adozona.hu
T/... számú törvényjavaslat indokolással - az állami vállalatokról
T/... számú törvényjavaslat indokolással - az állami vállalatokról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 1977. évi VI. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az állami vállalatoknak alapvető szerepük van szocialista népgazdaságunkban. Államunk gazdasági-szervező feladatait nagyrészben állami vállalatok létesítésével és működtetésével látja el. Gazdasági fejlődésünk eddigi tapasztalatai igazolják, hogy az állami vállalatok jól szolgálják a népgazdaság tervszerű fejlesztését, a társadalom, a lakosság szükségleteinek sokoldalú kielégítését, jólétének növelését.
Az állami vállalatok - alapvető gazdasági feladataik ellátása mellett - fontos szerepet t...
T/... számú törvényjavaslat indokolással - az állami vállalatokról
1977. évi VI. törvény az állami vállalatokról
Indokolás
Általános indokolás
I.
Az állami vállalatoknak alapvető szerepük van szocialista népgazdaságunkban. Államunk gazdasági-szervező feladatait nagyrészben állami vállalatok létesítésével és működtetésével látja el. Gazdasági fejlődésünk eddigi tapasztalatai igazolják, hogy az állami vállalatok jól szolgálják a népgazdaság tervszerű fejlesztését, a társadalom, a lakosság szükségleteinek sokoldalú kielégítését, jólétének növelését.Az állami vállalatok - alapvető gazdasági feladataik ellátása mellett - fontos szerepet töltenek be a dolgozók tulajdonosi tudatának, életformájának, gondolkodásmódjának formálásában, ismereteik gyarapításában, továbbá szociális-kulturális igényeik kielégítésében is.
A termelési eszközök többségének állami tulajdonba vétele, a szocialista tervgazdálkodás kibontakozása már régebben szükségessé tette az állami vállalatok helyzetének jogi szabályozását. E szabályozás alapelveit tartalmazta az 1949-ben megalkotott alkotmányunk. Ezeken az alapelveken nyugodtak az állami vállalatok egységes szabályozását szolgáló 1950. évi 32. törvényerejű rendelet, valamint az 1959-ben alkotott Polgári Törvénykönyvnek az állami vállalatokra vonatkozó rendelkezései.
Az állami vállalatokról szóló és ma is hatályos 11/1967. (V. 13.) Korm. rendelet a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével összhangban rendezte a vállalat alapításával, szervezetével, működésével, valamint irányításával kapcsolatos legfontosabb kérdéseket.
II.
1. Az állami vállalatokról törvény megalkotását a következők tették időszerűvé:- Az állami vállalatokra vonatkozó jelenlegi átfogó szabályozás óta eltelt egy évtized alatt a társadalmi, gazdasági fejlődésünk újabb jelentős eredményeket ért el. Hazánkban ma már a fejlett szocialista társadalmat építjük. Ezzel összefüggésben az állami vállalatok gazdasági jelentősége népgazdaságunk tervszerű fejlesztésében tovább növekedett. Jelenleg az állami vállalatok állítják elő a nemzeti jövedelemünk mintegy 70%-át, az állami vállalatokra esik a népgazdasági beruházások mintegy 75%-a, itt dolgozik az aktív keresők kb. 70%-a.
- Az elmúlt évek során elegendő általánosítható tapasztalat halmozódott fel az állami vállalatok szervezeti és működési alapelveinek, jogainak és kötelezettségeinek, gazdálkodásának és irányításának törvényben történő összefoglalására. Az eddig jól bevált vállalati szervezési és működési elveket törvényi szinten erősíthetjük meg és ezen az alapon a stabil, de egyben az előremutató szabályozást is megtehetjük.
- Az Alkotmányban foglalt rendelkezés szerint az állami vállalatok külön törvényben meghatározott módon gazdálkodnak a reájuk bízott vagyonnal. A törvény megalkotása ennek az alkotmányi rendelkezésnek a végrehajtását is szolgálja.
- Jelenleg törvény szabályozza a gazdasági élet számos olyan területét, amelyeken belül az állami vállalatok tevékenységüket kifejtik (a népgazdasági tervezés, a külkereskedelem, a bányászat, a villamosenergia, az építésügy, a vízgazdálkodás, az élelmiszertermelés stb.). Ezen kívül a gazdasági szervezetek másik alapvető formájáról a szövetkezetekről is egységes törvény rendelkezik.
2. Az állami vállalatokról szóló törvényjavaslat a következő célokat tartja szem előtt:
- A gazdasági és jogi követelményeket hosszabb távon is kielégítő, olyan szabályozást ad. amely kifejezi az állami vállalatoknak társadalmunk anyagi alapjai és a szocialista termelési viszonyok fejlesztésében betöltött, meghatározó szerepét.
- Érvényre juttaja azt a gazdaságirányítási elvet, hogy a központi irányítás hatékonyságának növelésével együtt, azzal összehangoltan nagy jelentőséget tulajdonítunk a vállalati önállóságnak és a felelős vállalati kezdeményezéseknek. Ezért az egyes állami szerveket megillető jogosítványokat és a vállalati önállóság biztosítékait úgy határozza meg, hogy a gazdaságirányítás bevált alapelvei a követelményeknek megfelelően érvényesüljenek.
- A jogok és kötelezettségek egyértelmű meghatározásával elősegíti az egyéni és felelős vezetés elvének további erősítését, a vállalati vezetők felelősségének érvényesítését.
- Az üzemi demokrácia alapvető elveinek törvényszintű megfogalmazásával biztosítja a vállalatok kollektívájának a vállalati tevékenység irányításában és ellenőrzésében való közvetlen és képviseleti részvételét.
Részletes indokolás
I. FEJEZET
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
(1-6. §)
1. A bevezető rendelkezések körében a javaslat a törvény legfontosabb célkitűzéseit, a vállalat fogalmát, feladatát és főbb működési elveit fogalmazza meg. Ezek a rendelkezések átfogóak, alapelvszerűek. Jelentőségük az, hogy elvi keretet adjanak a részlet-rendelkezések számára; a bevezető rendelkezések a törvény egyes intézményeiben nyernek konkrét tartalmat. Ezek a rendelkezések iránymutatásul is szolgálnak a vállalatokat érintő további jogi szabályozáshoz és segítséget adnak a jogalkalmazásnak, különösen a jogértelmezésben.2. Az állam gazdasági-szervező szerepe a fejlett szocialista társadalom építése során is kiemelkedő jelentőségű. A szocialista állam szerepe növekszik a népgazdaság fejlesztésében, a társadalmi szükségletek sokoldalú kielégítésében. Az állam a gazdasági-szervező feladatait - többek között -állami vállalatok és más állami gazdálkodó szervezetek létesítésével és működtetésével látja el. (1. §)
3. A javaslat a tudományos kutatás eredményeit is figyelembe véve meghatározza az állami vállalat fogalmának legfontosabb ismertető jegyeit és a vállalat kettős - gazdasági és társadalmi - feladatát. A jelenlegi jogi rendezéstől eltérően kifejezésre juttatja, hogy a vállalat - amellett, hogy elsősorban gazdasági feladatot lát el - társadalmi szervezet is.
Gazdasági fejlődésünk eddigi tapasztalatai bizonyították, hogy a központi irányítás csak akkor lehet igazán hatékony, ha messzemenően épít a vállalati önállóságra, a vállalatok felelős kezdeményezéseire. A javaslat ebből kiindulva általános - mind a gazdaságirányítást, mind a vállalati működést érintő - követelményként fogalmazza meg a központi irányítás és a vállalati önállóság optimális összehangolásának, együttes fejlesztésének és működésének elvét. (2. §). A javaslat ehhez kapcsolódóan általános működési és szervezeti elvként emeli ki, hogy a vállalat gazdálkodását az állam irányítja és ellenőrzi. Kifejezésre juttatja - gazdaságpolitikai célkitűzésünkkel összhangban -, hogy a vállalatok működésében a társadalmi érdek érvényesülését elsősorban a gazdasági szabályozórendszer és a hatósági előírások útján kell biztosítani.
A vállalati önállóság törvényi megfogalmazását adja a javaslat azzal a rendelkezésével, hogy a vállalat az állam által rábízott eszközökkel és az alkalmazásában álló munkaerővel önállóan gazdálkodik. Ez az önállóság azonban nem abszolút. E meghatározás szerint a vállalat önállóságának csakis az össztársadalmi célkitűzések keretei között van helye és azzal a lehető legjobb összhangban kell érvényesülnie. Erről a javaslat és más jogszabályok megfelelően gondoskodnak.
A vállalatirányítás és a vállalatok vezetésének eddigi tapasztalatai alapján tartjuk fenn és erősítjük az igazgató felelős vezetésének elvét. Ezt a javaslat működési elvként is tartalmazza. Emellett az alapelvek körében is kimondja a vállalat vezetésében és ellenőrzésében a dolgozói kollektíva közvetlen és képviseleti részvételének követelményét. A felelős vezetés és a szocialista demokrácia szerves részét képező üzemi demokrácia összekapcsolását fogalmazza meg tehát a javaslat. (2-3. §).
4. A gazdaság tervszerű fejlesztésének és a társadalmi szükségletek sokoldalú kielégítésének igénye indokolja, hogy a szocialista gazdálkodó szervezetek együttműködése módszeresen fejlődjék, együttműködésükben valósuljon meg a társadalmi és vállalati érdek összhangja, a jogok és kötelezettségek egysége. A vállalatok mind nagyobb szerepet töltenek be a területi és helyi feladatok megoldásában, s ennek során a tanácsokkal való együttműködésük is bővül. A javaslat ezeket a célokat is alapelvként szabályozza.
A szocializmus építésének gazdasági törvényszerűsége az emberi képességek sokoldalú kibontakoztatásának és a végzett munka szerinti részesedésnek a követelménye. A javaslat ebből kiindulva fogalmazza meg a dolgozók anyagi és erkölcsi érdekeltségét biztosító vállalati belső irányítási, elszámolási és érdekeltségi rendszer kialakításának szükségességét. (4-6. §). Ezt a fontos elvet egyébként nem csak az egyes vállalatok, hanem a több, elkülönült szervezeti egységgel rendelkező, valamint a tröszti vállalatok esetében is megfelelően kifejezésre juttatja és rögzíti.
II. FEJEZET
A VÁLLALAT ALAPÍTÁSA
(7-11. §)
1. A javaslat a vállalat alapítását a jelenlegi bevált eljárás szerint szabályozza. A központi irányítás hatékonyságának erősítése céljából azonban a hatályos szabályokhoz képest több jogot biztosít az ágazati minisztereknek. Így a vállalatalapításhoz az ágazati miniszter egyetértését is előírja.A népgazdasági célkitűzések érvényre juttatása mellett a vállalatok alapításánál figyelemmel kell lenni a helyi adottságokra, a területfejlesztés érdekeire, a lakossági szükségletek kielégítésére, a munkaerőgazdálkodás forrásaira is. Ezért a területi és a helyi tar ácsok is felelősek. Ebből kiindulva a javaslat a vállalat alapításához a területileg illetékes tanács véleményének beszerzését írja elő.
A javaslat a vállalatok alapításának formai követelményeit a Polgári Törvénykönyvben foglaltakkal, és a jelenleg is érvényesülő jogi szabályozással összhangban tartalmazza (11. §).
III. FEJEZET
A VÁLLALAT SZERVEZETE
(12-21. §)
1. A javaslat a vállalat szervezetére vonatkozó rendelkezéseknél abból indul ki, hogy a vállalatok belső szervezeti rendjének két általános követelményt kell kielégítenie. Egyrészt lehetővé kell tenni, hogy a vállalat felelős vezetője a vállalat adottságainak megfelelően rugalmasan alakíthassa ki és fejleszthesse a vállalati szervezetet. Másrészt a vállalat vezetésében és ellenőrzésében a vállalati dolgozók közösségének megfelelő formában és feltételek melletti részvétele érdekében jogilag is szabályozni kell az üzemi demokrácia fejlesztésének, mind teljesebb kibontakozásának legfontosabb követelményeit. Ez utóbbi garanciális jellegű a vállalati kollektívák és képviseleti szerveik számáraA javaslat a jelenlegi szabályozás szerint rögzíti, hogy az állami vállalat egyszemélyi felelős vezetője az igazgató, aki a vállalat ügyeiben a jogszabályokban és a vállalati szabályzatokban meghatározott keretek között önállóan és egyéni felelősséggel dönt. A javaslat azonban új szabályként, az állami tulajdon oszthatatlanságának elvét szem előtt tartva fogalmazza meg, hogy az igazgató a jogait és kötelezettségeit az állam megbízásából gyakorolja, illetőleg teljesíti. Egyébként az igazgató feladatait a javaslat a vállalat kettős, gazdasági és társadalmi feladatához igazodóan tartalmazza. Az igazgató feladatainak meghatározásában azonban nem törekszik teljeskörű felsorolásra, hiszen az megmerevítené az életet (12. §).
2. A jelenleginél nagyobb szerepet biztosít a javaslat a vállalat szervezeti és működési szabályzatának. Abból indul ki, hogy ez a vállalati vezetésnek és gazdálkodásnak a helyi viszonyokhoz rugalmasan igazodó "vállalati alkotmánya". A vállalat szervezeti és működési szabályzatát önállóan, a jogszabályok keretei között az igazgató állapítja meg. Ez a megoldás lehetőséget ad a kellő rugalmasságra, a vállalati sajátosságok indokolt figyelembevételére. A tapasztalatok igazolják, hogy a vállalati belső szervezetre nem lehet, és nem is indokolt egységes központi sémát előírni. A központi irányítás körében felhalmozódott jó tapasztalatok hasznosítása érdekében azonban a javaslat előírja, hogy az alapító szerv a szervezeti és működési szabályzat tartalmára irányelvet ad ki, amely irányelvek kiadásának az a fő célja, hogy ne alakulhasson ki olyan helyzet, hogy ahány vállalat, annyiféle szervezete legyen.
Fontos követelmény, hogy a vállalati gazdálkodásban a döntéseket megfelelő szinten hozzák. Ezért a javaslat kiemelt igazgatói feladatként tartalmazza - az egyébként az igazgatót megillető hatáskörök - ésszerű megosztásának általános követelményét.
A javaslat az ún. "nagyvállalatok" külön típusát nem szabályozza. A több gyárral, gyáregységgel, üzemmel stb. működő vállalatok irányítási és érdekeltségi rendszere azonban sajátos vonásokat mutat, akár az egy vállalathoz, akár a tröszti vállalatokhoz képest. Gondoskodni keli ezért arról, hogy ezeknél a vállalatoknál a szervezeti egységek megfelelő gazdálkodási önállósága és érdekeltsége biztosított legyen, hogy az egyes gyárak, üzemek stb. jó vagy rossz munkája világosan megállapítható legyen és attól függő értékelésben részesüljön erkölcsi és anyagi tekintetben egyaránt. Ezért a javaslat tartalmazza e vállalatok legfontosabb meghatározó, fogalmi ismérveit, előírja, hogy az "anyavállalat" szervezeti és működési szabályzatában, valamint a kollektív szerződésben a szervezeti egységek megfelelő önállóságát érvényre juttató belső irányítási és elszámolási rendszert kell kialakítani (13. §).
3. A javaslat a vállalat igazgatója munkaviszonyában a munkáltatói jogok gyakorlását, az igazgató és helyettesei kapcsolatát, az igazgatóhelyettes kinevezését és felmentését, továbbá a címhasználatot a jelenlegi, bevált jogi rendezés alapján szabályozza (14-17. §).
4. Előfordulhat, hogy a vállalat tevékenysége sérti vagy súlyosan veszélyezteti a népgazdasági érdekek és célok megvalósítását s ezért az igazgatót munkájától fel kell függeszteni. Ilyenkor szükség lehet arra, hogy a vállalatot - átmenetileg - az alapító szerv részéről közvetlenül irányítsák. A javaslat ebből kiindulva szabályozza a miniszteri biztos kirendelésének intézményét. (18. §).
5. Az üzemi demokrácia folyamatos továbbfejlesztése szerves része a szocialista demokratizmus általános kiszélesítésének. Ez a fejlett szocialista táradalom építésének egyik legfontosabb feladata. A dolgozók részvétele a vállalat vezetésében és ellenőrzésében, tulajdonosi tudatuk fejlesztése gazdasági építőmunkánk egyik fontos feltétele. Az üzemi demokrácia helyes gyakorlása a vállalati gazdálkodás hatékonysága növelésének jelenleg és a jövőben is egyik jelentős forrása.
A javaslat a dolgozóknak a vállalat irányításában és ellenőrzésében való részvételének csak fő formáját tartalmazza. Ugyanis számol azzal, hogy az üzemi demokrácia mai intézményeinek, fórumrendszerének, a fórumok megalakításának és működési rendjének nem vagyunk ma a végén. A társadalmi fejlődéssel párhuzamosan a maihoz képest még újabb formákkal és módszerekkel gazdagodhat az. Ezért a javaslat felhatalmazza a Minisztertanácsot, hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsával - és bizonyos esetekben a KISZ Központi Bizottságával - együttesen állapítsa meg az üzemi demokrácia hathatós működésének részletes szabályait, amely jogkörbe beleértendő a továbbfejlesztés is. (19-21. §).
IV. FEJEZET
A VÁLLALAT GAZDÁLKODÁSA
(22-30. §)
1. A javaslat a vállalat gazdálkodása körében nem rendelkezik külön az állami tulajdon fogalmáról, mivel azt az Alkotmány és a Polgári Törvénykönyv tartalmazza. Kifejezésre juttatja azonban, hogy a vállalat az állam által reábízott, valamint a kezelésébe tartozó más eszközzel, vagyonnal, továbbá az alkalmazásában álló munkaerővel a jogszabályok keretei között önállóan gazdálkodik. A gazdálkodás körében azt is ki kell mondani, hogy azzal együtt jár a vállalatok önálló kezdeményezése, a felelős kockázatvállalása, a vállalati gazdálkodásnak a gazdasági feltételekhez és környezethez való rugalmas és gyors alkalmazkodása. A javaslat ezért külön kiemeli a vállalat gazdálkodási körében ezeket a követelményeket.A vállalati jogok teljes körű felsorolására törvényben nincs mód, mivel a vállalatot megillető gazdálkodási jogosítványok mindig a vállalat konkrét gazdasági feladatához igazodnak. E jogosítványokat külön jogszabályok állapítják meg. A javaslat a vállalat jogképessége tekintetében általános szabályként fogalmazza meg, hogy a vállalatok gazdálkodása, valamint a rábízott vállalati vagyon kezelése körében minden olyan jog megilleti, amelyet tőle jogszabály kifejezetten nem von el. A javaslat továbbá a vállalatot megillető legfontosabb jogokról - nem teljes körű - felsorolást ad és kifejezésre juttatja azt a követelményt, hogy e jogosítványoknak az önálló vállalati gazdálkodás és felelősség általános feltételéhez kell igazodniuk (22. §).
2. A javaslat nem változtat azon a bevált szabályozáson, hogy a vállalat tevékenységi körét az alapító szerv határozza meg, s lehetővé teszi, hogy a vállalat tevékenységi körének gazdaságos ellátásához szükséges kiegészítő tevékenységet is folytathasson (25-26. §).
A vállalat tevékenységi körét az alapító szerv határozza meg, de a vállalati termékszerkezet meghatározása és egyes termékek gyártása vagy megszüntetése vállalati hatáskörbe tartozik. Valamely tevékenység folytatásához vagy megszüntetéséhez azonban fontos népgazdasági érdekek fűződhetnek. A lakossági ellátásnál is figyelemmel kell lenni erre. A javaslat ezért lehetővé teszi, hogy ilyen tevékenység folytatását az alapító szerv a vállalat elsődleges feladataként írja elő. Ilyenkor ezt a tevékenységet csak az alapító szerv és az érdekelt ágazati miniszterek előzetes hozzájárulásával lehet megszüntetni vagy korlátozni (25-26. §).
3. A jelenlegi szabályok szerint az alapító szerv a vállalatot "induló vagyon"-nal látja el. A gazdasági elemzések szerint ez formális előírás volt, mert nincs meghatározható tartalma. Az is vitás volt, hogy mit értünk ebből a szempontból vagyon alatt. Egy vállalat ugyanis nemcsak akkor "indulhat", ha a működéséhez szükséges termelési eszközök teljesen a rendelkezésére állnak, hanem akkor is, ha azoknak még csak egy része van meg. Az "induló vagyon" mértékének változásához az eddigi szabályozás szerint olyan jogkövetkezmények járultak, amelyeknek fenntartása szükségtelen. A javaslat ezért megszünteti az "induló vagyon" kategóriát s csak arról szól, hogy az alapító szerv a vállalat alapításakor a vállalatot tevékenységi körének ellátásához szükséges vagyonnal és más eszközökkel látja el (27. §).
A vállalati gazdálkodás stabilitásának, továbbá a külső személyek, más vállalatok érdekei védelmének fontos elve az eszközelvonás tilalma. A javaslat - a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseivel összhangban - ezt az elvet fenntartja. A rugalmasabb gazdaságirányítási követelményekhez igazodóan azonban bővíti egyes vállalati eszközök elvonásának eseteit, lehetővé teszi, hogy a Minisztertanács az igényekhez igazodva (pl. termelési szerkezet korszerűsítése, a lakossági ellátás javítása érdekében) még más esetekben is megadja az egyes vállalati eszközök elvonásának lehetőségét (28. §).
4. A gazdasági társaságokra és társulásokra, továbbá a vállalat képviseletére külön jogszabályok az irányadók. A javaslat e körben csak utaló szabályozást tartalmaz (29-30. §).
V. FEJEZET
A VÁLLALAT ÁLLAMI IRÁNYÍTÁSA
(31-40. §)
1. A vállalatok állami irányítását - különösen felügyeleti és ágazati irányítását - a népgazdaság általános gazdaságirányítási rendszerébe beillesztve, az irányítás különböző formáinak kölcsönösségét szem előtt tartva célszerű szabályozni.A javaslat a vállalatok közvetlen állami irányításának alapvető eszközeként továbbra is az alapító szerv által gyakorolt felügyeleti irányítást és ellenőrzést tekinti. A javaslat a felügyeleti szervnél koncentrálja az állam tulajdonosi helyzetéből eredő legfontosabb jogosítványokat (vállalatalapítás, tevékenységi kör meghatározása és módosítása, az alapvető személyzeti-politikai feladatok ellátása, felügyeleti ellenőrzés stb.). A javaslat azonban a felügyeleti irányítást is a jogok és kötelezettségek egységének elve alapján szabályozza, s a felügyeleti irányítás jogosultságai mellett, kiemeli a felügyeleti irányítást gyakorló szervnek a vállalattal szembeni kötelezettségét is (31. §).
2. A javaslat az alapító szerv részéről gyakorolható közvetlen utasítást továbbra is kivételes lehetőségnek tekinti. Ilyen utasítás kiadásának főleg a nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség teljesítése és a honvédelmi feladatok megoldása esetén van mód. A változó élethez való igazodás igényére figyelemmel azonban a Minisztertanács lehetőséget kap, hogy az utasítás kiadásának más eseteit is meghatározhassa (pl. termelési szerkezet korszerűsítése, a lakosság ellátása). Garanciális rendelkezésként a javaslat törvényi szinten is megfogalmazza, hogy a) utasítás miatt a vállalatnál előálló anyagi hátrány kiküszöböléséről megfelelő feltételek mellett az alapító szervnek gondoskodnia kell (34. §).
3. Előfordulhat, hogy miniszter, illetőleg országos hatáskörű szerv vezetője a felügyelet során olyan intézkedést hoz, amely nem jár a vállalat megszüntetésével (átszervezésével), de érinti a helyi foglalkoztatottságot vagy ellátást. Ilyen esetben is szükséges az illetékes tanács véleményének beszerzése (32. §).
4. A gazdaságirányítási rendszer összetettsége és egyes funkcionális minisztériumok, vagy főhatóságok kiemelt felelőssége a vállalati gazdálkodásban azt igényli, hogy a vállalatnak az alapító szerv vezetőjén kívül más miniszter, vagy országos hatáskörű szerv vezetője is utasítást adhasson (pl. Anyag- és Árhivatal, Külkereskedelmi Minisztérium).
5. A jelenlegi jogi szabályozás nem tartalmaz rendelkezést a felügyeleti irányító szerv és az ágazati miniszter kapcsolatáról, együttműködéséről. Az ágazati irányítás ugyanis a népgazdaság valamennyi területén, a gazdálkodó szervezetek tulajdoni hovatartozásától függetlenül érvényesül. Az ágazati irányítás azonban a vállalatokat jelentősen érinti. A javaslat ezért nem szabályozza ugyan teljes körűen az ágazati irányítás és ellenőrzés rendszerét és eszközeit, azonban rendelkezik ennek főbb feladatairól. Az egységes központi irányítás érdekében az ágazati miniszternek új jogosítványokat ad, s megalapozza az alapító szerv vezetője és az ágazati miniszter együttműködésének általános követelményeit. (37-38. §). A vállalatok többségénél a felügyeleti és az ágazati irányítást ugyanaz a szerv gyakorolja; ilyenkor azt mind a felügyeleti, mind az ágazati irányító szerv jogosítványai megilletik. A javaslat a vállalatok irányításának teljes körű szabályozása érdekében utal a funkcionális gazdaságirányító szervek jogkörére is azzal azonban, hogy erről külön jogszabályok rendelkeznek (39. §).
6. A vállalat veszteséges gazdálkodásának felülvizsgálatát, a szanálási eljárást a javaslat a jelenlegi rendelkezéseknek megfelelően szabályozza, részben korszerűsítve azt (40-41. §).
VI. FEJEZET
A VÁLLALAT MEGSZÜNTETÉSE
(42-44. §)
A javaslat a vállalat megszüntetését is lényegében a jelenlegi rendelkezések szerint szabályozza. Ebben a körben is kifejezésre juttatja azonban az ágazati miniszter jogkörének és a tanácsok szerepének növelését.VII. FEJEZET
A KÖZÜZEMI VÁLLALAT
(45-46. §)
Jelenleg a közüzemi vállalatok jogállásáról nincs külön szabály. E vállalatok helyzete azonban sajátos, mert a lakosság számára végeznek közvetlen szolgáltatásokat. A javaslat ezért új vállalat-típusként intézményesíti a közüzemi vállalatot. Kifejezésre juttatja a közüzemi vállalat egyik legfontosabb tartalmi vonását: fő feladata a közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatások folyamatos biztosítása. A közüzemi vállalatok körét - éppen a változó sajátosságok miatt - a végrehajtási szabályozás tartalmazza (45. §).A közüzemi vállalatok az általánostól eltérő gazdasági feltételek és nyereségérdekeltség mellett gazdálkodnak. Az állami költségvetés gazdasági eszközökkel is biztosítja e vállalatok működését, s így a közszükségletet kielégítő szolgáltatások folyamatosságát. A javaslat ezért lehetővé teszi, hogy a közüzemi vállalat részére az alapító szerv szolgáltatási kötelezettséget írjon elő, e vállalatok irányába az alapító szerv részéről gyakorolható operatív beavatkozás lehetősége is nagyobb, eltérő a terveik jóváhagyásának rendje is (46. §).
VIII. FEJEZET
A TRÖSZT
(47-52. §)
A tröszt a népgazdaság egyes ágazataiban - nehézipari, élelmiszer, fagazdasági stb. ágazat - meghatározó jelentőségű. Egyes területeken monopolhelyzetben vannak. Ezért a trösztök jogállásának gazdasági céljainkkal összhangban álló szabályozásához, a tröszt keretében működő tröszti vállalatok megfelelő érdekeltségének kialakításához, s ezúton a gazdálkodás újabb tartalékainak feltárásához fontos népgazdasági érdekek fűződnek.A javaslat a tröszt jogállásának szabályozásakor fenntartja azt az elvet, hogy a tröszt létesítésének célja több, egymással összefüggő tevékenységet folytató vállalat gazdaságos működésének és fejlesztésének előmozdítása és munkájuk összefogása. A javaslat abból indul ki, hogy a tröszt olyan sajátos gazdálkodó szervezet, amelynek azonban igazgatási-irányító feladata is van. A tröszt keretében működő vállalatok önállósága korlátozottabb, mint az önálló állami vállalaté, de mégis nagyobb mint egy vállalati belső szervezeti egységé. A tröszt a tröszti vállalat egyes eszközeit a népgazdaság érdekében átcsoportosíthatja és meghatározott tevékenység folytatására utasíthatja. E jogkörét azonban az alapító határozat korlátozhatja. A javaslat számol azzal, hogy egyes ágazatokban indokolt az utasítási és esz-közátcsoportosítási jog bővítése, míg más ágazatokban a minisztertanácsi szintű jóváhagyással biztosítható e jogkörök szükséges korlátozása. A trösztök szerepének jelentősége megkívánja, hogy a tröszt alapító okiratát, a tröszt jogkörét érintő rendelkezések módosítását a Minisztertanács hagyja jóvá. Ez egyben a tröszti vállalatok megfelelő önállóságának és érdekeltségének is biztosítéka.
A javaslat fenntartja azt a szabályt, hogy a tröszt élén álló vezérigazgatót és helyetteseit az alapító szerv nevezi ki és menti fel. A tröszt jogállásának megfelelően azonban új szabályként tartalmazza, hogy a tröszti vállalatok igazgatóit és helyetteseit a tröszt vezérigazgatója nevezi ki és menti fel, illetőleg gyakorolja munkaviszonyukban a munkáltatói jogokat. A tröszti vállalatoknak a tröszti szintű döntésekben való fokozott érdekeltsége miatt a javaslat a tröszti vállalat igazgatóiból alakult igazgatótanácsnak az alapító határozatban foglaltak szerinti döntési és véleményezési jogkört biztosít.
A trösztön belüli irányítási, elszámolási és ösztönzési rendszer a tröszt jellegéből, a tröszt tevékenységi köréből, feladataiból adódóan eltérő lehet. Ezért a javaslat a megfelelő érdekeltség kialakítását az alapító határozat és a tröszt szervezeti és működési szbályzata körébe utalja. Külön kiemeli azonban e körben, hogy a tröszti vállalat részére a saját döntésen alapuló beruházások lehetőségét biztosítani kell.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
(53. §)
1. Vállalatok alapítására jogosult állami szerveken kívül, külön jogszabályok rendelkezései szerint más szervezetek is alapíthatnak vállalatokat. Így a társadalmi szervezetek, a szövetkezetek országos érdekképviseleti szervei és az egyesületek is jogosultak vállalatok alapítására. Ezeknek a vállalatoknak szervezete, és működése lényegében az állami vállalatokéhoz hasonló. A javaslat ezért a törvény rendelkezéseinek e körben való megfelelő alkalmazását rendeli el. Külön kiemeli azonban, hogy e szervezetekre vonatkozó külön jogszabályok rendelkezéseit e vállalatoknál figyelembe lehet venni (pl. sajátos ellenőrzési formák alkalmazását stb.).2. A javaslat 53. § (2) bekezdése a törvény hatálybalépésének időpontjáról rendelkezik és felhatalmazást ad a Minisztertanácsnak a végrehajtás részletes szabályainak megállapítására. A Minisztertanács felhatalmazást kap arra is, hogy a változó gazdasági és irányítási igények folytán sajátos vállalati típusokat hozhasson létre.