adozona.hu
T/2027. számú törvényjavaslat indokolással - A dohányipari vállalkozások 2015. évi egészségügyi hozzájárulásáról
T/2027. számú törvényjavaslat indokolással - A dohányipari vállalkozások 2015. évi egészségügyi hozzájárulásáról
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2014. évi XCIV. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Országgyűlés figyelemmel arra, hogy
- a magyarországi egészségügyi ellátás színvonalának növelése kiemelt közpolitikai cél, amelyhez a szükséges anyagi forrásokat biztosítani kell;
- a dohányzás számos megbetegedés kialakulásában játszik kiemelt szerepet, és a hazai elhalálozási mutatókban az okok között közvetlenül vagy közvetve tekintélyes mértékben jelenik meg továbbra is;
- a dohánytermékek egészségkárosító hatása jelentős mértékben hozzájárul a megnövekedett egészségügyi kiadásokho...
- a magyarországi egészségügyi ellátás színvonalának növelése kiemelt közpolitikai cél, amelyhez a szükséges anyagi forrásokat biztosítani kell;
- a dohányzás számos megbetegedés kialakulásában játszik kiemelt szerepet, és a hazai elhalálozási mutatókban az okok között közvetlenül vagy közvetve tekintélyes mértékben jelenik meg továbbra is;
- a dohánytermékek egészségkárosító hatása jelentős mértékben hozzájárul a megnövekedett egészségügyi kiadásokhoz; és ehhez képest, illetve gazdasági erejükhöz mérten a dohánygyártó vállalkozások maguk nem arányosan járulnak hozzá a közkiadásokhoz
a következő törvényt alkotja:
(2) A hozzájárulásból befolyó összeg a központi költségvetés bevétele, amely kizárólag az államháztartás egészségügyi alrendszereinek finanszírozására fordítható.
1. dohánytermék: cigaretta, szivar, szivarka, pipadohány és más fogyasztási dohány, vagy egyéb jogszabály szerint dohányzásra szánt, dohány alapanyagú termék;
2. dohánytermék gyártására és kereskedelmére irányuló tevékenység: az a vállalkozási tevékenység, amelyet a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvényben (a továbbiakban: Jöt.) meghatározott dohánytermék
a) adóraktár engedélyese,
b) importálója, vagy
c) bejegyzett kereskedője
e minőségében végzett, vagy végez, feltéve, hogy a dohánytermék gyártására, a Jöt.-ben meghatározott szabadforgalomba bocsátásra, vagy magyarországi forgalomba hozatalára, kereskedelmére irányuló tevékenységéből származó nettó árbevétele a 2014. évben elérte, vagy meghaladta az összes nettó árbevétele 50%-át;
3. nettó árbevétel: a számvitelről szóló törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele;
4. vállalkozási tevékenység: jövedelem- és nyereségszerzésre irányuló, üzletszerű gazdasági tevékenység.
a) az adóalap 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,2%, de legalább harmincmillió forint,
b) az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 60 milliárd forintot meg nem haladó része után 2,5%,
c) az adóalap 60 milliárd forintot meghaladó része után 4,5%.
(2) A hozzájárulásra kötelezett a fizetési kötelezettségét a bevallás benyújtására előírt határnapot követő 30 napon belül teljesíti.
(3) A hozzájárulással kapcsolatos hatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el.
(4) Az e törvényben nem szabályozott eljárási kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény előírásai megfelelően alkalmazandók.
(5) A hozzájárulásra kötelezett az e törvény alapján megállapított hozzájárulást az adózás előtti eredmény terhére számolja el.
Kétségtelen, hogy a dohányzás elleni küzdelem egyik eszköze a dohánytermékek megfelelő mértékű jövedéki adóztatása. Ugyanakkor ez a teher döntően a fogyasztókon csapódik le; miközben nem lehetnek kizárólag ők a dohányzás egyénitársadalmi költségeinek viselői. A dohánygyártók a jövedéki adót könnyedén hárítják át a dohányzó népességre; amely egészségpolitikailag ugyan döntő részben elfogadható, ugyanakkor a dohánygyártók "személyes" tehervállalása is feltétlenül indokolt.
Mindeközben a közelmúltban kezdődött meg az egészségügyi rendszer átalakításának, illetve hatékonyabbá tételének folyamata (amely alrendszer kiadásaihoz a dohányzás hatásai közvetlenül vagy közvetve jelentősen hozzájárulnak). Az egészségügyi ellátás színvonalának növelése pedig olyan kiemelt közpolitikai cél, amelyhez a szükséges anyagi forrásokat mindenképpen biztosítani kell.
A törvényjavaslat általános célja a fentiekre tekintettel kettős: egyszerre kíván érvényt szerezni az igazságos(abb) közteherviselés alapvető célkitűzésének akkor, amikor a dohánygyártók, illetve bejegyzett kereskedők teherviselését is előírja; ugyanakkor segíteni kívánja az egészségügyi rendszer átalakítására vonatkozó kormányzati elképzeléseket is további források bevonásával.
E törvényjavaslat egyszeri hozzájárulás-fizetési kötelezettséggel terheli a dohányipari vállalkozásokat - a fenti célokhoz kötött módon -, így az előterjesztő a célokra, valamint a piaci versenyre tekintettel alappal feltételezheti, hogy e teher döntő részben valóban a dohányipari cégeken marad, s a piaci szereplők a terheket a fogyasztókra nem fogják tovább hárítani.
A hozzájárulásból befolyó összeg a központi költségvetés bevétele, amely kizárólag az államháztartás egészségügyi alrendszereinek finanszírozására fordítható.
A hozzájárulás fizetésére az a jogi személy köteles, amelyik Magyarországon dohánytermék gyártására és kereskedelmére irányuló tevékenységet folytat, vagy folytatott (a továbbiakban: hozzájárulásra kötelezett).