adozona.hu
1990. évi CII. törvény indokolása
1990. évi CII. törvény indokolása
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A tv. 3. §-a a személyi jövedelemadó szempontjából sajátos esetről rendelkezik, amelynek lényege az, hogy bizonyos vagyoni értékek - egyáltalán, vagy a megszerzéskor - nem minősülnek bevételnek (azaz az adó sem terheli ezeket). E kört a következőkkel bővíti a Javaslat:
1. A c) pont kiegészítése egyrészt pontosítja a szövetkezetekről szóló törvényi rendelkezésre való hivatkozást, másrészt deklarálja, hogy nem bevétel a térítés ellenében juttatott dolgozói részvény névértékének az a része...
1990. évi CII. törvény indokolása
INDOKOLÁS
a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989. évi XLV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz
Az 1. §-hoz
A tv. 3. §-a a személyi jövedelemadó szempontjából sajátos esetről rendelkezik, amelynek lényege az, hogy bizonyos vagyoni értékek - egyáltalán, vagy a megszerzéskor - nem minősülnek bevételnek (azaz az adó sem terheli ezeket). E kört a következőkkel bővíti a Javaslat:1. A c) pont kiegészítése egyrészt pontosítja a szövetkezetekről szóló törvényi rendelkezésre való hivatkozást, másrészt deklarálja, hogy nem bevétel a térítés ellenében juttatott dolgozói részvény névértékének az a része (összege), amelyet a dolgozó a szerzéskor megtérített.
2. Az új e) pont az értékpapírokkal kapcsolatos adózási szabályokat jelentős mértékben átalakítja. Ennek lényege az, hogy valamennyi ingyenesen szerzett szövetkezeti, illetőleg a munkáltató által az alkalmazottjának juttatott értékpapír [figyelemmel a 3. § c) pontjában foglaltakra is] a szerzéskor nem minősül bevételnek. Ezen ingyenes értékpapírok (szövetkezeti üzletrész, részjegy, dolgozói részvény stb.) után csak az elidegenítéskor, illetőleg ezzel egy tekintet alá eső egyéb esetekben kell az adót megfizetni. Az adó alapja - egységesen - a kibocsátáskori névérték, amelyet 20%-os lineáris adó terhel. A szabályozás 1988. január 1-jétől, azaz visszamenőlegesen lép hatályba, az 1991. január 1-je előtti ilyen címen teljesített adófizetési kötelezettség utólagos korrekciójára pótlékmentes önrevízióval nyílik lehetőség az érintettek részére.
3. A költségtérítés, költségátalány személyi jövedelemadóban történő kezelésének megváltoztatása szükségessé teszi annak megerősítését [f) pont], hogy olyan esetekben, amikor a költségtérítés kifizetésekor a jövedelemtartalom felmerülése kizárt, a magánszemélynek semmilyen adókötelezettsége nem keletkezik.
4. A g) pont deklarálja azt a közgazdasági evidenciát, hogy az érték megjelenési formájának változása (az általános egyenértékes cseréje) önmagában nem keletkeztet jövedelmet. A nemzeti valuta védelme érdekében lényeges azonban a devizajogszabályok rendelkezéseinek az adójogi megerősítése is. A Javaslat összefügg a törvény 7. § (2) bekezdésének 42. pontjában foglalt adómentességi rendelkezéssel, amelyet ez a rendelkezés teljes értékűen kivált, ezért az említett adómentességi szabály hatályát veszti. Az utólagos értelmezési viták elkerülése érdekében ez a rendelkezés is visszamenőlegesen (1988. január 1-jétől) lép hatályba.
A 2. §-hoz
A társadalmi-gazdasági változások következtében a külföldi vonatkozású adózási rendelkezések jelentősége folyamatosan növekszik. Ehhez képest szükségessé válik a külföldről származó jövedelem fogalmának (legalább példálózó jellegű) meghatározása, továbbá a külföldi pénznemben kapott adóköteles jövedelem utáni adóelőleg- és adószámításra vonatkozó rendelkezések kiegészítése (a tv. 5. §-ának módosítása).A 3. §-hoz
Az adómentes bevételekre (jövedelmekre) (tv. 7. §) vonatkozó rendelkezések többségénél pontosító jellegű korrekciót tartalmaz a Javaslat, emellett néhány új jogintézményt vesz figyelembe. Ezek részletezése a következő:1. A háztáji és illetményföld megváltása címén kapott, naturáliában (2500 kg májusi morzsolt kukorica) meghatározott adómentességi alakzat az állam által garantált felvásárlási ár megszűnésével végrehajthatatlanná vált. Erre tekintettel fix összegű adómentes határ kerül megállapításra, illetőleg - a Budapesti Árutőzsde átlagárát alapul véve - ennek megfelelő terménymennyiségre terjed ki az adómentesség.
2. A munkahelyi étkeztetéssel, illetőleg annak pénzbeni térítésével a munkáltató által nyújtott albérleti (szállás) hozzájárulással, továbbá a munkáltató által természetben nyújtott munkaruha, formaruha, egyenruha, védőeszköz juttatással kapcsolatos adómentesség értelmezése a jogalkalmazás során problematikus volt. A Javaslat szerinti módosítás egyértelműbbé teszi az ilyen juttatásokra vonatkozó adómentességet, ezen belül a munkahelyi étkeztetési helyettesítő térítés adómentes határát havi 500 Ft-ról havi 800 Ft-ra emeli, továbbá kiterjeszti az adómentességet a munkáltató által az alkalmazott részére közvetlenül bérelt szállás esetére is.
3. Az illetéktörvény újraszabályozása szükségessé tette a korábban sorsjáték illeték alá eső nyeremények adó alá vonását (mert az új illetéktörvény e körre nem tartalmaz illetékkötelezettséget) és azzal összefüggésben a sorsjáték illeték alól mentes nyereményfajták beépítését az adómentes jövedelmek körébe. Alapvető tartalmi változás nincs, tehát azok a nyeremények, amelyek az illeték alól mentesek voltak, többségében mentesnek minősülnek az adó szempontjából is.
4. Az intézményi keretekben társadalmi munkában végzett szociális gondozásért kapott adómentes összeghatár havi 2000 forintról havi 3000 forintra emelkedik, továbbá hasonló adómentesség érvényesül a lelki segélyszolgálat esetében is.
5. A kitüntetésekhez kapcsolódó pénzjutalmak adómentessége a Magyar Köztársaság rendjeleiről, kitüntetéseiről és díjairól szóló törvény szerinti juttatásokhoz igazodik. E kifizetések korlátozás nélkül adómentesek.
A 4. §-hoz
A 10 éven belüli - értékkülönbözettel történő - ingatlan elidegenítésből származó jövedelem feltételes jellegű adómentessége ("halasztott adója") ahhoz kapcsolódik, hogy a magánszemély ebből - az egyébként adóköteles - jövedelemből 1 éven belül lakást vásárol, illetőleg 4 éven belül lakást épít. Az említett (jogvesztő) határidők okozta anomáliákat hivatott feloldani az a könnyítő rendelkezés, amely az említett határidők adóhatósági meghosszabbítását lehetővé teszi (tv. 8. §).Az 5. §-hoz
A munkaviszonyból származó jövedelmek utáni adózási szabályokat (tv. 9. §) a Javaslat átalakítja. Ezzel összefüggésben megszűnik a havi 1000 Ft-os alkalmazotti adóalap csökkentő kedvezmény, helyette havi 250 forint alkalmazotti adókedvezmény illeti meg a munkaviszonyban állókat.A 6-7. §-hoz
Pontosításra kerül - a törvénynek a költségtérítésre, költségátalányra vonatkozó újszerű rendelkezésével összhangban -, hogy azon szellemi alkotások esetében, amikor a magánszemély a tételes költségelszámolás helyett a vélelmezett költséghányad szerinti jövedelem számítást választja, a bevételnek része a tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítés is.A találmányból származó jövedelmek utáni adózás speciális szabálya a halasztott adó alkalmazása, amely a végleges szabadalmi oltalom megadásáig (vagy elutasításáig) terjed. Az említett halasztott adó igénybevétele kezességet vállaló kifizetőt feltételez. A Javaslat szerinti - kibővítő jellegű - rendelkezés azt az esetet szabályozza, ha a kifizető az oltalom megadása előtt úgy szűnik meg jogutód nélkül, hogy a vagyonából a halasztott adó nem szedhető be. Ebben az esetben az adó esedékessé válik és azt az érintett magánszemélynek kell megfizetnie, kivéve ha újabb kezest állít és ezt az adóhatóság elfogadja (tv. 11. és 12. §-a).
A 8. §-hoz
A mezőgazdasági kistermelői kör meghatározása tartalmilag nem változik, a Javaslat két pontosító (részben garanciális jellegű) korrekciót tartalmaz. Az egyik az, hogy a termékjegyzékre való hivatkozás egységessé és pontosabbá válik, a másik, hogy a termékjegyzékbe való besorolásnál az 1990. november 1-jei állapot az irányadó, azaz az esetleges későbbi (a KSH által eszközölt) besorolás-változás az adókötelezettségre nem hat ki (tv. 15. §).A 9. §-hoz
A jogalkalmazás során felvetődött gyakorlati probléma megoldását jelenti az az új rendelkezés, amely szerint többféle egyéni vállalkozói tevékenység egyidejű folytatása esetén a jövedelmet (adóalapot) az összesített adatok alapján kell megállapítani.Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény alapján szükségessé válik az egyéni vállalkozó - mint adójogi kategória - fogalmának újbóli meghatározása. Tartalmi változás, hogy az átalányelszámolásos üzemeltető magánszemély (mivel ez az üzemeltetési forma 1990. végével megszűnik) nem szerepel a felsorolásban, továbbá e körbe tartozik az egyéni ügyvédi tevékenységet folytató személy is (tv. 19. §).
A 10. §-hoz
Az egyéni vállalkozó adózási szabályait egységesíti az a rendelkezés, amely szerint - ha a vállalkozási nyereségadó hatálya alá bejelentkezik - ez a döntése valamennyi egyidejűleg folytatott egyéni vállalkozói tevékenységére kötelező érvényű (tv. 21. §).A 11. §-hoz
Az ingatlan, illetőleg a vagyoni értékű jog forgalmi értékének megállapításához kapcsolódó törvényi hivatkozás módosítását az illetéktörvény újraszabályozása indokolja (tv. 23. §).A 12. §-hoz
A törvényben meghatározott esetekben a bevétel egésze jövedelemnek tekintendő. A Javaslat ezt a kategóriát két elemmel bővíti. Ide sorolja a földjáradékot, továbbá az adóköteles (1990. év végéig: illetékköteles) nyereményeket is. A földjáradék esetén azonban a magánszemély - a kisösszegű kifizetésekhez hasonlóan - úgy is rendelkezhet, hogy az egyébként alkalmazandó 20 százalékos lineáris adó helyett az összjövedelemhez számítást (és a progresszív adózást) választja (tv. 27. §).A 13. §-hoz
Az ún. egyéb jövedelmek (tv. 30. §)köre - alapvetően a jövedelemkiáramlás kontrolljának biztosítása, a korábban tapasztalt jogértelmezési bizonytalanságok megszüntetése érdekében, valamint az ingyenes értékpapírok adózási szabályainak változása következtében - több elemmel kiegészül. Ezek a következők:- Az ingyenes értékpapír [3. § e) pont] juttatáskori névértéke olyan összeg, amellyel szemben - elidegenítés esetén - költség nem számolható el.
- Pontosító jellegű rendelkezés (amely a korábbi helyzethez képest tartalmi változást egyébként nem jelent), hogy a jövedelmet pótló kártérítés, illetőleg a biztosítási jogviszony alapján kapott jövedelem pótló kártérítés egésze jövedelem, azaz e kifizetésekkel szemben sem számolható el költség.
- A kifizető által pénzben nyújtott étkezési hozzájárulás átvállalt üdülési költség, továbbá az általa viselt albérleti (szállás) díj összegéből a tv. 7. § (2) bekezdés 20. és 21. pontjában, valamint a 67. § 5. pontjában meghatározott adómentes részt meghaladó összeg egésze jövedelem.
- Egyéb jövedelem továbbá a költségtérítés, költségátalány címen juttatott bevétel. E kategóriába tartoznak a jogszabályon alapuló és egyéb ilyen célú kifizetések, ide értve a magánszemély utazási, gépkocsihasználati költségének megtérítését is.
A 14. §-hoz
Az egyéb jövedelmekre vonatkozó költségelszámolási szabályokat a Javaslat - a költségtérítés, költségátalány "egyéb jövedelemhez" történő sorolására tekintettel - új, a tv. 31/A. § rendelkezéseivel egészíti ki. Ennek lényege, hogy a jogszabályon alapuló költségtérítés, költségátalány a jogszabályokban meghatározott mértékig külön erről szóló igazolás nélkül költségnek minősül, az ezt meghaladó mértékű térítés esetén azonban a teljes e címen juttatott kifizetéssel szemben a költség igazolása lehetséges. (Természetesen ennek esetleges sikertelensége nem érinti a jogszabály mértékéig terjedő költség kötelező elismerését.) A nem jogszabályi rendelkezésen alapuló térítés, átalány (pl. tanfolyami hozzájárulás, oktatási költségtérítés, a tudományos konferencia, kongresszus részvételi díjának megtérítése) az általános költségigazolási szabályok alapján számolható el.A bedolgozói jogviszonyhoz kapcsolódó költségtérítés elszámolási rendje az előzőekhez igazodik (de az éves munkabér, munkadíj 30 százalékáig terjedő költségtérítés igazolás nélküli költségkénti elismerése tartalmilag nem változik). A gépjármű költségátalány esetében - ha a magánszemély azt egyidejűleg több kifizetőtől kapja - a választása szerinti legelőnyösebb költségátalányt külön igazolás nélkül elszámolhatja, míg a többi ilyen címen kapott költségátalányával szemben az általános költségigazolási szabályok szerint járhat el.
A Javaslat a költségtérítésre, költségátalányra vonatkozó jogszabályok érvényesíthetőségére feltételnek minősíti, hogy az adott jogszabály tartalmazza a kifizetésre jogosultak körét, a kifizetés feltételeit, továbbá a térítés (átalány) megállapításának módját és mértékét.
A 15. §-hoz
A Javaslat kivonja a magánszemély adott évi összjövedelméből az ingyenes értékpapírok elidegenítéséből származó jövedelmet [tv. 32. §-a, amely összefügg a tv. 3. § új e) pontjában foglaltakkal].A 16. §-hoz
Az adókötelezettség keletkezésére és. a teljesítésre vonatkozó speciális rendelkezéseket a Javaslat összhangba hozza az ingyenes értékpapírok megváltozott adózási szabályaival, ezen belül jelentős tartalmi módosulás, hogy ha a magánszemély ezen értékpapírja fejében a kibocsátó szervezetből átalakult jogutód társaságban vagyoni részesedést szerez, ez utóbbinak kivonásáig (elidegenítéséig) nem kell az ingyenes értékpapír után az adót megfizetnie (tv. 33. §).A 17. §-hoz
Az összjövedelem csökkentésével kapcsolatos rendelkezések többségét a Javaslat megváltoztatja (tv. 34. §).- Az alapítványra történő befizetésnél csak a belföldi székhelyű alapítvány részére juttatott összeg számolható el összjövedelmet csökkentő tételként.
- A súlyosan fogyatékos állapothoz kapcsolódó havi 1000 forint csökkentő tétel összege havi 2000 forintra emelkedés.
- A Javaslat a munkavállalói érdekképviseleti szervezet részére befizetett - maximum havi 300 forintot - ismer el összjövedelmet csökkentő tételként.
- Új rendelkezés, hogy a Munkavállalói Részvételi Program keretében vásárolt részvény, üzletrész törlesztő részletéhez kapcsolódó kamat összege is csökkentheti az éves összjövedelmet.
- Összjövedelmet csökkentő tétel továbbá a munkavállalói járulék összege, valamint a helyi adók címén az adóévben esedékes és befizetett összeg is.
- A gyermek utáni összjövedelem csökkentési lehetőséget a Javaslat jelentősen bővíti. E szerint - a gyermekek számától függetlenül - valamennyi, 6. életévét még be nem töltött, saját háztartásban nevelt gyermek után egységesen havi 1000 forint összjövedelem csökkentő tétel illeti meg az egyik szülőt.
A 18. §-hoz
A privatizációs programmal összhangban bővül az ezzel kapcsolatos, befektetéseket ösztönző rendelkezések köre (tv. 35. §).Az összjövedelem 30 százalékáig érvényesíthető levonási kör kiegészül az egyéni vállalkozónak minősülő mezőgazdasági kistermelő termőföld vásárlására fordított kiadásával. Az értékpapír vásárláshoz kapcsolódó levonási lehetőség - a belföldi befektetés ösztönzése érdekében - a belföldön bejegyzett vállalkozás által kibocsátott részvényeknél és egyéb értékpapíroknál érvényesíthető.
További új rendelkezés, hogy levonható az Állami Vagyonügynökség szervezésében az állami tulajdonban lévő vagyontárgy, ide értve a külterületi termőföldet (kivéve azonban a lakástulajdont), illetve értékpapír vásárlására fordított összeg. A "saját részre" vonatkozóan ugyanilyen kedvezmény illeti meg azt is, aki e vásárláshoz az Egzisztencia Alapból, vagy a MNB privatizációs hitelből vesz fel kölcsönt. A Munkavállalói Részvételi Program alapján vásárolt dolgozói részvény, üzletrész évenkénti törlesztő részletére fordított összeg szintén e kedvezményi körbe tartozik.
A 19. §-hoz
Az általános adótábla változása mellett az ettől eltérő, 20 százalékos lineáris adó alá eső jövedelmek köre három jövedelemfajtával bővül. Ide tartozik az adóköteles nyeremény, az ingyenes értékpapír [a tv. 3. § e)] elidegenítésével adókötelessé váló jövedelem, valamint a földjáradék is - az utóbbinál az érintett magánszemély döntésének függvényében - (tv. 37. §).A 20. §-hoz
A Javaslat a lakáscélú megtakarításhoz fűződő adókedvezményre jogosító megtakarítás nem rendeltetésszerű felhasználásának a fogalmát pontosítja, továbbá az ilyen esetben az igénybevett kedvezmény visszafizetéséhez kapcsolódó szankciót megváltoztatja. Ez utóbbi szerint, ha az adózó jogtalanul vette igénybe az adókedvezményt, akkor ezt az igénybevétel időpontjától számított késedelmi pótlékkal növelt összegben kell visszafizetnie. Ebben az esetben a megtakarítás kamatának adóját - ha a pénzintézet nem vonta le - a betétet felvevő magánszemélynek kell megfizetnie. Ez a szankció érvényesül abban az esetben is, ha az adókedvezményre jogosító biztosítási jogviszonyt a magánszemély három éven belül megszünteti és a korábban igénybevett adókedvezményt vissza kell fizetnie (tv. 39. §).A 21. §-hoz
A tv. új 39/A. §-a az alkalmazotti adókedvezmény szabályiról rendelkezik. Ez a havi 1000 forint összegű alkalmazotti adóalap csökkentő kedvezményt váltja ki, ezen túlmenően három bővítő és egy szűkítő rendelkezést is tartalmaz. Az alkalmazotti adókedvezmény kiterjed az átképzési támogatásban, a munkanélküli segélyben és az átmeneti munkanélküli járadékban részesülő személyre is, nem illeti meg viszont a tartósan külföldön foglalkoztatott dolgozót, az ez idő alatt belföldön folyósított járandósága után.A 22. §-hoz
Az adókedvezménnyel preferált lakáscélú megtakarítások felvétele esetén a szükséges bizonylatolási rend kiegészül a vonatkozó szerződésnek a földhivatalhoz való benyújtásáról szóló igazolás adóhatóságnak történő bemutatási kötelezettségével (tv. 40. §).A 23. §-hoz
Az adó megállapításának módjára vonatkozó rendelkezéseket (tv. 41. §) a Javaslat annyiban módosítja, hogy az eddig adóbevallási kötelezettséggel nem járó és adómentes tételek közül be kell vallani az étkezési utalvány értékét, illetőleg a pénzbeni étkezési hozzájárulást, az átvállalt albérleti (szállás) díjat, a munkaruha térítés pénzbeni megváltását, a pénzben nyújtott szociális segélyt, valamint az átvállalt üdülési költséget. (E rendelkezés azonban nem érinti sem a törvényben e jövedelmekre megállapított adómentességeket, sem a magánszemély nyilatkozata alapján a munkáltató részéről történő adóbevallást helyettesítő elszámolás lehetőségét.) Ugyancsak be kell vallani - a törvény egyéb rendelkezéseivel összhangban - a földjáradékot (ha a magánszemély írásban közölte, hogy ezt a jövedelmét az összes adóköteles jövedelmével össze kívánja vonni), valamint az ingyenes értékpapír [3. § e) pont) elidegenítéséből származó jövedelmet is.A 24. §-hoz
Az adó megállapításának módjával kapcsolatos további módosítás a tv. új 31/A. § (1) bekezdésének a) pontja miatt vált szükségessé. E szerint ugyanis, ha a magánszemély a tv. 30. § (6) bekezdésében szereplő költségtérítésben részesül - és az jogszabályban meghatározott mértéken belüli - ez a kifizetés igazolás nélkül költségnek minősül, azaz a munkáltató ebben az esetben is adóbevallást helyettesítő módon számolhat el a magánszeméllyel (tv. 42. §).A 25. §-hoz
Az ún. lineáris adó alá eső jövedelmeknél az adólevonás lebonyolítására vonatkozó technikai jellegű normák közül pontosabbá válik a takarékbetét adóköteles kamata utáni adólevonásra vonatkozó rendelkezés. A Javaslatban foglalt új szabályokkal összhangban e § rendelkezik az utóbb adókötelessé váló kamat utáni adólevonásról, a 3. § e) pont szerinti vagyoni értékből történő adólevonásról (ha az elidegenítéskor az ellenérték "kifizetőtől" származik), az adóköteles nyereményhez kapcsolódó adólevonásról, valamint a földjáradék utáni adólevonásról - ez utóbbinál, ha a magánszemély ezt az adózási formát választja - (tv. 43. §).A 26. §-hoz
A halasztott adóra (tv. 44. §) vonatkozó szabályokat a Javaslat két szempontból módosítja. Egyrészt a lakásszerzéssel (vásárlással, építéssel) összefüggő halasztott adó esedékessé válásához - a jelenleg hatályos évi 20 százalékos növelt összegű visszafizetés helyett - a késedelmi pótlék jogintézményét kapcsolja, másrészt a Magyarországot véglegesen elhagyni szándékozó személy esetén rendelkezik arról, hogy - az egyébként szükségessé váló adófizetésével egyidejűleg - a halasztott adóját is meg kell fizetnie.A 27-28. §-hoz
Az adóelőleggel kapcsolatosan a tv. 45. és 46. §-ának módosítása két szempontból válik szükségessé. Az egyik az ingyenes értékpapírokkal [tv. 3. § e) pont] összefüggő újszerű szabályozás, a másik az alkalmazotti adókedvezmény (39/A. §) havi érvényesítésének biztosítása. További érdemi változás, hogy ha a magánszemély rendelkezése szerint a kifizető a kifizetést közvetlenül a törvényben meghatározott alapítványra illetőleg közérdekű kötelezettségvállalásra utalja át, ezen összegből a kifizetőnek nem kell adóelőleget levonnia.A 29. §-hoz
Az adóelőleg számítás speciális rendelkezéseinek változása a költségtérítésnek, költségátalánynak az adóstruktúrába való újszerű illesztésével függ össze. Technikai könnyítés, hogy társas vállalkozás, a tagjának történő kifizetés esetén, alkalmazhatja a munkabérre vonatkozó adóelőleg levonás szabályait is (tv. 48. §).A 30. §-hoz
Az értelmező rendelkezésnek (tv. 67. §) több pontja módosul, továbbá számos új rendelkezéssel egészül ki. Ezek részletezése a következő:1. A szociális segély fogalmának részletes meghatározását a hatályos törvény nem tartalmazza. A Javaslat egyfelől általános jelleggel meghatározza a segély fogalmát és az ebben részesíthetők (rászorulók) körét, másfelől részletesen körülhatárolja a vállalkozási nyereségadótörvény, továbbá a társulati adóról szóló jogszabály hatálya alá tartozó munkáltató által adható szociális segélyt.
2. A munkavállalói érdekképviseleti szervezet-, vagy munkáltatói szervezésű üdültetésnél az adómentesség minősítése szempontjából számos jogértelmezési nehézség adódott. A Javaslat ezekre (is) tekintettel a hatályos szabályoknál részletesebb módon - és csak a belföldi üdülésre korlátozva - rendelkezik az adómentesnek tekintendő munkáltatói érdekképviseleti juttatásról.
3. A Javaslat az adómentes természetbeni juttatások közé sorolja - a mérték megállapításának időpontjától függetlenül - a háztáji és illetményföld használati jogát.
4. A kitüntetésekkel járó pénzjutalmak adómentessége a Magyar Köztársaság rendjeleiről, kitüntetéseiről és díjairól szóló törvényben foglaltakhoz kapcsolódik.
5. A külföldi állam joga az irányadó a külföldön történő munkavégzés minősítésével kapcsolatos esetleges - adózással összefüggő - jogviták rendezésekor,
6. A kifizetői kör egy speciális új elemmel bővül; a nyeremények utáni adólevonás szempontjából kifizető az, aki a nyereménnyel kapcsolatos játék lebonyolítására engedéllyel rendelkezik.
7. A hatályos törvényszöveg csak a "külföldi részvételű gazdasági társaság" fogalmát tartalmazza. A gazdasági élet külföldi szereplőinek növekvő súlyára tekintettel, az értelmezés e minősítést kiterjeszti a kizárólag külföldi tulajdonban lévő társaságra is.
8. A tv. 19. § (5) bekezdése a) pontjának alkalmazásában az egyéni vállalkozók fogalomkörébe tartozik az egészségügyi és szociális vállalkozást folytató magánszemély is.
9. Az alkalmazotti adókedvezmény szabályozására tekintettel szükségessé válik az átképzési támogatás, a munkanélküli segély és az átmeneti munkanélküli járadék jogszabályi hivatkozásának megjelölése.
10. Az egyéni vállalkozó állóeszköz beszerzéséhez kapcsolódó (a tv. 35. §-a szerinti összjövedelem csökkentéssel összefüggő) és később esedékes adófizetési kötelezettségét - a Javaslat - ha egyéb esemény ezt nem befolyásolja - az általános amortizációs szabályok szerinti 0-ra történő értékcsökkentési leírás időpontjához kapcsolja.
11. A törvényben meghatározott egyes okmányokra vonatkozó "bemutatási" kötelezettség az adózás rendjéről szóló törvény szerinti bejelentési kötelezettségnek felel meg és az ennek elmulasztásához kapcsolódó szankció is e szerint alakul.
12. Az 1971. évi 10. törvényerejű rendelet 45. §-a alapján kapott leszerelési segély a munkaviszony megszüntetésével összefüggő, jogszabályban meghatározott állami végkielégítésnek minősül, azaz a végkielégítéshez kapcsolódó, speciális adóalap számítási szabályok a leszerelési segély esetén is alkalmazhatók.
13. A részvény-jegyzéskor előre kifizetett összeg olyan különleges kifizetésnek minősül, amely részét képezi a részvény megvásárlására utóbb fordított tárgyévi kifizetésnek. (Más szavakkal: az előző évi "előleg" a tényleges vásárlás évében utóbb figyelembe vehető kiadás).
14. Az adómentes munkáltatói hozzájárulás szempontjából albérletnek (szállásnak) minősül a lakásbérlet is.
15. Az adóköteles nyeremények köznapi fogalmak szerinti felsorolása - kiegészítve a hatályos jogszabályi hivatkozással - a nyereményilletéket felváltó 20%-os lineárisadó bevezetését és alkalmazását könnyíti meg.
16. A pénzbeni ruhatérítéssel kapcsolatos adómentességi rendelkezések egységes értelmezését biztosítja az egyenruha fogalmának meghatározása.
17. A munkavállalói járulék a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerint levont (befizetett) összeg.
A 31. §-hoz
A költségtérítések és költségátalányok elszámolásával kapcsolatos módosításokkal összhangban szükségessé válik a pénzügyminiszteri egyetértésre vonatkozó rendelkezés szövegrészének megváltoztatása.A 31. §-hoz
A záró rendelkezések szerinti "főszabály" alapján a Javaslatban foglalt módosítások az 1991. I. 1. napjától keletkezett jövedelmekre, illetőleg adókötelezettségekre terjednek ki, azonban a munkaruha juttatásra és térítésre, a földjáradékra, a háztáji és illetményföld használati jogára, a törvényben meghatározott leszerelési segélyre, a részvényjegyzésre, valamint az egyenruha meghatározására vonatkozó rendelkezések az 1990. évben megszerzett jövedelmekre is vonatkoznak. A tv. 3. § c), e) és g) pontjában foglaltakat, illetőleg a törvénynek ezekkel összefüggő rendelkezéseit - szükség szerint - 1988. január 1-től kell alkalmazni. A hatályon kívül helyezett törvényhelyek túlnyomó többsége az adózás rendjéről szóló törvényben meglévő rendelkezésekre tekintettel válik szükségtelenné (pl. a vagyonnyilatkozat, a méltányossági eljárás) egy esetben [a törvény 39. § (1) c) pontjánál] egy nem létező jogintézményre való hivatkozás miatt felesleges a rendelkezés fenntartása.A törvény 1. és 2. számú mellékletét a Javaslat a záró rendelkezések között módosítja. E módosítások többsége pontosító jellegű (egyes esetekben joghézagot tölt ki), továbbá két - az adózás egészére kiható (és az érintettek részére kedvező) új rendelkezést tartalmaz. Az egyik, lehetőséget biztosít a mezőgazdasági tevékenység esetén az ültetvénytelepítéshez kapcsolódóan az amortizáció igénybevételére, a másik, az egyéni vállalkozók meghatározott körében biztosítja az e tevékenységgel összefüggő helyi adók költségkénti elszámolását.