adozona.hu
T/363. számú törvényjavaslat indokolással - Egyes adótörvényeknek a gyermekéhezés felszámolása érdekében történő módosításáról
T/363. számú törvényjavaslat indokolással - Egyes adótörvényeknek a gyermekéhezés felszámolása érdekében történő módosításáról
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Országgyűlés igazságos és méltányos közteherviselés megteremtése, a közpénzeknek a munkahelyek létrehozását és a gazdaság fejlesztését hatékonyabban előmozdító felhasználásának ösztönzése, valamint a magyarországi gyermekéhezés felszámolása érdekében az alábbi törvényt alkotja:
(1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 66. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az adó mértéke az (1) bekezdés szerinti jövedelem esetéb...
"(2) Az adó mértéke az (1) bekezdés szerinti jövedelem esetében - a 8. § (1) bekezdésétől eltérően - 75 százalék, ha az osztalékot kifizetőnek
a) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti közösségi forrásból származó összes bevétele a kifizetést megelőző öt adóév egyikében meghaladta a 100 millió forintot, és
b) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti közösségi forrásból származó összes bevétele az általa a kifizetést megelőző öt adóév bármelyikében meghaladta az általa az érintett adóévben elért összes bevételének az 50 százalékát, és
c) a számvitelről szóló törvény szerint kimutatott, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti közösségi forrásból végzett tevékenységének adózás előtti eredménye az érintett adóévek egyikében meghaladta az összes bevételének az 5%-át.
(2) Az Szja tv. 68. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) A vállalkozásból kivont jövedelem után az adó mértéke - a 8. § (1) bekezdésétől eltérően - 75 százalék, kivéve, ha a vállalkozásból kivont jövedelemmel érintett vállalkozásnak
a) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti közösségi forrásból származó összes bevétele a kifizetést megelőző öt adóév egyikében meghaladta a 100 millió forintot, és
b) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti közösségi forrásból származó összes bevétele a kifizetést megelőző öt adóév egyikében meghaladta az általa a kifizetést megelőző öt adóév bármelyikében elért összes bevételének az 50 százalékát, és
c) a számvitelről szóló törvény szerint kimutatott, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti közösségi forrásból végzett tevékenységének adózás előtti eredménye az érintett adóévek egyikében meghaladta az összes bevételének az 5%-át.
"27. § (1) A (7) bekezdésben meghatározott, kapott (realizált) osztalékot 75 százalék mértékű osztalékadó terhel, ha az osztalékot kifizetőnek
a) a közösségi forrásból származó összes bevétele a kifizetést megelőző öt adóév egyikében meghaladta a 100 millió forintot, és
b) a közösségi forrásból származó összes bevétele a kifizetést megelőző öt adóév egyikében sem haladta meg az általa a kifizetést megelőző öt adóév bármelyikében elért összes bevételének az 50 százalékát, és
c) a számvitelről szóló törvény szerint kimutatott, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti közösségi forrásból végzett tevékenységének adózás előtti eredménye az érintett adóévek egyikében meghaladta az összes bevételének az 5%-át.
(2) Az osztalékból a kifizető a kifizetés napján állapítja meg, vonja le az osztalékadót és azt az adózás rendjéről szóló törvény előírása szerint bevallja és megfizeti. A kifizető az adó levonásáról az osztalékban részesülőnek igazolást ad.
(3) Nem kell az osztalékadót a kifizetőnek megállapítania, megfizetnie, levonnia az osztalék azon része után, amelyet az osztalékban részesülő belföldön, már működő gazdasági társaság, szövetkezet - ideértve az osztalékot fizető gazdasági társaságot, szövetkezetet is - jegyzett tőkéjének az emelésére fordít, vagy amellyel belföldön újonnan alakuló gazdasági társaság, szövetkezet alapításában vesz részt, feltéve, hogy az osztalékban részesülő rendelkezése alapján a kifizető azt közvetlenül erre a célra utalja, adja át.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott osztalék után az osztalékadó fizetési kötelezettség
a) a jegyzett tőke csökkentésére hozott döntésben meghatározott időpontban,
b) a jegyzett tőkének megfelelő részvény, üzletrész értékesítésekor, vagy
c) a társaság megszűnésekor válik esedékessé.
(5) A kifizetőnek le kell vonnia az osztalékadót az osztalékban részesülőnek fizetett osztalék azon részéből, amely készpénzben került kifizetésre, vagy amelyet nem az osztalékban részesülő belföldi pénzintézetnél vezetett bankszámlájára utal.
(6) Az osztalékelőlegre az osztalékra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy az osztalékelőlegre teljesített adónak az osztalék adóját meghaladó különbözetével az osztalék jóváhagyásakor a kifizető számol el az adóhatósággal.
(7) Az osztalékadóra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában a) osztalék (függetlenül a juttatás formájától):
1. a belföldi személy és a vállalkozási tevékenységet fióktelep útján folytató külföldi vállalkozó által kimutatott jóváhagyott osztalékból, részesedésből megszerzett összeg;
2. a kockázati tőkealap által kimutatott fizetett, fizetendő hozamokból megszerzett összeg;
3. a külföldi vállalkozó fióktelepnek nem minősülő belföldi telephelye társasági adóval csökkentett nyereségéből (ideértve a megelőző adóévek felhalmozott nyereségét is) a külföldi vállalkozó által kivont összeg;
4. jogutód nélküli megszűnéskor a tag (részvényes, alapító, üzletrész-tulajdonos) részére járó eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti értékének az a része, amely meghaladja a vagyonfelosztási javaslat szerint a rájutó kötelezettségek értékének és a megszűnt részesedés (8) bekezdés szerinti értékének együttes összegét; e rendelkezést kell megfelelően alkalmazni a cégbejegyzési kérelem elutasítása, vagy a cégeljárás megszüntetése, illetve a fióktelep cégjegyzékből történő törlése következtében megszerzett jövedelem meghatározására is;
5. a belföldi személy átalakulásakor a tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) megszűnt részesedésére a jogelőd vagyonmérlege szerint jutó saját tőkének a megszűnt részesedés (8) bekezdés szerinti értékét meghaladó része;
6. a belföldi személy és a fióktelep jegyzett tőkéjének leszállításakor - ha az tőkekivonás útján valósul meg a megszerzett eszközök értékének a bevont részesedés (8) bekezdés szerinti értékét meghaladó része;
7. a belföldi személy által, illetve a külföldi vállalkozó által belföldi telephelye, a külföldi illetőségű magánszemély által belföldi állandó bázisa útján elengedett követelés, átvállalt tartozás összege, valamint az említett személyek által térítés nélkül átadott eszköz, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás és véglegesen átadott pénzeszköz könyv szerinti értéke, kivéve, ha a jogügylet jogszabály vagy nemzetközi szerződés előírásán alapul;
8. a belföldi személy által, illetve a külföldi vállalkozó által belföldi telephelye, a külföldi illetőségű magánszemély által belföldi állandó bázisa útján kapcsolt vállalkozása részére 2013. december 31-ét követően megkötött szerződés, forgalomba hozott értékpapír alapján fizetett kamatnak, jogdíjnak a 18. § szerint meghatározott szokásos piaci kamatot, jogdíjat meghaladó része.
b) közösségi forrásból származó összes bevétel:
1. az államháztartás valamely alrendszeréből szerződés vagy pályázat útján megszerzett összes bevétel,
2. a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 1. § a) pontja szerinti gazdasági társasággal fennálló szerződés alapján megszerzett összes bevétel.
(8) A (7) bekezdés a) pont 4.-6. alpontja alkalmazásában a megszűnt, illetve a bevont részesedés értéke:
a) az osztalékban részesülő által az illetősége szerinti államban érvényes számviteli előírások szerint a megszűnt, illetve a bevont részesedésnek a megszűnés, illetve a bevonás időpontjára kimutatott könyv szerinti értéke,
b) a belföldi személy alapításkori jegyzett tőkéjéből (ennek hiányában a jegyzett tőkének megfelelő forrásból) az osztalékban részesülőre részesedése alapján arányosan jutó rész, ha az osztalékban részesülő legkésőbb az osztalék juttatásakor írásban nem nyilatkozik az a) pont szerinti értékről.
(9) Ha az osztalékban részesülő az illetősége szerinti államban érvényes számviteli előírások szerint devizában vezeti könyveit, a megszűnt, illetve a bevont részesedés könyv szerinti értékét a Magyar Nemzeti Bank hivatalos, a megszűnés, az átalakulás, a jegyzett tőke leszállítása napján érvényes devizaárfolyamán kell forintra átszámítani. Ha a kifizető a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint devizában vezeti könyveit, az eszközök, a kötelezettségek vagyonfelosztási javaslat, a saját tőke vagyonmérleg szerinti értékét a Magyar Nemzeti Bank hivatalos, a zárómérleg, a vagyonmérleg mérleg-fordulónapján érvényes devizaárfolyamán kell forintra átszámítani. Olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett árfolyama, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, az előző rendelkezések szerint megállapított napon érvényes, euróban megadott árfolyamot kell figyelembe venni.
(10) Az osztalékadóval kapcsolatos hatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el.
(11) Az osztalékadó felhasználásának célja a magyarországi gyermekéhezés felszámolása.
(12) Az osztalékadóból származó bevétel a központi költségvetés települési önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatainak támogatására irányuló előirányzatának bevétele."
"7/C. § A gazdálkodó köteles az eszközeit és forrásait, bevételeit és ráfordításait belső számvitelében a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti közösségi forrás felhasználásával végzett tevékenységenként is, és a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti közösségi forrás felhasználása nélkül végzett tevéken ységeitől is elkülöníteni, valamint azokat az éves beszámoló kiegészítő mellékletében, a tevékenységenként készített mérlegben és az eredmény kimutatásban olyan módon bemutatni, mintha az egyes tevékenységeket önálló gazdálkodó szervezetek végeznék."
Az Orbán-kormány 2010 óta ugyanis igazságtalan módon változtatta meg a hazai adórendszert: a közepes és kiskeresetű munkavállalók adóterhelését növelte, a gazdagok, jól kereső családok adóját csökkentette. A Fidesz által bevezetett egykulcsos adóval ötből négy magyar ember rosszabbul járt. Ennek az egyik legszörnyűbb következménye, hogy esténként csaknem félmillió gyermek fekszik le üres gyomorral Magyarországon. A Fidesz ugyanakkor azokon segített, akik arra nem szorultak rá, és spekulánsoknak teremtett ideális viszonyokat Magyarországon. A Fidesz azokat terhelte, akik túlórákkal is alig éltek meg a fizetésükből, és azoknak kedveztek, akik - akár kevés munkával, de jó fideszes kapcsolatokkal - sok pénzt keresnek. Jellemzően számukra jelentett előnyt a tőkejövedelmekre, így különösen az osztalékból származó jövedelmekre vonatkozó adócsökkentés is.
Ugyancsak súlyos probléma, hogy a Fideszhez dörgölőző, közpénzből meggazdagodott vállalatok az elmúlt években százmilliárdos nagyságrendben vitték ki offshore cégekbe a hasznot, ahelyett, hogy azt a magyar gazdaságba fektették volna. Sajtóhírek szerint a Simicska-birodalom több mint 22 milliárd forint osztalékot fizetett ki a tavalyi évben. Az állami segítséggel létrejött offshore-gázüzletben elhíresült, Orbán Viktor személyes jóbarátjának az érdekkörébe tartozó gázkereskedő is több mint 54 milliárd forint osztalékot fizetett az offshore cégek mögé bújó tulajdonosainak. Ugyancsak nem cáfolt sajtóhírek szólnak arról, hogy Mészáros Lőrinc 2013-ban 1,2 milliárd forint osztalékot tudott kivenni abból a cégből, amelynek 2010-ben még az árbevétele is kevesebb volt ennél, idén pedig 800 millió forint osztalékhoz jutott. Hasonló emelkedő pályára került a kormány kedvenc médiaügynöksége is, amely 2013-ban 350 millió forintot fizetett a tulajdonosának. Összességében tehát a Fidesz-közeli cégek tulajdonosai több százmilliós, milliárdos osztalékokat vehettek fel. Ezt pedig döntő részben nem másnak, mint az adófizetői forintokból, közösségi forrásból megvalósuló állami, önkormányzati megrendeléseknek köszönhették, amelyeken akár 20-25 százalékos hasznot is elérhettek.
Egyik oldalon tehát az Orbán-kormány a gazdagok - és így saját klientúrája - számára adót csökkentett, míg az alacsonyabb jövedelműek terhelését megemelte, másik oldalon pedig saját klientúrája számára közpénzből, tisztességtelen mértékű haszonnal járó üzleteket biztosított.
Az MSZP szerint mindez igazságtalan és méltánytalan, nem szolgálja a magyar emberek és a magyar gazdaság érdekeit. Nem igazságos, hogy a Fideszhez közel álló gazdasági csoportok ugyanolyan arányban járulnak hozzá a közterhekhez, mint egy túlórázó kórházi ápoló, áruházi eladó, vagy kisvállalkozó, miközben az előnyöket nem ugyanolyan arányban élvezik. Nem igazságos, hogy minden közbeszerzést, uniós pályázatot fideszes oligarchák cégei nyerjenek. Nem igazságos, hogy a hazai KKV szektor elől vonják el a pályázati forrásokat, így - részben ennek is köszönhetően - az elmúlt három évben közel 90.000 vállalkozás szűnt meg, csődölt be vagy került felszámolási eljárás alá.
Amennyiben a Fidesz valóban méltányos és igazságos közteherviselési rendszert akar kialakítani, akkor nem a reklámadóhoz hasonló - érdemi költségvetési bevételt nem eredményező, de hazai munkahelyeket veszélyeztető - büntetőadókra van szükség, hanem arra, hogy a közpénzből meggazdagodott fideszes klientúra is vállaljon részt a közterhek viseléséből legalább olyan arányban, amilyen arányban az előnyökből részesül. Ezt megtehetik azzal, hogy a közösségi forrásokat valóban a gazdaság fejlesztésére, munkahelyek létrehozására költik. De megtehetik azzal is, hogy a közösségi forrásokból megszerzett jövedelmek után több adót fizetnek, amelyből megszüntethető Magyarország egyik legsúlyosabb problémája, a gyermekéhezés. Mára ugyanis a többgyermekes családok közel fele szegénységben él, sokuknak mindössze 22.800 forintból kell megélniük, amely csak egyes fideszes politikusok szerint lehetséges.
A törvényjavaslat mindezek alapján különbséget kíván tenni egyfelől a magánszemélyek munkajövedelmének adóztatása és a magánszemélyek egyes tőkejövedelmeinek, osztalékjövedelmeinek adóztatása között. A törvényjavaslat szerint így az osztalékjövedelmekre és a vállalkozásból kivont jövedelmekre az általános 16%-os adókulcsnál magasabb, 75%-os adókulcsot ír elő, ha jelentős összegű közösségi források felhasználásával elért tisztességtelen hasznot akarnak magánzsebekbe juttatni. A Fidesz szerint az adózzon többet, aki többet dolgozik. A Fidesz így egy túlórázó kórházi ápolóval, áruházi eladóval, kisvállalkozóval bevallottan több adót fizettetne, mint egy, a kapcsolatai révén megszerzett közösségi forrásokból, értékteremtő munka nélkül elért bevételeiből is biztos alapokon megélő "üzletemberrel".
Az MSZP ezen változtatni kíván. Az MSZP az értékteremtő munkát nem büntetni, hanem elismerni kívánja, a közösségi források szervezett és tudatos módon történő magánvagyonná változtatásához pedig a közösségi célok érdekében nagyobb adóterhelést kíván előírni.
A törvényjavaslat másfelől osztalékadó fizetését írja elő annak érdekében, hogy a közösségi forrásból tisztességtelen hasznot elérő cégek is vállaljanak részt a közterhek viseléséből, járuljanak hozzá a közösségi célok eléréséhez. A törvényjavaslat célja, hogy az a cég, amelyik jelentős mértékű közösségi forráshoz jut, és ebből tisztességtelen haszonra tesz szert, a kifizetett osztalékából juttasson vissza az állampolgárok közös kasszáját jelentő költségvetésbe. A törvényjavaslat szerint tehát az a cég, amely árbevételének legalább felét akár hazai forrású, akár európai uniós közpénzből, vagy költségvetési szervvel, köztulajdonban álló gazdasági társasággal fennálló üzleti kapcsolatából éri el és tisztességtelen mértékű nyereséget ér el az árbevételéhez képest, az a tulajdonosa felé fizetendő osztalékának háromnegyedét fizesse be adóként a költségvetésbe. A javaslat szerint ugyanakkor csökkenthető az osztalékadó azzal az összeggel, amelyet a tulajdonos visszaforgat a gazdaságba, így különösen gazdasági társaság jegyzett tőkéjének emelésére vagy új társaság alapítására fordítja. A javaslat így elősegítheti a közpénzek hatékonyabb felhasználását, a vállalkozások közötti verseny élénkülését és a cégek tőkehelyzetének javítását, a gazdaság élénkítését.
A törvényjavaslat előírja ugyanakkor azt is, hogy az osztalékadóból befolyó több tízmilliárd forintot a magyarországi gyermekéhezés felszámolására, a települési önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatainak támogatására, a gyermekétkeztetés mennyiségének és minőségének javítására kell fordítani.
A javaslat szerint a törvénymódosítás az általa szabályozni kívánt életviszonyok jelentőségére, és az orvosolni kívánt probléma súlyára tekintettel a lehető legkorábbi időpontban lép hatályba.