Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés
    adozona.hu

    T/1353. számú törvényjavaslat indokolással - A devizáról

    T/1353. számú törvényjavaslat indokolással - A devizáról

    Kiválasztott időállapot: Mi ez?
    • Jogterület(ek):
    • Tipus:
    • Érvényesség kezdete: 
    • Érvényesség vége: 

    MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

    Amennyiben nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni
    a) a devizabelföldinek belföldön és külföldön, valamint
    b) - ha e törvény kifejezetten így rendelkezik - a devizakülföldinek a Magyar Köztársaság területén lévő
    devizával, valutával, belföldi fizetőeszközzel és vagyoni értékkel végzett jogügyleteire és cselekményeire.
    A devizahatóság hatósági ellenőrzést végezhet arra nézve, hogy a devizabelföldiek, illetőleg a devizakülföldiek megtartják-e a...

    Csak a jogszabály szövegének mutatása
    T/1353. számú törvényjavaslat indokolással - A devizáról
    1995. évi XCV. törvény a devizáról
    ELSŐ RÉSZ
    BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
    I. FEJEZET
    A TÖRVÉNY HATÁLYA
    1. §
    Amennyiben nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni
    a) a devizabelföldinek belföldön és külföldön, valamint
    b) - ha e törvény kifejezetten így rendelkezik - a devizakülföldinek a Magyar Köztársaság területén lévő
    devizával, valutával, belföldi fizetőeszközzel és vagyoni értékkel végzett jogügyleteire és cselekményeire.
    2. §
    A devizahatóság hatósági ellenőrzést végezhet arra nézve, hogy a devizabelföldiek, illetőleg a devizakülföldiek megtartják-e a devizajogszabályokban, a jegybanki rendelkezésekben, valamint a devizahatósági engedélyben foglalt előírásokat. A devizahatósági ellenőrzés kiterjed a devizakülföldieknek a Magyar Köztársaság területét érintő jogügyleteire és cselekményeire, illetőleg a devizabelföldiek külföldi tevékenységére is.
    II. FEJEZET
    ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
    3. §
    E törvény alkalmazásában
    1. devizabelföldi:
    a) az a természetes személy, akinek az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyi igazolványa van, a tizennégy éven aluliak esetén személyi lapja van, illetőleg azzal jogszabály értelmében rendelkezni köteles (a továbbiakban együtt: személyi igazolvány). A határátlépéskor a magyar útlevelet felmutató személy devizabelföldiségét vélelmezni kell,
    b) a vállalkozás és a szervezet, ha a székhelye belföldön van,
    c) a b) pont szerinti vállalkozás vagy szervezet tulajdonosa, vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja és alkalmazottja e minőségében a vállalkozás és a szervezet nevében tett jogügyletei és cselekményei tekintetében, ha azok alapján a vállalkozás vagy a szervezet szerez valamilyen jogot, illetve azt terheli kötelezettség, akkor is devizabelföldinek tekintendő, ha egyébként devizakülföldi,
    d) külföldi vállalkozás és szervezet belföldön működő telepe, kivéve a külkereskedelmi szerződés teljesítése érdekében belföldön létrehozott telephelyét,
    e) a külföldön lévő külképviselet, továbbá a devizabelföldi képviselője e minőségében tett jogügyletei és cselekményei tekintetében akkor is, ha egyébként devizakülföldi,
    2. devizakülföldi:
    a) a természetes személy, ha nincs az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyi igazolványa, illetőleg azzal jogszabály értelmében nem köteles rendelkezni,
    b) a vállalkozás és a szervezet - jogi formájától függetlenül -, ha székhelye külföldön van,
    c) a devizabelföldi vállalkozás és szervezet külföldön működő telepe, fiókja kivéve a külkereskedelmi szerződés teljesítése érdekében külföldön létrehozott telephelyét,
    d) a belföldön lévő külföldi diplomáciai, konzuli képviselet, valamint devizakülföldi belföldön lévő kereskedelmi és egyéb képviselete, továbbá devizakülföldinek a képviselője e minőségében tett jogügyletei, cselekményei tekintetében akkor is, ha egyébként devizabelföldi,
    e) a vámszabadterületi társaság és a 85. § hatálya alá tartozó társaságok,
    3. külföld:
    a) a Magyar Köztársaság államhatárán kívüli terület,
    b) a Magyar Köztársaság területén lévő, a vámjogszabály szerinti - a nemzetközi személyforgalom és áruforgalom számára nyitva álló - tranzitterület és vámszabadterület,
    4. deviza: külföldi pénznemre szóló követelés (pénzhelyettesítő eszköz, bankszámla- és egyéb pénzkövetelés),
    5. valuta: külföldi pénz;
    6. konvertibilis pénznem, deviza, valuta: a Magyar Nemzeti Bank (a
    továbbiakban: MNB) hivatalos devizaárfolyam-lapján, illetőleg valutaárfolyam-lapján feltüntetett pénznem, deviza, valuta,
    7. pénz: a bárhol forgalomban lévő és a forgalomban lévőre még átváltható bankjegy és fémpénz (érme),
    8. fizetőeszköz: a pénz, továbbá - ellenkező rendelkezés hiányában - a forintra vagy külföldi pénznemre kiállított pénzhelyettesítő eszköz;
    9. pénzhelyettesítő eszköz: a csekk - ideértve a kitöltetlen csekket is -, a hitelkártya, a csekk-kártya, a bank-kártya, kereskedelmi kártya, a váltó, az utalvány, továbbá a bemutatóra szóló takarékbetétkönyv vagy az ilyen betétről kiállított más okirat és elnevezésétől függetlenül minden más, azonos gazdasági rendeltetésű okmány;
    10. arany: a színarany (az arany, amelynek finomsága legalább 995/1000), az arany pénzérme akkor is, ha már nincs forgalomban, valamint - aranytartalmára tekintet nélkül - a rúdarany, az aranytömb;
    11. vagyoni érték: minden dolog, jog vagy szolgáltatás - ide nem értve a devizát, valutát és a belföldi fizetőeszközt - melynek pénzben kifejezhető értéke van;
    12. útiholmi: az 1964. évi 2. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a turistaforgalom vámkönnyítéseiről szóló, New Yorkban 1954. június 4-én kelt Egyezményben, illetve az Egyezményt kiegészítő jegyzőkönyvben és a vámtörvényben útiholmiként meghatározott tárgyak;
    13. vállalkozás: a gazdasági társaság, a szövetkezet, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, továbbá az egyéni vállalkozó, valamint a külön jogszabály alapján vállalkozói igazolvány nélkül külkereskedelmi tevékenységet folytató természetes személy;
    14. szervezet: ha devizajogszabály másként nem rendelkezik, a természetes személyen, a vállalkozáson és az MNB-n kívüli jogi és nem jogi személy, amely alapfeladatként vállalkozási tevékenységet nem folytat, ideértve az államot is
    15. külföldi vállalkozás: jogi formájától függetlenül üzletszerűen gazdasági tevékenységet folytató külföldi székhelyű gazdasági egység;
    16. külföldi szervezet: jogi formájától függetlenül üzletszerű gazdasági tevékenységet nem folytató külföldi székhelyű egység, ideértve a külföldi államot is,
    17. közvetlen vállalkozás: devizabelföldi részvételével alapított, létesített külföldi vállalkozás, külföldi vállalkozásban való részesedés, továbbá a devizabelföldi által a helyi jog alapján létrehozott külföldi fiók;
    18. nemzetközi gazdasági tevékenység: devizakülföldivel - belföldön nem közvetlenül a személyes szükségletek kielégítése körében - külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével végzett
    a) külkereskedelmi, ideértve a szállítmányozási,
    b) személyszállítási és árufuvarozási,
    c) postai és távközlési,
    d) utazásszervezői és -közvetítői,
    e) művészközvetítői,
    f) hír- és műsorközlő tájékoztató,
    g) biztosítási, biztosításközvetítői, biztosítási szaktanácsadói tevékenységet.
    19. külföldi hivatalos vagy üzleti utazás: a vállalkozás, szervezet tevékenységével összefüggő, a Magyar Köztársaság határán kívüli olyan utazás, amelynek a felmerülő költségét teljes egészében vagy részben a vállalkozás, a szervezet vagy részben a meghívó devizakülföldi viseli;
    20. kiküldött: az a természetes személy, aki belföldön történő - munkaviszonyon vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyon alapuló - foglalkoztatásával vagy egyéni vállalkozóként a tevékenységével összefüggésben hivatalos vagy üzleti célból külföldre utazik;
    21. külképviselet:
    a) a központi költségvetési szerv,
    b) a vállalkozás, a 17. pontban foglaltak alá nem tartozó - a nemzetközi vízi-és légiforgalmat lebonyolító társaságok menetjegy eladásait kivéve - vállalkozási tevékenységet nem végző
    tartósan külföldön lévő szervezeti egysége;
    22. külföldön munkát végző: a kiküldöttként, az egyéni munkavállalóként vagy ösztöndíjasként külföldön tartózkodó devizabelföldi, valamint az 56. § a) pontjában, a 65. § (2) bekezdésének c) pontjában foglaltak alkalmazásában a vele külföldön közös háztartásban élő devizabelföldi házastársa és gyermeke. A külföldön munkát végzőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában nem minősül külföldnek a 3. pont b) alpontjában meghatározott terület és devizakülföldinek a vámszabadterületi társaság, valamint a 85. § hatálya alá tartozó társaság;
    23. saját tőke: a számvitelről szóló törvény meghatározása szerint;
    24. hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: a kötvény, a letéti jegy, a kincstárjegy, valamint minden olyan sorozatban kibocsátott értékpapír, amelyben a kibocsátó (az adós) meghatározott pénzösszegnek a rendelkezésére bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz (kölcsön) összegét, valamint kamatozó értékpapír esetén annak meghatározott módon számított kamatát, vagy egyéb hozamát és az általa esetleg vállalt egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetve teljesíti
    25. elismert értékpapírpiac: a belföldi vagy külföldi tőzsde, valamint az olyan belföldi vagy külföldi tőzsdén kívüli értékpapírpiac - beleértve az értékpapír-kereskedők szövetsége által szervezett telefonon keresztül lebonyolódó piacot is - ,
    a) amelyet hivatalosan elismertek abban az országban, ahol működik,
    b) ahol a szabályzatában meghatározott személyen keresztül bárki eladhat, illetve vásárolhat értékpapírt és
    c) ahol az ügyletek rögzített szabályok alapján jönnek létre,
    26. kollektív befektetési értékpapír:
    a) a befektetési jegy, továbbá
    b) az olyan külföldi intézményben való részvételt tanúsító - bemutatóra vagy névre szóló - okirat, amely intézmény alapító okiratában meghatározott célja - az egyes befektetésekkel járó kockázatviselést megosztva - az értékpapírokba vagy más eszközökbe történő befektetés;
    27. pénzpiaci eszköz: értékpapírszerűen, sorozatban kibocsátott, pénzkövetelésre szóló - értékpapírnak nem minősülő - okirat;
    28. átruházható eszköz:
    a) a pénzkövetelésről vagy nemesfém követelésről kiállított - értékpapírnak nem minősülő - okirat,
    b) az olyan értékpapírnak nem minősülő okirat, amely valamilyen pénzkövetelésről, nemesfém-követelésről szóló okirat vagy értékpapír, valamint tagsági jogot megtestesítő értékpapír átvételét igazolja és/vagy ezek felett közvetetten a rendelkezést lehetővé teszi,
    c) a kárpótlási jegy,
    d) az olyan jogról vagy követelésről kiállított értékpapír és értékpapírnak nem minősülő okirat, amely tekintetében külön törvény vagy kormányrendelet megállapítja, hogy e törvénynek az átruházható eszközre vonatkozó szabályait kell alkalmazni, valamint
    e) pénzköveteléssel végzett határidős ügylet, továbbá árfolyam- és kamatkockázati csereügylet és más származékos ügylet, függetlenül attól, hogy arról okiratot kiállítottak-e vagy sem;
    29. fizetésnek minősül minden olyan jogcselekmény, amely a tartozás megszűnését vagy csökkenését eredményezi;
    30. hitel:
    a) a pénzértékre szóló kölcsön,
    b) a halasztott fizetés (kereskedelmi hitel, áruhitel, céghitel),
    c) az egy évet meghaladó előleg és előrefizetés,
    d) az előző pontokban meg nem határozott olyan visszavásárlási kötelezettséget tartalmazó megállapodás, amelynek alapján a visszavásárlás az eladáskori árnál (értéknél) magasabb áron (értéken) történik; annak megállapításánál, hogy az ár (érték) magasabb-e az eladáskori árnál (értéknél), a visszavásárlással összefüggésben bármilyen jogcímen járó összeget egybe kell számítani;
    31. devizajogszabály:
    a) e törvény és az e törvényben kapott felhatalmazás alapján kiadott
    kormányrendelet, továbbá
    b) az MNB-ről szóló törvény devizarendelkezései;
    32. felhatalmazott pénzintézet: devizaműveletek végzésére felhatalmazott belföldi pénzintézet, melyek jegyzékét az MNB a Pénzügyi Közlönyben teszi közzé;
    33. devizahatóság: az MNB.
    MÁSODIK RÉSZ
    A DEVIZASZABÁLYOK ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK ELŐFELTÉTELEI
    III. FEJEZET
    ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
    4. §
    (1) Ha devizajogszabály vagy külön jogszabály a deviza-, vagy valutavásárlási vagy devizaátutalási, illetőleg devizával vagy valutával való fizetési jogcímet keletkeztető szerződés megkötését, vagy tevékenység végzését engedélyhez vagy előzetes bejelentéshez köti, e törvény eltérő rendelkezésének hiányában a deviza-, vagy valutaeladásnak és a devizaátutalásnak az engedély megléte, illetőleg a bejelentés megtörténte esetén van helye.
    (2) Jogszabály előírhatja, hogy a nemzetközi gazdasági tevékenységet folytató vállalkozásnak e tevékenységét, annak megkezdésétől számított meghatározott határidőn belül a devizahatóságnak be kell jelentenie.
    (3) A vállalkozás és a szervezet a forint ellenében történő deviza-, vagy valutavásárlást a pénzforgalmi számlája terhére adott fizetési megbízással kezdeményezi.
    (4) A devizahatóság az engedélyét feltételhez kötheti.
    (5) Az, hogy a devizajogszabályok, vagy a jegybanki rendelkezések szerint nem kell devizahatósági engedély vagy az engedélyt a devizahatóság megadta, nem mentesít az egyéb jogszabályokban foglalt előírások megtartása alól.
    5. §
    (1) Devizajogszabály vagy jegybanki rendelkezés előírhatja, hogy a felhatalmazott pénzintézet milyen okiratok, illetőleg nyilatkozatok meglétét és ezeknek a fizetési megbízással való összhangját köteles vizsgálni.
    (2) A felhatalmazott pénzintézet köteles meggyőződni arról, hogy a deviza-, illetve valutaeladás, továbbá a devizaátutalás devizajogszabályban vagy jegybanki rendelkezésben meghatározott feltételei fennállnak-e. Amennyiben e feltételeket igazoló iratok nem állnak rendelkezésre, a felhatalmazott pénzintézet a deviza-, illetve valutaeladást, továbbá az átutalást megtagadja.
    6. §
    (1) A devizát, valutát a vásárláskor feltüntetett célra vagy olyan célra szabad felhasználni, amihez a devizahatóság engedélye vagy előzetes bejelentés nem szükséges. Amennyiben a devizabelföldi olyan eltérő célra használja fel a devizát, valutát, amihez a devizahatóság engedélye vagy előzetes bejelentés nem szükséges, a felhasználástól számított nyolc napon belül köteles ezt az átutalás, illetve a vásárlás helyén bejelenteni.
    (2) A devizabelföldi köteles megtenni minden tőle elvárhatót annak érdekében, hogy a devizakülföldivel kötött szerződésben meghatározott összeget beszedje.
    (3) A devizabelföldi a rendelkezésére bocsátott devizaérték rendeltetésszerű felhasználásáról - a 20. §. (1) bekezdésében foglalt jogcímeken vásárolt deviza,vagy valuta kivételével -, illetőleg a devizakülfölditől járó összeg befolyásáról a devizajogszabályban meghatározott módon a devizahatóságnak elszámolni köteles.
    Átváltás
    7. §
    (1) Devizabelföldi vagy devizakülföldi belföldön devizát, valutát forintra, forintot devizára, valutára vagy devizát, valutát más devizára, valutára - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - csak felhatalmazott pénzintézetnél válthat át és csak ott jogosult devizát, valutát vásárolni, eladni.
    (2) Devizabelföldi vagy devizakülföldi belföldön valutát és a pénzhelyettesítő eszközök közül a csekket forintra, forintot valutára, csekkre, valutát, csekket más valutára, csekkre átváltóhelyen is átválthat és jogosult ott valutát, csekket vásárolni vagy eladni.
    Árfolyam
    8. §
    A konvertibilis deviza, valuta forintra, illetőleg a forint konvertibilis devizára, valutára történő átszámításánál alkalmazandó árfolyam tekintetében az MNB jegybanki rendelkezésben előírást adhat.
    Korlátozott és tiltott műveletek
    9. §
    (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a (2) bekezdésben foglaltak kivételével devizahatósági engedéllyel lehet olyan szerződést kötni, vagy pénzügyi műveletet végezni, amely arra irányul, hogy devizabelföldiek és devizakülföldiek egymásra tekintettel devizát, valutát, belföldi fizetőeszközt, illetőleg vagyoni értéket belföldön és külföldön átruházzanak.
    (2) Nem kell devizahatósági engedély ahhoz, hogy
    a) a vállalkozás és a szervezet devizakülföldivel olyan szerződést kössön, amely alapján a vállalkozás és a szervezet a devizakülföldivel pénzbeli elszámolás nélküli csereutazást bonyolít le,
    b) a devizabelföldi és devizakülföldi természetes személy egymás belföldi és külföldi tartózkodásának költségeit fedezze,
    c) az egymással cserekapcsolatot fenntartó devizabelföldi és devizakülföldi természetes személy a gyűjtési körébe tartozó azonos vagy hasonló ingó dolgot - a kiviteli (kiküldési) szabályok megtartásával - pénzbeli elszámolás nélkül cseréljen.
    10. §
    Ha devizajogszabály másként nem rendelkezik, devizabelföldiek között tilos fizetési kötelezettség teljesítésével kapcsolatban olyan kikötést alkalmazni, amely deviza, valuta valóságos szolgáltatására irányul.
    IV. FEJEZET
    EGYES TEVÉKENYSÉGEK VÉGZÉSÉNEK DEVIZAHATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉSE
    11. §
    (1) Szerencsejáték szervező tevékenységnek konvertibilis pénznemben történő végzéséhez a devizahatóság engedélyét a szerencsejáték szervező tevékenység folytatásához külön törvény szerint szükséges hatósági engedély iránti kérelem benyújtása előtt meg kell szerezni.
    (2) Devizahatósági engedély szükséges ahhoz, hogy devizakülföldi a belföldön lévő ingó dolga tekintetében devizabelföldivel vagy devizakülföldivel adásvételi vagy bizományi szerződést, illetőleg hasznosítására ellenérték fejében egyéb szerződést kössön. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a nemzetközi gazdasági tevékenység körében kötött szerződésre.
    V. FEJEZET
    HAZAUTALÁSI ÉS FORINTRA TÖRTÉNŐ ÁTVÁLTÁSI KÖTELEZETTSÉG, KÖVETELÉS BEJELENTÉS
    12. §
    (1) A devizabelföldi köteles - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - a konvertibilis devizát, valutát a megszerzéstől (birtokba jutástól), illetve annak tudomásra jutásától számított nyolc napon belül felhatalmazott pénzintézethez átutaltatni (hazautaltatni) vagy hazahozni és annak átadni (továbbiakban együtt: hazautalni), illetve természetes személy esetén hazahozni vagy hazautaltatni.
    (2) A devizabelföldi az alábbi jogcímeken külföldön megszerzett (birtokába került) konvertibilis devizát, valutát nem köteles hazautalni vagy hazahozni:
    a) a külképviseleti bevételt, ha azt a külképviselet fenntartására használja fel,
    b) a természetes személy által külföldi tartózkodása során ajándék vagy öröklés címén kapott, továbbá külföldi szerencsejátékból származó összeg külföldön a devizajogszabálynak megfelelően felhasznált részét,
    c) a külföldön munkát végző külföldön tartózkodásának ideje alatt a külföldön vállalt/végzett munkából származó jövedelmét és a devizakülfölditől kapott ösztöndíját,
    d) a közvetlen vállalkozásától bármilyen jogcímen származó hozamot, a közvetlen vállalkozásának az elidegenítéséért kapott, továbbá az ilyen vállalkozás megszűnése vagy a jegyzett tőkéjének csökkentése, valamint kisajátítás, államosítás vagy bármilyen más tulajdonelvonás esetén a tényleges kártalanítás folytán őt megillető devizát, valutát, ha azt a 32. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott célra használja fel, e) ha a devizahatóság erre engedélyt adott.
    (3) A devizabelföldi köteles hazautalni, vagy hazahozni a felhatalmazott pénzintézetnél és az átváltóhelyen forintért vásárolt, vagy devizaszámláról külföldre átutalt, fel nem használt devizát, valutát.
    (4) A természetes személyen kívüli devizabelföldi köteles megtenni mindent annak érdekében, hogy a birtokába került nem konvertibilis devizát a megszerzéstől, tudomásra jutástól számított nyolc napon belül konvertibilis devizára, valutára átváltsa és azt az (1) bekezdés alapján hazautalja.
    13. §
    A devizabelföldi köteles a devizakülföldivel szemben devizában fennálló követelését, valamint a külföldi ingatlanra, a külföldi vállalkozásban való érdekeltségre megnyíló igényt a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül a devizahatóságnak bejelenteni. A devizahatóság a bejelentés megtételének határidejére ennél hosszabb időt is megállapíthat.
    14. §
    A 12. § (1) és (4) bekezdése alapján hazautalt, vagy hazahozott konvertibilis devizát, valutát
    a) a vállalkozás az 48- 49. és 51. §,
    b) a szervezet az 52-53. §, rendelkezéseinek megfelelően
    c) a természetes személy az 54. §-ban foglalt kivételekkel devizaszámlára helyezheti, illetve a természetes személy a birtokában tarthatja.
    15. §
    (1) A vállalkozás és a szervezet a 14. § a) és b) pontja alapján devizaszámlára el nem helyezhető vagy el nem helyezett konvertibilis devizát, valutát felhatalmazott pénzintézetnél köteles forintra átváltani.
    (2) A természetes személy, a 20. § (1) bekezdés alapján megvásárolt konvertibilis valuta, deviza kivételével, a forintért vásárolt és a fel nem használt konvertibilis devizát, valutát köteles a hazautalástól vagy a hazahozataltól számított nyolc napon belül forintra átváltani.
    16. §
    (1) A devizabelföldi hazautalási, hazahozatali, illetve forintra történő átváltási kötelezettsége mindaddig fennáll, amíg annak eleget nem tett.
    (2) Ha a megvásárlásnak a fizetőeszközt kibocsátó országban hatályos rendelkezések miatt vagy egyéb okból akadálya van, a felhatalmazott pénzintézet vagy átváltóhely a fizetőeszközt az akadály elhárulásáig letétként őrzi. A felhatalmazott pénzintézet a letétként őrzött ilyen fizetőeszközt még azok megvásárlása előtt beszedés, illetve értékesítés végett külföldre kiküldheti.
    (3) Ha a jogosult közreműködése szükséges ahhoz, hogy a konvertibilis deviza, valuta felhasználható legyen, ezt arra tekintet nélkül köteles teljesíteni, hogy az átváltás, illetve az ellenérték kifizetése mikor történik meg.
    (4) A forintra történő átváltási kötelezettség alá eső konvertibilis devizát, valutát átváltás nélkül felhasználni, vagy azzal rendelkezni devizahatósági engedéllyel szabad.
    HARMADIK RÉSZ
    FOLYÓ FIZETÉSI MŰVELETEK
    17. §
    Devizabelföldiek, illetőleg devizakülföldiek folyó fizetési műveletek céljára az e részben meghatározott szabályok szerint vásárolhatnak konvertibilis devizát, valutát.
    VI. FEJEZET
    A DEVIZABELFÖLDI KONVERTIBILIS DEVIZAVÁSÁRLÁSA
    A vállalkozás és a szervezet
    18. §
    (1) A vállalkozás, a szervezet alapító okiratában (alapszabályában, ennek megfelelő más okiratban vagy jogszabályban, illetőleg egyéni vállalkozói igazolványában) meghatározott, tőkeműveletnek nem minősülő tevékenységével, feladatával, továbbá a külön jogszabály alapján vállalkozói igazolvány nélkül külkereskedelmi tevékenységet folytató természetes személy e tevékenységével összefüggésben devizakülföldinek teljesítendő fizetéseire forintért konvertibilis devizát vásárolhat.
    (2) A vállalkozás, a szervezet az (1) bekezdésben foglaltakon túl kiküldötteinek külföldi hivatalos és üzleti utazási, valamint külképviselet nyitásának és fenntartásának költségeire vásárolhat konvertibilis devizát.
    Természetes személy
    19. §
    (1) A természetes személy tőkeműveletnek nem minősülő jogcímeken a devizajogszabályokban foglaltaknak megfelelően a devizakülföldi - devizajogszabályban meghatározott esetben más devizabelföldi - kedvezményezett részére külföldre történő átutalás céljából konvertibilis devizát vásárolhat, a 20. § (1) bekezdésében foglalt eltéréssel.
    (2) A természetes személy külföldön a devizabelföldi által kiállított külföldön történő fizetésre, vagy valuta felvételére is alkalmas, forintra szóló bankkártya felhasználásával az (1) bekezdés szerinti jogcímeken konvertibilis valutát is vásárolhat.
    (3) A külföldön munkát végzőt nem illeti meg devizavásárlási jog az egy évet meghaladó külföldi tartózkodásának ideje alatt keletkezett, a külföldi állammal, vagy ennek helyi hatóságával szemben fennálló adó- vám vagy illetéktartozásra.
    20. §
    (1) A természetes személy belföldön külföldi utazási költségeire devizajogszabályban meghatározott összeg erejéig vásárolhat konvertibilis valutát, devizát. A valutavásárláshoz - ide értve a csekket is - be kell mutatni az érvényes magánútlevelet, a valutalapot, és az érvényes személyi igazolványt is.
    (2) A természetes személy a külföldi tartózkodásának ideje alatt felmerülő idegenforgalmi szolgáltatásokat és menetjegyet
    a) belföldi utazásszervezőnél vagy menetjegy eladóhelynél,
    b) belföldről külföldi utazási irodánál vagy menetjegy eladóhelynél, illetőleg közvetlenül a szolgáltatást nyújtótól megvásárolhatja, és
    a b) pont esetén az említett jogcímeken a devizát forintért megvásárolhatja, és külföldre átutalhatja.
    (3) A devizabelföldi természetes személy a külföldi tartózkodásának ideje alatt az ott felmerülő idegenforgalmi szolgáltatások költségeinek fedezésére
    a) bankszámlája terhére külföldről adott megbízással és/vagy
    b) megbízottja útján
    is vásárolhat forintért devizát és azt külföldre a szolgáltatást nyújtó külföldi javára átutaltathatja.
    VII. FEJEZET
    A DEVIZAKÜLFÖLDI KONVERTIBILIS DEVIZA- ÉS VALUTAVÁSÁRLÁSA
    21. §
    (1) A devizakülföldi természetes személy az általa behozott konvertibilis fizetőeszköznek vagy átutalt konvertibilis devizának felhatalmazott pénzintézetnél és átváltóhelyen történt, útlevélszámot is tartalmazó átváltási bizonylattal igazolt beváltásából származó forintösszeg erejéig forintért devizát, valutát vásárolhat. Ezt a rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a nemzetközi postautalványon érkezett összegekre is.
    (2) A külön jogszabály alapján belföldön foglalkoztatott devizakülföldi e tevékenységéből származó, a személyi jövedelemadó alapját képező - a (3) bekezdésben foglaltakkal csökkentett -, a számlavezető bankjához befizetett jövedelméből konvertibilis devizát vásárolhat felhatalmazott pénzintézetnél.
    (3) A (2) bekezdésben megjelölt, a személyi jövedelemadó alapját képező összeget csökkenteni kell
    a) a külön jogszabály alapján igazoltan megfizetett személyi jövedelemadó összegével,
    b) nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék fizetés esetén az igazoltan megfizetett összeggel,
    c) az adóköteles jövedelemnek számító természetben kapott lakás bérével, vagy
    költségével, illetőleg a lakbér címén kapott juttatással.
    (4) A devizakülföldi a felhatalmazott pénzintézetnél és a valutaeladó helyen forintért konvertibilis devizát, valutát vásárolhat a visszatérített általános forgalmi adó összegének erejéig, ha a számla adót is tartalmazó végösszegét - a természetes személy esetében útlevélszámot is feltüntető - átváltási bizonylattal igazoltan konvertibilis deviza, valuta átváltásból származó forinttal, konvertibilis devizára szóló hitelkártyával, EC-csekkel vagy a 60. § szerinti forintszámlán elhelyezett, konvertibilis fizetőeszközre átváltható forinttal egyenlítette ki.
    (5) A devizakülföldi az (1)-(4) bekezdésben foglaltakon túl minden egyéb, igazoltan folyó fizetési műveletből származó - közterhekkel csökkentett - forintösszegért konvertibilis devizát, valutát vásárolhat.
    22. §
    A külföldi állam diplomáciai vagy konzuli képviselete a belföldön konzuli bevétel jogcímén rendelkezése alá került forintösszegért a forintszámlája terhére adott megbízással konvertibilis devizát vásárolhat.
    VIII. FEJEZET
    A DEVIZABELFÖLDI KONVERTIBILIS DEVIZAVÁSÁRLÁSI ÉS ÁTUTALÁSI, VALAMINT VALUTAVÁSÁRLÁSI JOGOSULTSÁGÁHOZ KAPCSOLÓDÓ SZABÁLYOK
    23. §
    (1) A devizavásárlásra jogosult devizabelföldi, ha devizakülföldi a fizetés kedvezményezettje, haladéktalanul köteles az igényelt, és a megvásárolt devizát annak javára külföldre vagy belföldi pénzintézethez átutalni, vagy
    a) a tevékenysége keretében megvásárolt konvertibilis fizetőeszközt a művészközvetítő belföldön vagy külföldön, az utazásszervező és - közvetítő külföldön átadni,
    b) nemzetközi sportrendezvénnyel kapcsolatos fizetésekre belföldön vagy külföldön, a nemzetközi rendezvények részvételi díjára, a nemzetközi és külföldi szervezetek tagsági díjára, külön törvényben meghatározott tanulmányok folytatásának költségeire, valamint a természetes személy a külföldi gyógykezelési költségeire megvásárolt konvertibilis fizetőeszközt a kedvezményezettnek külföldön átadni.
    (2) A devizabelföldi a hirdetési díjra, valamint a nemzetközi és külföldi szervezetek tagsági díjára, továbbá a nemzetközi rendezvények részvételi díjára, valamint újság, folyóirat, könyv, zenei kiadványok előfizetésével, megvásárlásával kapcsolatos kiadásokra a postai szolgáltató tevékenységet ellátó, erre felhatalmazott vállalkozónál külföldre forintban nemzetközi postautalványon is teljesíthet fizetést.
    (3) A Nemzetbiztonsági Szolgálatok és a Rendőrség a külön jogszabályban meghatározott esetekben felmerülő kiadásaira konvertibilis valutát vásárolhat.
    24. §
    (1) Devizabelföldi a kiküldötteinek külföldi hivatalos és üzleti utazási költségeire, jogosult konvertibilis valutát vásárolni.
    (2) A Külügyminisztérium a konzuli tevékenységgel, valamint külföldön felmerülő állami protokollal kapcsolatos kiadásaira is jogosult konvertibilis valutát vásárolni és birtokban tartani.
    25. §
    Minden olyan esetben, amikor e törvény konvertibilis valuta megvásárlást lehetővé tesz, devizajogszabály vagy jegybanki rendelkezés kötelező előírást adhat a felhatalmazott pénzintézetnek és valuta-eladóhelynek konvertibilis valuta helyett részben pénzhelyettesítő eszköz kiadására.
    Egyéni kérelmen alapuló konvertibilis devizavásárlás
    26. §
    (1) A devizahatóság a kérelmező körülményeinek mérlegelésével, méltányosságból az e részben korlátozás alá eső esetekben és célokra is engedélyezheti devizabelföldiek és devizakülföldiek forint ellenében történő konvertibilis deviza, valuta vásárlását.
    (2) Az (1) bekezdés szerint rendelkezésre bocsátott konvertibilis devizára, valutára is alkalmazni kell a 6. §-ban, a 12. § (3) bekezdésében és a 25. §-ban foglaltakat.
    IX. FEJEZET
    FIZETÉSI SZABÁLYOK
    A nemzetközi gazdasági tevékenységre vonatkozó fizetési szabályok
    27. §
    (1) A nemzetközi gazdasági tevékenységet folytató vállalkozásnak e tevékenysége keretében devizakülföldivel szerződést kötni, számlát kiállítani, fizetési kötelezettséget vállalni, teljesíteni, illetőleg fizetést elfogadni - függetlenül attól, hogy az előzőek belföldön vagy külföldön történnek-e,
    a) konvertibilis pénznemben,
    b) forintban,
    c) ha valamely pénzintézet kérelmére előzetes kötelezettséget vállal arra, hogy nem konvertibilis pénznemet részére elad, vagy tőle megvásárol, nem konvertibilis pénznemben
    lehet.
    (2) A devizabelföldi az (1) bekezdés b) pont szerinti fizetést csak a devizakülföldi 60. §-ban foglalt konvertibilis forintszámlája terhére fogadhatja el.
    (3) Ha meghatározott ország viszonylatában a nemzetközi gazdasági tevékenység körébe tartozó szerződésekkel vagy e szerződések egy részével kapcsolatos elszámolások pénznemét államközi (kormányközi) megállapodás állapítja meg, ezt a pénznemet kell alkalmazni.
    A belföldön történő fizetés szabályai
    28. §
    A nemzetközi gazdasági tevékenységgel kapcsolatos fizetések kivételével a devizabelföldi és a devizakülföldi közötti ügyletek ellenértékét belföldön forintban kell fizetni, kivéve
    a) a művészközvetítőtől a devizakülföldit megillető honoráriumot, a nemzetközi sportrendezvényekkel kapcsolatban felmerülő verseny- és pályadíjat, továbbá a sportolók és a sporttisztviselők honoráriumát, amelyeket a külföldiek részére konvertibilis pénznemben is meg lehet fizetni,
    b) ha a devizabelföldi és devizakülföldi a külön törvényben meghatározottak szerint devizahatóság által konvertibilis pénznemben engedélyezett szerencsejátékban való részvételi díját konvertibilis fizetőeszközben fizetheti meg, a nyeremény részére ilyen pénznemben ki is fizethető,
    c) a diplomáciai és konzuli képviseletek és azok tagjai, valamint az ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek és azok tagjai részére működtetett zárt árusítású diplomataboltból konvertibilis fizetőeszköz ellenében teljesített termékértékesítést,
    d) a magyarországi nemzetközi légi és vízi kikötőkben idegen lajstromszámú légi és vízi járművek részére történő üzemanyag értékesítést, valamint a nem menetrendszerű légi járat esetén a teljes földi kiszolgálást, melynek ellenértékét a devizakülföldi konvertibilis pénznemben is kiegyenlítheti.
    A devizabelföldi biztosítóra, biztosításközvetítőre és biztosítási szaktanácsadóra vonatkozó fizetési szabályok
    29. §
    (1) A devizakülföldinek a devizabelföldi biztosítóval megkötött szerződés díját
    a) konvertibilis valutában, illetve belföldi pénzintézetnél vezetett devizaszámlájáról,
    b) konvertibilis pénznemben történő átutalással,
    c) felhatalmazott pénzintézetnél vezetett konvertibilis forintszámláján elhelyezett forinttal
    kell megfizetnie.
    2) A devizabelföldi biztosító a devizakülföldivel fennálló, biztosítási szerződéséből eredő fizetési kötelezettségét a devizakülföldi választása szerint
    a) konvertibilis valutában,
    b) konvertibilis pénznemben történő átutalással,
    c) a devizakülföldinek felhatalmazott pénzintézetnél vezetett konvertibilis forintszámlájára történő átutalással
    köteles teljesíteni.
    NEGYEDIK RÉSZ
    TŐKEMŰVELETEK
    30. §
    A devizabelföldi, illetőleg a devizakülföldi az e részben nem korlátozott, vagy nem említett tőkeműveleteket a második részben foglaltak figyelembevételével engedély nélkül végezheti.
    X. FEJEZET
    KÖZVETLEN VÁLLALKOZÁSOK, ÉRTÉKPAPÍROK, PÉNZPIACI MŰVELETEK
    Közvetlen vállalkozások megszerzése, elidegenítése és megszüntetése
    31. §
    (1) A devizabelföldinek - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - külföldön vállalkozást alapítania, már meglévő vállalkozásban részesedést szereznie vagy ilyen vállalkozásban tőkét emelnie, külföldön fiókot alapítania, bővítenie (a továbbiakban: közvetlen vállalkozás szerzése) akkor lehet, ha
    a) a közvetlen vállalkozás szerzése során az egy devizabelföldi által megszerzendő részesedés aránya - figyelembe véve az adott vállalkozásban korábban megszerzett részesedését is - meghaladja a külföldi vállalkozás alap-, vagy törzstőkéjének, illetve - az előzőek hiányában - vagyonának tíz százalékát,
    b) a vállalkozás székhelye szerinti ország jogszabályai biztosítják a devizabelföldi részére a vállalkozástól, fióktól származó osztaléknak, nyereségrészesedésnek, kamatnak, prémiumnak, bármilyen jogcímen származó hozamnak (a továbbiakban: hozam) az ilyen vállalkozásban fennálló részesedésének, fiókjának elidegenítéséért kapott, továbbá a vállalkozás, illetve a fiók megszűnése vagy a jegyzett tőke csökkenése folytán őt megillető összegnek, valamint kisajátítás és államosítás esetén a tényleges kártalanítási összegnek Magyarországra konvertibilis devizában történő haladéktalan átutalását,
    c) a devizabelföldi a vállalkozásért - a fiók kivételével - részesedésének értékénél nem felel nagyobb összeggel, kivéve ha a vállalkozás székhelye szerinti ország jogszabályai szerint pótbefizetést kell teljesíteni,
    d) a vállalkozás székhelye szerinti ország OECD-tag, vagy a vállalkozás székhelye szerinti országgal Magyarországnak hatályos beruházásvédelmi egyezménye van,
    e) adó, vám, illeték, vagy ezekkel kapcsolatos pótlék, nyugdíj-, egészségbiztosítási vagy társadalombiztosítási járulék fizetési tartozása nincs
    f) a devizabelföldi - a természetes személy és az egyéni vállalkozó kivételével - nem áll csődeljárás vagy felszámolási eljárás alatt, illetve a kérelem/bejelentés benyújtása évében, valamint az azt megelőző két naptári évben ilyen eljárás ellene nem folyt,
    g) a közvetlen vállalkozás szerzésére irányuló kérelem benyújtását, illetve bejelentés megtételét megelőző f) pontban említett időszakban a devizahatóság a 34. §-ban foglalt határozatot vele szemben nem hozott, illetve ilyen határozat esetében annak eleget tett,
    h) a devizabelföldi vállalkozás vezető tisztségviselője a f) pontban említett időszakban nem volt olyan vállalkozásnál vezető tisztségviselő, felügyelő bizottsági tag, amely a 34. §-ban foglalt kötelezettségének nem tett eleget.
    (2) A külön jogszabály alapján vállalkozói igazolvány nélkül külkereskedelmi tevékenységet folytató természetes személyt e § tekintetében természetes személynek kell tekinteni.
    (3) A pénzintézet közvetlen vállalkozás szerzésére külön jogszabályban foglaltak az irányadóak.
    32. §
    (1) Devizabelföldinek az okirat keltétől, vagy az ügylet megkötésétől, illetve a közvetlen vállalkozás, vagy fiók megszüntetésétől számított nyolc napon belül be kell jelentenie a devizahatóságnak
    a) a 31. §-ban foglaltaknak megfelelően történő közvetlen vállalkozás szerzését,
    b) közvetlen vállalkozásának elidegenítését,
    c) közvetlen vállalkozásának megszüntetését,
    d) közvetlen vállalkozása jegyzett tőkéjének csökkenését,
    e) közvetlen vállalkozásának más külföldi vállalkozással történő egyesülését, összeolvadását vagy abból való szétválását.
    (2) Ha devizabelföldi külföldön az ottani jogszabályok szerinti egyéni vállalkozói tevékenységet kíván folytatni rá a 31. § (1) bekezdésének b), d), e) és g) pontjában, valamint a 33. § (1) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
    33. §
    (1) Ha a közvetlen vállalkozás szerzése során a 31. §-ának (1) bekezdésében foglalt valamennyi feltétel együttesen nem teljesül, a devizabelföldinek közvetlen vállalkozást szerezni csak devizahatósági engedéllyel lehet. Ha a devizabelföldi részesedése nem éri el a 31. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott mértéket, a külföldi vállalkozás által kibocsátott részvény, valamint más közvetlen vállalkozásban fennálló részesedést megtestesítő értékpapír szerzésére a 35. § szabályai vonatkoznak.
    (2) Amennyiben a devizabelföldi közvetlen vállalkozásának átalakulása folytán a közvetlen vállalkozás a 31. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételnek nem felel meg, a devizabelföldinek a részesedése megtartásához devizahatósági engedélyt kell kérni.
    (3) A devizabelföldi mindaddig, amíg a 34. § alapján előírt elidegenítési kötelezettségének nem tett eleget, közvetlen vállalkozás szerzéséhez devizahatósági engedélyt nem kaphat.
    34. §
    A közvetlen vállalkozás megszüntetéséről határozhat a devizahatóság, ha a devizabelföldi a 31. § (1) bekezdésében foglalt feltételek hiányában szerzett közvetlen vállalkozást, vagy a 32. §-ban említett bejelentésben nem valós tartalmú adatokat közölt, továbbá a közvetlen vállalkozással kapcsolatos tevékenysége végzése során a devizajogszabályban előírt kötelezettségének nem tett eleget. Ebben az esetben a devizabelföldinek mindent meg kell tennie közvetlen vállalkozásának - a devizahatóság által előírt határidőn belül történő - elidegenítése (megszüntetése) érdekében. Értékpapírokkal, pénzpiaci eszközökkel, átruházható eszközökkel végzett műveletek
    35. §
    (1) Devizahatósági engedéllyel szabad külföldön zártkörben vagy nyilvánosan forgalomba hozni, valamint elismert külföldi értékpapírpiacra bevezetni devizabelföldi által
    a) kibocsátott olyan kötvényt és más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, pénzpiaci eszközt, amelynél a lejáratáig hátralévő idő rövidebb, mint 365 nap,
    b) kiállított átruházható eszközt,
    c) nyílt végű befektetési alapra kibocsátott kollektív befektetési értékpapírt.
    (2) Devizahatósági engedély szükséges devizakülföldi által
    a) kibocsátott részvénynek vagy más, külföldi vállalkozásban fennálló részesedést megtestesítő értékpapírnak,
    b) kibocsátott kötvénynek és más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak,
    c) kibocsátott pénzpiaci eszköznek,
    d) kiállított átruházható eszköznek,
    e) kibocsátott kollektív befektetési értékpapírnak
    belföldön történő zártkörű vagy nyilvános forgalomba hozatalához, továbbá elismert belföldi értékpapírpiacra történő bevezetéséhez.
    (3) Devizahatósági engedély szükséges külföldi pénznemre szóló devizabelföldi által
    a) kibocsátott részvénynek, vagy más, vállalkozásban fennálló részesedést megtestesítő értékpapírnak,
    b) kibocsátott kötvénynek és más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak,
    c) kibocsátott pénzpiaci eszköznek,
    d) kiállított átruházható eszköznek,
    e) kibocsátott kollektív befektetési értékpapírnak
    belföldön történő zártkörű vagy nyilvános forgalomba hozatalához, elismert belföldi értékpapírpiacra történő bevezetéséhez.
    (4) A (3) bekezdésben meghatározott befektetéseknek belföldiek közötti belföldön történő elidegenítéséhez nem kell devizahatósági engedély, amennyiben a forgalomba hozatalhoz, értékpapírpiacra történő bevezetéshez a devizahatóság az engedélyt megadta.
    (5) Devizahatósági engedéllyel idegenítheti el a devizabelföldi devizakülföldinek devizabelföldi által
    a) kibocsátott olyan kötvényt, más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, továbbá pénzpiaci eszközt, amelynél a lejáratig hátralévő idő rövidebb, mint 365 nap,
    b) kiállított átruházható eszközt, kivéve azt a kárpótlási jegyet, amelyet a devizakülföldi külön törvény alapján kárpótlásra jogosultként kap,
    c) nyílt végű befektetési alapra kibocsátott kollektív befektetési értékpapírt.
    (6) A (5) bekezdés szerinti engedélyt a devizahatóság - a devizakülföldi által kibocsátáskori megszerzésre vagy devizakülföldire történő átruházásra - összevontan, illetve az egy kibocsátásból származó értékpapírok teljes, vagy meghatározott mennyiségére is kiadhatja.
    (7) Devizabelföldi devizahatósági engedéllyel szerezheti meg visszterhesen devizabelfölditől külföldön, illetve devizakülfölditől belföldön vagy külföldön
    a) a devizakülföldi által kibocsátott részvényt, vagy más, külföldi vállalkozásban fennálló részesedést, ha a részesedésszerzés a 31. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott mértéket nem haladja meg,
    b) a devizakülföldi által kibocsátott kötvényt és más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt,
    c) a devizakülföldi által kibocsátott pénzpiaci eszközt,
    d) a devizakülföldi által kiállított átruházható eszközt,
    e) a devizakülföldi által kibocsátott kollektív befektetési értékpapírt,
    f) a devizabelföldi által belföldön vagy külföldön kibocsátott, külföldi pénznemre szóló értékpapírt, pénzpiaci eszközt, átruházható eszközt.
    (8) Nem kell devizahatósági engedély annak a devizakülföldi által kibocsátott, illetve kiállított értékpapírnak, pénzpiaci eszköznek, átruházható eszköznek belföldön devizabelföldi által - forintfizetés ellenében - történő megszerzéséhez, amelynek belföldön történő zártkörű, vagy nyilvános forgalomba hozatalát, továbbá elismert belföldi értékpapírpiacra történő bevezetését a devizahatóság a (2) bekezdés szerint engedélyezte.
    (9) A devizabelföldi - az ügylet megkötésétől számított nyolc napon belül - köteles bejelenteni a devizahatóságnak a (7) bekezdésben említett befektetéseinek visszterhes elidegenítését, továbbá azoknak a belföldi vállalkozás tőkéjéhez nem pénzbeli hozzájárulásként történő szolgáltatását.
    36. §
    (1) Ha a devizahatóság tudomást szerez arról, hogy a devizabelföldi a 35. § (1)-(3), (5) és (7) bekezdésében foglalt engedély nélkül köti meg az ott megjelölt ügyleteket, illetve végzi az ott megjelölt tevékenységeket, a pénzpiaci eszköz, az átruházható eszköz, a kötvény, a más hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, a kollektív befektetési értékpapír kötelező elidegenítéséről határozhat. Ebben az esetben a devizabelföldinek mindent meg kell tennie a devizahatósági által előírt határidőn belüli elidegenítés érdekében.
    (2) A devizabelföldi mindaddig, amíg az (1) bekezdés alapján előírt elidegenítési kötelezettségének nem tett eleget, a 35. § (1)-(3), (5) és (7) bekezdésében foglalt művelethez devizahatósági engedélyt nem kaphat.
    XI. FEJEZET
    INGATLANMŰVELETEKKEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK
    37. §
    A devizakülföldi - ideértve a kárpótlásra jogosult devizakülföldit is - a belföldi ingatlan tulajdonjogát és ilyen ingatlanra vonatkozó egyéb jogot külön törvényben megengedett módon szerezheti meg.
    38. §
    (1) A devizabelföldinek - a (2) bekezdés kivételével - devizahatósági engedéllyel szabad devizakülfölditől visszterhesen megszerezni külföldi ingatlan tulajdonjogát, bérleti jogát, használatára vonatkozó egyéb jogát, ideértve a több évre, évente korlátozott időtartamra szóló előre lekötött vagy változó ingatlan használati jogot is, valamint külföldön építkeznie.
    (2) Az (1) bekezdésben foglalt korlátozás nem vonatkozik
    a) a külképviseletek elhelyezésére szolgáló,
    b) a természetes személy eseti jellegű, valamint a külföldön munkát végző, külföldi tartózkodásának idejére szóló,
    c) a külkereskedelmi szerződés alapján építési, szerelési tevékenység folytatását szolgáló
    ingatlan bérletére.
    (3) A szerződés megkötésétől számított nyolc napon belül be kell jelenteni a devizahatóságnak, ha a devizabelföldi közvetlen vállalkozása az (1) bekezdés szerinti külföldi ingatlanra vonatkozó valamely jogot szerez.
    (4) Devizabelföldinek nyolc napon belül be kell jelentenie a devizahatóságnak a külföldön lévő ingatlanára vonatkozó tulajdonjoga, bérleti és használatra vonatkozó egyéb joga elidegenítését, illetve átruházását.
    Közvetlen vállalkozás, értékpapír, pénzpiaci eszköz, átruházható eszköz, valamint külföldi ingatlan megterhelése
    39. §
    Az alapügylet szerinti devizahatósági engedély vagy bejelentés szükséges a devizabelföldi közvetlen vállalkozásának, külföldi pénznemre szóló részvényének vagy más vállalkozásban fennálló részesedést megtestesítő értékpapírjának, kötvényének és más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjának, pénzpiaci eszközének, átruházható eszközének, kollektív befektetési értékpapírjának vagy külföldi ingatlanának a megterheléséhez.
    XII. FEJEZET
    HITELEKRE, BIZTOSÍTÉKOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
    Hitelfelvétel
    40. §
    (1) A felhatalmazott pénzintézeten kívüli vállalkozó - a 43. §-ban foglaltak kivételével - devizakülfölditől egy évnél rövidebb lejáratú hitelt devizahatósági engedéllyel vehet fel.
    (2) Az egy évnél hosszabb lejáratú külföldi devizahitel felvételét a vállalkozónak be kell jelentenie a devizahatóságnak
    a) ha a hitel összege a ötven millió USD-t meghaladja, a szerződéskötést megelőzően legalább hatvan nappal,
    b) ha a hitel összege ötven millió USD-nél kevesebb, a szerződés megkötésétől számított nyolc napon belül.
    (3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti hitel esetén a devizahatóság a szerződéskötés időpontját legfeljebb három hónappal elhalasztathatja.
    (4) Egy éven túli külföldi devizahitel felvétele esetén a devizabelföldi nem vállalhat, illetőleg nem teljesíthet olyan törlesztést a futamidő első évére, amely az egész futamidőre egyenlő törlesztő részleteket feltételezve nem arányos a hitel ténylegesen felvett összegével.
    (5) A devizakülfölditől devizahitelt felvevő a hitelt felhatalmazott pénzintézethez teljesített bankátutalás formájában veheti igénybe.
    (6) A felhatalmazott pénzintézet által, devizabelföldinek nyújtott devizahitelt a pénzintézet forintban bocsátja a hitelfelvevő rendelkezésére, kivéve ha az közvetlenül importfinanszírozásra, illetve ha devizakülföldi által nyújtott devizahitel törlesztésére szolgál és, ha a hitel folyósításának időpontja megegyezik az importtal kapcsolatos fizetési kötelezettség, illetve a hiteltörlesztés napjával.
    (7) A devizahatóság az (5) és (6) bekezdésben foglaltaktól eltérő devizahatósági engedélyt adhat.
    (8) A természetes személy és a szervezet devizahatósági engedéllyel vehet fel devizakülfölditől hitelt.
    (9) A bevándorlási kérelmet benyújtó devizakülföldi - a bevándorlási kérelem benyújtásával egyidejűleg - a devizajogszabály által meghatározott módon köteles bejelenteni a devizahatóságnak a devizakülföldivel szemben fennálló tartozását. Ez a személy bevándorlása után csak olyan tartozásának kiegyenlítésére vásárolhat forintért konvertibilis devizát és utalhatja át azt külföldre, amelyet bejelentett.
    41. §
    A devizabelföldi a 40. § szabályai szerint felvett hitel tőkéjét és kamatát és egyéb járulékait devizahatósági engedély nélkül fizetheti meg a hitelezőnek.
    Hitelnyújtás
    42. §
    (1) Felhatalmazott pénzintézeten kívüli devizabelföldi - a (2) és (3) bekezdés szerinti, valamint a 43. §-ban foglaltak kivételével - devizahatósági engedéllyel nyújthat devizakülföldi részére hitelt.
    (2) Devizabelföldi természetes személy - a Ptk. 685. §-ának b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozói körben - a konvertibilis pénznemű ország útiokmányával rendelkező devizakülföldi természetes személynek forintban vagy konvertibilis devizában, a nem konvertibilis pénznemű ország útiokmányával rendelkező devizakülföldi természetes személynek forintban devizahatósági engedély nélkül nyújthat hitelt.
    (3) A devizabelföldi a devizajogszabályoknak megfelelően megszerzett közvetlen vállalkozása részére öt évet meghaladó lejáratú hitelt nyújthat devizahatósági engedély nélkül.
    Halasztott fizetés
    43. §
    (1) A nemzetközi gazdasági tevékenységet folytató vállalkozás jogosult azzal a devizakülföldivel, akivel e tevékenység körébe tartozó szerződést köt, mind az export, mind import irányú szerződés esetén bármilyen lejáratú, halasztott fizetésben megállapodni.
    (2) A három hónapnál hosszabb lejáratú halasztott fizetésben való megállapodást a nemzetközi gazdasági tevékenységet folytató személy legkésőbb a szerződéskötéstől számított nyolc napon belül köteles bejelenteni a devizahatóságnak.
    Kezességek, garanciák és egyéb pénzügyi biztosítékok
    44. §
    (1) Devizahatósági engedély szükséges - a (2) és (3) bekezdésben említett kivétellel - ahhoz, hogy devizabelföldi más devizabelföldi vagy devizakülföldi kötelezettségéért devizakülföldivel szemben kezességet, garanciát, vagy ezekkel azonos rendeltetésű pénzügyi kötelezettséget vállaljon. Devizahatósági engedély szükséges - a (2) és (3) bekezdésben említett kivétellel - ahhoz, hogy devizabelföldi devizakülföldinek megbízást adjon devizabelföldi vagy devizakülföldi kötelezettségéért kezesség, garancia, vagy ezekkel azonos rendeltetésű pénzügyi kötelezettség vállalásra.
    (2) Nem kell devizahatósági engedély ahhoz, hogy devizabelföldi a jogszabályoknak megfelelően végzett nemzetközi gazdasági tevékenységgel kapcsolatban
    - devizabelföldi kötelezettségéért devizakülföldivel szemben kezességet, garanciát, vagy ezekkel azonos rendeltetésű egyéb pénzügyi kötelezettséget vállaljon,
    - devizakülföldinek megbízást adjon arra, hogy devizabelföldi kötelezettségéért devizabelföldivel vagy devizakülföldivel szemben kezességet, garanciát vagy ezekkel azonos rendeltetésű egyéb pénzügyi kötelezettséget vállaljon.
    (3) Nem kell devizahatósági engedély ahhoz, hogy devizabelföldi a devizakülföldi által behozott vagy beküldött vámárut terhelő vámért, a vámjogszabályokban meghatározott és a vámmal együtt fizetendő köztartozásért kezességet vállaljon, és annak alapján a vámhatóság részére a devizakülföldi helyett forintban fizetést teljesítsen.
    Fizetési szabályok
    45. §
    (1) Devizahatósági engedély - az a) pontban megjelölt esetben, ha a részesedés mértéke a tíz százalékot meghaladja, előzetes bejelentés - szükséges ahhoz, hogy nem pénzbeli hozzájárulásnak a devizakülföldi tag által a belföldi vállalkozás tőkéjéhez történő szolgáltatása folytán a belföldi vállalkozás külföldi
    a) a vállalkozásban részesedést,
    b) kötvényt és más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt,
    c) pénzpiaci eszközt,
    d) átruházható eszközt,
    e) kollektív befektetési értékpapírt
    szerezzen, ide nem értve a devizakülföldi által a 35. § (8) bekezdése szerint belföldön megszerzett részesedést, értékpapírt, pénzpiaci és átruházható eszközt.
    (2) Devizakülföldi nem pénzbeli hozzájárulásként csak olyan kárpótlási jegyet szolgáltathat, amely őt külön törvény alapján kárpótlásra jogosultként illeti meg.
    (3) Belföldi vállalkozás alapításakor, tőkeemeléskor, illetve belföldi vállalkozásban való részesedés megszerzésekor, valamint belföldi értékpapírok, pénzpiaci és átruházható eszközök, továbbá a 35. § (2) bekezdése szerint belföldön forgalomba hozott külföldi értékpapírok, pénzpiaci és átruházható eszközök visszterhes megszerzése esetén a devizakülföldi a pénzbeli ellenértéket a devizabelföldi javára, valamint - ha a fizetés belföldön történik - a devizakülföldi javára
    a) konvertibilis pénznemben külföldről,
    b) belföldi pénzintézetnél vezetett devizaszámlájáról, vagy
    c) felhatalmazott pénzintézetnél vezetett konvertibilis forintszámlájáról történő átutalással köteles megfizetni.
    (4) A belföldi vállalkozás által devizakülfölditől felvett, bejelentési kötelezettség vagy engedélyezés alá eső és engedélyezett hitel jegyzett tőkévé való átalakítását nyolc napon belül be kell jelenteni a devizahatóságnak.
    (5) Belföldi ingatlan visszterhes megszerzése esetén a devizakülföldinek a pénzbeli ellenértéket, illetve belföldi ingatlanok cseréje esetén az értékkülönbözetet igazoltan
    a) konvertibilis fizetőeszköznek felhatalmazott pénzintézetnél vagy átváltóhelyen történt átváltásából származó belföldi fizetőeszközzel, vagy
    b) felhatalmazott pénzintézetnél vezetett konvertibilis forintszámláján elhelyezett forinttal
    kell kiegyenlítenie.
    (6) A belföldi vállalkozásban való részesedés, a devizabelföldi által kibocsátott - a bankkonszolidációs kötvény és a kárpótlási jegy kivételével - hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, pénzpiaci eszköz, átruházható eszköz devizakülföldi által történő visszterhes elidegenítése - ide értve a kibocsátást és a kiállítást is - esetén a devizakülföldi részére járó ellenértéket a devizabelföldi, valamint a devizakülföldi - ha a fizetés konvertibilis forintszámláról belföldön történik - a devizakülföldi felhatalmazott pénzintézetnél vezetett, a 60. §-ban foglaltak szerinti konvertibilis forintszámlájára köteles befizetni.
    (7) A devizabelföldi devizabelföldi részére a külföldi és belföldi vállalkozásban való részesedés, devizabelföldi vagy devizakülföldi által kibocsátott értékpapír, pénzpiaci eszköz és átruházható eszköz visszterhes elidegenítése esetén az ellenértéket csak forintban fizetheti meg.
    (8) A devizabelföldi belföldön történő vállalkozás alapítása esetén fizetést csak forintban teljesíthet.
    46. §
    (1) A devizabelföldi az e részben meghatározott célokra és feltételek megléte esetén
    a) a felhatalmazott pénzintézettől forintért konvertibilis devizát vásárolhat és azt, valamint
    b) a felhatalmazott pénzintézetnél vezetett, a devizajogszabály alapján rendelkezésére álló devizaszámláján lévő konvertibilis devizát külföldre átutalhatja.
    (2) Amennyiben a vállalkozás székhelye szerinti országnak a jogszabályai, amelynek pénznemét a MNB nem jegyzi, lehetővé teszik, hogy külföldiek e pénznem fizetése mellett szerezhessenek vállalkozást és valamely felhatalmazott pénzintézet előzetesen kötelezettséget vállal arra, hogy ilyen pénznemet elad, vagy külföldi számlájáról átutal, a devizabelföldiek a devizajogszabályokban foglaltak figyelembevételével e pénznem fizetése mellett is szerezhetnek közvetlen vállalkozást. A 31. § (1) bekezdésében foglaltakat - a b) pont kivételével - ebben az esetben is alkalmazni kell.
    (3) Közvetlen vállalkozás szerzése esetén a devizabelföldi nem pénzbeli hozzájárulást is szolgáltathat.
    (4) A (3) bekezdés szerinti esetben nem pénzbeli hozzájárulásként, valamint mellékszolgáltatásként belföldi ingatlan tulajdonjoga, a külön jogszabályban foglalt engedély beszerzése mellett szolgáltatható.
    (5) A (3) bekezdés szerinti esetben nem pénzbeli hozzájárulásként, valamint mellékszolgáltatásként belföldi ingatlanra vonatkozó használati és egyéb joga, továbbá a 35. § (5) bekezdésében említett értékpapír és értékpapírnak nem minősülő eszköz devizahatósági engedéllyel szolgáltatható.
    (6) Devizabelföldi külföldön lévő ingatlanára vonatkozó tulajdonjogát elidegeníteni, bérleti és használatra vonatkozó egyéb jogát átruházni devizabelföldinek visszterhes szerződés esetén csak forintfizetés ellenében szabad.
    XIII. FEJEZET
    DEVIZASZÁMLÁK, BETÉTMŰVELETEK
    A devizabelföldi devizaszámláira vonatkozó szabályok
    47. §
    (1) A vállalkozó, a szervezet és a természetes személy felhatalmazott pénzintézetnél nyithat devizaszámlát, amely kamatozó és csak névre szóló lehet.
    (2) A devizaszámla csak konvertibilis pénznemben vezethető.
    (3) A devizaszámlán fennálló követelés felett a számlatulajdonos és az általa meghatározott devizabelföldiek, valamint a Ptk. 685. §-ának b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozó devizakülföldiek rendelkezhetnek.
    (4) A devizabelföldi jogosult a devizaszámláján lévő összeget
    a) más konvertibilis devizára vagy forintra átváltani, valamint
    b) más felhatalmazott pénzintézetnél az 48. és az 51-54. § alapján nyitott devizaszámlájára átutaltatni azzal, hogy átutalásra csak ugyanazon § alapján nyitott devizaszámlák között van lehetőség.
    (5) Ha jogszabály a devizavásárlási vagy devizaátutalási, illetőleg devizaértékkel való fizetési jogcímet keletkeztető szerződés megkötését vagy tevékenység végzését engedélyhez vagy előzetes bejelentéshez köti, a devizaszámláról történő kifizetésnek és átutalásnak is az engedély megléte, illetőleg a bejelentés megtörténte esetén van helye.
    (6) A devizaszámlára értelemszerűen alkalmazni kell az 5. § (2), a 6. § (1), a 12. § (3) bekezdését, valamint a 23. és 25. §-t.
    (7) . A devizaszámlára a Ptk. bankszámla szerződésre vonatkozó 529. §-át kell alkalmazni. Természetes személy devizaszámlája esetében a Ptk. 529. §;-ának (1) és (2) bekezdését, egyebekben - ha e törvény másként nem rendelkezik - a takarékbetétre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
    A vállalkozás devizaszámlája
    48. §
    (1) A vállalkozás előzetes rendelkezése alapján a felhatalmazott pénzintézetnél a nevére nyitott kamatozó devizaszámlán kell jóváírni az igazoltan az alábbi jogcímeken a javára átutalt konvertibilis devizát vagy - az a) pont esetén - az általa átvett konvertibilis fizetőeszközt
    a) a számvitelről szóló törvény szerinti exportértékesítésből, export szolgáltatásból származó árbevételt,
    b) a devizakülfölditől felvett hitelt,
    c) a devizaszámla kamatát.
    (2) A bizományosi szerződés esetén a külföldről beérkező devizaösszegnek a megbízó javára devizában történő átutalása iránt a bizományos köteles intézkedni, akkor ha a devizaszámlán történő jóváírásra a megbízó jogosult.
    (3) A felhatalmazott pénzintézet a vállalkozás devizaszámláján jóváírja azt a devizaösszeget is, amelyet
    a) az (1) bekezdés a)-b) pontjában említett jogcímeken a devizakülföldi a felhatalmazott pénzintézetnél vezetett konvertibilis forintszámlája terhére - átváltás után - utal át,
    b) a külföldi részvétellel működő gazdasági társaság, szövetkezet, közhasznú társaság devizakülföldi tagja a társaság, szövetkezet jegyezett tőkéjéhez pénzbeli hozzájárulásként konvertibilis valutában vagy devizában szolgáltatott.
    49. §
    (1) A vállalkozás a 48. § (1) és (2) bekezdés alapján nyitott devizaszámlája terhére konvertibilis devizában fizetési megbízást adhat a következő jogcímeken:
    a) a tevékenységével összefüggésben felmerülő olyan fizetésekre, amelyekre e törvény, illetve devizajogszabály alapján devizahatósági engedély nélkül vásárolhat konvertibilis devizát, valutát,
    b) felhatalmazott pénzintézettől felvett devizahitel tőkéjének, kamatának és más költségének megfizetésére.
    (2) A vállalkozási devizaszámla devizahatósági engedéllyel az (1) bekezdésben nem említett jogcímeken is felhasználható.
    (3) Ha a vállalkozás import bizományosi szerződést köt, a szerződés ellenértékének megfizetésére devizaszámlája terhére rendelkezhet a bizományos javára.
    A külföldi részvétellel működő vállalkozás devizaszámlája
    50. §
    A külföldi részvétellel működő gazdasági társaság, szövetkezet, közhasznú társaság a devizakülföldi tag által e törvény kihirdetése napját követő 30. napig a fővárosi, megyei bírósághoz, mint cégbírósághoz bejegyzésre benyújtott társasági szerződésnek (alapító okiratnak) vagy az alapítói vagyon felemeléséről szóló taggyűlési (közgyűlési) határozatnak megfelelően, illetve ilyen határozat alapján a társaság, szövetkezet jegyzett tőkéjéhez konvertibilis valutában vagy devizában szolgáltatott pénzbeli hozzájárulást felhatalmazott pénzintézetnél erre a célra nyitott devizaszámláján tarthatja. A számlán lévő összeg devizában a 49. §-ban meghatározott jogcímeken használható fel.
    A vállalkozás egyéb devizaszámlája
    51. §
    A vállalkozás, ha nemzetközi szervezet, külföldi kormányszerv, vagy alapítvány által kiírt pályázaton a kiíróval szembeni devizában való elszámolási kötelezettséggel nyert el devizát, azt felhatalmazott pénzintézetnél vezetett devizaszámlán tarthatja feltéve, hogy a pályázat kiírója az elnyert összeg devizaszámlán történő tartását feltételül szabta. A devizaszámlán elhelyezett összeg a pályázat feltételei szerint belföldön azonban csak belföldi fizetőeszközre átváltva használható fel.
    A szervezet devizaszámlája
    52. §
    A szervezet az általa devizakülföldi és/vagy a devizabelföldi természetes személytől ajándékként, támogatásként kapott vagy örökölt devizát felhatalmazott pénzintézetnél vezetett devizaszámlán tarthatja. A szervezet e követelést konvertibilis pénznemben kizárólag külföldön használhatja fel az alapító okiratban, az alapszabályban vagy ennek megfelelő más okiratban meghatározott célra a 47. § (5) bekezdésének figyelembevételével. E szabályozást kell alkalmazni közérdekű kötelezettségvállalás esetén is.
    A szervezet egyéb devizaszámlája
    53. §
    A szervezet az 51. §-ban meghatározott jogcímen is nyithat devizaszámlát, amelyet az ott megjelölt célra és módon használhat fel.
    A természetes személy devizaszámlája
    54. §
    (1) A természetes személy a rendelkezése alá került konvertibilis devizát, valutát - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - devizaszámlára helyezheti vagy jogosult a birtokában tartani. A felhatalmazott pénzintézet kérésre több devizabelföldi természetes személy nevére szóló közös devizaszámlát is nyithat.
    (2) A természetes személy nem helyezheti devizaszámlára és nem tarthatja birtokában, hanem köteles nyolc napon belül forintra átváltani
    a) a személyes szükségletére a 19. §(1) bekezdése szerint megvásárolt konvertibilis devizát, valutát, - a 20. § (1) bekezdésében említett deviza, valuta kivételével - ,
    b) a külföldi idegenforgalmi szolgáltatás ellenértékeként forint fizetés ellenében átutalt, kifizetett összegből visszafizetett összeget és
    c) a forint alapú bankkártya felhasználásával külföldön felvett, de ott e törvény által megengedett célra fel nem használt összeget,
    d) a közvetlen vállalkozásból, a 35. §-ban említett befektetésekből, továbbá a külföldi ingatlan értékesítéséből és hasznosításából származó tőkét, bármilyen címen kapott devizabevételt.
    55. §
    (1) A természetes személy devizaszámla követelése belföldön csak belföldi fizetőeszközre átváltva használható fel, kivéve
    a) külön törvényben meghatározottak szerint engedélyezett szerencsejátékban való részvételre történő felhasználást,
    b) a szervezetnek történő felajánlást, illetve adományozást,
    c) a belföldi természetes személynek, valamint a 62. § (1) bekezdésében meghatározott devizakülföldinek történő ajándékozást. E fizetőeszköz kiviteléhez a pénzintézet az ajándékozott nevére szóló - kilencven napra érvényes - kiviteli igazolást ad ki.
    (2) A természetes személy devizaszámla követelése külföldön a következő jogcímeken nem használható fel és külföldre nem utalható át
    a) olyan jogcímeken, amelyekre e törvény vagy más jogszabály alapján szerződés nem köthető,
    b) bankszolgáltatás igénybevételére, kivéve a természetes személy külföldi tartózkodásának - ideértve a folyamatos külföldi munkavállalás alatti ideiglenes hazatérést is - idejére szóló bankszolgáltatást, illetve, ha arra a devizahatóság engedélyt adott.
    A devizabelföldi műveletei külföldi pénznemben külföldön
    56. §
    A devizabelföldi külföldön nem tarthat külföldi pénznemben vezetett számlát, illetőleg nem helyezhet el betétet és letétet, kivéve
    a) a természetes személy külföldön tartózkodásának időtartamát, ideértve a külföldön munkát végző devizabelföldinek a folyamatos külföldi tartózkodásának időtartama alatti ideiglenes hazatérését is,
    b) a külképviselet nyitása és fenntartása érdekében devizajogszabály alapján megvásárolható vagy devizaszámlájáról átutalt konvertibilis devizát,
    c) a 24. § (2) bekezdésében foglaltakat,
    d) a 31. § (1) bekezdésének végrehajtását szolgáló alaptőke letéti számlát, a fiók bejegyzéséhez szükséges összeg elhelyezésére szolgáló számlát, továbbá
    e) a hitelszámlát, ha a devizabelföldi a külföldi pénzintézettől történő hitelfelvételre e törvény szerint jogosult,
    f) devizajogszabály alapján a fővállalkozó külföldi devizaszámláját,
    g) ha arra a devizahatóság engedélyt adott.
    A devizabelföldi forintszámlája külföldön
    57. §
    (1) Devizabelföldi - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - külföldi pénzintézetnél nem nyithat forintszámlát.
    (2) Felhatalmazott pénzintézet devizahatósági engedéllyel nyithat külföldi pénzintézetnél forintszámlát.
    XIV. FEJEZET
    DEVIZAKÜLFÖLDIEK BELFÖLDI SZÁMLÁI BETÉTMŰVELETEK
    A devizakülföldi devizaszámlája
    58. §
    (1) Devizakülföldi felhatalmazott pénzintézetnél konvertibilis pénznemben devizaszámlát nyithat, amely névre szóló és kamatozó lehet.
    (2) Devizabelföldi a devizakülföldi devizaszámláján elhelyezett összeg felett meghatalmazás alapján rendelkezhet.
    A devizakülföldi forintszámlája
    59. §
    A devizakülföldi forint összegeit a nevén nyitott bármely belföldi
    a) felhatalmazott pénzintézetnél vezetett kamatozó konvertibilis, vagy
    b) pénzintézetnél vezetett nem kamatozó nem konvertibilis forintszámlán helyezheti el.
    Konvertibilis forintszámla
    60. §
    (1) A felhatalmazott pénzintézet a devizakülföldit az alábbi jogcímeken megillető forintösszegeket, a devizakülföldi kérésére a konvertibilis forintszámlán köteles jóváírni
    a) a belföldi vállalkozás megszűnése, jegyzett tőkéjének csökkentése, a belföldi befektetési alap felszámolása, illetve a befektetési jegy visszaváltása folytán, továbbá a bankkonszolidációs kötvény kivételével más belföldi értékpapír, pénzpiaci eszköz, valamint a kárpótlási jegy kivételével az átruházható eszköz lejártakor esedékes összeget,
    b) a belföldi vállalkozásban való részesedés, a devizabelföldi által kibocsátott bank konszolidációs kötvény és kárpótlási jegy kivételével, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, pénzpiaci eszköz, az átruházható eszköz elidegenítéséért kapott forint ellenértékét,
    c) a belföldön lévő ingatlan elidegenítéséért valamint hasznosításáért kapott ellenérték forintösszegét,
    d) a belföldi vállalkozás nyereségéből, valamint a devizabelföldi által kibocsátott , bankkonszolidációs kötvény és kárpótlási jegy kivételével, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, pénzpiaci eszköz, az átruházható eszköz hozamaként - ideértve a kamatot és a prémiumot is - a külföldit megillető összeget,
    e) a 21. § (2)-(4) bekezdésében és a 22. §-ban megjelölt jogcímeken megillető forintösszeget,
    f) nemzetközi gazdasági tevékenységet folytatók e tevékenységével összefüggésben kötött szerződések devizakülföldit illető ellenértékeként járó forintösszeget,
    g) a 29. § szerinti konvertibilis pénznemben részére járó kártérítést és egyéb térítést,
    h) a külföldit olyan jogcímen megillető összeget, amelyet nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján konvertibilis devizára vagy valutára átválthat,
    i) a konvertibilis forintszámla kamatát,
    j) a számlatulajdonos külföldi más felhatalmazott pénzintézetnél vezetett konvertibilis forintszámlájáról átutalt forintösszeget,
    k) a devizabelfölditől vagy a devizakülfölditől örökölt forintot
    l) minden egyéb, folyó műveletnek tekintendő, jogszerűen szerzett, külföldit megillető forintösszeget.
    (2) A konvertibilis forintszámlán történő jóváírás előtt a devizakülföldinek igazolnia kell, hogy a közteher fizetési kötelezettségének eleget tett.
    (3) A külföldi kérésére a konvertibilis forintszámlájának egyenlege konvertibilis fizetőeszközre, devizára átváltható, külföldre vagy belföldre átutalható.
    (4) Devizabelföldi devizakülföldi konvertibilis forintszámlája felett meghatalmazás alapján rendelkezhet.
    Nem konvertibilis forintszámla
    61. §
    A nem konvertibilis nem kamatozó forintszámlán elhelyezett összeg konvertibilis fizetőeszközre, devizára nem váltható át és konvertibilis forintszámlára, továbbá külföldre nem utalható át.
    XV. FEJEZET
    EGYÉB MŰVELETEK
    Ajándékozás
    62. §
    (1) Devizabelföldi devizakülföldinek - a Ptk. 685. §-ának b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozó kivételével - devizát, valutát devizahatósági engedéllyel ajándékozhat.
    (2) Devizabelföldi devizakülföldinek vagyoni értéket a (3) bekezdésben foglalt korlátozással ajándékozhat.
    (3) Devizabelföldi - a Ptk. 685. §-ának b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozói körön kívül - devizakülföldinek
    a) közvetlen vállalkozásban részesedést,
    b) külföldön vagy belföldön lévő ingatlanra vonatkozó tulajdonjogot és ilyen ingatlanra vonatkozó egyéb jogot,
    c) olyan értékpapírt, pénzpiaci eszközt, átruházható eszközt, amelyet devizakülföldi devizahatósági engedéllyel szerezhet meg, nem ajándékozhat.
    (4) A devizabelföldi a (3) bekezdés alapján közeli hozzátartozói körben történő ajándékozást annak megtörténtétől számított nyolc napon belül köteles bejelenteni a devizahatóságnak.
    (5) A devizabelföldi és devizakülföldi közötti ellenérték nélküli engedményezésre és tartozás átvállalásra az ajándékozás szabályai az irányadók.
    Öröklés
    63. §
    Devizakülföldi - kiviteli szabályok megtartásával - az általa belföldön örökölt
    a) valutát kiviheti, devizát átutalhatja,
    b) forintot kiviheti, kijuttathatja, valamint devizára, valutára átválthatja, s az így átváltott összeget kiviheti, kijuttathatja (átutaltathatja),
    c) vagyoni értéket kiviheti, kijuttathatja, illetőleg a belföldön értékesített ilyen vagyoni érték forint ellenértékét devizára, valutára átválthatja, az átváltott összeget kiviheti, kijuttathatja (átutaltathatja).
    Alapítvány, közérdekű kötelezettségvállalás
    64 §
    Devizabelföldi külföldön csak devizahatósági engedéllyel hozhat létre alapítványt, illetőleg csatlakozhat külföldi alapítványhoz. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a közérdekű kötelezettségvállalásra is.
    XVI. FEJEZET
    KIVITELI ÉS BEHOZATALI SZABÁLYOK
    Külföldi fizetőeszköz
    65. §
    (1) Devizabelföldi és devizakülföldi külföldi fizetőeszközt az országból a (2)-(5) bekezdésben foglaltak szerint vihet ki, küldhet ki.
    (2) Devizabelföldi kiviheti
    a) a 23. § és a 24. § alapján konvertibilis fizetőeszközben is felvehető összegeket a felhatalmazott pénzintézet vagy az átváltóhely és a Külügyminisztérium egyszeri kiutazáshoz felhasználható, kilencven napra érvényes igazolásával,
    b) természetes személy a devizajogszabályban megállapított értéket meg nem haladó összegű, devizaszámlán el nem helyezett konvertibilis valutáját,
    c) a külföldön munkát végző devizabelföldi külföldi tartózkodásának ideje alatt az olyan külföldi pénznemre szóló bankkártyáját, hitelkártyáját, csekk-kártyáját, valamint csekkfüzetét (kitöltetlen csekkjét), és névre szóló takarékbetétkönyvét, valamint értékbehozatali tanúsítvány mellett behozott jeligés és bemutatóra szóló takarékbetétkönyvét, amelyet a külföldön munkát végző részére a devizakülföldi adott ki,
    d) a 58. § (2) bekezdése alapján rendelkezése alá került konvertibilis fizetőeszközt, a számlavezető pénzintézet egyszeri kiutazáshoz felhasználható, kilencven napra érvényes igazolásával.
    (3) Devizabelföldi és devizakülföldi kiviheti
    a) a felhatalmazott pénzintézetnél vezetett devizaszámlájáról igazoltan kilencven napnál nem régebben felvett konvertibilis fizetőeszközét,
    b) devizabelföldi által kiállított, konvertibilis fizetőeszközben külföldön történő fizetéshez felhasználható pénzhelyettesítő eszközét,
    c) a külföldi többletértékadó visszatérítésére vonatkozó követelést igazoló okiratot,
    d) a nem konvertibilis külföldi fizetőeszközt,
    e) azt a konvertibilis fizetőeszközt, amelynek kivitelére a devizahatóság engedélyt adott.
    (4) Devizakülföldi kiviheti
    a) az utazási csekkjét, a konvertibilis fizetőeszközben történő fizetéshez felhasználható bankkártyáját, hitelkártyáját és a csekk-kártyáját, valamint olyan más csekkjét vagy váltóját, amely devizakülföldi fizetési kötelezettségéről rendelkezik,
    b) a 21. §-ban foglaltak alapján rendelkezésére álló konvertibilis fizetőeszközt, a felhatalmazott pénzintézet vagy az átváltóhely egyszeri kiutazáshoz felhasználható, kilencven napra érvényes igazolásával,
    c) a devizajogszabályban szereplő forintösszeget meg nem haladó értékű konvertibilis valutáját, továbbá értékbehozatali tanúsítvány mellett az ezt meghaladó valutaösszeget és az aranyat. Az értékbehozatali tanúsítványt beutazáskor a vámhatóságtól lehet kérni,
    d) a külön törvényben meghatározottak szerint engedélyezett szerencsejátékban elért, igazolt konvertibilis valuta nyereményét,
    e) a 42. § (2) bekezdés alapján igazoltan devizabelfölditől konvertibilis pénznemben kapott összeget,
    f) a 62. § (1) bekezdése alapján igazoltan ajándékként kapott konvertibilis fizetőeszközt.
    (5) Devizabelföldi és devizakülföldi a (3) bekezdés c) pontjában szereplő okiratát ki is küldheti.
    Belföldi fizetőeszköz
    66. §
    (1) Devizabelföldi és devizakülföldi belföldi fizetőeszközt a (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint viheti ki, küldhet ki az országból vagy hozhat be, küldhet be az országba.
    (2) Az utasforgalomban kivihető, illetve behozható
    a) a forintra szóló utazási csekk,
    b) a devizajogszabályban meghatározott összegű belföldi pénz,
    c) a devizabelföldi által a belföldi pénzintézetnél vezetett számlája terhére kiállított csekk, feltéve, ha a kedvezményezett devizabelföldi,
    d) a devizabelföldi által kiállított, belföldön és külföldön történő fizetésre és forint vagy valuta felvételére alkalmas forint alapú bankkártya, a kereskedelmi kártya,
    e) devizabelföldi által a nevére kiállított Magyar Posta Rt. utalvány-levelezőlapja,
    f) a devizakülföldinek a belföldi általános forgalmi adó visszatérítésére vonatkozó követelést igazoló okirata, amely ki- és be is küldhető.
    (3) A devizabelföldi és a devizakülföldi kiviheti vagy behozhatja azt a belföldi fizetőeszközt is, amelyre a devizahatóság - a kérelmező körülményeinek mérlegelésével méltányosságból - engedélyt adott.
    Vagyoni érték
    67. §
    Devizabelföldi és devizakülföldi vagyoni értéket nem vihet és nem küldhet ki, kivéve
    a) a nemzetközi gazdasági tevékenységet folytatónak e tevékenységi körében a devizakülföldivel kötött szerződés teljesítését,
    b) az utasforgalomban a 3. § 12. pontja szerinti útiholmit, továbbá - külön jogszabályban meghatározott árucikkek kivételével - a kereskedelmi forgalomban megvásárolható vagy saját készítésű ingóságot, amennyiben a vámjogszabályok szerint az nem kereskedelmi mennyiségű, és annak belföldi forgalmi értéke a devizajogszabályban megállapított értéket nem haladja meg,
    c) postai úton - külön jogszabályban meghatározott árucikkek kivételével - a kereskedelmi forgalomban megvásárolható vagy saját készítésű ingóságot, amennyiben az a vámjogszabályban foglaltak szerint nem kereskedelmi mennyiségű és annak belföldi forgalmi értéke a devizajogszabályban megállapított értéket nem haladja meg,
    d) azt a vagyoni értéket, amelyre a devizahatóság - a kérelmező körülményeinek mérlegelésével - engedélyt adott,
    e) azt a devizajogszabályban megállapított értéket meghaladó vagyoni értéket, amelynek kivitele visszahozatali kötelezettséggel járó vámeljárásban történik. Az ideiglenes kivitel szabályaira, a visszahozatali határidőre külön törvény rendelkezései az irányadóak,
    f) azt a vagyoni értéket, amely a 46. § (4) bekezdésében foglalt nem pénzbeli hozzájárulást képezi.
    68. §
    (1) A devizabelföldi a 67. §-ban foglaltakon túl kiviheti, kiküldheti az országból azt, amit a devizakülföldi a X. fejezet szerint devizahatósági engedély nélkül megszerezhet.
    (2) A devizakülföldi a 67. §-ban foglaltakon túl kiviheti, kiküldheti az országból
    a) azt a vagyoni értéket, melynek behozatalát a vámhatóságtól a beutazáskor kért értékbehozatali tanúsítvánnyal vagy a vámkezelésről kiállított vámokmány alapján igazolja,
    b) az igazoltan konvertibilis fizetőeszköz átváltásából vagy konvertibilis forint számlájáról származó forintért vásárolt vagyoni értéket,
    c) a jogszabályoknak megfelelően megszerzett devizabelföldi részvénytársaság által kibocsátott részvényt, szövetkezeti üzletrészt, befektetési jegyet, más értékpapírt, továbbá egyéb, devizabelföldiekkel szemben fennálló pénzkövetelést igazoló, valamint devizabelföldi társaságban fennálló részesedést tanúsító okiratot.
    (2) A devizakülföldi az (1) bekezdésben és a 67. §-ban foglaltakon túl - külön jogszabályban meghatározott árucikkek kivételével - kiviheti, kiküldheti
    a) az igazoltan belföldi örökségéből származó vagyoni értéket, valamint
    b) ha a Magyar Köztársaság területén munkavállalóként tartózkodott, végleges elutazása alkalmával azokat a belföldön vásárolt ingóságokat, amelyek belföldi forgalmi értéke a devizakülföldi e tevékenységéből származó, a 21. § (2) bekezdése alapján konvertibilis devizára átváltható forintjövedelmét nem haladja meg,
    c) ha a Magyar Köztársaság területén ösztöndíjasként tartózkodott, végleges elutazása alkalmával azokat a belföldön vásárolt ingóságokat, amelyek belföldi forgalmi értéke a kapott ösztöndíj összegét nem haladja meg.
    69. §
    A külföldön munkát végző devizabelföldi ingó dolgot a vámjogszabályban meghatározott korlátozásokkal vihet ki.
    A kivándorlókra vonatkozó speciális kiviteli szabályok
    70. §
    (1) Kivándorlási jogosultsággal rendelkező természetes személy első kiutazásakor - az OECD országok viszonylatában - devizahatósági engedély nélkül kiviheti
    a) a vagyoni értékét,
    b) belföldi ingatlanának értékesítéséért kapott belföldi fizetőeszköz átváltásából származó valutát, devizát,
    c) devizakülföldivé válását legalább egy évvel megelőzően névre szóló betétben belföldi pénzintézetnél elhelyezett belföldi fizetőeszközének átváltásából származó devizát, valutát
    devizahatósági engedély nélkül kiviheti.
    (2) Kivándorlási jogosultsággal rendelkező, az (1) bekezdés alá nem tartozó természetes személy a devizajogszabályban meghatározott feltételek szerint vihet ki devizahatósági engedély nélkül vagyoni értéket, valutát, devizát.
    XVII. FEJEZET
    A VÁMSZABADTERÜLETI TÁRSASÁGRA ÉS A TRANZITTERÜLETRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK
    71. §
    (1) A vámszabadterületi társaság a megalakulásához és működéséhez szükséges forintösszeget konvertibilis deviza ellenében felhatalmazott pénzintézettől vásárolhatja meg, vagy a 60. § szerinti konvertibilis forintszámlája terhére fedezheti.
    (2) Az (1) bekezdésben említett forintösszeg terhére kell fizetni az alkalmazott, választott tisztségviselő bérét, juttatását, a belföldi közterheket, vagyoni értéknek nem külkereskedelmi forgalomban történő beszerzése esetén az ellenértéket.
    (3) A vámszabadterületi társaság konvertibilis valuta és devizakészletét legalább jegyzett tőkéje összegéig, valamint a konvertibilis forintszámlán elhelyezett forintösszeget csak felhatalmazott pénzintézetnél, a nem konvertibilis forintszámlán lévő összeget bármely devizabelföldi pénzintézetnél tarthatja.
    (4) Vámszabadterületen a külön jogszabály szerint történő értékesítés csak forintban végezhető, tranzitterületen értékesítés és pénzváltási tevékenység csak devizahatósági engedéllyel végezhető.
    ÖTÖDIK RÉSZ
    VEGYES RENDELKEZÉSEK
    XVIII. FEJEZET
    JOGKÖRÖK
    72. §
    A pénzügyminiszter és az MNB elnöke együttesen alakítja a devizapolitika céljait és az azok megvalósítását szolgáló eszközrendszert.
    73. §
    (1) A devizáról szóló törvény tervezetét a pénzügyminiszter - az MNB elnökével és az igazságügy-miniszterrel együttesen , a 89. § (2) bekezdésében megjelölt kormányrendeletek tervezetét az MNB elnöke - a pénzügyminiszterrel együttesen - terjeszti a Kormány elé.
    (2) Az MNB elnöke e törvény végrehajtásával összefüggő előírásokról - a pénzügyminiszter véleményének kikérése mellett - külön törvényben kapott felhatalmazás alapján jegybanki rendelkezést ad ki.
    (3) A pénzintézet és a pénzintézeti tevékenységet is végző vállalkozás pénzintézeti tevékenységére az MNB elnöke külön törvényben kapott felhatalmazás alapján jegybanki rendelkezésben e törvény szabályaitól eltérő előírásokat adhat.
    74. §
    A devizajogszabályokban foglalt rendelkezések megtartását az államhatáron - illetőleg a hatáskörébe tartozó eljárások során máshol is - a vámhatóság ellenőrzi.
    XIX. FEJEZET
    A DEVIZAHATÓSÁGI ELJÁRÁS
    75. §
    (1) A devizahatósági eljárásban az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
    (2) A devizahatóság a külföldre irányuló megkeresését, határozatát, a devizakülföldi kérelmére adott válaszát közvetlenül küldheti meg a devizakülföldi részére.
    (3) A devizahatóság a székhelyén kívül lakó vagy tartózkodó természetes személyt székhelyére megidézheti.
    (4) Ha jogszabály vagy a devizahatóság valamely tény irattal való bizonyítását követeli meg, az iratot más bizonyíték nem pótolja.
    (5) A hatósági ellenőrzésről szóló rendelkezéseket a devizahatósági ellenőrzések során az erre vonatkozó külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A devizajogszabály rendelkezéseinek ellenőrzése érdekében a devizahatóság által a devizajogszabályban vagy a devizahatósági engedélyben foglaltaknak megfelelően kért tájékoztatást meg kell adni. Ennek érdekében a devizaigénylés, illetve engedélyezés, vagy a bejelentés alapjául szolgáló vagy azzal összefüggő bizonylatokat és egyéb iratokat a kérelmező köteles az igénylés napjától, illetve az engedélyben, a bejelentésben foglalt tevékenység megszűnésétől számított öt évig megőrizni. A devizahatóság a könyvelés alapjául szolgáló okmányokra is kiterjedő vizsgálatot tarthat vagy e célból szakértőt vonhat be.
    (6) Devizahatósági ügyekben az engedély iránti kérelmet az MNB bírálja el, illetőleg a bejelentéseket az MNB-hez kell megtenni.
    (7) A nemzetközi gazdasági tevékenység körében elsőfokú devizahatóságként
    a) a külkereskedelmi és szállítmányozási, a személyszállítási és árufuvarozási, az utazásszervezői és -közvetítői, valamint a művészközvetítői tevékenységgel kapcsolatban az MNB-nek az ilyen tevékenységet folytató székhelye (telephelye, ennek hiányában lakóhelye) szerint illetékes megyei igazgatósága, budapesti és Pest megyei székhely (telephely, lakóhely) esetében az MNB központja,
    b) a postai és távközlési, a hír- és műsorközlő tájékoztató, valamint a biztosító, a biztosítási közvetítő és a biztosítási tanácsadó tevékenységgel kapcsolatban az MNB központja
    jár el.
    (8) E törvény negyedik részében meghatározott devizahatósági ügyekben elsőfokú devizahatóságként az MNB központja jár el.
    (9) A (7)-(8) bekezdés hatálya alá nem tartozó ügyekben elsőfokú devizahatóságként az MNB-nek a kérelmező székhelye (telephelye, lakóhelye) szerint illetékes központjának szervezeti egysége, illetve megyei igazgatósága jár el.
    (10) Devizahatósági ügyben hozott első fokú határozat elleni fellebbezést,
    a) ha a határozatot az MNB megyei igazgatósága hozta, az MNB központjának szervezeti egysége,
    b) ha a határozatot az MNB központjának szervezeti egysége hozta, az MNB elnöke
    bírálja el.
    (11) Ha a devizajogszabály a devizahatósági engedély iránti kérelem elbírálásának szempontjait nem határozza meg, a devizahatósági határozatát a nemzetgazdasági érdekek vagy a kérelmező, illetőleg a kedvezményezett körülményeinek a mérlegelése alapján hozza meg.
    XX. FEJEZET
    A DEVIZAHATÓSÁG ADATKEZELÉSE
    76. §
    (1) A devizahatóság e törvényben meghatározott feladatai ellátásához személyes, illetőleg más adatokat kezel.
    (2) A devizahatóság az általa kezelt adatokat - személyazonosításra alkalmatlan módon - felhasználhatja a nemzetközi fizetési mérleg összegállításához, elemzéséhez, illetőleg statisztikai célra.
    (3) A devizahatóság nyilvántartást vezet
    a) a nemzetközi gazdasági tevékenységet folytatókról,
    b) a pénzváltási tevékenységet végzőkről,
    c) a devizabelföldieknek a X. fejezetben szabályozott közvetlen vállalkozásairól,
    d) a devizabelföldiek és a devizakülföldiek X. fejezetben szabályozott értékpapír- és pénzpiaci műveleteiről,
    e) a devizabelföldiek XI. fejezetben említett külföldi ingatlanairól,
    f) azokról a természetes személyekről, akik valutalapját devizajogszabály alapján
    pótolta.
    (4) A devizahatósági nyilvántartás a (3) bekezdésben meghatározott tevékenységet végző, illetve a valutalappal rendelkező természetes személy személyi azonosító adatait (név, születési hely, idő, anyja neve) és lakcímét, a valutalap számát, valamint a tevékenységre vonatkozó adatokat tartalmazza.
    77. §
    (1) A nemzetközi gazdasági tevékenységet folytató vállalkozó köteles adatot, ideértve a 76. § (4) bekezdésében meghatározott adatokat és lakcímet, szolgáltatni
    a) az exportszerződéseiből származó devizaköveteléseiről,
    b) az importszerződései ellenértékének kiegyenlítéséről, az importszerződései alapján kifizetett, de be nem érkezett áruk, illetőleg nem teljesített szolgáltatások értékéről,
    c) az a) - b) pontban említett szerződéseivel kapcsolatos költségei és árbevétel-csökkentő devizatartozásai kiegyenlítéséről, valamint
    d) az a) - b) pontban említett szerződéseivel kapcsolatos forintfizetéseiről.
    (2) Devizakülfölditől történő hitelfelvétel esetén a devizabelföldi hitelfelvevő köteles adatot szolgáltatni a hitel tőkéjének törlesztéséről, valamint kamatának és egyéb költségének megfizetéséről.
    (3) A devizabelföldi köteles adatot szolgáltatni
    a) a X. fejezetben szabályozott közvetlen vállalkozásairól, értékpapír- és pénzpiaci műveleteiről, azok hozamáról és felhasználásáról;
    b) a XI. fejezetben említett külföldi ingatlana hasznosításából származó devizabevételéről és annak felhasználásáról;
    c) az 56. és 57. § alapján külföldi pénzintézetnél vezetett számlájának forgalmáról, kamatbevételéről és annak felhasználásáról.
    (4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatások részletes szabályait, ideértve az adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges okiratokat is a Kormány rendeletben állapítja meg.
    (5) A (4) bekezdésben említett kormányrendelet a vámszabadterületi társaság és a 85. § hatálya alá tartozó társaság számára adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő a devizakülfölditől történő hitelfelvételére és a devizakülföldinek történő hitel nyújtására nézve, valamint a külföldi pénzintézetnél vezetett számlájának forgalmáról, kamatbevételéről és annak felhasználásáról.
    78. §
    (1) A devizahatóság e törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében adatokat, ideértve a 76. § (4) bekezdésében meghatározott adatokat és lakcímet, igényelhet és vehet át
    a) devizahatósági ellenőrzés céljára a belföldi pénzintézetektől és értékpapírforgalmazóktól, deviza -és valutavásárlásokról, átutalásokról, illetőleg azok összegéről, jogcíméről, kedvezményezettjéről, továbbá e törvényben meghatározott forintműveleteiről,
    b) az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumtól, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumtól és a Művelődési és Közoktatási Minisztériumtól a hatáskörükbe tartozó, nemzetközi gazdasági tevékenységet folytatókról, illetőleg tevékenységükről,
    c) a Vámhatóságtól a nemzetközi áruforgalomra vonatkozóan,
    d) az Állami Bankfelügyelettől, az Állami Értékpapír és Tőzsdefelügyelettől és az Állami Biztosításfelügyelettől az Önkéntes Biztosítópénztárak Felügyeletétől, a Gazdasági Versenyhivataltól a hatáskörükbe tartozó vállalkozásokról, illetőleg ezek külföldiekkel vagy külföldi pénznemben folytatott tevékenységéről,
    e) az adóhatóságtól az adószámra vonatkozó törzsállományból.
    (2) Az (1) bekezdésben említett szervek a devizahatóság írásbeli megkeresését térítésmentesen kötelesek teljesíteni.
    (3) A devizahatóság az általa kezelt adatokból - külön törvényben meghatározott módon és tartalommal - adatokat adhat át
    a) a Központi Statisztikai Hivatalnak,
    b) az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumnak, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumnak, a Művelődési és Közoktatási Minisztériumnak,
    c) a Vámhatóságnak,
    d) az Állami Bankfelügyeletnek, az Állami Értékpapír és Tőzsdefelügyeletnek, az Állami Biztosításfelügyeletnek,
    e) a Gazdasági Versenyhivatalnak,
    f) az adóhatóságnak,
    g) a bíróságnak, az ügyészségnek, a rendőrségnek és a nemzetbiztonsági szolgálatoknak.
    (4) A devizahatóság a 76. § (3) bekezdés c)-d) pontjában említett nyilvántartásokból - személyazonosításra alkalmatlan módon - statisztikai adatszolgáltatást nyújt az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumnak és a Pénzügyminisztériumnak.
    79. §
    (1) A devizahatóság az e törvény alapján birtokába került adatokat öt évig őrzi meg.
    (2) A devizahatóság, mint adatkezelő a külön törvényben meghatározott tájékoztatási kötelezettségének a (1) bekezdésben meghatározott őrzési határidő lejártáig köteles eleget tenni.
    XXI. FEJEZET
    AZ ARANYRA VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK
    80. §
    (1) A devizabelföldi köteles a külföldön lévő aranyat a megszerzéstől (birtokba jutástól), illetve annak tudomásra jutásától számított nyolc napon belül hazahozni (hazajuttatni).
    (2) A devizabelföldi és - ha értékbehozatali tanúsítvánnyal nem rendelkezik - a devizakülföldi aranyat - a 81. § (1) bekezdésében említett kivétellel - külföldre csak devizahatósági engedéllyel vihet ki, illetőleg juttathat ki.
    81. §
    (1) A devizabelföldi és a devizakülföldi a forintra szóló arany pénzérmét a belföldi fizetőeszközre, a külföldi pénznemre szóló arany pénzérmét a külföldi fizetőeszközre meghatározott szabályok szerint vihet ki (juttathat ki). A devizakülföldi a forintra szóló arany pénzérmét a belföldi fizetőeszközre meghatározott szabályok szerint, a devizabelföldi korlátozás nélkül hozhat be (juttathat be).
    (2) A külföldi pénznemre szóló arany pénzérme forint arany pénzérmére, vagy más, külföldi pénznemre szóló arany pénzérmére devizabelföldiek között elcserélhető és forintért eladható, megvehető.
    82 . §
    (1) Az arany az e fejezetben nem szabályozott kérdések tekintetében e törvény szabályainak alkalmazásában vagyoni érték, illetőleg ingó dolog.
    (2) Arannyal műveleteket (adás-vétel és más, a pénzintézeti tevékenység körébe tartozó művelet) az a pénzintézet végezhet, amely a devizahatóságtól ilyen műveletek végzésére külön ilyen engedélyt (aranyműveletek végzésére, felhatalmazott pénzintézet) kapott.
    XXII. FEJEZET
    ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
    83. §
    (1) Ha a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló törvény (a továbbiakban Btv.) alapján Magyarországon társasági részesedést szerzett devizakülföldi utóbb devizabelföldivé válik, az 21. § (2) bekezdésében, a 45. § (6) bekezdésében és a 60. § (1) bekezdésének a)-b) és d) pontjában foglalt jogcímek szerinti kifizetéseknek csak forintban van helye.
    (2) Ha a külföldi részvétellel működő gazdasági társaság ilyen jellege megszűnik, a 21. § (2) bekezdése alapján nem vásárolható konvertibilis deviza.
    84. §
    E törvény hatálybalépése után a 28. § (1) bekezdésének c) pontja szerint működő zárt árusítású diplomatabolt nyitására új engedély nem adható.
    85. §
    (1) Azok az egyébként vámszabadterületi társaságot megillető kedvezmények, amelyeket a pénzügyminiszter a Btv. 43. §-a alapján nem vámszabadterületi társaság részére engedélyezett, és amelyek e törvény hatálybalépése napján érvényben vannak, 1996. december 31. napján megszűnnek kivéve
    a) azok, amelyeket a Kormány eddig az időpontig - nemzetgazdasági érdekből - jóváhagy, határozott időtartamra meghosszabbít, és a pénzügyminiszter a Pénzügyi Közlönyben közzétette
    b) amelyek megfelelnek a társasági adóról szóló módosított 1991. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: TA.) 3. §-ának 20. pontjában rögzített valamennyi feltételnek és ezt a tényt e törvény hatálybalépésétől számított harminc napon belül a társaság bejelenti a devizahatóságnak.
    (2) E törvény hatálybalépése után a TA. 3. §-a 20. pontjának hatálya alá tartozók - a vámszabadterületi társaságokhoz hasonlóan - devizakülföldinek minősülnek attól a naptól kezdve, amikortól a hivatkozott külön törvényben - az adó- és vámkedvezmény igénybevételéhez - előírt valamennyi feltétel egyidejű teljesítését a társaság bejelenti a devizahatóságnak.
    (3) A TA. 3. §-ának 20/ c) pontjában meghatározott devizabelföldiek és minden más devizabelföldi bérét és egyéb juttatását csak a TA. 3. §-ának 20/d) pontja szerint felhatalmazott pénzintézetnél vezetett devizaszámlán elhelyezett konvertibilis fizetőeszköz átváltásából származó forint terhére lehet kifizetni.
    86. §
    (1) Az 1/1974. (I.17.) PM rendelet 3. számú melléklete szerinti deviza-visszavásárlási jogosultság a törvény hatálybalépése előtt befolyt devizaösszegek alapján illeti meg a kedvezményezettet. Visszavásárlási igazolás legkésőbb a törvény hatálybalépése után kilencven napig adható.
    (2) A 21. § (1) bekezdésében foglalt deviza- valutavásárlási jogosultság a devizakülföldit az e törvény hatályba lépését követően forintra átváltott összegek tekintetében illeti meg. E törvény hatálybalépését megelőzően forintra átváltott deviza- valutaösszegek ötven százaléka váltható vissza devizára, valutára.
    87. §
    A felhatalmazott pénzintézet a devizakülföldinek a külföldiek forintszámláiról szóló 163/1994. (XII.7.) Korm. rendelet hatálybalépése előtt nyitott forintszámlája terhére kérésére konvertibilis fizetőeszközre vagy devizára váltja, külföldre, vagy a 60. §-ban megjelölt konvertibilis forintszámlára utalja azt az összeget, amelynek a 60. § (1) bekezdésének a)-h) pontjában foglalt jogcímek szerinti eredetét igazolja.
    88. §
    (1) A Magyar Állam nevében eljáró pénzügyminiszternek nem szükséges devizahatósági engedély a devizakülfölditől történő devizahitel felvételéhez, továbbá külföldön külföldi pénznemben kötvény kibocsátásához, azonban az ilyen devizahitel felvételét, továbbá kötvény kibocsátását a szerződéskötést, illetve a kibocsátást legalább hatvan nappal megelőzően köteles bejelenteni a devizahatóságnak. A devizahatóság a szerződéskötés, illetve a kötvénykibocsátás időpontját legfeljebb három hónappal elhalasztathatja.
    (2) Az MNB-nek a pénzintézeti tevékenysége és működése körében kötött jogügyleteihez és cselekményeihez devizahatósági engedélyre nincs szüksége.
    (3) E törvény harmadik része tekintetében az MNB-re a felhatalmazott pénzintézetekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
    (4) E törvény negyedik része tekintetében - a XII. fejezetben és az 56-57. §-ban foglaltak kivételével - az MNB-re a felhatalmazott pénzintézetekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy amennyiben e törvény
    a) devizahatósági engedély megszerzését, vagy
    b) bejelentési kötelezettséget
    ír elő, az nem vonatkozik az MNB-re.
    89. §
    (1) E törvény 1996. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
    (2) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben megállapítsa
    a) az e törvényben foglalt korlátozásoknak az érintettek teljes vagy részleges körére kiterjedő megszüntetését, enyhítését,
    b) azokat az értékhatárokat, amelyeket e törvény szerint devizajogszabálynak kell meghatároznia,
    c) devizabelföldiek és a devizakülföldiek konvertibilis deviza-, valuta vásárlásának szabályait, a fizetések lebonyolításának rendjét és a devizahatósággal szemben fennálló egyes kötelezettségeket, és a devizahatósági ellenőrzés szabályait ,
    d) a devizabelföldiek és a devizakülföldiek tőkeműveletei bejelentésére és engedélyezésére vonatkozó eljárási szabályokat,
    e) a devizahatóságnak történő adatszolgáltatás részletes szabályait,
    f) a pénzváltási tevékenység végzésének feltételeit,
    g) az MNB javaslatára az e törvény alapján engedély nélkül végezhető tevékenységet teljesíthető kifizetéseket, vásárlásokat, átutalásokat és vállalható kötelezettségeket legfeljebb három hónapra történő engedélykötelessé tételét, ez azonban nem terjedhet ki a természetes személyek devizaszámlájáról történő kifizetésre és átutalásra.
    (3) Felhatalmazást kap az ipari és kereskedelmi miniszter és a földművelésügyi miniszter arra, hogy az utasforgalomban, illetve a postaforgalomban ki nem vihető, ki nem küldhető árucikkeket meghatározzák.
    (4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
    a) a devizagazdálkodásról szóló 1974. évi 1. törvényerejű rendelet, valamint az azt módosító 1979. évi 1. törvényerejű rendelet és az 1992. évi XLI. törvény,
    b) az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény 24. §-ának (2) bekezdése, 25. §-a, 26. §-ának (4)-(5) bekezdése, 27. §;-ának (1) bekezdése és 66. §-a (3) bekezdésének első és második francia bekezdése, valamint az 1984. évi 25. törvényerejű rendelet 3. §-ának a 26. § (4) bekezdését módosító része,
    c) a Btv. 12. §-ának (1) és (2) bekezdése, 23. §-a, 31. §-ának (1) bekezdése, a 32-33. §-a, 41. §-ának (3) és (4) bekezdése, 42. és 43. §-a, valamint az 1990. évi XCVIII. törvénynek a Btv-t módosító 2., 9., 10., 11. §-a, továbbá az 1991. évi LXV. törvény 48. §-ának (2) bekezdése, az 1994. évi LXXIX. törvény 1. §-ának a Btv. 12. §-a (1) és (2) bekezdését módosító része, és a 2. §-ának "egyidejűleg hatályát veszti az 1988. évi XXIV. törvény 31. § (2) bekezdése" szövegrész,
    d) a befektetési alapokról szóló 1991. évi LXIII. törvény 51. §-ának (2) és (3) bekezdése,
    e) a kötvényről szóló 1982. évi 28. törvényerejű rendelet 3. §-ának (2) bekezdése,
    f) a külföldiek ingatlanhasználati jogáról szóló 1987. évi 4. tvr.,
    (5) A Btv. 31. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(3) A devizáról szóló törvény 50. §-a alapján vezetett devizaszámla terhére beszerzett termelőeszközök vámmentesen hozhatók be az országba. Amennyiben a társaság a termelőeszközöket a beszerzéstől számított három éven belül elidegeníti, használatba, illetve bérbe adja, a behozatalkor érvényes vámot utólag köteles megfizetni."
    (6) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény a 88. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "88. §
    (1) Külföldi jogi vagy magánszemély (a továbbiakban: külföldi) termőföldnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogát - az öröklés kivételével - a devizáról szóló törvény fizetési szabályokra vonatkozó előírásainak megtartásával a fővárosi, illetőleg a megyei közigazgatási hivatal vezetőjének (a továbbiakban: a hivatal vezetője) engedélyével szerezheti meg.
    (2) A hivatal vezetőjének határozata ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs.
    (3) Diplomáciai, konzuli képviselet, valamint nemzetközi szervezet ingatlanszerzéséhez a Külügyminisztérium előzetes engedélye szükséges. A Külügyminisztérium az engedélyt nemzetközi szerződés vagy viszonosság fennállása alapján adja meg.
    (4) E § alkalmazása szempontjából termőföldnek nem minősülő ingatlan a termőföldnek, védett természeti területnek nem minősülő föld, az ilyen föld és a rajta lévő épület, építmény együttese, a földtől tulajdonjogilag elváló épület, építmény, az önálló ingatlanként nyilvántartott lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség, végül a tanya."
    INDOKOLÁS
    Általános indokolás
    A devizatörvény célja, hogy elősegítse a forint átválthatóságának szélesítését, a nemzetközi kereskedelem és gazdasági együttműködés előnyeinek fokozott kihasználását, és nemzetközi intézmények által elfogadott devizaszabályozás felé - a gazdasági átalakulás előrehaladásának függvényében - történő fokozatos haladást.
    Első lépésként a devizatörvény a folyó fizetési műveletek terén szabad átválthatóságot tesz lehetővé belföldiek és külföldiek számára egyaránt. A tőkeműveleteknél a belföldiek külföldön történő vállalkozás alapítása, részesedésszerzése - bejelentési kötelezettség mellett - szintén szabaddá válik. Az egyéb tőkeműveleteknél azonban a devizahatósági engedélyezés átmeneti ideig , és nem teljes körűen még fennmarad, mely szerint a külföldiek hosszú távú tőkebehozatala nem esik devizális korlátozás alá, míg a pénzügyi jellegű tőkekivitelre, illetve rövid távú tőkebehozatalra általában csak devizahatósági engedély birtokában van mód.
    A korábbi jogszabály szerint általánosan érvényesülő devizavételre felajánlási kötelezettség helyébe a devizabelföldieknek az a kötelezettsége lép, amely szerint devizabevételeiket belföldre kell utalniuk, illetve haza kell hozniuk. Ezek után választhatnak, hogy azt devizaszámlán tartják, vagy forintra váltják (a természetes személyek a devizát, valutát birtokban is tarthatják). A vállalkozók és a szervezetek a tevékenységükkel összefüggő folyó műveleti célokra szabadon vásárolhatnak konvertibilis devizát, azaz e körben a devizabelföldiek számára érvényesül az átválthatóság. Ezen túlmenően rendelkezhetnek devizaszámlával is, amelyet széles körben azokra a célokra, amelyekre egyébként devizát is vásárolhatnak, felhasználhatják. A természetes személyek a külföldön felmerülő és folyó műveleteknek minősülő személyes szükségleteikre szintén szabadon vásárolhatnak konvertibilis devizát, valutát. Belföldön a konvertibilis készpénz vásárlás ugyan korlátozott marad, belföldről átutalással, illetve a forintalapú kártyák külföldön történő használatával mind a turizmussal, mind egyéb, folyó tétellel összefüggő kiadásaik korlátozás nélkül kiegyenlíthetők. A természetes személyek általában megtarthatják a birtokukba került devizát (pl. ajándék, külföldi munkavállalás keresménye), s azt saját belátásuk szerint devizaszámlán, vagy összegkorlátozás nélkül otthon tarthatják. A devizakülföldi vállalkozók és természetes személyek számára is érvényesül a jogszerűen megszerzett forintbevétel, illetve jövedelem szabad átválthatósága. A konvertibilis deviza behozatalából, majd befektetéséből, illetve átváltásából származó forint visszaváltható konvertibilis pénznemre (átutalható vagy kivihető). Ez megfelelő biztonságot ad a külföldi befektetőknek, magánszemélyeknek egyaránt.
    A devizakülföldiek és devizabelföldiek közötti szerződéskötést devizajogszabály általában nem korlátozza. A külföldiek belföldi gazdasági tevékenységét érintő szabályozást más törvények tartalmazzák (pl. a külkereskedelmi törvény, az egyéni vállalkozásról szóló törvény, a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló törvény). A devizakülföldiek (ezen belül döntőrészt a természetes személyek) ingatlanszerzésével kapcsolatos korlátozásokat a termőföldről szóló törvénynek kell megfogalmaznia. A devizakülföldiek és devizabelföldiek közötti egyéb, szerződéskötési korlátozásokat pl. a vagyoni értékek forgalma tekintetében a devizatörvény csak azokban az esetekben tartja fenn, amelyekben ez az ellenérték megfizetése szempontjából szükséges.
    A tőketételek szabályozására jellemző, hogy a befektetési jellegű tőkebehozatal, azaz devizakülföldiek által társasági részesedés, és egyéb értékpapírok, valamint ingatlan vásárlása csak konvertibilis devizában, vagy konvertibilis devizára átváltható forinttal lehetséges. A befektető biztonságát szavatolja, hogy a befektetett tőke, valamint hozama konvertibilis devizára váltható, az országból kivihető. A konvertibilis devizára átváltható jogcímeken keletkezett forint újrabefektetését is "tőkebehozatalnak" ismeri el a törvény azzal, hogy lehetővé teszi ennek ellenében társasági részesedés, értékpapírok, ingatlan vásárlását.
    A devizabelföldiek - közvetlen vállalkozásokon kívüli - tőkekivitele devizahatósági engedélyhez kötött. A különböző devizahatósági engedélyköteles területek összevont tárgyalása helyett a törvény a nemzetközi gyakorlatban szokásos szerkezet és tematika felé közelít, megkönnyítve ezzel a későbbi differenciált módon végrehajtható liberalizálást is.
    Az utasforgalomban az országból történő kivitelre és behozatalra vonatkozó szabályok a devizaértékek és a vagyoni értékek fizikai mozgása tekintetében a behozatal szabadságára és a kivitel bizonyos korlátozására épülnek. A kiviteli lehetőségek rugalmasan alkalmazkodnak az idegenforgalom igényeihez. A belföldi fizetőeszköz külföldről történő behozatala és kivitele továbbra is korlátozott, az összeghatárok elsősorban a turizmus igényeihez alkalmazkodva (pl. vámfizetés) változnak. A nem konvertibilis devizánál mind a behozatal, mind a kivitel szabad.
    A természetes személyek külföldön történő letelepedése szabadságának feltételeiben új elem, hogy a devizajogszabályok elősegítik a Magyarországról kivándorló belföldiek itt lévő ingó és ingatlan vagyonuk eladásából származó, valamint tartósan lekötött formában meglévő forintjövedelmük szabad átváltását konvertibilis devizára és annak a kivándorlás alkalmával az országból történő kivitelét.
    A devizatörvény - más törvények (pl. értékpapírtörvény, befektetési törvény) devizális jellegű szabályozását is átvéve - a devizaszabályokat összefoglalóan tartalmazza, így meghatározza a konvertibilitás terén történő továbblépés korszerű jogi kereteit. Alapot ad ahhoz, hogy a még fenntartott korlátozások az egyéb liberalizációs lépésekkel összhangban megfelelően változhassanak. A törvény a devizajogszabályban foglaltak megszegése esetére külön szankciórendszert általában nem tartalmaz, azt más törvényre bízza. Ennek következtében, ha valaki a devizajogszabályok rendelkezéseit megszegi, a cselekmény természetétől, súlyától, illetve a devizaveszteség mértékétől függően egyúttal szabálysértést vagy bűncselekményt követ el. (Jelenleg a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény 116. §-ában foglalt devizaszabály-sértés, illetve a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 309. §-ában foglalt devizagazdálkodás megsértése bűncselekmény tényállási elemei tartalmazzák a devizajogszabályok megsértése esetén jogkövetkezményt maga után vonó eseteket és a tényleges büntetéseket, illetve intézkedéseket.)
    A devizatörvény - az előzőekben említett általános szabály mellett - néhány esetben azonban külön szankció érvényesítésére is lehetőséget ad, így pl. a devizahatósági engedély azonnali hatályú visszavonására.
    Részletes indokolás
    ELSŐ RÉSZ
    BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
    I. FEJEZET
    A TÖRVÉNY HATÁLYA
    A 1-2. §-hoz
    A törvény összefoglaló szabályokat ad a nemzetközi áru-, és pénzfolyamatokra. A törvény személyi hatálya általában a devizabelföldiekre terjed ki, a devizakülföldieknek értelemszerűen csak belföldön végzett tevékenységére, ha a törvény így rendelkezik. A devizatörvény fogalmi rendszerében külföldnek számító, de az ország államhatárán belül elhelyezkedő területeken is érdekünk, hogy a devizahatóság ellenőrzést folytathasson(pl. a vámszabadterület, a nemzetközi személyforgalom számára nyitva álló tranzitterület); erre ad felhatalmazást a törvény.
    II. FEJEZET
    ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
    A 3. §-hoz
    A devizabelföldi és a devizakülföldi elhatárolása alapvető jelentőségű a törvény alkalmazása szempontjából. A vállalkozók és szervezetek esetében a törvény alapvetően a belföldön lévő székhelyet tekinti irányadónak, mint egyértelműen meghatározható és ellenőrizhető tényt. A természetes személyek magyar hatóság által kiadott személyi igazolvánnyal való rendelkezése a meghatározó, mivel önmagában a lakóhellyel való rendelkezés nem kielégítően fedi le az egyébként természetszerűen devizabelföldieknek tekintendő személyek (pl. hajléktalanok) körét. A belföldön működő vállalkozások egységes devizaszabályozása, és annak érvényesíthetősége érdekében devizabelföldinek minősíti a törvény a külföldi székhelyű vállalkozó belföldi telepét, azaz belföldön vállalkozási tevékenységet végző egységeit. Ugyanakkor a külföldi vállalkozás képviseletében eljáró önálló vállalkozási tevékenységet nem végző képviselet, valamint a külkereskedelmi szerződés teljesítése, azaz meghatározott feladat végrehajtása érdekében átmenetileg létrehozott telephely devizakülföldinek minősül.
    A devizaérték, belföldi fizetőeszköz, vagyoni érték kategóriái felölelik az áru-, és pénzvilág minden elemét. A deviza/valuta fogalmi elhatárolása a készpénz nélküli és a készpénzben bonyolódó fizetések és egyéb cselekmények szabályozásának alapja. Tekintettel arra, hogy a törvény fontos területeken (folyó műveletek, egyes tőkeműveletek) eltérő szabályozást ad a konvertibilis és a nem konvertibilis pénznemben végzett műveletekre, lényeges a konvertibilisnek minősülő pénznemek körének meghatározása.
    A devizabelföldieknek a szabályozás jellegzetes kategóriái szerinti megkülönböztetését szolgálja a vállalkozás, a szervezet, a természetes személy fogalma. A vállalkozó és a természetes személy elhatárolása azon megfontolások alapján történik, hogy a lehető legteljesebben érvényesüljön a vállalkozási tevékenység versenysemlegessége a devizaszabályozás területén is, tehát a vállalkozási jellegű tevékenységet végző személyek ebbe a fogalomkörbe tartozzanak. Az elhatárolás a Polgári Törvénykönyv fogalmi meghatározásán alapul, amely kiegészül az egyéni vállalkozással, valamint vállalkozónak minősül a vállalkozói igazolvánnyal nem rendelkező, de külön jogszabály alapján külkereskedelmi tevékenységet folytató természetes személyek. Ezen természetes személyek vállalkozói minőségükben a vállalkozókra vonatkozó devizaszabályokat alkalmazzák, pl. a nemzetközi gazdasági tevékenység körében tevékenységükhöz szabadon vásárolhatnak devizát.
    A nemzetközi gazdasági tevékenységet folytató vállalkozó fogalmának elkülönítését a belföldön történő fizetéstől eltérő szabályozás indokolja. Szükséges megszorítás a személyes szükségletek körének kiemelése, hogy ne minősüljön ilyen tevékenységnek (és így a devizában fizetés lehetősége se merüljön fel belföldön) pl. a devizakülföldi természetes személy részére nyújtott postai szolgáltatás, belföldi közlekedés.
    Az előzőeken kívüli, az e törvény fogalmi rendszere szerint vállalkozónak nem minősülő természetes személyek, valamint a vállalkozónak minősülő természetes személyek nem vállalkozói minőségükben értelemszerűen a természetes személyekre vonatkozó devizaszabályokat alkalmazhatják (pl. turista és egyéb célú devizavásárlási, devizaszámlanyitási, illetve a deviza birtokban tartási lehetőségek stb.).
    MÁSODIK RÉSZ
    A DEVIZASZABÁLYOK ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK ELŐFELTÉTELEI
    III. FEJEZET
    Általános szabályok
    A 4-6. §-hoz
    A törvény a folyó műveletek terén teljesen szabad, a tőkeműveletek körében differenciáltan korlátozott konvertibilis devizavásárlási,- átutalási lehetőséget ad a devizabelföldiek tevékenységének elősegítése céljából. A devizavásárlás, illetve átutalás szabadságának kimondásán túl a törvény azt is előírja, hogy ha a tevékenység végzése, vagy a fizetési kötelezettséggel járó szerződés megkötése devizajogszabály vagy más jogszabály alapján engedély vagy bejelentésköteles a devizavásárlás, illetve átutalás csak az engedély megléte, illetve a bejelentés megtörténtét követően kezdeményezhető. A jogosultság e törvényben vagy külön devizajogszabályban meghatározott feltételeit (pl. vállalkozói minőség, külkereskedelmi tevékenységre való jogosultság igazolása, külföldi gyógykezelés esetén a fogadó intézmény előzetes árajánlata vagy számlája) a felhatalmazott pénzintézetnek kell vizsgálnia. Ilyen módon a tevékenységi, szerződéskötési szabályok betartására, a szükséges engedélyek megszerzésére, a bejelentések megtételére késztet a törvény. A devizavásárlásra fordított forint eredetének ellenőrizhetősége érdekében a vállalkozó és a szervezet csak a pénzforgalmi számlája terhére adott fizetési megbízással kezdeményezheti a deviza vásárlását.
    A devizaértéknek a vásárláskor feltüntetett célra történő kötelező felhasználása elsősorban annak alátámasztását célozza, hogy ne lehessen "átjárás" a szabad devizavásárlásra felhatalmazott szféra és a meghatározott korlátozásokkal működő egyéb területek között. Ez az "átjárási" korlátozás nem vonatkozik olyan jogcímek között, amelyekre történő devizavásárláskor sem a devizahatóság engedélye, sem előzetes bejelentés nem szükséges (pl. a nemzetközi szervezetek tagsági díjára igényelt devizát nem erre a célra, hanem hirdetési díjra, újságok előfizetésére fordítják.) Az ily módon igényelt és eltérő célra felhasznált devizát a valós statisztikai nyilvántartás érdekében utólag a vásárlás helyén be kell jelenteni. A devizabevételek tényleges befolyása érdekében a devizabelföldi devizakülföldivel kötött szerződéseiben meghatározott ellenérték beszedésének kötelezettségét írja elő a törvény. Fenti célok elérését támasztja alá a devizahatósággal szemben fennálló elszámolási kötelezettség. Ez alól csak a természetes személyek külföldi utazásaihoz - devizajogszabályon meghatározott - belföldön megvásárolható konvertibilis valuta a kivétel.
    Átváltás, árfolyam
    A 7-8. §-hoz
    A devizafolyamatok kézbentartásának, ellenőrizhetőségének céljával a törvény tiltja a pénzintézeti szférán és a hivatalos átváltóhelyeken kívül konvertibilis és nem konvertibilis deviza, valuta váltását. A konvertibilis deviza, valuta forintra, illetve a forint konvertibilis devizára, valutára történő átszámításánál alkalmazandó árfolyam tekintetében a törvény fenntartja a szabályozás lehetőségét, amennyiben a Magyar Nemzeti Bank külön rendelkezése az irányadó. A nem konvertibilis pénznemek árfolyama szabadon, az adott piaci keresleti-kínálati hatásokra alakul.
    Korlátozott és tiltott pénzügyi műveletek
    A 9-10. §-hoz
    A tiltás alapvető célja a forint-kiajánlás megakadályozása, ezért a korlátozás alá eső műveletek fő jellemzője, hogy pl. a devizabelföldi külföldön nem lehet kedvezményezettje olyan szolgáltatásnak, amelynek ellenértékét belföldön (a devizakülföldi által megjelölt) más devizabelföldi, vagy devizakülföldi részére teljesíti. Kiemeli a törvény e korlátozás alól a turizmussal, különböző gyűjtési tevékenységgel kapcsolatos áru-, illetve szolgáltatás csereügyleteket (pl. csereutazás). A külkereskedelmi árucsereügyletek (barter) mentesek a korlátozás alól a külkereskedelemről szóló 1974. évi III. törvény alapján.
    Devizabelföldiek között a pénztartozások külföldi pénznemben történő teljesítésének tilalma kiegészíti a 28. §-ban foglaltakat, amelyek a forint belföldi törvényes fizetőeszköz szerepének alátámasztását szolgálják. A tilalom csak a külföldi pénznemben történő teljesítésre vonatkozik, a pénztartozások külföldi pénznemhez kötésére nem.
    IV. FEJEZET
    EGYES TEVÉKENYSÉGEK VÉGZÉSÉNEK DEVIZAHATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉSE
    Szerencsejáték szervezői tevékenységre vonatkozó külön szabályok
    A 11. §-hoz
    A devizával történő belföldi fizetés szigorú korlátai miatt - külön törvényben foglaltakkal összhangban - a törvény devizahatósági engedélyhez köti a szerencsejáték szervezői tevékenység konvertibilis pénznemben történő végzését.
    A devizakülföldiek - más jogszabályok által nem korlátozott - magyarországi illegális tevékenységét korlátozza az a szabály, hogy devizakülföldi belföldön lévő ingóságát csak devizahatósági engedéllyel idegenítheti el, vagy hasznosíthatja más módon. E korlátozás természetesen nem vonatkozik a nemzetközi gazdasági tevékenységet, pl. a külkereskedelmet folytatókra.
    V. FEJEZET
    HAZAUTALÁSI ÉS FORINTRA TÖRTÉNŐ ÁTVÁLTÁSI KÖTELEZETTSÉG, ILLETVE AZ ALÓLI MENTESSÉG
    A 12-16. §-hoz
    A devizabelföldiekre vonatkozóan - néhány, a törvényben nevesített kivétel mellett - főszabály a birtokukba került deviza, valuta hazautalási, hazahozatali kötelezettsége. E szabályozás azt az igényt támasztja alá, hogy az ország devizabevételei a belföldi pénzintézeti szférában összpontosuljanak.
    A vállalkozók a szervezetek dönthetnek a meghatározott jogcímeken birtokukba került konvertibilis deviza, valuta devizaszámlán való tartásáról, vagy forintra történő átváltásáról; a természetes személyek a törvényben szabályozott kivételekkel a birtokukba került devizát, valutát nemcsak devizaszámlán, hanem a pénzintézeti rendszeren kívül, szabadon birtokban tarthatják.
    HARMADIK RÉSZ
    FOLYÓ FIZETÉSI MŰVELETEK
    a 17. §-hoz
    A folyó műveletek területén megvalósul a forint konvertibilis devizára történő átválthatósága a devizabelföldiek és devizakülföldiek számára egyaránt. Ez megfelel a Nemzetközi Valutaalap Alapokmánya VIII. cikkében foglalt követelményének, így a forint hivatalosan is konvertibilisnek minősíthető.
    VI. FEJEZET
    A DEVIZABELFÖLDI KONVERTIBILIS DEVIZAVÁSÁRLÁSA
    A vállalkozás és a szervezet
    A 18. §-hoz
    A vállalkozások, ideértve a külön jogszabály alapján vállalkozói igazolvány nélkül külkereskedelmi tevékenységet folytató természetes személyeket is (saját találmányát értékesítő feltalálók, képző-, fotó-, és iparművészek, saját előállítású terméket értékesítő mezőgazdasági termelők), valamint a szervezetek alaptevékenységükhöz kapcsolódóan vásárolhatnak, illetve utalhatnak át konvertibilis devizát, ideértve a külföldi hivatalos, vagy üzleti utazási költségeket, valamint a külképviselet nyitásának és fenntartásának költségeit is, ha a devizavásárlás feltételei a III. fejezetben foglaltak szerint fennállnak. A természetes személy
    A 19-20. §-hoz
    A természetes személyek is minden folyó műveletnek minősülő - általában a személyes fogyasztás körébe tartozó - jogcímekre szabadon vásárolhatnak konvertibilis devizát, a devizavásárlás általános szabályainak (III. fejezet) betartása mellett. Így belföldről - forintfizetés ellenében - kiegyenlíthető nemzetközi szervezetek tagsági díja, nemzetközi rendezvények részvételi díja, ügyvédi költségek, perköltségek, jogerős bírósági ítéletek vagy egyéb hatósági határozaton alapuló fizetési kötelezettsége, külföldi oktatási intézmények tandíja, külföldi gyógykezelés költsége, stb. Ez alól az az adófizetési kötelezettség kivétel, amely egy éven túli külföldi munkavégzés alatt keletkezett. A törvény kiemelten foglalkozik a természetes személyek turizmushoz kapcsolódó vásárlásával. Belföldön - a valutalap fenntartása mellett - konvertibilis készpénz devizajogszabályban meghatározott összegig vásárolható. Ennek felhasználását azonban devizahatóság nem ellenőrzi. Ugyancsak belföldön rendelhetők meg korlátlanul bel- és külföldi utazási irodák idegenforgalmi szolgáltatásai, továbbá a menetjegyek. A külföldi tartózkodás során korlátlanul lehet fizetni a belföldiek által kibocsátott forintalapú kártyákkal, amelyekről külföldön készpénz is felvehető. A kártyáról történő felhasználást, folyó műveleti célokra való elköltését azonban igazolni kell, azt a devizahatóság ellenőrizheti. További lehetőség, hogy külföldi tartózkodás során a váratlanul felmerülő többletköltségekre a természetes személy itthon lévő bankszámlája terhére adott megbízással vagy megbízottja útján is vásárolhat devizát, ezt azonban külföldre csak a szolgáltatást nyújtónak utalhatja át közvetlenül.
    VII. FEJEZET
    A DEVIZAKÜLFÖLDI KONVERTIBILIS DEVIZA- VALUTAVÁSÁRLÁSA
    A 21-22. §-hoz
    Devizakülföldiek részére devizahatósági engedély nélküli konvertibilis deviza vásárlást tesz lehetővé a törvény általában olyan esetekben, amelyekben a forintért történő devizavásárlást valamilyen formában konvertibilis deviza behozatala előzte meg. Ilyen a turisták számára már nem szükséges, konvertibilis devizából beváltott forint visszaváltása, az adóhatóság által visszatérített ÁFA összegéig konvertibilis deviza vásárlása, vagy a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságoktól különböző jogcímen kapott adózott forintjövedelem konvertálhatósága. Ez utóbbi lehetőség külön jogszabály alapján a Magyarországon foglalkoztatott devizakülföldiekre is fennáll. A devizakülföldiek ezeken kívül minden jogszerűen szerzett, folyó fizetési műveletből származó, közterhekkel csökkentett forintösszeget átválthatnak devizára. A nemzetközi gyakorlattal összhangban a törvény lehetőséget ad a külföldi állam diplomáciai vagy konzuli képviselete számára a konzuli bevétel címén rendelkezése alá került forint összegért konvertibilis deviza vásárlására.
    VIII. FEJEZET
    A KONVERTIBILIS DEVIZAVÁSÁRLÁSI ÉS ÁTUTALÁSI, VALAMINT VALUTAVÁSÁRLÁSI JOGOSULTSÁGHOZ KAPCSOLÓDÓ SZABÁLYOK
    A 23-24. §-hoz
    Általános szabály, hogy a megvásárolt konvertibilis deviza átutalással juttatható a devizakülföldi kedvezményezett részére. Ezek a szabályok érvényesek a devizaszámláról történő átutalásra, kifizetésre is. E §-ok azonban meghatározzák azokat a jogcímeket is, amelyeken a devizabelföldiek nem csupán átutalással jogosultak felvenni a megvásárolt külföldi fizetőeszközeiket. Készpénz felvételére csak olyan esetekben van mód, amikor a devizakülföldi részére történő fizetés kapcsán közvetlenül a külföldön vagy belföldön történő készpénzfelhasználás használás igénye vetődik fel (pl. művészközvetítő vállalkozó fizet a devizakülföldi részére külföldön rendezett nemzetközi rendezvények helyben fizetendő részvételi díja). A törvény meghatározza azokat az eseteket is, amikor devizabelföldi valutát adhat át más devizabelföldi részére: így pl. a hivatalos és üzleti utazások költségeire vásárolt valutát a kiküldő átadhatja a kiküldött részére. A készpénzvásárlást lehetővé tevő jogcímeken devizagazdálkodási szempontok figyelembevételével devizajogszabály korlátozhatja a készpénzben történő kifizetést és részben pénzhelyettesítő eszköz kiadását írhatja elő. Egyéni kérelmen alapuló konvertibilis devizavásárlás
    A 26. §-hoz
    A törvényben ugyan liberalizált a folyó fizetési tételekre történő konvertibilis devizavásárlás, de előfordulhatnak azonban olyan egyedi esetek, amelyek nem fogalmazhatók meg előre a törvényben megfelelő gyűjtőfogalom keretében. (pl. a vállalkozó nem alaptevékenységéhez szükséges devizát kíván vásárolni) Ezért a devizahatóság részére biztosítani kell a lehetőséget, hogy mérlegelhesse a jelentkező eseti konvertibilis devizaigényének kielégítését, azaz méltányossági alapon a kérelmező számára kedvező döntést hozhasson.
    IX. FEJEZET
    FIZETÉSI SZABÁLYOK
    A nemzetközi gazdasági tevékenységre vonatkozó fizetési szabályai
    A 27. §-hoz
    A nemzetközi gazdasági tevékenységet folytatók fizetési szabályai tekintettel vannak a devizakülföldiek érdekeire is, valamint figyelembe veszi az államközi megállapodások eltérő szabályait is. A törvény általános szabályként előírja, hogy szerződést kötni, fizetést elfogadni, teljesíteni, stb. konvertibilis pénznemben, konvertálható forintban szabad. Nem konvertibilis pénznemben csak olyan feltétel mellett lehetséges, ha a pénzintézeteknek és más devizabelföldieknek érdeke fűződik az ilyen pénznemek forgalmához. Kivételt jelent, ha egy adott ország viszonylatában különös érdekek alapján államközi megállapodás más pénznem alkalmazását írja elő. A belföldön történő fizetés szabályai
    A 28. §-hoz
    A forint belföldi fizetőeszköz szerepének erősítését szolgálj a az a szabály, hogy a nemzetközi gazdasági tevékenységgel kapcsolatos fizetések kivételével belföldön történő fizetés esetén a devizabelföldi és devizakülföldi között a forintot kell alkalmazni. A törvény szűk körben, néhány különleges esetre tesz csak kivételt, mint pl. a zárt árusítású diplomata boltok termékértékesítése, vagy a külföldi pénz-nemben engedélyezett szerencsejátékok részvételi díjával, nyereményével kapcsolatos fizetések. Belföldi biztosítóra, biztosítási közvetítőre és biztosítási szaktanácsadóra vonatkozó fizetési szabályok
    A 29. §-hoz
    A biztosítási tevékenység keretében, amennyiben devizabelföldi biztosító devizakülföldivel köt szerződést a díjfizetés konvertibilis pénznemben vagy a külföldi konvertibilis forintszámlájáról forintban történhet. A kártérítés pénzneme a díjfizetés pénzneméhez igazodik. A devizakülföldiek nem konvertálható forintösszegeiket tehát nem használhatják fel belföldön biztosítási szerződések díjfizetésére.
    NEGYEDIK RÉSZ
    TŐKEMŰVELETEK
    A 30. §-hoz
    A tőkeműveletek arra a szabályozási elvre épülnek, amely szerint a törvény csak a korlátozó feltételeket fogalmazza meg,az ott nem korlátozott műveletek szabadon végezhetők.
    X. FEJEZET
    KÖZVETLEN VÁLLALKOZÁSOK, ÉRTÉKPAPÍROK, PÉNZPIACI MŰVELETEK
    Közvetlen vállalkozások megszerzése, elidegenítése és megszüntetése
    A 31-34. §-hoz
    Devizabelföldi csak meghatározott feltételek mellett alapíthat külföldön vállalkozást, emelhet tőkét, szerezhet részesedést, illetve idegenítheti el részesedését. A devizában történő befektetések hatékonysága érdekében a törvény által előírt feltételek arra irányulnak, hogy a belföldön jól működő vállalkozások vélelmezhetően külföldön is eredményesek lesznek. A vállalkozókra vonatkozó egyes feltételeket a törvény értelemszerűen alkalmazza szervezetekre és a természetes személyekre is. További devizakiadások kockázatának mérséklését szolgálják azok az előírások, amelyek a devizabelföldi minimális részesedés szerzésének mértékén keresztül a külföldi vállalkozásra való ráhatását, illetve legfeljebb részesedés szerzésének megfelelő, azaz korlátozott felelősségvállalását írják elő. A devizahatóság más szankcionálási lehetősége hivatott biztosítani az előírások betartását. Értékpapírokkal, pénzpiaci eszközökkel, átruházható eszközökkel végzett műveletek
    A 35-36. §-hoz
    A közvetlen befektetéseken kívüli értékpapír műveletek és egyéb befektetések a pénzügyi jellegű tőkeáramlás különböző formáit jelentik, amely a fizetési mérleget lényegesen befolyásoló tényező. E területeket a fejlett országok is csak fokozatosan és sorrendben utoljára liberalizálták, mivel az infláció-, kamat-, és árfolyam feltételek országonkénti alakulása jelentős tőkéket mobilizálhat rövid távon is. A jelenlegi és a közeljövőben várható fizetési mérleg pozíció, a kamatszint és árfolyam-alakulás függvényében még nem megengedhető e tőketételek szabad alakulása, a külföldi tőke kamat-, és árfolyamnyereség elérésére irányuló beáramlása sem. Ezért e körben jelenleg még széleskörű a devizahatósági engedélykötelezettség.
    XI. FEJEZET
    INGATLANMŰVELETEKKEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK
    A 37-38. §-hoz
    A tőketételekre vonatkozó általános tőkekiviteli korlátozások részeként a devizabelföldieknek a külföldi ingatlanszerzéshez devizahatósági engedélyt kell szerezniük néhány törvényben meghatározott kivételtől eltekintve. Amennyiben a devizabelföldi külföldi ingatlanszerzése közvetlenül kapcsolódik a külföldi vállalkozásához, az utóbbira vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A devizakülföldiek ingatlanszerzésének feltételeit más jogszabály tartalmazza.
    XII. FEJEZET
    HITELEKRE, BIZTOSÍTÉKOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
    Hitelfelvétel, hitelnyújtás
    A 40-42. §-hoz
    A devizakiadások tervezhetősége, szabályozása, a gyors, spekulációs tőkemozgások kiszűrése érdekében a vállalkozó egy évnél rövidebb lejáratú hitelt devizahatósági engedéllyel, illetve pénzintézet bejelentési kötelezettség mellett, egyéb devizabelföldi személy pedig csak devizahatósági engedéllyel vehet fel devizakülfölditől. Ugyanebből a célból a törvény nem ad lehetőséget az előtörlesztésre.
    A devizakiadások korlátozása érdekében devizahatósági engedély szükséges ahhoz is, hogy a nem pénzintézet devizabelföldi devizakülföldi részére nyújtson hitelt - kivételt képeznek a közeli hozzátartozók számára lehetővé tett kölcsönök, valamint a devizabelföldi közvetlen vállalkozása részére nyújtott öt évet meghaladó lejáratú hitel. Halasztott fizetés
    A 43. §-hoz
    A nemzetközi gazdasági tevékenységet végzők számára, a forgalom bővülésének, a külkereskedelmi egyenleg javulásának ösztönzése érdekében szabadon állapodhatnak meg halasztott fizetésben. Kezességek, garanciák és pénzügyi biztosítékok
    A 44. §-hoz
    A devizakülföldiekkel kapcsolatos deviza- és forintkiadások kockázatának mérséklését célozza, hogy devizahatósági engedély szükséges ahhoz, hogy devizabelföldiek kezességet, garanciát vállaljanak devizakülföldivel szemben. E korlátozást nem kell alkalmazni a nemzetközi gazdasági tevékenységet folytató e tevékenységével kapcsolatban, annak elősegítése érdekében. Fizetési szabályok
    A 45-46. §-hoz
    A befektetésekhez fűződő devizagazdálkodási érdekeinknek megfelelően a devizakülföldieknek belföldi gazdasági társaság, szövetkezet alapításakor, illetve azokban részesedés és különböző értékpapírok, pénzpiaci és átruházható eszközök megszerzésekor konvertibilis pénznemben vagy a törvény alapján arra átváltható forinttal kell fizetniük. Hasonlóképpen, konvertibilis eredetű, illetve konvertálható forint ellenében szerezhető meg devizakülföldi számára belföldi ingatlan. Ezzel párhuzamosan e befektetések elidegenítése kapcsán az ellenértékként kapott forintösszeg is konvertálható.
    Tekintettel arra, hogy a belföldön történő fizetés pénzneme főszabályként a forint, ezt a devizabelföldiek közötti külföldi vállalkozásban való részesedéseik, illetve értékpapírjaik, pénzpiaci és átruházható eszközeik,ingatlanuk adás-vételénél is alkalmazni kell.
    A devizabelföldi által külföldi vállalkozáshoz teljesített nem pénzbeli hozzájárulás korlátozásának szempontja, hogy ne kerüljenek ilyen módon külföldi tulajdonba olyan vagyoni értékek, amelyekért konvertibilis devizával kellene fizetnie a devizakülföldinek (pl.belföldi ingatlan tulajdonjoga vagy arra vonatkozó használati és egyéb jog, belföldi kibocsátású értékpapírok).
    XIII. FEJEZET
    DEVIZASZÁMLÁK, BETÉTMŰVELETEK
    A devizabelföldi devizaszámláira vonatkozó szabályok
    A 47. §-hoz
    Devizabelföldiek felhatalmazott pénzintézetnél devizaszámlát nyithatnak, amely csak konvertibilis pénznemben vezethető; érdekünk ugyanis ahhoz fűződik, hogy a vállalkozók, a szervezetek és a természetes személyek a külföldi pénznemek közül a konvertálhatókban halmozzák fel pénzeszközeiket. A számlatulajdonosok több pénzintézetnél is nyithatnak devizaszámlát.
    A vállalkozás devizaszámlája
    A 48-49. §-hoz
    A vállalkozók meghatározott devizabevételeiket tehetik devizaszámlára; a törvény a folyó műveletekből származó bevételek tekintetében a számviteli szabályok szerint exportnak minősülő devizabevételek engedi devizaszámlára helyezni. E feltétel ugyanis egyértelművé teszi az egész gazdaság területén, hogy pontosan mely devizabevételek, mely vállalkozók számára tarhatók meg. Ellenkező esetben parttalanná válhat a devizabevételeket eredményező teljesítmények értékelése, azaz milyen mértékben, hány feldolgozási fázison, közreműködőkön keresztül indokolt elismerni a teljesítményeket és ennek alapján a devizabevételen való osztozkodást az egyes vállalkozók között. A számviteli szabályokhoz történő alkalmazkodás egyértelművé teszi a megbízó és a bizományos közötti kapcsolat esetén a devizaszámla tartás lehetőségét is. A devizaszámla felhasználása széles körben lehetséges, az egyébként forintért történő devizavásárlás lehetőségeihez igazodik.
    A külföldi részvétellel működő vállalkozás devizaszámlája
    Az 50. §-hoz
    E § fenntartja a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1998. évi XXIV. törvény által az eddigiekben is lehetővé tett devizaszámla tartási lehetőséget a törvény kihirdetését követő 30. napig történő befizetésekre, de ezután új befizetésre nem kerülhet sor. Tekintettel arra, hogy az ehhez a számlához kapcsolódó kedvezmény a vámtörvény tervezete szerint megszűnik, ez a számla fokozatosan beolvad a vállalkozói devizaszámlába.
    A vállalkozás egyéb devizaszámlája
    Az 51. §-hoz
    A vállalkozás által nemzetközi pályázaton elnyert konvertibilis deviza devizaszámlára tehető, ha azt a pályázat kiírója feltételül szabta. A belföldi felhasználás a belföldi fizetés szabályaihoz igazodóan azonban csak forintban lehetséges.
    A szervezet devizaszámlája, a szervezet egyéb devizaszámlája
    Az 52-53. §-hoz
    A szervezetek csak meghatározott jogcímeken (ajándék) szerzett devizát tehetik devizaszámlára, és azt csak a szervezet jellegével kapcsolatos célokra használhatják fel. Nemzetközi pályázat kapcsán elnyert konvertibilis devizát a vállalkozókhoz hasonlóan devizaszámlára tehetik a kiíró feltételei szerint.
    A természetes személy devizaszámlája
    Az 54-55. §-hoz
    A természetes személyek - néhány törvényben nevesített kivételtől eltekintve - főszabályként a rendelkezésük alá került külföldi fizetőeszközt belföldön szabadon birtokban tarthatják.
    Konvertibilis devizaösszegeiket felhatalmazott pénzintézetnél devizaszámlán tarthatják. A felhasználási szabályok a könnyen kezelhetőség érdekében összegyűjtik, egy helyen megfogalmazzák a törvényben másutt szabályozott lehetőségeket, korlátokat.
    A devizabelföldi műveletei külföldön
    A 56. §-hoz
    A külföldön történő számlanyitás korlátozása a devizaszabályozás azon törekvésével függ össze, mely szerint a devizabelföldiek devizabevételüket hazahozzák, és azt a belföldi bankrendszerben halmozzák fel. Előzőek miatt a törvény csak viszonylag szűk körben engedi meg kivételek alkalmazását.
    A devizabelföldi forintszámlája külföldön
    A 57. §-hoz
    Alapvető érdekünk a forint külföldi pénzintézeteknél ellenőrzött módon történő megjelenése; ezt célozza a devizahatósági engedélykötelezettség.
    XIV. FEJEZET
    DEVIZAKÜLFÖLDIEK BELFÖLDI SZÁMLÁI, BETÉTMŰVELETEK
    A devizakülföldi devizaszámlája
    Az 58. §-hoz
    Devizakülföldiek belföldi pénzintézetnél konvertibilis pénznemben devizaszámlát nyithatnak, amelyet külföldön szabadon, belföldön pedig a belföldi fizetési szabályok szerint használhatnak fel. A nemzetközi pénzmozgások ellenőrizhetősége, a pénzmosás megelőzése, felderíthetőségének segítése érdekében a számlák csak névre szólóak lehetnek.
    Devizakülföldiek forintszámlái
    A 59. §-hoz
    A devizakülföldiek, amennyiben belföldi fizetőeszközeiket, pénzintézetnél kívánják elhelyezni, névre szóló forintszámlát nyithatnak. Érdekeinknek megfelelően a törvény lehetőséget ad a különböző jogcímeken keletkező konvertálható forint összegeknek forint számlán történő elhelyezésére, amely a tényleges konverzió megtörténtéig devizagazdálkodási szempontból számunkra előnyös. Nem preferálja ugyanakkor a törvény a nem konvertibilis forintszámlák állományának bővülését, mert gyakorlatilag valamennyi legális forintszerzési mód egyúttal jogcím a konvertálásra.
    Konvertibilis forintszámla
    A 60. §-hoz
    Konvertálásra jellemzően azokon a jogcímeken kerülhet sor, amelyek kapcsán korábban a devizakülföldinek konvertibilis devizával kellett fizetnie, ilyenek pl. a belföldi gazdasági társasági részesedés, egyéb belföldi értékpapírok elidegenítéséért kapott forintösszeg, a belföldi gazdasági társaság megszűnésekor, egyéb értékpapírok lejáratakor kapott forintösszeg, belföldi társasági részesedés és egyéb értékpapírok osztaléka, kamata stb. A forint nemzetközi gazdasági kapcsolatokba történő ellenőrzött bevezetését is szolgálja e számla. Tekintettel arra,hogy lényegében a konvertibilis devizakiadások, illetve devizabevételek egy részének belföldi fizetőeszközzel történő helyettesítéséről van szó, a nemzetközi gazdasági tevékenységet folytatók szerződéseivel kapcsolatos forintfizetések a más szférákból származó forintösszegek kizárása érdekében - csak ezen a számlán keresztül bonyolódhatnak le.
    Nem konvertibilis forintszámla
    A 61. §-hoz
    A devizakülföldiek a törvény szerint nem konvertálható forint összegeiket nem kamatozó e számlán helyezhetik el, amely belföldön a fizetési szabályok szerint felhasználható.
    XV. FEJEZET
    EGYÉB MŰVELETEK
    Ajándékozás
    A 62. §-hoz
    A devizaérték ajándékozásának szabályai a belföldön felhalmozódott deviza ellenérték nélküli csökkenésének megakadályozását szolgálják. Kivételt képez a közeli hozzátartozók számára történő ajándékozás. A vagyoni érték ajándékozása általában szabad, kivétel azonban a közvetlen vállalkozásban részesedés és külföldi vagy belföldi ingatlan devizabelföldi által devizakülföldinek történő ajándékozása, amely azt célozza, hogy jelentős értékű vagyontárgyak ne kerüljenek konvertibilis devizabevétel nélkül devizakülföldiekhez.
    Öröklés
    A 63. §-hoz
    E § kiemeli, "láttatni" kívánja a devizakülföldi által örökölt devizaérték, vagyoni érték szabad kivitelét, a forint szabad konvertálhatóságát.
    Alapítványok
    A 64. §-hoz
    A tőkekivitelre vonatkozó korlátozások részeként devizahatósági engedélyhez kötött a külföldön történő alapítvány létrehozása, közérdekű kötelezettség vállalása.
    XVI. FEJEZET
    KIVITELI ÉS BEHOZATALI SZABÁLYOK
    Külföldi fizetőeszköz
    A 65. §-hoz
    A devizaszámlán nem elhelyezett, birtokban tartható deviza, valuta csak értékhatárhoz kötötten vihető ki szabadon. Ez a korlátozás arra ösztönöz, hogy a külföldön történő felhasználási cél esetén is előbb a hazai bankrendszerben összpontosuljon a lakosság deviza megtakarításának minél nagyobb hányada, mivel az értékhatár fölött csak devizaszámláról történő felvételről szóló igazolással vihető ki az összeg. Devizakülföldi konvertibilis deviza, valuta kivitele alapvetően a behozatalától függően szabályozott; pl. a behozott, átváltott, de el nem költött és konvertibilis fizetőeszközre visszaváltott összegek kivihetők. A behozott arany, továbbá bármilyen nagyságrendű konvertibilis valuta is kivihető, ha a devizakülföldi a behozatalkor kitöltött értékbehozatali tanúsítvánnyal rendelkezik.
    Szabadon kivihető az országból a nem konvertibilis külföldi fizetőeszköz. E lehetőség természetesen nem érinti más országok ezzel kapcsolatos belső szabályait, amelyek gyakran korlátozó jellegűek lehetnek.
    Belföldi fizetőeszköz
    A 66. §-hoz
    Nem érdekünk, hogy a forint jelentős nagyságrendben külföldre kerüljön, majd az országba bármikor tömegesen visszaáramolva - konvertibilis fizetőeszköz beváltásából származó forint helyett - a belföldi piacon fizetőeszközként megjelenjen. A törvény által biztosított kivételek az utasforgalom lebonyolításának igényeihez igazodnak.
    Vagyoni érték
    A 67-69. §-hoz
    A vagyoni értékek behozatalára devizális kötöttség nincs, kivitele azonban mind a devizabelföldiek, mind a devizakülföldiek számára korlátozott. A korlátozás alól értelemszerűen mentes a nemzetközi gazdasági tevékenységet folytató - a devizakülföldivel kötött szerződés teljesítése érdekében történő - vagyoni értékének kivitele. A szabályozás az utasforgalom - ideértve a külföldi munkavállalókat, ösztöndíjasokat is - szokásos igényeit elégíti ki, az ezt meghaladó, devizajogszabályban szereplő értéken felüli vagyoni érték kiviteléhez devizahatósági engedély kell. Belső ellátási, piacpolitikai megfontolásokból egyes termékek kivitelét külön jogszabály - a devizajogszabályban meghatározott értékhatáron belül is - korlátozhatja, engedélyhez kötheti.
    A kivándorlókra vonatkozó speciális kiviteli szabályok
    A 70. §-hoz
    A devizakülföldivé vált devizabelföldi természetes személy részére a fejlett országok gyakorlatához közelítve az első kiutazás alkalmával a törvény lehetővé teszi vagyoni értékeinek, illetve pénzeszközeinek meghatározott feltételek melletti szabad kivitelét.
    XVII. FEJEZET
    A VÁMSZABADTERÜLETI TÁRSASÁGRA ÉS A TRANZITTERÜLETRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK
    a 71. §-hoz
    A vámszabadterületi társaságnak, amelyet a törvény - főszabályként -devizakülföldinek minősít, szoros kapcsolódási pontjai vannak a belgazdasággal. Igy pl. az alkalmazottak megélhetési költségei belföldön forintban merülnek fel, vagy a vállalkozás működéséhez szükséges egyes fogyóeszközöket célszerű belföldről, nem külkereskedelmi forgalomban, forintért beszerezni. Devizális érdekeinket szolgálja, hogy konvertibilis valuta és devizakészletét legalább jegyzett tőkéje összegéig, valamint a megalakulásához, működéséhez szükséges forintösszeget, amelyet konvertibilis fizetőeszköz beváltásából szerezhet, csak belföldi pénzintézetnél tarthatja.
    ÖTÖDIK RÉSZ
    VEGYES RENDELKEZÉSEK
    XVIII. FEJEZET
    VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK JOGKÖRÖK
    A 72-74. §-hoz
    A pénzügyminiszter és az MNB elnöke együttesen felelős a devizaszabályozás cél- és eszközrendszerét meghatározó törvény és kormányrendeletek előkészítéséért. A törvény egyértelműen meghatározza, mely témák előterjesztéséért főfelelős a pénzügyminiszter, és mely szabályozások tartoznak a Magyar Nemzeti Bank elnökének felelősségi körébe. Összhangban a pénzintézeti tevékenység jegybanki irányításával, a pénzintézetek és az egyéb, pénzintézeti tevékenység végzésére feljogosított vállalkozók pénzintézeti tevékenységére a Magyar Nemzeti Bank a devizatörvénytől eltérő rendelkezéseket is adhat. Erre azért van szükség, mert a pénzintézeti szabályozás körében pl. a külföldi kihelyezésekre, illetőleg a nyitott pozícióra vonatkozó szabályok nem vezethetők le közvetlenül a devizatörvény előírásaiból; a külföldi kihelyezésre vonatkozó szabályok ugyanis többet jelentenek annál, mint pl. a deviza egyszerűen külföldön tartását, a nyitott pozícióra vonatkozó szabályozás pedig a deviza eladásának kötelezettségeként is felfogható.
    A Vám- és Pénzügyőrség felhatalmazást kap arra, hogy a devizaszabályok betartását is ellenőrizze az államhatáron, illetve a hatáskörébe tartozó eljárások során az ország területén máshol is.
    XIX. FEJEZET
    A DEVIZAHATÓSÁGI ELJÁRÁS
    A 75. §-hoz
    Az államigazgatási eljárás általános szabályaitól való eltérést a devizahatósági ügyek külfölddel, külföldiekkel való összefüggései, a nemzetközi fizetési mérleggel való összefüggések vizsgálata indokolja. A devizahatósági engedélyezés alá vont ügyekben a Magyar Nemzeti Bank központja illetve megyei igazgatóságai járnak el. Bíróság által azok a határozatok vizsgálhatók felül, amelyek esetében az engedélyezés törvényben meghirdetett feltételeitől való eltérés vizsgálható, minősíthető.
    XX. FEJEZET
    A 76-79. §-hoz
    A devizahatóság adatkezelése elsősorban a fizetési mérleget befolyásoló legfontosabb bejelentési, illetve devizahatósági engedélyköteles tevékenységekre terjed ki, amelyek fontos információt tartalmaznak a devizafolyamatok elemzéséhez és a devizahatósági elemzéshez. A devizahatóság a feladatai ellátáshoz megszerzett adatokat csak a törvényben megfogalmazott célokra használhatja fel és nem, illetve csak a törvényben meghatározottak szerint továbbíthatja.
    XXI. FEJEZET
    AZ ARANYRA VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK
    A 80-82. §-hoz
    A nemesfémek, ezen belül az arany szerepének csökkenése a devizagazdálkodásban tükröződik abban, hogy az arany devizaértéknek való minősítése megszűnt és a törvény már csak a monetáris aranyra (aranyrúd, aranyérme) tartalmaz külön korlátozásokat.
    XXII. FEJEZET
    ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
    A 83-87. §-hoz
    A belföldön társasági részesedést szerzett, egyéb tőkebefektetést megvalósított devizakülföldi nem rendelkezik ehhez kapcsolódó konvertálási lehetőségekkel, amennyiben - utóbb - devizabelföldivé válik.
    Tekintettel arra, hogy a vám- és ÁFA mentesen értékesítő zárt árusítású diplomataboltot igénybe vehetők köre a nemzetközi gyakorlattal összhangban korlátozott, a törvény szigorú korlátot állít az ilyen boltot működtetők száma tekintetében. Nem érdekünk ugyanis, hogy a forintért történő költségvetési bevételt is eredményező kiskereskedelemmel párhuzamosan, illetve azok helyett ilyen boltok széles körben működjenek.
    A nem vámszabadterületi társaságok számára engedélyezett, egyébként vámszabadterületi társaságokat megillető kedvezmények megszűnésére a törvény méltányos átmeneti időszakot biztosít. Lehetőség van azonban a devizakülföldi minősítés és így az ezzel járó feltételek fenntartására, amennyiben a kormány jóváhagyja illetve az ilyen társaságok eleget tesznek külön jogszabályban megfogalmazott feltételeknek.
    A 88. §-hoz
    E § rögzíti a devizahatósági engedély-kötelezettség alóli mentesség speciális eseteit a Kormány, illetve a Pénzügyminisztérium esetében, valamint jelzi, hogy a Magyar Nemzeti Banknak, mint engedélyező devizahatóságnak a pénzintézeti tevékenysége keretében nincs szüksége devizahatósági engedélyre.
    A 89. §-hoz
    A törvény felhatalmazza a Kormányt azon devizajogszabályok megalkotására, amelyek a törvény alapján részletesebb szabályozást igényelnek, továbbá, amelyek a devizahelyzet, a devizagazdálkodást érintő körülmények változásával rugalmasabban változtathatók (pl. a lakosság turizmus céljából történő devizavásárlása, a kiviteli értékhatárok megállapítása a devizaérték, a vagyoni érték és a belföldi fizetőeszköz tekintetében, stb.).
    A folytatáshoz előfizetés szükséges.
    A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    A folytatáshoz előfizetés szükséges!
    A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

    A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.

    exit_to_app Belépés Előfizetés

    Keresés az oldal szövegében