adozona.hu
1990. évi LXXII. törvény indokolása
1990. évi LXXII. törvény indokolása
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 1990. évi LXXII. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kormányprogram az állam mint tulajdonos erőteljesebb szerepét emeli ki a privatizáció lebonyolításában. A privatizáció egyik lehetséges útját a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) jelöli meg, amikor az állami tulajdon fennmaradása mellett lehetőséget teremt az állami vállalat átalakulására, s az átalakulás során külső - belföldi és külföldi - tőke bevonására.
Az alaptörvény elfogadása - 1989. május 30. - óta fe...
1990. évi LXXII. törvény indokolása
INDOKOLÁS
a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A kormányprogram az állam mint tulajdonos erőteljesebb szerepét emeli ki a privatizáció lebonyolításában. A privatizáció egyik lehetséges útját a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) jelöli meg, amikor az állami tulajdon fennmaradása mellett lehetőséget teremt az állami vállalat átalakulására, s az átalakulás során külső - belföldi és külföldi - tőke bevonására.Az alaptörvény elfogadása - 1989. május 30. - óta felhalmozódott gyakorlati tapasztalatok, a törvény végrehajtása során felvetődő, az eredeti szándéknak néha ellentmondó vállalati átalakulások a Tv. módosítását követelik meg. A változtatás igénye jellemzően az állam tulajdonában álló vállalatok gazdasági társasággá történő átalakulása esetén fogalmazódik meg, hiszen a valódi tulajdonos hiányában e körben legnagyobb a veszélye az állami vagyon valótlan értékelésének, az értékek nem megfelelő hasznosításának, s mindezek következtében az állami bevételek mérséklődésének. E káros következmények elkerülése érdekében a Javaslat a Tv. azonnali változtatását igénylő néhány kérdésben módosítja a Tv. III. fejezetének egyes rendelkezéseit.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A hatályos rendelkezések szerint az állami vagyonkezelő szervezetek csak az átalakuló állami vállalat vagyonát (a vagyonmérleg szerinti vállalati vagyont) megtestesítő üzletrészek (részvények) törvényben meghatározott része tekintetében gyakorolják a tagsági (részvényesi) jogokat. Az önkormányzó-önigazgató vállalatok vonatkozásában ez azt jelenti, hogy az állami vagyonkezelő szervezet a vagyonmérleg szerinti vállalati vagyon 20%-ának megfelelő üzletrésszel (részvénnyel) rendelkezik a társaságban.A Javaslat szerint az átalakulással létrejött gazdasági társaság mindazon üzletrészeivel (részvényeivel) az állami vagyonkezelő szervezet rendelkezik, mely nem kerül külső vállalkozók tulajdonába.
A hatályos szabályozás nem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozólag, hogy a vállalatnak az 5. § szerinti módon megállapított vagyonmérleg szerinti vagyona teljes egészében a gazdasági társaság törzstőkéjének (alaptőkéjének) részét képezi-e. Jogalkalmazási problémaként jelentkezett, hogy a vállalat jogosult-e arra, hogy vagyonmérleg szerinti vagyonának egy részét törzstőkén (alaptőkén) felüli vagyonként bocsássa a társaság rendelkezésére.
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a vállalati vagyonmérleg szerinti vagyont a társaság törzstőkéje (alaptőkéje) javára kell elszámolni. Ily módon kizárható annak a lehetősége, hogy a külső vállalkozó a társaságban a tényleges teljesítését meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkezzen. Az állami vagyonkezelő szervezet jogosult lesz azonban arra, hogy indokolt esetben - a Tv.-nek a Javaslat szerinti 17/A. §-ában biztosított jogkörénél fogva - engedélyezze az ettől eltérő feltételekkel történő társaság alapítását.
A 2. §-hoz
A hatályos rendelkezések szerint az államigazgatási felügyelet alatt álló állami vállalatok tekintetében a gazdasági társasággá történő átalakulásukhoz - többek között -a pénzügyminiszter engedélye is szükséges. Ugyanezt az engedélyt a Tv. nem követeli meg az egyes jogi személyek vállalatainak átalakítása során. A különbség fenntartása a jövőben indokolatlan és szükségtelen, mivel az állam vagyona feletti rendelkezés ebben a körben az állami vagyonkezelő szervezeteket illeti meg, s e vagyon védelme és hasznosítása is e szervek feladata.A 3. §-hoz
Az önkormányzó-önigazgató vállalatok átalakulása esetében a hatályos szabályozás előírja, hogy a vállalat az átalakulás feltételeire, módjára vonatkozóan köteles megkísérelni az állami vagyonkezelő szervezettel történő megállapodást. Ha a megállapodás nem jön létre - akár abból az okból kifolyólag is, hogy az állami vagyonkezelő szervezet 60 napon belül nem nyilatkozik - a vállalat a Tv. kötelező előírásai szerint alakulhat át társasággá.A Tv. hatályba lépését követő időszakban történt, a nemzetgazdasági érdeket sértő átalakulások szükségessé tették, hogy az állami vagyonkezelő szervezet az átalakulást megtilthassa [1990. évi VII. törvény 13. § (4) bekezdése.]
A Javaslat bővíti az állami vagyonkezelő szervezetnek az önkormányzó-önigazgató vállalatok átalakulásával kapcsolatos jogosítványait, az átalakulási folyamat kezdetétől biztosítja számára az aktív beavatkozási lehetőséget.
A Javaslat szerint az átalakulás az alábbi szakaszokból áll:
a) A vállalat általános vezetését ellátó testület dönt átalakulási szándékáról, egyben köteles az arra vonatkozó elképzeléseit, a rendelkezésre álló információkat az állami vagyonkezelő szervezetnek bejelenteni.
b) Az állami vagyonkezelő szervezet a bejelentésben foglaltak ismeretében a következő intézkedéseket teheti:
- Jogosult az átalakulás feltételeinek, módjának a meghatározására. Ez annyiban jelent változást a hatályos szabályozáshoz képest, hogy ha a vállalat nem ért egyet az állami vagyonkezelő szervezet által egyoldalúan meghatározott átalakulási feltételekkel, úgy csak átalakulási szándékának visszavonására jogosult.
- Az állami vagyonkezelő szervezet az átalakulást már a bejelentésben foglaltak alapján is megtilthatja. Ily módon elkerülhető, hogy az adott esetben szükséges állami "vétóra" csak a külső vállalkozókkal lefolytatott tárgyalások befejezését követően kerüljön sor.
- Abban az esetben, ha az állami vagyonkezelő szervezet a bejelentésben foglaltakra az előírt határidőn belül nem nyilatkozik, hallgatása a bejelentés szerinti módon történő átalakuláshoz való hozzájárulását jelenti.
c) A vállalat dönt arról, hogy az állami vagyonkezelő szervezet intézkedései ismeretében, annak figyelembevételével át kíván-e alakulni gazdasági társasággá. Ha igenlő határozat születik, úgy a Tv. általános, valamint a rávonatkozó különös szabályok szerint kerül sor az átalakulás lebonyolítására.
d) Jelentős változás a hatályos szabályozáshoz képest, hogy a Javaslat szerint az átalakulással létrejövő társaság alapításáról szóló okirat aláírására az állami vagyonkezelő Szervezet jogosult. Ez a rendelkezés áll összhangban azzal, hogy az állami vagyonhoz kapcsolódó tagsági (részvényesi) jogokat teljeskörűen az állami vagyonkezelő szervezet gyakorolja. A Javaslat az alapításra vonatkozó okirat aláírásának megtagadására csak abban az esetben ad lehetőséget, ha a társasági szerződés (alapító okirat, alapítási tervezet) tartalma nem felel meg az állami vagyonkezelő szervezet által előzetesen megállapított vagy jóváhagyott feltételeknek, vagy ismételt vagyonértékelést tart szükségesnek.
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a kft-vé történő átalakulás esetén a társasági szerződést - részvénytársaság zárt körű alapítása esetén - az egyébként az alapszabályra tartozó kérdéseket is tartalmazó - alapító okiratot írja alá tagsági (részvényesi) minőségében az állami vagyonkezelő szervezet. Részvénytársaság nyilvános alapítása esetén az alakuló közgyűlésen megállapított alapszabály jóváhagyására (elfogadására) is e szervezet jogosult.
A 4. §-hoz
A hatályos szabályozás szerint az önkormányzó-önigazgató vállalat átalakulására - ha a vállalat az állami vagyonkezelő szervezettel nem állapodik meg - csak akkor kerülhet sor, ha külső vállalkozó(k) a társaságban részesedést vállal(nak) és ily módon a társaság törzstőkéjének (alaptőkéjének) összege a vagyonmérlegben megjelölt vállalati vagyon összegét legalább 20%-kal vagy százmillió forinttal meghaladja. E garanciális rendelkezés fenntartása - figyelemmel arra, hogy az átalakulás feltételeit az állami vagyonkezelő szervezet jogosult a Javaslat szerint megállapítani, illetőleg jóváhagyni - szükségtelenné vált.A külső vállalkozó(k) által teljesített összeget - a hatályos szabályozással megegyezően - a törzstőke (alaptőke) részeként kell elszámolni.
Az 5. §-hoz
A hatályos szabályozás szerint a vállalati tanács és a dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése) általános vezetésével működő állami vállalatok az átalakulás esetén a vállalati vagyonra eső üzletrészek (részvények) meghatározott részét szabadon értékesíthetik, s az így befolyt ellenérték megoszlik az állami vagyonkezelő szervezet és a társasággá átalakult vállalat között. Az átalakuláskor nem értékesített üzletrészeket (részvényeket) a gazdasági társaság legfeljebb három évig magánál tarthatja és értékesítheti.E rendelkezések alkalmazása során jogszabály értelmezési problémaként vetődött fel az átalakult szervezet "magánál tartott" üzletrészeinek (részvényeinek) tulajdoni kérdése.
Mivel a Javaslat szerint az állami vállalat és az egyéb állami gazdálkodó szervezet átalakulása esetén külső vállalkozók részesedésének hiányában, a belterületi föld értékének megfelelő üzletrészek (részvények) kivételével valamennyi üzletrész (részvény) az állami vagyonkezelő szervezetet illeti meg, s ezen üzletrészek (részvények) értékesítéséről is ez a szervezet gondoskodik, a Javaslat megszünteti a gazdasági társaság "magánál tartott" üzletrész (részvény) intézményét. Az állami vagyonkezelő szervezet által értékesített üzletrész (részvény) ellenértékéből való osztozkodás mértékén a Javaslat nem változtat, így továbbra is 20% illeti meg az átalakult gazdasági társaságot. A Javaslat szerint azonban e mértéknél kedvezőbb feltétel is megállapítható.
A 6. §-hoz
Az e §-ban foglalt rendelkezés indoka megegyezik az 1. §-hoz fűzött magyarázattal.A 7. §-hoz
Pénzügytechnikai szempontok indokolják, hogy átalakulás esetén a gazdasági társaság létrejöttének és a korábbi szervezet megszűnésének időpontja a Javaslat 7. §-a szerinti módon kerüljön rendezésre.A 8. §-hoz
A Javaslat hatályon kívül helyezi a meghitelezett ideiglenes részvény intézményét, mivel az nem váltotta be a törvény eredeti elképzeléseit, alkalmazása esetén fennáll a fedezetlen részvénykibocsátás veszélye.Az állami vagyonkezelő szervezet jogosítványainak - a Javaslat szerinti - kibővülése tette indokolttá az Állami Vagyonügynökségről és a hozzátartozó vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1990. évi VII. törvény módosítását.