T/1705. számú törvényjavaslat indokolással - Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról

adozona.hu

T/1705. számú törvényjavaslat indokolással - Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?

Jogterület(ek): Adójog, számviteli szabályok
Tipus: indokolás
Érvényesség kezdete: 2014.10.21
Érvényesség vége:
Jogszabály indoklása: 2014. évi LXXIV. törvény

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

T/1705. számú törvényjavaslat indokolással - Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról

2014. évi ... törvény az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról

I. Fejezet

A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

1. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
"(10) Ha a magánszemélyt egy adott bevétel az általa vagy más személy által végzett (teljesített) tevékenység, termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként illeti meg - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - e bevétel adókötelezettségének megállapítására kedvező adózási feltételekkel adózó bevételre, jövedelemre (így különösen az adóalapba nem tartozó tételnek minősülő bevételre, a béren kívüli juttatásra, az egyes meghatározott juttatásra) vonatkozó szabály nem alkalmazható."
2. § (1) Az Szja tv. 3. § 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
"14. Munkáltató:
a) az, akivel (amellyel) a magánszemély munkaviszonyban áll,
b) munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönzött munkavállaló részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a munkavállaló kölcsönvevője a munkavállaló kölcsönbeadójával kötött megállapodás alapján,
c) az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatás keretében a szolgáltatás juttatónak minősülő fogadója érdekében tevékenységet végző iskolaszövetkezeti tag részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a szolgáltatás fogadója,
azzal, hogy munkaerő-kölcsönzés, illetve egy munkakörre több munkáltatóval kötött munkaszerződés esetén a bevételnek nem számító juttatásra, valamint a béren kívüli juttatásra (71. §) az e törvényben megállapított rendelkezéseket a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő, illetve a több munkáltató ilyen juttatásának együttes összegére vonatkozóan kell irányadónak tekinteni."
(2) Az Szja tv. 3. §-a a következő 39-40. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
"39. Kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU rendelet (HL L 187 2014.06.26. 1-78. o.) 1-14. és 17. cikke szerinti támogatás.
40. Agrár csoportmentességi (ABER) támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2014. június 25-i 702/2014/EU rendelet (HL L 193 2014.07.01. 1-75. o.) 1-13. és 17. cikkei szerinti támogatás."
(3) Az Szja tv. 3. § 41. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
"41. Agrár csekély összegű (de minimis) támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2013. december 18-i 1408/2013/EU rendelet (HL L 352 2013.12.24. 9-17. o.) szerinti támogatás."
(4) Az Szja tv. 3. § 83. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
"83. Kiküldetési rendelvény: a kifizető által két példányban kiállított bizonylat, amely tartalmazza a magánszemély nevét, adóazonosító jelét, a gépjármű gyártmányának, típusának megnevezését, forgalmi rendszámát, a hivatali, üzleti utazás(ok) célját, időtartamát, útvonalát, a futásteljesítményt, az utazás költségtérítését, valamint ezen költségtérítés kiszámításához szükséges adatokat (üzemanyag-fogyasztási norma, üzemanyagár stb.), azzal, hogy kiküldetési rendelvénynek minősül az említett adatokat tartalmazó, a digitális archiválás szabályairól szóló jogszabály rendelkezéseit is figyelembe véve zárt rendszerben kezelt és tárolt, elektronikus úton előállított bizonylat is. A papíralapon kiállított kiküldetési rendelvény eredeti példányát a kifizető, másolatát a magánszemély a bizonylatmegőrzésre vonatkozó rendelkezések betartásával megőrzi."
(5) Az Szja tv. 3. § 93. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
"93. Nyugdíjbiztosítás: az olyan életbiztosítás, ahol a biztosító teljesítésére - a haláleseti szolgáltatást kivéve - a nyugdíjbiztosítási szerződés egész tartama alatt a biztosított jogosult, és a biztosítói teljesítést a biztosított
a) halála,
b) társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú nyugellátásra való jogosultságának megszerzése (ez alatt a tényleges nyugdíjas állapotot kell érteni),
c) egészségi állapotának legalább 40%-os mértéket elérő károsodása, feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttének időpontjában a biztosított egészségkárosodása a 40%-os mértéket nem éri el (függetlenül attól, hogy rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra jogosult-e vagy sem), vagy
d) a szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár biztosított általi betöltése váltja ki, feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttétől (az ajánlat vagy a szerződésmódosítás ügyfél részéről történő aláírásának napjától) a biztosító biztosítási eseményre tekintettel történő teljesítéséig (kivéve a biztosított halálát, a biztosított legalább 40%-os mértékű egészségkárosodását, valamint kivéve, ha a biztosító teljesítése nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás és a járadékszolgáltatást a szerződés létrejöttétől számított 10. év végéig vagy a biztosított haláláig nyújtják) legalább 10 év eltelik, azzal, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződésnek az a)-d) pontokban szereplő biztosítási eseményeket - a c) pont kivételével, ha a biztosított egészségkárosodása a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttekor a 40%-os mértéket már eléri - tartalmaznia kell, és az a)-d) pontokban szereplő biztosítási eseményeken kívül más biztosítási eseményt nem tartalmazhat. Amennyiben a járadékszolgáltatás egy hónapra jutó várható összege a 10 ezer forintot nem éri el, a járadékszolgáltatás - a szerződés létrejöttétől számított 10. év letelte előtt - egy összegben is teljesíthető."
(6) Az Szja tv. 3. § 99. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
"99. Kiegészítő biztosítás: a nyugdíjbiztosításra vonatkozó rendelkezések alkalmazása során kiegészítő biztosítás az olyan biztosítás - függetlenül attól, hogy az milyen kockázatra nyújt fedezetet - amelynek saját különös szerződési feltétele van és díja a nyugdíjbiztosítás díjától a számviteli jogszabályok szerint elkülönített (ideértve a szerződéses feltételek szerint rögzített módon meghatározott, levonással érvényesített díjat is)."
3. § Az Szja tv. 4. § (2a) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem keletkezik bevétel)
"b) a díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó, valamint a díjat fizető tevékenységében közreműködő magánszemély - a díjat fizető tevékenységét szolgáló - feladata ellátásával kapcsolatos felelősségére kiterjedő felelősségbiztosítás díjának megfizetésével."
4. § Az Szja tv. 6. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) Ha az egyéni vállalkozó
a) bevételét olyan termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása ellenértékeként szerzi meg, amely esetében az általános forgalmi adó alapja külföldi pénznemben kifejezett, a bevétel forintra történő átszámításához az egyéni vállalkozó azt az árfolyamot alkalmazza, amelyet az adott ügyletben az általános forgalmi adó alapjának forintra történő átszámításához alkalmaz;
b) kiadását olyan termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele érdekében eszközli, amely esetében az általános forgalmi adó fizetésére maga kötelezett, és amelynek alapja külföldi pénznemben kifejezett, a kiadás forintra történő átszámításához az egyéni vállalkozó azt az árfolyamot alkalmazza, amelyet az adott ügyletben az általános forgalmi adó alapjának forintra történő átszámításához alkalmaz."
5. § (1) Az Szja tv. 7. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:)
"e) a visszatérített adót, adóelőleget, feltéve, hogy azt korábban költségként nem érvényesítették, továbbá a magánszemély jogszerűen tett önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozata alapján kiutalt, illetve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által a magánszemély egyéni számláján jóváírt kiutalt összeget; a magánszemély nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozata alapján kiutalt, a nyugdíj-előtakarékossági számláján jóváírt összeget, továbbá a magánszemély nyugdíjbiztosítási nyilatkozata alapján kiutalt, a biztosító által a magánszemély nyugdíjbiztosítási szerződésén jóváírt vagy e törvény rendelkezése szerint a magánszemélynek kiutalt összeget;"
(2) Az Szja tv. 7. §-a a következő (1c) bekezdéssel egészül ki:
"(1c) A 9. § (3a) bekezdésében említett esetet kivéve nem szerez bevételt a biztosított magánszemély, ha a más személy által kötött biztosítási jogviszonyba a szerződő helyébe lép, és a szerződő által korábban megfizetett biztosítási díjat a szerződőnek nem téríti meg."
6. § Az Szja tv. 9. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:
"(3b) Kockázati biztosítás esetén, ha a személybiztosítás díját más személy - ide nem értve a kifizetőnek nem minősülő magánszemélyt - fizette és a biztosítási esemény bekövetkezése nélküli biztosítói teljesítésre utóbb magánszemély válik jogosulttá, akkor az adókötelezettség keletkezésének időpontja az a nap, amikor a biztosító teljesítésére a magánszemély jogosultsága (például a biztosítási szerződés módosításával) megnyílik."
7. § Az Szja tv. 24. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Ha a munkavállaló magyarországi foglalkoztatására munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, a kölcsönbeadó külföldi vállalkozás és a járulékkötelezettségeket a belföldön bejegyzett kölcsönvevő teljesíti, az e foglalkoztatással összefüggésben a kölcsönvevő az általa juttatott bevétel tekintetében munkáltatóként járhat el."
8. § Az Szja tv. 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha a biztosítás más személy által fizetett díja a befizetés időpontjában hatályos 1. számú melléklet 6. pont 6.9. alpontja alapján vagy a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás más személy által 2013. január 1-jét megelőzően fizetett díja az 1. számú mellékletnek a befizetés időpontjában hatályos 6. pont 6.3. alpontja alapján részben vagy egészben adómentes volt, akkor - függetlenül a biztosítási szerződés esetleges módosításától - a biztosító teljesítéséből (kivéve, ha a biztosító teljesítése a 1. számú melléklet 6. pont 6.6. alpontja alapján haláleseti, betegségbiztosítási vagy balesetbiztosítási szolgáltatásként adómentes) a kifizetőnek nem minősülő magánszemély által fizetett biztosítási díj, valamint az adóköteles biztosítási díj együttes összegét meghaladó rész egyéb jövedelemnek minősül. A biztosítói teljesítést megelőzően bevételcsökkentő tételként már figyelembe vett díjrészeket figyelmen kívül kell hagyni az egyéb jövedelem biztosítói teljesítés időpontjában történő további megállapítása során."
9. § (1) Az Szja tv. 29/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A családi kedvezmény - az eltartottak lélekszámától függően - kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként
a) egy eltartott esetén 62 500 forint,
b) kettő eltartott esetén
ba) 2016-ban 78 125 forint,
bb) 2017-ben 93 750 forint,
bc) 2018-ban 109 375 forint,
bd) 2019-ben és az azt követő években 125 000 forint,
c) három és minden további eltartott esetén 206 250 forint."
(2) Az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult)
"a) az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, továbbá a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa, azonban nem minősül jogosultnak az a magánszemély, aki a családi pótlékot
aa) gyermekotthon vezetőjeként a gyermekotthonban nevelt gyermekre (személyre) tekintettel,
ab) szociális intézmény vezetőjeként a szociális intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel,
ac) javítóintézet igazgatójaként, illetve büntetés-végrehajtási intézet parancsnokaként a javítóintézetben nevelt vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel
kapja;"
10. § (1) Az Szja tv. 29/B. § (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1b) Ha az adott jogosultsági hónap után járó családi kedvezményre egy magánszemély jogosult, az őt megillető családi kedvezményt - adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban - megoszthatja a vele közös háztartásban élő, jogosultnak nem minősülő házastársával, élettársával, ideértve azt az esetet is, ha a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni. Azon jogosultsági hónapokra eső családi kedvezményre, amelyre vonatkozóan a jogosult vagy házastársa, élettársa a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát igénybe veszi, a megosztás nem alkalmazható."
(2) Az Szja tv. 29/B. § (1d) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1d) Több jogosult vagy a kedvezmény megosztása esetén az igénybevétel feltétele az érintett magánszemélyek - adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető - nyilatkozata, amely tartalmazza, hogy a kedvezményt melyikük veszi igénybe, továbbá a kedvezmény összegének - az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak számának felosztásával történő - közös igénybevételére, megosztására vonatkozó döntésüket. A kedvezmény élettársak közötti megosztása esetén a nyilatkozat tartalmazza továbbá az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába való bejegyzésről szóló végzés ügyszámát, valamint a lakóhelyet és a tartózkodási helyet is."
(3) Az Szja tv. 29/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély adóelőleg-levonáshoz, adóbevalláshoz vagy munkáltatói adómegállapításhoz tett írásbeli nyilatkozata
a) a jogosultság 29/A. § (3) bekezdés szerinti jogcíméről, és
b) a családi kedvezmény megosztása, közös érvényesítése esetén erről a tényről,
amelyen fel kell tüntetnie - a magzat kivételével - minden eltartott (kedvezményezett eltartott) adóazonosító jelét, továbbá azt, hogy e személyek - ideértve a magzatot is - az adóév mely hónapjaiban minősültek eltartottnak, kedvezményezett eltartottnak. A családi kedvezmény megosztása, közös érvényesítése esetén a másik fél adóazonosító jelét is fel kell tüntetni."
11. § Az Szja tv. VI. fejezete a következő alcímmel és rendelkezéssel egészül ki:
"Az első házasok kedvezménye
29/C. § (1) Az első házasok kedvezményét érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját [29. §] az első házasok kedvezményével csökkenti. A kedvezmény a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.
(2) Az első házasok kedvezményét az a házaspár érvényesítheti, amely esetében legalább az egyik házastárs első házasságát köti.
(3) A házastársak által együttesen érvényesíthető kedvezmény jogosultági hónaponként 31 250 forint.
(4) Jogosultsági hónapként a házassági életközösség fennállása alatt a házasságkötést követő hónaptól (azt első jogosultsági hónapnak tekintve) legfeljebb 24 hónap vehető figyelembe, de az említett időtartamon belül utoljára az a hónap, amelyet követően a magánszemély magzatra vagy gyermekre (ide nem értve a nevelt gyermeket) tekintettel családi kedvezményre válik jogosulttá.
(5) A kedvezményt a házastársak - döntésük szerint - az összeg megosztásával közösen érvényesítik, ideértve azt az esetet is, ha a kedvezményt kizárólag egyikük veszi igénybe. A kedvezmény közös igénybevétele az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban független attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely házastársnál történt annak figyelembevétele.
(6) Az igénybevétel feltétele a házastársak - adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető - nyilatkozata, amely tartalmazza, hogy a kedvezményt melyikük veszi igénybe, vagy a kedvezmény összegének megosztására vonatkozó döntésüket."
12. § Az Szja tv. 44/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A nyugdíjbiztosítási szerződés szerződője - figyelemmel a (11) bekezdésben foglalt rendelkezésre - az adóbevallásában tett nyilatkozat, munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltatónak átadott nyugdíjbiztosítási nyilatkozat alapján rendelkezhet az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részéből a következők szerint meghatározott összegek átutalásáról (nyugdíjbiztosítási nyilatkozat): a Magyarországon vagy - figyelemmel a (10) bekezdés rendelkezéseire is - más EGT-államban letelepedett biztosítóval kötött nyugdíjbiztosítási szerződés(ek)re az adóévben az általa szerződőként befizetett - az adott naptári évben a nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváírt - összeg (ideértve a kifizetőnek nem minősülő más személy által fizetett adómentes bevételnek minősülő, továbbá az összevont adóalapba tartozó jövedelemként adóköteles díjat is) 20 százaléka, de legfeljebb az adóévben 130 ezer forint, azzal, hogy a nyugdíjbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosítás(ok)ra befizetett összeg alapján nyugdíjbiztosítási nyilatkozat nem tehető, továbbá azzal, hogy amennyiben a magánszemély nyugdíjcélú megtakarítását szolgáló biztosítási díjrész nem éri el a kiegészítő biztosítások nélküli teljes biztosítási díj 90 százalékát, akkor nyugdíjbiztosítási nyilatkozat csak a nyugdíjcélú megtakarítást szolgáló díjrész alapján tehető.
(2) Az adóról való rendelkezés alapjául szolgáló összeg meghatározásakor a nem forintban fizetett díjat az adóév utolsó napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett euróban megadott árfolyamon kell forintra átszámítani.
(3) A nyugdíjbiztosítás szerződője a biztosító első nyugdíjszolgáltatásnak minősülő teljesítéséig, részteljesítéséig - ide nem értve az egészségkárosodás miatti részteljesítést - ,de legkésőbb az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig befizetett díj alapján rendelkezhet az adójáról.
(4) A nyugdíjbiztosítási nyilatkozatban a magánszemély által meghatározott összeg átutalását az adóhatóság (ha a magánszemélynek nincs az állami adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása, és az adóbevallása alapján fizetendő adóját megfizette, az adózás rendjéről szóló törvénynek a visszatérítendő jövedelemadóra vonatkozó rendelkezései szerint, egyébként a magánszemély kérelmére az adótartozás, illetve az adóbevallás, adóhatósági adómegállapítás szerinti adó megfizetését követő 30 napon belül) - az (7) bekezdésben említett esetet kivéve - szerződésenként a szerződésszám, a magánszemély adóazonosító jele feltüntetésével a biztosító pénzforgalmi számlájára teljesíti, azzal, hogy a magánszemély által meghatározott összeget - a 44/D. § (2) bekezdésében foglaltakra is tekintettel - az adóhatóság a rendelkezési jogosultságot megalapozó nyugdíjbiztosítási szerződésekre történő befizetésekkel arányosan teljesíti, ha a rendelkezési jogosultságot több nyugdíjbiztosításra befizetett összeg alapozza meg. Amennyiben a magánszemély a teljesítéskor már nem rendelkezik azzal a nyugdíjbiztosítási szerződéssel, amelyre a befizetett díj a rendelkezési jogosultságot megalapozta, akkor a következők szerint kell eljárni:
a) ha a szerződő magánszemély helyébe egy másik személy lép (ideértve a szerződő örökösét is) és a nyugdíjbiztosítási szerződés alapján a (8) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény nem történt, akkor az adóhatóság által teljesített összeget a biztosító a nyugdíj biztosítási szerződésen jóváírja;
b) a nyugdíjbiztosítási szerződés nyugdíjszolgáltatás miatti megszűnése esetén minden további rendelkezés nélkül a biztosító a biztosított magánszemélynek (a biztosított halála esetén az örökösének) kiutalja;
c) az a)-b) pontban nem említett esetben a biztosító az adóhatóságnál erre a célra nyitott beszedési számlára visszautalja, azzal, hogy a visszautalt összegre a magánszemély az adóhatósághoz benyújtott kérelme alapján akkor tarthat igényt, ha igazolja, hogy nyugdíjbiztosítási szerződése neki fel nem róható okból (így különösen a biztosító felszámolása következtében) szűnt meg. Amennyiben a magánszemély a visszautalt összegre jogosult, úgy az adóhatóság, ha a magánszemélynek van más nyugdíjbiztosítási szerződése, akkor a magánszemély nyilatkozata alapján e szerződésre, ennek hiányában a magánszemély saját pénzforgalmi számlájára (lakcímére) teljesíti.
(5) A nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot a magánszemély a biztosító által - az adózás rendjéről szóló törvénynek az adókedvezményre jogosító igazolás kiállítására vonatkozó előírásai szerint -kiadott igazolás alapján teheti meg, amely tartalmazza a rendelkezési jogosultság alapjául szolgáló összeget, valamint a biztosító nevét, pénzforgalmi számlaszámát és a nyugdíjbiztosítási szerződés egyedi azonosító számát (szerződésszámát), továbbá a magánszemély adóazonosító jelét. A biztosító a kiadott igazolásról az adózás rendjéről szóló törvényben az adókedvezményre jogosító igazolás adatszolgáltatására előírt határidőig adatot szolgáltat az adóhatóságnak. Ha az adóévben a (8) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény történik, akkor az adóévre a biztosító adókedvezményre jogosító igazolást nem állíthat ki.
(6) Az (1)-(5) bekezdés szerint jogosult - feltéve, hogy annak egyéb törvényi feltételei fennállnak - a biztosító(k) által kiadott igazolás alapján nyilatkozat megtételére az a magánszemély is, aki e jog gyakorlásának időpontjában nyugdíjbiztosítási szerződéssel az a)-c) pontokban felsorolt esetek miatt már nem rendelkezik:
a) a szerződő magánszemély helyébe egy másik személy lép (ideértve a szerződő örökösét is), feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés alapján a (8) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény nem történt;
b) a nyugdíjbiztosítási szerződés nyugdíjszolgáltatás miatt megszűnt;
c) a nyugdíjbiztosítási szerződés a magánszemélynek fel nem róható okból (így különösen a biztosító felszámolása következtében) szűnt meg.
(7) A (6) bekezdésben említett esetek kivételével nem tehet nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot az a magánszemély, aki a nyilatkozattétel időpontjában nyugdíjbiztosítási szerződéssel már nem rendelkezik. E törvény alkalmazásában az a magánszemély rendelkezik nyugdíjbiztosítási szerződéssel, aki az adott időpontban e törvény szerint nyugdíjbiztosításnak minősülő biztosítási szerződés szerződője.
(8) Az (1) bekezdés alapján átutalt teljes összeget (ideértve a korábbi szerződők rendelkezése alapján átutalt összeget is, de ide nem értve az adóhatóságnak ebből az összegből korábban már visszafizetett összeget) - figyelemmel a (9) bekezdésre is - a magánszemélynek húsz százalékkal növelten kell visszafizetnie, ha a nyugdíjbiztosítás alapján nyugdíjbiztosítási szolgáltatásnak nem minősülő vagyoni érték kivonására kerül sor (ideértve különösen a szerződés visszavásárlását, részvisszavásárlását, a kötvénykölcsön törlesztő részletének nyugdíjcélú megtakarítással szembeni elszámolását, valamint, ha bármilyen jogcímen történő költséglevonás miatt - ide nem értve a befektetési költséget - a biztosítási jogviszony fennállása alatt bármely időpontban a levont költségek halmozott összege meghaladja az adóról való rendelkezést megalapozó befizetett díjak halmozott összegének 20 százalékát, továbbá ideértve a törvényi rendelkezésnek meg nem felelő járadékszolgáltatást is, de ide nem értve az elvárt díjon felüli díj elvárt díjra történő átvezetését), függetlenül attól, hogy a szerződés ennek következtében megszűnik-e vagy sem, vagy a szerződés úgy módosul, hogy az a szerződésmódosítást követően e törvény rendelkezései szerint már nem minősül nyugdíjbiztosításnak. Nem terheli visszafizetési kötelezettség a magánszemélyt, ha az adómentes nyugdíjszolgáltatás feltételei maradéktalanul teljesültek. Nem váltja ki a visszafizetési kötelezettséget az sem, ha a szerződés a biztosító felszámolása miatt szűnik meg. A magánszemély visszafizetési kötelezettségét a biztosító megállapítja, a magánszemély részére kifizetendő összegből - ha van ilyen - levonja, a visszafizetési kötelezettséget kiváltó eseményt követő hónap 12. napjáig az adóhatósághoz személyi jövedelemadóként befizeti. A biztosító a magánszemély visszafizetési kötelezettségét és az abból levont összeget az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti bevallásában külön jogcímen bevallja, és arról a magánszemély számára igazolást állít ki. Amennyiben az említett kötelezettség levonására részben vagy egészben bármely oknál fogva nincs lehetőség, akkor a biztosító az igazoláson feltünteti a részben vagy egészben le nem vont összeget, és felhívja a magánszemély figyelmét arra, hogy a le nem vont részt a magánszemély köteles megfizetni. A magánszemély a biztosító által kiadott igazolás alapján az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített adóbevallásában vallja be a visszafizetési kötelezettség biztosító által le nem vont összegét, és azt a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.
(9) A (8) bekezdésben foglaltak alkalmazása során a vagyoni érték kivonásának időpontja az a nap, amikor a biztosító pénzforgalmi számláját a biztosító teljesítésének összegével megterhelik, vagy az a nap, amikor a (8) bekezdés szerinti tényállások valamelyike megvalósul.
(10) A más EGT-államban letelepedett biztosítóval (a nyugdíjbiztosítási nyilatkozattal összefüggő rendelkezések alkalmazásában: külföldi biztosító) kötött nyugdíjbiztosítási szerződés esetén e § rendelkezései abban az esetben alkalmazhatóak, ha a magánszemély az adóévre rendelkezik a külföldi biztosító olyan - az állami adóhatóság által közzétett formában kiállított -igazolásával, amelyben a külföldi biztosító a (5) bekezdésben említett adatokon túlmenően
a) feltünteti nevét (megnevezését), címét (székhelyét), a letelepedése szerinti állam állami adóhatósága (vagy annak megfelelő pénzügyi hatósága) által megállapított azonosító jelét,
b) megjelöli, hogy mely államban rendelkezik illetőséggel, valamint
c) igazolja, hogy a magánszeméllyel kötött biztosítási szerződés e törvény rendelkezése szerint nyugdíjbiztosításnak minősül, továbbá
d) kötelezettséget vállal arra, hogy az e § szerint kiutalt összeget a magánszemély nyugdíjbiztosítási szerződésén írja jóvá, továbbá
e) nyilatkozik arról, hogy olyan szerződéses jogviszonyban áll a magánszeméllyel, amely alapján képes az e törvényben foglalt, a kifizetőnek minősülő biztosítóra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére és e kötelezettség teljesítését vállalja.
(11) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a magánszemély rendelkezési jogosultságát az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásában gyakorolja, ha arra külföldi biztosítóval megkötött nyugdíjbiztosítási szerződés alapján jogosult. A magánszemély a bevallásában - a rendelkezési jogosultság alapja, összege megállapításához szükséges adatokon túlmenően -feltünteti a külföldi biztosító nevét (megnevezését), címét (székhelyét), továbbá azt az államot, amelyben a biztosító belföldi illetőségűnek minősül. A magánszemély, ha adó feletti rendelkezési jogosultságát külföldi biztosítóval megkötött nyugdíjbiztosítási szerződés alapján gyakorolta, az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített adóbevallásában vallja be a visszafizetési kötelezettség összegét és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti azt meg."
13. § (1) Az Szja tv. 48. § (2) bekezdés a következő b) ponttal egészül ki:
(Az adóelőleg nyilatkozatban a magánszemély az adott esettől függően nyilatkozik)
"b) az első házasok kedvezményének érvényesítéséről,"
(2) Az Szja tv. 48. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és egyidejűleg a § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A magánszemély családi kedvezmény érvényesítésére, súlyosan fogyatékos állapotra vonatkozó nyilatkozatot az adóelőleget megállapító munkáltató, a magánszemély részére az összevont adólapba tartozó rendszeres bevételt (különösen havi, heti bért, munkadíjat, tiszteletdíjat, személyes közreműködés ellenértékét, egyéb juttatást) juttató kifizető számára adhat. Ha a családi kedvezményre ugyanazon kedvezményezett eltartott után több magánszemély jogosult, akkor a jogosultak a nyilatkozatot - a változás bejelentésének kötelezettsége mellett - közösen teszik meg. A családi kedvezmény közös igénybevétele esetén a jogosultakat jogosultsági hónaponként együttesen megillető családi kedvezményt az adóelőleget megállapító munkáltató, a rendszeres bevételt juttató kifizető - az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak megosztásával - a nyilatkozat szerint veszi figyelembe. A családi kedvezményre vonatkozó adóelőleg-nyilatkozat legalább a következő adatokat tartalmazza:
a) a nyilatkozó magánszemély(ek) nevét és adóazonosító jelét;
b) minden eltartott (kedvezményezett eltartott) nevét és adóazonosító jelét, magzat (ikermagzat) esetében a várandósság tényére vonatkozó kijelentést;
c) a nyilatkozó magánszemély(ek) adóelőleget megállapító munkáltatójának, rendszeres bevételt juttató kifizetőjének nevét (elnevezését) és adószámát, valamint a nyilatkozatban foglaltak tudomásulvételét igazoló kijelentését, míg e munkáltató, kifizető hiányában az erre vonatkozó kijelentést.
(3 a) A magánszemély az első házasok kedvezményének érvényesítésére vonatkozó nyilatkozatot az adóelőleget megállapító munkáltató, a magánszemély részére az összevont adólapba tartozó rendszeres bevételt (különösen havi, heti bért, munkadíjat, tiszteletdíjat, személyes közreműködés ellenértékét, egyéb juttatást) juttató kifizető számára adhat. A jogosult házastársak a nyilatkozatot -a változás bejelentésének kötelezettsége mellett - közösen teszik meg. A jogosult házastársakat jogosultsági hónaponként együttesen megillető kedvezményt az adóelőleget megállapító munkáltató, a rendszeres bevételt juttató kifizető a nyilatkozat szerint veszi figyelembe. A kedvezményre vonatkozó adóelőleg-nyilatkozat legalább a következő adatokat tartalmazza:
a) a nyilatkozó magánszemély(ek) nevét és adóazonosító jelét;
b) az adott munkáltatónál, kifizetőnél érvényesítendő kedvezmény összegét;
c) a nyilatkozó magánszemély(ek) adóelőleget megállapító munkáltatójának, rendszeres bevételt juttató kifizetőjének nevét (elnevezését) és adószámát."
14. § Az Szja tv. 49. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az adóelőleg a 47. § szerint megállapított adóelőleg-alap - az első házasok kedvezményét, a családi kedvezményt érvényesítő magánszemély esetében az adóévben az adóelőleg megállapításánál általa, illetve más jogosult által korábban még nem érvényesített kedvezménnyel csökkentett adóelőleg-alap - összege után az adó mértékével számított összeg, figyelemmel a (2)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezésekre is."
15. § (1) Az Szja tv. 49/B. § (6) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A (4) és (5) bekezdés rendelkezéseiben említett tételekkel növelt vállalkozói bevétel - legfeljebb annak mértékéig - csökkenthető:)
"d) a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozónál évi 30 millió forinttal, de legfeljebb a (12) bekezdés rendelkezésében meghatározott összeggel (kisvállalkozói kedvezmény), azzal, hogy az egyéni vállalkozó által az adóévben érvényesített kisvállalkozói kedvezmény és a (9)-(10) bekezdésben meghatározott adókulcs szorzata az állami támogatásokra irányadó rendelkezések alkalmazásában az egyéni vállalkozó választása szerint
da) agrár csoportmentességi (ABER) támogatásnak, vagy agrár csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál,
db) minden más esetben az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak, vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül;"
(2) Az Szja tv. 49/B. § (23) bekezdése helyébe következő rendelkezés lép:
"(23) A (8) bekezdés alkalmazásában jövedelem-(nyereség-) minimum a vállalkozói bevétel 2 százaléka."
16. § Az Szja tv. 50. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
"(9) E § alkalmazásában egyéni vállalkozói bevételnek az adóévben e törvény rendelkezései szerint megszerzett vállalkozói bevétel minősül."
17. § Az Szja tv. 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"55. § Az átalányadózásra való jogosultság a határozat jogerőre emelkedésének napjával megszűnik, ha az egyéni vállalkozó terhére az adó- vagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért jogerősen mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapított meg."
18. § Az Szja tv. 66. § (1) bekezdés a) pont a következő aj) alponttal egészül ki:
[A magánszemély osztalékból, osztalékelőlegből származó bevételének egésze jövedelem. E törvény alkalmazásában (azzal, hogy nem minősül osztaléknak az a)-b) pontban említett jogcímen szerzett bevétel, ha azt a törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni)
a) osztalék]
"af) a kisadózó vállalkozás kisadózóként be nem jelentett (a társaság tevékenységében részt nem vevő) tagja részére a társaság nyereségéből való részesedésként kifizetett összeg."
19. § (1) Az Szja tv. 69. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az egyes meghatározott juttatások után az adó a kifizetőt terheli."
(2) Az Szja tv. 69. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) A (2) bekezdéstől eltérően
a) a 70. § (la) bekezdése szerinti juttatás után,
b) a 71. § szerinti juttatások esetében a jövedelemnek az adott juttatásra vonatkozó értékhatárt meghaladó része után,
c) a munkáltató által a munkavállalónak, valamint a munkavállalóra tekintettel más magánszemélynek a 71. § szerint biztosított juttatások esetében a jövedelemnek az adott juttatásra vonatkozó értékhatárát meg nem haladó, de e jövedelmek együttes értékének az évi 450 ezer forintot, illetve a 450 ezer forintnak - a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal - arányos összegét (éves keretösszeg) meghaladó része után
a kifizetőt terhelő adó alapja a jövedelem 1,53-szorosa, azzal, hogy a c) pont alkalmazásában az éves keretösszeg 450 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg."
(3) az Szja tv. 69. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Az adót a kifizetőnek - eltérő rendelkezés hiányában -
a) a juttatás hónapja kötelezettségeként;
b) a 70. § (2a) bekezdése szerint adókötelezettség alá eső érték után az adóévre elszámolt éves összes bevétel megállapítására előírt időpontot követően az elszámolt éves összes bevétel megállapítása hónapjának kötelezettségeként;
c) a (2a) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetben az ott említett meghaladó rész után a közterheket a juttatás hónapja kötelezettségeként;
d) a (2a) bekezdés c) pontja szerinti esetben - a c) ponttól eltérően - ha a magánszemély béren kívüli juttatásra jogosító jogviszonya úgy szűnik meg, hogy a megszűnéskor a munkáltatótól az adóévben szerzett béren kívüli juttatások alapján megállapított jövedelmek együttes értéke az éves keretösszeget meghaladja, a meghaladó rész után a közterheket a jogviszony megszűnésekor, a megszűnés hónapja kötelezettségeként, a meghaladó rész után a (2) bekezdés szerinti közteheralap szerint már teljesített közteher beszámításával
kell megállapítania és a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallania, illetve megfizetnie."
20. § Az Szja tv.70. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
"(1b) Egyes meghatározott juttatásnak minősül a 71. § szerinti béren kívüli juttatás."
21. § Az Szja tv. 72. § (4) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A jövedelem megállapításánál - az (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól függetlenül - nem kell figyelembe venni a következő jogcímeken és a következő feltételekkel fennálló követelések utáni kamatkedvezményt:)
"f) lakás célú hitel, ha azt a munkáltató munkavállalójának vagy helyi önkormányzat a magánszemélynek hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján olyan lakása építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez, vagy bármely, az említett célra hitelintézettől, vagy bármely, az említett célra korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtotta, amely lakás nem haladja meg a lakás célú támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott, méltányolható lakásigény mértékét, azzal, hogy korszerűsítésnek, akadálymentesítésnek a lakás célú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott korszerűsítés, akadálymentesítés minősül;"
22. § Az Szja tv. 77/C. §-a a következő (19)-(20) bekezdéssel egészül ki:
"(19) A program szervezője a kötelező tartási időszak kezdő napját követő hónap 20. napjáig megküldi az adóhatóságnak a program meghirdetéséről a munkavállalók, vezető tisztségviselők részére kiadott tájékoztató vagy más hasonló irat másolati példányát.
(20) Amennyiben a program szervezője és a programban érintett más vállalkozás között a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnik, a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését követően az egyébként a programszervezőre irányadó, e paragrafus szerinti adókötelezettségeket - saját munkavállalói, vezető tisztségviselői vonatkozásában - a programban érintett más vállalkozás teljesíti. A programszervező a programban érintett más vállalkozás adókötelezettségei teljesítéséhez szükséges adatokat a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnésekor a programban érintett más vállalkozás részére átadja. Az adókötelezettségek - felek közötti együttműködés hiánya miatti - megsértése esetén a jogkövetkezményekért a felek egyetemlegesen felelnek."
23. § Az Szja tv. 78/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és egyidejűleg a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2) A magánszemély az (1) bekezdésben említett nyilatkozat kiegészítéseként, a vele közös háztartásban élő családtagjával (családtagjaival) együttes nyilatkozatot tehet arról, hogy a 6. számú melléklet 2. pontjában meghatározott módon és feltételekkel közös őstermelői igazolvány (a továbbiakban: közös igazolvány) kiváltásával kívánja folytatni az őstermelői tevékenységét (a továbbiakban: közös őstermelői tevékenység). Ebben az esetben minden egyes családtagnak az őstermelői jövedelmére ugyanazon adózási módot kell választania, továbbá a közös őstermelői tevékenység időszakában egymással munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem állhatnak, a segítő családtagra vonatkozó rendelkezéseket egymásra vonatkozóan nem alkalmazhatják. Az együttes nyilatkozat feltétele, hogy az azt tevők az általános forgalmi adózás tekintetében is ugyanazon adózási módot alkalmazzák.
(2a) A (2) bekezdés alkalmazásában
a) közös háztartás: az egy lakóingatlanban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező természetes személyek közössége;
b) közös háztartásban élő családtag: a mezőgazdasági őstermelő házastársa, egyeneságbeli rokona (ideértve örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermekét, vagy örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülőjét is)."
24. § Az Szja tv. 84. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:
"(3) E törvény 3. § 41. pont, 39. § (1) bekezdése, 49/B. § (6) bekezdés d) pont da) alpontja, 11. számú melléklet II. Az értékcsökkenési leírás szabályai fejezet 2. pont p) alpontja, 13. számú melléklet 12. pontja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2013. december 18-i 1408/2013/EU rendelet (HL L 352 2013.12.24. 9-17. o.) hatálya alá tartozó támogatási programot tartalmaz.
(4) E törvény 3. § 39. pontja, 49/B. § (6) bekezdés d) pont db) pontja, 11. számú melléklet II. Az értékcsökkenési leírás szabályai fejezet 2. pont p) alpontja, 13. számú melléklet 12. pontja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26. 1-78. o.) 1-14. és 17. cikkei hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.
(5) E törvény 3. § 40. pontja, 49/B. § (6) bekezdés d) pont da) pontja, 11. számú melléklet II. Az értékcsökkenési leírás szabályai fejezet 2. pont p) alpontja, 13. számú melléklet 12. pontja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2014. június 25-i 702/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 193 2014.07.01. 1-75. o.) 1-13. és 17. cikkei hatálya alá tartozó támogatási programot tartalmaz.
(6) E törvény 49/B. § (6) bekezdés d) pont db) pontja, 11. számú melléklet II. Az értékcsökkenési leírás szabályai fejezet 2. pont p) alpontja, 13. számú melléklet 12. pontja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2013. december 18-i 1407/2013/EU rendelet (HL L 352 2013.12.24. 1-8. o.) hatálya alá tartozó támogatási programot tartalmaz."
25. § Az Szja tv. 84/Y. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A 77/C. §-nak az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított, illetve módosított rendelkezései hatálybalépését megelőzően hatályos rendelkezések alkalmazásában az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program (a továbbiakban: program) keretében értékpapírt szerző magánszemélynek kell tekinteni azt a magánszemélyt is, aki a program nyilvántartásba vételét kezdeményező eljárás megkezdésének időpontjáig a programban részvételi szándékát nem jelezte, azonban az értékpapírt a nyilvántartásba vett program feltételei vagy azzal azonos feltételek szerint szerezte, ideértve különösen a 77/C. §-nak az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított, illetve módosított rendelkezései hatálybalépését megelőzően hatályos (19) bekezdés c) és f)-g) pontjában foglalt feltételek teljesítését is."
26. § Az Szja tv. a következő 84/ZS. §-sal egészül ki:
"84/ZS. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi.....törvénnyel megállapított, illetve módosított rendelkezéseit a hatálybalépésük napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni a (2)-(6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.
(2) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi .... törvénnyel megállapított 4. § (2a) bekezdés b) pontja a hatálybalépését megelőző bármely korábbi adóévben is alkalmazható.
(3) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi ..... törvénnyel megállapított 7. § (lc) bekezdése, valamint az egyes adó- és pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi ..... törvénnyel módosított 1. számú melléklet 6. pontjának 6.9. alpontja a 2014. évre vonatkozó adókötelezettség megállapításánál is alkalmazható.
(4) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi .......... törvénnyel megállapított 29/C. §-a a 2014. december 31-ét követően megkötött házasságok esetében alkalmazható.
(5) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi ..........törvénnyel megállapított 48. § (3) bekezdés b) pontját a 2015. december 31-jét követően megtett nyilatkozatok esetében kell alkalmazni.
(6) A 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, még nem érvényesített elhatárolt veszteség a keletkezése időpontjában érvényes feltételek szerint írható le azzal, hogy az elhatárolt veszteséget utoljára a 2025. adóévben lehet érvényesíteni."
27. § Az Szja tv.
1. 1. számú melléklete az 1. melléklet,
2. 11. számú melléklete a 2. melléklet,
3. 13. számú melléklete a 3. melléklet
szerint módosul.
28. § Az Szja tv.
1. 1/B. § (2) bekezdésében az "a biztosított szállás szokásos piaci értékét" szövegrész helyébe az "a biztosított szállás ellenértékét" szöveg, a (4) bekezdés nyitó szövegrészében az "a Magyarországról történő távozását megelőzően vallja be" szövegrész helyébe az "a Magyarországról történő távozását megelőzően - ha bevallási kötelezettségének meghatalmazottja, megbízottja útján tesz eleget, a távozását követő 90. napig - vallja be " szöveg;
2. 22. § (2) bekezdésében a "bármely későbbi adóév" szövegrész helyébe az "a következő öt adóév" szöveg;
3. 39. § (1) bekezdésében az "agrár csekély összegű (agrár de minimis) támogatásnak" szövegrész helyébe az "agrár csekély összegű (de minimis) támogatásnak" szöveg,
4. 40. § (1) bekezdésében az "igazolás alapján" szövegrész helyébe az "igazolás, határozat alapján" szöveg, (2) bekezdésében a "rokkantsági járadékban részesül" szövegrész helyébe a "rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül" szöveg;
5. 44/A. § (4) bekezdésében a "ca) alpontjának" szövegrész helyébe a "ba) alpontjának" szöveg;
6. 49/B. § (7) bekezdés a) pontjában a "bármely későbbi adóév" szövegrész helyébe az "a következő öt adóév" szöveg;
7. 53. § (3) bekezdés a) pontjában a " TESZOR 41.20, 42" szövegrész helyébe a " TESZOR 41, 42 " szöveg;
8. 77/C. § (18) bekezdés nyitó szövegrészében a "Ha a magánszemély által a program keretében" szövegrész helyébe a "Ha az adóévben a magánszemély által a program keretében" szöveg;
9. 1. számú melléklet 2. pont 2.7. alpontjában a "korszerűsítés költségeinek" szövegrész helyébe a " korszerűsítés, akadálymentesítés költségének" szöveg, 4. pont 4.3. alpontjában a "közoktatási" szövegrész helyébe a "köznevelési" szöveg, 8. pont 8.6 alpont a) és b) alpontjában, valamint a 8. pont 8.22. alpont a) alpontjában az "a közoktatásról szóló törvény" szövegrész helyébe az "a köznevelésről szóló törvény" szöveg, 8. pont 8.6. alpont b) alpontjában a "bérletjegy" szövegrész helyébe a "bérlet, jegy" szöveg, 8. pont 8.22. alpont b) alpontjában az "a közoktatásban" szövegrész helyébe az "a köznevelésben" szöveg, 9. pont 9.3.2. alpontjában az "alapterületének növeléséhez és korszerűsítéséhez adott" szövegrész helyébe az "alapterületének növeléséhez, korszerűsítéséhez és akadálymentesítéséhez adott" szöveg;
10.11. számú melléklet I. Jellemzően előforduló költségek fejezet 5. alpontjában az "olyan biztosítás díja" szövegrész helyébe az " olyan személybiztosítás díja" szöveg, lép.
29. § Hatályát veszti az Szja tv.
1. 3. § 84. pont;
2. 70. § (4) bekezdése;
3. 77/C. § (18) bekezdés a) pontban a " az adóévben " szövegrész;
4. 1. számú melléklet 6. pont 6.9. alpontja, 9. pont 9.6. alpontja.

2. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

30. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 4. §-a a következő 16/c. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
"16/c. felsőoktatási támogatási megállapodás: a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti alapítóval vagy fenntartóval felsőoktatási intézmény alapítására, működésének biztosítására kötött, legalább öt évre szóló megállapodás;"
(2) A Tao. törvény 4. § 23. pontja a következő f) ponttal egészül ki:
(23. kapcsolt vállalkozás:)
"f) az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg;"
(3) A Tao. törvény 4. § 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"32. saját tevékenységi körében végzett K+F tevékenység: az adózó saját eszközeivel és alkalmazottaival a saját eredményére és kockázatára végzett K+F tevékenység, illetve az a K+F tevékenység, amelyet az adózó a saját eszközeivel és alkalmazottaival más személy megrendelésére teljesít, továbbá a kutatásfejlesztési megállapodás alapján végzett (közös) kutatás-fejlesztési tevékenység; bármely esetben akkor, ha a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével összefüggő eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező hatóság annak minősíti;"
(4) A Tao. törvény 4. § 33. pont d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(33. telephely:)
"d) a külföldi személyt (kivéve az olyan jogi személyiséggel rendelkező, EGT államban alapított ingatlanbefektetési alapot, amely az alapítása szerinti államban nem alanya a társasági adónak megfelelő nyereségadónak) telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni ingatlan és természeti erőforrás térítés ellenében történő hasznosítása, ingatlanhoz és természeti erőforráshoz kapcsolódó vagyoni értékű jog térítés ellenében történő átadása, értékesítése, apportálása (a továbbiakban együtt: ingatlan hasznosítása), továbbá ingatlan értékesítése esetén,"
31. § (1) A Tao. törvény 7. § (1) bekezdés z) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)
"z) a közhasznú szervezetnek, a közhasznú szervezettel kötött adományozási szerződés keretében, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti közhasznú tevékenység támogatására, a Magyar Kármentő Alapnak, a Nemzeti Kulturális Alapnak vagy a felsőoktatási intézménynek felsőoktatási támogatási megállapodás keretében az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének
za) 20 százaléka - tartós adományozási szerződés keretében 40 százaléka - közhasznú szervezet,
zb) 50 százaléka a Magyar Kármentő Alap és a Nemzeti Kulturális Alap,
zc) 50 százaléka felsőoktatási intézmény felsőoktatási támogatási megállapodás alapján történő
támogatása esetén, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege,"
(2) A Tao. törvény 7. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) Az (1) bekezdés z) pontja alapján az adózó akkor csökkentheti az adózás előtti eredményt, ha rendelkezik a közhasznú szervezet, a Magyar Kármentő Alap, a Nemzeti Kulturális Alap vagy a felsőoktatási intézmény által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, a támogatás, juttatás összegét, célját."
32. § A Tao. törvény 8. § (1) bekezdés s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adózás előtti eredményt növeli:)
"s) a 7. § (1) bekezdésének z) pontja alapján az adóévet megelőző év(ek)ben az adózás előtti eredmény csökkentéseként, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti tartós adományozásra tekintettel elszámolt azon többletkedvezmény, továbbá a felsőoktatási intézmény támogatására tekintettel elszámolt azon kedvezmény, amelyre vonatkozóan az adózó az adóévben a tartós adományozásról szóló szerződésben vagy a felsőoktatási támogatási megállapodásban vállaltakat a másik szerződő fél közhasznúsági nyilvántartásból való törlése vagy jogutód nélküli megszűnése miatt nem teljesítette, vagy ennek kétszerese, ha az adózó bármely más ok miatt nem teljesített a szerződésnek (megállapodásnak) megfelelően,"
33. § A Tao. törvény 13/A. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
"(8) Ha a nonprofit gazdasági társaság két lezárt üzleti év adatai alapján a vállalása ellenére sem teljesíti az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti feltételeket, a két év vonatkozásában - vagy ha a nonprofit gazdasági társaság e két éven belül jogutód nélkül megszűnik, akkor e két év működés teljes időtartamára - visszamenőlegesen társasági adófizetési kötelezettsége keletkezik az összes bevételre, mint adóalapra vetítve, függetlenül a bevétel forrásától."
34. § (1) A Tao. törvény 17. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
"(8a) A jogutód társaság az átalakulás (egyesülés, szétválás) útján átvett elhatárolt veszteséget adóévenként legfeljebb olyan arányban használhatja fel, amilyen arányt a jogutód társaságnál a jogelőd által folytatott tevékenység folytatásából származó adóévi bevétel, árbevétel a jogelőd ugyanezen tevékenységből származó bevételének, árbevételének az átalakulást (egyesülést, szétválást) megelőző három adóév átlagában számított összegében képvisel. Nem kell ezt a rendelkezést alkalmazni, ha a jogelőd tevékenysége kizárólag vagyonkezelésre irányult."
(2) A Tao. törvény 17. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:
"(9a) Az elhatárolt veszteség felhasználására a (9) bekezdés értelmében jogosult adózó az elhatárolt veszteségét adóévenként legfeljebb olyan arányban érvényesítheti, amilyen arányt a többségi befolyásszerzést megelőzően folytatott tevékenység továbbfolytatásából származó adóévi bevétel, árbevétel a többségi befolyás megszerzését megelőzően folytatott tevékenységből származó bevétel, árbevétel a befolyásszerzést megelőző három adóév átlagában számított összegében képvisel."
35. § A Tao. törvény 18. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
"(9) Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott módszerek alkalmazása során indokolt (különös tekintettel a funkcióelemzésre, a minta elemszámára, vagy a szélsőértékekre), az adózó azon középső tartomány alkalmazásával, amelybe a minta elemeinek fele esik (interkvartilis tartomány) további szűkítést végez az e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló miniszteri rendelet előírásai szerint."
36. § A Tao. törvény 23. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) Ugyanazon adóév tekintetében a 22. § (1) bekezdésében és a 22/C. § (2) bekezdésében meghatározott adókedvezmény együttesen nem alkalmazható a 24/A. § szerinti felajánlással és a 24/B. § szerinti jóváírással."
37. § A Tao. törvény a III. fejezete a következő alcímmel egészül ki:
"Rendelkezés az adóról
24/A. § (1) Az adózó az esedékes adóelőleg-fizetési kötelezettségének teljesítésére nyitva álló határidőt megelőző hónap utolsó napjáig az állami adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon, elektronikus úton tett rendelkező nyilatkozata útján a kedvezményezett szervezet(ek) nevének és adószámának megjelölésével rendelkezhet az e törvény 26. § (2) és (8) bekezdése szerint megállapított egyes havi, illetve negyedéves társasági adóelőleg-kötelezettsége 50 százalékának kedvezményezett célra történő felajánlásáról.
(2) Amennyiben az adózó az (1) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozatot nem tesz, vagy az (1) bekezdés szerint felajánlott és az adóhatóság által kedvezményezett célra átutalt összeg nem éri el az adózó által e törvény 24. §-a szerint fizetendő adó összegének 80 százalékát, az adózó
a) a társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig a társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallásában,
b) a társaságiadó-bevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig a társasági adóbevallásában
tett rendelkező nyilatkozata útján rendelkezhet a kedvezményezett szervezet(ek) nevének és adószámának megjelölésével az adóévi kedvezményezett célra még fel nem ajánlott adóelőlegének, fizetendő társasági adójának kedvezményezett célra történő felajánlásáról, azzal, hogy az e bekezdés szerint tett felajánlással az adóévben összesen felajánlott összeg nem haladhatja meg az e törvény 24. §-a szerint fizetendő adó összegének 80 százalékát. Az e bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozat a társaságiadó-adóbevallás benyújtását követően nem módosítható.
(3) E rendelkezés alkalmazásában kedvezményezett célnak minősül:
a) filmalkotás 22. § (2) bekezdésében meghatározott támogatása;
b) előadó-művészeti szervezet 22. § (4) bekezdésében meghatározott támogatása;
c) látvány-csapatsport 22/C. § (1) bekezdésében meghatározott támogatása.
(4) Az adózó az (1) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozatot - az (1) bekezdésben foglalt korlátra is figyelemmel - a társasági adóelőleg fizetési kötelezettségének teljesítése során, a havi vagy negyedéves adóelőleg fizetési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidő utolsó napjáig az állami adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon, elektronikus úton tett nyilatkozata útján egy adóévben összesen legfeljebb öt alkalommal a soron következő adóelőlegekre tekintettel módosíthatja. A módosítás érvényességének feltétele, hogy az adózó a (16)-(21) bekezdés szerint kiállított igazolást az állami adóhatóságnak - a nyilatkozat tételével egyidejűleg - benyújtsa.
(5) Az adózó a társasági adóelőleg-fizetési, társasági adóelőleg-kiegészítési és társasági adófizetési kötelezettségének az (1) vagy (2) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozat megtételétől függetlenül eleget tesz.
(6) Az adózó az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti, kedvezményezett célra történő felajánlásáért és annak pénzügyi teljesítéséért a kedvezményezett szervezet részéről - szponzori szerződés keretében juttatott kiegészítő sportfejlesztési támogatás kivételével - ellenszolgáltatásra nem jogosult, az ezzel ellentétes megállapodás semmis. Ilyen megállapodás esetén
a) az adózó által az adóhatóság részére teljesített befizetés nem minősül az (1) és (2) bekezdés szerinti felajánlásnak, és
b) az (1) és (2) bekezdés szerinti felajánlás kedvezményezettje a részére átutalt összeget az állami adóhatóság által kezelt elkülönített számlára köteles visszautalni az adózó azonosítására szolgáló adatok feltüntetésével
c) az adózó nem jogosult az 24/B. § szerinti jóváírásra.
(7) Az adózó a látvány-csapatsportok támogatására történő felajánlás esetében a 22/C. § (1) bekezdés szerinti támogatási jogcímek megjelölésével teszi meg a rendelkező nyilatkozatot.
(8) Az (1)-(2) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozatban, illetve a (4) bekezdés szerinti nyilatkozatban a (3) bekezdés szerinti célok és a (7) bekezdés szerinti jogcímek között megosztva is lehet rendelkezni.
(9) A látvány-csapatsportok támogatása esetében az (1) és (2) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozatban felajánlott összeg 12,5 százaléka kiegészítő sportfejlesztési támogatásnak minősül. A kiegészítő sportfejlesztési támogatásról az adózó és a látvány-csapatsportban tevékenykedő szervezet szerződésben rendelkezik, azzal, hogy amennyiben az adózó a szerződés alapján ellenszolgáltatásra jogosult, akkor a kiegészítő sportfejlesztési támogatás az ellenszolgáltatás általános forgalmi adó nélkül számított értékét jelenti és a (19)-(21) bekezdés szerinti támogatási igazolás kiállításakor az ellenszolgáltatás értékét nem kell figyelembe venni.
(10) Az (1)-(2) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozat érvényességének feltétele, hogy az adózónak a rendelkező nyilatkozat megtételének, vagy a rendelkező nyilatkozat (4) bekezdés szerinti módosításának időpontjában ne legyen százezer forintot meghaladó összegű állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása.
(11) Az állami adóhatóság az (1) és (2) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozatot és az adózó felajánlásra való jogosultságát megvizsgálja és
a) az adózó (1) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozata , illetve a társasági adóbevallásban bevallott adatok alapján - figyelemmel a (24) bekezdésben foglaltakra - a havonta, illetve negyedévente fizetendő előleg legfeljebb 50 százalékát - látvány-csapatsportok támogatása esetében a (9) bekezdés szerint csökkentett mértékben - a havonta, illetve a negyedévente teljesítendő kötelezettség teljesítését követő 15 munkanapon belül,
b) az adózó (2) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozata alapján, a társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallásban, illetve a társaságiadó-bevallásban bevallott adatok figyelembe vételével a rendelkező nyilatkozatban megjelölt összeget - a látvány-csapatsportok támogatása esetében a (9) bekezdés szerint csökkentett mértékben - a társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallás, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtását követő 15 munkanapon belül
a felajánlás fogadására jogosult szervezetnek átutalja, feltéve, hogy teljesülnek az átutalás e §-ban meghatározott feltételei.
(12) Látvány-csapatsportok támogatása céljából történő felajánlás esetében az állami adóhatóság az átutalást azzal az eltéréssel teljesíti, hogy a kiegészítő sportfejlesztési támogatás (9) bekezdés szerint meghatározott összegét a (11) bekezdés szerinti határidőben a 22/C. § (1) bekezdés a)-d) pontjának hatálya alá tartozó támogatás esetén - az adózó döntése szerint - vagy a (16)-(21) bekezdés szerinti igazolás szerint támogatásban részesítendő látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége részére, vagy az e látvány-csapatsport keretében vagy érdekében a 22/C. § (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározottak szerint működő sportszervezet (sportiskola), közhasznú alapítvány részére, a 22/C. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott támogatás esetén a támogatásban részesítendő sportköztestület részére átutalja.
(13) Az állami adóhatóság a (11) bekezdés szerinti átutalást abban az esetben teljesíti, ha
a) a (16)-(21) bekezdés szerint kiállított igazolást az (1) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozat benyújtásával egyidejűleg, a (2) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozat esetén legkésőbb az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség teljesítésének időpontjáig, vagy a társaságiadó-bevallás benyújtásáig az állami adóhatóság kézhez kapja,
b) az adózó, továbbá a felajánlás kedvezményezettjének állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása az átutalás napján nem haladja meg az százezer forintot,
c) az adózó a vonatkozó társaságiadó-bevallását határidőben benyújtotta, és
d) a társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallásában, illetve társaságiadóbevallásában fizetendő adóelőlegként, adóként megjelölt összeget megfizette, továbbá a (2) bekezdés szerinti esetben az adóbevallásban bevallott, fizetendő adó 80 százaléka a (2) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozatban szereplő összeget eléri vagy meghaladja.
(14) Amennyiben az adózó a (13) bekezdés a) pontja szerinti igazolást késedelmesen nyújtja be, azt az adóhatóság a benyújtást követően esedékes (11) bekezdés szerinti átutalás teljesítéséhez veszi figyelembe.
(15) Az állami adóhatóság a (11)-(12) bekezdés szerinti átutalások megtörténtéről és annak összegéről az adózót és a (16)-(21) bekezdés szerinti igazolást kiállító szervezetet az átutalást követő 30 napon belül tájékoztatja.
(16) A (3) bekezdés a) alpontjában meghatározott kedvezményezett cél megjelölése esetén a mozgóképszakmai hatóság
a) az adózó és a felajánlás fogadására jogosult szervezet együttes kérelmére, a filmtámogatás jóváhagyásáról rendelkező határozat száma és a felajánlott összeg megjelölésével igazolást állít ki arról, hogy az adózó által felajánlott összeg nem eredményezi a mozgóképszakmai hatóság által jóváhagyott közvetlen filmgyártási költség Mktv. 12. § (10) bekezdésében meghatározott része 25 százalékának meghaladását,
b) az adózó és a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság együttes kérelmére a felajánlott összeg megjelölésével igazolást állít ki arról, hogy a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság jogosult a felajánlott összeg letéti számlán történő befogadására.
(17) A mozgóképszakmai hatóság a (16) bekezdés a) pont szerinti igazolás kiállításakor figyelembe veszi az Mktv. 31/C. § (1) bekezdése alapján kiadott határozatban megállapított közvetett támogatások, a 22. § (4) bekezdése szerint kiállított támogatási igazolások, a támogatási szerződés keretében megfizetett kiegészítő támogatások, továbbá az e bekezdés szerint ugyanazon adóévben kibocsátott igazolások (11) bekezdés alapján esedékessé vált, de az állami adóhatóság által át nem utalt felajánlás összegével csökkentett összegét. A mozgóképszakmai hatóság a (16) bekezdés b) pont szerinti igazolás kiállításakor figyelembe veszi az Mktv. 31/C. § (7) bekezdésében megállapított keretösszeget. Az e bekezdés szerinti igazolás visszavonásig érvényes.
(18) A (3) bekezdés b) alpontjában meghatározott kedvezményezett cél megjelölése esetén az előadó-művészeti szervezetek működésével összefüggő közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatokat ellátó szerv az adózó és az előadó-művészeti szervezet együttes kérelmére, az előadóművészeti szervezet nyilvántartási száma és a felajánlott összeg megjelölésével igazolást állít ki arról, hogy az adózó által felajánlott összeg nem eredményezi az előadó-művészeti szervezet EGT-tagállamban a tárgyévet megelőző évben tartott előadásaiból származó jegybevétel 80 százalékának meghaladását. Az előadó-művészeti szervezetek működésével összefüggő közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatokat ellátó szerv az e bekezdés szerinti igazolás kiállításakor figyelembe veszi az egy előadó-művészeti szervezethez kapcsolódóan a 22. § (4) bekezdése szerint kiállított támogatási igazolások, a támogatási szerződés keretében megfizetett kiegészítő támogatások, az e bekezdés szerint ugyanazon adóévben kibocsátott igazolások (11) bekezdés alapján esedékessé vált, de az állami adóhatóság által át nem utalt felajánlás összegével csökkentett összegét. Az e bekezdés szerinti igazolás visszavonásig érvényes.
(19) A (3) bekezdés c) alpontjában meghatározott kedvezményezett cél megjelölése esetén, ha támogatás fogadására jogosult szervezet látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége vagy a sport stratégiai fejlesztését szolgáló, a költségvetési törvényben meghatározott állami sportcélú támogatás felhasználásában döntéshozatali jogkörrel rendelkező és a támogatást folyósító sportköztestület, a sportpolitikáért felelős miniszter az adózó és a támogatás fogadására jogosult szervezet együttes kérelmére, a sportfejlesztési program jóváhagyásáról rendelkező határozat száma, a felajánlott összeg és a 22/C. § (1) bekezdése szerinti jogcím megjelölésével igazolást állít ki arról, hogy az adózó által felajánlott összeg nem eredményezi 22/C. § (4) és (4a) bekezdésében meghatározott támogatási intenzitások meghaladását. A sportpolitikáért felelős miniszter az e bekezdés szerinti igazolás kiállításakor figyelembe veszi a 22/C. § (3) bekezdése szerint kiállított támogatási igazolások, szponzori vagy támogatási szerződés keretében megfizetett kiegészítő támogatások és az e bekezdés szerint ugyanazon adóévben kibocsátott igazolások (11) bekezdés alapján esedékessé vált, de az állami adóhatóság által át nem utalt felajánlás összegével csökkentett összegét. Az e bekezdés szerinti igazolás visszavonásig érvényes.
(20) A (3) bekezdés c) alpontjában meghatározott kedvezményezett cél megjelölése esetén, ha felajánlás fogadására jogosult szervezet a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége tagjaként működő amatőr sportszervezet (ideértve a sportról szóló törvényben meghatározott szabályok szerint a szakszövetség tagjaként működő sportiskolát is), a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége tagjaként működő hivatásos sportszervezet vagy a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány, a látvány-csapatsport országos szakszövetsége az adózó és a támogatás fogadására jogosult szervezet együttes kérelmére, a sportfejlesztési program jóváhagyásáról rendelkező határozat száma, a felajánlott összeg és a 22/C. § (1) bekezdése szerinti jogcím megjelölésével igazolást állít ki arról, hogy az adózó által felajánlott összeg nem eredményezi a 22/C. § (4) és (4a) bekezdésében meghatározott támogatási intenzitások meghaladását. A látvány-csapatsport országos szakszövetsége az e bekezdés szerinti igazolás kiállításakor figyelembe veszi a 22/C. § (3) bekezdése szerint kiállított támogatási igazolások, szponzori vagy támogatási szerződés keretében megfizetett kiegészítő támogatások és az e bekezdés szerint ugyanazon adóévben kibocsátott igazolások (11) bekezdés alapján esedékessé vált, de az állami adóhatóság által át nem utalt felajánlás összegével csökkentett összegét. Az e bekezdés szerinti igazolás visszavonásig érvényes.
(21) A (19)-(20) bekezdésben meghatározott igazolást a sportpolitikáért felelős miniszter és a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége a 22/C. §-ban foglaltak figyelembevételével állítja ki.
(22) Amennyiben az állami adóhatóság azt állapítja meg, hogy a kedvezményezett célra az (l)-(2) bekezdés szerint felajánlott összeg meghaladja a (16)-(21) bekezdés szerint kiállított igazolásban szereplő összeget, akkor a különbözetet, de legfeljebb a támogatási igazolásban szereplő összeg 2 százalékát a (3) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaságnak, a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a kultúráért felelős minisztériumnak, a (3) bekezdés c) pontjában foglalt esetben, ha támogatás fogadására jogosult szervezet látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége vagy a sport stratégiai fejlesztését szolgáló, a költségvetési törvényben meghatározott állami sportcélú támogatás felhasználásában döntéshozatali jogkörrel rendelkező és a támogatást folyósító sportköztestület, a sportpolitikáért felelős minisztériumnak, ha támogatás fogadására jogosult szervezet a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége tagjaként működő amatőr sportszervezet (ideértve a sportról szóló törvényben meghatározott szabályok szerint a szakszövetség tagjaként működő sportiskolát is), a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége tagjaként működő hivatásos sportszervezet vagy a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány, a támogatás fogadására jogosult szervezet működésének megfelelő országos sportági szakszövetségnek teljesíti.
(23) Amennyiben az állami adóhatóság határozata vagy az adózó önellenőrzése eredményeképpen a fizetendő adó 80 százalékos korlátnak megfelelő összege módosulna, ez nem érinti a (11), (12), (22), (25) bekezdések szerint átutalt összeget.
(24) Az (1) bekezdés szerinti esetben, amennyiben az adózó az adóelőleg bevallás benyújtását követően az adózás rendjéről szóló törvény alapján az adóelőlege módosítását kéri, az állami adóhatóság - a módosítás jóváhagyása esetén - a (11), (12), (22), (25) bekezdés szerint átutalásra kerülő összeget a csökkentett összegű adóelőleggel arányosan mérsékli, vagy amennyiben az adózó számításai szerint adófizetési kötelezettsége várhatóan nem keletkezik, a rendelkező nyilatkozat szerinti átutalást nem teljesíti.
(25) Az állami adóhatóság a (3) bekezdés c) alpontja szerinti kedvezményezett célra történő felajánlás esetében a (11) bekezdés szerinti átutalandó összeg 1 százalékának 1/3 részét a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium által közzétett fizetési számlára, 2/3 részét az érintett országos sportági szakszövetség által közzétett fizetési számlára a (11) bekezdés szerint meghatározott határidőben átutalja.
(26) Amennyiben az adóévre vonatkozóan a a (11), (12), (22), (25) bekezdések szerint átutalt összeg meghaladja az e törvény 24. §-a szerinti fizetendő adóösszegének 80 százalékát, akkor a 80 százalékot meghaladó részt az (l)-(2) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozat megtétele adóévét követő adóév(ek)re felajánlott összegnek kell tekinteni, azzal, hogy az adózó a következő adóév(ek)ben az (1)-(2) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozatot ezen összeg teljes figyelembevételét követően tehet.
(27) Amennyiben az adóévre vonatkozóan a (11), (12), (22), (25) bekezdések szerint átutalt összeg meghaladja az e törvény 24. §-a szerinti fizetendő adót és az adózót visszaigényelhető adó illetné meg, a túlfizetést a soron következő adóelőlegek összegében kell figyelembe venni.
(28) Az állami adóhatóság által a (11) bekezdés szerint átutalt összeg a 30. § (10)-(11) bekezdései szerint meghatározott támogatásnak minősül."
38. § A Tao. törvény a 24/A. §-t követően a következő új alcímmel egészül ki:
"Adófelajánlás esetén járó jóváírás
24/B. § (1) Az adózó a 24/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti rendelkező nyilatkozatban kedvezményezett célra felajánlott és az állami adóhatóság által a 24/A. § (11) bekezdése alapján átutalt összegre tekintettel jóváírásra jogosult, amelyet az állami adóhatóság a társasági adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával vezet át az adózó adófolyószámlájára társasági adónemre.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jóváírás összege
a) az adóelőlegből és adóelőleg-kiegészítésből juttatott felajánlás összegének, de legfeljebb a 24. § szerint fizetendő adó 80 százalékának 7,5 százaléka, valamint
b) a fizetendő adóból jutatott felajánlás összegének, de legfeljebb a 24. § szerint fizetendő adó 80 százalékának 2,5 százaléka.
(3) A jóváírás az állami adóhatóságnál vezetett társasági adófolyószámlán külön csökkentő tételként kerül kimutatásra, amelyre tekintettel a számviteli törvény alapján elszámolt egyéb bevétel az adózás előtti eredményt csökkenti.
(4) Amennyiben az állami adóhatóság határozata vagy az adózó önellenőrzése eredményeképpen a fizetendő adó 80 százalékában meghatározott korlát módosulna, akkor az (1) bekezdés szerinti jóváírás az állami adóhatóságnál vezetett adófolyószámlán társasági adónemben kimutatott összegét az állami adóhatóság megfelelően módosítja."
39. § A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (2)-(8) bekezdéssel egészül ki:
"(2) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi ......... törvénnyel megállapított 4. § 32. pont kötelező minősítésre vonatkozó rendelkezését első alkalommal a 2015. adóévre benyújtandó társasági adóbevallás benyújtásáig kell teljesíteni.
(3) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi ......... törvénnyel megállapított 7. § (1) bekezdés z) pont 3. alpontját első alkalommal a 2014. adóévi adókötelezettségre, a 2014. adóévben kötött felsőoktatási támogatási megállapodás vonatkozásában lehet alkalmazni.
(4) A 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, és az adóalapnál még nem érvényesített elhatárolt veszteséget az adózó a keletkezése időpontjában - naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó adózó a 2014-ben kezdődő adóévben keletkező elhatárolt veszteséget a 2014. december 31-én - érvényes feltételek szerint írhatja le azzal, hogy az elhatárolt veszteséget legkésőbb 2025. december 31. napját magában foglaló adóévben lehet az adózás előtti eredmény csökkentéseként érvényesíteni.
(5) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi ..... törvénnyel kihirdetett 24/A. §-át első alkalommal a 2015. adóévre lehet alkalmazni. A 2015. adóévi olyan adóelőleg kötelezettség tekintetében, amelynek bevallási kötelezettsége, illetve bevallása 2015. január 1-je előtti időpontra esik, az adózó az adóelőleg kötelezettség esedékességének napjáig benyújtott rendelkező nyilatkozat útján rendelkezhet a 24/A. § szerinti felajánlásról. A felajánlás átutalását az adóhatóság a 24/A. § szerinti feltételek teljesülése esetén teljesíti.
(6) A MÁV Magyar Államvasutak Zrt. és a MÁV-START Zrt. adózás előtti eredményét csökkenti a jogszabály vagy kormányhatározat alapján a Magyar Állam részéről átvállalt vagy elengedett kötelezettség elszámolásából adódó bevétel összege.
(7) A MÁV Magyar Államvasutak Zrt. és a MÁV-START Zrt. adózás előtti eredményét nem növeli az immateriális jószág, tárgyi eszköz állományból bármely jogcímen történő kivezetésekor az eszköz könyv szerinti értékének a készletre vett hulladék anyag, haszonanyag értékét meghaladó része, továbbá nem csökkenti az immateriális jószág, tárgyi eszköz állományból bármely jogcímen történő kivezetésekor az eszköz számított nyilvántartási értékének a készletre vett hulladék anyag, haszonanyag értékét meghaladó része, feltéve, mindkét esetben, hogy az eszköz értékcsökkenését az adózó a számvitelről szóló törvény szerint az adózás előtti eredmény terhére számolta el, és hogy az eszköz kivezetésére jogszabály rendelkezése vagy kormányhatározat alapján kerül sor.
(8) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi ... törvénnyel megállapított 29/A. § (6)-(7) bekezdését a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. és a MÁV-START Zrt. a 2014. évi adókötelezettségének megállapítása során is alkalmazhatja."
40. § A Tao. törvény 30. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza a fejlesztési adókedvezmény részletes szabályait, a fejlesztési adókedvezmény igénylését, a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének részletes feltételeit, a támogatási intenzitást, a támogatástartalmat, az adózó nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségét, az adópolitikáért felelős miniszter nyilvántartási, közzétételi és információszolgáltatási kötelezettségét."
41. § A Tao. törvény 30. § (10)-(11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(10) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a látvány-csapatsport egyes támogatási jogcímein nyújtható támogatás igénybevételének részletes feltételeit és eljárásrendjét, a támogatás feltételét képező sportfejlesztési program jóváhagyásának, a 22/C. § és 24/A. § szerinti igazolás kiállításának, sportlétesítmény-fejlesztési célra irányuló tárgyi eszköz beruházás, felújítás kiszorító hatás elkerülése miatti korlátozásának, a sportcélú ingatlanfejlesztésre irányuló nyílt pályázat kiírásának és elbírálásának, a (támogatási) igazolás alapján igénybe vehető egyes jogcímeken nyújtott támogatás felhasználásának, elszámolásának, ellenőrzésének, valamint a támogató és a támogatott szervezet között a felajánlásra tekintettel a támogató részére nyújtott juttatás tilalmának és a tilalom megszegése következményeinek részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.
(11) Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben a 22. § (1) bekezdése és a 24/A. § alapján az előadóművészeti szervezeteknek nyújtott támogatásra vonatkozóan
a) a támogatás elszámolható költségeinek körét, a támogatás felhasználásáról készült beszámoló formai és tartalmi követelményeit, továbbá a beszámoló benyújtásával és elfogadásával kapcsolatos részletes szabályokat;
b) a 22. § (4) bekezdése és a 24/A. §-a szerinti támogatási igazolás iránti kérelem tartalmát, a támogatási igazolás kiállítására irányuló eljárás szabályait, a támogatási igazolás tartalmát, valamint a támogatási igazolással kapcsolatos adatszolgáltatás és ellenőrzés, továbbá a 22. § (1) bekezdése és 24/A. §-a szerinti kiegészítő támogatás megfizetésének részletes szabályait meghatározza."
42. § (1) A Tao. tv. 30/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"30/A. § E törvény 4. § 23/d. pontja, 7. § (12) bekezdés b) pontja, 22/A. § (4) bekezdés b) pontja, 22/B. §-a, 1. számú melléklet 14. pontja a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26. 1-78. o.) 1-14. és 17. cikkei hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.
(2) E törvény 29/A. § (6) és (7) bekezdése
a) a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. október 23-i 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 315., 2007.12.3., 1. o.),
b) a pályavasúti vagy a közszolgáltatási tevékenységhez nem kapcsolódó eszközök kivezetése vonatkozásában az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 1.o.)
hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz."
43. § A Tao. törvény 31. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) E törvény 7. § (12) bekezdése, 22/A. § (4) bekezdése és 1. melléklet 14. pontja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2014. június 25-i 702/2014/EU bizottsági rendelet 1-13. és 17. cikkei hatálya alá tartozó támogatási programot tartalmaz."
44. § A Tao. törvény
1. 1. számú melléklete a 4. melléklet,
2. 3. számú melléklete az 5. melléklet szerint módosul.
45. § A Tao. törvény
1. 4. § 23/a. pontjában az "az olyan átalakulás (ideértve az egyesülést, a szétválást is)" szövegrész helyébe az "az olyan átalakulás (a továbbiakban ideértve az egyesülést, a szétválást is)" szöveg;
2. 4. § 23/a. pont a) alpontjában, 6. § (6) bekezdés c) pontjában, 7. § (10) bekezdés a) pontjában, 8. § (1) bekezdés m) pont b) alpontjában, 8. § (1) bekezdés n) pontjában, 10. § (7) bekezdésében, 13/A. § (2) bekezdés b) pontjában, 13/A. § (4) és (5) bekezdésében, 16. § (2) bekezdés a), f) és i) pontjában, 16. § (7), (10) és (11) bekezdésében, 17. § (7) és (8) bekezdésében, 26. § (3) és (6) bekezdésében, 1. számú melléklet 2. és 3. pontjában az "átalakulás" szövegrész helyébe az "átalakulás, egyesülés, szétválás" szöveg;
3. 4. § 23/d. pontjában a "Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló a Bizottság 800/2008/EK rendelete (2008. augusztus 6.) 1-13." szövegrész helyébe a "Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet 1-14. és 17." szöveg;
4. 6. § (6) bekezdés c) alpontjában, 10. § (7) bekezdésében, 13/A. § (4) bekezdés a)-b) pontjaiban, 13/A. § (5) bekezdésében, 17. § (9) bekezdésében, 18. § (6) bekezdésében az "átalakulássar szövegrész helyébe az "átalakulással, egyesüléssel, szétválással" szöveg;
5. 7. § (1) bekezdés j) pontjában a "társadalombiztosítási járulék, a járulék" szövegrész helyébe a "szociális hozzájárulási adó, annak" szöveg;
6. 7. § (1) bekezdés v) pontjában a "legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállaló" szövegrész helyébe a "megváltozott munkaképességű személy" szöveg;
7. 7. § (1) bekezdés y) pontjában, 10. § (5) bekezdésében az "átalakulása" szövegrész helyébe az "átalakulása, egyesülése, szétválása" szöveg;
8. 7. § (15) bekezdésében a "19. § (1) bekezdésének a lekötés adóévében hatályos rendelkezése" szövegrész helyébe a "19. § lekötés adóévében hatályos rendelkezései" szöveg;
9. 13/A. § (2) bekezdés b) pontjában és (5) bekezdésében az "átalakulás" szövegrész helyébe az "egyesülés, szétválás" szöveg;
10. 13/A. § (3) bekezdésében, 16. § (2) bekezdés i) pontjában, 16. § (11) bekezdésében, 17. § (8) bekezdés b) pontjában az "átalakulása szövegrész helyébe az "átalakulást, egyesülést, szétválást" szöveg;
11. 13/A. § (5) bekezdésében az "átalakulással" szövegrész helyébe az "egyesüléssel, szétválással" szöveg;
12. 16. § (1) bekezdés b) pontjában a "19. § (1) bekezdésének a lekötés adóévében hatályos rendelkezése" szövegrész helyébe a "19. § lekötés adóévében hatályos rendelkezései" szöveg;
13. 16. § (2) bekezdésében az "átalakulásakor" szövegrész helyébe az "átalakulásakor, egyesülésekor, szétválásakor" szöveg;
14. 16. § (2) bekezdés a) pontjában az "az átalakulás adóévében" szövegrész helyébe az "a kiválás adóévében" szöveg;
15. 17. § (1) bekezdésében az "a következő adóévekben" szövegrész helyébe az "a következő öt adóévben" szöveg, az "a (2)-(9) bekezdésekben" szövegrész helyébe az "a (2)-(9a) bekezdésekben " szöveg;
16. 20. §-át követően "A filmalkotás és az előadó-művészeti szervezetek támogatásának adókedvezménye és egyéb adókedvezmények" alcím helyébe a "Szövetkezeti adókedvezmény " alcím;
17.22/C. § (1) bekezdés c) pont cd) alpontjában a "Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet 8. " szövegrész helyébe a "Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet 5." szöveg;
18. 22/C. § (5) bekezdés d) pontjában az "egyesülési jogról szóló törvény" szövegrész helyébe az "egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény" szöveg;
19. 31. § (1) bekezdés a) pontjában a "Tanács 90/434/EGK irányelve a különböző tagállamok társaságait érintő egyesülésekre, szétválásokra, eszközátruházásokra és részesedéscserékre alkalmazandó közös adózási rendszerről" szövegrész helyébe a "Tanács 2009/133/EK irányelve a különböző tagállamok társaságainak egyesülésére, szétválására, részleges szétválására, eszközátruházására és részesedéscseréjére, valamint az SE-k vagy az SCE-k létesítő okirat szerinti székhelyének a tagállamok közötti áthelyezésére alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről (2009. október 19.)" szöveg
lép.
46. § Hatályát veszti a Tao. törvény
1. 6. § (8) bekezdés a) pontja;
2. 7. § (12) bekezdésében, a 7. § (17) bekezdésében és a 7. § (20) bekezdésében az "(1) bekezdése" szövegrész;
3. 7. § (16) bekezdésében az "(1) bekezdésének a" szövegrész;
4. 19. § (1) bekezdésében az "és (4)" szövegrész;
5. 22/B. § (2a) bekezdés c) pontja;
6. 22/B. § (12) bekezdése;
7. 1. számú melléklet 12. pontjában a "vagy a 29/D. § (1) bekezdése" szövegrész.

3. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény módosítása

47. § Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva. törvény) 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A (2) bekezdés szerinti összeg után a közkereseti társaság, a betéti társaság és a korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég adót (az osztalék utáni adót kiváltó adó) fizet. Az osztalék utáni adót kiváltó adó a (2) bekezdés szerinti összeg 16 százaléka, amelyet az adózó az üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallásában vagy kisvállalatiadó-bevallásában elkülönítetten vall be. A bevallott összeget három egyenlő részletben, az üzleti évre és az üzleti évet követő két adóévre - de legkésőbb az e törvény szerinti adóalanyiságának utolsó adóévére - vonatkozó társaságiadó-bevallás, kisvállalatiadó-bevallás illetve eva-bevallás benyújtásával egyidejűleg fizet meg.
48. § Az Eva. törvény 10. § (2) és (4) bekezdésében az "önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott" szövegrész helyébe az "önkormányzati adóhatóságnál ezer forintot meghaladó nyilvántartott" szöveg lép.

4. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény módosítása

49. § Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Különadó tv.) a következő alcímmel egészül ki:
"Kollektív befektetési formák különadója
"4/D. (1) Adókötelezettség terheli azt a kollektív befektetési formát, amelynek befektetési jegyeit Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező, a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) szerinti forgalmazó forgalmazza.
(2) Az adó alapja a forgalmazói díj.
(3) Az adó mértéke az adóalap 25 százaléka.
(4) Az (1) bekezdés szerint fizetendő adót a forgalmazó (a továbbiakban: adóbeszedésre kötelezett) állapítja meg, vallja be és fizeti meg. A forgalmazó a különadó-kötelezettséget negyedévente, a negyedévet követő hónap 20. napjáig állapítja meg, és az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon vallja be és fizeti meg.
(5) Az (1) bekezdés szerint fizetendő adót az adóbeszedésre kötelezett akkor is megfizeti, ha annak beszedését elmulasztotta."
50. § A Különadó tv. 7. §-a a következő 16. és 17. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
"16. kollektív befektetési forma: minden olyan kollektív befektetés, amely több befektetőtől gyűjt tőkét abból a célból, hogy meghatározott befektetési politikának megfelelően befektesse a befektetők javára;
17. forgalmazói díj: a forgalmazónak a befektetési szolgáltatási tevékenységére tekintettel a kollektív befektetési forma által közvetlenül, vagy a befektetési alapkezelő által az alapkezelői díjon keresztül fizetett jutalék, díj 2014. évre megállapított összege."
51. § A Különadó tv. a következő 12. §-sal egészül ki:
"12. § (1) A hitelintézet 2015. évi, 4/A. § szerint megállapított különadóját csökkenti az ukrajnai illetőségű kapcsolt vállalkozásában 2014. január 1-jén fennálló, a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott tulajdoni részesedést jelentő befektetésre, illetve ezen részesedéshez kapcsolódóan kimutatott üzleti vagy cégértékre az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések közvetlen következtében 2014-ben elszámolt értékvesztés, illetve terven felüli értékcsökkenés összege, legfeljebb összesen 5 milliárd forint.
(2) Az (1) bekezdésben előírt közvetlen, ok-okozati kapcsolat bizonyítása az adózót terheli.
(3) Az (1) bekezdés szerinti értékvesztés visszaírása, illetve terven felüli értékcsökkenés visszaírása következtében a 2014. évet követő év éves beszámolójában kimutatott bevétel, figyelemmel az (1) bekezdésben előírt felső korlátra, a hitelintézet 4/A. § szerinti, a tárgyévet követő évi különadóját olyan arányban növeli, amilyen arányban a hitelintézet az elszámolt értékvesztésre, terven felüli értékcsökkenésre az (1) bekezdés szerinti kedvezményt igénybe vette.
(4) Az adózó az e § alá tartozó értékvesztést, terven felüli értékcsökkenést és azok visszaírását külön nyilvántartásban rögzíti."
52. § A Különadó tv. a következő 13. §-sal egészül ki:
"13. § E törvénynek a .... törvénnyel megállapított 4/D. §-át első alkalommal a 2015. évi adókötelezettségre kell alkalmazni."
53. § A Különadó tv.
1. 4. § (5) és (6) bekezdésében a " 2014-re " szövegrész helyébe a " 2015-re " szöveg;
2. 4/A. § (1) bekezdésében a "2014-ben" szövegrész helyébe a "2015-ben" szöveg;
3. 4/A. § (2) bekezdésében a "2014." szövegrész helyébe a "2015." szöveg;
4. 4/A. § (3) bekezdésében a "2010-2013." szövegrész helyébe a "2010-2014." szöveg, a "2014." szövegrész helyébe a "2015." szöveg;
5. 4/B. § (1) bekezdésében a "2014-ben" szövegrész helyébe a "2015-ben" szöveg,
6. 7. § 12. pontjában "a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény" szövegrész helyébe a " Kbftv. " szöveg
lép.
54. § Hatályát veszti a Különadó tv.
1. 4/A. § (4) bekezdés 3. pont e) alpontja,
2. 4/A. § (6) bekezdés c) pont ce) alpontja,
3. 4/A. § (10) bekezdés c) pontja,
4. 7. § 7. pontjában a ", befektetési alapkezelő'' szövegrész;
5. 7. § 13. pontja.

5. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CXVI. törvény módosítása

55. § Hatályát veszti az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CXVI. törvény 144. § (17) bekezdése.

6. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény módosítása

56. § Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A 7. § (2) bekezdésében említett foglalkoztatásból származó bevételből a természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, feltéve hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy - ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár - a garantált bérminimum napibérként meghatározott összegének szorzatát (e szorzat a továbbiakban: mentesített keretösszeg)."

7. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosítása

57. § (1) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 5. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnik)
"j) az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat jogerőre emelkedésének napját magában foglaló hónap utolsó napjával, ha a kisadózó vállalkozás állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot;"
(2) A Katv. 5. § (1) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnik)
"m) az átalakulást, egyesülést, szétválást megelőző nappal, ha az átalakulás, egyesülés, szétválás következtében a vállalkozás már nem felel meg a 3. §-ban foglalt feltételeknek."
(3) A Katv. 5. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az adóalanyiság megszűnéséről - az (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott okok kivételével - az adóhatóság határozatot hoz."
58. § (1) A Katv. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az adóalanyiság választásának bejelentésével egyidejűleg a kisadózó vállalkozás bejelenti azon kisadózónak vagy kisadózóknak a nevét, címét, adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét, aki vagy akik bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a munkaviszonyt - végzett tevékenység keretében (ideértve különösen a személyes közreműködést, a vezető tisztségviselői és a megbízási jogviszony alapján végzett tevékenységet) részt vesz vagy vesznek a kisadózó vállalkozás tevékenységében. Egyéni vállalkozó kisadózó vállalkozás esetén az adóalany az egyéni vállalkozót mint magánszemélyt jelenti be kisadózóként."
(2) A Katv. 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A bejelentésben nyilatkozni kell arról, hogy a kisadózó főállású kisadózónak minősül-e, a biztosítása a kisadózókénti bejelentéssel jön-e létre, valamint nyilatkozni lehet arról, ha a kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után magasabb összegű tételes adó [8. § (4a) bekezdés] megfizetését választja."
59. § A Katv. 8. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(11) A kisadózó vállalkozás a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles bejelenteni az állami adóhatósághoz azt, ha a tárgyhónapra vonatkozóan a (9)-(10) bekezdés szerint a kisadózó után nem keletkezik tételesadó-fizetési kötelezettsége. Nem kell a bejelentés havonta megismételni a (9) bekezdés d) pont szerinti esetben, azzal, hogy az említett esetben az adóhatóság - figyelemmel a (10) bekezdés rendelkezésére is - a kötelezettség módosítását a rendelkezésére álló adatok alapján hivatalból végzi el."
60. § A Katv. 14. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[A (2) bekezdésben foglalt vélelmet akkor kell megdőltnek tekinteni, ha az alábbi körülmények közül egynél több megvalósul:]
"g) a kisadózó vállalkozás minden kisadózóként bejelentett tagja, illetve a kisadózó egyéni vállalkozó a naptári év egészében a 2. § 8. pont a) vagy g) alpont szerint nem minősül főállású kisadózónak feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás naptári évi bevételének legalább 50 százalékát olyan személytől szerezte, akivel/amellyel a kisadózó a naptári évben nem állt a 2. § 8. pont a) vagy g) alpontban említett jogviszonyok egyikében sem."
61. § A Katv. 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az adózó az adóelőleg megállapítási, bevallási és fizetési kötelezettségének negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20-áig tesz eleget."
62. § A Katv. 26. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A (2) bekezdés szerinti összeg után a közkereseti társaság, a betéti társaság és az egyéni cég adót (a továbbiakban: az osztalék utáni adót kiváltó adó) fizet. Az osztalék utáni adót kiváltó adó a (2) bekezdés szerinti összeg 16 százaléka, amelyet az adózó az üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallásában, vagy egyszerűsített vállalkozói adóról szóló bevallásában, vagy kisvállalatiadó-bevallásában elkülönítetten vall be. A bevallott összeget három egyenlő részletben, az üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallás, vagy egyszerűsített vállalkozói adóról szóló bevallás, vagy kisvállalatiadó-bevallás benyújtására előírt határidőig és az üzleti évet követő két adóévre - de legkésőbb a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyisága megszűnése évét követő év február 25-ig - az adóév február 25-ig fizet meg."
63. § A Katv.
1. 19. § (5) bekezdés a) pontjában a "meghaladásának hónapját megelőző hónap utolsó napjával" szövegrész helyébe a "negyedév első napján történő meghaladása esetén, a túllépést megelőző nappal" szöveg;
2. 19. § (5) bekezdés d) pontjában az "átalakulását megelőző nappal, ide nem értve a társasági formaváltást" szövegrész helyébe az "egyesülését, szétválását megelőző nappal" szöveg;
3. 19. § (8) bekezdésében a "megszűnését követő két adóévre" szövegrész helyébe a " megszűnésétől számított 24 hónapban " szöveg;
4. 20. § (6) bekezdés f) pontjában az "adófizetési kötelezettség, továbbá" szövegrész helyébe az "adófizetési kötelezettség (ide nem értve az általános forgalmi adó-fizetési kötelezettséget), továbbá" szöveg;
5. 20. § (13) bekezdés a) pontjában az "adóévet" szövegrész helyébe az "adóalanyiság időszakát" szöveg;
6. 20. § (13) bekezdés b) pontjában az "adóévet megelőző adóévben" szövegrész helyébe az "adóalanyiság időszakát megelőző időszakban " szöveg;
7. 23. § (8) bekezdésben az "adóévben " szövegrészek helyébe az "adóévre " szöveg;
8. 26. § (2) bekezdésében a "csökkentve azzal az eredménytartalékkal, eredménytartalékból lekötött tartalékkal, eredménytartalékból jóváhagyott osztalékfizetési kötelezettséggel, amely az adóalany egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adóalanyiságának időtartama alatt keletkezett" szövegrész helyébe a "csökkentve azzal az eredménytartalékkal, eredménytartalékból lekötött tartalékkal, eredménytartalékból jóváhagyott osztalékfizetési kötelezettséggel, adózott eredmény terhére fizetett (jóváhagyott) osztalékfizetési kötelezettséggel, mérleg szerinti eredménnyel, amely az adóalany egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adóalanyiságának időtartama alatt keletkezett." szöveg
lép.
64. § Hatályát veszti a Katv.
1. 5. § (1) bekezdés b) pontja,
2. 23. § (3) bekezdése.

II. Fejezet

KÖZVETETT ADÓKAT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

8. Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény módosítása

65. § Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Eat.) 2. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő 1/A. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
"1. ásványtani folyamat: a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásáról szóló 1990. október 9-i 3037/90/EGK tanácsi rendeletül 26 "egyéb nemfém ásványi termék gyártása" kód alá besorolt folyamat;
1/A. átviteli hálózat: a villamos energia átvitelére szolgáló vezetékrendszer;"
66. § Az Eat. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(2) Az adó mértéke
a) villamos energiára megawattóránként 310,50 forint,
b) a földgázra gigajoule-onként 93,50 forint,
c) a szénre ezer kg-onként 2516 forint."
67. § (1) Az Eat. 5. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adófizetési kötelezettség)
"a) a 3. § (1) bekezdés b)-c) pontja esetében az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti teljesítés időpontjában, az ellenérték, illetve a részkifizetések alapjául szolgáló mennyiségre,"
(keletkezik.)
(2) Az Eat. 5. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
(Az adófizetési kötelezettség)
"f) a 3. § (1) bekezdés h) pontja esetében az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti teljesítés időpontjában, az ellenérték, illetve a részkifizetések alapjául szolgáló mennyiségre, saját célra felhasznált energia esetében a felhasználás időpontjában, a saját célra felhasznált energiamennyiségre"
(keletkezik.)
68. § (1) Az Eat. 6. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az adónak az önadózás keretében megállapított fizetendő adóból történő levonására (visszaigénylésére), illetve a megfizetett adónak a 7. § (1) bekezdésében megjelölt adóhatóságtól történő visszaigénylésére jogosult]
"d) az a személy, aki kémiai redukcióban, ásványtani, elektrolitikus és kohászati folyamatban energiát használ fel;"
(2) Az Eat. 6. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az adó-visszaigénylésre (adólevonásra) jogosult személy az (1) bekezdésben megjelölt célra ténylegesen felhasznált mennyiség után,]
" c) a 3. § (1) bekezdés c), d) és h) pontja szerint megállapított adó esetében a bevallott adót"
(igényelheti vissza vagy helyezheti levonásba.)

9. A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosítása

69. § A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény
1. 2. § 15. pontjában a "100" szövegrész helyébe az "50" szöveg,
2. 4. § (6) bekezdésében a "külföldön" szövegrész helyébe a "Közösség területén kívül"
szöveg lép.

10. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosítása

70. § A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az (1) bekezdésben meghatározott adókból származó bevétel a központi költségvetést illeti meg, kivéve a 64. § (6) bekezdésében meghatározott adóból származó bevételt, amely a magánfőző lakóhelye szerinti önkormányzatnak a bevétele."
71. § A Jöt. 5. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
"(9) A magánfőző desztillálóberendezésének bejelentésével kapcsolatban és a magánfőzésnél az adóbevallással és az adó megfizetésével kapcsolatos eljárásban az önkormányzati adóhatóság jár el."
72. § A Jöt. 11. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) A jövedéki termék - kivéve a szőlőbort, a 80. § (2a) bekezdése szerinti terméket, valamint a 82. § (1) bekezdése szerinti pezsgőt - adófelfüggesztéssel történő szállításának e fejezet alkalmazásában az a szállítás minősül, amelyet a (3) bekezdés szerinti okmánnyal végeznek.
(3) Az e fejezet szerinti adófelfüggesztéses szállításhoz alkalmazható okmányok
a) - a b) pontban foglalt eltéréssel - az adóraktárból, az adómentes felhasználó üzeméből, raktárából kitárolt, valamint az importálás helyéről a 10. § (3) bekezdés b) pont szerint szállított jövedéki termékre - kivéve a szőlőbort, a 80. § (2a) bekezdése szerinti terméket, valamint a 82. § (1) bekezdése szerinti pezsgőt - az e-TKO, illetve - a 20/A. § szerinti üzemszünet időtartama alatt -az üzemszüneti TKO,
b) az ásványolaj csővezetékes szállítása esetén, valamint a 11. § (1) bekezdés g) pont gb) és gc) alpont szerinti esetben a külön jogszabály szerint e célra elfogadható egyéb okmány, bizonylat (a továbbiakban a)-b) pontok együtt: termékkísérő okmány)."
73. § (1) A Jöt. 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Adóraktárból a jövedéki termék - kivéve a szőlőbort, a 80. § (2a) bekezdése szerinti terméket, valamint 82. § (1) bekezdése szerinti pezsgőt -
a) adófelfüggesztés mellett (ideértve a 13. § (1) bekezdés e)-g) pont szerinti célra történő kitárolást is)
aa) belföldi rendeltetéssel vagy harmadik országba belföldről történő kiléptetés céljára e-TKO-val (az üzemszünet időtartama alatt üzemszüneti TKO-val),
ab) ásványolaj-adóraktárból csővezetékes szállítás esetén, illetve a repülőtéri adóraktárból, valamint a 11. § (1) bekezdés g) pont gb) és gc) alpont szerinti esetben az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott egyéb okmánnyal, bizonylattal tárolható ki,
b) szabad forgalomba - kivéve a sűrítettgáz-töltő adóraktárból történő kiszállítást és a cseppfolyósítottgáz-töltő adóraktárból a cseppfolyósított gáz 25 kilogramm vagy annál kisebb
palackban történő kiszállítását, valamint a 13. § (1) bekezdés c) pontjának ca) alpontja és a 72. § (14) bekezdése szerinti esetet - az eredet igazolására alkalmas bizonylat (a továbbiakban: egyszerűsített kísérő okmány) egyidejű kiállításával, és a szállítást végző részére történő átadásával bocsátható."
(2) A Jöt. 40. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(14) Adóraktárból a szőlőbor, a 80. § (2a) bekezdése szerinti termék, valamint a 82. § (1) bekezdése szerinti pezsgő belföldi rendeltetéssel vagy harmadik országba belföldről történő kiléptetés céljára adófelfüggesztés mellett történő kitárolása, valamint - jogszabályban foglalt eltéréssel - szabadforgalomba bocsátása borkísérő okmány [79. § (2) bekezdés 4. pont] kiállítása mellett történhet."
74. § A Jöt. 48. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(9) Önadózás esetén az adó alapját és az adót naptári hónaponként kell megállapítani, kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik. Az adómentes felhasználó az adóbevallási kötelezettségének azon tárgynegyedévet követő hó 20. napjáig köteles eleget tenni és az adót megfizetni, amelyben a 14. § (4) bekezdése szerint beállt az adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége. A bejegyzett feladó havonta tesz adóbevallást abban az esetben is, ha a tárgyhónapban nem keletkezett adófizetési kötelezettsége. A nulla adómértékű szőlőborra, valamint a 80. § (2a) bekezdése szerinti termékre nem kell adóbevallást benyújtani."
75. § A Jöt. 52. § (1) bekezdés e)-g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[Az adó mértéke - figyelemmel a (3)-(4) bekezdés rendelkezéseire is -:]
"e) a 2710 19 61 vámtarifaszámú fűtőolajok közül azokra, amelyek viszkozitása 40 °C hőmérsékleten nagyobb, mint 4,5 mm2/s és a desztillációs vizsgálatnál a 250 °C hőmérsékletig átdesztilláló rész mennyisége nem haladja meg a 25%-ot és a 350 °C hőmérsékletig átdesztilláló rész mennyisége nem haladja meg a 80%-ot és 15 °C-on mért sűrűsége nagyobb 860 kg/m3-nél, 4 655 Ft/ezer kg, egyébként - ideértve az üzemanyagkénti kínálást, felhasználást, értékesítést is -116 000 Ft/ezer kg; a 2710 19 63, a 2710 19 65 és a 2710 19 69 vámtarifaszám alá tartozó fűtőolajok közül azokra, amelyek viszkozitása 40 °C hőmérsékleten nagyobb, mint 4,5 mm2/s és a desztillációs vizsgálatnál a 250 °C hőmérsékletig átdesztilláló rész mennyisége nem haladja meg a 25%-ot és a 350 °C hőmérsékletig átdesztilláló rész mennyisége nem haladja meg a 80%-ot és 15 °C-on mért sűrűsége nagyobb 860 kg/m3-nél, 40 000 Ft/ezer kg, egyébként - ideértve az üzemanyagkénti kínálást, felhasználást, értékesítést is - 116 000 Ft/ ezer kg,
f) a 2711 12, a 2711 13, a 2711 14 00, a 2711 19 00 vámtarifaszám alatti gáz termékekből arra a cseppfolyósított szénhidrogénre, amelyet közúti járművek üzemanyagaként értékesítenek, importálnak vagy használnak fel, 95 800 Ft/ezer kg, egyéb motorikus célú értékesítés, importálás vagy felhasználás esetén 12 725 Ft/ezer kg, egyébként 0 Ft/ezer kg,
g) a 2711 21 00 és a 2711 29 00 vámtarifaszám alatti gáz termékekből arra a sűrített gáz halmazállapotú szénhidrogénre, amelyet közúti járművek üzemanyagaként értékesítenek, importálnak vagy használnak fel, 28 Ft/nm3,"
76. § A Jöt. 55. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott M2 járműkategóriába és M3 járműkategóriába tartozó autóbuszokat a helyi és helyközi közlekedésében üzemeltető személy az e tevékenységéhez felhasznált, adózottan beszerzett 52. § (1) bekezdés g) pontja szerinti termék beszerzéskor megfizetett adóját visszaigényelheti."
77. § A Jöt. 57/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A beszerzéskor megfizetett adóból
a) az üzemanyagtöltő-állomáson forgalmi rendszámra szóló üzemanyagkártyával megvásárolt,
b) a (2) bekezdés szerinti adó-visszaigénylésre jogosult magyarországi telephelyén üzemanyagtárolásra rendszeresített - a tankolt mennyiséget rendszámonként, valamint a tankoló jármű kilométeróra állását rögzítő - üzemanyag-tankoló automatával ellátott üzemanyagtartályból elektronikus mérőeszközön keresztül betöltött
kereskedelmi gázolaj után literenként 11 Ft visszaigényelhető."
78. § A Jöt. 63. § (2) bekezdés 11. és 12. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában)
"11. magánfőzés: a párlatnak a magánfőző lakóhelyén vagy gyümölcsöse helyén használható, legfeljebb 100 liter űrtartalmú, párlat-előállítás céljára kialakított desztillálóberendezésen a magánfőző által végzett előállítása évente legfeljebb 50 liter mennyiségig;
12. magánfőző: az a 18. életévét betöltött gyümölcstermesztő személy, aki saját tulajdonú gyümölccsel, gyümölcsből származó alapanyaggal és párlat készítésére alkalmas, saját tulajdonú desztillálóberendezéssel rendelkezik."
79. § (1) A Jöt. 64. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) Az adó alapja - a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel - az alkoholtermék 100 térfogatszázalékos etil-alkohol-tartalommal (a továbbiakban: tiszta szesz) hektoliterben meghatározott, 20 °C-on mért mennyisége.
(2) Az adó mértéke - a (3) és a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel - az (1) bekezdés szerinti adóalapra 333 385 forint.
(3) A szeszfőzdében bérfőzés keretében, a bérfőzető alapanyagából előállított párlat (a továbbiakban: bérfőzött párlat) adója az (1) bekezdés szerinti adóalapra számítva egy bérfőzető részére évente
a) legfeljebb 50 liter mennyiségig 167 000 forint,
b) az 50 litert meghaladó mennyiségre 333 385 forint."
(2) A Jöt. 64. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Az előállított magánfőzött párlat adója évi 1 000 forint, amelyet a magánfőző fizet meg."
80. § A Jöt. 67/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"67/A. § (1) A magánfőző a 63. § (2) bekezdés 11. pontja szerinti desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzést az azt követő 15 napon belül köteles bejelenteni a lakóhelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza a magánfőző nevét, lakcímét, adóazonosító jelét, a desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzés időpontját, a desztillálóberendezés űrtartalmát és tárolásának, használatának helyét, ha az eltér a magánfőző lakcímétől.
(3) A magánfőző köteles megőrizni és hatósági ellenőrzéskor bemutatni a desztillálóberendezés feletti jogszerű tulajdonszerzést igazoló iratot.
(4) A magánfőző az előállított magánfőzött párlat utáni adóbevallási és adófizetési kötelezettségét a tárgyévet követő év január 15-ig együtt teljesíti a lakóhelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz. Ha a magánfőző nem állított elő tárgyévben magánfőzött párlatot, akkor nem keletkezik tárgyévre vonatkozóan adóbevallási kötelezettsége.
(5) Az önkormányzati adóhatóság az (1) bekezdés szerinti bejelentésről, valamint a magánfőző adóbevallásáról értesíti a vámhatóságot és a bejelentéssel, bevallással érintett másik önkormányzati adóhatóságot.
(6) A 63. § (2) bekezdés 11. pontja szerint évente előállítható párlatmennyiség túllépése esetén a magánfőző a többletmennyiséget köteles haladéktalanul bejelenteni a vámhatóságnak és a vámhatósággal egyeztetett módon gondoskodni a többletmennyiség megsemmisítéséről.
(7) A magánfőzött párlat kizárólag a magánfőző, családtagjai vagy vendégei által fogyasztható el, feltéve, hogy értékesítésre nem kerül sor. A magánfőzött párlat kizárólag alkoholtermék-adóraktár részére értékesíthető.
(8) A (7) bekezdés szerinti értékesítéskor vagy ha a magánfőző az általa előállított magánfőzött párlattal kíván részt venni párlatok számára meghirdetett versenyen, az (1) bekezdés szerinti bejelentésről, valamint a párlat után megfizetett adóról kiállított önkormányzati adóhatósági igazolás igazolja a párlat eredetét.
(9) Magánfőzés esetében az adó megállapításához és az adótartozás végrehajtásához való jog az előállított magánfőzött párlat utáni adóbevallási kötelezettség bevallási határidejétől számított 1 év elteltével évül el."
81. § A Jöt. 72. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki: "(15) A magánfőzőnek nem kell adóraktári engedéllyel rendelkeznie."
82. § A Jöt. 73. § (14) és (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(14) A bérfőzető a zárjegy megrendelését e törvény végrehajtási rendeletében foglaltak szerint nyújtja be a vámhatósághoz. Az igényelt zárjegyet a vámhatóság a bérfőzető esetén a zárjegy előállítási költségének megfizetése ellenében, továbbá az egyszerűsített kísérő okmány vámhatóságnak történt bemutatását követően bocsátja rendelkezésre, feltéve, hogy a 64. § (5) bekezdés szerinti adót megfizették.
(15) Az átvett zárjeggyel a bérfőzető nem köteles a vámhatóság felé elszámolni, de az átvett zárjegyeket legkésőbb az átvételt követő 3 napon belül köteles felhelyezni a párlat fogyasztói csomagolására."
83. § A Jöt 79. § (2) bekezdés 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
"4. borkísérő okmány: a szőlőbor, a 80. § (2a) bekezdése szerinti termék, valamint a 82. § (1) bekezdése szerinti pezsgő szállításához alkalmazandó, a vámhatóság által kiadott, vagy a vámhatóság engedélyével formanyomtatványként, illetve számítógéppel előállított, szigorú számadású bizonylat;"
84. § A Jöt. 80. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2) Az adó mértéke hektoliterenként a szőlőborra 0 forint, az egyéb borra - a (2a) bekezdésben foglalt kivétellel - 9870 forint.
(2a) Az adó mértéke hektoliterenként a szőlőbor és hozzáadott ízesítés nélküli szénsavas víz 8,5 térfogatszázalékot meg nem haladó alkoholtartalmú, olyan kiszerelt keverékére, amelyben a szőlőbor aránya meghaladja az 50%-ot - a pezsgő kivételével - 0 forint."
85. § (1) A Jöt. 82. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Egyszerűsített adóraktári engedélyre jogosult az a személy, aki (amely) szőlőbort vagy a 80. § (2a) bekezdése szerinti terméket állít elő, palackoz (kiszerel), tárol, raktároz, továbbá aki (amely) - a 91. § (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - saját előállítású szőlőborból évente legfeljebb 10 000 liter palackos erjesztésű pezsgőt állít elő, tárol, raktároz."
(2) A Jöt. 82. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(7) Az egyszerűsített adóraktárban kizárólag szőlőbort, valamint az (1) bekezdés szerinti egyéb terméket lehet előállítani, palackozni (kiszerelni), tárolni, raktározni.
(8) Az egyszerűsített adóraktár engedélyese a minőségi kifogás vagy lejárt szavatosság miatt szabadforgalomból visszaszállított (visszáru) szőlőbor, valamint az (1) bekezdés szerinti egyéb termék általa megfizetett adóját visszaigényelheti (levonhatja), amennyiben a szőlőbort, valamint az (1) bekezdés szerinti egyéb terméket az adóraktárában újrafeldolgozza vagy megsemmisíti. Az adólevonás joga a megsemmisítési jegyzőkönyv birtokában érvényesíthető, és a megsemmisítés napjától esedékes, újrafeldolgozás esetén pedig a 47. § (5) bekezdés a) pontjának, illetve (9) bekezdés a) pontjának rendelkezését kell alkalmazni."
86. § (1) A Jöt. 83. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az egyszerűsített adóraktár engedélyesének pincekönyvében a szőlőbort palackos, kannás és hordós kiszerelés szerinti bontásban, a szőlőbor, valamint a 82. § (1) bekezdése szerinti egyéb termék mennyiségét az adó alapjaként meghatározott mennyiségi egységben kimutatva kell szerepeltetnie."
(2) A Jöt. 83. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki és a § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5a) Az egyszerűsített adóraktár engedélyesének a 80. § (2a) szerinti termékről az (5) bekezdés szerinti mennyiségi elszámolást kell készítenie és a vámhatósághoz benyújtania.
(6) A vámhatóság az egyszerűsített adóraktár engedélyesének e törvényben és végrehajtási rendeletében előírt kötelezettségei megtartását, és a szőlőtermés, illetve az előállított (kiszerelt), tárolt, raktározott és az értékesített szőlőbor, valamint a 82. § (1) bekezdése szerinti egyéb termék elszámolását előre bejelentett vagy váratlan, előre be nem jelentett időpontban ellenőrzi. Ennek keretében az egyszerűsített adóraktár engedélyese a vámhatóság jelenlétében és ellenőrzése mellett készletfelvétellel megállapítja a tényleges készletet."
87. § A Jöt. 84. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
"(8) A boradóraktárban a 80. § (2a) bekezdése szerinti tennék és az annak előállításához betárolt szőlőbor tekintetében a 83. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az egyszerűsített adóraktár alatt boradóraktárat kell érteni."
88. § A Jöt. 96. § (1) bekezdés b)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában dohánygyártmány)
"b) a természetes dohánylevelekből álló külső borítékkal rendelkező dohányrúd,
c) a kocsányozott dohánykeverékből készült szivarbélből, valamint a szivar szokásos színével megegyező színű, regenerált dohánylevélből készült, és a terméket - adott esetben a füstszűrőt is beleértve, a szopókával ellátott szivaroknál azonban a szopóka kivételével - teljesen körülölelő, külső borítékból álló dohányrúd, amelynek tömege - füstszűrő vagy szopóka nélkül - legalább 2,3 gramm és legfeljebb 10 gramm, valamint amely hosszának legalább egyharmadánál mért kerülete eléri a 34 millimétert (a továbbiakban a b)-c) pont együtt: szivar, szivarka),"
89. § A Jöt. 103. § (2) bekezdés 1. pont b) alpontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában: 1. jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység)
"b) az 52. § (1) bekezdés a), - a 2710 19 21 vámtarifaszámú petróleum kivételével - b), d), - a 0 adómérték alá tartozó és az egyéb motorikus célú termék kivételével - f), g) és h) pontja szerinti jövedéki termékeknek, a biodízelnek, a 2207 vámtarifaszám alá tartozó bioüzemanyagnak, az E85-nek és más, a 3824 90 99 vámtarifaszám alá tartozó, üzemanyag célú, 2207 vámtarifaszámú alkoholterméket tartalmazó ásványolajnak (a továbbiakban: üzemanyag) nem üzemanyagtöltő állomáson, továbbá az 52. § (1) bekezdés c) pontja szerinti gázolajnak nem kiskereskedelmi tárolótelepen vagy nem üzemanyagtöltő állomáson történő értékesítése, a (6) bekezdésében foglalt eltéréssel;"
90. § (1) A Jöt. 104. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A jövedéki engedélyre jogosult az a személy,)
"a) aki □ az (5) és (8)-(11) bekezdésben foglalt eltéréssel □ az ásványolajtermékek esetében 600 millió Ft, dohánygyártmányok esetében 22 millió Ft, az egyéb jövedéki termékek esetében 150 millió Ft jövedéki biztosítékot nyújt,"
(2) A Jöt. 104. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) Ha a jövedéki engedélyes kereskedő, az exportáló és az importáló ásványolajat, dohánygyártmányt és egyéb jövedéki terméket egyaránt, vagy ezekből többet forgalmaz, exportál, importál, a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott jövedéki biztosítékot az ásványolajra, dohánygyártmányra és az egyéb jövedéki termékre külön-külön kell teljesíteni."
(3) A Jöt. 104. § (10) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Jövedéki engedélyes tevékenységet)
"g) kizárólag a b) és f) pont szerinti termékekkel folytató személynek 6 millió Ft összegben kell"
(jövedéki biztosítékot nyújtania.)
91. § (1) A Jöt. 110/A. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Szárított dohányt, valamint fermentált dohányt Magyarország területére behozni, tárolni, értékesíteni csak a külön jogszabályban meghatározott előzetes regisztrációt követően lehet. E fejezet alkalmazásában regisztrációra kötelezett)
"g) az a gazdálkodó, aki szárított dohány vagy fermentált dohány felhasználásával gazdasági tevékenység keretében nem dohánygyártmányt állít elő."
(2) A Jöt 110/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Az (1) bekezdés g) pontja szerinti gazdálkodó kérelmében köteles részletesen leírni a gyártási folyamatot, amelyben szárított dohányt vagy fermentált dohányt használ fel. A kérelmet a vámhatóság 30 napon belül bírálja el és az abban foglaltakat szükség szerint helyszíni ellenőrzés keretében ellenőrizheti."
92. § A Jöt 114. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés szerinti jövedéki bírság mértéke ... a) az adózás alól elvont ... ac) - az aa) és ab) pontban nem említett - terméknek az adó alapjaként meghatározott mennyiségi egységben meghatározott mennyisége és]
"d) a 80. § (2a) bekezdése szerinti termék esetében 10 000 forint"
(szorzatának kétszerese, de legalább 30 ezer forint.)
93. § A Jöt. 122. §-a a következő o) ponttal egészül ki:
[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
"o) a Tanács 2013/61/EU irányelve (2013. december 17.) a 2006/112/EK és a 2008/118/EK irányelvnek a francia legkülső régiók és különösen Mayotte vonatkozásában történő módosításáról."
94. § A Jöt. "Átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 128/J. §-sal egészül ki:
"128/J. § E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi .... törvénnyel módosított 103. § (2) bekezdés 1. pont b) alpontját a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell."
95. § A Jöt.. "Átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 128/K. §-sal egészül ki:
"128/K. § (1) Ha 2015. január 1-jét megelőzően történt a magánfőzésre szolgáló desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzés, akkor a magánfőzőnek 2015. január 15-ig kell megtennie a 67/A. § (1) bekezdés szerinti bejelentést.
(2) A 2015. január 1-jét megelőzően előállított magánfőzött párlatra 2014. december 31-ét követően is az előállításkor hatályos szabályokat kell alkalmazni."
96. § A Jöt. "Átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 128/L. §-sal egészül ki: "128/L. § E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi ... törvénnyel megállapított 104. § (2) bekezdés a) pontja alapján meghatározott jövedéki biztosítékokat 2015. február 1-ig kell az ott meghatározott mértékre kiegészíteni a jövedéki biztosítékot nyújtónak, erre vonatkozó külön felhívás nélkül."
97. § A Jöt.
1. 5. § (1) bekezdésében a " (7)-(8) " szövegrész helyébe a " (7)-(9) " szöveg,
2. 7. § 3. pont a) pont ab) alpontjában az "a Francia Köztársaság tengeren túli megyéi" szövegrész helyébe a "az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. cikkében, valamint 355. cikkének (1) bekezdésében említett francia területek" szöveg,
3. 48/B. § (3) bekezdésében a "c)" szövegrész helyébe a "d)" szöveg,
4. 56. § (2) bekezdésében az "a gázolaj, a repülőgép-üzemanyag, illetve a biodízel" szövegrész helyébe a "az ásványolaj" szöveg,
5. 72. § (12) bekezdésében és 91. § (8) bekezdésében a "szőlőbor" szövegrész helyébe a "szőlőbor, valamint a 80. § (2a) bekezdése szerinti termék" szöveg,
6. 96. § (5) bekezdésében a "b)-e)" szövegrész helyébe a "b-c)" szöveg,
7. 100. § (1) bekezdés d) pontjában a szivar" szövegrész helyébe a ,jszivar, szivarka" szöveg,
8. 103. § (2) bekezdés 1. pont c) alpontjában a " (3)-(6) " szövegrész helyébe a " (3)-(5) és (7) " szöveg,
9. 104. § (10) bekezdés a) pontjában a "szőlőborral" szövegrész helyébe a szőlőborral, valamint a 80. § (2a) bekezdése szerinti termékkel"' szöveg,
10. 114. § (2) bekezdés k) pontjában a "magánfőző a 67. § (2) bekezdés b) pontjának)" szövegrész helyébe a "magánfőző a 67/A. § (7) bekezdés" szöveg,
11. 114. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontjában az " a 3. számú melléklet" szövegrész helyébe az " a 3. számú mellékletben meghatározott kihozatali arányszám" szöveg,
12. 115. § (1) bekezdésében a " (2) " szövegrész helyébe a " (3) " szöveg,
13. 119. § (2) bekezdés h) pont ha) alpontjában az "az adó" szövegrész helyébe az "a desztillálóberendezés jogszerű birtoklása" szöveg,
14. 119. § (2) bekezdés h) pont hd) alpontjában a "67. § (2) bekezdés b) pontját" szövegrész helyébe a "67/A. § (7) bekezdését" szöveg,
15. 129. § (2) bekezdés h) pontjában az "a 67/A. § (1) és (5) bekezdés szerinti bejelentés részletes szabályait, valamint a magánfőző részére kiadásra kerülő származási igazolvány" szövegrész helyébe a "valamint a 67/A. § (8) bekezdés szerinti igazolás" szöveg
lép.
98. § Hatályát veszti a Jöt.
1. 9. § (3) bekezdése,
2. 34. § (2) bekezdés a) pontjában a ", kivéve a párlat [63. § (2) bekezdés 1. pont] 63. § (2) bekezdésének 11. pontja szerinti előállítását" szövegrész,
3. 52. § (2) bekezdés c) pontjában, 59. § (6) bekezdés b) pontjában, 66. § (7) bekezdésében, 74. § (3) bekezdésében és a 114. § (5) bekezdés a) pontjában az "alacsonyabb" szövegrész,
4. 64. § (8) bekezdésében az "a 9. § (3) bekezdésében," szövegrész,
5. 73. § (1) bekezdés d) pontjában az "és a magánfőző" szövegrész,
6. 96. § (1) bekezdés d)-e) pontja,
7. 111. §(3) bekezdése,
8. 115. § (7) bekezdésében a ", valamint a 67/A. § (2) bekezdés szerint tett valótlan nyilatkozat megtétele" szövegrész,
9. 119. § (2) bekezdés h) pont hb) alpontja.

11. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása

99. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 58. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint az 58. § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1) Amennyiben a felek a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg, vagy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg, teljesítés az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja.
(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően teljesítés
a) a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja, amennyiben az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége és a számla vagy a nyugta kibocsátása az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját megelőzi,
b) az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége, de legfeljebb az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő harmincadik nap, amennyiben az ellenérték megtérítésének esedékessége az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik."
100. § Az Áfa tv. a következő 58/A. §-sal egészül ki:
"58/A. § (1) Az 58. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően, ha a felek a könyvviteli, könyvvizsgálati, adótanácsadási szolgáltatásról időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg, vagy a szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg, teljesítés az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően teljesítés
a) a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja, amennyiben az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége és a számla vagy a nyugta kibocsátása az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját megelőzi,
b) az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége, de legfeljebb az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő harmincadik nap, amennyiben az ellenérték megtérítésének esedékessége az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik."
101. § Az Áfa tv. 59. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelőzően ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak (a továbbiakban: előleg), a fizetendő adót pénz vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában juttatott előleg esetében annak jóváírásakor, kézhezvételekor, egyéb esetben annak megszerzésekor kell megállapítani.
(2) A jóváírt, kézhez vett, megszerzett előleget úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza."
102. § Az Áfa tv. 61. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha az ellenérték megtérítése pénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel történik a teljesítésre kötelezett adóalany, aki (amely)]
"b) nyilvántartási kötelezettségének az államháztartás számviteléről szóló jogszabály szerint tesz eleget,"
(a fizetendő adót legkésőbb az ellenérték megfizetésekor állapíthatja meg.)
103. § Az Áfa tv. 85. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E § alkalmazásában közszolgáltató:)
" a) a költségvetési szerv az alapító okiratban megjelölt tevékenysége tekintetében, ideértve az önkormányzatot és a társulást is az általa ellátott tevékenység tekintetében;"
104. § (1) Az Áfa tv. 86. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(Mentes az adó alól:)
"m) a védelem terén alapvető biztonsági érdeket érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt termék vagy szolgáltatás központi költségvetési szerv részére nemzetközi megállapodáson alapuló értékesítése, és a Magyar Állam vagy a képviseletében eljáró központi költségvetési szerv részére nemzetközi megállapodáson alapuló térítésmentes átadása."
(2) Az Áfa tv. 86. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az (1) bekezdés d) és f) pontja nem alkalmazható a portfólió-kezelésre."
105. § Az Áfa tv. a következő 89/A. §-sal egészül ki:
"89/A. § (1) Abban az esetben, ha a 113. § (1) bekezdésében említett eljárás hatálya alatt álló terméket a 89. § (1) bekezdése szerint értékesítik, az adófizetésre kötelezett adóalany írásos meghatalmazása alapján azon adóraktár üzemeltetője is eljárhat a 89. § (1) bekezdése szerinti adómentesség érvényesítése érdekében, aki (amely) által üzemeltetett adóraktárból a terméket a Közösség másik tagállamába történő feladás, elfuvarozás előtt kiraktározták. A meghatalmazás érvényességéhez szükséges az is, hogy
1. az adófizetésre kötelezett adóalany belföldön nyilvántartásba nem vett és arra nem is kötelezett adóalany legyen, és
2. az adóraktár üzemeltetője közösségi adószámmal rendelkező adóalany legyen.
(2) Az (1) bekezdésben említett meghatalmazást a termék kiraktározásának indítványozásakor a kiraktározási okmánnyal együtt kell az adóraktár felügyeletét ellátó vámszervhez benyújtani.
(3) Érvényes meghatalmazás alapján a 89. § (1) bekezdés szerinti adómentesség érvényesítéséhez fűződő feltételeket az adóraktár üzemeltetője teljesíti azzal, hogy az e törvényben és az Art.-ben meghatározott kötelezettségnek saját nevében úgy tesz eleget, hogy
1. az ügylet teljesítését tanúsító számlát, mint az adófizetésre kötelezett meghatalmazottja bocsátja ki;
2. arról adófizetésre kötelezett adóalanyonként, ezen belül meghatalmazásonként egymástól elkülönített nyilvántartást vezet;
3. bevallásában és összesítő nyilatkozatában az ügyletre vonatkozó adatokat a saját adataihoz képest elkülönítetten közli.
(4) Az adófizetésre kötelezett adóalany és az adóraktár üzemeltetője közötti meghatalmazás visszavonása nem érinti az adóraktár üzemeltetőjének a 4. számú melléklet 19. pontja szerinti adóbiztosíték-nyújtási kötelezettségét, ha a megszűnés azt követően következik be, hogy a meghatalmazást a (2) bekezdés szerint az adóraktár felügyeletét ellátó vámszervhez benyújtották."
106. § Az Áfa tv. 125. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(A 124. §-tól eltérően az előzetesen felszámított adó levonható abban az esetben is, ha az adóalany a terméket, szolgáltatást vállalkozásán belül)
"j) a 124. § (1) bekezdés a) pontjában említett esetben igazoltan egészben vagy túlnyomó részben úgy használja, egyéb módon hasznosítja, hogy az közvetlen anyagjellegű ráfordításként más termékértékesítés adóalapjába épül be."
107. § Az Áfa tv. 137. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Abban az esetben, ha az állami adóhatóság - az Art. rendelkezései alapján - az adóalany adószámának felfüggesztését úgy szünteti meg, hogy egyúttal törli az adóalany adószámát, az adóalany adólevonási joga az adószám törlését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjával elenyészik. Elenyészik az adóalany adólevonási joga az adószám törlését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjával abban az esetben is, ha az adóhatóság az adóalany adószámát annak felfüggesztése nélkül törli."
108. § Az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti:)
"c) az a) pontban említett termékértékesítéshez és a b) pontban említett szolgáltatásnyújtáshoz - ideértve azt is, ha az nem kötött építési hatósági engedélyhez vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz - munkaerő kölcsönzése, kirendelése, illetőleg személyzet rendelkezésre bocsátása esetében;"
109. § Az Áfa tv. 146. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A 4. számú melléklet 38. pontjában meghatározott esetben az adóraktár üzemeltetője az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott adófizetésre kötelezettel együtt egyetemlegesen felelős az adó megfizetéséért, feltéve, hogy a 89/A. § szerinti meghatalmazottként jár el."
110. § Az Áfa tv. 163. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben említett ésszerű idő]
"b) az a) pont alá nem tartozó, valamint a kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés útján teljesített termékértékesítéstől, szolgáltatásnyújtástól eltérő olyan esetekben, ahol az ellenértéket - ideértve az előleget is - készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel térítik meg, haladéktalan,"
(számlakibocsátási kötelezettséget jelent.)
111. § Az Áfa tv. 178. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1a) A nyugtaadási kötelezettség gépi kiállítással történő megvalósítása esetén a géppel kiállított nyugták, számlák, valamint a pénztárgép adatairól az adóalany - jogszabály szerint - rendszeresen adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatóság részére, amely adatokat az állami adó-és vámhatóság kizárólag az Art. szerinti adózók ellenőrzéséhez, ellenőrzésre történő kiválasztásához törvényben meghatározott feladatai ellátásához használhatja fel az adó megállapításához való jog elévülési idején belül. Jogszabály előírhatja, hogy a nyugta-kibocsátási kötelezettség kötelező gépi kiállítással történő megvalósítására szolgáló pénztárgép működését az állami adóhatóság hírközlő eszköz és rendszer útján felügyelje. Ebben az esetben az adatszolgáltatás - jogszabály szerint - az állami adóhatóság általi közvetlen adatlekérdezéssel is megvalósítható. Az adatszolgáltatáshoz szükséges adatkapcsolatot biztosító hírközlési szolgáltató a pénztárgép adóügyi ellenőrző egységének azonosítóit nem kapcsolhatja össze a pénztárgép üzemeltetőjének adataival. Az adatszolgáltatáshoz szükséges adatkapcsolatot biztosító hírközlési szolgáltató a pénztárgép üzemeltetője részére biztosított szolgáltatás szüneteltetéséről, illetve megszüntetéséről adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére. A közvetlen adatlekérdezéssel megvalósított adatszolgáltatás teljesítése alól az állami adóhatóság - az elektronikus hírközlő hálózat hiányára tekintettel - jogszabály szerint, kérelemre egyedi mentesítést adhat. Az egyedi mentesítés iránti kérelem elbírálása során a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakhatóságként működik közre az elektronikus hírközlő hálózat elérhetősége kérdésében."
112. § Az Áfa tv. 260. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
"g) a pénztárgép, taxaméter forgalmazásának, szervizelésének és üzemeltetésének szabályait, a szervizek nyilvántartására és a nyilvántartásba vételére, nyilvántartásból való törlésére, a műszerészi igazolványra, annak kiadására, érvényességére és visszavonására vonatkozó szabályokat;"
113. § Az Áfa tv. 268. §-a a következő i) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény - az Art.-vel együtt - a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
"i) a Tanács 2013/61/EU irányelve (2013. december 17.) a 2006/112/EK és a 2008/118/EK irányelvnek a francia legkülső régiók és különösen Mayotte vonatkozásában történő módosításáról."
114. § Az Áfa tv. a következő 290. §-sal egészül ki:
"290. § E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: Mód5 törvény) megállapított 8/A. számú melléklet 3. pontja szerinti államban letelepedett adóalanyok tekintetében a XVIII. Fejezet szerinti adóvisszatérítést azon ügyletek esetén kell először alkalmazni, amelyek teljesítési időpontja 2013. január 1. napjára esik vagy azt követi. E törvénynek a Mód5 törvénnyel megállapított 8/A. számú melléklet 3. pontja szerinti államban letelepedett adóalanyok a 2013. évre vonatkozó adó-visszatéríttetési kérelmeiket e törvény 251/C. § (1) bekezdésétől eltérően 2015. szeptember 30. napjáig nyújthatják be az állami adóhatósághoz."
115. § Az Áfa tv. a következő 291. §-sal egészül ki:
"291. § E törvénynek a Mód5 törvénnyel megállapított 125. § (2) bekezdés j) pontját azokban az esetekben is alkalmazni lehet, amelyekben az adólevonási jog keletkezésének időpontja az e törvénynek a Mód5 törvénnyel megállapított 125. § (2) bekezdés j) pontja hatálybalépésének időpontját megelőzi."
116. § Az Áfa tv. a következő 292. §-sal egészül ki:
"292. § E törvénynek a Mód5 törvénnyel megállapított 86. § (3) bekezdését a 2014. december 31-ét követően kezdődő időszakokra kell először alkalmazni, feltéve, hogy az ügyletre e törvény 58. §-a vonatkozik."
117. § Az Áfa tv. a következő 293. §-sal egészül ki:
"293. § Az adólevonási jog gyakorlására vonatkozó tárgyi feltételt - az egyéb, e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén - teljesíti az olyan 2014. évben, de 2015. évi teljesítési időponttal kiállított, 2 000 000 forintot el nem érő áthárított adót tartalmazó számla is, amely nem tartalmazza az e törvénynek a Mód5 törvénnyel módosított 169. § d) pont dc) alpontja szerinti adatot."
118. § Az Áfa tv. a következő 294. §-sal egészül ki:
"294. § (1) E törvénynek a Mód5 törvénnyel módosított 142. § (1) bekezdés c) pontját - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel - azon ügyletek esetében kell először alkalmazni, amelyek teljesítési időpontja 2015. január 1. napjára vagy azt követő időpontra esik.
(2) E törvénynek a Mód5 törvénnyel módosított 142. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, építési hatósági engedélyhez vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz nem kötött szolgáltatás nyújtása esetén, ha a teljesítés időpontja 2015. január 1. napjára esik, vagy azt követi, de a szolgáltatást igénybevevő adóalanynak a 60. § (1)-(3) bekezdése szerint a fizetendő adót 2015. január 1. napját megelőzően kellene megállapítani, a Mód5 törvénnyel módosított 142. § (1) bekezdés c) pontját nem kell alkalmazni.
(3) Amennyiben a Mód5 törvénnyel módosított 142. § (1) bekezdés c) pontja hatálya alá tartozó, építési hatósági engedélyhez vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz nem kötött szolgáltatásnyújtáshoz fizetett előleg jóváírásának, kézhezvételének időpontja 2015. január 1. napját megelőző napra esik, az előleg jóváírására, kézhezvételére tekintettel fizetendő adót az ügyletet saját nevében teljesítő adóalany fizeti az 59. § (1) és (2) bekezdésének megfelelően, a szolgáltatás igénybevevőjének adófizetési kötelezettsége - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az adóalapnak az előleg adót nem tartalmazó összegével csökkentett része után keletkezik."
119. § Az Áfa tv. a következő 295. §-sal egészül ki:
"295. § A 3. számú melléklet I. részének a Mód5 törvénnyel megállapított 25-45. pontjait azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a 84. § szerint megállapított időpont 2015. január 1-jére vagy azt követő napra esik."
120. § Az Áfa tv. a következő 296. §-sal egészül ki:
"296. § E törvénynek a Mód5 törvénnyel megállapított 58/A. §-át az olyan 2015. június 30-át követően kezdődő elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakokra kell először alkalmazni, amely tekintetében a fizetés esedékessége 2015. június 30-át követő időpont."
121. § Az Áfa tv. a következő 297. §-sal egészül ki:
"297. § E törvénynek a Mód5 törvénnyel megállapított 58. § (1) és (la) bekezdését az olyan 2015. december 31-ét követően kezdődő elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakokra kell először alkalmazni, amely tekintetében a fizetés esedékessége 2015. december 31-ét követő időpont."
122. § Az Áfa tv.
1. 1. számú melléklete az 6. melléklet szerint módosul,
2. 3. számú melléklet I. része a 7. melléklet szerint módosul.
3. 4. számú melléklete a 8. melléklet szerint módosul,
4. 8/A. számú melléklete a 9. melléklet szerint módosul.
123. § Az Áfa tv.
1. 58. § (3) bekezdésében az "az (1) bekezdéstőr szövegrész helyébe az "az (1) bekezdéstől és 58/A. §-tól" szöveg;
2. 58. § (3) bekezdésében az "az (1) bekezdéstől és az 58/A. §-tól" szövegrész helyébe az "az (1) és (la) bekezdéstől" szöveg;
3. 125. § (2) bekezdés d) pontjában a "feltéve, hogy a 88. § szerinti választási jogával úgy élt, hogy a bérbeadást adókötelessé tette;" szövegrész helyébe az "azzal, hogy ha a lakóingatlan a 86. § (1) bekezdés l) pontja alá tartozik a 88. § szerinti választási jogával úgy élt, hogy a bérbeadást adókötelessé tette " szöveg;
4. 169. § d) pont dc) alpontjában az "a 2 000 000 forintot" szövegrész helyébe az "az 1 000 000 forintot" szöveg
lép.
124. § Hatályát veszti az Áfa tv.
1. 58/A. §-a
2. 296. §-a
3. 8/A. számú melléklet 3. pontja.

12. Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XXXIII. törvény módosítása

125. § Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XXXIII. törvény 3. számú melléklete a 10. melléklet szerinti szöveggel lép hatályba.

III. Fejezet

HELYI ADÓZÁST ÉS EGYES ÁGAZATI ADÓKAT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

13. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

126. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) E törvény felhatalmazása és rendelkezései szerint a települési (községi, városi, fővárosi és kerületi) önkormányzat képviselőtestülete (a továbbiakban: önkormányzat) rendelettel az illetékességi területén helyi adókat (a továbbiakban: adót), valamint települési adókat vezethet be."
127. § A Htv. a következő l/A. §-sal egészül ki:
"1/A. § (1) Az önkormányzat az illetékességi területén rendelettel olyan települési adót, települési adókat vezethet be, amelyet vagy amelyeket más törvény nem tilt. Az önkormányzat települési adót bármely adótárgyra megállapíthat, feltéve, hogy azt nem terheli törvényben szabályozott közteher. A települési adónak nem lehet alanya szervezet, továbbá - e minőségére tekintettel - vállalkozó [Htv. 52. § 26. pont].
(2) Az e § alapján megállapított települési adóra kizárólag az 1. § (1) bekezdését és a 43. § (3) bekezdését kell alkalmazni.
(3) A települési adóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat az önkormányzati adóhatóság látja el.
(4) A települési adóval kapcsolatos eljárási kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5) A települési adóból származó bevétel az azt megállapító önkormányzat bevétele."
128. § A Htv. 19. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Mentes az adó alól:)
"b) a belterületen fekvő, az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott, 1 hektárt meg nem haladó nagyságú földterület, feltéve, ha az adóévben annak teljes területe tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll és e tényt a telek fekvése szerint illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv az adóévben igazolja, azzal, hogy nem minősül mezőgazdasági művelésnek, ha a földterületen kizárólag a gyomnövények megtelepedésének és terjedésének megakadályozására alkalmas munkát (pl. gyommentesítés, kaszálás) végeznek,"
129. § A Htv. 39. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
"(9) Ha a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozási viszony nem áll fenn az adóév egészében, a (6) bekezdés alkalmazása során csak a kapcsolt vállalkozási viszony fennállásának időtartamára jutó - napi időarányosítással számított - nettó árbevételt és nettó árbevétel-csökkentő költségeket, ráfordításokat kell figyelembe venni."
130. § A Htv. a 39/E. §-t követően a következő alcímmel és 39/F. §-sal egészül ki:
"A beszerző, értékesítő szövetkezet mentessége
"39/F. § (1) Mentes az adó alól a beszerző és értékesítő szövetkezet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti mentesség mezőgazdasági célú csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül."
131. § (1) A Htv. 52. §-a a következő 11. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
"11. nem lakás célú épület: az az épület, épületrész, amely nem minősül a 8. pont szerinti lakásnak;"
(2) A Htv. 52. §-a a következő 34. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
"34. beszerző, értékesítő szövetkezet: az a szövetkezet, amelynek nettó árbevétele legalább 95 %-ban tagjai részére történő értékesítésből vagy tagjai termékeinek értékesítéséből származik;"
132. § A Htv.
1. 39/D. § (4) bekezdésében, valamint 41. §-ának (3) bekezdésében az "átalakulással létrejött" szövegrész helyébe az "átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött" szöveg,
2. 40/A. §-át megelőző "A települési adó csökkentésé''' alcím helyébe "Az adó csökkentése''' alcím,
3. 41. §-ának (3) bekezdésében az "átalakulás," szövegrész helyébe az "átalakulás, egyesülés, szétválás," szöveg
lép.
133. § Hatályát veszti a Htv. 8. § (1) bekezdése.

14. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása

134. § A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) 17/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az adó alanya a - (2)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével - személygépkocsi hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok.
(2) Pénzügyi lízingbe vagy tartós bérletbe adott, hatósági nyilvántartásba bejegyzett személygépkocsi esetén az adó alanya a pénzügyi lízingbe vevő, tartós bérletbe vevő.
(3) A magyar állam tulajdonában álló, hatósági nyilvántartásba bejegyzett személygépkocsi esetén az adó alanya az a személy vagy szervezet, amely a személygépkocsi vagyonkezelői jogával rendelkezik. Amennyiben a személygépkocsi kapcsán a vagyonkezelői jog mellett használati jog is fennáll, az adó alanya a használati jog jogosítottja.
(4) Hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi esetén az adó alanya az a személy vagy szervezet, aki vagy amely a személygépkocsi után költséget számol el."
135. § A Gjt. 17/D. §-a a következő h) ponttal egészül ki: (Mentes az adó alól az a személygépkocsi,)
"h) amely törvényes öröklés eredményeként a magyar állam tulajdonában áll, azon hónap utolsó napjáig, melyben a személygépkocsi vagyonkezelői vagy használati jogát a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. más személynek vagy szervezetnek nem adja át."
136. § A Gjt. 17/G. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: "(1) Az adót az adó alanya önadózással állapítja meg.
(2) Az adózó adómegállapítási, adóbevallási és adófizetési kötelezettségét - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig teljesíti. A bevallást az állami adóhatósághoz, az általa rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani.
(3) Az öröklés útján megszerzett személygépkocsi után az adómegállapítási, adóbevallási és adófizetési kötelezettséget a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követő hónap 20. napjáig kell teljesíteni. A 17/D. § szerint mentes személygépkocsi adóját nem kell megállapítani, arról nem kell bevallást adni."
137. § (1) A Gjt 18. §-a 29. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában)
"29. környezetvédelmi osztály-jelzés: a KöHÉM rendelet 2014. augusztus 15-én hatályos 5. számú melléklet II. alpontja szerinti környezetvédelmi osztály-jelzés. Ha a KöHÉM rendelet szerinti osztály-jelzés nem ismert, akkor azt a személygépkocsi, tehergépjármű, autóbusz légszennyezési, zaj kibocsátási adatait, környezetvédelmi osztályát meghatározó jellemzőjét (hajtómotorjának környezetvédelmi besorolása, a személygépkocsi meghajtása) hitelt érdemlően bizonyító iratai (pl.: forgalmi engedély, típus-bizonyítvány, hatósági okirat, szakértői szakvélemény) alapján - a KöHÉM rendelet 5. számú melléklete II. alpontjára figyelemmel - kell megállapítani. Ha ez nem lehetséges, akkor a személygépkocsi osztály-jelzése: "6". Ha a személygépkocsi, tehergépjármű, autóbusz osztályjelzése a KöHÉM rendelet 2014. augusztus 15-ét követő módosítása miatt "16"-nál nagyobb szám, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy a környezetvédelmi osztály-jelzés "16","
(2) A Gjt. 18. §-a a következő 31. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
"31. pénzügyi lízing: a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény szerinti pénzügyi lízing,"
138. § A Gjt.
1. 8. § (1) bekezdésében "(e § alkalmazásában KöHÉM rendelet)" szövegrész helyébe a "(a továbbiakban: KöHÉM rendelet)" szöveg,
2. 18. § 12. pontjában a "kedvezményeinek rendszeréről" szövegrész helyébe a kedvezményeiről" szöveg
lép.
139. § Hatályát veszti a Gjt. 18. § 9. pontja.

15. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény módosítása

140. § A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 5. § (5) bekezdésében az "átalakulás" szövegrész helyébe az "átalakulás, egyesülés, szétválás" szöveg lép.

16. A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény módosítása

141. § (1) A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Távhő. tv.) 8. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) Az adóalanynak az adóelőleget az adóévben az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie (előleg-kiegészítés). Ez a kötelezettség nem vonatkozik arra az adóalanyra, amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele nem haladta meg az 50 millió forintot."
(2) A Távhő. tv. 8. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
"(7a) Az előleg-kiegészítésre kötelezett adóalany a várható fizetendő adó és az adóévre már bevallott előlegek különbözetéről az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig bevallást nyújt be és ezzel egyidejűleg tesz eleget az előleg-kiegészítés fizetési kötelezettségének."
142. § A Távhő. tv. 17. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Ez a törvény a következő európai uniós jogi aktusnak való megfelelést szolgálja: a Tanács 2009/133/EK irányelve a különböző tagállamok társaságainak egyesülésére, szétválására, részleges szétválására, eszközátruházására és részesedéscseréjére, valamint az SE-k vagy az SCE-k létesítő okirat szerinti székhelyének a tagállamok közötti áthelyezésére alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről (2009. október 19)."
143. § A Távhő. tv. 18. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
"(2) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi............. törvénnyel megállapított 8. § (7a) bekezdését a 2014. adóévi előleg-kiegészítési kötelezettségre az adózó választása szerint alkalmazza."
144. § A Távhő. tv.
1. 6. § (2) bekezdés c) pontjában az " (átalakulással) " szövegrész helyébe az " (átalakulással, egyesüléssel, szétválással) " szöveg;
2. 6. § (3) bekezdés d) pontjában, 6. § (6) és (7) bekezdésében, 8. § (5) bekezdésében az "átalakulás" szövegrész helyébe az "átalakulás, egyesülés, szétválás" szöveg;
3. 6. § (6) bekezdésben az "átalakulást" szövegrész helyébe az "átalakulást, egyesülést, szétválást" szöveg;
4. 6. § (7) bekezdésben az "átalakuláskor" szövegrész helyébe az "átalakuláskor, egyesüléskor, szétváláskor" szöveg;
5. 7. § (2) bekezdésében a "Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló 2008. augusztus 6-ai 800/2008/EK bizottsági rendelet (HL L 214., 2008. 08. 09., 3-47. o.)" szövegrész helyébe a "Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26. 1-78. o.)" szöveg;
6. 8. § (8) bekezdésben a " (2)-(7)" szövegrész helyébe a " (2)-(7a)" szöveg lép.

17. A népegészségügyi termékadóról 2011. évi CIII. törvény módosítása

145. § A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Neta tv.) 1. §-a a következő 15-18. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
"15. adalékanyag: A Magyar Élelmiszerkönyv szerinti adalékanyag és aroma,
16. gyógynövény: az a növény, melynek valamely szervét, gyökerét, levelét, virágját, termését vagy bármely más részét a benne lévő hatóanyaga miatt a gyógyászatban alkalmazzák,
17. méz: az Apis mellifera méhek által a növényi nektárból vagy élőnövényi részek nedvéből, illetve növényi nedveket szívó rovarok által az élő növényi részek kiválasztott anyagából gyűjtött természetes édes anyag, amelyet a méhek begyűjtenek, saját anyagaik hozzáadásával átalakítanak, raktároznak, dehidrálnak és lépekben érlelnek,
18. gyümölcspárlat: a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: EK rendelet) II. számú melléklete 6. vagy 9. kategóriája szerint készített, EK rendelet szerinti szeszes ital."
146. § (1) A Neta tv. 2. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Adóköteles terméknek minősül az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott,)
c) a hozzáadott cukrot tartalmazó
ca) 1704, 1905, 2105 VTSZ szám alá tartozó termék, ha cukortartalma meghaladja a 25 gramm cukor/100 gramm mennyiséget, ide nem értve azt a terméket, amely legalább 20 gramm méz/100 gramm mennyiséget tartalmaz, feltéve, hogy cukortartalma nem haladja meg a 40 gramm cukor/100 gramm mennyiséget,
cb) 1806 VTSZ szám alá tartozó termék a legalább 50%-ban tej alapanyag felhasználásával készült termékek kivételével, ha hozzáadott cukrot tartalmaz és cukortartalma meghaladja a 40 gramm cukor/100 gramm mennyiséget és kakaótartalma 40 gramm/100 gramm terméknél alacsonyabb
(a ca) és cb) alpont a továbbiakban együtt: előrecsomagolt cukrozott készítmény);"
(2) A Neta tv. 2. §-a a következő i) ponttal egészül ki:
"i), a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) szerinti alkoholtermék, ide nem értve a gyümölcspárlatot, a Jöt. 68. § (1) bekezdése hatálya alá tartozó italokat, továbbá az adalékanyagot nem tartalmazó, legalább hét különböző gyógynövény felhasználásával előállított italokat (a továbbiakban: alkoholos ital). "
147. § A Neta tv. 6. §-a a következő h) ponttal egészül ki:
(Az adó mértéke)
" h) alkoholos ital esetében, ha annak alkoholtartalma
ha) 1,2 térfogatszázaléknál nagyobb, de az 5 térfogatszázalékot nem haladja meg 20 forint/liter,
hb) 5 térfogatszázaléknál nagyobb, de a 15 térfogatszázalékot nem haladja meg 100 forint/liter,
hc) 15 térfogatszázaléknál nagyobb, de a 25 térfogatszázalékot nem haladja meg 300 forint/liter,
hd) 25 térfogatszázaléknál nagyobb, de a 35 térfogatszázalékot nem haladja meg 500 forint/liter,
he) 35 térfogatszázaléknál nagyobb, de a 45 térfogatszázalékot nem haladja meg 700 forint/liter,
hf) 45 térfogatszázaléknál nagyobb 900 forint/liter."

18. A távközlési adóról szóló 2012. évi LVI. törvény módosítása

148. § A távközlési adóról szóló 2012. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Tktv.) 1. §-ának 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
"1. távközlési szolgáltatás: Magyarország területén lévő, az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti elektronikus hírközlő hálózaton nyújtott, az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti
a) nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatás, ideértve az üzenet küldését lehetővé tevő szolgáltatást is (a továbbiakban: telefonszolgáltatás);
b) internet-hozzáférés szolgáltatás (a továbbiakban: internet-szolgáltatás);"
149. § A Tktv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"4. § (1) Az adó alapja telefonszolgáltatás esetén a szolgáltató előfizetőjének előfizetéséhez, előfizetés hiányában a szolgáltatóhoz tartozó hívószámról
a) indított hívások időtartama;
b) küldött üzenetek - szolgáltatóval kötött szerződés szerint számított - száma.
(2) Az adó alapja internet-szolgáltatás esetén az előfizető vagy az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti felhasználó által lebonyolított, gigabyte-ban kifejezett adatforgalom."
150. § A Tktv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"5. § (1) Az adó mértéke
a) a 4. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti adóalap esetén, ha a hívást
aa) magánszemély előfizető előfizetéséhez tartozó hívószámról indítják, akkor hívásonként 2 forint/megkezdett perc,
ab) nem magánszemély előfizető előfizetéséhez vagy a szolgáltatóhoz tartozó hívószámról indítják, akkor hívásonként 3 Ft/megkezdett perc,
b) a 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adóalap esetén, ha az üzenetet:
ba) magánszemély előfizető előfizetéséhez tartozó hívószámról küldik, akkor 2 forint/darab,
bb) nem magánszemély előfizető előfizetéséhez vagy a szolgáltatóhoz tartozó hívószámról küldik, akkor 3 Ft/darab.
(2) A hívószámról indított hívások, küldött üzenetek utáni adó összege nem lehet több, mint:
a) magánszemély előfizető előfizetéséhez tartozó hívószám esetén 700 Ft/hó/hívószám,
b) nem magánszemély előfizető előfizetéséhez és a szolgáltatóhoz tartozó hívószám esetén 5000 Ft/hó/hívószám.
(3) Az adó mértéke a 4. § (2) bekezdése szerinti adóalap esetén 150 Ft/megkezdett gigabyte.
(4) Csökkenthető az adóalany által fizetendő havi adó az adó-megállapítás hónapját megelőzően utoljára benyújtott társasági adóbevallásban bevallott és megfizetett - 12 hónapnál rövidebb adóévről benyújtott bevallás esetén napi időarányosítással évesített - társasági adó egytizenketted részével."
151. § A Tktv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"7. § A szolgáltató az adót havonta a hívást, üzenetküldést, adatforgalom lebonyolítását követő második hónap 20. napjáig állapítja meg, az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bevallja és megfizeti."

19. A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény módosítása

152. § A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 5. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Ha az adóév 12 hónapnál rövidebb, a fizetendő adó összege az adóévi 4. § (1) bekezdés szerinti adóalapnak az adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összegéből az (1) bekezdés szerinti adómértékkel megállapított adóösszeg adóév naptári napjaival arányos része."
153. § (1) Az Rtv. 6. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Ha a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozási viszony nem áll fenn az adóév egészében, az (1)-(2) bekezdés alkalmazása során csak a kapcsolt vállalkozási viszony fennállásának időtartamára jutó - napi időarányosítással számított - a 4. § (1) bekezdése szerint megállapított adóalapot kell figyelembe venni."
(2) Az Rtv. 6. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Az (1)-(4) bekezdés szerinti számításnál a 4. § (2) bekezdés szerinti adóalapot figyelmen kívül kell hagyni."
154. § Az Rtv. 7. §-a (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adóelőleg összege)
"d) átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött adóalany esetén a jogelőd által az adóévben az átalakulás, egyesülés, szétválás napjáig elért, adóköteles tevékenységből származó adóalap alapulvételével, az 5. § szerinti adómértékkel számított összeg olyan aránya, amilyen arányban az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött adóalany (ide értve kiválás esetén a fennmaradó társaságot is) a jogelőd vagyonából részesült."
155. § Az Rtv. 9. §-a a következő (5)-(8) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A naptári évtől eltérő üzleti évet választó, 2015. január 1-jét megelőzően létrejött adóalany esetén a 2014. évben kezdődő üzleti éve 2015. január 1-jétől az üzleti éve utolsó napjáig tartó időszakra (a továbbiakban: átmeneti adóév) eső adójának összege az adóalany átmeneti adóévben elért 4. § (1) bekezdés szerinti adóalap alapulvételével az 5. § (1) és (3) bekezdés szerint számított összeg.
(6) Az átmeneti adóévre jutó adóelőleg összege az (5) bekezdés szerinti adóalany 2014. évi, 2. § szerinti tevékenységéből származó nettó árbevétele, saját célú reklám közzétételével összefüggő közvetlen költsége, a 2. § (1) szerinti tevékenység esetén reklámértékesítő ügynökségnek a megrendelővel kötött, az adóalany médiatartalom-szolgáltatásán belüli reklám közzétételére irányuló szerződés szerinti szolgáltatásból származó 2014. évi nettó árbevételének és ezen ügylet kapcsán a reklámértékesítő ügynökségtől az adóalanynak 2014. évben járó ellenértéknek a különbözete alapulvételével az5. § (1) és (3) bekezdés szerint számított összeg.
(7) Az (5) bekezdés szerinti adóalany az átmeneti adóév adóelőlegét - a 7. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően - 2015. január 15-ig köteles megállapítani és bevallani, továbbá két egyenlő részletben, 2015. január 15-ig és az átmeneti adóév utolsó napjáig köteles megfizetni.
(8) Az (5)-(7) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni annak az adóalanynak, amely 2014. augusztus 15. és 2014. december 31. között jött létre és alakulásától kezdődően naptári évtől eltérő üzleti évet választott. "

IV. Fejezet

ILLETÉKEK

20. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

156. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 6. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Nemzetközi szervezet, ennek tisztségviselői és családtagjaik, idegen állam, idegen állam magyarországi diplomáciai, konzuli és egyéb képviselete, ezek tagjai és családtagjaik illetékmentességére nézve nemzetközi szerződés, ennek hiányában a viszonosság az irányadó. A viszonosságon alapuló illetékmentesség természetes személyek esetén kizárólag a szolgálati kötelezettséggel összefüggő illetékügyek tekintetében alkalmazható."
157. § Az Itv. 17/D. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A kedvezményezett illetékkötelezettsége a vagyon tényleges megszerzése napján keletkezik."
158. § Az Itv. 21. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Ha a (2) és (4) bekezdésben említett esetekben a magánszemély legkésőbb a lakásvásárlás illetékkiszabásra történő bejelentésig
a) nyilatkozik, hogy a lakásvásárlását követő egy éven belül a másik lakástulajdonát értékesíti és
b) kéri, hogy az állami adóhatóság a vagyonszerzés után járó illetéket a (2) bekezdés alkalmazásával állapítsa meg,
akkor az állami adóhatóság a vásárolt lakás forgalmi értékét megállapítja, az illeték-kiszabási eljárást pedig - döntés közlése nélkül - felfüggeszti. Ha a magánszemély az (5) bekezdésben foglaltak szerint igazolja, hogy a lakásvásárlást követő egy éven belül a másik lakástulajdonát eladta, az állami adóhatóság a felfüggesztett eljárást - külön döntés meghozatala nélkül - folytatja és a (2) bekezdésben foglaltak szerint állapítja meg a fizetendő illeték összegét. Ha a magánszemély a lakásvásárlást követő egy éven belül a másik lakástulajdona értékesítésének tényét - az (5) bekezdésben foglaltak szerint - nem igazolja, akkor az állami adóhatóság a vásárolt lakás forgalmi értéke után illetéket, továbbá - ezzel egyidejűleg - az illeték összege után, a magánszemély nyilatkozata benyújtásának napjától a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével számított pótilletéket szab ki. A pótilletéket az adózás rendjéről szóló törvény szerinti késedelmi pótlék számításával azonos módon kell számítani."
159. § Az Itv. 26. § (19) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(19) Az (1) bekezdés y) pontja szerinti illetékmentesség alkalmazása során, ha a magánszemély egy éven belül több lakástulajdont cserél, vásárol, illetve értékesít, minden egyes lakáscserével, lakásvásárlással szemben - a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű - egyetlen értékesítést lehet figyelembe venni. Az (1) bekezdés y) pontja szerinti illetékmentesség, valamint e bekezdés alkalmazása során nem minősül tehernek a lakástulajdonhoz kapcsolódó haszonélvezet, használat joga. Az (1) bekezdés y) pontjában meghatározott illetékmentességi rendelkezést lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog magánszemélyek általi megszerzésekor megfelelően kell alkalmazni."
160. § Az Itv. 73. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(1) A közigazgatási hatósági eljárási illetéket
a) az eljárás megindításakor az eljárást kezdeményező iraton illetékbélyeggel, vagy
b) az ügyszám megjelölésével, az eljáró hatóság felhívásában szereplő határidőn belül banki átutalással
kell megfizetni a (2)-(4), a (4a), a (7) és (8), valamint a (11) bekezdésben foglaltak kivételével.
(2) A járási hivatalnál és a kormányablaknál nem elektronikus úton kezdeményezett közigazgatási hatósági eljárás illetékét - ha jogszabály másként nem rendelkezik -
a) az eljárás megindítását megelőzően készpénz-átutalási megbízás útján, vagy
b) amennyiben a járási hivatalban vagy a kormányablakban erre lehetőség van, az eljárás megindításával egyidejűleg
ba) elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül,
bb) bankkártyával vagy
bc) házipénztárba készpénzzel, vagy
c) az eljárás megindítását megelőzően átutalással
kell megfizetni az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében megjelölt számla javára azzal, hogy a házipénztárba fizetett illetéket készpénz-átutalási megbízással a járási hivatal és a kormányablak naponta fizeti meg az említett számla javára."
161. § Az Itv. 73/A. §-át megelőző alcím és az Itv. 73/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"Felhívás az illeték megfizetésére
73/A. § (1) Ha az ügyfél a kérelmet az illeték megfizetése nélkül nyújtja be, az eljáró hatóság -elektronikusan kezdeményezett eljárás esetén a 73. § (6) bekezdésében meghatározott határidő eredménytelen leteltét követően - 8 napon belül felhívja az ügyfelet a kérelemhez kapcsolódó ügyszám és a fizetendő illeték összegének megjelölésével az illeték megfizetésére. Ezzel egyidejűleg figyelmezteti arra, hogy amennyiben az illeték megfizetését elmulasztja és a hatóság az eljárást az illetékfizetési kötelezettség elmulasztására tekintettel végzéssel nem szüntette meg, az ügyfélnek a 82. §-ban említett mulasztási bírságot is meg kell fizetnie.
(2) Ha az ügyfél az illeték megfizetésének mellőzését kérte, a hatóság döntéséig az (1) bekezdésben foglalt felhívásnak nincs helye.
(3) Az ügyfél a felhívásban megjelölt illetéket az ügyszámra hivatkozással a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül átutalással, illetve - ha a megfizetni elmulasztott illeték lerovására illetékbélyegben is lehetőség lett volna, választása szerint - zárt borítékban feladott válaszbeadványon illetékbélyegben történő lerovással fizeti meg. A figyelmeztetés megtörténtét, illetőleg a felhívás elküldését az iraton fel kell jegyezni, vagy a jelenlevő ügyféllel igazoltatni kell.
(4) Ha az ügyfél az illeték megfizetésére vonatkozó felhívás közlését követő 8 napon belül illetékfizetési kötelezettségének nem tesz eleget és az eljáró hatóság az eljárást végzéssel nem szüntette meg, az illetékhiányról leletet kell készíteni. A lelet alapján az illetéket, a felhívás költségét és a mulasztási bírságot az illetékes állami adóhatóság írja elő."
162. § (1) Az Itv. 74. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A bírósági eljárási illetéket illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, kivéve, ha jogszabály más fizetési módot is megenged, vagy ha az illeték viseléséről a bíróság az eljárást befejező határozatában dönt."
(2) Az Itv. 74. §-a a következő (la)-(ld) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A 10 000 forintot meghaladó eljárási illeték kiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra átutalással, illetve amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. Ebben az esetben az illetékköteles iratot annak egy másolatával az illetékes állami adóhatósághoz kell benyújtani. Az állami adóhatóság az irat illetékkiszabásra történő bemutatását az eredeti iraton igazolja, és arra felvezeti az ügy adóhatósági ügyszámát is. Az állami adóhatóság az e bejelentés alapján hozott fizetési meghagyást - annak jogerőre emelkedését követő 8 munkanapon belül - az eljáró bíróságnak is megküldi.
(1b) Ha a keresetindítási határidő legalább 31 nap és a bírósági eljárás kezdeményezésekor fizetendő illeték összege az 500 000 forintot meghaladja, az eljárási illetékkötelezettség önadózással is teljesíthető. Ebben az esetben az eljárást kezdeményező fél az állami adóhatósághoz elektronikus bevallást nyújt be, amelyben meg kell jelölni az eljárást kezdeményező fél (valamint képviselője) azonosító adatait, az adószámát vagy adóazonosító jelét, a per tárgyát, a pertárgyértéket, az ellenérdekű fél (valamint képviselője) nevét, lakóhelyét, székhelyét, a fizetendő illeték összegét, valamint az eljáró bíróság nevét. Az állami adóhatóság a fél (vagy képviselője) hiánytalanul kitöltött elektronikus bevallása alapján elektronikus úton ügyszámot küld a fél (vagy képviselője) részére. A bevallás önellenőrzéssel történő módosítására legkésőbb a bevallott eljárási illeték teljes összegének megfizetéséig van lehetőség.
(lc) Az (1b) bekezdés szerint bevallott illetéket az állami adóhatóság elektronikus bírósági eljárási illetékbevételi számlája javára átutalással kell megfizetni, legkésőbb a bevallás benyújtását követő munkanapon. Az átutalás közlemény rovatában fel kell tüntetni az ügyszámot és az eljárást kezdeményező fél adószámát vagy adóazonosító jelét.
(1d) Az (1b) bekezdés szerinti bevallás, továbbá az önellenőrzéssel módosított, javított bevallás (a továbbiakban együtt: bevallás) tartalmáról az állami adóhatóság legkésőbb annak beérkezésétől számított 8. munkanapon papír alapú igazolást küld az eljárást kezdeményező fél (vagy képviselője) és az eljáró bíróság részére, amennyiben az állami adóhatóság az eljárást kezdeményező fél adószámláján nem tart nyilván 5000 forintot meghaladó önadózással teljesítendő bírósági eljárási illetéktartozást. Az igazolás tartalmazza a bevallott illeték összegét, az állami adóhatóság által kiadott ügyszámot, valamint a bevallásban szereplő valamennyi adatot. Az eljárást kezdeményező fél az eredeti igazolást az eljárást kezdeményező irathoz köteles csatolni."
163. § Az Itv. 78. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A bírósági értesítés alapján kibocsátott fizetési felhívásban megjelölt illeték a felhívás közlésétől számított 30. napon válik esedékessé."
164. § Az Itv. 81. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Ha az adózó bírósági eljárás kezdeményezése nélkül fizetett a 74. § (lc) bekezdése szerint bírósági eljárási illetéket, a megfizetett illeték visszatérítésének kizárólag akkor van helye, ha a bevallásban feltüntetett bíróság igazolást állít ki arról, hogy az adózó nem nyújtott be keresetlevelet a 74. § (lb) bekezdése szerinti ügyszám feltüntetése mellett."
165. § Az Itv. 87. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Ha a vagyonszerző a 26. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott 15 év letelte előtt a mentességgel érintett ingatlant elidegeníti vagy igazolhatóan nem sport célra használja, hasznosítja, a mentesség alkalmazásának hiányában járó illetéket az eredeti esedékességtől számított késedelmi pótlékkal megnövelt összegben kell megfizetnie."
166. § Az Itv.
1. 16. § (2d), 17. § (2d) és 26. § (2d) bekezdésében az "átalakulása" szövegrész helyébe az "átalakulása, egyesülése, szétválása" szöveg,
2. 23/A. §-ának (6) bekezdésében a " tulajdonjog fenntartással történő eladás tényének feltüntetése" szövegrész helyébe a "pénzügyi lízingbeadás tényének feltüntetése és a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező pénzügyi lízingszerződés" szöveg, a "tulajdonjog fenntartással történő eladás tényének feltüntetésével" szövegrész helyébe a "pénzügyi lízingbeadás tényének feltüntetésével" szöveg,
3. 26. § (8) bekezdésében az "átalakul" szövegrész helyébe az "átalakul, egyesül, szétválik" szöveg,
4. 69. §-ában "az illeték fizetésére kötelezett fél" szövegrész helyébe "a vagyonszerző" szöveg,
5. 78. § (1) bekezdésében az "A 16. §" szövegrész helyébe a "Az 5. § (1) bekezdés a)-b), h-l) és n)-p) pontjai, a 16. §" szöveg,
6. 79. § (1) bekezdésében a " 16. § (2) bekezdésében, 17. § (2) bekezdésében, 21. § (2) és (4) bekezdésében és 26. § (2) bekezdésében" szövegrész helyébe a "16. § (2a)-(2e) bekezdésében, 17. § (2a)-(2e) bekezdésében, 21. § (2) és (4) bekezdésében és 26. § (2a)-(2e) bekezdésében " szöveg,
7. 92. §-ának (1) bekezdésében a "tulajdonjog fenntartással történő eladás" szövegrész helyébe a "pénzügyi lízingbeadás" szöveg,
8. 102. § (1) bekezdésének o) pontjában a "pénzeszközöket és a pénzköveteléseket" szövegrészek helyébe a "pénzeszközöket, pénzköveteléseket, aktív időbeli elhatárolásokat és kölcsönöket" szöveg
lép.
167. § Hatályát veszti az Itv.
1. 2. § (3) bekezdésében az "a belföldön már nyilvántartásba vett gépjármű és pótkocsi, illetve az ezekhez kapcsolódó vagyoni értékű jogok, továbbá" szövegrész,
2. 13. § (8) bekezdése,
3. 26. § (1) bekezdésének m) pontjában a "45. §-ának (1) bekezdése alapján vételi joggal rendelkező, továbbá" szövegrész,
4. 26. § (10) bekezdésének b) pontjában a "vagy gépjárművek pénzügyi lízingbe adását" és a ," vagy gépjárművek pénzügyi lízingbe adásából" szövegrészek,
5. 64. §-a előtti alcím,
6. 73. § (4) bekezdésében a ," az elektronikus kapcsolattartás részletes eljárási szabályairól szóló külön jogszabály szerint" szövegrész,
7. 87. § (2) és (5) bekezdésében "(a határozat jogerőre emelkedését követő naptól)" szövegrész,
8. 102. § (3) bekezdésében az "f) és l)-m) továbbá s) pontjaiban foglaltak" szövegrész.

21. A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény módosítása

168. § A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Pti. tv.) 6. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A pénzügyi tranzakciós illeték alapja)
"h) a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés esetén a fizető fél ugyanazon készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel lebonyolított előző naptári évi fizetési műveletei."
169. § A Pti. tv. 7. § (1) bekezdése a következő e)-f) ponttal egészül ki:
(A pénzügyi tranzakciós illeték mértéke)
"e) a 6. § (1) bekezdés h) pontja szerinti illetékalap esetén - az f) pont szerinti kivétellel - 800 forint,
f) érintés nélküli fizetési funkcióval rendelkező készpénz-helyettesítő fizetési eszköz ezen funkciójának használatával végrehajtott műveletet is tartalmazó, a 6. § (1) bekezdés h) pontja szerinti illetékalap esetén 500 forint."
170. § A Pti. tv. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A pénzforgalmi szolgáltató, a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet és a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő a pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget havonta, a teljesítési napot követő hónap 20. napjáig állapítja meg, és az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon vallja be és fizeti meg. A fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés esetén a pénzforgalmi szolgáltató a naptári év első hónapjának 20. napjáig állapítja meg, vallja be és fizeti meg illetékkötelezettségét. Amennyiben a pénzforgalmi szolgáltató, pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet vagy a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő a bevallás benyújtását követően tárja fel, hogy valamely művelet nem illetékköteles, akkor az ezen művelettel kapcsolatos, a fizetendő illetéket csökkentő tételt jogosult a feltárás napját magában foglaló hónapról szóló bevallásban figyelembe venni."
171. § A Pti. tv.
1. 6. § (1) bekezdés a) pontjában a " b)-g) " szövegrész helyébe a " b)-h) " szöveg;
2. 7. § (1) bekezdés a) pontjában az "a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,3 százaléka" szövegrész helyébe az "az e)-f) pont szerinti kivétellel a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,3 százaléka "szöveg
lép.

22. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvény módosítása

172. § (1) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvény (a továbbiakban: Módosító tv.) 219-224. §-a nem lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a Módosító tv. 430. § (8) bekezdése.
V. Fejezet
ADÓIGAZGATÁST ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

23. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

173. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 1. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) Az adókötelezettséget érintő jogviszony (szerződés, ügylet) alanyainak ellenőrzése során ugyanazt a vizsgálattal érintett és már minősített jogviszonyt az adóhatóság nem minősítheti adózónként eltérően, a jogviszony egyik alanyánál tett megállapításait hivatalból köteles figyelembe venni a jogviszony másik alanyának ellenőrzése során."
174. § Az Art. 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(2) A törvénnyel, kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződéssel érintett jogviszonyoknak az államok közötti eltérő jogi minősítése nem eredményezheti azt, hogy az adott jogviszony egyik államban sem adóztatható.
(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti esetekben az adóhatóság az adót az összes körülményre, különösen a rendeltetésszerű joggyakorlás esetén irányadó adófizetési kötelezettségre figyelemmel - ha az adó alapja így nem állapítható meg, becsléssel - állapítja meg."
175. § (1) Az Art. 5. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Adóügyekben nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény)
"a) az eljárás megindítására, az újrafelvételi eljárásra, a hatósági szolgáltatásra, a végrehajtási eljárásra és az ügyfél kérelmére történő ellenőrzés lefolytatására, az ügyintézési rendelkezésre, elektronikus irat előterjesztése esetén az ügyintézési határidő kezdetére vonatkozó szabályait,"
(2) Az Art. 5. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
"(2b) Az adóhatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti ideiglenes biztosítási intézkedés elrendelése esetén e törvény biztosítási intézkedésre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza. Adóügyekben az ideiglenes biztosítási intézkedés a határozat jogerőre emelkedésével nem veszti hatályát."
176. § Az Art. 20. §-a a következő (7c)-(7e) bekezdéssel egészül ki:
"(7c) Az állami adóhatóság kérelemre, visszamenőleges hatállyal törli a külföldön élő magánszemély Tbj. 39. § (2) bekezdés szerinti járulékfizetési kötelezettségét, ha a magánszemély hitelt érdemlően igazolja (különösen a tartózkodást, illetve az egészség-biztosítási jogviszonyt igazoló okirattal), hogy
a) huzamos ideje, életvitelszerűen Magyarország területén kívül tartózkodik, és
b) tartózkodási helyén annak jogszabályai szerinti egészségbiztosítási rendszer hatálya alatt áll.
(7d) A (7c) bekezdésben foglaltak szerinti járulékfizetési kötelezettség törlésének további feltétele, hogy az érintett időszakban a magánszemély nem vett igénybe az Egészségbiztosítási Alap által finanszírozott egészségügyi szolgáltatást. Az állami adóhatóság jogosult az ennek megállapításához szükséges adatok megismerésére. Az egészségbiztosítási szerv az egészségügyi szolgáltatás igénybevételének tényét - megkeresésre, elektronikus úton - közli az állami adóhatósággal.
(7e) A (7c) bekezdésben foglaltak szerinti járulékfizetési kötelezettséget arra az időszakra törli az adóhatóság, amelyre tekintettel a magánszemély a (7c)-(7d) bekezdésben foglalt feltételeket igazolja."
177. § Az Art. 20/B. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint belföldön nem letelepedett, illetve belföldön letelepedésre nem kötelezett, de a Közösség másik tagállamában letelepedett adóalany mentesül a bejelentkezési kötelezettség teljesítése alól abban az esetben, ha belföldön kizárólag az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adóraktározási eljárás hatálya alatt álló terméket értékesít adómentesen a Közösség másik tagállamába, és az adómentesség érvényesítéséhez az adóraktár üzemeltetőjét hatalmazza meg."
178. § (1) Az Art. 22. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(Az általános forgalmi adó alanya az adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy)
"j) az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII.törvény 89/A. §-ában meghatározott adóraktár üzemeltetőjeként jár el."
(2) Az Art. 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat megváltoztatását - az e)-g) és j) pont kivételével - a változtatást megelőző adóév utolsó napjáig kell bejelenteni. Ha az adózó az alanyi adómentességre, illetve a pénzforgalmi elszámolás választására jogosító értékhatárt az adóév közben lépte túl, a bejelentést a 23. § (3) bekezdés szerint kell megtenni. Az adózó az (1) bekezdés e) pontja szerinti nyilatkozattétel és annak változásának bejelentése alól mentesül, ha kizárólag az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott közösségi adómentes termékértékesítést mint közösségi kereskedelmi kapcsolatot, közvetett vámjogi képviselő vagy adóraktár üzemeltető igénybevételével létesít."
(3) Az Art. 22. §-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki:
"(17) Az adózó a bevallások utólagos adóellenőrzésének megkezdését megelőzően, az adó megállapításához való jog elévülési idején belül, az adóhatósághoz benyújtott kijavítási kérelem útján kezdeményezheti az (1) bekezdés b)-d), valamint h)-i) pontja szerinti választása módosítását, amennyiben a módosítás az adó, adóalap, költségvetési támogatás összegét - az adózó benyújtott bevallását figyelembe véve - nem érinti."
179. § Az Art. a következő 22/D. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
"Az élelmiszer-értékesítést végző kezelőszemélyzet nélküli automataberendezések bejelentése
22/D. § (1) Az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automataberendezést (a továbbiakban: automataberendezés) üzemeltető adózó köteles a külön jogszabályban meghatározott adattartalommal az állami adóhatósághoz elektronikus úton bejelenteni:
a) az értékesítés megkezdését, legkésőbb az értékesítés megkezdését megelőző napon,
b) az értékesítés megszüntetését, legkésőbb az azt megelőző napon,
c) az értékesítésnek az adózó érdekkörén kívül eső okból bekövetkezett megszűnését, legkésőbb az értékesítés megszűnésének napján,
d) haladéktalanul, a külön jogszabályban meghatározott adattartalomban bekövetkezett bármely változást.
(2) Az e § szerinti bejelentés igazgatási szolgáltatási díjköteles."
180. § Az Art. a következő 22/E. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:
"A termékek közúti fuvarozásával kapcsolatos bejelentési kötelezettség
22/E. § (1) Útdíj köteles gépjárművel végzett, közúti fuvarozással járó
a) az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló termékbeszerzést vagy egyéb célú behozatalt,
b) Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló termékértékesítést vagy egyéb célú kivitelt,
c) belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítést
(a továbbiakban együtt: közúti fuvarozással járó tevékenység) kizárólag érvényes Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (a továbbiakban: EKAER) számmal rendelkező adózó folytathat.
(2) A közúti fuvarozással járó tevékenységet folytatni kívánó adózó az EKAER szám megállapítása érdekében köteles az állami adó- és vámhatósághoz a 11. számú melléklet szerinti adattartalommal bejelentést tenni.
(3) A közúti fuvarozással járó tevékenységet folytatni kívánó adózót bejelentése alapján az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásba veszi és a bejelentés alapján EKAER számot állapít meg a számára.
(4) Az (1)-(3) bekezdés szabályait alkalmazni kell a kockázatos élelmiszerek esetében akkor is, ha a terméket olyan gépjárművel fuvarozzák, amely nem útdíj köteles, és egy fuvarozás keretében ugyanazon címzett részére fuvarozott termékek tömege a 200 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke a 250 000 forintot meghaladja, illetve egyéb kockázatos termékek esetében, ha a terméket olyan gépjárművel fuvarozzák, amely nem útdíjköteles, és egy fuvarozás keretében ugyanazon címzett részére fuvarozott termékek tömege az 500 kg-ot, vagy az adó nélküli ellenértéke az 1 millió forintot meghaladja.
(5) Amennyiben az adózó az (1) bekezdés a) és c) alpontja szerinti tevékenységét kockázatos termékekkel végzi, továbbá amennyiben a (4) bekezdés szerinti közúti fuvarozással járó tevékenységet folytat - a bérmunka céljára történő közúti fuvarozással járó tevékenység kivételével - kockázati biztosítékot köteles nyújtani.
(6) Mentes az (1)-(5) bekezdés szerinti kötelezettség alól a katasztrófa következményeinek enyhítését szolgáló, azonnali támogatást nyújtó és nem kereskedelmi jellegű (térítés nélküli) nemzetközi segélyszállítmányt fuvarozó gépjármű, valamint a katonai gépjármű.
(7) Az (1) és (4) bekezdések szerinti tevékenységgel kapcsolatos bejelentési kötelezettségre és az (5) bekezdés szerinti kockázati biztosítékra vonatkozó részletes szabályokat a 11. számú melléklet tartalmazza.
(8) Az állami adó- és vámhatóság az adózó bejelentése alapján az alábbi adatokat veszi nyilvántartásba és szerepelteti az EKAER-ben:
a) EKAER szám,
b) feladó adatai (név, adóazonosító szám),
c) felrakodás címe,
d) címzett adatai (név, adóazonosító szám),
e) kirakodás (átvétel) címe,
f) kockázatos termék belföldre irányuló közúti fuvarozása esetén a kirakodási címen található ingatlant az adott jogügylet kapcsán jogszerűen használó vállalkozás adatai (név, adóazonosító szám), amennyiben e vállalkozás nem azonos a címzettel,
g) termék belföldre irányuló közúti fuvarozása esetén arra vonatkozó adat, hogy az átvételi címre érkezés, valamint az Európai Unió valamely más tagállamába irányuló közúti fuvarozás esetén a gépjárműre történő felrakodás megkezdésének bejelentése mely elérhetőség(ek)ről lehetséges (telefonszám, e-mail cím),
h) az EKAER számhoz tartozó termék(ek):
ha) általános megnevezése,
hb) a vám-és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87 EGK tanácsi rendelet I. számú mellékletének (a Kombinált Nómenklatúrának) a bejelentéskor hatályos szövege szerinti vámtarifaszám (4 számjegyig, kockázatos termék esetén 8 számjegyig),
hc) az egyes termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó bruttó tömeg kg-ban,
hd) veszélyes termék fuvarozása esetén a veszélyességi bárca száma,
he) a termék könnyebb beazonosítása érdekében az adott termék adózónál használt cikkszáma, amennyiben ez az adat rendelkezésre áll,
i) a termék közúti fuvarozásának indoka, ami lehet:
ia) termékértékesítés,
ib) termékbeszerzés,
ic) bérmunka,
id) egyéb cél,
j) amennyiben a termék közúti fuvarozásának indoka termékbeszerzés vagy termékértékesítés, az egyes termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó adó nélküli ellenérték, egyéb célú közúti fuvarozás esetén az egyes termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó adó nélküli beszerzési ár, vagy az ahhoz hasonló termék adó nélküli beszerzési ára, ilyen ár hiányában pedig az adó nélküli előállítási érték.
k) a termék közúti fuvarozásához használt gépjármű forgalmi rendszáma,
l) az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló fuvarozás valamint belföldi feladási címről belföldi rakodási címre történő fuvarozás esetén a termék fuvarozására használt gépjármű kirakodási (átvételi) helyre érkezésének időpontja,
m) a Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló fuvarozás esetén, a termék fuvarozására használt gépjárműre történő felrakodás megkezdésének időpontja."
181. § Az Art. 24. §-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki:
"(17) Az állami adóhatóság az automataberendezést üzemeltető adózó bejelentése alapján nyilvántartásba veszi az általa működtetett automataberendezést és a bejelentés napján, annak alapján automataberendezésenként regisztrációs számot állapít meg, melyről elektronikus úton értesítést küld számára."
182. § Az Art. 31. § (2) bekezdése a következő 25a - 25c. ponttal egészül ki:
(A munkáltató, a kifizető (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély munkáltatót is), illetőleg az 52. § (4) bekezdésének l), p), r), s), t) és v) pontjaiban meghatározottak a rájuk vonatkozó bevallási gyakoriságtól függetlenül, havonként, a tárgyhót követő hónap 12. napjáig elektronikus úton bevallást tesznek az adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettségeket eredményező, magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról - kivéve a kamatjövedelem adóról -, járulékokról és/vagy az alábbi adatokról:)
"25a. az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező személy részére vezető tisztségviselői jogviszonyával összefüggésben fizetett tiszteletdíj összegéről,
25b. az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező személy részére életbiztosítási szerződés alapján történő biztosítói teljesítésről,
25c. az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező személy részére ingatlan birtoklásának, használatának átengedéséből és hasznainak szedéséből, az ingatlan feletti rendelkezési jog gyakorlásából származó jövedelemmel (így különösen az ingatlan értékesítéséből, bérbeadásából, haszonbérbe adásából, az ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog ellenérték fejében történő alapításából, az arról való lemondásból, illetve a joggyakorlás átengedéséből származó jövedelemmel) összefüggésben kifizetett bevétel (jövedelem) összegéről,"
183. § Az Art. 31/B. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
"(10) Az általános forgalmi adó összesítő jelentésre kötelezett adózó választása szerint a kötelezettségének az (1)-(2) és (4)-(5) bekezdésben meghatározott értékhatár figyelembe vétele nélkül is eleget tehet."
184. § Az Art. 33. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(8) Az adóévben átalakuló, egyesülő, szétváló adózó - ideértve az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött adózót, az átvevőt és a fennmaradót is - az átalakulás, egyesülés, szétválás napjától számított 30 napon belül társasági adóelőleg-bevallást tesz."
185. § Az Art. 43. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (2b)-(2c) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti átvezetés az adózó megszűnése miatt nem lehetséges, a büntetőeljárás során hozott jogerős határozatban megállapított összeget az elkövető kötelezettségeként kell előírni és annak rendezése érdekében az elkülönített számlára megfizetett összeget az elkövető adószámlájára kell átvezetni, kivéve a (2b) bekezdés második mondatában meghatározott esetet.
(2b) Amennyiben a büntetőeljárás eredményeként nem állapítják meg a bűnügyi letéti számlára megfizetést teljesítő magánszemély büntetőjogi felelősségét, vagy alacsonyabb elkövetési értéket állapítanak meg, mint amennyit a bűnügyi letéti számlára korábban megfizetett, akkor az előbbi esetben a megfizetett összeg, az utóbbi esetben pedig a többletként jelentkező különbözet visszatérítésére akkor kerülhet sor, ha a magánszemélynek nincs köztartozása. Ugyanígy kell eljárni azokban az esetekben is, amikor a (2) bekezdés szerinti adózónak - önkéntes teljesítés vagy eredményes végrehajtás következtében - már nem áll fenn adótartozása, azonban az elkövetőnek köztartozása van.
(2c) A (2b) bekezdés szerinti köztartozások esetén a bírósági végrehajtásról szóló törvény szerinti követelésfoglalásnak van helye."
186. § (1) Az Art. 52. §-a a következő (12a) bekezdéssel egészül ki:
"(12a) A nyugdíjat folyósító szerv az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény 19/A. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott jövedelemkategóriát érintő automatikus információcsere teljesítése érdekében a rendelkezésre álló azonosító adatok alapján az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező személy részére kifizetett nyugellátás adóévi összegéről az adóévet követő év január 31-ig az adózó azonosításához rendelkezésre álló adatok feltüntetésével elektronikus úton adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak."
(2) Az Art. 52. §-a a következő (19a) bekezdéssel egészül ki:
"(19a) A (19) bekezdés szerinti megkeresések teljesítésére nyitva álló határidő a végrehajtási eljáráshoz szükséges megkeresések tekintetében 8 nap, az ellenőrzési eljáráshoz szükséges megkeresések tekintetében 15 nap."
(3) Az Art. 52. §-a a következő (22) bekezdéssel egészül ki:
"(22) Ha a tényállás tisztázásához szükséges, az állami adó- és vámhatóság megkeresi a belföldön letelepedett, telekommunikációs szolgáltatást nyújtó adózót az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény szerinti elektronikus kereskedelemi szolgáltatásnak a szolgáltatás nyújtójára, valamint a szolgáltatás ellenértékére vonatkozó forgalmi adatai az elektronikus kereskedelmi szolgáltatást igénybevevő személyhez nem köthető módon történő beszerzése érdekében. A belföldön letelepedett, telekommunikációs szolgáltatást nyújtó adózó a megkeresést 15 napon belül teljesíti."
187. § Az Art. 85/A. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
"(11) Az adóhatóság az adóhatósági igazolást a külföldi hatóság által rendszeresített nyomtatványon is kiállítja, ha a kérelmező a nyomtatványhoz csatolja annak magyar nyelvű szakfordítását. Nincs szükség szakfordításra, ha a nyomtatvány angol nyelvű, vagy ha a két- vagy többnyelvű nyomtatvány teljes körű angol nyelvű szöveget is tartalmaz."
188. § Az Art. 88. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a § a következő (6a) és (6b) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Az általános forgalmi adó alanyának tulajdonában lévő kereskedelmi mennyiségű termék csak a termék eredetét hitelt érdemlő módon igazoló dokumentum (különösen fuvarlevél vagy számla) birtokában fuvarozható. Az állami adó- és vámhatóság nyilatkozattételre kötelezheti a kereskedelmi mennyiségű termék fuvarozását végző személyt arról, hogy mely általános forgalmi adóalany javára végzi a fuvarozási tevékenységet, továbbá ellenőrizheti a termék eredetét, és az általános forgalmi adóalany tulajdonjogát hitelt érdemlő módon igazoló dokumentumok (különösen fuvarlevél vagy számla) meglétét.
(6a) Az állami adó- és vámhatóság a (6) bekezdés szerinti, a termék fuvarozását végző személy nyilatkozata alapján a termék fuvarozásában érintett címzettet, feladót és fuvarozót nyilatkozattételre kötelezheti:
a) a fuvarozott termék megnevezéséről, mennyiségéről,
b) a szállítóeszköz megnevezéséről, forgalmi rendszámáról,
c) a termék átvételéről, kirakodásának címéről,
d) az EKAER számról,
e) amennyiben a kirakodási cím nem az általános forgalmi adóalany székhelye, telephelye, fióktelepe, úgy az ingatlan használatának jogcíméről.
(6b) Amennyiben a rakomány jellege, a szállítmány és a rendeltetési hely közötti összhang hiánya, illetve egyéb kockázati tényezők indokolják, valamint abban az esetben, ha a termék fuvarozásában érintett általános forgalmi adó alany a (6a) szerinti nyilatkozattételt megtagadja, - az élőállat-, valamint a gyorsan romló termékek kivételével - az állami adó- és vámhatóság a szállítóeszközön a termék azonosságának biztosítása érdekében hatósági zárat alkalmaz. A hatósági zár lehet hatósági pecséttel ellátott csomagzár, vagy raktérzár. Az állami adó- és vámhatóság az alkalmazott hatósági zár sértetlenségét belföldön ellenőrizheti, illetve a hatósági zár alkalmazása indokának megszűnése esetén intézkedik annak eltávolítása iránt."
189. § Az Art. 97. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) Ha az adóhatóság ellenőrzése során olyan, több adózót - egymással összefüggő módon -érintő kapcsolatot, tényt, körülményt észlel, amellyel összefüggésben az adótörvényekben foglalt rendelkezések megkerülése vélelmezhető, azt az érintettek tudomására hozhatja."
190. § Az Art. 99. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az adózó köteles bizonyítani, hogy a törvénnyel, kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződéssel érintett jogviszonynak az államok közötti eltérő jogi minősítése nem eredményezi az adóztatás kettős elmaradását."
191. § (1) Az Art. 132. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
"(2b) Az adózónak a tartós feltételes adómegállapítás iránti kérelemben meg kell jelölnie, hogy
a) a kérelem benyújtásának adóévére, valamint az azt követő két adóévre, vagy
b) a kérelem benyújtását követő három adóévre
vonatkozóan kéri a tartós feltételes adómegállapítás alkalmazhatósága megállapítását."
(2) Az Art. 132. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és egyidejűleg a § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A feltételes adómegállapítás az adóhatóságra csak változatlan tényállás mellett, az adott ügyben kötelező. A feltételes adómegállapítást érdemben érintő jövőbeni jogszabályváltozás, nemzetközi jogi kötelezettség-változás vagy tényállásváltozás (tartalmi változás) esetén - annak hatálybalépésétől, illetve időpontjától kezdődően - a feltételes adómegállapítás nem alkalmazható.
(3a) A tartós feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságát - a (2a) bekezdés kivételével - a jogszabályváltozás nem, csak a tényállás megváltozása érinti. A feltételes adómegállapítási eljárás során hozott határozat kötőereje - a tartós feltételes adómegállapítás kivételével - a határozat kiadmányozását követő ötödik adóév utolsó napjáig tart, amely egyszer, további két évvel meghosszabbítható a 132/A. § szerinti eljárásban."
(3) Az Art. 132. §-a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
"(13) Az adópolitikáért felelős miniszter az adózó kérelmére megállapítja az adózó által előzetesen felszámított általános forgalmi adó megosztására alkalmazandó számítási módszer megfelelőségét a kérelemben megjelölt részletes tényállás alapján. Egy kérelemként nem terjeszthető elő ügyletre (ide értve a jövőbeni és a jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügyleteket is) és előzetesen felszámított általános forgalmi adó megoszlására alkalmazandó számítási módszerre irányuló kérelem. E kérelem vonatkozásában a feltételes adómegállapításra vonatkozó szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell."
192. § Az Art. 132/A. § (1) bekezdése és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
"A feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságának és a kötőerő meghosszabbításának megállapítása
132/A. § (1) Az adópolitikáért felelős miniszter kérelemre megállapítja:
a) a feltételes adómegállapítás során hozott határozat (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: határozat) alkalmazhatóságát, ha a határozat jogerőre emelkedését követően hatályba lépett jogszabályváltozás, nemzetközi jogi kötelezettségváltozás, megvalósult vagy a jövőbeni tényállásváltozás a határozat rendelkező részében foglaltakat érdemben nem érinti, vagy
b) a határozat kötőerejének- a tartós feltételes adómegállapítás kivételével - egyszer, további két adóévre vonatkozó meghosszabítását, ha az a) pontban megjelölt tényállásváltozásra, nemzetközi jogi kötelezettség-változásra, jogszabályváltozásra nem került sor,
c) az a) és b) pontra együttesen irányuló kérelem esetén az alkalmazhatóságot és a határozat kötőerejének további két adóévvel történő meghosszabbítását."
193. § Az Art. 136/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Amennyiben az adó megfizetésére kötelezett a helytállási kötelezettségét megalapozó utólagos adómegállapítás tárgyában hozott határozatot az (1) bekezdés szerinti fellebbezésben vitatja, a fellebbezést elbíráló másodfokú adóhatóság elsőként az utólagos adómegállapítás jogszerűsége kérdésében dönt. Amennyiben a felettes szerv megállapítja, hogy az utólagos adómegállapítás részben vagy egészben jogszabálysértő, a fellebbezést benyújtó adó megfizetésére kötelezettel szemben a jogszabálysértő adómegállapítás tekintetében az adóvégrehajtáshoz való jogot korlátozza vagy megszünteti. Az utólagos adómegállapítás jogszerűsége, a végrehajtási jog korlátozása és az adó megfizetésére kötelezés tárgyában a másodfokú adóhatóság egy határozatban dönt. A határozat meghozatalára nyitva álló határidő az iratoknak a másodfokú adóhatósághoz történő megérkezését követő naptól számított 60 nap."
194. § Az Art. 164. § (la) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A bíróság által jogerősen megállapított)
"e) csődbűncselekmény (Btk. 404. §),"
(esetén, ha azt adóra, járulékra vagy költségvetési támogatásra követik el, az adó megállapításához való jog nem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül.)
195. § (1) Az Art. 172. §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki
"(1a) Amennyiben az adózó az (1) bekezdés 1) pontja szerinti jogsértést ismételten követi el, úgy a kiszabható mulasztási bírság összege magánszemély adózó esetén 500 ezer forintig, más adózó esetén 1 millió forintig terjedhet."
(2) Az Art. 172. §-a a következő (19a) bekezdéssel egészül ki:
"(19a) Amennyiben az állami adó- és vámhatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy az adózó a fuvarozott termék vagy annak egy része tekintetében nem tett eleget a 22/E. § (1)-(4) bekezdése szerinti kötelezettségnek, úgy a termék vagy annak be nem jelentett része igazolatlan eredetűnek minősül, és az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére az igazolatlan eredetű áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki."
196. § Az Art. a következő 173. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az adóhatóság, ha a magánszemély, illetőleg más adózó terhére egyéni vállalkozói tevékenység bejelentéséhez, cégbejegyzéshez kötött tevékenység vagy adóköteles tevékenység adószám hiányában történő végzése miatt mulasztási bírságot szab ki, a bejelentés, illetőleg cégbejegyzés nélkül folytatott tevékenység eszközét, termék-előállítás esetén annak eredményét, az árukészletet - a romlandó áruk és az élő állatok kivételével a kiszabott bírság összegének mértékéig, annak biztosítékaként lefoglalhatja, és erről a bírságot kiszabó határozatban rendelkezik. A lefoglalást az adóhatóság két hatósági tanú jelenlétében végzi, és arról jegyzőkönyvet vesz fel, a lefoglalt ingóságot zár alá veszi vagy az adózó költségére elszállíttatja és megőrzi. Amennyiben az állami adó- és vámhatóság a 22/E. § (1)-(4) bekezdése szerinti kötelezettség elmulasztása miatt mulasztási bírságot szab ki, a fuvarozott terméket - a romlandó áruk és az élő állatok kivételével a kiszabott bírság összegének mértékéig, annak biztosítékaként lefoglalhatja, és erről a bírságot kiszabó határozatban rendelkezik. A lefoglalásról az állami adó- és vámhatóság jegyzőkönyvet vesz fel, a lefoglalt ingóságot zár alá veheti vagy az adózó költségére elszállíttatja és megőrzi."
197. § (1) Az Art. 175. §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Ha uniós jogi aktus, illetve azt végrehajtó vagy átültető jogszabály egy jövedelemmel összefüggésben automatikus információcserét ír elő, az adóhatóság nyomtatványt rendszeresíthet, amely tartalmazza az adott jövedelemmel kapcsolatos adatszolgáltatásra, illetve a jövedelem bevallására szolgáló sorokat."
(2) Az Art. 175. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4a) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automataberendezés adókötelezettségével és a bejelentési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékével, valamint a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat rendeletben határozza meg."
(3) Az Art. 175. §-a következő (17a) bekezdéssel egészül ki:
"(17a) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenység végzéséhez szükséges engedély kibocsátásának és visszavonásának feltételeit, a nyilvántartás vezetésének szabályait, az eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint az engedéllyel rendelkezők kötelező továbbképzésére vonatkozó részletes szabályokat - azzal, hogy az eljárás során méltányossági eljárásnak nincs helye -, valamint a továbbképzési programok szervezésére és lebonyolítására jelentkező szervezetek pályázatának elbírálásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét."
(4) Az Art. 175. §-a a következő (31)-(33) bekezdéssel egészül ki:
"(31) Felhatalmazást kap az adópolitikáért miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a pénztárgép éves felülvizsgálatához kapcsolódó valamennyi szolgáltatás hatósági árát és a hatósági árszabályozás részletes szabályait.
(32) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy az EKAER működésével kapcsolatos részletszabályokat, különösen az EKAER szám megállapításának rendjét, az EKAER elektronikus felületén történő bejelentéssel, változásbejelentéssel, a kockázati biztosíték mértékének folyamatos meghatározásával kapcsolatos szabályokat rendeletben határozza meg.
(33) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy az EKAER működésével összefüggésben a kockázatos termékek körét rendeletben határozza meg."
198. § (1) Az Art. 178. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"3. adókülönbözet: a bevallott (bejelentett), bevallani (bejelenteni) elmulasztott vagy a bevallás (bejelentés) alapján kivetett, kiszabott és az adóhatóság által utólag megállapított adó, költségvetési támogatás különbözete, vagy a büntetőeljárás során jogerősen megállapított - és a bíróság vagy az ügyészség jogerős határozata alapján az adóhatóság által határozattal megfizetni rendelt -adóbevétel csökkenés, vagyoni hátrány, és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás, ide nem értve a következő időszakra átvihető követelés különbözetét,"
(2) Az Art. 178. § 17. pontja a következő j) ponttal egészül ki:
(17. kapcsolt vállalkozás:)
"f) az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg;"
(3) Az Art. 178. § 30. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"30. csekély összegű (de minimis) támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtható támogatás."
(4) Az Art. 178. §-a a következő 41-50. ponttal egészül ki:
"41. Következő időszakra átvihető követelés különbözete: az Áfa tv. 153/A. § (2) bekezdés a) pontja alapján a soron következő adómegállapítási időszakban fizetendő adót csökkentő tételként figyelembe vehető összegként bevallott és az adóhatóság által utólag, a soron következő adómegállapítási időszakban fizetendő adót csökkentő tételként figyelembe vehető összegként megállapított, az adófolyószámlát nem érintő összeg különbözete.
42. EKAER szám: az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER) által a termék közúti fuvarozásának bejelentését követően automatikusan képzett azonosító szám, amely egy adott termék egységet azonosít.
43. Kockázatos termék: a külön jogszabály által kockázatosnak minősített élelmiszerek és egyéb termékek.
44. Végfelhasználó: a terméket személyes szükséglet kielégítését meg nem haladó mennyiségben magánszükséglete kielégítésére való felhasználás céljából vásárló természetes személy.
45. Címzett: a terméknek az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló beszerzését, vagy belföldi beszerzését megvalósító általános forgalmi adó alanya, továbbá termékbeszerzésen kívüli egyéb célból történő fuvarozás esetén az átvevő.
46. Feladó: a terméknek Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló, vagy első belföldi adóköteles - nem közvetlenül végfelhasználó részére történő - értékesítését megvalósító általános forgalmi adó alanya, valamint az általános forgalmi adó mentesség érvényesítése érdekében a belföldön nyilvántartásba nem vett adózó helyett eljáró közvetett vámjogi képviselő, adóraktár üzemeltetője.
47. Felrakodó: a közúti fuvarozásához használt gépjárműre a termék felrakodását végző személy.
48. Útdíjköteles gépjármű: az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló törvény szerinti útdíjköteles gépjármű.
49. Gépjármű: az útdíjköteles gépjármű és az annál kisebb össztömegű gépjármű, ideértve tehergépkocsit, vontatót - nyerges vontatót is -, valamint az ilyen gépjárműből és az általa vontatott pótkocsiból, félpótkocsiból álló járműszerelvényt.
50. Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER): Az állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus rendszer, amely az Európai Unió valamely más tagállamából Magyarország területére, Magyarország területéről az Európai Unió valamely más tagállamába irányuló, a termék közúti fuvarozásával, illetve a Magyarország területén belül megvalósuló, a termék közúti fuvarozásával összefüggő adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzését szolgálja."
199. § Az Art. a következő 203. §-sal egészül ki:
"203. § A ... törvények módosításáról szóló 2014. évi ... törvény által megállapított 20. § (7c)-(7e) bekezdéseit a hatálybalépést követő napon folyamatban lévő eljárásokban, valamint kérelemre a hatálybalépés időpontjában jogerősen elbírált ügyekben is alkalmazni kell."
200. § Az Art. a következő 204. §-sal egészül ki:
"204. § Azon adózok, akik 2015. január 1-jén élelmiszer-értékesítést végző kezelőszemélyzet nélküli automataberendezést üzemeltetnek, az állami adóhatósághoz elektronikus úton a 22/D. § szerinti bejelentési kötelezettségüknek 2015. március 31-ig kell eleget tenniük.
201. § Az Art. a következő 205. §-sal egészül ki:
(1) A ... törvények módosításáról szóló 2014. évi ... törvény által megállapított 27. § (4) bekezdését először a 2014. adóévre vonatkozó bevallások tekintetében kell alkalmazni.
(2) A ... törvények módosításáról szóló 2014. évi ... törvény által megállapított 132. § (3) bekezdésében és 132/A. § (1) bekezdés a) pontjában szereplő "nemzetközi jogi kötelezettség változás" szövegrészt a hatálybalépéskor folyamatban lévő eljárásokban, valamint a hatálybalépés időpontjában jogerősen elbírált ügyekben is alkalmazni kell.
(3) A ... törvények módosításáról szóló 2014. évi ... törvény által megállapított 132. § (3a) bekezdését a hatálybalépést megelőzően kiadott határozatokra (ide értve a feltételes adómegállapítás időbeli hatályának kiterjesztés és alkalmazhatóságának megállapítása során kiadott határozatokat) is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a kötőerő kezdő időpontja a ... törvények módosításáról szóló 2014. évi ... törvény által megállapított 132. § (3a) bekezdés hatálybalépésének napja.
(3) A ... törvények módosításáról szóló 2014. évi ... törvény által megállapított 1. számú melléklet I/B/3. pont ac)-ad) alpontját a 2015. január 1-jével kezdődő adó-megállapítási időszakok esetében kell először alkalmazni.
(4) A ... törvények módosításáról szóló 2014. évi ... törvény által megállapított 1. számú melléklet I/B/3. pont ab) és an) alpontját azon adózók esetében kell először alkalmazni, akik 2014. december 31-ét követően jelentkeztek be az adóhatósághoz.
(5) A ... törvények módosításáról szóló 2014. évi ... törvény által megállapított 8. számú melléklet 1/C. alpontját 2015. január 1-jét követően benyújtandó összesítő nyilatkozatok esetében kell először alkalmazni.
(6) A ... törvények módosításáról szóló 2014. évi ... törvény által megállapított 22/E. § és a 11. számú melléklet I-III. alcímei szerinti bejelentési kötelezettségeket első alkalommal a 2015. január 1-jén és azt követően megkezdett fuvarozások tekintetében kell teljesíteni.
(7) A ... törvények módosításáról szóló 2014. évi ... törvény által megállapított 11. számú melléklet IV. alcím 3. pontja szerinti biztosítékot első alkalommal e melléklet hatálybalépését követő 30. napon kell nyújtani, az eddig az időpontig az EKAER-be rögzített adatok alapján."
202. § Az Art.
1. 1. számú melléklete e törvény 11. melléklete szerint módosul,
2. 3. számú melléklete e törvény 12. melléklete szerint módosul,
3. 8. számú melléklete e törvény 13. melléklete szerint módosul,
4. 11. számú melléklet e törvény 14. melléklete szerint módosul.
203. § Az Art.
1. 7. § (1) bekezdésében az "adótanácsadó, könyvelő," szövegrész helyébe az "adótanácsadó, könyvvizsgáló, könyvelő," szöveg,
2. 7. § (2) bekezdésében az "adótanácsadó, könyvelő," szövegrész helyébe az "adótanácsadó, könyvvizsgáló, könyvelő," szöveg,
3. 7. § (6) bekezdésében az "adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő" szövegrész helyébe az "adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő vagy könyvvizsgáló" szöveg,
4. 7. § (7) bekezdésében a "vagy adótanácsadónak," szövegrész helyébe a "vagy könyvvizsgálónak, adótanácsadónak," szöveg, illetve a "megszerzését, az adótanácsadói," szövegrész helyébe a "megszerzését, a könyvvizsgálói, az adótanácsadói," szöveg,
5. 27. § (4) bekezdésében a "május 20-áig" szövegrész helyébe az "április 30-áig", a "június 10-éig" szövegrész helyébe a "május 20-áig" szöveg,
6. 31. § (1) bekezdésében az "importáló helyett a saját nevében teljesített" szövegrész helyébe az "importáló helyett, valamint az adóraktár üzemeltetőjének az adófizetésre kötelezett helyett a saját nevében teljesített" szöveg,
7. 31/B. § (1) bekezdésében és a 31/B. § (2) bekezdésében az "összege a 2 000 000 forintot eléri" szövegrész helyébe az "összege az 1 000 000 forintot eléri" szöveg,
8. 31/B. § (3) bekezdésében az "összesen 2 000 000 forintot" szövegrész helyébe az "összesen 1 000 000 forintot" szöveg,
9. 31/B. § (4) bekezdésében a "meghaladja a 2 000 000 forintot" szövegrész helyébe a "meghaladja az 1 000 000 forintot" szöveg,
10. 31/B. § (5) bekezdésében a "meghaladta a 2 000 000 forintot" szövegrész helyébe a "meghaladta az 1 000 000 forintot" szöveg,
11. 43. § (1) bekezdésében az "Átalakulás" szövegrész helyébe az "Átalakulás, egyesülés, szétválás" szöveg,
12. 52. § (la) bekezdésében az "Az állami adóhatóság és a vámhatóság" szövegrész helyébe az "Az adóhatóság" szöveg,
13. 54. § (4a) bekezdésében az "A hagyatéki tárgyalásra idézett örökös" szövegrész helyébe az "Az örökös" szöveg,
14. 54. § (7) bekezdés e) pontjában az "(OLAF)," szövegrész helyébe az "(OLAF), az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezetet," szöveg,
15. 90. § (4) bekezdés c) pontjában az "átalakuló," szövegrész helyébe az "átalakuló, az egyesülő, a szétváló," szöveg,
16. 92. § (12) bekezdésében a "8. napig" szövegrész helyébe a "15. napig" szöveg, az "ellenőrzés határidejének" szövegrész helyébe az "ellenőrzés (ide értve az egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzést is) határidejének" szöveg, a "számított 1 éven belül" szövegrész helyébe a "számított 180 napon belül" szöveg, a "számított 1 év utolsó napja." szövegrész helyébe a "számított 180. nap." szöveg, az "egyébként" szövegrész helyébe az "egyéb körben" szöveg,
17. 116. § (1) bekezdés c) pontjában a "külföldi adóhatóság egy éven túl megérkezett" szövegrész helyébe a "külföldi adóhatóság 180 napon túl megérkezett" szöveg,
18. 132. § (1) bekezdésében a "nem terjeszthető elő." szövegrész helyébe a "nem terjeszthető elő. Az adópolitikáért felelős miniszter jövőbeni ügyletnek minősülő folyamatos teljesítésű ügylet esetén csak az általános forgalmi adó adónemet érintő adókötelezettséget vagy annak hiányát állapítja meg." szöveg,
19. 132. § (2) bekezdésében az "a kérelem benyújtásának adóévében, és az azt követő két adóévben" szövegrész helyébe az "a (2b) bekezdésben megjelölt adóévekben" szöveg,
20. 132. § (4) bekezdésében a "75 nap," szövegrészek helyébe a "90 nap," szöveg, a "45 nap," szövegrészek helyébe a "60 nap," szöveg,
21. 132. § (7b) bekezdésben a "konzultációnként 100 ezer forint." szövegrész helyébe a "konzultációnként 500 ezer forint." szöveg,
22. 141. § (5) bekezdésében a, "jogerős elbírálásáig. A felettes adóhatóság" szövegrész helyébe a "jogerős elbírálásáig. Az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter a felügyeleti intézkedés iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha a kérelem benyújtásával egyidejűleg az adózó az e törvényben meghatározott képviseletről nem gondoskodik. A felettes adóhatóság " szöveg,
23. 164. § (13) bekezdésében az "elévülés 6 hónappal" szövegrész helyébe az "elévülés 12 hónappal" szöveg,
24. 172. § (1) bekezdés 1) pontjában a "az üzletlezárást vagy" szövegrész helyébe a "az üzletlezárást, a hatósági eljárást vagy" szöveg,
25. 172. § (20g) bekezdésében az "állami adóhatóság" szövegrész helyébe az "állami adó- és vámhatóság" szöveg,
26. 176/F. § (1) bekezdésében az "állami adóhatóság" szövegrész helyébe az "állami adó- és vámhatóság" szöveg,
27. 176/F. § (2) bekezdésében az "állami adóhatóság" szövegrész helyébe az "állami adó- és vámhatóság" szöveg,
28. 176/F. § (3) bekezdésében az "állami adóhatóság" szövegrész helyébe az "állami adó- és vámhatóság" szöveg,
29. 176/F. § (4) bekezdésében az "állami adóhatóság" szövegrész helyébe az "állami adó- és vámhatóság" szöveg,
30. 176/F. § (5) bekezdésében az "állami adóhatóság" szövegrész helyébe az "állami adó- és vámhatóság" szöveg,
31. 1. számú melléklet I/B/ 3. pont ab) alpontjában az "aj), ak) és al) pontban" szövegrész helyébe az "aj), ak), al) és an) pontban" szöveg,
32. 1. számú melléklet I/B/ 3. pont ad) alpontjában az "előzetesen felszámított adó különbözete az ac) pontban" szövegrész helyébe az "előzetesen felszámított adó különbözete, vagy az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékének adó nélküli összege az ac pontban" szöveg,
33. 1. számú melléklet I/B/3. pont ak) alpontjában a "közvetett vámjogi képviselőnek," szövegrész helyébe a "közvetett vámjogi képviselőnek és az általános forgalmi adóról szóló törvény 89/A. §-ában meghatározott adóraktár üzemeltetőjének," szöveg,
34. 8. számú melléklet 1. A) pont c) alpontjában a "az importáló helyett, de saját nevében" szövegrész helyébe a "az importáló helyett vagy az adóraktár üzemeltetője az adófizetésre kötelezett helyett," szöveg, valamint az "importáló által teljesített" szövegrész helyébe az "importáló vagy az adófizetésre kötelezett által teljesített" szöveg
lép.
204. § Hatályát veszti az Art.
1. 24/F. § (5) bekezdés c) pontja,
2. 34/A. §-a,
3. 44. § (3) bekezdésben az "a (3) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor" szöveg,
4. 132. § (12) bekezdésben az "Az adózó (kérelmező) kérelmére az adópolitikáért felelős miniszter - a tartós feltételes adómegállapítás kivételével - a nemzetközi szerződésekkel összefüggő adókötelezettséget érintő feltételes adómegállapítást a határozat kiadmányozásakor kihirdetett, azonban hatályba nem lépett jogszabályok alapján is kiadhatja. E § vonatkozásában a nemzetközi szerződés érvényes, ha a kötelező hatályának elismerésére Magyarország részéről a határozat kiadmányozásáig sor került." szöveg,
5. 132/A. § (4) bekezdése,
6. 2. számú melléklet I. pont Határidők alcím 6.3 alpontja,
7. 3. számú melléklet I) pontjának 2. alpontja.

VI. Fejezet

VÁMIGAZGATÁS

24. A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény módosítása

205. § A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 1. § (2) bekezdése a következő e) és j) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában közösségi vámjog)
"e) a vámmentességi rendelet egyes cikkeinek végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 1224/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet és 1225/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (a továbbiakban együtt: bizottsági vámmentességi végrehajtási rendeletek);
j) a Bizottság 80/2012/EU rendelete a vámmentességek közösségi rendszerének létre-hozásáról szóló 1186/2009/EK tanácsi rendelet 53. cikke (1) bekezdésének b) pontjában előírt biológiai vagy vegyi anyagok jegyzékének megállapításáról"
(a módosításaikkal együtt.)
206. § (1) A Vtv. 1. § (3) bekezdés 8. és 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"8. jövedéki termék: a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: jövedéki törvény) hatálya alá tartozó áru."
14. vámhiány: a jogszerűen kiszabható vám és nem közösségi adók és díjak és az annál kisebb értékben tévesen közölt vám és nem közösségi adók és díjak különbözete, továbbá a jogszerűen kiszabható, nem közölt vám és nem közösségi adók és díjak összege, ha az nem abból eredt, hogy a vámhatóság jogszabályt sértett, vagy a rendelkezésre álló adatokat helytelenül értékelte, ide nem értve az ellenőrzés nélküli elfogadás esetét. A vámigazgatási bírság kiszabása szempontjából vámhiánynak minősül továbbá a jogellenes bejuttatás során lefoglalt és elkobzott termékek esetében a kiszámított behozatali vámok, valamint a kapcsolódó nem közösségi adók és díjak összege;"
207. § (1) A Vtv. 2/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az ügyfelet nem illeti meg az (1) bekezdés szerinti jog gyakorlása, ha a vámhatóság az ügyfél kérelmének megfelelő döntést hoz, vagy ha a meghallgatáshoz való jog gyakorlása a vámkódex 221. cikk (3) bekezdése alapján az Európai Unió pénzügyi érdekeit vagy a közteherviselési kötelezettség teljesítését veszélyezteti."
(2) A Vtv. 2/A. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A meghallgatáshoz való jogról szóló tájékoztatás szóban is történhet, ha az ügyfél jelen van az eljárási cselekménynél és a döntés)
"b) a vámáru-nyilatkozat ellenőrzési eredményével kapcsolatos, ide nem értve a 7/C. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti utólagos ellenőrzés eseteit;"
(3) A Vtv. 2/A. § (7) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) A meghallgatáshoz való jogot az alábbi határozatok esetén nem kell biztosítani:
a) a vámkódex 12. cikk (1) bekezdése szerinti felvilágosítások adásához kapcsolódóan,
b) a vámkontingenshez kapcsolódó előny megtagadása esetén akkor, ha az adott vámkontingens behozatali vagy kiviteli mennyiséget elérték,
c) ha az Európai Unió vagy polgárai biztonságát, az emberi, állati, növényi élet vagy a környezet védelmét veszélyezteti,
d) ha a határozat célja más olyan határozat végrehajtásának biztosítása, amely tekintetében alkalmazták a meghallgatáshoz való jogot,
e) ha a csalás elleni küzdelem tekintetében folyó nyomozás érdekeit veszélyezteti,
f) az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárásban hozott határozat, ha
fa) az ügyfél az utólagos ellenőrzést lezáró jegyzőkönyvben foglaltakhoz képest új bizonyítási indítványt az észrevételében vagy a hatósági eljárás során nem terjeszt elő, vagy a hatóság új bizonyítékot nem tárt fel,
fb) hivatalból vagy ügyféli észrevétel nyomán kiegészítő ellenőrzésre nem kerül sor, vagy
fc) a hatósági eljárásban eljáró vámszerv az utólagos ellenőrzés lezárásáról szóló jegyzőkönyvhöz képest eltérő tényállást nem állapít meg,
g) az új eljárást elrendelő határozat esetén,
h) a vámigazgatási bírságot kiszabó, valamint pótlékot megállapító határozat esetében."
208. § A Vtv. "Vámellenőrzés" alcíme a következő 6/A. §-sal egészül ki:
"6/A. § (1) A vámhatóság a vámellenőrzési tevékenységét a közösségi és a nemzeti jogszabályok szerinti szempontok alapján az állami adó- és vámhatóság vezetője által évenként február 20-ig közzétett ellenőrzési tájékoztatás alapján végzi. A vámellenőrzési irányokat úgy kell meghatározni, hogy az ellenőrzöttség tudata az ügyfeleket az önkéntes jogkövetésre ösztönözze.
(2) Az állami adó- és vámhatóság vezetőjének ellenőrzési tájékoztatása az aktuális gazdasági folyamatokra, a vámpolitikai célkitűzésekre, a jogszabályváltozásokra, a vám- és adóbevételi érdekeket leginkább sértő magatartásformákra, illetőleg a feltárt kockázatokra figyelemmel rögzíti a vámhatóság ellenőrzési kapacitásának felhasználását.
(3) Az ellenőrzési tájékoztatás tartalmazza
a) az adott év kiemelt vizsgálati céljait,
b) az ellenőrizendő főbb tevékenységi köröket,
c) az ellenőrzési típusok tervezett arányszámait."
209. § A Vtv. 7. §-a előtti alcíme és a 7. § helyébe a következő rendelkezés lép:
"Az utólagos ellenőrzés célja
7. § (1) A vámhatóság a közösségi vámjogszabályokban meghatározott kockázatok megfelelő kezelése - különösen a vámok és nem közösségi adók és díjak tekintetében előforduló visszaélések megakadályozása - érdekében a gazdasági esemény, az áru, az engedély, a tanúsítvány kiadása után rendszeresen ellenőrzi a nem közösségi árukkal, illetve a vámellenőrzés alá eső közösségi árukkal folytatott külkereskedelmi tevékenységet végző gazdasági szereplőket és az ezekkel kapcsolatban álló más személyeket (utólagos ellenőrzés). Az utólagos ellenőrzés célja a vámjogszabályokban és egyéb jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének vagy megsértésének megállapítása. Az utólagos ellenőrzés során a vámhatóság adatot gyűjt, megállapítja a jogszerű eljárást, feltárja és megállapítja azokat a tényeket, körülményeket, adatokat, amelyek megalapozzák a jogsértést és az ezek miatt indított eljárást. Az utólagos ellenőrzés lefolytatható az ügyfélnél, továbbá - ha az ügyfél meghatalmazása alapján a vámhatóság előtti ügyekben a cselekmények és alakiságok elvégzése során képviselő járt el - a közvetett vámjogi képviselőnél is.
(2) Nem minősül utólagos ellenőrzésnek, ha a vámhatóság az áru kiadása után a vámárunyilatkozatot ügyféli kérelemre módosítja, anélkül, hogy ezzel összefüggésben a kérelem megalapozottságának vizsgálatán túl további ellenőrzést végezne."
210. § A Vtv. 7/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"7/A. § (1) A 7/C. § (1) bekezdés c) pontja szerinti utólagos ellenőrzés lefolytatásának szükségességét, gyakoriságát a célszerűség, a költségkímélés és az ellenőrzött működőképességére tekintettel évente az állami adó- és vámhatóság vezetője által jóváhagyott ellenőrzési tervben kell meghatározni.
(2) Az utólagos ellenőrzés hatékonyságának növelése és ezzel együtt az ügyfelek adminisztrációs terheinek mérséklése érdekében a vámhatóság a hatáskörébe tartozó ügyekben más hatóságokkal együttesen, egyidejűleg is folytathat ellenőrzést.
(3) Az állami adó- és vámhatóság vezetőjének rendelkezése szerint a vámhatóság az állami adóhatóságot az utólagos ellenőrzési tevékenységébe bevonhatja."
211. § A Vtv. a 7/B. § előtt a következő alcímmel egészül ki, egyidejűleg a 7/B. § helyébe a következő rendelkezés lép:
"Az ügyfelek utólagos ellenőrzésre történő kiválasztása
7/B. § (1) Kötelező az utólagos ellenőrzést lefolytatni az ügyfélnél:
a) az Állami Számvevőszék elnökének felhívására,
b) az adópolitikáért felelős miniszter utasítására.
(2) Az Állami Számvevőszék elnöke akkor élhet felhívással az ellenőrzés lefolytatására, ha a rendelkezésére álló adatok, körülmények arra utalnak, hogy a vámhatóság a megkülönböztetés nélküli eljárás elvének megsértésével mellőzi valamely ügyfél vagy ügyfélcsoport vizsgálatát, illetve a lefolytatott ellenőrzések eredménytelensége mögött a megkülönböztetés nélküli eljárás elvének megsértése áll."
212. § A Vtv. 7/C. § előtti "Ismételt ellenőrzés" alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
"Az utólagos ellenőrzés típusai
7/C. § (1) A vámhatóság az utólagos ellenőrzés célját
a) az adatok gyűjtésére irányuló,
b) a vámáru-nyilatkozatok egyedi felülvizsgálatára irányuló,
c) a vámellenőrzés alá eső külkereskedelmi tevékenység felülvizsgálatára irányuló,
d) audit típusú,
e) ismételt
ellenőrzéssel valósítja meg.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti utólagos ellenőrzés a vizsgált tárgykör tekintetében ellenőrzéssel lezárt vámeljárást keletkeztet, így az érintett vámáru-nyilatkozatot - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - nem lehet újra utólagos ellenőrzés alá vonni az adott ellenőrzési tárgykörben.
(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti utólagos ellenőrzés a vizsgált tárgykör tekintetében ellenőrzéssel lezárt időszakot keletkeztet, így az érintett időszak valamennyi, érintett tevékenységét és vámáru-nyilatkozatát a vizsgált tárgykör tekintetében - ha e törvény eltérően nem rendelkezik -nem lehet újra ellenőrzés alá vonni."
213. § A Vtv. 7/D. § előtti "Felülellenőrzés" alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
"Adatgyűjtésre irányuló utólagos ellenőrzés
7/D. § (1) A vámhatóság a nyilvántartásában és az ügyfél nyilvántartásában szereplő adatok, és az azokhoz kapcsolódó tények, körülmények valóságtartalmának, illetőleg ezek hitelességének megállapítása érdekében adatokat gyűjthet, vagy helyszíni ellenőrzést végezhet.
(2) Az (1) bekezdés alapján a vámhatóság különösen
a) leltározással a közösségi és nem közösségi áruk nyilvántartását, az árukészletek, alapanyagok, félkész termékek eredetét, nyilvántartását,
b) a bejelentett tények, adatok, körülmények valódiságát,
c) áruk előállítását, raktározását, szállítását, felhasználását, valamint az árukkal kapcsolatosan végzett tevékenységeket,
d) az áruk beszerzési és az értékesítési körülményeit, ezek személyi és tárgyi feltételeit, illetve a beszerzés és az értékesítés megtörténtét igazoló iratok valódiságát, hitelességét
vizsgálja.
(3) Ha az adatgyűjtésre irányuló utólagos ellenőrzés eredményeként feltárt adatok, tények, körülmények kétségessé teszik vagy cáfolják az ügyfél irataiban, nyilvántartásában szereplő adatok valóságtartalmát, vagy eltérnek a vámhatóság által ismert adatoktól, vagy a vámhatóság egyéb kockázatot, jogszabálysértésre utaló körülményt tapasztal, a tényállás további tisztázása érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket.
(4) Az adatgyűjtésre irányuló utólagos ellenőrzés akkor is lefolytatható, ha korábbi utólagos ellenőrzés eredményeként a vizsgált tárgykör tekintetében ellenőrzéssel lezárt vámeljárás vagy ellenőrzéssel lezárt időszak keletkezett, vagy utólagos ellenőrzés egyéb jogcímen folyamatban van.
(5) Az adatgyűjtésre irányuló utólagos ellenőrzésről készült jegyzőkönyvre az ügyfél által tett észrevétel érdemi elbírálását az utólagos ellenőrzést lefolytató vámszerv végzi el, amely végzésében
a) a 7/T. § szerinti, illetve EMGA utólagos ellenőrzés kapcsolódó vizsgálata esetén a 7/X. § (2)-(4) bekezdése szerinti kiegészítő ellenőrzést rendelhet el, vagy
b) az észrevételben foglalt ügyféli bizonyítási indítvány elutasítását indokolja,
c) az észrevételben foglaltakkal való egyetértése estén módosítja a jegyzőkönyvet és az utólagos ellenőrzés lezárásáról rendelkezik.
(6) Az utólagos ellenőrzés megállapításai alapján a vámhatóság megfelelő határidő tűzésével elrendelheti, hogy az ügyfél iratait, nyilvántartásait a jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően rendezze, pótolja. Amennyiben az ügyfél ennek határidőn belül nem tesz eleget, a vámhatóság vámigazgatási bírságot szab ki."
214. § A Vtv. 7/E. § előtti "Az eljárás lefolytatása" alcíme és a 7/E. § helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
"A vámáru-nyilatkozatok egyedi felülvizsgálatára irányuló utólagos ellenőrzés
7/E. § (1) A vámáru-nyilatkozatok egyedi felülvizsgálatára irányuló utólagos ellenőrzés érintheti a vámáru-nyilatkozaton szereplő valamennyi árut, vagy azok meghatározott részét.
(2) A felülvizsgálat megvalósulhat a vámáru-nyilatkozat valamennyi rovatára irányuló teljes körű felülvizsgálattal, vagy a rovatok egy meghatározott részére irányulóan."
215. § A Vtv. a 7/F. § előtt a következő alcímmel egészül ki, egyidejűleg a 7/F. § helyébe a következő rendelkezés lép:
"A vámellenőrzés alá eső külkereskedelmi tevékenység felülvizsgálatára irányuló utólagos ellenőrzés
7/F. § A vámellenőrzés alá eső külkereskedelmi tevékenység meghatározott időszakának felülvizsgálatára irányuló utólagos ellenőrzés az ügyfél nem közösségi árukkal, illetve a vámellenőrzés alá eső közösségi árukkal folytatott külkereskedelmi tevékenységére irányuló felülvizsgálat, amelynek célja annak megállapítása, hogy az ügyfél a jogszabályokban előírt kötelezettségeinek eleget tett-e. A felülvizsgálat irányulhat a meghatározott időszak vámellenőrzés alá eső külkereskedelmi tevékenységének átfogó utólagos ellenőrzésére, vagy annak meghatározott részére."
216. § A Vtv. a 7/G. § előtt a következő alcímmel egészül ki, egyidejűleg a 7/G. § helyébe a következő rendelkezés lép:
"Az audit típusú utólagos ellenőrzés
7/G. § (1) Az audit típusú utólagos ellenőrzés célja valamely, a vámhatóság által engedélyezett vámeljárás, tevékenység során alkalmazott ügyféli folyamatok, rendszerek minőségének és alkalmasságának megítélése, vagy a vámhatóság által kiadott tanúsítvány feltételei meglétének újbóli értékelése. A vámhatóság a vizsgálat során ellenőrzi, hogy a tevékenység végrehajtásával összefüggésben előírt vagy a tanúsítványhoz kötődő feltételek teljesülnek-e, a folyamatokat az előírások szerint dokumentálják-e, a vonatkozó dokumentumok, feljegyzések alkalmasak-e a folyamat minőségének bizonylatolására, valamint a gazdálkodó által alkalmazott folyamatok alkalmasak-e a vámjogszabályok és egyéb jogszabályok előírásainak helyes alkalmazására.
(2) Ha az audit típusú utólagos ellenőrzés során megvizsgált ügyféli folyamatok kétségessé teszik a vámkötelezettségek szabályszerű végrehajtását, vagy a vámhatóság egyéb kockázatot, jogszabálysértést tapasztal, a jogszerű állapot helyreállítása érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket.
(3) Az audit típusú utólagos ellenőrzés akkor is lefolytatható, ha korábbi utólagos ellenőrzés eredményeként a vizsgált tárgykör tekintetében ellenőrzéssel lezárt vámeljárás vagy ellenőrzéssel lezárt időszak keletkezett, vagy utólagos ellenőrzés egyéb jogcímen folyamatban van.
(4) Az utólagos ellenőrzés megállapításai alapján a vámhatóság megfelelő határidő tűzésével elrendelheti, hogy az ügyfél iratait, nyilvántartásait a jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően rendezze, pótolja. Amennyiben az ügyfél ennek határidőn belül nem tesz eleget, a vámhatóság vámigazgatási bírságot szab ki."
217. § A Vtv. a 7/H. § előtt a következő alcímmel egészül ki, egyidejűleg a 7/H. § helyébe a következő rendelkezés lép:
"Ismételt ellenőrzés
7/H. § (1) A vizsgált tárgykör tekintetében ellenőrzéssel lezárt vámeljárás illetve ellenőrzéssel lezárt időszak tekintetében ismételt ellenőrzésre kerülhet sor:
a) ha a vámhatóság a korábban lefolytatott utólagos ellenőrzés megállapításának végrehajtását vizsgálja,
b) az ellenőrzött ügyfél kérelmére, ha az általa feltárt új tény, körülmény tisztázása valószínűsíthetően a korábbi utólagos ellenőrzés megállapításainak megváltoztatását eredményezné, feltéve, hogy az új tény, körülmény korábban nem állt, és jóhiszemű eljárás esetén nem állhatott az ügyfél rendelkezésére, illetve arról az ügyfél nem tudott, és jóhiszemű eljárás esetén nem is tudhatott,
c) ha azt az Európai Bizottság, az Európai Számvevőszék vagy külföldi hatóság által küldött megkeresés, információ, valamint ha a külföldi hatóság egy éven túl megérkezett válaszában foglalt, a vámtartozás megállapítását befolyásoló tény, adat szükségessé teszi, feltéve, hogy a vámhatóság az utólagos ellenőrzést a külföldi hatóság válaszának hiányában fejezte be,
d) felülellenőrzés keretében.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja alapján ismételt ellenőrzésnek az utólagos ellenőrzést lefolytató vámszerv vezetőjének rendelkezése alapján van helye.
(3) Az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott ismételt ellenőrzést az utólagos ellenőrzést végző vámszerv folytatja le, míg a felülellenőrzésre a vámhatóság külön jogszabályban meghatározott szerve jogosult."
218. § A Vtv. a 7/I. § előtt a következő alcímmel egészül ki, egyidejűleg a 7/I. § helyébe a következő rendelkezés lép:
"Felülellenőrzés
7/I. § (1) A vámhatóság külön jogszabályban meghatározott szerve a 7/C. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti utólagos ellenőrzés lefolytatását követően felülellenőrzést folytathat le, ha
a) azt az adópolitikáért felelős miniszter rendelte el vagy az Állami Számvevőszék elnöke felhívással élt,
b) az állami adó- és vámhatóság vezetője erre utasítást ad, amelynek alapján a vámhatóság külön jogszabályban meghatározott szerve ellenőrzi az utólagos ellenőrzést lefolytató vámszerv által korábban lefolytatott vizsgálat szakszerűségét és törvényességét,
c) a vámhatóságnak olyan, a vámtartozást befolyásoló új tény, adat, bizonyíték jut a tudomására, amely a korábbi utólagos ellenőrzéskor nem volt ismert, és a felülellenőrzés lefolytatására az állami adó- és vámhatóság vezetője utasítást ad.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott felülellenőrzés nem indítható, ha az elrendelés feltételeinek tudomásra jutásától számított 6 hónap eltelt."
219. § A Vtv. a 7/J. § előtt a következő alcímmel egészül ki, egyidejűleg a 7/J. § helyébe a következő rendelkezés lép:
"Különös hatáskör az utólagos ellenőrzési eljárásban
7/J. § (1) Az Európai Unió pénzügyi érdekeit, valamint Magyarország központi költségvetését különösen veszélyeztető jogsértések felderítése, illetve a jogszerű állapot helyreállítása érdekében a vámhatóság alsó fokú szerve az állami adó- és vámhatóság vezetőjének saját hatáskörében vagy más hatóság megkeresésére kiadott utasítása alapján Magyarország területén a (2) bekezdésben meghatározott okból utólagos ellenőrzést végezhet, kezdeményezhet, megkezdett utólagos ellenőrzést magához vonhat (a továbbiakban: központosított ellenőrzés).
(2) Az (1) bekezdés szerinti központosított ellenőrzés elrendelésére abban az esetben kerülhet sor, ha a rendelkezésre álló adatok, tények, körülmények valószínűsítik, hogy a vámtartozás és a nem közösségi adók és díjak megfizetésére vonatkozó kötelezettségeket a fennálló kockázat jellegére tekintettel kiemelkedő jelentőségű, a vámhatóság hatáskörébe tartozó ügyben megsértik."
220. § A Vtv. a 7/K. § előtt a következő alcímmel egészül ki, egyidejűleg a 7/K. § helyébe a következő rendelkezés lép:
"Határidők az utólagos ellenőrzési eljárásban
7/K. § (1) Az utólagos ellenőrzés határideje - beleértve az ellenőrzés megkezdésének és befejezésének napját - 30 nap.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az utólagos ellenőrzés határideje:
a) vámellenőrzés alá eső külkereskedelmi tevékenység felülvizsgálatára irányuló utólagos ellenőrzés, valamint az ismételt ellenőrzés esetében 90 nap,
b) audit típusú utólagos ellenőrzés esetében 120 nap,
c) központosított ellenőrzés esetében 120 nap.
(3) Az ellenőrzési határidőt indokolt esetben az utólagos ellenőrzést végző vámszerv vezetője egyszer, legfeljebb 90 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. A meghosszabbított ellenőrzési határidőt rendkívüli körülmények által indokolt esetben, az utólagos ellenőrzést végző vámszerv kérelmére a felettes szerv egyszer, legfeljebb 90 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. Az így meghosszabbított ellenőrzési határidőt rendkívüli körülmények által indokolt esetben az utólagos ellenőrzést lefolytató vámszervnek a felettes szerve által jóváhagyott kérelmére az állami adó- és vámhatóság vezetője egyszer, legfeljebb 120 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. Amennyiben az állami adó- és vámhatóság vezetője felettes szervként határidőt hosszabbított, további határidő hosszabbításnak nincs helye.
(4) A vámhatóság az ellenőrzési határidő lejártát követően ellenőrzési cselekményeket nem végezhet. Az ellenőrzési határidő meghosszabbításának hiányában az utólagos ellenőrzést a törvényben előírt módon és határidőben le kell zárni.
(5) Amennyiben a felettes szerv, illetőleg a bíróság az utólagos ellenőrzés tekintetében új eljárást rendel el, az új eljárást az azt elrendelő döntés jogerőre emelkedésének napjától számított 60 napon belül meg kell indítani.
(6) Ha az ügyfél az utólagos ellenőrzést a megjelenési kötelezettség elmulasztásával, az együttműködési kötelezettség megsértésével vagy más módon akadályozza, az akadály fennállásának időtartama, de legfeljebb 90 nap az utólagos ellenőrzés határidejébe nem számít bele. A vámhatóság az akadály fennállásának időtartama alatt az utólagos ellenőrzést folytathatja. A vámhatóság az akadály észlelését követően haladéktalanul kötelezi az ügyfelet az akadály megszüntetésére.
(7) Ha a vámhatóság a tényállás tisztázása érdekében külföldi hatóságot keres meg, az ügyfél megkeresésről történő értesítésének postára adásától, a postai kézbesítés mellőzése esetén az értesítés átadásának napjától a külföldi hatóság válaszának az ellenőrzést folytató vámszervhez való megérkezésétől számított 8. napig eltelt időtartamot az utólagos ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni.
(8) A vámhatóság a külföldi hatóság megkeresésének időtartama alatt az utólagos ellenőrzést folytathatja. A vámhatóság az ügyfelet a külföldi hatóság megkereséséről és a külföldi hatóság válaszának az utólagos ellenőrzést lefolytató vámszervhez történő megérkezéséről 5 napon belül értesíti.
(9) Amennyiben a külföldi hatóság a megkeresésétől számított 1 éven belül nem válaszol, az utólagos ellenőrzés a válasz hiányában is befejezhető a megkereséssel nem érintett tárgykörben, ha a tényállás e tekintetben tisztázott. Ebben az esetben az ellenőrzési határidő szünetelésének utolsó napja a külföldi hatóság megkeresésének postára adásának napjától számított 1 év. A megkereséssel érintett tárgykörben a külföldi hatóságnak az utólagos ellenőrzés befejezését követően megérkező válasza esetén, szükség szerint ismételt ellenőrzés végezhető.
(10) Az utólagos ellenőrzés során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek az ügyintézési határidőbe nem beszámítható időtartamra vonatkozó rendelkezését alkalmazni kell."
221. § A Vtv. a 7/L. § előtt a következő alcímmel egészül ki, egyidejűleg a 7/L. § helyébe a következő rendelkezés lép:
"Az utólagos ellenőrzés megindítása
7/L. § (1) Az utólagos ellenőrzés az erről szóló megbízólevél kézbesítésével vagy egy példányának átadásával kezdődik. Új eljárás lefolytatása esetén megbízólevél kiállítására ismételten nem kerül sor, ebben az esetben az új eljárás az erről szóló értesítés postára adásának, postai kézbesítés mellőzése esetén átadásának napján kezdődik.
(2) Ha az ügyfél vagy képviselője, meghatalmazottja a megbízólevél átvételét megtagadja, az utólagos ellenőrzés hatósági tanú jelenlétében az erről szóló jegyzőkönyv felvételével és aláírásával kezdődik.
(3) Az utólagos ellenőrzés lefolytatására a vámhatóság szolgálati igazolvánnyal és megbízólevéllel rendelkező alkalmazottja (a továbbiakban: ellenőr) jogosult.
(4) A helyszíni ellenőrzést az ellenőr csak akkor kezdheti meg, ha az ügyfél vagy annak képviselője, meghatalmazottja, ezek hiányában hatósági tanú jelen van.
(5) A megbízólevélnek tartalmaznia kell:
a) az utólagos ellenőrzést végző vámszerv megnevezését,
b) a megbízólevél iktatószámát,
c) az ellenőrzött ügyfél megnevezését, székhelyét, lakóhelyét, adószámát vagy adóazonosító jelét, vámazonosító számát,
d) az utólagos ellenőrzés alapját képező jogszabályok megjelölését,
e) az utólagos ellenőrzés típusát,
f) az utólagos ellenőrzés tárgykörét, amelyre a vizsgálat irányul,
g) a vámáru-nyilatkozat egyedi felülvizsgálatára irányuló utólagos ellenőrzés, továbbá az ezen ellenőrzés lefolytatását követően végzett ismételt ellenőrzés esetében az érintett vámáru-nyilatkozat azonosító számát,
h) a vámellenőrzés alá eső külkereskedelmi tevékenység felülvizsgálatára irányuló utólagos ellenőrzés, továbbá az ezen ellenőrzés lefolytatását követően végzett ismételt ellenőrzés esetében az időszakot,
i) az ellenőr nevét,
j) az utólagos ellenőrzést lefolytató vámszerv bélyegzőlenyomatát, vezetőjének aláírását és a keltezést."
222. § A Vtv. 7/M. § előtti "Az eljárás lefolytatása" alcíme és 7/M-7/N. §-a helyébe a következő alcím és rendelkezések lépnek:
"Az utólagos ellenőrzés lefolytatása
7/M. § (1) Az ügyfél utólagos ellenőrzés alá vont tevékenységével kapcsolatos bizonylatokat, könyveket, nyilvántartásokat és egyéb iratokat, adathordozókat, más tárgyi bizonyítékokat legfeljebb az utólagos ellenőrzés lezárásáig átvételi elismervény ellenében a vámhatóság bevonhatja. Az átvételi elismervényen a bevont iratokat, adathordozókat részletezni kell.
(2) Az iratokról bevonásuk előtt az ellenőrzött ügyfél saját költségére másolatot készíthet. Ha az ügyfél kéri, a vámhatóság az eredeti okmányok helyett az ügyfél által készített és általa az eredetivel egyezőként elismert másolatot vonja be.
(3) Az ellenőr az utólagos ellenőrzés lefolytatásához - az ellenőrzött ügyfél működési rendjét figyelembe véve - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben a szemlére és a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályokban rögzített jogosultságokon túl adathordozók adattartalmát rögzítheti és leltárfelvételt készíthet. A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben, valamint e bekezdésben szereplő jogosultságok gyakorlásának nem feltétele a helyszíni ellenőrzés elrendelése.
(4) Ha az ellenőrzött ügyfél vállalkozási tevékenységét magánszemély lakásában végzi, vagy e tevékenységéhez más személy ingatlanát veszi igénybe, az utólagos ellenőrzés megkezdésekor tisztázni kell, hogy az ügyfél tevékenységét a más tulajdonában levő lakás vagy ingatlan mely helyiségeiben, részeiben végzi. Az utólagos ellenőrzést csak az ügyfél által használt helyiségekben, helyeken lehet lefolytatni, melyek használatára vonatkozó adatokat elsősorban a tulajdonos és az ellenőrzött ügyfél között létrejött szerződés alapján kell megállapítani.
(5) Ha az ellenőrzött ügyfél a vállalkozási tevékenységéhez más személy ingatlanát veszi igénybe, az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni a vámhatóság helyszíni ellenőrzését.
(6) Az utólagos ellenőrzést helyszíni ellenőrzés keretében és a vámhatóság hivatali helyiségében is le lehet folytatni. A helyszíni ellenőrzés része az ügyfél székhelyén, telephelyén, fióktelepén, lakóhelyén kívül tárolt, illetve őrzött eszközök, iratok vizsgálata is.
(7) A helyszínen tartott utólagos ellenőrzést az ellenőrzött ügyfélnél a tevékenysége idején (munkaidőben), más személynél napközben, 8 és 20 óra között lehet lefolytatni, kivéve, ha az utólagos ellenőrzés sikeres lefolytatása más időpont választását teszi szükségessé.
(8) A vámhatóság hivatali helyiségében az utólagos ellenőrzést a hivatali időben kell megtartani.
(9) Ha az ellenőrzött ügyfél iratai hiányosak vagy rendezetlenek, illetve nyilvántartásai pontatlanok vagy hiányosak és így a tényállás tisztázására alkalmatlanok, a vámhatóság megfelelő határidő kitűzésével kötelezi az ügyfelet, hogy iratait, nyilvántartásait megfelelően rendezze, pótolja, illetőleg javítsa. A felhívás postára adásától vagy átadásától a kötelezettség teljesítéséig, a kötelezettség elmulasztása esetén a felhívásban kitűzött határidő utolsó napjáig eltelt időtartamot az utólagos ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni. A vámhatóság ezen időtartam alatt az utólagos ellenőrzést folytathatja.
7/N. § (1) Az utólagos ellenőrzés megkezdésétől az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás jogerős befejezéséig az ellenőrzött ügyfél által az utólagos ellenőrzés tárgykörével és időszakával összefüggésben előterjesztett kérelem érdemi elbírálását az arra illetékes vámszerv az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás befejezéséig felfüggeszti, egyidejűleg a kérelem benyújtásáról az utólagos ellenőrzést lefolytató vámszervet - a kérelem megküldésével - értesíti.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti kérelmet a vámhatóság elbírálja, annak eredményét az utólagos ellenőrzés megállapításainál nem lehet figyelembe venni."
223. § A Vtv. a 7/O. § előtti "Az eljárás lefolytatása" alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
"A vámhatóság jogai és kötelezettségei az utólagos ellenőrzési eljárásban
7/O. § (1) Az ellenőr az utólagos ellenőrzés megkezdését megelőzően köteles magát és ellenőrzési jogosultságát szolgálati igazolvánnyal és megbízólevéllel igazolni.
(2) Az ellenőr az utólagos ellenőrzés során jogait oly módon köteles gyakorolni, hogy az ellenőrzött ügyfél gazdasági tevékenységét a lehető legkisebb mértékben korlátozza.
(3) Az ellenőr az utólagos ellenőrzés során köteles a tényeket, körülményeket, adatokat értékelni, az ügyfelet, képviselőjét, meghatalmazottját az utólagos ellenőrzés során tett megállapításairól tájékoztatni. Ha az ellenőr az ügyfél által felajánlott bizonyítékot visszautasítja, köteles azt előzetesen szóban, majd az utólagos ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvben írásban is indokolni.
(4) Az utólagos ellenőrzés során feltárt adatokat a vámhatóság jogosult az ellenőrzött ügyféllel közvetlen vagy közvetett kapcsolatban állt vagy álló más ügyfél utólagos ellenőrzésénél a tényállás tisztázása céljából felhasználni.
(5) Az ellenőr az ellenőrzött ügyfél üzleti, üzemi vagy egyéb helyiségeibe beléphet, iratokat, adathordozókat, tárgyakat, munka-, gyártási folyamatokat vizsgálhat meg, felvilágosítást, nyilatkozatokat kérhet, leltárfelvételt, mintavételezést végezhet, vagy egyéb bizonyítást folytathat le."
224. § A Vtv. a 7/P. § előtt a következő alcímmel egészül ki, egyidejűleg a 7/P. § helyébe a következő rendelkezés lép:
"Az ellenőrzött ügyfél jogai és kötelezettségei az utólagos ellenőrzési eljárásban
7/P. § (1) Az ellenőrzött ügyfél köteles a vámhatósággal az utólagos ellenőrzés során együttműködni, az utólagos ellenőrzés feltételeit a helyszíni ellenőrzés alkalmával biztosítani.
(2) Az utólagos ellenőrzés során az ellenőrzött ügyfél köteles különösen: a bizonyítékokat - a vámhatóság felhívására azok hitelesített magyar nyelvű fordítását is - a vámhatóság által meghatározott időpontra az ellenőr rendelkezésére bocsátani, illetve az utólagos ellenőrzéshez szükséges tények, körülmények és egyéb feltételek megismerését biztosítani, szóban vagy írásban tájékoztatást, magyarázatot adni, és a dokumentációs anyagokba a betekintést lehetővé tenni.
(3) A (2) bekezdésben rögzített kötelezettségek megszegése esetén a vámhatóság végzéssel, határidő megjelölésével kötelezheti az utólagos ellenőrzés alá vont ügyfelet kötelezettségei teljesítésére. Amennyiben az ellenőrzés alá vont ügyfél a kötelezettségét határidőn belül nem teljesíti, az utólagos ellenőrzést végző vámszerv intézkedik a vámigazgatási bírság kiszabása iránt, illetve a vámigazgatási bírság kiszabásával egyidejűleg az utólagos ellenőrzést felfüggesztheti és -az ellenőrzött ügyfél költségére - a nyilvántartásokat, elszámolásokat szakértővel elkészíttetheti.
(4) Az ellenőrzött ügyfél jogosult:
a) az ellenőr személyének azonosságáról és megbízásáról meggyőződni,
b) az ellenőrzési cselekménynél jelen lenni,
c) megfelelő képviseletről gondoskodni.
(5) Az ellenőrzött ügyfélnek joga van az utólagos ellenőrzés során keletkezett iratokba betekinteni. Minden olyan iratba betekinthet, arról másolatot készíthet vagy saját költségére készíttethet, amely jogainak érvényesítéséhez, kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges.
(6) Nem tekinthet be az ellenőrzött ügyfél
a) a vámhatóság belső levelezésébe,
b) a döntés tervezetébe,
c) a tanú vagy az eljárásban részt vevő más személy természetes személyazonosító adatait tartalmazó jegyzőkönyvbe (iratba), ha a vámhatóság ezen adatokat zártan kezeli,
d) felhasználói vagy megismerési engedély hiányában a minősített adatot tartalmazó iratba vagy az ilyet tartalmazó iratrészletbe, amennyiben az a döntés alapjául szolgáló tényt nem tartalmazza,
e) az iratnak azon részébe, amelynek megismerése a más személyre vonatkozó, adó- vagy vámtitkot érintő rendelkezésbe ütközik,
f) törvény által védett egyéb adatot tartalmazó iratba, ha azt az érintett adat védelmét szabályozó törvény kizárja.
(7) Az ellenőrzött ügyfél, ha megítélése szerint az utólagos ellenőrzés határidejének túllépése az ellenőrzést lefolytató vámszervnek felróható okból történik, a határidő lejártát követően kifogással fordulhat ezen vámszerv felettes szervéhez. A felettes szerv az ügyfél észrevételeinek figyelembevételével végzésben dönt a kifogás elutasításáról, az eljárási határidő meghosszabbításáról, vagy utasítást ad az utólagos ellenőrzés lezárására.
(8) Az ellenőrzött ügyfélnek joga van a megállapításokkal kapcsolatban felvilágosítást kérni, azokra észrevételt tenni, bizonyítási indítványokat előterjeszteni.
(9) Az utólagos ellenőrzés során az ellenőrzött ügyfél köteles a vámhatóság kérésére a szolgáltatott adatok és a rendelkezésre bocsátott dokumentációk teljességéről nyilatkozatot tenni."
225. § A Vtv. a 7/Q. § előtt a következő alcímmel egészül ki, egyidejűleg a 7/Q. § helyébe a következő rendelkezés lép:
"Kapcsolódó vizsgálat
7/Q. § (1) Az utólagos ellenőrzéssel összefüggésben a vámhatóság ellenőrzést végezhet olyan személynél, amely az utólagos ellenőrzés alanyával közvetett vagy közvetlen kapcsolatban áll, feltéve, hogy az utólagos ellenőrzés tényállásának teljes körű tisztázása érdekében e vizsgálat szükséges (a továbbiakban: kapcsolódó vizsgálat). A kapcsolódó vizsgálattal egy tekintet alá esik az is, ha a tényállás tisztázásához más ügyfélnél folyamatban lévő utólagos ellenőrzés eredményének vagy a beszerzett bizonyítékoknak az ismerete szükséges.
(2) A kapcsolódó vizsgálat a 7/C. § (1) bekezdés a)-e) pontja szerinti utólagos ellenőrzéssel valósul meg, az e §-ban meghatározott eltérésekkel.
(3) A kapcsolódó vizsgálat szükségességéről az utólagos ellenőrzéssel érintett ügyfelet a vámhatóság értesíti. Ezen irat postára adásának, postai kézbesítés mellőzése esetén az értesítés átadásának napjától a kapcsolódó vizsgálat befejezéséig eltelt idő az utólagos ellenőrzés határidejébe nem számít bele. A vámhatóság ezen időtartam alatt az utólagos ellenőrzést folytathatja.
(4) A kapcsolódó vizsgálat befejező időpontjáról a vámhatóság az utólagos ellenőrzéssel érintett ügyfelet értesíti.
(5) Ha a kapcsolódó vizsgálat során beszerzett bizonyítékok alapján az alapügy tényállása a kapcsolódó vizsgálattal érintett körben tisztázott, az utólagos ellenőrzés a kapcsolódó vizsgálat befejezésétől függetlenül lezárható.
(6) A kapcsolódó vizsgálat során beszerzett adatokról, bizonyítékokról szóló jegyzőkönyvnek, határozatnak, illetve a kapcsolódó vizsgálat során feltárt adatoknak, bizonyítékoknak ügyfelet érintő részét az utólagos ellenőrzéssel érintett ügyféllel részletesen ismertetni kell.
(7) Ha a kapcsolódó vizsgálat során beszerzett adatok, bizonyítékok alapján az utólagos ellenőrzés lezárására a kapcsolódó vizsgálat befejezését megelőzően kerül sor, akkor e § alkalmazása szempontjából a kapcsolódó vizsgálat befejező időpontjának a beszerzett adatok, bizonyítékok rendelkezésre állásáról szóló értesítés postára adásának, a postai kézbesítés mellőzése esetén az értesítés átadásának napját kell tekinteni."
226. § A Vtv. a 7/Q. §-t követően a következő alcímekkel és 7/R-7/X. §-sal egészül ki:
"Az utólagos ellenőrzés befejezése
7/R. § (1) Az utólagos ellenőrzésre nyitva álló határidőn belül, a jegyzőkönyv elkészítése során az utólagos ellenőrzést végző vámszerv vezetője zárótárgyalás megtartását rendelheti el.
(2) Ha a zárótárgyalást elrendelő irat közlése eredménytelen, vagy az ellenőrzött ügyfél a távolmaradását nem menti ki, a vámhatóság a jegyzőkönyvet véglegezi. Amennyiben a zárótárgyalás során olyan ügyféli bizonyítási indítvány történik, amely az utólagos ellenőrzés során feltárt megállapításokat érdemben érinti, a vámhatóság az utólagos ellenőrzést tovább folytatja.
(3) A vámhatóság a vámjogszabályokban és egyéb jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésére vagy megsértésére vonatkozó megállapításait jegyzőkönyvbe foglalja, amelynek tartalmaznia kell:
a) az utólagos ellenőrzést végző vámszerv megnevezését,
b) a jegyzőkönyv iktatószámát,
c) az ellenőrzött ügyfél megnevezését, székhelyét, lakóhelyét, adószámát vagy adóazonosító jelét, vámazonosító számát,
d) az utólagos ellenőrzés alapját képező jogszabályok megjelölését,
e) az utólagos ellenőrzés kezdő időpontját,
f) az utólagos ellenőrzés típusát,
g) az utólagos ellenőrzés tárgykörét, amelyre a vizsgálat irányult,
h) a vámáru-nyilatkozat egyedi felülvizsgálatára irányuló utólagos ellenőrzés, továbbá az ezen ellenőrzés lefolytatását követően végzett ismételt ellenőrzés esetében az érintett vámáru-nyilatkozat azonosító számát,
i) a vámellenőrzés alá eső külkereskedelmi tevékenység felülvizsgálatára irányuló utólagos ellenőrzés, továbbá az ezen utólagos ellenőrzés lefolytatását követően végzett ismételt ellenőrzés esetében az időszakot,
j) az ellenőr megállapításait, a tisztázott tényállást a vonatkozó jogszabályok megjelölésével és annak bizonyítékait, az ügyfél által felajánlott és visszautasított bizonyítékok felsorolását és a visszautasítás indokolását,
k) a tapasztalt hiányosságok megszüntetésére vonatkozó esetleges javaslatokat,
l) az észrevételezés lehetőségéről és határidejéről szóló tájékoztatást,
m) az ellenőr nevét és aláírását, az utólagos ellenőrzést lefolytató vámszerv bélyegzőlenyomatát és a keltezést.
(4) Az utólagos ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvet az ellenőrzött ügyféllel közölni kell. Az utólagos ellenőrzés a jegyzőkönyv átadásával befejeződik. Amennyiben a jegyzőkönyv közlése kézbesítéssel történik, az utólagos ellenőrzés a postára adás napjával zárul.
(5) Részjegyzőkönyvet kell készíteni azon megállapítással összefüggésben, amelynél az eljárás a vámkódex 221. cikk (3) bekezdése alapján az Európai Unió pénzügyi érdekeit vagy a közteherviselési kötelezettség teljesítését veszélyezteti. A részjegyzőkönyvre a jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(6) Az utólagos ellenőrzésről készült jegyzőkönyv megállapításaival kapcsolatban az ellenőrzött ügyfél észrevételt tehet, melyet az utólagos ellenőrzést végző vámszervnél a közléstől számított 15 napos jogvesztő határidőn belül nyújthat be.
(7) Az észrevételi jogot nem kell biztosítani azon megállapítással összefüggésben, amelynél az eljárás a vámkódex 221. cikk (3) bekezdése alapján az Európai Unió pénzügyi érdekeit vagy a közteherviselési kötelezettség teljesítését veszélyezteti.
(8) Az ellenőrzött ügyfél az észrevétel megtételére nyitva álló határidőn belül észrevételi jogáról szóban vagy írásban lemondhat. A szóban történő lemondást az utólagos ellenőrzési jegyzőkönyvre fel kell vezetni. Az észrevételi jogról történő lemondó nyilatkozat nem vonható vissza.
(9) Az észrevételben foglaltak vizsgálatára az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás keretében kerül sor és azt az az utólagos ellenőrzést lefolytató szerv az utólagos ellenőrzésről készült határozat indokolásában értékeli.
Az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás
7/S. § (1) Az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás hivatalból indul és különösen a következőkre irányul:
a) az utólagos ellenőrzés eredményeként feltárt vámtartozás könyvelésbe vételére és nem közösségi adók és díjak megfizetésére vonatkozó kötelezettség megállapítására, valamint ezek közlésére,
b) a jogszabályban meghatározottnál magasabb összegben beszedett vám és nem közösségi adók és díjak visszafizetésére, valamint a jogszabályban meghatározottnál magasabb összegben könyvelésbe vett és megállapított - de még meg nem fizetett - vám és nem közösségi adók és díjak elengedésére,
c) az utólagos ellenőrzés során feltárt jogsértés jogkövetkezményének megállapítására,
d) a vám- és más jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének megállapítására,
e) az ismételt ellenőrzés tilalmának megállapítására.
(2) Az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárást az utólagos ellenőrzést végző vámszerv folytatja le. Amennyiben az utólagos ellenőrzés valamely tevékenység végzésére vonatkozó vámhatósági engedéllyel összefüggő megállapítást tesz, az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás során az ellenőrzést végző vámszerv a jegyzőkönyv és a megállapítással összefüggő észrevétel megküldésével tájékoztatja az engedélyező vámszervet a további szükséges intézkedések megtétele érdekében.
(3) Az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás megindításáról az ügyfelet külön értesíteni nem kell. Az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás megkezdésének a jegyzőkönyvre vonatkozó észrevételi határidő lejártát követő napot, az észrevételi jogról való lemondás esetén a lemondási nyilatkozatnak az utólagos ellenőrzést végző vámszerv általi kézhezvételét vagy jegyzőkönyvre történő felvezetést követő napot kell tekinteni.
(4) A hatósági eljárás ügyintézési határideje 60 nap, melyet a hatósági eljárást végző vámszerv vezetője egyszer, legfeljebb 30 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthat.
(5) Az utólagos ellenőrzés eredményeképpen hozott határozat ellen benyújtott fellebbezés esetén a határozat meghozatalára nyitva álló határidő az iratoknak a felettes szervhez történő megérkezésétől számított 60 nap, amely legfeljebb 30 nappal hosszabbítható meg.
(6) Az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek az ügyintézési határidőbe nem beszámítható időtartamra vonatkozó rendelkezését alkalmazni kell.
7/T. § (1) Az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás során a vámhatóság az utólagos ellenőrzéssel tisztázott tényállást veszi alapul. Ha az ellenőrzött ügyfél által tett észrevételben felhozott tények és bizonyítékok megvizsgálása érdekében szükséges, valamint ha a hatósági eljárást lefolytató vámszerv a tényállás tisztázása érdekében hivatalból szükségesnek ítéli, végzésben elrendelheti kiegészítő ellenőrzés lefolytatását. A kiegészítő ellenőrzés az erről szóló végzés kézbesítésével vagy egy példányának átadásával kezdődik.
(2) A kiegészítő ellenőrzés elvégzésére nyitva álló határidő 30 nap, amelyet a kiegészítő ellenőrzést lefolytató vámszerv vezetője indokolt esetben egyszer, legfeljebb 15 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthat. Ezt követően a határidőt rendkívüli körülmények által indokolt esetben a kiegészítő ellenőrzést végző vámszerv kérelmére a felettes szerv egyszer, legfeljebb további 15 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. Egyebekben a kiegészítő ellenőrzésre az utólagos ellenőrzés szabályait kell alkalmazni. A kiegészítő ellenőrzés időtartama a hatósági eljárás ügyintézési határidejébe nem számít bele.
(3) A vámhatóság ügyféli észrevétel alapján nem folytat kiegészítő ellenőrzést, illetve a hatósági eljárás során tett ügyféli bizonyítási indítvány alapján nem végez bizonyítási cselekményt, ha az eljárás a vámkódex 221. cikk (3) bekezdése alapján az Európai Unió pénzügyi érdekeit vagy a közteherviselési kötelezettség teljesítését veszélyezteti.
(4) A kiegészítő ellenőrzésről kiegészítő jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyre a jegyzőkönyv szabályait alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy az ellenőrzött ügyfél észrevételt a kiegészítő ellenőrzésről szóló jegyzőkönyv közlésétől számított 8 napos jogvesztő határidőn belül tehet. Az észrevételt a hatósági eljárást lefolytató vámszerv vizsgálja meg, és azt az utólagos ellenőrzésről készült határozat indokolásában értékeli.
(5) A kiegészítő ellenőrzés jegyzőkönyvére vonatkozó észrevételezési határidő az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás határidejébe nem számít bele.
EMGA utólagos ellenőrzések
7/U. § (1) A vámhatóság a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjárói és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1306/2013/EU rendelet V. cím III. fejezetében foglaltak szerint ellenőrzi az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) finanszírozási rendszeréhez közvetve vagy közvetlenül kapcsolódó kifizetések jogosultjait, illetve kötelezettjeit vagy képviselőiket (EMGA utólagos ellenőrzés). Az EMGA utólagos ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy az EMGA finanszírozási rendszerébe tartozó ügyletek ténylegesen megvalósultak-e, illetve azok végrehajtása szabályszerű volt-e.
(2) Az EMGA utólagos ellenőrzések végrehajtása tekintetében a 7/K-7/R. §-ban foglalt, utólagos ellenőrzésre vonatkozó szabályok az irányadók. A vonatkozó szabályokat az e törvényben és a külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) Kötelező az EMGA utólagos ellenőrzést lefolytatni az ügyfélnél
a) az Állami Számvevőszék elnökének felhívására,
b) az adópolitikáért felelős miniszter utasítására,
c) az Európai Bizottság vagy az Európai Számvevőszék felhívására,
d) ha a Különleges Szolgálat vezetője elrendeli.
(4) Az EMGA utólagos ellenőrzés határideje 90 nap.
(5) Az EMGA utólagos ellenőrzésről szóló megbízólevélnek kötelezően tartalmaznia kell a vizsgálattal érintett időszakot is.
(6) Az EMGA utólagos ellenőrzést végző szerv a gazdálkodónál az EMGA utólagos ellenőrzés megkezdése előtt helyszíni szemlét tarthat, ha fennáll a lehetősége annak, hogy a vizsgálat alá kerülő bizonylatokat, könyvviteli és egyéb nyilvántartásokat, iratokat megsemmisítik, meghamisítják.
(7) Az EMGA utólagos ellenőrzésen részt vehet az Európai Bizottság, illetve az Európai Unió valamely tagállamának illetékes képviselője is, akit a megbízólevélen szakértőként feltüntetnek. A szakértőt a helyiségbe való bejutás és az iratokhoz való hozzáférés tekintetében megilletik mindazok a jogok, amelyek az ellenőrt.
(8) Az EMGA utólagos ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvnek kötelezően tartalmaznia kell a vizsgálattal érintett időszakot is.
7/V. § (1) Az EMGA utólagos ellenőrzés ellenőrzéssel lezárt időszakot keletkeztet a vizsgálat tárgyköre tekintetében, így az EMGA utólagos ellenőrzésben érintett ügyletet - e törvényben meghatározott kivételekkel - nem lehet újra EMGA utólagos ellenőrzés alá vonni az érintett tárgyban (ismételt EMGA utólagos ellenőrzés tilalma).
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően ismételt EMGA utólagos ellenőrzésre kerülhet sor:
a) ha a vámhatóság a korábban lefolytatott EMGA utólagos ellenőrzés megállapításának végrehajtását vizsgálja,
b) az ellenőrzött ügyfél kérelmére, ha az általa feltárt új tény, körülmény tisztázása vélelmezhetően a korábbi EMGA utólagos ellenőrzés megállapításainak megváltoztatását eredményezné, feltéve, hogy az új tény, körülmény korábban nem állt és jóhiszemű eljárás esetén nem állhatott az ügyfél rendelkezésére, illetve arról az ügyfél nem tudott és jóhiszemű eljárás esetén nem is tudhatott,
c) ha azt a külföldi hatóság nemzetközi megállapodáson, jogszabályon alapuló megkeresésének teljesítése teszi szükségessé,
d) EMGA felülellenőrzés keretében.
(3) A (2) bekezdés a) és c) pontja alapján az EMGA ismételt ellenőrzést a Különleges Szolgálat vezetője rendeli el. A (2) bekezdés b) pontja alapján EMGA ismételt ellenőrzésnek az EMGA utólagos ellenőrzést lefolytató szerv vezetőjének rendelkezésére van helye.
(4) A (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott ismételt EMGA utólagos ellenőrzést az EMGA utólagos ellenőrzést lefolytató vámszerv folytatja le, míg az EMGA felülellenőrzésre a vámhatóság külön jogszabályban meghatározott szerve jogosult.
7/W. § (1) A vámhatóság külön jogszabályban meghatározott szerve az EMGA utólagos ellenőrzés lefolytatását követően EMGA felülellenőrzést folytathat le, ha
a) azt az adópolitikáért felelős miniszter rendelte el vagy az Állami Számvevőszék elnöke felhívással élt,
b) az állami adó- és vámhatóság vezetője erre utasítást ad, amelynek alapján a vámhatóság külön jogszabályban meghatározott szerve ellenőrzi az EMGA utólagos ellenőrzést lefolytató vámszerv által korábban lefolytatott vizsgálat szakszerűségét és törvényességét,
c) a vámhatóságnak olyan, a szabályszerűség megállapítását befolyásoló új tény, adat, bizonyíték jut a tudomására, amely a korábbi EMGA utólagos ellenőrzéskor nem volt ismert, és az EMGA felülellenőrzés lefolytatására az állami adó- és vámhatóság vezetője utasítást ad,
d) az Európai Bizottság vagy az Európai Számvevőszék felhívására.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott EMGA felülellenőrzés nem indítható, ha az elrendelés feltételeinek tudomásra jutásától számított 6 hónap eltelt.
7/X. § (1) EMGA utólagos ellenőrzés esetében az észrevétel elbírálására az EMGA utólagos ellenőrzést lefolytató vámszerv jogosult.
(2) Ha az ellenőrzött ügyfél által tett észrevételben felhozott tények és bizonyítékok megvizsgálása érdekében szükséges, az EMGA utólagos ellenőrzést lefolytató vámszerv végzésben elrendelheti kiegészítő ellenőrzés lefolytatását.
(3) A kiegészítő ellenőrzés elvégzésére nyitva álló határidő 30 nap, amelyet az ellenőrzést végző vámszerv vezetője indokolt esetben egyszer, legfeljebb 15 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthat. Ezt követően a határidőt rendkívüli körülmények által indokolt esetben az EMGA utólagos ellenőrzést végző vámszerv kérelmére a felettes szerv egyszer, legfeljebb további 15 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. Egyebekben a kiegészítő ellenőrzésre az EMGA utólagos ellenőrzés szabályait kell alkalmazni.
(4) A kiegészítő ellenőrzésről kiegészítő jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyre a jegyzőkönyv szabályait alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy az ellenőrzött ügyfél észrevételt a kiegészítő ellenőrzésről szóló jegyzőkönyv közlésétől számított 8 napos jogvesztő határidőn belül tehet. A megtett észrevételt az EMGA utólagos ellenőrzést végző vámszerv vizsgálja meg és értékeli.
(5) A vámhatóság az EMGA utólagos ellenőrzésről készült, illetve a kiegészítő ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal részére megküldi."
227. § A Vtv. "A Vámkódex 244. Cikkéhez" alcíme a következő 60/C. §-sal egészül ki:
"60/C. § (1) A vitatott döntés végrehajtásának felfüggesztése arra hivatkozással, hogy annak végrehajtása az érintett személynek helyrehozhatatlan kárt okozna, csak abban az esetben engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja, hogy a vámhatósági határozat meghozatala előtt jóhiszeműen, a tőle elvárható körültekintéssel járt el.
(2) Fizetési kötelezettséget megállapító döntés végrehajtásának felfüggesztése csak akkor engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja, hogy a kötelezettség megfizetése tevékenységének folytatását súlyosan veszélyezteti.
(3) A (2) bekezdés szerint esetben a döntés végrehajtásának felfüggesztése esetén az eljáró hatóság indokolt esetben eltekinthet a vámbiztosíték megkövetelésétől is."
228. § (1) A Vtv. 61/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az 1. § (2) bekezdésében meghatározott jogszabályokban, továbbá az e törvényben, illetve a 82. § (1) és (3) bekezdése szerinti felhatalmazás alapján alkotott rendeletekben meghatározott,
a) gyűjtő vámáru-nyilatkozat benyújtási kötelezettség megszegése
b) vám elé állítási, vámáru-nyilatkozat benyújtási kötelezettségek megszegése,
c) átmeneti megőrzésre, a vámfelügyeletre, a vámeljárásra vonatkozó kötelezettségek megszegése,
d) más, a vámhatóság által jogszabályi felhatalmazás alapján végzett ellenőrzés feltételeinek biztosítására vonatkozó kötelezettségek megszegése,
e) vámszabad területtel, vámraktárral és tranzitterülettel összefüggő kötelezettségek megszegése,
f) vámmentességekkel összefüggő kötelezettségek megszegése,
g) a 33/A. § (5) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettség hibás, hiányos, késedelmes teljesítése, illetve teljesítésének elmulasztása, továbbá
h) ellenőrzés akadályozása
esetén az eljáró vámszerv vámigazgatási bírságot szab ki."
(2) A Vtv. 61/A. §-a a következő (6b)-(6e) bekezdésekkel egészül ki:
"(6b) Amennyiben az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettség megszegése jövedéki termékre követik el, akkor a vámigazgatási bírság mértéke a vámhiány kétszáz százalékával megegyező összeg, de legalább 40000 forint.
(6c) Amennyiben az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettség megszegése esetén a vámhiány a 30000 forintot nem haladja meg, az eljáró vámszerv gyorsított eljárás keretében a helyszínen vámigazgatási bírságot szabhat ki és szedhet be, amennyiben a nem közösségi áru birtokosa, szállítója a jogsértés tényét elismeri, továbbá a jogkövetkezményekről szóló tájékoztatást tudomásul veszi és jogorvoslati jogáról lemond. A gyorsított eljárás csak akkor alkalmazható, ha a kiszabott bírságot a helyszínen megfizetik. A (6)-(6a) bekezdésben foglaltaktól eltérően a vámigazgatási bírság összege ebben az esetben a vámhiány hetvenöt százaléka, de legalább 4000 forint, a jövedéki termékre elkövetett jogsértés esetén legalább 25000 forint.
(6d) A gyorsított eljárás során, a magyar nyelvet nem beszélő, külföldi állampolgár esetén a tolmács alkalmazása mellőzhető, ha az érintett a NAV Elnöke által kiadott tájékoztatásban szereplő idegennyelvű tájékoztató átvételét követően, írásban lemond a tolmács igénybevételéről.
(6e) Amennyiben a vámáru-nyilatkozat benyújtási kötelezettség megszegése a (3) bekezdésben foglaltak szerint valósul meg, a (6b)-(6c) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók."
(3) A Vtv. 61/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(8) A vámigazgatási bírságot nem lehet kiszabni a 61/B. § (7) és (8) bekezdésének alkalmazása esetén."
(4) A Vtv. 61/A. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(10) A vámigazgatási bírságot - a fizetésre kötelezett kérelmére - a külön jogszabályban meghatározott vámszerv elengedheti vagy mérsékelheti, ha
a) a fizetésre kötelezettnek az utólagos ellenőrzés megkezdését megelőző három évben nyilvántartott vámigazgatási bírságai összege nem haladja meg az ezen időszakban kiszabott vámtartozás összegének három százalékát, és
b) a vámigazgatási bírság megfizetése a fizetésre kötelezett és vele egy háztartásban élő és eltartásra szoruló közeli hozzátartozói megélhetését, illetve a kereskedelmi forgalommal kapcsolatban a szervezet tevékenységének folyamatosságát súlyosan veszélyeztetné."
229. § A Vtv. 61/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Ha a nyilatkozattevő a vámkódex 78. cikk (1) bekezdése alapján, még a 7/C. § (1) bekezdés b)-c) pontja szerinti utólagos ellenőrzés kezdete előtt kérelmezi a vámáru-nyilatkozat módosítását, korrekciós pótlékot fizet, feltéve hogy az utólagos könyvelésbe vétel, illetve a nem közösségi adók és díjak utólagos kiszabása nem a vámtartozás megállapításához szükséges adatok eltitkolásával, meghamisításával vagy egyéb rosszhiszemű magatartással függ össze."
230. § A Vtv. III. fejezete a következő alcímmel és 61/C. §-sal egészül ki:
"LEFOGLALÁS, ELKOBZÁS
61/C. § (1) Ha a 61/A. § (1) bekezdés b) pontjában említett kötelezettségszegést jövedéki termékre követték el, a vámhatóság ezen árukat, illetve az azok felhasználására, tárolására és szállítására használt eszközt lefoglalja.
(2) A felhasználásra, tárolásra és szállításra használt eszköz lefoglalása mellőzhető, ha a jövedéki termék mennyisége nem haladja meg a jövedéki törvény 110. § (5) bekezdésében meghatározott kereskedelmi mennyiséget, és az eszközön a vámjogszabályok megsértését lehetővé tevő átalakítást nem végeztek, továbbá a jogsértő személy első ízben követte el jövedéki termékre a 61/A. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogsértést.
(3) A felhasználásra, tárolásra és szállításra használt eszköz lefoglalását a vámhatóság mellőzi, ha a vámigazgatási bírság kiszabására, beszedésére és a jövedéki termék elkobzására a helyszínen, a felderítéssel egyidejűleg kerül sor.
(4) Amennyiben a 61/A. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettségszegést nem jövedéki termékre követték el, a vámhatóság a közölt vámok és nem közösségi adók, díjak, valamint a kiszabott vámigazgatási bírság összegének megfizetéséig biztosítékként - a nélkülözhetetlen dolgok, a romlandó áruk és az élő állatok kivételével - lefoglalhatja azt az árut, amelyre a kötelezettségszegést elkövették, valamint az annak felhasználására, tárolására, szállítására használt eszközt, különösen akkor:
a) ha valószínűsíthető, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van, vagy
b) az ügyfélnek vám, nem közösségi adó- és díj- vagy vámigazgatási bírság tartozása van, vagy
c) a lefoglalással, tárolással, szállítással, értékesítéssel várhatóan felmerülő költségek nem jelentenek aránytalan terhet a tartozáshoz, vagy az áru, eszköz értékéhez képest.
(5) A vámhatóság a lefoglalásról végzésben rendelkezik. A lefoglalást elrendelő végzéssel szemben az ügyfél - jogszabálysértésre hivatkozással - kifogással élhet. A 61/A. § (6b)-(6c) bekezdése szerinti gyorsított eljárásban foganatosított lefoglalás ellen kifogásnak nincs helye. A kifogást a végzés közlésétől számított nyolc napon belül kell előterjeszteni a lefoglalást végző vámhatóságnál, amely azt köteles a vámhatóság másodfokú szervéhez a beérkezéstől számított három napon belül felterjeszteni. A kifogást a vámhatóság másodfokú szerve a felterjesztéstől számított tizenöt napon belül bírálja el. A kifogásnak a lefoglalás végrehajtására nincs halasztó hatálya.
(6) A lefoglalást - a (13) bekezdésre figyelemmel - végzéssel meg kell szüntetni, amennyiben:
a) a vámigazgatási ügyben közölt vámok és nem közösségi adók, díjak összegét, továbbá a jogerősen kiszabott vámigazgatási bírságot megfizették,
b) a lefoglalt, szállításra használt eszköz nem az elkövető tulajdona, és a tulajdonos írásban nyilatkozik arról, hogy a szóban forgó jogsértés időpontjában nem volt tudomása arról, hogy az eszközt vámjogszabályok megsértése céljából használják fel, és ezt követően a tényállás a lefoglalás fenntartása nélkül is tisztázható,
c) a vámjogszabályok megsértésével összefüggésben indult büntetőeljárásban lefoglalásnak van helye, és ennek érdekében a büntetőügyben eljáró hatóság a vámhatóságot megkereste.
(7) A lefoglalt áru és eszköz - a (6) bekezdés c) pontja szerinti esetben foglaltak kivételével -annak adható vissza, aki a tulajdonjogát minden kétséget kizáróan igazolja, vagy annak, akitől azt (azokat) a vámhatóság lefoglalta, feltéve, hogy a jogszerű birtoklás tényét igazolta. A visszaadás feltétele - a (6) bekezdés c) pontja szerinti eset kivételével- az, hogy az e törvény végrehajtási rendelete alapján megállapított raktárdíjat megfizetik. A (6) bekezdés c) pontja szerinti esetben a lefoglalt dolgot a büntetőeljárást lefolytató hatóságnak kell átadni.
(8) A (7) bekezdésben említett személyek részére visszaadni rendelt nem közösségi áru, és eszköz vámjogi sorsát a lefoglalás megszüntetéséről rendelkező végzés közlését követő 30 napon belül rendezni kell.
(9) Ha a (7) bekezdésben meghatározott személy
a) a (6) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozatát a vámhatóság felhívására sem teljesíti, vagy
b) a (6) bekezdés a)-b) pontja szerint kiadni rendelt nem közösségi árut és eszközt a lefoglalás megszüntetéséről rendelkező végzés közlését követő 30 napon belül nem veszi át, úgy azt a vámhatóság értékesíti. Az értékesítésből befolyt ellenérték a kiadni rendelt, de át nem vett áru és eszköz helyébe lép és elsődlegesen a vámok és nem közösségi adók és díjak kiegyenlítésére szolgál. Az értékesítés meghiúsulása esetén a vámhatóság a kiadni rendelt nem közösségi árut és eszközt megsemmisíti.
(10) A lefoglalt áru és eszköz elszállításával, tárolásával, őrzésével, kapcsolatos költségek az ügyfelet terhelik, ha őt jogerősen vámigazgatási bírság megfizetésére kötelezték. Ellenkező esetben a felmerült költségeket az állam viseli.
(11) Ha az ügyfél a közölt vámokat és a nem közösségi adókat, díjakat, vagy a vámigazgatási bírságot nem fizette meg, a biztosítékként lefoglalt nem közösségi árut, valamint annak felhasználására, tárolására és szállítására használt eszközt - az 57/A. §-ban foglaltak sérelme nélkül - el kell kobozni és a dolgot értékesíteni kell.
(12) Az (1) bekezdésben említett lefoglalt jövedéki terméket el kell kobozni, ha jogerősen vámigazgatási bírság kerül kiszabásra.
(13) Az (1) és (3) bekezdés szerint lefoglalt, felhasználásra, tárolásra és szállításra használt eszközt el kell kobozni, ha azon a 61/A. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott kötelezettség megszegését lehetővé tevő átalakítást végeztek. Az ilyen eszközt - az 57/A. §-ban foglaltak sérelme nélkül - értékesíteni kell.
(14) Az elkobzott közúti, vízi és légi járművek értékesítés helyett a NAV szervei részére, feladatuk ellátáshoz történő használatra - a Nemzeti Adó - és Vámhivatal vezetőjének jóváhagyásával - átadhatók."
231. § A Vtv. 78/A. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A ... törvények módosításáról szóló 2014. évi ......törvénnyel megállapított 2/A. §-át, 7-7/X. §-át, 61/A. § (10) bekezdését és a 61/B. § (1) bekezdését a hatálybalépést követően induló utólagos ellenőrzések során és az ezeket követő hatósági eljárásokban kell alkalmazni.
(4) Az ... törvénnyel megállapított l/A. § (2)-(4) bekezdését, a 2/B. § (13) bekezdését, 5. § (3) bekezdését, 16. § (6) bekezdését, 48. § (2) és (3) bekezdését, 56/A. § (8) bekezdését, 61/A. § (7) bekezdését és 61/B. § (4) és (5) bekezdését a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, amennyiben az ügyfél számára kedvezőbb.
(5) A ... törvények módosításáról szóló 2014. évi ...... törvénnyel megállapított 61/A. § (1) bekezdését, (6)-(6a) bekezdését, (6b)-(6e) bekezdését, a (7) bekezdését és a 61/C. §-át a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni."
232. § (1) A Vtv. 82. § (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza:)
"a) a vámmentességekre vonatkozó közösségi vámjogszabályok végrehajtásának részletes szabályait,"
(2) A Vtv. 82. § (3) bekezdésének q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza:)
"q) a vámigazgatási bírságra, a lefoglalásra, az elkobzásra, illetve a megsemmisítésre vonatkozó részletes szabályokat."
233. § A Vtv.
1. 1. § (3) bekezdés b) pontjában a "kényszervégelszámolási eljárás vagy kényszertörlései eljárás" szövegrész helyébe a "kényszertörlési eljárás" szöveg,
2. 1/A. § (2) bekezdésében az "alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi" szövegrész helyébe az "alatt ellenőrzi" szöveg,
3. 1/A. § (3) bekezdés b) pontjában az "esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára" szövegrész helyébe az "esetén a feltételek fennállásának ellenőrzése alatt" szöveg,
4. 1/A. § (4) bekezdésben a "hatósági ellenőrzés" szövegrész helyébe az "ellenőrzés" szöveg,
5. 2. § (6) bekezdésében a "rendelkezései az e törvény" szövegrész helyébe a "rendelkezései, továbbá az ügyintézési rendelkezésre, elektronikus irat előterjesztése esetén az ügyintézési határidő kezdetére vonatkozó szabályai az e törvény" szöveg,
6. 2/A. § (1) bekezdésében a "döntés" szövegrész helyébe a "határozat" szöveg,
7. 2/A. § (3) bekezdésében a "döntés" szövegrész helyébe a "határozat" szöveg,
8. 2/A. § (4) bekezdésében a "legfeljebb egyszeri 30" szövegrész helyébe az "egyszeri, legfeljebb 30" szöveg,
9. 5. § (3) bekezdésében a "kiviteli ellenőrzés" szövegrész helyébe a "kiviteli eljárás" szöveg, a "rögzíti." szövegrész helyébe a "rögzíti, vagy az áruk adott vámeljárásra történő kiadását igazoló elektronikus üzenetben jelzi." szöveg,
10. 16. § (6) bekezdés q) pontjában a "Hivatalt" szövegrész helyébe az "Hivatalt az energiastatisztikai adatok összeállítása érdekében, valamint" szöveg,
11. 48. § (2) és (3) bekezdésében az "az adóalanynak" szövegrész helyébe az "a saját nevében eljáró adóalanynak" szöveg,
12. 56/A. § (8) bekezdésben a "(7) bekezdés" szövegrész helyébe a "(2) bekezdés" szöveg,
13. 61/A. § (6) bekezdésében az "a (8) bekezdésben" szövegrész helyébe az "a (6b)-(6c) és a (8) bekezdésben" szöveg, valamint a "ötven" szövegrész helyébe a "száz" szöveg,
14. 61/A. § (6a) bekezdésében a "3000" szövegrész helyébe a "4000" szöveg,
15. 61/A. § (7) bekezdésében az "ügyfél jogellenes" szövegrész helyébe az "ügyfél, illetve eljáró képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja jogellenes" szöveg, valamint a "járt-e el." szövegrész helyébe a "jártak-e el." szöveg,
16. 61/B. § (4) és (5) bekezdésében a "felszámítás" szövegrész helyébe a "kérelem benyújtásának" szöveg,
17. 61/B. § (5) bekezdésében a "minden egyes megkezdett 30" szövegrész helyébe a "minden egyes a kilencvenedik napot követően megkezdett 30" szöveg,
18. 82. § (1) bekezdés j) pontjában az "egyéb díjakra vonatkozó" szövegrész helyébe az "egyéb díjakra - ide nem értve a NAV Szakértői Intézetnél végzett laboratóriumi vizsgálatok díját -vonatkozó" szöveg
lép.
234. § Hatályát veszti a Vtv.
1. 1. § (3) bekezdés 7. pontja,
2. "A vámkódex 78. cikkéhez" alcíme és 34/A. §-a,
3. 60. § (4) bekezdése,
4. 82. § (3) bekezdés b) pontja.

25. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása

235. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 43. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(43. § (1) Az idegenrendészeti hatóság önálló beutazási és tartózkodási tilalmat rendel el azzal az ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodó harmadik országbeli állampolgárral szemben,)
"f) aki a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 61/A. § (6b)-(6c) bekezdése szerinti, jogerősen kiszabott vámigazgatási bírságot nem fizette meg, illetve annak végrehajtására nincs lehetőség."
236. § A Harmtv. 44. § (1) bekezdésében a "43. § (1) bekezdés c)-e) pontja'' szövegrész helyébe a "43. § (1) bekezdés c)-f) pontja''' szöveg lép.

VII. Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

26. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

237. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § k) pont 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:
k) Járulékalapot képező jövedelem:)
"2. az 1. alpont szerinti jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott alapbér; ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege."
238. § A Tbj. 11 . §-a következő e) ponttal egészül ki:
(A biztosítás nem terjed ki:)
"e) az Szja törvény 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személyre."
239. § A Tbj. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"36. § (1) A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás a 19. § (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot, a társas vállalkozó a 19. § (2) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulékot fizet. A nyugdíjjárulék alapja a társas vállalkozónak a személyes közreműködése, a 4. § d) pont 5. alpont szerinti társas vállalkozó esetében az ügyvezetői tevékenysége alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem.
(2) A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tevékenységének megszűnése után kifizetett, a személyes közreműködés vagy ügyvezetői tevékenység alapján járó járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni a járulékot."
240. § A Tbj. 43. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(43. § (1) A 42. § (1) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokból)
"a) állami adóhatóság, valamint a vámhatóság az ellenőrzési feladatok érdekében az a) pont szerinti adatok, a d) pontból a munkahelyre vonatkozó adatok, és az f) pont szerinti jövedelemre vonatkozó adatok, valamint a g) pont"
(szerinti adatok igénylésére jogosultak)
241. § A Tbj. 51. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A foglalkoztató köteles a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására, ha az Szja tv. szerint adóelőleget megállapító munkáltatónak minősül vagy olyan kifizetőnek, amely a magánszemély részére az összevont adóalapba tartozó rendszeres jövedelmet juttat."
242. § A Tbj. 51/B. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: "(4) A családi járulékkedvezmény éves elszámolásakor
a) a visszafizetési kötelezettséget személyi jövedelemadóként kell teljesíteni,
b) a még igényelhető családi járulékkedvezményt a személyi jövedelemadó terhére kell elszámolni."
243. § A Tbj. 58. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(58. § (1) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza)
"g) a fegyveres szervek tagjainak a táppénz, gyermekápolási táppénz, baleseti táppénz helyett az egészségügyi szabadság idejére kifizetett illetmény elszámolásának részletes szabályait,"
244. § A Tbj.
1. 19. § (4) bekezdésében a "6810 forint (napi összege 227 forint)" szövegrész helyébe a " 6930 forint (napi összege 231 forint) " szöveg,
2. 28. § (2) bekezdésében a "27. § (1) bekezdésében" szövegrész helyébe a "27. § (2) bekezdésében " szöveg,
3. 65. § (1) bekezdésében a "2013. január 1-je" szövegrész helyébe a "2013. július 1-je" szöveg, a "2013. január 1-jétől" szövegrész helyébe a "2013. július 1-jétől" szöveg, a 2015. január 1-jével" szövegrész helyébe a "2015. július 1-jével" szöveg
lép.
245. § Hatályát veszti a Tbj.
1. 16. § (1) bekezdés a) pontjában a "táppénzben," szöveg,
2. 21. § b) pontja,

27. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosítása

246. § Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho.) 3. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kifizető, - kifizető hiányában, vagy ha a kifizető az adó (adóelőleg) alapját képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani - a jövedelmet szerző magánszemély 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti b) külön adózó jövedelmek közül)
" ba) egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. §] adóalapként meghatározott összege," (után.)
247. § Az Eho. a következő 3/B. §-sal egészül ki:
"3/B. § Az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy a jövedelme után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet, amelynek felső határa adóévenként 450 ezer forint."
248. § Az Eho. 5. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(5. § (1) Nem kell megfizetni a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a következő jogcímeken keletkező jövedelmek után:)
"d) az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló kormányrendelet alapján nyújtott keresetkiegészítés."
249. § Az Eho. 11. § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) A természetes személy a 3/B. §-ban meghatározott egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadóval egyidejűleg állapítja meg, vallja be és fizeti meg."
250. § Hatályát veszti az Eho. 3. § (4) és (6) bekezdése.

28. A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény módosítása

251. § Hatályukat vesztik a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.) 2-7. §-ai és az azokat megelőző alcímek.

29. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény módosítása

252. § (1) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Eat.) 459. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A fizetendő adó megállapításánál a számított adót - e törvény külön rendelkezése alapján akár a számított adót meghaladó mértékben - a következő adókedvezmények csökkentik:]
" a) a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezménye;
(2) Az Eat. 459. § (2) bekezdés a következő e) ponttal egészül ki:
[(2) A fizetendő adó megállapításánál a számított adót - e törvény külön rendelkezése alapján akár a számított adót meghaladó mértékben - a következő adókedvezmények csökkentik:]
" e) a kutatók foglalkoztatása után járó adókedvezmény."
253. § Az Eat. 463. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(5) Részmunkaidős foglalkoztatás esetén
a) a 461. §-ban, 462/B. §-ban, 462/C. §-ban és a 462/E. §-ban meghatározott kedvezmény legfeljebb 100 ezer forintnak,
b) a 462/F. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott kedvezmény legfeljebb 500 ezer forintnak,
c) a 462/F. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kedvezmény legfeljebb 200 ezer forintnak
a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett része után illeti meg a munkáltatót. E bekezdés alkalmazásában részmunkaidős foglalkoztatásnak minősül az a foglalkoztatás, amelynek munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt."
254. § Az Eat. a következő 463/A. §-sal egészül ki:
"463/A. § A 461. §-ban és a 462/B-462/D. §-ban meghatározott kedvezményeket a költségvetési szerv kifizető nem érvényesítheti."
255. § Az Eat. 465/A. §-a és 465/B. § helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"465/A. § (1) A 462/A. § alapján nyújtott támogatások csekély összegű támogatásnak minősülnek, amelyeket kizárólag az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1407/2013/EU bizottsági rendelet) szabályai alapján lehet nyújtani.
(2) A 462/A. § alapján nem nyújtható csekély összegű (de minimis) támogatás az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikkében meghatározottakra.
(3) A csekély összegű támogatás odaítélésének feltétele, hogy a kedvezményezett nyilatkozik arról, hogy az előző három pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegű támogatások támogatástartalma nem haladja meg a 200 000 eurónak, közúti szállítási ágazatban a 100 000 eurónak megfelelő forint összeget.
(4) Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 6. cikk 1. pontja szerinti kötelezettséget, a támogatást nyújtó köteles teljesíteni.
(5) Azonos elszámolható költségek tekintetében a csekély összegű (de minimis) támogatás nem kumulálható állami támogatással, ha az ilyen jellegű kumuláció olyan támogatási intenzitást eredményezne, amely túllépi a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU Bizottsági rendeletben (a továbbiakban: 651/2014/EU Bizottsági rendelet) vagy az Európai Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített támogatási intenzitást.
465/B. § E törvény 462/E. §-a a 651/2014/EU Bizottsági rendelet hatálya alá tartozó regionális beruházási támogatási programnak minősül."
256. § Az Eat. 458. § (6) bekezdésében a "tagja más kifizetővel" szövegrész helyébe a "tagja kifizetővel" szöveg, az "a másik kifizető" szövegrész helyébe az "a kifizető" szöveg lép.
257. § Hatályát veszti az Eat. 464/A-464/C. §-a.

VIII. Fejezet

A SZÁMVITELT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

30. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása

258. § (1) Az Szt. 3. § (3) bekezdés 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
"2. ellenőrzés megállapítása: az ellenőrzés során feltárt, az eszközöket-forrásokat, az eredményt, a saját tőkét érintő hibák és hibahatások, amelyek a beszámolóval lezárt üzleti évvel (évekkel) kapcsolatosak, a hatályos jogszabályi előírások nem vagy nem megfelelő alkalmazásából, helytelen értelmezéséből, vagy nem megengedett, tiltott cselekmény elkövetéséből származnak. Ilyen hibának és hibahatásnak minősül a szerződésmódosítással, a számviteli bizonylatok módosításával dokumentált, beszámolóval lezárt üzleti évet, éveket érintő gazdasági események könyvviteli elszámolásban rögzítendő jellemzőinek utólagos módosítása is;"
(2) Az Szt. 3. § (8) bekezdés 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
"13. pénzügyi lízing: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi lízingszerződés alapján létrejött ügylet, ide értve azt is, ha az az anyavállalat és a leányvállalata között jött létre;"
259. § Az Szt. 20. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
"(5a) Amennyiben a vállalkozó az éves beszámolót a (3)-(5) bekezdés szerint a létesítő okiratban rögzített devizában készíti el, az e törvényben egyes rendelkezések alkalmazásának feltételeként forintban meghatározott értékhatárokat a Magyar Nemzeti Bank által az adott időpontra vonatkozóan közzétett, hivatalos devizaárfolyamon történő átszámítással kell figyelembe venni."
260. § Az Szt. 21. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A legutolsó beszámolót, vagy ha ilyen készült, a (6) bekezdés szerinti közbenső mérleget -eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a mérleg fordulónapját követő hat hónapig lehet figyelembe venni a saját tőke alátámasztására."
261. § Az Szt. 23. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Amennyiben egy adott eszköz használata, rendeltetése a (4) bekezdés szerinti besorolást követően megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a működést tartósan már nem szolgálja vagy fordítva, akkor annak besorolását meg kell változtatni; az eszközt - a használat, a rendeltetés megváltozásakor - át kell sorolni a befektetett eszközök közül a forgóeszközök közé vagy fordítva, a forgóeszközök közül a befektetett eszközök közé."
262. § Az Szt. 36. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A tőketartalék növekedéseként kell kimutatni:)
"b) az a) ponton kívüli egyéb vállalkozónál a tulajdonosok (a tagok) által az alapításkor az alapítás részeként, illetve a tőkeemeléskor a tőkeemelés részeként tőketartalékba (a jegyzési érték és a névérték különbözeteként) véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök értékét,"
263. § Az Szt. 37. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) Amennyiben a gazdasági társaság veszteségének fedezetére szolgáló - törvényi előíráson alapuló - pótbefizetés teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor a teljesítésként átadott eszközt - az eszközmozgással egyidejűleg - az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni, azzal, hogy az így keletkezett követeléssel szemben kell az eredménytartalékot csökkenteni."
264. § Az Szt. 38. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
"(10) Amennyiben a gazdasági társaság veszteségének fedezetére szolgáló - törvényi előíráson alapuló - korábban teljesített pótbefizetés visszafizetésének a teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor a teljesítésként átadott eszközt - az eszközmozgással egyidejűleg - az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni, azzal, hogy az így keletkezett követeléssel szemben kell a lekötött tartalékot csökkenteni."
265. § (1) Az Szt. 40/A. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A tartalék csökkenéseként kell kimutatni:)
"c) a bizalmi vagyonkezelés során, az üzleti év végén a tárgyévi adózott eredmény kiegészítéseként hozamkifizetésre igénybe vett összeget."
(2) Az Szt. 40/A. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
"(6a) A mérleg szerinti eredmény a hozamkifizetésre igénybe vett tartalékkal növelt, a jóváhagyott hozamkifizetéssel csökkentett tárgyévi adózott eredmény, egyezően az eredménykimutatásban ilyen címen kimutatott összeggel."
266. § Az Szt. 49. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Gazdasági társaságnál alapításkor, tőkeemeléskor a jegyzett tőke fedezeteként, továbbá a jegyzési, a kibocsátási érték és a névérték különbözeteként, a jegyzett tőkén felüli tőke fedezeteként nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulásként, a pótbefizetésként átvett (kapott) eszköz, létesítő okiratban, annak módosításában, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozatban meghatározott értéke bekerülési (beszerzési) értéknek minősül. Átalakulás, egyesülés, szétválás esetén a létesítő okiratban meghatározott értéknek az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében szereplő értéket kell tekinteni."
267. § Az Szt. 50. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
"(10) Pótbefizetésként, illetve a pótbefizetés visszafizetéseként kapott eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az eszköz pótbefizetésről, illetve a pótbefizetés visszafizetésről hozott közgyűlési, alapítói, taggyűlési határozatban meghatározott értéke."
268. § Az Szt. 54. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(11) A (10) bekezdés szerinti értékvesztés, illetve annak visszaírása során a piaci érték meghatározásakor a kezelt vagyon üzleti év mérlegfordulónapjára kimutatott saját tőkéjének összegét kell figyelembe venni."
269. § Az Szt. 60. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló - az 54-55. § szerint minősített - minden követelést, ideértve a követelés jellegű aktív időbeli elhatárolásokat is, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget, ideértve a kötelezettség jellegű passzív időbeli elhatárolásokat is, az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó - a (4)-(6) bekezdés szerinti - devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni."
270. § Az Szt. 72. § (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni:)
"e) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti üzletág átruházásakor az üzletág átruházásáért kapott, az átadott eszközök - átadott kötelezettségek értékével csökkentett - piaci értékét meghaladó ellenértéket."
271. § Az Szt. 77. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) Egyéb bevételként kell kimutatni az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló -konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott - utólag kapott (járó) engedmény szerződés szerinti összegét, ide értve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti közvetett pénzvisszatérítési akció keretében kapott (járó) engedmény -fizetendő általános forgalmi adóval csökkentett - összegét is.
272. § Az Szt. 81. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Egyéb ráfordításként kell kimutatni az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló -konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott - utólag adott (fizetendő) engedmény szerződés szerinti összegét, ide értve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti közvetett pénzvisszatérítési akció keretében adott (fizetendő) engedmény - levonható általános forgalmi adóval csökkentett - összegét is."
273. § (1) Az Szt. 86. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A rendkívüli bevételek között kell kimutatni:)
"c) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) - a gazdasági társaság átalakulása, egyesülése, szétválása esetén - az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött gazdasági társaságban szerzett részesedés bekerülési értékeként a megszűnt részesedésre jutó - a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti - saját tőke összegét (kiválás esetén a kiválással létrejött gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összegét);"
(2) Az Szt. 86. § (6) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A rendkívüli ráfordítások között kell kimutatni:)
"d) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) - a gazdasági társaság átalakulása, egyesülése, szétválása esetén - az átalakulással, egyesüléssel, szétválással érintett gazdasági társaságban lévő megszűnt részesedésének (részvényeinek, üzletrészeinek, vagyoni betéteinek) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét;"
274. § (1) Az Szt. 136. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(8) A (4) bekezdés a) pontja szerinti könyv szerinti értéket az átalakuló gazdasági társaság e törvény szerinti beszámolója mérlegére vonatkozó előírásoknak megfelelően kell meghatározni, azzal, hogy a vagyonmérlegben az értékhelyesbítés és az értékhelyesbítés értékelési tartaléka, valamint az értékelési különbözet és a valós értékelés értékelési tartaléka nem szerepelhet, továbbá a mérleg szerinti eredményt az eredménytartalékba át kell vezetni."
(2) Az Szt. 136. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(10) Beolvadásos kiválás és beolvadásos különválás esetén a vagyonmérlegek (az azokat alátámasztó vagyonleltárak) elkészítése során a kiválás és a különválás szabályai mellett a beolvadás szabályait is megfelelően alkalmazni kell."
275. § Az Szt. 154/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Amennyiben jogszabály lehetővé vagy kötelezővé teszi az éves beszámolóra, az egyszerűsített éves beszámolóra, az összevont (konszolidált) éves beszámolóra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentés visszavonását és új független könyvvizsgálói jelentés kibocsátását a vállalkozó a visszavont, illetve az új független könyvvizsgálói jelentésre az e törvényben meghatározott közzétételi és letétbe helyezési előírásokat köteles alkalmazni."
276. § Az Szt. "A könyvvizsgálat célja, a könyvvizsgálati kötelezettség" alcíme a következő 155/C. §-sal egészül ki:
"155/C. § Amennyiben jogszabály lehetővé vagy kötelezővé teszi az éves beszámolóra, az egyszerűsített éves beszámolóra, az összevont (konszolidált) éves beszámolóra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentés visszavonását, a vállalkozó - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a visszavonást követő 90 napon belül köteles az ismételt könyvvizsgálat elvégzéséről gondoskodni."
277. § Az Szt. 175. § (2) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
"o) az Európai Parlament és Tanács 2009. június 18-i 2009/49/EK irányelve a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelvnek a középvállalkozások egyes közzétételi követelményei és az összevont (konszolidált) beszámoló készítésének kötelezettsége tekintetében történő módosításáról."
278. § Az Szt 177. §-a a következő (39)-(41) bekezdéssel egészül ki:
"(39) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények módosításáról szóló.......törvénnyel megállapított 3. § (3) bekezdés 2. pontját és (8) bekezdés 13. pontját, 20. § (5a) bekezdését, 23. § (5) bekezdését, 37. § (1) bekezdés d) pontját és (2) bekezdés e) pontját, (7) bekezdését, 38. § (4) és (10) bekezdését, 40/A. § (4) bekezdés c) pontját és (6a) bekezdését, 50. § (10) bekezdését, 54. § (11) bekezdését, 60. § (2) bekezdését, 72. § (4) bekezdés e) pontját, 77. § (2) bekezdés b) pontját és (7) bekezdését, 81. § (2) bekezdés b) pontját és (5) bekezdését először a 2015. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
(40) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények módosításáról szóló.........törvénnyel megállapított 3. § (3) bekezdés 2. pontját és (8) bekezdés 13. pontját, 20. § (5a) bekezdését, 23. § (5) bekezdését, 37. § (1) bekezdés d) pontját és (2) bekezdés e) pontját, (7) bekezdését, 38. § (4) és (10) bekezdését, 40/A. § (4) bekezdés c) pontját és (6a) bekezdését, 50. § (10) bekezdését, 54. § (11) bekezdését, 60. § (2) bekezdését, 72. § (4) bekezdés e) pontját,77. § (2) bekezdés b) pontját és (7) bekezdését, 81. § (2) bekezdés b) pontját és (5) bekezdését a 2014. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is lehet alkalmazni.
(41) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények módosításáról szóló .........törvénnyel hatályon kívül helyezett 74. § (3) bekezdését a 2014. évben induló üzleti évről készített beszámolóra sem kell alkalmazni."
279. § Az Szt. 178. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéért, a nyilvántartásban szereplő adatok módosításáért, valamint a nyilvántartásból való törlésért, továbbá a továbbképző szervezetek akkreditációs eljárásáért, a kreditpont-minősítési eljárásért és a szakmai szervezetként történő elismerésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat és a díj megfizetésének részletes szabályait."
280. § Az Szt.
1. 3. § (5) bekezdés 1. pont c) alpontjában, 3. § (5) bekezdés 2. pont c) alpontjában a " vagyoni betéteit" szövegrészek helyébe az " egyéb társasági részesedéseit" szöveg,
2. 3. § (5) bekezdés 1. pont c) alpontjában, 3. § (5) bekezdés 2. pont c) alpontjában a "vagyoni betéteiért" szövegrész helyébe az "egyéb társasági részesedéseiért" szöveg,
3. 3. § (6) bekezdés 3. pontjában, 35. § (4) bekezdésében az "a vagyoni betér szövegrész helyébe az "az egyéb társasági részesedés" szöveg,
4. 11. § (2) bekezdésében a "nemzetközi jellegű felsőoktatási intézménynél" szövegrész helyébe a "Magyarország területén engedéllyel működő külföldi felsőoktatási intézménynél" szöveg,
5. 11. § (7)-(9) bekezdésében, 111. § (5) bekezdés c) pontjában, 121. § (2) bekezdésében az "átalakulás" szövegrész helyébe az "átalakulás, egyesülés, szétválás " szöveg,
6. 11. § (8) bekezdésében az "átalakulással" szövegrész helyébe az "átalakulással, egyesüléssel, szétválással" szöveg,
7. 11. § (9) bekezdésében az "átalakulásnál" szövegrész helyébe az "átalakulásnál, egyesülésnél, szétválásnál" szöveg,
8. 27. § (2) bekezdésében a "vagyoni betéteket" szövegrész helyébe az "egyéb társasági részesedéseket" szöveg,
9. 37. § (1) bekezdés d) pontjában, (2) bekezdés e) pontjában, 38. § (4) bekezdésében a "pénzmozgással" szövegrész helyébe a "pénzmozgással, az eszközmozgással" szöveg,
10. 45. § (4) bekezdésében, 124. § (13) bekezdésében az "átalakuláskor" szövegrész helyébe az "átalakuláskor, egyesüléskor, szétváláskor" szöveg,
11. 109. § (5) bekezdés b) pontjában az "átalakulásakor" szövegrész helyébe az " átalakulásakor, egyesülésekor, szétválásakor" szöveg,
12. 47. § (10) bekezdésében a "társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény " szövegrész helybe a "társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény)" szöveg,
13. 49. § (3) bekezdésében a "vagyoni betétekért" szövegrész helyébe az "egyéb társasági részesedésekért" szöveg,
14. 49. § (6) bekezdésében, 136. §-át megelőző "Gazdasági társaságok átalakulása" alcímében az "átalakulása" szövegrész helyébe az "átalakulása, egyesülése, szétválása" szöveg,
15. 72. § (4) bekezdés c) pontjában, 86. § (3) bekezdés b) pontjában, 86. § (6) bekezdés c) és f) pontjában a "vagyoni betétek" szövegrész helyébe az "egyéb társasági részesedések" szöveg,
16. 73. § (4) bekezdésében és 78. § (8) bekezdésében a "társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI." szövegrész helyébe a "Tao. " szöveg,
17. 77. § (2) bekezdés b) pontjában, 81. § (2) bekezdés b) pontjában a "kártérítések" szövegrész helyébe a " kártérítések, sérelem díjak" szöveg,
18. 86. § (3) bekezdés e) pontjában a "vagyoni betét" szövegrész helyébe az "egyéb társasági részesedés " szöveg,
19. 86. § (6) bekezdés c) pontjában, d) pontjában és e) pontjában a "vagyoni betéteinek" szövegrész helyébe az "egyéb társasági részesedéseinek" szöveg,
20. 121. § (2) bekezdésében az "alakult át" szövegrész helyébe az "alakult át, egyesült, vált szét" szöveg,
21. 124. § (10) bekezdésében a "kiválik (ideértve az átalakulást is) " szövegrész helyébe a "kikerül (ideértve az átalakulást, egyesülést, szétválást is) " szöveg,
22. 124. § (13) bekezdésében az "átalakul" szövegrész helyébe az "átalakul, egyesül, szétválik" szöveg,
23. 136. § (1) bekezdésében "a továbbiakban együtt:" szövegrész helyébe "a továbbiakban együtt e fejezet alkalmazásában:" szöveg,
24. 166. § (5) bekezdésében az "Átalakulás" szövegrész helyébe az "Átalakulás, egyesülés, szétválás " szöveg
lép.
281. § Hatályát veszti az Szt.
1. 44. § (1) bekezdés c) pontjában a "késedelmi kamatot, " szöveg;
2. 74. § (3) bekezdése;
3. 81. § (4) bekezdés c) pontja;
4. 154. § (7) bekezdésében az " - ideértve az ismételt közzétételt is - " szöveg.

31. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosításáról

282. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 27. § (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A szüneteltetés alatt a kamarai tag könyvvizsgáló)
"h) köteles teljesíteni a 189. § (6) bekezdése szerinti adatszolgáltatást."
283. § A Kkt. 44. § (1) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A könyvvizsgáló cégek nyilvántartása - az egyes könyvvizsgáló cégekre vonatkozóan - a következő adatokat tartalmazza:)
"m) a minőségbiztosítással, valamint a hozzájárulási díj fizetésével kapcsolatos adatok,"
284. § (1) A Kkt. 173/B. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(13) Ha a közfelügyeleti hatóság úgy ítéli meg, hogy az adott minőségellenőrzés lebonyolításához szükséges, közreműködőként a (6) bekezdés e) pontjában foglaltaknak megfelelő kamarai minőségellenőrök, valamint az adott minőségellenőrzéshez szükséges speciális szaktudással rendelkező személyek is bevonhatók. A minőségellenőrzésben közreműködőként részt vevő kamarai minőségellenőrök és más személyek a minőségellenőrzés során önálló írásos véleményt nem készítenek."
(2) A Kkt. 173/B. § (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(15) Minőségellenőrzés során a határozat meghozatalára nyitva álló határidő az ellenőrzés megindításától számított 60 nap."
285. § (1) A Kkt. 173/C. § (7) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A minőségellenőrzéssel összefüggésben a következő intézkedések alkalmazhatók:)
"d) kötelezés könyvvizsgálat ismételt elvégzésére, vagy a könyvvizsgálói jelentés visszavonására."
(2) A Kkt. 173/C. §-a a következő (10)-(12) bekezdéssel egészül ki:
"(10) Amennyiben a közfelügyeleti hatóság a (7) bekezdés d) pontjában foglalt intézkedést alkalmazza, az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég az (5) bekezdés szerinti jogerős határozat kézhezvételétől számított kilencven napon belül értesíti a közfelügyeleti hatóságot az ismételten elvégzett könyvvizsgálat eredményéről. Amennyiben a könyvvizsgálat ismételt elvégzése alapján megállapítható, hogy az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég által korábban kibocsátott könyvvizsgálói jelentés nem megfelelő, a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég köteles azt visszavonni, és új könyvvizsgálói jelentést kibocsátani.
(11) Amennyiben a könyvvizsgálat (10) bekezdés szerinti ismételt elvégzésére 90 napon belül nem kerül sor, az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég köteles a kibocsátott könyvvizsgálói jelentést visszavonni.
(12) A közfelügyeleti hatóság a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói szolgáltatást igénybe vevők vagy a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény szerinti befektetők érdekét veszélyeztető helyzet észlelése esetén a közfelügyeleti hatóság intézkedéseiről tájékoztathatja a Budapesti Értéktőzsde Zrt.-t, illetve az érintett állami szervet."
286. § A Kkt. 160. § (1) bekezdés d) pontjában a "kamarai minőségellenőrzéssel" szövegrész helyébe a " minőségellenőrzéssel, kamarai minőségellenőrzéssel" szöveg lép.

IX. FEJEZET

EGYÉB KAPCSOLÓDÓ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

32. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása

287. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 3. § (1) bekezdés nyitó szövege helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(1) A távszerencsejáték szervezés kivételével a nem liberalizált szerencsejátékok szervezését"
(2) Az Szjtv. 3. §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A távszerencsejáték szervezését
a) sportfogadás játéktípus esetén kizárólag a 100%-ban a Magyar Állam tulajdonában álló Szerencsejáték Zrt. végezheti,
b) kaszinójáték és kártyajáték játéktípus esetén a tevékenység gyakorlásának jogát a Magyar Állam kizárólag Magyarország területén található játékkaszinó üzemeltetésére szóló koncesszió jogosultja részére engedheti át."
288. § Az Szjtv. 6. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
"(2) A koncessziós díjat a koncessziós szerződés aláírója vagy az (1) bekezdés szerinti koncessziós társaság, illetve a koncesszióba adó hozzájárulásával harmadik fél teljesíti. A koncessziós társaság a koncessziós díj 35. § (3) bekezdés szerinti levonására a koncessziós díjnak a koncessziós társaság, a koncessziós szerződés aláírója, illetve a harmadik fél általi teljesítése esetén is jogosult."
289. § Az Szjtv. 29/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"29/D. § A 3. § (1a) bekezdés a) pontja szerinti esetben az állami játékszervező kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságnak, a 3. § (1a) bekezdés b) pontja szerinti esetben a koncessziós társaságnak legalább 50 millió forintnak megfelelő értékű jegyzett tőkével kell rendelkeznie."
290. § Az Szjtv. 37. § 31. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"31. Megbízható szerencsejáték-szervező távszerencsejáték szervezés esetén: az a szerencsejáték-szervező, amely a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti átlátható szervezet és
a) megfelel az e § 30. pont a)-e) alpontjainak és
b) a 3. § (1a) bekezdés b) pontja esetén Magyarország területén található játékkaszinó üzemeltetésére szóló koncesszió jogosultja."
291. § Az Szjtv.
1. 3. § (2) bekezdésében az "(1) bekezdés b) pontja" szövegrész helyébe az "(1) bekezdés b) pontja és (la) bekezdés b) pontja" szöveg,
2. 29/E. § (1) bekezdésében és a 29/G. § (2) bekezdésében az "A 3. § (1) bekezdés" szövegrészek helyébe az "A 3. § (1a) bekezdés" szöveg,
3. 38. (2) bekezdés i) pontjában az "a szervezés személyi, tárgyi-műszaki és gazdasági feltételeivel és lebonyolításával" szövegrész helyébe az "a szervezés személyi, tárgyi-műszaki és gazdasági feltételeivel és lebonyolításával, a távszerencsejátékban való részvétel feltételeivel," szöveg
lép.
292. § Hatályát veszti az Szjtv. 29/L. §-a.

33. A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény módosítása

293. § Hatályát veszti a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 10/C. § (3 a) bekezdés c) pontja.

34. A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló 2011. évi CII. törvény módosításáról

294. § A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló 2011. évi CII. törvény (a továbbiakban: Szittv.).
1. 3. § (2) bekezdésében a "gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény" szöveg helyébe a "Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk) gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezéseit" szöveg
2. 5. § (4) bekezdésében a "15 napon belül" szövegrész helyébe a " 30 napon belül" szöveg lép.
295. § A Szittv. 3. § (7) bekezdésének c) pontjában hatályát veszti a "vagy amely az ingatlanportfólióba tartozó ingatlanra vonatkozóan más személy részére vételi jogot biztosít," szöveg.

35. Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosítása

296. § (1) Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (Aktv.) 4. § (1) bekezdésének 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
"3. nemzetközi adóegyezmény: Magyarország által a kettős adóztatás elkerülése tárgyában más állammal kötött, továbbá két- vagy többoldalú adóügyi információcserét, valamint adóügyi együttműködést szabályozó jogszabályban kihirdetett nemzetközi szerződés;"
(2) Az Aktv. 4. § (3) bekezdésének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény II. Fejezete alkalmazásában:)
"2. formanyomtatvány, egységes számítógépes formátum: az adózás területén való közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2011. február 15-i 2011/16/EU irányelv 20. cikk (4) bekezdése, illetve a 26. cikk (2) bekezdése szerinti eljárással összhangban az Európai Bizottság által elfogadott formanyomtatvány, egységes számítógépes formátum;"
(3) Az Aktv. 4. § (3) bekezdése a következő 12/a. ponttal egészül ki:
(E törvény II. Fejezete alkalmazásában:)
"12/a. automatikus információcsere: meghatározott információ előre meghatározott időszakonként történő, előzetes megkeresés nélküli rendszeres közlése az Európai Unió más tagállamának hatáskörrel rendelkező hatóságával;"
(4) Az Aktv. 4. § (3) bekezdése a következő 15., 16. és 17. ponttal egészül ki:
(E törvény II. Fejezete alkalmazásában:)
"15. életbiztosítás: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szjatv.) 3. § 92. pontjában meghatározott személybiztosítás;"
16. nyugdíj: az Szja tv. 3. § 23. pontjában meghatározott jövedelem (ide nem értve a 23. pont c) alpontja szerinti nyugdíjszolgáltatást);
17. ingatlan hasznosításából származó jövedelem: az ingatlan birtoklásának, használatának átengedéséből és hasznainak szedéséből, az ingatlan feletti rendelkezési jog gyakorlásából származó jövedelem (így különösen az ingatlan értékesítéséből, bérbeadásából, haszonbérbe adásából, az ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog ellenérték fejében történő alapításából, az arról való lemondásból, illetve a joggyakorlás átengedéséből származó jövedelem)."
297. § Az Aktv. 4. alcíme a következő 9/A. §-sal egészül ki:
"9/A. § A magyar megkeresett hatóság az automatikus információcsere keretében szerzett információt nyilvántartásba veszi és annak felhasználásáról az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága részére évente egy alkalommal visszajelzést küld az általuk kétoldalúan meghatározott gyakorlati intézkedéseknek megfelelően"
298. § Az Aktv. 16. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Az automatikus információcsere keretében továbbított információt egységes számítógépes formátum használatával kell továbbítani."
299. § Az Aktv. 7. alcíme a következő 19/A. §-sal egészül ki:
"19/A. § (1) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság automatikus információcsere keretében, a 2014. január 1-jétől kezdődő adómegállapítási időszakokat illetően, legkésőbb az információ rendelkezésre állásának adóévét követő év június 30-ig közli más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával a (2) bekezdésben meghatározott jövedelem- és tőkekategóriákra vonatkozóan az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező adózóról a nyilvántartása alapján rendelkezésére álló információkat.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jövedelem- és tőkekategóriák a következők:
a) a munkaviszonyból származó jövedelem,
b) a vezető tisztségviselő tiszteletdíja,
c) életbiztosítási szerződésből származó jövedelem (kivéve az információcserével kapcsolatos egyéb uniós jogi aktus hatálya alá tartozó életbiztosítási szerződésből származó jövedelem),
d) nyugdíj,
e) ingatlan hasznosításából származó jövedelem."
300. § Az Aktv. 20. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A magyar központi kapcsolattartó iroda tájékoztatja az Európai Bizottságot az automatikus információcsere 19/A. § (2) bekezdés a-e) pontjában rögzített jövedelemtípusait érintő két- vagy többoldalú nemzetközi megállapodásokról, továbbá a jövedelemtípusok körét érintő változásokról.
(5) A magyar központi kapcsolattartó iroda tájékoztathatja a más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát, amennyiben az (1) bekezdésben felsorolt jövedelemtípusok tekintetében, vagy egy meghatározott küszöbérték alatt nem kíván információkat kapni. A magyar központi kapcsolattartó iroda erről az értesítésről tájékoztatja az Európai Bizottságot."
301. § Az Aktv. V. fejezetének címe helyébe a következő cím lép: "Nemzetközi adóegyezményekhez kapcsolódó egyes eljárási szabályok"
302. § Az Aktv. a következő 45/B. §-sal egészül ki:
"45/B. § (1) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló ... törvénnyel (a továbbiakban: 2014. évi ...... törvénnyel megállapított 20. § (3) bekezdés a) pontjában az automatikus információcsere forgalmára, annak költségeire és az automatikus információcsere éves értékelésére vonatkozó adatokat a magyar központi kapcsolattartó iroda először 2016. június 30-ig küldi meg az Európai Bizottságnak.
(2) A 2014. évi ... törvénnyel megállapított 19/A. §-a szerinti információcsere alapjául szolgáló rendelkezésre álló jövedelemkategóriákról a magyar központi kapcsolattartó iroda a 19/A. § hatálybalépésétől számított 30 napon belül értesíti az Európai Bizottságot."
303. § Az Aktv.
1. 4. § (3) bekezdés 9. pontjában a "megkeresést, spontán információcserét" szövegrész helyébe a "megkeresést, spontán, valamint automatikus információcserét" szöveg,
2. 4. § (3) bekezdés 11. pontjában a "megkeresést, spontán információcserét" szövegrész helyébe a "megkeresést, spontán, valamint automatikus információcserét szöveg,
3. 20. § (3) bekezdés a) pontjának a "statisztikai adatok jegyzékét" szövegrész helyébe a "statisztikai adatok jegyzékét, ideértve az automatikus információcsere forgalmára, annak költségeire és az automatikus információcsere éves értékelésére vonatkozó adatokat" szöveg,
4. 33. § (1) bekezdés a) pontjában az "a megkeresés beérkezésének napja" szövegrész helyébe az "a megkeresés - ismételt megkeresés esetén az eredeti megkeresés -beérkezésének" szöveg,
5. 43. § (1) bekezdésében a "kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények" szövegrész helyébe a "nemzetközi adóegyezményei? szöveg
lép.

36. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása

304. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 6. § (1) bekezdés 89. pontjában az "ingatlan vagy ingó dolog tulajdonjogát," szövegrész helyébe az "a tulajdonában lévő ingatlant vagy ingó dolgot," szöveg lép.

37. A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosítása

305. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mozgókép tv.) 31/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A filmelőállító vagy filmgyártó vállalkozás jogosult a támogatási igazolás kiadására vonatkozó kérelmét naptári hónapok szerinti vagy naptári negyedévi ütemezésben előterjeszteni, ha a filmalkotás gyártása nem fejeződik be kilenc hónapon belül vagy a filmalkotás közvetlen filmgyártási költségei a 150 millió forintot meghaladják. Az egyes időszakokban felmerült, de az adott időszak elszámolásába be nem állított filmgyártási költségek a későbbi időszakok elszámolásában is figyelembe vehetők."
306. § A Mozgókép tv.
a) 7. § (1) bekezdés b) pontjában a " meghatározott adókedvezményre tekintettel biztosított, valamint a Tao. tv.-ben meghatározott kiegészítő támogatásból származó forrásból nyújtott támogatás " szövegrész helyébe a " meghatározott adótámogatás formájában a Tao. tv. 24/A. § (14) bekezdése szerint biztosított támogatás" szöveg;
b) 31/C. § (1) bekezdésében a "Tao. tv. 22. § (3) bekezdése" szövegrész helyébe a "Tao. tv. 4. § 44. pont a) alpontja és a Tao. tv. 24/A. § (14) bekezdése" szöveg;
c) 31/C. § (5) bekezdés a) pontjában a "szerződést" szövegrészek helyébe a "megállapodást" szöveg;
d) 31/C. § (6) bekezdés d) pontjában a " Tao. tv. 22. § (3) bekezdése" szövegrész helyébe a "Tao. tv. 4. § 44. pont a) alpontja és a Tao. tv. 24/A. § (14) bekezdése" szöveg;
e) 3 l/D. § (3) bekezdésében a "20%-áig" szövegrész helyébe a "25%-áig" szöveg;
f) 31./D. § (7) bekezdésében a "Tao. tv. 22. § (8) bekezdés a) pontja" szövegrész helyébe a "Tao. tv. 2014. december 31-ig hatályos rendelkezései" szöveg;
g) 31/D. § (12) bekezdésében "a támogatások kifizetését a letéti számlára pótlólagosan befizetett támogatások beérkezését követően folytatja" szövegrész helyébe "a támogatások kifizetését a letéti számlára pótlólagosan befizetett támogatások vagy a (13) bekezdésben meghatározott befizetés beérkezését követően folytatja" szöveg
lép.

X. FEJEZET

A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATALRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA

38. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása

307. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) a következő 15/A. §-sal egészül ki:
"15/A. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozók személyiségi jogainak kormányzati szolgálati jogviszonnyal, hivatásos szolgálati jogviszonnyal, munkaviszonnyal összefüggő megsértése esetén jogkövetkezményként a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.)
a) 2:51. § (1) bekezdését, 2:52. § (1) bekezdését kell alkalmazni, továbbá
b) 2:52. § (2) és (3) bekezdését, valamint 2:53. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy e rendelkezések alkalmazásakor e törvény kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai az irányadók azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges.
(2) Ha a foglalkoztatott jogviszonya megszűnik, a munkáltató a foglalkoztatott, illetve a foglalkoztatott a munkáltató sérelemdíj megfizetésére kötelezése érdekében közvetlenül bírósághoz fordulhat."
308. § (1) A NAV tv. 16/1. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A megállapodás megtámadható, ha a fél annak megkötésekor lényeges tényben vagy körülményben tévedett, feltéve, hogy a tévedését a másik fél okozta vagy azt felismerhette, vagy ha a felek a megállapodás megkötésekor lényeges tényben vagy körülményben ugyanabban a téves feltevésben voltak, vagy ha a megállapodás megkötésére a felet megtévesztéssel vagy jogellenes fenyegetéssel vették rá.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában lényeges tényre vagy körülményre vonatkozik a tévedés, illetve téves feltevés akkor, ha annak ismeretében a fél nem, vagy más tartalommal kötötte volna meg a megállapodást.
(3) A megállapodást megtámadhatja, aki a megállapodás megkötésekor tévedésben, vagy téves feltevésben volt."
(2) A NAV tv. 16/I. §-a a következő (3a)-(3c) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) A megtévesztés hatására kötött megállapodást megtámadhatja, akit a másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejt vagy tévedésben tart.
(3b) A megállapodást megtámadhatja, akit a másik fél jogellenes fenyegetéssel vett rá a megállapodás megkötésére.
(3c) A (3a) és (3b) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni, ha a megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés harmadik személy részéről történt és erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett."
(3) A NAV tv. 16/I. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A megtámadás határideje 30 nap, amely a tévedés, megtévesztés, téves feltevés felismerésétől, vagy jogellenes fenyegetés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétől kezdődik. A megtámadási határidőre az elévülés szabályai megfelelően irányadók azzal, hogy 6 hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható."
(4) A NAV tv. 16/I. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
"(8) A fél titkos fenntartása vagy rejtett indoka a megállapodás érvényességét nem érinti."
309. § (1) A NAV tv. 16/K. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) A bűncselekménnyel okozott személyiségi jogi sérelem miatt fizetendő sérelemdíj iránti igény 5 év, ha a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el."
(2) A NAV tv. 16/K. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) A sérelemdíj - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a személyiségi jogi sérelem bekövetkezésekor nyomban esedékes."
310. § A NAV tv. 17. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki
"(2a) A Hszt. 49/H. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pénzügyőrt -tábornok kivételével - a NAV elnöke vezényli a külföldi szolgálati tevékenység időtartamára."
311. § A NAV tv. 17/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A NAV hivatásos állományába felvett személy részére az alapfokú szaktanfolyam elvégzése kötelező a felvétel napjától számított 2 éven belül. A tiszti vagy főtiszti állománycsoportba tartozók részére a középfokú szaktanfolyam elvégzése is kötelező a felvétel, illetve a tiszti, főtiszti kinevezés napjától számított 3 éven belül. Ha a pénzügyőr az alapfokú, illetve a középfokú szaktanfolyamot a munkáltató kötelezése ellenére önhibájából a meghatározott idő alatt nem kezdte meg, vagy önhibájából nem fejezte be, illetve a vizsgát nem tette le, a hivatásos szolgálati jogviszonya megszűnik. Az alap- és középfokú szaktanfolyami végzettség megszerzésére nyitva álló határidőbe nem számít bele a 30 napot meghaladó illetmény nélküli szabadság vagy keresőképtelenség, továbbá a 30 napot meghaladó kiküldetés időtartama."
(2) A NAV tv. 17/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A hivatásos állományba való felvétellel egyidejűleg a befejezett tanulmányainak megfelelően a hivatásos állomány pályakezdő tagját hadnaggyá, zászlóssá vagy őrmesterré kell kinevezni. A tanulmányait a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán vám- és jövedékigazgatási vagy pénzügyi nyomozó szakirányon kiváló vagy annak megfelelő minősítésű oklevéllel végzett pályakezdő - a kinevezésre jogosult döntése esetén - eggyel magasabb rendfokozatba is kinevezhető, amennyiben az érintettnek a tanulmányai során elért tanulmányi eredményei a foglalkoztatási szabályzatban meghatározott szempontoknak megfelel."
312. § A NAV tv. 17/D. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A pénzügyi nyomozói munkakörbe tartozó szolgálati feladat teljesítésére 30 napot meghaladóan vezényelt pénzügyőr a vezénylés időtartama alatt a pénzügyi nyomozói munkakörre a vezénylés helye szerint irányadó, a besorolási fokozatának megfelelő illetményre jogosult, kivéve, ha az kevesebb az eredeti illetményénél. A nem pénzügyi nyomozói munkakörbe tartozó szolgálati feladat teljesítésére 30 napot meghaladóan vezényelt pénzügyi nyomozó a vezénylés időtartama alatt a vezénylés helye és az ellátott munkakör szerint irányadó, a besorolási fokozatának megfelelő illetményre jogosult."
313. § A NAV tv. 17/G. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Nincs helye szolgálati panasznak a munkáltatói kártérítési felelősség, illetve a munkáltató által fizetendő sérelemdíj tárgyában adott munkáltatói nyilatkozat és az azon alapuló intézkedés, illetve a nyilatkozat elmulasztása ellen."
314. § A NAV tv. 17/H. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A Hszt. 36. § (4)-(5) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ott említett fegyelmi fenyítéseken a rendfokozatban való visszavetés, a hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése, illetve a lefokozás fenyítést kell érteni."
315. § A NAV tv. 18. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A Kttv.-ben meghatározottakon túl határozott időre létesíthető kormányzati szolgálati jogviszony
a) nem hivatásos munkakört betöltő tartósan távollevő pénzügyőr helyettesítése céljából,
b) hivatásos munkakört betöltő tartósan távollevő pénzügyőr nem szolgálati jellegű munkaköri feladatainak ellátására.
(5) Munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett kormánytisztviselőt a teljesített munkavégzés időtartama kétszeresének megfelelő mértékű szabadidő illeti meg. A szabadidőt a munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő munkavégzés teljesítését követően legkésőbb harminc napon belül kell kiadni, ha ez nem lehetséges, meg kell váltani. A megváltás mértéke a kormánytisztviselő kifizetéskori illetményének a szabadidőre járó arányos összege."
316. § A NAV tv. 18/C. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A napidíj mértéke a költségvetési törvényben meghatározott, kormánytisztviselőkre vonatkozó illetményalap (a továbbiakban: illetményalap) 1 munkanapra eső összegének 25%-a. A napidíj átalányként is elszámolható, ha a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő havonta, rendszeresen kiküldetésben végez munkát. Az átalányt a napidíj és a havi átlagban kiküldetésben töltött naptári napok figyelembevételével kell meghatározni."
317. § A NAV tv. 18/D. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Amennyiben az érintett az eredeti munkaköre helyett átirányítással 22 munkanapot meghaladóan pénzügyi nyomozói munkakört lát el, az átirányítás idejére a besorolási fokozatának megfelelő pénzügyi nyomozói munkakörre irányadó illetményre jogosult, kivéve, ha az kevesebb az eredeti illetményénél. Amennyiben a pénzügyi nyomozó eredeti munkaköre helyett átirányítással 22 munkanapot meghaladóan nem pénzügyi nyomozói munkakört lát el, az átirányítás idejére az ellátott munkakör szerint irányadó, a besorolási fokozatának megfelelő illetményre jogosult."
318. § A NAV tv. 20. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Azt a pályakezdő kormánytisztviselőt, illetve pénzügyőrt, aki jogász, igazgatásszervező, okleveles közgazdász szakképzettséget, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán oklevelet szerzett, a fogalmazó besorolási fokozat 2-es fizetési fokozatába kell sorolni, akkor is, ha a kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve a hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött ideje az e besorolási fokozathoz előírt időtartamot nem éri el."
319. § A NAV tv. 20/D. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A felsőfokú iskolai végzettséget igénylő munkakört betöltő, szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező kormánytisztviselőt, valamint pénzügyőrt az I., a felsőfokú iskolai végzettséget nem igénylő munkakört betöltő kormánytisztviselőt, valamint pénzügyőrt a II. osztályba kell besorolni (a továbbiakban: besorolási osztály). A besorolási osztály fizetési fokozatokból áll."
320. § (1) A NAV tv. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A kormánytisztviselőt, pénzügyőrt, ügykezelőt az e törvény alapján megillető illetmény kifizetése az érintett által választott fizetési számlára történő átutalással, fizetési számla hiányában pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján történik. A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő egyidejűleg csak egy fizetési számlát jelölhet meg választott fizetési számlaként, illetve csak egy kézbesítési címre kérheti az illetmény kifizetését."
(2) A NAV tv. 28. § (6)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Az illetmény bankszámlára utalással történő kifizetése esetén a munkáltatónak úgy kell eljárnia, hogy az érintett az illetményével a bérfizetési napon rendelkezhessen, készpénzkifizetés kézbesítése útján történő kifizetése esetén pedig úgy kell eljárnia, hogy legkésőbb ugyanezen napon megtörténjen a készpénz feladása.
(7) Az illetményt a kormánytisztviselőnek, pénzügyőrnek, ügykezelőnek kell kifizetni, kivéve, ha erre mást felhatalmaz, illetőleg bírósági vagy más hatósági határozat ebben korlátozza. A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő elhalálozása esetén az illetményt a jogerős hagyatékátadó végzésben vagy öröklési bizonyítványban megjelölt örökös (örökösök) részére kell kifizetni."
321. § (1) A NAV tv. 28/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az illetményből való levonásnak - a levonásmentes illetményrészig - jogszabály, végrehajtható határozat alapján van helye. A levonásmentes illetményrész a bírósági végrehajtásról szóló jogszabály alapján teljesíthető levonások után fennmaradó illetményrész."
(2) A NAV tv. 28/D. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(9) Engedményezésnek pénzkövetelés esetén van helye. A levonásmentes illetményrész nem engedményezhető."
(3) A NAV tv. 28/D. §-a a következő (10)-(11) bekezdéssel egészül ki:
"(10) Tartozásátvállalásnak pénzkövetelés esetén van helye. Munkáltatói tartozást a kormánytisztviselő, pénzügyőr, ügykezelő nem vállalhat át.
(11) A kormánytisztviselő és a munkáltató, a pénzügyőr és a munkáltató, illetve az ügykezelő és a munkáltató megállapodása alapján pénztartozás után kamat köthető ki, feltéve, hogy annak mértéke nem haladja meg a Ptk. 6:47. §-a szerinti mértéket."
322. § A NAV tv. 32/R. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) Ha a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő a kormányzati szolgálati jogviszonya, illetve a hivatásos szolgálati jogviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a NAV-nál töltött időre megilletné, a kormánytisztviselő, az ügykezelő a különbözetre kifizetett illetményt, illetve a pénzügyőr a különbözetre kifizetett távolléti díjat köteles visszafizetni."
323. § A NAV tv. 32/Y. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) Az ötévente esedékes minősítésre akkor kerülhet sor, ha az érintett már legalább 6 hónapja a minősítő irányítása alatt dolgozik. Ennek hiányában a minősítést el kell halasztani addig, amíg az érintett már 6 hónapja a minősítő irányítása alatt dolgozik."
324. § A NAV tv. 33/B. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
"(8) Nem keletkeztet összeférhetetlenséget a Magyar Kormánytisztviselői Karban, a Magyar Rendvédelmi Kar NAV Tagozatában, illetve a munkavállalói érdekképviseleti szervben betöltött tisztség."
325. § (1) A NAV tv. 33/G. §-a a következő (2a)-(2b) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) A fegyelmi büntetést különösen a fegyelmi vétség tárgyi súlyának, a fegyelemre gyakorolt hatásának, az elkövető vétkességének, a személyi körülményeinek, valamint a munkájában a fegyelmi vétség elkövetése előtt tanúsított magatartásának mérlegelésével kell kiszabni.
(2b) A (4)-(5) bekezdés kivételével ugyanazon fegyelmi vétségért több fegyelmi büntetés nem szabható ki, illetve ha több fegyelmi vétséget egy eljárásban bírálnak el, csak egy fegyelmi büntetés szabható ki."
(2) A NAV tv. 33/G. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A fegyelmi vétséget elkövetővel szemben kiszabható fegyelmi büntetések:
a) megrovás,
b) a besorolásban való előmeneteli rendszerben a várakozási idő legfeljebb 2 évvel való meghosszabbítása,
c) kizárólag pénzügyőr esetében a soron következő rendfokozatba való előléptetés várakozási idejének 6 hónaptól 2 évig terjedő meghosszabbítása,
d) visszavetés egy fizetési fokozattal 2 évre,
e) személyi illetménnyel rendelkező esetében a személyi illetmény visszavonása,
j) kizárólag pénzügyőr esetében eggyel alacsonyabb rendfokozatba 6 hónaptól 2 évig történő visszavetés,
g) címtől való megfosztás,
h) egy besorolási fokozattal való visszavetés annak legmagasabb fizetési fokozatába 2 évtől 5 évig terjedő időre,
i) egy besorolási fokozattal való visszavetés annak legalacsonyabb fizetési fokozatába 2 évtől 5 évig terjedő időre,
j) vezetői munkakörből nem vezetői munkakörbe helyezés,
k) kizárólag kormánytisztviselő, illetve ügykezelő esetében hivatalvesztés,
l) kizárólag pénzügyőr esetében a hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése,
m) kizárólag pénzügyőr esetében lefokozás."
(3) A NAV tv. 33/G. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
"(8a) A visszavetés egy besorolási fokozattal fegyelmi büntetéssel sújtottnak az új illetményét
a) a (3) bekezdés h) pont esetén a visszavetett besorolási fokozat legmagasabb, a (3) bekezdés i) pont esetén a visszavetett besorolási fokozat legalacsonyabb fizetési fokozatában
aa) a 20. § szerinti besorolás alapján kell megállapítani, illetve
ab) ha az alapilletménye a fegyelmi büntetés jogerőre emelkedésekor a 25. § alapján megemelt volt, az aa) pontnak megfelelően, az eltérítés nélkül, ha a 25. § alapján csökkentett volt, az aa) pontnak megfelelően, de a tárgyév még hátralévő részére az eltérítéssel kell megállapítani;
b) a visszavetés időtartamának letelte után a 20. § szerinti besorolás alapján kell megállapítani."
326. § A NAV tv. 33/J. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A vezénylés tartama alatt a vezényelt pénzügyőr felett a vezénylés helye szerinti munkáltatói jogkör gyakorlója gyakorolja a fegyelmi jogkört, de ő, illetve a vezetése alatt álló fegyelmi tanács csak a 33/G. § (3) bekezdés a) pontja szerinti fegyelmi büntetést szabhat ki. Ha a fegyelmi tanács szerint ennél súlyosabb fegyelmi büntetés lenne indokolt, a fegyelmi ügyet 8 napon belül át kell tenni az eredeti munkáltatói jogkör gyakorlójához, aki - újabb fegyelmi tanács felállítása nélkül -15 napon belül dönt az ügyben akkor is, ha álláspontja szerint nem a javasolt fegyelmi büntetés indokolt, vagy ha az álláspontja szerint olyan fegyelmi büntetés válik szükségessé, ami a hatáskörét meghaladja, 15 napon belül a NAV elnökéhez terjeszti fel az ügyet, aki a 33/K. § (5) bekezdésének megfelelően jár el."
327. § A NAV tv. 33/K. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Főtiszt, tiszt esetében rendfokozatban visszavetés, hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése, lefokozás fegyelmi büntetés kiszabására - ide nem értve, ha a fegyelmi tanács a NAV elnökének vezetésével jár el - a 33/J. § alapján eljáró vagy a 33/L. § (1) bekezdése esetén a főigazgató vezetésével eljáró fegyelmi tanács javaslatára, illetve a 33/J. § (5) bekezdés szerinti esetben az eredeti munkáltatói jogkör gyakorló javaslatára, a NAV elnöke jogosult. Ha a NAV elnöke szerint a javasolt fegyelmi büntetés nem indokolt, a (6) bekezdés szerinti eset kivételével az ügyet visszaküldi a felterjesztőnek az eljárás folytatására, vagy - újabb fegyelmi tanács felállítása nélkül - 30 napon belül maga dönt az ügyben.
(6) Ha az (5) bekezdés szerinti esetben a felterjesztő a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Vám- és Pénzügyőri Tanszék tanszékvezetője vezetésével eljáró fegyelmi tanács, a NAV elnöke a 33/J. § (6) bekezdés d) pontjának megfelelően jár el."
328. § A NAV tv. 33/P. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
"(8a) A 33/U. § (7) bekezdését azzal szemben is alkalmazni kell, aki az (5) bekezdés szerinti eljárásban állásból felfüggesztés hatálya alatt áll."
329. § A NAV tv. 33/S. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Ha az eljárás alá vont egyidejűleg több képviselővel jár el, az eljárás alá vontat a képviselők bármelyike képviselheti. Ha a képviselők nyilatkozatai vagy cselekményei egymástól eltérnek, ezt úgy kell elbírálni, mintha magának az eljárás alá vontnak a nyilatkozatai vagy cselekményei lennének eltérőek."
330. § A NAV tv. 33/U. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
"(8) Ha az eljárás alá vont képviselővel, vagy jogi képviselő mellett egyidejűleg MKK, MRK képviselővel vagy a NAV-nál működő munkavállalói érdek-képviseleti szerv képviselőjével járt el, az (1) és a (6) bekezdés alkalmazásában a közlés időpontja tekintetében az eljárás alá vonttal, illetve képviselőjével, képviselőivel való közlés időpontjai közül a legkorábbi közlés időpontja az irányadó."
331. § A NAV tv. 33/Y. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3a) A határozatot az eljárás alá vont személlyel és képviselőjével közölni kell. Ha az eljárás alá vont képviselőt vett igénybe a fegyelmi eljárás során, a határozat bíróság előtti megtámadásának határidejét a határozatnak a képviselővel való közlés időpontjától kell számítani. Ha az eljárás alá vont jogi képviselő mellett egyidejűleg MKK, MRK képviselővel vagy a NAV-nál működő munkavállalói érdek-képviseleti szerv képviselőjével járt el, a képviselővel való közlés időpontja tekintetében a korábbi közlés időpontja az irányadó."
332. § A NAV tv. 34/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A fegyelmi tanács a döntését a tárgyaláson az eljárás alá vont, illetve képviselője előtt -rövid indokolással - kihirdeti. A fegyelmi tanács a döntést a kihirdetést, vagy ha a kihirdetés az eljárás alá vont és képviselője távolléte miatt nem volt lehetséges, a döntés meghozatalát követő 8 napon belül megindokolt határozatba foglalja. A határozatot és a tárgyalási jegyzőkönyvet - kivéve a zárt ülésen elhangzottakról szóló részt - az eljárás alá vont személlyel és képviselőjével közölni kell. Ha az eljárás alá vont képviselőt vett igénybe a fegyelmi eljárás tárgyalási szakaszában, a határozat bíróság előtti megtámadásának határidejét a határozatnak a képviselővel való közlése időpontjától kell számítani. Ha az eljárás alá vont jogi képviselő mellett egyidejűleg MKK, MRK képviselővel vagy a NAV-nál működő munkavállalói érdek-képviseleti szerv képviselőjével járt el, a képviselővel való közlés időpontja tekintetében a korábbi közlés időpontja az irányadó."
333. § A NAV tv. 34/C. § (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A kijelölt miniszter által hozott 33/K. § (4) bekezdés szerinti érdemi döntést a NAV elnöke, a jelen § (4) bekezdése szerinti egyéb esetben az érdemi döntést meghozó vezető kézbesíti az eljárás alá vont és a képviselője részére. A kézbesítés joghatályára a 34/A. § (5) bekezdés az irányadó. Az érdemi döntést tájékoztatásul meg kell küldeni az ügyben eljárt fegyelmi tanács vezetőjének, illetve ha a 33/J. § (5) bekezdés szerinti esetben a NAV elnöke hozta meg az érdemi döntést, úgy az eredeti munkáltatói jogkör gyakorlójának is.
(6) Ha a kijelölt miniszter a 33/K. § (4) bekezdésének megfelelően, illetve a NAV elnöke a 33/K. § (5) bekezdésének megfelelően az ügyet az eljárás folytatására visszaküldi a fegyelmi tanácsnak, illetve a 33/J. § (5) bekezdés szerinti esetben az eredeti munkáltatói jogkör gyakorlójának, az eredeti munkáltatói jogkör gyakorlója 15 napon belül érdemi döntést hoz az ügyben, illetve a fegyelmi tanács 15 napon belül újabb tárgyalás keretében hoz érdemi döntést az ügyben, de az eredeti munkáltatói jogkör gyakorlója, illetve a fegyelmi tanács ez esetben sem szabhat ki a törvény szerint a hatáskörét meghaladó fegyelmi büntetést."
334. § A NAV tv. 34/D. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Ha az eljárás alá vont jogi képviselő mellett egyidejűleg MKK, MRK képviselővel vagy a NAV-nál működő munkavállalói érdek-képviseleti szerv képviselőjével járt el, a (4)-(5) bekezdés alkalmazásában a képviselővel való közlés időpontja tekintetében a korábbi közlés időpontja az irányadó."
335. § A NAV tv. 34/J. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Kártérítés címén a károkozó foglalkoztatott - a 34/F. § figyelembevételével - köteles megtéríteni
a) a munkáltató vagyonában beállott értékcsökkenést,
b) az elmaradt vagyoni előnyt, és
c) a munkáltatót ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket."
336. § A NAV tv. 34/T. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A foglalkoztatott írásban bejelentett sérelemdíj iránti igényére a munkáltató 15 napon belül -indokai közlése mellett - írásban nyilatkozik."
337. § (1) A NAV tv. 34/W. § (4) bekezdés j)-k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő l) ponttal egészül ki:
(A keresetet a sérelmezett munkáltatói intézkedésről szóló irat közlésétől számított 30 napon belül lehet a bírósághoz benyújtani)
"j) a sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozattal kapcsolatos ügyekben, továbbá
k) ha a pénzügyőr szolgálati panaszát elutasították;
l) ha a pénzügyőr ügyében a sérelmezett döntést a kijelölt miniszter hozta. A kijelölt miniszter fegyelmi ügyben hozott határozata az f) pont alapján támadható meg a bíróságnál."
(2) A NAV tv. 34/W. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A munkáltatói kártérítési felelősség tárgyában a pénzügyőr kártérítési igényére adott, illetve a pénzügyőr sérelemdíj igényére adott munkáltatói nyilatkozat és az azon alapuló intézkedés ellen, továbbá a nyilatkozat elmulasztása esetén a kártérítési igény, illetve a sérelemdíj érvényesítése érdekében a pénzügyőr az igény érvényesítésére vonatkozó elévülési időn belül közvetlenül a bírósághoz fordulhat."
(3) A NAV tv. 34/W. § (7) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A munkavállaló a határozat közlésétől számított 30 napon belül fordulhat keresettel a bírósághoz) "c) a sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozattal kapcsolatos ügyben."
338. § (1) A NAV tv. 34/Y. § (8) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(Illetmény alatt az alapilletmény, az illetménykiegészítés, a pótlékok tekintetében a rendszeres pótlékok, valamint - pénzügyőr esetén - a rendfokozati illetmény együttes összegét kell érteni)
"i) a jogviszony jogellenes megszüntetésére"
(vonatkozó rendelkezések alkalmazásában.)
(2) A NAV tv. 34/Y. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
"(9) A (8) bekezdés alkalmazásában rendszeres pótlék alatt a vezetői pótlékot, továbbá amennyiben megállapításának feltételei egyébként fennállnak, az idegennyelv-tudási pótlékot és a veszélyességi pótlékot kell érteni."
339. § A NAV tv. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"35. § (1) A NAV-nak a határátkelőhelyeken végzett feladatait ellátó, a bűnüldözési, bűnmegelőzési, felderítési és nyomozási, a szabálysértési, a vám- és jövedéki ellenőrzési, mélységi ellenőrzési, az őrzésvédelmi, a hatósági, a végrehajtási eljárási feladatai ellátását végző, valamint mindezen tevékenységek irányítását, felügyeletét és ellenőrzését ellátó pénzügyőrök rendvédelmi tevékenységet folytatnak, egyenruha és szolgálati fegyver viselésére jogosultak.
(2) A pénzügyőr az (1) bekezdés szerinti feladatának (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: szolgálati feladat) teljesítése során - a vámhatóság, illetve a NAV nyomozó hatóságának feladatait meghatározó jogszabályokban meghatározott intézkedéseken, eljárásokon túl - jogosult a 36-37/B. §-ban meghatározott pénzügyőri intézkedéseket (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: intézkedés) foganatosítani, illetve kényszerítő eszközöket alkalmazni.
(3) Az e fejezet szerinti intézkedés célja a pénzügyőr szolgálati feladatai végrehajtásának elősegítése. Az e fejezet szerinti intézkedés a szolgálati feladat ellátása során és - a törvény eltérő rendelkezésének hiányában - azzal összefüggésben gyakorolható.
(4) A kényszerítő eszközök alkalmazásának célja az e fejezet szerinti jogszerű intézkedés biztosítása."
340. § A NAV tv. 35/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"35/A. § (1) A pénzügyőrt az intézkedés során
a) az egyenruhája és az azon elhelyezett azonosító száma, vagy
b) ha nem visel egyenruhát, szolgálati igazolványa és szolgálati jelvénye igazolja.
(2) A pénzügyőr az intézkedés megkezdése előtt - ha az az intézkedés eredményességét veszélyezteti, az intézkedés befejezésekor - köteles az intézkedés tényét és célját szóban közölni. Az e fejezetben foglalt intézkedések, illetve kényszerítő eszközök alkalmazását követően a pénzügyőr köteles az intézkedés alá vont személyt tájékoztatni az e törvény szerinti panasz lehetőségéről és előterjesztésére nyitva álló határidőről, továbbá kérésre köteles a nevét, rendfokozatát és azonosító számát közölni, illetve a szolgálati igazolványát és szolgálati jelvényét bemutatni.
(3) Ha a pénzügyőr nem visel egyenruhát, az intézkedés megkezdése előtt köteles pénzügyőri mivoltát szóban közölni, és - ha az intézkedés eredményét nem veszélyezteti - magát a szolgálati igazolvánnyal és a szolgálati jelvénnyel igazolni. Ha a pénzügyőr szolgálati igazolványának és szolgálati jelvényének felmutatása az intézkedés megkezdése előtt veszélyeztetné az intézkedés eredményességét, úgy azt az intézkedés befejezésekor köteles felmutatni. Egyebekben a (2) bekezdésben foglaltak irányadók."
341. § A NAV tv. a következő 35/B-35/G. §-sal egészül ki:
"35/B. § (1) A pénzügyőr köteles a törvény rendelkezésének megfelelően, részrehajlás nélkül intézkedni.
(2) Az intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával.
(3) Több lehetséges és alkalmas intézkedés, illetve kényszerítő eszköz közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett az intézkedéssel érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár.
(4) Ha a pénzügyőrt az intézkedés megtételében, kényszerítő eszköz alkalmazásában tárgy, élő állat akadályozza, azt eltávolíthatja, vagy az akadályt más módon elháríthatja; az ezzel okozott kárért a NAV-nak az intézkedés alapjául szolgáló cselekményben vétlen károsultat kártalanítania kell.
35/C. § (1) A jogszabályi előírások végrehajtását szolgáló intézkedésnek - ha törvény vagy nemzetközi megállapodás másként nem rendelkezik - mindenki köteles magát alávetni, és a pénzügyőr utasításának engedelmeskedni. Az intézkedés során annak jogszerűsége nem vonható kétségbe, kivéve, ha a jogszerűtlenség mérlegelés nélkül, kétséget kizáróan megállapítható.
(2) A pénzügyőr jogszerű intézkedésének való ellenszegülés esetén az e törvényben meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazhatók.
35/D. § (1) A pénzügyőr kényszerítő eszközt csak a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén, az arányosság elvének figyelemben tartásával alkalmazhat úgy, hogy az nem okozhat aránytalan sérelmet az intézkedés alá vontnak. Nincs helye a kényszerítő eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört, és az intézkedés eredményessége enélkül is biztosítható.
(2) A NAV-nál alkalmazható kényszerítő eszköz rendszeresítésének szabályait, továbbá a NAV-nál rendszeresíthető kényszerítő eszközök típusát, fajtáját a kijelölt miniszter - a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítja meg. A NAV-nál csak olyan kényszerítő eszköz rendszeresíthető, amelynek szabályszerű használata a törvényes intézkedés céljának elérésére alkalmas, megfelel a vonatkozó élet-, egészség- és balesetvédelmi előírásoknak.
35/E. § (1) Az intézkedés során és a kényszerítő eszköz alkalmazása esetén lehetőleg kerülni kell a sérülés okozását, az emberi élet kioltását. Az intézkedés során, illetve kényszerítő eszköz alkalmazása folytán megsérült személy részére - amint ez lehetséges - segítséget kell nyújtani, szükség esetén a pénzügyőr gondoskodik arról, hogy a sérültet orvos elláthassa, kórházi elhelyezése esetén a hozzátartozó vagy más, a sérülttel kapcsolatban álló személy erről értesüljön.
(2) A pénzügyőr nem alkalmazhat kínzást, kényszervallatást, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódot, az erre vonatkozó utasítást köteles megtagadni. A pénzügyőr az ilyen magatartás tanúsítójával szemben, annak megakadályozása érdekében, a munkakörére, a rendfokozatára, a személyére tekintet nélkül köteles fellépni.
35/F. § (1) Akinek az e fejezetben - a 36/J. §, 36/M. §, a 37/A-37/B. § kivételével -meghatározott intézkedés vagy kényszerítő eszköz alkalmazása (jelen § alkalmazásában az intézkedés és a kényszerítő eszköz a továbbiakban együtt: intézkedés) jogát vagy jogos érdekét sértette - a 36/C. § (3) bekezdés, a 36/F. § (3) bekezdés, a 36/G. § (3) bekezdés és a 36/L. § (4) bekezdés szerinti eltéréssel és a 36/N. § (4) bekezdés szerinti korlátozással -, panasszal fordulhat a NAV intézkedést foganatosító vámszervéhez, illetve nyomozó szervéhez. A panasznak nincs halasztó hatálya.
(2) Az intézkedést foganatosító szerv vezetője a panaszt közigazgatási hatósági eljárásban bírálja el. Az eljárás során a jelen §-ban nem szabályozott kérdésekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A panaszt az intézkedést követő 8 napon belül az intézkedést foganatosító vámszervnél, illetve nyomozó szervnél lehet előterjeszteni.
(4) A panaszt a beérkezéstől számított 15 napon belül az intézkedést foganatosító vámszerv vezetője, illetve nyomozó szerv vezetője indokolással ellátott határozattal bírálja el, amely ellen a közléstől számított 8 napon belül a határozatot hozó vámszervnél, illetve nyomozó szervnél benyújtandó, de az elbírálásra jogosult felettes szervhez címzett fellebbezéssel lehet élni.
(5) A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltétől számított 8 napon belül kell felterjeszteni, kivéve, ha a panaszt elbíráló határozatot hozó vámszerv, illetve nyomozó szerv a határozatát visszavonja, vagy a fellebbezésnek megfelelően módosítja, kijavítja vagy kiegészíti.
(6) A felettes szerv a fellebbezés beérkezésétől számított 15 napon belül, indokolással ellátott határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. Ha az érdemi határozat meghozatalához nincs elég adat, vagy a tényállás további tisztázása szükséges, a felettes szerv maga intézkedik a tényállás kiegészítése iránt, vagy a határozat megsemmisítése mellett az elsőfokú határozatot hozó vámszervet, illetve nyomozó szervet új eljárásra utasíthatja.
(7) A felettes szerv határozatát írásban, a panaszt elbíráló határozatot hozó vámszerv, illetve nyomozó szerv útján kell közölni a fellebbezővel.
(8) A felettes szerv határozata közigazgatási határozat, amelynek bírósági felülvizsgálatát - a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint - kérheti az, aki az (1) bekezdés szerint panasz előterjesztésére jogosult.
35/G. § E fejezet alkalmazásában magánlakásnak a lakás (üdülő, nyaraló vagy a lakás céljára használt egyéb helyiség, létesítmény, tárgy), az ahhoz tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiség, létesítmény, bekerített terület minősül."
342. § A NAV tv. III. Fejezet "Intézkedések" alcíme helyébe a következő a rendelkezés lép:
"Felvilágosítás kérés
36. § A pénzügyőr a szolgálati feladatának ellátása során bárkihez kérdést intézhet, felvilágosítást kérhet, ha alaposan feltehető, hogy a megkérdezett olyan közlést tehet, amely a szolgálati feladatok teljesítéséhez szükséges. A felvilágosítás kérésének idejére a kérdezett személy feltartóztatható.
Akitől a pénzügyőr felvilágosítást kér - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az általa ismert tényekkel, adatokkal kapcsolatos válaszadást nem tagadhatja meg."
343. § A NAV tv. III. Fejezete a következő alcímekkel és 36/A-36/P. §-sokkal egészül ki:
"Igazoltatás
36/A. § (1) A pénzügyőr igazoltathatja azt, akinek a személyazonosságát a szolgálati feladatok végrehajtása érdekében kell megállapítani. Az igazoltatás során a pénzügyőr
a) az igazoltatott személy személyazonosító adatainak igazolására,
b) az igazoltatott személyt lakcímének, tartózkodási helyének - az igazoltatott választása szerint -a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal vagy más alkalmas dokumentummal történő igazolására, vagy a lakcímre, tartózkodási helyre vonatkozó nyilatkozattételre
kérheti fel.
(2) Az igazoltatott köteles a személyazonosító adatait hitelt érdemlően igazolni. A személyazonosságot - a személyazonosító igazolványon túl - minden olyan hatósági igazolvány igazolja, amely tartalmazza a személyazonosításhoz szükséges adatokat. Az igazoltatott kizárólag ezen okmányok egyikének bemutatására kötelezhető. A pénzügyőr más jelen lévő, ismert személyazonossága személy közlését is elfogadhatja igazolásként.
(3) Ha további intézkedéshez, eljáráshoz szükséges, vagy egyéb körülmények ezt indokolják, az igazoltatás során rögzíteni kell az igazoltatott személyazonosító adatait, az igazolvány sorozatát és számát, az igazoltatás helyét, idejét és okát, valamint - kivéve az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott nyilatkozattételre vonatkozó felkérés teljesítése megtagadásának esetét - az igazoltatott személy lakóhelyét, tartózkodási helyét.
(4) A személyazonosság igazolásának megtagadása esetén az igazoltatott a személyazonosság megállapítása céljából feltartóztatható, a személyazonosság megállapításának sikertelensége esetén a rendőrséghez, magyar állampolgársággal nem rendelkező külföldi személy esetében az idegenrendészeti hatósághoz előállítható.
(5) Az igazoltatás vagy a személyazonosság megállapításának sikertelensége esetén az előállítás csak a személyazonosság megállapításához szükséges ideig tarthat.
(6) E § alkalmazásában személyazonosító adaton az érintett személy nevét, születési helyét, születési idejét és anyja születési családi és utónevét kell érteni.
Ruházat, csomag és jármű átvizsgálása
36/B. § (1) Akivel szemben személyi szabadságot korlátozó intézkedést foganatosítanak -ideértve a 36/D. § (7) bekezdés szerinti esetet is -, annak ruházatát, járművét a pénzügyőr a támadásra vagy az önveszély okozására alkalmas tárgy, illetve tárgyi bizonyíték előtalálása végett, előzetes figyelmeztetés után átvizsgálhatja.
(2) A pénzügyőr a 36/A. § szerinti igazoltatás során az igazoltatott személy ruházatát, járművét átvizsgálhatja, ha azt a személyazonosság megállapítása vagy bűncselekmény elkövetésének gyanúja szükségessé teszi.
(3) A pénzügyőr a (2) bekezdésen alapuló átvizsgálást abban az esetben is alkalmazhatja, ha az átvizsgálást nem a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésének gyanúja teszi szükségessé.
(4) A ruházat átvizsgálását - halaszthatatlan eset kivételével - az intézkedés alá vonttal azonos nemű személy végezheti. Az intézkedés nem történhet szeméremsértő módon.
(5) Az (1)-(4) bekezdés alkalmazásában ruházat: az intézkedéssel érintett személy testén viselt, illetve az intézkedés helyszínén nála lévő, vagy a közvetlen felügyelete alatt, illetve rendelkezésére álló ruházat, csomag és tárgy.
(6) A jármű átvizsgálása során a pénzügyőr póráz és szájkosár nélküli szolgálati keresőkutyát is alkalmazhat. A vizsgálat során a keresőkutya alkalmazására azt követően kerülhet sor, amikor a jármű vezetője és az utasok a járművet elhagyták.
36/C. § (1) A pénzügyőr a szolgálati feladatok ellátása céljából
a) átvizsgálhatja a 36/J. § alapján megállított járművet,
b) átvizsgálhatja a vasúti és autóbusz-pályaudvarokon, hajóállomásokon, repülőtereken tartózkodó, illetve vasúton, hajón, személyszállító közforgalmú gépjárművön szállított utasok csomagjait a szállítóeszközön tartózkodás ideje alatt, menet közben vagy az állomásokon.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti vizsgálat során a pénzügyőr póráz és szájkosár nélküli szolgálati keresőkutyát, az (1) bekezdés b) pont szerinti vizsgálat során pórázon vezetve szájkosár nélküli szolgálati keresőkutyát is alkalmazhat. Az (1) bekezdés a) pont szerinti vizsgálat során a keresőkutya alkalmazására azt követően kerülhet sor, amikor a jármű vezetője és az utasok a járművet elhagyták.
(3) A NAV vámszerve hatáskörébe tartozó szabálysértés esetén a pénzügyőr ruházat, csomag és jármű átvizsgálást a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) szerint alkalmazhat. Az átvizsgálás ellen a Szabs. tv. szerinti panasznak van helye.
Elfogás és előállítás
36/D. § (1) A pénzügyőr a további intézkedés megtétele céljából elfogja és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság elé állítja azt,
a) akit szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten értek,
b) aki ellen elfogatóparancsot, nemzetközi elfogatóparancsot, illetve európai elfogatóparancsot adtak ki,
c) akinek őrizetbe vételét rendelték el,
d) aki az őrizetbe vétel végrehajtása során megszökött.
(2) A pénzügyőr a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság elé állíthatja azt
a) aki a pénzügyőri felszólításra nem tudja a személyazonosságát hitelt érdemlően igazolni, vagy annak igazolását megtagadja,
b) aki a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható.
(3) A pénzügyőr jogosult a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény szerinti körözött személyek nyilvántartásában szereplő, a körözés alapján előállítandó személyt az intézkedés helye szerint illetékes rendőrkapitányságra előállítani. Az előállított személy átszállításáról, az intézkedést elrendelő vagy az intézkedésben megjelölt hatóság elé állításáról az előállítást elrendelő hatóság gondoskodik.
(4) Az előállítással a személyi szabadság csak a szükséges ideig, de legfeljebb 8 órán át korlátozható. Ha az előállítás célja még nem valósult meg, indokolt esetben ezt az időtartamot a NAV előállítást foganatosító vámszervének, illetve nyomozó szervének vezetője egy alkalommal 4 órával meghosszabbíthatja. Az előállítás időtartamát az intézkedés kezdetétől kell számítani.
(5) Az előállítottat szóban vagy írásban az előállítás okáról tájékoztatni kell, és az előállítás időtartamáról részére igazolást kell kiállítani.
(6) Nemzetközi szerződés rendelkezése alapján elfogott, illetve előállított külföldi személy személyi szabadsága legfeljebb az abban meghatározott időtartamig korlátozható.
(7) Az (1) és (3) bekezdésen alapuló elfogást, előállítást a pénzügyőr abban az esetben is alkalmazhatja, ha a szolgálati feladata végrehajtása során észleli, hogy az elfogás, előállítás feltételei olyan személlyel szemben állnak fenn, akivel szemben az elfogás, előállítás nem a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény miatt szükséges.
(8) Ha az elfogást követően az előállítás a NAV nyomozó hatósága elé történik, a NAV nyomozó hatóságának kell biztosítania azt a lehetőséget, hogy az előállított egy hozzátartozóját vagy más személyt értesítsen, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az intézkedés célját. Ha az előállított nincs abban a helyzetben, hogy e jogával élhessen, az értesítési kötelezettség a NAV nyomozó hatóságát terheli. Ha az előállított fiatalkorú vagy gondnokság alá helyezett, haladéktalanul értesíteni kell törvényes képviselőjét vagy gondnokát. Ha az elfogást követően az előállítás a rendőrséghez történik, a rendőrség a rá vonatkozó szabályok szerint jár el.
Intézkedés magánlakásban és közterületnek nem minősülő egyéb helyen
36/E. § (1) A pénzügyőr magánlakásba bebocsátás vagy hatósági döntés nélkül nem léphet be, illetve nem hatolhat be, kivéve
a) a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésének megakadályozása, megszakítása vagy a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás terheltjének elfogása és előállítása céljából;
b) a Be.-n, illetve a Szabs. tv.-en alapuló, a NAV hatáskörébe tartozó esetekben az elővezetés végrehajtása érdekében;
c) ha az előállítás e törvényben meghatározott egyéb okból szükséges.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában pénzügyőr alatt a Be.-n alapuló elővezetés végrehajtása körébe a NAV nyomozó hatósága állományában álló, a 34/Y. § (1a) bekezdés a) pontja szerinti pénzügyi nyomozót, a Szabs. tv.-en alapuló elővezetés végrehajtása körében a NAV vámszerve állományában álló pénzügyőrt kell érteni.
(3) A NAV kormányrendeletben meghatározott szerve állományába tartozó pénzügyőr az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott intézkedés foganatosítására - a hatáskörrel rendelkező nyomozóhatóság felkérése alapján - más nyomozóhatóság hatáskörébe tartozó bűncselekmény esetén is jogosult.
36/F. § (1) A pénzügyőr a NAV illetékes vámszerve vezetőjének hatósági döntése alapján - a jogsértés felderítése és a hatáskörébe tartozó eljárások lefolytatása érdekében - beléphet, illetve az ott tartózkodók akarata ellenére behatolhat olyan magánlakásba, ahol azonosított és ellenőrzött forrásból származó adatok alapján valószínűsíthetően a vámhatóság hatáskörébe tartozó jogsértő tevékenységet folytatnak.
(2) A belépést (behatolást) és a magánlakásban folytatott eljárást az érintett személy kíméletével, lehetőleg 6 és 20 óra között kell végrehajtani, továbbá az intézkedésről jegyzőkönyvet kell felvenni.
(3) Ha a jelen §-on alapuló intézkedést a vámhatóság hatáskörébe tartozó egyéb hatósági eljárás követi, a magánlakásba való belépés (behatolás) ellen panasznak nincs helye, az, és az intézkedés során tanúsított pénzügyőri tevékenység az adott hatósági eljárásban biztosított, az ügy érdemét érintő jogorvoslati kérelemben támadható.
36/G. § (1) A pénzügyőr a 36/E. § és 36/F. § (1) bekezdés szerinti esetben és célból - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - magánlakásnak nem minősülő egyéb helyre, helyiségbe is beléphet, illetve - az ott tartózkodók akarata ellenére, továbbá a birtokos távollétében is - behatolhat.
(2) Ha a pénzügyőr a magánlakásnak nem minősülő egyéb helyre, illetve helyiségbe a 36/F. § (1) bekezdés szerinti esetben és célból lép be vagy hatol be, az intézkedésről jegyzőkönyvet kell felvenni, ha pedig a birtokos távollétében hatol be, az intézkedésnél két hatósági tanúnak is jelen kell lennie.
(3) Ha a magánlakásnak nem minősülő egyéb helyre, helyiségbe való belépésre, illetve behatolásra a 36/F. § (1) bekezdés szerinti esetben és célból került sor, és az intézkedést a vámhatóság hatáskörébe tartozó egyéb hatósági eljárás követi, a belépés, behatolás ellen panasznak nincs helye, az, és az intézkedés során tanúsított pénzügyőri tevékenység az adott hatósági eljárásban biztosított, az ügy érdemét érintő jogorvoslati kérelemben támadható.
36/H. (1) A 36/E. §-on vagy a 36/G. §-on alapuló, a birtokos távollétében történt behatolást követően a NAV köteles a birtokost tájékoztatni, és a vagyonvédelem érdekében szükséges intézkedést megtenni.
(2) A 36/E-36/G. §-on alapuló magánlakásban, illetve egyéb helyen, helyiségben való tartózkodás csak a feladat végrehajtásához szükséges ideig tarthat.
A helyszín biztosítása
36/I. § (1) A pénzügyőr a szolgálati feladata ellátása során jogosult megtiltani, illetve megakadályozni, hogy bűncselekmény, szabálysértés helyszínét megváltoztassák.
(2) A (1) bekezdést a pénzügyőr abban az esetben is alkalmazhatja, ha a szolgálati feladata végrehajtása során észleli, hogy nem a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekményt, illetve nem a NAV vámszerve hatáskörébe tartozó szabálysértést követtek el, továbbá akkor is, ha baleset helyszínének biztosítása szükséges. E bekezdés alkalmazásakor a helyszín biztosítására a pénzügyőr a rendőrség megérkezéséig jogosult.
Egyéb pénzügyőri intézkedések
36/J. § A pénzügyőr a szolgálati feladatok ellátása céljából közutakon, közforgalom számára megnyitott területen személyeket, járműveket - a közúti közlekedés rendjéről szóló jogszabályban meghatározott jelzések alkalmazásával - megállíthat.
36/K. § (1) A pénzügyőr a vám- és jövedéki jogszabályok, továbbá a NAV vámszerveinek feladatát meghatározó egyéb jogszabályok megsértésének észlelése, gyanúja esetén elrendelheti az ellenőrzés tárgyát képező áru hivatalos helyre történő azonnali beszállítását, amennyiben az ellenőrzés biztonságos és eredményes lefolytatásához az ellenőrzés helyszínén a feltételek nem adottak, vagy az ellenőrzés végrehajtása mások személyi, illetve vagyonbiztonságát veszélyezteti.
(2) Az áru birtokosa köteles az elrendelésnek eleget tenni, és amennyiben vele szemben az eljárás során jogsértést nem állapítanak meg, kérheti igazolt költségeinek megtérítését.
36/L. § (1) Bűncselekmény gyanúja esetén a pénzügyőr jogosult halaszthatatlan nyomozási cselekményként lefoglalás foganatosítására és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozóhatóság felé a szükséges intézkedések megtételére.
(2) A (1) bekezdést a pénzügyőr abban az esetben is alkalmazhatja, ha a szolgálati feladata végrehajtása során nem a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény gyanúját észleli.
(3) A NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény gyanúja esetén az (1) bekezdés szerinti jogosultság és kötelezettség a szolgálaton kívül levő pénzügyőrre is vonatkozik akkor, ha a szolgálatban levő pénzügyőrt az intézkedésben segíteni kell, feltéve, hogy az intézkedés szükségességének időpontjában a szolgálaton kívül lévő pénzügyőr intézkedésre alkalmas állapotban van.
(4) A NAV vámszerve hatáskörébe tartozó szabálysértés esetén a pénzügyőr lefoglalást a Szabs. tv. szerint alkalmazhat. A lefoglalás ellen a Szabs. tv. szerinti panasznak van helye.
36/M. § (1) A pénzügyőr eljárása során megvizsgálhatja, hogy az ellenőrzés alá vont áru tulajdonosának van-e az állami adó- és vámhatóság felé meg nem fizetett, végrehajtható adó- vagy vámtartozása, illetve végrehajtás alá vont adó módjára behajtandó köztartozása, továbbá e vizsgálat eredményeként jogosult a végrehajtás alá vonható ingó vagyontárgyak lefoglalására.
(2) Az (1) bekezdés szerinti foglalás ellen az Art. szerinti végrehajtási kifogásnak van helye, amelyet az áru tulajdonosának székhelye szerint illetékes adóztatási szervhez kell benyújtani.
(3) Ingófoglalás céljából, továbbá - ha azt jogszabály lehetővé teszi - a végrehajtásban való pénzügyőri közreműködés céljából a pénzügyőr magánlakásba, és magánlakásnak nem minősülő egyéb helyre beléphet.
36/N. § (1) Ha gyanú merül fel arra, hogy az ellenőrzés alá vont személy testében, testüregében kábítószert vagy kábítószernek minősülő anyagot szállít, a pénzügyőr jogosult az ilyen személy beleegyezésével vizeletvétel és orvosi vizsgálat elrendelésére.
(2) A beleegyezés megtagadása esetén a NAV illetékes vámszervének vezetője felhatalmazó kérelmet terjeszt elő az illetékes ügyészséghez. Ilyen esetben a vizeletvétel és az orvosi vizsgálat csak az ügyész felhatalmazásával rendelhető el.
(3) A feltartóztatás és az orvosi vizsgálat időtartama a 8 órát nem haladhatja meg.
(4) Az intézkedés alkalmazása ellen csak amiatt van helye a 35/F. § szerinti panasznak, ha az érintett beleegyezése megtagadása ellenére ügyészi felhatalmazás nélkül rendelték el a vizeletvételt és az orvosi vizsgálatot, illetve akkor, ha a feltartóztatás és az orvosi vizsgálat időtartama a 8 órát meghaladta.
Képfelvétel, hangfelvétel, kép- és hangfelvétel készítése
36/O. § (1) A pénzügyőr az intézkedéssel, illetve az ellátott szolgálati feladattal összefüggésben az intézkedéssel érintett személyről, a környezetéről, továbbá az intézkedés, illetve az ellátott szolgálati feladat szempontjából lényeges körülményről, tárgyról képfelvételt, hangfelvételt, kép- és hangfelvételt (a továbbiakban: felvétel) készíthet.
(2) A jelen § alkalmazásában intézkedés alatt az e fejezet szerinti intézkedéseken és kényszerítő eszközök alkalmazásán túl a vámhatóság feladatait meghatározó jogszabályok szerinti intézkedéseket, helyszíni eljárásokat is érteni kell.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján készített felvétel, illetve az abban szereplő személyes adat kizárólag
a) a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény, szabálysértés, továbbá a vámhatóság feladatait meghatározó jogszabályok, vagy a közlekedés szabályainak megsértése miatt indult büntető-, szabálysértési vagy más hatósági eljárás során, vagy
b) körözött személy vagy tárgy azonosítása céljából, vagy
c) az intézkedés, illetve kényszerítő eszköz alkalmazása jogszerűségének közigazgatási eljárásban történő vizsgálata céljából, vagy
d) az érintett személy jogainak gyakorlása érdekében használható fel.
(4) Ha a (3) bekezdésben megjelölt eljárás lefolytatásához vagy az ott meghatározott egyéb célból azokra nincs szükség, az (1) bekezdés alapján rögzített felvételt a rögzítést követő 30 nap elteltével törölni kell.
(5) Ha a felvétel felhasználására a (3) bekezdés szerinti eljárásokban kerül sor, az adatok kezelésére az alapul szolgáló eljárás szabályait kell alkalmazni.
36/P. § (1) A 36/O. § (4) bekezdésében meghatározott határidőn belül a 36/O. § (1) bekezdése szerint rögzített felvételből - jogszabályban meghatározott szabálysértési, bűnüldözési, igazságszolgáltatási, valamint nemzetbiztonsági feladatok ellátása céljából - a nyomozóhatóságok, a szabálysértési hatóságok, az ügyészség, a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség terrorizmust elhárító szerve, a közlekedés szabályainak megsértése miatt közigazgatási hatósági eljárást folytató hatóság, nemzetközi jogsegély keretében külföldi hatóság, jogainak gyakorlása érdekében az érintett, valamint a jogszabály alapján eljárás kezdeményezésére irányuló jogának gyakorlása érdekében harmadik személy igényelhet adatot.
(2) A NAV a felvétel kezelése során köteles megtenni az ahhoz szükséges szervezési, technikai és egyéb adatbiztonsági intézkedéseket, hogy az érintett személy személyes adatait, így különösen magántitkait és magánéletének körülményeit illetéktelen személy tudomására jutásától megóvja.
(3) Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a felvétel rögzítése érinti, a 36/0. § (3) bekezdésében megjelölt eljárás lefolytatásához vagy az ott meghatározott egyéb cél érdekében kérheti, hogy az adatot annak kezelője az adat továbbításáig, de legfeljebb 30 napig ne törölje.
(4) A (3) bekezdés szerinti kérelem benyújtására a felvétel rögzítésétől számított, a 36/0. § (4) bekezdésében meghatározottak szerinti 30 napon belül, a jog vagy jogos érdek valószínűsítésével van lehetőség.
(5) Bíróság vagy más hatóság megkeresésére a rögzített felvételt haladéktalanul meg kell küldeni. Ha a (3) bekezdés szerinti kérelem benyújtásától számított 30 napon belül nem kerül sor megkeresésre, a rögzített felvételt haladéktalanul törölni kell."
344. § A NAV tv. 39. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Ha a rendszeresített kényszerítő eszköz nem áll rendelkezésre, vagy a használatára nincs lehetőség, a pénzügyőr a bilincs, a rendőrbot vagy az útzár helyett más eszközt is igénybe vehet, ha a helyettesített eszköz alkalmazásának törvényi feltételei fennállnak és az igénybe vett eszköz az elérni kívánt törvényes cél megvalósítására alkalmas."
345. § A NAV tv. III. Fejezet "Vegyi eszközök, elektromos sokkoló eszköz, rendőrbot, illetve más eszköz alkalmazása" alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
"Bilincs alkalmazása
41. § (1) A pénzügyőr bilincset alkalmazhat a személyi szabadságában korlátozni kívánt vagy korlátozott személy:
a) támadásának megakadályozására,
b) ellenszegülésének megtörésére,
c) szökésének megakadályozására,
d) önkárosításának megakadályozására.
(2) A bilincs használata alkalmával kerülni kell a testi sérülés és egészségromlás okozását. A bilincs használatáról készült jelentésben utalni kell arra, hogy a bilincs alkalmazására milyen okból került sor, és a bilincselés következtében történt-e sérülés. Ha a megbilincseltet más hatóságnak átadják, a jelentés egy példányát e hatóságnak meg kell küldeni."
346. § A NAV tv. III. Fejezet "Szolgálati kutya alkalmazása" alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
"Vegyi eszköz, sokkoló eszköz, rendőrbot, illetve más eszköz alkalmazása
42. § (1) A pénzügyőr a szolgálatban kényszerítő eszközként rendszeresített vegyi eszközt, sokkoló eszközt, illetve rendőrbotot alkalmazhat:
a) a mások vagy a saját életét, testi épségét, illetve az őrzésére bízott vagyon biztonságát közvetlenül veszélyeztető támadás elhárítására,
b) a jogszerű intézkedéssel szembeni ellenszegülés megtörésére.
(2) A pénzügyőr rendszeresített pirotechnikai eszközt alkalmazhat a mások vagy saját élete, testi épsége közvetlen veszélyeztetésének elhárítására, illetve a szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten ért személy elfogása alkalmával, vagy ha a lőfegyverhasználat feltételei fennállnak."
347. § A NAV tv. III. Fejezet "Útzár telepítése, megállásra kényszerítés" alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
"Szolgálati kutya alkalmazása
43. § (1) A pénzügyőr szájkosárral ellátott szolgálati kutyát - pórázon vagy anélkül - kényszerítő eszközként alkalmazhat, ha a testi kényszer alkalmazásának feltételei fennállnak.
(2) A pénzügyőr szájkosár nélküli szolgálati kutyát pórázon vezetve alkalmazhat az intézkedés elleni tevőleges ellenállás leküzdéséhez.
(3) A pénzügyőr szájkosár és póráz nélküli szolgálati kutyát alkalmazhat
a) súlyos sérüléssel fenyegető támadás elhárítására,
b) a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy elfogására,
c) a személye ellen intézett támadás vagy az életét, testi épségét közvetlenül fenyegető magatartás elhárítására."
348. § A NAV tv. III. Fejezet "Bilincs alkalmazása" alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
"Útzár telepítése, megállásra kényszerítés
44. § (1) A NAV - autópálya és autóút kivételével - közút vagy közforgalom elől el nem zárt magánút forgalmának korlátozását vagy lezárását rendelheti el a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy, valamint a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetőjének elfogására, ennek során - a közlekedés biztonságát is figyelembe véve, külön jogszabályban meghatározott feltételekkel -útzárat telepíthet.
(2) Útzár alkalmazása során a NAV járművek áthaladását torlaszszerűen vagy más módon lassító, megakadályozó építményt, technikai berendezést vagy ezek hiányában bármilyen eszközt telepíthet, amellyel az intézkedés foganatosítása elől járművel menekülő személyek feltartóztatása, elfogása elérhető.
(3) A NAV az (1) bekezdésben meghatározott célból autópályán és autóúton útzár telepítését az illetékes rendőrhatóságtól kérheti.
(4) A NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy, illetve a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetőjének elfogása érdekében - ha járművel menekül - a pénzügyőr mások személyét és biztonságát nem veszélyeztetve a járművet követheti és - a NAV-nál rendszeresített technikai eszköz felhasználásával is - megállásra kényszerítheti."
349. § (1) A NAV tv. 45. § (l)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A pénzügyőrt a lőfegyver-használati jog - a jogos védelem és a végszükség esetein kívül -az e törvényben meghatározottak szerint illeti meg.
(2) Ha e törvény szerint a lőfegyverhasználat feltétele fennáll, a pénzügyőr bármely dolgot fegyverként használhat. A lőfegyver használatára vonatkozó szabályokat ebben az esetben is értelemszerűen alkalmazni kell."
(2) A NAV tv. 45. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Tilos a szolgálati fegyvert elővenni, bárkire ráfogni, tüzelési készenlétbe helyezni, vagy valakivel szemben a fegyverhasználatot kilátásba helyezni, ha a lőfegyverhasználatnak az e törvényben meghatározott feltételei nem valósultak meg, kivéve
a) NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy elfogásakor,
b) a 36/E. § (3) bekezdés szerinti esetben."
350. § A NAV tv. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"46. § (1) A pénzügyőr - szolgálatának jogszerű teljesítése közben - lőfegyverhasználatra jogosult:
a) az élet elleni közvetlen fenyegetés vagy támadás elhárítására,
b) a testi épséget súlyosan veszélyeztető közvetlen támadás elhárítására,
c) a Be. által a NAV nyomozóhatósági hatáskörébe utalt bűncselekmény lőfegyverrel, robbanóanyaggal vagy az élet kioltására alkalmas más eszközzel való elkövetésének megakadályozására,
d) lőfegyver, illetve robbanóanyag jogosulatlan, erőszakos megszerzésére irányuló cselekmény megakadályozására,
e) az emberi élet kioltását szándékosan elkövető elfogására, szökésének megakadályozására,
f) azzal szemben, aki a nála lévő fegyver vagy élet kioltására alkalmas más eszköz letételére irányuló pénzügyőri felszólításnak nem tesz eleget, és magatartása a fegyver vagy a más, az élet kioltására alkalmas eszköz ember elleni közvetlen felhasználására utal,
g) a NAV által elfogott, bűncselekmény elkövetése miatt őrizetbe vett, vagy bírói döntés alapján fogva tartott személy erőszakos kiszabadításának megakadályozására, az azt megkísérlővel szemben,
h) a saját élete, testi épsége, személyes szabadsága ellen intézett támadás elhárítására.
(2) Nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusa alapján más állam területén szolgálatot ellátó pénzügyőr nemzetközi szerződésben vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott esetekben és módon használhat lőfegyvert.
(3) Pénzügyi nyomozói vagy vámhatósági feladatokat ellátó külföldi szerv tagja Magyarország területén a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvényben, nemzetközi szerződésben vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusa alapján meghatározott esetben és módon használhat lőfegyvert."
351. § A NAV tv. 51. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A NAV bűnügyi főigazgatósága és a bűnügyi főigazgatóság középfokú szervei (a továbbiakban: felhatalmazott szervek) - e törvény keretei között - a Be. által a NAV nyomozóhatósági hatáskörébe utalt bűncselekmény elkövetésének megelőzésére, megakadályozására, felderítésére, megszakítására, az elkövető kilétének megállapítására, elfogására, tartózkodási helyének megállapítására, bizonyítékok megszerzésére, büntetőeljárás alól magát kivonni kívánó terhelt büntetőeljárásban történő részvételének biztosítására, valamint a büntetőeljárásban résztvevők és az eljárást folytató hatóság tagjainak, a fedett nyomozók és fedőintézmények, a titkosan együttműködő személyek védelme, valamint a titkosan együttműködő személyek bevonása, ellenőrzése érdekében titokban információt gyűjthetnek. A titkosan együttműködő személyek bevonása, ellenőrzése céljából bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés végezhető."
352. § A NAV tv. 82. §-a a következő a) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a kijelölt miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:)
"a) a NAV személyi állományának képzését szolgáló továbbképzési rendszer szabályait,"
353. § A NAV tv. 98/0. §-a a következő (12c) bekezdéssel egészül ki:
"(12c) A (12a) bekezdéstől eltérően, amennyiben az érintett vezetői munkakörbe, pénzügyi nyomozói munkakörbe történő kinevezését, II. besorolási osztályból I. besorolási osztályba történő átsorolását, illetve a 31/A. § szerinti címadományozást megelőzően megállapított illetménye (jelen bekezdés alkalmazásában: megelőző illetmény) meghaladja a (12a) bekezdés alapján megállapítható illetményét (jelen bekezdés alkalmazásában: megállapított illetmény), úgy a megelőző illetménynek a megállapított illetményt meghaladó részét külön illetményelemként, mint illetménykülönbözet kell nyilvántartani. Az így megállapított illetménykülönbözetre egyebekben jelen § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell."
354. § A NAV tv. 98/P. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"98/P. § Az a 2015. január 1-jén a NAV állományába tartozó pénzügyőr, aki
a) a Vám- és Pénzügyőrség állományából került a NAV állományába, és
b) olyan munkakört tölt be, amelynek betöltéséhez a pénzügyőrnek rendészeti szakvizsgával kell rendelkeznie, és
c) a középfokú szaktanfolyamot elvégezte, vagy annak elvégzése alól jogszabály alapján mentesült, és
d) legalább 3 évet töltött vezetői munkakörben, illetve vezetői beosztásban, mentesül a rendészeti szakvizsga megszerzésének kötelezettsége alól."
355. § A NAV tv. a következő alcímmel egészül ki:
"Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés 98/Q. § E törvény IV. fejezete az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül."
356. § A NAV tv. 7. számú melléklete helyébe e törvény 15. melléklete lép.
357. § A NAV tv.
1. 13. § (4) a) pontjában a "helyi kisebbségi önkormányzatokkal" szövegrész helyébe a "helyi nemzetiségi önkormányzatokkal" szöveg,
2. 13. § (7) bekezdésében a "bűncselekmények megelőzését, felderítését és nyomozását" szövegrész helyébe a "bűncselekmények megelőzését, felderítését, megszakítását és nyomozását" szöveg,
3. 16/A. § (5) bekezdésében az "a NAV foglalkoztatási szabályzata" szövegrész helyébe az "a NAV foglalkoztatási szabályzata (a továbbiakban: foglalkoztatási szabályzat)" szöveg,
4. 17. § (1) bekezdésében a "Hszt. 2. § a)-b), e)-f), h), j), m) s) és v) pontja" szövegrész helyébe a "Hszt. 2. § a)-b), e)-f), h), j), m) és v) pontja" szöveg, a "49. § (1)-(3) bekezdése" szövegrész helyébe a "49. §-a" szöveg, a "150-178. §-a" szövegrész helyébe a "150-178/A. §-a" szöveg,
5. 17/E. § (2) bekezdésében a "szolgálati viszonyát" szövegrész helyébe a "hivatásos szolgálati jogviszonyát" szöveg, a (4) bekezdésében a "hivatásos jogviszonya" szövegrész helyébe a "hivatásos szolgálati jogviszonya" szöveg,
6. 17/G. § (1) bekezdésében az "a fizetési felszólítással," szövegrész helyébe az "a fizetési felszólítással, a sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozattal," szöveg,
7. 18. § (1) bekezdésében a "Kttv. 14-25. §-a" szövegrész helyébe a "Kttv. 6. § 20a. pontja, 11. § (4)-(6) bekezdése, 14-25. §-a, 41/A-41/B. §-a," szöveg, a "145-149. §-a" szövegrész helyébe a "145-149/A. §-a" szöveg,
8. 18/A. § (6) bekezdésében az "a vizsgálat lefolytatásában részt vevő asszisztens," szövegrész helyébe az "a vizsgálat lefolytatásában részt vevő asszisztens, az alkalmassági vizsgálatot végző szerv vezetője," szöveg,
9. 18/B. § (4) bekezdésében a "(2) bekezdés c) és e)-f) pontjában" szövegrész helyett a "(2) bekezdés c) és e)-g) pontjában" szöveg, az (5) bekezdésében a "(2) bekezdés d)-f) pontjában" szövegrész helyett a "(2) bekezdés d)-g) pontjában" szöveg a (6)-(7) bekezdésében, a "(2) bekezdés c)-f) pontjában" szövegrész helyett a "(2) bekezdés c)-g)" pontjában szöveg,
10. 18/D. § (4) bekezdésében, 31/A. § (1) bekezdésében, a "NAV foglalkoztatási szabályzatában" szövegrész helyébe a "foglalkoztatási szabályzatban" szöveg, a 33/E. § (5) bekezdésében a "NAV foglalkoztatási szabályzata" szövegrész helyébe a "foglalkoztatási szabályzat" szöveg,
11. 19/A. § (2) bekezdésében, 19/B. § (2) bekezdésében, 20/A. § (1) bekezdésében a "fizetés nélküli szabadság" szövegrész helyébe az "illetmény nélküli szabadság" szöveg,
12. 19/G. §-ában az "az e törvényben foglaltak szerint" szövegrész helyébe az "a munkaköre betöltéséhez szükséges" szöveg,
13. 20. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a "munkakör betöltéséhez szükséges szakirányú felsőfokú iskolai végzettségű" szövegrész helyébe a "felsőfokú iskolai végzettséget igénylő munkakört betöltő, szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező" szöveg, a (3) bekezdés nyitó szövegrészében a "középiskolai végzettségű" szövegrész helyébe a "felsőfokú iskolai végzettséget nem igénylő munkakört betöltő" szöveg,
14. 21. § (1) bekezdésében az "a kormánytisztviselői illetményalap (a továbbiakban: illetményalap)" szövegrész helyébe az "az illetményalap" szöveg,
15. 28/F. §-ában a "28/D. § (5)-(6) és" szövegrész helyébe a "28/D. § (5) és" szöveg, a "28. § (l)-(2) bekezdése" szövegrész helyébe a "28. § (1), (2a) és (7) bekezdése", a "28/D. § (l)-(3) bekezdése" szövegrész helyébe a "28/D. § (1)-(3) és (6) bekezdése" szöveg,
16. 31. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a "kormánytisztviselő nyugdíjba vonulása, illetve a pénzügyőr nyugdíjazása" szövegrész helyébe a "kormánytisztviselő, pénzügyőr nyugdíjba vonulása, illetve elhalálozása" szöveg, a (3) bekezdés a) pontjában a "nyugdíjazás" szövegrész helyébe a "nyugdíjazás, illetve az elhalálozás" szöveg,
17. 32/C. § (6) bekezdés a) pontjában a "Kttv. 42. § (8) bekezdése" szövegrész helyébe a "Kttv. 39. § (4) bekezdése, 42. § (8) bekezdése" szöveg, b) pontjában az "az 59. § (1) bekezdés b) pontja, illetve e törvény 33/F. § (1) bekezdése" szövegrész helyébe az "illetve e törvény 17/A. § (1) bekezdése vagy 33/F. § (1) bekezdése" szöveg,
18. 32/K. § (4) bekezdés b)-c) pontjában a Jogviszonytól" szövegrész helyébe a Jogviszony esetén" szöveg,
19. 32/Q. § (1) bekezdésében a "32/K. §" szövegrész helyébe a "32/K-32/M. §" szöveg,
20. 32/T. § (4) bekezdésében az "illetmény kifizetése" szövegrész helyébe az "illetmény, távolléti díj kifizetése" szöveg,
21. 32/Z. § (4) bekezdés a) pont ab) alpontjában az "59. § (1) bekezdésének b) és f) pontja, illetve e törvény 33/F. § (1) bekezdése" szövegrész helyébe az "59. § (1) bekezdésének j) pontja, illetve e törvény 17/A. § (1) bekezdése vagy 33/F. § (1) bekezdése" szöveg,
22. 33/B. § (1) bekezdés b) pontjában a "Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.)" szövegrész helyébe a "Ptk." szöveg,
23. 33/C. § (1) bekezdésében az "a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti üzletvezetési," szövegrész helyébe a "gazdasági társaságnál" szöveg,
24. 33/C. § (2a) bekezdés a) pontjában az "érdekképviseleti szervezetben" szövegrész helyébe az "a 33/B. § (8) bekezdésben említett szervezetek kivételével érdekképviseleti szervezetben" szöveg,
25. 33/D. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "tevékenység folytatása, ha" szövegrész helyébe a "tevékenység folytatása, különösen ha" szöveg,
26. 33/G. § (1) bekezdésében a "ha kormányzati szolgálati jogviszonyából" szövegrész helyébe a "ha a kormányzati, illetve hivatásos szolgálati tevékenysége során a kormányzati szolgálati jogviszonyából" szöveg,
27. 33/G. § (4) bekezdés b) pontjában az "az i)-k) pont szerinti" szövegrész helyébe az "a k)-m) pont szerinti" szöveg, (5) bekezdésében a "(3) bekezdés h) pont szerinti" szövegrész helyébe a "(3) bekezdés j) pont szerinti", az "az i)-k) pont szerinti" szövegrész helyébe az "a k-m) pont szerinti" szöveg,
28. 33/I. § (2) bekezdés b) pontjában a "(3) bekezdés d) és j) pontjában" szövegrész helyébe a "(3) bekezdés d), f) és h)-i) pontjában" szöveg, c) pontjában a "(3) bekezdés e) és g)-h) pontjában" szövegrész helyébe a "(3) bekezdés e), g) és j) pontjában" szöveg, a d) pontjában a "(4)-(5) bekezdésben" szövegrész helyébe a "(4) és (5) bekezdésben" szöveg, az e) pontjában a "(3) bekezdés i) pontjában" szövegrész helyébe a "(3) bekezdés k) pontjában" szöveg, az j) pontjában a "(3) bekezdés j)-k) pontjában" szövegrész helyébe a "(3) bekezdés l)-m) pontjában" szöveg,
29. 33/J. § (6) bekezdés d) pontjában az "a vezetése alatt álló fegyelmi tanács" szövegrész helyébe az "ő, illetve a vezetése alatt álló fegyelmi tanács" szöveg,
30. 33/J. § (7) bekezdésében az "együttesen valósították meg" szövegrész helyébe a "követték el" szöveg,
31. 33/K. § (1)-(3) bekezdésében a "rendfokozatot vagy szolgálati viszonyt érintő" szövegrész helyébe a "rendfokozatban visszavetés, hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése, lefokozás" szöveg,
32. 33/T. § (1) bekezdésében a "ha a vizsgálóbiztos pénzügyőr" szövegrész helyébe a "ha a vizsgálóbiztos nem vezetői munkakört betöltő pénzügyőr" szöveg,
33. 33/U. § (1) bekezdés b) pontjában az "az erről szóló határozat végrehajtásáig" szövegrész helyébe az "az erről szóló határozat kihirdetésétől, illetve ennek hiányában a közlésétől kezdve, annak végrehajtásáig" szöveg,
34. 33/W. § (9a) bekezdésében a "tanú esetében" szövegrész helyébe a "tanú kérésére" szöveg,
35. 33/W. § (9d) bekezdésében a "képviselője" szövegrész helyébe a "képviselője, illetve a szakértő" szöveg,
36. 33/Y. § (3) bekezdés a) pontjában a "(3) bekezdés a)-h) pontjai" szövegrész helyébe a "(3) bekezdés a)-j) pontjai" szöveg,
37. 33/Z. § (4) bekezdésében a "ha a fegyelmi tanács tagja pénzügyőr" szövegrész helyébe a "ha a fegyelmi tanács tagja nem vezetői munkakört betöltő pénzügyőr" szöveg,
38. 34/C. § (1) bekezdésében a "34/A. § (2)-(3) bekezdés" szövegrész helyébe a "33/G. § (2a)-(2b) bekezdés" szöveg,
39. 34/D. § (3) bekezdésében a "33/G. § (3) bekezdés b)-h) pontjában" szövegrész helyébe a "33/G. § (3) bekezdés b)-j) pontjában" szöveg,
40. 34/D. § (5) bekezdésében a "33/N. § (3) bekezdés szerinti megtérítési kötelezettség" szövegrész helyébe a "33/N. § (3) bekezdés szerinti, NAV-ot terhelő megtérítési kötelezettség" szöveg,
41. 34/E. § (5) bekezdésében a "33/P. § (7)-(8) bekezdés" szövegrész helyébe a "33/P. § (7)-(8a) bekezdés" szöveg,
42. 34/K. § (5) bekezdésében a "(2) bekezdésben foglaltak" szövegrész helyébe a "(2)-(4) bekezdésben foglaltak" szöveg,
43. 34/M. §-ában a "34/L. § rendelkezései" szövegrész helyébe a "34/F-34/L. § rendelkezései" szöveg,
44. 34/N. § (5) bekezdésében a "bizonyítania, hogy" szövegrész helyébe a "bizonyítania a kár bekövetkeztét és mértékét, valamint azt, hogy" szöveg,
45. 34/P. § (4) bekezdésében a "kapott" szövegrész helyébe a Juttatható" szöveg,
46. 34/W. § (1)-(2) bekezdésében a "(4) bekezdés a)-i) pontjaiban" szövegrész helyébe a "(4) bekezdés a)-j) pontjaiban" szöveg, (2) bekezdésében a "(4) bekezdés j)-k) pontjaiban" szövegrész helyébe a "(4) bekezdés k)-l) pontjaiban" szöveg, (10) bekezdésében a "(4) bekezdés b)-g) és j)-k) pontjaiban" szövegrész helyébe a "(4) bekezdés b)-g) és j)-l) pontjában" szöveg, (11) bekezdésében a "(7) bekezdés a) pontjában" szövegrész helyébe a "(7) bekezdés a) és c) pontjában" szöveg,
47. 37/B. § (1) bekezdésében a " 36. § (1) bekezdésében" szövegrész helyébe a "36/A-36/H. §ban, illetve a 36/N. §-ban" szöveg,
48. 39. § (1) bekezdésében a "kényszer kivételével" szövegrész helyébe a "kényszer és bilincs kivételével" szöveg,
49. 48. § (1) bekezdés a) pontjában a "személy a támadással hagyjon fel," szövegrész helyébe a "felhívott az intézkedésnek engedelmeskedjen," szöveg,
50. 53. § (7) bekezdésben az "anyakönyvi nyilvántartásban" szövegrész helyébe az "anyakönyvben" szöveg,
51. 53. § (8) bekezdésben a "kár megtérítésére az" szövegrész helyébe a "kár megtérítésére, valamint személyiségi jogsértés esetén a sérelemdíj érvényesítésére az" szöveg,
52. 57. § (2) bekezdésében "kárt megtéríti, az" szövegrész helyébe a "kárt megtéríti, illetve személyiségi jogsértés esetén a sérelemdíjat megfizeti, az" szöveg,
53. 57. § (3) bekezdésében, 58. § (3) bekezdésében az "olyan bűncselekményt követett el, amellyel más életét szándékosan kioltotta" szövegrész helyébe a "más életének szándékos kioltásával járó bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható" szöveg,
54. 58. § (2) bekezdésében a "kár megtérítésére, az" szövegrész helyébe a "kár megtérítésére, illetve a személyiségi jogsértésért járó sérelemdíj megfizetésére, az" szöveg,
55. 71. § (1) bekezdésben a "feladatok ellátásához" szövegrész helyébe a "feladatok, illetve a 77. § szerinti feladatok ellátásához" szöveg,
56. 71. § (2) bekezdésében a "feladatok ellátása" szövegrész helyébe a "feladatok, illetve a 77. § szerinti feladatok ellátása" szöveg,
57. 82. § c) pontjában az "egyetértésben a kényszerítő eszközök" szövegrész helyébe az "egyetértésben az e törvény szerinti pénzügyőri intézkedések és a kényszerítő eszközök" szöveg,
58. 82/A. § (1) bekezdés a) pontjában a "kizárólag pénzügyőr tölthet be;" szövegrész helyébe a "kizárólag pénzügyőr tölthet be, továbbá azokat a munkaköröket, amelyek betöltéséhez a pénzügyőrnek rendészeti szakvizsgával kell rendelkeznie;" szöveg,
59. 82/A. § (1) bekezdés h) pontjában a "kell tekinteni" szövegrész helyébe a "kell tekinteni, valamint azon munkaköröket, amelyek tekintetében a szaktanfolyam elvégzésének kötelezettsége nem áll fenn" szöveg
lép.
358. § Hatályát veszti a NAV tv.
1. 18/B. § (3) bekezdésében a "képzettségének és" szövegrész,
2. 31. § (3 a) bekezdése,
3. 32/Y. § (9) bekezdése,
4. 34/A. § (2)-(3) bekezdése,
5. 34/P. § (3) bekezdésében a "valamint a foglalkoztatott nem vagyoni kárát," szövegrész,
6. 37. §-a,
7. 38. § (1) bekezdése és (3)-(4) bekezdése,
8. 39. § (5)-(6) bekezdése,
9. 45. § (3) bekezdése,
10. 98/P. §-t megelőző alcím.

XI. Fejezet

AZ ELEKTRONIKUS KÖZÚTI ÁRUFORGALOM ELLENŐRZŐ RENDSZERHEZ KAPCSOLÓDÓ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

39. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

359. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 33/C. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben meghatározott állami adó- és vámhatósági feladataihoz kapcsolódó ellenőrző tevékenysége, az adózók ellenőrzésre történő kiválasztása céljából - egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel vagy megkeresés útján - jogosult átvenni a gépjárműnyilvántartásból a járműazonosító adatokat, a természetes személy üzemben tartó személyes adatait és a nem természetes személy üzemben tartó azonosításához szükséges adatokat, az arra vonatkozó adatot, hogy ellenőrzés alá vont jármű a díjköteles útszakaszok térítésmentes használatára jogosultak nyilvántartásában szerepel, valamint a közút kezelője vagy az általa megbízott közreműködő által mért, a jármű tömegére, tengelyterhelésére, valamint méretére vonatkozó adatokat. Az állami adó és vámhatóság a feladatai ellátásához átvett adatokat 7 évig kezelheti."

40. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása

360. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Élelmiszer tv.) 38. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) Az állami adó- és vámhatóság megkeresésre tájékoztatja az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet az adó- és vámtitkot képező adatról vagy információról, ha az az ügyfél személyének azonosításához vagy az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági feladatának ellátásához szükséges. Az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott, az állami adó-és vámhatóság által működtetett EKAER-ben a 4. § szerint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv felügyeleti hatáskörébe tartozó termékek fuvarozásával összefüggésben rögzített adatokat a rögzítést követően haladéktalanul, elektronikus úton továbbítja az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére az ügyfél személyének azonosítása és az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági feladatának ellátása céljából."
361. § Az Élelmiszer tv. 38/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az állami adó- és vámhatóság részére a törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében megkeresésre elektronikus úton adatokat ad át a FELIR-ből, illetve hozzáférést biztosít a FELIR-hez."
362. § (1) Az Élelmiszer tv. 47/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"47/B. § (1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére, az élelmiszerlánc hatósági felügyeleti tevékenységével összefüggő feladatai ellátásának fedezése érdekében az élelmiszerlánc (2) bekezdésben meghatározott szereplői évente felügyeleti díjat kötelesek fizetni.
(2) Az Élelmiszer tv. 47/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A felügyeleti díj mértéke - a (3a)-(6) bekezdésben foglalt eltéréssel - a felügyeleti díj fizetésére kötelezett (2) bekezdés szerinti tevékenységből származó, jövedéki adó, illetve népegészségügyi termékadó nélkül számított
a) előző évi értékesítési nettó árbevételének, vagy
b) - személyi jövedelemadó bevallásra köteles természetes személy - előző évi jövedelmének 0,1%-a.
(3a) A felügyeleti díj mértéke a felügyeleti díj fizetésére kötelezett, a kereskedelmi törvény szerinti napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet esetében az e tevékenységből származó, jövedéki adó és népegészségügyi termékadó nélkül számított előző évi nettó árbevételének 500 millió forintot meg nem haladó része után 0 %, az 500 millió forintot meghaladó, de 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,1%, az 50 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 %, a 100 milliárd forintot meghaladó, de 150 milliárd forintot meg nem haladó része után 2 %, a 150 milliárd forintot meghaladó, de 200 milliárd forintot meg nem haladó része után 3 %, a 200 milliárd forintot meghaladó, de 250 milliárd forintot meg nem haladó része után 4 %, a 250 milliárd forintot meghaladó, de 300 milliárd forintot meg nem haladó része után 5 %, a 300 milliárd forintot meghaladó része után 6 %."
(3) Az Élelmiszer tv. 47/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Az (5) bekezdés szerinti felügyeleti díj fizetésére kötelezett az ott meghatározott összegű felügyeleti díj megfizetése helyett választása alapján a (3)-(3a) bekezdés szerint számított felügyeleti díjat a (8) és (9) bekezdés szerint vallja be és fizeti meg."
(4) Az Élelmiszer tv. 47/B. § (10)-(11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(10) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet megillető felügyeleti díjat az élelmiszerláncbiztonsági stratégiában, a többéves tervben és az éves ellenőrzési tervben meghatározott feladatok végrehajtására kell fordítani. Az évente befolyt felügyeleti díj 10%-át fejlesztésre kell fordítani. A felügyeleti díjból befolyt bevétel működésre is fordítható.
(11) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet megillető felügyeleti díj felhasználásáról az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv elkülönített nyilvántartást vezet. A felhasználásról feladatonkénti szöveges beszámolót kell készítem az országos főállatorvos részére a felhasználást követő év április 30-ig."

41. Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény módosítása

363. § Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Útdíjtv.) 2. § 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
"17. UD rendszer: az útdíj bevallását, kivetését, beszedését, az útdíj megfizetése és az útdíjköteles elemi útszakaszok jogszerű használata ellenőrzésének támogatását lehetővé tévő elektronikus rendszer, ideértve az úttestbe épített áthajtásos tömegmérő pontokat is;"
364. § Az Útdíjtv. 17. § (4) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az UD rendszerben kezelt adatok teljes körét egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel (a továbbiakban: közvetlen hozzáférés) jogosult átvenni)
"f) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben meghatározott állami adó- és vámhatósági feladataihoz kapcsolódó ellenőrző tevékenysége, az adózók ellenőrzésre történő kiválasztása céljából."
365. § (1) Az Útdíjtv. 26. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(A felügyeleti szerv a felügyeleti jogkörében eljárva jogosult a díjfizetési kötelezettséggel érintett gépjárműveknek a díjfizetési kötelezettséggel kapcsolatos alábbi jellemzőit, valamint az úthasználók, üzembentartók, és a szerződött díjfizetők alábbi személyes adatait kezelni a díjszedés hatékony lebonyolítása érdekében, a díj, illetve a bírság megfizetésére irányuló követelés elévüléséig:)
"k) a gépjármű vagy gépjárműszerelvény össztömegét, tengelyterhelését, valamint méretét."
(2) Útdíjtv. 26. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az útdíjszedő a 6. § (4) bekezdésében és a 17. §-ban meghatározott feladatai ellátása, valamint az állami adó- és vámhatóság jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásához szükséges adatszolgáltatás teljesítése érdekében az (1) bekezdés c)-k) pontjában meghatározott adatokat jogosult kezelni az adat keletkezését követő 7 évig."
366. § Az Útdíjtv. a következő 28/A. §-sal egészül ki:
"28/A. § Felhatalmazást kap a közlekedésért felelős miniszter, hogy az úttestbe épített áthajtásos tömegmérő pontok működtetésének részletszabályait rendeletben határozza meg."

XII. Fejezet

A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA

42. A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosítása

367. § A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Ktdt.) 1. § (3) bekezdése a következő g)-i) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában termékdíjköteles termék)
"g) az egyéb műanyag termék;
h) az egyéb vegyipari termék;
i) az irodai papír."
368. § (1) A Ktdt. 2. § 6. pontja a következő g)-i) alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:
csekély mennyiségű kibocsátó: a tárgyévben)
"g) 2 kg egyéb műanyag terméket,
h) 200 kg egyéb vegyipari terméket,
i) 200 kg irodai papírt"
(meg nem haladó tömegű termékdíj köteles terméket - kizárólag végfelhasználó vevő részére - belföldi forgalomba hozó, saját célra felhasználó vagy készletre vevő kötelezett;)
(2) A Ktdt. 2. §-a a következő 18a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
"18a. irodai papír: információ hordozására alkalmas író, nyomtató vagy fénymásoló papír, amely további megmunkálás nélkül alkalmas írásra, nyomtatásra vagy fénymásolásra;"
369. § (1) A Ktdt. 3. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:
"(3b) Nem minősül a (3) bekezdés d) pontja szerinti saját célú felhasználásnak, ha az újrahasználható raklapot a tulajdonos a 3/A. § szerinti engedéllyel bíró bérleti rendszer üzemeltetője számára - az engedélyezett bérleti rendszer keretén belül történő használat céljából - rendelkezésre bocsátja."
(2) A Ktdt. 3. § (6) bekezdése a következő e)-f) ponttal egészül ki:
(A termékdíjköteles termék termékdíját nem kell megfizetni, ha - e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint - a kötelezett belföldi vevője (a továbbiakban: nyilatkozó) nyilatkozik arról, hogy)
"e) a raklapot a 3/A. § szerinti engedéllyel bíró bérleti rendszer üzemeltetőjeként - a 3/A. § szerinti engedélyezett bérleti rendszer keretében történő használat céljából - vásárolja meg,
f) a raklapot a 3/A. § szerinti engedéllyel bíró bérleti rendszer üzemeltetője számára a 3/A. § szerinti engedélyezett bérleti rendszer keretében történő használatra átadja."
370. § A Ktdt. 4. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A termékdíjköteles termék tulajdonjogának)
"e) az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott feltételek alapján általános forgalmi adófizetési kötelezettséggel nem járó apport, jogutódlással történő megszűnés vagy üzletág-átruházás keretében történő átadása
(nem minősül forgalomba hozatalnak.)
371. § A Ktdt. 5. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A termékdíj-kötelezettség - ha e törvény másként nem rendelkezik - saját célú felhasználás esetén)
" c) ha a külföldről behozott csomagolás esetén az a) vagy a b) pont alapján nem határozható meg az időpont, a csomagolás végleges lebontásának napján"
(keletkezik.)
372. § A Ktdt. 14. § (5) bekezdése e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Szerződés alapján a termékdíj-kötelezettséget a kötelezettől)
"e) a csomagolószer
ea) első belföldi vevője vagy
eb) a d) pont szerinti értékesítés belföldi vevője,
ha csomagolást hoz vagy bércsomagoltatás keretében csomagolást hozat létre a csomagolószerből, továbbá ha az újrahasználható csomagolószer engedélyezett bérleti rendszerének szabályai szerint az újrahasználható csomagolószert bérbe adja,"
(átvállalhatja.)
373. § (1) A Ktdt. 15. § (3) bekezdése j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A csekély mennyiségű kibocsátó kötelezett termékdíj átalánya:)
"f) reklámhordozó papír termékáram esetén 8 000 Ft/év;"
(2) Ktdt. 15. § (3) bekezdése a következő g)-i) ponttal egészül ki:
(A csekély mennyiségű kibocsátó kötelezett termékdíj átalánya:)
"g) egyéb műanyag termék termékáram esetén 4 000 Ft/év;
h) egyéb vegyipari termék termékáram esetén 4 000 Ft/év;
i) irodai papír termékáram esetén 4 000 Ft/év."
374. § A Ktdt. 40/C. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A 3. § (3a) bekezdésének rendelkezése 2014. január 1-jétől alkalmazandó."
375. § A Ktdt. a következő 40/F. §-sal egészül ki:
"40/F. § Az állami adóhatósághoz csekély mennyiségű kibocsátóként bejelentkezett kötelezettnek, ha az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi ... törvénnyel megállapított termékdíjköteles termék esetében is csekély mennyiségű kibocsátónak minősül, a bejelentkezést nem kell újra megtennie."
376. § A Ktdt.
a) 1. melléklete helyébe a 16. melléklet,
b) 2. melléklete helyébe a 17. melléklet,
c) 3. melléklete helyébe a 18. melléklet lép.
377. § A Ktdt.
1. 2. § 19. pontjában a "fogyasztói (elsődleges) közvetlen csomagolása, a címke (ide nem értve a polivinilklorid műanyagból készült címkét) és a záróelem, továbbá az egyszerhasználatos ivópohár kivételével, továbbá a műanyag bevásárló reklám táska''' szövegrész helyébe a "kizárólag fémből készült fogyasztói (elsődleges) közvetlen csomagolása" szöveg,
2. 2. § 20. pontjában az "olyan csomagolószer" szövegrész helyébe az "olyan kizárólag fémből készült csomagolószer" szöveg,
3. 3. § (2a) bekezdésében a "termékdíj raktárból belföldre történő kiszállítása" szövegrész helyébe a "termékdíj raktárból belföldre - a tulajdonjog átruházásával - történő kiszállítása" szöveg,
4. 16/A. § (1) bekezdésében a "kereskedelmi egységgel ténylegesen" szövegrész helyébe a "kereskedelmi egységgel, hajléktalan ellátó szervezettel, intézménnyel ténylegesen" szöveg,
5. 16/A. § (4) bekezdésében a "telephelyén magánszemély vevőtőr szövegrész helyébe a "telephelyén végfelhasználó vevőtől" szöveg
lép.
378. § Hatályát veszti a Ktdt.
1. 3. § (6) bekezdés "belföldi" szövegrésze,
2. 5. § (5) bekezdése.

XIII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

43. Hatályba léptető rendelkezések

379. § (1) Ez a törvény - a (2)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1. §-7. §, a 9. § (2) bekezdése, 10. §-28. §, a 29. § 1-3. pontja, 30. § (2)-(4) bekezdése, a 33. §-39. §, a 41. §, a 44. §, a 45. § 1-2. pontja, 4. pontja, 7. pontja, 9-11. pontja és 13-18. pontja, a 46. § 1. pontja, a 47. §-88. §, a 90. §-92. §, a 95. §-96. §, a 97. § 1. pontja, 4-7. pontja, 9-11. pontja és 13-15. pontja, 98. §, 101. §, a 104. §-105. §, a 107. §-112. §, a 116. §-119. §, 122. § 2-3. pontja, 123. § 4. pontja, a 126. §-139. §, a 145. §-175. §, 177. §-196. §, 197. § (1), 198. §, 200. §-231. §, 233. §-259. §, 261. §, a 263. §-265. §, 267. §-272. §, 280. § 9. és 17. pontja, 281. § 2. pontja, 288. §, a 291. § 3. pontja, 296. §-303. §, 305. §-378. §, az 1-3. melléklete, 7-8. melléklete, 11-18. melléklete 2015. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 100. §, a 120. §, 123. § 1. pontja 2015. július 1-jén lép hatályba.
(4) A 9. § (1) bekezdése, a 99. §, a 121. § és a 123. § 2. pontja, 124. § 1. és 2. pontja 2016. január 1-jén lép hatályba.
(5) A 8. §, a 29. § 4. pontja 2018. január 1-jén lép hatályba.
(6) A 124. § 3. pontja hatálybalépésének napja az adópolitikáért felelős miniszter által a Magyar Közlönyben közzétett azon egyedi határozat kihirdetését követő 31. nap, amely megállapítja Magyarország és a Norvég Királyság közötti viszonosság megszűnésének időpontját. Az adó visszatéríttetésére való jog azon ügyletek tekintetében gyakorolható utoljára, amelyek teljesítési időpontja nem későbbi, mint a viszonosság megszüntetéséről szóló egyedi határozat kihirdetését követő 30. nap.

44. Jogharmonizációs záradék

380. § E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 92/83/EGK irányelve (1992. október 19.) az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról;
b) a Tanács 2011/64/EU irányelve (2011. június 21.) a dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról;
c) A Tanács 2013/61/EU irányelve (2013. december 17.) a 2006/112/EK és a 2008/118/EK irányelvnek a francia legkülső régiók és különösen Mayotte vonatkozásában történő módosításáról,
d) a Tanács 2011/16/EU irányelve (2011. február 15.) az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről.

45. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

381. § E törvénynek a 351. §-a, a 357. § 50-54. pontja az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

46. Jogszabály tervezetének egyeztetése

382. § E törvény
a) 367. §-378. § tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, - a 98/48//EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított - 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikke, és
b) 367. §-378. § tervezetének az Európai Parlament és a Tanács 94/62/EK irányelve (1994. december 20.) a csomagolásról és a csomagolási hulladékról, 16. cikk (1) és (2) bekezdése
szerinti bejelentése megtörtént.

1. melléklet a 2014. évi ... törvényhez

1. Az Szja tv. 1. számú melléklet 6. pont 6.9. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes:)
"6.9. a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás - szerződőként vagy a biztosítóhoz bejelentett díjfizetőként más személy által fizetett - rendszeres díja (díjelőírása), azzal, hogy rendszeres díjnak minősül az a díj, amelyet a biztosítási szerződés alapján legalább évente egy alkalommal kell fizetni, és amelynek összege az adott biztosítási évben nem haladja meg az előző biztosítási évben fizetett rendszeres díjak együttes összegének a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövekedés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét, azzal, hogy a biztosítási szerződési feltételekben rögzített események bekövetkezése miatt átmeneti időre lehetővé tett díj-nemfizetés (szüneteltetés, díj mentesítés) időszakára is figyelembe vehető az ezen időszakot megelőző utolsó rendszeres díj alapulvételével a díj-nemfizetési időszak hosszával arányos biztosítási díj;"
2. Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pont 7.25. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egyéb indokkal adómentes:)
"7.25. a Hajdú-Bét Rt., illetve a NOVOFARM Rt. élőállat-beszállítói által igénybe vehető mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatásról szóló vidékfejlesztési miniszteri rendelet, valamint a Pápai Hús 1913 Kft. élőállat-beszállítói által igénybe vehető csekély összegű (de minimis) támogatásról szóló vidékfejlesztési miniszteri rendelet szerinti támogatás azzal, hogy az adómentes juttatás után az adó mértékére vonatkozó rendelkezés (8. §) szerint megállapított, meg nem fizetett személyi jövedelemadó a mezőgazdasági termelők esetében agrár csekély összegű (de minimis) támogatásnak, a Pápai Hús 1913 Kft. élőállat-beszállítói által igénybe vehető csekély összegű (de minimis) támogatásról szóló vidékfejlesztési miniszteri rendelet 1. § 2. pont b)-c) alpont szerinti kérelmező esetében általános csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül;"
3. Az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.3. pont 9.3.1 alpontja a következő e) alponttal egészül ki:
(9. Adómentességre vonatkozó vegyes rendelkezések.
9.3. A lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességével kapcsolatos szabályok
9.3.1. Lakáscélú felhasználás:)
"e) a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott akadálymentesítés."
4. Az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.5. pont 9.5.1 alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(9. Adómentességre vonatkozó vegyes rendelkezések.
9.5. A termőföld átruházásából származó jövedelem adómentességére vonatkozó szabályok)
"9.5.1. Adómentes a termőföld átruházásából származó jövedelem
a) összegéből az évi 200 000 forintot meg nem haladó rész, ha a magánszemély a termőföldet regisztrációs számmal rendelkező olyan magánszemélynek adja el, aki azt egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként legalább 5 évig hasznosítja, vagy a termőföldet regisztrált mezőgazdasági társas vállalkozás olyan alkalmazottjának adja el, aki azt az őt alkalmazó mezőgazdasági társas vállalkozásnak legalább 10 évre bérbe adja;
b) összege, ha az átruházás a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény szerinti részarány-tulajdon megszüntetését eredményezi és a magánszemély a termőföldet regisztrációs számmal rendelkező olyan magánszemélynek adja el, aki azt egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként legalább 5 évig hasznosítja, vagy a termőföldet regisztrált mezőgazdasági társas vállalkozás olyan alkalmazottjának adja el, aki azt az őt alkalmazó mezőgazdasági társas vállalkozásnak legalább 10 évre bérbe adja;
c) összege, ha a magánszemély a termőföldet regisztrációs számmal rendelkező állattenyésztést folytató olyan magánszemélynek adja el, aki a termőföldet egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként legalább 5 évig az állattartó telep takarmánytermelése céljából használja, vagy azt az őt alkalmazó mezőgazdasági társas vállalkozásnak az állattenyésztés takarmánybiztosítása érdekében legalább 10 évre bérbe adja, azzal, hogy az a)-c) pont alkalmazásában az 5 vagy 10 éves időszak kezdőnapja a birtokbaadás napja, de legkésőbb az adásvételi szerződés keltét követő 12. hónap utolsó napja;
d) az a)-c) pontban nem említett esetben, ha az átruházás
da) magánszemély részére birtok-összevonási céllal, vagy
db) települési önkormányzat részére külön jogszabályban meghatározott szociális földprogram céljából, vagy
dc) a Nemzeti Földalap javára
történik, a db) pont esetében azzal, hogy az átruházásról szóló szerződésnek tartalmaznia kell a szociális földprogramra vonatkozó, a rászorultságra tekintettel meghatározott feltételeket is szabályozó önkormányzati rendelkezés számát.
A jövedelem megállapítására értelemszerűen e törvénynek az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni."

2. melléklet a 2014. évi ... törvényhez

1. Az Szja tv. 11. számú melléklet II. Az értékcsökkenési leírás szabályai fejezet 1. pont a) alpont ae) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/1. Fogalmak:
a) A tárgyi eszköz fogalma
Tárgyi eszköznek minősül minden olyan anyagi eszköz (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés), tenyészállat, amely tartósan, legalább egy éven túl - közvetlenül vagy e törvényben meghatározott módon közvetve - szolgálja a vállalkozás tevékenységét.)/
"ae) Az ültetvény olyan építmény, amelynek eredményeként a telepített növények legalább egy évnél hosszabb ideig talajhoz, helyhez kötötten a termesztés alapját képezik, és egybefüggő területük eléri vagy meghaladja szőlőültetvény esetén az 1000 négyzetmétert, gyümölcsfa ültetvény esetében az 1500 négyzetmétert, bogyósgyümölcs-ültetvény esetében az 500 négyzetmétert."
2. Az Szja tv. 11. számú melléklet II. Az értékcsökkenési leírás szabályai fejezet 2. pont c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(2. A kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú tárgyi eszköz, nem anyagi javak értékcsökkenésének elszámolása)
"c) Az értékcsökkenési leírás alapja a beruházási költség, az üzembe helyezésig felmerült következő kiadások nyilvántartásba vétele alapján: a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak beszerzési ára, saját előállítás esetén pedig az anyagkiadások és a mások által végzett munka számlával/számlákkal igazolt összege. Az értékcsökkenési leírás alapjának számbavétele során a vonatkozó számlában (okmányban) szereplő és levonható áfa összegét figyelmen kívül kell hagyni. A le nem vonható áfa az értékcsökkenési leírás alapjába beszámít.
A tárgyi eszköz beszerzéséhez egyedileg kapcsolódó járulékos kiadás (szállítási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, valamint a beszerzéssel összefüggő közvetítői kiadások, a bizományi díj, a vám, az adók - az áfa kivételével -, az illeték, a hitel igénybevételével kapcsolatos kiadások, az üzembe helyezés napjáig felmerült kamat, biztosítás díja stb.) a beszerzési ár részét képezi.
Az ingó, ingatlan (épület, építmény) beszerzési áraként a megszerzésre fordított, igazolt kiadás vehető figyelembe. Ezt az összeget növelni kell az értéknövelő beruházásra fordított, számlával igazolt kiadással, feltéve, hogy azt az adózó korábban költségként nem számolta el. Az ingyenesen szerzett tárgyi eszköz után értékcsökkenési leírás nem számolható el."
3. Az Szja tv. 11. számú melléklet II. Az értékcsökkenési leírás szabályai fejezet 2. pont p) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(2. A kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú tárgyi eszköz, nem anyagi javak értékcsökkenésének elszámolása)
"p) A 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó a korábban még használatba nem vett, a műszaki gépek, berendezések és a - személygépkocsi kivételével - a járművek között nyilvántartott tárgyi eszköznek az üzembe helyezés időpontjára megállapított beruházási költségét az üzembe helyezés adóévében jogosult egy összegben költségként elszámolni, amennyiben a tárgyi eszközt a jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében helyezi üzembe. Az értékcsökkenési leírásként így figyelembe vett összeg 1 százaléka, jármű esetében 3 százaléka az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az egyéni vállalkozó választása szerint
pa) agrár csoportmentességi (ABER) támogatásnak, vagy agrár csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál,
pb) minden más esetben az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak, vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül;"

3. melléklet a 2014. évi ... törvényhez

Az Szja tv. 13. számú melléklet 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"12. A 9. pont alapján igénybe vett adókedvezmény összege adóévenként nem haladhatja meg a 6 millió forintot. A magánszemély által az adóévben érvényesített adókedvezmény összege az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az egyéni vállalkozó választása szerint
a) agrár csoportmentességi (ABER) támogatásnak, vagy agrár csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál,
b) minden más esetben az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak, vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül.

4. melléklet a 2014. évi ... törvényhez

1. A Tao. törvény 1. számú melléklet 5. pont a) alpontja az alábbiak szerint módosul:
5. A számvitelről szóló törvény szerint megállapított terv szerinti értékcsökkenés (ideértve az egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírást is) érvényesíthető
" a) immateriális javaknál (kivéve az üzleti vagy cégértéket) és az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogoknál,"
2. A Tao. törvény 1. számú melléklete a következő új 5/b. ponttal egészül ki:
"5/6. A számvitelről szóló törvény 3. § (5) bekezdés 1. pontja szerinti üzleti vagy cégérték után 10 százalék értékcsökkenési leírást érvényesít az adózó feltéve, hogy adóbevallásában nyilatkozik arról, hogy az üzleti vagy cégérték kimutatásának, kivezetésének körülményei megfelelnek a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének."

5. melléklet a 2014. évi ... törvényhez

1. .A Tao. törvény 3. számú melléklet a) rész 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek ráfordításnak minősül különösen:)
"5. a hiányzó eszköz könyv szerinti értéke (immateriális jószág, tárgyi eszköz számított nyilvántartási értéke), ha egyértelműen megállapítható, hogy a hiány (különös tekintettel az eszköz fizikai jellemzőire, értékére, a tárolás fizikai körülményeire és szerződéses feltételeire, a tevékenység iparági sajátosságaira) megfelelő gondosság mellett nem merült volna fel, és az adózó az ésszerű gazdálkodás követelményeit figyelembe véve (különös tekintettel a hiányból eredő veszteség megtérülésére, a felmerülés ismétlődésére) nem tett meg mindent a hiányból eredő veszteség mérséklésére;"
2. A Tao. törvény 3. számú melléklet B) rész a következő 22. ponttal egészül ki:
(A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:)
"22. felsőoktatási támogatási megállapodás alapján az adóévben felsőoktatási intézménynek visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke;"

6. melléklet a 2014. évi ... törvényhez

Az Áfa tv. 1. számú melléklet 2. pont c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Közösség területe, ezzel együtt a tagállam területe nem foglalja magában a következő tagállamok alábbiak szerint meghatározott részét, amelyek a Közösség, ezzel együtt a tagállam vámterületének részét képezik:)
"c) Francia Köztársaság:
- az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. cikkében, valamint 355. cikkének (1) bekezdésében említett francia területek;"

7. melléklet a 2014. évi ... törvényhez

Az Áfa tv. 3. számú melléklet I. része a következő 25-45. pontokkal egészül ki:
(I. rész: termékek

8. melléklet a 2014. évi ... törvényhez

1. Az Áfa tv. 4. számú melléklet 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"19. A kiraktározás indítványozásának feltétele, hogy a kiraktározó a kiraktározandó termék után adóbiztosítékot nyújtson. Abban az esetben, ha a kiraktározó képviseletére pénzügyi képviselőt bíz meg, a kiraktározó helyett a pénzügyi képviselő is nyújthatja saját nevében az adóbiztosítékot. Abban az esetben, ha a kiraktározó az adóraktár üzemeltetőjét hatalmazza meg a 89/A. § szerint, a kiraktározó helyett az adóraktár üzemeltetője nyújtja a saját nevében az adóbiztosítékot. Mentesül az adóbiztosíték nyújtása alól az a kiraktározó, illetve az a pénzügyi képviselő, aki (amely) az Art. rendelkezései szerint egyúttal minősített adózó is."
2. Az Áfa tv. 4. számú melléklete a következő 22/A. ponttal egészül ki:
"22/A. Amennyiben a kiraktározó helyett az adóraktár üzemeltetője jár el a 89. § (1) bekezdése szerinti adómentesség érvényesítése érdekében a kiraktározási okmányon a kiraktározó adószáma alatt a 258. § (3) bekezdés b) pontja szerinti adószámot kell érteni, valamint ezt a tényt a kiraktározási okmányon fel kell tüntetni."
3. Az Áfa tv. 4. számú melléklet 38. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"38. A vámhatóság a 19., illetve a 37. pont szerint nyújtott adóbiztosítékot felszabadítja, ha a kiraktározó, vagy - ha az adóbiztosítékot az adóraktár üzemeltetője nyújtotta - az adóraktár üzemeltetője a kiraktározott termék adójogi helyzetének rendezését a kiraktározástól számított 90 napon belül igazolja. Ellenkező esetben a vámhatóság az esedékessé vált adót kiszabja és beszedi, megfizetés hiányában a kiraktározáshoz nyújtott adóbiztosíték terhére érvényesíti."

9. melléklet a 2014. évi ... törvényhez

Az Áfa tv. 8/A. számú melléklete a következő 3. ponttal egészül ki:
"3. Norvég Királyság"

10. melléklet a 2014. évi ... törvényhez

"3. melléklet a 2014. évi XXXIII. törvényhez
" 6/B. számú melléklet a 2007. évi CXXVII. törvényhez
A 142. § (1) bekezdés j) pontjának alkalmazása alá tartozó termékek

11. melléklet a 2014. évi ... törvényhez

1. Az Art. 1. számú melléklet I/B/3/ ac) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az általános forgalmi adóról az adófizetésre kötelezett adózónak)
"ac) évente kell adóbevallást benyújtania, ha a tárgyévet megelőző második évben
aca) az elszámolandó adójának éves szinten összesített - vagy annak időarányos éves szintre átszámított - összege előjelétől függetlenül nem érte el a 250 ezer forintot és
acb) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékének adó nélküli éves szinten összesített összege nem haladja meg az 50 millió forintot, feltéve, hogy nem rendelkezik közösségi adószámmal,"
2. Az Art. 1. számú melléklet I/B/3. pontja a következő an) alponttal egészül ki:
(Az általános forgalmi adóról az adófizetésre kötelezett adózónak)
"an) havonként kell adóbevallást benyújtania a bejelentkezés évének, valamint az azt követő évnek az általános forgalmi adó kötelezettségéről, feltéve, hogy jogelőd nélkül alakult."
3. Az Art. 1. számú melléklet I/B/3. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"b) Az átalakulással, az egyesüléssel, a szétválással létrejövő adózó általános forgalmiadóbevallási kötelezettségének ugyanolyan gyakorisággal tesz eleget, mint az a szervezet, amelyből átalakult, egyesült vagy szétválás útján létrejött. Az átalakulással, egyesüléssel vagy szétválással létrejövő adózó a gyakoribb bevallásra kötelezett jogelőd bevallási gyakoriságának megfelelően tesz eleget általános forgalmiadó-bevallási kötelezettségének."

12. melléklet a 2014. évi ... törvényhez

Az Art. 3. számú melléklet O.) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"O.) Az önkormányzat jegyzőjének adatszolgáltatása
1. A jegyző az ingatlanokat terhelő adókról szóló bevallás benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő 45 napon belül az állami adóhatóságnak adatot szolgáltat az önkormányzat illetékességi területén, a korrigált forgalmi érték szerinti adóztatás esetén az 500 millió forint forgalmi értéket elérő ingatlannal, alapterület szerinti adóztatás esetén az 1000 m2-t elérő épülettel, illetve 10 000 m2-t elérő telekkel rendelkező külföldön bejegyzett szervezetek tagjairól (tulajdonosairól), illetve az egyes tagokat megillető részesedés arányáról a külföldi szervezetek ingatlanadó bevallásában feltüntetett adatok alapján.
2. A jegyző az 1. pontban meghatározott határidőn belül az állami adóhatóságnak adatot szolgáltat az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező személy önkormányzat illetékességi területén található termőföldje haszonbérbeadásából származó jövedelméről."

13. melléklet a 2014. évi ... törvényhez

Az Art. 8. számú melléklet 1./C) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"C) A rá irányadó általános forgalmi adó bevallási gyakoriságtól függetlenül, az adóalanynak a negyedéves gyakoriságú összesítő nyilatkozatról havi gyakoriságú összesítő nyilatkozatra kell áttérnie, ha
a) az általános forgalmi adóról szóló törvény 89. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott termékértékesítés, valamint a 91. § (2) bekezdése szerinti termékértékesítésnek megfelelő termékértékesítés vagy
b) az általános forgalmi adóról szóló törvény 19. §, 21. § és 22. § (1) bekezdésében meghatározott Közösségen belüli termékbeszerzés
tárgynegyedévre vonatkozó, általános forgalmi adó nélkül számított összesített ellenértéke meghaladja az 50 000 eurónak megfelelő pénzösszeget. Ebben az esetben az áttéréssel érintett időszakra vonatkozó összesítő nyilatkozatot a tárgynegyedév első napjától az értékhatár meghaladásának hónapja utolsó napjáig tartó időszakról, ezen időszakot követő hónap 20. napjáig kell benyújtani. Az e pontban euróban meghatározott összeg forintra való átváltására az általános forgalmi adóról szóló törvény átváltási árfolyamról szóló 256. §-át kell alkalmazni."

14. melléklet a 2014. évi ... törvényhez

Az Art. 11. számú melléklete helyébe a következő rendelkezés lép:
11. számú melléklet
A közúti fuvarozással járó tevékenység folytatásával kapcsolatos kötelezettségek részletes szabályai
I. Az EURÓPAI UNIÓ MÁS TAGÁLLAMÁBAN TALÁLHATÓ FELADÁSI CÍMRŐL MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN TALÁLHATÓ ÁTVÉTELI CÍMRE TÖRTÉNŐ KÖZÚTI FUVAROZÁS ESETÉN BEJELENTÉSRE KÖTELEZETTEK, VALAMINT A BEJELENTENDŐ ADATOK KÖRE
1. Az Európai Unió más tagállamában található feladási címről belföldi átvételi címre, Közösségen belüli termékbeszerzési célú közúti fuvarozás esetén a 22/E. § (8) bekezdés b)-k) pontjaiban meghatározott adatokat az EKAER szám megállapítása érdekében a címzett jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz az EKAER elektronikus felületén legkésőbb a termék fuvarozásának megkezdéséig. A 22/E. § (8) bekezdés 1) pontja szerinti adatot a címzett jelenti be a terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezésekor. Amennyiben nem a címzett veszi át a terméket, a 22/E. § (8) bekezdés 1) pontja szerinti adatot a terméket átvevő jelenti be a terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezésekor.
2. Az Európai Unió más tagállamában található feladási címről belföldi átvételi címre, Közösségen belüli termékbeszerzéstől eltérő egyéb célból történő közúti fuvarozás esetén, a 22/E. § (8) bekezdés b)-k) pontjaiban meghatározott adatokat az EKAER szám megállapítása érdekében a terméket átvevő jelenti be az EKAER elektronikus felületén, legkésőbb a termék fuvarozásának megkezdéséig. A 22/E. § (8) bekezdés 1) pontja szerinti adatot a terméket átvevő jelenti be a terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezésekor.
3. Az 1-2. pontok szerinti bejelentés alapján képzett EKAER számot a bejelentésre kötelezett a termék fuvarozásának megkezdése előtt a fuvarozást végző vagy azt szervező rendelkezésére bocsátja.
4. A bejelentésre kötelezett a termék szállító gépjárműre történő felrakodását követően a termék kirakodási (átvételi) helyre érkezésének bejelentéséig a módosítás indokának megadásával módosíthatja az EKAER elektronikus felületén a 22/E. § (8) bekezdés g) pontja, h) pont hc) alpontja, j) pontja, k) pontja szerinti adat.
5. Az EKAER szám a megállapításától számított 15 napig érvényes, a 22/E. § (8) bekezdés 1) pontja szerinti adat bejelentése ezen időtartamon belül lehetséges. A 15 napos határidő lejártát követően az EKAER szám érvényét veszti.
II. MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN TALÁLHATÓ FELADÁSI CÍMRŐL AZ EURÓPAI UNIÓ MÁS TAGÁLLAMÁBAN TALÁLHATÓ ÁTVÉTELI CÍMRE TÖRTÉNŐ KÖZÚTI FUVAROZÁS ESETÉN BEJELENTÉSRE KÖTELEZETTEK, VALAMINT A BEJELENTENDŐ ADATOK KÖRE
1. Belföldi feladási címről az Európai Unió más tagállamában található átvételi címre, Közösségen belüli értékesítés céljából történő közúti fuvarozás esetén, a 22/E. § (8) bekezdés b)-e), g)-k) pontjaiban meghatározott adatokat az EKAER szám megállapítása érdekében a feladó jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz az EKAER elektronikus felületén legkésőbb a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdéséig. A 22/E. § (8) bekezdés m) pontja szerinti adatot a feladó jelenti be a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdésekor. Amennyiben a termék felrakodását nem a feladó végzi, a 22/E. § (8) bekezdés m) pontja szerinti adatot a terméket felrakodó jelenti be a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdésekor.
2. Belföldi feladási címről az Európai Unió más tagállamában található átvételi címre, Közösségen belüli értékesítéstől eltérő egyéb célból történő közúti fuvarozás esetén, a 22/E. § (8) bekezdés b)-e), g)-k) pontjaiban meghatározott adatokat az EKAER szám megállapítása érdekében a terméket felrakodó jelenti be az EKAER elektronikus felületén, legkésőbb a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdéséig. A 22/E. § (8) bekezdés m) pontja szerinti adatot a felrakodó jelenti be a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdésekor.
3. Az 1-2. pontok szerinti bejelentés alapján képzett EKAER számot a bejelentésre kötelezett a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdése előtt a fuvarozást végző vagy azt szervező rendelkezésére bocsátja.
4. A bejelentésre kötelezett a módosítás indokának megadásával legkésőbb a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdése előtt módosíthatja az EKAER elektronikus felületén a 22/E. § (8) bekezdés g) pontja, h) pont hc) alpontja, j) pontja, k) pontja szerinti adatokat.
5. Az EKAER szám a megállapításától számított 15 napig érvényes, a 22/E. § (8) bekezdés m) pontja szerinti adat bejelentése ezen időtartamon belül lehetséges. A 15 napos határidő lejártát követően az EKAER szám érvényét veszti.
III. BELFÖLDI FELADÁSI CÍMRŐL BELFÖLDI ÁTVÉTELI CÍMRE TÖRTÉNŐ KÖZÚTI FUVAROZÁS ESETÉN BEJELENTÉSRE KÖTELEZETTEK, VALAMINT A BEJELENTENDŐ ADATOK KÖRE
1. Belföldi feladási címről belföldi átvételi címre történő közúti fuvarozással járó, első belföldi adóköteles - nem közvetlenül végfelhasználó részére történő - termékértékesítés esetén, a 22/E. § (8) bekezdés b)-k) pontjaiban meghatározott adatokat az EKAER szám megállapítása érdekében a feladó jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz az EKAER elektronikus felületén, legkésőbb a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdéséig. A 22/E. § (8) bekezdés 1) pontja szerinti adatot a címzett jelenti be a terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezésekor.
2. Az 1. pont szerinti bejelentés alapján képzett EKAER számot a bejelentésre kötelezett a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdése előtt a fuvarozást végző vagy azt szervező rendelkezésére bocsátja.
3. A bejelentésre kötelezett a módosítás indokának megadásával legkésőbb a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdése előtt módosíthatja Az EKAER elektronikus felületén a 22/E. § (8) bekezdés g) pontja, h) pont hc) alpontja, j) pontja, k) pontja szerinti adatokat.
4. Az EKAER szám a megállapításától számított 15 napig érvényes, a 22/E. § (8) bekezdés 1) pontja szerinti adat bejelentése ezen időtartamon belül lehetséges. A 15 napos határidő lejártát követően az EKAER szám érvényét veszti.
IV. AZ EKAER-hez KAPCSOLÓDÓ BEJELENTÉS SZABÁLYAI KOCKÁZATOS TERMÉKEK ESETÉN, ÉS A KOCKÁZATI BIZTOSÍTÉKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
1. Kockázatos termékkel végzett közúti fuvarozással járó tevékenység esetén EKAER számot az állami adó- és vámhatóság csak azon adózó számára állapít meg, aki vagy amely
a) a kockázatos élelmiszerek tekintetében
aa) az élelmiszer-előállítással és -forgalmazással kapcsolatos adatszolgáltatásról és nyomon követhetőségéről szóló VM rendelet (a továbbiakban: VM rendelet) előírásai szerint a tevékenységét első magyarországi tárolási helyet üzemeltető élelmiszer-vállalkozóként - ideértve a bértárolási tevékenységet is - bejelentette,
ab) az első magyarországi tárolási helyet üzemeltető élelmiszer-vállalkozóként a VM rendelet előírásai szerint az első magyarországi tárolási hely bejelentésének eleget tett, és
ac) ezen alcím szerinti biztosítékadási kötelezettségét teljesítette,
b) a külön jogszabályban meghatározott egyéb kockázatos termékek tekintetében ezen alcím szerinti biztosítékadási kötelezettségét teljesítette.
2. Kockázati biztosítékot belföldi kirakodási (átvételi) címre irányuló közúti fuvarozás esetén a Közösségen belüli beszerzést (ideértve a saját tulajdonú termék más tagállamból Magyarországra történő behozatalát is), illetve első belföldi adóköteles - nem közvetlen végfelhasználó részére történő - termékértékesítést megvalósító adózó köteles nyújtani.
3. A biztosíték mértékének folyamatosan el kell érnie az I-III. alcímek szerinti bejelentés időpontjában a bejelentést megelőző 60 napban (ideértve a bejelentés napját is) teljesített bejelentések során megállapított és átvételi címre érkezés, vagy a felrakodás megkezdésének bejelentésével már rendelkező EKAER számokhoz tartozó termékek, valamint a már megállapított és még érvényes EKAER számokhoz tartozó termékek együttes adó nélküli értékének 15 százalékát. Az adózó - szükség esetén, a folyamatosan megállapított kockázatos termék érték adatok alapján - kiegészíti a biztosítékot a fentiek szerinti mértékre.
4. Amennyiben az adózó a 2. pont alapján több jogcímen is kötelezett biztosíték nyújtására, kizárólag a 3. pont szerint számított, magasabb összegű biztosíték nyújtására köteles.
5. Az állami adóhatóság az I-III. alcímek szerinti bejelentések megtételére szolgáló elektronikus felületen a biztosítékadásra kötelezett adózó számára lehetővé teszi a biztosíték összege változásának folyamatos nyomon követését.
6. Az állami adó- és vámhatóság nem állapít meg újabb EKAER számot az adózó részére, amennyiben megállapítható, hogy a biztosíték nem nyújt fedezetet az újabb bejelentéssel érintett termékek adó nélküli értékének 15 százalékára.
7. A biztosíték összege teljesíthető
a) elkülönített letéti számlára történő befizetéssel,
b) pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, befektetési vállalkozás által vállalt, az állami adóhatóság által nyilvántartásba vett garancia útján.
8. Mentesül a biztosítékadási kötelezettség alól az az adózó, aki
a) az állami adóhatóság által vezetett minősített adózói adatbázisban szerepel, vagy
b) legalább két éve működik és szerepel az állami adóhatóság által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázisban, valamint az I-III. alcímek szerinti bejelentés időpontjában nem áll adószám felfüggesztés hatálya alatt.
9. A mentesség feltételeinek fennállását az állami adóhatóság folyamatosan vizsgálja. Amennyiben a mentesség feltételei már nem állnak fenn, úgy az adózó az EKAER szám megállapítása érdekében a 3-4. pontok szerint köteles eljárni.
10. A biztosíték nyújtását követően az állami adóhatóság minden hónap végét megelőző 5 napon belül felülvizsgálja, hogy a biztosítékot nyújtó adózó rendelkezik-e az állami adóhatóságnál nyilvántartott, nettó módon számított adótartozással. Tartozás fennállása esetén a biztosíték összegét az állami adóhatóság a tartozásra elszámolhatja. Ha a rendelkezésre álló biztosíték összege az adózót terhelő tartozás mindegyikére nem nyújt fedezetet, azt az állami adóhatóság először a magánszemély jövedelemadó előlegére, a levont jövedelemadóra, vagy a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra esedékesség sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában számolja el. Az ezt követően fennmaradó összeget először az egyéb adótartozásokra kell elszámolni azok esedékességének sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában. A biztosíték elszámolásával a jóváírás napján a tartozás megfizetettnek minősül. Az így csökkentett, vagy teljes mértékben felhasznált biztosíték összegéről az adózó az elektronikus tárhelyére értesítést kap, ezt követően a biztosítékot a 3. pont szerinti mértékre ismételten ki kell egészíteni a jövőbeni ügyletekhez kapcsolódó EKAER számok megállapítása érdekében.
11. A biztosíték összegének visszautalása iránt az állami adóhatóság intézkedik, illetve a garanciavállalás felmondásához hozzájárulását a pénzintézet részére továbbítja,
a) a cégnyilvántartásban szereplő adózó cégnyilvántartásból való törlése esetén a cég volt tulajdonosai által előterjesztett kérelem alapján,
b) az egyéni vállalkozó vállalkozási tevékenysége megszüntetése esetén a magánszemély kérelme alapján,
c) a kockázatos termék vonatkozásában a 22/E. § (1) és (4) bekezdéseiben meghatározott tevékenység megszüntetése esetén az adózó kérelme alapján, mely kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy a kérelem beérkezését megelőző hatvan napban ilyen tevékenységet az adózó nem folytatott.
12. A 11. pont szerinti kérelem beérkezését követően az igény jogosságát az állami adóhatóság megvizsgálja. A biztosíték visszautalásának, a garanciavállalás felmondásához való hozzájárulás kiadásának határideje a kérelem beérkezését követő 30 nap. Az állami adóhatóság a visszatartási jogát az adózó általa nyilvántartott köztartozása tekintetében gyakorolhatja, illetve a nyilvántartott köztartozást a garanciaszerződés keretében érvényesítheti.
13. A biztosíték összegét az e törvény 167. § (1) bekezdése szerinti nettó pótlékszámítás során nem kell figyelembe venni.

15. melléklet a 2014. évi ... törvényhez

"7. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez
Kiemelt munkáltatói jogkörök gyakorlása

16. melléklet a 2014. évi ... törvényhez

"1. melléklet a 2011. évi LXXXV. törvényhez
Termékdíjköteles termékek, anyagok köre
Termékdíjköteles egy termék, ha az alábbi táblázatban meghatározott vámtarifaszámok alá tartozik és az adott termékdíjköteles termékcsoport e törvényben meghatározott fogalmának is megfelel. Az "ex" jelzéssel ellátott vámtarifaszámok alá tartozó termékek közül azok a termékdíjköteles termékek, amelyek az 1. § (3) bekezdésében meghatározott tárgyi hatály alá tartoznak, ide nem értve a megnevezésben kivételként megnevezett termékeket.
a) Akkumulátorok

b) Csomagolószerek

* a termék mindkét oldalán, egy-egy oldal felületének legalább 20%-át kitevő "ELKÜLÖNÍTETT HULLADÉK" felirattal ellátva.
** a termék mindkét oldalán, egy-egy oldal felületének legalább 20%-át kitevő "BIOLÓGIAI ÚTON LEBOMLÓ SZEMETESZSÁK" felirattal ellátva.
c) Egyéb kőolajtermékek

d) Egyéb műanyag termékek

f) Elektromos, elektronikai berendezések

A * jelzéssel ellátott vtsz. számok olyan elektromos, elektronikai berendezés termékcsoportokat jelentenek, melyben azok a termékek termékdíjkötelesek, melyeknek bruttó súlya legfeljebb 200 kg, vagy teljesítmény felvétele legfeljebb 4 kW.
g) Gumiabroncsok

h) Irodai papírok

i) Reklámhordozó papírok

17. melléklet a 2014. évi ... törvényhez

"2. melléklet a 2011. évi LXXXV. törvényhez
Az egyes termékdíjköteles termékek termékdíjtételei
a) Akkumulátor

b) Csomagolószer
ba) Csomagolószer (kivéve kereskedelmi csomagolószer)

bb) Kereskedelmi csomagolószer

c) Egyéb kőolajtermék

d) Egyéb műanyag termék

e) Egyéb vegyipari termék

f) Elektromos, elektronikai berendezés

g) Gumiabroncs

h) Irodai papír

i) Reklámhordozó papír

18. melléklet a 2014. évi ... törvényhez

"3. melléklet a 2011. évi LXXXV. törvényhez
Az egyéni hulladékkezelést teljesítőkre vonatkozó egyes termék- és anyagáramok termékdíj tételeinek meghatározása
Egy termékdíjköteles termék- és anyagáramban az egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezett teljesítési hányada qe, az OHÜ országos átlagos teljesítési hányada qoHü, az adott termék- és anyagáramra jellemző felső hasznosítási arány pedig qf.
A qf és qoHü értékeket 2012. évtől az alábbi táblázat tartalmazza:
a) Akkumulátor

b) Csomagolószer
ba) Csomagolószer (kivéve kereskedelmi csomagolószer)

bb) Kereskedelmi csomagolószer

f) Elektromos, elektronikai berendezés

g) Gumiabroncs

Az egyéni teljesítő által az adott termék- és anyagáram esetén fizetendő termékdíjat az alábbi általános formula határozza meg: T=R+E1+K1 ahol
T a megfizetendő fajlagos termékdíj,
R a megfizetendő fajlagos rendszerirányítási alapköltség,
E1 a megfizetendő fajlagos externális költség,
K1 pedig a megfizetendő fajlagos kezelési költség.
A megfizetendő fajlagos rendszerirányítási alapköltség (R) mértékét a különféle termékdíjköteles tennék- és anyagáramok esetén az alábbi táblázat tartalmazza:
a) Akkumulátor

b) Csomagolószer
ba) Csomagolószer (kivéve kereskedelmi csomagolószer)

bb) Kereskedelmi csomagolószer

f) Elektromos, elektronikai berendezés_

g) Gumiabroncs_

A megfizetendő externális költség (Ei) számítása a qe

képlet szerint történik, minden más esetben E1 = 0. A képletben szereplő E fajlagos externális alapköltség értékét a különféle termékdíjköteles termék- és anyagáramok esetén az alábbi táblázat tartalmazza:
a) Akkumulátor

b) Csomagolószer
ba) Csomagolószer (kivéve kereskedelmi csomagolószer)

bb) Kereskedelmi csomagolószer

f) Elektromos, elektronikai berendezés

g) Gumiabroncs_

A megfizetendő kezelési költség (K1) számítása a qe

Képlettel történik, a qeqf esetben a

minden más esetben K1=0. A képletben szereplő K fajlagos kezelési alapköltség értékét a különféle termékdíjköteles termék- és anyagáramok esetén az alábbi táblázat tartalmazza:
a) Akkumulátor

b) Csomagolószer
ba) Csomagolószer (kivéve kereskedelmi csomagolószer)

bb) Kereskedelmi csomagolószer

f) Elektromos, elektronikai berendezés

g) Gumiabroncs

INDOKOLÁS

Általános indokolás

A személyi jövedelemadóról szóló törvény vonatkozásában a Javaslat úgy módosítja a családi kedvezmény érvényesítésére jogosultak körét, hogy a nevelőszülő a nevelt gyermekek után családi pótlékra egyébként nem jogosult házastársa is jogosultként kerül nevesítésre. Így a házastársak már év közben is közösen érvényesíthetik a kedvezményt, amit a hatályos szabályok szerint csak az adóbevallásukban tehetnek meg.
A Javaslat szerint 2016-tól négy év alatt a duplájára nő a két gyermekes családok családi kedvezménye. Az összevont adóalapot csökkentő kedvezmény mértéke évről évre nő úgy, hogy a családoknál havonta ottmaradó adó gyermekenként a jelenlegi 10 ezer forintról 2018-ra 20 ezer forintra (évente 2500 forinttal) nő.
A tervezet a házasságkötési kedv növelése érdekében "első házasok kedvezménye" néven új adóalap-csökkentő kedvezmény bevezetését kezdeményezi: 2015-től minden olyan ifjú pár, ahol legalább az egyik fél első házaságát köti, 24 hónapon keresztül, de legfeljebb a családi kedvezményre való jogosultság megnyíltáig együttesen havi 5000 forint adócsökkenést eredményező mértékben csökkentheti az adóalapját. A kedvezmény a családi kedvezményhez hasonlóan a megfelelő nyilatkozat megtétele esetén már az előleg levonásánál figyelembe vehető, a házastársak közösen is érvényesíthetik, vagy az adóév elteltével az adóbevallásban megoszthatják egymás között.
A törvényjavaslat a munkabéren kívül adható juttatásokat (cafeteria) terhelő közteher-rendszer jelentős átalakítását kezdeményezi. A béren kívüli juttatásként adható juttatások köre változatlan marad, megnő viszont a juttatások után a kifizető által fizetendő közteher. Az adóterhelés azonos lesz az egyes meghatározott juttatásokat terhelő közteherrel, azaz juttatások értékének 1,19-szerese után 16% szja-t és 27% eho-t kell fizetnie a munkáltatónak. Annak érdekében, hogy a munkáltató által valamennyi dolgozójának vagy valamennyi dolgozó által megismerhető szabályzatban rögzített módon adható juttatások ne jelentsenek konkurenciát a béren kívüli juttatásoknak, indokolt e juttatások közteher alapját megemelni. A javaslat szerint a közteher alapja ilyen esetekben a juttatás értékének 1,53-szorosa. Ennek következtében a béren kívüli juttatások után 51,17% közterhet kell fizetni, a munkáltató által szabályozott módon béren kívüli juttatásnak nem minősülő juttatások esetében pedig 65,79% lesz a közteher. Ugyancsak ezt a köztehermértéket indokolt alkalmazni a béren kívüli juttatás értékhatára és a 450 ezer forintos éves keretösszeg túllépése esetén is az említett értékhatárok betartatása érdekében.
A biztosítási szabályokkal összefüggő módosítások többsége a nyugdíjbiztosítások kedvezményi rendszerét érinti, és célja, hogy a jogalkotói cél minél kevésbé sérüljön, figyelemmel a Magyar Nemzeti Bank 2/2014. (V. 26.) számú, a nyugdíjbiztosítások tárgyában kiadott ajánlására (MNB-ajánlás) is, valamint az idei év tapasztalatainak beépítése is megtörténik a szabályozásba.
A módosítások érintik a teljes életre szóló életbiztosítások (WL, amelyek Magyarországon jellemzően felhalmozás típusú biztosítások) adózását. Ezen biztosítások 2017 után azonos adójogi kezelés alá esnek az egyéb megtakarítási jellegű biztosításokkal. Mindez azt jelenti, hogy a WL rendszeres díjának adómentessége 2017 után megszűnik, a korábban adómentes díjfizetéssel rendelkező szerződések szolgáltatási ágon egyéb jövedelemként adóznak továbbra is, míg a 2018-tól kötött ilyen biztosításokból származó jövedelem - az általános szabályoknak megfelelően -kamatjövedelemként adózik.
A kisadózó vállalkozások tételes adójának vonatkozásában a Javaslat az adónem gyakorlati alkalmazása során felmerült problémák megoldására tartalmaz pontosító rendelkezéseket.
A regisztrációs adó területén a flottaüzemeltetőnek elegendő lesz 50 gépjárművet tulajdonolnia e státusz elnyeréséhez, pénzügyi képviselő meghatalmazása pedig csak a harmadik országbeli cégeknél lesz kötelező.
Az energiaadózás területén az üveg-, csempe-, tégla-, cserép-, cement-, mész-, gipsz-, betongyártáshoz felhasznált villamos energia és földgáz után, ezen tevékenységek jelentős energiafelhasználása okán, adó-visszaigénylési lehetőség nyílik meg.
A jövedéki adózás területén az uniós szabályokkal kapcsolatos harmonizáció céljából módosul a bérfőzés és magánfőzés szabályozása, valamint a szivarka definíció és megszűnik a tömény szeszes italokra alkalmazott differenciált jövedéki adómérték. A vállalkozói környezet javítása érdekében a palackozott fröccs adózási és egyéb jövedéki szabályai a szőlőbornál alkalmazott szabályokhoz közelednek. A nem kívánt átterelődési hatások megakadályozása érdekében pozitív adómértéket határoz meg a Javaslat az üzemanyagcélú cseppfolyós földgázra (CNG), valamint ezeken túl jogalkalmazást segítő korrekciókat is tartalmaz.
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) módosítása révén a települési önkormányzatok adóztatási mozgástere jelentősen bővül, az önkormányzatok települési adót, települési adókat vezethetnek be bármely adótárgyra, ha az nem képezi törvényben szabályozott közteher tárgyát. Ezen túlmenően a Htv. módosításai a jogalkalmazás egyszerűsítését, a jogértelmezés egyértelműsítését, az adóelkerülés megakadályozását, továbbá szövegpontosításokat tartalmaznak.
A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.) módosításai a cégautóadó-szabályozást érintik, kisebb terjedelemben, pontosító jelleggel.
A Pálinka II. kötelezettségszegési ügy (tömény szeszek differenciált jövedéki adómértéke) lezárása érdekében 2015. január 1-jétől egy új termékkörrel, az ún. alkoholos italokkal egészül ki a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény (Neta tv.). Az alkoholos italok Neta-kötelessé tétele mellett a Neta tv. olyan módosítás is megvalósít, amelynek eredményeként - a méz kedvező élettani hatására tekintettel - az adóköteles cukrozott készítmények köréből kikerülnek azok a termékek, amelyek méztartalma legalább 20 %, ugyanakkor cukortartalma nem haladja meg a 40 %-ot.
A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény módosítása három jogalkalmazási probléma megoldását szolgálja.
A távközlési adóról szóló 2014. évi LVI törvény módosításával a Javaslat - összefüggésben az internetes kommunikáció térnyerésével - kiterjeszti a távközlési adó hatályát az internet-hozzáférés szolgáltatás nyújtására, de emellett a távközlési adóba beszámítható a megfizetett társasági adó.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) módosítása a szövegpontosításon és a gyakorlati jogalkalmazás során felmerült jogértelmezési kérdések egyértelműsítésén túl az illetékbélyegek használatának visszaszorítását is célozza. Az ügyfélbarát közigazgatás megteremtése keretében ugyanis fontos szempont, hogy az eljárás kezdeményezője korszerű és kényelmes fizetési módok igénybevétele mellett fizethesse meg az eljárási illetéket.
A kisvállalati adó 2013. január 1-jei bevezetése óta több olyan kisebb, jogtechnikai változatás igénye merült fel, amely segíti az egységes jogértelmezést és a jogalkalmazást egyaránt. A Javaslat által bevezetett kedvező változás, hogy az adminisztráció egyszerűsítése érdekében az adóalanyiság választására jogosító 500 millió forintos bevételi értékhatár átlépését a korábbi szabályhoz képest ritkábban, negyedévente kell vizsgálnia az adózóknak és kapcsolt vállalkozásaiknak. További egyszerűsítés, hogy egységesen, valamennyi adózó számára lehetővé válik a negyedéves előleg megállapítási, bevallási és befizetési kötelezettség előírása a tárgyévet megelőző adóévi várható bevételtől, illetve kisvállalati adó fizetési kötelezettségtől függetlenül.
A társasági adó tekintetében a Javaslat több szabály jogalkalmazást elősegítő pontosításáról rendelkezik. Jelentős változás az elhatárolt veszteség felhasználásának időbeli korlátozása, a K+F adóalap-kedvezmény minősítési eljáráshoz kötése, a statisztikai szűrések alkalmazásának bevezetése a transzferár szabályok kapcsán. A Javaslat új kedvezmények bevezetéséről is gondoskodik, így például a Javaslat szerint a felsőoktatási intézményeket támogatási szerződés keretében támogató társaságok részére (a közhasznú szervezetek támogatóihoz hasonlóan) társasági adóalap-kedvezmény válik elérhetővé.
Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló törvény módosítása a különadó fizetési kötelezettség előírásáról gondoskodik 2015. adóév vonatkozásában, emellett bevezeti a befektetési alapok különadó-kötelezettségére vonatkozó rendelkezéseket, továbbá lehetővé teszi a 2014. január 1-jén ukrajnai illetőségű leányvállalattal rendelkező, bankadó fizetésére kötelezett hitelintézet számára a 2015. évi bankadó összegéből az olyan értékvesztés, illetve terven felüli értékcsökkenés levonását, amelyet a hitelintézet az ukrajnai illetőségű leányvállalatában fennálló részesedésére, illetve a részesedéshez kapcsolódóan kimutatott üzleti vagy cégértékre tekintettel számol el.
Az általános forgalmi adózást illetően a Javaslat jogharmonizációs célú, a vállalkozási környezetet javító, valamint értelmezést elősegítő rendelkezéseket tartalmaz, és megteremti az áfa visszatérítésre vonatkozó lehetőséget a Norvég Királyságban letelepedett adóalanyok számára. A Javaslat ezen túlmenően 2015. január 1-jétől 27%-ról 5%-ra csökkenti a köztes terméknek minősülő, nagy testű élőállatok (szarvasmarha, juh és kecske) és vágott testek értékesítésére alkalmazandó áfa kulcsot, valamint megteremti a haditechnikai eszközök és szolgáltatások nemzetközi megállapodáson alapuló beszerzésének áfa mentességét.
A közösségi vámjog végrehajtására vonatkozó szabályok tekintetében:
• szükséges az árukiadást követő utólagos ellenőrzés egységes szabályrendszerbe foglalása a nemzeti vámtörvény keretein belül. A módosítással a nemzeti vámtörvény a vámhatóság által végzett valamennyi utólagos ellenőrzési típus szabályait tartalmazza majd, s csak a részletszabályok tekintetében marad mögöttes jogként a közigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény. Az ellenőrzési típusok között új elemek is megjelennek 2016. június 1-jétől fokozatosan alkalmazandó új vámkódexnek is megfelelően, így az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés, az audit típusú ellenőrzések. Ez utóbbi ellenőrzést a vámhatóság a gazdálkodók egész tevékenységére és folyamatára kiterjedően alkalmazza majd.
• módosulnak a vámigazgatási bírság rendelkezései, mert az EU külső halárain jogellenesen bejutatott, jövedéki terméknek minősülő nem közösségi árukra elkövetett jogsértések esetén a vámigazgatási bírság a jogellenes bejuttatás megállapítására vonatkozó vámigazgatási eljáráshoz kapcsolódó adekvát szankció, ezáltal biztosítva, hogy további szabálysértési vagy közigazgatási eljárások párhuzamosan ne kerüljenek bevezetésre. Így az eljárás alá vont személyek és az eljáró vámszervek adminisztráció terhei is csökkennének, illetve a hatósági eljárás időtartama rövidülne. A módosítással a szabálysértési bírság és a szabálysértési elzárás helyett vámigazgatási bírság kerül kiszabásra, melynek meg nem fizetése esetén az eljáró szerv végrehajtási eljárást foganatosít, illetve külföldi elkövető esetében a vonatkozó jogszabály szerint kiutasítás alkalmazható. A jövedéki termékekre elkövetett jogsértés miatti vámigazgatási bírság szankció mértéke a jövedéki szabályozással analóg módon került megállapításra.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) módosítása egyrészt az új Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: új Ptk.) hatálybalépésével kapcsolatos módosításokat, kiegészítéseket, másrész a gyakorlatban felmerült kérdések rendezését, egyértelmű számviteli elszámolásának rögzítését tartalmazza.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása felhatalmazza az adópolitikáért felelős minisztert az adótanácsadók, adószakértők, okleveles adószakértők továbbképzésében részt vevő szervezetek pályázatának elbírálásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékének rendeletben való megállapítására. A javaslat feltételes adómegállapítás iránti kérelemmel kapcsolatos részletszabályokat tartalmaz, mellyel összefüggésben a feltételes adómegállapításra vonatkozó szabályok között érvényességi időtartam kerül bevezetésre. Ezen túlmenően a javaslat rendelkezik a feltételes adómegállapítás iránti kérelemmel kapcsolatos eljárási határidők módosításáról, továbbá arról, hogy a személyes konzultáció díja 100 ezer forintról 500 ezer forintra emelkedik. Elsősorban az általános forgalmi adóra elkövetett csalások visszaszorítása érdekében kialakításra kerül az úgynevezett Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER), melynek célja az áruk valós útjának nyomon követése, az árubeszerzések, értékesítések során keletkező közterhek megfizetésének előírása, valamint az, hogy Magyarországon ne kerülhessen forgalomba hozatalra olyan áru, amely előzetesen nem volt bejelentve az adóhatósághoz.
A javaslat továbbá jogharmonizációs célú szabályokat is épít a törvény rendelkezései közé.
A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása a közérdeklődésre számot tartó könyvvizsgálók minőségellenőrzésével összefüggő, illetve a könyvvizsgálói közfelügyeleti hatóság működését segítő módosításokat tartalmaz.
A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló 2011. évi CII. törvény módosítása az új Ptk.-val összefüggően kisebb jogtechnikai pontosítást tartalmaz.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításának elsődleges célja a NAV tv. III. fejezetének felülvizsgálata, ennek keretében a pénzügyőrök számára biztosított intézkedésekre irányadó szabályozás profiltisztítása, vagyis az eljárási jogosultságok és a tényleges intézkedési jogosultságok elválasztása, az intézkedésekkel szembeni panaszjog megteremtése, továbbá a kényszerítő eszközökre vonatkozó szabályozás szükséges kiegészítése. Az intézkedések kapcsán indokolt kiemelni, hogy számos, a Javaslat szerinti intézkedést a NAV törvény hatályos 36. §-a is ismer, a módosítás ezek részletszabályait, illetve garanciális szabályait is megteremti. A már ismert intézkedéseken túl bevezetni tervezett új intézkedések a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényhez (a továbbiakban: Rtv.) igazodnak a pénzügyőri tevékenység sajátosságait figyelembe véve. Az új Ptk. hatályba lépésével összefüggésben szükséges továbbá a megváltozott terminológia és az új jogintézményekhez igazodó szabályozás kialakításával a NAV tv. új Ptk-val való összhangjának teljeskörű megteremtése. A további módosítási javaslatok célja a gyakorlatban felmerült kérdések rendezése.
A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvényben (a továbbiakban: Ktdt.) környezetvédelmi szennyezői kategóriák kerülnek bevezetésre, valamint kibővül a Ktdt. tárgyi hatálya. A környezetterhelés mértékének megfelelően az egyes termékáramok különböző (összesen hat) környezetszennyezési kategóriákba kerülnek besorolásra, egyre növekvő terhet róva a besorolt termékekre. A díjszabás bázisalapon történik, az egyes kategóriákhoz rendelt súlyszámmal szorozva. A jelenleg alkalmazott díjhoz képest egyes termékek körében csökkenést, míg máshol növekedést eredményez a kategóriák bevezetése. Ezen egységesített környezetvédelmi szemléletű megoldás előnye, hogy egyszerűbb, átláthatóbb környezetvédelmi kategorizálási rendszert hoz létre, valamint elősegíti a várható bevételek egyszerű, gyors tervezését, illetve csökkenti az adminisztrációt. Ettől eltérően nő a reklámhordozó papír termékdíjtétele. A Ktdt. tárgyi hatálya 2015. január 1-jétől kibővül ez egyéb műanyag termékekkel (pl.: művirág), az egyéb vegyipari termékekkel (pl.: mosószer, tusfürdő), az irodai papírral, valamint a jelenlegi szabályozás hatálya alá nem tartozó elektromos, elektronikai berendezésekkel (pl.: ipari méretű berendezések).

Részletes indokolás

I. Fejezet

A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításához

a(z) 1. §-hoz

A Javaslat alapelv jellegű szabályt fogalmaz meg, amely egyértelműen megerősíti azt, a jelenlegi szabályokból értelmezéssel megállapítható következtetést, hogy a magánszemélynek kifejezetten bérként vagy tevékenység ellenértékeként adott juttatások nem tartozhatnak kedvező adózási megítélés alá (bevételnek nem számító, adómentes vagy kedvezményes adózású juttatások), azok adókötelezettségét a juttatást megalapozó jogviszonyból származó bevételekre irányadó általános szabályok szerint kell meghatározni.

a(z) 2. §-hoz

A Javaslat kiegészíti a munkáltató fogalmát azzal, hogy az iskolaszövetkezetek által nyújtott szolgáltatás keretében tevékenységet végző iskolaszövetkezeti tagoknak közvetlenül juttatott bevétel (pl. béren kívüli juttatásnak minősülő juttatások) tekintetében munkáltatónak minősül a szolgáltatás fogadója (az a jogi személy, ahol a diákok a munkát végzik).
A Javaslat kiegészíti a kiküldetési rendelvény fogalmát azzal, hogy a szükséges adatokat tartalmazó, zárt rendszerben előállított és kezelt elektronikus bizonylat is kiküldetési rendelvénynek minősül.
A Javaslat pontosítja az egyes támogatások uniós szabályok szerinti minősítésével kapcsolatos fogalmakat azzal összefüggésben, hogy új uniós rendeletek kerültek elfogadásra.
A 2014. évben szerzett tapasztalatok alapján pontosításra kerül a nyugdíjbiztosítás fogalma. Ennek keretében a törvény kimondja, hogy a nyugdíjbiztosításnak alapesetben (kivéve, ha az egészségkárosodás már meghaladja a törvényben rögzített mértéket) négy kockázatot (halál, egészségkárosodás, nyugdíjba vonulás, nyugdíjkorhatár elérése) kötelezően tartalmaznia kell és ezen kívül a biztosítás más kockázatra nem terjedhet ki. Tekintettel arra, hogy a nyugdíjbiztosítás a biztosított nyugdíjas korára történő megtakarítást célozza, a törvény kimondja, hogy a biztosítás kedvezményezettje - a biztosított halálát kivéve - csak a biztosított lehet, implicite azt is rögzítve (a nyugdíjbiztosítás biztosítottjának, a jogalkotói cél védelme érdekében), hogy amennyiben a szerződő és a biztosított személye elválik egymástól, és a szerződést a szerződő megszüntetné, a felhalmozott összeg is a biztosítottat illeti meg. A törvény pontosítja a biztosítási eseményeket is. Rögzíti, hogy nyugellátásra való jogosultság alatt a saját jogú nyugellátást kell érteni, ami a tényleges nyugdíjas állapotot jelenti. A Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) javaslatát elfogadva a törvény pontosítja a szerződés létrejöttének időpontját (az az ajánlat ügyfél általi aláírásának a napja). A tízéves türelmi idő alóli mentesség szabályai is pontosításra kerülnek. Ennek megfelelően a törvény rögzíti, hogy a 40 százalékos mértékű egészségkárosodás - az ellátástól függetlenül - mentesül a türelmi idő alól. Szintén a MABISZ javaslatára a törvényi rendelkezések visszatérnek az Szja törvény korabeli (a 2010 előtt hatályos) 7. számú mellékletének szabályozási elvéhez, miszerint a nem csökkenő összegű járadékfizetés kezdő napját nem az első biztosító teljesítéstől, hanem a szerződés létrejöttének napjától kell számolni. A Javaslat feloldja a járadékfizetésre vonatkozó szabályt, ha a felhalmozási idő rövidsége miatt a járadék havi összege nem ér el egy minimális szintet.
A korábban említett MNB-ajánlással összhangban, az Szja törvényben is érvényre jut, hogy a nyugdíjcélú megtakarításokat kívánja az állam támogatni, ezért a törvényjavaslatban foglaltak szerint az Szja törvény rögzíti, hogy a nyugdíjbiztosítás kötelező elemét jelentő haláleseti és egészségkárosodási kockázat díja nem haladhatja meg a kiegészítő biztosítási díjak nélküli biztosítási díj 10 százalékát (lásd a 44/C. §-t). A törvény korábban is tartalmazta, hogy a kiegészítő biztosítások díja alapján nem illeti meg a magánszemélyt a rendelkezési jog, de bizonytalanság volt abban, hogy mi minősül kiegészítő biztosításnak. Ezt a bizonytalanságot a módosítással beiktatott új fogalom megszünteti. A szabályozásból most már az is egyértelműen kiderül, hogy a haláleseti és egészségkárosodási kiegészítő biztosítások díja után sem érvényesíthető a kedvezmény. Az alapbiztosításra kimondott 10 százalékos korlát, valamint a kiegészítő biztosítások egzakt fogalma garanciát jelenthet arra, hogy csak a nyugdíjcélú felhalmozást kedvezményezze az állam.

a(z) 3. §-hoz

Tekintettel az új Ptk. rendelkezéseire, átgondolásra kerül a díjfizető által kötött felelősségbiztosítások díjának adófizetés alól mentesítő szabálya, amelynek következtében kimondásra kerül, hogy a díjat fizető tevékenységével, illetve a díjat fizető tevékenységében közreműködő magánszemélyeknek a díjat fizető tevékenységével összefüggő feladatuk ellátásával kapcsolatos felelősségére kiterjedő felelősségbiztosítás díját nem kell bevételként figyelembe venni. Átmeneti rendelkezés rögzíti, hogy az előbbi szabályt a hatálybalépését megelőző bármely korábbi adóévben is alkalmazni lehet.

a(z) 4. §-hoz

A javaslat kiegészíti a külföldi pénznemben keletkezett bevételek és felmerült kiadások forintra történő átszámításának szabályait azzal, hogy az áfa alany egyéni vállalkozók azon az árfolyamon számíthatják át azokat forintra, amelyet az áfa törvény alapján egyébként az ügyletben alkalmazniuk kell.

a(z) 5. §-hoz

A 7. § (1) bekezdés e) pontjának Javaslat szerinti módosítása szövegpontosítás, amelyre azért van szükség, mert adott élethelyzetekben előfordulhat (lásd a 44/C. § (2) bekezdését), hogy az állami támogatás nem a szerződésen kerül jóváírásra, hanem az közvetlenül kiutalásra kerül a nyugdíjszolgáltatásban részesülő magánszemély részére.
A 7. § új (1b) bekezdésének beiktatása azért szükséges, mert az új Ptk. biztosítási jogviszony szabályainál explicite kimondott elszámolási szabályok jogbizonytalanságot okoztak. Ennek eloszlatása érdekében szükséges kimondani, hogy a szerződőváltás - ahogyan ezt a korábbi szabályozás és jogértelmezés is évek óta kezeli/kezelte - nem minősül adóztatási pontnak (kivéve a követelésként kimutatott, kifizető által fizetett díjak esetét, ahol a szerződőváltás kiváltja az adómentes vagy adóköteles jövedelem megszerzését). Az Szja törvény a díjfizetést és a biztosítói szolgáltatásokat adóztatja (a szerződő váltást ugyanakkor nem), és ez a gyakorlat a biztosításból származó jövedelmek utáni adóztatás megfelelő módszertanának bizonyult.

a(z) 6. §-hoz

A kockázati biztosítás fogalma számol azzal az esettel, amikor kockázati biztosítás alapján a magánszemély szerez olyan jövedelmet, amelyet nem biztosítási esemény vált ki (például a magánszemély utólag belép az eredeti szerződő kifizető helyébe, és ő válik jogosulttá a díjkedvezményre, díjvisszatérítésre). Figyelembe véve, hogy törvényi fogalom nem tartalmazhat adókötelezettségre vonatkozó rendelkezést, ezért a jövedelem megszerzésének időpontjára vonatkozóan a törvény 9. §-ában szükséges szabályt adni, miszerint ilyen esetben a díjkedvezményre való jogosultság megnyíltának időpontjában (pl. a szerződés módosításakor) szerzi meg a magánszemély a korábban befizetett teljes díjjal megegyező összegű adóköteles jövedelmet.

a(z) 7. §-hoz

A Javaslat a Tbj és az Szja munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályait egységesíti olyan esetben, amikor a munkavállaló magyarországi foglalkoztatására munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, és a kölcsönbeadó külföldi vállalkozás. A Tbj. 56/A. § (4) bekezdése alapján ilyen esetben a bejelentéssel, nyilvántartással, a járulékok megállapításával, bevallásával és megfizetésével kapcsolatos kötelezettségek a belföldön bejegyzett magyar kölcsönvevőt terhelik. A hatályos Szja szabályok ugyanakkor nem teszik lehetővé, hogy a személyi jövedelemadóval kapcsolatos adókötelezettséget is a kölcsönvevő teljesítse. A módosítás megteremti annak lehetőségét, hogy a belföldön bejegyzett kölcsönvevő teljesítse a kölcsönbeadó helyett a munkáltatót terhelő kötelezettségeket.

a(z) 8. §-hoz

Lásd a 29. § 3. pontjához fűzött indokolást.

a(z) 9. §-hoz

A Javaslat szerint 2016-tól négy év alatt készeresére nő a két eltartottat nevelő családok által érvényesíthető családi kedvezmény mértéke. Kettő eltartott esetén a jelenlegi 62 500 forintról 2019-re 125 000 forintra nő az összevont adóalapot csökkentő kedvezmény mértéke. A rendelkezés 2016. január 1-jétől lép hatályba.
A Javaslat kiegészíti a családi kedvezmény érvényesítésére jogosultak körét a nevelőszülő családi pótlékra egyébként nem jogosult közös háztartásban élő házastársával. Ezzel a nevelőszülő házastársa is lehetőséget kap arra, hogy már év közben is érvényesítsen családi kedvezményt a háztartásában nevelt (nem saját) gyermekekre tekintettel (a hatályos szabályok szerint ezt csak adóbevallásában, munkáltatói adómegállapításában tehette meg).

a(z) 10. §-hoz

A rendelkezés szövegszerűen is pontosítja a kedvezmény igénybevételére vonatkozó szabályozást. Abban az esetben, ha egy kedvezményezett eltartottra tekintettel több magánszemély is jogosult a kedvezményre, az igénybevétel és a kedvezmény megosztásának feltétele, hogy az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban a jogosultak közös nyilatkozatot tegyenek, amelyben rögzítik, hogy melyikük érvényesíti a kedvezményt, vagy közlik a megosztásra, közös érvényesítésre vonatkozó döntésüket. Szintén közös nyilatkozat szükséges a jogosult és a jogosultnak nem minősülő házastárs, élettárs közötti megosztás esetén is. A családi kedvezményt élettársként megosztok esetén a nyilatkozatnak tartalmaznia kell az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába (élettársi nyilvántartás) való bejegyzésről szóló végzés ügyszámát, továbbá a lakóhelyet és a tartózkodási helyet is.

a(z) 11. §-hoz

A tervezet a házasságkötési kedv növelése érdekében új adóalap-csökkentő kedvezmény bevezetését kezdeményezi. 2015-től minden olyan pár, ahol legalább az egyik fél első házasságát köti, a házasságkötés hónapját követő hónaptól 24 hónapon keresztül, de legfeljebb a családi kedvezményre való jogosultság megnyíltáig, együttesen havi 5000 forint adócsökkenést eredményező mértékben csökkentheti az adóalapját. A kedvezmény a családi kedvezményhez hasonlóan a megfelelő nyilatkozat megtétele esetén már az előleg levonásánál figyelembe vehető, a házastársak közösen is érvényesíthetik, vagy az adóév elteltével az adóbevallásban megoszthatják egymás között.

a(z) 12. §-hoz

A 2014-re bevezetett szabályozás az önkéntes pénztári hasonló kedvezmény mintájára alkotta meg a nyugdíjbiztosítások kedvezményi rendszerét. Tekintettel arra, hogy a biztosítási jogviszony és a pénztári tagsági jogviszony jelentősen eltérnek egymástól, a teljesen analóg szabályozás jogbizonytalanságot, adott esetben nemkívánatos adózói magatartást is eredményezett (eredményezhetett) volna. Míg a pénztári tagsági jogviszony esetében a tag, a biztosított és a kedvezményezett (a haláleset kivételével) ugyanaz a személy, addig a biztosítási jogviszonyban a Ptk. rendelkezései alapján ezek a személyek el is térhetnek egymástól, továbbá a biztosítási jogviszony esetében a magánszemélynek akár egy biztosítónál több nyugdíjbiztosítása is lehet. A jogviszonyok különbözősége és az azonos szabályozás között húzódó feszültséget a nyugdíjbiztosítási kedvezményi szabályok pontosítása nélkül nem lehet feloldani. A legnagyobb bizonytalanságot az úgynevezett "keresztbe-kedvezményezés" lehetőségének megszüntetésével lehet megoldani. A pénztári kedvezménynél a keresztbe-kedvezményezés azért sem jelent problémát, mert a pénztár nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő teljesítése minden esetben összevonandó jövedelem, függetlenül attól, hogy az adott pénztári számlára érkezett-e állami támogatás, avagy sem. Mivel a biztosítások esetében a kamatjövedelem szerinti adózást célszerű egységesen fenntartani (kivéve, ha a biztosító teljesítése nem adómentes), ezért az állami támogatás allokálásának rendszerét új alapokra kell helyezni. A törvény mindezekre tekintettel a jövőre vonatkozóan úgy rendelkezik, hogy az állami támogatás minden olyan szerződésre átutalásra kerül, amelyre történt kedvezményre jogosító befizetés, mégpedig a díjfizetéssel arányosan. (Az Art. rendelkezése alapján, ha az egy szerződésre jutó állami támogatás a törvényi összeghatárt nem éri el, akkor az adott szerződésre a kiutalást nem kell teljesítenie az adóhatóságnak.)
A törvénymódosítás rendezi azt a kérdést is, hogy adókedvezmény csak az adóévben a nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváírt díjak után érvényesíthető.
A hivatkozott MNB-ajánlással (teljes költségmutató: TKM) egybecseng az a szabályozás, hogy a nem nyugdíjcélú megtakarítási díjrészek után ne lehessen adókedvezményt igénybe venni. Az Szja törvény a díj 10 százalékában határozza meg azt a kockázati díjrészt, amelynek meg nem haladása esetén a teljes díj után érvényesíthető az adókedvezmény. Ha a kockázati díjrész ezt a mértéket meghaladja, akkor csak a megtakarítási díjrész után érvényesíthető az adókedvezmény. Ez a szabályozás tehát nem csak az úgynevezett befektetési egységekkel (unit linked: UL) rendelkező biztosításokat kezeli, hanem a hagyományos, azaz nem UL-biztosításokat is. A módosítás által adott új, a kiegészítő biztosításokat definiáló fogalma segíti a jogalkotó azon szándékát érvényre juttatni, miszerint a kiegészítő biztosítások díja után - függetlenül attól, hogy az milyen kockázatokra terjed ki - ne lehessen adókedvezményt érvényesíteni.
Mivel a jogalkotónak nem áll érdekében a megtakarítások növelését korlátozni, sőt kifejezetten abban érdekelt, hogy az minél magasabb szintet érjen el, ezért a nyugdíjbiztosítások esetében az olyan díjfizetőt sem akarja kizárni az adókedvezmény érvényesítéséből, aki egy esetleges szerződő váltás miatt már nem szerződője a biztosításnak a nyilatkozattétel vagy az adóhatósági kiutalás időpontjában. A jogalkotó tehát a nyugdíjcélú megtakarítást helyezi a középpontba. Ennek megfelelően, ha a nyugdíjbiztosítás alapján az állami támogatás visszafizetési kötelezettségét kiváltó esemény nem történik, akkor az ezen szerződésre fizetett díj után is lehet rendelkezni az adóról, és az adóhatóság által teljesített összeget a biztosító a nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváírja.
A törvénymódosítási javaslat - az adóról való rendelkezés alapjának meghatározásához - a nem forintban történő díjfizetések forintra történő átváltására a december 31-én érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot rendeli alkalmazni.
A nyugdíjbiztosításnak négy biztosítási eseménye van, amelyből valójában a tényleges nyugdíjba vonulás, illetve az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése tekinthető nyugdíjbiztosítási célnak (a haláleseti kockázat és az egészségkárosodás a nyugdíjbiztosítás szerves részét képezi ugyan, de csak közvetve tekinthető az öregkori gondoskodás részének). A 2014-ben hatályos szabályozás nem ad választ arra, hogy melyik az az időpont, ameddig az adókedvezmény igénybe vehető. A módosító javaslat - az egészségkárosodás miatti részteljesítés kivételével - az első nyugdíjszolgáltatás időpontját határozza meg ilyenként, de az esetleges visszaélések elkerülése érdekében kimondja, hogy az adókedvezmény igénybe vételére az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után már nincs lehetőség, azzal, hogy értelemszerűen a visszafizetési kötelezettség is csak addig terheli a magánszemélyt, amíg az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem tölti, vagy - ha adómentes járadékszolgáltatásban részesül a magánszemély - a nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás törvényben előírt határidejének leteltéig.
A nyugdíjbiztosítási kedvezménnyel összefüggésben - az életbiztosítások sajátosságai miatt is -előfordulhat, hogy bár az adóévben történt jogosultságot megalapozó díjfizetés, de az adóról való rendelkezés (a nyilatkozat megtételének) időpontjában (44/C. § (4) bekezdés), illetve az adóhatósági teljesítés időpontjában (44/C. § (2) bekezdés) a díjat fizető magánszemély már nem rendelkezik nyugdíjbiztosítással (nyugdíjbiztosítási szerződésnek már nem szerződője). Három olyan esettípus lehet ezek közül, amikor a nyugdíjcélú megtakarítás állami támogatását - mivel a nyugdíjcél nem sérül - indokolt fenntartani. Az egyik, amikor a biztosítási szerződés nyugdíjszolgáltatás miatt szűnt meg. A másik eset lehet az - a keresztbe-kedvezményezés megszűnésével, a szerződő váltás törvényi kezelésével -, amikor a nyugdíjbiztosítás szerződőjének személyében változás történik, de a biztosított nyugdíjcélú felhalmozása töretlen, a szerződés csorbulása nélkül létezik, abból nem nyugdíjcélú pénzkivonás nem történt. A harmadik eset pedig az (példa ugyan még nem volt rá, de nem kizárható), ha a biztosítót felszámolják. (A hatályos szabályozás még tartalmazza a végelszámolást és a tevékenység felfüggesztését is, de ezek törlésre kerülnek, mert az első eset biztosítók esetében fogalmilag kizárt, a második eset pedig a biztosítási jogviszonyra nincs hatással.) A felsorolt három esetben (nyugdíjszolgáltatás, szerződőváltás, felszámolás) a törvény a nyilatkozattételt nem tiltja, és az adóhatóság a kiutalást is teljesíti a biztosító felé, szerződőváltás esetében a szerződésre, ha pedig a nyugdíjbiztosítás már megszűnt, akkor a biztosított magánszemély részére (ő a nyugdíjas). Ha a szerződés a biztosított halála miatt szűnt meg, akkor a haláleseti kedvezményezett részére. A módosítási javaslat törli a szerződő halálának esetét, tekintettel arra, hogy ez az eset a szerződőváltás egy speciális esetének tekinthető, hiszen ilyen esetben a szerződő örököse automatikusan (a törvény erejénél fogva) válik a biztosítás szerződőjévé (és vagy az is marad, vagy a biztosított léphet be a szerződő helyébe, amely szintén a szerződőváltás egyik esete). A módosítási javaslat fenntartja a magánszemély részére azt a lehetőséget, hogy ha a felsoroltakon kívül neki fel nem róható okból szűnik meg a szerződés, akkor az állami támogatásra való jogosultsága nem vész el.
A törvényjavaslat szerint a biztosító arra az évre vonatkozóan nem adhat ki igazolást, amelyikben a 44/C. § (6) bekezdése szerinti visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény történt. Ezen előírásra azért van szükség, hogy a biztosító olyan díjról már ne adjon ki igazolást, amely kedvezményt egyébként arra az évre vonatkozóan amúgy is vissza kellene fizetni. E szabály viszont nem zárja ki - amennyiben a nyugdíjcélú megtakarítás a következő évben szabályszerűen folytatódik -, hogy az igazolást a biztosító kiadja, és a magánszemély jogszerű nyilatkozatot adhasson.
Az állami támogatással kapcsolatos visszafizetési kötelezettség eseteit a törvényjavaslat általános (absztrakt) szintre emeli, és kimondja, minden olyan vagyoni érték kivonása kiváltja az állami támogatás visszafizetési kötelezettségét, amely nem minősül nyugdíjszolgáltatásnak, és példálózó felsorolással - meghatározva a vagyoni érték kivonásának napját is - nevesíti azokat az eseteket (segítve a jogalkalmazást), amelyek ilyennek minősülnek. Ilyenek például azok az esetek - függetlenül attól, hogy azok effektív pénzkivonással járnak-e vagy sem -, amikor a nyugdíjcélú megtakarítás (a jövőbeli "nyugdíj" összegének fedezete, azaz a felhalmozás) bármilyen jogcímen, akár költséglevonás útján is csökken. Az új szabályozás tehát nem csak a szerződés megszűnését (a teljes visszavásárlást) vagy a részvisszavásárlást bünteti, hanem pl. a díj-nemfizetés miatti fedezetcsökkenést is, meghatározva azt a (befizetett díjhoz viszonyított) költséglevonási mértéket, amely még nem vonja maga után a kedvezmény visszafizetésének kötelezettségét. A törvényjavaslat megerősíti azt jogértelmezést, miszerint az eseti díjak rendszeres díjba történő átvezetése nem minősül büntetendő vagyoni érték kivonásának. Ekkor a törvény helyes értelmezéséből adódik, hogy ugyanazon díjfizetés alapján még egyszer nyilatkozatot nem lehet tenni (és igazolást sem lehet kiadni). A visszafizetési kötelezettség szabályai egyebekben pontosításra kerülnek, általánosabb szintre emelve a normaszöveget: a jogszabályi szöveg nyugdíjbiztosítás megszűnése helyett visszafizetési kötelezettséget kiváltó eseményt ír, illetve figyelemmel az MNB-ajánlásra is (az állami támogatás és hozama a biztosító egyéb követeléseire nem használható fel), amely a magánszemély által teljesítendő visszafizetési kötelezettség összegét jelentősen csökkenti (a biztosítónak nagyrészt lehetősége van azt levonni), ezért a törvény úgy rendelkezik, hogy amennyiben bármely oknál fogva nincs lehetőség a teljes visszafizetési kötelezettség levonására, a magánszemélynek csak ezt a részt kell önadózóként teljesítenie (a biztosító igazolása alapján). Egyebekben a korábbi K48-as számú adatszolgáltatásra nincs szükség, mert a biztosító a visszafizetési kötelezettséggel kapcsolatos adatszolgáltatását a 08-as bevalláson teljesíti magánszemélyenként.

a(z) 13. §-hoz

A Javaslat kiegészíti azon kifizetők körét, akiknek a családi kedvezmény, illetve a személyi kedvezmény adóelőleg megállapításánál történő figyelembevétele érdekében nyilatkozat adható. Ilyen nyilatkozat az adóelőleget megállapító munkáltató mellett a rendszeresen ismétlődő bevételt (különösen havi/heti bért, munkadíjat, tiszteletdíjat, személyes közreműködés ellenértékét, egyéb juttatást) juttató kifizetőnek is adható. A hatályos szabályozás alapján erre csak akkor van lehetőség, ha a kifizető az állami adóhatósághoz bejelentett eltérő módszer alapján állapítja meg az adóelőleget.
További módosítás, hogy a - visszaélések megszüntetése érdekében - a jövőben csak az eltartottak, kedvezményezett eltartottak adóazonosító jelének közlése esetén érvényesíthető a családi kedvezmény. A rendelkezést - átmeneti rendelkezés alapján - a 2015. december 31-ét követően megtett nyilatkozatok, illetve a 2015. évre vonatkozó bevallások, munkáltatói adómegállapítások esetében kell alkalmazni.
Ezen túlmenően kiegészülnek a nyilatkozattételre vonatkozó szabályok az első házasok kedvezményével kapcsolatban.

a(z) 14. §-hoz

A Javaslat módosítja az adóelőleg mértékére vonatkozó rendelkezést az első házasok kedvezményének bevezetésével összefüggésben.

a(z) 15. §-hoz

Az egyes támogatásokra kezelésére vonatkozóan új uniós jogszabályok léptek hatályba, Ezért a javaslat a kisvállalkozói kedvezmény vonatkozásában módosítja az ezekre a szabályokra való hivatkozást a 3. § 39-41. pontjában foglalt új, illetve módosított fogalmaknak megfelelően
A társasági adó szabályokkal összhangban változik (emelkedik) a jövedelem-(nyereség)-minimum összege, a vállalkozói bevétel nem csökkenthető az eladásra beszerzett áruk és az eladott közvetített szolgáltatások értékével..

a(z) 16. §-hoz

Pontosító rendelkezés, amely egyértelművé teszi, hogy az átalányadózás választásakor az Szja tv. hatálya alatt megszerzett vállalkozói bevételt kell egyéni vállalkozói bevételnek tekinteni.

a(z) 17. §-hoz

A Javaslat az átalányadózásra való jogosultság megszűnésének időpontját pontosítja a jogbiztonság erősítése céljából. A jogosultság megszűnésének időpontja a határozat jogerőre emelkedésének napja, ha az egyéni vállalkozó terhére az adó- vagy a vámhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért jogerősen mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapított meg.

a(z) 18. §-hoz

A Javaslat osztalékként nevesíti a kisadózó vállalkozások tételes adóját választó betéti társaságok kisadózóként be nem jelentett (a társaság tevékenységében részt nem vevő) tagja részére a vállalkozás nyereségéből való részesedésként kifizetett összeget. Ezzel az érintett magánszemélyek a jelenleginél kedvezőbb adózási pozícióba kerülnek (jelenleg ezek a kifizetések - egyéb jövedelemként - az osztaléknál magasabb közterhet viselnek).

a(z) 19. §-hoz

A javaslat megszünteti a béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások közötti megkülönböztetést, de a fizetendő közterhek továbbra is a kifizetőt terhelik.
A béren kívüli juttatásként adható juttatások köre változatlan marad, megnő viszont a juttatások után a kifizető általa fizetendő közteher. Az adóterhelés azonos lesz az egyes meghatározott juttatásokat terhelő közteherrel, azaz juttatások értékének 1,19-szerese után 16% szja-t és 27% eho-t kell fizetnie a munkáltatónak.
A munkáltató által valamennyi dolgozójának vagy valamennyi dolgozó által megismerhető szabályzatban rögzített módon biztosított juttatás esetében megnő a közteher mértéke, a juttatás értékének 1,53-szorosa után a munkáltatónak 16% szja-t és 27% eho-t kell fizetnie. Ugyanilyen mértékű közteher terheli a béren kívüli juttatásoknak azt a részét, amely meghaladja a rájuk az Szja tv. 71. §-ában megállapított értékhatárt vagy az évi 450 ezer forint keretösszeget.
A javaslat kiegészíti továbbá a kifizetőt terhelő közterhek megállapítására, bevallására és megfizetésére vonatkozó rendelkezést.

a(z) 20. §-hoz

A Javaslat egyes meghatározott juttatásként nevesíti a béren kívüli juttatásokat.

a(z) 21. §-hoz

A Javaslat kiegészíti azt a rendelkezést, amely szerint nem kell kamatjövedelemből származó jövedelmet megállapítani, ha a munkáltató a törvényben rögzített feltételek mellett lakáscélra ad lakáscélra hitelt munkavállalójának: lakáscélú felhasználásnak minősül a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerinti akadálymentesítés is.

a(z) 22. §-hoz

Az Szja tv. 77/C. §-a szerinti munkavállalói értékpapír-juttatási programokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vette nyilvántartásba. A nyilvántartásba vétel egyben azt is jelentette, hogy az említett hatóságok információval rendelkeztek arról, hogy mely társaságok indítottak (és működtettek) ilyen programokat. 2013. december 29-étől az említett programok hatósági nyilvántartása megszűnt, ugyanakkor a programok indításához adatszolgáltatási szabály nem kapcsolódott. A Javaslat értelmében az adóhatóság a jövőben úgy értesül ezen programokról, hogy az értékpapír-juttatási programot szervező gazdasági társaság a program meghirdetéséről a munkavállalók és vezető tisztségviselők részére kiadott tájékoztató másolati példányát (a kötelező tartási időszak kezdő napját követő hónap 20. napjáig) köteles megküldeni az adóhatóságnak.
Amennyiben a programszervező és kapcsolt vállalkozása között a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnik, a programszervező (a megszűnt kapcsolt vállalkozási viszony miatt) a kapcsolt vállalkozás viszonylatában a 77/C. § (7) bekezdése szerinti adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettséget nem tudja teljesíteni (megszűnik az információáramlás a két társaság között). Az előbbi esetre vonatkozóan a Javaslat arról rendelkezik, hogy a programban érintett más vállalkozás (a saját munkavállalói, vezető tisztségviselői vonatkozásában) a programszervezőre irányadó rendelkezések szerint jár el (így különösen adatot szolgáltat és bejelentést tesz az adóhatóság részére). A programban érintett más vállalkozás részére előírt adókötelezettségek teljesítése érdekében a két fél között együttműködés szükséges, az adókötelezettségek együttműködés hiányából eredő megsértéséért a felek egyetemlegesen felelnek.

a(z) 23. §-hoz

A rendelkezés fogalmakkal egészíti ki az őstermelői tevékenységgel kapcsolatos szabályozást. A rendelkezés külön bekezdésben határozza meg, hogy a közös őstermelői igazolvány kiállításánál mit kell közös háztartásnak tekinteni és ki minősül a közös háztartásban élő családtagnak.

a(z) 24. §-hoz

A Javaslat a támogatásokra vonatkozó új uniós rendeleteknek megfelelően módosítja az Szja tv. jogharmonizációs záradékát.

a(z) 25. §-hoz

A munkavállalói értékpapír-juttatási programokkal kapcsolatos korábbi átmeneti szabály kiegészítése a gyakorlati tapasztalatok alapján.

a(z) 26. §-hoz

Az új rendelkezések alkalmazásával összefüggő átmeneti szabályok.

a(z) 27. §-hoz

Az Szja tv. 1., 11. és 13. számú mellékletének egyes szabályait módosító mellékletek beiktatása.

a(z) 28. §-hoz

Szövegcserés módosítások:
1. A jogalkalmazást segítő pontosítások a külföldi illetőségű előadóművészek adókötelezettségével összefüggésben.
2. A társasági adózás veszteségelhatárolásra vonatkozó szabályaival összhangban szigorodnak az őstermelőkre vonatkozó veszteség-elhatárolási szabályok, a keletkezett veszteség csak a következő öt évben határolható el. A 2014-ig keletkezett, még nem érvényesített elhatárolt veszteség - átmeneti rendelkezés alapján - a keletkezése időpontjában érvényes feltételek szerint írható le azzal, hogy az elhatárolt veszteséget utoljára a 2025. adóévben lehet érvényesíteni.
3. Jogtechnikai pontosítás.
4. A személyi kedvezmény érvényesítésével kapcsolatos szabályok pontosítása.
5. Jogtechnikai pontosítás.
6. A társasági adóadóról szóló törvény veszteségelhatárolásra vonatkozó szabályaival összhangban szigorodnak az egyéni vállalkozókra vonatkozó veszteség-elhatárolási szabályok, a keletkezett veszteség csak a következő öt évben határolható el. A 2014-ig keletkezett, még nem érvényesített elhatárolt veszteség - átmeneti rendelkezés alapján - a keletkezése időpontjában érvényes feltételek szerint írható le azzal, hogy az elhatárolt veszteséget utoljára a 2025. adóévben lehet érvényesíteni.
7. Jogtechnikai pontosítás.
8. Jogtechnikai pontosítás.
9. Jogtechnikai pontosítások, illetve a lakáscélú felhasználással összafüggésben a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerinti akadálymentesítés beemelése a rendelkezésekbe.
10. Az egyéni vállalkozó költség-elszámolási szabályainak pontosítása a biztosításokkal kapcsolatos rendelkezések módosulásával összhangban. Ha az egyéni vállalkozás az alkalmazottaira köt biztosítást, más vállalkozásokkal azonos módon csak a személybiztosítás díját számolhatja el költségként.

a(z) 29. §-hoz

Hatályon kívül helyező rendelkezések:
1. A kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokkal kapcsolatos fogalom hatályon kívül helyezése tekintettel arra, hogy a fogalom a 3. § 40. pontjában újraszabályozásra kerül.
2. A javaslat hatályon kívül helyezi a béren kívüli juttatások 500 ezer forintos keretét és az ahhoz tartozó eltérő szabályozást tartalmazó rendelkezést a munkabéren felül adható juttatásokat terhelő közterhek rendszerének átalakításával összefüggésben (ld. a 19. §-hoz tartozó indokolást is).
3. Jogtechnikai pontosítás.
4. A törvénymódosítás a teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítások (WL) és a más, megtakarítási típusú életbiztosítások azonos közgazdasági tartalmára való tekintettel azonos adójogi kezelésre tesz javaslatot, megfelelő hosszúságú (három év) átmeneti időt biztosítva a piaci szereplőknek arra, hogy alkalmazkodjanak az új szabályokhoz. Értelemszerűen, a WL-ből történő pénzkivonásokra a 28. § (2) bekezdését az átmeneti időszakot követően is fenn kell tartani, kimondva, hogy az ilyen biztosításokból -ha volt más személy (nem magánszemély) által fizetett adómentes díj - sem kamatjövedelem, sem adómentes nyugdíjszolgáltatás nem keletkezhet (a haláleseti szolgáltatás természetesen adómentes). Miután az 1. számú melléklet 6.9. alpontja (amely a WL rendszeres díjának adómentességéről rendelkezik) 2018. január 1-én hatályon kívül helyeződik, a 28. § (2) bekezdésében a 6.9. alpontra való hivatkozásnál ezt jelezni kell, hasonlóan, mint a korabeli 6.3. alpontra történő hivatkozásnál.

2. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

a(z) 30. §-hoz

(1) A javaslat értelmében felsőoktatási támogatási megállapodás a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti alapítóval vagy fenntartóval felsőoktatási intézmény alapítására, működésének biztosítására kötött, legalább öt évre szóló megállapodás.
(2) A kapcsolt vállalkozási viszony fennállás jelenleg a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseire hivatkozva a szavazati jogok többségével való rendelkezéshez, illetve a vezető tisztségviselő, felügyelő bizottsági tagok többségének megválasztásához kötött. A kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek esetében azonban, összhangban a nemzetközi gyakorlattal is, szükséges azon tranzakciókra vonatkozóan is a szokásos piaci ár elve szerinti adózás megkövetelése, ahol a felek a jelenlegi fogalomrendszer szerint nem minősülnének kapcsolt vállalkozásnak, azonban az ügylet a felek közötti valamely speciális kapcsolódás, függés miatt mégsem tekinthető teljesen független körülmények között, piaci alapon létrejöttnek. Erre tekintettel a javaslat alapján a kapcsolt vállalkozás fogalma kiegészül azzal az esettel, ha a felek között személyében azonos ügyvezetésen keresztül megvalósul a döntő befolyás a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikára.
(3) A javaslat egy adminisztratív jellegű intézkedés bevezetéséről gondoskodik, mely szerint a társasági adózási K+F kedvezmények kizárólag a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) előzetes minősítése alapján lesznek elérhetőek 2015-től kezdődően. Azaz a jelenleg opcionálisan választható, saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenységként történő minősítés iránti kérelem a jövőben kötelezővé válik azon adózók számára, akik élni kívánnak az említett kedvezményekkel és csak az SZTNH előzetes minősítése alapján alkalmazhatják a társasági adóban, gyógyszeradóban biztosított kedvezményeket. Az intézkedés bevezetése fokozatosan, a 2015-ös évet átmenetnek tekintve történik.
(4) Az ún. ingatlanbefektetési alap - a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Bef. tv.) fentiekben hivatkozott 4. § (1) bekezdésének 17. és 62. pontjai, 65. § (1) bekezdése és a 67. § (1) bekezdése alapján - a befektetési alap egy speciális formája, azaz olyan jogi személyiséggel rendelkező kollektív befektetési forma, vagyontömeg, amelyben a vagyon nagy részét ingatlanok teszik ki. Ezen vagyontömeg fontos sajátossága, hogy - annak ellenére, hogy jogi személyiséggel rendelkezik, tehát mindenképp önálló jogalany - saját nevében és kockázatára nem jár el, üzletszerű gazdasági tevékenységet nem végez. A magyar jogszabályi előírások (Bef. tv. 4. § (1) bekezdés 17. és 62. pontjai) az ingatlanalapot olyan különleges jogintézményként kezelik, amely esetében nem írnak elő kötelezően alkalmazandó társasági formát, tekintettel arra, hogy az ingatlanalap vagyontömegnek minősül. A Bef. tv. szerinti jogi státuszából következően az ingatlanalapra speciális társasági adózási szabályok vonatkoznak. Maga az ingatlanalap nem társasági adóköteles, hiszen a vonatkozó törvényi előírás szerint (Bef. tv. 4. § (1) bekezdés 17. és 62. pontjai) egy vagyontömeg, amely átlátható a társasági adózás tekintetében.
Az Európai Bizottság 6151/2014/TAXU számú EU Pilot eljárás ügyében vizsgálta a Magyarországon befektetéseket végző ingatlanbefektetési alapok adózására vonatkozó rendelkezések esetleges uniós jogba ütközését. A Bizottság értékelése szerint a Tao. tv. értelmében a Magyarországon letelepedett ingatlanbefektetési alap nem minősül jogi személynek és nem alanya a társasági adónak, így a magyarországi ingatlanbefektetéseiből származó jövedelme után nem adóztatható. Ezzel szemben a más uniós tagállamban bejegyzett ingatlanbefektetési alap ugyanakkor alanya a magyar társasági adónak, ami megkülönböztetést idéz elő.
Tekintettel arra, hogy a Tao. törvény 2. § (2) bekezdése nem tartalmazza a Bef. tv. szerinti ingatlanalapot, az nem alanya a társasági adónak. Ugyanakkor a külföldi ingatlanalapnak társasági adókötelezettsége keletkezhet magyarországi telephelyére tekintettel a Tao. törvény 2. § (4) bekezdése, 4. § 27. pontja és 4. § 33. pontjának d) alpontja értelmében, mely összességében diszkriminatív szabályozást eredményezhet.
A fentiekre tekintettel indokolt a Tao. törvény kiegészítése annak érdekében, hogy a magyar ingatlanalappal azonos jogállású külföldi ingatlanalap (amely jogi személyiséggel rendelkezik az alapítása szerinti államban, de nem alanya az alapítási állama szerinti társasági adónak (vagy annak megfelelő nyereségadónak) és jövedelme után tulajdonosai, a befektetők fizetnek adót ne legyen alanya a társasági adónak.

a(z) 31. §-hoz

(1) Az adózó felsőoktatási támogatási megállapodás keretében nyújtott támogatás esetén - a közhasznú szervezetek, a Magyar Kármentő Alap, illetve a Nemzeti Kulturális Alap támogatásához hasonlóan - társasági adóalap-kedvezményt vehet igénybe. A támogatási megállapodás keretében a támogató előre rögzített feltételekkel legalább öt évig támogatja a felsőoktatási intézményt.
A felsőoktatási támogatási megállapodás alapján kifizetett összeg 50%-áig az adózó a támogatás (juttatás) adóévében veheti igénybe a kedvezményt.
(2) Az adózó felsőoktatási támogatási megállapodás keretében nyújtott támogatás esetén akkor csökkentheti az adózás előtti eredményét, ha rendelkezik a felsőoktatási intézmény által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, a támogatás juttatás összegét, célját.

a(z) 32. §-hoz

A támogatási megállapodásban foglaltak nem teljesítése esetén a kedvezményt kétszeres mértékben vissza kell fizetni.

a(z) 33. §-hoz

2014. március 15-ét követően a nonprofit gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokat a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 9/F. §-a tartalmazza. A Ctv. 9/F. § (5) bekezdése lehetővé teszi nonprofit gazdasági társaságok esetében, hogy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil tv.) 32. § (3)-(5) bekezdése szerinti kétéves várakozási időt megelőzően, a nonprofit társaság létrejöttét akár közvetlenül követően is kérhető legyen a közhasznú jogállás elnyerése, illetve bejegyzése. A bizalmi alapon elnyert közhasznúsági jogállás indokolt, hogy kötelezettségeket is rójon a társaságra. A Javaslat a korábbi szabályokkal (a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi TV. törvény 2014. március 4-ig hatályos 4. § (8) bekezdése) azonos módon szigorú szabályokat ír elő arra az esetre, ha az állapítható meg, hogy a nonprofit gazdasági társaság két lezárt üzleti éve alapján nem teljesítette a Civil tv.-ben írt feltételeket, vagy a közhasznú jogállás elnyerésétől számított két éven belül megszűnne. Ez esetben a társaságnak az eltelt két évre visszamenőleg adófizetési és egyéb kötelezettsége keletkezik.

a(z) 34. §-hoz

(1)-(2) Az elhatárolt veszteség felhasználása kapcsán bevezetésre kerülő szigorítások kapcsán szintén bevezetésre kerül, hogy átalakulás, cégfelvásárlás kapcsán átvett elhatárolt veszteségek felhasználásának eddigi korlátai, a tevékenység folytatására vonatkozó elvárásra tekintettel tovább szigorodnak. Az átalakulás, cégfelvásárlás kapcsán átvett elhatárolt veszteség adóévenként legfeljebb csak azon hányada kerülhet felhasználásra, amelyet a továbbfolytatott tevékenységre vonatkoztatott adóévi árbevétel, bevétel a megelőző három adóév átlagos árbevételében, bevételében képvisel.

a(z) 35. §-hoz

Az adatbázis szűrések esetleges torzító hatásainak csökkentése érdekében a Tao. tv. új szabályként indokolt esetben előírja a statisztikai módszerek kötelező alkalmazását. Az új rendelkezés egyértelművé teszi, hogy ezen esetekben az adatbázis szűrés során kapott értékek terjedelme statisztikai módszerek segítségével, általános jelleggel szűkítendő, és ezáltal megbízható szokásos piaci ártartomány kerüljön megállapításra. A jogalkalmazást elősegítendő, a rendelkezés példálózó jelleggel felsorolja azokat a szempontokat, amelyeket figyelembe kell venni a statisztikai szűkítés szükségességének megítélése során.

a(z) 36. §-hoz

A Javaslat a költségvetési érdekek védelmében és az átláthatóság javításának céljából kizárja a filmalkotás, az előadó-művészeti szervezetek és a látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezménye együttesen nem alkalmazható a kedvezményezett célra történő felajánlással és az erre tekintettel járó jóváírással."

a(z) 37. §-hoz

24/A. §-hoz: Az adózó az esedékes adóelőleg-fizetési kötelezettségének teljesítésére nyitva álló határidőt megelőző hónap utolsó napjáig az állami adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon, elektronikus úton tett rendelkező nyilatkozata útján a kedvezményezett szervezet(ek) nevének és adószámának megjelölésével rendelkezhet az egyes havi, illetve negyedéves társasági adóelőleg-kötelezettsége 50%-nak kedvezményezett célra történő felajánlásáról. Ez a nyilatkozat az adóéven belül ötször módosítható.
Amennyiben az adóelőlegének kedvezményezett célra történő felajánlásáról nem rendelkezik, akkor az adóelőleg-kiegészítésről szóló bevallásában vagy az éves adóbevallásban teheti meg, a fizetendő adó 80%-ig. Ugyanez az eljárás, ha a felajánlás alapján a támogatott szervezet részére az adóévre vonatkoztatottan már átutalt összege nem éri el a fizetendő adó 80%-át. Ez utóbbi esetben a fennmaradó összegről lehet rendelkezni.
A kedvezményezett célra történő felajánlásáról tett nyilatkozat az adóelőleg bevallást, fizetést, a feltöltést, az adóbevallást és fizetést nem érinti, azt teljesíteni kell.
Az adóhatóság a felajánlott előleget a havonta, illetve negyedévente teljesítendő adóelőleg-fizetési kötelezettség teljesítését követő 15 munkanapon belül, illetve az adóelőleg-feltöltésről szóló bevallásban, adóbevallásban felajánlott adót a társasági adóbevallás benyújtását követő 15 munkanapon belül utalja át.
Az adóhatóság kedvezményezett célra felajánlott összeget csak akkor utalja tovább a támogatott részére, amennyiben
a. az igazolást az adózó adóelőleg-felajánlás esetén a rendelkező nyilatkozattal egyidejűleg, az adóelőleg-kiegészítésről szóló bevallás, az adó-felajánlás esetén a társaságiadó-bevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig az állami adóhatóság kézhez kapja, és
b. a támogatott és a támogató adózó állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása az átutalás napján nem haladja meg a százezer forintot, és
c. adóelőleg-felajánlás esetén a társasági adóelőleg-bevallását, az adóelőleg-kiegészítésről szóló bevallását, adó-felajánlás esetén az adóbevallását határidőben benyújtotta, és utóbbi esetben a fizetendő adó 80 százaléka a felajánlásban szereplő összeget eléri vagy meghaladja.
A támogató adózó a támogatott szervezettel történő kapcsolatfelvételt követően, együttes kérelem útján kérelmezi a jóváhagyó szervezettől az arra vonatkozó igazolás kiállítását, hogy az adózó nyilatkozatában megjelölt összeg az adott támogatandó szervezet által még befogadható, jóváhagyott támogatási keretösszegbe belefér-e. Ennek megállapítása során a jóváhagyó szervezet a támogatott szervezet részére nyújtott egyéb film-, sport- és kulturális támogatások összegét is figyelembe veszi.
Ha az adóhatóság azt állapítja meg, hogy a kedvezményezett célra felajánlott összeg meghaladja a kiállított igazolásban szereplő összeget, a különbözet, de legfeljebb az igazolásban szereplő összeg 2%-át - a támogatott céltól függően - a jóváhagyó szervezetnek átutalja.
Adóelőleg-felajánlás esetén, ha az adózó mérséklési kérelmet nyújt be, az adóhatóság az átutalásra kerülő összeget mérsékli, vagy amennyiben az adózó számításai szerint nem lesz adófizetési kötelezettsége akkor a támogatott szervezet részére történő átutalást nem hajtja végre.
Ha a felajánlásként átutalt összeg meghaladja a fizetendő adó összegének 80 százalékát, de nem haladja meg a fizetendő adó összegét, akkor a 80 százalékot meghaladó részt a rendelkező nyilatkozat megtétele adóévét követő adóév(ek)re felajánlott támogatásnak kell tekinteni.
Átmeneti rendelkezés gondoskodik arról, hogy 2015-ben már a januári előlegtől kezdődően megtehető a rendelkezés.

a(z) 38. §-hoz

Az adózó a felajánlott összegre tekintettel jóváírásra jogosult. A jóváírás összege a feljalánlott összegnek, de legfeljebb a fizetendő adó 80%-ának 7,5%-a, ha az adózó adóelőlegből, 2,5%-a, ha az adózó adóból támogat.
Az állami adóhatóság a jóváírást a társasági adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával vezeti át az adózó társasági adófolyószámlájára. Ennek összegét az adózó már a következő évi adóelőleg teljesítési kötelezettségénél figyelembe veheti.
Amennyiben az állami adóhatóság határozata vagy az adózó önellenőrzése eredményeképpen a fizetendő adó 80%-ában meghatározott korlát módosulna, ez nem érinti az átutalt összeget és ez esetben az állami adóhatóság megfelelően módosítja a jóváírást.

a(z) 39. §-hoz

Átmeneti rendelkezések.
A Javaslat az állami támogatási szabályokkal összhangban biztosítja, hogy a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. és a MÁV-START Zrt. társasági adóalapja egyes, korábbi években felvett hitelek Magyar Állam által történő átvállalására, továbbá a vagyonrendezésekre és a közszolgáltatási tevékenységhez használt eszközök átadására tekintettel indokolatlanul ne növekedjen. A Javaslat ennek megfelelően biztosítja, hogy az érintett társaságok csökkenthessék a társasági adóalapjukat az egyes, korábbi években felvett hitelek átvállalására vagy elengedésére tekintettel a tárgyévben elszámolt bevétel összegével, valamint az érintett társaságoknak ne kelljen korrigálniuk a társasági adóalapjukat a vagyonrendezésekhez és a közszolgáltatási tevékenységhez használt eszközök átadásakor.

a(z) 40. §-hoz

Felhatalmazó rendelkezés pontosítása.

a(z) 41. §-hoz

Felhatalmazó rendelkezés pontosítása.

a(z) 42. §-hoz

Jogharmonizációs záradék pontosítása.

a(z) 43. §-hoz

Jogtechnikai jellegű pontosítás.

a(z) 44. §-hoz

A Tao törvény 1. és 3. számú mellékletének módosítását kimondó rendelkezés.
A hiány bizonyos körülmények fennállása esetén nem minősül a vállalkozás érdekében felmerülő költségnek, ráfordításnak. Ez a rendelkezés 2001. január 1-je óta változatlan formában van hatályban, ezért az azóta szerzett gyakorlati tapasztalatok alapján időszerűvé vált az aktualizálása. Az adóalap védelmét is figyelembe véve alapvető szempont, hogy a normális, szokásos hiány miatt, illetve, ha a hiányból eredő pénzügyi veszteség a vállalkozásnak megtérül, nem kell az adóalapot növelni. A korábbi szövegezés logikája szerint ugyanakkor hiába lehetett megállapítani, hogy a hiány a megfelelő gondosság mellett is felmerül, azonban ha az adózó nem tett meg mindent a veszteség mérséklésére, az eredménynövelési kötelezettség mégis fennállt. A javaslat szerint az adóalap növelése csak abban az esetben szükséges, ha a nem megfelelő gondosság és a mérséklésre való törekvés elégtelensége együttesen megállapítható. A gondosság és az ésszerű gazdálkodás követelményeinek a rendelkezés vonatkozásában történő értelmezését segíti, a jogalkalmazást könnyíti a példálózó jellegű felsorolás kibővítése.

a(z) 45. §-hoz

1. Jogtechnikai jellegű pontosítás.
2. Jogtechnikai jellegű pontosítás.
3. Az Európai Unió 2014. június 17-én elfogadta a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU bizottsági rendeletet (új általános csoportmentességi rendelet), amely hatályon kívül helyezte a korábbi csoportmentességi rendeletet (800/2008/EK rendelet), ezért indokolt a társasági adótörvényben a hivatkozás ennek megfelelő pontosítása. A pontosításnak megfelelően a kis- és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye és a kis- és középvállalkozások kamatkedvezménye, illetve az egyösszegű értékcsökkenési leírás az új általános csoportmentességi rendelet szerint is igénybe vehető.
4. Jogtechnikai jellegű pontosítás.
5. Jogtechnikai jellegű pontosítás.
6. 2008. január 1-jétől az Országos Rehabilitációs Szakértői Intézet az általános munkaképesség csökkenés helyett az egészségkárosodás mértékét, a szakmai képességet, a rehabilitálhatóságot, a megmaradt és fejleszthető képességeket állapítja meg. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 58. § (5) bekezdése m) pontja szerint megváltozott munkaképességű személy, aki testi vagy szellemi fogyatékos, vagy akinek az orvosi rehabilitációt követően munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkennek. A foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 27. § (5) bekezdése meghatározza, hogy ki felel meg az Flt. 58. § (5) bekezdés m) pontjában meghatározott feltételeknek. Az előbbiek alapján indokolt e rendelkezés pontosítása, annak érdekében, hogy az új szabályok alapján minősített megváltozott munkaképességű személyek, illetve a korábbi feltételrendszer szerinti legalább 50%-ban megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása esetén az adózók adóalap-kedvezményre legyenek jogosultak a Tao. tv. szerinti feltételekkel.
7. Jogtechnikai jellegű pontosítás.
8. Jogtechnikai jellegű pontosítás.
9. Jogtechnikai jellegű pontosítás.
10. Jogtechnikai jellegű pontosítás.
11. Jogtechnikai jellegű pontosítás.
12. Jogtechnikai jellegű pontosítás.
13. Jogtechnikai jellegű pontosítás.
14. Jogtechnikai jellegű pontosítás.
15. A gazdaságban jelenleg felhalmozott tetemes elhatárolt veszteségek további növekedésének megelőzésére indokolttá vált az elhatárolt veszteségek leírásának - időbeli, 5 adóévben történő - korlátozása.
16. Jogtechnikai jellegű pontosítás.
17. Jogtechnikai jellegű pontosítás.
18. Jogtechnikai jellegű pontosítás.
19. A Tanács 90/434/EGK a különböző tagállamok társaságait érintő egyesülésekre, szétválásokra, eszközátruházásokra és részesedéscserékre alkalmazandó közös adózási rendszerről szóló irányelvét 2009. október 19-i hatállyal a 2009/133/EK irányelve a különböző tagállamok társaságainak egyesülésére, szétválására, részleges szétválására, eszközátruházására és részesedéscseréjére, valamint az SE-k vagy az SCE-k létesítő okirat szerinti székhelyének a tagállamok közötti áthelyezésére alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről szóló tanácsi irányelv váltotta fel.

a(z) 46. §-hoz

1. A társasági adóban jelenleg a bevétel 2 %-át jövedelem-(nyereség-)minimumnak kell tekinteni, azonban a nyereség-minimum alapját különböző tételekkel lehetséges csökkenteni. A Javaslat szerint a jövedelem-(nyereség-)minimum alapjának meghatározása során az összes bevételt csökkentő tételek közül törlésre került az eladott áruk beszerzési értéke és az eladott közvetített szolgáltatások értéke, mint csökkentő tétel, amely az adózók körében az egységes alkalmazást szolgálja (a nem kereskedelmi tevékenységet végzők hátrányos helyzetének megszüntetése céljából.
2. Hatályon kívül helyezésről szóló rendelkezés.
3. Hatályon kívül helyezésről szóló rendelkezés.
4. Hatályon kívül helyezésről szóló rendelkezés.
5. Hatályon kívül helyezésről szóló rendelkezés.
6. Hatályon kívül helyezésről szóló rendelkezés.
7. Hatályon kívül helyezésről szóló rendelkezés.

3. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLI1I. törvény módosítása

a(z) 47. §-hoz

Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (Eva tv.) eljárási szabálya a társasági adóról szóló bevallásban előírja az osztalék utáni adót kiváltó adó összegének feltüntetését, nem nevesítette azonban a kisvállalati adózási formáról az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá áttérő adózó ezirányú kötelezettségét. Az Eva tv. 18. § (1)-(2) bekezdéseiben rögzített anyagi jogi rendelkezésekből ugyanis megállapítható, hogy minden olyan kkt-t, bt-t és egyéni céget, amely az Eva tv. hatálya alá történő bejelentkezéssel és az Eva tv. szerinti nyilvántartás választásával kilép az Szt. hatálya alól, terheli az osztalék utáni adót kiváltó adó, és ez azokra a társaságokra is vonatkozik, amelyek a kisvállalati adó alanyaként korábban az Szt. hatálya alá tartoztak, az egyszerűsített vállalkozói adó választásával azonban áttérnek a bevételi nyilvántartás vezetésére. A javaslat e fentiek átvezetéséről gondoskodik.

a(z) 48. §-hoz

Jogtechnikai jellegű pontosítás.

4. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény módosítása

a(z) 49. §-hoz

A Javaslat bevezeti a befektetési alapok különadó-kötelezettségét. A befektetési alapok különadójának alanyai azon kollektív befektetési formák, amelyek Magyarországon letelepedett forgalmazót bíznak meg befektetési jegyeik forgalmazásával. A Javaslat szerint az adót a forgalmazónak havonta kell megállapítania, bevallania és befizetnie. Az adó alapját a forgalmazót megillető, a befektetési alapot terhelő forgalmazói díj képezi. Az adó mértéke 25 százalék.

a(z) 50. §-hoz

A Javaslat meghatározza a kollektív befektetési forma fogalmát.

a(z) 51. §-hoz

A javaslat szerint a hitelintézet 2015. évi különadóját csökkenti az ukrajnai illetőségű kapcsolt vállalkozásában 2014. január 1-jén fennálló, a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott tulajdoni részesedést jelentő befektetésre, a részesedéshez kapcsolódóan kimutatott üzleti vagy cégértékre az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések közvetlen következtében elszámolt értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés összege, legfeljebb összesen 5 milliárd forint.
A javaslat rögzíti, hogy a fenti kedvezmény alkalmazásának feltétele, hogy az értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés és az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések közötti közvetlen, ok-okozati kapcsolat fennállását az érintett hitelintézet köteles bizonyítani.
Amennyiben az értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés visszaírásra kerül a 2014. évet követő év éves beszámolójában, akkor a visszaírt összeg, a hitelintézet tárgyévet követő évi különadóját növeli.
Az adózó az értékvesztésről, terven felüli értékcsökkenésről és azok visszaírásáról külön nyilvántartást köteles vezetni a javaslat szerint.

a(z) 52. §-hoz

Hatályba léptető rendelkezés.

a(z) 53. §-hoz

Jogtechnikai jellegű pontosítások.

a(z) 54. §-hoz

Hatályon kívül helyezésről szóló rendelkezés, amely a befektetési alapkezelő különadókötelezettségét szünteti meg.

5. Az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CXVI. törvény módosítása

a(z) 55. §-hoz

A 2009. évi CXVI. törvény 144. §-ának (17) bekezdésében szereplő átmeneti rendelkezés már a megalkotásakor is indokolatlan volt, mert a 2010-re bevezetett új szabály hatályba lépése előtt is - a kamatjövedelem szabályainál - arányosítottak a biztosítók, ha részvisszavásárlások történtek, továbbá az egyébként hibás 2010. évi szabályt a következő évben (201 1-re) a jogalkotó egyébként is kijavította.

6. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény módosítása

a(z) 56. §-hoz

Az egyszerűsített foglalkoztatási törvény meghatározza, hogy mely esetekben nem kell a magánszemélynek bevallania az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelmet. A magánszemélynek akkor kell benyújtania személyi jövedelemadó bevallást, ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele meghaladja az ezen foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napibérként meghatározott összegének szorzatát. E szabály adott esetben azt eredményezi, hogy azoknak, akiknek az Efo tv. 4. § (la) bekezdésében foglaltak alapján alapbérként, illetve teljesítménybérként nem a minimálbér 85%-a, hanem a garantált bérminimum 87%-a jár, a mentesített keretösszeget meghaladó néhány száz forint miatt személyi jövedelemadó bevallást kell benyújtaniuk. A javaslat a garantált bérminimummal érintett munkavállalók esetében ezen magasabb összeghez igazítja az szja bevallás alól mentesített keretösszeget, ezáltal csökkenti e munkavállalók adminisztrációs terheit.

7. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosítása

a(z) 57. §-hoz

A Javaslat pontosítja az adóalanyiság megszűnésével kapcsolatos egyes szabályokat. A rendelkezések úgy módosulnak, hogy a 100 ezer forintot meghaladó adótartozás miatti megszűnés a naptári év utolsó napján fennálló tartozás esetén merül fel, a megszűnés időpontja pedig az adóalanyiság megszüntetéséről rendelkező határozat jogerőre emelkedésének napját magában foglaló hónap utolsó napja. Az adóalanyiság megszűnését kiváltó okok felsorolása egyebekben az új Ptk-ban foglaltak figyelembevételével módosul (átalakulás). A megszűnést az adóhatóság minden esetben határozattal állapítja meg, hogy az eljárás során az adózónak lehetősége legyen a mulasztások pótlására.

a(z) 58. §-hoz

A Javaslat úgy módosítja a bejelentési szabályokat, hogy a kisadózónak a társadalombiztosítási azonosító jelét is be kell jelentenie, valamint nyilatkoznia kell arról, hogy biztosítása a kisadózókénti bejelentkezéssel jött-e létre. A módosítás lehetővé teszi, hogy az adóhatóság a főállású kisadózók biztosítotti jogállásának időtartamáról és az ellátások alapjáról is tájékoztatni tudja az egészség- és nyugdíjbiztosítási szerveket az erre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettsége keretében.

a(z) 59. §-hoz

A Javaslat kiegészíti a kisadózó havi bejelentési kötelezettségére vonatkozó szabályt azzal, hogy nem kell havonta megismételni a bejelentést azokban az esetekben, amikor az egyéni vállalkozó a vonatkozó szabályozás alapján tevékenységét szünetelteti.

a(z) 60. §-hoz

A munkaviszony létrejötte vélelme megdőlésének körülményei egy új esettel egészülnek ki. Ilyen eset az is, ha a kisadózó ezért nem főállású kiadózó, mert máshol főállású munkavállaló vagy társas-vállalkozó, feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás bevételének több mint felét nem attól a cégtől szerzi, ahol a kisadózó munkaviszonyban áll vagy főállású társas vállalkozó.

a(z) 61. §-hoz

Adminisztrációt könnyítő rendelkezésként a Javaslat egységesen, valamennyi adózó számára a negyedéves előleg megállapítási, bevallási és befizetési kötelezettséget (a tárgyévet megelőző adóévi várható bevételtől, illetve kisvállalatiadó-fizetési kötelezettségtől függetlenül) teszi lehetővé.

a(z) 62. §-hoz

A kisvállalati adóalany közkereseti társaságot, betéti társaságot és egyéni céget, amely az Szt. hatálya alól áttér a KATA, vagy az eva-alanyiságra és ez utóbbi bejelentésében úgy nyilatkozik, hogy az egyszerűsített vállalkozói adóval összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit az Eva tv-ben meghatározottak szerint teljesíti (bevételi nyilvántartás vezetését vállalja), a Katv. 26. § (1)-(3) bekezdése, illetve az Eva tv. 18. § (1)-(3) bekezdése alapján osztalék utáni adót kiváltó adó fizetési és bevallási kötelezettség terheli. Szükséges a szabályozás kiegészítése azzal, hogy az osztalék utáni adót kiváltó adó bevallási kötelezettségét a kisvállalati adóalanyiságról áttérő adóalanyoknak a kisvállalati adóbevallásában kell rendeznie.

a(z) 63. §-hoz

1. Tekintettel arra, hogy a választásra jogosító 500 millió forintos bevételi értékhatárt a kapcsolt vállalkozások bevételével együtt kell számítani, ezért az adóalanyiság teljes időszaka alatt, az adóév minden napján figyelni kell az adózónak a jelenlegi szabály alapján az együttes bevételi feltétel fennállását, amely ellenőrzés nehézkes és komoly adminisztrációs terhet ró a vállalkozásokra. A javaslat nyomán ezen feltétel lazítása érhető el.
2. Jogtechnikai jellegű pontosítás.
3. Az eredeti törvényalkotói szándék szerint két éven keresztül nem választhatja az adóalanyiságot az az adózó, amely kikerül a törvény hatálya alól. A pontosított megfogalmazás segíti a helyes jogértelmezést.
4. Jogalkalmazást segítő pontosításként megfogalmazásra került, hogy az adóalanyiság időszakát megelőző időszakra megállapított, az adóalanyiság időszaka alatt teljesített adófizetési kötelezettség alá nem értendő az általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettség, így az adóalanyiságot megelőző időszakra vonatkozó általános forgalmi adóval nem kell megnövelni a pénzforgalmi szemléletű eredményt.
5. Jogtechnikai jellegű pontosítás.
6. Jogtechnikai jellegű pontosítás.
7. Jogtechnikai jellegű pontosítás.
8. Az eva alanyiság időszakában keletkezett mérleg szerinti eredmény, illetve adózott eredmény terhére jóváhagyott osztalék összegével csökkentendő az osztalék utáni adót kiváltó adó alapja, tekintettel arra, hogy az Eva tv. 18. § (10)-(11) bekezdései nemcsak az eva-alanyiság alatt keletkezett eredménytartalék, hanem a mérleg szerinti eredmény kapcsán is kimondják, hogy azokat vállalkozásba befektetett összegnek kell tekinteni, így utánuk ismételt adófizetési kötelezettség a tételes adóalanyiság választására tekintettel nem keletkezik.

a(z) 64. §-hoz

Hatályon kívül helyezésről szóló rendelkezés.

II. Fejezet

KÖZVETETT ADÓKAT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

8. Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény módosítása a(z) 65. §-hoz

A Javaslat összhangban a vonatkozó irányelvi rendelkezésekkel, az ásványtani folyamatok adómentesítése érdekében definiálja az ásványtani folyamatokat.

a(z) 66. §-hoz

A villamos energia, a földgáz és a szén adómértékeinek emelésére a Ft/euro árfolyam változása miatt, az adóminimumok teljesítése érdekében kerül sor.

a(z) 67. §-hoz

A Javaslat pontosítja az adófizetési kötelezettség keletkezésének eseteit.

a(z) 68. §-hoz

A Javaslat egyrészt kimondja, hogy az ásványtani folyamatokhoz felhasznált energia után megfizetett adó visszaigényelhető, másrészt pontosítja az adó-visszaigénylésre vonatkozó szabályokat.

9. A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosítása a(z) 69. §-hoz

A flottaüzemeltetőnek elegendő lesz 50 gépjárművet tulajdonolnia e státusz elnyeréséhez, pénzügyi képviselő meghatalmazása pedig csak a harmadik országbeli cégeknél lesz kötelező.

10. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosítása

a(z) 70. §-hoz

A Javaslat alapján a magánfőzéshez kapcsolódó adóból származó bevétel a magánfőző lakóhelye szerinti önkormányzat bevétele.

a(z) 71. §-hoz

A magánfőző desztillálóberendezése bejelentésének és a magánfőzéshez kapcsolódó adó adóbevallás és adófizetés hatósági hatáskörét az önkormányzati adóhatósághoz telepítő szabály.

a(z) 72. §-hoz

A palackozott fröccs adófelfüggesztéssel történő belföldi szállítása okmányolási szabályainak az általános szabályok (e-TKO alkalmazása) alól való kivétele.

a(z) 73. §-hoz

A palackozott fröccs adóraktárból történő belföldi szállításánál borkísérő okmány alkalmazásának előírása.

a(z) 74. §-hoz

A kedvezményes adómérték szabály következtében annak kimondása, hogy a palackozott fröccsről nem kell adóbevallást benyújtani.

a(z) 75. §-hoz

Az egymást helyettesítő termékek adómértékeinek kiegyenlítése, illetve a nem kívánt átterelődési hatások megakadályozása érdekében a Javaslat pozitív adómértéket határoz meg az üzemanyagcélú földgázra.
Lásd 76. §-hoz fűzött indoklást.
Az uniós adóminimumok teljesítése érdekében, a Ft/euro árfolyam változása miatt kerül sor a fűtőolaj és a targoncagáz adómértékeinek emelésére.

a(z) 76. §-hoz

A Javaslat visszaigénylést biztosít a helyi és helyközi közlekedésben működő autóbuszok által felhasznált üzemanyagcélú földgázra, így a pozitív adómérték meghatározása ténylegesen csak a személygépjárművek üzemeltetőit érinti.

a(z) 77. §-hoz

Az uniós adóminimumok teljesítése érdekében kerül sor a kereskedelmi gázolaj felhasználásához kapcsolódó adókedvezmény mértékének csökkentésére.

a(z) 78. §-hoz

A magánfőzés keretében előállítható párlat mennyiségét a korábbi két hektoliterről 50 literre korlátozó szabály. Továbbá az intézkedés vidékfejlesztési céljaival összhangban pontosításra kerül a szabályozásban, hogy a magánfőzésre vonatkozó kedvezményes szabályokat csak a gyümölcstermelő magánszemélyek alkalmazhatják a továbbiakban.

a(z) 79. §-hoz

Megszűnik az alkoholtermékek differenciált jövedéki adómértéke.
A bérfőzés jövedéki adómértéke az alkoholtermékek normál adómértékének 50%-ára (1 liter 50%-os alkoholtartalmú párlat esetében 1670 forint összegű jövedéki adót kell fizetni) változik az eddigi 0%-ról.
A magánfőzés esetében az előállított magánfőzött párlat után a magánfőzőt terhelő, évi 1 000 forint összegű átalányadó bevezetésére kerül sor 2015. január 1-jétől.

a(z) 80. §-hoz

A magánfőzés részletszabályait megállapító rendelkezések. A szabályozás szerint a magánfőzőnek a desztillálóberendezés megszerzését a tulajdonszerzéstől számított 15 napon belül be kell jelentenie a magánfőző lakóhelye szerinti önkormányzati adóhatóság felé. Az előállított magánfőzött párlatról évente egyszer, a tárgyévet követő január 15-ig kell adóbevallást benyújtani és a bevallással együtt az éves átalányadót megfizetni a lakóhely szerinti önkormányzati adóhatóságnak. Ha tárgyévben a magánfőző nem állított elő magánfőzött párlatot a desztillálóberendezésén, nem kell adóbevallást benyújtania és adót fizetnie. A szabályozás kimondja továbbá, hogy a magánfőzött párlat kizárólag a magánfőző, családtagjai vagy vendégei által fogyasztható el, feltéve, hogy értékesítésre nem kerül sor, illetve hogy kizárólag alkoholtermék-adóraktár részére értékesíthető. A magánfőzés esetében 1 év az elévülési idő.

a(z) 81. §-hoz

A magánfőzés adóraktári engedély alóli mentességét megállapító szabály.

a(z) 82. §-hoz

A magánfőzés fenti tartalmi változásai következtében szükségessé vált technikai korrekciók.

a(z) 83. §-hoz

A palackozott fröccs belföldi szállítása okmányolási szabályainak módosítása miatt szükséges technikai korrekció.

a(z) 84. §-hoz

A palackozott fröccsre a szőlőboréval megegyező mértékű, 0 forintos jövedéki adómérték megállapítása 2015. január 1-jétől a 92/83/EGK irányelv 13. cikk (3) bekezdésével összhangban, illetve annak meghatározása, hogy mely termékkörre vonatkozik a kedvezményes jövedéki adózási szabály.

a(z) 85. §-hoz

A palackozott fröccs egyszerűsített adóraktárban történő előállítását lehetővé tévő szabályok.

a(z) 86. §-hoz

A palackozott fröccs egyszerűsített adóraktárban történő előállítása esetén alkalmazandó nyilvántartási és elszámolási szabályok meghatározása.

a(z) 87. §-hoz

A palackozott fröccs boradóraktárban történő előállításának esetében szükséges korrekció.

a(z) 88. §-hoz

A Magyarország számára a 2011/64/EU irányelv szerinti szivar, szivarka definíció alkalmazására vonatkozó átmeneti időszak lejárta miatt szükséges meghatározásokat módosítja a Javaslat.

a(z) 89. §-hoz

Az egyéb motorikus célú szénhidrogént (targoncagáz) nem továbbforgalmazók részére értékesítő gazdálkodók terheit csökkentő módosítás.

a(z) 90. §-hoz

A javaslat 22 millió forintról 150 millió forintra emelné meg az alkoholtermék, a sör, a bor, a pezsgő és a köztes alkoholtermék esetén a jövedéki biztosíték összegét, továbbá 120 millió forintról 600 millió forintra az ásványolajtermékek után nyújtandó biztosíték összegét. A módosítást az elmúlt időszakban tapasztalt visszaélések indokolják.
A kizárólag kenőolajat és üzemanyag-adalékot forgalmazó gazdálkodók esetében is indokolt, hasonlóan a kizárólag egyik vagy másik árucsoportot forgalmazó gazdálkodókhoz hasonlóan, kedvezmény biztosítása a jövedéki biztosíték mértékében. Ennek megfelelően az említett két termékcsoportot forgalmazó gazdálkodóknak az általános 120 millió forintos jövedéki biztosíték helyett csak 6 millió forint biztosítékot kell nyújtaniuk, mely a kizárólag kenőolajat forgalmazók által nyújtandó 5 millió forint és a kizárólag üzemanyag-adalékot forgalmazók által nyújtandó 1 millió forint összegével egyezik meg.

a(z) 91. §-hoz

Annak érdekében, hogy azon - feltehetőleg kisszámú - gazdálkodók, akik szárított vagy fermentált dohány felhasználásával nem dohánygyártmányt állítanak elő, jogszerűen végezhessék tevékenységüket, egyedi engedélyt kell kérniük a vámhatóságtól. Az engedély iránti kérelemben a kérelmezőnek részletesen le kell írnia a gyártási folyamatot a célból, hogy a vámhatóság azt érdemben el tudja bírálni.

a(z) 92. §-hoz

A palackozott fröccsel történő visszaélések esetén alkalmazandó jövedéki bírság mértékét az egyéb bor általános adómértékének figyelembe vételével megállapító szabály.

a(z) 93. §-hoz

A francia legkülső régiók meghatározására vonatkozó uniós szabályozás változása miatt szükséges módosítás.

a(z) 94. §-hoz

Átmeneti szabály annak érdekében, hogy a targoncagázt forgalmazók terheit csökkentő módosítás a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazható legyen.

a(z) 95. §-hoz

Átmeneti szabályok megállapítása a törvény hatályba lépése előtt megszerzett desztillálóberendezések kötelező bejelentésére vonatkozóan (2015. január 15-ig kell bejelenteni e berendezéseket a lakóhely szerinti önkormányzati adóhatóság felé) és a törvény hatályba lépését megelőzően előállított magánfőzött párlatokra alkalmazandó jogszabályokat illetően.

a(z) 96. §-hoz

A jövedéki engedélyes kereskedők jövedéki biztosítékának megemeléséhez kapcsolódó átmeneti szabály.

a(z) 97. §-hoz

A magánfőzés tartalmi változásai következtében szükségessé vált, valamint egyéb szükséges technikai korrekciók.

a(z) 98. §-hoz

A NAV törvény tervezett 36/F. § (2) bekezdése, valamint 36/G. § (1) és (2) bekezdése szükségessé teszi a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény hasonló tárgyú, de a gyakorlati tapasztalatokhoz kevésbé igazodó 111. § (3) bekezdésének hatályon kívül helyezését.
Egyéb technikai korrekciók.

11. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVI. törvény módosítása

a(z) 99. §-hoz

A Javaslat a vonatkozó közösségi jogszabállyal összhangban az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját határozza meg főszabály szerinti teljesítésként olyan esetekben, amikor a felek időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodtak meg, vagy az ellenértéket meghatározott időszakra állapítják meg.
A főszabálytól eltérően, szintén a vonatkozó közösségi jogszabály adta lehetőséggel élve, a Javaslat az ilyen ügyletek tekintetében az adófizetést a számla, illetve, ha számlát nem kell kibocsátani, akkor a nyugta kibocsátásának időpontjában állapítja meg, feltéve, hogy a bizonylat kibocsátása és a fizetés esedékessége megelőzi az adott időszak végét.
Amennyiben a fizetés esedékessége az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik, úgy a teljesítés és az adófizetési kötelezettség keletkezése ezen esedékességhez igazodik, de legkésőbb az időszak végétől számított 30. napon beáll, amennyiben a felek által megállapított fizetés határidő ennél későbbi időpontra esne.

a(z) 100. §-hoz

Az időszakos elszámolású ügyletekre vonatkozó új szabályozás fokozatos bevezetése érdekében a 2016. január 1-jétől hatályba lépő új rendelkezések a Javaslat szerint már 2015. július 1-jétől alkalmazandóak a könyvviteli, könyvvizsgálati, adótanácsadási szolgáltatások tekintetében.

a(z) 101. §-hoz

A Javaslat kiterjeszti az előleg fogalmát, rendezi, hogyan kell eljárni csereügyletek esetében, ha a teljesítést megelőzően történik valamelyik fél részéről az ellenértékbe beszámítható vagyoni előny juttatása. Ennek értelmében előlegnek minősül minden - nem kizárólag pénz vagy készpénzhelyettesítő fizetési eszköz formájában - a teljesítést megelőzően adott, ellenértékbe beszámítható vagyoni előny. Amennyiben csereügyletek során valósul meg a teljesítést megelőzően vagyoni előny juttatása, a fizetendő adót annak megszerzésekor kell megállapítani.

a(z) 102. §-hoz

A Javaslat leköveti az államháztartás alá tartozó szervek számvitelére vonatkozó szabályok elnevezésének változását.

a(z) 103. §-hoz

Az áfa szabályozás összhangban a vonatkozó közösségi jogszabállyal a közérdekű adómentességek alkalmazhatóságát több esetben is ahhoz a személyi feltételhez köti, hogy a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó közszolgáltatónak minősüljön. A szabályozás meghatározza, hogy az adómentesség alkalmazása tekintetében kit kell közszolgáltatónak tekinteni. A Javaslat megerősíti azt az értelmezést, hogy az önkormányzat és a társulás is közszolgáltatónak minősül e tekintetben.

a(z) 104. §-hoz

A Javaslat megteremti a haditechnikai eszközök és szolgáltatások nemzetközi megállapodáson alapuló beszerzésének áfa mentességét.
Az Európai Bíróság C-44/11. számú ügyben hozott ítélete következtében szükséges a portfóliókezelés áfa megítélésének megváltoztatása. A Javaslat explicite kimondja, hogy a portfóliókezelésre nem vonatkozik az áfa mentesség, ha azt egyéni ügyfelek részére nyújtják. A jogbiztonság érdekében az adóügyi megítélés változása 2015. január 1-jétől lép hatályba. Továbbra is adómentes marad azonban az alapkezelés, valamint a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény részére végzett portfólió-kezelés.

a(z) 105. §-hoz

A Javaslat lehetővé teszi külföldi adóalany esetében a bejelentkezési kötelezettség mellőzését abban az esetben is, ha az adóalany belföldi tevékenysége kizárólag arra korlátozódik, hogy az áfaraktárból Közösségen belüli adómentes értékesítést hajtson végre. Ennek feltétele, hogy helyette -megállapodás alapján - a Közösségen belüli adómentes értékesítéshez kapcsolódó adókötelezettségeket az adóraktár üzemeltetője végezze el. A Javaslat e §-ban az általános forgalmi adózásbeli lábát tartalmazza a vonatkozó új szabályozásnak.

a(z) 106. §-hoz

A Javaslat értelmében levonhatóvá válik a motorbenzin beszerzésére jutó input áfa azokban az esetekben, amikor a megvásárolt motorbenzint közvetlenül úgy használják fel anyagjellegű ráfordításként, hogy az egy másik termékértékesítés adóalapjába épül be.

a(z) 107. §-hoz

A Javaslat kimondja, hogy az adószám törlésének olyan eseteiben, amelyet nem előz meg az adószám felfüggesztése, az adózó levonási jogának gyakorolhatósága végleg elenyészik az adószám törlést elrendelő határozat jogerőre emelkedésével.

a(z) 108. §-hoz

A Javaslat a jogalkalmazás egyszerűsítése érdekében úgy módosítja a munkaerő kölcsönzése esetében a fordított adózás alkalmazását, hogy az a továbbiakban nem függ attól, hogy az az építési munka, amelyhez a munkaerőt kölcsönözték, kötött-e építési hatósági engedélyhez vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz.

a(z) 109. §-hoz

A Javaslat az áfa-raktárból Közösségen belüli adómentes értékesítést végrehajtó adóalany és az Áfa tv. 89/A. §-a szerint meghatalmazott adóraktár üzemeltetőjének egyetemleges felelősségét írja elő az adó megfizetéséért.

a(z) 110. §-hoz

A kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés útján végzett termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetében az értékesítő, szolgáltató adóalanyt nyugtaadási kötelezettség nem terheli, de meghatározott esetekben, így az adóalanyoknak történő értékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan számlaadási kötelezettsége áll fenn. A Javaslat a gyakorlatban kialakult értelmezési nehézség kiküszöbölése érdekében meghatározza, hogy amennyiben az ilyen úton teljesített ügyletek esetében az ellenérték (ideértve az előleget is) megtérítésére készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel került sor, úgy a kapcsolódó számlát az értékesítő, szolgáltatásnyújtó adóalanynak a teljesítéstől számított 15 napon belül kell kibocsátania.

a(z) 111. §-hoz

Az online pénztárgépek működésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok alapján indokolt az adatok felhasználási körének szélesítése. Az elektronikus hírközlő hálózatot biztosító mobilszolgáltatóktól a NAV-nak az online pénztárgépek felügyeletének ellátása érdekében számos adatra van szüksége (szolgáltatás szüneteltetésére, megszüntetésére vonatkozóan), a Javaslat ezen adatszolgáltatás jogi alapját teremti meg.

a(z) 112. §-hoz

Indokolt a pénztárgépek forgalmazásának (értékesítésének) egyes szabályait rendeleti szinten rögzíteni, a Javaslat ennek megfelelően egészíti ki a vonatkozó törvényi felhatalmazó rendelkezést.

a(z) 113. §-hoz

A Javaslat a jogharmonizációs klauzulát rögzíti.

a(z) 114. §-hoz

A Javaslat megállapítja az áfa visszatérítésre vonatkozó viszonosság fennállását a Norvég Királysággal. Tekintettel arra, hogy a különös eljárásban az adóalanyok az áfa visszatérítést a tárgyévben teljesített ügyletek utáni adó vonatkozásában, a tárgyévet követő év szeptember 30-ig benyújtott kérelmeikben igényelhetik az állami adóhatóságtól, a Javaslat rögzíti, hogy a norvég adóalanyok igénylései tekintetében a visszatérítést legkorábban a 2013-ban teljesített ügyletek tekintetében kell teljesíteni, valamint tekintettel a Javaslat hatályba lépésének időpontjára, a 2013-as évre vonatkozó kérelmeket kivételesen 2015. szeptember 30-ig nyújthatják be az érintett adóalanyok.

a(z) 115. §-hoz

A Javaslat a tételes áfa levonási tilalomnak a motorbenzin beszerzések egyes eseteire való feloldásához, illetve annak alkalmazásához társít átmeneti rendelkezéseket.

a(z) 116. §-hoz

A Javaslat átmeneti rendelkezésként megállapítja, hogy amennyiben a portfólió-kezelést folyamatos teljesítésű ügyletként nyújtják, úgy az adókötelessé válás a 2014. december 31-e után kezdődött időszakra vonatkozó ellenértéket érinti először.

a(z) 117. §-hoz

A számla kötelező adattartalma a tételes áfa jelentés értékhatárának csökkenése miatt változik. A Javaslat átmeneti rendelkezésben állapítja meg, hogy a változó adattartalom alkalmazása a 2014. évben, de 2015. évi teljesítési időponttal kiállított, 2 000 000 forintot el nem érő áthárított adót tartalmazó számlák esetében még nem kötelező.

a(z) 118. §-hoz

A Javaslat a munkaerő kölcsönzése esetében határoz meg átmeneti szabályt a fordított adózás alkalmazására.

a(z) 119. §-hoz

A Javaslat a köztes terméknek minősülő, nagy testű élőállatok (szarvasmarha, juh és kecske) és vágott testek értékesítésére vonatkozó áfa-kulcs 27%-ról 5%-ra történő csökkentésére határoz meg átmeneti szabályt.

a(z) 120. §-hoz

A Javaslat az időszakos elszámolású könyvviteli, könyvvizsgálati, adótanácsadási szolgáltatások tekintetében állapítja meg az átmeneti rendelkezéseket, melynek értelmében az új előírásokat az olyan 2015. június 30-át követően kezdődő elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakokra kell először alkalmazni, amely tekintetében a fizetés esedékessége 2015. június 30-át követő időpont.

a(z) 121. §-hoz

A Javaslat ezen túlmenően az időszakos elszámolású ügyletek tekintetében állapítja meg az átmeneti rendelkezéseket, melynek értelmében az új előírásokat a 2015. december 31-ét követően kezdődő olyan elszámolási időszakok esetében kell alkalmazni, melyek vonatkozásában a fizetés esedékessége 2015. december 31-ét követő időpont.

a(z) 122. §-hoz

A Javaslat a 2013/61/EU tanácsi irányelvvel összhangban rendezi, hogy Mayotte az áfa szabályok alkalmazásában nem minősül a Közösség területének.
A Javaslat rögzíti, hogy a Norvég Királyság tekintetében is fennállónak kell tekinteni az áfa visszatérítésre vonatkozó viszonosságot.
A Javaslat a belföldön kizárólag áfa-raktárból történő Közösségen belüli adómentes értékesítést végző külföldi adóalanynak a belföldi adóalanykénti bejelentkezési kötelezettség alóli mentesítéséhez szükséges további áfa-szabályokat tartalmazza.
A Javaslat - az élő- és félsertés értékesítésére vonatkozó áfa kulcs csökkentésének pozitív tapasztalataiból kiindulva - a szarvasmarhafélék, juh és kecske termékpályákon tapasztalható áfa csalások és számla nélküli értékesítések visszaszorítása érdekében 2015. január 1-jétől 27%-ról 5%-ra csökkenti a köztes terméknek minősülő, nagy testű élőállatok (szarvasmarha, juh és kecske) és vágott testek értékesítésére alkalmazandó áfa kulcsot.

a(z) 123. §-hoz

Technikai és értelmezést pontosító módosítás. Ezen túlmenően, mivel az Art. úgy módosul, hogy a jövőben - a belföldi áfa összesítő keretében - az 1 millió forintot elérő vagy azt meghaladó áfaösszeget tartalmazó számlákról kell majd tételesen jelenteni, e változást szükséges átvezetni a számla kötelező adattartalmára vonatkozó Áfa tv.-beli szabályokon is. A Javaslat ezt a módosítást is tartalmazza.

a(z) 124. §-hoz

A Javaslat a Norvég Királysággal történő áfa visszatérítésre vonatkozó viszonosság megszűnését és az időszakos elszámolású ügyletekre vonatkozó egyes előírások hatályon kívül helyezését rögzíti.

12. Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XXXIII. törvény módosítása

a(z) 125. §-hoz

Az acéliparban tapasztalt áfa csalások visszaszorítása érdekében - a 2013/43/EU tanácsi irányelv adta lehetőséggel élve - bevezetendő fordított adózás alá kerülő termékek körét pontosítja a törvény.

III. Fejezet

HELYI ADÓZÁST ÉS EGYES ÁGAZATI ADÓKAT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

13. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

a(z) 126. §-hoz

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) jelenleg arra ad felhatalmazást a települési önkormányzatoknak, hogy a Htv. keretei között az illetékességi területükön un. helyi adókat vezessen be. A javaslat értelmében az önkormányzatok - jelenleg is széles körű - adóztatási mozgástere tovább bővül azáltal, hogy jogosultakká válnak arra, hogy a helyi adók mellett un. települési adókat is bevezethessenek a település illetékességi területén.

a(z) 127. §-hoz

A Javaslat értelmében a Htv. kiegészül egy új, 1/A. §-sal, amely rögzíti a települési adó bevezetésének kereteit. A települési adó lehet bármilyen adó, ha annak működtetését törvény nem tiltja. A Javaslat szerint az önkormányzatok által újonnan bevezethető települési adó(k) nem terhelhetnek olyan adótárgyat, amelyre törvényben meghatározott - így akár központi, akár helyi -közteher vonatkozik. További rendelet-alkotási korlát, hogy a települési adónak (adóknak) nem lehet alanya szervezet vagy vállalkozói minőségére tekintettel vállalkozó. Egyéb adóztatási korlátot a Htv. az önkormányzatok számára a települési adók kapcsán nem állapít meg és azt is kifejezetten rögzíti, hogy a Htv. bármely rendelkezése ezen adókra csak akkor alkalmazandó, ha a Htv. kifejezetten így rendelkezik.
Végezetül a Javaslat utal arra, hogy a települési adóval kapcsolatos eljárási kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvényt kell alkalmazni, az ott nem szabályozott, a települési adót érintő eljárási kérdésekben (pl.: bevallás határnapja, adófizetés esedékessége) pedig az önkormányzat rendeletet alkothat.

a(z) 128. §-hoz

A Htv. 19. §-ának jelenleg hatályos b) pontja értelmében mentes a telekadó alól a belterületi, 1 hektár alatti, művelés alól kivett terület, ha azt ténylegesen művelik és ezt a tényt az erre kijelölt mezőgazdasági igazgatási szerv (Nemzeti Agrárkamara) is igazolja. Problémát jelent ugyanakkor, hogy az ágazati jogszabályok alapján, a terület gyommentesítése is mezőgazdasági művelésnek minősül. A spekulációs céllal megszerzett (sokszor építésre alkalmas) telkek esetén tehát az adó kijátszható azáltal, ha a tulajdonos vagy bárki más a földterületen a gyommentesítést elvégzi. Erre figyelemmel a Javaslat egyértelművé teszi, hogy a gyommentesítés, kaszálás nem minősül mezőgazdasági művelésnek.

a(z) 129. §-hoz

A hatályos szabályozás az szerint az elábé sávos levonhatóságának megállapításakor az adóalannyal az adóév során kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő vállalkozások nettó árbevétel- és elábé-adatait is korlátozás nélkül figyelembe kell venni. A Javaslat méltányosabb szabályt fogalmaz meg, kimondva, hogy a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó árbevétel- és elábé-értékeket csak a kapcsolt vállalkozási viszony fennállásának időtartamára jutó - napi időarányosítással megállapított -összegben kell figyelembe venni.

a(z) 130. §-hoz

A hatályos szabályozás értelmében valamennyi vállalkozási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet - megjelenési formájától függetlenül - alanya a helyi iparűzési adónak. Mindez azt jelenti, hogy - értelemszerűen - iparűzési adóalanynak minősülnek a mezőgazdasági szektorban működő beszerző és értékesítő szövetkezetek is. Ezen szövetkezeteknek ugyanakkor az a sajátossága, hogy mivel tagjaik termékeit saját nevükben nyereségszerzési cél nélkül értékesítik, illetve a tagok számára vásárolt termékeket részükre beszerzési áron adják tovább, amellett, hogy magas nettó árbevételre tesznek szert, árrésük nincs. Rájuk is vonatkozik ugyanakkor az elábé nettó árbevétel nagyságától függő nettó árbevétel-csökkentő korlátozása, azaz esetükben árrés híján is iparűzési adóalap keletkezik A fizetendő adó végső soron a szövetkezeti tag, mezőgazdasági termelők terhét jelenti. Erre tekintettel a Javaslat mentesíti a helyi iparűzési adó alól azokat a szövetkezet, amelynek nettó árbevétele legalább 95%-ban tagjai részére történő értékesítésből vagy tagjai termékeinek értékesítéséből származik.
Mivel a beszerző és értékesítő szövetkezetek helyi iparűzési adóalanyiság alól való kiemelése az uniós jog értelmében állami támogatás, ezért a módosítás egyértelművé teszi, hogy ez a mentesítés uniós jogi szempontból mezőgazdasági célú csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, így az azt igénybe vevő jogalany köteles annak értékét más támogatásokkal összeszámítani.

a(z) 131. §-hoz

A Htv. 11. §-ának (1) szerint adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész. A fenti rendelkezéshez kapcsolódón a módosítás - hiánypótló jelleggel - értelmező rendelkezésben rögzíti, hogy a Htv. alkalmazásában mit kell a nem lakás célú épület, épületrész fogalma alatt érteni.
Emellett, a beszerző és értékesítő szövetkezeteknek a Htv. módosítása értelmében előálló helyi iparűzési adómentessége okán a módosítás a beszerző, értékesítő szövetkezetek meghatározására a Htv.-be új értelmező rendelkezést épít be.

a(z) 132. §-hoz

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.) értelmében az átalakulás polgári jogi fogalma - a korábbi szabályozástól eltérően - már nem foglalja magában az egyesülést és a szétválást. Az egyértelmű jogalkalmazás, valamint a jogszabályok egységes fogalmi rendjének a biztosítása érdekében a Htv. azon rendelkezései, amelyek az átalakult társaságokra írnak elő speciális szabályt, kiegészülnek az egyesülésre és a szétválásra vonatkozó hivatkozással is.
Emellett a Javaslat a települési adó bevezetése miatt - a félreértések elkerülése érdekében -korrigálja a Htv. egyik, helyi iparűzési adóval kapcsolatos alcímét.

a(z) 133. §-hoz

Hatályon kívül helyező rendelkezés.

14. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása

a(z) 134. §-hoz

A Javaslat - az egyértelmű jogalkalmazást segítve - újrakodifikálja a cégautóadó alanyra vonatkozó rendelkezést és önálló bekezdésekben szabályozza az egyes adóalanyi tényállásokat. Mindemellett a Javaslat új tényállásként rögzíti, hogy a magyar állam tulajdonában álló (általa vásárolt, örökölt vagy más módon szerzett) személygépkocsi után a cégautóadó alanya - főszabályként - az a személy vagy szervezet, amely a személygépkocsi, mint állami tulajdon felett a vagyonkezelői jogot gyakorolja. Kivételt képez az az eset, ha az állami tulajdonú személygépkocsira használati jogot alapítottak, ez estben ugyanis ezen jog jogosítottja minősül adóalanynak.

a(z) 135. §-hoz

A Javaslat kibővíti a cégautóadó alól mentességet élvező személygépkocsik körét azon személygépkocsikkal, amely törvényes öröklés útján, azaz azért kerültek a magyar állam tulajdonában, mert az örökhagyó egyéb törvényes örökössel nem rendelkezett, illetve végrendelet hiányában halt meg. Ezen személygépkocsik utáni adót az MNV Zrt-nek kell megfizetni, mindaddig amíg azokat vagyonkezelésbe nem adja. A mentesség a Javaslat szerint csak addig illeti meg ezen személygépkocsikat, ameddig a hozzájuk kapcsolódó vagyonkezelői vagy használati jogot az örökösi jogállást gyakorló MNV Zrt. más személy vagy szervezet (pl. költségvetési szerv, vagy állami tulajdonban álló gazdasági társaság) részére át nem adja. Ettől az időponttól ugyanis a személygépkocsi hasznosítása ismét megvalósul, így indokolatlan adómentessége további fenntartása.

a(z) 136. §-hoz

Előfordul, hogy a cégautóadó alanya örökléssel jut személygépkocsihoz, a hagyatéki eljárás azonban elhúzódik. Ekkor az adókötelezettség-teljesítés (bevallás-benyújtás nem történhet meg jogszerűen, azaz határidőben). Ezért a törvényjavaslat rögzíti, hogy ebben az esetben a hagyatékátadó végzést követő hónap 20. napjáig kell a bevallást benyújtani. A törvényjavaslat azt is rögzíti, hogy az adómentes járművekről nem kell bevallást benyújtani.

a(z) 137. §-hoz

A Javaslat értelmezi a pénzügyi lízing fogalmát, továbbá pontosítja a környezetvédelmi osztályjelzés fogalmát.

a(z) 138. §-hoz

Jogtechnikai pontosítás.

a(z) 139. §-hoz

Technikai dereguláció.

15. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény módosítása

a(z) 140. §-hoz

Jogtechnikai jellegű pontosítás.

16. A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény módosítása

a(z) 141. §-hoz

Az energiaellátók jövedelemadójának alanyait a 2014-es adóévtől adóelőleg-fizetési kötelezettség is terheli, ugyanakkor a "feltöltési" kötelezettségre vonatkozó szabály változatlanul hatályban maradt. A jelenlegi szabályok szerint az adózóknak az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig meg kell fizetni a várható jövedelemadó 90 százalékát, de a korábban megfizetett adóelőlegek beszámítására a jogszabály nem ad lehetőséget. A módosítás adózói választás alapján már a 2014. adóévre alkalmazható. Ennek rendezése mellett az is előírásra kerül, hogy a megfizetett adóelőlegek összegét a várható fizetendő adóra teljes összegére, és nem annak 90%-ára, kell kiegészítenie az adózónak, azzal, hogy az Art. 172. § (12) bekezdése ilyen esetben is megfelelően alkalmazható.

a(z) 142. §-hoz

Jogtechnikai jellegű pontosítás.

a(z) 143. §-hoz

Átmeneti rendelkezések.

a(z) 144. §-hoz

Jogtechnikai jellegű pontosítások.

17. A népegészségügyi termékadóról 2011. évi CIII. törvény módosítása

a(z) 145. §-hoz

A népegészségügyi termékadó (Neta) Neta-köteles termékek körének egy új termékcsoporttal, az alkoholos italokkal való kiegészítése szükségessé teszi a Neta tv. értelmező rendelkezéseinek kiegészítését három új fogalommal, az adalékanyag, a gyógynövény és a gyümölcspárlat fogalmával.
Ezen túlmenően - tekintettel arra, hogy a Javaslat kiemeli a Neta-köteles előrecsomagolt cukrozott készítmények köréből a legalább 20 %-os méztartalmú, de legfeljebb 40 %-os cukortartalmú termékeket - az értelmező rendelkezések között szükséges definiálni a méz fogalmát is.

a(z) 146. §-hoz

A Javaslat - a méz kedvező élettani hatására tekintettel - kiemeli az adóköteles cukrozott készítmények köréből azokat a termékeket, amelyek méztartalma legalább 20 %, ugyanakkor cukortartalma nem haladja meg a 40 %-ot.
A Javaslat szerint a Neta-köteles termékek köre egy új termékcsoporttal, az un. alkoholos italokkal egészül ki. Az alkoholos ital fogalmára a Neta tv. saját szabályozási koncepcióján belül egy önálló meghatározást ad. Ezen meghatározás szerint - kizárólag a Neta-kötelezettség szempontjából - alkoholos italnak minősül - a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (jövedéki adótörvény) szerinti alkoholtermék, a jövedéki adótörvény 68. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó italok (az ágazati jogszabályok szerint gyógyszernek vagy gyógyhatású készítménynek), a gyümölcspárlat és az adalékanyagot nem tartalmazó, legalább 7 fajta gyógynövény felhasználásával készült szeszes italok kivételével.

a(z) 147. §-hoz

Az alkoholos italok Neta-köteles termékké válása okán a Javaslat kiegészíti a Neta tv. adómértékszabályait az ezen termékkörre vonatkozó adómértékkel. Tekintettel arra, hogy az alkoholos italok egészségkárosító hatása függ az adott alkoholos ital alkoholtartalmától, így ezen termékkör esetében indokolt egy sávosan differenciált - az ital alkoholtartalmától függő - adómérték-tábla alkalmazása. Fontos összefüggés, hogy ez az adótábla teljes összhangban van a Neta tv. hatályos szabályaival, figyelemmel arra, hogy a jelenleg 20 forint/liter adómértékkel adózó ízesített sör és alkoholos frissítő alkoholtartalma az 5 térfogatszázalékot jellemzően nem haladja meg.

18. A távközlési adóról szóló LVI. törvény módosítása

a(z) 148. §-hoz

A Javaslat - figyelemmel az internetes kommunikáció fokozódó térnyerésére a hagyományos telefonos kommunikációhoz képest - kiterjeszti a távközlési adóról szóló 2012. évi LVI. törvény (jelenleg a telefonbeszélgetésre és az SMS küldésre vonatkozó) hatályát az internet-hozzáférés szolgáltatás nyújtására azzal, hogy a távközlési szolgáltatás fogalmi körébe vonja a Magyarországon lévő hírközlési hálózaton nyújtott, elektronikus hírközlési törvény szerinti internethozzáférés szolgáltatást.

a(z) 149. §-hoz

A Javaslat az internet-szolgáltatás nyújtása esetén az adó alapjaként az internet-szolgáltatást igénybevevő előfizető, felhasználó által lebonyolított, gigabyte-ban mért adatforgalmat (az előfizető, felhasználó által átvitt, azaz le- és feltöltött adatmennyiséget) határozza meg.

a(z) 150. §-hoz

Az adó mértéke 150 Ft, minden megkezdett gigabyte adatforgalom (átvitt adatmennyiség) után.
A Javaslat szerint a távközlési adó összege csökkenthető a megfizetett társasági adóval

a(z) 151. §-hoz

A Javaslat a jelenleg is hatályos bevallási és megfizetési szabályt rendeli alkalmazni az internetszolgáltatás esetén is, azaz az adót havonta, az adatforgalom lebonyolítását követő második hónap 20. napjáig kell az adó alanyának (a szolgáltatást nyújtónak) megállapítania és megfizetnie.

19. A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény módosítása

a(z) 152. §-hoz

A reklámadót - a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény értelmében - az adóalanynak egy progresszív mértékben emelkedő adómérték tábla alkalmazásával kell az adóévre megfizetnie. A hatályos szabályozás azonban nem tartalmaz arra vonatkozó rendelkezést, hogy mi a teendő akkor, az adóalany adóéve bármely okból 12 hónapnál rövidebb. A módosítás - ezt a hiátust pótolandó - rögzíti, hogy ebben az esetben az adóalanynak a tört adóévi adóalapját évesíteni kell, majd erre az adóalapra kell kiszámítani a mértéktábla szerinti sávok alkalmazásával az érvényesített adóösszeget. Az általa fizetendő adó az így kiszámított éves adóösszegnek az adóév naptári napjaival arányos része.

a(z) 153. §-hoz

A hatályos szabályozás szerint a reklám közzétevő adóalany esetében az adóalapjának megállapításakor az adóalannyal az adóév során kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő vállalkozások teljes évi adóalapját korlátozás nélkül kell figyelembe venni. A Javaslat méltányosabb szabályt fogalmaz meg, kimondva, hogy a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó adóalap megállapításánál csak a kapcsolt vállalkozási viszony fennállásának időtartamára jutó -napi időarányosítással megállapított - adóalap összegét kell figyelembe venni.

a(z) 154. §-hoz

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.) értelmében az átalakulás polgári jogi fogalma - a korábbi szabályozástól eltérően - már nem foglalja magában az egyesülést és a szétválást. Az egyértelmű jogalkalmazás, valamint a jogszabályok egységes fogalmi rendjének a biztosítása érdekében az Rtv. azon rendelkezése (adóelőleg-számítási szabálya) , amely az átalakult társaságokra ír elő speciális szabályt, kiegészül az egyesülésre és a szétválásra vonatkozó hivatkozással is.

a(z) 155. §-hoz

A reklámadóról szóló törvény 2014-re vonatkozó átmeneti szabályai értelmében a 2014. évre minden adózó azonos adóalap után köteles adót fizetni, mégpedig a 2014. évi reklám-közzétételi tevékenységéből származó nettó árbevétel és nettó árbevételt korrigáló tételek együttes összege alapján. E szabály alkalmazása vonatozásában nincs jelentősége annak, hogy az adóalany üzleti éve a naptári évvel azonos, vagy attól eltér. Ezen szabályhoz képest a 2014. évet követő időszakra főszabály rögzíti azt, hogy a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózónak az adó- és adóelőleg-fizetési kötelezettségét az üzleti év első napján hatályos szabályok alapján kell teljesíteni.
Problémát az jelent, hogy a hatályos reklám-adószabályozás nem ad szabályt arra, hogy a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adóalanyok esetében a 2014. évben kezdődő üzleti év 2015. január 1-jétől a 2014. évben kezdődő üzleti éve utolsó napjáig terjedő időszakra miként kell az adókötelezettséget teljesíteni, mit kell ezen időszakban adóalapnak tekinteni. Ezt a hiányt pótolja a módosítás, mely egy sajátos átmeneti adóévnek tekinti a kérdéses időszakot a naptári évtől eltérő üzleti éves adóalanyok számára. A Javaslat erre az időszakra írja elő az adó és az adóelőleg összegét, továbbá az adóelőleg megfizetésének időpontját. A Javaslat külön rögzíti, hogy nem kell e rendelkezést alkalmazni annak a naptári évtől eltérő évet választónak, amelyik a törvény hatálybalépését követően jött létre, hiszen e vállalkozás az adókötelezettségét nem az átmeneti szabályok alapján teljesíti.

IV. Fejezet

ILLETÉKEK

20. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása a(z) 156. §-hoz

A hatályos szabályozás - a kialakult gyakorlat ellenére - nem tartalmazza azt a feltételt, hogy viszonossági alapon csak a diplomáciai célú vagyonszerzések mentesek az illeték alól. A módosítás az egyértelmű jogértelmezést kívánja elősegíteni.

a(z) 157. §-hoz

A bizalmi vagyonkezelési jogviszony kedvezményezettje a vagyonrendelő és a vagyonkezelő között létrejött szerződés alapján szerzi meg a vagyontárgyakat. Speciális szabályozás hiányában a szerződéskötés napján - adott esetben 15-20 évvel a vagyonszerzés előtt - keletkezne az illetékkötelezettsége, annak ellenére, hogy a ténylegesen megszerzett vagyonelemek és azok értéke ekkor még nem ismert. Indokolt tehát, hogy a kedvezményezettet terhelő illetékkötelezettség keletkezésének napja a tényleges vagyonszerzéshez kapcsolódjon.

a(z) 158. §-hoz

Az Itv. értelmében az illeték alapja a vásárolt és a vásárlást megelőzően vagy azt követően eladott másik lakástulajdon forgalmi értékének különbözete. Azok a magánszemélyek, akik a lakástulajdonuk értékesítése előtt vásárolják meg a másik lakástulajdonukat - a hatályos szabályozás alapján -, a megszerzett lakás forgalmi értéke után kötelesek az adóhatóság által megállapított visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetésére. Így a cserét pótló vétel kedvezményét csak utólag - a lakástulajdonuk eladásáról szóló igazolás benyújtását követően -érvényesíthetik. Mindez az adóhatóság számára - az illeték kiszabó határozat elkészítése és közlése, továbbá a megfizetett illeték visszatérítése miatt - indokolatlan költséget jelent, a lakásszerző számára pedig a korábbi, magasabb összegű illeték-fizetés miatt méltánytalan helyzetet.
A Javaslat célja kettős. Egyfelől csökkentse az állami adóhatóság adminisztrációs költségeit, másfelől kedvezőbb szabályt fogalmazzon azon lakásszerzőknek, akik csak a lakásvásárlást követően adják el másik lakástulajdonukat. E szabály a lakásvásárló nyilatkozata, kérelme esetén alkalmazható (e nyilatkozat, kérelem megfogalmazható a lakásvásárlásról szóló szerződésben is). Ilyen értelmű nyilatkozat esetén az állami adóhatóság a forgalmi értéket ugyan megállapítja, de nem kell fizetési meghagyást kiadnia. A lakástulajdon értékesítésének igazolásakor az eladott ingatlan forgalmi értékének figyelembe vételével kell megállapítani az illetéket és közölni az illeték összegét. Abban az esetben, ha az adózó nem értékesíti lakását vagy nem igazolja a lakás eladását, akkor a megállapított illetéket a nyilatkozat benyújtásától számított késedelmi pótlékkal növelt összegben kell megfizetni.

a(z) 159. §-hoz

Szövegpontosító javaslat, amely egyértelművé teszi, hogy a magánszemélyek egy éven belüli - a korábbihoz képest - kisebb forgalmi értékű lakásának megvásárlásához kapcsolódó illetékmentesség alkalmazása során, a jogügylet által érintett lakástulajdonok forgalmi értékét csökkenteni kell a haszonélvezet, használat értékével.

a(z) 160. §-hoz

Az ügyfélbarát közigazgatás megteremtése érdekében a módosítás megszünteti a közigazgatási hatósági eljárási illeték bélyeglerovással történő megfizetésének főszabályát. A Javaslat az ügyfél választására bízza, hogy az eljárási illetékkötelezettségét - az Itv. speciális közigazgatási eljárási illetékfizetési esetein kívül - illetékbélyeg lerovásával vagy banki átutalással teljesíti.

a(z) 161. §-hoz

A Javaslat az eljárási illetékfizetés nélkül benyújtott kérelmekhez kapcsolódó eljárásrendet rögzíti. Ennek keretében részletesen megállapítja egyfelől az illetékfizetésre történő felhívás, valamint az illetékfizetés részletes szabályait.

a(z) 162. §-hoz

Az illetékbélyegek használatának visszaszorítása érdekében a Javaslat előírja, hogy amennyiben a bírósági eljárási illeték összege az 500 000 forintot meghaladja és a polgári perrendtartásról szóló törvény nem határoz meg 31 napnál rövidebb keresetindítási határidőt, az illetéket átutalással is meg lehet fizetni az állami adóhatóság elektronikus bírósági eljárási illetékbeszedési számlája javára. Ebben az esetben az eljárás kezdeményezőjének (illetve képviselőjének) e-bevallásban kell közölni a szükséges azonosító adatok mellett a per tárgyát, a pertárgyértéket, az ellenérdekű fél nevét, képviselőjét, lakóhelyét, illetve székhelyét, a fizetendő illeték összegét, valamint az eljáró bíróság nevét is. A bevallás önellenőrzésére legkésőbb a bevallott illeték teljes megfizetéséig van lehetőség. Az átutalás közleményében - az eljárás kezdeményezőjének adószáma, azonosító jele mellett - fel kell tüntetni az adóhatósági ügyszámot, amelyet az állami adóhatóság a fél (illetve képviselője) e-bevallása alapján e-úton küld meg részére. Az állami adóhatóság legkésőbb a bevallás beérkezésétől számított 8. munkanapon - papír alapon tájékoztatja az eljárás kezdeményezőjét (illetve képviselőjét), valamint az eljáró bíróságot a bevallott illetékről, az adóhatósági ügyszámról, valamint az e-bevallás adatairól. Az igazolás kiadásának feltétele, hogy az eljárás kezdeményezőjének nincs 5000 Ft-ot meghaladó önadózással teljesítendő bírósági eljárási illetéktartozása. A fél az állami adóhatóság által kiállított eredeti igazolást köteles az eljárást kezdeményező irathoz csatolni.
a(z) 163. §-hoz
Tekintettel arra, hogy jelenleg az Itv.-nek nincs expressis verbis rendelkezése arról, hogy a fizetési felhívásban közölt bírósági eljárási illeték mely időpontban esedékes, a Javaslat meghatározza ennek időpontját, a közléstől számított 30. nap megjelölésével.

a(z) 164. §-hoz

Az önadózással megfizetett bírósági eljárási illeték visszatérítésének kizárólag akkor van helye -annak okán, hogy az adózó nem kezdeményezett bírósági eljárást -, ha a bíróság igazolja, hogy az adózó nem nyújtott be olyan keresetlevelet, amelyen az elektronikus bevallás alapján kiadott adóhatósági ügyszámot tüntette fel.

a(z) 165. §-hoz

Szövegpontosító javaslat, amely egyértelműen meghatározza, hogy a sportcélú ingatlan illetékmentes szerzésekor vállalt feltételek teljesítésének elmaradása esetén a késedelmi pótlékot az eredeti esedékességtől kell megállapítani.

a(z) 166. §-hoz

1) A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:39. §-a alapján az átalakulás fogalma alatt a társasági formaváltást kell érteni, az egyesülés és a szétválás azonban nem minősül átalakulásnak. A módosítás célja a polgári jogi és az illetékjogi szabályozás közötti összhang megteremtése.
2) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 32/A. §-a értelmében az ún. zárt végű pénzügyi lízingügyletek esetén is a "lízingbeadás tényét" jegyzi fel az ingatlanügyi hatóság, miután 2014. július 11-étől hatályát vesztette az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 17. § (3) bekezdése, amely lehetővé tette a tulajdonjog fenntartással történt eladás tényének feljegyzését az ingatlan tulajdonjogának a futamidő végén - minden további jognyilatkozat nélkül (ide nem értve a tulajdonjog bejegyzési engedélyt) - történő átszállását eredményező pénzügyi lízingbeadásokkal összefüggésben. Ezért a Javaslat a lízingbeadás tényének igazolására az említett bejegyzést és a futamidő végén tulajdonjog-átszállást eredményező lízingszerződést rendeli el.
3) A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:39. §-a alapján az átalakulás fogalma alatt a társasági formaváltást kell érteni, az egyesülés és a szétválás azonban nem minősül átalakulásnak. A módosítás célja a polgári jogi és az illetékjogi szabályozás közötti összhang megteremtése.
4) A szövegpontosítás révén egyértelművé válik, hogy a forgalmi értéket az illetékfizetési kötelezettségtől függetlenül be kell jelenteni.
5) A Javaslat az állami adóhatóság adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében kiegészíti azon illetékmentes vagyonszerzések körét (a feltétel nélkül személyes illetékmentes szervezetekkel), amelyek vagyonszerzésével összefüggésben - a 0 Ft-os illetékfizetési kötelezettségről - nem kell fizetési meghagyást kiadni. Az illetékmentesség alkalmazásának tényét mindösszesen az ügyiratra kell feljegyezni.
6) Jogtechnikai pontosítás.
7) Lásd 2) pont indokolása.
8) Az Itv. alkalmazásában a gazdálkodó szervezet akkor minősül belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak, ha a mérlegében kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket és a pénzköveteléseket) értékén belül a belföldi ingatlanok értékének aránya a 75 %-ot meghaladja. Ez az arányszám kölcsönszerződésekkel, illetve aktív időbeli elhatárolásként kezelendő ügyletek generálásával könnyen manipulálható. A módosítás az adókijátszásra irányuló gyakorlat visszaszorítására irányul.

a(z) 167. §-hoz

1) A szövegpontosítás célja az Itv. 2. § (2) és (3) bekezdései közötti teljes összhang megteremtése.
2) Tekintettel arra, hogy az ajándékozási illetékmérték sávosan progresszív rendszere 2013. január 1-jétől megszűnt, szükségtelen a több szerződéssel történő ingatlan-ajándékozás kapcsán az összeszámítási szabály.
3) Jogtechnikai javaslat, tekintve, hogy a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 45. §-a hatályát vesztette.
4) A lízingcégek minden további feltétel nélkül igénybe vehetik a visszterhes vagyonátruházási illetékmentességet a gépjármű- és pótkocsi-szerzéseik után. Ebből következik, hogy a nettó árbevételük megoszlására utaló szabály szükségtelen.
5) Jogtechnikai javaslat.
6) Az elektronikus kapcsolattartás részletes eljárási szabályairól szóló jogszabály, vagyis az elektronikus közszolgáltatásokról szóló 225/2009. (X. 14.) Korm. rendelet hatályát vesztette, így szükséges a jogszabályra történő hivatkozás elhagyása az Itv.-ből.
7) Az Itv. 82. § (2) és (5) bekezdése tévesen rögzíti az illeték esedékességének napját. A szövegpontosító javaslat célja az illetéktörvény belső koherenciájának megteremtése.
8) A módosítás révén egyértelművé válik, hogy az illetékkötelezettség keletkezésének időpontja az irányadó valamennyi vagyontárgy minősítése tekintetében.

21. A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény módosítása

a(z) 168. §-hoz

A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvény átalakítja a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés illetékfizetési kötelezettségét. A tranzakciós illeték alapjára vonatkozó felsorolásban külön pontban kerül megnevezésre, hogy a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés esetén az illeték alapja az általános szabálytól eltérően a fizető fél ugyanazon készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel lebonyolított előző naptári évi fizetési műveleteinek összessége. Ezen egyetlen műveletnek tekintendő tranzakciók pénzügyi tranzakciós illetékének mértéke éves szinten 800 forint, azonban érintés nélküli fizetési funkcióval rendelkező készpénz-helyettesítő fizetési eszköz ezen funkciójának használatával végrehajtott műveletet is tartalmazó illetékalap esetén 500 forint. A pénzforgalmi szolgáltató a kártyás fizetési műveletre vonatkozó illetékkötelezettséget - egy alkalommal - a naptári év első hónapjának 20. napjáig állapítja meg, vallja be és fizeti meg.

a(z) 169. §-hoz

Lásd a 168. §-hoz fűzött indoklást.

a(z) 170. §-hoz

Lásd a 168. §-hoz fűzött indoklást.

a(z) 171. §-hoz

Jogtechnikai jellegű pontosítások.

22. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvény módosítása

a(z) 172. §-hoz

Az Európai Bizottság 2011-ben terjesztette elő a pénzügyi tranzakciós adó közös rendszeréről szóló irányelvtervezetet. Tekintettel arra, hogy a pénzügyi tranzakciós adó uniós szintű bevezetésének időpontja az elhúzódó tárgyalások következtében bizonytalanná vált, 11 tagállam 2012. év végén kérelmezte, hogy az irányelvet megerősített együttműködés keretében vezethessék be. A megerősített együttműködés kapcsán módosító javaslat gondoskodott arról, hogy a hazai szabályozásban - a megerősített együttműködés keretében elfogadandó uniós irányelv-tervezet elfogadásakor - a tranzakciós illeték tárgyi hatálya kiterjesztésre kerüljön az értékpapír- és származtatott műveletekre. Ennek kapcsán a javaslat jogalkalmazást és jogértelmezést elősegítő szándékkal előírja, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték tőkepiaci műveletekre vonatkozó kiterjesztését csak a pénzügyi tranzakciós adó területén létrehozandó megerősített együttműködés végrehajtásáról szóló irányelv hatálybalépését követően, az irányelv alkalmazásának időpontjával kell alkalmazni. A Javaslat ezáltal gondoskodik arról, hogy Magyarország számára az alkalmazási időpontig eltelő időszak rendelkezésre álljon addig, amíg a belső rendelkezések hatályba lépnek.

V. Fejezet

ADÓIGAZGATÁST ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

23. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

a(z) 173. §-hoz

Az Art. 130. §-a 2013. január 1-jével hatályon kívül helyezésre került, amelynek indoka a párhuzamos szabályozás megszüntetése volt, hiszen a hatályon kívül helyezett rendelkezés tartalmában megegyezett az Art. és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény alapelveiben kifejtett szabályokkal. Ugyanakkor a jogalkalmazás egyértelműsítése érdekében indokolttá vált az Art. jelenleg hatályos alapelvének a kiegészítése. A Javaslat szerint az adóhatóság a jogviszony alanyainak ellenőrzése során ugyanazt a vizsgálattal érintett és már minősített jogviszonyt nem minősítheti eltérően. Azonban amennyiben a korábban lefolytatott eljárás nem tartalmazott az adott jogviszonyra vonatkozóan minősítést, megállapítást, akkor nincs olyan minősítés, amely az adóhatóságot a későbbi eljárásban kötelezné.

a(z) 174. §-hoz

A módosítás célja az alapelvi rendelkezések pontosítása, az eddigi joggyakorlat egyértelműsítése azzal, hogy, ha a nemzetközi szerződéssel érintett ügylet illetve jogviszony az államok közötti eltérő jogi minősítés alapján az adóztatás - szerződő államok által nem szándékolt - kettős elmaradását eredményezné, úgy ezt az adókötelezettség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. A kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezményekkel ellent nem mondó, azokban részben megjelenő, részben jogértelmezéssel levezethető, azonban a hazai adójogban eddig egyértelműen meg nem jelenő szabály alapelvi szintű kimondása összhangban van a nemzetközi adójog elmúlt évekbeli fejlődésének irányával, az Európai Unió és az OECD ajánlásaival.
A módosítás egy tipikus agresszív adótervezési konstrukció (a szaknyelvben ún. hibrid struktúrák) adójogi megítélése tekintetében teszi egyértelművé a jogalkalmazást. Az olyan ügyletek során, ahol a kétszeres nem adózás az államok általi eltérő jogi minősítés miatt alakul ki, a módosítás eredményeként jellemzően - részben az egyezmény szerződő állam általi értelmezésével összhangban - megnyílik a hazai adóztatási jog.

a(z) 175. §-hoz

A(z) (1) bekezdéshez: Adóügyekben az elektronikus ügyintézésre az Art.-ben és a felhatalmazása alapján kiadott, az adóügyek állami adóhatóság előtt történő elektronikus intézésének szabályairól és egyéb adózási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 47/2013. (XI. 7.) NGM rendeletben meghatározott ügycsoportokban van lehetőség (illetve számos esetben kötelező az elektronikus út igénybe vétele), ezért indokolt a Ket. ügyintézésre vonatkozó szabályainak alkalmazását adóügyekben kizárni. Amennyiben e rendszert az adózó rendelkezése felülírhatná, az az adóügyek intézését (pl. elektronikus bevallás-feldolgozás) jelentősen hátráltatná.
A(z) (2) bekezdéshez: A Ket. ideiglenes biztosítási intézkedésre vonatkozó 29/A. § (1) bekezdése alapján nem egyértelmű a szabályozás abban a kérdésben, hogy az adóhatóságnak az ideiglenes biztosítási intézkedés alkalmazása során a Ket. vagy az Art. biztosítási intézkedésre vonatkozó rendelkezéseit kell-e alkalmaznia. A módosítás erre a kérdésre ad egyértelmű választ azzal, hogy az Art. biztosítási intézkedésre vonatkozó szabályait rendeli alkalmazni az ideiglenes biztosítási intézkedés adóhatóság által történő foganatosításakor.

a(z) 176. §-hoz

Több esetben - a társszervek jelzései alapján - az állami adóhatóság tudomására jut, hogy a magánszemély járulékfizetési kötelezettsége megszűnt (pl. külföldön biztosított), azonban jelenleg az adóhatóságnak nincs jogszabályi felhatalmazása arra, hogy milyen okiratokat fogadhat el közvetlenül bizonyítékként. A javaslat egyértelműen kimondja, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség törlésének feltétele, hogy a magánszemély az adott időszakban nem vett igénybe egészségügyi szolgáltatást.

a(z) 177. §-hoz

A jelenlegi szabályok értelmében meghatározott külföldi adóalanyi kör mentesül a belföldi bejelentkezési kötelezettség alól, amennyiben a külföldi adóalany belföldi tevékenysége kizárólag arra korlátozódik, hogy áfa-raktárban értékesítsen terméket, vagy onnan harmadik országba exportáljon terméket, mivel ez esetben az ügyletek adómentesek. Azonban jelenleg nincs jogszabályi lehetőség arra, hogy mellőzni lehessen a külföldi adóalany esetében a bejelentkezési kötelezettséget, ha az adóalany belföldi tevékenysége kizárólag arra korlátozódik, hogy az áfaraktárból Közösségen belüli adómentes értékesítést hajt végre. Ennek oka, hogy - az exporttal szemben - Közösségen belüli adómentes értékesítés esetében szükséges összesítő nyilatkozat benyújtása is, amelyhez szükséges a belföldi közösségi adószám. Ezt a problémát megoldandó, a Javaslat lehetővé teszi ez utóbbi esetben is, hogy a külföldi adóalany ne jelentkezzen be belföldön, feltéve, hogy helyette - megállapodás alapján - a Közösségen belüli adómentes értékesítéshez kapcsolódó adókötelezettségeket az adóraktár üzemeltetője végzi el.

a(z) 178. §-hoz

A(z) (1)-(2) bekezdéshez: Lásd a 177. § indokolását.
A(z) (3) bekezdéshez: Az Art. 34/A. §-ában foglalt rendelkezés nem a bevallás, hanem az adózási mód választására vonatkozó nyilatkozat javítását teszi lehetővé, így ez a szabályozási megoldás számos értelmezhetetlen probléma és kérdés elé állítja a jogalkalmazókat. A hivatkozott rendelkezés alapján nem egyértelmű, hogy milyen típusú választási lehetőségek korrekciójára van lehetősége az adózónak, a rendelkezés nem határozza meg, hogy adózó korábbi választását meddig módosíthatja (az ellenőrzés megkezdéséig-e vagy az alatt is), illetve, hogy a választás módosításának joga kiterjed-e az általános forgalmi adóban lehetővé tett választási jogokra is vagy sem. Tekintettel arra, hogy a rendelkezés elsődleges célja az áfa nyilatkozat kijavításának lehetővé tétele, a módosítási javaslat egyértelművé teszi, hogy a korrekció kezdeményezésének lehetősége az áfa nyilatkozat esetében áll fenn.

a(z) 179. §-hoz

A Javaslat előírja az élelmiszer-értékesítést végző kezelőszemélyzet nélküli automaták üzemeltetőinek, hogy még az automata üzembe helyezése, a bejelentés adattartalmának változása, illetve az értékesítési tevékenység beszüntetése előtt jelentsék azt be az állami adóhatóságnak. A bejelentés részletszabályait miniszteri rendelet fogja tartalmazni.
a(z) 180. §-hoz

Az Art. új bejelentési szabállyal egészül ki, mely bejelentést az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló termékbeszerzést vagy egyéb célú behozatalt, Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló termékértékesítést vagy egyéb célú kivitelt, valamint belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítést (a továbbiakban együtt: közúti fuvarozással járó tevékenység) folytató adózónak kell teljesítenie az állami adó- és vámhatóság felé. A bejelentés teljesítése az EKAER elnevezésű elektronikus rendszeren keresztül történik. A bejelentést valamennyi, közúti fuvarozással járó tevékenységgel kapcsolatban teljesíteni kell, az EKAER minden egyes ilyen tevékenységhez azonosító számot (EKAER számot) rendel.

A bejelentési kötelezettséggel az Útdíjtörvény szerinti, útdíjköteles, azaz 3,5 tonna össztömegnél nagyobb össztömegű gépjárművel végzett közúti fuvarozással járó tevékenységre vonatkozik, kivéve az ún. kockázatos termékeket, melyek esetében ennél alacsonyabb össztömegű gépjárművel történő fuvarozás esetén is bejelentési kötelezettség terheli az adózót. Kockázatos termékek esetén differenciál a szabályozás kockázatos élelmiszerek és egyéb termékek súlya, valamint értéke függvényében. További kötelezettség a kockázatos termékek közúti fuvarozásával kapcsolatban az ún. kockázati biztosíték nyújtása, az erre vonatkozó részletszabályokat szintén az Art. 11. számú melléklete tartalmazza.

a(z) 181. §-hoz

A javaslat az élelmiszer-értékesítést végző kezelőszemélyzet nélküli automataberendezést üzemeltető adózók bejelentési, változás-bejelentési kötelezettségét határozza meg.

a(z) 182. §-hoz

Mivel a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének e minőségében megszerzett tiszteletdíja az Szja tv. alapján nem önálló tevékenységből származó bevételnek minősül, ugyanakkor az Szja tv. egyéb bevételeket is nem önálló tevékenységből származó bevételként nevesít, ezért a bevallás vonatkozó sorából nem állapítható meg, hogy az ott bevallott összegből mekkora a vezető tisztségviselői tiszteletdíj. Tekintettel arra, hogy ezen információra a 2011/16/EU irányelv 8. cikkének jogharmonizációs célú hazai átvételéhez szükség van, ezért indokolt az adóbevallási szabályok módosítása.
A 2011/16/EU irányelv 8. cikkének jogharmonizációs célú hazai átvételének további feltétele, hogy az adóhatóság információval rendelkezzék az adatszolgáltatással érintett uniós illetőségű személyek részére életbiztosítási szerződés alapján történő biztosítói teljesítésről, továbbá az említett személyek ingatlan-értékesítésből és hasznosításból származó jövedelméről. A javasolt módosítás a bevallás adattartalmának bővítésével segíti az információcserére vonatkozó kötelezettség teljesítését.

a(z) 183. §-hoz

Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a javaslat kimondja, hogy az egyébként tételes áfa adatszolgáltatásra kötelezett adózó a jövőben az adott számla adótartalmának összegétől függetlenül adatot szolgáltathat a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak.

a(z) 184. §-hoz

A 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk. az átalakulás, egyesülés, szétválás fogalmakat elkülönülten kezeli, ezért indokolt az Art. rendelkezéseiben is ezt a fogalmi meghatározást alkalmazni.

a(z) 185. §-hoz

Az elkülönített bűnügyi letéti számlára a költségvetési csalás, adócsalás bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás alá vont magánszemély - a büntetőeljárás megszüntetése, illetve a büntetés korlátlan enyhítése érdekében - a saját vagyonából teljesít befizetést. Tekintettel erre, indokolt és célszerű ezt a befizetést elszámolni a magánszemély adózó bármely egyéb nyilvántartott köztartozására azokban az esetekben, amikor a pénzt a büntetőeljárás megszüntetetése (bármely a büntetőjogi felelősség megállapítását mellőző befejezés), felmentő ítélet, vagy "enyhébb" ítélet miatt vissza kellene téríteni az adózónak, továbbá, amikor a bűncselekmény elkövetésével érintett adózónál - önkéntes teljesítés, vagy eredményes adóhatósági végrehajtás útján - az átvezetés időpontjában már nem áll fenn adótartozás. Ezzel egyrészről megtakaríthatóak lennének az önkéntes teljesítés hiánya miatti adóhatósági végrehajtás költségei, hiszen a magánszemélynek a már "az adóhatóságnál lévő vagyonából" rendezésre kerülne az adótartozás, másrészről a szabály az adótartozások hatékonyabb megtérülést és ezáltal az állami költségvetési bevételek növekedését eredményezné.

a(z) 186. §-hoz

A(z) (1) bekezdéshez: A 2011/16/EU irányelv 8. cikkének jogharmonizációs célú hazai átvételéhez szükséges, hogy az uniós adóügyi illetőségű személy hazai nyugdíj jövedelméről az adóhatóságnak információja legyen. Ennek megfelelően kerül sor az adatszolgáltatási kötelezettséget előíró rendelkezés jogharmonizációs célból történő beiktatására.
A(z) (2) bekezdéshez: A javaslat a banktitok iránti megkeresések hatékony teljesítésének biztosítását célozza.
A(z) (3) bekezdéshez: Az Art. módosításával a NAV lehetőséget kapna arra, hogy megkeresésre adatot kapjon az internetes vásárlások forgalmi adatairól a telekommunikációs cégektől (például: Telenor, Vodafone, T-mobile), amely az elektronikus szolgáltatások figyelését és feltérképezését segítené az adófizetési kötelezettség elősegítése érdekében.

a(z) 187. §-hoz

Adóhatósági igazolás kiállítására vonatkozó szabályok bővítése. A jelenlegi szabályozás alapján az állami adóhatóság a külföldi hatóság által rendszeresített nyomtatványon csak illetőségigazolást állít ki a kérelmező részére, feltéve, hogy a kérelmező a nyomtatványhoz csatolja annak magyar nyelvű szakfordítását (kivéve, ha a nyomtatvány angol nyelvű). Tekintettel arra, hogy adózók már nem csak az illetőségüket, hanem egyéb adatokat is köteles igazolni a külföldi hatóságok felé, így indokolt a jelenlegi rendelkezések bővítése azzal, hogy a jövőben az állami adóhatóság adóhatósági igazolást (adó-, együttes adó, jövedelem- és illetőségigazolás) állít ki a külföldi hatóság által rendszeresített nyomtatványon, feltéve, ha a nyomtatvány angol nyelvű, vagy a kérelmező csatolja annak magyar nyelvű szakfordítását.

a(z) 188. §-hoz

Tekintettel arra, hogy a szállítást végző személynek nem minden esetben van lehetősége a tényleges vevő, átvevő adatainak pontos megadására, illetve beazonosítására, ezért a Javaslat megteremti az áruszállításban érintett általános forgalmiadó-alany nyilatkoztatásának lehetőségét a valótlan tartalmú nyilatkozatok (fiktív címzett, illetve átvevő feltüntetése, a rendeltetési hely jellegével össze nem egyeztethető rakományok) kiszűréséhez. A javaslat az áfa csalások megelőzését, megakadályozását, felderítését szolgálja. A nyilatkozat megtagadása hatósági zár alkalmazását vonja maga után.

a(z) 189. §-hoz

Az Európai Unió több országában is működő gyakorlattal összhangban a javaslat rögzíti, hogy, amennyiben az állami adóhatóság a rendelkezésére álló adatok, illetve eljárása során feltárt tények, körülmények alapján több adózót - egymással összefüggő módon - érintő olyan szerződéses vagy egyéb kapcsolatot észlel, amellyel összefüggésben adókijátszásra, az adótörvényekben foglalt rendelkezések megkerülésére irányuló magatartást állapít meg, vagy ilyet valószínűsít, az érintett adózót a rendeltetésszerű és körültekintő joggyakorlás előmozdítása érdekében tájékoztathatja más adózók vonatkozásában észlelt tényekről, körülményekről.

a(z) 190. §-hoz

A javasolt módosítás alapján - az adóztatás kettős elmaradásának elkerülése érdekében - megfordul a bizonyítási teher. Azaz, a nemzetközi szerződéssel érintett ügylet, illetve jogviszony vonatkozásában az adózó köteles bizonyítani, hogy az ügylet, illetve jogviszony államok közötti eltérő jogi minősítése nem eredményezi az adóztatás kettős elmaradását.

a(z) 191. §-hoz

A(z) (1) bekezdéshez: A rendelkezés célja lehetőséget biztosítani az adózóknak arra, hogy a tartós feltételes adómegállapítás alkalmazhatósága kezdő időpontját meghatározhassák.
A(z) (2) bekezdéshez: A javaslat célja a feltételes adómegállapítás adóhatóságra gyakorolt kötelező erejét határidőhöz kötni, mivel az időmúlására tekintettel bekövetkező jogszabályváltozások és a gazdasági körülmények folyamatos alakulása miatt indokolatlan a feltételes adómegállapítások alkalmazhatóságának korlátlan fenntartása. A javaslat értelmében a feltételes adómegállapítást
érdemben érintő jogszabály, illetve tartalmi tényállásváltozás esetkörén túl, a nemzetközi jogi kötelezettség változás esetén, annak hatályba lépésének időpontjától sem alkalmazható a feltételes adómegállapítás.
A(z) (3) bekezdéshez: A rendelkezés alapján az adózó kérheti az általa előzetesen felszámított általános forgalmi adó megosztására alkalmazandó módszer megfelelőségének megállapítását. Továbbá az előzetesen felszámított általános forgalmi adó megosztására alkalmazandó számítási módszerre vonatkozó kérelem nem terjeszthető elő egyszerre jogügyletre vonatkozó feltételes adómegállapítás iránti kérelemmel.

a(z) 192. §-hoz

A javaslat célja lehetőséget biztosítani az adózó részére, hogy a feltételes adómegállapítás kötőereje az 5 évet követően 2 évvel meghosszabbítható legyen. A tartós feltételes adómegállapítások esetében ez a lehetőség azonban nem biztosított az adózók részére.

a(z) 193. §-hoz

Az Art. 136/B. §-ában szabályozott jogorvoslati eljárásban a másodfokú adóhatóságnak utólagos adómegállapítás, illetve mögöttes felelősségre kötelezés tárgyában is döntenie kell, méghozzá egy határozatban. Az általános szabályok szerint utólagos adómegállapításnál a határozathozatalra 60 nap, míg a mögöttes felelősségre kötelezés tárgyában 30 nap áll rendelkezésre. A 136/B. § ugyanakkor nem rendezi, hogy a két határidő közül melyiket kell alkalmazni. A javaslat egyértelművé teszi az e §-ban szabályozott különös eljárás kapcsán, hogy a határozatot 60 napon belül kell meghoznia az adóhatóságnak.

a(z) 194. §-hoz

A csődbűncselekmény is adóbevétel csökkentésével kapcsolatos bűncselekménynek tekintendő. A csődbűncselekmény elkövetésével kapcsolatban hozott jogerős marasztaló bírósági ítélet alapján a terhelttel szemben határozat, végrehajtható okirat hozható, végrehajtás foganatosítható. Azonban ha időközben az adó megállapításhoz való jog az adózóval szemben elévül, akkor ilyen határozat nem hozható meg az elkövetővel szemben. Mindezen problémák kiküszöbölésére indokolt a jogszabály módosítása a Javaslat szerint.

a(z) 195. §-hoz

A(z) (1) bekezdéshez: Az eljárás ismételt akadályozása esetén az adózóval szemben a fokozatosság elve alapján magasabb szankció szabható ki.
A(z) (2) bekezdéshez: A közúti fuvarozással járó tevékenységgel kapcsolatos bejelentési kötelezettség nem teljesítésének jogkövetkezménye, hogy a be nem jelentett termék igazolatlan eredetűnek minősül, és az állami adó- és vámhatóság a be nem jelentett áru értékének 40 %-áig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.

a(z) 196. §-hoz

Az EKAER rendszerbe történő bejelentési kötelezettség nem teljesítése esetén kiszabott mulasztási bírság szankcióval összefüggésben az Art. előírja, hogy ebben az esetben - az igazolatlan eredetűnek minősülő - fuvarozott termék a bírság összegének mértékéig lefoglalható, melyről a bírságot kiszabó határozatban rendelkezik az állami adó- és vámhatóság. A lefoglalásról jegyzőkönyv készül, a lefoglalt ingóság zár alá vehető és elszállíttatható.

a(z) 197. §-hoz

A(z) (1) bekezdéshez: A jogharmonizációs rendelkezés célja, hogy megkönnyítse az adóhatóság és az érintett adózók és adatszolgáltatásra kötelezettek számára az automatikus információcseréből származó adminisztratív kötelezettségek teljesítését.
A(z) (2) bekezdéshez: A javaslat pontosítja az élelmiszer-értékesítést végző, kezelőszemélyzet nélküli automata berendezésekre vonatkozó bejelentési kötelezettséggel kapcsolatos felhatalmazó rendelkezést.
A(z) (3) bekezdéshez: Az adótanácsadók, az adószakértők és az okleveles adószakértők kötelező továbbképzésének szabályait az adótanácsadói, az adószakértői és az okleveles adószakértői tevékenység végzésére jogosító engedélyek kiadásának és visszavonásának feltételeiről, továbbá a kapcsolódó nyilvántartás vezetésének és a nyilvántartásban szereplők továbbképzésének szabályairól szóló 26/2008. (VIII. 30.) PM rendelet tartalmazza. Ennek alapján a továbbképzési programok szervezésére és lebonyolítására a nyilvántartásba vételt végző szervezet pályázati felhívása alapján pályázatot (kreditpont-minősítési kérelmet) nyújthatnak be azok a szervezetek, amelyek megfelelnek a PM rendeletben foglalt feltételeknek. A pályázatok elbírálásáért illetéktörvény alapján általános közigazgatási eljárási illetéket kell fizetnie a pályázóknak. A Javaslat alapján az adópolitikáért felelős miniszter pályázat elbírálásáért igazgatási szolgáltatási díj fizetését rendelheti el.
A(z) (4) bekezdéshez: A 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 48. §-a írja elő az éves kötelező felülvizsgálatát az online pénztárgépeknek. A felhatalmazó rendelkezéssel az adópolitikáért felelős miniszter ezen éves felülvizsgálatnak a díját hatósági árként rendeletben megállapíthatja.
A módosítás felhatalmazást ad az adópolitikáért felelős miniszternek az AKIR működéséhez szükséges részletszabályok rendeleti szintű megalkotására. Felhatalmazást biztosít az adópolitikáért felelős miniszternek kockázatos termékkörök rendeleti szintű megalkotására.

a(z) 198. §-hoz

A(z) (1) bekezdéshez: A büntetőeljárási jog szabályai alapján előfordulhat olyan eset, amikor nem a büntető bíróság, hanem az ügyészség állapítja meg jogerősen a bevétel-csökkenést, vagyoni hátrányt, illetőleg a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatást. Ezekben az esetekben tehát nincs jogerős bírósági döntés, hanem jogerős, a büntetőjogi felelősséget megállapító és emiatt megrovást alkalmazó határozatot hoz az ügyészség. Tekintettel erre, indokolt, hogy az Art. adókülönbözetet definiáló rendelkezése ezen eseteket is figyelembe vegye.
A(z) (2) bekezdéshez: A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény módosításával összefüggő módosítás.
A(z) (3) bekezdéshez: 2014. július 1-től a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet alapján támogatást már nem lehet nyújtani, ettől az időponttól kezdve (általános) de minimis támogatás nyújtására kizárólag az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendeletalapján van lehetőség.
A(z) (4) bekezdéshez: Az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében szükséges bevezetni és az Art. keretei között rögzíteni a következő időszakra átvihető követelés különbözetének a fogalmát.
Az EKAER rendszer bevezetésével összefüggésben az Art. értelmező rendelkezéseinek kibővítése.

a(z) 199. §-hoz

Átmeneti rendelkezések.

a(z) 200. §-hoz

Azon adózók, akik 2015. január 1-jén legalább egy élelmiszer-értékesítést végző, kezelőszemélyzet nélküli automatát üzemeltetnek, 2015. március 31-ig kell eleget tegyenek az állami adóhatósághoz történő bejelentési kötelezettségüknek.

a(z) 201. §-hoz

Átmeneti rendelkezések. Az Art. 11. számú melléklete szerinti bejelentési kötelezettséget első alkalommal a 2015. január 1-jén és azt követően megkezdett fuvarozások tekintetében kell teljesíteni. Fuvarozás megkezdése alatt a fuvarozáshoz használt gépjárműre történő felrakodás megkezdését kell érteni.

a(z) 202. §-hoz

Mellékletekre történő hivatkozás.

a(z) 203. §-hoz

a(z) 1-4. ponthoz
A képviselők felsorolásában jelenleg nem szerepelnek a könyvvizsgálók, ugyanakkor indokolt a speciális képzettséggel rendelkező könyvvizsgálók képviseleti jogának rögzítése is, mivel jelenleg e személyi kör - amennyiben egyéb kategóriába nem tartoznak (pl. nem jogi személy nagykorú tagja) - kizárólag a magánszemélyek eseti meghatalmazottjaiként járhat el.
a(z) 5. ponthoz
Jellemző, hogy a munkáltatói adómegállapítást választó magánszemélyek számos esetben (mégis) benyújtják önadózás keretében alapbevallásukat az '53 számú bevallás, vagy az '53ADÓNYILATKOZAT használatával, illetve önellenőrzést nyújtanak be az alapbevallás (munkáltatói adómegállapítás) benyújtási határidejét megelőzően. A módosítás eredményeként - az egységes benyújtási határidőknek köszönhetően - várhatóan csökken a duplán benyújtott bevallások száma.
a(z) 6. ponthoz
Lásd a 177. § indokolását.
a(z) 7. ponthoz
A kockázatos számlázási láncolatok hatékonyabb felderítése, és ez által a feketegazdaság visszaszorítása érdekében indokolt tételes számla adatszolgáltatással kapcsolatos összeghatár 2 millió forintról 1 millió forintra történő leszállítása.
a(z) 8., 9. és 10. pontokhoz
Lásd a 7. ponthoz fűzött indokolást
a(z) 11. ponthoz
Az új Ptk. fogalmi rendszerének módosulásával összefüggő módosítás a(z) 12. ponthoz
A Javaslat célja, hogy az önkormányzati adóhatóságok is kizárólag állami tulajdonban lévő, jogi személyek útján informatikai fejlesztéseket hajthassanak végre anélkül, hogy ez adótitoksértésnek minősülne.
a(z) 13. ponthoz
A hagyatéki tárgyalásra idézett örökös mellett annak az örökösnek is méltányolható érdeke fűződik ahhoz, hogy az örökhagyó esetleges adótartozásairól tudomást szerezzen, akinek a hagyatékot tárgyaláson kívül adja át a közjegyző. Erre tekintettel szükséges az indokolatlan megkülönböztetés megszüntetése.
a(z) 14. ponthoz
Egyértelműsíti a Javaslat, hogy az adótitok megismerésére a Támogatásokat Vizsgáló Iroda is jogosult.
a(z) 15. ponthoz
Az új Ptk. fogalmi rendszerének módosulásával összefüggő módosítás. a(z) 16. ponthoz
A jelenlegi szabályozás szerint, amennyiben az adóhatóság az ellenőrzés során külföldi adóhatóságot keres meg, úgy az adózó megkeresésről történő értesítését követő naptól a külföldi adóhatóság válaszának megérkezését követő 8. napig eltelt időtartamot az ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni. Ugyanakkor a jelentős nagyságrendű külföldi megkeresések okán indokolt ezen határidő növelése annak érdekében, hogy a külföldi megkeresésre adott választ lefordítsák és a megkeresést kezdeményező szervhez eljuttassák. A javaslat pontosítja, hogy külföldi adóhatóság megkeresése esetén az adó, illetve költségvetési támogatás ellenőrzése mellett az egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzés során is szünetel az ellenőrzés határideje. Az ellenőrzések elhúzódásának megakadályozásának érdekében indokolt a jelenlegi 1 éves határidő 180 napra történő módosítása.
a(z) 17. ponthoz
A 16. ponthoz kapcsolódó módosítás. a(z) 18. ponthoz
A módosítás kivételként határozza meg a jövőbeni ügyletnek minősülő folyamatos teljesítésű jogügyletek esetét, vagyis az adópolitikáért felelős miniszter a feltételes adómegállapítás iránti kérelemben foglalt folyamatos teljesítésű ügylet esetén csak az általános forgalmi adó adónemet érintő adókötelezettséget, illetve annak hiányát állapíthatja meg.
a(z) 19. ponthoz
Az új 132. § (2b) bekezdésével összefüggő módosítás. a(z) 20. ponthoz Jogtechnikai pontosítás. a(z) 21. ponthoz
A javaslat a személyes konzultáció díját módosítja. a(z) 22. ponthoz
A módosítás értelmében, ha az adózó szakmai képviseletről a felügyeleti intézkedés iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg nem gondoskodik, úgy a felügyeleti intézkedés iránti kérelem érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül.
a(z) 23. ponthoz
Az adó megállapításához való jog elévülése, amennyiben az új eljárásra utasítás történik, 6 hónap helyett 12 hónappal hosszabbodik meg
a(z) 24. ponthoz
A módosítás következtében a hatósági eljárás akadályozása esetén is lehetőség van mulasztási bírság kiszabására az adózóval szemben.
a(z) 25-30. ponthoz
A módosítás értelmében a pénztárgép és taxaméter üzemeltetésével, szervizelésével, forgalmazásával kapcsolatos valamennyi kötelezettséget a vámhatóság is ellenőrizheti.
a(z) 31-32. pontokhoz
A Javaslat az adócsalások visszaszorítása érdekében az eddiginél gyakoribb áfa bevallási kötelezettséget ír elő azokban az esetekben, amelyekben az ellenőrzési tapasztalatok szerint indokolt a vállalkozások szorosabb adóhatósági felügylete. Így a Javaslat az eddigi negyedéves bevallási gyakoriság helyett havi áfa bevallási kötelezettséget ír elő az újonnan alakult vállalkozások számára, továbbá az 50 millió forint árbevételi szint felett megszűnik az éves áfabevallás lehetősége, helyette gyakoribb, negyedéves bevallást kell adni.
a(z) 33. ponthoz
Lásd a 177. § indokolását.
a(z) 34. ponthoz
Lásd a 177. § indokolását.

a(z) 204. §-hoz

a(z) 1. ponthoz
A fokozott adóhatósági felügyelet időtartamára vonatkozóan elrendelt ellenjegyeztetési kötelezettség által esetlegesen elérhető előnyök nem állnak arányban az e rendelkezés által generált eljárási nehézségekkel. Az Art. 24/F. § (5) bekezdés c) pontja nem fejezi ki kellőképpen a fokozott adóhatósági felügyelet jogintézmény lényegét. Problémát jelent mind az ellenjegyzés tényének, mind az ellenjegyző személyazonosságának és jogosultságának ellenőrzése a bevallások feldolgozási folyamatában, illetőleg az ellenjegyzés elektronikus úton teljesített bevallás vonatkozásában nem értelmezhető. Adózói jelzések szerint a fokozott adóhatósági felügyelet alá vont adózók esetében jelentős pluszköltségek merülnek fel.
a(z) 2. ponthoz
Az Art. 34/A. §-ában foglalt rendelkezés nem a bevallás, hanem az adózási mód választására vonatkozó nyilatkozat javítását teszi lehetővé, így ez a szabályozási megoldás számos értelmezhetetlen probléma és kérdés elé állítja a jogalkalmazókat. A hivatkozott rendelkezés alapján nem egyértelmű, hogy milyen típusú választási lehetőségek korrekciójára van lehetősége az adózónak, a rendelkezés nem határozza meg, hogy adózó korábbi választását meddig módosíthatja (az ellenőrzés megkezdéséig-e vagy az alatt is), illetve, hogy a választás módosításának joga kiterjed-e az általános forgalmi adóban lehetővé tett választási jogokra is vagy sem. Tekintettel arra, hogy a rendelkezés elsődleges célja az áfa nyilatkozat kijavításának lehetővé tétele, a módosítási javaslat egyértelművé teszi, hogy a korrekció kezdeményezésének lehetősége az áfa nyilatkozat esetében áll fenn.
a(z) 3. ponthoz
Jogtechnikai pontosítás.
a(z) 4. ponthoz
Jogtechnikai pontosítás.
a(z) 5. ponthoz Jogtechnikai pontosítás. a(z) 6. ponthoz
A Javaslat alapján a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 32. § (5) bekezdésének 2014. augusztus 10-től hatályos módosításával összhangban a távszerencsejáték szervezés játékadóját a szervezőnek kétheti gyakoriság helyett havi gyakorisággal kell az állami adóhatóság felé teljesítenie.
a(z) 7. ponthoz
Az Art. 3. számú melléklet I) pont 2. alpontjának rendelkezése szerint az állami foglalkoztatási szerv köteles adatot szolgáltatni az állami adóhatóság részére a Karrier Híd Program keretében kiadott, visszavont vagy ismételten kiadott igazolással összefüggő adatokról a tárgyhót követő hó 5. napjáig. A vonatkozó szabályok értelmében legkésőbb a 2013. október 31-éig érvényes igazolások visszavonásáról vagy ismételt kiadásáról kellett/lehetett adatot szolgáltatni, 2013. november 5-ei határidővel, így az Art. 3. számú melléklet I) pontjának 2. alpontjának rendelkezése kiüresedett, ezért indokolt annak hatályon kívül helyezése.

VI. Fejezet

VÁMIGAZGATÁS

24. A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény módosítása

a(z) 205. §-hoz

Az uniós vámjogszabályok felsorolásának kiegészítése az uniós vámmentességi rendeletekkel.

a(z) 206. §-hoz

A vámhiány fogalmának kiegészítése szükséges annak biztosítása érdekében, hogy a jogellenes bejuttatás során lefoglalt és elkobzott termékek esetében a kiszámított behozatali vámok, valamint a kapcsolódó nem közösségi adók és díjak összege vámhiánynak minősüljön akkor is, ha a vámtartozás az elkobzás révén, összhangban a Vámkódex 233. cikk d) pontjával megszűnik, ily módon a vonatkozó összegek kiszabására nem kerül sor.

a(z) 207. §-hoz

A meghallgatáshoz való jog szabályai több ponton módosulnak. Egyrészt - a 202. § 4. és 5. pontja szerinti technikai módosításokkal - egyértelművé válik, hogy ez a jogintézmény az ügyfél számára hátrányos határozatok vonatkozásában áll fenn. A meghallgatáshoz való jog biztosításának korlátja, ha ez az Európai Unió pénzügyi érdekeit vagy a közteherviselési kötelezettség teljesítését veszélyezteti, azaz a megállapítás lehetőségét az elévülés fenyegeti. Az ismételt ellenőrzés tilalmának beálltával járó vámáru-nyilatkozatok egyedi felülvizsgálatára irányuló, illetve a külkereskedelmi tevékenység átfogó ellenőrzésére irányuló utólagos ellenőrzéseknél a meghallgatáshoz való jogról való tájékoztatás írásbeli formához kötött. Az utólagos ellenőrzés esetén a meghallgatáshoz való jogot nem kell biztosítani, ha az ügyfél az ellenőrzést lezáró jegyzőkönyvre tett észrevételeivel már korábban érintett tényálláshoz képest új tényállási elem nem került megállapításra az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás során. Ugyancsak kivétel a meghallgatáshoz való jog biztosítása alól az új eljárást elrendelő határozat, ami egyébként is sok esetben épp az ügyféli kérelemmel egyező döntés a jogorvoslat során. Emellett a nem közösségi jogi alapokon nyugvó bírság és pótlékszankciókat megállapító határozatok esetében sem kell ezt a lehetőséget pluszban biztosítani a határozathozatal előtt, amikor egyébként a jogorvoslat lehetősége úgyis nyitott.

a(z) 208. §-hoz

Az ellenőrzési tájékoztatást a vámhatósági ellenőrzések tekintetében is el kell készíteni, az adóhatósági ellenőrzésekkel azonos módon. Ebben az adott év ellenőrzési tevékenységének stratégiai tervei (vizsgált területek, vizsgálati célok, arányszámok, típusok stb.) kerülnek megállapításra, úgy hogy az a gazdálkodókat az ellenőrzöttség tudatát fokozva az önkéntes jogkövetésre ösztönözze.

a(z) 209. §-hoz

A rendelkezés új definíciót ad az utólagos ellenőrzés kifejezésre, deklarálva, hogy ezzel a vámhatóság a közösségi vámjogszabályokban meghatározott kockázatok megfelelő kezelése -különösen a vámok és nem közösségi adók és díjak tekintetében előforduló visszaélések megakadályozása - érdekében a gazdasági esemény, az áru, az engedély, a tanúsítvány kiadása után rendszeresen ellenőrzi a nem közösségi árukkal, illetve a vámellenőrzés alá eső közösségi árukkal folytatott külkereskedelmi tevékenységet végző gazdasági szereplőket és az ezekkel kapcsolatban álló más személyeket. Az utólagos ellenőrzés célja a vámjogszabályokban és egyéb jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének vagy megsértésének megállapítása. Az utólagos ellenőrzés során a vámhatóság adatot gyűjt, megállapítja a jogszerű eljárást, feltárja és megállapítja azokat a tényeket, körülményeket, adatokat, amelyek megalapozzák a jogsértést és az ezek miatt indított eljárást. Nem változik az, hogy az utólagos ellenőrzés lefolytatható az ügyfélnél, továbbá - ha az ügyfél meghatalmazása alapján a vámhatóság előtti ügyekben a cselekmények és alakiságok elvégzése során képviselő járt el - a közvetett vámjogi képviselőnél is. Továbbra is hangsúlyozni kell, hogy nem utólagos ellenőrzés az, ha a vámhatóság az áru kiadása után a vámáru-nyilatkozatot ügyféli kérelemre módosítja, anélkül, hogy ezzel összefüggésben a kérelem megalapozottságának vizsgálatán túl további ellenőrzést végezne.

a(z) 210. §-hoz

Az utólagos ellenőrzésre vonatkozóan a vámszervek erőforrásainak megfelelő kihasználása és a feladatok megfelelő elosztása érdekében minden évben készül egy ellenőrzési terv. Ugyancsak a vámhatóság ellenőrzési kapacitásainak erősítése és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal erőforrásainak maximális kihasználása érdekében kerül előírásra - egyébként az adóellenőrzésekkel analóg módon - hogy az utólagos ellenőrzései tevékenységben a vámhatóság az állami adóhatóságot bevonhatja. Emellett ezen § rendelkezik a gazdálkodók adminisztratív terheinek csökkentése érdekében a különböző hatóságok által folytatott ellenőrzési tevékenységek összehangolásának lehetőségéről.

a(z) 211. §-hoz

Az utólagos ellenőrzés lefolytatásának kötelező eseteit sorolja fel a rendelkezés, amely esetekben a vámhatóság - értelemszerűen az adott évre tervezett ellenőrzési tevékenység mellett - kötelezően végez utólagos ellenőrzéseket.

a(z) 212. §-hoz

A rendelkezés egy egységes keretbe rendezi a közösségi vámjogszabályokban meghatározott kockázatok megfelelő kezelése érdekében a gazdasági esemény, az áru, az engedély, a tanúsítvány kiadása után, a nem közösségi árukkal, illetve a vámellenőrzés alá eső közösségi árukkal folytatott külkereskedelmi tevékenységet végző gazdasági szereplők és a velük kapcsolatban álló más személyek tekintetében rendszeresen végzett ellenőrzéseket. Valamennyi utólagos ellenőrzési típus egységesen deklarált célja a vám- és más jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének vagy megsértésének a megállapítása. A típusok között új elem az adatgyűjtésre irányuló, valamint az audit utólagos ellenőrzés. A vámáru-nyilatkozatok egyedi felülvizsgálata a vámkódex 78. cikk (2) bekezdése szerinti ellenőrzést jeleníti meg, a külkereskedelmi tevékenység átfogó ellenőrzése pedig a korábban utólagos ellenőrzés elnevezés alatt szereplő és a vámkódex 13. cikkében foglalt általános ellenőrzési felhatalmazásból levezetett intézményt helyezi új környezetbe.

a(z) 213. §-hoz

Az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés - az adóellenőrzésekben ismert azonos nevű ellenőrzési mechanizmus mintájára - került kidolgozásra, és a vámjogban alapvetően a más tagállamok vámhatóságaitól, vagy uniós intézményektől eredő jogsegély jellegű megkeresések hazai végrehajtásának szabályozására szolgál. A rendelkezés meghatározza, hogy az adatgyűjtés mire irányul és a vámhatóság ennek keretében mit vizsgál, és természetesen ezt az adminisztratív jellegű ellenőrzést nem korlátozza az ismételt ellenőrzés tilalma. Az ellenőrzés itt is jegyzőkönyvvel zárul, amelyre az ügyfél észrevételeket tehet, amelyre az ellenőrzést lefolytató vámszerv még az ellenőrzés részeként végzéssel bírál el, vagy az észrevételben foglaltakkal egyezően módosítja a jegyzőkönyvet, vagy kiegészítő ellenőrzést rendel el, vagy indoklással együtt elutasítja az észrevételben foglaltakat. Amennyiben az adatgyűjtés során a vámhatóság valamilyen jogsértésre utaló körülményt tapasztal, a vámhatóság a tényállás további tisztázása érdekében valamely ennél komolyabb eszközrendszerrel és garanciális szabályokkal rendelkező utólagos ellenőrzést indít. Ugyanakkor a hatóságnak a bírságolási lehetősége van, ha az ellenőrzés során azt tapasztalja, hogy az ügyfél iratai és nyilvántartásai nem megfelelően rendezettek és ennek rendezését az előírt határidőn belül az ügyfél a figyelmeztetés ellenére nem végzi el.

a(z) 214. §-hoz

Az árunyilatkozatok egyedi felülvizsgálata nem más, mint a vámkódex 78. cikk (2) bekezdéséből fakadó ellenőrzés, amelyhez ezen név alatt rendel megfelelő eljárási szabályokat a nemzeti jogalkotás. A rendelkezés célja elsősorban annak tisztázása, hogy ez az ellenőrzési típus magában foglalja a vámáru-nyilatkozat egészének, vagy egyes részeinek (tételsorok, rovatok) önálló ellenőrzését.

a(z) 215. §-hoz

A vámellenőrzés alá eső külkereskedelmi tevékenység átfogó ellenőrzése a csatlakozás előtt is ismert és a csatlakozás után is meghagyott utólagos ellenőrzés elnevezés alatt szereplő ellenőrzési mechanizmust viszi tovább. Amelyet meghatározott időszak tekintetében a vámhatósági engedély birtokában végzett gazdasági tevékenységek átfogó, vagy egy-egy téma (pl. vámérték, tarifális besorolás, származás stb.) szerint érintett részének ellenőrzését célozza.

a(z) 216. §-hoz

A hazai ellenőrzési szabályozásban gyökeresen új elem az audit típusú ellenőrzések bevezetése, amelyhez az uniós vámjog folyamatban levő reformja kapcsán megismert új megközelítések és az engedélyezett gazdálkodók ellenőrzési mechanizmusa szolgált alapul. Ezt a vámhatóság a gazdálkodók tevékenységének minden rendszerére és folyamatára kiterjedően végzett ellenőrzéseihez, illetve az engedélyezett gazdálkodóknál a jogsértések miatt szükségessé váló újbóli engedélyezés során alkalmazza. Az adatgyűjtéshez hasonlóan nem korlátozza az ismételt ellenőrzés tilalma, és jogsértés gyanúja esetén a vámhatóság másik típusú - a jogsértésvizsgálatára irányuló -ellenőrzést indít. Ugyanakkor a hatóságnak a bírságolási lehetősége van, ha az ellenőrzés során azt tapasztalja, hogy az ügyfél iratai és nyilvántartásai nem megfelelően rendezettek és ennek rendezését az előírt határidőn belül az ügyfél a figyelmeztetés ellenére nem végzi el.

a(z) 217. §-hoz

Az ismételt ellenőrzés szabályrendszere azzal összefüggésben alakul át, hogy ez az ellenőrzési típus az, amely egy korábban végzett vámáru-nyilatkozat egyedi felülvizsgálatára irányuló, vagy vámellenőrzés alá eső külkereskedelmi tevékenység felülvizsgálatára irányuló utólagos ellenőrzések tárgyául szolgáló vámáru-nyilatkozatok újbóli ellenőrzését lehetővé teszi. Az ismételt ellenőrzés lehetősége a külföldi hatóságok által 1 éven túl megküldött tények és körülmények miatti indítás lehetőségével bővül. Az ismételt ellenőrzést a korábbi utólagos ellenőrzést végző vámszerv folytatja le.

a(z) 218. §-hoz

A felülellenőrzés szabályai lényegében változatlanok.

a(z) 219. §-hoz

A központosított ellenőrzés szabályai változatlanok, továbbra is a NAV elnökének van lehetősége utasítással egy kijelölt igazgatósághoz rendelni olyan ellenőrzési ügyeket az Európai Unió pénzügyi érdekeit, valamint Magyarország központi költségvetését különösen veszélyeztető jogsértések felderítése, illetve a jogszerű állapot helyreállítása érdekében, ha a rendelkezésre álló adatok, tények, körülmények valószínűsítik, hogy a vámtartozás és a nem közösségi adók és díjak megfizetésére vonatkozó kötelezettségeket kiemelkedő jelentőségű, a vámhatóság hatáskörébe tartozó ügyben megsértik.

a(z) 220. §-hoz

Az ellenőrzési határidők az adóellenőrzés szabályainak alapul vételével kerültek megállapításra, az egyes típusoknak megfelelő időtartamokkal. A határidő-hosszabbítás szabályai is analóg módon kerültek kidolgozásra.

a(z) 221. §-hoz

Az utólagos ellenőrzés megindítására vonatkozó új elem, hogy az ellenőrzés - az adóellenőrzésekhez hasonlóan - nem előzetes értesítéssel, hanem a megbízólevél megfelelő közlésével indul. A rendelkezés szabályozza a megbízólevél tartalmi elemeit, különösen az kiválasztott ellenőrzési típust, tárgyat, tárgykört, időszakot stb.

a(z) 222. §-hoz

Az utólagos ellenőrzési típusok egységes eljárási szabályrendszert kapnak, nagyrészt a jelenlegi utólagos ellenőrzési nemzeti szabályokból átvett rendelkezéseknek az adóellenőrzések eljárási szabályaival való összedolgozásával. Az Art. mintájára elkülönül a jegyzőkönyv elkészítéséig tartó utólagos ellenőrzés és az ezt követő, az észrevételezési határidő lejártától kezdődő hatósági eljárási szak, egyértelmű időbeli kereteket teremtve mind a hatósági munka, mind az ügyféli jogérvényesítés számára, a vámhatósági szervezethez igazodó hatásköri szabályokkal.
a(z) 223. §-hoz
A vámhatóság jogaira és kötelezettségeire vonatkozó rendelkezések érdemben nem változtak.

a(z) 224. §-hoz

Az ellenőrzött ügyfél jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályok érdemben nem változtak.

a(z) 225. §-hoz

Az utólagos ellenőrzéssel érintett ügyféllel kapcsolatban álló személyek ellenőrzésére vonatkozó kapcsolódó vizsgálat kiterjedtebb szabályozást kap, egyértelművé téve azt is, hogy ennek célja az alapügy tényállásának tisztázása és az alapellenőrzés lezárásához szükséges bizonyítás kiegészítése.

a(z) 226. §-hoz

Az Art. mintájára elkülönül a jegyzőkönyv elkészítéséig tartó utólagos ellenőrzés és az ezt követő, az észrevételezési határidő lejártától kezdődő hatósági eljárási szak, egyértelmű időbeli kereteket teremtve mind a hatósági munka, mind az ügyféli jogérvényesítés számára, a vámhatósági szervezethez igazodó hatásköri szabályokkal. Az utólagos ellenőrzés befejezését illetően hangsúlyos elemmé válik a jegyzőkönyv elkészítéséhez kapcsolódó záró tárgyalás intézménye, amely lehetőséget ad az ügyfélnek az ellenőrzés lezárása előtt a bizonyítási indítványai előterjesztésére és a hatósági megállapítások részletes megvitatására. Emellett a jegyzőkönyvre tehető ügyféli észrevételek kezelésének szabályai is jelentős eltérést mutatnak azzal, hogy azokat az ellenőrzést végző szervhez kell megtenni, de vizsgálatuk már a hatósági eljárás keretében történik, ahol szükség esetén a kiegészítő ellenőrzés bevezetését alapozzák meg.
Az Art. mintájára, az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás szabályai is egységes keretben kerültek szabályozásra, deklarálva, hogy ez a szakasz hivatalból indul és különösen a következőkre irányul:
a) az utólagos ellenőrzés eredményeként feltárt vámtartozás könyvelésbe vételére és nem közösségi adók és díjak megfizetésére vonatkozó kötelezettség megállapítására, valamint ezek közlésére,
b) a jogszabályban meghatározottnál magasabb összegben beszedett vám és nem közösségi adók és díjak visszafizetésére, valamint a jogszabályban meghatározottnál magasabb összegben könyvelésbe vett és megállapított - de még meg nem fizetett - vám és nem közösségi adók és díjak elengedésére,
c) az utólagos ellenőrzés során feltárt jogsértés jogkövetkezményének megállapítására,
d) a vám- és más jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének megállapítására,
e) az ismételt ellenőrzés tilalmának megállapítására.
A hatósági eljárásra vonatkozóan is egységesek a szabályok a határidőkre és a kiegészítő ellenőrzés végzésére vonatkozóan. E téren a legfontosabb újítás a hatósági eljárásra vonatkozó hatáskörök megkülönböztetése, azzal, hogy főszabály szerint az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárást az utólagos ellenőrzést végző vámszerv folytatja le. Amennyiben az utólagos ellenőrzés valamely tevékenység végzésére vonatkozó vámhatósági engedéllyel összefüggő megállapítást tesz, e tekintetben az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárást során az ellenőrzést végző vámszerv a jegyzőkönyv és a megállapítással összefüggő észrevétel megküldésével tájékoztatja az engedélyező vámszervet a további szükséges intézkedések megtétele érdekében.
Az EMGA utólagos ellenőrzések - amelyekre a külön jogszabályban foglalt eltérésekkel a Vámtörvény utólagos ellenőrzésre vonatkozó rendelkezései irányadók - eljárási szabályainak alapját a jövőben is a megújult vám utólagos ellenőrzési szabályrendszer adná. Jelentős változás, hogy a tervezetben az EMGA utólagos ellenőrzésre vonatkozó szabályok egy önálló cím alatt szerepelnek, ahol meghatározásra került az EMGA utólagos ellenőrzés fogalma, célja, illetve megjelennek azok a szakterület specialitásai által indokolt eltérések, amelyeknél eltérő szabályozás szükséges a vám utólagos ellenőrzés eljárási szabályaihoz képest. Az egyik legfontosabb eltérést az adja, hogy az EMGA utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárást nem a NAV folytatja le, hanem a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH), ebből adódóan e törvényben is fontos pontosan meghatározni, hogy a NAV feladatköre meddig terjed. Az elhatárolást a tervezetben az EMGA utólagos ellenőrzésről készült jegyzőkönyvre tett észrevétel érdemi elbírálása jelenti, azaz valamennyi, az EMGA utólagos ellenőrzéssel összefüggő ügyféli beadványt a NAV bírál el, hogy az MVH részére teljes körűen tisztázott tényállás kerülhessen átadásra.

a(z) 227. §-hoz

A javaslat a Vámkódex 244. cikkében meghatározottak gyakorlati végrehajtásához szükséges rendelkezéseket rögzíti a Vámkódex 245. cikkében kapott felhatalmazás alapján, melynek értelmében a jogorvoslati eljárás végrehajtására szolgáló rendelkezéseket a tagállamok határozzák meg. A Vámkódex 7. cikke úgy rendelkezik, hogy a 244. cikkben meghatározott esetek kivételével a vámhatóság határozatai azonnal végrehajthatók. A Vámkódex 244. cikke értelmében a jogorvoslati kérelem benyújtása sem jár a vitatott határozat végrehajtásának automatikus felfüggesztésével. A vámhatóság azonban teljes egészében vagy részben felfüggeszti e határozat végrehajtását, ha alapos okkal feltételezheti, hogy a vitatott határozat nem áll összhangban a vámjogszabályokkal, vagy ha az érintett személynek helyrehozhatatlan kárt okozna. A fentiek alapján szükséges a nemzeti vámjogszabályban a Vámkódex vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtásához szükséges vonatkozó nemzeti szabályok rögzítése.

a(z) 228. §-hoz

A javasolt módosítás egyértelművé tenné, hogy a vámmentességekhez kapcsolódó szabályok megsértése esetén is van lehetőség vámigazgatási bírság kiszabására. Szükséges meghatározni, hogy a vámigazgatási bírság összege eltér, ha a vámigazgatási bírság alkalmazását kiváltó kötelezettségszegés jövedéki termékre következik be, jövedéki termék esetén a vámigazgatási bírság összege magasabb a nem jövedéki termékekre megállapított vámigazgatási bírság összegénél. Azon esetekben, amikor az importált árukra írásbeli vagy adatfeldolgozási technológia útján előállított vámáru-nyilatkozatot nyújtottak be, ami azonban hibás vagy hiányos, akkor függetlenül a termékek jellegétől nem kerül sor magasabb összegű vámigazgatási bírság kiszabására. A szankció hatékonyabb alkalmazása és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében szükséges szabályokat lefektetni az úgynevezett gyorsított eljárásra is, amikor is az ügyfél jogorvoslati jogáról lemondva alacsonyabb vámigazgatási bírsággal kerülhet szankcionálásra.
Annak érdekében, hogy a vámigazgatási bírság, mint szankció kellő visszatartó erővel bírjon a jogsértések elkövetését illetően, szükséges a bírság összegek megemelése is. Indokolt továbbá megszüntetni azt, hogy a büntetőeljárás, valamint a szabálysértési eljárás megindítása esetén ne lehessen vámigazgatási bírságot kiszabni, ugyanis javaslatunk egyrészt a Vámszabálysértés miatt indult szabálysértési eljárások, illetve a határon bevezetett jövedéki bírságolási eljárások kiváltására irányul a vámigazgatási bírság alkalmazásával. A hatályos 61/A. § (7) bekezdés második mondata alapján jelenleg kizárólag az ügyfél jogellenes magatartását lehet értékelni, a képviselő stb. tevékenysége csak az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintés tekintetében van nevesítve.
Több esetben az ügyfél helyett a képviselő felelőssége merül fel, amit pl. megbízási szerződés is nevesít (pl. iratmegőrzési kötelezettség a képviselő vámügynökre hárul, vagy eleve az adott iratot vámügynök állítja ki megbízás alapján, stb.). Ilyenkor célszerűbb lenne az eset körülményeinek függvényében a képviselőt felszólítani, és ha a képviselő tanúsít jogellenes magatartást (pl. mulasztást azzal, hogy határidőben nem adja be a kért iratot a hatóságnak), akkor mérlegelési jogkörben, a törvény által is nevesített módon külön szankcionálhatóvá válna a képviselő saját (nem ügyféli!) tevékenysége.
A vámigazgatási bírság szabályai az utólagos ellenőrzés szabályainak változása kapcsán kerültek átalakításra, azzal a céllal, hogy a bírság mérséklésének esetei életszerűbbek legyenek. Az új feltételrendszer szerint a fizetésre kötelezettnek jogkövető előélete és a megélhetési nehézség, illetve gazdasági tevékenység folyamatosságának veszélyeztetése vizsgálandó.

a(z) 229. §-hoz

A korrekciós pótlék szabályainak a változása csak technikai jellegű változás, az utólagos ellenőrzés fogalomhasználatával függ össze.

a(z) 230. §-hoz

A közösségi vámkódex 233. cikk d) pontjában szereplő, jogellenes beléptetés miatt foganatosított lefoglalás, elkobzás részletszabályait nem határozza meg a törvény, ezért a vámáru-nyilatkozat benyújtási, vám elé állítási kötelezettség megszegése kapcsán szabályozásra kerül egyrészt a jövedéki termékek, illetve azok felhasználására, tárolására és szállítására használt eszközök lefoglalása, másrészt a közölt vámok és a nem közösségi adók, díjak valamint a kiszabott vámigazgatási megfizetésének biztosítása érdekében végzett lefoglalás. A törvény rendezi azt az esetet is, amikor az adott ügyben vámigazgatási eljárás mellett büntető eljárás is indul. Ilyen esetben a lefoglalást meg kell szüntetni, ha a büntetőeljárásban lefoglalásnak van helye és ennek érdekében a büntetőügyben eljáró hatóság a vámhatóságot megkereste. A módosításban szerepelnek továbbá a vámigazgatási eljárásban elkobzott, és a kiadni rendelt, de át nem vett dolgok értékesítésére, vámjogi sorsának rendezésére vonatkozó szabályok, valamint a biztosítékként történő lefoglalás szempontjából a mérlegelendő körülmények példálódzó felsorolása, amik a jogalkalmazást segíthetik.
A Vtv. új 61/C. §-ának (11) bekezdése alapján elkobzásra kerülnének a biztosítékként lefoglalt nem közösségi áruk, valamint azok felhasználására, tárolására, és szállítására használt eszközök, amennyiben az ügyfél a közölt vámokat és a nem közösségi adókat, díjakat, vagy a vámigazgatási bírságot határidőre nem fizette meg. Ennek a §-nak a (12) bekezdése alapján pedig elkobzásra kerülnének azok az eszközök (járművek), amelyen vámjogszabályok megsértését lehetővé tevő átalakítást végeztek.
A Vtv. új 61/C. §-ának (14) bekezdésének elfogadásával lehetőség nyílna a jogerősen elkobzott forgalomba hozható gépjárművek értékesítése helyett a NAV szervek részére történő használatába adására, a feladatellátása érdekében történő felhasználás céljából.
A büntetőeljárásban, szabálysértési eljárásban, illetve jövedéki eljárásban is található példa arra, hogy a jogerősen elkobzott dolgok bizonyos körét a megsemmisítéstől illetve értékesítéstől eltérő felhasználásra át lehet adni a felhasználásra jogosult szervek részére. így például az egyes elkobzott dolgok közérdekű felhasználásáról szóló 2000. évi XIII. törvény felsorolja azokat a büntetőeljárásban, illetve szabálysértési eljárásban elkobzott dolgok körét, amelyeket megsemmisítés illetve értékesítés előtt kötelező közérdekű felhasználásra felajánlani.
Az értékesítés, illetve megsemmisítés helyett a lefoglalás és a büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezelésének, nyilvántartásának, előzetes értékesítésének és megsemmisítésének szabályairól, valamint az elkobzás végrehajtásáról szóló 11/2003. IM-BM-PM együttes rendelet lehetőséget biztosít az elkobzott, egyébként értékesíthető, valamint megsemmisítésre kerülő bűnjeleknek -bűnügyi jellegzetességeire tekintettel - a Rendőrmúzeum vagy a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet részére történő átadására.
Továbbá jövedéki törvény is tartalmaz olyan rendelkezést, amely alapján a jogerősen lefoglalt terméket az értékesítéstől eltérő felhasználásra kell átadni egy szerv részére. A Jöt. 120. § (8) bekezdése szerint az elkobzott ásványolajtermékekre, valamint az ásványolajtermékekből vett, vámhatóság által tárolt és megsemmisítésre váró minták a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény szerinti katasztrófa esetén a területileg illetékes védelmi bizottság elnökének, I-III. fokú árvíz- és belvíz-védekezési készültség esetén az érintett terület települési önkormányzata polgármesterének vagy a vízügyi igazgatási szervezet területi szerve vezetőjének kérelme alapján - a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetője jóváhagyásával, elszámolási kötelezettség mellett - átadhatók.
Az átadásra nem került ásványolajtermékeket az adóhatóság és a vámhatóság - a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetője jóváhagyásával, elszámolási kötelezettség mellett - üzemanyagként vagy fűtési, tüzelési célra felhasználhatja. Az értékesítésre vagy az átadásra, felhasználásra nem került ásványolajtermékek a katasztrófavédelmi szerv részére oktatás, gyakorlatozás céljára a
katasztrófavédelmi szerv kérelme alapján - a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetője jóváhagyásával, elszámolási kötelezettség mellett - átadhatók.
A vámigazgatási eljárás keretében elkobzott gépjárművek ilyen célú felhasználása nem igényelne jelentősebb költségeket. A NAV vezetője döntése előkészítéséhez mindén esetben csatolni kell a pénzügyi fedezet igazolását és a használatra vonatkozó pénzügyi kalkulációt is, tekintettel arra, hogy azok elsődlegesen operatív célokra kerülnének felhasználásra. Továbbá a gépkocsik NAV részére történő átadása költségvetési forrásokat szabadíthatna fel.

a(z) 231. §-hoz

Átmeneti rendelkezés.

a(z) 232. §-hoz

A vámmentességekkel összefüggő végrehajtási rendeletalkotás új, egyszerű és egységes, valamint a vámigazgatási bírság mellett a lefoglalásra és az elkobzásra, illetve a megsemmisítésre vonatkozó részletes szabályok felhatalmazó rendelkezésének előírása.

a(z) 233. §-hoz

Szövegpontosítások.

a(z) 234. §-hoz

Hatályon kívül helyezés az utólagos ellenőrzésre vonatkozó új szabályozással összefüggésben. Az első az utólagos ellenőrzésre vonatkozó korábbi definíciót helyezi hatályon kívül, a Vtv. 7/A. § (1) bekezdésében megfogalmazott új definíció okán. A második a Vámkódex 78. cikkéhez kapcsolódó nemzeti rendelkezést törli, tekintettel a szabályozás átfogó megújítására. A harmadik pedig a súlyosítási tilalom törlését jelenti, mivel a vámáru-nyilatkozatok egyedi felülvizsgálatára, valamint a külkereskedelmi tevékenység időszakos ellenőrzésére vonatkozó utólagos ellenőrzéseknél megteremtett ellenőrzéssel lezárt időszak kellő ügyféli garanciát jelent a későbbi ellenőrzések hatósági eljárásához. A negyedik a vámmentességi rendelkezések egyik csoportját meghatározó rendeletalkotási felhatalmazás törlése, amely a vámmentességekre vonatkozó egységes rendeleti felhatalmazás 82. § (3) bekezdés a) pontja szerinti pontosításával okafogyottá válik.

25. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása

a(z) 235. §-hoz

Hazánk Európai Uniós külső határátkelőhelyein zömében harmadik országos állampolgárok követnek el jövedéki termékek tekintetében, vám elé állítási kötelezettség megszegésével jogsértéseket, gyakran életvitelszerűen, ezzel jelentős károkat okoznak a költségvetésnek. Az érintett elkövetői körnél a kiszabott bírság adók módjára történő végrehajtása általában nem, vagy csak nagyon hosszú idő alatt vezet eredményre, így a további jogsértésektől való visszatartó erő nem érvényesül, és a beszedetlen közterhek is növekednek. A vámigazgatási bírság hatékony beszedése érdekében szükséges, hogy a jogszabály a megfizetés elmaradása esetén - a szabálysértési bírsághoz hasonlóan - lehetővé tegye a harmadik országos állampolgár tekintetében a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelését.

a(z) 236. §-hoz

Szükséges a javasolt módosítás annak érdekében, hogy a Harmtv. 43. § (1) bekezdésének új f) pontjában meghatározott esetben is legyen rendelkezés a beutazási tilalom időtartamára vonatkozóan.

VII. Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

26. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

a(z) 237. §-hoz

Az Szja törvény szerinti összevont adóalapba tartozó jövedelem hiányában a Tbj. 4. § k) pont 1. alpontja nem alkalmazható. A 2. alpont szerint ekkor járulékalapot képező jövedelem a munkaszerződésben meghatározott alapbér, illetőleg ha a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, a szerződésben meghatározott díj. A munkaszerződésben meghatározott alapbér alapvetően az Mt. hatálya alá tartozó fogalom, ezért a külföldi jog szerint megkötött munkaszerződés alapján kapott jövedelem esetére szükség van a szöveg pontosítására.

a(z) 238. §-hoz

A javaslat szerint mentesül a biztosítási kötelezettség alól az Szja törvény 1/B. §-ában meghatározott adózási módot választó előadóművész (például a színész, bábművész, segédszínész, statiszta). A javasolt módosítás a már hatályos szja szabályokra épülve kimondja, hogy e speciális adóalanyi kör az adóköteles jövedelme után 14 %-os ehót fizet, de legfeljebb évi 450 000.-Ft-ot.

a(z) 239. §-hoz

A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó a személyes közreműködése alapján kifizetett (jutatott) járulékalapot képező jövedelme után kötelezett nyugdíjjárulék fizetésére. A kiegészítő tevékenységet folytató, vezető tisztségviselői feladatokat ellátó, és a Tbj. alapján ilyen minőségében társas vállalkozónak minősülő személy nyugdíjjárulék-alapjának pontosítása érdekében javasolt a szöveg kiegészítése az ügyvezetői díjazással.

a(z) 240. §-hoz

Az állami adóhatóság az adóellenőrzés eredményeként tett megállapításait az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti adattartalmú, ún. "R" funkciókódú bevallásban rögzíti. A bevallás kötelező adata a magánszemély társadalombiztosítási jele (TAJ szám). Abban az esetben, ha az állami adóhatóság az adott magánszemély TAJ számát nem ismeri, akkor az ellenőrzéssel kapcsolatos adatokat nem tudja rögzíteni. Az ún. "R" funkciókódú bevallás biztosítási jogviszonyt érintő adatairól az állami adóhatóság köteles adatot szolgáltatni az egészségbiztosítási szervnek, az egészségbiztosítási szerv azonban a TAJ szám ismeretének hiányában az ellenőrzés során megállapított biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt (vagy a biztosítási jogviszonyt érintő adatokat) a nyilvántartásában nem tudja rögzíteni. Ezért szükséges az átadásra kerülő adatok között a Taj szám szerepeltetése is

a(z) 241. §-hoz

Összhangban az Szja törvényt érintő módosítási javaslattal, indokolt a Tbj. azon rendelkezésének módosítása is, amely szerint jelenleg csak az adóelőleget megállapító munkáltatónak minősülő foglalkoztató köteles a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására. A javaslat arra irányul, hogy azon kifizető is köteles legyen a családi járulékkedvezmény havi összegét megállapítani, amely a magánszemély részére az összevont adóalapba tartozó rendszeres jövedelmet (pl. megbízási díjat) juttat.

a(z) 242. §-hoz

Az adminisztráció csökkentése érdekében az éves elszámoláskor a természetes személynek elegendő egy adónemre (szja-ra) teljesíteni a visszafizetési kötelezettségét, illetve ha az éves bevallásban több családi járulékkedvezmény jár neki, mint amit az év folyamán igényelt, azt a személyi jövedelemadóból igényelheti.

a(z) 243. §-hoz

Technikai jellegű módosítás: a Tbj. vhr 5/D. §-ában foglalt eljárási szabályokkal összefüggésben szükséges az egyértelmű törvényi felhatalmazás.

a(z) 244. §-hoz

1. A javaslat tartalmazza a nem biztosítottak egészségügyi szolgáltatási járulékának inflációkövető emelését 2015. január 1-jétől.
2. Technikai jellegű módosítás.
3. A már letárgyalt, kihirdetésre váró kétoldalú szociális biztonsági egyezmények hatálybalépéséig választás szerint meghosszabbodna a Magyarországra kiküldött külföldi munkavállalókra vonatkozó átmeneti rendelkezésben rögzített azon időtartam, amely biztosítja, hogy a kiküldött munkavállalók tb-mentesen foglalkoztathatók Magyarországon. Ezen előírás célja a kettős járulékfizetés elkerülése.

a(z) 245. §-hoz

Jogtechnikai jellegű módosítások.

27. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosítása

a(z) 246. §-hoz

Az Szja-ban megszűnik a béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások közötti különbségtétel, ez átvezetésre kerül az Eho-ban is.

a(z) 247. §-hoz

Az Szja törvény 1/B. §-ában meghatározott adózási módot választó - nem belföldi -előadóművészeket 14 %-os eho fizetési kötelezettség terheli (kivéve ha igazolják más EU-tagállamban fennálló biztosításukat), amelyet egy adóéven belül legfeljebb 450 000 Ft-ig kell megfizetni. Az erre vonatkozó megállapítási, bevallási és megfizetési szabályokat az Szja tv. 1/B. §-ában meghatározottakkal azonos módon kell teljesíteni.

a(z) 248. §-hoz

Az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló 23/1991. (II.9.) Korm. rendelet 5/A-5/B. §-a alapján keresetkiegészítésre jogosult a legalább 29 százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedett bányász dolgozó, ha föld alatti bányamunkára való alkalmatlanság miatt más munkakörbe, illetve munkahelyre helyezik át és életkortól függően az előírt ideig föld alatti bányamunkát végzett. A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján e jövedelem bérnek minősül. A keresetkiegészítéssel összefüggésben ezért a kincstárt 27% egészségügyi hozzájárulás terheli. Tekintettel arra, hogy az ehó ez esetben többletbevétellel nem jár a költségvetés számára, ezért indokolt az eho fizetési kötelezettség alóli mentesítés.

a(z) 249. §-hoz

Lásd 247. §-hoz tartozó indokolást.

a(z) 250. §-hoz

A béren kívüli juttatások rendszerének átalkításával összefüggésben feleslegessé vált rendelkezések hatályon kívül helyezése.

28. a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény módosítása

a(z) 251. §-hoz

A Start kártyák igénylése 2013. január 1-jével megszűnt, a még érvényben levő kártyák utáni szociális hozzájárulási adókedvezmény érvényesítésének időpontja legfeljebb 2014. december 31. Erre tekintettel 2015. évtől indokolt a Pftv. Start kártyákkal összefüggő szabályainak hatályon kívül helyezése.

29. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény módosítása

a(z) 252. §-hoz

Technikai jellegű módosítás.

a(z) 253. §-hoz

A javaslat értelmében a kisgyermekes szülők után érvényesíthető munkáltatói szociális hozzájárulási adókedvezmény nyújtotta lehetőségek tovább bővülnek azzal, hogy a részmunkaidőben foglalkoztatottak esetében nem kell alkalmazni az arányosítási szabályt, így bruttó 100 ezer forintos összeghatárig érvényesíthetnek kedvezményt az őket foglalkoztató munkáltatók.

a(z) 254. §-hoz

A Munkahelyvédelmi Akcióterv keretében kidolgozott szociális hozzájárulási adókedvezményeket 2015-től nem érvényesíthetik a költségvetési szervek. Jelenleg a költségvetési szervek az érintett foglalkoztatottak után érvényesíthetik a kedvezményeket, ugyanakkor az ebből származó megtakarításaikat be kell fizetniük a központi költségvetésbe

a(z) 255. §-hoz

Technikai jellegű módosítás:
Az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkelyének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 379/5. 2006.12.28.) (a továbbiakban: 1998/2006/EK bizottsági rendelet) helyett a Bizottság az az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendeletet alkotta.
A Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló 2008. augusztus 6-ai 800/2008/EK bizottsági rendelet helyett a Bizottság a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-ei 651/2014/EU Bizottsági rendeletet alkotta.
A módosítás az új rendeletekre történő hivatkozást tartalmazza.

a(z) 256. §-hoz

Szövegpontosítás.

a(z) 257. §-hoz

Technikai jellegű módosítás, mivel a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó kedvezmények szabályai 2014. január 1-jével hatályon kívül helyezésre kerültek.

VIII. Fejezet

A SZÁMVITELT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

30. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása

a(z) 258. §-hoz

A gazdasági események utólagos, beszámolóval lezárt üzleti éveket érintő módosítása általában a hatályos jogszabályi előírások nem vagy nem megfelelő alkalmazása, helytelen értelmezése, vagy nem megengedett, tiltott cselekmény elkövetése miatt következik be. A számviteli törvény hatályos rendelkezései ezeket tekintik hibáknak és hibahatásoknak, azonban nem rendelkeznek arról, hogy hogyan kell módosítani a számviteli elszámolásokat akkor, ha nem a felsorolt okok miatt következik be a lezárt üzleti év bármely gazdasági eseményének módosítása, hanem a különböző szerződések, megállapodások utólagos, a beszámolóval lezárt üzleti évet, éveket érintő módosításai miatt. A Javaslat az ilyen okból bekövetkező módosítások számviteli elszámolására is az ellenőrzés módszertanát, annak számviteli törvényben rögzített szabályait jelöli ki alkalmazandóként, akként, hogy lezárt üzleti évet érintő hibának és hibahatásnak tekinti azokat.
Az új Ptk. hatálybalépésétől a számviteli törvény az új Ptk. szerinti pénzügyi lízing fogalmat vette át. A pénzügyi lízing új Ptk. szerinti fogalma és a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti fogalma azonban jelentősen eltér, ami a végrehajtás során számos kérdést vet fel a tartós bérlet és a pénzügyi lízing elhatárolásával kapcsolatban. Az egyértelmű számviteli elszámolás érdekében indokolt a számviteli előírások módosítása és a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti fogalom átvétele.

a(z) 259. §-hoz

A számviteli törvény több esetben is forintban kifejezett értékhatárhoz köti bizonyos rendelkezések alkalmazását. Az egységes jogalkalmazás érdekében szükséges meghatározni, hogy azon vállalkozások, amelyek beszámolójukat devizában készítik el, illetve könyveiket devizában vezetik, milyen árfolyamot alkalmazhatnak a rájuk vonatkozó értékhatárok megállapításakor.
A számviteli törvény a beszámoló egyes típusai közötti választásnál, a konszolidáció, a könyvvizsgálati kötelezettség alóli mentesítésnél stb., forintban rögzíti a figyelembe veendő értékhatárokat. A Javaslat hiánypótló rendelkezésként tartalmazza, hogy amennyiben a vállalkozó az éves beszámolóját a létesítő okiratban rögzített devizában készíti el, a törvényben, forintban meghatározott értékhatárokat a Magyar Nemzeti Bank által az adott időpontra vonatkozóan közzétett, hivatalos devizaárfolyamon történő átszámítással kell figyelembe venni.

a(z) 260. §-hoz

A vállalkozó saját tőkéjének évközi megállapítására, illetve alátámasztására - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az előző üzleti évi beszámoló, illetve a közbenső mérleg szolgál. Az új Ptk. számos esetben hivatkozik a beszámoló, a közbenső mérleg szerinti saját tőkére, ugyanakkor nem egységesen szabályoz a tekintetben, hogy a beszámolót, a közbenső mérleget milyen időtávra lehet figyelembe venni. A Javaslat ennek időtartamát egységesen hat hónapban rögzíti

a(z) 261. §-hoz

A hatályos előírás szerint, amennyiben egy adott eszköz használata, rendeltetése a besorolást követően megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a működést tartósan már nem szolgálja vagy fordítva, akkor annak besorolását meg kell változtatni. Ugyanakkor az átsorolás időpontjára vonatkozóan nincs egyértelmű előírás. A Javaslat egyértelművé teszi, hogy az átsorolást a használat, a rendeltetés megváltozásakor kell végrehajtani.

a(z) 262. §-hoz

A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a tőketartalékba alapításkor, tőkeemeléskor csak az alapítással, a tőkeemeléssel egyidejűleg, annak részeként lehet - a jegyzett tőke emelése mellett - eszközöket, pénzeszközt juttatni. A tőketartalékba történő tőkejuttatás tehát önálló gazdasági eseményként nem értelmezhető, csak a jegyzett tőke egyidejű emelése mellett, a tőketartalékba kerülő eszközök "ázsióként" történő figyelembe vételével.

a(z) 263. §-hoz

A Javaslat a pótbefizetés pénzeszköztől eltérő eszközben történő teljesítése elszámolási szabályait adja meg, és előírja, hogy ebben az esetben az értékesítésre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

a(z) 264. §-hoz

A Javaslat a korábban teljesített pótbefizetés visszafizetésének elszámolási szabályait adja meg, abban az esetben, ha a visszafizetés pénzeszköztől eltérő eszközben történik. A Javaslat alapján ebben az esetben is az értékesítésre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

a(z) 265. §-hoz

A bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó szabályozásban is - hasonlóan a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokhoz - biztosítani szükséges azt a lehetőséget, hogy a bizalmi vagyon tartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményéből is teljesíthető legyen hozamkifizetés. A bizalmi vagyon beszámolójában a mérleg szerinti eredmény így a hozamfizetési célból igénybe vett tartalékkal növelt, a jóváhagyott hozamkifizetéssel csökkentett tárgyévi adózott eredménnyel egyezik meg.

a(z) 266. §-hoz

A Ptk. átalakulásra, egyesülésre, szétválásra vonatkozó, megújított szabályozása indokolja a Ptk. fogalmainak átvételét.

a(z) 267. §-hoz

A Javaslat a pótbefizetés pénzeszköztől eltérő eszközben történő teljesítése, illetve visszafizetése elszámolási szabályait adja meg, párhuzamosan a Ptk. által biztosított lehetőséggel, miszerint pótbefizetés a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokkal szemben érvényesülő követelményeknek megfelelő nem pénzbeli szolgáltatás útján is teljesíthető.

a(z) 268. §-hoz

A bizalmi vagyonkezelés során a kezelt vagyonra szóló tartós követelés értékvesztésének, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírásának elszámolásakor figyelembe veendő piaci érték meghatározásakor indokolt figyelembe venni a kezelt vagyon teljes saját tőkéjét, nem csak a hatályos szabályozásban szereplő, induló vagyon, tartalék, mérleg szerinti eredmény összegét.

a(z) 269. §-hoz

A Javaslat pontosító előírásokat tartalmaz a devizás kötelezettségek és követelések év végi átértékelésére vonatkozóan.

a(z) 270. §-hoz

Az üzletág-átruházás során előfordul, hogy az üzletág-átruházás szereplői az üzletág ellenértékét az átadott eszközök - átadott kötelezettségek értékével csökkentett - piaci értékénél magasabban határozzák meg, ezzel a többletértékkel kifejezve azt, hogy az üzletág az üzletágat alkotó egyedi eszközök piaci értékének - kötelezettségekkel csökkentett - összességétől többet ér. Ezt a többletértéket (amelyet az üzletág vevőjénél a számviteli törvényben rögzített feltételek esetén üzleti vagy cégértékként kell kimutatni) az üzletág eladójánál az értékesítés nettó árbevételeként indokolt elszámolni, ezt rögzíti a Javaslat.

a(z) 271. §-hoz

A közvetetten, utólag adott engedmény számviteli elszámolását szükséges összehangolni az általános forgalmi adóról szóló törvény közvetett pénzvisszatérítési akcióra vonatkozó, kapcsolódó rendelkezéseivel. Ennek alapján a közvetett pénzvisszatérítési akció keretében adott-kapott összeg (engedmény) a jövőben nem végleges pénzeszköz átadásnak minősül, hanem azt egyéb ráfordításként, illetve egyéb bevételként lehet (kell) elszámolni.

a(z) 272. §-hoz

Lásd a 271. §-hoz fűzött indoklást.

a(z) 273. §-hoz

A Ptk. átalakulásra, egyesülésre, szétválásra vonatkozó, megújított szabályozása indokolja a Ptk. fogalmainak átvételét.

a(z) 274. §-hoz

A Ptk. átalakulásra, egyesülésre, szétválásra vonatkozó, megújított szabályozása indokolja a Ptk. fogalmainak átvételét.

a(z) 275. §-hoz

A közfelügyeleti hatóság kötelezheti a könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget a független könyvvizsgálói jelentés visszavonására, illetve új könyvvizsgálói jelentés kibocsátására. Ebben az esetben a vállalkozónak az általános közzétételi és letétbe helyezési szabályoknak kell megfelelnie.

a(z) 276. §-hoz

Amennyiben jogszabály lehetővé vagy kötelezővé teszi az éves beszámolóra, az egyszerűsített éves beszámolóra, az összevont (konszolidált) éves beszámolóra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentés visszavonását, a vállalkozó - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a visszavonást követő 90 napon belül köteles az ismételt könyvvizsgálat elvégzéséről gondoskodni.

a(z) 277. §-hoz

A számviteli törvény a középvállalkozások egyes közzétételi követelményei és az összevont (konszolidált) beszámoló készítésének kötelezettsége tekintetében történő módosításáról szóló az Európai Parlament és Tanács 2009. június 18-i 2009/49/EK irányelve a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

a(z) 278. §-hoz

A Javaslat rendelkezik arról, hogy a bevezetett rendelkezéseket, melyik üzleti évben kell először alkalmazni, illetve a vállalkozás a döntése alapján mely üzleti évre alkalmazhatja.

a(z) 279. §-hoz

Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendeletben szabályozott szakmai szervezetként történő elismerésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat és a díj megfizetésének részletes szabályait rendeletben határozza meg.

a(z) 280. §-hoz

A módosításokat a Ptk. átalakulásra, valamint pótbefizetésre vonatkozó, megújított szabályozása, továbbá a nemzetközi jellegű felsőoktatási intézmény más jogszabályban meglévő fogalmának megváltoztatása indokolja.
Továbbá a gazdasági társaságokról szóló törvény hatályon kívül helyezésével megszűnt a betéti társaságok, közkereseti társaságok vagyoni betéteire utaló megnevezés. Ennek megfelelően a Javaslat alapján a számviteli törvény a betéti társaságban, közkereseti társaságban fennálló vagyoni részesedést egyéb társasági részesedésként jelöli meg.

a(z) 281. §-hoz

A késedelmi kamat fizetési kötelezettség az új Ptk. szabályai alapján a késedelembe esés napján, a törvény erejénél fogva beáll. Ennek megfelelően a késedelmi kamatot a számviteli szabályok alapján nem lehet passzív időbeli elhatárolásként, csak kötelezettségként kimutatni.
A gyakorlatban nehézséget okoz, hogy jelenleg az exportértékesítés árbevételét csökkenti a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási és rakodási-raktározási tevékenység ellenértéke. Az exportértékesítés árbevételének megállapítása, a számlázott összegek meghatározása, bizonylatolása jelentős adminisztratív terhet jelent. A számviteli törvény 74. § (3) bekezdésének törlésével a Javaslat ezt a terhet csökkenti az exportértékesítés árbevétele meghatározásának egyszerűsítésével, oly módon, hogy a továbbiakban nem írja elő a külföldi és belföldi útszakaszra jutó szállítási és rakodási-raktározási tevékenység ellenértékének elkülönített kezelését. A Javaslat a nemzetközi számviteli standardokkal (IFRS) való összhangot is szolgálja.
A számviteli törvény 81. § (4) bekezdés c) pontjának törlése megszünteti a bekerülési érték részét nem képező, illetve a költségek között el nem számolható adók és adójellegű tételek elszámolására vonatkozó, indokolatlanul megkettőzött [a számviteli törvény 81. § (2) bekezdés e) pontjában már szereplő] elszámolási szabályt.

31. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosításáról

a(z) 282. §-hoz

A Javaslat alapján a törvényben előírt éves kötelező megbízási szerződésekre és kiadott könyvvizsgálói jelentésekre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségnek a szüneteltető könyvvizsgáló is köteles eleget tenni, amennyiben a megelőző évben vállalt megbízást, illetve adott ki könyvvizsgálói jelentést és erről az adatszolgáltatást a hatóság felé korábban még nem teljesítette.

a(z) 283. §-hoz

Jelentős közfelügyeleti érdek fűződik ahhoz, hogy a könyvvizsgáló cégek Magyar Könyvvizsgálói Kamara által vezetett nyilvántartása a könyvvizsgáló cégnél korábban végrehajtott minőségellenőrzések eredményét és más minőségbiztosításhoz kapcsolódó adatokat is tartalmazzon

a(z) 284. §-hoz

A könyvvizsgálók minőségellenőrzése során számos esetben speciális szaktudásra van szükség. Az európai uniós szabályok változása miatt a vizsgálatok száma a jövőben jelentősen megnő, ezért a minőségellenőrökön kívül más speciális szaktudással rendelkező személyek bevonására is szükség lesz.
A Javaslat alapján a könyvvizsgálói közfelügyeleti hatóság által lefolytatott minőségellenőrzési eljárás kezdő időpontja az eljárás megindítása helyett az ellenőrzés megindításának a napja. Az eljárást ettől a naptól számított 60 napon belül kell lefolytatni.

a(z) 285. §-hoz

A közérdeklődésre számot tartó cégek könyvvizsgálóinak közfelügyeleti hatóság általi ellenőrzése több esetben is "nem megfelelt" minősítéssel zárult az elmúlt időszakban. Ez felveti annak kérdését, hogy az ellenőrzéssel érintett könyvvizsgálói jelentések megfelelnek-e a jogszabályi előírásoknak. A Javaslat a közfelügyeleti hatóság által alkalmazható szankciók körét kibővíti a "nem megfelelt" minősítéssel végződő ellenőrzések esetén az érintett könyvvizsgálat ismételt elvégzésére vagy a könyvvizsgálói jelentés visszavonására vonatkozó kötelezéssel.
A könyvvizsgálói közfelügyeleti hatóság munkája során előfordulhat, hogy a könyvvizsgálati szolgáltatást igénybe vevők vagy a befektetők érdekét veszélyeztető helyzetet azonosít. Ilyen esetben a meghozott intézkedéseiről a Javaslat alapján tájékoztathatja a Budapesti Értéktőzsdét és a Magyar Nemzeti Bankot.

a(z) 286. §-hoz

Technikai jellegű módosítás, amely a jelenleg hatályos kamarai minőségellenőrzésre vonatkozó szabályokkal összhangban bevezeti, hogy a jövőben a minőségellenőrök nyilvántartásába az vehető fel, akivel kapcsolatban sem a nyilvántartásba vételét megelőzően tartott legutolsó könyvvizsgálói közfelügyeleti hatóság által lefolytatott minőségellenőrzéssel, sem a legutolsó kamarai minőségellenőrzéssel összefüggésben nem került sor intézkedések alkalmazására.

IX. Fejezet

EGYÉB KAPCSOLÓDÓ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

32. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása

a(z) 287. §-hoz

A Javaslat alapján a nem liberalizált távszerencsejáték szervezésen belül az online sportfogadás játéktípus szervezési tevékenységet kizárólag a Szerencsejáték Zrt., míg az online kaszinójáték és kártyajáték szervezési tevékenységet kizárólag játékkaszinó üzemeltetésére szóló koncessziós jog jogosultja végezheti.

a(z) 288. §-hoz

A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a szerencsejáték szervezés tárgyú koncessziós szerződések alapján a Magyar Állam, mint koncesszióba adó részére a koncessziós szerződést aláíró (koncesszióba vevő) és a koncesszió köteles tevékenységre alapított koncessziós társaság a koncesszióba adó előzetes hozzájárulása nélkül is jogosult, harmadik fél pedig a tartozás átvállalás általános szabályai szerint a koncesszióba adó hozzájárulásával teljesítheti a koncessziós díjat. A Javaslat a koncessziós díj játékadóból való levonása tekintetében az egységes jogalkalmazás érdekében kimondja, hogy a koncessziós társaság, mint szerencsejáték szervező az általa, a koncesszióba vevő által vagy harmadik fél által teljesített koncessziós díjat levonhatja a játékadóból.

a(z) 289. §-hoz

A Javaslat az Szjtv. 3. § (1a) bekezdésben szereplő, a távszerencsejáték szervezői kör módosításáról szóló rendelkezésnek megfelelően szövegpontosításokat tartalmaz.

a(z) 290. §-hoz

A Javaslat a távszerencsejáték szervezés esetén a megbízható szervező fogalmát módosítja az Szjtv. 3. § (1a) bekezdésben szereplő, a távszerencsejáték szervezői kör módosításáról szóló rendelkezéseknek megfelelően.

a(z) 291. §-hoz

A(z) 1. és 2. pontokhoz: A Javaslat az Szjtv. 3. § (1a) bekezdésben szereplő, a távszerencsejáték szervezői kör módosításáról szóló rendelkezésnek megfelelően szövegpontosításokat tartalmaz.
A(z) 3. ponthoz: A technikai jellegű módosító rendelkezés a távszerencsejáték szervezés részletes, miniszteri rendeleti szintű szabályainak kiadására felhatalmazó rendelkezés esetén egyértelművé teszi, hogy a felhatalmazó rendelkezés a távszerencsejátékban való részvételre vonatkozó szabályok kiadására is kiterjed.

a(z) 292. §-hoz

Mivel a Javaslat szerinti távszerencsejáték szervezői kör külföldi elemet nem tartalmaz, a Javaslat a más tagállam szerencsejáték felügyeleti hatóságaival való együttműködési megállapodások megkötésére szóló rendelkezést hatályon kívül helyezi.

33. A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény módosítása

a(z) 293. §-hoz

A Javaslat a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvényben a távszerencsejáték szervezői kör módosítására vonatkozó rendelkezéshez kapcsolódóan a távszerencsejáték esetére szóló ajánlattételi eljárás speciális szabályai közül a külföldi elemre utaló rendelkezést hatályon kívül helyezi.

34. A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló 2011. évi CII. törvény módosításáról

a(z) 294. §-hoz

A Javaslat szövegcserés, jogtechnikai módosítást tartalmaz, amely alapján a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokra a hatályon kívül helyezett gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezései helyett az új Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni, valamint az állami adóhatósághoz történő változás bejelentés határidejét 15 napról 30 napra növeli.

a(z) 295. §-hoz

A hatályos előírások a szabályozott ingatlanbefektetési társaság ingatlanára vonatkozóan lehetővé teszik vételi jog biztosítását, míg ugyanezt nem teszik lehetővé a projekttársaság ingatlanportfóliójába tartozó ingatlanok esetében. A Javaslat ez utóbbi lehetőségét teremti meg.

35. Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. XXXVII. törvény módosítása

a(z) 296. §-hoz

A nemzetközi adózás területén az utóbbi években tapasztalt, az adóügyi átláthatóságot és információcserét érintő fejlemények eredményeként Magyarország az Aktv. 2013. április 21-i hatálybalépése óta több olyan nemzetközi adóügyi megállapodás részesévé vált, melyek nem szűkíthetők le a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények körére. E megállapodások nagymértékben elősegíthetik a magyar adóbevételek fokozott védelmét és az állami adóhatóság elől elrejteni kívánt adózói jövedelmek feltárását. Ilyen egyezmény az OECD és az Európa Tanács által kidolgozott, az adóügyekben történő kölcsönös közigazgatási segítségnyújtásról szóló többoldalú Egyezmény, valamint több olyan, az adóügyi információcseréről szóló egyezmény, melyek száma az utóbbi időszakban növekvő tendenciát mutat. A módosítások e változásokat vezetik át kiterjesztő jelleggel az Aktv. szövegébe. Az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU irányelv 29. cikk (1) bekezdésének második albekezdése szerint a tagállamok az irányelv automatikus információcserére vonatkozó 8. cikkének nemzeti átvételét 2015. január 1-jéig kötelesek elvégezni. E jogharmonizációs kötelezettség alapján egészülnek ki az Aktv. egyes rendelkezései az uniós szintű automatikus információcserére vonatkozó irányelvi rendelkezésekkel. Fentieknek megfelelően szükségessé vált a megkeresett és a megkereső hatóság fogalmának normaszöveg szintjén történő kiegészítése az automatikus információcserére történő utalással, míg az automatikus információcsere szabályozásának hazai átvételéhez szükséges annak fogalmi meghatározása. Értelmező rendelkezések segítik az automatikus információcserével érintett egyes jövedelmek (nyugdíj, ingatlan hasznosításából származó jövedelem, életbiztosításból származó jövedelem) meghatározását. Tekintettel arra, hogy az automatikus információcserére az irányelv 20. cikk (4) bekezdése alapján egységes számítógépes formátum használatával kerül sor, ennek az új fogalomnak a meghatározása is szükségessé vált.

a(z) 297. §-hoz

A jogharmonizáció során szükséges a tagállamoktól beérkezett információk fogadásának és az információ-felhasználásról szóló, irányelvben előírt visszajelzési kötelezettségnek az előírása. A visszajelzési kötelezettségnek a magyar megkeresett hatóság a más uniós tagállam partnerhatóságával kialakított gyakorlatnak, illetve az általuk kötött megállapodásnak megfelelően tesz eleget.

a(z) 298. §-hoz

A módosítás a 2011/16/EU irányelv 20. cikk (4) bekezdésének átvételét célozza, amely szerint az automatikus információcserére a Bizottság által elfogadott, a formanyomtatványtól különböző egységes számítógépes formátum használatával kerül sor.

a(z) 299. §-hoz

Az adókijátszás és az adókikerülés elleni tagállami fellépés az automatikus információcsere uniós szintű alkalmazásával válik teljessé. Ennek első lépése során az Európai Unió tagállamai az irányelv rendelkezései alapján meghatározott és e §-ban felsorolt jövedelemkategóriákra vonatkozóan előzetes megkeresés nélkül, rendszeresen, legkésőbb az információ rendelkezésre állását követő év június 30-ig kötelesek az adózó adóügyi illetősége szerinti tagállamot értesítem az adózó ilyen jövedelmeiről.

a(z) 300. §-hoz

A (4) bekezdés az adómegállapítási jogsegély irányelv működéséért felelős uniós szerv, az Európai Bizottság felé fennálló értesítési kötelezettséget rögzíti a más tagállammal megkötött két- vagy többoldalú megállapodásról, míg az (5) bekezdés a felesleges adminisztrációs terhek elkerülése érdekében a magyar adóhatóság értesíthet egyes tagállamokat, hogy az adott tagállamtól nem kéri az automatikus úton egyébként küldendő, a 19/A. §-ban meghatározott információkat. Erről - mint az adómegállapítási jogsegély irányelv működéséért felelős uniós szervet - az Európai Bizottságot is értesítenie kell.

a(z) 301. §-hoz

Lásd a 296. §-hoz fűzött indoklást.

a(z) 302. §-hoz

Az Aktv. jogharmonizációs célú módosítása, amely az átmeneti rendelkezések között rögzíti az automatikus információcsere forgalmára, költségeire és értékelésére vonatkozó, az Európai Bizottság felé fennálló tájékoztatási kötelezettség első alkalommal való teljesítésének határidejét. A § rögzíti továbbá azt a tájékoztatási kötelezettséget, amelyet a magyar központi kapcsolattartó iroda teljesít az Európai Bizottság részére a rendelkezésre álló jövedelemkategóriákról

a(z) 303. §-hoz

1-2. ponthoz: Lásd a 296. §-hoz fűzött indokolást.
3. ponthoz: A hatályos szöveg jogharmonizációs célú kiegészítése, amely a statisztikai adatokon túl az irányelv rendelkezéseinek megfelelően a felmerült költségeket és az automatikus információcsere működésének éves szintű értékelését is rögzíti.
4. ponthoz: Jogtechnikai pontosítás.
5. ponthoz: Lásd a 296. §-hoz fűzött indokolást.

36. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása

a(z) 304. §-hoz

A Javaslat a számvitelről szóló törvény módosításához kapcsolódva egyértelműsíti, hogy a pénzügyi lízing esetében nem a tulajdonjog kerül használatba adásra, hanem az adott dolog

37. A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosítása

a(z) 305. §-hoz

A látvány-csapatsportok, az előadó-művészeti szervezetek, a filmalkotások támogatásával kapcsolatos társasági adókedvezményre vonatkozó szabályozás átalakításához kapcsolódó, jogtechnikai jellegű pontosítás.

a(z) 306. §-hoz

X. FEJEZET

A NEMZETI ADÓ ÉS VÁMHIVATALRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSA

38. A Nemzeti Adó és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása

a(z) 307. §-hoz

A rendelkezések a NAV tv. és az új Ptk. összhangjának megteremtését célozzák, megteremtve a megváltozott terminológiához és az új jogintézményekhez igazodó szabályozást.

a(z) 308. §-hoz

A rendelkezések a NAV tv. és az új Ptk. összhangjának megteremtését célozzák, megteremtve a megváltozott terminológiához és az új jogintézményekhez igazodó szabályozást.

a(z) 309. §-hoz

A rendelkezések a NAV tv. és az új Ptk. összhangjának megteremtését célozzák, megteremtve a megváltozott terminológiához és az új jogintézményekhez igazodó szabályozást.

a(z) 310. §-hoz

A módosítás egyértelművé teszi, hogy - a kiemelt munkáltatói jogköröket meghatározó 7. számú mellékletnek megfelelően - a külföldi szolgálati tevékenység időtartamára tábornok esetében a miniszter, egyébként pedig a NAV elnöke vezényel.

a(z)311. §-hoz

A Javaslat - az érintett érdekeinek védelmében és a gyakorlatban jelenleg is érvényesülő módon -meghatározza a szaktanfolyam elvégzésére előírt határidőbe nem számító időtartamokat.
A 17/A. § (2) bekezdésének módosításával - a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló a 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 39. § (2) bekezdéssel összhangban - a tanulmányait kiváló eredménnyel végző pályakezdő nem automatikusan, hanem csak a kinevezésre jogosult döntése esetén kerülne eggyel magasabb rendfokozatba kinevezésre. A kiváló vagy annak megfelelő minősítésű oklevél ugyanis - az egyetem belső szabályozásából fakadóan - a gyakorlatban nem csak a folyamatosan elért legjobb tanulmányi eredményeket jelenti, vagyis nem feltétlenül tükrözi a tanulmányok teljes időszaka alatt mutatott kiváló teljesítményt. A rendelkezés célja, hogy a munkáltató részére mérlegelési jogkört biztosítson a magasabb rendfokozatba történő kinevezés tekintetében annak érdekében, hogy arra csak a tanulmányaikat folyamatosan jó eredménnyel teljesítők tekintetében kerüljön sor. A mérlegelés szempontjai a foglalkoztatási szabályzatban kerülnek megállapításra.

a(z) 312. §-hoz

Pontosító jellegű javaslat.

a(z) 313. §-hoz

A sérelemdíjra vonatkozó - 15/A. §-ba beépíteni tervezett - szabályozáshoz kapcsolódó rendelkezés. Figyelemmel arra, hogy a - a munkáltatói kártérítési felelősséghez kapcsolódó hatályos rendelkezéshez hasonlóan - a sérelemdíjjal kapcsolatos munkáltatói nyilatkozat, illetve annak elmulasztása a felek (munkáltató és pénzügyőr) viszonyát alapjaiban érintő kérdés, így a pénzügyőr - szolgálati panasz helyett - közvetlenül bírósághoz fordulhat a 34/W. § (5) bekezdésének megfelelően (a kormánytisztviselőkhöz hasonlóan).

a(z) 314. §-hoz

A rendelkezés meghatározza, hogy a Hszt. 36. § (4)-(5) bekezdése szerinti, a tábornokra vonatkozó rendfokozatot vagy szolgálati viszonyt érintő fegyelmi fenyítés alatt a NAV törvény alkalmazásában mely fegyelmi büntetéseket kell érteni. A Hszt. és a NAV törvény szerinti fegyelmi büntetések/fenyítések ugyanis több tekintetben eltérnek.

a(z) 315. §-hoz

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) a tartósan távollévő kormánytisztviselők helyettesítésére (illetve meghatározott feladatok ellátására) lehetővé teszi határozott idejű kormányzati szolgálati jogviszony létesítését, a hivatásos szolgálati jogviszony viszont csak határozatlan időre létesíthető, így problémát okoz a tartósan távollévő pénzügyőr helyettesítése. Figyelemmel arra, hogy jelenleg nem hivatásos munkakört is töltenek be pénzügyőrök, illetve arra, hogy a hivatásos munkakörnek lehetnek olyan részfeladatai, amelyek nem szolgálati jellegűek, így - a rugalmasabb munkaszervezés feltételeinek megteremtése érdekében - meghatározott feltételek mellett indokolt megteremteni a tartósan távollévő pénzügyőr helyettesítésének lehetőségét.
Figyelemmel arra, hogy a NAV-nál - jellemzően a vámszerveknél - is előfordulhat, hogy a kormánytisztviselő a munkaidőbeosztása szerint munkaszüneti napon is munkát végez, így szükséges az ennek ellentételezésére szolgáló szabályozás beiktatása a Kttv-vel azonos tartalommal.

a(z) 316. §-hoz

Technikai jellegű módosítás. Figyelemmel arra, hogy az illetményalap kifejezés a 18/C. § (5) bekezdésében fordul elő első alkalommal, így szükséges, hogy a rövidítés bevezetése is ehelyütt kerüljön rögzítésre.

a(z) 317. §-hoz

Pontosító jellegű módosítás.

a(z) 318. §-hoz

Pontosító jellegű módosítás. Egyrészt a módosítás egyértelművé teszi, hogy a rendelkezés kizárólag a pályakezdő kormánytisztviselőre, pénzügyőrre vonatkozik, hiszen minden más esetben a jogviszonyban töltött idő szerinti besorolás eleve magasabb fizetési fokozatot eredményez. Másrészt a 20. § (6) bekezdésben foglalt rendelkezéssel való összhang és a párhuzamos szabályozás kiiktatása érdekében az egyébként jeles minősítéssel végzettekre vonatkozó rendelkezés - mivel az annak megfelelő rendelkezés a 20. § (6) bekezdésben egyébként szerepel - törlésre került.

a(z) 319. §-hoz

A NAV-nál a munkaköri rendszer egyértelműen megkülönbözteti az I. besorolási osztályú munkaköröket, vagyis azt, hogy mely munkakörök betöltéséhez szükséges a külön jogszabályban meghatározott felsőfokú végzettség. Ezzel szemben a II. besorolási osztályú munkakörök tekintetében nem szükséges a felsőfokú végzettség, de ennek ellenére előfordulhat (és elő is fordul), hogy az érintett vállalja a II. besorolási osztályú munkakör betöltését felsőfokú végzettsége ellenére. Ez azonban nem változtat a betöltött munkakör és így az érintett besorolási osztályba sorolásán, figyelemmel arra, hogy a NAV-hoz mindig meghatározott munkakör betöltésére kerül felvételre az érintett. A módosítás a gyakorlatban felmerült kérdések és problémák kezelését szolgálja, de teljes mértékben megfelel az eddig folytatott gyakorlatnak és jogértelmezésnek.

a(z) 320. §-hoz

A rendelkezés egyértelművé teszi, hogy a foglalkoztatott egyidejűleg nem kérheti, hogy az adott havi illetményét megosztva több fizetési számlára utalja át a munkáltató, illetve hogy több kézbesítési címre kérje a kifizetést, ez ugyanis indokolatlan és nem vállalható többletterhet róna a munkáltatóra, hiszen szinte pénzintézeti műveletek elvégzésére kötelezné azt.
A módosítás a 28. § (6) bekezdésének kiegészítésével egyértelmű szabályozást ad arra, hogy amennyiben az érintett az illetményének kézbesítés útján történő kifizetését kéri, úgy a munkáltatónak miként kell eljárnia.
A 28. § (7) bekezdés kiegészítésének célja, hogy az illetménykifizetés tekintetében - értve itt a 28/F. §-ra figyelemmel valamennyi pénzben kifizetendő járandóságot is - általános szabályt adjon az érintett elhalálozását követően esedékessé váló kifizetések teljesítése tekintetében. Figyelemmel arra, hogy a még ki nem fizetett illetmény (egyéb pénzbeli járandóság) az örökség részét képezi, így az örökös(ök) kilétének megállapításáig a munkáltató nem járhat el.

a(z) 321. §-hoz

A NAV törvény több helyen is utal a levonásmentes illetményrészre, ezért - összhangban a Kttv. és a Hszt. rendelkezésével - indokolt ezen kifejezés pontos tartalmának meghatározása.
A NAV törvény és az új Ptk. közötti összhang megteremtését célozza a 28/D. §-nak a (10)-(11) bekezdéssel történő kiegészítése és a (9) bekezdésének módosítása.

a(z) 322. §-hoz

Mivel a 17/I. § szerint a pénzügyőr a szabadsága idejére távolléti díjra jogosult, a módosítás egyértelművé teszi, hogy a szabadság idejére kifizetett távolléti díjat kell a pénzügyőrnek visszafizetnie, amennyiben hivatásos szolgálati jogviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a NAV-nál töltött időre megilletné.

a(z) 323. §-hoz

Az ötévente esedékes minősítés célja, hogy az érintett képet kapjon arról, hogy a munkáltatójánál eltöltött idő alatt szakmailag hogyan fejlődött, mik a további fejlődés lehetséges irányai, melyek munkavégzésének erős és esetleg gyenge pontjai. Egy ilyen értékelés értelemszerűen huzamosabb idejű, legalább féléves együttdolgozást igényel. Az érintettet nem éri hátrány, ha az esedékes minősítése pár hónappal később kerül elkészítésre, ugyanakkor mindenképpen előnyére válik az, ha valós, tapasztalaton nyugvó visszajelzést kap a munkáját illetően.

a(z) 324. §-hoz

A munkavállalók szervezkedési szabadságának biztosítása érdekében a módosítás egyértelművé teszi, hogy a Magyar Kormánytisztviselői Karban, a Magyar Rendvédelmi Kar NAV Tagozatában, illetve a munkavállalói érdekképviseleti szervben betöltött tisztség nem keletkeztet összeférhetetlenséget. Mindez azt jelenti, hogy e tevékenység kívül esik az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályozáson, így az érintettet sem bejelentési sem engedélyezési kötelezettség nem terheli az említett szervezetekben betöltött tisztsége kapcsán az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályozás alapján. Természetesen ugyanakkor a munkáltatónak tudnia kell pl. a szakszervezetben betöltött funkcióról, hiszen ennek alapján tud az érintett részére pl. munkaidő-kedvezményt nyújtani.

a(z) 325. §-hoz

A módosítás csupán a hatályos szabályozásban meglévő rendelkezés (34/A. § (2)-(3) bekezdés) helyét változtatja meg. Mivel fegyelmi büntetést nem csak a fegyelmi tanács szabhat ki, így indokolt a fegyelmi büntetés kiszabásának elvi kereteit az általános szabályok között elhelyezni.
A 33/G. § (3) bekezdésének két új fegyelmi büntetéssel való kiegészítésével a Kttv.-hez hasonlóan bevezetésre kerül a besorolási fokozatban visszavetés fegyelmi büntetés. Mivel a besorolási fokozat több fizetési fokozatból áll, szükséges annak meghatározása, hogy a fegyelmi büntetés a visszavetett besorolási fokozat mely fizetési fokozatába történhet, illetve a (8a) bekezdésben szükséges annak szabályozása, hogy miként valósul meg az illetménymegállapítás a visszavetett fokozatban, figyelemmel egy esetleges illetményeltérítésre is. Az időtartam meghatározása a kellően differenciált és a fegyelmi vétség súlyával arányos fegyelmi büntetés kiszabásának lehetőségét teremti meg. Mivel az egyes besorolási fokozatban eltöltendő várakozási idő 2-9 év, így a Javaslat szerinti időtartamok arányosnak tekinthetők. A fegyelmi büntetés leteltét követően az érintett természetesen az aktuális besorolása szerinti besorolási és fizetési fokozatba kerül vissza. A két új fegyelmi büntetés bevezetésének szükségességét az indokolja, hogy nem vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő esetén, amennyiben az érintett szakmai vagy címzetes címmel nem rendelkezik, a fizetési fokozatban visszavetés büntetést követően már csak a hivatalvesztés büntetés alkalmazásának lehetősége áll fenn, amelyek közül az első nagyon enyhe, míg az utóbbi a legsúlyosabb büntetésnek minősül.

a(z) 326. §-hoz

A 33/J. § (5) bekezdését-t és a 33/K. § (5) bekezdését érintő pontosító jellegű, egymáshoz kapcsolódó módosítások, melyek egyértelművé teszik, hogy a vezényléssel érintett főtiszt, tiszt esetében a kiemelt munkáltatói jogkörbe tartozó fegyelmi büntetés (rendfokozatban visszavetés, hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése, lefokozás) kiszabására az eredeti munkáltatói jogkör gyakorlója által tett javaslat esetében a NAV elnökének - amennyiben a javaslattal nem ért egyet -ugyanúgy megvan a döntési szabadsága arra nézve, hogy az ügyben egyszemélyben maga döntsön, vagy azt visszaküldje a felterjesztőnek az eljárás folytatására, mint akkor, ha az ügyben érintett főtiszt, tiszt nem áll vezénylés alatt. (Értelemszerűen nem értendő a 33/K. § (5) bekezdéséhez az az eset, ha az érintett főtiszt, tiszt munkáltatói jogkör gyakorlója a 10. § alapján a NAV elnöke, és az ügyben az ő vezetésével jár el a fegyelmi tanács, hiszen ilyenkor a döntésre jogosult nem egyszemélyben az elnök, hanem a vezetésével eljáró fegyelmi tanács, amely természetesen jogosult a jelzett fegyelmi büntetések kiszabására.)
A 33/K. § új (6) bekezdése pedig egyértelművé teszi, hogy a hozzá felterjesztett ügyek közül egyetlen esetben áll döntési kényszer alatt a NAV elnöke: ha a megrovásnál súlyosabb fegyelmi büntetés kiszabására vonatkozó javaslat a 33/J. § (6) bekezdés d) pontja szerinti kettős jogállású hallgató tekintetében érkezik hozzá: ilyen esetben a fegyelmi jogkör gyakorlójává a NAV elnöke válik, így akkor is mindenképp az elnök dönt az ügyben, ha álláspontja szerint nem a javasolt fegyelmi büntetés indokolt.
A 34/C. § (5)-(6) bekezdést érintő pontosítás pedig - kapcsolódva az előbbiekhez - egyértelművé teszi, hogy egyrészt az (5) bekezdésben előírt, az érdemi döntéssel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség a vezényléssel érintett eredeti munkáltatói jogkör gyakorlója felé is fennáll, a (6) bekezdést érintő pontosítás pedig azt rögzíti, hogy a NAV elnöke által az eljárás folytatására a vezényléssel érintett eredeti munkáltatói jogkör gyakorlója részére visszaküldött ügy esetében ugyanúgy fennáll továbbra is a hatáskört meghaladó fegyelmi büntetés kiszabásának tilalma, mint a többi ilyen esetben (vagyis ha tábornok esetében a kijelölt miniszter küldi vissza az ügyet a NAV elnökének, vagy ha a vezénylés alatt nem álló főtiszt, tiszt esetében a NAV elnöke küldi vissza az ügyet az eljárt fegyelmi tanácsnak).

a(z) 327. §-hoz

Lásd a 326. § indokolását.

a(z) 328. §-hoz

Pontosító jellegű módosítás, amely egyértelművé teszi, hogy az, akivel szemben a jogviszonyából eredő kötelezettségeivel összefüggő bűncselekmény miatt büntetőeljárás indult, és emiatt a 33/P. § (5) bekezdés szerinti méltatlansági eljárás is megindítására került, az állásából felfüggesztés hatálya alatt - amennyiben arra a 33/P. § (7) bekezdése alapján sor kerül - a felfüggesztés napjától hatósági jogkörét, vezetői, szolgálati elöljárói/felettesi jogait nem gyakorolhatja, szolgálati igazolványát, emellett a pénzügyőr a szolgálati jelvényét és fegyverét beszolgáltatni köteles, továbbá a munkavégzési helyére, szolgálatteljesítési helyére csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével léphet be.

a(z) 329. §-hoz

A 33/S. §-nak, a 33/U. §-nak és a 34/D. §-nak az új bekezdésekkel való kiegészítését, illetve a 33/Y. § (3a) bekezdésének és a 34/A. § (5) bekezdésének a kiegészítését az indokolja, hogy a fegyelmi eljárás képviseleti szabályai lehetővé teszik, hogy az érintett érdekében egyidejűleg több képviselő is eljárjon. Indokolt ezért ennek az eljárási vonatkozású szabályait meghatározni, vagyis azt, hogy hogyan kell értékelni a képviselők egymásnak ellentmondó nyilatkozatait, illetve azt, hogy a fegyelmi ügyben hozott érdemi döntés közlése tekintetében mely időpontot kell irányadónak tekintetni a bíróság előtt való megtámadás határideje, illetve a legsúlyosabb fegyelmi büntetéssel az annak végrehajtásáig együtt járó állásból való felfüggesztés és illetmény-visszatartás szempontjából.

a(z) 330. §-hoz

Lásd a 329. § indokolását.

a(z) 331. §-hoz

Lásd a 329. § indokolását.

a(z) 332. §-hoz

Lásd a 329. § indokolását.

a(z) 333. §-hoz

Lásd a 329. § indokolását.

a(z) 334. §-hoz

Lásd a 220. § indokolását.

a(z) 335. §-hoz

A NAV törvény és az új Ptk. összhangjának biztosítása érdekében szükséges a kártérítés címén megtérítendő jogcímek terminológiájának módosítása.

a(z) 336. §-hoz

A sérelemdíj jogintézményének beiktatásával szükségessé vált az ahhoz kapcsolódó egyes eljárási szabályok megállapítása.

a(z) 337. §-hoz

Lásd a 336. § indokolását.

a(z) 338. §-hoz

Mivel a jogviszony jogellenes megszüntetésére vonatkozó rendelkezések is több helyen tesznek említést az illetményfizetésről, így indokolt annak meghatározása, hogy ezen rendelkezések vonatkozásában milyen illetményelemeket kell az illetmény alatt érteni.
Mivel az illetmény (8) bekezdés szerinti fogalma szerint az illetmény részét képezik a rendszeres pótlékok is, így szükséges meghatározni azokat a pótlékokat, amelyek rendszeresnek tekintendők. Rendszeres pótléknak azok a pótlékok tekintendők, amelyeket - a feltételek teljesülése esetén -minden hónapban megkap az érintett: a vezető a vezetői pótlékot; az alanyi jogon járó nyelvpótlékot a nyelvvizsgával rendelkező; a munkakör-függő nyelvpótlékot a meghatározott munkakört betöltő és nyelvvizsgával rendelkező; illetve a veszélyességi pótlékot a meghatározott munkakört betöltő kormánytisztviselő, illetve pénzügyőr.

a(z) 339. §-hoz

A Javaslat az általános rendelkezések között meghatározza a pénzügyőri intézkedések (a továbbiakban: intézkedések) és kényszerítő eszközök célját, azok korlátait, illetve az alkalmazásuk során követendő garanciális szabályokat, továbbá az intézkedések és kényszerítő eszközökkel szembeni jogorvoslat szabályait.
A tervezett 35. § - melynek (1) bekezdése a hatályos 35. §-al megegyezik - egyértelművé teszi, hogy az intézkedések és a kényszerítő eszközök alkalmazására kizárólag a szolgálati feladatok ellátása során kerülhet sor, főszabály szerint azzal összefüggésben. Kivételt azok az esetkörök jelentenek, amikor a pénzügyőr a szolgálati feladatainak ellátása során olyan visszaélést észlel, amelynek kezelése ugyan nem tartozik a NAV hatáskörébe, azonban a társadalom jogos elvárása, hogy a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló, egyenruhás pénzügyőr ne menjen el a feltárt jogsértések mellett. Így nyilvánvaló például, hogy amennyiben a pénzügyőr a jövedéki ellenőrzés végrehajtása érdekében a megállított járművet átvizsgálja, és a járműben kábítószert talál, úgy azt -annak ellenére, hogy a kábítószerrel visszaélés bűncselekmény nem tartozik a NAV hatáskörébe - a pénzügyőr lefoglalja és az eljárást átadja a hatáskörrel rendelkező rendőrséghez. A kivételként meghatározott esetek társadalmi hasznosságon túl az sem elhanyagolható szempont, hogy a pénzügyőri jogosultság biztosítása a rendőrség humánerőforrás kapacitásának leterheltségének enyhítését segíti.
A Javaslat e kivételeket az egyes intézkedések tekintetében garanciális okból minden esetben konkrétan meghatározza (például 36/D. § (7) bekezdés, 36/I. § (2) bekezdés, 36/L. § (2) bekezdés). Az egyes kényszerintézkedések körében e kivételek meghatározása viszont szükségtelen, mivel kényszerintézkedés csak jogszerű intézkedéssel párosulhat; azaz ha a pénzügyőr a főszabály vagy a kivételszabály alapján jogszerű intézkedést foganatosít, illetve kíván foganatosítani, de ellenállással találja magát szembe, úgy a kényszerintézkedés alkalmazásának - az egyes kényszerintézkedések körében rögzített feltételek fennállása esetén - helye van.
A 35/A. § - garanciális szabályként - az intézkedés megkezdése előtt a pénzügyőr részéről követendő magatartást, illetve a pénzügyőri mivolt azonosítását határozza meg, jellemzően a hatályos szabályozásnak megfelelő tartalommal, a gyakorlati végrehajtás által indokolt módosításokkal.
Az új rendelkezésként beiktatni tervezett 35/B-35/E. § a hatályos szabályozással részben azonosan, de annál bővebben, hiánypótló jelleggel rögzíti az intézkedések (és kényszerítő eszközök) alkalmazásának általános elveit, mint például a részlehajlás nélküli eljárás követelménye, a szükségesség és arányosság követelménye, a testi épség, emberi élet védelmének követelménye, a kínzás, kényszervallatás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód tilalma. Ezen követelmények biztosítják, hogy amellett, hogy a pénzügyőr részére a törvény által biztosított, kényszerűen egyes alapjogok bizonyos korlátozásával járó intézkedések és kényszerítő eszközök kiállják a szükségesség-arányosság tesztjét, azok tényleges alkalmazása is alkotmányos keretek között maradjon. A szabályozás alapjaiban megegyezik a rendőrségre irányadó Rtv.-ben meghatározott rendelkezésekkel.
A 35/B. § (4) bekezdése - az Rtv.-hez hasonlóan - biztosítja a lehetőséget, hogy az intézkedés (kényszerítő eszköz) alkalmazása során az annak eredményes végrehajtását akadályozó tényezőket a pénzügyőr kiiktassa, így például a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személy elfogása esetén - amennyiben az elfogás eredményessége ezt szükségessé teszi - az ajtó betörésre kerülhet. Számos esetben előfordul, hogy a pénzügyőr intézkedésével szembeni ellenállás eszközeként az érintett élő állatot (kutyát) használ fel, aminek az ártalmatlanná tételére is felhatalmazást ad a Javaslat.
A 35/F. § főszabály szerint minden intézkedéssel szemben biztosítja a panaszjogot. Kivételként kerül nevesítésre a járművek megállapítása, mint intézkedés, figyelemmel arra, hogy azt minden esetben valamilyen hatósági eljárás követi. A jármű megállítására tehát minden esetben az adott hatósági eljárás (ellenőrzés) érdekébe kerül sor (például a közúti közlekedésben használt menetíró készülék és tachográf-korong, valamint a digitális tachográfokhoz szükséges kártyák használatára vonatkozó ellenőrzés, vagy például jövedéki ellenőrzés), amelyekkel szemben viszont az ágazati törvények minden esetben biztosítják a jogorvoslat lehetőségét, így önmagában a jármű megállítása miatt szükségtelen a külön panaszjog biztosítása.
Ugyancsak kivételként szerepel az ingófoglalás, mint intézkedés, mivel arra a törvény speciális jogorvoslatot, végrehajtási kifogást - és nem panaszt - határoz meg. Továbbá az Rtv.-hez hasonlóan a rejtett ellenőrzés elrendelése és az elrendelt rejtett ellenőrzés végrehajtása is kivételként került szabályozásra, mivel azok tekintetében - jellegüknél fogva - nem értelmezhető a panaszjog. Az (1) bekezdés emellett konkrétan nevesíti azokat az eseteket is, amikor a NAV törvény szerinti panaszjog helyett a jogorvoslat más formában kerül biztosításra.
A panaszt közigazgatási eljárásban, a NAV törvényben nem szabályozott kérdések tekintetében a Ket. szabályainak megfelelő alkalmazásával kell elbírálnia az intézkedést foganatosító szervnek, illetve amennyiben az nem ad helyt a panasznak, a felettes szervének. A panasz elbírálásának rendjére vonatkozó szabályozás a hatályos szabályozással (39. § (5)-(6) bekezdés) azonos.
Mivel a III. fejezet több helyen tartalmaz rendelkezés a magánlakás tekintetében, így a 35/G. §-ban indokolt a fejezet alkalmazásában annak fogalmi meghatározása, különös tekintettel arra is, hogy az eltér a törvény IV. fejezete tekintetében alkalmazandó hatályos magánlakás fogalomtól.

a(z) 340. §-hoz

Lásd a 339. § indokolását.

a(z) 341. §-hoz

Lásd a 339. § indokolását.

a(z) 342. §-hoz

A legenyhébb - alapjogot nem érintő - intézkedési formaként nevesíti a Javaslat az Rtv.-hez hasonló, de annál a NAV feladatihoz mérten szűkebb tartalommal a. felvilágosítás kérés lehetőségét a tervezett 36. §-ban. Ez ugyan új intézkedési formaként kerül szabályozásra, de gyakorlati alkalmazására - bár törvényi kötelező erő nélkül - természetszerűen ezidáig is sor került.
A tervezett 36/A. § szerinti igazoltatás lehetőségét a NAV törvény jelenleg is biztosítja a 36. § (1) bekezdés a) pontjában, azonban részletszabályokat a NAv törvény eddig nem tartalmazott. A Javaslat az igazoltatás végrehajtásának részletszabályait az Rtv.-vel egyezően határozza meg. Az igazoltatás esetköreinek a meghatározása a pénzügyőrök által ellátott szolgálati feladatokhoz igazodnak, hiszen egyértelmű, hogy minden hatósági eljárásban szükséges az érintettek személyazonosságának megállapítása.
Amennyiben az érintett sem hatósági igazolvánnyal, sem pedig más személy nyilatkozatával nem tudja magát igazolni, úgy személyazonosság megállapítása érdekében a rendőrséghez, illetve külföldi esetén az idegenrendészeti hatósághoz kerül előállításra. A személyazonosság megállapítása ujjnyomat, fényképfelvétel vagy a külső testi jegyek észlelés és mérés alapján ugyanis már meghaladja a NAV kompetenciáját, így arra - a szükséges esetekben - már a rendőrségnél (idegenrendészeti hatóságnál) kerül sor.
Az igazoltatáshoz kapcsolódó adatkezelési szabályokat a hatályos NAV törvény is tartalmazza az adatkezelési szabályok között.
A tervezett 36/B-36/C. § szerinti ruházat, csomag és jármű átvizsgálása szintén jelenleg is biztosított intézkedési jogosultság a pénzügyőrök tekintetében a NAV törvény 36. § (1) bekezdés b) és h) pontjában.
Új elemnek tekinthető a kereső kutya alkalmazásának rögzítése, amely ugyanakkor szintén jelenleg is alkalmazott gyakorlat, jellemzően a járművekben elrejtett, adózás alól elvont jövedéki termékek előtalálása érdekében.
A tervezett 36/D. § szerinti elfogás és előállítás egyes estkörei és részletszabályai (a Javaslat szerinti 36/D. § (1) bekezdés a), c) pontja, (2) bekezdés b) pontja és (3)-(5) bekezdése) a hatályos NAV tv-ben is szerepelnek: a NAV törvény 36. § (1) bekezdés g) és i) pontjában valamint az (la) bekezdésében. Az új elemként nevesített esetkörök közül az elfogatóparancsban, nemzetközi elfogatóparancsban, illetve európai elfogatóparancsban nevesített személyek elfogása tekintetében kiemelendő, hogy természetesen ezen személyek tekintetében az elfogásra, előállításra abban az esetben kerül sor - a 35. § alapján - amennyiben a pénzügyőr a szolgálati feladatainak ellátása során azonosítja, hogy olyan személlyel áll szemben, aki ellen elfogatóparancsot, nemzetközi elfogatóparancsot, illetve európai elfogatóparancsot adtak ki. Ebben az esetben természetszerű, hogy az ilyen személyt nem engedi tovább. Az őrizetbe vétel végrehajtása során megszökött személy elfogása szintén abban az esetben tartozik a NAV hatáskörébe, amennyiben az őrizetbe vételt a NAV foganatosította, illetve az érintett a NAV őrizetéből szökött meg, mindezt szintén biztosítja a 35. § rendelkezés Az igazoltatást megtagadó személlyel szembeni eljárás az igazoltatás szabályaiból következnek.
A (7) bekezdés szerinti - a Javaslat szerint tervezett 35. §-nál már jellemzett - kivételszabály az elfogást, előállítást azonban abban az esetben is természetszerűleg lehetővé teszi a pénzügyőr számára, ha a szolgálati feladata végrehajtása során azzal szembesül, hogy az elfogásra, előállításra nem a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény miatt van szükség. Jogos társadalmi elvárás ugyanis, hogy az egyenruhás, szolgálati fegyverrel rendelkező pénzügyőr ne hagyja futni a bűnelkövetőt, illetve az azzal gyanúsítható személyt.
A NAV ugyan nem tart fenn fogdákat, így az elfogott, NAV-hoz előállított személyek nem tartózkodnak huzamosabb ideig a NAV őrizetében, azonban a (8) bekezdés szerinti szabályozás az érintettel érdekeinek védelme érdekében a NAV feladatává teszi az elsődleges értesítési kötelezettséget, amennyiben az elfogást követően az előállítás a NAV nyomozó hatósága elé - nem pedig a rendőrséghez - történik.
A tervezett 36/E-36/H. § szerinti magánlakásban és közterületnek nem minősülő egyéb helyen történő intézkedési több esetben teszi lehetővé a Javaslat.
Egyrészt a tervezett 36/E. §-ban - az Rtv.-ben szabályozottaknak megfelelően - lehetővé teszi az intézkedést a pénzügyőr számára biztosított intézkedések eredményes végrehajtása érdekében, úgymint az elfogás, előállítás, illetve az elővezetés, továbbá a bűncselekmények elkövetésének megakadályozása, megszakítása céljából, hiszen mindez jogos társadalmi elvárás minden rendvédelmi jellegű feladatot ellátó, hivatásos állománnyal rendelkező szervvel szemben. Másrészt a pénzügyőrök - kifejezetten pénzügyőri jellegű - szolgálati feladatainak eredményes ellátása érdekében is indokolt lehet a magánlakásba, egyéb helyre, helyiségbe (pl. székhelyre, telephelyre) történő belépés, amit jelenleg - részletszabályok nélkül - a NAV törvény hatályos 36. § (1) bekezdés c) pontja tesz lehetővé.
A tervezett 36/F. § és 36/G. § garanciális szabályokat határoz meg az ilyen célú belépésre, behatolásra, megkülönböztetve a magánlakásban, illetve az egyéb helyen, helyiségben való intézkedés esetkörét, értelemszerűen az érintettek részére nagyobb fokú védelmet biztosítva a magánlakásban való intézkedés esetére.
A mindennapi gyakorlat ugyanis igazolja, hogy adózás elől elvont jövedéki terméket sok esetben magánlakásban, illetve egyéb helyen, helyiségben tárolnak, s ugyancsak magánlakásban, vagy az ahhoz tartozó garázsban, melléképületben stb. történik például a mosóporok áttöltése, lejárt szavatosságú élelmiszerek átcímkézése (rossz minőségű termék jó minőségű termék csomagolásába), borhamisítás, illegális dohánytermékek forgalmazása, olajszármazékokkal való jogsértő tevékenység stb. Az ilyen jogsértésekkel szembeni fellépés elősegítése mind a költségvetés védelme, a gazdasági élet tisztaságának biztosítása, a tisztességes versenyfeltételek megteremtése érdekében elengedhetetlen.
A megfelelő szabályozási környezet ugyanakkor nem csak a hatósági fellépés eredményességét, hanem egyúttal az érintettek jogait is megfelelően biztosítja, különös tekintettel az általános szabályok között megfogalmazott követelményekkel együtt.
A tervezett 36/H. § közös garanciális szabályokat határoz meg a magánlakásban és közterületnek nem minősülő egyéb helyen történő intézkedés kapcsán.
A tervezett 36/I. § szerinti helyszín biztosítása - a felvilágosítás kéréshez hasonlóan - új, alapjogot nem érintő intézkedési formaként került nevesítésre az Rtv.-hez hasonló, de annál a NAV feladatihoz mérten szűkebb tartalommal.
A tervezett 36/J-36/N. § szerinti egyéb pénzügyőri intézkedések között azok az intézkedési jogosultságok kerültek szabályozásra, amelyek a hatályos NAV tv-ben is megtalálhatóak, de nem azonosíthatóak valamely, egyébként a rendőrségre irányadóan az Rtv.-ben is szabályozott intézkedéssel.
A jármű megállítását (tervezett 36/J. §) jelenleg a NAV törvény 36. § (1) bekezdés b) pontja, az áru hivatalos helyre szállítását (tervezett 36/K. §) a 36. § (1) bekezdés e) pontja, a halaszthatatlan nyomozati cselekményként történő lefoglalás foganatosítását (tervezett 36/L. § (19-(3) bekedés) a 36. § (1) bekezdés f) pontja, a tartozásvizsgálatot és ingófoglalást (tervezett 36/M. §) a 36. § (1) bekezdés b) és j) pontja, a vizeletvétel és orvosi vizsgálat elrendelését (tervezett 36/N. §) a 36. § (2) és (4) bekezdése teszi lehetővé.
A tervezett 36/O-36/P. § szerinti képfelvétel, hangfelvétel, kép- és hangfelvétel mint intézkedés minden esetben járulékos jellegű intézkedés, valamely más - szélesebb értelemben vett -pénzügyőri intézkedéshez kötődik, célja az intézkedés és az esetleg azzal párosuló kényszerítő eszköz foganatosításának, annak körülményeinek rögzítése. Ez egyrészt szolgálja az eljáró pénzügyőr érdekeit, hiszen az esetleges panaszokkal, kifogásokkal szemben védve van, másrészt az intézkedéssel érintett személy érdekeit is, hiszen a pénzügyőr eljárása teljeskörűen kontrollált. A szabályozás rögzíti kép- és hangfelvétel felhasználásának esetköreit, illetve amennyiben nem kerül sor a felhasználásra, úgy annak törlése szabályait is meghatározza. A szabályozás az Rtv.-hez hasonlóan, de annál a NAV feladatihoz mérten szűkebb tartalommal került kialakításra.

a(z) 343. §-hoz

Lásd a 342. § indokolását.

a(z) 344. §-hoz

Kényszerítő eszközként főszabály szerint rendszeresített kényszerítő eszköz alkalmazható, ugyanakkor - a feladatok eredményes ellátása érdekében - a szabályozás (hasonlóan a hatályos NAV tv-hez, illetve az Rtv.-hez) lehetővé teszi, hogy amennyiben a rendszeresített kényszerítő eszköz nem áll rendelkezésre, vagy a használatára nincs lehetőség (pl. az eljáró pénzügyőröknél kevesebb számú bilincs van, mint az érintettek száma), úgy meghatározott kényszerítő eszközök helyett más alkalmas eszközt is igénybe vehet, természetesen csak abban az esetben, ha az adott kényszerítő eszköz alkalmazásának helye van.

a(z) 345. §-hoz

A Javaslat a hatályos NAV tv-ben szabályozott kényszerítő eszközök sorrendjét megváltoztatja annak érdekében, hogy a törvényi sorrend is kifejezésre juttassa a fokozatosság elvét, így a bilincs alkalmazása a testi kényszer szabályait követően került szabályozásra. Ennélfogva technikailag ugyan több kényszerítő eszköz újramegállapításra került, vannak azonban olyan kényszerítő eszközök, amelyek esetében tartalmi változást a Javaslat nem tartalmaz, míg egyes kényszerítő eszközök esetén a részletszabályokban is változást hoz a Javaslat. A kényszerítő eszközök alkalmazása kapcsán indokolt kiemelni, hogy kényszerintézkedés csak a jogszerű, a szolgálai feladat végrehajtását elősegítő intézkedéssel párosulhat, ideértve azt is - ahogy a tervezett 35. §-nál már szó volt róla -, ha az adott intézkedés foganatosítása a Javaslatban konkrétan meghatározott kivételszabály valamelyikén alapul. Ebből következően - mivel a kivételszabályok az egyes intézkedésnél konkrétan szerepelnek - az egyes kényszerintézkedések körében e kivételek ismételt meghatározása már szükségtelen. A kényszerítő eszközök tekintetében a tartalmi változások az alábbiakban foglalhatók össze:
A tervezett 41. § szerinti bilincs alkalmazása - azon túl, hogy a rendelkezés helye változott meg -tartalmi változást gyakorlatilag nem tartalmaz a NAV törvény hatályos 44. §-ához képest.
A tervezett 42. § szerinti sokkoló eszköz, rendőrbot, illetve más eszköz, mint kényszerítő eszköz alkalmazása tekintetében a hatályos 41. §-hoz képest változást jelent, hogy a Javaslat nem szűkíti le a sokkoló eszközt a vegyi és elektromos sokkoló eszközre, már csak azért sem, mert a konkrét kényszerítő eszközök típusait és fajtáit a NAV törvény 82. § d) pontja alapján a kijelölt miniszter által - a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben - kiadott rendelet határozza meg (jelenleg a 16/2010. (XII. 28.) NGM rendelet). Technikai változás a hatályos rendelkezéshez képest az e rendeletre való utalás elhagyása, mivel az erre vonatkozó szabály a tervezett 35/D. § (2) bekezdésbe került át.
Hiánypótló - az Rtv. rendelkezéséhez hasonló - kiegészítést jelent, hogy a pénzügyőr nem csak a saját, de a mások életét, testi épségét közvetlenül veszélyeztető támadás elhárítására is alkalmazhat sokkoló eszközt, továbbá az is, hogy adott esetben pirotechnikai eszköz alkalmazására is jogosult lesz a pénzügyőr. Ezen eszköz alkalmazására tipikus példa a zárt helységben való elfogás esetén - a pénzügyőrt, de az érintettet is védő - fénygránát alkalmazása.
A tervezett 43. § szerinti szolgálati kutya, mint kényszerítő eszköz alkalmazása körében szintén hiánypótló - az Rtv. rendelkezéséhez hasonló - kiegészítést jelent a NAV törvény hatályos 42. §-ához képest, hogy a pénzügyőr nem csak a saját személye ellen intézett támadás, fenyegető magatartás elhárítására alkalmazhat a jövőben szájkosár és póráz nélküli szolgálati kutyát, de - a gyakorlati tapasztalatok okán - általában is a súlyos sérüléssel fenyegető támadás elhárítására, továbbá a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy elfogására is.
A tervezett 44. § szerinti útzár telepítése, megállásra kényszerítés körében jelentős változást jelent a NAV törvény hatályos 43. §-ához képest, hogy a jövőben - autópálya és autóút kivételével - az útzár telepítését nem rendőrségtől kell kérnie a NAV-nak, hanem arra a NAV is jogosult lesz a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy, valamint a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetőjének elfogása érdekében. A változás indoka a szükséges esetekben a minél gyorsabb reagálás lehetőségének a biztosítása, mivel például számos esetben szembesülnek a pénzügyőrök a határ menti területeken a cigarettacsempészek olyan magatartásával, amikor a jármű megállítására vonatkozó pénzügyőri intézkedés ellenére a járművel nagy sebességgel továbbhajtanak. Autópályán és autóúton azonban - a közlekedés biztonsága szem előtt tartása érdekében - továbbra is a rendőrségtől kérheti a NAV az útzár telepítését.

a(z) 346. §-hoz

Lásd a 345. §indokolását.

a(z) 347. §-hoz

Lásd a 345. § indokolását.

a(z) 348. §-hoz

Lásd a 345. §indokolását.

a(z) 349. §-hoz

A NAV törvény 45. § (1)-(2) bekezdését érintő módosítás - az Rtv.-hez igazodva - egyértelművé teszi, hogy jogos védelmi helyzetben illetve végszükség esetén is mód van a lőfegyverhasználatra, illetve azt is, hogy ha a lőfegyverhasználat feltétele fennáll, úgy a lőfegyver bármilyen dologgal helyettesíthető, mint fegyver.
A A NAV törvény 45. § (6) bekezdését érintő módosítás a lőfegyver elővétele, készenlétbe helyezése stb. szerinti tiltás alól kivételként határozza meg az elfogás esetét, mivel különösen zárt helyiségen tervezett elfogáskor - amikor is a pénzügyőr nem láthatja előre, hogy a behatolást követően mi vár rá - a pénzügyőr élete, testi épsége kerülhet veszélybe akkor, ha készenlétbe helyezett fegyver nélkül kezdi meg az intézkedést. Egyebekben a módosítás az Rtv. szabályaihoz képest még így is szigorúbb, korlátozó jellegű rendelkezést tartalmaz a pénzügyőrök lőfegyverhasználatát illetően.

a(z) 350. §-hoz

A NAV törvény 46. §-át érintő módosítás a lőfegyverhasználat esetkörét bővíti az Rtv.-hez igazodva, de annál szűkebb körben, a pénzügyőri tevékenység jellegének szem előtt tartásával. Szintén az Rtv.-hez igazodva keretszabályt ad továbbá a pénzügyőr esetleges külföldön történő lőfegyverhasználatának, illetve külföldi pénzügyi nyomozói vagy vámhatósági feladatokat ellátó szerv tagjának az esetleges Magyarországon történő lőfegyverhasználatának.

a(z) 351. §-hoz

A NAV törvény 51. § (1) bekezdését érintő módosítás a büntetőeljárásban résztvevő és az eljárás alól magát kivonni kívánó személy büntetőeljárásban történő részvételének biztosítását célozza. A módosítás indoka, hogy azokban az esetekben, amikor az ügy már bírósági szakban van, és a korábban eljárt nyomozóhatóságnak olyan információk jutnak a tudomására, hogy a terhelt a szökését, az elrejtőzését (vagy akár a saját halálának megrendezését) tervezi, úgy az információ megerősítésére és kizárására vonatkozóan a hatályos törvényi szabályok szerint titkos információgyűjtés lefolytatásának nincs helye, nincs erre felhatalmazott szerv; a megerősített információk nélkül pedig a bíróság nem tud a szükséges intézkedések megtétele iránt intézkedni. A rendelkezést érintő további módosítások olyan kiemelt részletszabályok, amelyek alkalmazhatósága - a titkos információgyűjtéshez kötődő törvényi garanciák maradéktalan érvényesülése végett - indokolja a törvényben történő nevesítést. Az együttműködői személyi kör a felhatalmazott szervek eljárása alapjául szolgáló információ forrása, így kiemelt védelmet és körültekintést igényel.

a(z) 352. §-hoz

Felhatalmazó rendelkezés a NAV személyi állományának képzését szolgáló továbbképzési rendszer megalkotására vonatkozó miniszteri rendelet kiadására.

a(z) 353. §-hoz

A rendelkezés biztosítja azt, hogy még az egyébként az érintettre kedvező munkáltatói intézkedések (pl. vezetői munkakörbe helyezése) se járhassanak az érintett illetményének csökkenésével az illetménykülönbözet alkalmazása körében.

a(z) 354. §-hoz

A Hszt. 72/B. § (3) bekezdése lehetővé teszi, hogy a rendészeti alapvizsga, illetve a rendészeti szakvizsga követelményének alkalmazását a fegyveres szerv sajátosságaira figyelemmel a miniszter rendeletben legfeljebb 2014. december 31-ig elhalássza. Ezen felhatalmazás alapján, a külön miniszteri rendeletben foglaltaknak megfelelően a NAV tekintetében a rendészeti alapvizsga, illetve a rendészeti szakvizsga követelménye a NAV-ban 2015. január 1-jétől kerül alkalmazásra. Indokolt ugyanakkor, hogy a szabályozási cél sérelme nélkül az érintetti kör számára bizonyos feltételek mellett a szakvizsga letétele alóli mentesülés biztosított legyen. A rendészeti szakvizsga, mint jogintézmény bevezetésének célja a szolgálati feladatok magas szakmai színvonalon történő ellátása volt. A Javaslatban meghatározott - együttes - mentesülési feltételek biztosítják, hogy a szakvizsga alól csak olyan személy legyen mentesítve, aki rendelkezik az általános, illetve speciális rendészeti ismeretekkel, továbbá rendelkezik a szükséges általános közigazgatási ismeretekkel is, ezért esetükben a szakvizsga alóli mentesítés indokolt.

a(z) 355. §-hoz

Technikai jellegű módosítás, a hatályos szabályozás azonos tartalommal a 98/P. §-ban tartalmazza a rendelkezést.

a(z) 356. §-hoz

A kiemelt munkáltatói jogköröket szabályozó 7. számú melléklet módosításának célja egyrészt a fegyelmi eljárással kapcsolatos fogalmi pontosítások, másrészt a táblázat könnyebb áttekinthetőségének megteremtése, segítve ezzel a jogalkalmazást.

a(z) 357. §-hoz

Szövegcserés rendelkezések.

a(z) 358. §-hoz

Hatályon kívül helyező rendelkezések.

XI. FEJEZET

EGYÉB KAPCSOLÓDÓ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

39. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

a(z) 359. §-hoz

A gépjármű-nyilvántartás egyes adatainak az állami adó- és vámhatóság általi átvételét biztosítja a módosítás, továbbá, tekintettel arra, hogy az állami adó- és vámhatóságnak a tevékenységéhez gépjármű-nyilvántartás adataira több év távlatában van szüksége, az adatkezelés időtartama 7 évben került meghatározásra.

40. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása

a(z) 360. §-hoz

A módosítás lehetővé teszi a NAV részéről az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére - az elektronikus úton teljesített - célhoz kötött adatátadást

a(z) 361. §-hoz

A módosítás lehetővé teszi a NAV számára az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által - az elektronikus úton teljesített - célhoz kötött adatátadást, illetve a FELIR-hez történő közvetlen hozzáférést.

a(z) 362. §-hoz

A módosítás szerint a kereskedelmi törvény szerinti napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet az e tevékenységből származó, jövedéki adó és népegészségügyi termékadó nélkül számított előző évi nettó árbevétele alapján, a főszabálytól eltérően sávosan meghatározott, 0-6%-ig terjedő élelmiszerlánc felügyeleti díj fizetésére kötelezett. Az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet megillető felügyeleti díjat az élelmiszerlánc-biztonsági stratégiában, a többéves tervben és az éves ellenőrzési tervben meghatározott feladatok végrehajtására kell fordítani.

41. Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény módosítása

a(z) 363. §-hoz

A módosítás alapján az úttestbe épített áthajtásos tömegmérő pontok is az UD rendszer részét képezik.

a(z) 364. §-hoz

A módosítás célja szövegpontosítás, mivel az ellenőrzési tevékenység fogalmába eddig is beletartozott az ellenőrzés céljára történő kiválasztás, melyet most az egyértelmű jogértelmezés érdekében konkrétan tartalmaz a módosított szövegrész.

a(z) 365. §-hoz

Tekintettel arra, hogy az állami adó- és vámhatóságnak a tevékenységéhez az útdíj szedő birtokában lévő adatokra több év távlatában van szüksége, nem elegendő a díj megfizetésére irányuló követelés elévülésének napjáig meghatározni az adatkezelés időtartamát. A módosítással 7 éves időtartam került meghatározásra. A 7 éves időtartam meghatározása az állami adó-és vámhatóság által lefolytatásra kerülő utólagos ellenőrzések során bír kiemelt jelentőséggel, hiszen egy-egy ilyen típusú ellenőrzés akár évekkel azután merül fel, hogy az adat bekerült az UD rendszerbe. A módosítás nélkül veszélybe kerül a rendszer fő célja, hiszen adatok, bizonyítékok nélkül nem tud a hatóság élni a törvényben biztosított eszközeivel.
Az Útdíjtv. szerinti felügyeleti szerv által nyilvántartott adatok köre kiegészül a gépjármű, gépjárműszerelvény össztömegével, tengelyterhelésével, valamint méretével, mely adatokat az állami adó- és vámhatóság jogszabályban meghatározott feladatai ellátása céljából fehasználhat.

a(z) 366. §-hoz

A módosítás felhatalmazást biztosít a közlekedésért felelős miniszternek az úttestbe épített áthajtásos tömegmérő pontok működtetése részletszabályainak rendeleti szintű megalkotására.

XII. Fejezet

A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA

42. A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosítása

a(z) 367. §-hoz

A Ktdt. tárgyi hatálya kiegészül az egyéb műanyag termék, az egyéb vegyipari tennék, valamint az irodai papír termékkörökkel.

a(z) 368. §-hoz

A módosítás a Ktdt. alá bevont egyéb műanyag termékre, egyéb vegyipari termékre és az irodai papírra vonatkozóan adja meg azt a maximális mennyiséget, amely alatt a kötelezett csekély mennyiségű kibocsátóként átalánydíj-fizetés választására jogosult.
A Ktdt. tárgyi hatályának kiszélesítése miatt az értelmező rendelkezések kiegészítésre szorultak a törvény vonatkozásában alkalmazandó "irodai papír" definícióval.

a(z) 369. §-hoz

A hatályos környezetvédelmi termékdíj szabályozás jelenleg nem ad lehetőséget arra, hogy a termékdíjköteles csomagolószer (kifejezetten a raklap) gyártója mentesülhessen a termékdíj megfizetése alól, ha a belföldön gyártott termékdíjköteles termék tulajdonjogát belföldön adja át a külföldi vevő részére. A hatályos termékdíj szabályozás szerint abban az esetben mentesülhetne a raklapok belföldi gyártója a termékdíj megfizetése alól ennél a speciális exportnál, ha a külföldi vevő Magyarországon ipari termékdíj raktárt létesítene és az újrahasználható csomagolószerekre vonatkozó engedélyezett bérleti rendszert üzemeltetne. Mindezek azonban jelentős adminisztrációs terhet rónának a külföldi tulajdonosra és a külföldi gyártású raklapok beszerzésére ösztönöznék. A módosítás feloldja a hazai raklapgyártókkal szemben fennálló versenyhátrányt. A módosítás hiányában felmerül az érintett hazai gyártóknál a tevékenység megszüntetésének kockázata, ami munkahelyek megszűnését eredményezheti az ország olyan területein, ahol a munkahely kínálat jelenleg is alacsony.

a(z) 370. §-hoz

Az új rendelkezés értelmében nem minősül forgalomba hozatalnak, ezáltal nem eredményez termékdíj kötelezettséget az olyan apport, jogutódlásos megszűnés és üzletág-átadás, amely nem jár általános forgalmi adó fizetési kötelezettséggel.

a(z) 371. §-hoz

Pontosításra kerül a külföldről behozott áru csomagolásának a lebontásával keletkező termékdíj kötelezettség keletkezésének a napja, amely az új termékkörök külföldről történő behozatala során is alkalmazható.

a(z) 372. §-hoz

Kiegészítésre kerül a termékdíj-kötelezettség szerződéssel történő átvállalásának a lehetősége a bércsomagoltatás esetével, továbbá az engedélyezett bérleti rendszer keretében történő csomagolás létrehozása esetével.

a(z) 373. §-hoz

Emelkedik a reklámhordozó papír termékáram esetében a csekély mennyiségű kibocsátó kötelezett termékdíj átalánya. A Ktdt. tárgyi hatálya alá bevont egyéb műanyag termék, egyéb vegyipari termék és irodai papír termékkörök esetén csekély mennyiségű kibocsátónak minősülő kötelezettek számára fizetendő átalánydíj mértékét a 2. § 6. pontjában ezen új termékkörökre meghatározott maximális kibocsátható tömeg és a termékkörhöz tartozó termékdíjtétel szorzatának kerekítése adja meg.

a(z) 374. §-hoz

Az Országgyűlés Ktdt. 3. §-át új (3a) bekezdéssel egészítette ki, továbbá a 2014. évet megelőzően a Ktdt. végrehajtásáról szóló 343/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 2. § (1) bekezdésében található gyártási selejtre, hulladékra vonatkozó rendelkezéseket a törvénybe helyezte át. A módosítás, ami 2014. február 25-én lépett hatályba, azt eredményezte, hogy a 2014. január 1. és február 25. közötti időszakban keletkezett technológiai folyamatba visszavezetett maradék anyag vagy selejt felhasználása esetén a kötelezettnek fizetési és adminisztrációs terhe merült fel. A módosítás mentesíti a fizetési és adminisztrációs kötelezettség alól az érintett gazdálkodókat.

a(z) 375. §-hoz

A kiegészítés célja, hogy azokat a 2015. január 1-jét megelőzően csekély mennyiségű kibocsátóként már bejelentkezett kötelezetteket, akik a módosító törvény által meghatározott további termékkörök tekintetében szintén csekély mennyiségű kibocsátónak minősülnek, az ismételt bejelentkezés alól felmentése.

a(z) 376. §-hoz

A Ktdt. 1. számú melléklete határozza meg a termékdíjköteles termékek vámtarifaszámok alá osztályozott, kibővített körét. A melléklet nem csak az egyéb műanyag termékek, egyéb vegyipari termékek és az irodai papír termékkörökhöz tartozó vámtarifaszámokkal bővült, hanem kiegészítésre került a termékdíjköteles csomagolószerek, továbbá az elektromos, elektronikai berendezések köre is. Az elektromos, elektronikai termékek körének kibővítését indokolja, hogy az Európai Uniós WEEE szabályok bevezetésekor kötelező lesz a minimális hasznosítási ráta elérése.
A Ktdt. 2. számú mellékletében a környezetvédelmi termékdíj díjszerkezetének módosítását követően kialakított díjtételek szerepelnek. A díjak átalakítása a kötelezettek számára egyszerűbb, átláthatóbb rendszert hoz létre, valamint elősegíti a várható bevételek gyors és átlátható tervezését azáltal, hogy egységesíti - egyes esetekben csökkentéssel, más esetben növeléssel - az egyes termék- és anyagáramokhoz tartozó díjtételeket.
A Ktdt. 3. számú melléklete tartalmazza az egyéni hulladékkezelést teljesítőkre vonatkozó egyes termék- és anyagáramok termékdíj tételeinek meghatározásához szükséges értékeket és képleteket.

a(z) 377. §-hoz

A kereskedelmi csomagolás kategória alatt csupán a fémből készült italcsomagolások maradnak, a további anyagokból (műanyag, papír-műanyag társítás, üveg) készült italcsomagolásokra az alap díjtétel kerül alkalmazásra. A kereskedelmi csomagolás kategória teljes kivezetésére a későbbiekben kerülhet sor, a fokozatosság elvét követve.
A módosítás a kisebb terjedelmű, szövegcserével elvégezhető kapcsolódó pontosításokat tartalmazza.

a(z) 378. §-hoz

A módosításhoz kapcsolódó hatályon kívül helyezésre kerülő rendelkezéseket tartalmazza.

XIII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

43. Hatályba léptető rendelkezések

a(z) 379. §-hoz

A Javaslat a hatályba léptető rendelkezéseket tartalmazza.

44. Jogharmonizációs záradék

a(z) 380. §-hoz

A Javaslat a jogharmonizációs záradékot tartalmazza.

45. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

a(z) 381. §-hoz

Az Alaptörvény sarkalatosságára vonatkozó követelménynek való megfelelésről szóló rendelkezés.

46. Jogszabály tervezetének egyeztetése

a(z) 382. §-hoz

Az Európai Unió részére való bejelentési kötelezettségekhez szükséges záradék.

MELLÉKLET

1. melléklethez

1. A pontosítás a teljes életre szóló életbiztosításokra vonatkozóan pótolja - a kamatjövedelem adózásának szabályaihoz hasonlóan - a díjfizetés szüneteltetésének esetén alkalmazandó szabályt.
2. Az adómenteséget megállapító rendelkezés kiegészítése azzal, hogy a Pápai Hús 2013 Kft. élőállat -beszállítói közül a termelői csoportoknak és forgalmazóknak adott támogatás általános csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.
3. A lakáscélú felhasználás fogalma kiegészül a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerinti akadálymentesítéssel.
4. A jogalkalmazást segítő pontosítás. A rendelkezés a termőföld átruházásából származó jövedelem adómentességét meghatározó feltételek kiegészítése azzal, hogy az 5 vagy 10 éves hasznosítási időszak kezdőnapja a birtokbaadás napja, de legkésőbb az adásvételi szerződés keltét követő 12. hónap utolsó napja. Az egyéb feltételek tekintetében a rendelkezés tartalma változatlan.

2. melléklethez

1. Az ültetvény jelenleg hatályos fogalma a gyümölcsfaültetvények és a bogyósgyümölcsültetvények közül csak a leggyakrabban telepített gyümölcsfajtákat sorolja fel. A Javaslat a fogalom módosításával kiterjeszti az értékcsökkenés alkalmazásának lehetőségét valamennyi telepíthető gyümölcsfajtára, egyidejűleg a szőlőültetvények területnagyságának 1000 négyzetméterre történő emelésével összhangot termet a más jogszabályokban használt ültetvény fogalommal.
2. Az egyéni vállalkozó költség-elszámolási szabályainak kiegészítése azzal, hogy értékcsökkenési leírás a tárgyi eszköznek minősülő ingó vagyontárgyakra is elszámolható. Az ingó vagyontárgy beszerzési áraként a megszerzésre fordított, igazolt kiadás vehető figyelembe, az ingyenesen szerzett tárgyi eszköz után értékcsökkenési leírás nem számolható el.
3. A leghátrányosabb helyzetű térségekben, településeken üzembe helyezett gépek, berendezések beruházási költségének egy összegű értékcsökkenési leírásként való elszámolására vonatkozó új uniós jogszabályok átvezetése.

3. melléklethez

A kisvállalkozói adókedvezmény támogatásként való figyelembevételével kapcsolatos uniós jogszabályi hivatkozások átvezetése.

4. melléklethez

A Javaslat szerint az adózó az üzleti vagy cégérték után a társasági adóban terv szerinti értékcsökkenési leírást 10 százalékos mértékkel érvényesíthet, a bekerülési értékre vetítve feltéve, hogy adóbevallásában nyilatkozik arról, hogy az üzleti vagy cégérték kimutatásának, kivezetésének körülményei megfelelnek a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének. A javaslat révén kiszámíthatóbb lesz a goodwill elszámolásának társasági adózási hatása.

5. melléklethez

A hiány bizonyos körülmények fennállása esetén nem minősül a vállalkozás érdekében felmerülő költségnek, ráfordításnak. Ez a rendelkezés 2001. január 1-je óta változatlan formában van hatályban, ezért az azóta szerzett gyakorlati tapasztalatok alapján időszerűvé vált az aktualizálása. Az adóalap védelmét is figyelembe véve alapvető szempont, hogy a normális, szokásos hiány miatt, illetve, ha a hiányból eredő pénzügyi veszteség a vállalkozásnak megtérül, nem kell az adóalapot növelni. A korábbi szövegezés logikája szerint ugyanakkor hiába lehetett megállapítani, hogy a hiány a megfelelő gondosság mellett is felmerül, azonban ha az adózó nem tett meg mindent a veszteség mérséklésére, az eredménynövelési kötelezettség mégis fennállt. A javaslat szerint az adóalap növelése csak abban az esetben szükséges, ha a nem megfelelő gondosság és a mérséklésre való törekvés elégtelensége együttesen megállapítható. A gondosság és az ésszerű gazdálkodás követelményeinek a rendelkezés vonatkozásában történő értelmezését segíti, a jogalkalmazást könnyíti a példálózó jellegű felsorolás kibővítése.
A felsőoktatási támogatási megállapodás alapján juttatott összeg a társasági adó alapjában elismert ráfordításnak minősül.

6. melléklethez

A Javaslat a 2013/61/EU tanácsi irányelvvel összhangban tartalmazza Mayotte EUMSZ szerinti jogállásának változása miatt szükséges rendelkezéseket.

7. melléklet

A Javaslat - az élő- és félsertés értékesítésére vonatkozó áfa kulcs csökkentésének pozitív tapasztalataiból kiindulva - a szarvasmarhafélék, juh és kecske termékpályákon tapasztalható áfa csalások és számla nélküli értékesítések visszaszorítása érdekében 2015. január 1-jétől 27%-ról 5%-ra csökkenti a köztes terméknek minősülő, nagy testű élőállatok (szarvasmarha, juh és kecske) és vágott testek értékesítésére alkalmazandó áfa kulcsot.

8. melléklethez

A Javaslat az adóbiztosíték nyújtása és felszabadítása, valamint a kiraktározási okmányon feltüntetendő adószám tekintetében határoz meg előírásokat arra az esetre, ha a kiraktározó az Áfa tv. 89/A. §-a szerint az adóraktár üzemeltetőjét hatalmazza meg az adókötelezettségek teljesítésére.

9. melléklethez

A Javaslat rögzíti, hogy a Norvég Királyság tekintetében is fennállónak kell tekinteni az áfa visszatérítésre vonatkozó viszonosságot.

10. melléklethez

11. melléklethez

A feketegazdaság elleni hatékonyabb fellépés, valamint a fiktív cégalapítások visszaszorítása érdekében a javaslat havi általános forgalmi adó bevallási kötelezettséget ír elő az adóévben jogelőd nélkül újonnan alakult adózók számára. Az adózó a havonkénti áfa bevallásra a megalakulástól számított adóévet követő év utolsó napjáig kötelezett.
Ugyanezen indokok alapján az éves általános forgalmi adó bevallásra kötelezett adózó köteles negyedéves áfa-bevallásra áttérni abban az esetben, ha az adóévet megelőző második évben teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékének összege meghaladta az 50 millió forintot.
Az új Ptk. fogalmi rendszerének módosulásával összefüggő módosítás.

12. melléklet

A 2011/16/EU irányelv 8. cikkének jogharmonizációs célú hazai átvétele érdekében szükség van arra, hogy az állami adóhatóság rendelkezzék információval az uniós adóügyi illetőségű személyek magyarországi termőföld haszonbérbeadásából származó jövedelméről. Mivel a hatályos szabályok alapján az állami adóhatóság az említett információval nem rendelkezik, ezért szükséges az erre vonatkozó jegyzői adatszolgáltatási kötelezettség előírása.

13. melléklethez

A hatályos szabályok értelmében, ha az adóalany Közösségi ügyletben vesz részt összesítő nyilatkozatot kell adnia. Az összesítő nyilatkozatadási gyakoriság az adóalany bevallási gyakoriságához igazodik. Azonban, ha az adóalany ugyan negyedéves bevalló, de a Közösségen belüli adómentes értékesítése a tárgynegyedévben meghaladja a megadott küszöbértéket (50 000 EUR megfelelő pénzösszeg), az összesítő nyilatkozatát havonta kell benyújtania. Jelenleg a fordított relációjú ügyletekre nincs ilyen áttérési szabály, ugyanakkor a Közösségi kereskedelem kiemelt kockázatot jelent az adócsalások terén. Így indokolt az adóalany bevallási gyakoriságától függetlenül havi összesítő nyilatkozatadási kötelezettséget előírni azoknak az adóalanyoknak, akik tárgyévi Közösségen belüli termékbeszerzése meghaladja a meghatározott küszöbértéket (50 000 EUR megfelelő pénzösszeg).

14. melléklethez

A melléklet I-III. alcíme az Art. 22/E. § (1) bekezdésében meghatározott, valamennyi jogcímen történő bejelentési kötelezettség esetére meghatározza a bejelentési kötelezettség teljesítésére kötelezett személyeket, valamint a bejelentés határidejét, a bejelentendő adatok körét, az adatmódosítás lehetőségét. A bejelentésre az EKAER elektronikus felületén kerül sor, minden egyes bejelentéshez (fuvarozáshoz) külön azonosító számot (EKAER számot) állapít meg az állami adó- és vámhatóság. Az EKAER szám érvényességi ideje 15 nap. Az EKAER számot a bejelentésre kötelezett köteles a fuvarozást végző vagy azt szervező rendelkezésére bocsátani annak érdekében, hogy hatósági ellenőrzés során e személy is rendelkezzen az azonosító számmal. A melléklet IV. alcíme meghatározza azokat a feltételeket, amelyeket mind a kockázatos élelmiszerek, mind az egyéb kockázatos termékek tekintetében szükséges teljesíteni ahhoz, hogy valaki EKAER számot kaphasson. A feltételrendszer az élelmiszerek tekintetében szigorúbb, tekintettel a hatályos élelmiszerbiztonsági szabályokra is. Fontos szabály, hogy a nem megfelelő mértékű biztosíték nyújtása esetén nem lehet új EKAER számot kiadni.
Rögzíti a szabályozás a kockázati biztosíték számítási módját és a folyamatosan rendelkezésre álló pénzösszeg mértékét. Tekintettel arra, hogy egy gazdálkodó egyszerre több szállítmányt is indít, illetve több szállítmány úton lévő, szükséges kimondani, hogy ilyenkor nem valamennyi szállítmányt kell kockázati biztosítékkal fedezni, csupán a legmagasabb értékűt. A kockázati biztosítéknyújtási kötelezettség teljesíthető közvetlenül az állami adóhatóság által vezetett, elkülönített letéti számlára fizetéssel vagy garancia nyújtásával. Annak érdekében, hogy az adózó eleget tudjon tenni a biztosítéknyújtási kötelezettségének, az állami adóhatóság elektronikus felületen biztosítja a lekérdezés, nyomon követhetőség lehetőségét.
Az ún. minősített adózók, valamint a köztartozásmentes adózói adatbázisban szereplő adóalanyok e minőségüknél fogva mentességet élveznek a biztosítéknyújtási kötelezettség alól. A mentesség feltételeinek fennállását az állami adóhatóság folyamatosan vizsgálja.
A kockázati biztosíték fő funkciója, hogy az állami adóhatóság felé fennálló adótartozás esetén a hatóság a követelését érvényesíteni tudja. A fennálló tartozás kockázati biztosítékból való érvényesítéséhez a törvény rögzíti az elszámolási szabályokat. Abban az esetben, ha a rendelkezésre álló összeg nem nyújt fedezetet valamennyi tartozásra, akkor az elszámolási szabály az egyes adónemekre sorrendiséget határoz meg. A kockázati biztosíték visszautalásának részletes szabályait is meghatározza a törvény, a visszautalás, illetve a garanciaszerződés felmondásához történő hozzájárulás kérelemre történik.

15. melléklethez

16. melléklethez

17. melléklethez

A Ktdt. 2. számú mellékletében a környezetvédelmi termékdíj díjszerkezetének módosítását követően kialakított díjtételek szerepelnek. A díjak átalakítása a kötelezettek számára egyszerűbb, átláthatóbb környezetvédelmi kategorizálási rendszert hoz létre, valamint elősegíti a várható bevételek gyors és átlátható tervezését azáltal, hogy egységesíti - egyes esetekben csökkentéssel, más esetben növeléssel - az egyes termék- és anyagáramokhoz tartozó díjtételeket. A reklámhordozó papír esetében ugyanakkor ettől eltérően emelkedik a termékdíjtétel.

18. melléklethez

A Ktdt. 3. számú melléklete tartalmazza az egyéni hulladékkezelést teljesítőkre vonatkozó egyes termék- és anyagáramok termékdíj tételeinek meghatározásához szükséges értékeket és képleteket.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Megbízható forrás, szakértő munkatárs

adozona.hu