adozona.hu
1990. évi XCIX. törvény indokolása
1990. évi XCIX. törvény indokolása
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 1990. évi XCIX. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Javaslat a vállalkozási nyereségadó jelenleg is működő rendszerét alapvetően nem változtatja meg. A módosítások elsősorban - a fokozatosságot érvényesítve - az ár- és piaci viszonyokat helyettesítő adókedvezményeket érintik. Ugyanakkor új adókedvezmény bevezetésével az adórendszer is szolgálni kívánja a környezetvédelmi célokat, ezen kívül a törvény előírásait összehangolja a vállalkozások szervezeti, működési feltételeit meghatározó új törvényekkel, továbbá a gyakorlati jogalkalmazás során...
1990. évi XCIX. törvény indokolása
INDOKOLÁS
a vállalkozási nyereségadóról és az állami vagyon utáni részesedésről szóló törvények módosításáról készített törvényhez
A Javaslat a vállalkozási nyereségadó jelenleg is működő rendszerét alapvetően nem változtatja meg. A módosítások elsősorban - a fokozatosságot érvényesítve - az ár- és piaci viszonyokat helyettesítő adókedvezményeket érintik. Ugyanakkor új adókedvezmény bevezetésével az adórendszer is szolgálni kívánja a környezetvédelmi célokat, ezen kívül a törvény előírásait összehangolja a vállalkozások szervezeti, működési feltételeit meghatározó új törvényekkel, továbbá a gyakorlati jogalkalmazás során felmerült ellentmondások feloldására tartalmaz előírásokat.Az 1-3. §-hoz
A Javaslat az adóalanyiságot érintő és a gyakorlati jogalkalmazást segítő pontosításokat tartalmaz.Ezek közül a jelentősebb pontosítás azt kívánja rendezni, hogyan adóznak azok a "társaságok", amelyeknél a cégbírósági bejegyzés megtagadása vagy egyéb ok miatt a bejegyzésre nem kerül sor, vagyis a társaság jogilag nem jön létre. A vállalkozási nyereségadó kötelezettség megállapítása ezekben az esetekben nem volt egyértelmű. Ezért a Javaslat kimondja, hogy a cégbírósági bejegyzés meghiúsulása az adókötelezettséget nem érinti és rendelkezik arról is, hogy azt úgy kell megfizetni, mintha a társaság megszűnt volna. A Javaslat értelmében a szakképzést végző oktatási intézményeknek nem kell vállalkozási tevékenységük után adót fizetni.
A 4. §-hoz
A Javaslat egyértelművé kívánja tenni, hogy tagdíj és fenntartási hozzájárulás a költségek terhére kizárólag a vállalkozási tevékenységet szolgáló érdekképviseleti, egyesületi tagság esetén számolható el. A mezőgazdasági termelés sajátos termelési viszonyait elismerve - a későbbiekben megjelenő külön törvény feltételei szerinti jövedelemkockázati alaphoz - a termelők költségeik terhére fizethetnek hozzájárulást.Az 5-6. §-hoz
A vállalkozások számának jelentős bővülése fontos gazdaságpolitikai célkitűzés. Az alapítás költségei, a vállalkozásokra - különösen a kisvállalkozásokra - a gazdálkodás szokásos kiadásait meghaladó terheket rónak, ezért a Javaslat az alapítással összefüggő költségek elhatárolására az általános két éves lehetőséget meghaladóan 5 évet biztosít.A kettős adózás elkerülésére szóló rendelkezések alkalmazásával összhangban a Javaslat szerint a külföldön elért eredmény és a vele összefüggésben befizetett adó különbözete a módosított eredményt csökkenti. Így a külföldön adóztatott nyereség a hazai vállalkozási nyereségadónak már nem alapja.
A 7. §-hoz
A nyereségadó mértéke egységesen 40%, megszűnik a 3 millió Ft alatti nyereség 35%-os kulcsa.A 8. §-hoz
A Javaslat szerint 1991-től - az aszályra és az ágazat jövedelemhelyzetére tekintettel - megmarad a mezőgazdasági tevékenység adókedvezménye, az egyes élelmiszeripari tevékenységek, és az élelmiszerkiskereskedelem területén az adókedvezmények viszont megszűnnek. E tevékenységek esetében a szabadárak teljeskörűvé válása, és a privatizációs folyamatok eredményeként kialakuló új szervezeti struktúrák szervezetsemleges kezelése indokolja az adókedvezmények megszűnését.A 9. §-hoz
A Javaslat a belföldi magánszemély befektetők számára további kedvezményt biztosít azon túl, hogy az állami vagyont működtető szervezetekkel összehasonlítva jelenleg is kisebb a költségvetésben centralizált jövedelemelvonásuk. Az állami vállalatok ugyanis az állami vagyon után részesedést fizetnek. A javasolt kedvezménnyel a feltételeknek megfelelő vállalkozások átlagos nyereségelvonása az újonnan létesülők esetében 16, illetve általában 20%-os, amely a vállalkozások jelentős részénél az igénybe vehető egyéb kedvezményekkel tovább csökken.A 10. §-hoz
A Javaslat - a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló törvény módosításával összhangban - következetesebben kívánja érvényesíteni az újonnan alakuló külföldi részvételű gazdasági társaságok részére nyújtandó adókedvezményeket. A biztosítandó adókedvezmények a társaság által folytatott, a nemzetgazdaság szempontjából értékelendő, vagy különösen fontos tevékenységek folytatásához kapcsolódnak és a korábbi szabályozástól eltérően meghatározott időre szólnak, ezt követően e társaságok az általános feltételekhez illeszkednek. Az alapítási kedvezményt ellensúlyozza hozadék magyarországi befektetésének preferálása időkorláttól függetlenül, amelynek új eleme, hogy a megtermelt osztalék -devizatranszfer nélkül - más gazdasági társaságba is befektethető és ezzel az utóbbi társaság is külföldi részvételűnek minősül.A gyakorlati tapasztalatok alapján ugyanakkor megszűnik a viszonylag alacsony külföldi tőkebefektetéssel alakuló társaságok 20 százalékos adókedvezménye, tekintettel arra, hogy ez a befektetési nagyságrend nem biztosítja a külföldi tőkebevonástól elvárt gazdasági hatásokat.
A gazdaság fejlődése, a befektetések ösztönzése céljából már nem indokolt a Kormány részére olyan jogkört biztosítani, amely a törvényben nem szabályozott feltételek hiánya esetén is lehetővé teszi adókedvezmények biztosítását.
A módosítások a törvény hatályba lépése előtt létrejött külföldi részvételű társaságokat nem érintik, mivel a vállalkozási nyereségadó törvényben biztosított korábbi adókedvezményeket meghatározott időpontig még igénybe vehetik.
A 11. §-hoz
A Javaslat a környezetvédelem és a műemlékhelyreállítás érdekében új adókedvezményt állapít meg. A mellékletben részletezett légszennyezést, vízszennyezést megszüntető és csökkentő, valamint a hulladék megsemmisítésére szolgáló beruházások után azok a beruházók vehetik igénybe a kedvezményt, akik az általuk okozott környezetszennyezést a beruházás megvalósításával megszüntetik vagy csökkentik.A Javaslat módosítja az állóeszközök és befektetések értékesítéséből elért nyereség alapján igénybe vehető adókedvezmény feltételeit, kizárva a kedvezményből a spekulációs célú értékesítést.
A 12. §-hoz
A rendelkezés a jelenlegi előírással tartalmában azonos, pontosító jellegű. A jelenlegi törvényi előírás és az új pontosabb törvényszöveg egyaránt azt jelenti, hogy a vezetők prémiumára és az adóalany által eldöntött egyéb célra csak minden egyéb felhasználást követően rendelkezésre álló - az adózott eredményt növelő tételekkel és a tartalékvagyon felhasználással növelt - pozitív adózott eredmény fordítható.A 13. §-hoz
A Javaslat lehetőséget ad arra, hogy az adóalany pénzeszközét ideiglenesen vagy véglegesen átadja a vállalkozási nyereségadó hatálya alá be nem jelentkezett egyéni vállalkozók részére is. Természetes mind a jelenlegi, mind az új rendelkezés csak a pénzeszköz, nem üzletszerű átadására vonatkozik.A 14. §-hoz
A Javaslat az 1988. évi VI. törvénnyel összhangban rendelkezik arról, hogy a névérték felett kibocsátott részvény kibocsátási ára és a névértéke közötti különbözet a kibocsátónál felhalmozott vagyon javára legyen elszámolható.A 15. §-hoz
1991. január 1-től lép hatályba az adózás rendjéről szóló törvény, amely rendelkezik az általános, és a különböző adónemekre vonatkozó speciális eljárási szabályokról. A Javaslat ezzel összhangban határozza meg az adóelőleg számításának alapját és mértékét.Általános szabály, hogy az adóelőleg alapja - a jelenlegivel azonosan - az adóévet megelőző évi nyereségadó kötelezettség. Ilyen tartalmú bázisadat hiányában, a szervezeti változással (szétválás, kiválás, beolvadás, egyesülés) létrejött adóalanynál az egyesített illetve megosztott adatok alapján számított; újonnan, jogelőd nélkül alakult, tevékenységét megkezdő adóalanynál pedig az adóévben várható nyereségadó alapján határozza meg a Javaslat az adóelőleget.
A nyereségadó megosztást, összesítést a szervezeti változást megelőző év nyereségadója, illetve a fizetési meghagyásban közölt előleg alapján kell mind az adóévre, mind az adóévet követő (teljes évi működés) évére elvégezni. A megosztás módja az adóalanyokra van bízva. A felek együttesen azonban olyan összegű előleget kell, hogy számítsanak, mintha a szervezeti változás nem következett volna be.
A Javaslat az e törvény szerinti adóalanyokat kötelezi előleg fizetésére, amiből következik, hogy az alapvetően nem vállalkozási célból létrejött, de vállalkozási tevékenységet is folytató szervezetek (pl. tv. 3. §) nem kötelezettek év közben adóelőleg fizetésére. Ebben az esetben - az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltak szerint - december 28-ig kell a várható éves adót befizetni.
A nyereségadó előleg fizetését az adóalanyok a könyvviteli elszámolás, a vállalkozás mérete és egyes kiemelt népgazdasági ágazat (mező- és erdőgazdálkodás) sajátosságai miatt időben eltérő módon fizetik. [A tv. 27. § (3), (5), (6) bekezdés.] Általános szabály, hogy az adóévet megelőző évről benyújtott bevallásban szereplő bázisadat alapján, az adóhatóság által megküldött fizetési meghagyásban közölt éves adóelőleg egyhuszonnegyed részét kell havonta kétszer előlegként befizetni. Ezenkívül július 28-ával az adóév június 30-i főkönyvi kivonat adatai alapján számított nyereségadó és az ezen időpontig esedékes előleg különbözetét is rendezni kell.
Ha az adóalany nem kettős könyvvezetésre kötelezett, illetve ha az előző évi vállalkozási nyereségadó kötelezettsége a 3 millió forintot nem érte el vagy nem működött az adóévet megelőző évben (szervezeti változás állt elő vagy újonnan alakult, illetve az egyéni vállalkozó adóalanyként bejelentkezett stb.) továbbá a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási népgazdasági ágazatba sorolt adóalany negyedévenként fizet adóelőleget.
A 16. §-hoz
A Javaslat értelmező rendelkezéseket tartalmaz. Így az árbevétel fogalmát azonosan határozza meg a mezőgazdasági tevékenység, a külföldi részvételű gazdasági társaság és az elmaradott térségben működést kezdő adóalanyokat megillető adókedvezmények számítása szempontjából. Az Alkotmánybíróság döntését is figyelembe véve naptári naphoz kötve határozza meg azokat a KSH kiadványokat, amelyeket a törvény egyes rendelkezéseinek vonatkozásában alkalmazni kell. Ez azt jelenti, hogy az ezen napot követően bekövetkező módosítások a törvény rendelkezéseinél nem vehetők figyelembe.A 17. §-hoz
A Javaslat a törvény egyes mellékleteinek módosítására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. Az 1. és 2. számú melléklet az amortizáció elszámolásának néhány előírását módosítja, amellyel lehetőséget ad a normajegyzék B. fejezete szerint értékcsökkenést elszámoló adóalanyoknak, hogy az I. félévben beszerzett állóeszközök után is elszámolhassanak amortizációt. Megszünteti továbbá az eljárási szabályok jelenleg érvényes rendelkezéseinek ellentmondását és egyértelművé teszi, hogy a szénbányászatban a külszíni bányaművelésre használt földterületre a bányavagyonnal arányos előírást nem kell alkalmazni. A legalább kétéves állóeszközökre, ha azt apportként beviszik a gazdasági társaságba, a használt állóeszközökre vonatkozó értékcsökkenés előírását megengedi. A rendelkezés a legalább 50 százalék magánszemély részesedési hányaddal működő adóalanyoknál az 50 százalékos értékcsökkenési leírási körből a személygépjárműveket kizárja. Egyértelművé teszi azt, hogy az általános normától eltérő gyorsítási lehetőségek közül az adóalany választhat.A 3. számú melléklet az 1991-től adókedvezményben részesülő közszolgáltató és kulturális tevékenységek körét tartalmazza, amely a diplomáciai, konzuli és más külföldi szervezetek részére történő ingatlan bérbeadás és ingatlan kezelés, valamint a napilapkiadás esetében szűkíti az adókedvezmények körét. E közszolgáltató és kulturális tevékenység adókedvezményének megszüntetését a tevékenységek országos átlagot elérő, sőt meghaladó jövedelmezősége indokolja.
A megszűnő adókedvezmények mellett - a Posta ellátási kötelezettségére és jövedelemhelyzetére tekintettel - ismét 80%-os adókedvezményben részesül a hagyományos posta szolgáltatás.
A 4. számú melléklet a külföldi részvételű társaságoknál kiemelten preferált különösen fontos tevékenységek körét bővíti a járműgyártással.
Az 5. számú melléklet az elmaradott térségben beruházást megvalósító és ott működést kezdő adóalanyok adókedvezményének feltételeit úgy módosítja, hogy fokozatosan szolgálja az elmaradottság felszámolását és a munkahelyteremtést.
Rendelkezik továbbá arról, hogy a mezőgazdasági termelési célt szolgáló valamennyi beruházás költségei alapján jogosultak a beruházók adókedvezmény igénybevételére. A kedvezményezett beruházási célok tehát bővülnek, mivel 1990-ben csak a fontosabb állattenyésztési beruházások részesültek adókedvezményben.
A 18. §-hoz
A távközlés fejlesztésének meggyorsítása nemzetgazdasági érdek, amelyben szükségszerű az állam közreműködése is. Ennek formájaként a Magyar Távközlési Vállalat számára lehetővé teszi a Javaslat, hogy az állami vagyon utáni részesedést teljes egészében visszatartsa távközlésfejlesztés céljára.A 19. §-hoz
A Javaslat az állami vagyon után fizetendő részesedés előlegfizetési szabályait tartalmazza összhangban az adózás rendjéről szóló törvénnyel. Alapelv, hogy az előző adóévben működött, részesedés fizetésére kötelezett - függetlenül attól, hogy teljes évben vagy az év egy részében folytatott tevékenységet - az előző adóévi befizetési kötelezettséggel azonos összegű éves előleget köteles fizetni. A kötelezettségnek általában havonta, tehát az előző évi részesedés egytizenketted részének befizetésével kell eleget tenni. Ezen kívül július 28-ával rendezni kell a június 30-i főkönyvi kivonat adatai alapján számított és az eddig esedékes előlegfizetési kötelezettség különbözetét is.Szervezeti változás tárgyévi bekövetkezése esetén az előleg számítását a szervezeti változást megelőző év részesedésfizetési kötelezettsége illetve a fizetési meghagyásban közölt előleg alapján kell elvégezni. A megosztás módja a kötelezettekre van bízva. A felek együttesen azonban olyan összegű előleget kell, hogy számítsanak, mintha a szervezeti változás nem következett volna be.
A 20. §-hoz
Az adóhatóság a bevallásban közölt, illetve szervezeti változás és új alapítás esetén megadott számított, illetve várható adatok alapján közli a fizetési meghagyást. Ezért átmeneti rendelkezés intézkedik arról, hogy 1991-ben, amíg az előlegre vonatkozó fizetési meghagyás nem áll rendelkezésre, az előleget az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltak szerinti időpontokban, az 1990. december 28-ig felmért éves várható adatok alapján kell megfizetni.A Javaslat lehetővé teszi, hogy egyes mezőgazdasági beruházások után még a korábbi 40%-os mértékű kedvezményt vegyék igénybe azok az adóalanyok, amelyek a beruházást 1990. december 31-ig elkezdték.
A 21. §-hoz
A Javaslat a törvény hatályba lépéséről rendelkezik, és egyidejűleg a törvényhez kapcsolódó más jogszabályokkal való összhang biztosítása érdekében hatályon kívül helyezi a törvény egyes rendelkezéseit (pl. a jutalomjellegű bevételek, a földmegváltás és az érték nélkül, illetve megváltási áron nyilvántartott termőföld és erdő értékesítési esetére előírt adóalapcsökkentés lehetőségét).