátást, baleseti táppénzt a folyósító szerv - az (1) és (2) bekezdés szerint visszafizetésre kötelezett személy választása alapján vagy önkéntes teljesítés hiányában - a visszafizetésre kötelezett személynek utalásra kerülő táppénzből, baleseti táppénzből, gyermekgondozási díjból, csecsemőgondozási díjból levonhatja azzal, hogy a levonásra kerülő összeg nem haladhatja meg utalásonként az ellátás 33%-át."
    43. §
    Az Ebtv. 79/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
    "(3) Az egészségbiztosító a pénzbeli ellátásokkal kapcsolatos kimutatások készítése céljából kezelheti a gyermekgondozási segélyre vonatkozó - a Magyar Államkincstár által szolgáltatott - alábbi adatokat:
    a) az ellátást igénybevevő TAJ száma,
    b) azon gyermek TAJ száma, aki után az ellátás igénybevételére sor kerül vagy került, és
    c) az ellátás folyósításának kezdete és vége."
    44. §
    Az Ebtv. 81. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
    "(2) Az egészségbiztosító ellenőrzési eljárása során kérheti annak igazolását, hogy a pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem bevallására kötelezett ezen kötelezettségének eleget tett. Ha az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a bevallásra kötelezett nem teljesítette bevallási kötelezettségét, az egészségbiztosító felhívja a bevallásra kötelezettet, hogy 10 napon belül mulasztását pótolja, annak elmaradása esetén értesíti az állami adóhatóságot."
    45. §
    Az Ebtv. 82/F. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A 2015. január 1-jét megelőzően született gyermekekre tekintettel 2014. december 31-ét követően megállapított csecsemőgondozási díj vagy gyermekgondozási díj összege nem lehet alacsonyabb, mint ami a 2013. július 1 4-én hatályos szabályok alapján járt volna."
    46. §
    (1) Az Ebtv. 82/H. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) Az egyes törvényeknek a gyermekgondozási ellátások átalakításával, valamint a szociális hozzájárulási adó megfizetése alóli kedvezmény bővítésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCXXIV. törvény által megállapított 39. §-ban foglaltakat a 2013. december 31-ét követően született újabb gyermek születését megelőzően 2014. január 1-je előtt, utolsóként született gyermek jogán megállapított gyermekgondozási díjra is alkalmazni kell."
    (2) Az Ebtv. 82/H. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) A 2014. január 1-je előtt született gyermekek esetében a 39. §-nak a 2013. december 31-én hatályos szövegét kell alkalmazni, kivéve
    a) az egyes törvényeknek a gyermekgondozási ellátások átalakításával, valamint a szociális hozzájárulási adó megfizetése alóli kedvezmény bővítésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCXXIV. törvény által megállapított 39. § (2) bekezdésében meghatározott esetet, vagy
    b) ha az adott gyermek jogán igénybe vehető ellátás tekintetében a (3) vagy (4) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni."
    47. §
    Az Ebtv. a következő 82/G. §-sal egészül ki:
    "82/G. § (1) Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi ... törvénnyel megállapított 5/C. §-t, 39/A. §-t, 39/B. § (1) bekezdését, 39/C. §-t, 40. § (1a) bekezdését, 41. § (1) bekezdés b) pontját, 42. §-t, 42/C. §-t, 42/D. §-t, 48. §-t, 52/A. § (1) bekezdését, 55. § (7)-(9) bekezdését, 55/A. § (1) bekezdését, 61. § (4) bekezdését, 63. §-t, 66. § (1a) bekezdését és 81. § (2) bekezdését a 2014. december 31-ét követően kezdődő ellátásra való jogosultság esetében kell alkalmazni.
    (2) A 2015. január 1 -jét megelőzően megállapított terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj esetében az ellátás összegét a megállapításkor hatályos jogszabály alapján megállapított összegben kell továbbfolyósítani. A jogosultság fennállásának időtartama alatt az ellátás összegét ismételten megállapítani nem lehet.
    (3) Ahol más jogszabály terhességi-gyermekágyi segély kifejezést használ, az alatt 2014. december 31-ét követően az e törvény szerinti csecsemőgondozási díjat kell érteni."
    48. §
    Az Ebtv.
    a) 12. § (1) bekezdés a) pontjában a "terhesség" szövegrész helyébe a "várandósság",
    b) 15. § (1) bekezdésében a "terhességének" szövegrész helyébe a "várandósságának",
    c) 19. § (1) bekezdésében
    ca) a "finanszírozási eljárási rend, valamint a vizsgálati és terápiás eljárási rend" szövegrész helyébe a "finanszírozási eljárásrend, vizsgálati és terápiás eljárási rend, valamint rehabilitációs ellátási program",
    cb) az "a finanszírozási eljárási rendben, valamint a vizsgálati és terápiás eljárási rendben foglaltaktól" szövegrész helyébe az "a finanszírozási eljárásrendben, a vizsgálati és terápiás eljárási rendben, valamint a rehabilitációs ellátási programokban foglaltaktól",
    d) 19. § (2) bekezdésében a "finanszírozási, illetőleg vizsgálati és terápiás eljárási rendet" szövegrész helyébe a "finanszírozási eljárásrendet, vizsgálati és terápiás eljárási rendet vagy rehabilitációs ellátási programot",
    e) 26. § (3) bekezdés a) pontjában a "23. § b), d)-e) és a 23/A. § a)-b) pontjai" szövegrész helyébe a "23/A. § b) pontja",
    f) 30/A. §-ában a "gyógyszer forgalomba hozatalára jogosulttal," szövegrész helyébe a "gyógyszer Gyftv. 36. § (1) bekezdése szerinti forgalomba hozatali engedélyének jogosultjával,",
    g) 37. § (2) bekezdés b) pontjában a "finanszírozási eljárásrendeknek" szövegrész helyébe a "finanszírozási eljárásrendeknek, rehabilitációs ellátási programoknak" szöveg lép, a "szakmai protokolloknak" szövegrész helyébe a "vizsgálati és terápiás eljárási rendeknek",
    h) 38/C. § (2) bekezdésében a "részére folyósított finanszírozási összeget" szövegrész helyébe a "részére folyósított finanszírozási összeg egészségbiztosító által meghatározott részét",
    i) 39. § (1), (3) és (5) bekezdésében, 40. § (2) bekezdésében, 44. § b) pontjában a "terhességigyermekágyi segélyre" szövegrész helyébe a "csecsemőgondozási díjra",
    j) 39. § (4) bekezdésében a "gyermekgondozási támogatást" szövegrész helyébe a "gyermekgondozási segélyt",
    k) 39. § (5) bekezdésében, 50. § (1) bekezdésében, 62. § (6) bekezdésében a "terhességigyermekágyi segélyt" szövegrész helyébe a "csecsemőgondozási díjat", l) a 40. §-t megelőző címben a "Terhességi-gyermekágyi segély" szövegrész helyébe a "Csecsemőgondozási díj",
    m) 40. § (1) bekezdésében a "Terhességi-gyermekágyi segélyre" szövegrész helyébe a "Csecsemőgondozási díjra",
    n) 40. § (2) bekezdésében, 41. § (1) és (2) bekezdésében, 42/B. § (1) és (1a) bekezdésében, 48/A. § (1) bekezdésében, 50. § (4) bekezdésében, 61. § (5) és (9) bekezdésében, 62. § (1), (2) és (4) bekezdésében, 83. § (2) bekezdés l) pontjában a "terhességi-gyermekágyi segély" szövegrész helyébe a "csecsemőgondozási díj",
    o) 40. § (3) bekezdésében a "terhességi-gyermekágyi segély" szövegrészek helyébe a "csecsemőgondozási díj",
    p) 40. § (4) bekezdésében a "Terhességi-gyermekágyi segély" szövegrész helyébe a "Csecsemőgondozási díj",
    q) 44. § b) pontjában a "terhessége" szövegrész helyébe a "várandóssága",
    r) 50. § (2) bekezdésében a "44. § e) pontja" szövegrész helyébe a "44. § d) és e) pontja",
    s) 50. § (4) bekezdésében az "összegét az egészségbiztosítási szerv" szövegrész helyébe az "összegét - a (4a) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az egészségbiztosító",
    sz) 62. § (2) bekezdés c) pontjában az "az egészségbiztosító" szövegrész helyébe az "a munkáltató székhelye szerint illetékes egészségbiztosító",
    t) 62. § (4) bekezdésében a "szüneteltetéséről" szövegrész helyébe a "szüneteltetéséről, valamint a szünetelés megszüntetéséről",
    u) 68. § (4) bekezdésében az "A 66. § (1), (2) és (4) bekezdése" szövegrész helyébe az "A 66. § (1), (1a), (2), (2a) és (4) bekezdése",
    v) 77. § (2) bekezdésében a "határozat" szövegrész helyébe a "döntés", w) 80. § (4) bekezdésében
    wa) a "terhességi-gyermekágyi segélyről" szövegrész helyébe a "csecsemőgondozási díjról",
    wb) a "gyermekgondozási díjról" szövegrész helyébe a "gyermekgondozási díjról, valamint a baleseti táppénzről"
    szöveg lép.
    49. §
    Hatályát veszti az Ebtv.
    a) 5/B. § t) pontja,
    b) 19. § (1) bekezdés harmadik mondata,
    c) 19. § (3) bekezdésében az "- a 23. § b) pontjában foglaltak figyelembevételével -" szövegrész,
    d) 23. § b), d) és e) pontja,
    e) 23/A. § a) pontja,
    f) 24. § (2) bekezdés második mondata,
    g) 25. § (3) bekezdés b) pontja,
    h) 25. § (6) bekezdése,
    i) 56. § (5) bekezdése,
    j) 82/E. §-a.
    4. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
    50. §
    Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) I. Fejezet 3. Címe a következő 3/A. §-sal egészül ki:
    "3/A. § E törvény alkalmazásában
    a) sejt: különálló emberi sejt vagy kötőszövet által össze nem kapcsolt emberi sejtek egy csoportja;
    b) szövet: az emberi test sejtekből álló valamennyi alkotórésze, ide nem értve a vért és a véralkotórészt;
    c) szerv: az emberi test olyan része, amely szövetek meghatározott szerkezetű egysége, és amely megtartja szerkezetét, erezettségét és azt a képességét, hogy jelentős önállósággal élettani funkciókat tartson fenn, valamint a szerv egy része, ha működése az emberi szervezetben ugyanazt a célt szolgálja, mint az egész szerv, ideértve a szerkezet és erezettség követelményét is."
    51. §
    Az Eütv. 45. § (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
    (A környezet- és település-egészségügyi tevékenység körében)
    "c) ki kell dolgozni a lakosság egészségségére ártalmas szintet elérő hő- vagy hideghullámok, vagy napsugárzás fennállása idején bevezetendő klíma-egészségügyi intézkedéseket, valamint országos hőség-riasztási rendszert kell működtetni."
    52. §
    Az Eütv. III. Fejezet 4. Címe a következő 52/A. §-sal egészül ki:
    "52/A. § (1) Sugárszennyezettség gyanúja esetén az egészségügyi államigazgatási szerv a sugárszennyezettség mértékétől függően - jogszabályban meghatározottak szerint - a sugárszennyezett személy elkülönítése iránt intézkedik.
    (2) A sugárszennyezett személyt kijelölt gyógyintézetben kell elkülöníteni, amelyen belül a személy szabad mozgása, továbbá kapcsolattartási joga korlátozható.
    (3) Ha a sugárszennyezett személy az (1) bekezdés szerinti elkülönítésének nem tesz eleget, az egészségügyi államigazgatási szerv kötelezi erre. Az elkülönítést kimondó határozat -közegészségügyi okból - fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható."
    53. §
    Az Eütv. 88. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
    "(1a) A háziorvos, illetve házi gyermekorvos választásának jogát a teljesen cselekvőképes személy személyesen, a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen kiskorú, valamint a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen vagy teljesen korlátozott nagykorú személy pedig törvényes képviselője útján gyakorolja. A háziorvos, illetve házi gyermekorvos választására vonatkozó részletes szabályokat a miniszter rendeletben határozza meg."
    54. §
    Az Eütv. 93. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) Az állami mentőszolgálat jogszabályban meghatározott esetben és módon:
    a) gondoskodik a fekvőbeteg-gyógyintézeti sürgősségi ügyeleti rend megszervezéséről,
    b) részt vesz a fekvőbeteg-ellátáson kívüli sürgősségi, orvosi ügyeleti ellátásban,
    c) irányítja és felügyeli az a) pont szerinti sürgősségi ügyeleti rend végrehajtását,
    d) irányítja a fekvőbeteg-ellátáson kívül szervezett ügyeleti ellátást."
    55. §
    Az Eütv. 94. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túl mentésnek minősül az orvos által kezdeményezett
    a) mentőszállítás, amely olyan mentőfeladat, amely során a beteget legalább mentőápolói felügyelettel a feltalálási helyéről egészségügyi intézménybe szállítják, és
    b) őrzött betegszállítás, amely a beteg legalább mentőápolói felügyeletét igénylő -gyógyintézetből gyógyintézetbe történő -, őrzött szállítása annak érdekében, hogy a beteg szállítása közben szükség esetén azonnali egészségügyi ellátásban részesülhessen."
    56. §
    (1) Az Eütv. 96. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) A mentés feladatait az ország egész területére kiterjedően az állami mentőszolgálat, valamint - a működési engedélyben meghatározottak szerint - más, mentésre feljogosított szervezetek látják el."
    (2) Az Eütv. 96. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki: "(3) Az állami mentőszolgálat
    a) az ország egész területére kiterjedően - jogszabályban meghatározottak szerint -koordinálja és felügyeli a mentést,
    b) az állami mentőszolgálathoz érkező, jogszabály szerinti bejelentés alapján dönt a mentés szükségességéről, továbbá
    c) a mentést végzők szakmai felkészültségével és technikai felszereltségével kapcsolatosan dönt az ellátáshoz szükséges kompetenciáról.
    (4) Az állami mentőszolgálat a (3) bekezdés a) pontja szerinti koordinációs és felügyeleti tevékenysége során észlelt, az ellátás szakszerűségével vagy a működés szabályszerűségével kapcsolatos szabálytalanságokról haladéktalanul értesíti az egészségügyi államigazgatási szervet. Az egészségügyi államigazgatási szerv a bejelentések alapján megteszi a szükséges intézkedéseket."
    57. §
    Az Eütv. 97. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) Az állami mentőszolgálat - jogszabályban meghatározottak szerint - koordinálja és felügyeli a betegszállítást. A koordináció és a felügyelet során észlelt, az ellátás szakszerűségével vagy a működés szabályszerűségével kapcsolatos szabálytalanságokról haladéktalanul értesíti az egészségügyi államigazgatási szervet. Az egészségügyi államigazgatási szerv a bejelentések alapján megteszi a szükséges intézkedéseket."
    58. §
    (1) Az Eütv. 111. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Az alapnyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:)
    "b) a megszerzett szakképesítés megnevezése, az erről kiállított oklevél, bizonyítvány száma, a kiállítás helye és időpontja, a kiállító intézmény megnevezése, továbbá a képzés nyelve;"
    (2) Az Eütv. 111. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
    "(6) Az alapnyilvántartást vezető szerv az egészségügyi dolgozók alapnyilvántartásából a (4) bekezdés szerinti - bárki számára megismerhető - adatokat a nyilvántartásba történő felvételt követő naptári hónap során, továbbá az ezen adatokban bekövetkezett változásokat havi rendszerességgel - a jogszabályban előírt feladatai ellátása érdekében - elektronikus úton megküldi az országos tisztifőorvosi hivatal részére."
    59. §
    (1) Az Eütv. 112. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
    "(7a) A működési nyilvántartást vezető szerv az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartásából az (5) bekezdés szerinti - bárki számára megismerhető - adatokat a nyilvántartásba történő felvételt követő naptári hónap során, továbbá az ezen adatokban bekövetkezett változásokat havi rendszerességgel - a jogszabályban előírt feladatai ellátása érdekében - elektronikus úton megküldi az országos tisztifőorvosi hivatal részére."
    (2) Az Eütv. 112. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(9) Az illetékes egészségügyi szakmai kamara a (4) bekezdés i) és j) pontja szerinti adatokról - annak keletkezésétől vagy változásától számított 15 napon belül - a (4) bekezdés k) pontja szerinti azonosító megjelölésével elektronikus úton tájékoztatja a működési nyilvántartást vezető szervet."
    60. §
    (1) Az Eütv. 114. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    [Az egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitiringrendszert működtető egészségügyi államigazgatási szerv]
    "b) a 116/C. § (2) bekezdés a) és f) pontja szerinti adatokat,"
    [a (3) bekezdésben meghatározott módon kezeli, feldolgozza és azok alapján elemzi, értékeli az egészségügyi ágazatban dolgozók munkaerő-piaci, foglalkoztatási helyzetét, részt vesz - különös figyelemmel az ellátási szükségletekhez igazodó humánerőforrási feltételek megteremtésének követelményére - a képzési, mobilitási programok irányának meghatározásában, valamint az egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás stratégiai javaslat kidolgozásában, beleértve az életpályamodell és a kapcsolódó szolgáltatási koncepció kidolgozását is.]
    (2) Az Eütv. 114. § (2) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    [Az egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoringrendszert működtető egészségügyi államigazgatási szerv]
    "o) a vényírási szerződéssel rendelkező orvosok alapnyilvántartási számát és ezen orvosok által felírt vények, beleértve a pro família vények számára vonatkozó adatokat,"
    [a (3) bekezdésben meghatározott módon kezeli, feldolgozza és azok alapján elemzi, értékeli az egészségügyi ágazatban dolgozók munkaerő-piaci, foglalkoztatási helyzetét, részt vesz - különös figyelemmel az ellátási szükségletekhez igazodó humánerőforrási feltételek megteremtésének követelményére - a képzési, mobilitási programok irányának meghatározásában, valamint az egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás stratégiai javaslat kidolgozásában, beleértve az életpályamodell és a kapcsolódó szolgáltatási koncepció kidolgozását is.]
    (3) Az Eütv. 114. § (3) bekezdés a) pont ac) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    [A (2) bekezdés szerinti szervnek személyazonosításra alkalmas módon továbbítja (továbbítják)]
    "ac) a (2) bekezdés e) pontja szerinti adatok közül a szakképzést a 2010. évet követően megkezdőkre vonatkozó adatokat a szakorvos képzés költségvetési forrásának kezelésére kijelölt egészségügyi államigazgatási szerv, a szakképzést a 2010. évet megelőzően megkezdett személyekre vonatkozó adatokat az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzést folytató egészségügyi felsőoktatási intézmények, a szakvizsgát tett személyek 117. § (6) bekezdés a) és d) pontja szerinti adatait az egészségügyi államigazgatási szerv,"
    61. §
    Az Eütv. 116/A. § (5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5a) A 150. § (4) bekezdésében meghatározott feladat végrehajtásában - jogszabályban történő kijelölés esetén - az egészségügyi államigazgatási szerv részt vehet. Az e kijelölés alapján eljáró egészségügyi államigazgatási szerv a költségvetésében e célra rendelkezésre álló előirányzat terhére támogatást nyújt."
    62. §
    (1) Az Eütv. 124. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(3) Az akkreditáció alapjául szolgáló, az egészségügyi ellátás biztonságát támogató és az eredményességet elősegítő tevékenységek szabályozására vonatkozó standardokat a miniszter hagyja jóvá.
    (4) Az akkreditációs felülvizsgálatot a miniszter által kijelölt szerv végzi, a felülvizsgálat alapján az akkreditációs dokumentumot a miniszter adja ki."
    (2) Az Eütv. 124. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
    "(5) Az akkreditációs felülvizsgálati eljárásért a miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni."
    63. §
    Az Eütv. a következő 228/A. §-sal egészül ki:
    "228/A. § Az egészségügyi válsághelyzetek megelőzése érdekében együttműködési kötelezettség terheli az egészségügyi szolgáltatókat."
    64. §
    (1) Az Eütv. 247. § (1) bekezdés m) pontja a következő me) alponttal egészül ki:
    (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzés tekintetében:)
    "me) a szakképzéshez kapcsolódó támogatások mértékét,"
    (rendeletben megállapítsa.)
    (2) Az Eütv. 247. § (1) bekezdése a következő x) ponttal egészül ki:
    (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
    "x) az egészségségre ártalmas szintet elérő hő- és hideghullámok, napsugárzás idején szükséges tájékoztatási és riasztási szintet, az egészségre ártalmas szintet elérő hő- és hideghullámok esetén bevezetendő intézkedések körét és tartalmát, továbbá az országos szintű hőségriasztásra vonatkozó részletes szabályokat"
    (rendeletben megállapítsa.)
    (3) Az Eütv. 247. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
    "a) az egészségügyi válsághelyzeti terv
    aa) elkészítésének, egyeztetésének, elfogadásának, módosításának eljárási szabályait,
    ab) tartalmi követelményeire vonatkozó részletes szabályokat,"
    (rendeletben állapítsa meg.)
    (4) Az Eütv. 247. § (3) bekezdése a következő j)-n) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
    "i) a rendezvénybiztosítás és a helyszínbiztosítás részletes szakmai szabályait, valamint ezen szolgáltatásokért - ideértve a mentési terv elkészítését és az elkészítésben való közreműködést is - fizetendő térítés díj mértékét és a megfizetésre vonatkozó rendelkezéseket, k) a Központi Implantátumregiszter működésére vonatkozó részletes szabályokat és a bejelentés alól kivett implantátumok körét,
    l) a háziorvos, házi gyermekorvos választásának, a jelentkezésnek, a jelentkezés elutasításának, az átjelentkezésnek, valamint az ezzel kapcsolatos vitás kérdések rendezésének a részletes szabályait,
    m) a sugárszennyezett vagy arra gyanús személy egészségügyi ellátásának, valamint a sugárszennyezett személy elkülönítésének részletes szabályait,
    n) egyes, környezeti eredetű kórokozók által a lakosságra nézve fertőzési kockázatot jelentő közegek és létesítmények vonatkozásában
    na) a fertőzés kockázatának csökkentésére és megelőzésére irányuló közegészségügyi előírásokat,
    nb) a kockázatbecslés, kockázatelemzés szabályait"
    (rendeletben állapítsa meg.)
    (5) Az Eütv. 247. § (5) bekezdés c) pontja a következő cj) alponttal egészül ki:
    (Felhatalmazást kap
    a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az e törvény szerint)
    "cj) az akkreditációs felülvizsgálatért"
    (fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak körét, mértékét, valamint a díjak fizetésére vonatkozó egyéb rendelkezéseket, rendeletben állapítsa meg.)
    65. §
    Az Eütv.
    a) 101/C. § (2) bekezdésében az "egészségügyi szolgáltatótól történő elbocsátásának időpontjáig" szövegrész helyébe az "egészségügyi szolgáltatótól történő elbocsátását követő 8 napon belül",
    b) 110. § (16) bekezdés b) pontjában az "a 140/B. § szerinti" szövegrész helyébe az "az etikai eljárás lefolytatására jogosult",
    c) 110. § (16) bekezdés c) pontjában az "a 140/B. § szerinti" szövegrész helyébe az "a b) pont szerinti adatközlés alapján lefolytatott",
    d) 111. § (1) bekezdésében a "dolgozók" szövegrész helyébe a "szakképesítéssel rendelkező személyek",
    e) 111. § (3) bekezdés a) pontjában a "szakképesítést szerzett" szövegrész helyébe a "szakképesítést szerzett személy",
    f) 113. § (4a) bekezdésében a "terhességi gyermekágyi segély" szövegrész helyébe a "csecsemőgondozási díj",
    g) 124/A. § (3) bekezdésében az "A (3) bekezdésben" szövegrész helyébe az "Az (1) bekezdésben",
    h) 228. § (3) bekezdésében a "vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni" szövegrész helyébe a "vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni az egész országra kiterjedően" szöveg lép.
    66. §
    Hatályát veszti az Eütv.
    a) 97. § (1) bekezdésében az "az orvos rendelése alapján" szövegrész,
    b) 202. § (1) bekezdés a)-c) pontja.
    5. Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvény módosítása
    67. §
    Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Gyógyszer Tv.) Melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
    6. Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény módosítása
    68. §
    (1) Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény (a továbbiakban: Öotv.) 2/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) Ha az (1) bekezdés szerinti önkormányzat - a praxisjog engedélyezésére jogosult egészségügyi államigazgatási szerv véleményének kikérését követően -
    a) a praxisjogot megszerezni kívánó orvossal - a praxisjog megszerzése esetén - az adott körzetben a 2/B. § szerinti feladat-ellátási szerződést kíván kötni, erről a felek előszerződést kötnek,
    b) nem kíván a praxisjogot megszerezni kívánó orvossal az adott körzetben a 2/B. § szerinti feladat-ellátási szerződést kötni, erről az (1) bekezdés szerinti bejelentés napjától számított 45 napon belül nyilatkoznia kell."
    (2) Az Öotv. 2/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
    "(2a) Ha az (1) bekezdés szerinti önkormányzat a (2) bekezdés b) pontja szerinti határidőben nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy a praxisjogot megszerezni kívánó háziorvossal az adott körzetben a 2/B. §-a szerinti feladat-ellátási szerződést meg kívánja kötni. Ebben az esetben az (1) bekezdés szerinti bejelentés napjától számított 90 napon belül az adott körzetre vonatkozóan a 2/B. § szerinti feladat-ellátási szerződést az (1) bekezdés szerinti önkormányzat és a praxisjogot megszerezni kívánó orvos megköti."
    69. §
    Az Öotv. 2/B. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
    "(8) A feladat-ellátási szerződés megkötésekor felmerülő vitás kérdések rendezésében a praxisjog engedélyezésére jogosult egészségügyi államigazgatási szerv - a felek által meghatározott kérdések eldöntésében - segítséget nyújt."
    70. §
    Az Öotv. 2/C. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A kormányrendeletben meghatározott praxiskezelő)
    "a) nyilvántartást vezet
    aa) a praxisjogokról,
    ab) a tartósan betöltetlen háziorvosi körzetekről,"
    71. §
    Az Öotv. 2/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A 2/C. § a) pont aa) alpontja szerinti nyilvántartás a praxis kódja, a praxisjoggal érintett körzet meghatározása, a praxisjogot engedélyező határozatot kiadó vagy a praxisjogot hatósági bizonyítványban igazoló hatóság megnevezése, az engedély vagy a hatósági bizonyítvány száma és kelte tekintetében, a 2/C. § a) pont ab) alpontja szerinti nyilvántartás a praxis kódja, a praxisjoggal érintett körzet meghatározása és tartósan betöltetlenné válása időpontjának tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül."
    72. §
    Az Öotv. 3. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
    "(5a) A praxisjogot a törvény erejénél fogva megszerző háziorvos kérelmére az egészségügyi államigazgatási szerv a praxisjog meglétét hatósági bizonyítvánnyal igazolja."
    73. §
    Az Öotv. 2/D. § (2) bekezdésében az "a hatóság" szövegrész helyébe az "a praxiskezelő" szöveg, az "az ügyfél nyilatkozatát" szövegrész helyébe az "az ügyfél írásbeli nyilatkozatát" szöveg lép.
    7. Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény módosítása
    74. §
    Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Eütev.) 7. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
    "(5) A (6) bekezdésben foglaltakra figyelemmel a támogatott egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésben részt vevő jelölt a szakképzés ideje alatt a (2) bekezdés d)-g) pontja szerinti jogviszony keretében foglalkoztatható.
    (6) Az első szakképesítésként háziorvostan szakképzésben résztvevők a kormányrendeletben meghatározott egészségügyi államigazgatási szervvel közalkalmazotti jogviszonyban állnak a képzés teljes időtartama alatt."
    75. §
    Az Eütev. 28. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
    (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
    "d) az első szakképesítésként háziorvostan szakképzésben részt vevőket foglalkoztató egészségügyi államigazgatási szervet"
    (rendeletben meghatározza.)
    76. §
    Az Eütev. a következő 32. §-sal egészül ki:
    "32. § Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi .... törvénnyel megállapított 7. § (5) és (6) bekezdését a 2015. július l-jét követően megkezdett szakképzések ideje alatt történő foglalkoztatásra kell alkalmazni."
    77. §
    Az Eütev
    a) 12/B. § (7) bekezdésében az "az Eütv.-ben foglaltak szerint, a működési " szövegrész helyébe, az "az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 6. § (1) bekezdés e) pontja szerinti",
    b) 15/A. §-ában az "a kirendelésre vonatkozó szabályokat" szövegrész helyébe az "az Mt.-nek a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra vonatkozó szabályait"
    szöveg lép.
    78. §
    Hatályát veszti az Eütev.
    a) 29/C. §-a és
    b) 32-34. §-a.
    8. Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása
    79. §
    Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 15/C. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) Ha az 1 éven belüli, az új pszichoaktív anyagokra vonatkozó információcseréről, kockázatértékelésről és ellenőrzésről szóló, 2005. május 10-i 2005/387/IB tanácsi határozat szerinti kockázatértékelés lezárásához a szakértői szerv megállapításai szerint nem áll rendelkezésre elegendő adat, az új pszichoaktív anyag minősítése meghosszabbítható."
    80. §
    (1) A Gytv. 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) Ha a forgalomba hozatali engedély jogosultja Magyarországon a gyógyszerrel a folyamatos ellátást nem tudja biztosítani, a készítményt átmenetileg vagy tartósan nem tudja vagy nem kívánja forgalmazni, ezt a tényt, valamint ennek időtartamát, az ezen idő alatt is elérhető mennyiség nagyságrendjét a vele szerződéses jogviszonyban álló gyógyszernagykereskedőkkel, a gyógyszerészeti államigazgatási szervvel és közfinanszírozásban részesülő gyógyszer esetén az egészségbiztosítási szervvel haladéktalanul tudatni köteles."
    (2) A Gytv. 16. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(6) A (2) bekezdés szerinti bejelentést a gyógyszerészeti államigazgatási szerv honlapján közzéteszi és erről - közfinanszírozásban részesülő gyógyszer esetén - az állami egészségügyi, katasztrófa- és védelmi készlet kezelőjét értesíti.
    (7) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátásról, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 21. § (4) bekezdésében foglalt esetben a forgalomba hozatali engedély jogosultja és a gyógyszer-nagykereskedő a gyógyszerhiány kezelése érdekében az egészségügyért felelős miniszter rendeletében foglaltak szerint köteles együttműködni az állami egészségügyi, katasztrófa- és védelmi készlet kezelőjével, a gyógyszerészeti államigazgatási szervvel és az egészségbiztosítási szervvel."
    81. §
    A Gyftv. II. Fejezete a következő alcímmel és 20/A-20/D. §-sal egészül ki:
    "Elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele
    20/A. § (1) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv 90 napra elrendeli az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét annak az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adatnak (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: elektronikus adat), amelynek hozzáférhetővé tétele vagy közzététele hamis, vagy nem engedélyezett gyógyszer elérhetővé tételével összefügg.
    (2) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozása útján valósul meg.
    (3) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét elrendelő határozatot a gyógyszerészeti államigazgatási szerv hirdetményi úton közli. A hirdetményt 15 napig kell a gyógyszerészeti államigazgatási szerv honlapján közzétenni.
    (4) A (3) bekezdés szerinti hirdetmény tartalmazza:
    a) az ügy tárgyát és rövid ismertetését,
    b) az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéhez szükséges adatokat,
    c) a tájékoztatást arról, hogy az érintettek hol és mikor tekinthetnek be az ügy irataiba.
    20/B. § (1) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv 20/A. § szerinti határozatának kötelezettje - annak határozatban történő megjelölése nélkül - valamennyi elektronikus hírközlési szolgáltató.
    (2) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel végrehajtását a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) az elektronikus hírközlésről szóló törvény alapján szervezi és ellenőrzi.
    (3) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv százezer forinttól ötszázezer forintig terjedő bírsággal sújthatja azt az elektronikus hírközlési szolgáltatót, amely a 20/A. § és az e § szerinti kötelezettségének nem tesz eleget. A bírság a kötelezettség nemteljesítésének időtartama alatt ismételten is kiszabható.
    (4) A bírság összegét a jogsértés súlyára, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására és a jogsértéssel okozott kár mértékére vagy az eset más, a kötelezettségszegés súlyát érintő lényeges körülményeire tekintettel kell meghatározni. A bírságot az azt kiszabó gyógyszerészeti államigazgatási szerv számlájára kell befizetni.
    20/C. § (1) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételre vonatkozó kötelezettség az elrendelést követő 90 nap elteltével megszűnik.
    (2) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételt a gyógyszerészeti államigazgatási szerv annak megszűnése előtt megszünteti, ha
    a) az elrendelés oka megszűnt, vagy
    b) a büntetőügyben eljáró hatóság, illetve az NMHH értesítése alapján az elektronikus adattal kapcsolatban egészségügyi termék hamisításával vagy más bűncselekménnyel kapcsolatban elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele kényszerintézkedés, illetve elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele intézkedés végrehajtását foganatba vették.
    (3) A határozatra a 20/A. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
    20/D. § A gyógyszerészeti államigazgatási szerv honlapján az ezen alcím szerinti intézkedés végrehajtásának időtartama alatt közzéteszi a jogerős ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel elrendelésével érintett honlap elnevezését."
    82. §
    A Gytv. 22. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
    "(5) A (4) bekezdés szerint rögzített adatok kérelemre történő módosítása esetén a (2) bekezdés szerint kell eljárni."
    83. §
    A Gytv. 25/B. §-a a következő (2c) bekezdéssel egészül ki:
    "(2c) Ha a kérelmező a gyógyszer forgalomba hozatali engedély kiadása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg jelzi, hogy a forgalomba hozatali engedély kiadását követően az egészségbiztosítási szervtől kedvezményezetti státusz megítélését fogja kérni, úgy - ha az egészségbiztosítási szerv a kedvezményezetti státuszt megítéli - a gyógyszerészeti államigazgatási szerv visszatéríti a forgalomba hozatali engedély jogosultjának az általa befizetett igazgatási szolgáltatási díjat."
    84. §
    A Gytv. 1. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
    85. §
    A Gytv. 20. § (2), (9) és (11) bekezdésében az "A gyógyszerészeti államigazgatási szerv" szövegrész helyébe az "A gyógyszerészeti államigazgatási szerv, illetve az egészségügyi államigazgatási szerv" szöveg lép.
    9. Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény módosítása
    86. §
    Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Ekt.) 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) A területi szervezetek és az országos szervek jogi személyek. A területi szervezeteket és az országos szerveket a törvényszék nem veszi nyilvántartásba."
    87. §
    Az Ekt. 13/C. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(1) A kamarai választás a szakmai kamara döntése szerint a 13/B. § (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti eljárások bármelyike szerint történhet.
    (2) A kamarai választás első fordulója érvényes, ha a választásra jogosult kamarai tagok több mint huszonöt százaléka szavazott. A kamarai választás eredményességi feltételeit a szakmai kamara alapszabálya tartalmazza.
    (3) A kamarai választás első fordulójának érvénytelensége vagy eredménytelensége esetén a szakmai kamara második választási fordulót tart. A szakmai kamara a második fordulót az első forduló napjától - vagy a 13/B. § (2) bekezdés b) vagy c) pontjának alkalmazása esetén a választás első fordulójának utolsó napjától - számítva legkorábban tizenöt napon túl, de legkésőbb negyvenöt napon belül tartja meg. A második forduló a szavazatot leadó tagok számára tekintet nélkül érvényes. Az alapszabály a második forduló érvényességéhez szükséges részvételi arányt a szavazatot leadó választásra jogosultak arányának meghatározásával e törvényben foglaltaknál szigorúbban is megállapíthatja."
    88. §
    Hatályát veszti az Ekt.
    a) VIII. Fejezete,
    b) 32-33/C. §-a.
    10. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása
    89. §
    (1) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv a tényállás tisztázása érdekében jogosult a) a gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja, illetve a gyógyászati segédeszköz gyártója vagy forgalmazója és az általa megbízott ismertetési tevékenységet folytató közötti,
    b) az ismertetési tevékenységet folytató és a vele szerződéses jogviszonyban álló, gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz rendelésére és forgalmazására jogosult személy közötti,
    c) az ismertetési tevékenységet folytató érdekében szerződés alapján eljáró más személy és a gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz rendelésére és forgalmazására jogosult személy közötti
    jogviszonyt és a ténylegesen megvalósuló tevékenységet vizsgálni."
    (2) A Gyftv. 20. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
    "(4a) A (4) bekezdés szerinti vizsgálathoz a jogviszony, illetve a tevékenység alanyainak rendelkezésre kell bocsátania mindazokat a bizonyítékokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a ténylegesen végzett tevékenység a létrejött jogviszonyok tartalmának megfelel, illetve nem minősül jogellenes kereskedelmi gyakorlatnak."
    (3) A Gyftv. 20. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
    "(11) A 14. §-ban és a 15. § szerinti jogszabályban foglaltak végrehajtásának ellenőrzésével összefüggésben indított eljárások során az ügyintézési határidő 60 nap, amely indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb 21 nappal meghosszabbítható."
    90. §
    A Gyftv. 23. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
    "(5a) Ha a 31/B. § (1) bekezdése szerinti kérelem benyújtását követően az egészségbiztosítási szerv a kedvezményezetti státuszt megítéli, visszatéríti a forgalomba hozatali engedély jogosultjának az általa befizetett igazgatási szolgáltatási díjat."
    91. §
    A Gyftv. 26. § (5) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
    (A támogatásvolumen-szerződésekben rögzített befizetési kötelezettség)
    "e) a szerződésben rögzített, a költséghatékonyság szempontjából meghatározó adagolástól, alkalmazott dózistól való eltérés alapján, az adott gyógyszer alkalmazási előírásának megfelelően"
    (kerülhet megállapításra.)
    92. §
    A Gyftv. 31/C. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
    "(2a) A (2) bekezdéstől eltérően az egészségbiztosítási szerv akkor fogadhat be gyógyszert támogatási érték nélküli támogatási kategóriába kedvezményezetti státusszal, ha a gyógyszer megfelel a 31/B. § (2) bekezdésében foglaltaknak továbbá a gyógyszer éves forgalma várhatóan nem haladja meg a - termelői áron számított - 30 millió forintot.
    (2b) Az egészségbiztosítási szerv a (2a) bekezdés szerint befogadott gyógyszer forgalmi adatainak felülvizsgálatát évente elvégzi és ha a gyógyszer forgalma a (2a) bekezdésben meghatározott értéket meghaladja, az egészségbiztosítási szerv dönthet a kedvezményezetti státusz megszüntetéséről a (3) bekezdés szerinti ötéves időtartam lejártát megelőzően is."
    93. §
    (1) A Gyftv. 34. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Ha a gyógyászati segédeszköz gyártója vagy annak meghatalmazott képviselője az egészségbiztosítási szerv 32. § szerinti határozatának jogerőre emelkedését követően a befogadott és támogatással forgalmazható, illetve kölcsönözhető gyógyászati segédeszköz árát vagy a kölcsönzési díját érintő változtatással kíván élni, a 32. § (2) bekezdés b) pont ba) vagy bf) alpontja szerinti kérelmet kell előterjesztenie, illetve a 32. § (2) bekezdés b) pont bb) vagy be) alpontja szerinti bejelentést kell tennie."
    (2) A Gyftv. 34. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) Az egészségbiztosítási szerv kezdeményezi az egészségügyért felelős miniszternél új funkcionális csoport nyitását, ha egymást követő 12 hónapon belül több mint 50 beteg kérelme alapján kerül engedélyezésre társadalombiztosítási támogatással nem rendelhető gyógyászati segédeszköz méltányosságból történő támogatása - az Ebtv. 26. § (1) bekezdés c) pontja alapján - és az eszköz funkcionális csoportját még nem tartalmazza az egészségügyért felelős miniszter rendelete."
    94. §
    A Gyftv. 35. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
    "(6a) A közgyógyellátásra jogosultak részére közgyógyellátás jogcímén rendelt gyógyászati segédeszközök javítása - ha az eszköz támogatással javítható - térítésmentes."
    95. §
    A Gyftv. 49. § (7) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
    (A pályázati kiírás tartalmazza)
    "f) a pályázat benyújtásának határnapját."
    96. §
    A Gyftv. 50/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "50/A. § A közforgalmú gyógyszertár működtetője kérelmére az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyezi a fiókgyógyszertár áthelyezését. Az áthelyezésre kizárólag az adott településen belül, legkésőbb az áthelyezést engedélyező határozat jogerőre emelkedését követő 6 hónapon belül kerülhet sor."
    97. §
    A Gyftv. 53. § (6) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
    (A működési engedély tartalmazza:)
    "h) intézeti gyógyszertár esetén az intézeti vezető főgyógyszerész nevét."
    98. §
    A Gyftv. 53/A. § -a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
    "(1a) Fiók-és kézigyógyszertár esetén az egészségügyi államigazgatási szerv az ellátó közforgalmú gyógyszertár nevének vagy pontos címének megváltoztatása esetén a gyógyszertár működési engedélyét hivatalból módosítja."
    99. §
    (1) A Gyftv. 54. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    [A működési engedélyt az (1) bekezdésben foglaltakon túl - a (3) bekezdésben és az 58. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel - a létesítési engedéllyel egyidejűleg a működési engedély visszavonására okot adó körülményekről való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül vissza kell vonni akkor is, ha]
    "a) fiókgyógyszertár esetén
    aa) a működési engedélyében megjelölt településen közforgalmú gyógyszertár kezdi meg működését,
    ab) a létesítési engedélye jogerőre emelkedését követő 6 hónapon belül nem kezdte meg működését;"
    (2) A Gyftv. 54. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
    [A működési engedélyt az (1) bekezdésben foglaltakon túl - a (3) bekezdésben és az 58. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel - a létesítési engedéllyel egyidejűleg a működési engedély visszavonására okot adó körülményekről való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül vissza kell vonni akkor is, ha]
    " j) a pályázatban vállalt többletszolgáltatást a pályázat nyertese nem teljesíti."
    100. §
    A Gyftv. 58. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
    (A személyi jog gyakorlására vonatkozó engedélyt vissza kell vonni, ha)
    "f) a gyógyszerek forgalmazására, készletben tartására és kiadására vonatkozó jogszabályok ismételt és súlyos megsértése miatt kerül visszavonásra a létesítési és működési engedély."
    101. §
    A Gyftv. 60/D. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
    "(1a) Ideiglenes vezető az a gyógyszerész lehet, aki megfelel a 61. § (2)-(4) bekezdésében foglalt feltételeknek."
    102. §
    A Gyftv. a következő 87/F. §-sal egészül ki:
    "87/F. § Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi ... törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő fiókgyógyszertár áthelyezési kérelmek tekintetében az áthelyezésnek 2015. július 1-jéig kell megtörténnie."
    103. §
    A Gyftv.
    a) 38/A. § a) pontjában a "terhességi-gyermekágyi segélyt" szövegrész helyébe a "csecsemőgondozási díjat",
    b) 41. § (1) bekezdésében a "létesítendő" szövegrész helyébe a "létesítési engedéllyel rendelkező",
    c) 49. § (7) bekezdés a) pontjában a "település/településrész/kerület" szövegrész helyébe a "település/kerület",
    d) 49. § (10) bekezdés b) pont bd) alpontjában a "nyújtott nyitvatartási" szövegrész helyébe a "nyújtott, a többi pályázóhoz képest hosszabb nyitva tartást",
    e) 50. § (2) bekezdésében a "Fiókgyógyszertár működtetésére" szövegrész helyébe az "A 49. § (10) bekezdés a) pontjában foglalt kivétellel fiókgyógyszertár működtetésére",
    f) 53/A. § (5) bekezdésében a "működési engedélyt" szövegrész helyébe a "működési engedélyt a létesítési engedéllyel egyidejűleg",
    g) 60/C. § (3) bekezdésében a "gyógyszertár felelős vezető alkalmazásával" szövegrész helyébe a "gyógyszertár, a gyógyszertárat működtető gazdasági társaság kérelme alapján felelős vezető alkalmazásával",
    h) 63. § (2) bekezdésében a "(2) bekezdésében" szövegrész helyébe a "(2)-(4) bekezdésében",
    i) 66. § (1) bekezdésében a "Hatósági vezetőnek" szövegrész helyébe a "Hatósági vezetőnek a 61. § (2)-(4) bekezdése szerint",
    j) 70. § (2) bekezdésében a "66. § (2) bekezdése" szövegrész helyébe a "68. § (2) bekezdés b) pontja"
    szöveg lép.
    104. §
    Hatályát veszti a Gyftv.
    a) 53/B. § (2a) bekezdésében a "/városban" szövegrész,
    b) 53/B. § (2a) bekezdésében a "/városon" szövegrész,
    c) 59. § (1) bekezdés c) pontja.
    11. Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény módosítása
    105. §
    Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Eftv.) 1. § (2) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (E törvény alkalmazásában)
    "i) szakellátási kapacitás:
    ia) a járóbeteg-szakellátásban a szakorvosi és nem szakorvosi órák száma,
    ib) a fekvőbeteg-ellátásban az aktív és krónikus ellátási ágyak száma,
    ic) művese kezelés esetén a heti kezelésszám,
    id) nappali kórházi ellátásban a beteglétszám,
    ie) egynapos sebészeti ellátásban a súlyszám,
    if) az ia) és az ie) alpont alá nem tartozó esetben az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben foglaltak szerinti eljárásban meghatározott egység;"
    106. §
    Az Eftv. 1/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) Az (1) bekezdés alapján állami tulajdonba került vagyon tekintetében az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (a továbbiakban: ÁEEK) gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét."
    107. §
    Az Eftv. 2/H. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
    "(3) Az ebben az alcímben foglaltakat a 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti megállapodás és a 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szerződés módosítása során is alkalmazni kell."
    108. §
    Az Eftv.
    a) 1/B. § (6) bekezdésében az "A GYEMSZI" szövegrész helyébe az "Az ÁEEK",
    b) 14. § (5) bekezdésében a "2014. december 31-éig" szövegrész helyébe a "2015. december 31-éig"
    szöveg lép.
    109 §
    Hatályát veszti az Eftv. 5. § (1) bekezdésében az " illetve szakmai összetételének a 7. § (1)-(4) bekezdés szerinti eljárások során történő megváltoztatását kezdeményezheti," szövegrész.
    12. A humángenetikai adatok védelméről, a humángenetikai vizsgálatok és kutatások, valamint a biobankok működésének szabályairól szóló 2008. évi XXI. törvény módosítása
    110. §
    A humángenetikai adatok védelméről, a humángenetikai vizsgálatok és kutatások, valamint a biobankok működésének szabályairól szóló 2008. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Gtv.) 3. § (1) bekezdés 11-15. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    (E törvény alkalmazásában)
    "11. humángenetikai vizsgálat: az egészséget károsan befolyásoló hatásokkal társuló vagy azokat előrejelző, csírasejt eredetű (örökölt) vagy a magzati élet korai szakaszában kialakult, a genom (gének, kromoszómák) veleszületett - genetikai betegséget okozó vagy arra hajlamosító - variánsainak kimutatására irányuló, genetikai mintán végzett laboratóriumi analízis, amely a vizsgálat célja szerint lehet klinikai genetikai vizsgálat genetikai szűrővizsgálat és kutatási célú genetikai vizsgálat;
    12. klinikai genetikai vizsgálat: olyan humángenetikai vizsgálat, amelynél a genetikai mintát szolgáltató érintett személy betegség tüneteit mutatja (diagnosztikus genetikai teszt), vagy amelynél a genetikai mintát szolgáltató tünetmentes személy vérszerinti rokona genetikai betegségben szenved és a személy saját egészsége, illetve gyermekvállalása szempontjából fokozott kockázatnak van kitéve;
    13. genetikai szűrővizsgálat: meghatározott populáció tagjainak válogatás nélküli, szűrőprogram keretében végzett humángenetikai vizsgálata, amelynek célja a genetikai mintát szolgáltató tünetmentes személyek köréből a veszélyeztetettek beazonosítása genetikai jellemzőik feltárásával;
    14. kutatási célú genetikai vizsgálat: olyan humángenetikai vizsgálat, amelynél a genetikai mintát szolgáltató egyén tünetmentes vagy olyan beteg, akinek betegségét klinikai diagnosztikus genetikai teszttel már megállapították, és az engedélyezett kutatási terv keretében végzett kutatás célja emberi betegségek genetikai hátterének vagy kezelési lehetőségeinek jobb megismerése;
    15. genetikai tanácsadás: olyan konzultációs eljárás, amely során erre jogszabály alapján jogosult személy tájékoztatást ad a klinikai genetikai vizsgálatok előnyeiről vagy kockázatairól, feltárja a humángenetikai vizsgálatok eredményeinek lehetséges következményeit, és segíti a betegség természetének megértését;"
    111. §
    Hatályát veszti a Gtv. a) 3. § (1) bekezdés 10. pontja, b) 27. § (3) bekezdése, 30. § (3) bekezdése.
    13. Az egészségüggyel összefüggő egyéb törvények módosítása
    112. §
    Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény
    a) 2. § (6) bekezdés g) pont 6. alpontjában az "Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet" szövegrész helyébe az "egészségügyi államigazgatási szerv",
    b) 2. § (6) bekezdés g) pont 11. alpontjában az "Országos Gyógyszerészeti Intézet" szövegrész helyébe az "egészségügyi államigazgatási szerv",
    c) 50/B. § (1) bekezdés a) pontjában a "terhességi-gyermekágyi segély" szövegrész helyébe a "csecsemőgondozási díj",
    d) 50/D. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjában a "terhességi-gyermekágyi segély" szövegrész helyébe a "csecsemőgondozási díj",
    e) 51/B. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP)" szövegrész helyébe az "egészségbiztosítási szerv",
    f) 51/B. § (1) bekezdés l) pontjában az "OÉTI" szövegrész helyébe az "az egészségügyi államigazgatási szerv",
    g) 51/E. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében az "OEP" szövegrész helyébe az "egészségbiztosítási szerv"
    szöveg lép.
    113. §
    A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 86. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)
    "h) az EGT-állampolgár és a családtag egészségügyi ellátását, az egészségügyi ellátás anyagi fedezetének mértékét és igazolását;"
    114. §
    A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 111. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)
    "h) a harmadik országbeli állampolgárok egészségügyi ellátását, az egészségügyi ellátás anyagi fedezetének mértékét és igazolását;"
    115. §
    A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 3. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3a) A települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény 13. §-a, illetve az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 1/B. §-a alapján az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (a továbbiakban: ÁEEK) tulajdonosi joggyakorlásába tartozó egészségügyi intézményekhez tartozó ingatlanok esetében a tulajdonosi jogokat a miniszter az egészségügyért felelős miniszterrel, az NFA és az ÁEEK útján a (3) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon gyakorolja."
    116. §
    A települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: 2012. évi XXXVIII. törvény) 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A magyar államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlására az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (a továbbiakban: ÁEEK) jogosult
    a) a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: konszolidációs törvény), továbbá az Esztergom Város Önkormányzata egyes intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLXXXVI. törvény alapján állami tulajdonba került, állami egészségügyi feladatellátást szolgáló vagyon,
    b) e törvény alapján állami tulajdonba kerülő, az állami egészségügyi feladatellátást szolgáló vagyon és
    c) e törvény 4. mellékletében felsorolt országos gyógyintézetek, valamint az egészségügyért felelős miniszter irányítása alá tartozó, az a) és b) pontokon túli egyéb egészségügyi szolgáltató vagyonkezelésében lévő vagyon tekintetében."
    117. §
    A 2012. évi XXXVIII. törvény
    a) 13. § (1a) bekezdésében az "a GYEMSZI" szövegrész helyébe az "az ÁEEK",
    b) 13. § (2) és (3a) bekezdésében az "A GYEMSZI" szövegrész helyébe az "Az ÁEEK",
    c) 15/B. §-ában
    ca) a "GYEMSZI" szövegrészek helyébe az "ÁEEK",
    cb) az "a GYEMSZI" szövegrészek helyébe az "az ÁEEK" szöveg lép.
    118. §
    A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény (a továbbiakban: Lrtv.) 2. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
    119. §
    A fekvőbeteg-szakellátó és egyes fekvőbeteg-szakellátóhoz kapcsolódó egészségügyi háttérszolgáltatást nyújtó, 100%-os állami tulajdonban lévő, valamint azok 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaságok által ellátott feladatok központi költségvetési szervek általi átvételéről, valamint az ezzel kapcsolatos eljárási kérdések rendezéséről szóló 2013. évi XXV. törvény (a továbbiakban: 2013. évi XXV. törvény) 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) Az államot a (2) bekezdés szerinti ügyletek tekintetében az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (a továbbiakban: ÁEEK) képviseli."
    120. §
    A 2013. évi XXV. törvény 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) Az e törvény szerint az állam tulajdonába került vagyon tekintetében a tulajdonosi jogokat az ÁEEK gyakorolja."
    121. §
    Hatályát veszti a 2013. évi XXV. törvény
    a) 6. § (3) bekezdése,
    b) 8. § (2) bekezdése.
    122. §
    (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
    a) 14. § (1) bekezdés c) pontjában a "terhességi-gyermekágyi segélyben" szövegrész helyébe a "csecsemőgondozási díjban",
    b) 27. § (1) bekezdés d) pontjában a "terhességi-gyermekágyi segély" szövegrész helyébe a "csecsemőgondozási díj",
    c) 29. § (1) bekezdés a) pontjában a "terhességi-gyermekágyi segélyre" szövegrész helyébe a "csecsemőgondozási díjra" szöveg, a "terhességi-gyermekágyi segély" szövegrész helyébe a "csecsemőgondozási díj",
    d) 54. § (14a) bekezdés d) pontjában a "terhességi-gyermekágyi segélyre" szövegrész helyébe a "csecsemőgondozási díjra" szöveg, a "terhességi-gyermekágyi segély" szövegrész helyébe a "csecsemőgondozási díj",
    e) 58. § (5) bekezdés k) pont 1. alpontjában a "terhességi-gyermekágyi segélyben" szövegrész helyébe a "csecsemőgondozási díjban",
    f) 58. § (9) bekezdés a) pontjában a "terhességi gyermekágyi segélyt" szövegrész helyébe a "csecsemőgondozási díjat"
    szöveg lép.
    (2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 5. § (1) bekezdés b) pontjában a "terhességi-gyermekágyi segélyt" szövegrész helyébe a "csecsemőgondozási díjat" szöveg lép.
    (3) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
    a) 4. § (1) bekezdés i) pontjában a "terhességi-gyermekágyi segély" szövegrész helyébe a "csecsemőgondozási díj",
    b) 37. § (1) bekezdés c) pontjában a "terhességi-gyermekágyi segélyben" szövegrész helyébe a "csecsemőgondozási díjban"
    szöveg lép.
    (4) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 68. §-ában a "terhességi-gyermekágyi segélyből" szövegrész helyébe a "csecsemőgondozási díjból" szöveg lép.
    (5) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 43. pontjában a "terhességi-gyermekágyi segélyben" szövegrész helyébe a "csecsemőgondozási díjban" szöveg lép.
    (6) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény
    a) 8. § a) pont aa) alpontjában a "terhességi-gyermekágyi segély" szövegrész helyébe a "csecsemőgondozási díj",
    A 1
    b) 9. § (3) bekezdés a) pontjában a "terhességi-gyermekágyi segélyben" szövegrész helyébe a "csecsemőgondozási díjban",
    c) 14. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában a "terhességi-gyermekágyi segély" szövegrész helyébe a "csecsemőgondozási díj",
    d) 16. § (1) bekezdés a) pontjában a "terhességi-gyermekágyi segélyben" szövegrész helyébe a "csecsemőgondozási díjban",
    e) 28. § (1) bekezdés a) pontjában a "terhességi-gyermekágyi segélyben" szövegrész helyébe a "csecsemőgondozási díjban",
    f) 29. § (4) bekezdés a) pontjában a "terhességi-gyermekágyi segélyben" szövegrész helyébe a "csecsemőgondozási díjban"
    szöveg lép.
    (7) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény
    a) 18. § (2b) bekezdésében a "terhességi-gyermekágyi segélyben" szövegrész helyébe a "csecsemőgondozási díjban",
    b) 38. § (1) bekezdés e) pontjában a "terhességi-gyermekágyi segély" szövegrész helyébe a "csecsemőgondozási díj"
    szöveg lép.
    (8) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CLIII. törvény 62. § c) pontjában a "terhességi-gyermekágyi segély" szövegrész helyébe a "csecsemőgondozási díj" szöveg lép.
    (9) Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 5. § (1) bekezdés a) pontjában a "terhességi-gyermekágyi segély" szövegrész helyébe a "csecsemőgondozási díj" szöveg lép.
    (10) A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 27. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában a "terhességi-gyermekágyi segélyt" szövegrész helyébe a "csecsemőgondozási díjat" szöveg lép.
    (11) A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 8/B. § (1) bekezdésében a "terhességi-gyermekágyi segélyben" szövegrész helyébe a "csecsemőgondozási díjban" szöveg lép.
    (12) A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 125. § (3) bekezdés c) pontjában a "terhességi-gyermekágyi segélyben" szövegrész helyébe a "csecsemőgondozási díjban" szöveg lép.
    (13) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 458. § (1) bekezdés a) pontjában a "terhességi-gyermekágyi segélyben" szövegrész helyébe a "csecsemőgondozási díjban" szöveg lép.
    (14) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény
    a) 2. § (3) bekezdés a) pontjában a "terhességi-gyermekágyi segély" szövegrész helyébe a "csecsemőgondozási díj",
    b) 14. § (5) bekezdés a) pontjában a "terhességi-gyermekágyi segély" szövegrész helyébe a "csecsemőgondozási díj" szöveg lép.
    (15) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 78. § (5) bekezdés c) pontjában a "terhességi-gyermekágyi segély" szövegrész helyébe a "csecsemőgondozási díj" szöveg lép.
    (16) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény
    a) 41. § (1) bekezdés b) pontjában a "terhességi-gyermekágyi segélyben" szövegrész helyébe a "csecsemőgondozási díjban",
    b) 48/L. § a) pontjában a "terhességi-gyermekágyi segély" szövegrész helyébe a "csecsemőgondozási díj",
    c) 110. § (1) bekezdés 9. pont b) alpontjában a "terhességi-gyermekágyi segélyben" szövegrész helyébe a "csecsemőgondozási díjban",
    d) 5. melléklet 1. rész e) pontjában a "terhességi-gyermekágyi segély" szövegrész helyébe a "csecsemőgondozási díj",
    e) 5. melléklet 7. rész d) pontjában a "terhességi-gyermekágyi segélynek" szövegrész helyébe a "csecsemőgondozási díjnak"
    szöveg lép.
    (17) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 8. § (9) bekezdés a) pontjában a "terhességi-gyermekágyi segélyben" szövegrész helyébe a "csecsemőgondozási díjban" szöveg lép.
    123. §
    Nem lép hatályba az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CXXVII. törvény 34. §-a, 36. §-a, 42. §-a, 47. §-a, 50. §-a, 53. §-a, 56. § l) pontja, továbbá 57. § f) és i) pontja.
    124. §
    Nem lép hatályba az egyes törvényeknek a gyermekgondozási ellátások átalakításával, valamint a szociális hozzájárulási adó megfizetése alóli kedvezmény bővítésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCXXIV. törvény 7. §-a és a 15. § (2) bekezdése.
    14. Záró rendelkezések
    125. §
    (1) Ez a törvény - a (2)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetést követő napon lép hatályba.
    (2) Az 1-4. §, a 6. § (1) bekezdése, a 7-17. §, a 19-47. §, a 48. § a), b) e), f) és h)-w) pontja, a 49-61. §, a 62. § (1) bekezdése, a 63. §, a 64. § (1)-(4) bekezdése, a 65-73. §, a 77-83. §, a 85-105. §, a 107. §, a 109-114. §, a 118. §, a 122. §, a 126. §, valamint az 1. és a 3. melléklet 2015. január 1-jén lép hatályba.
    (3) Az 5. §, a 6. § (2) bekezdése, a 62. § (2) bekezdése, a 64. § (5) bekezdése, a 84. § és a 2. melléklet az e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
    (4) A 106. §, a 108. § a) pontja, a 115-117. §, a 119-121. § 2015. március 1-jén lép hatályba.
    (5) A 18. §, a 48. § c), d) és g) pontja 2015. június 30-án lép hatályba.
    (6) A 74-76. § 2015. július 1-jén lép hatályba.
    126. §
    Az 50. § és a 66. § b) pontja az emberi szövetek és sejtek adományozására, gyűjtésére, vizsgálatára, feldolgozására, megőrzésére, tárolására és elosztására vonatkozó minőségi és biztonsági előírások megállapításáról szóló, 2004. március 31-i 2004/23/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
    1. melléklet a 2014. évi ... törvényhez
    A Gyógyszer Tv. Melléklet "A) Jegyzék:" című részében foglalt táblázat a következő 27-65. sorral egészül ki:
    2. melléklet a 2014. évi ... törvényhez
    1. A Gytv. 1. számú melléklete a "III.I.4." megjelölésű sort követően a következő sorral egészül ki:
    2. A Gytv. 1. számú melléklet "III.Q.2." sora helyébe a következő sorok lépnek:
    3. A Gytv. 1. számú melléklet "III.Q.3." sora helyébe a következő sorok lépnek:
    4. A Gytv. 1. számú melléklet "III.Q.4." sora helyébe a következő sorok lépnek:
    5. A Gytv. 1. számú melléklete a "III.Q.4." megjelölésű sort követően a következő sorokkal egészül ki:
    3. melléklet a 2014. évi ....törvényhez
    Az Lrtv. 2. mellékletében foglalt táblázat "Egészségügy" sora a következő 16a sorral egészül ki:
    INDOKOLÁS
    Általános indokolás
    A Törvényjavaslat az alábbi fő célkitűzések megvalósítására tesz javaslatot.
    Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ehi.) módosítása
    Az Ehi. a Törvényjavaslat által számos ponton kerül módosításra. Újabb szabályozási területek kerülnek nevesítésre abból a célból, hogy ezen területek estében is megteremtődjenek a hatósági ellenőrzés, illetve bírságolás törvényi alapjai.
    Pontosításra kerülnek az ivó- és használati melegvíz-ellátásban, valamint a medencés közfürdőkben a vízzel közvetlenül érintkező anyagok, termékek és a víz kezelésére alkalmazni kívánt technológiák alkalmazására irányuló engedélyeket kezelő hatósági nyilvántartás szabályai, tekintettel arra, hogy engedélyezés helyett csak bejelentési kötelezettség áll fenn a jelzett technológiák vonatkozásában. Új elemként bevezetésre kerül a kijelölt természetes fürdőhely üzemeltetője által fizetendő éves felügyeleti díj; ennek alapján a jövőben a minőségellenőrzését szolgáló mintavételi ütemtervhez tartozó mintavételek és laboratóriumi vizsgálatok elvégzése nem a fürdőhely üzemeltetőjének, hanem az egészségügyi államigazgatási szervnek a feladata lesz. Az üzemeltető ezzel jelentős adminisztratív tehertől szabadul meg, a díj mértéke pedig az üzemeltető által eddig is évente kifizetett, piaci árhoz igazodik. A feladat áthelyezése a hatékonyabb és szakmailag megfelelő módon kivitelezett mintavétel és pontosabb adatgyűjtés- és szolgáltatás érdekében szükséges, ezzel az uniós irányelvi kötelezettség is jobban teljesül.
    Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolt személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) módosítása
    Az Eüak. módosítása pontosítja az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyazonosító adatok kezelésére jogosult adatkezelő fogalmát, összhangban az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénnyel. A módosítás tartalmazza a betegségregiszterekhez, a központi implantátumregiszterhez, valamint az egészségbiztosítási szerv adatmegőrzéséhez kapcsolódó egyes pontosításokat. Annak érdekében, hogy a védőnők is eleget tehessenek a lakossági célzott szűrővizsgálatok szervezésével kapcsolatos kötelezettségüknek, szükséges részükre adatkezelési jogosultság lehetővé tétele.
    A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) módosítása
    A vállalkozói adminisztratív költségek csökkentésére irányuló, Egyszerű Állam című középtávú kormányzati programból eredő, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait érintő egyes feladatok végrehajtásáról szóló 1056/2013. (II. 13.) Korm. határozat 2. pontjában meghatározott feladat végrehajtása érdekében 2013. július 15-én kihirdetésre kerültek azon jogszabály-módosítások, melyekkel megvalósul az a kormányzati szándék, mely szerint a pénzbeli ellátások számítási ideje úgy módosul, hogy a pénzbeli ellátás összege főszabály szerint az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számított 180 napi pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem alapján kerüljön megállapításra, valamint az ellátás megállapításakor a rendszeres és nem rendszeres jövedelem különbségtétel nélkül képezzen ellátási alapot.
    2014. január l-jétől hatályba lépett az ún. "GYED-extra" intézkedés csomag, mely jelentős változást jelentett a korábbi szabályozáshoz képest, valamint az elmúlt másfél évben több jogszabály is módosult, melyek befolyással voltak a pénzbeli ellátások rendelkezéseire.
    Ahhoz, hogy 2015. január l-jétől a vállalkozók adminisztratív költségeinek csökkentésére irányuló jogszabályok összhangban legyenek a már hatályos "GYED-extra" bevezetéséhez, valamint az egyéb kapcsolódó jogszabályokkal, komplexitásában kellett a már kihirdetett, de hatályba még nem lépő jogszabályokat felülvizsgálni, melynek eredményként kerül sor jelen Törvényjavaslattal a korábban kihirdetett rendelkezések újrakodifikálására, azzal, hogy az új szabályok a 2013-ban kihirdetett jogszabály által meghatározott koncepcióban változást nem jelentenek.
    A pénzbeli ellátásokra vonatkozó része a Törvényjavaslatnak a fentieken túl arról is rendelkezik, hogy a terhességi-gyermekágyi segély neve a jövőben csecsemőgondozási díj legyen.
    Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) módosítása
    A Javaslat megteremti a jogi lehetőségét - a fertőző betegek esetéhez hasonlóan - a sugárszennyezett személyekkel kapcsolatban a karantén, illetve egyéb alapjog-korlátozó előírások elrendelésének és végrehajtásának. A sugárszennyezés mint olyan nem számít fertőző betegségnek, ezért a hatályos szabályozás alapján eddig a sugárszennyezett személyek elkülönítésére nem volt lehetőség, holott ez szakmai és közegészségügyi szempontból indokolt.
    Az egészségügyi dolgozók alap- és működési nyilvántartásával és az egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoring rendszerrel kapcsolatban jogtechnikai, illetve pontosító, az értelmezést és az egységes jogalkalmazást segítő módosítások bevezetése mellett a Javaslatban foglalt módosítás elősegíti, hogy a szakorvos képzéshez kapcsolódó támogatások kevesebb idő alatt és kevesebb adminisztratív teherrel jussanak el a címzettekhez biztosítva ezzel a havi szintű utólagos támogatási rendszer gördülékeny működését.
    Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Gyógyszer Tv.) módosítása
    Jelenleg új pszichoaktív anyagoknak minősített szerek felvétele a pszichotróp anyagokat tartalmazó ún. A) jegyzékére, amellyel biztosítható a közegészségügyi és szociális problémát jelentő anyagok szigorúbb kontrol alá vonása.
    Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény (a továbbiakban: Öotv.) módosítása
    A praxiskezelő által vezetett nyilvántartásokra, a praxisjog igazolására, a praxisjog átruházásával kapcsolatban az önkormányzatokra előírt határidőkre, a feladat-ellátási szerződésekkel kapcsolatos vitás kérdések eldöntésében történő segítségnyújtásra vonatkozó szabályozás pontosítása.
    Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Eütev.) módosítása
    Az államilag támogatott szakorvos képzésben 2015. július 1-jétől bevezetésre kerülő módosításokhoz kapcsolódó, a szakorvos jelöltek foglalkoztatásával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazó szabályozás, amelyhez meghatározza, hogy az államilag támogatott szakorvos képzés keretében milyen foglalkoztatási jogviszonyok keretében kerülhet sor a rezidensek munkavégzésére, illetve a háziorvostan képzés keretében egy központi foglalkoztató szerv kijelölésére ad felhatalmazást.
    Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) módosítása
    A hamis és illegális gyógyszerekkel szembeni hatósági fellépés eszköztárának bővítése az elektronikus adatokhoz történő ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele által.
    Új díjtételek bevezetése a gyógyszerek hatóanyag gyártási tevékenységhez és a gyógyszerközvetítői tevékenységhez és a gyógyszer importhoz kapcsolódóan.
    A kockázatértékelési időszak időtartamának meghosszabbítása az új pszichoaktív szerek tekintetében.
    Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Ekt.) módosítása
    A Javaslat az Ekt. módosításával az egészségügyben működő szakmai kamarák jogi személyiséggel rendelkező területi szervezetei és országos szervei bírósági nyilvántartásával összefüggő kérdéseket rendezi. Emellett a Javaslat a kamarai szervek működőképességének biztosítása érdekében a kamarai választási szabályok részletszabályait új érvényességi feltételek mellett szabályozza újra.
    A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) módosítása
    A fekvőbeteg-ellátásban is alkalmazott gyógyszerek tekintetében pontosításra kerül a kedvezményezetti státusz megszerezhetőségének feltétele.
    A Javaslat számos - a jogalkalmazás által szükségessé tett - módosítást tartalmaz a közforgalmú gyógyszertárak létesítésével és működésével kapcsolatban.
    A kiemelten súlyos szakmai szabálysértést ismételten elkövető személyi jogos gyógyszerész számára szankció lehetőségének megteremtése, amelynek értelmében nem szerezhet személyi jogot más közforgalmú gyógyszertár vezetésére, továbbá szintén szankció lehetősége arra az esetre, amikor a közforgalmú gyógyszertár létesítésére kiírt pályázat nyertese többletszolgáltatást vállalt, és azt neki felróható okból nem teljesíti.
    Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Eftv.) módosítása
    Az Eftv. módosítása egyrészt a szakellátási kapacitás fogalma alá tartozó kapacitás fajták és azok mértékegységeinek meghatározására, másrészt a tartósan kihasználatlan kapacitásokkal kapcsolatos eljárási szabályok pontosítására irányul. Továbbá az egészségügyi intézményrendszer átalakítása miatt szükséges módosítások is megjelennek a Törvényjavaslat ezen címében.
    A humángenetikai adatok védelméről, a humángenetikai vizsgálatok és kutatások, valamint a biobankok működésének szabályairól szóló 2008. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Gtv.) módosítása
    A Gtv. egyes értelmező rendelkezéseinek pontosítását a gyakorlatbeli értelmezési kérdése indokolják. A Gtv. jelenleg hatályos genetikai teszt fogalmát felhasználva, azt magába építve, a humángenetikai vizsgálat fogalma, mint új gyűjtőfogalom került újraalkotásra.
    Egyéb, az egészségügyet érintő törvények módosítása
    A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény ágazatokra lebontva, nevesítve tartalmazza a létfontosságú rendszerelemek kijelölése szempontjából érintett alágazatokat. Az egészségügyi ágazaton belül jelenleg is meglévő alágazatok (aktív fekvőbeteg-ellátás, mentésirányítás stb.) kiegészítése szükséges a gyógyszer-nagykereskedelemmel, amely alágazaton belül létfontosságú rendszerelem azonosításának és kijelölésének szükségessége merült fel és ennek kormányrendeleti szinten történő végrehajtásához a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvényben is nevesíteni kell az újabb alágazatot.
    Az egészségügyi intézményrendszer átalakításával érintett GYEMSZI helyébe, annak jogutódjaként az állami egészségügyi szolgáltatók és az egészségügyi ellátáshoz használt állami vagyon vonatkozásában a fenntartói, illetve tulajdonosi joggyakorlói feladatok tekintetében az Állami Egészségügyi Ellátó Központ lép, ezért szükséges módosítani a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvényt
    a fekvőbeteg-szakellátó és egyes fekvőbeteg-szakellátóhoz kapcsolódó egészségügyi háttérszolgáltatást nyújtó, 100%-os állami tulajdonban lévő, valamint azok 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaságok által ellátott feladatok központi költségvetési szervek általi átvételéről, valamint az ezzel kapcsolatos eljárási kérdések rendezéséről szóló 2013. évi XXV. törvényt;
    a települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvényt
    A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása a harmadik országbeli állampolgárok, EGT-állampolgár és családtagja a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által fenntartott menekültügyi őrzött befogadó központokban, befogadó állomásokon és közösségi szállásokon, valamint a Rendőrség őrzött szállásain való elhelyezéskor érvényesülő közegészségügyi követelmények, előírások egy jogszabályban való meghatározásához szükséges felhatalmazásra irányul.
    Részletes indokolás
    Az 1. §-hoz
    A klímaváltozás következtében az egészségre potenciálisan káros közvetlen és közvetett hatásokkal kell számolni rövid, közép- és hosszú távon egyaránt. Ezért szükség van a rövid (pl. hőségriasztás - hőségtervek elkészítése, stb.), közép- és hosszú távú megelőző intézkedések tervezésének, meghozatalának és ellenőrzésének jogi szabályozására az eredményes védekezés érdekében. Az egészségügyről szóló törvény módosításához kapcsolódóan a Törvényjavaslat kiegészíti az egészségügyi államigazgatási szerv feladatait a fentiek szerint determinált klíma-egészségügyi feladatokkal.
    Az Ehi. nem rendelkezik az egészségügyi államigazgatási szerv hatáskörének részeként az építmények tervezésének, létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi és egészségvédelmi követelményeiről szóló előírások betartatására vonatkozó hatósági intézkedési lehetőségekről, ezért jelen módosítás szükséges annak érdekében, hogy a jövőben az egészségügyi államigazgatási szerv a jogszabályi előírások betartásának érvényt tudjon szerezni.
    A kozmetikai termékekről szóló kormányrendelet rendelkezik arról, hogy az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet nemzeti kompetens hatósági feladatait folyamatosan végzi, azonban ezek törvényi szintű rögzítése szükséges.
    A 2. §-hoz
    A gyógyszertári ügyeleti, készenléti rendszere eltér a többi egészségügyi szolgáltatóétól, ezért indokolt külön pontban megjeleníteni a gyógyszertárak által végzett ügyelettel és készenléttel kapcsolatos hatósági feladatokat.
    A 3., 7. és 8. §-hoz
    Tekintettel arra, hogy 2013. december 1. napjától az ivó és használati melegvíz-ellátásban vízzel közvetlenül érintkező anyagok, termékek forgalmazóit már csak bejelentési kötelezettség terheli, szükséges az Ehi. módosítása. Mivel az ivóvíz kezelésére alkalmazni kívánt technológiák engedélyének elnevezése ivóvízbiztonsági engedélyre módosult, ennek átvezetése szükséges az Ehi. szövegében.
    A 4. §-hoz
    A hatóság hatékony és akadálymentes ellenőrzésének megvalósulása érdekében szükséges annak rögzítése, hogy az egészségügyi államigazgatási szerv ingyenesen jogosult a minták vételére. A Törvényjavaslat az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvényben foglaltakkal analóg módon, törvényi szinten rögzíti az ellenőrzéshez szükséges vizsgálatokhoz szükséges mintavételek térítésmentességét.
    Az 5. §-hoz
    Az Ehi. rendelkezései között nem szerepel az egészségügyi államigazgatási szerv hatásköreként az építmények tervezésének, létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi és egészségvédelmi követelményeiről szóló előírások betartatására vonatkozó hatósági intézkedés lehetősége, ezért az Ehi. módosítása szükséges annak érdekében, hogy az egészségügyi államigazgatási szerv a jogszabályi előírások betartásának érvényt tudjon szerezni.
    Az építmények tervezésének, létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi és egészségvédelmi követelményeivel kapcsolatos szabályozás megteremti a törvényi feltételeit a végrehajtási szabályok érvényesítésének.
    A Törvényjavaslat megteremti az Ehi. szankciórendszerének (egészségügyi bírság) összhangját a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket) hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályaival. Ennek megfelelően az Ehi. 13/A. § (7)-(9) bekezdése szerinti, a fokozatosságot biztosító rendelkezések hatályon kívül helyezésre kerülnek, helyettük a Ket. 94. §-a szerinti fokozatossági szabályok alkalmazására kerülhet sor.
    A 6. §-hoz
    Az eljáró szervek jelzései alapján szükséges egyes eljárásokban (természetes ásványvíz elnevezése, gyógyhellyé nyilvánítás engedélyezése, stb.) a Ket.-ben szereplő általános ügyintézési határidőt meghosszabbítani.
    Mivel a természetes fürdőhelyek kijelöléséhez kapcsolódó mintavétellel és laboratóriumi vizsgálatokkal összefüggő hatáskörökkel a járási népegészségügyi intézetek rendelkeznek, továbbá az üzemeltetett fürdőhelyek esetében az eddig az üzemeltető által megbízott laboratórium által elvégzett méréseket is a járási népegészségügyi intézetek végzik a jövőben felügyeleti díj ellenében, szükséges a felügyeleti díj törvényi szinten történő megállapítása.
    A 9. §-hoz
    A hulladékokról szóló 2012. évi CLXXXV. törvénnyel bevezetésre került fogalommeghatározások módosítása szükségessé teszi az Ehi. 4. § (1) bekezdés c) pontja szövegének módosítását annak érdekében, hogy az összhangban legyen a jelenleg hatályos jogszabályokban használatos fogalmakkal.
    A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2006. december 18-i, 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet bevezette a veszélyes anyag és veszélyes keverék fogalmát. A nemzeti szabályozást a tanácsi rendelet előírásainak, rendelkezéseinek megfelelően kell alakítani, ennek következtében szükséges az Ehi. módosítása.
    A Ket. szerint az általános ügyintézési határidő 21 nap. Amennyiben az ügyfél az eddigi szabályozás szerinti 15 napot kihasználva adja meg nyilatkozatát a jegyzőkönyvről, a hatóságnak nagyon kevés ideje marad az érdemi ügyintézésre. Ezért szükséges a tizenöt nap nyolc napra történő módosítása.
    Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 242/A. § (1) bekezdése szerint "Természetes fürdővizek minőségellenőrzéséhez szükséges mintavételi és laboratóriumi vizsgálati tevékenység végzéséhez a minőségellenőrzésért felelős egészségügyi államigazgatási szerv engedélye szükséges", ehhez szükséges igazítani az Ehi. 14. §-át.
    A 10. §-hoz
    A 2. §-hoz kapcsolódó technikai módosítást tartalmaz.
    A 11. §-hoz
    Az Eüak. jelenleg hatályos adatkezelő fogalma felsorolásként tartalmazza az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyazonosító adatok kezelésére jogosultakat. A módosítás célja, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénnyel összhangban általános tartalommal határozza meg az adatkezelő fogalmát, így elkerülve azt, hogy a felsorolás szerinti definíció gyakori módosítására kerüljön sor.
    A 12. §-hoz
    A § normatív tartalmat nem érintő pontosítása az egészségbiztosítási szerv adatszolgáltatásának.
    A 13. §-hoz
    A lakossági célzott szűrővizsgálatok és a népegészségügyi szűrővizsgálatok adatainak kezelésére az Eüak. 16/A. §-a vonatkozik, amely jelenleg a már elvégzett szűrővizsgálatok eredményeinek értékelése és monitorozása kapcsán tartalmaz adatkezelési felhatalmazást. Gyakorlatban felmerült igény, hogy a szűrési tevékenység előkészítése érdekében is sor kerülhessen a szükséges adatok kezelésére. A szűrővizsgálatokat jogszabály szerint szervező ANTSZ-nek, valamint a védőnőnek a szűrővizsgálat megszervezése érdekében el kell érnie az adott szűrővizsgálati célcsoportba tartozó személyeket és ehhez szükséges a meghatározott egészségügyi és személyazonosító adatok kezelése is.
    A 14. §-hoz
    Az egyes szövegpontosító módosítások célja az alábbi:
    Az egészségbiztosítási szerv által a kötelező egészségbiztosítás terhére igénybe vehető szolgáltatások rendelésével és nyújtásával, valamint az ellátások finanszírozásával kapcsolatban megismert adatokra vonatkozó adatkezelési időtartam 15 évről 30 évre történő meghosszabbítása egyrészt igazodik az Eüak. általános adatmegőrzési előírásához, másrészt költséghatékonyabbá teszi az OEP adatgyűjtéseit. A kiterjesztett időtartam eredményesebbé tenné továbbá az adatokon végzett hosszú távú kutatások eredményeinek felhasználását is. Az egészségügyi ellátóhálózaton kívüli adatszolgáltatások szabályait az Eüak. 23. §-a szabályozza. Az ellátóhálózaton kívüli szervek írásbeli megkeresésére történő adatszolgáltatás a kezelést végző orvos feladata, ugyanakkor - jellemzően - közigazgatási hatósági ügyekben indokolt lenne annak megteremtése, hogy külső szervek megkeresésére az OEP-nek is legyen lehetősége adattovábbításra. Jelenleg - figyelemmel az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 5. § (2) bekezdésében foglaltakra - jogszabályi felhatalmazás hiányában ezek a megkeresések nem teljesíthetőek, a javasolt jogszabály-módosítás megteremtené ezen adatkérések teljesíthetőségének jogszabályi alapját. Az Eüak. 22/B. §-ának módosítása azt a célt szolgálja, hogy a betegbiztonság érdekében a Központi Implantátumregiszterben feltüntetett kapcsolati kód a betegnek átadott zárójelentési példányon is kerüljön feltüntetésre, annak érdekében, hogy a beteg tudomással bírjon saját kapcsolati kódjáról a további esetleges kezelések céljából.
    A 15. §-hoz
    Az utazási költségekhez nyújtott támogatás elbírálásához szükséges a helyi utazás fogalmának meghatározása.
    A 16. §-hoz
    Az Ebtv. további módosításaihoz igazodóan szükséges annak meghatározása, hogy mit értünk jövedelem, kereset és a szerződés szerinti havi jövedelem alatt.
    A 17. §-hoz
    A közfinanszírozott és a magánszolgáltatások egymástól elválasztása érdekében szükséges rögzíteni az Ebtv.-ben, hogy finanszírozási szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltató a kötelező egészségbiztosítás keretében az Egészségbiztosítási Alap terhére igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásért - ide nem értve az Ebtv. 23. § szerinti részleges térítési díjat és az Ebtv. 23/A. § szerinti kiegészítő térítési díjat - a biztosítottól nem kérhet térítési díjat.
    A 18. §-hoz
    Szükséges az összhang megteremtése az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 2013-ban hatályba lépett módosítása és az Ebtv. kapcsolódó szabályai között arra vonatkozóan, hogy a rehabilitáció területén a közfinanszírozott ellátást rehabilitációs ellátási programok alapján kell végezni.
    A 19. §-hoz
    Az elmúlt időszak ellenőrzési tapasztalatai alapján szükséges egyértelművé tenni, hogy a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök támogatással történő forgalmazásával kapcsolatos ellenőrzések során a leltáridőszakon belüli beszerzéseket, készletváltozásokat és értékesítéseket a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti okmányokkal támasztandóak alá.
    A 20. §-hoz
    A Javaslat az ellátások összegének kiszámítására vonatkozóan egyszerűsítést tartalmaz, mivel a nemzeti adóhatóságtól érkező havi bevallási adatokból kell a továbbiakban az ellátások összegét kiszámolni.
    A 21. §-hoz
    A Javaslat pontosítja az Ebtv. azon rendelkezését, mely szerint abban az esetben, ha a pénzbeli ellátás összege az általános ügyintézési határidőn belül nem állapítható meg, az igénylő részére végzésben előleget kell megállapítani. A módosítás egyrészt meghatározza azt, hogy abban az esetben kerülhet sor ezen rendelkezés alkalmazására, ha azért nem állapítható meg az ellátás összege, mert nem került sor a biztosított jövedelméről bevallás benyújtására az adóelőleg megállapításához, másrészt pedig azt, hogy az előleg megállapításánál mely szabályok alkalmazandóak. A pénzbeli ellátásról szóló érdemi döntést azonban legkésőbb az előlegről szóló végzés meghozatalát követő egy éven belül a rendelkezésre álló adatok alapján meg kell hozni.
    Jelenleg nincs szabályozva, hogy ha a táppénz előleg folyósításának ideje alatt, olyan körülmény (pl. biztosítási jogviszony megszűnése) következik be, amely miatt már nem áll fenn a táppénzre való jogosultság, úgy a táppénz előleg folyósítása megszüntetésre kerüljön, ezért rendelkezik úgy a Javaslat, hogy a táppénz-előleg folyósítását a keresőképtelenség fennállása alatt végzéssel meg kell szüntetni, ha a biztosított táppénzre már nem jogosult.
    A 22. §-hoz
    Tekintettel arra, hogy a táppénz összegének megállapítása - a Törvényjavaslat értelmében a -jövedelemadó-előleg megállapítása érdekében a nemzeti adóhatósághoz benyújtott bevalláson fog alapulni, és a korábban bevallott adatok önrevízió keretében változhatnak, meg kell határozni azt az időszakot, ameddig az adatmódosítások miatt az ellátások összegét újra el kell bírálni. Az ellátás összegének ismételt elbírálása során - a módosulásról történő tudomásszerzésétől számított 30 napon belül, de legfeljebb az ellátásra való jogosultság lejártát követő naptól számított 18 hónapon belül - a folyósító szerv a korábbi döntését módosíthatja vagy visszavonhatja.
    A 23. §-hoz
    A Javaslat pontosítást tartalmaz, arra vonatkozóan, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság mely nappal nyílik meg, biztosítva a koraszülött gyermeket világra hozó anya számára, hogy ne kerüljenek hátrányosabb helyzetbe azon biztosítottakhoz képest, akik a tervezett időpontban szülnek.
    Szükséges annak meghatározása, hogy a szülő nőn kívüli azon személyek esetében, akik jogosultságot szerezhetnek terhességi-gyermekágyi segélyre, mely napon kell teljesülnie a jogosultsági feltételeknek.
    A Törvényjavaslat a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szabályaival összhangban rendelkezik arról, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyt a csecsemőt gondozó családbafogadó gyám jogosult igénybe venni.
    A 24. §-hoz
    Mivel az új számítási szabályok nem tesznek különbséget a nemzeti adóhatósághoz bevallott jövedelmek tekintetében a rendszeres és nem rendszeres jövedelmek között, a keresetveszteség vizsgálatára nem lesz lehetőség.
    A 25. §-hoz
    A vállalkozói adminisztratív költségek csökkentésére irányuló, Egyszerű Állam című középtávú kormányzati programból eredő, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait érintő egyes feladatok végrehajtásáról szóló 1056/2013. (II. 13.) Korm. határozatban megfogalmazottak végrehajtásával 2015. január l-jétől második lépcsőben változnak az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai összegének megállapítására vonatkozó szabályok. Szükséges a terhességi-gyermekágyi segély számításának pontosítása abban az esetben, ha a biztosítottnak nincs tényleges jövedelme.
    A 26. §-hoz
    A Javaslat arra irányul, hogy a jövőben ne legyenek kizárva a gyermekgondozási díjra való jogosultságból azok a kismamák, akik részére a terhességi-gyermekágyi segélyt megállapították, azonban a biztosítási jogviszony megszűnésekor a jogszabály szerint járó terhességi-gyermekágyi segély nem kerül folyósításra (pl. akkor, ha a kismama szabadságmegváltás jogcímen bérben részesül).
    A Törvényjavaslat a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szabályaival összhangban rendelkezik arról, hogy a gyermekgondozási díjra való jogosultság szempontjából nem tekinthető szülőnek a helyettes szülő, a gyermekvédelmi gyám és a nevelőszülő. Ebből következik, hogy gyermekgondozási díjat a nála elhelyezett gyermek után csak a családbafogadó gyám lesz jogosult igénybe venni.
    A 27. §-hoz
    Szükséges annak pontosítása, hogy mely gyermekre tekintettel megállapított ellátások folyósítási idejét lehet figyelembe venni a gyermekgondozási díjra való jogosultsági napok megállapításánál.
    A 28. §-hoz
    A Javaslat részben arra irányul, hogy a rehabilitációs ellátás, rokkantsági ellátás mellett biztosítási jogviszonyban álló kismamák, akik pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezettek gyermekgondozási díjra is jogosultságot szerezhessenek. A hatályos szabályok szerint ugyanis ők táppénzre és terhességi-gyermekágyi segélyre jogosulttá válhatnak, gyermekgondozási díjra viszont nem.
    Szükséges a jogszabály pontosítása tekintettel arra, hogy a terhességi-gyermekágyi segély, illetve a gyermek 1 éves koráig a gyermekgondozási díj igénybevétele mellett nem lehet kereső tevékenységet folytatni, szükséges pontosítani az Ebtv. 41. § és 42/C. §-ában, hogy a nevelőszülői tevékenységet leszámítva minden más kereső tevékenység végzése összeférhetetlen az ellátással.
    Külön szabályozást igényel, hogy mely időponttól nem jár már a gyermekgondozási díj tovább, ha elhalálozik az a gyermek, akire tekintettel az ellátást megállapították.
    A 29. §-hoz
    A vállalkozói adminisztratív költségek csökkentésére irányuló, Egyszerű Állam című középtávú kormányzati programból eredő, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait érintő egyes feladatok végrehajtásáról szóló 1056/2013. (II. 13.) Korm. határozatban megfogalmazottak végrehajtásával 2015. január 1-jétől második lépcsőben változnak az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai összegének megállapítására vonatkozó szabályok. Tekintettel arra, hogy a 2014. január 1-jétől hatályba lépett ún. "GYED-extra" intézkedéscsomag jelentős változást jelentett a korábbi szabályozáshoz képest, valamint az elmúlt másfél évben több jogszabály is módosult - melyek befolyással voltak a pénzbeli ellátások rendelkezéseire (pl. Munka Törvénykönyve) -, a gyermekgondozási díj számítási szabályainak pontosítása szükséges a táppénz számításának új szabályaival összhangban.
    A 30. §-hoz
    A keresőképtelenség jogszerű igazolása problémát jelent több egymást követő pihenőnap, vagy a kórházból távozó, de még keresőképtelen biztosított esetén, a Törvényjavaslat biztosítja az ellenőrző orvos számára, hogy 30 napra visszamenőleg igazolja a keresőképtelenséget, ha az indokolt.
    A 31. §-hoz
    Előfordul, hogy a biztosított a táppénzes időszak meghosszabbítása érdekében saját maga késlelteti a gyógyulást, illetve nem működik együtt a kezelőorvosával. A Javaslat a keresőképtelenség valós fennállása esetén alkalmazható szankciót - a táppénz ideiglenes, meghatározott időre és mértékben történő megvonásával - vezetne be a jogsértő magatartások visszaszorítása érdekében. A táppénz-igénybevétel megalapozottsága ellenőrzésének hatékonyságát hivatott fokozni az a javaslat, amely értelmében az ellenőrző orvos - a kezelő orvos jelenlétében - a keresőképtelenség fennállását a biztosított tartózkodási helyén is ellenőrizhetné.
    A 32. §-hoz
    A vállalkozói adminisztratív költségek csökkentésére irányuló, Egyszerű Állam című középtávú kormányzati programból eredő, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait érintő egyes feladatok végrehajtásáról szóló 1056/2013. (II. 13.) Korm. határozatban megfogalmazottak végrehajtásával 2015. január l-jétől második lépcsőben változnak az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai összegének megállapítására vonatkozó szabályok. Az új rendelkezések zökkenőmentes bevezetéséhez szükséges a táppénz megállapításra vonatkozó szabályok pontosítása.
    A 33. §-hoz
    A folyamatos biztosításban töltött idő megállapításához, kiszámításához kapcsolódó pontosítások átvezetése szükséges.
    A 34. §-hoz
    Tekintettel arra, hogy a gyermekgondozási díj igénybevételével kapcsolatos általános szabályok is a gyermek 1 éves korát tekintik a szülő munkavégzése szempontjából fordulópontnak, indokolt a méltányossági alapon igénybe vehető ellátás esetében is a gyermek 1 éves korához igazodni.
    A 35. §-hoz
    Tekintettel arra, hogy táppénz-előleg a Törvényjavaslat korábbi szakaszai alapján abban az esetben állapítható meg, ha a jövedelemadatok hiányoznak, szükséges a baleseti táppénz előlegére vonatkozó szabályok pontosítása. Abban az esetben ugyanis, ha a baleseti táppénz azért nem állapítható meg, mert a baleset üzemisége még nem került elbírálásra, és a jövedelemadatok egyébként rendelkezésre állnak, indokolt lehet a táppénzt - mintegy a baleseti táppénz előlegeként - megállapítani, feltéve, hogy a táppénzre jogosultság egyébként megállapítható.
    A 36. §-hoz
    A baleseti táppénz alapjának meghatározásával kapcsolatos szabályok módosítása szükséges a pénzbeli ellátásokat érintő változtatásokkal összhangban.
    A 37. §-hoz
    Ha a baleseti táppénz összege huszonegy napon belül azért nem állapítható meg, mert nem került sor a biztosított jövedelméről bevallás benyújtására az adóelőleg megállapításához, a rendelkezésre álló adatok alapján a biztosított részére előleget kell megállapítani. A baleseti táppénzről szóló érdemi döntést legkésőbb az előlegről szóló végzés meghozatalát követő egy éven belül kell a rendelkezésre álló adatok alapján meghozni, azzal, hogy a baleseti táppénz határozattal történő megállapításakor a baleseti táppénz összegébe a folyósított előleg összegét be kell számítani.
    A 38. §-hoz
    A baleseti járadékkal kapcsolatos igénybevételi szabályok pontosítása és kiegészítése szükséges, tekintettel arra, hogy a megváltozott munkaképességűek ellátórendszerének átalakítását követően a folyósítás jogcíme rokkantsági ellátásról öregségi nyugdíjra változott. A módosítás nélkül a jogosult egy üzemi balesetben elszenvedett egészségkárosodásért kétszeresen kaphatna kedvezményt (egyrészt egy emelt szintű ellátást, másrészt a baleseti járadékot), a módosítás ennek megszüntetésére tesz javaslatot.
    A 39. §-hoz
    Ha a korábban bevallott jövedelemadatok az állami adóhatóságnál módosításra kerültek, és ezért az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai vagy a baleseti táppénz összege magasabb összegben kerül megállapításra, a különbözet kiutalására - igazodva az Ebtv. által szabályozott visszatérítési és kamatfizetési szabályokhoz - akkor kerülhet sor, ha az meghaladja az ezer forintot.
    A 40. §-hoz
    A javasolt módosítás pontosítást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy melyik egészségbiztosítási szakigazgatási szerv illetékes abban az esetben, ha a biztosított több biztosítási jogviszonnyal rendelkezik, és egyik munkáltatónál sem működik társadalombiztosítási kifizetőhely.
    A 41. §-hoz
    A baleseti járadékkal kapcsolatos igénybevételi szabályok pontosítása és kiegészítése szükséges annak érdekében, hogy a baleseti rokkantsági nyugdíjban, illetve a megváltozott munkaképességűek ellátásában részesült személyek ezen ellátásra való jogosultságuk elvesztését követően 3 éven belül tudjanak baleseti járadékot igényelni.
    A 42. §-hoz
    Tekintettel arra, hogy a pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz megállapítása - a Törvényjavaslat értelmében a jövedelemadó-előleg bevallásokon fog alapulni, szükséges kiegészíteni a jogalap nélküli ellátás-igénybevételre vonatkozó eljárási szabályokat. A Javaslat szerint az, aki az egészségbiztosítás pénzbeli ellátását vagy baleseti táppénzt azért vett fel jogalap nélkül, mert az ellátásban részesülő biztosítottra vonatkozóan a korábban bevallott jövedelemadatok az állami adóhatóságnál módosításra kerültek, felróhatóságra való tekintet nélkül köteles azt visszafizetni.
    A jogalap nélkül felvett pénzbeli ellátások és baleseti táppénz visszafizettetésének eredményességét hivatott fokozni az a javaslat, mely szerint a folyósító szerv - a visszafizetésre kötelezett személy választása alapján vagy önkéntes teljesítés hiányában - a visszafizetésre kötelezett személynek utalásra kerülő további táppénzből, baleseti táppénzből, gyermekgondozási díjból, terhességi-gyermekágyi segélyből levonhatja a jogalap nélkül felvett ellátást, azzal, hogy a levonásra kerülő összeg nem haladhatja meg utalásonként az ellátás 33%-át.
    A 43. §-hoz
    A GYED extrával kapcsolatos adatszolgáltatás miatt felhatalmazás szükséges az OEP részére, annak érdekében, hogy a gyermekgondozási segélyre vonatkozó adatokat - kizárólag statisztikai céllal - kezelhesse.
    A 44. §-hoz
    A vállalkozói adminisztratív költségek csökkentésére irányuló, Egyszerű Állam című középtávú kormányzati programból eredő, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait érintő egyes feladatok végrehajtásáról szóló 1056/2013. (II. 13.) Korm. határozatban foglaltak értelmében az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak összegét a nemzeti adóhatósághoz bevallott jövedelemadatokból kell megállapítani. A Javaslat szerinti felhatalmazás szükséges ahhoz, hogy amennyiben a foglalkoztatók ellenőrzése során megállapításra kerül, hogy a foglalkoztató nem teljesítette a bevallási kötelezettségét, az ellenőrzést végző egészségbiztosítási szerv hiánypótlásra szólíthassa fel a foglalkoztatót.
    A 45. §-hoz
    A biztosítottak érdekében szükséges rendelkezni arról, hogy a 2015. január 1-jét megelőzően született gyermekekre tekintettel 2014. december 31-ét követően megállapított terhességi-gyermekágyi segély vagy gyermekgondozási díj összege nem lehet alacsonyabb, mint ami a 2013. július 14-én hatályos szabályok alapján járt volna.
    A 46. §-hoz
    A javasolt módosítás pontosítást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy egyrészt a 2013. december 31-e után született gyermekek esetén több gyermek jogán járó gyermekgondozási díjakat lehet egyidejűleg folyósítani, másrészt a gyermekgondozási díj mellett munkát vállaló biztosítottak keresőképtelenségük esetén a gyermekgondozási díj mellett egyidejűleg táppénzre is jogosulttá válhatnak.
    A 47. §-hoz
    A pénzbeli ellátásokat és a baleseti táppénzt érintő módosításokat a 2014. december 31-ét követően kezdődő ellátásra való jogosultság esetében kell alkalmazni. A 2015. január 1-jét megelőzően megállapított terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj esetében az ellátás összegét a megállapításkor hatályos jogszabály alapján megállapított összegben kell továbbfolyósítani. A 2014. december 31-ig igényelt és megállapított ellátások összegét tehát az új számítási szabály nem változtatja meg.
    A 48. §-hoz
    A szakasz a Törvényjavaslat 18. §-ához, a pénzbeli ellátásokat módosító §-okhoz és a Törvényjavaslat 49. §-ához kapcsolódó szövegcserés módosításokat tartalmaz, továbbá átnevezi a terhességi-gyermekágyi segélyt csecsemőgondozási díjra.
    A 49. §-hoz
    A Javaslat hatályon kívül helyezi, az Ebtv. 23. §-ának b), d) és e) pontját, valamint a 23/A. § a) pontját és az ezekhez kapcsolódó rendelkezéseit az Ebtv.-nek, mely azt eredményezi, hogy fekvőbeteg-szakellátások igénybevétele során a jövőben nem lehet eltérni a beutalóban foglaltaktól és nem lehet beutaló nélkül igénybe venni a fekvőbeteg-szakellátást. A módosítás azt is eredményezi továbbá, hogy az intézményen belüli orvosválasztásért a szolgáltató nem kérhet részleges térítési díjat, illetve a biztosított kérésére nem lehet eltérni a szakmai protokolltól és a finanszírozási eljárási rendekben foglaltakról kiegészítő térítési díj ellenében.
    Az 50. §-hoz
    Az Európai Bizottság az emberi szövetek és sejtek adományozására, gyűjtésére, vizsgálatára, feldolgozására, megőrzésére, tárolására és elosztására vonatkozó minőségi és biztonsági előírások megállapításáról szóló 2004/23/EK irányelv átültetésével kapcsolatban fogalmazott meg kérdéseket, mely alapján felmerült az Eütv. 202. § a) és b) pontjában szereplő sejt, szövet és szerv fogalmaknak az áttekintése, valamint azok elhelyezése az Eütv.-ben az általános, a törvény egészének tekintetében alkalmazandó fogalom-meghatározások között. A hatályos, kizárólag az Eütv. XI., a szerv- és szövetátültetésről szóló fejezete tekintetében alkalmazandó definíciók ugyanis a Bizottság megállapításai alapján problémát okoznak az Eütv. egyéb fejezetei alkalmazásában történő fogalom-értelmezéskor.
    A Javaslat szerint a szövet fogalmából az embrió és a magzat, valamint a vér és a véralkotórész kivételre kerül, tekintettel arra, hogy sem a sejt, sem a szövet fogalmába nem tartozik bele az embrió, illetve a magzat.
    Az 51. §-hoz
    A hő- vagy hideghullámok egészségügyi következménye, halálozást növelő hatása vitathatatlan. Szükséges meghatározni azt a kormányzati (tájékoztatási, illetve riasztási) mechanizmust, illetve klíma-egészségügyi intézkedéseket, amely révén ezek a negatív hatások csökkenthetők.
    Az 52. §-hoz
    A gyakorlati tapasztalatok, valamint a szakmai megfontolások alapján indokolt a radioaktív anyagokkal szennyezett személyek elkülöníthetőségének szabályozása.
    Az 53. §-hoz
    A Javaslat - a korábbi egészségügyi törvény végrehajtási rendelete helyett - törvényi szinten rendelkezik a szabad háziorvosválasztás alapvető szabályairól,mely jogot a cselekvőképes személy személyesen, a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen kiskorú, valamint a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen vagy teljesen korlátozott nagykorú személy pedig törvényes képviselője útján gyakorolhat.
    Az 54-57. §-hoz
    A betegellátás érdekében az állami mentőszolgálat feladatkörének újraszabályozása szükséges a mentés, a betegszállítás és az ügyeleti ellátás területén, melynek eszköze a koordináció és ellenőrzés hatékonyságának növelése.
    Ennek részeként az állami mentőszolgálat feladatként határozza meg a Javaslat a fekvőbeteggyógyintézeti sürgősségi ügyeleti rend megszervezéséről való gondoskodást, a fekvőbetegellátáson kívüli sürgősségi, orvosi ügyeleti ellátásban való részvételt, a sürgősségi ügyeleti rend végrehajtásának irányítását és felügyeletét, valamint a fekvőbeteg-ellátáson kívül szervezett ügyeleti ellátás irányítását. A Javaslat szerint az állami mentőszolgálat az ország egész területére kiterjedően koordinálja és felügyeli a mentést, dönt a mentés szükségességéről, továbbá a mentést végzők szakmai felkészültségével és technikai felszereltségével kapcsolatosan dönt az ellátáshoz szükséges kompetenciáról.
    Az állami mentőszolgálat - a Javaslat szerint - koordinálja és felügyeli a betegszállítást. A koordináció és a felügyelet során észlelt, az ellátás szakszerűségével vagy a működés szabályszerűségével kapcsolatos szabálytalanságokról haladéktalanul értesíti az egészségügyi államigazgatási szervet.
    Az 58-59. §-hoz
    Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által vezetett, az egészségügyi szolgáltatók működési engedélyéről, illetve az ahhoz kapcsolódó adatokról szóló nyilvántartás tartalmaz az egészségügyi szolgáltatók által foglalkoztatott dolgozók egészségügyi tevékenységvégzésére vonatkozó adatokat is. Az alapnyilvántartás az egészségügyi szakképesítést szerzett egészségügyi dolgozók nyilvántartása, míg a működési nyilvántartás meghatározza mely egészségügyi dolgozó jogosult a szakképesítése szerinti szakmában egészségügyi tevékenység végzésére. Ezen nyilvántartások között a rendszeres adatáramlás az ellenőrzés, valamint az egészségügyi dolgozókra vonatkozó valid adatok rendelkezésre állása érdekében szükséges.
    A 60. §-hoz
    A humánerőforrás-monitoringrendszer adattartalmának biztosítása tekintetében szükséges technikai pontosítások. Az módosítások célja a párhuzamos adatszolgáltatás kiküszöbölése, a szakvizsgát tett személyek adataira vonatkozóan az adatszolgáltató megjelölése, az adatátadásra vonatkozó normaszöveg pontosítása.
    A 61. §-hoz
    A szakorvos képzés költségvetési forrásának a kezelését és az ezzel összefüggő adminisztrációs feladatokat az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (a továbbiakban: EEKH) végzi. Annak érdekében, hogy a szakorvos képzéshez kapcsolódó támogatásokat az EEKH a szakorvos jelöltet foglalkoztató egészségügyi szolgáltatók, valamint a szakorvos képzést irányító intézmények részére biztosíthassa az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 41. § (2) bekezdésében foglalt szabályozástól eltérést biztosító törvényi rendelkezéseket megállapítása szükséges, annak érdekében, hogy a támogatások mihamarabb eljuthassanak a kedvezményezettek részére.
    A 62. §-hoz
    Az egészségügyi szolgáltatók egészségügyi standardok szerinti működésének minősítési folyamata a standardok elkészítésétől, az akkreditációra való jelentkezésen, a felülvizsgálaton át az akkreditációs igazolás kiadásáig tart. E folyamat teljes szabályozása hiányzik, ennek pontosítása történik jelen módosítással.
    A 63. §-hoz
    A hatályos jogszabályok az alapellátók együttműködési kötelezettségét írják elő. Szükséges azonban a felkészülés során is az együttműködés: pl. szélsőséges téli időjárás esetén a harmadik trimeszterben lévő várandós kismamák létszámadatainak összegyűjtése, az esetleges elszállításuk előkészítése érdekében, ezért a Javaslat általános kötelezettségként határozza meg, hogy az egészségügyi válsághelyzetek megelőzése érdekében együttműködési kötelezettség terheli az egészségügyi szolgáltatókat.
    A 64. §-hoz
    A szakorvos képzésre vonatkozó felhatalmazó rendelkezéseket szükséges kiegészíteni a szakorvos képzéshez kapcsolódó támogatások mértékének meghatározására vonatkozó felhatalmazó rendelkezéssel. Az egyes támogatások mértéke a hatályos jogszabályban jelenleg is szerepel, azonban a felhatalmazó rendelkezés erre mindezidáig nem terjedt ki.
    A Törvényjavaslat felhatalmazást ad az egészségügyi miniszter részére, hogy rendeletben határozza meg a Központi Implantátumregiszter működésére vonatkozó részletes szabályokat és a bejelentés alól kivett implantátumok körét. A rendelkezés alapján csökkenthetők az egészségügyi szolgáltatók adminisztrációs terhei azáltal, hogy az alacsonyabb kockázatú és nagy tömegben használt implantátumok esetében el lehessen tekinteni az implantátum és a beteg adatainak az implantátum regiszterbe történő felvételétől.
    Az Országos Mentőszolgálat által végzett rendezvénybiztosítási tevékenység után térítési díj csak eseti, szerződéses alapon kérhető. Az egységes szabályozás megteremtéséhez - amely régóta fennálló szakmai igény - szükséges felhatalmazást adja meg a Javaslat oly módon, hogy felhatalmazza az egészségügyért felelős minisztert a rendezvénybiztosítás és a helyszínbiztosítás részletes szakmai szabályainak, valamint az ezen szolgáltatásokért fizetendő térítés díj mértékének és a megfizetésre vonatkozó rendelkezéseknek a meghatározására.
    Szintén felhatalmazást ad a Javaslat az egyes, környezeti eredetű kórokozók által a lakosságra nézve fertőzési kockázatot jelentő közegek és létesítmények vonatkozásában a fertőzés kockázatának csökkentésére és megelőzésére irányuló közegészségügyi előírások, valamint a kockázatbecslés, kockázatelemzés szabályait megállapítására.
    Szükséges megteremteni a sugárszennyezett, és az arra gyanús személyek ellátására vonatkozó részletszabályokat. A felhatalmazó rendelkezés megalkotása ezt teszi lehetővé.
    Felhatalmazást ad továbbá a Javaslat az akkreditációra történő jelentkezéssel kapcsolatos szolgáltatási díjakra vonatkozó részletszabályok megállapítására.
    A 65. §-hoz
    A Törvényjavaslat ezen szakasza az Eütv. szövegcserés módosításait tartalmazza, többek között az implantátumregiszterre vonatkozó szabályozáshoz, valamint az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzés szabályozásához kapcsolódva.
    A 66. §-hoz
    Jelen szakasz az 50. és az 55. §-hoz kapcsolódó hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmazza.
    A 67. §-hoz
    A közegészségügyi kockázatok minimalizálhatók azzal, hogy a bizonyítottan egészségügyi és szociális problémát jelentő új pszichoaktív anyagok szigorú kontrol alá kerülnek. A designer drogok a lehető legszigorúbb megítélés alá kell hogy tartozzanak az általuk képviselt kiemelt társadalmi kockázat miatt. Ennek érdekében 39 eddig új pszichoaktív anyag kerül fel a Gyógyszer Tv. szerinti pszichotróp anyagok listájára.
    A 68. §-hoz
    Jelenleg nem köti az önkormányzatot semmilyen határidő a tekintetben, hogy nyilatkoznia kell arról, amennyiben nem kíván a praxisjogot megszerezni kívánó orvossal feladat-ellátási szerződést kötni. A módosítás ezért határidőt ír elő ezen nyilatkozat megtételére, előírva egyben azt, hogy az önkormányzat hallgatása a szerződés megkötéséhez való hozzájárulásként értelmezendő, valamint a szerződés megkötésére is határidőt ír elő.
    A módosítás javaslatot tesz továbbá arra, hogy az önkormányzatnak a praxisjogot megszerezni kívánó orvossal történő szerződéskötést megelőzően ki kell kérnie a praxisjogot engedélyező egészségügyi államigazgatási szerv véleményét.
    A 69. §-hoz
    A módosítás lehetővé kívánja tenni, hogy a feladat-ellátási szerződés megkötésekor felmerülő vitás kérdések rendezésében a praxisjog engedélyezésére jogosult egészségügyi államigazgatási szerv - a felek által meghatározott kérdések eldöntésében - segítséget nyújtson.
    A 70-71. §-hoz
    A módosítás a praxiskezelő által vezetett közhiteles nyilvántartások közhiteles adataira vonatkozó pontosító rendelkezéseket tartalmaz.
    A 72. §-hoz
    A gyakorlatban az az orvos, aki a törvény erejénél fogva szerezte meg praxisjogát, nem feltétlenül rendelkezik a praxisjogra vonatkozó engedéllyel, hanem az engedélyt kiadó hatóság azt hatósági bizonyítvánnyal igazolja. A szabályozás következik a Ket-ből, azonban a koherens és egyértelmű szabályozás érdekében ezt a szabályt az Öotv.-ben is rögzíteni szükséges.
    A 73. §-hoz
    Jogszabályi koherencia megteremtését célozza, illetve a közhiteles nyilvántartás közhitelességének garantálása érdekében előírja, hogy az alapul szolgáló ügyféli nyilatkozatnak írásban kell megtörténnie.
    A 74-76. §-hoz
    Az államilag támogatott szakorvos képzésben 2015-től bevezetésre kerülő módosításokhoz kapcsolódó, a szakorvos jelöltek foglalkoztatásával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazó szabályozást tartalmazzák ezek a szakaszok. Az államilag támogatott szakorvos képzés átalakításának koncepciójához kapcsolódóan 2015. július l-jét követően a támogatott szakképzésbe csak a közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban, közszolgálati, kormányzati szolgálati vagy egyéb szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott szakorvos jelöltek léphetnek be. A háziorvos képzés tekintetében pedig jogszabály alapján kijelölt állami szerv gyakorolja majd a munkáltató jogokat annak érdekében, hogy az alapellátás tekintetében a humánerőforrás eloszlás a leghatékonyabban valósulhasson meg egy központban az igények és szükségletek felmérésével. A fentiek mellett az Eütev. már végrehajtott átmeneti rendelkezéseinek hatályon kívül helyezésére, valamint egyes, a jogszabályi összhangot megteremtő rendelkezések pontosítására is sor kerül.
    A 77-78. §-hoz
    Szövegcserés pontosításokat és hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
    A 79. §-hoz
    Az új pszichoaktív anyagokkal kapcsolatban végzett kockázatértékelések sok esetben azért nem alapozták meg az anyagok szigorúbb vagy enyhébb besorolását, mert a kockázatértékelő számára nem állt rendelkezésre elegendő számú és minőségű adat. Az adatok hiányában az anyagok kockázatosságára vonatkozóan nem lehet megalapozott következtetéseket levonni és bármilyen kísérlet megfelelő mennyiségű információ hiányában közegészségügyi szempontból rendkívül kockázatos. Éppen ezért úgy kell módosítani a Gytv. 15/C. §-át, hogy a kockázatértékelés az első év után meghosszabbítható legyen egészen addig, amíg az új pszichoaktív anyagok kockázatosságára nézve elegendő adat áll rendelkezésre.
    A 80. §-hoz
    A Gytv. 16. §-ának módosítására az ellátásbiztonság magasabb szintjének biztosítása érdekében van szükség. Fontos időben tudni a hatóságoknak és a gyógyszerellátás érintett szereplőinek, ha egy adott gyógyszer forgalmazása szünetel vagy megszűnik.
    A 81. §-hoz
    A Gytv. új rendelkezésekkel egészül ki, amely az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéről szól. Napjainkban a hamis, illetve illegális forrásból származó gyógyszerek és "csodaszerek" terjesztésének elsődleges helyszínévé az internet lépett elő. Az engedély nélkül működő kereskedők azokat a fogyasztókat akarják tevékenységükkel megrövidíteni és megkárosítani, akik olcsó és egyszerű vásárlási lehetőséget keresnek, nem akarnak problémájukkal orvoshoz fordulni.
    Az illegális hamis gyógyszerekkel folytatott kereskedelem elleni küzdelem eredményessége érdekében a Gytv. kiegészítései is szükségesek annak érdekében, hogy amellett, hogy gyorsan és hatékonyan lehessen fellépni a potenciális gyógyszerhamisítókkal szemben, az interneten forgalmazott, bizonytalan forrásból származó gyógyszerek kereslete visszaszorítható legyen, a gyógyszerészeti államigazgatási szervbe vetett közbizalom is erősödjön. Ennek érdekében felhatalmazást kell adni a gyógyszerhatóság részére, hogy elrendelhesse az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét annak az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adatnak, amelynek hozzáférhetővé tétele vagy közzététele hamis vagy nem engedélyezett gyógyszer hozzáférhetővé tételével összefügg.
    A 82. §-hoz
    A módosítás egyértelművé teszi, hogy a hatóanyagok Magyarországon székhellyel vagy telephellyel rendelkező importőrei, gyártói és forgalmazói esetében az engedélyezést követő módosítások engedélyezési eljárása a normál engedélyezési eljárás rendje szerint alakul.
    A 83. §-hoz
    Lehetővé kell tenni a kedvezményezetti státuszt megszerző gyógyszerek esetében az igazgatási szolgáltatási díjmentességet azáltal, hogy a gyógyszerészeti államigazgatási szerv a forgalombahozatali engedély jogosultja számára a kedvezményezetti státusz megszerzését megelőzően beszedett díjat utólag visszatéríti.
    A 84. §-hoz
    A módosítás új díjtételeket vezet be. A díjtételek módosításának célja, hogy az igazgatási szolgáltatási díjak a hatóanyagok importja, gyártása és forgalmazása elsősorban az engedélyezett tevékenység terjedelméhez igazodjon, így az alapdíj a korábbi engedélyezési díjhoz képest jelentősen lecsökken, ugyanakkor újabb hatóanyagonként további díjtételek kerülnek megállapításra.
    A 85. §-hoz
    A módosítás a koherencia megteremtésére irányul, hiszen a Gytv. rendelkezéseinek betartását a gyógyszerészeti államigazgatási szerv mellett az egészségügyi államigazgatási szerv is végzi.
    A 86. §-hoz
    A módosítás célja az egészségügyben működő szakmai kamarák jogi személyiséggel rendelkező területi szervezetei és országos szervei bírósági nyilvántartásával összefüggő kérdések rendezése. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) - 4. §-a alapján a bíróság abban az esetben tartja nyilván a törvénnyel létrehozott köztestületet, ha a törvény eltérően nem rendelkezik,
    - 69. §-a alapján a köztestület esetében a Cnytv. rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha a szervezetre irányadó törvény eltérően nem rendelkezik,
    - 70. §-a arról is rendelkezik, hogy a köztestületet a bíróságnak nem kell nyilvántartania akkor, ha a létrehozását rendelő törvény így rendelkezik.
    A Cnytv. elfogadásakor, valamint azt követően is több köztestület esetében döntött arról a jogalkotó, hogy a köztestületet a bíróságnak nem kell nyilvántartania. Ilyen tartalmú szabályozás van hatályban például az országos és a területi közjegyzői kamara, az ügyvédi kamara, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara, valamint a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara vonatkozásában is. A Javaslat arról rendelkezik, hogy a törvényszék nem veszi nyilvántartásba az egészségügyben működő szakmai kamarák (egyébként jogi személyiséggel rendelkező) területi szervezeteit és országos szerveit.
    Mivel ilyen rendelkezést a Javaslat az egészségügyben működő szakmai kamarák egésze tekintetében nem tartalmaz, ebből következően a három egészségügyi kamarát - mint egységes köztestületet - továbbra is szükséges bírósági nyilvántartásban tartani. A Javaslat ugyanakkor egyértelműen rendezi azt a jogbizonytalanságot okozó helyzetet, miszerint a jogi személyiséggel rendelkező területi szervezeteket, valamint az országos szerveket (pl. országos küldöttközgyűlés, országos elnökség, országos felügyelőbizottság, országos etikai tanács, stb.) nem szükséges a Cnytv. szerint külön-külön is nyilvántartani.
    A Cnytv. 103. §-a alapján azokra a köztestületekre vonatkozó adatokat, melyeket a Cnytv. hatálybalépését követően - külön törvény alapján - a bíróság nem tart nyilván, törölni kell a nyilvántartásból, a köztestület nyilvántartásból való törléséről nem kell végzést hozni. E rendelkezésre tekintettel a szabályozás további átmeneti rendelkezés elfogadását nem teszi szükségessé.
    A 87. §-hoz
    A három egészségügyben működő szakmai kamaránál 2015. évben esedékesek az általános kamarai választások. A hatályos szabályozás magas érvényességi küszöböt ír elő a kamarai választások minden fordulójában (a szavazásra jogosultak legalább 25%-a). Ha a területi szervek felállítása nem lenne eredményes, veszélybe kerülhetne a kamarák egészének működése. Más ágazati kamarák esetében a választások második fordulójának érvényességét a résztvevők számára tekintet nélkül vagy törvény biztosítja, vagy a szabályozás az alapszabályra bízza e kérdés rendezését. A módosítás célja a kamarai küldöttek választására vonatkozóan a kamarák működéshez fűződő közérdek érvényesítése. Eszerint a választás első körében a tagok több mint negyedének részvétele szükséges az érvényességhez, míg a második körben nincs részvételi küszöb, tehát bármekkora létszámnál érvényes a választás. A két választás közt legalább 15 napnak kell eltelnie. Emellett a Javaslat tartalmazza, hogy a második kör érvényességére vonatkozóan a kamara az alapszabálya a fentieknél szigorúbb szabályt is előírhat.
    A 88. §-hoz
    A Javaslat az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény azon rendelkezéseinek jogtechnikai deregulációját tartalmazza, amelyek
    a) a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) hatálybalépését megelőzően más törvények módosítását végezték el, azaz a Jat. 12. §-a alapján végrehajtottá váltnak tekintendők, azonban a Jat. későbbi elfogadására tekintettel formálisan még nem veszítették hatályukat, vagy
    b) korábbi szabályozásokhoz kapcsolódó olyan átmeneti rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek hatályban tartása már okafogyott.
    A 89. §-hoz
    A gyógyászati segédeszköz ismertetés felügyeletével kapcsolatban szükséges a jogszabályi helyek közötti koherenciát megteremteni a feladatok és jogosultságok összehangolásával. A gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz ismertetés felügyeleti eljárások ügyintézési határidejét a Gyftv. nem szabályozza, így arra jelenleg a Ket. általános - alapvetően a kérelemre indult eljárások terjedelméhez és jellegéhez mért - 21 napos határideje irányadó. Ezen határidő az ismertetés felügyeleti eljárások széles körű terjedelméhez, bonyolultsági fokához nem igazodik, a gyakorlat azt mutatja, hogy az eljárásokban a tényállás részletes feltárása időigényes, ezért a hatékony és eredményes eljárás lefolytatásához szükséges az eljárási határidő módosítása.
    A 90. §-hoz
    A rendelkezés bevezetésével biztosítható, hogy amennyiben a gyógyszer kedvezményezetti státuszt kapott, akkor az egészségbiztosító a befizetett igazgatási szolgáltatási díjat a forgalomba hozatali engedély jogosultjának visszatérítse.
    A 91. §-hoz
    Szükséges az egészségbiztosító számára lehetővé tenni, hogy azokban az esetekben, amikor a gyógyszerek alkalmazásának költséghatékonyságát alapvetően meghatározza az alkalmazott dózis, az adagolás és más gyógyszerekkel történő együttadás, az adott gyógyszer forgalombahozatali engedélyének jogosultjával, illetve a forgalmazójával kötendő támogatásvolumen-szerződésben rögzítésre kerüljenek - a gyógyszer alkalmazási előírásának megfelelően - azok a feltételek, amelyek alapján a befizetési kötelezettség keletkezik.
    A 92. §-hoz
    Szükségessé vált pontosítani a fekvőbeteg-ellátásban is alkalmazható (támogatási érték nélküli támogatási kategóriába tartozó) gyógyszer esetében a kedvezményezetti státusz kérelmezéséhez szükséges feltételeket.
    A 93. §-hoz
    Az egészségbiztosítási szerv köteles kezdeményezni új gyógyászati segédeszköz csoport nyitását a beérkezett egyedi méltányossági kérelmek alapján. Szükséges azt pontosítani, hogy az intézkedés alapjául szolgáló kérelmek értékelésénél célszerű a beérkezett kérelmek száma helyett a benyújtók számát figyelembe venni, valamint csak azokat a kérelmeket, amelyek esetében az elbírálás során pozitív döntés született.
    A 94. §-hoz
    A közgyógyellátás jogcímén történő gyógyászati segédeszköz-javítás szabályait jelenleg a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.), a Gyftv., valamint a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba történő befogadásáról, támogatással történő rendeléséről, forgalmazásáról, javításáról és kölcsönzéséről szóló miniszteri rendelet tartalmazza. Mivel a közgyógyellátás jogcímének a Szoctv.-ben meghatározott érvényesíthetősége alapjául csak a Gyftv.-ben meghatározott feltételek szolgálnak, a jogszabályi koherencia megteremtése céljából törvényi szinten szükséges szabályozni, hogy a közgyógyellátásra jogosultak részére közgyógyellátás jogcímén rendelt gyógyászati segédeszközök javítása térítésmentes, ha az eszköz támogatással javítható.
    A 95. §-hoz
    Értelmezési problémát okozott az elbírálás során, hogy az új közforgalmú gyógyszertár létesítésére vonatkozó pályázati kiírás tartalmi követelményei között eddig nem szerepelt a pályázat benyújtásának határnapja, ezért szükséges ennek rögzítése.
    A 96. §-hoz
    A fiókgyógyszertár áthelyezésekor határidő megjelölése nélkül lehetőség van a létesítés és az áthelyezés időbeli elhúzódására, határidő előírásával jobban érvényt lehet szerezni a folyamatos lakossági gyógyszerellátás biztosításának.
    A 97. §-hoz
    Intézeti gyógyszertár esetében nem szerepel az intézeti vezető főgyógyszerész neve a működési engedélyben, ezért - alapul véve a közforgalmú gyógyszertárak működési engedélyét - az intézeti gyógyszertár működési engedélyezésekor is szükséges rögzíteni a vezetésért felelős személy nevét.
    A 98. §-hoz
    A felmerülő, indokolatlan terhet jelentő költségek elkerülése érdekében célszerű, hogy a közforgalmú gyógyszertár adatainak (neve vagy pontos címe) megváltozásakor az ellátott fiók és kézigyógyszertárak működési engedélye hivatalból módosuljon.
    A 99. §-hoz
    A fiókgyógyszertár létesítésére határidő megjelölése nélkül lehetőség van a létesítés és az áthelyezés időbeli elhúzódására, határidő előírásával jobban érvényt lehet szerezni a folyamatos lakossági gyógyszerellátás biztosításának.
    Számos esetben előfordult, hogy a közforgalmú gyógyszertár létesítésére kiírt pályázat nyertese a pályázatban vállalt többletszolgáltatást neki felróható okból nem teljesítette, ezért indokolt a szankcionálás lehetőségének megteremtése az egészségügyi államigazgatási szerv számára.
    A 100. §-hoz
    A kiemelten súlyos szakmai szabálysértést ismételten elkövető személyi jogos gyógyszerészre vonatkozóan indokolt azon szankció lehetőségének megteremtése, amelynek értelmében nem szerezhet személyi jogot más közforgalmú gyógyszertár vezetésére.
    A 101. §-hoz
    A gyógyszertár vezetőjét helyettesítő felelős vezető személyére is indokolt a személyi joggal rendelkező gyógyszertárvezetőre vonatkozó feltételek előírása, ezért az ő esetükben is szükséges a vezetésre való alkalmasság rögzítése.
    A 102. §-hoz
    A 94. §-hoz kapcsolódó átmeneti rendelkezést tartalmaz.
    A 103. §-hoz
    A szakasz több szövegcserés, technikai jellegű, koherenciát teremtő pontosítást tartalmaz, továbbá az alábbi kérdéseket rendezi:
    - a lakosság szempontjából fontos, hogy a leghosszabb időtartamú nyitva tartást vállaló pályázónak legyen elsősorban lehetősége gyógyszertár létesítésére, ezért több érvényes, a pályázati kiírásban előírt feltételeket teljesítő pályázat esetére indokolt kiegészíteni az elbírálás során figyelembe vehető szempontok körét;
    - amennyiben a közforgalmú gyógyszertár létesítésére kiírt pályázat nyertese a pályázat keretén belül többletszolgáltatásként fiókgyógyszertár létesítését vállalta, indokolt a létesítendő fiókgyógyszertár településéhez közelebb működő gyógyszertárral szemben előnyben részesíteni a nyertes pályázót a fiókgyógyszertár létesítésének engedélyezése során;
    - a gyógyszertár vezetőjét helyettesítő felelős vezető személyére is indokolt a személyi joggal rendelkező gyógyszertárvezetőre vonatkozó feltételek biztosítása, ezért az ő esetükben is szükséges a vezetésre való alkalmasság rögzítése;
    - a gyógyszertár vezetőjét helyettesítő hatósági vezető személyére is indokolt a személyi joggal rendelkező gyógyszertárvezetőre vonatkozó feltételek biztosítása, ezért az ő esetükben is szükséges a vezetésre való alkalmasság rögzítése.
    A 104. §-hoz
    A szakasz technikai jellegű pontosításokat tartalmaz.
    A 105. §-hoz
    Az Eftv. a szakellátási kapacitás fogalmának meghatározásakor eddig csak a szakorvosi és nem szakorvosi órák számát, valamint az aktív és krónikus ellátási ágyak számát nevesítette. Az ezen kapacitások alá nem tartozó kapacitásokról pedig akként rendelkezett az Eftv., hogy azok mértékegységét az Eftv. végrehajtási rendeletében szabályozott eljárásban kell megállapítani. A transzparencia érdekében azonban indokolt, hogy a már megállapított mértékegységek törvényi fogalom részévé váljanak, ennek érdekében szükséges a szakellátási kapacitás fogalmának módosítása.
    A 106. §-hoz
    Az egészségügyi intézményrendszer átalakításával érintett GYEMSZI jogutódjaként az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (a továbbiakban: ÁEEK) gyakorolja majd az államot megillető tulajdonosi jogokat az egészségügyi szakellátásokhoz használt állami vagyon tekintetében.
    A 107. §-hoz
    Szükséges annak egyértelművé tétele, hogy az egészségügyi ellátási szerződés és a feladatellátási megállapodás megkötésére vonatkozó szabályokat azok módosítása során is alkalmazni kell.
    A 108. §-hoz
    Az egészségügyi intézményrendszer átalakításával érintett GYEMSZI jogutódjaként az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (a továbbiakban: ÁEEK) gyakorolja majd az államot megillető tulajdonosi jogokat az egészségügyi szakellátásokhoz használt állami vagyon tekintetében, ehhez szükséges ez a rendelkezés.
    Másrészt a járóbeteg-szakellátási kapacitásokhoz kapcsolódó ellátási területekkel kapcsolatos átmeneti szabály hatályát terjeszti ki a következő évre.
    A 109. §-hoz
    A tartósan kihasználatlan kapacitásokkal kapcsolatos eljárási szabályok pontosításának szükségességét indokolja, hogy a hatályos szöveg alapján nem csak az ilyen kapacitások elvételére van lehetőség, hanem az érintett szolgáltató kapacitásai szakmai összetételének megváltoztatására is átcsoportosítás útján. Tekintettel arra, hogy a kapacitások szakmák közötti átcsoportosítására az általános eljárási szabályok alapján lehetőség van, szükségtelen a kihasználatlan kapacitások vonatkozásában külön rendelkezni erről.
    A 110. §-hoz
    A genetikai kutatási lehetőségek és módszerek folyamatos fejlődésével, alkalmazásuk egyre kiterjedtebbé válásával szükségszerűvé vált a Gtv. által használt fogalmak pontosítása. A Gtv. jelenleg hatályos genetikai teszt fogalmát felhasználva, azt magába építve, a humángenetikai vizsgálat fogalma, mint új gyűjtőfogalom került újraalkotásra. A fogalom újraalkotása megkönnyíti annak gyakorlatbeli alkalmazását és értelmezését a további felhasználás célja szerinti kategorizálások (klinikai genetikai vizsgálat, genetikai szűrővizsgálat, kutatás célú genetikai vizsgálat) megkülönböztetésével. A fogalmak pontosítása a genetikai mintát szolgáltató személytől és a veszélyeztettek beazonosításától indul ki.
    A 111. §-hoz
    Ez a szakasz a Gtv. hatálybalépéséhez kapcsolódó, már teljesült átmeneti rendelkezések hatályon kívül helyezését és a fogalom-módosításhoz kapcsolódó pontosítást tartalmazza.
    A 112. §-hoz
    Egyrészt az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény több olyan egészségügyi intézményt nevesít, amelyek feladatit már most is más szervezet látja el, valamint a jövőben átkerülhetnek más intézményekhez, ezért indokolt, hogy az intézmények neve helyett azok a feladatkörük szerint legyenek megjelölve. Másrészt a terhességi-gyermekágyi segély csecsemőgondozási díjra történő átnevezéséhez kapcsolódó technikai módosításokat tartalmazza ez a szakasz.
    A 113 114. §-hoz
    Tekintettel arra, hogy az Ehi. 15. § (7) bekezdésének hatálybalépése óta eltelt hosszú időszak alatt megváltozott a migránsok elhelyezésére szolgáló létesítmények struktúrája, fenntartója szükséges a rendelkezés megváltozott viszonyokhoz, új létesítménytípusokhoz való igazítása.
    A koherencia érdekében szükséges, hogy a harmadik országbeli állampolgárok, EGT-állampolgár és családtagja a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által fenntartott menekültügyi őrzött befogadó központokban, befogadó állomásokon és közösségi szállásokon, valamint a Rendőrség őrzött szállásain való elhelyezéskor érvényesülő közegészségügyi követelmények, előírások egy jogszabályban való meghatározása.
    A 115-117. §-hoz
    Az egészségügyi intézményrendszer átalakításával érintett GYEMSZI helyébe, annak jogutódjaként az állami egészségügyi szolgáltatók és az egészségügyi ellátáshoz használt állami vagyon vonatkozásában a fenntartói, illetve tulajdonosi joggyakorlói feladatok tekintetében az Állami Egészségügyi Ellátó Központ lép, ezért szükséges - a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény, valamint - a települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény módosítása.
    A 118. §-hoz
    A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény ágazatokra lebontva, nevesítve tartalmazza a létfontosságú rendszerelemek kijelölése szempontjából érintett alágazatokat. Az egészségügyi ágazaton belül jelenleg is meglévő alágazatok (aktív fekvőbeteg-ellátás, mentésirányítás stb.) kiegészítése szükséges a gyógyszer-nagykereskedelemmel, amely alágazaton belül létfontosságú rendszerelem azonosításának és kijelölésének szükségessége merült fel és ennek kormányrendeleti szinten történő végrehajtásához a törvényben is nevesíteni kell az újabb alágazatot.
    A 119 121. §-hoz
    Az egészségügyi intézményrendszer átalakításával érintett GYEMSZI helyébe, annak jogutódjaként az állami egészségügyi szolgáltatók és az egészségügyi ellátáshoz használt állami vagyon vonatkozásában a fenntartói, illetve tulajdonosi joggyakorlói feladatok tekintetében az Állami Egészségügyi Ellátó Központ lép, ezért szükséges a fekvőbetegszakellátó és egyes fekvőbeteg-szakellátóhoz kapcsolódó egészségügyi háttérszolgáltatást nyújtó, 100%-os állami tulajdonban lévő, valamint azok 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaságok által ellátott feladatok központi költségvetési szervek általi átvételéről, valamint az ezzel kapcsolatos eljárási kérdések rendezéséről szóló 2013. évi XXV. törvény módosítása.
    A 122. §-hoz
    A Törvényjavaslat ezen szakasza a terhességi-gyermekágyi segély csecsemőgondozási díjra történő átnevezéséhez kapcsolódó technikai módosításokat tartalmazza.
    A 123-124. §-hoz
    Tekintettel arra, hogy a vállalkozói adminisztratív költségek csökkentésére irányuló, Egyszerű Állam című középtávú kormányzati programból eredő, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait érintő egyes feladatok végrehajtásáról szóló 1056/2013. (II. 13.) Korm. határozat 2. pontjában meghatározott feladat végrehajtása érdekében 2013. július 15-én kihirdetésre került rendelkezések - a kihirdetést követően bekövetkezett jogszabályváltozások miatt - jelen Törvényjavaslat 20-49. §-ában újra szabályozásra kerültek, a kihirdetett, de még hatályba nem lépett jogszabályhelyek hatályba nem lépéséről kell rendelkezni.
    A 125-126. §-hoz
    Ezen szakaszok hatályba léptető rendelkezéseket és jogharmonizációs záradékot tartalmaznak.
    A folytatáshoz előfizetés szükséges.
    A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    A folytatáshoz előfizetés szükséges!
    A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

    A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.

    exit_to_app Belépés Előfizetés

    Keresés az oldal szövegében