T/... számú törvényjavaslat indokolással - a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 
  • Jogszabály indoklása: 1984. évi IV. törvény

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

1. Gazdaságirányítási rendszerünk tervszerű, piacszabályozáson alapuló mechanizmusában alapvető gazdaságpolitikai és jogpolitikai érdekek fűződnek ahhoz, hogy a gazdasági kapcsolatokban hatékony fellépésre nyíljon lehetőség a tisztességtelen gazdasági tevékenység valamennyi formájával szemben.
Hatályos jogunkban nem kielégítőek a tisztességtelen gazdasági tevékenység elleni eredményes védekezés eszközei. A Polgári Törvénykönyv ugyan alapelvként deklarálta, hogy a törvény tiltja a tisztességt...

T/... számú törvényjavaslat indokolással - a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról
1984. évi IV. törvény a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról
Általános indokolás
1. Gazdaságirányítási rendszerünk tervszerű, piacszabályozáson alapuló mechanizmusában alapvető gazdaságpolitikai és jogpolitikai érdekek fűződnek ahhoz, hogy a gazdasági kapcsolatokban hatékony fellépésre nyíljon lehetőség a tisztességtelen gazdasági tevékenység valamennyi formájával szemben.
Hatályos jogunkban nem kielégítőek a tisztességtelen gazdasági tevékenység elleni eredményes védekezés eszközei. A Polgári Törvénykönyv ugyan alapelvként deklarálta, hogy a törvény tiltja a tisztességtelen gazdálkodást, de a részletes szabályok megállapítását külön jogszabályra utalta. Jelenleg nincs ilyen egységes, külön jogszabályunk.
Több magas szintű jogszabályunk jelenleg is tartalmaz olyan rendelkezést, amely alkalmas egyes tisztességtelen gazdasági tevékenységek elleni fellépésre. Így lehetőség van a jóhírnév védelmének biztosítására, ma is tiltott, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés és a tisztességtelen haszon szerzése, továbbá a vásárlók nem megfelelő tájékoztatása. Szabálysértési szankció alkalmazható az árukapcsolás és az áru jogtalan visszatartása esetén stb. Ezek a jogszabályok azonban nem egységes elvek alapján és nem azonos időben készültek, így a tisztességtelen gazdasági tevékenység ellen önmagukban nem képesek hatékony védelmet biztosítani.
2. Gazdaságirányítási rendszerünk reformját követően ismét alkalmazzák bíróságaink a tisztességtelen versenyről szóló 1923. évi V. törvénynek az 1960. évi 11. számú törvényerejű rendelet által hatályban tartott rendelkezéseit. Ezeknek a szabályoknak a mai gazdasági viszonyokra történő alkalmazása azonban a jogalkalmazónak nehézségeket okoz. Emellett a jogszabály megjelenése óta a versenyjog fejlődésében olyan új tendenciák jelentkeztek, melyek a versenyjog átfogó újraszabályozását teszik szükségessé. Ennek fő indokai a következőkben foglalhatók össze:
a) Tervszerű, piacszabályozáson alapuló gazdálkodási rendünkben világosan meg kell határozni azokat a szabályokat, amelyekhez a piacon fellépőknek tartaniuk kell magukat. Nem lehet megengedni, hogy a tisztességtelen módszereket alkalmazók a piaci erkölcsnek és az üzleti tisztességnek megfelelő magatartást tanúsító versenytársaikhoz képest előnyösebb helyzetbe kerüljenek a gazdasági versenyben. Ez következik az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezményből is, amelyhez a Magyar Népköztársaság 1970-ben csatlakozott. Erősödő nemzetközi kapcsolataink is megkövetelik, hogy a világpiacon versenyző magyar gazdálkodó szervezetek mögött itthon is egy egységes elveken alapuló korszerű versenyjogi háttér álljon.
b) A versenyjog nemzetközi fejlődési tendenciái azt mutatják, hogy ma már a versenyjog kiterjed a fogyasztók érdekeinek a védelmére is. A fogyasztóvédelem szempontja az 1923. évi V. törvényben közvetlenül még nem jelent meg. Az új szabályozásban ezért a tisztességtelen versenynyel szemben - a versenytársakon kívül - megfelelő védelmet kell biztosítani a fogyasztók számára is.
c) A modern versenyjog harmadik fejlődési tendenciája, hogy a közérdek védelmében szabályozási körébe vonja a versenyt korlátozó, illetőleg kizáró magatartásokat. Ezek a magatartások (kartellek létesítése, gazdasági erőfölénnyel való visszaélés) gátolják a piaci mechanizmusok megfelelő működését, s ezért - az érintett versenytársak és a fogyasztók érdekeinek sérelmén túlmenően - a népgazdaság érdekét is sértik. Jelenleg ezen a területen nincs átfogó szabályozás, csupán a termékforgalomról, az árszabályozásról és a gazdasági társulásokról szóló jogszabályok tartalmaznak néhány tiltó rendelkezést.
3. A javaslat nem egyszerűen a tisztességtelen versenyről szól, hanem megtilt mindenfajta tiszteségtelen gazdasági tevékenységet, s biztosítja az ilyen magatartások elleni határozott fellépést is. Ehhez képest a javaslat jelentős újításokat vezet be:
a) A tisztességtelen gazdasági tevékenységet folytatók ellen biztosítja a bíróság előtti jogvédelmet. Figyelemmel azonban az egyéni jogérvényesítés nehézségeire, a nem jogképzett károsultak perléstől való tartózkodására lehetőséget ad a Szakszervezetek Országos Tanácsának, a Fogyasztók Országos Tanácsának, a Magyar Kereskedelmi Kamarának és a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveinek, hogy a fogyasztók jogainak érvényesítése iránt közérdekű keresetet terjeszthessenek elő.
b) A közérdek védelmében a javaslat a törvény rendelkezéseinek megsértése és bizonyos feltételek megléte esetén lehetőséget ad gazdasági bírság kiszabására.
c) Abból a megfontolásból kiindulva, hogy a piac működőképességének megteremtése, illetőleg fenntartása nem csak a piacon fellépő gazdasági tevékenységet folytatók feladata, a javaslat a piacfelügyeletet gyakorló minisztériumra (országos hatáskörű szervre) bízza a törvény rendelkezéseinek betartása feletti őrködést.
4. A javaslat figyelembe veszi, hogy a modern versenyjog tárgya túlmutat a verseny szabályozásán, s tulajdonképpen a piacot szabályozó jog lett. A javaslat a verseny kereteit szabályozza, de önmagában nem alkalmas a piaci egyensúly megteremtésére, mely alapvető feltétele a gazdálkodással egyidős piaci verseny meglétének. Ehhez a jogi keretek biztosításán kívül megfelelő vállalati struktúrára és a verseny fennmaradását biztosító, és azt segítő gazdasági szabályozó-rendszerre is szükség van.
5. A javaslat egységes és átfogó módon szabályozza a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmát. Ez azonban nem jelent kizárólagosságot. Tovább élnek azok a jogszabályi rendelkezések is, amelyek részben tartalmi, részben szerkezeti okokból nem voltak beépíthetők az egységes rendszerbe. Így a Polgári Törvénykönyvnek, valamint a belkereskedelemről és az élelmiszerekről szóló-törvényeknek egyes szabályai.
A javaslat rendelkezéseivel összhangban Jelennek meg a gazdasági bírságról és a tisztességtelen ártól szóló Jogszabályok. Ezek részben kiegészítik a javaslat általános szabályait, részben pedig a javaslatban szereplő szankciók indítványozására, kiszabására, s az ezzel kapcsolatos eljárásokra vonatkozó rendelkezéseket állapítják meg.
Részletes indokolás
Általános rendelkezések
Az 1. §-hoz
A javaslat hatályos jogunk felépítésével megegyezően egy általános tilalomra (generálklauzula) és a nevesíthető tényállások példálódzó jellegű felsorolására épül. Az általános tilalom azonban már nemcsak a tisztességtelen verseny bármely megjelenési formáját tiltja, általában, hanem - ennél tágabban - a tisztességtelen gazdasági tevékenységet. Ezzel az újszerű megfogalmazással kerül a javaslat által védett intézmények közé a fogyasztói érdek és a közérdek is.
A magatartás tisztességtelenségét a javaslat példálódzóan részletezi; különösen a versenytársak és a fogyasztók törvényes érdekeit sértő, más oldalról közelítve pedig az üzleti tisztesség követelményeibe ütköző eljárások tartoznak ide.
Az általános tilalmat a javaslat az "Általános rendelkezések" cím alatt tartalmazza, aminek elvi jelentősége van: alkalmazni lehet minden olyan esetben, amelyre a tervezet külön tiltó rendelkezést nem tartalmaz.
A javaslat szerint a törvény hatálya a gazdasági tevékenység folytatására jogosult jogi személyekre és magánszemélyekre terjed ki. A gazdasági tevékenység folytatására való jogosultság kimondására azért volt szükség, hogy egyértelmű legyen; a javaslat rendelkezései nem vonatkoznak a gazdasági tevékenységet jogosulatlanul folytatókra (kontárokra, fusizókra). Ellenkező megoldás ugyanis ezen - jogszabályaink által tiltott és szankcionált - tevékenységek legalizálását jelentené.
A magánszemély megjelölést a javaslat gyűjtőfogalomként használja. Érteni kell alatta a kisiparost, a magánkereskedőt és a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező társaságait. A javaslat hatálya tehát a gazdasági munkaközös-Bégekre és a polgári jogi társaságokra is kiterjed. A javaslat alkalmazása szempontjából a jogi személyek kategóriájába kell sorolni a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot is, és alkalmazni kell rendelkezéseit az ipari és szolgáltató szövetkezeti-, valamint a mezőgazdasági szakcsoportokra is.
A javaslat rendelkezései a külföldi jogi személyekre, illetőleg magánszemélyekre is kötelezőek.
A 2. §-hoz
A javaslat meghatározza a versenytárs és a fogyasztó fogalmát. Alkalmazása szempontjából versenytársnak minősül a gazdasági versenyben érdekelt jogi személy és magánszemély. A szabályozás abból indul ki, hogy mind a jogi személy, mind a magánszemély ugyanazon a piacon versenyez, így ugyanazok a magatartási szabályok vonatkoznak rájuk.
A fogyasztó fogalmát a javasalt tág értelemben használja. Ide kell érteni a lakossági (állampolgár) fogyasztókon kívül a gazdasági tevékenységet folytató, termelési célból fogyasztó jogi személyt, illetőleg magánszemélyt is, ha az vevő, megrendelő, vagy felhasználó. Felhasználó alatt azt a fogyasztót kell érteni, aki nem vevőként vagy megrendelőként jut hozzá az adott termékhez, hanem aki egyéb jogcímen (pl. bérlet, haszonkölcsön) kerül kapcsolatba a terméket előállító vagy szolgáltatást nyújtó jogi személlyel, illetőleg magánszeméllyel.
A tisztességtelen verseny tilalma
A 3-4. §-hoz
A javaslat tiltja a hírnévrontást, valamint a hitelképességet sértő vagy veszélyeztető magatartásokat. A hitelképesség fogalmát a javaslat nem szűken pénzügyi, hitelezési értelemben használja. Nemcsak a "jó adós" hitelképességéről van csak szó, hanem az üzleti megbízhatóságot is jelenti (3. §)
A javaslat az áru kifejezést gyűjtőfogalomként használja, s alatta mind az árut, mind a szolgáltatást érteni kell.
A javaslat értelmében a versenytárs hozzájárulása nélkül tilos az árut olyan módon forgalomba hozni, illetőleg hirdetni, amely azt a látszatot kelti, hogy az áru a versenytársé. Előfordul a külföldi árunak hazai áruként, de különösen hazai árunak külföldi áruként való megjelölése és értékesítése; a tilalom erre az esetre is kiterjed (4. §).
Az 5-6. §-hoz
A javaslat tiltja az üzleti titok tisztességtelen módon való megszerzését, jogosulatlan nyilvánosságra hozatalát, illetőleg felhasználását. Ilyennek minősül az is, ha az üzleti titkot a jogosult hozzájárulása nélkül, a vele fennálló bizalmi viszony, vagy üzleti kapcsolat felhasználásával szerzik meg. A javaslat kiemeli és példálódzóan felsorolja a bizalmi viszony néhány esetét, így a munkaviszonyt, a tagsági viszonyt, továbbá a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt. A felsorolás nem kimerítő, ebbe a körbe sorolható a társas viszony is. A javaslat az üzleti kapcsolat alatt - újszerű módon - nemcsak a szerződéskötést, hanem az azt megelőző tájékoztatást, tárgyalást, ajánlattételt is érti, függetlenül attól, hogy a szerződés létrejött-e vagy sem.
A javaslat szerint a törvény alkalmazásában üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan megoldás és adat, amelynek titokban maradásához a jogosultnak méltányolható érdeke fűződik. A megoldás, illetőleg adat kifejezéseket tágan kell értelmezni. Ilyenek lehetnek például a tevékenységi feltételek, a pénzügyi helyzet, a vevőkör, a műszaki dokumentáció, a recept, a modell, a minta. A titoksértés tehát akkor is megvalósul, ha a megszerzett vagy felhasznált, illetőleg nyilvánosságra hozott megoldás vagy adat nem áll iparjogvédelmi oltalom alatt
A 7. §-hoz
Esetenként előfordul, hogy a jogi személyek és a magánszemélyek a tervezett áremelést megelőzően, indokolatlan gazdasági előnyök szerzése céljából az árukat a forgalomból kivonják, illetőleg a már elkészült árukat visszatartják. A javaslat tiltja ezeket a magatartásokat.
Előfordul olyan eset is, hogy a termelők, illetőleg a kereskedők az áruk visszatartásával, illetőleg a forgalomból való kivonásával mesterségesen keltenek hiányt a piacon az ár emelkedésének előidézése céljából. A javaslat az ilyen manipulációkat sem engedi meg.
A 8. §-hoz
A piaci kapcsolatok megzavarásának sajátos formája a "bojkott", amely a harmadik személlyel fennálló gazdasági kapcsolatok felbontására vagy ilyen kapcsolat létrejöttének megakadályozására irányul. A hazai gyakorlatban előforduló esetek megakadályozása, továbbá nemzetközi megállapodásban foglalt kötelezettségünk teljesítése érdekében tiltja a javaslat a bojkott-felhívást. Ez a rendelkezés azonban csak akkor alkalmazható, ha az említett felhívás tisztességtelen volt. Ebből következően nem ütközik az üzleti tisztesség követelményeibe az olyan felhívás vagy szerződési ajánlat, amely kedvezőbb üzleti feltételek (pl. alacsonyabb ár, rövidebb szállítási határidő) kilátásba helyezésével kísérli meg azt, hogy a megrendelő a harmadik személy helyett az ajánlatot tevővel szerződjön.
A fogyasztók megtévesztésének tilalma
A 9-11. §-hoz
A hatályos jogunkban is tiltott reklám-szédelgést a javaslat már nem a versenytársak érdekeire korlátozva, hanem azt fogyasztóvédelmi kérdésként fogalmazza meg. Ugyanakkor nem csupán a reklámot, hanem általános tilalommal a fogyasztó mindenfajta megtévesztését idevonja, függetlenül attól, hogy a megtévesztés az áru kelendőségének a fokozását szolgálja-e vagy sem.
Mivel a tisztességes tájékoztatás megvalósulásához igen nyomós fogyasztói érdekek fűződnek, a javaslat példálódzó jelleggel egyes megtévesztő magatartásokat külön is felsorol. Így például tilos az áru tulajdonsága, használata, kezelése tekintetében valótlan tény állítása, megtévesztésre alkalmas áruösszehasonlítás alkalmazása, megtévesztő árujelző használata, kellő mennyiségben, illetőleg választékban rendelkezésre nem álló áru reklámozása (9. §). A javaslat újítása, hogy nemcsak a kifejezett tényállítást, hanem valamely adat elhallgatását - a hiányos tájékoztatást - is megtévesztő tájékoztatásnak tekinti.
A javaslat annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e, úgy rendelkezik, hogy e tekintetben a használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetve a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó. A terméknek (szolgáltatásnak) a lakosság számára történő rendszeres, vagy nagy mennyiségű értékesítése esetében a tájékoztatásnak a mindennapi életben használt kifejezésekhez kell alkalmazkodnia. A jogi személyek egymás közötti kapcsolatában pedig általában a szakmában elfogadott általános jelentés az irányadó (10. §).
A javaslat kimondja azt is, hogy az áruösszehasonlítás nem tekinthető megtévesztésre alkalmasnak, ha azt erre jogszabályban feljogosított szervezet (pl. hatósági minőségellenőrző intézet) végezte. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha egyébként biztosítva voltak a tárgyilagos vizsgálat feltételei, a vizsgálat a nyilvánossággal közölt összehasonlító adatokon alapult és a nyilvánossággal az összehasonlított áruk lényeges tulajdonságait és árát is közölték. Ezen utóbbiak együttes feltételek. A tilalom alól kivételt csak akkor jelentenek, ha mindhárom feltétel egyszerre valósul meg.
A javaslat az előbbiekben meghatározott esetekben is megtévesztésre alkalmasnak minősíti az áruösszehasonlítást, ha a vizsgálati eredményt összefüggéseiből kiragadva, célzatosan és egyoldalúan intézi (11. §).
A gazdasági verseny korlátozásának tilalma
A 12-14. §-hoz
A gazdasági verseny korlátozásának, illetőleg kizárásának tilalma a szabályozás fontos eleme. A gazdaságirányítási rend működőképessége szempontjából alapvető jelentősége van annak hogy a gazdasági tevékenységet folytatóknak a verseny korlátozására vagy kizárására irányuló megállapodásai tilalmazva legyenek. A javaslat nemcsak a versenyt korlátozó vagy kizáró szerződéseket, hanem az erre az eredményre vezető összehangolt magatartásokat is tiltja, hiszen ezek veszélyessége a kifejezett szerződéses megállapodásokénál semmivel sem kisebb.
A javaslat ugyanakkor figyelemmel van arra: bármilyen gazdasági együttműködés, tartós kapcsolat fogalmi velejárója, hogy az együttműködő felek az együttműködés sikere érdekében egymás között a versenyt bizonyos fokig korlátozni kénytelenek. Nem vezet be ezért általános kartell-tilalmat, hanem a gazdaságilag indokolt közös cél eléréséhez szükséges mértékig a verseny korlátozását, kizárását megengedi. Ha viszont az együttműködésben (összehangolt magatartásban) a versenykorlátozás ezt a mértéket meghaladja, mint tisztességtelen gazdasági tevékenység válik döntővé, s a tilalom körébe csúszik át. Természetesen a tilalom alá esnek a kizárólag a verseny korlátozására vagy kizárására irányuló összehangolt magatartások is.
A javaslat megoldása azt a célt szolgálja, hogy egyfelől a versenykorlátozás tilalma címén ne akadályozzák a vállalati együttműködések, tartós kapcsolatok, társulások, valamint a külkereskedelmi kapcsolatok, különösen az export célkitűzések kibontakozását, másfelől viszont azt, hogy e kapcsolatok ne fedhessenek tiltott kartelleket. A gazdasági verseny korlátozásának tilalma keret jellegű szabály, amely számol azzal, hogy a kartelltípusú összehangolt magatartás nem egy esetben objektíve létező elem a gazdaságban. Ennek megfelelően kell alkalmazni a szükséges mértéket meghaladó klauzulát. Így pl. az egyes szervezeti típusú együttműködések (társulás) mellett előfordulhatnak olyan tartós, szerződésen alapuló együttműködések is, amelyek egyes árucikkek (márkacikkek) forgalmazásának kizárólagosságát biztosítják. Ezekre a megállapodásokra a javaslatban foglalt tilalom nem terjed ki.
A javaslat a tilalom általános megfogalmazásán és néhány tipikusnak tartott megállapodás példálódzó felsorolásán túl, kifejezetten megjelöli azokat a nevesíthető eseteket, amelyeknél a tilalmat nem kell alkalmazni. A javaslat szerint kivételt képez a tilalom alól, ha az összehangolt magatartás nemzetközi megállapodáson alapul, vagy pedig a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés megakadályozására irányul. Ez utóbbi ugyan nem vonható a gazdaságilag indokolt cél fogalmi körébe, de nem is a versenykorlátozásra, mint öncélra irányul, hanem egy veszélyes magatartással szemben a tisztességtelen gazdasági tevékenység elleni küzdelem sajátos eszköze lehet, melyet célszerűtlen lenne tiltani. - A javaslat lehetővé teszi, hogy jogszabály a tilalom alóli kivétel további eseteit is meghatározza. A javaslat 27. §-a szerint ez a jogszabály csak törvény, törvényerejű rendelet, minisztertanácsi rendelet vagy minisztertanácsi határozat lehet, figyelemmel arra, hogy a gazdaságban garanciális érdekek fűződnek a versenykorlátozások lehetővé tételének szűkítésére és az egyes ágazati érdekek érvényesülésének megakadályozására (12. §).
A javaslat tiltja a továbbeladási ár kikötését vagy alkalmazásának kikényszerítését, ha az gazdasági verseny korlátozása érdekében történik. Ez a nemzetközi és hazai tapasztalatokkal igazol megoldást az indokolja, hogy a versenyt nemcsak a versenytársak egymás közötti viszonyában, hanem azáltal is korlátozni lehet, hogy a termelő a kereskedő kezét köti meg a szabad áralakítás tekintetében és ezzel akadályozza az árverseny kibontakozását annak tevékenységi körében, a rendelkezés alkalmazása kapcsán azonban számolni kell azzal, hogy egyéb jogszabályok (pl. az áru engedmények körében) a továbbeladási ár meghatározására közvetlen vagy közvetett rendelkezéséket tartalmaznak. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a továbbeladási ár meghatározása gyakran éppen a fogyasztók érdekében történik (13. §). Mai viszonyaink között csak elvétve fordul el olyan magatartás, amely a gazdasági verseny korlátozása céljából a forgalomban levő azonos vagy hasonló áruk árához képest aránytalanul alacsony árat alkalmaz. Mivel azonban ez az úgynevezett dömping-ár a visszaélések forrása lehet, a javaslat - nemzetközi kötelezettségvállalásunkra is figyelemmel - tiltja ezt a magatartást. A dömping-ár alkalmazása célzatos cselekmény, csak akkor üldözendő, ha az eladó az árat kifejezetten a gazdasági verseny korlátozása, illetőleg a versenytársak tönkretétele céljából - akár saját maga számára veszteség árán is - tartja szándékosan a hasonló áruk árához képest aránytalanul alacsony szinten (14. §).
Az árukapcsolás tilalma
A 15. §-hoz
A gazdasági erőfölényhez való átmenetként javaslat kitér az árukapcsolás tilalmazására is. Ezt a magatartást hatályos jogszabályaink tiltják, ár jelen javaslattól - szankciórendszerére figyelemmel - e magatartás hatásosabb leküzdése várható. A javaslat általában tiltja, hogy az áru szolgáltatását, átvételét más áru szolgáltatásától, illetőleg átvételétől tegyék függővé. A kereskedelem gyakorlatában számos olyan eset fordul elő, amikor több fizikailag elkülöníthető árut egymásra tekintettel egységként gyártanak, illetőleg forgalmaznak (pl. bútorgarnitúrák). E cikkek egysége forgalmazása nem tekinthető árukapcsolásnak. A általános tilalom mellett lehetőséget ad a javaslat A külön jogszabályok számára, hogy az általános tilalomtól eltérően rendelkezzenek. E tekintetében a jogszabályi felhatalmazáson alapuló eset rendelkezéseket is érteni kell.
A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma
A 16. §-hoz
A Polgári Törvénykönyv 4. §-ának (2) bekezdésével összhangban a javaslat tiltja a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést, és példálódzva felsorolja azokat a magatartásokat, amelyeknél az erőfölénnyel való visszaélés tilalma érvényesül. Ezek a szabályok főleg a szerződéses kapcsolatok gazdaságpolitikai céljainkkal összhangban álló alakítását, a szerződéses rendszer megfelelő működését szolgálják. A javaslat alkalmazása szempontjából szállítói, vállalkozói oldalon gazdasági erőfölényben van az a személy, vagy szervezet, akinek áruját (szolgáltatását) máshonnan nem, vagy csak a szakma és az adott termék (szolgáltatás) szempontjából a szokásosnál számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel lehet beszerezni. Megfelelő versenytárs hiányában a megrendelő is lehet gazdasági erőfölényben olyan termékek (szolgáltatások) megrendelése esetén, amelyek más számára, vagy más piacon nem, vagy csak szokásosnál kedvezőtlenebbül értékesíthetők,
A javaslat tiltja a szerződéses kapcsolatokban az indokolatlan egyoldalú előny kikötését, ha az gazdasági erőfölénnyel visszaélve történik. A Polgári Törvénykönyv megtámadási lehetőséget ad arra az esetre, ha a jogi személy olyan egyoldalúan meghatározott általános szerződési feltételeket használ, amelyek részére indokolatlan egyoldalú előnyt biztosítanak. A javaslat ezt a szabályt nem érinti, ugyanakkor ha a szerződéses kapcsolatban az egyoldalú előny kikötése gazdasági erőfölénnyel visszaélve történt: az ilyen kikötés eleve semmis, így annak érvénytelenségéhez külön megtámadásra nincs szükség.
Tilos továbbá a javaslat szerint gazdasági erőfölénnyel visszaélve ugyanazzal a fogyasztóval szemben ismételten és indokolatlanul elzárkózni a gazdasági kapcsolat jellegének megfelelő szerződéskötéstől. A javaslat e rendelkezés alkalmazása során megköveteli, hogy egymást követően legalább két ízben zárkózzon el a másik fél a szerződéskötéstől. Ugyanakkor a javaslat csak az indokolatlan elzárkózást tilalmazza. A javaslat kiemeli a gazdasági kapcsolat jellegének megfelelő szerződéskötés fogalmát. Erre azért volt szükség, mert előfordul, hogy a megrendelők, a szállítók nyomására, szállítási szerződés helyett adásvételi szerződést kötnek, így a kiszolgáltatott helyzetben levő megrendelő (vevő) nem érvényesítheti a szállítási szerződést biztosító törvényes kötbért, hanem csak a Polgári Törvénykönyv adásvételre vonatkozó enyhébb jogkövetkezményeit
A javaslat a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés keretében tiltja a másik fél bármilyen módon való befolyásolását annak érdekében, hogy a szerződésből eredő jogos igényei érvényesítését mellőzze, továbbá ugyancsak tilos a versenytárs gazdasági döntéseit indokolatlan előny szerzése céljából befolyásolni. Ezeknek a rendelkezéseknek a kimondására azért volt szükség, mert gyakori, hogy a gazdasági erőfölényben levő fél, ezzel visszaélve, nyomást gyakorol szerződésbeli partnerére vagy a versenytársra annak érdekében, hogy indokolatlan előnyhöz jusson (16. §).
A tisztességtelen ár érvényesítésének tilalma
A 17. §-hoz
A Javaslat általános jelleggel tiltja a tisztességtelen ár érvényesítését. Annak megállapítását, hogy az ár érvényesítése mikor tisztességtelen, a javaslat a szabad árak körében kimondja, míg a tisztességtelen ár további eseteinek megállapítását külön jogszabályra bízza.
Az általános tilalomból következik, hogy a javaslat szankciórendszere - különös tekintettel a gazdasági bírságra - akkor is alkalmazást nyer, ha a külön jogszabályban tisztességtelennek minősített árat érvényesítenek, illetőleg ha az ár érvényesítése során a külön jogszabály rendelkezéseit sértik meg.
Jogkövetkezmények; az igények érvényesítése
A 18. §-hoz
A Javaslat rendelkezéseinek a megszegése esetén - a jogsértés jellegétől függő - differenciált szankciókat tartalmaz. Ezek hagyományos versenyjogi szankciók, melyek a jogsértések széles körében alkalmazhatók. Közös jellegzetességük, hogy közvetlenül nem vagyoni jellegű joghátrányok, aminek az az oka, hogy a sértett félnek a jogai megsértése esetére nyújtandó védelemhez is elsősorban nem közvetlen vagyoni, hanem társadalmi, erkölcsi érdeke fűződik.
A javaslat szankciói nem érintik azokat a szerződéshez fűződő általános jogkövetkezményeket; amelyeket a Polgári Törvénykönyv tartalmaz. A Polgári Törvénykönyv 200. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik vagy amelyet a jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve, ha ahhoz jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Ez a rendelkezés a javaslat alkalmazása szempontjából azt jelenti, hogy ha a tisztességtelen gazdasági tevékenység gyakorlása szerződés útján valósul meg, vagy azzal kapcsolatos, úgy az eszközként használt szerződés teljes, vagy részleges semmissége is beáll,
A 19. §-hoz
A javaslat a hagyományos versenyjogi szankciók mellett sajátos, újszerű jogkövetkezmény alkalmazását rendeli a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés esetére. Feljogosítja a bíróságot arra, hogy a sérelmet szenvedett fél kérelmére a szerződést - amelynek megkötésétől az erőfölényben levő ismételten és indokolatlanul elzárkózott - létrehozza. A létrehozandó szerződés tartalmára nézve a javaslat a szakmában szokásos feltételeket rendeli irányadónak.
Ugyanakkor - a Polgári Törvénykönyv 206. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezéssel összhangban - kivételt állapít meg a szerződés létrehozatala alól, ha az erőfölényben levő bizonyítja, hogy a szerződés teljesítésére nem képes, vagy annak teljesítése népgazdasági érdeket sértene. Ez a megoldás összhangban van a szerződéskötési kötelezettséggel kapcsolatos egységes bírósági gyakorlattal.
A 20. §-hoz
A tisztességtelen gazdasági tevékenység folytatásának megakadályozásához fontos érdekek fűződnek. A javaslat következetes szigorát bizonyítja az a rendelkezés, mely szerint már a kár bekövetkezésének veszélye esetén is lehetőséget kell adni megfelelő megelőző jellegű intézkedés megtételére. A javaslat szerint a veszélyeztetettek, illetőleg a gazdasági bírság kiszabásának indítványozására jogosult szervek kérhetik a bíróságtól a veszélyeztető magatartástól való eltiltást vagy a kár megelőzéséhez szükséges intézkedésekre való kötelezést. További eszközként írja elő a javaslat azt a lehetőséget, hogy - szükség szerint - biztosíték adására kötelezhető az, akinek részéről a kárveszély fenyeget. A biztosíték azt a célt szolgálja, hogy a kár bekövetkezése (pl. a dolog megsemmisülése, az elmaradt haszon) esetén a sérelmet szenvedett fél megfelelő kielégítési alaphoz jusson. Biztosítékként bármilyen dolog, illetőleg pénz vagy pénzkövetelés is egyaránt leköthető.
A javaslat szövegéből egyértelműen következik, hogy a megelőző (biztosító) intézkedéseknek a megtételét a veszélyeztetett fél akkor is kérheti, ha a veszélyeztető helyzet előidézője magatartását teljesen kimenti. Ebben a körben ugyanis az elsődleges a káreset bekövetkezésének megakadályozása és csupán másodlagos a veszélyeztető magatartás szankcionálása.
A 21. §-hoz
A javaslat újszerű - egyes külföldi jogokban ismert és jól bevált - szabályokat tartalmaz az úgynevezett közérdekű igény érvényesítésére vonatkozólag. A Szakszervezetek Országos Tanácsát, a Fogyasztók Országos Tanácsát, a Magyar Kereskedelmi Kamarát és a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveit feljogosítja, hogy a fogyasztók jogainak érvényesítése iránt pert indítsanak. A perindítás feltétele a kereset tárgyát képező magatartás közérdekű volta, vagyis - a javaslat megfogalmazásában - az, hogy a tisztességtelen gazdasági tevékenység a fogyasztók széles körét érintse és jelentős nagyságú hátrányt okozzon. Ezen utóbbi fogalmaknak konkrét tartalommal való kitöltése a bírósági gyakorlatra vár.
Tovább erősíti a védelmet a javaslat azzal, hogy a perindítást akkor is lehetővé teszi, ha a sérelmet szenvedett fogyasztók személye nem állapítható meg.
A közérdekű kereset alapjául szolgáló igény érvényesítésére a javaslat a hátrány bekövetkezésétől számított egyéves elévülési határidőt állapít meg. Erre a határidőre a Polgári Törvénykönyvnek az elévülésre vonatkozó általános szabályai (326-327. §) az irányadók.
A javaslat a bíróságra bízza, hogy a közérdekű kereset elbírálása során a körülményekhez képest döntsön az igény kielégítésének módja felől. E módok a javaslat szerint a következők lehetnek: a jogsértő kötelezése az ár leszállítására, az áru kijavítására, kicserélésére vagy pedig a vételár visszafizetésére. Feljogosítja az ítélet a perindításra jogosultat arra is, hogy az ítéletet a jogsértő költségére országos napilapban közzétegye. Ez a lehetőség nemcsak a törvény jobb hatályosulását szolgálja, hanem azt is, hogy az üzleti tisztesség követelményei a gazdasági tevékenységet kifejtők és a velük kapcsolatba kerülők jogtudatában is kedvező irányú változásokat hozzon létre.
Ez az igénykielégítés nem zárja ki, hogy a fogyasztó a jogsértővel szemben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint más igényt érvényesítsen. Ha tehát a jogosult fogyasztó érdekeinek nem felel, meg a bíróság kicserélést elrendelő ítélete, amelyet a közérdekű igény érvényesítése során hozott, úgy újabb pert indíthat, most már a saját nevében például, árleszállítás iránt. Ezen utóbbi pernél azonban ügyelni kell arra, hogy ott már a hibás teljesítés jogérvényesítésére vonatkozó határidőket kell alkalmazni, így - hosszabb idő elteltével - előfordulhat, hogy az ott alkalmazott jogvesztő határidők miatt újabb perlésre már nincs mód. Ugyanakkor a sajátos jogintézmény sajátos teljesítési és végrehajtási módot von maga után. A marasztaló ítéletben feljogosított fogyasztó - ha az ítéletből személye nem állapítható meg, úgy számlával vagy egyéb módon kell igazolnia jogosultságát - számára az ítélet "lehívási jogot" biztosít, s ennek alapján követelheti a jogsértő kötelezettől a teljesítést. Ha a kötelezett a teljesítéstől - a jogerős ítélet ellenére - elzárkózik, úgy az ítélet végrehajtása a bírósági végrehajtás általános szabályai szerint történik. A végrehajtási eljárás megindítását az ítéletben feljogosított fogyasztónak kell kérnie a bíróságtól.
A 22-23. §-hoz
A javaslat tisztességtelen gazdasági tevékenység elleni - közhatalmi típusú - szankcióinak egyike a gazdasági bírság. A javaslat alapkoncepciójának megfelelően, bármely rendelkezésének megsértése esetére kiterjeszti a gazdasági bírság kiszabásának lehetőségét, ha annak egyéb feltételei (jelentős anyagi előny szerzése, vagy jelentős kár okozása) fennállnak.
Gazdasági bírságot - a javaslat hatályára is figyelemmel - a jogi személyeken kívül a jövőben a magánszemélyekkel és ezek jogi személyiséggel nem rendelkező társaságaival (gazdasági munkaközösség, polgári jogi társaság) szemben is ki lehet szabni. Ezen utóbbi esetben - a jogi személyiség hiányára tekintettel - valamennyi tagot egyetemlegesen kell sújtani a gazdasági bírsággal.
A gazdasági bírság kiszabására alapot adó magatartásokat a javaslat tartalmazza. Vannak azonban olyan üldözendő gazdálkodási magatartások is, amelyek - jellegüknél fogva - nem tartozhatnak a tisztességtelen gazdasági tevékenységről szóló jogszabály hatálya alá (pl. engedély nélküli külkereskedelmi tevékenység, minőségvédelmi érdek megsértése, a munkavédelmi szabályok megsértése stb.). Ezekről külön jogszabály rendelkezik. Ugyanez a jogszabály tartalmazza a gazdasági bírság kiszabására vonatkozó eljárás rendjét, így az indítványozók köréről, a bírság mértékéről, a bírósági hatáskörről és a szignalizációs kötelezettségről szóló rendelkezéseket stb. (22. §).
A javaslat csak a tisztességtelen gazdasági tevékenység speciális szankcióit tartalmazza. Ez azonban nem jelent kizárólagosságot. A javaslat rendelkezéseinek megsértése esetén a külön jogszabályban foglaltak szerint egyéb polgári jogi szankciók alkalmazásának, illetőleg szabálysértési vagy büntető eljárás lefolytatásának is helye lehet (23. §).
A 24. §-hoz
A javaslat rendelkezéseinek érvényre juttatását nem bízza csupán a gazdasági tevékenységet folytatókra, vagy a fogyasztókra, illetőleg ezek érdekképviseleti szerveire, hanem azt a piacfelügyeletet gyakorló minisztérium (országos hatáskörű szerv) feladatává is teszi. Feladatának ellátása érdekében feljogosítja e szervet, hogy bármely - a javaslat rendelkezéseibe ütköző - magatartás további folytatását megtiltsa és határozata azonnali végrehajtását elrendelje. A piacfelügyeleti szerv eme jogosultsága a fentiek mellett azon is alapul, hogy az egyéni jogérvényesítés nem minden esetben tekinthető a javaslat által tilalmazott magatartások leküzdése leghatásosabb módjának. A javaslat az általános feljogosítás mellett két kivételt is tartalmaz. Nem jogosult a piacfelügyeletet gyakorló szerv a magatartás folytatását megtiltani a 8. § és 16. §-ban meghatározott esetekben. Az előbbinél befejezett magatartásról van szó, míg az utóbbi esetében - a szerződéses kapcsolatra is tekintettel - kifejezetten a bíróság van feljogosítva intézkedésre.
A piacfelügyeletet gyakorló szerv eljárásáról ezen belül különösen arról, hogy mely szerv jogosult eljárni, illetőleg eljárása során milyen egyeztetéseket kell lefolytatnia a piacfelügyeletről szóló külön jogszabály rendelkezik. Egyebekben az eljárásra az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről szóló 1981. évi I. törvényt kell megfelelően alkalmazni. A piacfelügyeletet gyakorló szerv határozata a gazdasági folyamatokat jelentősen befolyásoló eszköz, ezért garanciális okból külön jogszabály lehetővé teszi, hogy a továbbfolytatás tilalmát elrendelő határozatot az érdekeltek a bíróság előtt megtámadhassák.
Ha a jogosult a javaslatba ütköző magatartás folytatásának megtiltása iránt maga kezdeményezett pert a bíróságnál, és ugyanezen magatartás miatt már a piacfelügyeletet gyakorló szerv is megindította az eljárást, a felesleges párhuzamosság elkerülése érdekében a javaslat a bírósági eljárás elsőbbségét juttatja kifejezésre. Kimondja, hogy ebben az esetben a piacfelügyeletet gyakorló szerv köteles az eljárását felfüggeszteni.
A 25. §-hoz
A javaslat lehetőséget ad arra, hogy az érdekeltek a Magyar Kereskedelmi Kamarától vagy a Fogyasztók Országos Tanácsától, illetőleg a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveitől közösen kérhessék - az indokolatlan és költséges pereskedés helyett - vitáik egyeztető eljárás keretében való rendezését. Az egyeztetést végző szerv állásfoglalása ajánlás, az tehát az érdekeltekre nem kötelező. Az egyeztető eljárás eredménytelensége esetén a sérelmet szenvedett fél számára a bíróság előtti jogérvényesítés lehetősége nyitva áll.
Záró rendelkezések
A 26-28. §-hoz
A vitás ügyek jelentőségére és a perek várható bonyolultságára is figyelemmel a javaslat kimondja, hogy a rendelkezéseinek megsértése miatt indult perek megyei bírósági hatáskörbe tartoznak (26. §).
A javaslat 27. §-ának indokolása - tartalmára tekintettel - beépítésre került a 12. § indokolásának szövegébe. A 28. § a hatályba léptető rendelkezést tartalmazza és felsorolja a hatályon kívül helyezésre kerülő törvényi szintű jogszabályokat (27-28. §).
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.