Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés
    adozona.hu

    T/2843. számú törvényjavaslat indokolással - Az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről

    T/2843. számú törvényjavaslat indokolással - Az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről

    Kiválasztott időállapot: Mi ez?
    • Jogterület(ek):
    • Tipus:
    • Érvényesség kezdete: 
    • Érvényesség vége: 

    MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

    (1) Ez a törvény szabályozza az értékpapír forgalomba hozatalát, a befektetési szolgáltatási tevékenység feltételeit, a tőzsde alapítását, szervezetét, működését, megszűnését, az elszámolóház alapítását, működését, továbbá a befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet végző gazdálkodó, a kibocsátó, a befektető jogait, kötelezettségeit és felelősségét, a Felügyelet - e törvény hatálya alá tartozó szervezet, tevékenység felügyeletével kapcsolatos - jogállását...

    Csak a jogszabály szövegének mutatása
    T/2843. számú törvényjavaslat indokolással - Az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről
    1996. évi CXI. törvény az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről
    ELSŐ RÉSZ
    BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
    I. fejezet
    A törvény célja és hatálya
    1. §
    (1) Ez a törvény szabályozza az értékpapír forgalomba hozatalát, a befektetési szolgáltatási tevékenység feltételeit, a tőzsde alapítását, szervezetét, működését, megszűnését, az elszámolóház alapítását, működését, továbbá a befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet végző gazdálkodó, a kibocsátó, a befektető jogait, kötelezettségeit és felelősségét, a Felügyelet - e törvény hatálya alá tartozó szervezet, tevékenység felügyeletével kapcsolatos - jogállását, feladatát, eszközrendszerét és eljárását.
    (2) A törvény célja, hogy minden, a törvény hatálya alá tartozó személy az e törvényben meghatározott jogait és kötelezettségeit jóhiszeműen, a tőle elvárható gondossággal eljárva, a tőkepiac általános érdekeit szem előtt tartva, a befektetők érdekeinek megóvásával gyakorolja.
    2. §
    (1) Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik e törvény hatálya alá tartozik
    a) a devizabelföldi kibocsátó által sorozatban kibocsátott értékpapír forgalomba hozatala,
    b) a devizakülföldi kibocsátó által sorozatban kibocsátott értékpapír belföldön történő forgalomba hozatala és
    c) a Magyar Köztársaság területén folytatott befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, illetve elszámolóházi tevékenység.
    (2) Nem tartozik a törvény hatálya alá a szövetkezeti üzletrész, a csekk, a váltó, a kárpótlási jegy, a közraktárjegy forgalomba hozatala és az állampapír zártkörű forgalomba hozatala.
    (3) Az MNB és a Kincstár tekintetében a 6. §, a 9-13. §, a 14. § (1) bekezdésének a) pontja, a 17-19. §, a 77-78. §, a 102-113. §, a 125. §, a 128-131. § és a 161. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
    II. fejezet
    Értelmező rendelkezések
    3. §
    (1) A törvényben hivatkozott jogszabályok rövidítését az 1. számú melléklet tartalmazza.
    (2) E törvény alkalmazásában
    1. allokáció: túljegyzés esetén a jegyzés lezárását követő eljárás, mely során a kibocsátó, illetve a forgalmazó az előre meghirdetett elvek alapján dönt az egyes jegyzések elfogadásának mértékéről,
    2. állampapír: a magyar vagy külföldi állam vagy az MNB által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír,
    3. befektetési hitel: az ügyfél értékpapír vásárlásán keresztül megvalósuló befektetéséhez nyújtott kölcsön, ha a hitelt nyújtó részt vesz az értékpapír-ügylet lebonyolításában,
    4. befektetési szolgáltató: befektetési szolgáltatási tevékenységet, valamint kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet,
    5. befektetési tanácsadás: befektetési eszközre (5. §), a tőke-piacra vonatkozó olyan értékelést is tartalmazó elemzés, javaslat ellenszolgáltatás fejében történő átadása, amelynek célja, hogy ezek ismeretében az ügyfél olyan döntést hozzon, amely alapján a saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac hatásaitól teszi függővé, kockáztatja. Nem számít befektetési tanácsadásnak a nyilvánosság számára közölt tény, adat, körülmény, tanulmány, riport, elemzés, hirdetés közzététele,
    6. befektető: az a személy, aki a kibocsátóval, befektetési szolgáltatóval vagy más befektetővel kötött szerződés alapján saját vagy más pénzét egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben az értékpapír-piac, illetve az értékpapír-tőzsde hatásaitól teszi függővé, kockáztatja,
    7. bizományosi tevékenység: megbízás alapján a befektetési szolgáltató saját nevében más személy javára (számlájára) folytatott adásvételi tevékenysége,
    8. dematerializált értékpapír: az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton rögzített és továbbított, értékpapír-számlán nyilvántartott, az értékpapír - jogszabályban meghatározott - valamennyi tartalmi kellékét azonosítható módon tartalmazó adat,
    9. devizabelföldi és devizakülföldi: a Dtv.-ben ilyenként meghatározott személy,
    10. elismert értékpapír-piac: a Dtv.-ben ilyenként meghatározott kereskedési hely, rendszer,
    11. értékpapír: a kibocsátás helyének joga szerint átruházható értékpapírnak minősülő befektetési eszköz,
    12. értékpapír-kibocsátás: a kibocsátó saját kibocsátású értékpapírjának első ízben történő eladására irányuló eljárás,
    13. értékpapír kibocsátásának időpontja: ha a kibocsátás jegyzéssel történik, a jegyzés kezdőnapja, folyamatos kibocsátás esetén az értékesítés időpontja, zártkörű forgalomba hozatal esetén a megvásárlás időpontja, egyéb esetben az eladás napja vagy a kibocsátó által meghatározott nap,
    14. értékpapír-kód: a központi értéktár által kiadott, az értékpapír-sorozat azonosítására szolgáló betű vagy számjelek összessége, illetve ezek kombinációja,
    15. értékpapír-letétkezelés: az a tevékenység, amely során a letéteményes a letevővel történt megállapodás alapján a nyomdai úton előállított értékpapírt a megbízás időtartama alatt megőrzi, nyilvántartja, vállalja a kamat, az osztalék, a hozam, illetőleg a törlesztés beszedését,
    16. értékpapír letéti őrzés: értékpapír megőrzésre való átvétele, a tulajdonos megbízásából való nyilvántartása és kiadása,
    17. értékpapírról kiállított okirat: külföldön kibocsátott értékpapírról a kibocsátó saját joga vagy a kibocsátás helyének joga szerint arra feljogosított által kiállított okirat,
    18. értékpapír-sorozat: az azonos jogokat megtestesítő értékpapír egy meghatározott időpontban kibocsátott teljes mennyisége,
    19. értékpapír-számla: a dematerializált értékpapírról és a hozzá kapcsolódó jogokról az értékpapír-tulajdonos javára vezetett nyilvántartás,
    20. értékpapír-ügylet: értékpapír adásvételére vagy cseréjére vonatkozó szerződés,
    21. folyamatos kibocsátás: a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, valamint a nyílt végű befektetési alap befektetési jegyének olyan forgalomba hozatala, amikor az értékesítés hatvan napot meghaladó időszak alatt történik úgy, hogy az egyes értékpapírok futamideje mindig az értékesítés időpontjától kezdődik,
    22. forgalmazó: a befektetési vállalkozás (7. §) és a befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató hitelintézet,
    23. forgalomba hozatal: értékpapír nyilvános vagy zártkörű forgalomba hozatala,
    24. forgalomba hozatal időpontja: az értékpapír jegyzésére vagy eladására megjelölt első nap,
    25. hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: minden olyan értékpapír, amelyben a kibocsátó (az adós) meghatározott pénzösszegnek a rendelkezésére bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz (kölcsön) összegét, valamint kamatozó értékpapír esetén annak meghatározott módon számított kamatát vagy egyéb hozamát (a továbbiakban együtt: kamat) illetőleg az általa vállalt egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetve teljesíti,
    26.intézményi befektető:
    a) a hitelintézet, a befektetési vállalkozás, a biztosító részvénytársaság, a befektetési alap, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság;
    b) mindazon devizakülföldi, amely a saját joga alapján ilyennek tekintendő,
    27. jegyzés: az értékpapír forgalomba hozatala során az értékpapírt megvásárolni szándékozó befektetőnek az értékpapír megvásárlására irányuló a jegyzési íven tett feltétlen és visszavonhatatlan nyilatkozata, amellyel az ajánlatot elfogadja és kötelezettséget vállal az ellenszolgáltatás teljesítésére,
    28. jegyzési garanciavállalás:
    a) az értékpapír saját számlára történő lejegyzésére, illetve megvásárlására vonatkozó kötelezettség vállalás vagy
    b) a jegyzés vagy eladás meghiúsulásának elkerülése érdekében szerződésben vállalt mennyiségű értékpapír lejegyzésére, illetőleg megvásárlására vonatkozó kötelezettség vállalás,
    29. jegyzett tőke: az Szmt. 26. §-ának (3) bekezdése szerint meghatározott tőke,
    30. kereskedelmi tevékenység: befektetési eszköz saját számlára történő adásvétele, cseréje,
    31. kibocsátó: az a személy, aki az értékpapírban megtestesített kötelezettség teljesítését a maga nevében vállalja,
    32. klíringtag: az a jogi személy, amely részére az elszámolóház szerződés alapján, közvetlenül nyújt elszámolási szolgáltatást,
    33. közeli hozzátartozó: a Ptk. 685. §-ának b) pontjában meghatározott személy és az élettárs,
    34. központi értékpapír-számla: a központi értéktár által a dematerializált értékpapírról értékpapír-fajtánként, sorozatonként és értékpapír-számlavezetőnként vezetett összesített nyilvántartás,
    35. központi értéktár: az az elszámolóház, amelyet a Felügyelet a 205. § (3) bekezdésében meghatározott tevékenységek együttes folytatására kötelezett,
    36. közvetett tulajdon: egy vállalkozás tulajdoni hányadának, illetőleg szavazatainak az eredeti vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illetőleg szavazatokkal rendelkező más vállalkozás tulajdoni hányadain, illetve szavazatain keresztül történő birtoklása vagy gyakorlása, amelynek számítására a Hpt. 4. számú mellékletét kell alkalmazni,
    37. nyilvános ajánlattétel: értékpapír vásárlására vagy jegyzésére, egyedileg előre meg nem határozott lehetséges vásárlók részére nyomtatott sajtó útján közzétett felhívás,
    38. nyilvános forgalomba hozatal: az értékpapír nyilvános ajánlattétel útján történő kibocsátása, illetve a korábban zártkörűen forgalomba hozott értékpapír eladásra történő felajánlása nyilvános ajánlattétel útján,
    39. nyitott pozíció: a befektetési szolgáltatási tevékenység során megkötött, de valamely szerződő fél által nem vagy csak részben teljesített, illetve határidőig helytállási kötelezettséget jelentő ügyletek együttes értéke,
    40. portfolió kezelés: az ügyféllel kötött egyedi szerződésben adott általános megbízás alapján értékpapírból, illetőleg más befektetési eszközből befektetés-állomány megvétele vagy átvétele a portfolió egyes elemeinek eladása, vásárlása, az azokhoz kapcsolódó jövedelmek beszedése, újrabefektetése, az átvett eszköz értékének megőrzése és növelése, az ügyfél javára optimálisan biztosítható hozam elérése érdekében,
    41. sorozatban kibocsátott értékpapír: az alapjául szolgáló jogviszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket több azonos, egymással egyenértékű részre (névérték) osztva megtestesítő értékpapír,
    42. szavatoló tőke: a befektetési vállalkozásnak a számviteli jogszabályok által meghatározott saját tőkéje és azok a források, amelyek a befektetési vállalkozással szemben fennálló követelés kielégítésébe tőkeként bevonhatók,
    43. tagsági jogokat megtestesítő értékpapír: minden olyan értékpapír, amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg, illetve pénzben meghatározott nem pénzbeli vagyoni érték tulajdonába vételét elismerve arra kötelezi magát, hogy az értékpapír birtokosának meghatározott vagyoni és egyéb jogokat biztosít
    44. tőzsdére bevezetett értékpapír: az az értékpapír, amely a tőzsdei értékpapír-listán szerepel,
    45. tőzsdei termék: tőzsdei szabályzat által meghatározott és tőzsdei kereskedésre alkalmas származék (devizaárfolyam, betét- és hitelkamatláb, értékpapír részjogosítvány, index),
    46. tőzsdeforgalmi számla: az elszámolóház által a klíringtagnak vezetett olyan korlátozott rendeltetésű pénzforgalmi számla, amely kizárólag a tőzsdei ügylettel, a tőzsdén kívüli értékpapír-ügylettel, az értékpapír kibocsátásával (forgalomba hozatalával) kapcsolatos és az értékpapíron alapuló fizetés, valamint a megbízás alapján végzett elszámolás lebonyolítására szolgál,
    47. ügyfélszámla: az ügyfélnek vezetett olyan korlátozott rendeltetésű pénzforgalmi számla, amely kizárólag a befektetési szolgáltatással és az értékpapírban foglalt kötelezettségen alapuló fizetéssel kapcsolatos elszámolás lebonyolítására szolgál,
    48. ügynöki tevékenység: befektetési eszközre vonatkozó adásvételi és bizományosi szerződések közvetítése a befektetési szolgáltató és az ügyfél között,
    49. üzletszerű tevékenység: az ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végett rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység,
    50. vállalkozás: az üzletszerű tevékenységet folytató jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni vállalkozás,
    51. vezető állású személy dolgozó: a kibocsátó és a értékpapír-befektetési befektetési vállalkozás vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja első számú vezetője és helyettesei és minden olyan személy, akit a kibocsátó és a befektetési vállalkozás alapszabálya, szervezeti és működési szabályzata ilyenként határoz meg,
    52. zártkörű forgalomba hozatal: az értékpapír legfeljebb harmincöt egyedileg előre meghatározott befektető részére történő kibocsátása, az értékpapír személyre szóló elhelyezése (59. § a) pont) és kizárólag a kibocsátó meglévő tulajdonosai, illetve alkalmazottai által történő lejegyzése.
    (3) E törvény alkalmazásában
    1. árutőzsde: az Átt. 2. §-a alapján alapított tőzsde;
    2. árutőzsde tag: az árutőzsde tagja és a haszonbérlő;
    3. elszámolóház: a 205. § alapján alapított gazdasági társaság;
    4. Kincstár: a Magyar Államkincstár;
    5. MNB: a Magyar Nemzeti Bank;
    6. Felügyelet: az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet;
    7. tőzsde: a 171. § alapján alapított értékpapír-tőzsde;
    8. hitelintézet, bank, szakosított hitelintézet, szövetkezeti hitelintézet: a Hpt.-ben ilyenként meghatározott gazdálkodó szervezet.
    MÁSODIK RÉSZ
    A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓK ÉS A FORGALMAZÁSI TEVÉKENYSÉG ENGEDÉLYEZÉSE
    III. fejezet
    A befektetési szolgáltatási forgalmazási tevékenységek és a forgalmazása a befektetési szolgáltatók
    Forgalmazási, befektetési szolgáltatási tevékenységek
    4. §
    (1) Értékpapír-forgalmazás, befektetési szolgáltatási tevékenység (a továbbiakban: forgalmazási tevékenység) a következő tevékenységek üzletszerű folytatása az 5. §-ban meghatározott körben:
    a) ügynöki tevékenység,
    b) bizományosi tevékenység,
    c) kereskedelmi tevékenység,
    d) portfolió kezelés,
    e) jegyzési garanciavállalás.
    (2) Kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység a következő tevékenységek üzletszerű folytatása:
    a) értékpapír-letét kezelés és az ehhez kapcsolódó szolgáltatás,
    b) értékpapír letéti őrzés,
    c) tanácsadás vállalkozásoknak a tőkeszerkezettel kapcsolatban, továbbá tanácsadás és szolgáltatás a vállalkozások egyesülésével, szétválásával és a tulajdonosi szerkezet átalakításával kapcsolatban,
    d) értékpapír forgalomba hozatalának szervezése és az ehhez kapcsolódó szolgáltatás,
    e) befektetési tanácsadás,
    f) befektetési hitel nyújtása,
    g) értékpapír-számla vezetés,
    h) ügyfélszámla vezetés.
    5. §
    A 4. §-ban meghatározott befektetési szolgáltatás tárgya:
    a) átruházható értékpapír,
    b) pénzügyi határidős ügylet, ideértve az ezzel egyenértékű készpénzben elszámolt eszközt is,
    c) határidős kamatláb szerződés,
    d) kamatláb, deviza- és tőke-csereügylet (swap),
    e) opció az a)-d) pontban felsorolt eszközök és az opció megszerzésére vagy elidegenítésére, ideértve az ezekkel egyenértékű készpénzben elszámolt eszközt is
    (a továbbiakban együtt: befektetési eszköz).
    A befektetési szolgáltatási tevékenység engedélyezése
    6. §
    (1) A Felügyelet e törvényben meghatározott engedélye szükséges - az értékpapír-befektetési tanácsadási tevékenység kivételével - a 4. §-ban meghatározott tevékenységek folytatásához.
    (2) A Felügyelet az engedélyt az egyes tevékenységekre együtt vagy külön adja meg. A tevékenység folytatása fiókhálózat esetén az engedélyben meghatározott fiókokra korlátozható.
    A befektetési szolgáltatók
    Forgalmazási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet
    7. §
    (1) Befektetési vállalkozás, Értékpapír-forgalmazó (a továbbiakban: forgalmazó) az értékpapír-bizományos, az értékpapír-kereskedő és az értékpapír-befektetési társaság (a továbbiakban: befektetési társaság).
    (2) A befektetési vállalkozás forgalmazó az e törvényben meghatározott korlátozásokkal befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységen kívül kizárólag
    a) önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak részére történő vagyonkezelést (a Hpt. 3. § (1) bekezdésének l)q pontja),
    b) váltóval bizományosi, illetve kereskedelmi tevékenységet,
    c) árutőzsdén tőzsdeügynöki tevékenységet, valamint
    d) részvénykönyv vezetést
    folytathat.
    (3) A forgalmazó befektetési vállalkozás a 4. § (1) bekezdésének b)a/ pontjának 3. al pontjában meghatározott tevékenységbizományosként történő folytatására köteles.
    (4) Értékpapír-bizományos a 4. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet, valamint a 4. § (2) bekezdésének b), g) pontjában meghatározott kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet folytathat, továbbá értékpapír forgalomba hozatalánál jegyzési helyként közreműködhet.
    (5) Értékpapír-kereskedő a 4. § (1) bekezdésének a)-d) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet, valamint a 4. § (2) bekezdésének a)-e), és g)-h) pontjában meghatározott kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet folytathat.
    (6) Befektetési társaság az a befektetési vállalkozás, amely engedéllyel rendelkezik a 4. § (1) bekezdésének e) pontjában, illetve (2) bekezdésének f) pontjában meghatározott tevékenységek folytatására. Kizárólag befektetési társaság kaphat engedélyt a 4. §-ban meghatározott tevékenységek teljes körének folytatására.
    8. §
    (1) A befektetési vállalkozáson kívül más szervezet a (2)-(8) bekezdésben meghatározott körben folytathat befektetési szolgáltatási, illetőleg kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet.
    (2) Bank
    a) a 4. § (1) bekezdésének b)-c) pontjában, illetve a 4. § (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet állampapír, zárt körben forgalomba hozott értékpapír, valamint az 5. § b)-e) pontjában meghatározott befektetési eszköz tekintetében;
    b) a 4. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet valamennyi befektetési eszköz tekintetében és
    c) a 4. § (2) bekezdésének a)-b), valamint e)-h) pontjában meghatározott kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet folytathat.
    (3) Szövetkezeti hitelintézet - ha a szolgáltatás tárgya az 5. §-ban meghatározott befektetési eszköz
    a) a 4. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet, valamint
    b) a 4. § (2) bekezdésének a)-b) és e) pontjában meghatározott kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet folytathat.
    (4) Szakosított hitelintézet befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet a róla szóló külön törvényben meghatározott körben folytathat azzal, hogy nem kaphat engedélyt a 4. §-ban meghatározott tevékenységek együttes folytatására.
    (5) Az árutőzsdetag, ha tőzsdeügynöki tevékenysége mellett más üzleti tevékenységet nem folytat, a 4. § (1) bekezdésének b)-c) pontjában(1) bekezdése a/ pontjának 1. alpontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet folytathat, ha a szolgáltatás tárgya kizárólag tőzsdén végrehajtott pénzügyi határidős ügylet. , saját számlára egyéni vállalkozó (továbbiakban: egyéni kereskedő) is folytathat.
    (6) Az egyéni vállalkozó (a továbbiakban: egyéni kereskedő) a 4. § (1) bekezdésének c)(1) bekezdésének i/ pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet folytathat, ha a szolgáltatás tárgya kizárólag tőzsdén végrehajtott pénzügyi határidős ügylet.
    (7) Bármely gazdálkodó szervezet (Ptk. 685. § c) pont) folytathat a 4. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet, valamint (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet.
    (8) Az MNB és a Kincstár a 4. §-ban meghatározott befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet a rá vonatkozó külön törvény alapján, az ott meghatározott körben folytathat.
    (9) A bankok - külön törvényben meghatározott időponttól kezdődően, az ott előírt feltételek megléte esetén - a befektetési szolgáltatási tevékenységek teljes körének végzésére jogosultak.
    Szervezeti szabályok
    9. §
    (1) A befektetési vállalkozásra a Gt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
    (2) A befektetési vállalkozás kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkező részvénytársaságként működhet. Forgalmazóra a Gt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
    (3) A befektetési vállalkozás jegyzett tőkéjének legkisebb összege:
    a) értékpapír-bizományos esetében húszmillió forint,
    b) értékpapír-kereskedő esetében százmillió forint, ) befektetési társaság esetében egymilliárd forint.
    (4) A befektetési vállalkozás jegyzett tőkéje kizárólag pénzbeli hozzájárulással szolgáltatható, ideértve a jegyzett tőke felemelésének esetét is.
    (5) A jegyzett tőkét kizárólag olyan magyarországi székhelyű hitelintézetnél lehet befizetni, amely nem vesz részt az alapításban, illetve amely nem rendelkezik tulajdoni részesedéssel a befektetési vállalkozásban.
    Tulajdonszerzési korlátozások
    10. §
    (1) A befektetési vállalkozás, Forgalmazó másik befektetési vállalkozásban, forgalmazóban közvetlen vagy tíz százalékot meghaladó közvetett tulajdont nem szerezhet.
    (2) Természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság egyidejűleg több befektetési vállalkozásban forgalmazóban közvetlen tulajdonnal nem rendelkezhet.
    (3) A tőzsdetanács delegált tagja [181. § (3) és (4) bekezdés], a tőzsde és az elszámolóház alkalmazottja, a Felügyelet köztisztviselője forgalmazóban közvetlen vagy közvetett tulajdont nem szerezhet.
    (4) Az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseivel ellentétes tulajdonszerzésre irányuló szerződés semmis.
    IV. fejezet
    Engedélyezés
    A tevékenység (működés) engedélyezése, az engedély felfüggesztése és visszavonása
    11. §
    (1) A tevékenységi engedély kiadására irányuló kérelemhez mellékelni kell: ) a folytatni kívánt tevékenységek megjelölését és a kérelmező döntési, irányítási rendszerének bemutatását (továbbiakban: tevékenységi terv);
    a) az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott tárgyi-technikai feltételek részletes leírását;
    b) az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott személyi feltételek meglétét igazoló okiratok másolatát;
    c) a folytatni kívánt tevékenységre vonatkozó általános szerződési feltételek, az üzletszabályzat, a pénzmosás megelőzését szolgáló szabályzat, a pénz- és értékkezelési szabályzat, továbbá a 213. §-ban előírt szabályzat tervezetét;
    d) értékpapír-letétkezelői tevékenység esetén a biztonsági, értékpapír-letétkezelési és értéktári szabályzatok tervezetét, továbbá a 17. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott vagyon- és felelősségbiztosítás megkötésére vonatkozó igazolást;
    e) a külön jogszabályban meghatározott igazgatási-szolgáltatási díj megfizetésének igazolását;
    f) ügynöki tevékenység esetén a forgalmazó és az ügynök közötti szerződés tervezetét és
    g) a könyvvizsgáló igazolását arra vonatkozóan, hogy a befektetési szolgáltató informatikai rendszere a mindenkori pénzügyi helyzetének pontos megállapítására alkalmas.
    (2) A befektetési vállalkozásnak az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a kérelemhez mellékelni kell:
    a) alapszabályát (alapító okiratát), illetve ennek módosításait; ) a 98. § (3)(1) bekezdésében meghatározott mértékű jegyzett tőke alaptőke befizetésének igazolását; ) részvénykönyvének másolatát;
    b) fiókhálózat esetén azon fiók tárgyi-technikai feltételeinek leírását, ahol a tevékenységet folytatni kívánja;
    c) az olyan gazdasági társaság megnevezését, amelyben a befektetési vállalkozásnak részesedése van;
    d) a Befektető-védelmi Alaphoz (XXIV. fejezet) történő csatlakozási kérelem másolatát;
    e) számviteli politikájának és számviteli rendjének leírását;
    f) üzleti nyilvántartására vonatkozó szabályzat-tervezetét;
    g) ellenőrzési rendjére vonatkozó szabályzat-tervezetét.
    (3) A befektetési vállalkozásnak a 4. § (2) bekezdésének f) pontjában meghatározott tevékenység folytatására irányuló engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a központi hitelinformációs rendszerhez történő csatlakozási nyilatkozatot (Hpt. 18. § (2) bekezdés l) pont).
    (4) Hitelintézet kérelme esetén az (1) bekezdésben foglaltakon túl mellékelni kell a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott leírást és a (2) bekezdés f) pontjában meghatározott nyilatkozatot, valamint a hitelintézetnek a Hpt.-ben meghatározott alapítási és - már működő hitelintézet esetén - működési engedélyét.
    12. §
    A tevékenységre vonatkozó engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha
    a) a jegyzett alaptőkére, a szervezeti formára e törvényben meghatározott feltételek nem állnak fenn;
    b) a kérelmező
    1. nem rendelkezik a tevékenység folytatásához szükséges - az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott - személyi, tárgyi és technikai feltételekkel,
    2. üzletszabályzata nem tartalmazza az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározott kötelező tartalmi elemeket,
    3. az engedély iránti kérelemhez szükséges mellékleteket felszólítás ellenére - a Felügyelet által kitűzött határidőben - sem nyújtja be,
    4. nem felel meg az egyes tevékenységekre e törvényben előírt feltételeknek,
    5. az engedélyezési eljárásban megtévesztő vagy valótlan adatot közöl,
    6. nem igazolta a Befektető-védelmi Alaphoz, illetőleg vagy a központi hitelinformációs rendszerhez való csatlakozás szándékát.
    13. §
    (1) A Felügyelet a tevékenység végzésére jogosító engedélyt visszavonja, ha
    a) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn és azok megfelelő határidőn belül nem pótolhatók;
    b) a hitelintézet Hpt. alapján kiadott működési engedélyét az arra illetékes felügyeleti hatóság a Felügyelet visszavonta;
    c) az árutőzsde tag árutőzsdei tagsága megszűnik;
    d) az engedéllyel rendelkező az engedélyezett tevékenységet hat hónapon belül nem kezdi meg vagy hat hónapot meghaladó időtartam alatt nem gyakorolja;
    e) az engedéllyel rendelkező a tevékenység folytatásával felhagy;
    f) az engedéllyel rendelkező a tevékenységre vonatkozó, az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott előírásokat ismétlődően vagy súlyosan megszegi;
    g) a Befektető-védelmi Alap igazgatósága a tagot az alapból kizárta.
    (2) A befektetési társaság tevékenységi (működési) engedélyét a Felügyelet a pénzügyminiszter és az MNB elnökének jóváhagyásával vonhatja vissza.
    (3) Az (1) bekezdés e) pontja alapján a Felügyelet a tevékenység végzésére jogosító engedélyt akkor vonja vissza, ha az engedéllyel rendelkező az ügyfelével szemben fennálló kötelezettségeinek eleget tett vagy szerződéseinek teljesítését más befektetési szolgáltató átvállalta. A Felügyelet meghatározhatja azokat a feltételeket és előírásokat, amelyek teljesítéséig a befektetési szolgáltató tevékenységét - az arra vonatkozó szabályok szerint - köteles folytatni.
    (4) A befektetési szolgáltató szerződéses kötelezettségei átvállalásához a Felügyelet engedélye szükséges. Az állomány átruházás során a Ptk. tartozásátvállalásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az állomány átruházáshoz a befektető hozzájárulása nem szükséges.
    (5) A Felügyelet a tevékenység végzésére jogosító engedélyt határozott időre felfüggeszti, ha az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, de azok megfelelő határidőn belül pótolhatók.
    Személyi feltételek
    14. §
    (1) A befektetési szolgáltató
    a) a befektetési szolgáltatási részterületek irányítására olyan büntetlen előéletű, külön jogszabályban előírt szakmai vizsgával rendelkező személyt köteles kinevezni, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább két év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik és akivel szemben nem állnak fenn a 20. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró okok, továbbá
    b) üzletkötésre, befektetési tanácsadásra olyan vele munkaviszonyban álló személyt köteles alkalmazni - kivéve, ha a befektetési tanácsadási tevékenységet olyan személyesen közreműködő tagja látja el - , aki szerepel a Felügyelet által az üzletkötőkről és a befektetési tanácsadókról vezetett névjegyzékben.
    (2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott névjegyzékbe a Felügyelet azt a személyt jegyzi be,
    a) aki büntetlen előéletű;
    b) aki legalább egy éves szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik;
    c) aki külön jogszabályban előírt szakmai vizsgával rendelkezik és
    d) akivel szemben nem állnak fenn a 20. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró okok.
    15. §
    (1) Befektetési vállalkozásnál vezető állású személy csak az lehet, aki büntetlen előéletű és akivel szemben nem állnak fenn a 20. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró okok.
    (2) A befektetési vállalkozás
    a) a befektetési szolgáltatási tevékenységnapi üzletmenetének irányítására legalább két büntetlen előéletű, külön jogszabályban előírt szakmai vizsgával és öt év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkező személyt és
    b) belső ellenőrt köteles alkalmazni.
    16. §
    (1) A 13-14-15. § alkalmazásában szakirányú szakmai gyakorlatként vehető figyelembe
    a) befektetési vállalkozásnál;
    b) pénzügyi intézménynél;
    c) tőzsdén, árutőzsdén;
    d) a Felügyeletnél;
    e) elszámolóháznál;
    f) befektetési alapkezelőnél;
    g) az MNB-nél;
    h) a Kincstárnál;
    i) közigazgatásban
    tisztségviselőként, köztisztviselőként vagy alkalmazottként befektetési forgalmazási vagy pénzügyi szakterületen eltöltött idő.
    (2) Külföldön szerzett szakmai gyakorlat akkor vehető figyelembe, ha a szakmai gyakorlat megszerzésére az (1) bekezdésben meghatározott szervezeteknek megfelelő intézménynél került sor.
    (3) A 13-14-15. § alkalmazásában szakirányú felsőfokú iskolai végzettség az egyetemen vagy főiskolán szerzett jogi, államigazgatási, közgazdasági vagy pénzügyi diploma, oklevél, illetve könyvvizsgálói vagy felsőfokú bankszakmai képesítés.
    Az egyes tevékenységek engedélyezésének egyéb feltételei
    17. §
    (1) Értékpapír-letétkezelési, értékpapír-letéti őrzési tevékenység engedélyezésének további feltétele, hogy a kérelmező
    a) eleget tesz a külön jogszabályban meghatározott, a biztonságos őrzéshez szükséges személyi, tárgyi és technikai feltételeknek;
    b) káreseményenként legalább ötvenmillió forint vagyon- és felelősségbiztosítással rendelkezik és
    c) a Felügyelet által jóváhagyott biztonsági, értékpapír-letétkezelési és értéktári szabályzattal rendelkezik.
    (2) A Felügyelet a 8. § (6) bekezdésében meghatározott tevékenység folytatását akkor engedélyezi, ha az egyéni kereskedő
    a) vonatkozásában a 20. § (1) bekezdésben meghatározott kizáró okok nem állnak fenn és
    b) elszámolása lebonyolítására klíringtaggal szerződést kötött.
    (3) Az ügynöki tevékenység engedélyezésének feltétele, hogy az ügynök az ügyfélforgalom számára rendelkezésre álló valamennyi irodájában külön jogszabályban előírt szakmai vizsgával rendelkező alkalmazottat foglalkoztasson.
    A befektetési vállalkozásban történő tulajdonszerzés engedélyezése
    18. §
    (1) Befektetési vállalkozásban Forgalmazóban történő tulajdonszerzésre irányuló olyan szerződés létrejöttéhez, amellyel a tulajdonos tíz százalék vagy azt meghaladó mértékű tulajdoni részesedést vagy szavazati jogot szerez, a Felügyelet engedélye szükséges. A szerződést annak megkötését követő öt napon belül kell a Felügyelethez benyújtani, ezzel egyidejűleg igazolni kell a (2) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét.
    (2) A tulajdonszerzésre irányuló engedélyt a Felügyelet akkor adja meg, ha a kérelmező
    a) a tulajdonszerzéshez szükséges pénzügyi források törvényes eredetét igazolta;
    b) harminc napnál nem régebbi okirattal bizonyítja, hogy állami adóhatósággal, vámhatósággal és társadalombiztosítási szervvel szemben tartozása nem áll fenn;
    c) nem esik az e törvényben meghatározott tulajdonszerzési korlátozás alá;
    d) egyéb tulajdonosi érdekeltsége és üzleti tevékenysége nem veszélyezteti a befektetési vállalkozás biztonságos működését;
    e) természetes személy büntetlen előéletű és nem állnak fenn vele szemben a 20. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró okok;
    f) jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet
    1. alapításra jogszabályban meghatározott módon került sor és nem áll csőd- vagy felszámolási eljárás alatt;
    2. a vezető állású személyével szemben a 20. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró okok nem állnak fenn.
    (3) Aki a befektetési vállalkozásban befolyásoló részesedését úgy kívánja módosítani, hogy a tulajdoni részesedése vagy szavazati joga elérje a tizenöt, harminchárom, ötven vagy a hetvenöt százalékos határértéket köteles - a szerződéskötést megelőzően - a Felügyelettől engedélyt kérni.
    (4) A befektetési vállalkozásban befolyásoló részesedéssel rendelkező személy köteles - a szerződéskötést megelőzően két nappal - bejelenteni a Felügyeletnek, ha befolyásoló részesedését teljes egészében meg kívánja szüntetni, illetőleg a tulajdoni részarányát vagy az előnyt biztosító szerződését úgy kívánja módosítani, hogy tulajdoni részesedése vagy szavazati joga a tizenöt, harminchárom, ötven, vagy a hetvenöt százalékos határérték alá csökken.
    (5) Ha a tulajdonszerzésre irányuló szerződés engedélyezésének feltételei már nem állnak fenn, a Felügyelet a feltételek meglétének ismételt igazolásáig, illetve a jogellenes állapot megszüntetéséig a tulajdonos szavazati jogának gyakorlását felfüggeszti.
    19. §
    (1) A befektetési vállalkozás igazgatósága a névre szóló részvényekről olyan részvénykönyvet köteles vezetni, amely tartalmazza:
    a) a részvénytulajdonos nevét, természetes személy esetén lakcímét, anyja nevét, állampolgárságát, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság esetén székhelyét;
    b) ha a részvénynek több tulajdonosa van, akkor a tulajdonosok és a közös képviselő a) pontban meghatározott adatait;
    c) a részvény kódját és névértékét;
    d) a részvény fajtáját;
    e) a részvényvásárlás időpontját;
    f) a részvényvásárlás részvénykönyvbe történő bejegyzésének időpontját;
    g) a felülbélyegzés időpontját;
    h) a részvény bevonásának és megsemmisítésének időpontját és
    i) a tulajdonszerzéssel összefüggő felügyeleti határozat ügyszámát és időpontját.
    (2) A részvénykönyvet úgy kell vezetni, hogy abból megállapítható legyen minden változtatás, módosítás, törlés vagy javítás, illetőleg az adatot bejegyző személye, valamint a bejegyzés jogalapja és időpontja.
    (3) A részvénykönyv mellékleteként nyilván kell tartani a legalább öt százalékot elérő tulajdonos által a befektetési vállalkozásban fennálló közvetett tulajdonának azonosításra alkalmas adatait is.
    20. §
    (1) A 143. § (1) bekezdésének a) pontja, (2) bekezdésének d) pontja, a 154. § (1) bekezdése, a 176. § (23) bekezdésének a) pontja, továbbá a 187. § (2) bekezdésének e) és f) pontja alkalmazásában kizáró ok olyan személlyel szemben áll fenn, aki
    a) tíz százalékot elérő vagy azt meghaladó részesedéssel rendelkezik, rendelkezett, illetve vezető állású személy do(vezető állású személy - Hpt. 2. melléklet III. 17. pontvolt olyan befektetési vállalkozásban,forgalmazóban és más pénzügyi intézményben, amely öt éven belül fizetésképtelenné vált,esetében a fizetőképtelenség bekövetkezett vagy fizetésképtelenségét csak felügyeleti intézkedéssel lehetett elkerülni, illetve, amelynek tevékenységi engedélyét a Felügyelet visszavonta és akinek személyes felelősségét e helyzetek kialakulásáért a hivatkozott helyzet kialakulásáért jogerős határozat megállapította,
    b) súlyosan vagy ismételten megsértette e törvény, a Hpt., az Átt., a Bat., a Bit., az Öpt., illetve e törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabály előírásait és emiatt vele szemben a Felügyelet, más hatóság vagy bíróság öt évnél nem régebben kelt jogerős határozatban szankciót alkalmazott,
    c) ellen a gazdálkodási kötelezettséget és a gazdálkodás rendjét vagy a közélet tisztaságát sértő, a vagyon és közbizalom elleni, pénzügyi bűncselekmény, pénz- és bélyeghamisítás miatt büntető eljárás van folyamatban.
    (2) A 18. § (2) bekezdésének d) pontja alkalmazása szempontjából a befektetési vállalkozás biztonságos működését veszélyeztetné különösen, ha a leendő tulajdonos
    a) tevékenysége, illetve a befektetési vállalkozásra gyakorolt befolyása veszélyeztetheti a befektetési vállalkozás független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítását;
    b) üzleti tevékenységének, illetőleg kapcsolatainak jellege vagy a más vállalkozásokkal fennálló közvetlen és közvetett tulajdoni részesedésének szerkezete olyan, hogy a felügyeleti tevékenységet akadályozza.
    HARMADIK RÉSZ
    AZ ÉRTÉKPAPÍR FORGALOMBA HOZATALA
    V. fejezet
    Az értékpapír előállítása
    21. §
    (1) Az értékpapír - a kibocsátó döntése alapján - előállítható nyomdai úton okiratként vagy dematerializált értékpapírként (a továbbiakban: az értékpapír jellege).
    (2) A kibocsátó az egy sorozatban kibocsátott értékpapíroknak csak az azonos jelleggel történő előállításáról rendelkezhet.
    (3) A dematerializált értékpapír bármilyen írásos formában történő megjelenítésén feltűnő módon fel kell tüntetni, hogy az nem értékpapír.
    (4) Ha a kibocsátó az értékpapír dematerializált értékpapírként történő előállításáról rendelkezett, a kibocsátó egy példányban - értékpapírnak nem minősülő - okiratot állít ki, amely tartalmazza:
    a) az értékpapír jogszabályban előírt valamennyi tartalmi kellékét;
    b) a kibocsátásról szóló döntést;
    c) a kibocsátott teljes sorozat össznévértékét;
    d) a kibocsátott értékpapírok számát és
    e) a kibocsátó cégszerű aláírását.
    (5) Ha a (4) bekezdés c) és d) pontjában szereplő adatokban bármilyen változás áll be a korábban kibocsátott okirat érvénytelenítésével egyidejűleg új okiratot kell kiállítani.
    (6) A (4) és (5) bekezdés szerinti okiratot a kibocsátó az allokáció lezárását követő napon, illetőleg azon a napon állítja ki, amikor a kibocsátandó értékpapír mennyisége véglegessé vált. Ha a kibocsátó túljegyzést nem fogad el, az okiratot a jegyzés tényleges lezárását követő napon kell kiállítani.
    (7) A (4) és (5) bekezdés szerinti okiratot a központi értéktárban kell elhelyezni, annak érdekében, hogy a 81. §-ban meghatározott időpontban és módon az értékpapír értékpapír-számlán történő jóváírására sor kerülhessen.
    (8) Folyamatos kibocsátás esetén, ha a kibocsátó a teljes értékpapír-mennyiség kibocsátásáról rendelkezett, a (4) és (5) bekezdésben meghatározott okiratot a jegyzés megkezdésével egyidejűleg kell a központi értéktárban elhelyezni. A jegyzési időszak alatt a jegyzési helyek a jegyzés eredményét naponta jelentik a kibocsátónak.
    Az értékpapír átalakítása
    22. §
    (1) Ha a kibocsátó a nyomdai úton előállított értékpapírt dematerializált értékpapírrá alakítja át, egy országos napilapban és a tőzsde lapjában, valamint részvény átalakítása esetén a Cégközlönyben is közzétett hirdetmény útján felszólítja az értékpapír tulajdonosokat az értékpapír benyújtására.
    (2) A hirdetményben meg kell jelölni a benyújtásra nyitva álló időtartamot, amely hat hónapnál nem lehet rövidebb. Az értékpapír tulajdonosa a megjelölt határidőben az értékpapírt a kibocsátónak köteles benyújtani. A határidő elmulasztása az átalakított értékpapír követelése iránt jogvesztő.
    (3) Az értékpapír tulajdonosa a benyújtással egy időben köteles megjelölni azt az értékpapír-számlavezetőt (83. §), amellyel értékpapír-számlaszerződést kötött. Ennek hiányában úgy kell tekinteni, mint aki a benyújtást elmulasztotta.
    (4) A benyújtást követően a kibocsátó haladéktalanul gondoskodik arról, hogy a dematerializált értékpapír a tulajdonos által megjelölt értékpapírszámlán jóváírásra kerüljön.
    (5) A határidő lejártát követően a kibocsátó a be nem nyújtott értékpapírokat érvénytelenné nyilvánítja. Erről egy országos napilapban, a tőzsde lapjában - részvény esetében a Cégközlönyben is - hirdetményt tesz közzé.
    (6) Az érvénytelenné nyilvánított értékpapír helyébe a kibocsátó új dematerializált értékpapírt bocsát ki és azt értékesíti. A befolyt vételárat a jogosultnak ki kell adni vagy a jogosultság megállapításáig hitelintézetnél letétbe kell helyezni.
    (7) Ha a kibocsátó dematerializált értékpapírt bocsátott ki vagy az értékpapírt dematerializált értékpapírrá alakította át, annak nyomdai úton történő előállításáról utóbb nem rendelkezhet.
    VI. fejezet
    A nyilvános forgalomba hozatal feltételei és módja
    Állampapír forgalomba hozatala
    23. §
    (1) Állampapír nyilvános forgalomba hozatalának feltétele, hogy a Kincstár vagy az MNB
    a) ismertetőt és nyilvános ajánlattételt tegyen közzé és
    b) ha nem saját maga végzi a forgalomba hozatalt, azzal forgalmazót bízzon meg.
    (2) Az ismertetőt és a nyilvános ajánlattétel tervezetét a Felügyelethez tájékoztatásul előzetesen be kell nyújtani.
    (3) A forgalomba hozatal legfontosabb adatait és az ismertető megtekintésének helyét, idejét és módját a kibocsátó - forgalmazó igénybevétele esetén a forgalmazóval együttesen - hirdetményben nyilvánosságra hozza. A hirdetményt legalább a jegyzést megelőzően öt nappal egy országos napilapban és a tőzsde lapjában kell közzétenni. A kibocsátási árat a hirdetményben vagy legkésőbb a jegyzést megelőző napon a hirdetménnyel megegyező módon kell közzétenni.
    (4) Az ismertető megtekintésének lehetőségét a jegyzési helyeken a hirdetmény közzétételének napjától biztosítani kell.
    (5) Ha a kibocsátó az értékpapírban foglalt jogok és a nyilvános forgalomba hozatalhoz készített ismertető adatait megváltoztatja, a kibocsátó és a forgalmazó a változtatás tartalmát a változtatás időpontját három nappal megelőzően köteles a Felügyeletnek megküldeni, valamint a (3) bekezdésben meghatározott hirdetményt megjelentető országos napilapban és a tőzsde lapjában megjelentetni.
    (6) Az ismertető kötelező tartalmi elemeit a 2. számú melléklet tartalmazza.
    (7) Kincstárjegy kibocsátásánál az ismertető készítési kötelezettségre és annak nyilvánosságra hozatalára vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.
    Egyéb értékpapírok forgalomba hozatala
    24. §
    (1) Az állampapír kivételével értékpapír nyilvánosan akkor hozható forgalomba , ha a kibocsátó
    a) tájékoztatót és nyilvános ajánlattételt tesz közzé;
    b) a forgalomba hozatallal befektetési vállalkozást bíz meg, kivéve ha a hitelintézet illetve a befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját hozza forgalomba.
    (2) A kötvény nyilvános forgalomba hozatalának további feltétele, hogy a kibocsátó (illetve jogelődje) legalább egy teljes naptári éve működjön.
    (3) Részvény nyilvános forgalomba hozatalának további feltétele, hogy a kibocsátó, illetve jogelődje két teljes naptári éve működjön, kivéve ha
    a) a részvénytársaság alapításakor és az alaptőke felemelésekor kibocsátott részvények együttes kibocsátási értéke a két teljes naptári év alatt az ötven millió forintot nem haladja meg;
    b) a kibocsátó alaptőkéje legalább ötszázmillió forint, az alaptőke hatvan százalékát elérő részvény-portfolióval rendelkezik, és e részvények több mint ötven százalékát olyan részvénytársaság bocsátotta ki, amely legalább két teljes naptári éve működik (portfolió-társaság).
    (4) A kibocsátó a jegyzés (eladás) lezárását követő hatvan napon belül köteles kezdeményezni az értékpapír tőzsdei bevezetését, ha a kibocsátott sorozat névértéke önmagában, vagy korábban nyilvánosan kibocsátott ugyanolyan jogot megtestesítő értékpapírral együtt a kettőszázmillió forintot eléri vagy meghaladja.
    A tájékoztató
    25. §
    (1) A tájékoztatónak tartalmaznia kell minden, a kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és annak várható alakulásának a befektető részéről történő megalapozott megítéléséhez szükséges adatot.
    (2) A tájékoztatóban, illetőleg az arról és az értékpapírról közzétett hirdetményben közölt adatnak, adatcsoportosításnak, állításnak, elemzésnek a valóságnak megfelelőnek, helytállónak, az (1) bekezdésben meghatározott cél elérésére alkalmasnak kell lennie.
    (3) A tájékoztató és a hirdetmény félrevezető adatot, téves következtetés levonására alkalmas csoportosítást, elemzést nem tartalmazhat és nem hallgathat el olyan tényt, amely az (1) bekezdésben meghatározott cél elérését veszélyeztetheti.
    26. §
    (1) A tájékoztató kötelező tartalmi elemeit az 3. számú, a helyi önkormányzat kötvénykibocsátásához készített tájékoztató kötelező tartalmi elemeit a 4. számú melléklet tartalmazza.
    (2) A tájékoztatónak tartalmaznia kell:
    a) a kibocsátást megelőző éves jelentés [48. § (1) bekezdés] óta eltelt időszakra vonatkozó legújabb gazdasági, pénzügyi adatokat is;
    b) kibocsátó könyvvizsgálójának nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a tájékoztatóban szereplő, a forgalomba hozatalt megelőző időszakra vonatkozó pénzügyi tényadatok és információk a kibocsátó nyilvántartásaival megegyeznek, illetőleg az ezen adatokból következő állítások helytállóak;
    c) a kibocsátó és a befektetési vállalkozás cégszerű aláírását.
    27. §
    (1) A tájékoztatóban figyelemfelkeltésre alkalmas módon ismertetni kell az értékpapírra vonatkozó elővásárlási jogot, ennek allokációs következményét.
    (2) A tájékoztatónak feltűnő módon kell tartalmaznia:
    a) ha dematerializált értékpapír forgalomba hozatalára kerül sor;
    b) ha a részvényt részvénytársaság alapítása céljából hozzák forgalomba, valamint
    c) a kibocsátó és a befektetési vállalkozás 38. § (1) bekezdésében meghatározott felelősségét.
    Egyszerűsített tájékoztató
    28. §
    (1) A kibocsátó és a befektetési vállalkozás az értékpapír nyilvános forgalomba hozatalához egyszerűsített tájékoztatót készíthet, ha a forgalomba hozatal jegyzési időszaka kezdő napját megelőző hat hónapon belül tájékoztatót jelentetett meg.
    (2) Az egyszerűsített tájékoztatónak tartalmaznia kell a forgalomba hozatal adatait és a korábbi tájékoztatóban nem szereplő újabb pénzügyi, gazdasági, jogi adatokat. Az egyszerűsített tájékoztatóhoz mellékelni kell a korábbi tájékoztatót.
    29. §
    Az egyszerűsített tájékoztató jóváhagyására, közzétételére, az abban szereplő adatokért történő felelősségvállalásra, a tájékoztatóra vonatkozó törvényi rendelkezéseket kell alkalmazni.
    A tájékoztató jóváhagyása
    30. §
    (1) A Felügyelet jóváhagyása szükséges a tájékoztató és a nyilvános ajánlattétel közzétételéhez. A jóváhagyást a befektetési vállalkozásnak és a kibocsátónak együttesen kell kérelmeznie.
    (2) A jóváhagyás iránti kérelemhez be kell nyújtani:
    a) a tájékoztató tervezetét három példányban;
    b) a nyilvános ajánlattétel szövegtervét;
    c) a jegyzési ív tervezetét;
    d) az értékpapír nyomdai úton történő előállítása esetén annak tervezetét, vagy a dematerializált értékpapír esetén a 21. § (4) bekezdésében meghatározott okirat tervezetét;
    e) a felügyeleti díj befizetésének igazolását;
    f) gazdasági társasági formában működő kibocsátó esetén a cégkivonatot és az alapszabályt (alapító okiratot) vagy a társasági szerződést; ) a kibocsátást elhatározó döntést tartalmazó okiratot és
    g) a forgalomba hozatallal megbízott befektetési vállalkozás és a kibocsátó közötti szerződést, illetőleg a forgalomba hozatalban közreműködő befektetési vállalkozások egymás közötti szerződéseit.
    (3) A Felügyelet felhívására a kibocsátó és a befektetési vállalkozás köteles a tájékoztatóban foglaltakat igazolni.
    (4) A Felügyelet jogosult a befektetési vállalkozás és a kibocsátó birtokában lévő, a tájékoztató alapjául szolgáló dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot kérni, illetve szakértővel megvizsgáltatni.
    (5) A tájékoztatóban szereplő adatok igazolása és ellenőrzése érdekében a Felügyelet előírhatja a kibocsátó éves beszámolójáról szóló könyvvizsgálói jelentés benyújtását.
    (6) A Felügyelet előírhatja a jóváhagyásra benyújtott tájékoztató egyes adatainak részletezését, a tájékoztató kiegészítését vagy egyes adatok, illetve állítások elhagyását.
    (7) Ha az értékpapír kibocsátása a befektetők szempontjából a szokásostól eltérő kockázatú, a Felügyelet kötelezheti a befektetési vállalkozást és a kibocsátót ennek a tájékoztató elején, valamint a hirdetményeiben feltűnő módon történő feltüntetésére.
    31. §
    (1) A tájékoztató elbírálásának határideje hatvan nap. Az eljárás különös méltánylást érdemlő esetben - a kibocsátó és a befektetési vállalkozás együttes kérelmére - egy alkalommal, legfeljebb kilencven napra felfüggeszthető.
    (2) A kibocsátó és a befektetési vállalkozás köteles a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenteni, ha a jóváhagyási eljárás időtartama alatt olyan tény vagy körülmény jut a tudomására, amely a benyújtott tervezet helyesbítését (kiegészítését, módosítását stb.) teszi szükségessé.
    32. §
    (1) A Felügyelet a jóváhagyást megtagadja, ha a tájékoztató nem felel meg e törvény vagy más jogszabály rendelkezéseinek, joggal való visszaélésre irányul, valamint a befektetési vállalkozás és a kibocsátó nem tesz eleget a 3029. § (3)-(7) bekezdése alapján tett felügyeleti intézkedéseknek.
    (2) Ha a nyilvános ajánlattétel és a tájékoztató közzétételére annak jóváhagyását követő harminc napon belül nem kerül sor, az csak a Felügyelet általi ismételt jóváhagyást követően tehető közzé.
    A tájékoztató módosítása
    33. §
    (1) Ha a tájékoztató jóváhagyása és a jegyzés vagy eladás lezárása között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a Felügyelet tudomására, ami a tájékoztató módosítását teszi szükségessé, a Felügyelet a kibocsátó és a befektetési vállalkozás meghallgatása után elrendeli a tájékoztató módosítását.
    (2) A kibocsátó és a befektetési vállalkozás köteles a tájékoztató módosítását kezdeményezni, ha a tájékoztató jóváhagyása és a jegyzés vagy eladás lezárásának határideje között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a tudomására, amely a tájékoztató helyesbítését indokolttá teszi.
    (3) A tájékoztatónak a kibocsátó, illetve a befektetési vállalkozás által történő módosításához a Felügyelet engedélye szükséges. A tájékoztató módosításának jóváhagyása a 3231. § (2) bekezdésében meghatározott határidőt nem hosszabbítja meg. A módosítás jóváhagyására a tájékoztató jóváhagyásának szabályait kell alkalmazni.
    (4) A kibocsátó és a befektetési vállalkozás a tájékoztató Felügyelet által engedélyezett módosítását a tájékoztató közzétételére vonatkozó szabályok szerint köteles haladéktalanul közzétenni.
    (5) A (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetekben a módosítás közzétételéig a Felügyelet a jegyzést (eladást) felfüggesztheti.
    (6) Ha a jegyzés vagy az eladás lezárásáig olyan tény vagy körülmény jut a Felügyelet tudomására, amely alapján a tájékoztató jóváhagyását meg kellett volna tagadni vagy az a befektetői érdekeket súlyosan sérti, a Felügyelet a tájékoztató közzétételéhez adott engedélyét visszavonja és kötelezi a kibocsátót, valamint a befektetési vállalkozást a folyamatban lévő jegyzés leállítására.
    A nyilvános ajánlattétel és a tájékoztató közzététele
    34. §
    (1) A nyilvános ajánlattételt, a tájékoztató jóváhagyásának számát és időpontját, a tájékoztató megtekintésének, illetve megjelentetésének helyét, idejét és módját a kibocsátónak és a befektetési vállalkozásnak együttesen hirdetményben kell nyilvánosságra hoznia.
    (2) A nyilvános ajánlattétel tartalmazza a forgalomba hozandó értékpapír és a kibocsátó megnevezését, az értékpapír mennyiségét (darabszámát), névértékét és kibocsátási (eladási) árát (árfolyamát), továbbá a jegyzésre rendelkezésre álló időtartamot.
    (3) A hirdetményt legkésőbb a jegyzés (eladás) kezdő napját megelőző hét nappal egy országos napilapban és a tőzsde lapjában kell közzétenni. Ha a hirdetmény a két lapban nem egy napon jelenik meg, az utóbb megjelent hirdetménynek kell a jegyzés (eladás) kezdő napját hét nappal megelőzően megjelennie.
    (4) Ha a forgalomba hozandó értékpapírral azonos jogokat megtestesítő értékpapír nyilvános forgalomba hozatalára már sor került, az új forgalomba hozatal esetén a jegyzési (eladási) ár (árfolyam) a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a jegyzés kezdőnapját megelőző napon is közzétehető. Ebben az esetben a nyilvános ajánlattételnek tartalmaznia kell az eladási ár (árfolyam) közzétételének időpontját és helyét.
    (5) A tájékoztató teljes szövegét a jegyzés megkezdése előtt
    a) abban az országos napilapban kell közölni, amelyben a nyilvános ajánlattételt közzétették vagy
    b) valamennyi jegyzési helyen ingyenesen a nyilvánosság rendelkezésére kell bocsátani.
    (6) Ha a tájékoztatót a (5) bekezdés a) pontja szerint tették közzé, valamennyi jegyzési helyen ki kell függeszteni, hogy a tájékoztató mely országos napilapban, mikor jelent meg.
    (7) A tájékoztató jóváhagyása és a jegyzés lezárása közötti időben a 3. számú melléklet I. részének f) pontjában, valamint a 4. számú melléklet e) pontjában meghatározott adatok - az értékesítésre felajánlott értékpapír mennyiségének változása kivételével - nem módosíthatók.
    35. §
    Semmis az értékpapír jegyzése és az adásvételére kötött szerződés, ha az értékpapírt a Felügyelet által jóváhagyott tájékoztató és befektetési vállalkozás igénybevétele nélkül hozták forgalomba.
    A jegyzés
    36. §
    (1) Ha jogszabály a jegyzési eljárás lefolytatását nem írja elő vagy a nyilvános forgalomba hozatal során összegyűjtendő tőke legkisebb mértékét nem határozza meg, jegyzési eljárás lefolytatásának a kibocsátó döntésétől függően van helye.
    (2) A feltételhez kötött jegyzés semmis. A jegyzési nyilatkozat csak írásban érvényes. A jegyzési íven fel kell tüntetni azt, hogy a befektető a jegyzési nyilatkozatát a tájékoztatóban (ismertetőben stb.) foglaltak ismeretében tette meg.
    (3) Dematerializált értékpapír nyilvános forgalomba hozatala során jegyzés csak olyan személytől fogadható el, aki értékpapír-számla (83. §) vezetésre szerződést kötött és a jegyzési íven a számlavezető azonosító adatait és értékpapír-számlája számát feltüntette.
    37. §
    (1) A jegyzésre nyitva álló legrövidebb időtartam legalább három nap és a jegyzésre nyitva álló időtartam - a folyamatos kibocsátás kivételével - nem haladhatja meg a hatvan napot.
    (2) A kibocsátó, illetve egyetértése esetén a jegyzést lebonyolító forgalmazó a jegyzést a kitűzött zárónap előtt is lezárhatja, ha a kibocsátás teljes mennyiségét lejegyezték és a tájékoztató a korábbi lezárás lehetőségét tartalmazta. A jegyzési időszak ez esetben sem lehet rövidebb három napnál.
    (3) Jegyzés elfogadására kizárólag az ismertetőben vagy tájékoztatóban meghirdetett módon (jegyzési helyeken, a jegyzésre nyitva álló időtartam alatt, üzleti órákban) kerülhet sor.
    (4) Értékpapírt jegyezni (vásárolni) személyesen és meghatalmazott útján is lehet. A meghatalmazott, illetve közreműködő (pl. posta) útján történő jegyzés esetén a felelősség a jegyző személyt terheli. Az ismertető vagy a tájékoztató meghatározhatja a meghatalmazott útján történő jegyzés feltételeit.
    (5) A jegyző személy által a kibocsátónak vagy a befektetési vállalkozásnak átadott személyes adatok - a jegyző személy kifejezett hozzájárulása hiányában - az adott értékpapír forgalomba hozatalához nem kapcsolódó célra nem használhatók fel.
    A tájékoztatóhoz kapcsolódó felelősségi szabályok
    38. §
    (1) Az értékpapír tulajdonosának a tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó és a befektetési vállalkozás egyetemlegesen felel. Ezt a körülményt a tájékoztatónak tartalmaznia kell.
    (2) A tájékoztatót a kibocsátó és a befektetési vállalkozás köteles külön aláírt felelősségvállaló nyilatkozattal ellátni. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt, hogy a tájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmazza, illetve nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek a kibocsátó helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak.
    39. §
    (1) Ha a tájékoztató a jegyzési időszak alatt módosítása kerül, az a befektető, aki a módosított tájékoztató közzététele előtt jegyzett vagy vásárolt értékpapírt, a szerződéstől a módosítás közzétételét követő tizenöt napon belül elállhat, ha a módosítás az értékpapír piaci megítélését kedvezőtlenül érinti. A vevő elállása esetén a kibocsátó, illetve a befektetési vállalkozás egyetemlegesen köteles a befektetőnek a jegyzéssel vagy a vásárlással kapcsolatos költségét és kárát megtéríteni. A közzétételt követő tizenöt napos időtartam alatt az allokáció nem végezhető el.
    (2) Folyamatos kibocsátás esetén a befektető a módosítás közzétételét követő tizenöt napig gyakorolhatja elállási jogát, feltéve, hogy a vásárlás a módosítás közzétételét megelőző hatvan napon belül történt.
    40. §
    (1) Ha jogszabály vagy a kibocsátó a jegyzés eredményességének feltételéül a forgalomba hozandó értékpapír legkisebb mennyiségét megjelölte és a megjelölt mennyiség a jegyzés zárónapjáig nem kerül lejegyzésre, a kibocsátó és a befektetési vállalkozás a zárónapot követő tizenöt napon belül köteles a már befizetett összeget - kamatfizetési kötelezettség nélkül - a tájékoztatóban meghirdetett módon visszafizetni.
    (2) Ha a jegyzés a tájékoztatóban meghatározott okból nem fogadható el, a kibocsátó és a befektetési vállalkozás a jegyzés (eladás) lezárását követő tizenöt napon belül köteles a nem teljesíthető, de már befizetett jegyzés összegét maradéktalanul visszafizetni.
    (3) Ha a Felügyelet a tájékoztató közzétételéhez adott engedélyt visszavonta, a kibocsátó és a befektetési vállalkozás a jegyzéskor befizetett összeget tizenöt napon belül köteles visszafizetni. A kibocsátó és a befektetési vállalkozás egyetemlegesen köteles a befektetőnek a jegyzéssel vagy a vásárlással kapcsolatos költségét és kárát megtéríteni.
    (4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott visszafizetési kötelezettség teljesítését a kibocsátó és a befektetési vállalkozás három napon belül a Felügyeletnek bejelenti.
    41. §
    A kibocsátót és a befektetési vállalkozást a nyilvános ajánlattétel megjelentetésétől, illetőleg a 48-54 §-ban meghatározott tájékoztatási kötelezettség napjától számított öt évig terheli a 38-4037-40. §-ban meghatározott felelősség. E felelősség érvényesen nem zárható ki és nem korlátozható.
    42. §
    A kibocsátó és a befektetési vállalkozás a jegyzés során befizetett összeget hitelintézetnél vagy a központi értéktárnál letéti számlán köteles tartani. A letéti számlán elhelyezett összeg a 40. 39§-ban meghatározott visszafizetési kötelezettség teljesítéséig, illetve a visszafizetési kötelezettség hiányának megállapításáig nem használható fel. A jegyzésben közreműködők haladéktalanul kötelesek gondoskodni az általuk átvett pénz letéti számlára történő befizetéséről.
    Az allokáció
    43. §
    (1) A tájékoztatóban közölni kell a jegyzés, aukció lezárását követő allokáció befejezésének időpontját, valamint az allokáció eredményéről való értesítés módját.
    (2) Időbeli sorrendiséget allokációs elvként alkalmazni nem lehet abban az esetben, ha a jegyzési időtartam három nap.
    Az aukció
    44. §
    (1) Értékpapírok nyilvános forgalomba hozatala vagy eladása aukció keretében is lebonyolítható. Az aukción a beérkezett vételi ajánlatok az ár (hozam) alapján versenyeznek és az ajánlatok kielégítése a kibocsátó számára legkedvezőbb vételártól (hozamtól) kezdődik. A kibocsátó a vételi ajánlatokat az értékpapír mennyisége alapján is rangsorolhatja.
    (2) Az aukció lebonyolításának időpontját, a lebonyolítás rendjét, az aukción való részvétel feltételeit a tájékoztatóban vagy az ismertetőben nyilvánosságra kell hozni.
    A folyamatos kibocsátás
    45. §
    (1) A folyamatos kibocsátásra - a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a nyilvános forgalomba hozatal általános szabályait kell alkalmazni.
    (2) A kibocsátási időszak tartama alatt a kibocsátó és a befektetési vállalkozás köteles egyszerűsített tájékoztatót is készíteni a tárgyév június 30-i gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének megfelelően és azt szeptember 30. napjáig közzétenni.
    (3) A kibocsátási időszak tartama alatt megjelentetett éves jelentést (4849. §) ki kell egészíteni a folyamatos forgalomba hozatal aktuális adataival.
    Az értékesítés egyéb szabályai
    46. §
    (1) Jegyzési garanciavállalás esetén a jegyzési garanciavállalások együttes összegének el kell érnie a tájékoztatóban meghirdetett legkisebb kibocsátási összeget.
    (2) A forgalomba hozatallal összefüggésbe hozható minden olyan dokumentum, hirdetés, reklámanyag, szórólap, plakát stb. tervezetét, amely a nyilvános forgalomba hozatal előkészítését szolgálja, a Felügyelethez előzetesen be kell nyújtani.
    47. §
    (1) A befektetési vállalkozás vagy a kibocsátó a jegyzés (eladás) tényleges lezárását követő hét napon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni annak eredményét, valamint azt egy országos napilapban és a tőzsde lapjában közzétenni.
    (2) Ha a jegyzés eredményét a cégbírósághoz be kell jelenteni, a bejegyzés megtörténtét, illetőleg, ha a cégbíróság a bejegyzést megtagadja, e tényt, illetve ennek indokát a kibocsátó köteles tizenöt napon belül a Felügyeletnek bejelenteni.
    VII. fejezet
    A kibocsátó tájékoztatási kötelezettsége
    Rendszeres tájékoztatás
    48. §
    (1) Az állampapír kivételével a kibocsátó köteles a nyilvánosságot rendszeresen tájékoztatni vagyoni, jövedelmi helyzetének, működésének főbb adatairól. A rendszeres tájékoztatást az éves gyorsjelentés és az éves jelentés formájában kell teljesíteni. A helyi önkormányzat nem köteles éves gyorsjelentést készíteni.
    (2) A kibocsátó a gyorsjelentést a tárgyévet követően legkésőbb február hó 15. napjáig egy országos napilapban és a tőzsde lapjában köteles közzétenni, továbbá a Felügyeletnek megküldeni. Fel kell hívni a befektetők figyelmét arra, hogy a gyorsjelentésben közölt adatok nem tekinthetők auditált éves beszámolón alapuló adatoknak.
    (3) A kibocsátó köteles biztosítani, hogy a befektetők az éves jelentését megtekinthessék. A kibocsátó legkésőbb a tárgyévet követő április hó 30. napjáig legalább egy országos napilapban és a tőzsde lapjában közleményben köteles nyilvánosságra hozni az éves jelentés megtekintésének helyét és idejét. Az éves jelentés megtekintését a közlemény megjelenésétől számított legkésőbb hét nap elteltével kell lehetővé tenni.
    (4) Az éves jelentést legkésőbb a tárgyévet követő április hó 30. napjáig meg kell küldeni a Felügyeletnek és ezzel egyidejűleg be kell jelenteni azt is, hogy a közlemény megjelentetésére mikor és mely napilapban került sor.
    (5) A Felügyelet a kibocsátót határidő meghatározásával az éves jelentés kiegészítésére vagy módosítására kötelezheti, ha az éves jelentés e törvény rendelkezéseinek nem felel meg. A kiegészített, módosított éves jelentés nyilvánosságra hozatalára a (2) és (3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.
    (6) A rendszeres tájékoztató kötelező tartalmi elemeit az 5. számú melléklet tartalmazza.
    49. §
    (1) Az éves gyorsjelentést és az éves jelentést a kibocsátó köteles cégszerűen aláírni. Az éves gyorsjelentés és az éves jelentés tartalmáért a kibocsátó felelősséggel tartozik.
    (2) Az éves jelentésnek tartalmaznia kell a kibocsátó arra vonatkozó felelősségvállaló nyilatkozatát, hogy az a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmaz, nem hallgat el olyan tényt, amely a kibocsátó helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bír.
    (3) A Hpt. 1. számú mellékletében meghatározott nemzetközi pénzügyi intézmény a 48. § (3) bekezdésében meghatározott módon köteles közzétenni a saját joga szerint elkészített éves jelentését.47
    (4) Az a kibocsátó, amely a tárgyévet követő év január 1. és április 30. között tájékoztatót tesz közzé, nem köteles a tárgyévről éves jelentést készíteni és közzétenni, feltéve hogy a tájékoztató az éves beszámoló adatait tartalmazza. A tájékoztatónak és a nyilvános ajánlattételnek tartalmaznia kell azt, hogy a tájékoztató megjelenését követően a kibocsátó éves jelentést nem tesz közzé.
    Rendkívüli tájékoztatás
    50. §
    (1) A kibocsátó köteles - az állampapír kivételével - két napon belül a Felügyeletnek megküldeni, valamint egy országos napilapban és a tőzsde lapjában közzétenni a 6. számú mellékletben megjelölt, illetve minden az értékpapír értékét vagy hozamát közvetve vagy közvetlenül érintő egyéb információt.
    (2) Az (1) bekezdésben meghatározott két napos határidőt a kibocsátó vagy más szerv döntésének meghozatalától, az eseménynek, egyéb ténynek a bekövetkeztétől, illetve a kibocsátó tudomására jutásától kell számítani.
    (3) Ha a kibocsátó valamely értékpapírját külföldön hozták forgalomba a kibocsátó köteles a kibocsátás helyének joga szerint nyilvánosságra hozandó adatokat és információkat azonos időben és azonos tartalommal belföldön is közzétenni.
    A rendszeres és rendkívüli tájékoztatás közös szabályai
    51. §
    A rendszeres és rendkívüli tájékoztatás elmaradásával, illetve félrevezető tartalmával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó felel. Ezt a körülményt az éves jelentésnek tartalmaznia kell.
    52. §
    Ha kibocsátóról olyan valótlan adat kerül nyilvánosságra, amely az általa kibocsátott értékpapír értékét vagy hozamát érintheti, köteles két napon belül a valóságnak megfelelő adatok közzétételére. A kibocsátó nyilatkozatát az 50. § (1) bekezdésben meghatározott módon és a valótlan adat megjelenésének helyén kell közzétenni.
    53. §
    A felszámolási eljárás, illetve végelszámolás esetén a rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettség a felszámolót, végelszámolót terheli.
    A tájékoztatási kötelezettség megszüntetése
    54. §
    (1) Ha a kibocsátó igazolja, hogy minden nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírja tulajdonosának a száma harmincötre vagy az alá csökkent, illetve a tőzsdére bevezetett értékpapír esetén az értékpapírt a tőzsdei értékpapírlistáról törölték, a kibocsátó kérelmezheti, hogy a nyilvánosságnak történő adatszolgáltatási kötelezettség alól a Felügyelet mentesítse.
    (2) A kérelem benyújtásával egyidejűleg a kibocsátó rendkívüli tájékoztatást köteles közzétenni egy országos napilapban és a tőzsde lapjában, amelyben az értékpapír tulajdonosait a kérelem beadásának tényéről és annak indokairól tájékoztatja.
    (3) A Felügyelet a hirdetmény megjelenését követő harminc nap után, de legkésőbb negyvenöt napon belül dönt az engedély megadásáról vagy megtagadásáról. A Felügyelet az engedélyt csak abban az esetben tagadhatja meg, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn.
    (4) Ha a Felügyelet az engedélyt megadja, a határozatban megjelölt időponttól kezdve
    a) a kibocsátót a rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettség nem terheli és
    b) az értékpapír a 76. §-ban meghatározott módon nem forgalmazható.
    (5) A Felügyelet határozatát a kibocsátó egy országos napilapban és a tőzsde lapjában köteles megjelentetni.
    VIII. fejezet
    Az értékpapír zártkörű forgalomba hozatala
    Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír zártkörű forgalomba hozatala
    55. §
    (1) A hitelviszonyt megtestesítő értékpapír zártkörű forgalomba hozatalára akkor kerülhet sor, ha
    a) az értékpapír névértéke legalább ötmillió forint; ) a kibocsátó az értékpapírról az 57. §-ban meghatározott információs összeállítást készít;
    b) a kibocsátó a Felügyeletnek a vásárlás (jegyzés) kezdő napját legalább tizenöt nappal megelőzően bejelenti a kibocsátandó értékpapír fajtáját, típusát, névértékét, darabszámát, értékpapírkódját és
    b) benyújtja az értékpapír szövegtervezetét vagy a 21. § (4) bekezdésében meghatározott okirat tervezetét.
    (2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti bejelentéshez mellékelni kell az információs összeállítást is.
    (3) A Felügyelet a bejelentéstől számított tizenöt napon belül megtiltja a forgalomba hozatalt, ha az jogszabályt sért. Ha a Felügyelet tizenöt napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy a bejelentést tudomásul vette.
    (4) Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír zártkörű forgalomba hozatala esetén forgalmazó igénybevétele kötelező, kivéve, ha hitelintézet vagy befektetési vállalkozásforgalmazó saját kibocsátású értékpapírt hoz forgalomba.
    (5) A zártkörűen kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír egyedileg előre meg nem határozott személyek részére történő átruházására csak nyilvános ajánlattétel útján kerülhet sor. E szabály alkalmazása szempontjából egyedileg meg nem határozott körben történő átruházásra irányuló ajánlatnak minősül az is, ha az átruházó ajánlatát különféle nyilvántartások alapján névre szólóan, de a vele közvetlen személyes vagy üzleti kapcsolatban nem álló személyek részére teszi meg.
    56. §
    (1) Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír zártkörű forgalomba hozatala esetén nyilvános ajánlattétel nem tehető közzé. Az információs összeállítást (5756. §) a kibocsátó és a forgalmazó a befektetőknek csak közvetlenül küldheti meg.
    (2) A kibocsátó és a forgalmazó a vásárlás (jegyzés) lezárását követően hét napon belül köteles annak tényleges eredményét a Felügyeletnek bejelenteni.
    57. §
    (1) Az információs összeállításnak olymódon kell tartalmaznia a kibocsátandó értékpapír adatait, továbbá a kibocsátó pénzügyi, gazdasági, jogi adatait, üzleti terveit, hogy a befektető az értékpapír-vásárlás (jegyzés) kockázatát felmérhesse. A befektető jogosult követelni az információs összeállítás átadását, valamint további adatokkal történő kiegészítését.
    (2) Az információs összeállítást a kibocsátó köteles cégszerűen aláírni, az abban foglaltak valódiságáért, továbbá a bejelentések megtételéért felelős.
    58. §
    (1) A részvény zártkörű forgalomba hozatala esetében a kibocsátó (az alapító)
    a) az alapító okiratot [Gt. 265. § (1) bekezdés];
    b) alaptőke-emelés esetén az erről szóló közgyűlési vagy igazgatósági határozatot
    a cégbírósághoz történő benyújtásával egyidejűleg köteles a Felügyelethez is benyújtani.
    (2) A kibocsátó az alaptőke emelés végrehajtását követő hét napon belül az alaptőke nagyságát köteles a Felügyeletnek bejelenteni.
    (3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bejelentés teljesítéséért az alapítók felelőssége egyetemleges.
    59. §
    (1) Értékpapír zártkörű forgalomba hozatalának minősül az is, ha
    a) a kibocsátó az értékpapírt kizárólag névre szólóan, intézményi befektetőknek ajánlja fel megvételre, abban az esetben is, ha az adott forgalomba hozatalban több, mint harmincöt intézményi befektető jegyezheti le, vásárolhatja meg az értékpapírt (a továbbiakban: személyre szóló elhelyezés) vagy
    b) a kibocsátott értékpapírt kizárólag a kibocsátó meglévő tulajdonosai, illetve alkalmazottai jegyezhetik le.
    (2) Személyre szóló elhelyezés esetén a kibocsátó - az 55. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott módon - köteles a Felügyeletnek bejelenteni azon intézményi befektetők nevét, székhelyét, amelyeknek az értékpapírt vételre felajánlotta.
    60. §
    Ha az értékpapír forgalomba hozatala a zártkörű forgalomba hozatal feltételeinek nem felel meg, a nyilvános forgalomba hozatal szabályait kell alkalmazni. Erre a tényre a Felügyelet az 58.57. § (1) bekezdésében meghatározott okiratok benyújtását követő tizenöt napon belül felhívja a kibocsátó, illetve a kibocsátó alapítói (az érintett befektetők) figyelmét és egyidejűleg értesíti a cégbíróságot.
    NEGYEDIK RÉSZ
    NEMZETKÖZI ÉRTÉKPAPÍR-FORGALOM
    IX. fejezet
    Külföldi értékpapírok belföldi forgalomba hozatala
    61. §
    (1) Devizakülföldi kibocsátó értékpapírjának belföldön történő forgalomba hozatalához, elismert értékpapír-piacra történő bevezetéséhez a Felügyelet engedélye illetve jóváhagyása szükséges.
    (2) Az (1) bekezdésben meghatározott engedélyt a Felügyelet akkor adja meg, ha
    a) a befektetési eszköz a kibocsátás helyének joga szerint értékpapírnak minősül;
    b) a devizajogszabályok szerint szükséges engedélyt a devizahatóság megadta;
    c) a külföldi székhelyű kibocsátó a Felügyeletnek benyújtja a székhelyének joga által meghatározott feltételek teljesítésére vonatkozó igazolást, illetve - ha a külföldön történő forgalomba hozatal a székhely szerinti államban engedélyköteles - az engedélyt és annak hiteles magyar nyelvű fordítását;
    d) a befektető kibocsátóval szembeni jogérvényesítése megfelelően biztosított.
    (3) Ha a devizakülföldi kibocsátó értékpapírjának belföldön történő forgalomba hozatalához, illetve elismert értékpapír-piacra történő bevezetéséhez devizahatósági engedély nem szükséges, a Felügyelet a (2) bekezdés a), c) és d) pontjában meghatározott feltételek meglétét az ismertető, a tájékoztató, az információs összeállítás jóváhagyására irányuló eljárásban vizsgálja.
    62. §
    Nemzetközi szerződés alapján a Felügyelet elfogadja a 3. számú melléklet d) pontjában meghatározott követelményeknek megfelelő, a külföldi értékpapír-felügyeletet ellátó hatóság által megkövetelt és ott közzétételre jóváhagyott tájékoztatót.
    63. §
    A Hpt. 1. számú mellékletében meghatározott nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott értékpapírok belföldön történő forgalomba hozatalának feltétele, hogy a kibocsátó a Felügyelet által jóváhagyott, a 7. számú melléklet szerint összeállított ismertetőt a tájékoztatóra előírt módon közzétegye.
    64. §
    A devizakülföldi kibocsátó értékpapírjának belföldön történő forgalomba hozatalára devizabelföldi forgalmazó igénybevételével kerülhet sor.
    65. §
    A devizakülföldi kibocsátó által belföldön forgalomba hozott értékpapír esetében - az e fejezetben nem szabályozott kérdések tekintetében - a Harmadik Rész rendelkezései az irányadók.
    X. fejezet
    Belföldi értékpapírok külföldi forgalomba hozatala
    66. §
    (1) Az állampapír kivételével belföldi székhelyű kibocsátó értékpapírjának külföldön történő forgalomba hozatalához a Felügyelet engedélye szükséges.
    (2) A belföldi kibocsátó értékpapírjának külföldön történő forgalomba hozatalát a Felügyelet akkor engedélyezi, ha
    a) a kibocsátó az engedély iránti kérelemhez mellékeli:
    1. a kibocsátás helyének joga által előírt tájékoztató és információs összeállítás tervezetét,
    2. az értékpapír mintáját (szövegét) vagy a 21. § (4) bekezdésben meghatározott okirat tervezetét;
    b) a kibocsátó vállalja, hogy a kibocsátás helyének joga szerint meghatározott rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettsége alapján külföldön nyilvánosságra hozott, illetve a befektetőknek szolgáltatott információkat a Felügyeletnek benyújtja.
    67. §
    (1) A 66. §-ban meghatározottakon túl belföldi kibocsátó részvényének külföldön történő nyilvános forgalomba hozatalát a Felügyelet akkor engedélyezi, ha a kibocsátó
    a) valamely részvényét a belföldi tőzsdére bevezették;
    b) eleget tesz a rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettségének;
    c) ellen felügyeleti intézkedés nincs folyamatban és
    d) részvényének forgalomba hozatala olyan államban történik, amelynek értékpapír-felügyeleti hatóságával nemzetközi szerződés alapján a Felügyeletnek kölcsönös információ szolgáltatásra kiterjedő kapcsolata van.
    (2) Belföldi kibocsátó részvénye külföldön kizárólag elismert értékpapírpiacon hozható nyilvános forgalomba.
    68. §
    (1) Belföldi kibocsátó külföldön forgalomba hozandó nyomdai úton előállított értékpapírját - az állampapír kivételével - a központi értéktárnál letétbe helyezi. A külföldön forgalomba hozandó dematerializált értékpapírt a központi értéktár a külföldi letéteményes értékpapír-számlájára vezeti át.
    (2) A központi értéktárnál letétbe helyezett nyomdai úton előállított értékpapírról a központi értéktár letéti igazolást állít ki a külföldi letéteményes részére. A külföldiek értékpapír-számláján nyilvántartott dematerializált értékpapírt a központi értéktár elektronikus úton továbbítja a külföldi letéteményeshez.
    ÖTÖDIK RÉSZ
    A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓK TEVÉKENYSÉGI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYAI
    XI. fejezet
    A kereskedelmi tevékenység
    A szerződés megkötése
    69. §
    (1) A befektetési szolgáltató a kereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó szerződés (79. §) megkötését megelőzően köteles tájékoztatni az ügyfelet a befektetési eszköz árfolyamáról, az ügyletkötést megelőző időszak árfolyam-alakulásáról, piaci helyzetéről, a nyilvános információkról, az ügylet kockázatáról, az ügyfél rendelkezésére álló esetleges befektető-védelmi rendszerről és minden olyan egyéb információról, amely a szerződés megkötése és teljesítése esetén lényeges lehet.
    (2) A befektetési szolgáltató a szerződés megkötése előtt köteles vizsgálni azt, hogy az ajánlott befektetési eszköz, ügylettípus, befektetési konstrukció megfelelő-e az ügyfél piaci ismeretei és kockázatviselő képessége szempontjából.
    (3) Határidős vagy opciós ügylet megkötésére irányuló megbízás elfogadása esetén a befektetési szolgáltató külön kockázatfeltáró nyilatkozatot köteles tenni és annak tudomásul vételét az ügyféllel aláíratni.
    (4) A kockázatfeltáró nyilatkozatnak tartalmaznia kell az azonnali ügyletet meghaladó mértékű, a határidős vagy opciós ügylet sajátosságaiból eredő, az ügyfélre háruló különleges kockázatot.
    (5) A befektetési szolgáltatót az (1)-(3) bekezdésben meghatározott kötelezettség nem terheli, ha az ügyfél intézményi befektető.
    70. §
    (1) A tőzsdei kereskedési joggal rendelkező befektetési szolgáltató - a tőzsdei kötésegységet el nem érő összegű megbízás és a 7372. §-ban foglaltak kivételével - tőzsdére bevezetett értékpapírra és tőzsdei termékre vonatkozó megbízást köteles elfogadni. A tőzsdei kereskedési joggal nem rendelkező befektetési szolgáltató a tőzsdére bevezetett értékpapírra és tőzsdei termékre vonatkozó megbízás teljesítése érdekében közreműködőt köteles igénybe venni.
    (2) A tőzsdére bevezetett értékpapírra és tőzsdei termékre - az állampapír kivételével - a befektetési szolgáltató az ügyféllel csak bizományi szerződést köthet. Az ügyfél kifejezett kívánságára a befektetési szolgáltató az állampapírra is köteles a bizományi szerződést megkötni.
    (3) A befektetési szolgáltató megbízást kizárólag az ügyfélforgalom számára rendelkezésre álló irodájában vehet fel az általa megjelölt üzleti órákban.
    71. §
    (1) A befektetési szolgáltató által kötött szerződést a befektetési szolgáltató üzletszabályzata által előírt módon írásba kell foglalni.
    (2) A szerződésben az ügyfél megnevezéseként nem alkalmazható szám (számcsoport) jelige vagy bármely más, az ügyfél személyének elfedésére alkalmas utalás.
    72. §
    A befektetési szolgáltató nem javasolhat, nem kísérelhet meg és nem köthet olyan ügyletet, amely megtévesztő jellege folytán árfolyam manipulációs célzatú, fiktív árfolyamot eredményez, illetve az ügyfele számára hátrányosnak tekinthető.
    A szerződés megkötésének megtagadása
    73. §
    (1) A befektetési szolgáltató a szerződés megkötését köteles megtagadni, ha az
    a) bennfentes kereskedésre szól vagy manipulációs célzatú;
    b) jogszabályi vagy egyéb forgalmazási tilalomba ütközik vagy
    c) az ügyfél a személyazonosságának igazolását vagy az azonosítást megtagadta, illetve az nem hitelt érdemlő.
    (2) A befektetési szolgáltató a szerződés megkötését megtagadhatja, ha az ügyfél
    a) általa ismert körülményei a befektetési szolgáltató üzleti tevékenységének más ügyfelek által történő megítélését hátrányosan érinthetik vagy
    b) a megbízási szerződésben irreális árfolyamot kíván kikötni.
    (3) A szerződés megtagadását a befektetési szolgáltató két napon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni.
    A szerződés nyilvántartása és teljesítése
    74. §
    (1) A befektetési szolgáltató köteles szerződéseiről egységes, időrendi nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az ügyfél nevét, a szerződés tartalmát, a beérkezés és a teljesítés (megszűnés) időpontját és módját. A befektetési szolgáltató a szerződés teljesítéséről az ügyfelét haladéktalanul értesíti.
    (2) A befektetési szolgáltató nyilvántartásait a szerződés teljesítésétől, illetve megszűnésétől számított öt évig köteles megőrizni.
    75. §
    (1) A befektetési szolgáltató a tőzsdére bevezetett értékpapírra vagy tőzsdei termékre vonatkozó megbízást kizárólag tőzsdei forgalomban teljesítheti.
    (2) A tőzsdei kereskedés során a befektetési szolgáltató az adásvételi szerződést az ügyféllel saját számlára kizárólag megfelelő ellenajánlat hiányában akkor kötheti meg, ha a tőzsdei szabályzat ezt lehetővé teszi.
    (3) Bizományi szerződés esetén a befektetési szolgáltató kizárólag az ügyfél kifejezett hozzájárulásával teljesítheti a megbízást saját számlás ügyletként, illetve más megbízásokkal összevontan vagy azt megbontva.
    (4) A befektetési szolgáltató köteles az azonos tartalmú megbízásokat az időrendi nyilvántartás szerint teljesíteni, illetve az azonos tartalmú ügyletek esetén a saját számlás ügyletekkel szemben a megbízót előnyben részesíteni.
    (5) Az a befektetési szolgáltató, aki kereskedelmi tevékenységre jogosító engedéllyel rendelkezik, csak az azonos tartalmú bizományi megbízások teljesítésének megkísérlése után forgalmazhat saját számlájára, illetve saját számlájáról.
    (6) Ha a befektetési szolgáltató a bizományi megbízásokat összevontan, illetve megbontva teljesíti, köteles biztosítani az ügyfelek egyenlő elbírálását, nem alkalmazhat olyan eljárást, amely bármely ügyfél számára hátrányos.
    (7) Ha a befektetési szolgáltató a megbízást a szerződésben meghatározott árfolyamnál kedvezőbben teljesíti, az így jelentkező előny kizárólag a megbízót illeti meg. Az ezzel ellentétes szerződéses kikötés semmis.
    (8) A befektetési szolgáltató a megbízás teljesítése érdekében közreműködőt - a 70. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - csak az ügyfél károsodástól való megóvásához szükséges mértékben vehet igénybe.
    Nyilvános vételi és eladási ajánlat árfolyamközléssel
    76. §
    (1) A befektetési szolgáltató valamely nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír vételi, illetve eladási árfolyamának nyilvános közlése esetén köteles megjelölni azt az időtartamot, legkisebb, illetőleg legnagyobb mennyiséget, amelyre ajánlata fennáll. Ha a befektetési szolgáltató az árfolyamajánlat érvényességének időtartamát nem közli, a közölt árfolyam visszavonásig vagy megváltoztatásig érvényes. A befektetési szolgáltató az ajánlat visszavonását vagy megváltoztatását az ajánlat közlésével azonos módon köteles közzétenni.
    (2) Az árfolyam-ajánlat érvényességének időtartama alatt a befektetési szolgáltató az általa közölt árfolyamtól az egyes adásvételi szerződésekben kizárólag rendkívüli körülmény bekövetkezte esetén, a Felügyelet egyidejű értesítésével térhet el. Ilyen rendkívüli körülmény lehet különösen a befektetési szolgáltató működését akadályozó üzemzavar és a rendkívüli tájékoztatásban közzétett tény miatt előálló, előre nem látott piaci helyzet. Az értesítésben az eltérés okát közölni kell
    (3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben az eltérés mértéke:
    a) részvények adásvétele esetén legfeljebb három százalék;
    b) egyéb értékpapír adásvétele esetén legfeljebb egy százalék lehet.
    (4) Ha a befektetési szolgáltató ajánlati árat nem közöl, akkor kizárólag az általa ténylegesen megkötött ügyletek árfolyamát, értékét és időpontját teheti közzé.
    Kereskedési korlátozások
    77. §
    (1) Ha a tulajdonos több befektetési szolgáltató mindegyikében tíz százalékot meghaladó közvetett tulajdonnal vagy szavazati joggal rendelkezik, a befektetési szolgáltatók egymással kizárólag tőzsdei ügyletet köthetnek.
    (2) Ha hitelintézet olyan befektetési szolgáltatóval köt ügyletet, amelyben tulajdonos, az egymással kötött ügyletet a vevő pozíciójában lévő fél két napon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni.
    78. §
    (1) A befektetési szolgáltató-forgalmazó
    a) saját kibocsátású részvényére és
    b) annak a kibocsátónak a részvényére, amelyikben tíz százalékot meghaladóan közvetlen vagy közvetett tulajdonos saját számlás ügyletet nem köthet.
    (2) Az (1) bekezdés b) pontjában írt korlátozás nem vonatkozik - a jegyzésre, illetve a nyilvános eladásra nyitva álló időszak alatt, továbbá a jegyzés lezárását követő harmincadik napig - a jegyzési garanciavállalás keretében megvásárolt értékpapírra.
    Eltérő fogalmak
    79. §
    E fejezet alkalmazásában
    a) kereskedelmi tevékenység: a 4. § (1) bekezdésének a)-d) pontja szerinti tevékenység;
    b) szerződés: az a) pont szerinti tevékenységre irányuló szerződés.
    XII. fejezet
    A dematerializált értékpapír forgalma
    Rendelkezés a dematerializált értékpapír tulajdonjogáról
    80. §
    (1) Belföldön kibocsátott dematerializált értékpapír (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: értékpapír) átruházására kizárólag értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor.
    (2) Az értékpapír tulajdonosának az ellenkező bizonyításáig azt kell tekinteni, akinek számláján az értékpapírt nyilvántartják.
    A dematerializált értékpapír kibocsátása
    81. §
    (1) Az értékpapír kibocsátása esetén, ha a tulajdonosnak az értékpapír kiadására vonatkozó követelési joga megnyílt, a kibocsátó haladéktalanul köteles a központi értéktárat az allokáció eredménye alapján értesíteni az értékpapír-tulajdonos számlavezetőjének személyéről és a központi értékpapírszámlán jóváírandó értékpapír darabszámáról. A kibocsátó utasítására a központi értéktár a központi értékpapír-számlákat a 21. § (4) bekezdésében meghatározott okirat és a kibocsátó értesítése alapján az értékpapír jóváírásával megnyitja.
    (2) Az értékpapír-számlavezető - a központi értéktárnak a központi értékpapír-számla megnyitásáról szóló értesítését követően - a központi értékpapír-számla megterhelésével az általa vezetett értékpapír-számlán haladéktalanul jóváírja az értékpapírt és erről a számlatulajdonost értesíti.
    Központi értékpapír-számla
    82. §
    (1) A központi értéktár felel azért, hogy a központi értékpapír-számlák összesített állománya folyamatosan megegyezzen az értékpapír-fajta kibocsátási mennyiségével. Ha a központi értékpapír-számlákon nyilvántartott értékpapír mennyisége a forgalomba hozott mennyiségtől eltér, a központi értéktár az eltérés okát köteles haladéktalanul kivizsgálni és annak megszüntetése érdekében intézkedni.
    (2) Ha az értékpapír-számlavezető az általa vezetett értékpapír-számlán olyan terhelést hajt végre, amely jóváírásként más számlavezető által vezetett értékpapír-számlán jelenik meg, a terhelést a jóváírandó központi értékpapírszámla számának megjelölésével kell végrehajtani.
    (3) A központi értékpapír-számlán történt forgalmat követően az értékpapír-számlavezető a nála vezetett értékpapír-számlán az értékpapírt haladéktalanul jóváírja.
    Az értékpapír-számla
    83. §
    (1) Értékpapír-számlát a forgalmazó vezet. A forgalmazó tulajdonában álló értékpapírról, továbbá a belföldi székhelyű kibocsátó értékpapírjának külföldön történő forgalomba hozatalát követően, a külföldi letétkezelő által kezelt értékpapírról értékpapír-számlát a központi értéktár vezet (a továbbiakban együtt: számlavezető).
    (2) Az értékpapír-számla értékpapír-számlaszerződéssel jön létre. Értékpapír-számlaszerződéssel a számlavezető kötelezettséget vállal arra, hogy a vele szerződő fél (számlatulajdonos) tulajdonában álló dematerializált értékpapírt a számlavezetőnél megnyitott értékpapír-számlán nyilvántartja és kezeli, a számlatulajdonos szabályszerű rendelkezését teljesíti, valamint a számlán történt jóváírásról, terhelésről és a számla egyenlegéről a számlatulajdonost értesíti.
    (3) A számlavezető ügyfelének értékpapír-fajtánként egy értékpapír-számlát vezethet.
    84. §
    (1) Az értékpapír-számla tartalmazza
    a) a számla számát és elnevezését;
    b) a számlatulajdonos nevét (cégét), lakcímét (székhelyét);
    c) az értékpapírt és mennyiségét, továbbá
    d) az értékpapír zárolására való utalást.
    (2) Nem alkalmazható a számlatulajdonos megnevezéseként szám (számcsoport), jelige vagy bármely más, a számlatulajdonos személyének elfedésére alkalmas utalás.
    85. §
    (1) Az értékpapír-számlán végrehajtott műveletről a számlavezető a művelet napján számlakivonatot állít ki és azt az üzletszabályzatában meghatározott módon megküldi a számlatulajdonosnak. A számlavezető az értékpapír-számláról a számlatulajdonos kérésére haladéktalanul tájékoztatást ad.
    (2) A számlakivonat az értékpapír tulajdonjogát harmadik személyek felé a kiállítás időpontjára vonatkozóan igazolja.
    A számlakivonat nem ruházható át és nem lehet engedményezés tárgya.
    86. §
    (1) Az értékpapír-számla feletti rendelkezésre a számla tulajdonosa, illetve az a személy jogosult, akit erre a számla tulajdonosa meghatalmazott. A számlavezető felé a meghatalmazás csak akkor hatályos, ha azt vele az üzletszabályzatában meghatározott módon és tartalommal írásban közölték.
    (2) Az értékpapír-számlán nyilvántartott, közös tulajdonban álló értékpapír feletti rendelkezési jog együttesen vagy a tulajdonosok által választott és a számlavezetőnek bejelentett közös képviselő útján gyakorolható.
    (3) Ha a számla tulajdonosa csődeljárás, felszámolási eljárás, illetve végelszámolás alatt áll, a számla feletti rendelkezésre kizárólag a vagyonfelügyelő, a felszámoló vagy a végelszámoló jogosult. A csődeljárás, a felszámolási eljárás és a végelszámolás hivatalos lapban való közzététele után a számlavezető csak ezen személyektől fogadhat el rendelkezést. A vagyonfelügyelő, a felszámoló, a végelszámoló nevét, kirendelését, kijelölését követő három napon belül a számlatulajdonos köteles a számlavezetőnek bejelenteni.
    (4) A rendelkezésre jogosultak aláírás mintáját a számlavezetővel az üzletszabályzatában meghatározott módon közölni kell.
    (5) Az értékpapír-számla feletti rendelkezési jog gyakorlására jogszabály formanyomtatvány alkalmazását írhatja elő.
    Zárolt értékpapír-alszámla
    87. §
    (1) A számlavezető zárolt értékpapír-alszámlára vezet át minden olyan értékpapírt, amelyet jogszabály, bírósági, hatósági intézkedés vagy szerződés alapján harmadik személyt megillető jog terhel.
    (2) Az alszámlán meg kell jelölni a zárolás jogcímét - így különösen óvadék, zálogjog, bírósági letét, igényper, végrehajtási eljárás - és azt a személyt, akinek javára azt bejegyezték.
    (3) Az alszámláról kiállított számlakivonatot a számlavezető megküldi a számlatulajdonosnak és annak a személynek, akinek javára a jogosultságot bejegyezte, továbbá az érintett bíróságnak, végrehajtónak, más hatóságnak. Ugyanígy kell eljárni a jogosultság bejegyzésének törlése esetén is.
    (4) Az alszámláról az értékpapír csak akkor szabadítható fel, ha a zárolásra okot adó körülmény megszűnt. Ez esetben az értékpapír-számlavezető az értékpapírt haladéktalanul visszavezeti az értékpapír-számlára.
    (5) Ha a számlatulajdonos a zárolás időtartama alatt az értékpapírt jogosult elidegeníteni, a számlavezető gondoskodik arról, hogy a zárolásra okot adó körülmény feltüntetésével az értékpapír jóváírásra kerüljön az új számlatulajdonos javára vezetett értékpapír-számlához kapcsolódó zárolt értékpapír-alszámlán.
    (6) Ha az a személy, akinek javára a zárolás történt igazolja, hogy az értékpapír tulajdonjogát megszerezte, a számlavezető haladéktalanul gondoskodik az értékpapírnak az új tulajdonos által megjelölt értékpapírszámlára történő átutalásáról.
    Az értékpapír-számla megszűnése
    88. §
    (1) Az értékpapír-számlaszerződést a számlatulajdonos bármikor határidő nélkül felmondhatja, a felmondás - a számla kimerülése kivételével - azonban csak akkor érvényes, ha egyidejűleg más számlavezetőt megjelöl.
    (2) A számlavezető a szerződést harminc napi felmondással akkor szüntetheti meg, ha tevékenységével felhagy vagy a számlatulajdonos a számlavezetéshez kapcsolódó fizetési kötelezettségét ismételt felszólítás ellenére nem teljesíti. A számlavezető a felmondás közlésével egyidejűleg felhívja a számlatulajdonost, hogy a felmondási idő alatt jelölje meg az új számlavezetőt. Új számlavezető kijelölése hiányában a felelős őrzés szabályait kell alkalmazni.
    (3) A felmondás csak írásban érvényes.
    (4) Az értékpapír-számla kimerülése az értékpapír-számlaszerződést nem szünteti meg.
    A számlarendszer részletes szabályai
    89. §
    A központi értékpapír-számla és az értékpapír-számla kezelésének, a számlarendszer működtetésének részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.
    XIII. fejezet
    Ügyfélszámla
    90. §
    (1) A forgalmazó ügyfélszámlát vezethet. A forgalmazó az ügyfélszámlán tartja nyilván a számlatulajdonost megillető bevételt és a számláról teljesíti a számlatulajdonost terhelő kifizetést.
    (2) Az ügyfélszámlán kizárólag a számlavezető befektetési szolgáltatási tevékenysége körébe tartozó ügylethez kapcsolódó pénzforgalom bonyolítható le.
    (3) Az ügyfélszámla-nyitásra és kezelésre vonatkozó szabályokat külön jogszabály állapítja meg.
    XIV. fejezet
    A részvénykönyv vezetése és a részvényes közgyűlési jogainak gyakorlásához szükséges igazolás
    91. §
    (1) Részvénytársaság igazgatósága részvénykönyv vezetésére elszámolóháznak, forgalmazási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnek megbízást adhat. A megbízást a Cégközlönyben közzé kell tenni.
    (2) A központi értéktár - eltérő megállapodás hiányában - legalább havonta egy alkalommal tájékoztatja a részvénykönyv vezetőjét a dematerializált értékpapírra vonatkozó értékpapír-számlát vezető cégek nevéről, székhelyéről és a központi értékpapír-számlán nyilvántartott dematerializált értékpapírok mennyiségéről.
    (3) Az értékpapír-számlavezető - a részvényes eltérő rendelkezése hiányában - a részvénykönyv vezetőjének bejelenti a részvényes nevét (cégnevét), lakcímét (székhelyét), tulajdoni hányadát, továbbá törvényben meghatározott egyéb adatát.
    (4) A részvénykönyv vezetője a részvénykönyvbe bejegyzi az értékpapír-számlavezető
    a) által bejelentett, a részvényesre vonatkozó adatokat;
    b) cégnevét és az általa értékpapír-számlán nyilvántartott értékpapír-mennyiséget.
    (5) Az a részvényes, aki - a (3) bekezdés alapján - úgy rendelkezett, hogy adatait ne vezessék be a részvénykönyvbe, a részvénytársasággal szemben tulajdonosi jogait - sem személyesen, sem meghatalmazottja útján - nem gyakorolhatja.
    (6) A részvénytársaság és a Felügyelet bármikor követelheti az értékpapír-számlavezetőtől, hogy az általa vezetett értékpapír-számlán nyilvántartott részvény tulajdonosának nevét (cégnevét), lakcímét (székhelyét), részvényeinek fajtáját és mennyiségét részére jelentse be. A bejelentést az értékpapírtitokra vonatkozó szabályok szerint kell kezelni.
    (7) A nyomdai úton előállított és letétbe helyezett részvény tekintetében a (3)-(6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal, hogy a bejelentési és jelentési kötelezettség az értékpapír-letétkezelőt terheli.
    92. §
    (1) A dematerializált részvényhez kapcsolódó, a részvénytársasággal szemben történő joggyakorláshoz a számlavezető a tulajdonos kérelmére tulajdonosi igazolást állít ki. A tulajdonosi igazolás tartalmazza a részvényes nevét (cégnevét), lakhelyét (székhelyét), a részvényfajta megnevezését és annak mennyiségét.
    (2) A közgyűlési jog gyakorlásához kiállított tulajdonosi igazolás a közgyűlés vagy a megismételt közgyűlés napjáig érvényes.
    (3) A tulajdonosi igazolás kiállítását követően az értékpapír-számlán - az adott értékpapírra vonatkozóan - változás nem vezethető át, kivéve ha a tulajdonosi igazolás egyidejűleg bevonásra kerül.
    (4) Az értékpapír-számlavezető az általa kiállított tulajdonosi igazolásokról a közgyűlést vagy a megismételt közgyűlést megelőző munkanapon tájékoztatja a részvénytársaságot.
    93. §
    (1) Az értékpapír-számlavezető a részvénytársaság közgyűlésén jogosult szavazni azzal a részvénnyel, amelyről tulajdonosi igazolást nem állított ki és amelyre a részvényes neki szavazásra jogosító meghatalmazást adott. A meghatalmazás lehet tartós vagy eseti. A meghatalmazást közokirattal vagy teljes bizonyítóerejű magánokirattal kell igazolni.
    (2) Az értékpapír-számlavezető a közgyűlést megelőzően köteles kikérni a részvényes utasítását. Az értékpapír-számlavezető forgalmazó olyan időben köteles a részvényestől utasítást kérni, hogy a részvényesnek az utasítás megadásához kellő megfontolási idő álljon rendelkezésére. A értékpapír-számlavezető köteles a részvényest felvilágosítani az utasítás elmaradásának következményeiről, illetve a részvényes szavazásra jogosító utasítása esetén az utasítás következményeiről.
    (3) Az értékpapír-számlavezető az utasítástól a részvényes beleegyezése nélkül nem térhet el. Ha a közgyűlésen olyan új körülmény merül fel, amelyre a részvényes utasítása nem terjed ki, az értékpapír-számlavezető forgalmazó köteles a tőle elvárható gondossággal a részvényes érdekében dönteni.
    (4) Az értékpapír-számlavezető köteles a részvényest a közgyűlés határozatáról és a tudomására jutott egyéb információkról, a birtokába került okiratok tartalmáról tájékoztatni, illetve az okiratokat felhívásra vagy a számlaszerződés megszűnésekor a részvényesnek kiadni.
    94. §
    A részvénytársaság tulajdonában álló nyilvános kibocsátású saját részvények együttes névértékének összege nem haladhatja meg az alaptőke öt százalékát. A részvénytársaság az így megszerzett saját részvények alapján részvényesi jogot nem gyakorolhat és ezeket a részvényeket egy éven belül köteles elidegeníteni.
    XV. fejezet
    A befektetési szolgáltatási forgalmazási tevékenységekkel összefüggő szabályok
    A befektetési társaság hitelezési tevékenysége
    95. §
    (1) A befektetési hitelt nyújtó társaságköteles - a hitelkihelyezések megalapozottsága, áttekinthetősége, a kockázatok felmérése, ellenőrzése és csökkentése érdekében - szabályzatot kidolgozni.
    (2) A befektetési hitelt nyújtó befektetési vállalkozás a kihelyezésről történő döntés előtt köteles meggyőződni az ügyfél kockázatviselő képességéről, fizetőképességéről, pénzügyi helyzetének stabilitásáról és köteles vizsgálni az értékpapír piaci helyzetét és annak várható alakulását.
    (3) A hitel összege nem haladhatja meg állampapír esetében az értékpapír árának hetvenöt százalékát, egyéb értékpapír esetében az értékpapír árának ötven százalékát.
    (4) A hitelből megvásárolt értékpapír a befektetési hitelt nyújtó javára óvadékul szolgál.
    (5) Befektetési hitel nem nyújtható ) a hitelnyújtó által kibocsátott részvény megvásárlásához; ) a hitelnyújtó tulajdonában lévő egyszemélyes részvénytársaság által kibocsátott részvény megvásárlásához, valamint ) olyan vállalkozás részére, amelyben a hitelt nyújtó tíz százalékot elérő vagy azt meghaladó részesedéssel rendelkezik.
    96. §
    A hitel futamideje alatt az ügyletben érintett értékpapír napi árfolyamcsökkenésével arányosan a befektetési hitelt nyújtó köteles az óvadék kiegészítését követelni. Ha az adós az óvadék-kiegészítési kötelezettségének öt banki napon belül nem tesz eleget, a befektetési hitelt nyújtó a szerződést felmondhatja.
    Halasztott pénzügyi teljesítés
    97. §
    (1) A befektetési vállalkozás - ide nem értve az értékpapír-bizományost - Az értékpapír-kereskedő és a befektetési társaság az ügyfele részére halasztott pénzügyi teljesítést engedhet.
    (2) A halasztott pénzügyi teljesítés kizárólag az ügyfél olyan ügyletéhez az ügyfél engedhető, ahol az értékpapír-kereskedő vagy a befektetési társaság bizományos, valamint értékpapír kibocsátásakor, ha a befektetési vállalkozás az értékpapírt jegyző meghatalmazottjaként jár el vagy ha az értékpapír-kibocsátás lebonyolításában részt vesz. Jegyzéshez nyújtott halasztott pénzügyi teljesítés esetén a befektetési vállalkozás köteles az ügyfelet terhelő fizetési kötelezettséget annak esedékességekor az elkülönített letéti számla javára teljesíteni.
    98. §
    (1) A halasztott pénzügyi teljesítés időtartama az ügyfél fizetési kötelezettségének esedékességétől számított legfeljebb tizenöt nap lehet.
    (2) A halasztott pénzügyi teljesítés időtartama alatt a megvásárolt értékpapír teljes mennyisége a befektetési vállalkozó javára óvadékul szolgál.
    Egyéb befektetési eszköz megvásárlásához nyújtott halasztott pénzügyi teljesítés esetén a befektetési vállalkozás köteles biztosítékot kikötni.
    Az ügynök tevékenysége
    99. §
    (1) Az ügynök tevékenysége körében az ügyfél részére ajánlattételre kizárólag a befektetési szolgáltató nevében és kizárólag a befektetési szolgáltató által írásban meghatározott szerződési feltételek szerint jogosult.
    (2) Az ügynök közreműködőt nem vehet igénybe. Az ügynök által az ügyfeleknek az ügynöki tevékenysége körében okozott károkért a befektetési szolgáltató köteles helytállni.
    Ügyfél-követelések védelme
    100. §
    (1) A forgalmazó hitelezője a forgalmazó ügyfelét megillető követelésekre - a forgalmazóval szembeni követelésének kielégítése céljából - nem tarthat igényt.
    (2) A forgalmazó az ügyfélszámlán és az értékpapír-számlán elkülönítetten köteles nyilvántartani az azonnali, illetőleg az opciós és határidős ügyletekből eredő követeléseket és kötelezettségeket.
    (3) A forgalmazó a 90. §-ban meghatározott ügyfélszámlán lévő pénzeszközt kizárólag banknál vezetett letéti számlán tarthatja és azt kizárólag az ügyfél rendelkezése szerinti célra használhatja fel., illetve az ügyfelei pénzeszközének kezelésére
    (2) A befektetési szolgáltató az ügyfeleit megillető befektetési eszközöket saját befektetési eszközeitől elkülönítve köteles kezelni.
    (3) Az ügyfélszámlán és az értékpapír-számlán elkülönítetten kell nyilvántartani az azonnali, illetőleg az opciós és határidős ügyletekből eredő követeléseket és kötelezettségeket.
    (4) Az ügyfelet megillető követelés a befektetési szolgáltató hitelezőjével szembeni tartozás kiegyenlítésére nem vehető igénybe.
    101. §
    (1) A befektetési szolgáltató a rendelkezése alatt álló, ügyfélkövetelést (így különösen: pénz, befektetési eszköz) megillető értéket nem terhelheti meg, nem kölcsönözheti, saját maga vagy másik ügyfele érdekében átmenetileg sem használhatja. A befektetési szolgáltató köteles biztosítani, hogy az ügyfél az értékpapírjáról, illetve pénzeszközéről bármikor rendelkezni tudjon.
    (2) Az ügyfél értékpapírját kizárólag - az ügyféllel kötött szerződés alapján - értékpapír-ügylet teljesítéséhez lehet felhasználni. A befektetési szolgáltató e tevékenységéből eredő nyereség az ügyfelet illeti meg, a veszteséget a befektetési szolgáltató viseli.
    XVI. fejezet
    A befektetési szolgáltatási tevékenység kockázatainak kezelése
    Likviditási szabály
    102. §
    (1) A befektetési vállalkozás folyamatosan köteles biztosítani fizetőképességét.
    (2) A befektetési vállalkozás alaptőkéjének öt százalékát folyamatosan likvid eszközben köteles tartani. E § alkalmazásában likvid eszköz a pénz és az állampapír.
    A befektetési vállalkozás saját tőkéje
    103. §
    (1) A befektetési vállalkozás saját tőkéje nem lehet kevesebb a 9. § (3) bekezdésében meghatározott összegnél.
    (2) Ha a befektetési vállalkozás saját tőkéjének összege az (1) bekezdésben meghatározott mérték alá csökken, a Felügyelet meghatározott időt - legfeljebb hat hónapot - biztosíthat az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésére.
    (3) Ha a befektetési vállalkozás a (2) bekezdésben meghatározott idő alatt a saját tőke feltöltési kötelezettségének nem tesz eleget, a Felügyelet a befektetési vállalkozás forgalmazó tevékenységét felfüggeszti.
    A kockázatok összértéke
    104. §
    (1) A befektetési vállalkozás naponta állapítja meg a nyitott pozícióiból, a halasztott fizetésekből, az általa nyújtott hitelekből és a tulajdonában álló befektetési eszközök lehetséges összevont értékvesztéséből származó kockázati összértékét.
    (2) A nyitott pozíció értékének megállapítása során a jegyzési garanciavállalás összegét a hitelintézet, befektetési társaság viszontgaranciájával nem fedezett, még ténylegesen fennálló garanciavállalás mértékéig kell figyelembe venni.
    (3) A tőzsdei forgalomban kötött ügyleteket a nyitott pozíció számításánál figyelmen kívül kell hagyni.
    (4) A nyitott pozíció számításának részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.
    105. §
    (1) A befektetési vállalkozás naponta állapítja meg a saját tulajdonában álló befektetési eszközök értékvesztésének, illetve értéknövekedésének összevont értékét.
    (2) Az (1) bekezdésben meghatározott számítás során nem realizált értéknövekedésnek kell tekinteni, ha a befektetési eszköz napi forgalmi értékének és bekerülési értékének különbözete pozitív. Nem realizált veszteségnek kell tekinteni, ha a befektetési eszköz napi forgalmi értékének és bekerülési értékének különbözete negatív.
    (3) A befektetési eszköz forgalmi értékeként az utolsó tőzsdei záróárat, a tőzsdére be nem vezetett befektetési eszköz esetében a tőzsde által nyilvánosságra hozott, a tőzsdén kívüli piacon kialakult utolsó árfolyamot kell figyelembe venni. Amennyiben tíz egymást követő tőzsdenapon a befektetési eszközre nem történt üzletkötés, mindaddig a tőzsdén kívüli árfolyamát kell figyelembe venni, amíg tőzsdei üzletkötés nem történik. Megállapítható forgalmi érték hiányában nem realizált értékvesztésként a befektetési eszköz bekerülési értékét kell figyelembe venni.
    106. §
    (1) A kockázat összértékének meghatározásánál a befektetési vállalkozásnak az általa nyújtott halasztott pénzügyi teljesítés, valamint az általa nyújtott hitelek óvadékkal nem biztosított értékét kell figyelembe venni.
    (2) Az óvadékul szolgáló értékpapír értékét a 105. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint a befektetési vállalkozás naponta állapítja meg.
    Tartalékképzés
    107. §
    (1) A befektetési társaság az adózott eredményéből az osztalék kifizetése előtt általános tartalékot képez, melynek mértéke a tárgyévi adózott eredmény tíz százaléka.
    (2) A befektetési társaságot kérelmére a Felügyelet az általános tartalékképzési kötelezettség alól mentesítheti, ha tőkemegfelelési mutatója tizenkét százalék felett van és nincs negatív eredménytartaléka.
    (3) A befektetési társaság osztalékot csak akkor fizethet, ha az adott naptári évben általános tartalékot képzett vagy a Felügyelet az általános tartalékképzési kötelezettsége alól mentesítette.
    (4) A befektetési társaság az általános tartalékot csak a tevékenységéből eredő veszteség rendezésére használhatja fel. A befektetési társaság a rendelkezésére álló eredménytartalékot az általános tartalékra részben vagy egészben átcsoportosíthatja.
    108. §
    (1) Befektetési társaság a tevékenységével együtt járó valamennyi feltárható és minősíthető hitelezési, kamat-, árfolyam-, befektetési, ország-és egyéb kockázat fedezetére külön jogszabályban előírt módon kockázati céltartalékot képez.
    (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a befektetési társaságnak a kockázatvállalással összefüggő, előre nem látható, illetőleg előre nem meghatározható lehetséges veszteségeinek fedezetére - külön jogszabály szerint - általános kockázati céltartalékot kell képeznie, melyet a kockázati céltartalék között elkülönítetten kell nyilvántartani.
    (3) A befektetési társaság a kockázati céltartalékot, ideértve az általános kockázati céltartalékot is, ráfordításként történő elszámolással képzi. A kockázatvállalásból származó veszteség leírására először a kockázati céltartalékot kell felhasználni.
    109. §
    A 8. § (3) bekezdésében meghatározott forgalmazási tevékenységet folytató hitelintézet köteles kockázati összértékét a 104-105. §-ban meghatározott módon megállapítani és azt a Hpt. X-XII. fejezetében előírt módon figyelembe venni.
    A befektetési vállalkozás szavatoló tőkéje
    110. §
    (1) A befektetési vállalkozásnak - a működőképesség fenntartása és a kötelezettségek teljesíthetősége érdekében - az általa végzett befektetési szolgáltatási tevékenység kockázatának mindenkor megfelelő nagyságú szavatoló tőkével kell rendelkeznie, amely nem csökkenhet a 9. § (3) bekezdésben meghatározott összeg alá.
    (2) A befektetési vállalkozás szavatoló tőkéje számításának módját a 8. számú melléklet tartalmazza.
    A befektetési vállalkozás tőkemegfelelési mutatója
    111. §
    A befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjének el kell érnie a kockázatok összértékének nyolc százalékát.
    Nagykockázat vállalás
    112. §
    (1) Nagykockázat vállalásnak minősül az a kockázatvállalás, ha egy ügyfél vagy ügyfélcsoport részére történő összes kockázatvállalás nagysága a befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjének tíz százalékát meghaladja.
    (2) Az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben a befektetési vállalkozás által vállalt kockázatok együttes összege nem haladhatja meg a befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjének huszonöt százalékát.
    (3) A befektetési vállalkozás által vállalt nagykockázat együttes összege nem lehet több, mint a befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjének nyolcszorosa.
    Befektetési korlátozások
    113. §
    (1) A befektetési szolgáltató kereskedelmi tevékenysége keretében megszerzett értékpapír tulajdonban tartása befektetésnek minősül akkor, ha a megszerzett értékpapírt egy éven túl tartja tulajdonában.
    (2) Értékpapír-bizományos és értékpapír-kereskedő csak befektetési szolgáltatási tevékenységét közvetlenül szolgáló (járulékos) vállalkozásban, így különösen elszámolóházban, befektetési alapkezelőben szerezhet befektetési célú részesedést.
    (3) Értékpapír-bizományos szabad pénzeszközeit a (2) bekezdésben meghatározottakon túl kizárólag kibocsátáskor vásárolt állampapírba fektetheti be.
    (4) A befektetési vállalkozás korlátlan felelősséggel járó tulajdoni részesedést nem szerezhet.
    (5) A befektetési vállalkozás az (6) bekezdésben foglaltak kivételével csak tevékenységéhez közvetlenül szükséges ingatlan tulajdonjogát szerezheti meg.
    (6) A befektetési vállalkozás a Cst. 56. § (2) bekezdése és a Vht. alapján megszerzett ingatlant két éven belül köteles elidegeníteni.
    (7) Az (5) bekezdés alkalmazásában a befektetési szolgáltatási tevékenységet közvetlenül szolgáló ingatlannak minősül az az ingatlan vagy ingatlan rész, amely a befektetési vállalkozás saját üzletviteléhez, illetve zavartalan működéséhez nélkülözhetetlen vagy alkalmazottainak jóléti szolgáltatásokkal való ellátásához szükséges.
    (8) A befektetési vállalkozás tulajdonában lévő ingatlanok összértéke nem haladhatja meg a befektetési vállalkozás jegyzett tőkéjének mértékét.
    XVII. fejezet
    Titoktartás
    Üzleti titok
    114. §
    (1) Üzleti titok minden olyan, a befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet, valamint a tőzsde, az elszámolóház tevékenységéhez kapcsolódó tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek titokban maradásához a befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnek,tőzsdének, elszámolóháznak méltányolható érdeke fűződik és amelyet üzleti titokká minősített, illetve amelynek titokban tartása érdekében a szükséges intézkedéseket megtette.
    (2) A befektetési szolgáltató, a tőzsde és az elszámolóház tulajdonosa, az e szervezetekben részesedést szerezni kívánó személy, a vezető állású személy, valamint e szervezetek alkalmazottja köteles e szervezetek működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot időbeli korlátozás nélkül megtartani.
    (3) A (2) bekezdésben előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében a törvény felhatalmazása alapján eljáró
    a) Felügyelettel;
    b) Befektető-védelmi Alappal;
    c) MNB-vel;
    d) Állami Számvevőszék;
    e) Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatallal;
    f) Gazdasági Versenyhivatallal;
    g) folyamatban lévő büntetőeljárás keretében nyomozóhatósággal, ügyészséggel;
    h) nemzetbiztonsági szolgálattal és
    i) a büntető-, valamint a csőd- és felszámolási eljárás keretében a bírósággal, illetve a hagyatéki eljárásban a közjegyzővel szemben.
    (4) A (2) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség kiterjed arra a személyre és szervezetre is, aki, illetve amely üzleti titoknak minősülő információhoz jutott.
    (5) A Felügyelet - az üzleti titokra vonatkozó szabályok betartásával - a befektetési szolgáltatóról egyedi azonosításra alkalmas adatokat szolgáltat ) statisztikai célra a Központi Statisztikai Hivatal; ) a pénz- és tőkepiaci folyamatok elemzése, illetve a központi költségvetés tervezése céljából a Pénzügyminisztérium részére.
    Értékpapír-titok
    115. §
    (1) Értékpapír-titok minden olyan, az ügyfélről, a befektetési szolgáltató, a tőzsde, és az elszámolóház rendelkezésére álló adat, amely az ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti befektetési tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, illetve a befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezettel kötött szerződéseire, számlájának egyenlegére és forgalmára vonatkozik.
    (2) Az értékpapír-titokra vonatkozó rendelkezések szempontjából ügyfélnek kell tekinteni mindenkit, aki befektetési szolgáltatótól, tőzsdétől, elszámolóháztól szolgáltatást vesz igénybe.
    116. §
    (1) Értékpapír-titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
    a) az ügyfél vagy annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható értékpapír-titok körét pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri, vagy erre felhatalmazást ad;
    b) e törvény az értékpapír-titok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad;
    c) a befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet érdeke ezt az ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követélése érvényesítéséhez szükségessé teszi.
    (2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján az értékpapír-titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
    a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel, Állami Bankfelügyelettel, Állami Biztosításfelügyelettel, Befektető-védelmi Alappal, MNB-vel, Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal;
    b) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, valamint a feladatkörében eljáró gyámhatósággal;
    c) csődeljárás, felszámolási eljárás, bírósági végrehajtási eljárás, illetve végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyelővel, felszámolóval, végrehajtóval, illetve végelszámolóval;
    d) a folyamatban lévő büntető eljárás keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését folytató nyomozóhatósággal, ügyészséggel;
    e) a büntető, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá csőd-, illetve felszámolási eljárás keretében a bírósággal;
    f) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel;
    g) a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal;
    h) az adó, vám és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása érdekében folytatott eljárás keretében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal, illetve társadalombiztosítási szervvel szemben, e szerveknek a befektetési szolgáltatóhoz, az elszámolóházi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezethez intézett írásbeli megkeresése esetén.
    (3) Az értékpapír-titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn továbbá abban az esetben sem, ha az állami adóhatóság és a Felügyelet nemzetközi szerződés alapján külföldi állami adóhatóság és értékpapír-felügyeleti tevékenységet ellátó szervezet írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezettől, tőzsdétől, elszámolóháztól.
    (4) Az írásbeli megkeresésben meg kell jelölni azt az ügyfelet vagy számlát, akiről vagy amelyről a (2) bekezdésben megjelölt szerv vagy hatóság az értékpapír-titok kiadását kéri, valamint a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját.
    (5) A (2) és a (3) bekezdés szerint adatkérésre jogosult a rendelkezésére bocsátott adatokat kizárólag arra a célra használhatja fel, melyet az adatkéréskor megjelölt.
    (6) A befektetési szolgáltató, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet (1)-(3) bekezdésben, valamint a 118. §-ban foglalt esetekben az adatok kiszolgáltatását - titoktartási kötelezettségre hivatkozva - nem tagadhatja meg.
    117. §
    (1) Aki üzleti vagy értékpapír-titok birtokába jut, köteles azt - törvény eltérő rendelkezése hiányában - időbeli korlátozás nélkül megtartani.
    (2) A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti, illetőleg az értékpapír-titok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat, az e törvényben meghatározott körön kívül az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek és feladatkörön kívül nem használható fel.
    (3) Aki üzleti titok vagy értékpapír-titok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá hogy a befektetési szolgáltatónak, tőzsdének, és az elszámolóházi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet vagy azok ügyfeleinek hátrányt okozzon.
    118. §
    A befektetési szolgáltató, a tőzsde és az elszámolóházi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet a nyomozóhatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére haladéktalanul köteles kiszolgáltatni a kért adatot az általa lebonyolított ügyletről és a nála vezetett számláról, ha adat merül fel arra, hogy az ügylet vagy a számla
    a) kábítószer-kereskedelemmel;
    b) terrorizmussal;
    c) illegális fegyverkereskedelemmel;
    d) pénzmosással;
    e) szervezett bűnözéssel
    áll összefüggésben.
    119. §
    A 116. § (2) bekezdésének d), f) és g) pontja, valamint a 118. § alapján történő adatátadásról az érintett ügyfél nem tájékoztatható. Egyéb esetben az ügyfelet az értékpapír-titok kiadásáról tájékoztatni kell.
    120. §
    Nem jelenti az értékpapír-titok sérelmét
    a) az olyan összesített adat szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg; ) a befektetési társaság részéről a központi hitelintézeti hitelinformációs rendszernek, illetve e rendszerből a befektetési társaságnak pénzügyi intézményeknek a rendszer szabályainak megfelelő adatszolgáltatás;
    b) a befektetési szolgáltató, a tőzsde és az elszámolóházi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy egyéb szakértőnek történő adatátadás.
    Összesített adatok átadása
    121. §
    A Felügyelet - törvény eltérő rendelkezése hiányában - más személynek vagy hatóságnak befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetről, kibocsátóról vagy más személyről, illetve ezek tevékenységéről csak egyedi azonosításra nem alkalmas, összesített adatokat adhat át.
    HATODIK RÉSZ
    A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK FELÜGYELETE
    ÁLLAMI ÉRTÉKPAPÍR- ÉS TŐZSDEFELÜGYELET
    XVIII. fejezet
    A Felügyeletre vonatkozó szabályok
    A Felügyelet feladatköre
    122. §
    Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet jogállását és hatáskörét külön törvény határozza meg.
    123. §
    A Felügyelet feladatkörében:
    a) elbírálja az engedély iránti kérelmet és más beadványt;
    b) rendszeresen figyelemmel kíséri a befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet, a kibocsátó, a tőzsde és az elszámolóház tevékenységét;
    c) ellenőrzi, illetőleg vizsgálja a befektetési szolgáltatási tevékenység végzését meghatározó jogszabályok érvényesülését;
    d) vizsgálja, elemzi és értékeli a befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet üzletvitelének irányítását;
    e) ellenőrzi a befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet, a kibocsátó, a tőzsde és az elszámolóház információ szolgáltatásának működését;
    f) alkalmazza a törvényben szabályozott intézkedéséket, szankciókat;
    g) bennfentes kereskedelem, tisztességtelen árfolyam befolyásolás gyanúja esetén vizsgálatot folytat és
    h) vezeti a törvényben előírt nyilvántartásokat.
    A Felügyelet bevételei
    124. §
    (1) A Felügyelet bevételei:
    a) igazgatás-szolgáltatási díj;
    b) a felügyeleti díj;
    c) a felügyeleti bírság és
    d) egyéb bevételek.
    (2) A felügyeleti bírságból származó bevétel húsz ötven százalékát a tőkepiaci szakemberképzés, kutatás és a szaksajtó tevékenységének támogatására kell fordítani.
    (3) A felügyeleti bírságból származó bevétel nyolcvan százalékát a Befektető-védelmi Alapba kell befizetni.
    (4) A Felügyelet bevételei - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a Felügyelet csak működésének fedezetére használhatja fel.
    A felügyeleti díj
    125. §
    (1) A befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet, értékpapír-forgalmazási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet és az elszámolóház felügyeleti díjat köteles fizetni az egyéb ráfordítások-költségek terhére.
    (2) A befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet, érték-papírforgalmazási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet, az értékpapír-forgalmazási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet a bizományosi és kereskedelmi tevékenysége keretében lebonyolított árfolyamértéken számított éves forgalom után:
    a) egymilliárd forintig 0,2 ezrelék;
    b) egymilliárd és százmilliárd forint között kettőszázezer forint és az egymilliárd és százmilliárd forint közötti rész 0,15 ezrelékének megfelelő;
    c) százmilliárd forint fölött tizenötmillió-ötvenezer forint és a százmilliárd forint fölötti rész 0,12 ezrelékének megfelelő felügyeleti díjat fizet.
    (3) Tőzsdei határidős opciós, illetve kamat- és devizacsere ügylet esetén minden megnyitott kontraktus, illetve megkötött ügylet után tíz forint felügyeleti díjat kell fizetni.
    (4) Ha a bizományosi vagy kereskedelmi tevékenység keretében az ügyletet tőzsdén kötötték, a díj mértéke a (2) bekezdésben meghatározott mértéknek ötven százaléka.
    (5) A felügyeleti díj évi összege legalább hatszázezer forint és legfeljebb harmincmillió forint. Az egyéni kereskedő legalább évi százhúszezer forint felügyeleti díjat fizet.
    (6) A bizományosi és kereskedelmi tevékenység folytatására nem jogosult befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet, az értékpapír-forgalmazási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet havi húszezer forint felügyeleti díjat fizet.
    (7) Az elszámolóház által fizetendő felügyeleti díj mértéke az éves mérleg főösszegének 0,1 ezreléke.
    (8) A (2)-(6) bekezdésben meghatározott felügyeleti díjat a tárgynegyedévet követő hó tizenötödik napjáig, míg a (7) bekezdésben meghatározott díjat a tárgyévet követő január hó tizenötödik napjáig kell megfizetni.
    (9) A Felügyelet által nyújtott államigazgatási eljárások és szolgáltatások igénybevételéért fizetendő díjak körét és mértékét a pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg.
    XIX. fejezet
    A Felügyelet eljárása
    126. §
    (1) A Felügyelet a hatáskörébe tartozó ügyekben - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - az Áe. rendelkezései szerint jár el.
    (2) A Felügyelet határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye.
    (3) A Felügyelet - a bírságot megállapító határozata kivételével - határozatának azonnali végrehajtását rendelheti el, ha
    a) az a befektetők károsodástól történő megóvása, illetőleg a tőkepiac általános érdekeinek megóvása érdekében szükséges,
    b) annak hiányában a befektetési szolgáltató intézkedésre okot adó helyzetében további romlás várható.
    (4) A Felügyelet által a 192-196. § alapján hozott határozat bírósági felülvizsgálata során a váltóperre vonatkozó határidőket kell alkalmazni.
    (5) A Felügyelet befektetési szolgáltatási tevékenység engedélyezésére és a tájékoztató jóváhagyására irányuló eljárásában, idegen nyelvű kérelem esetén mellékelni kell annak, illetve mellékleteinek hiteles magyar nyelvű fordítását is.
    A befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek jelentési kötelezettsége
    127. §
    (1) A befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet a Felügyeletnek köteles bejelenteni
    a) valamely engedélyezett tevékenység megkezdését;
    b) a részvényesei nevét (cégnevét), illetve tulajdoni hányadukat;
    c) a járulékos vállalkozásban [113. § (2) bekezdés] történő tulajdon szerzését, illetőleg ilyen tulajdon megszűnését;
    d) a 14. § (1) bekezdésben és a 15. § (1) bekezdésben meghatározott személyi körben bekövetkezett változást;
    e) az ügynökkel kötött szerződés módosítását és megszűnését;
    f) belföldi fiókjának megszűnését, külföldi fiókjának megnyitását és megszűnését;
    g) a közgyűlésének összehívását a napirend közlésével, valamint a közgyűlés által hozott határozatokat;
    h) a közgyűlés által jóváhagyott auditált éves beszámolót és a könyvvizsgálói jelentést;
    i) az ügyfélfogadás szüneteltetésének tervét;
    j) a cégjegyzékben nyilvántartott adatainak változását;
    k) a vele szemben a Gt., az Sztv. és a Ctvr. alapján indult eljárást és
    l) a befektetési vállalkozása szavatoló tőkéje tíz százalékát elérő,
    vagy meghaladó hitelfelvételét.
    (2) A befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet bejelentési kötelezettségének:
    a) az (1) bekezdésének a), e), f), g) és i) pontja esetében a döntést követő öt napon belül;
    b) az (1) bekezdés b) pontja esetén a tárgyévet követő év január 15. napjáig;
    c) az (1) bekezdés c) pontja esetén a részesedés megszerzését, illetve elidegenítését követő öt napon belül;
    d) az (1) bekezdés d) pontja esetén a kinevezést vagy választást megelőzően, illetve alkalmazása vagy megbízása megszűnését követő öt napon belül;
    e) az (1) bekezdés h) pontja esetén az éves beszámoló elfogadását követő tizenöt napon belül;
    f) az (1) bekezdés j) pontja esetén a cégbírósági határozat jogerőre emelkedését követő öt napon belül;
    g) az (1) bekezdés k) pontja esetén a tudomásra jutástól számított öt napon belül és
    h) az (1) bekezdés l) pontja esetén a hitelszerződés megkötését követő két napon belül
    köteles eleget tenni.
    (3) Az MNB és a Kincstár az (1) bekezdés a), e), f) és i) pontjában meghatározott adatok bejelentésére köteles.
    (4) A befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet köteles a tevékenységéről, az általa megkötött ügyletekről külön jogszabályban előírt módon, tartalommal és gyakorisággal a Felügyeletnek, és jegybanki rendelkezésben meghatározott módon, tartalommal és gyakorisággal az MNB-nek adatot szolgáltatni.
    Rendszeres és helyszíni ellenőrzés
    128. §
    (1) A Felügyelet rendszeresen ellenőrzi, hogy az értékpapír forgalomba hozatala, a befektetési szolgáltatási-forgalmazási, a tőzsdei és elszámolóházi tevékenység megfelel-e a jogszabályoknak, felügyeleti határozatoknak, a tőzsde alapszabályának, szabályzatainak, az elszámolóház üzletszabályzatának, szabályzatainak, valamint a befektetők biztonságának. A befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek szabályzata által előírt kötelezettségek betartását a Felügyelet ellenőrzi.
    (2) A Felügyelet írásbeli megkeresésére a kibocsátó, továbbá felhívására a befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet, köteles lehetővé tenni a törvényben szabályozott tevékenységéről vezetett nyilvántartásba való betekintést, illetve az e tevékenységére vonatkozó jogszabályban meghatározott adatot köteles a Felügyeletnek átadni.
    (3) A Felügyelet külön jogszabályban előírt ellenőrzési kötelezettségének ellátása keretében, az ott meghatározott körben és módon együttműködik a nemzetbiztonsági szakszolgálattal.
    129. §
    (1) A Felügyelet jogosult az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott - a befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet, az elszámolóház tevékenységének engedélyezésére, működésére, a tulajdonosi jog eredményes, megbízható és a nemkívánatos befolyástól mentes gyakorlására vonatkozó - szabályok, valamint határozatainak megtartását a helyszínen ellenőrizni.
    (2) A befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet, a tőzsde és az elszámolóház köteles a Felügyelet számára a helyszíni ellenőrzést lehetővé tenni, illetőleg segíteni, biztosítva az üzleti könyvek, jelentések, nyilvántartások ellenőrzését, valamint a vizsgálathoz szükséges adatokhoz, információkhoz való hozzáférést.
    (3) A Felügyelet a helyszíni ellenőrzési feladatokkal könyvvizsgálót vagy versenyeztetési szabályzata szerint külső szakértőt is megbízhat. A szakértőnek szerepelnie kell a Felügyelet által összeállított szakértői névjegyzékben.
    (4) A Felügyelet által megbízólevéllel ellátott személy eljárása során hivatalos személynek minősül.
    (5) A Felügyelet csak az ellenőrzési feladata ellátása érdekében vizsgálhatja a befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet ügyfelére vonatkozó adatot.
    (6) A Felügyelet elnöke által kijelölt tőzsdebiztos jogosult a tőzsdei forgalom helyszínén jelen lenni, a tőzsdei forgalmat ellenőrizni.
    130. §
    (1) A tőzsde a Felügyeletnek folyamatosan átadja a befektetési eszközök tőzsdei kereskedéséről rendelkezésére álló forgalmi adatokat, illetve biztosítja az azokba való betekintést bármely időpontban, bármely időszakra vonatkozóan.
    (2) Az elszámolóház a Felügyeletnek folyamatosan átadja a befektetési eszközök tőzsdei és tőzsdén kívüli kereskedéséről, az elszámolásforgalomról és az egyéb tevékenységéről rendelkezésére álló forgalmi adatokat, illetve biztosítja az azokba való betekintést bármely időpontban bármely időszakra vonatkozóan.
    131. §
    (1) A Felügyelet - feladata teljesítéséhez - kérheti a befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató gazdálkodó gazdálkodó szervezettől, a tőzsdétől, illetve elszámolóháztól rendkívüli beszámoló, meghatározott formájú és tagolású kimutatás, könyvvizsgálati jelentés bemutatását, továbbá a befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezettől, annak szervezeteitől felvilágosítást kérhet valamennyi üzleti ügyéről, valamint betekinthet könyveibe, irataiba és adathordozóiba.
    (2) A Felügyelet által kiküldött - helyszíni ellenőrzésre jogosult - alkalmazott vagy megbízott az ellenőrzés lefolytatásához az üzleti tevékenység ellenőrzéséhez szükséges helyiségbe beléphet, iratot, adathordozót, tárgyat, munkafolyamatot vizsgálhat meg, felvilágosítást, nyilatkozatot, iratról, nyilvántartásról másolatot kérhet, próbavásárlást végezhet.
    132. §
    A Felügyelet nevében ellenőrzést folytató személy a feltárt jogsértés vagy hiányosság megszüntetése érdekében felügyeleti intézkedés megtételét, bírság kiszabását kezdeményezheti.
    A Felügyelet nyilvántartásai
    133. §
    (1) A Felügyelet nyilvántartásba veszi a befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet következő adatait és az azokban bekövetkezett változásokat:
    a) név, székhely;
    b) az alapítás időpontja;
    c) a tevékenységi kör;
    d) a jegyzett alaptőke;
    e) tulajdonszerzés szempontjából engedély vagy bejelentés köteles tulajdonosok;
    f) vezető állású személyek;
    g) az üzletkötők neve;
    h) befektetési szolgáltatási tevékenység megkezdésének időpontja;
    i) a tulajdonában álló vállalkozások neve, székhelye, tevékenysége;
    j) fiók létesítésének időpontja és helye;
    k) az ügynök neve, székhelye, fiókja.
    (2) A Felügyelet nyilvántartásba veszi a kibocsátó következő adatait és az azokban bekövetkezett változásokat:
    a) név, székhely;
    b) az alapítás időpontja;
    c) a jegyzettalap tőke(törzstőke) nagysága;
    d) vezető állású személyek neve, a kibocsátóban lévő részesedésük mértéke,
    e) a kibocsátó tulajdonosainak neve (cégneve), lakcíme (székhelye), más társaságban lévő részesedése;
    f) a kibocsátás adatai.
    A Felügyelet adatkezelése
    134. §
    (1) A Felügyelet az e törvényben szabályozott feladata ellátásához - ideértve az e törvényben meghatározott személyes adatokat is - adatot kezelhet.
    (2) A Felügyelet által kezelt adat statisztikai célra - személyazonosításra alkalmatlan módon - felhasználható.
    (3) A Felügyelet feladatának ellátásához más hatóságtól - a felhasználás céljának megjelölésével - e törvényben meghatározott adatkörben (136. §) adatot vehet át. Az adatátvétel tényét mind az adatátadónál, mind a Felügyeletnél dokumentálni kell.
    135. §
    (1) A Felügyelet elnöke gondoskodik az adatkezelés körében a jogosulatlan hozzáférés, közlés, megváltoztatás vagy törlés megelőzéséről, illetőleg megakadályozását biztosító technikai és logikai védelemről.
    (2) A Felügyelet elnöke gondoskodik arról, hogy az adatok védelmének biztosítása érdekében:
    a) ha törvény kivételt nem tesz az érintett a Felügyelet által kezelt adataihoz hozzáférhessen, illetve gyakorolhassa a helyesbítéshez vagy a törléshez való jogát és
    b) a tárolt adatot töröljék, ha kezelésének oka - törvény rendelkezése szerint - megszűnt vagy a bíróság az adat törlését elrendelte.
    136. §
    (1) A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti:
    a) a befektetési szolgáltató vezető állású személyének és alkalmazottjának, az egyéni kereskedőnek a 13-14. §-ban és a 16. §-ban előírt feltételek meglétének ellenőrzésére szolgáló adatait;
    b) a befektetési vállalkozásban történő tulajdonszerzés engedélyezése iránti kérelmet benyújtó személy, illetve a befektetési vállalkozás tulajdonosának a 18. §-ban előírt feltételek meglétének ellenőrzésére szolgáló adatait;
    c) az általa folytatott eljárás keretében a befektetési szolgáltató ügyfelének adatait;
    d) a bejelentésre kötelezett bennfentes személy (146. §) adatait;
    e) annak a személynek az adatait, akivel szemben bennfentes kereskedelemmel, illetve tisztességtelen árfolyam-befolyásolással kapcsolatos eljárást folytat és
    f) a 212. §-ban meghatározott összeférhetetlenségi szabályok betartásának ellenőrzése érdekében:
    - a tőzsdére bevezetett értékpapír kibocsátójánál vezető állású személy;
    - a befektetési szolgáltató vezető állású személye, üzletkötője, . a befektetési vállalkozás tulajdonosa, illetve a tulajdonosnál vezető állású személy, . a tőzsde tisztségviselője és alkalmazottja,
    - az elszámolóház vezető állású személyének és alkalmazottjának és
    - az egyéni kereskedő
    adatait;
    g) a 14. § (1) bekezdésének a) pontjában, a (2) bekezdésének a) pontjában, a 15. § (1) bekezdésében, (2) bekezdésének a) pontjában, a 18. § (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott feltétel ellenőrzésére szolgáló adatot.
    (2) Az (1) bekezdés alapján a Felügyelet az érintett személyazonosító adatait (családi és utónév, nők esetében leánykori családi és utónév, születési hely és idő, anyja leánykori családi és utóneve, külföldi esetén az állampolgárság) és lakcímét (tartózkodási helyét), valamint az engedélyezési és ellenőrzési célú adatkezelés során a befektetésre, tulajdoni részesedésre, szakképzettségre, szakmai gyakorlatra, választott tisztségre, beosztásra, munkaviszonyra, büntetlenségre és a 20. §-ban meghatározott kizáró okok megállapításához szükséges adatokat kezeli.
    (3) A Felügyelet az adatot:
    a) a vezető tisztségviselői megbízatás, felügyelő bizottsági tagság, munkaviszony és tőzsdei tisztségviselői megbízatás megszűnésétől számított öt évig;
    b) az egyéni kereskedő tevékenységének megszüntetését követő öt évig; ) a befektetési vállalkozásban meglévő tulajdon elidegenítésétől számított tíz évig és
    c) a bennfentes kereskedelem, tisztességtelen árfolyam-befolyásolás és ügyféllel kapcsolatos eljárás esetén a felügyeleti eljárás lezárásától számított tíz évig
    d) az a)-d) pontban meg nem határozott esetekben a Felügyelet birtokába kerülésétől számított öt évig kezelheti.
    XX. fejezet
    A felügyeleti intézkedések és a felügyeleti bírság
    Felügyeleti intézkedések, szankciók
    137. §
    (1) Az e törvényben és a felhatalmazás alapján kiadott jogszabályokban meghatározottak megsértése, illetőleg a mulasztás megállapítása esetén a Felügyeletnek az intézkedést a rendelkezésére álló adatok és információk elemzése, illetőleg mérlegelése alapján, a szabály megsértésének, illetőleg a hiányosságnak
    a) a befektetési szolgáltató működésére;
    b) ügyfelére, illetve
    c) a tőkepiac működésére
    gyakorolt hatásának, veszélyességi fokának figyelembevételével kell kiválasztania és alkalmaznia.
    (2) A Felügyelet a jogszabályban, határozatában, valamint a tőzsde alapszabályában, illetve szabályzataiban, az elszámolóház üzletszabályzatában, illetve szabályzataiban meghatározott feltételektől való eltérés, a befektetők érdekét és a tőke-piac egyensúlyát, a tőke-piac többi szereplőjének helyzetét veszélyeztető magatartás esetén a következő intézkedéseket teheti:
    a) a felügyelete alá tartozó szervezetet a tőzsdei kereskedési tevékenységre, az elszámolási tevékenységre, az értékpapír forgalomba hozatalra és befektetési szolgáltatási tevékenységre vonatkozó jogszabályban, szabályzatban és az engedélyben meghatározott feltételeknek való megfelelésre határidő kitűzésével felszólíthatja;
    b) az engedély nélküli befektetési szolgáltatási tevékenység folytatását megtilthatja;
    c) a Felügyelet által kirendelt szakértő közreműködésével kapcsolatban felmerült költségek megtérítésére kötelezhet;
    d) törvényben meghatározott esetben és mértékben bírságot szabhat ki;
    e) a befektetési szolgáltató vezető állású személyének és könyvvizsgálójának felmentését kezdeményezheti;
    f) meghatározott időre felfüggesztheti az értékpapír jegyzését és forgalmazását, a befektetési eszköz forgalmazását, a tőzsdei szekcióban történő kereskedést, illetve a teljes tőzsdei kereskedést;
    g) a tőzsde jogszabályba ütköző, az alapszabályával és szabályzataival ellentétes tevékenységét megtilthatja, az alapszabály és szabályzatok vagy azok egyes rendelkezéseinek alkalmazását felfüggesztheti, valamint a tőzsde önkormányzó testületeit új szabályzat kidolgozására vagy új határozat hozatalára kötelezheti;
    h) az elszámolóház jogszabályba ütköző, az üzletszabályzattal és a szabályzatokkal ellentétes tevékenységét megtilthatja, az üzletszabályzat és a szabályzatok vagy azok egyes rendelkezéseinek alkalmazását felfüggesztheti, valamint az elszámolóház igazgatóságát új szabályzat kidolgozására vagy új határozat meghozatalára kötelezheti;
    i) a tevékenységi engedélyt visszavonhatja, a befektetési szolgáltatási tevékenység folytatását határozott időre felfüggesztheti;
    j) más illetékes hatóságnál eljárást kezdeményezhet.
    (3) A (2) bekezdésben meghatározott intézkedéseket a Felügyelet ismételten és együttesen is alkalmazhatja.
    A felügyeleti bírság
    138. §
    (1) A Felügyelet a kibocsátót, a befektetési szolgáltatót, a tőzsdét, az elszámolóházat, illetve ezek vezető állású személyét és alkalmazottját, a bennfentes és a tisztességtelen árfolyam-befolyásolást elkövető személyt e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, valamint a Felügyelet határozatában foglalt kötelezettsége megszegése, kijátszása, elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén, továbbá ha azt az MNB a (2) bekezdés szerint kezdeményezi, bírság megfizetésére kötelezheti.
    (2) Az MNB bírság kiszabását kezdeményezheti, ha a befektetési szolgáltató, a tőzsde, illetve az elszámolóház megsérti az MNB tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok, a deviza jogszabályok és a jegybanki rendelkezések előírásait.
    (3) Nem kötelezhető bírság fizetésére az, aki bizonyítani tudja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható volt.
    (4) Nem szabható ki bírság, ha a kötelezettségszegés vagy mulasztás Felügyelet tudomására jutásától számított két év, illetve az elkövetésétől számított három év már eltelt.
    A bírság összege
    139. §
    (1) A bírság összegét a törvényben, a külön jogszabályban és a Felügyelet határozatában meghatározott feltételtől való eltérés, illetve a mulasztás súlyának és az elért vagyoni előny mértékének figyelembevételével kell megállapítani.
    (2) A bírság összege:
    a) engedély nélkül végzett befektetési szolgáltatási tevékenység esetén 1.000.000 - 5.000.000 forint;
    b) a befektetési szolgáltatási tevékenység engedélyezési feltételeitől való eltérés, illetve mulasztás esetén 50.000-1.000.000 forint;
    c) a nyilvános forgalomba hozatalhoz, a tájékoztatóhoz, kapcsolódó kötelezettségek megszegése, elmulasztása vagy hiányos teljesítése esetén 100.000-2.000.000 forint;
    d) a rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettség elmulasztása, késedelmes vagy hiányos teljesítése esetén 50.000-1.000.000 forint; ) a rendkívüli tájékoztatási kötelezettség elmulasztása, késedelmes teljesítése esetén, ha az bennfentes kereskedelem alapját képezheti 500.000-3.000.000 forint;
    e) zártkörű forgalomba hozatal előírásainak elmulasztása, megszegése, hiányos teljesítése esetén 50.000-700.000,- forint;
    f) a tevékenységi és működési szabályok, valamint a 127. § megsértése esetén 100.000-5.000.000 forint;
    g) a nemzetközi értékpapír-forgalomra vonatkozó előírások megsértése esetén a forgalomba hozott értékpapír - árfolyamértéken számított -összegének 5-50 százaléka, amennyiben az érték nem állapítható meg 200.000-1.000.000 forint;
    h) bennfentes személyre előírt bejelentési kötelezettség elmulasztása, hiányos és késedelmes teljesítése esetén 20.000-200.000 forint;
    i) bennfentes kereskedelem esetén az ügylet tárgyát képező befektetési eszköz, tőzsdei termék - árfolyamértéken számított - értékének 50-200 százaléka;
    j) tisztességtelen árfolyam-befolyásolás esetén 500.000-5.000.000 forint
    k) a 138. § (2) bekezdésében meghatározott jogszabályok és a jegybanki rendelkezés megsértése esetén 100.000-5.000.000 forint.
    (3) A (2) bekezdésben nem említett szabályok megsértése, mulasztás vagy késedelem esetén kiszabható bírság összege 10.000-500.000 forint.
    (4) A (2)-(3) bekezdés alapján a kibocsátó, a befektetési szolgáltató, a tőzsde, az elszámolóház vezető állású személye és alkalmazottja terhére kiszabható bírság összege 20.000-500.000 forint.
    HETEDIK RÉSZ
    A BENNFENTES KERESKEDELEM ÉS A TISZTESSÉGTELEN ÁRFOLYAM-BEFOLYÁSOLÁS
    XXI. fejezet
    A bennfentes kereskedelem tilalma
    140. §
    (1) Tilos bennfentes információ felhasználásával a bennfentes információval érintett értékpapírra, tőzsdei termékre ügyletet kötni vagy ilyen ügylet kötésére megbízást adni.
    (2) Bennfentes információ:
    a) a kibocsátó, a befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet, a garanciavállaló, a kezes pénzügyi, gazdasági vagy jogi helyzetével, illetve ezek várható változásával összefüggő információ, így különösen értékpapír-kibocsátásra, jelentős üzletkötésre, szervezeti átalakulásra, csődhelyzetre, felszámolás kezdeményezésére vonatkozó információ;
    b) a kibocsátóban huszonöt százalékot elérő vagy meghaladó részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező személyre és vállalkozásra vonatkozó információ;
    c) az olyan vállalkozásra vonatkozó információ, amelyben a kibocsátó huszonöt százalékot elérő vagy meghaladó részesedéssel, illetve szavazati joggal rendelkezik;
    d) az értékpapír-piaci információ, így különösen a vállalat felvásárlási szándék, megkötött bizományi szerződés, előzetes eladási, vásárlási döntés, forint-deviza árfolyamszint változás, a tulajdonosok közötti szindikátusi szerződés, szavazási megállapodás, továbbá ) a korábban zárt körben forgalomba hozott értékpapír nyilvános forgalomba hozatala érdekében folytatott előkészítő tevékenységgel összefüggő információ, amely nyilvánosságra még nem került, de nyilvánosságra hozatala esetén az értékpapír értékének, árfolyamának lényeges befolyásolására alkalmas.
    Bennfentes személy
    141. §
    Bennfentes az a személy, aki számára bennfentes információt átadtak vagy ahhoz bármi módon hozzájutott és tudatában van a megszerzett információ bennfentes voltának.
    142. §
    Bennfentes személynek minősül:
    a) a kibocsátónak és annak a jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak az érdemi ügyintézője, vezető tisztségviselője és felügyelő bizottsági tagja, amelyben a kibocsátó huszonöt százalékot elérő vagy meghaladó részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkezik;
    b) annak a jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak a vezető tisztségviselője és felügyelő bizottsági tagja, amely a kibocsátóban huszonöt százalékot elérő vagy meghaladó részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkezik;
    c) a kibocsátóval az információ felhasználásának időpontját megelőző hat hónapon belül munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állt személy, ha munkavégzésével összefüggésben bennfentes információhoz juthatott hozzá;
    d) a kibocsátás és a forgalomba hozatal szervezésében közreműködő bármely szervezet érdemi ügyintézője, vezető tisztségviselője, továbbá ezen szervezetnek és a kibocsátónak a kibocsátásban és a forgalomba hozatalban közreműködő más alkalmazottja;
    e) a kibocsátó alaptőkéje (törzstőkéje) tíz százalékát elérő vagy azt meghaladó részesedéssel rendelkező természetes személy;
    f) számlavezető hitelintézet vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja és érdemi ügyintézője;
    g) az a)-b) és d)-f) pontban felsorolt személy közeli hozzátartozója..
    143. §
    (1) A kibocsátónál vezető állású személy a tárgyévi mérleg fordulónapjától az éves beszámoló elfogadásáig terjedő időszakban nem köthet ügyletet a kibocsátó által kibocsátott értékpapírra. Ezt a szabályt kell alkalmazni a kibocsátóval munkaviszonyban álló dolgozók és a 142. § c) pontjában meghatározott személyek közül azokra, akik a mérlegkészítésben közreműködnek.
    (2) A vagyonfelügyelő, a felszámoló és a végelszámoló az e tevékenységével érintett kibocsátó értékpapírjára a saját javára ügyletet nem köthet.
    Bennfentes kereskedelem
    144. §
    (1) Bennfentes kereskedelem a bennfentes személy által - saját nevében vagy képviselőként eljárva - saját előny vagy harmadik személy előnyszerzése céljából
    a) azzal az értékpapírral vagy tőzsdei termékkel folytatott kereskedelem, amelyre a bennfentes információ vonatkozik;
    b) más személy megbízása azzal, hogy ilyen értékpapírral vagy tőzsdei termékkel kereskedjen vagy
    c) javaslat tétele más személynek arra, hogy ilyen értékpapírt vagy tőzsdei terméket megvásároljon vagy elidegenítsen.
    (2) A bennfentes kereskedelemmel egyforma megítélés alá esik a bennfentes információ továbbadása más olyan személynek, akiről feltételezhető, hogy azt a kereskedelemben felhasználja.
    (3) E § alkalmazásában a kereskedelem alatt a forgalomba hozatalt és a forgalmazást kell érteni.
    145. §
    Nem minősül bennfentes kereskedelemnek, ha a bennfentes személy
    a) az értékpapír-ügyletet befektetési szolgáltató közreműködése nélkül kötötte vagy
    b) vagyonfelügyelőként, felszámolóként, végelszámolóként a hitelezők kielégítése érdekében értékesítette a csődeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt álló kibocsátó értékpapírját.
    146. §
    (1) A 142. §-ban említett bennfentes személy köteles a Felügyeletnek az ügyletkötést követő két napon belül bejelenteni, ha személyesen vagy megbízott útján olyan szervezet által kibocsátott értékpapírra kötött ügyletet, amellyel a 142. §-ban említett jogviszonyban áll.
    (2) A bejelentésnek tartalmaznia kell az ügyletben szereplő értékpapír megnevezését, mennyiségét, árfolyamát, az ügyletkötés időpontját és az ügyletet lebonyolító befektetési szolgáltató megnevezését.
    (3) Az (1) bekezdésben említett bejelentést a Felügyelet köteles a tőzsde lapjában nyilvánosságra hozni.
    XXII. fejezet
    Tisztességtelen árfolyam-befolyásolás tilalma
    147. §
    (1) Tisztességtelen árfolyam-befolyásolásnak minősül bármely értékpapír-piaci szereplő szándékos magatartása, amely
    a) értékpapír-piaci információ elhallgatásával;
    b) megalapozatlan, félrevezető információ közlésével, híresztelésével;
    c) ugyanazon vagy az egymással kapcsolatban álló személyek által az értékpapír több ellenirányú ügyletben való mozgatásával;
    d) színlelt ügylet kötésével;
    e) a tőzsdei kereskedési rendszer vagy a tőzsdén kívüli kereskedési szokás, szabály ismeretével való visszaéléssel vagy
    f) a piaci ármozgások egyéb módon való megzavarásával olyan árfolyam kialakulásához vezethet, amely nyilvánosan rendelkezésre álló információval kellő módon nem indokolható és amely a piac többi szereplőjét olyan magatartás tanúsítására indíthatja, hogy az az értékpapír valós árfolyamától lényegesen eltérő ügyletek kötését eredményezheti.
    (2) Tisztességtelen árfolyam-befolyásolás az is, ha bármely piaci szereplő (1) bekezdésben meghatározott magatartás tanúsítására másnak megbízást ad vagy arra egyébként mást rávesz.
    (3) Nem minősül tisztességtelen árfolyam-befolyásolásnak, ha a kibocsátó az általa kibocsátott értékpapír árfolyamának karbantartása, a piaci egyensúly helyreállítása érdekében nyilvánosan - a cél, a mennyiség, a határidő hozzávetőleges megjelölésével - előre meghirdetetten megbízást ad az általa kibocsátott értékpapír vételére, illetőleg eladására és a folyamat végén annak eredményét nyilvánosan közli. A közleményt egy országos napilapban és a tőzsde lapjában kell megjelentetni.
    NYOLCADIK RÉSZ
    A BEFEKTETŐK VÉDELME
    XXIII. fejezet
    A befektetők védelmének egyes szabályai
    148. §
    (1) Az ügyész a 38. § (1) bekezdésében és a 144. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott esetben pert indíthat a kibocsátó és a befektetési szolgáltató, illetőleg a bennfentes személy ellen a félrevezető tájékoztatással forgalomba hozott értékpapírra vonatkozó vagy a bennfentes kereskedelemmel létrejött szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt. Az érvénytelenség megállapítása esetén a bíróság ítéletének hatálya a félrevezető tájékoztatással vagy a bennfentes kereskedelemmel érintett valamennyi szerződésre kiterjed.
    (2) Az (1) bekezdésben meghatározott per a Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe tartozik.
    149. §
    (1) A kibocsátó és a forgalmazó a nyilvános forgalomba hozatal, a forgalomba hozandó értékpapír és a kibocsátó megismertetése érdekében csak olyan hirdetést, reklámot tehet közzé, amely mind tartalmában, mind megjelenési formájában a megalapozott befektetői vélekedések kialakulását segítik elő.
    (2) Tilos az ismertető, tájékoztató tartalmától eltérő, azzal ellentétes adatok közlése, a szédelgő feldicsérés és a jegyzés vagy vásárlás tényéhez kapcsolt sorsolás vagy más véletlenszerű nyereményígéret.
    (3) Tilos olyan hirdetmény közzététele, amely azt a megtévesztő látszatot keltheti, hogy értékpapír nyilvános forgalomba hozatalához kapcsolódó nyilvános ajánlattételt tettek közzé.
    (4) A nyilvános ajánlattétel közzététele előtt, a nyilvános forgalomba hozatallal összefüggő hirdetésben, reklámban közölni kell, hogy a nyilvános forgalomba hozatalhoz szükséges tájékoztató elkészítése és jóváhagyása folyamatban van és azt várhatóan mikor hozzák nyilvánosságra.
    (5) A kibocsátó vagy a forgalmazási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet által közzétett hirdetésben kizárólag a ténylegesen elérhető kamatot, átlagkamatot, hozamot vagy egyéb jövedelmet lehet közölni. Ha a kamat, átlagkamat, hozam vagy egyéb jövedelem mértéke előre nem látható körülménytől függ, tilos azt biztosan elérhető jövedelemként feltüntetni.
    150. §
    (1) A befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet köteles üzletszabályzatát az ügyfélforgalom számára rendelkezésre álló helyiségeiben kifüggeszteni, illetve azt az ügyfélnek kérésre átadni.
    (2) Az ügynök igénybevételéből eredő, az ügyfelet érintő esetleges következményekről, így különösen a hosszabb átfutási időről, magasabb díjtételekről az ügynök az értékpapír-ügylet megkötése előtt köteles tájékoztatást adni. Az ügynök az ügyfélforgalom számára rendelkezésre álló irodájában jól látható módon köteles kifüggeszteni a vele ügynöki szerződéses kapcsolatban álló befektetési szolgáltató nevét, valamint biztosítani, hogy az ügyfelek a befektetési szolgáltató üzletszabályzatát megtekinthessék.
    151. §
    A befektetési szolgáltató, a tőzsde és az elszámolóház e törvény alapján végzett tevékenységére, gazdálkodására vonatkozó adatainak nyilvánosságra hozatala érdekében egy országos napilapban és a tőzsde lapjában legkésőbb a tárgyévet követő július 31-ig köteles közzétenni
    a) a könyvvizsgáló által auditált éves beszámolóját (mérleg, eredménykimutatását és kiegészítő melléklet)
    b) az a) pont szerinti beszámoló megtekinthetőségének helyét és időpontját.
    XXIV. fejezet
    Befektető-védelmi Alap
    152. §
    E törvény hatálybalépését követő kilencven napon belül a 4. § (1) bekezdésének b)-d), valamint a 4. § (2) bekezdésének a)-b) és g)-h) pontjában meghatározott tevékenységet folytató befektetési szolgáltatók - a 163. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti képviselőjük kijelölésével és a 162. § (1) bekezdésében meghatározott csatlakozási díj megfizetésével - kötelesek Befektető-védelmi Alapot (a továbbiakban: Alap) létrehozni.
    Az Alap jogállása
    153. §
    (1) Az Alap jogi személy.
    (2) Az Alap székhelye: Budapest.
    (3) Az Alap saját vagyona, bevételei és jövedelme után sem társasági és helyi adó, sem illeték fizetésére nem kötelezhető.
    (4) Az Alap pénzeszközei nem vonhatók el, abból az Alap tagja részére kifizetés semmilyen jogcímen nem teljesíthető. Az Alap pénzeszközei kizárólag az e törvényben meghatározott célokra használhatók fel.
    (5) Az Alap saját tőkéje nem osztható fel.
    (6) Az Alapot harmadik személyekkel szemben bíróság és hatóság előtt az igazgatóság elnöke vagy az ügyvezető igazgató képviseli.
    (7) Az Alap működésének törvényességi felügyeletét a Felügyelet látja el.
    Az Alap feladata
    154. §
    Az Alap feladata az Alap tagja által - a 152. §-ban meghatározott tevékenysége keretében - az 1997. július 1. napját követően megkötött szerződésből eredő befagyott követelés (157. §) esetén a befektetők részére a 158. §-ban meghatározott kártalanítási összeg kifizetése.
    155. §
    Az Alap a kártalanításra jogosult befektetőtől kapott megbízás alapján elláthatja a befektető képviseletét az egyezségi tárgyaláson, illetve felszámolási eljárás során.
    156. §
    (1) Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki
    a) az állam;
    b) a költségvetési szerv;
    c) a tartósan, száz százalékban állami tulajdonban lévő gazdasági társaság;
    d) a helyi önkormányzat;
    e) az intézményi befektető; a biztosítóintézet; önkéntes kölcsönös biztosító pénztár;
    f) az Országos Betétbiztosítási Alap; az önkéntes betét-, illetve a befektetési alap;intézményvédelmi alap;
    g) az elkülönített állami pénzalap;
    h) a befektetési szolgáltató, forgalmazási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet;
    i) a pénzügyi intézmény, hitelintézet;
    j) az MNB és
    k) a befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet vezető állású személy és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója,
    l) a befektetési szolgáltatóban tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, vezető állású dolgozója, tíz százalékot elérő vagy azt meghaladó tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező gazdálkodó szervezet vagy természetes személy és ez utóbbival közös háztartásban élő közeli hozzátartozója által kötött a 154. §-ban meghatározott ügyletből eredő követelésre.
    (2) Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki az olyan ügyletből eredő követelésre sem, amely esetében a bíróság jogerősen megállapította, hogy a befektetés forrása bűncselekményből származott.
    Az Alapból történő kifizetés
    157. §
    Befagyott követelésnek minősül, ha az Alap tagja a 154. §-ban meghatározott ügyletből eredő követelést az esedékességet követő öt napon belül nem tudja a befektető rendelkezésére bocsátani.
    158. §
    (1) Az Alap a kártalanításra jogosult befektető részére befagyott követelését - személyenként és befektetési szolgáltatónként összevontan - legfeljebb egymillió forint összeghatárig fizeti ki kártalanításként.
    (2) A kártalanítás mértékének megállapítása során a befektetőnek az Alap tagjánál fennálló befektetési szolgáltatási tevékenységből származó valamennyi befagyott követelését össze kell számítani.
    (3) Ha az Alap tagjának az ügyféllel szemben befektetési szolgáltatási tevékenységből származó lejárt vagy a kártalanítás kifizetéséig lejáró követelése van, azt a kártalanítás megállapítása során a befektető befagyott követelésébe be kell számítani.
    (4) Az Alap a kártalanítást pénzzel vagy a befektetővel történő megállapodás alapján állampapírral teljesíti.
    159. §
    (1) Az Alap a kártalanítást a követelés befagyását követő harminc napon belül kezdi meg. Ha az Alap tagjával szemben felszámolási eljárást kezdeményeztek az Alap a kifizetést a bíróság felszámolást elrendelő végzésének közzétételét követő tizenöt napon belül kezdi meg.
    (2) Az Alap köteles egy országos napilapban és a tőzsde lapjában közzétenni az igényérvényesítés első napját, helyét és módját, továbbá a kifizetés teljesítésével megbízott szervezet nevét.
    (3) Ha a kártalanításra jogosult a szerződést és a jogosultság igazolásához szükséges adatokat rendelkezésre bocsátja és azok az Alap tagja által vezetett nyilvántartás adataival megegyeznek, az Alap köteles gondoskodni a neki vagy az általa teljes bizonyító erejű magánokiratban meghatalmazott személy részére járó kártalanítás haladéktalan kifizetéséről.
    A kifizetett követelések átszállása
    160. §
    (1) Az Alapnak az a tagja vagy jogutódja, amelyre tekintettel az Alap kártalanítást fizetett, köteles az igazgatóság által meghatározott módon és határidőben a kártalanítás összegét és a kártalanítás kifizetésével kapcsolatban felmerült költségeket az Alap részére visszafizetni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a tag időközben az Alapból kilépett vagy onnan kizárták.
    (2) Az Alap által kifizetett kártalanítás mértékéig a követelés az ügyfélről az Alapra száll át.
    (3) Ha az Alap tagja ellen felszámolási eljárás indult, az Alap a felszámolásban érvényesíti az (1) bekezdésben meghatározott igényét.
    Csatlakozás az Alaphoz
    161. §
    (1) A 152. §-ban meghatározott tevékenység folytatására engedélyt kérő gazdálkodó szervezet a tevékenységi engedély iránti kérelem Felügyelethez való benyújtását megelőzően köteles a csatlakozásról szóló nyilatkozatot az Alap igazgatóságának megküldeni.
    (2) A csatlakozási nyilatkozatot az Alap által közzétett formában kell megtenni.
    Az Alap tagjának díjfizetési kötelezettsége
    162. §
    (1) Az Alap tagja az Alaphoz történő csatlakozáskor csatlakozási díjat fizet. A csatlakozási díj az Alap tagja jegyzett tőkéjének fél százaléka, de nem lehet kevesebb, mint százezer forint és nem haladhatja meg a kettőmillió forint.
    (2) Az Alap tagja évente éves díjat fizet az Alapnak.
    Az éves díj összegét az igazgatóság állapítja meg az Alap tagja által a tárgyévet megelőző naptári évben lebonyolított értékpapír-forgalom, az általa kezelt értékpapír-portfolió és értékpapír-letét állomány arányában. Az éves díj összege nem lehet kevesebb, mint százezer forint és nem haladhatja meg a kettőmillió forintot.
    (3) Az Alap igazgatósága az Alap tagja által fizetendő éves díjat mérsékelheti, ha a tag - befektetési szolgáltatási-forgalmazási tevékenységére tekintettel - az Alap számára az átlagosnál kisebb kockázatot jelent. A díjmérséklés mértéke nem haladhatja meg a fizetendő díj ötven százalékát.
    (4) Az Alap igazgatósága rendkívüli befizetést rendelhet el, ha az Alap eszközei a 158. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettség teljesítését nem fedezik. A rendkívüli befizetési kötelezettséget az igazgatóság által meghatározott módon és időben kell teljesíteni. A rendkívüli befizetési kötelezettség mértékének megállapítására a (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy egy naptári évben ilyen jogcímen fizetett összeg nem haladhatja meg a kettőmillió forintot.
    (5) Az Alap tagja az Alapba befizetett csatlakozási díjat, az éves díjat, valamint a rendkívüli befizetést egyéb ráfordításai között számolja el.
    Az Alap szervezete
    163. §
    (1) Az Alapot hét tagú igazgatóság irányítja.
    (2) Az igazgatóság tagja:
    a) a tőzsde, a központi értéktár és az MNB által kijelölt egy-egy személy;
    b) a befektetési vállalkozások - szakmai érdekképviseleti szervezetük által kijelölt - két képviselője;
    c) a Felügyelet javaslata alapján - az Alap tagjaitól független szakemberek közül - a pénzügyminiszter által kinevezett két személy.
    (3) A kinevezés vagy kijelölés három évre szól. Az igazgatósági tagságért díjazás nem jár.
    (4) Megszűnik az igazgatósági tagság:
    a) a (3) bekezdésben meghatározott idő elteltével;
    b) a kijelölés visszavonásával, vagy visszahívással;
    c) felmentéssel;
    d) a tag halálával vagy
    e) tisztségről történő lemondással.
    (5) Az igazgatóság a tagjai közül két évenként elnököt választ.
    (6) Az igazgatóság legalább negyedévente ülést tart. Az igazgatóság ülését össze kell hívni, ha az Alap terhére kifizetési kötelezettséggel járó helyzet bekövetkezése várható, illetve ha a Felügyelet azt elrendeli. Az igazgatóság ülését az elnök hívja össze.
    (7) A Felügyelet képviselője és az Alap ügyvezető igazgatója az igazgatóság ülésén tanácskozási joggal vesz részt.
    (8) Az igazgatóság ülése akkor határozatképes, ha az ülésen legalább öt tag jelen van. Az igazgatóság a határozatokat egyszerű szótöbbséggel hozza meg.
    Az igazgatóság feladata
    164. §
    (1) Az igazgatóság
    a) elfogadja az Alap szabályzatait;
    b) nevezi ki és menti fel az Alap ügyvezető igazgatóját, meghatározza feladatát és díjazását;
    c) meghatározza az Alapot kezelő munkaszervezet feladatait;
    d) meghatározza az Alap tagja által nyújtandó jelentések tartalmát és gyakoriságát;
    e) meghatározza az Alap éves költségvetését és megállapítja az Alap éves beszámolóját mérlegét;
    f) irányítja és ellenőrzi az Alap gazdálkodási és egyéb tevékenységét ;
    g) negyedévente jelentést küld az Alap tagjainak és a Felügyeletnek az Alapban kezelt pénzeszközök állományáról és felhasználásáról;
    h) éves tevékenységéről a tárgyévet követő március 31. napjáig jelentést készít és azt megküldi tagjainak és a Felügyeletnek;
    i) dönt az Alap tagjával szembeni szankcióról, a tag kizárásáról és
    j) ellátja az e törvényben meghatározott egyéb feladatokat.
    (2) Az Alap munkaszervezetét az ügyvezető igazgató irányítja. Az ügyvezető igazgató felett a munkáltatói jogot - a kinevezés és a felmentés kivételével - az igazgatóság elnöke gyakorolja.
    (3) Az igazgatóság megbízást adhat jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságnak az Alap munkafeladatainak ellátására.
    165. §
    (1) Az Alap igazgatósága szabályzatban határozza meg:
    a) a tagok által fizetendő éves díj és a rendkívüli befizetés mértékét, a díjfizetés megállapításának eljárási szabályait és a díjfizetés teljesítésének idejét;
    b) az Alap kezelésének szabályait;
    c) az Alapból történő kifizetés rendjét;
    d) a kártalanításként nyújtott összeg megtérítésének szabályait és
    e) az igazgatóság ügyrendjét.
    (2) A szabályzat nem tartalmazhat az Alap egyes tagjaira indokolatlanul hátrányos megkülönböztetést és nem veszélyeztetheti az Alap biztonságos kezelését.
    (3) Az Alap köteles szabályzatait és az igazgatóság nyilvánossá minősített határozatait a tőzsde lapjában nyilvánosságra hozni.
    (4) Az Alap szabályzatát a Felügyelet hagyja jóvá.
    (5) A Felügyelet a jóváhagyást akkor tagadja meg, ha a szabályzat nem felel meg e törvény vagy más jogszabály előírásainak.
    Az Alap forrásai
    166. §
    Az Alap forrásai:
    a) a csatlakozási díj;
    b) az éves díj;
    c) a rendkívüli befizetés;
    d) az Alap vagyonának hozama;
    e) az Alap által felvett kölcsön és
    f) egyéb bevétel.
    Az Alap számlavezetése és pénzkezelése
    167. §
    (1) Az Alap számláját az MNB vezeti.
    (2) Az Alap a szabad pénzeszközeit kizárólag készpénzben vagy állampapírban tarthatja.
    (3) Az Alap gazdálkodását e az Állami Számvevőszék ellenőrzi nem folytathat.
    (4) Az Alap kölcsönt vehet fel. Az MNB meghatározott mértékű hitelkeret rendelkezésre tartására irányuló megállapodást köthet az Alappal.
    (5) Az Alap éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait külön jogszabály állapítja meg.
    Az Alapból történő kilépés és kizárás
    168. §
    (1) Az Alapból az Alap tagja saját elhatározásából csak akkor léphet ki, ha minden olyan befektetési szolgáltatási tevékenységét megszüntette, amelyből az Alap által biztosított kötelezettsége származhat és igazolja, hogy az Alap által biztosított ügyleteiből eredő kötelezettségeinek eleget tett.
    (2) Kilépés esetén az Alap a kilépő tag részére a csatlakozási díjat visszafizeti.
    169. §
    (1) Ha az Alap tagja
    a) az Alappal szemben fennálló fizetési kötelezettségét határidőre nem teljesíti;
    b) hirdetésében tévesen tájékoztat az Alap által biztosított ügyletekkel kapcsolatos lényeges kérdésről és
    c) nyilvántartása nem teszi lehetővé, az ügyfelek kártalanítási jogosultságának egyértelmű megállapítását az Alap igazgatósága felszólítja az a)-c) pontokban meghatározott magatartások megszüntetésére és a felszólításról egyidejűleg értesíti a Felügyeletet.
    (2) Ha az Alap tagja a felszólítást követő harminc nap elteltével a felszólításban foglaltaknak nem tesz eleget, az Alap igazgatósága kezdeményezi a Felügyeletnél intézkedés alkalmazását.
    (3) Az Alap a tagot kizárja, ha a tag
    a) nem tesz eleget az igazgatóság felszólítását követő felügyeleti intézkedésnek vagy
    b) a 152. §-ban meghatározott tevékenység folytatására jogosító engedélyét a Felügyelet visszavonta.
    (4) Az Alap tagja a csatlakozási díjat nem igényelheti vissza, ha tagsága kizárással szűnt meg.
    (5) A kizárás vagy a tagsági jogviszony megszüntetése nem érinti a tagság fennállása alatt keletkezett ügyletekre vonatkozó biztosítást.
    (6) Ha a befektetési szolgáltatót az Alapból kizárták vagy tagsági viszonyát megszüntette, a korábban teljesített befizetését nem igényelheti vissza. A kizárás vagy a tagsági viszony megszüntetése nem érinti a kizárt befektetési szolgáltatónak azt a kötelezettségét, hogy a biztosítás alá eső ügyletek után az éves díjat megfizesse.
    KILENCEDIK RÉSZ
    AZ ÉRTÉKPAPÍR-TŐZSDE
    XXV. fejezet
    A tőzsdére vonatkozó általános rendelkezések
    A tőzsde jogállása
    170. §
    (1) A tőzsde a hatékony tőkeáramlás, a tőkeértékelés, az árfolyam és egyéb kockázat megosztása érdekében a tőzsdére bevezetett értékpapírok és tőzsdei termékek keresletét és kínálatát koncentráló, a nyilvános árfolyam-alakulást elősegítő önkormányzó és önszabályozó szervezet. A tőzsde maga határozza meg tevékenységét, választja meg testületeit, bizottságait, tisztségviselőit, szabályozza működését és állapítja meg a szolgáltatásaiért járó díjakat.
    (2) A tőzsde jogi személy.
    A tőzsde alapítása
    171. §
    (1) Tőzsdét befektetési vállalkozások alapíthatnak tőzsdei ügyleteik lebonyolítására.
    (2) A tőzsde alapításának feltétele, hogy
    a) legalább tizenöt alapító tag legkevesebb százötven millió forint alapításkori alaptőke biztosításával a tőzsde megalakulását kimondja, a tőzsde alapszabályát megállapítsa és a tőzsde tisztségviselőit megválassza és
    b) a pénzügyminiszter előterjesztése alapján a Kormány az alapítást jóváhagyja.
    (3) A Kormány a tőzsde alapításának jóváhagyását elutasítja, ha az alapítás
    a) nem felel meg a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételeknek;
    b) nem illeszkedik a Kormány gazdaságpolitikai céljaihoz;
    c) a magyar pénz- és tőkepiac belföldi vagy nemzetközi megítélését
    hátrányosan érintené.
    (4) A tőzsde a Kormány jóváhagyásának időpontjával nyeri el jogi személyiségét, működését a Felügyelet által jóváhagyott alapszabály és szabályzatok alapján kezdi meg.
    A tőzsde alapszabálya és szabályzatai
    172. §
    (1) A tőzsde alapszabályában meg kell határozni:
    a) a tőzsde nevét, székhelyét;
    b) az alapító tagok nevét, székhelyét;
    c) az alapításkori alaptőke nagyságát;
    d) a tevékenységét;
    e) a tőzsde képviseletére jogosult tisztségviselőket;
    f) a tőzsdetagság létrejöttének, felfüggesztésének és megszűnésének eljárási rendjét;
    g) a tőzsde szervezetét, testületeit, ezek feladat- és hatáskörét;
    h) a kereskedési jog megszerzésének, felfüggesztésének, illetve megszűnésének feltételeit és eljárási rendjét;
    i) az egyes tőzsdei termékek elkülönített kereskedését szolgáló szekció alapvető szabályait, a szekciótagság szabályait;
    j) a tőzsde szervezetei által alkalmazható szankciókat;
    k) a tőzsde szervezetei által hozott döntés elleni jogorvoslat rendjét;
    l) a tőzsdetagság megszűnése esetén az elszámolás módját és
    m) a tőzsde megszűnése esetén a tőzsde vagyonának felhasználását.
    (2) A tőzsde szabályzataiban meg kell határozni:
    a) a szekciók működésének szabályait;
    b) a tőzsdén köthető ügyletek részletszabályait;
    c) a tőzsdei kereskedelem rendjét;
    d) az értékpapír és tőzsdei termék bevezetésének, törlésének feltételeit és eljárási rendjét, a kereskedés felfüggesztésének eljárási rendjét;
    e) az árfolyam és az egyéb tőzsdei információ nyilvánosságra hozatalának módját;
    f) a tagok adatszolgáltatásának rendjét;
    g) a tőzsde által beszedhető díjak körét és mértékét;
    h) a tőzsde vesztesége finanszírozásának szabályait;
    i) a tőzsdei forgalom elszámolásának rendjét;
    j) a tőzsdén kereskedőkre vonatkozó etikai normákat;
    k) a tőzsde tisztségviselői és alkalmazottai által folytatható befektetési tevékenység szabályait és
    l) a tőzsdei vizsga szabályait.
    (3) Az alapszabály és a szabályzat nem tartalmazhat az egyes tőzsdei kereskedőre indokolatlanul hátrányos megkülönböztetést.
    (4) A tőzsde a (2) bekezdésben felsorolt szabályzatait - a h) és k) pontban foglalt szabályzat kivételével - a Pénzügyi Közlönyben és a tőzsde lapjában közzéteszi.
    173. §
    (1) A tőzsde alapszabályának és szabályzatainak hatálybalépéséhez a Felügyelet jóváhagyása szükséges.
    (2) A Felügyelet a jóváhagyást akkor tagadja meg, ha
    a) az alapszabály és a szabályzat nem felel meg a törvény vagy más jogszabály rendelkezésének vagy
    b) a szabályzat ellentétes az alapszabály rendelkezésével.
    XXVI. fejezet
    Tőzsdetagság és a kereskedési jog
    A tőzsdetagság keletkezése
    174. §
    (1) A tőzsde tagja az a belföldön bejegyzett befektetési vállalkozás lehet, amely
    a) tőzsdei üzletkötésre a tőzsde által előírt vizsgával rendelkező személyt alkalmaz;
    b) legalább egy tőzsdei szekció kereskedési feltételeinek megfelel;
    c) megfelel a tőzsde alapszabályában foglalt feltételeknek és vállalja a tőzsde szabályzataiban előírt feltételek teljesítését, betartását és
    d) befizette a tőzsde által megállapított belépési díjat.
    (2) A tőzsdetanács (181. §) a tagfelvételi kérelmet harminc napon belül elbírálja és a döntéséről a kérelmezőt írásban értesíti.
    (3) A tőzsdetanács tagfelvételi kérelmet elutasító döntése ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelem esetén a döntést a közgyűlés felülvizsgálja.
    (4) A tőzsdetagok számának felső határa nem korlátozható.
    A kereskedési jog
    175. §
    (1) A tőzsde tagját az alapszabályban meghatározott körben és módon kereskedési jog illeti meg.
    (2) A tőzsde tagsági joggal nem járó kereskedési jogosultságot biztosíthat tőzsdetagnak nem minősülő más befektetési szolgáltatónak is.
    (3) A befektetési vállalkozás kereskedési jogot csak tagsági jogon keresztül gyakorolhat.
    176. §
    (1) A tőzsdetagság megszűnik
    a) a befektetési vállalkozás megszűnésével;
    b) kilépéssel;
    c) kizárással vagy
    d) ha a befektetési vállalkozás a 4. § (1) bekezdésének b) és c) pontja szerinti tevékenység folytatására jogosító engedélyét a Felügyelet visszavonja.
    (2) A tőzsdetanács a tőzsdetagot kizárja, ha a tőzsde alapszabályában és szabályzataiban előírt kötelezettségeit szankció alkalmazását követően nem teljesíti. A kizárással kapcsolatos döntés ellen a közgyűléshez előterjesztett felülvizsgálati kérelemnek van helye.
    A tőzsdei forgalom elszámolása
    177. §
    A tőzsdei forgalom elszámolása a tőzsde vagy attól szervezetileg független elszámolóház által történhet. Ha az elszámolás nem a tőzsde által történik, a tőzsde a megalakulását követő tizenöt napon belül köteles szerződést kötni elszámolóházzal.
    XXVII. fejezet
    A tőzsde szervezete és tisztségviselői
    A közgyűlés
    178. §
    (1) A tőzsde legfőbb szerve a tagjainak összességéből álló közgyűlés.
    (2) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
    a) az alapszabály megállapítása és módosítása;
    b) a tőzsde hosszú távú stratégiai tervének elfogadása;
    c) a tőzsde választott tisztségviselőinek megválasztása és visszahívása;
    d) a tőzsde költségvetésének megállapítása és végrehajtásának elfogadása;
    e) a tőzsdetanács, a felügyelő bizottság és az etikai bizottság beszámolójának elfogadása;
    f) döntés szekció létrehozásáról és megszüntetéséről;
    g) a tőzsdetanács határozatának felülvizsgálata;
    h) döntés más tőzsdével való összeolvadásról, szétválásról, a tőzsde megszüntetéséről;
    i) a tőzsde éves beszámolójának elfogadása és
    j) döntés minden olyan kérdésben, amelyet az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
    179. §
    (1) A közgyűlést az alapszabályban meghatározott gyakorisággal, de legalább évenként egy alkalommal össze kell hívni.
    (2) A közgyűlést harminc napon belül össze kell hívni, ha azt - az ok és a cél megjelölésével - a tagok egyharmada vagy a felügyelő bizottság kéri, illetőleg ha azt a Felügyelet elrendeli.
    (3) A közgyűlést a tőzsdetanács hívja össze. Ha a tőzsdetanács a közgyűlés összehívását elmulasztja, a közgyűlést a Felügyelet hívja össze.
    180. §
    (1) A közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazati jogok több mint kétharmadát képviselő tag jelen van.
    (2) Ha a közgyűlés nem határozatképes, a tizenöt napon belüli időpontra összehívott megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, azonban ez a közgyűlés nem dönthet az alapszabály megállapításáról és módosításáról, valamint a más tőzsdével való összeolvadásról, szétválásról, illetve a tőzsde megszüntetéséről.
    (3) A tőzsdetagot szekciónként legalább egy és legfeljebb tíz szavazat illeti meg. Az alapszabály a tőzsdetagot megillető szavazatot a közgyűlés összehívását megelőző egy évben szekciónként az egy tagra jutó forgalom arányában állapítja meg.
    (4) A közgyűlés - a törvény vagy az alapszabály eltérő rendelkezésének hiányában - egyszerű szavazat többséggel dönt. A közzétett napirenden nem szereplő ügyben a közgyűlés csak akkor hozhat döntést, ha valamennyi tag jelen van és ahhoz egyhangúlag hozzájárult.
    (5) Az alapszabály megállapításához és módosításához, a tőzsdetanács döntésének felülvizsgálatához, valamint a tőzsde más tőzsdével való összeolvadásához, szétválásához, a megszüntetéshez a közgyűlésen jelen lévő tagok által képviselt szavazatok legalább háromnegyede szükséges.
    (6) A közgyűlésen a választás és a visszahívás titkos szavazással történik.
    A tőzsdetanács
    181. §
    (1) A tőzsdetanács a tőzsde közgyűlésének alárendelt általános irányító testület, melynek feladata:
    a) a tőzsde stratégiájának előkészítése;
    b) a tőzsdetag felvétele és kizárása;
    c) a tőzsdei szabályzatok elfogadása, módosítása;
    d) az ügyvezető igazgató kinevezése és felmentése és
    e) minden olyan feladat ellátása, melyet a közgyűlés a tőzsdetanács
    hatáskörébe utal.
    (2) A tőzsdetanács az alapszabályban meghatározott, de legalább hét természetes személyből áll. A tőzsdetanács tagjainak többségét a tőzsdetagoktól független személyek köréből kell választani.
    (3) A tőzsdetanács egy-egy tagja a befektetők és a tőzsdére bevezetett értékpapírok kibocsátóinak képviselője.
    (4) A befektetők képviselőjét a befektetői érdekképviseleti szervezetek, a kibocsátók képviselőjét a tőzsdére bevezetett értékpapírok kibocsátói választják.
    (5) A delegált tőzsdetanács tagot az őt delegáló hívhatja vissza. A delegált tőzsdetanács tag visszahívását a delegálásra jogosultnál a tőzsde is kezdeményezheti.
    (6) Ha a közgyűlés az ügyvezető igazgatót a tőzsdetanács tagjává választotta, az ügyvezető igazgatói megbízatásának megszűnésével tőzsdetanácsi tagsága is megszűnik.
    (7) A tőzsdetanács határozatát erre irányuló kérelem esetén - a szabályzatot megállapító, illetve módosító határozat kivételével - a közgyűlés felülvizsgálja.
    (8) A tőzsdetanács tevékenységéről a közgyűlésnek évente egy alkalommal beszámol.
    A felügyelő bizottság
    182. §
    (1) A felügyelő bizottság a tőzsde általános ellenőrző szerve, amely a tőzsde gazdálkodását és a tőzsde szerveinek működését ellenőrzi, előzetesen véleményezi a közgyűlés napirendjére tűzött előterjesztéseket.
    (2) A felügyelő bizottság tagja indítványt tehet a közgyűlés napirendjére és tanácskozási joggal részt vesz a tőzsde közgyűlésén.
    (3) A felügyelő bizottság tevékenységéről a közgyűlésnek évente egy alkalommal beszámol.
    183. §
    (1) A felügyelő bizottság az alapszabályban meghatározott, de legalább öt természetes személyből áll.
    (2) A felügyelő bizottság tagjainak többségét a tőzsdetagok tisztségviselői, illetve alkalmazottai közül a közgyűlés választja. A közgyűlés nem választhatja a felügyelő bizottság tagjává a tőzsdetanács tagját és a tőzsdetitkárság alkalmazottját.
    A tőzsde etikai bizottsága
    184. §
    A tőzsde köteles etikai bizottságot létesíteni. Az etikai bizottság tevékenységéről a közgyűlésnek évente egy alkalommal beszámol.
    A tőzsdetitkárság
    185. §
    (1) A tőzsdetitkárság feladata:
    a) a tőzsde operatív irányítása;
    b) a tőzsdei kereskedelem technikai, személyi feltételeinek biztosítása, felügyelete;
    c) a közgyűlés és a tőzsdetanács döntéseinek előkészítése, végrehajtása;
    d) a tőzsdei információk nyilvánosságra hozatala és
    e) a tőzsde gazdálkodási tevékenységének szervezése.
    (2) A tőzsdetitkárság vezetését az ügyvezető igazgató látja el. Az ügyvezető igazgató felett - a kinevezés és a felmentés kivételével - a munkáltatói jogot a tőzsdetanács elnöke gyakorolja.
    (3) A tőzsdetitkárság alkalmazottai felett a munkáltatói jogot az ügyvezető igazgató gyakorolja.
    (4) A tőzsdetitkárság tevékenységéről az alapszabályban meghatározott módon beszámol a tőzsdetanácsnak.
    186. §
    A Felügyelet képviselője jogosult a tőzsde közgyűlésén, a tőzsdetanács, a felügyelő bizottság és a szakmai bizottság ülésein tanácskozási joggal részt venni.
    A tőzsde tisztségviselői és képviselete
    187. §
    (1) A tőzsde tisztségviselője:
    a) a tőzsdetanács és a felügyelő bizottság elnöke;
    b) a tőzsdetanács és a felügyelő bizottság tagja;
    c) az etikai bizottság elnöke és
    d) a tőzsde alapszabályában tisztségviselőként megjelölt más személy.
    (2) A tisztségviselőt a közgyűlés legalább két, de legfeljebb öt évre választja.
    (3) A tisztségviselő megbízatása megszűnik:
    a) a (2) bekezdésben meghatározott időtartam lejártával;
    b) lemondással;
    c) a tisztségviselő halálával vagy
    d) visszahívással.
    (4) A tőzsdetagok egyharmadának kezdeményezésére vagy a Felügyelet javaslatára a közgyűlés a választott tisztségviselőt visszahívhatja, ha befektetési szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos jogszabályt, a tőzsde alapszabályát vagy szabályzatát megsérti vagy tevékenysége ellentétes a tőzsde érdekével.
    A visszahíváshoz a közgyűlésen jelen levő tagok által képviselt szavazatok legalább háromnegyede szükséges.
    188. §
    (1) A tőzsdét harmadik személlyel szemben, a bíróság és a hatóságok előtt
    a) a tőzsdetanács elnöke, illetve
    b) az alapszabály vagy a tőzsdetanács által arra felhatalmazott személy képviseli.
    (2) A képviseleti jog korlátozása harmadik személlyel szemben hatálytalan.
    XXVIII. fejezet
    A tőzsde gazdálkodása
    189. §
    (1) A tőzsde alaptőkéje a tőzsdetagok által befizetett egyszeri belépési díjak összege.
    (2) A tőzsde bevételei:
    a) a tőzsdetagok éves tagsági díja;
    b) a kereskedési joggal rendelkezők éves díja;
    c) a kereskedési joggal rendelkezők éves díja;
    d) a tőzsde szolgáltatásaiért járó díjak;
    e) természetes személyek és szervezetek felajánlásai, hozzájárulásai és
    f) egyéb bevételek.
    (3) A tőzsde bevételei után társasági és helyi adót nem fizet. A működési költségek kifizetése után fennmaradó esetleges bevételi többletet a tőzsdei tevékenység fejlesztésére kell felhasználni.
    (4) Szabad pénzeszközét a tőzsde kizárólag állampapírba fektetheti. A tőzsde ingatlant kizárólag tevékenysége ellátásához szükséges mértékben szerezhet.
    (5) A tőzsde éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait külön jogszabály állapítja meg.
    190. §
    A tőzsde működése során csak olyan szolgáltatást nyújthat és csak olyan korlátolt felelősségű gazdasági társaságot vagy részvénytársaságot alapíthat, illetve csak olyan korlátolt felelősségű gazdasági társaságban vagy részvénytársaságban vehet részt, amely a tőzsde alaptevékenységének megvalósítását hivatott elősegíteni.
    A tőzsde más gazdasági tevékenységet nem folytathat.
    191. §
    A tőzsde tartozásáért saját vagyonával felel.
    A tőzsdetag a tőzsde tartozásáért nem felel.
    XXIX. fejezet
    A tőzsdei forgalmazás felfüggesztése
    192. §
    (1) A tőzsde ügyvezető igazgatója legfeljebb tíz tőzsdenapra felfüggesztheti meghatározott értékpapír tőzsdei forgalmazását, ha árfolyamának, az arra történt üzletkötéseknek az alakulása az ismert adatokkal vagy tényekkel nem támasztható alá, vagy a további forgalmazás nem biztosítja a rendezett, áttekinthető és tisztességes kereskedelmet. A felfüggesztésről történő értesítéssel egyidejűleg a kibocsátót információ szolgáltatására kell felhívni.
    (2) A tőzsde ügyvezető igazgatója által elrendelt három tőzsdenapot meghaladó felfüggesztéshez a Felügyelet előzetes hozzájárulása szükséges.
    193. §
    (1) A tőzsdetanács vagy a Felügyelet legfeljebb harminc napra felfüggesztheti meghatározott értékpapír tőzsdei forgalmazását, ha a további forgalmazás nem biztosítja a rendezett, áttekinthető és tisztességes tőzsdei kereskedelmet, veszélyezteti a befektetők esélyegyenlőségét, jogos érdekeit, illetve a piac egyensúlyát.
    (2) A tőzsdetanács vagy a Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott felfüggesztést ismételten, de legfeljebb két alkalommal, harminc-harminc napra is elrendelheti, ha a felfüggesztésre okot adó körülmény továbbra is fennáll.
    194. §
    (1) Meghatározott értékpapír-fajta tőzsdei forgalmazását, a tőzsdei szekció működését vagy a teljes tőzsdei forgalmazást a tőzsde ügyvezető igazgatója - a tőzsdetanács és a Felügyelet azonnali tájékoztatása mellett - legfeljebb egy tőzsdenapra felfüggesztheti, ha a forgalmazás fenntartása a befektetők jogos érdekeit, a piac egyensúlyát vagy a tőzsde működését veszélyezteti.
    (2) A tőzsdetanács vagy a Felügyelet meghatározott értékpapír-fajta tőzsdei forgalmazását vagy a teljes tőzsdei forgalmazást határozott időre felfüggesztheti, ha az általános pénzügyi, gazdasági, politikai helyzet nem teszi lehetővé, hogy a tőzsdei forgalom rendezett és áttekinthető legyen és ezáltal nem tartható fenn a folyamatos és tisztességes tőzsdei forgalmazás. A tőzsdetanács által elrendelt felfüggesztéshez a Felügyelet jóváhagyása szükséges, ha az a három tőzsdenapot meghaladja.
    195. §
    A tőzsdére bevezetett értékpapírok többségét vagy a teljes tőzsdei forgalmazást érintő tíz tőzsdenapnál hosszabb időtartamú felfüggesztéshez a pénzügyminiszter jóváhagyása szükséges.
    196. §
    (1) A tőzsdei termék forgalmazásának felfüggesztésére a 192-195. § megfelelő alkalmazásával kerülhet sor.
    (2) Ha deviza alapú tőzsdei termék forgalmazásának felfüggesztése érdekében az MNB elnöke a felfüggesztésre jogosult személyt vagy szervet megkeresi, a megkeresett köteles azt haladéktalanul megvizsgálni és intézkedéséről az MNB elnökét haladéktalanul értesíteni.
    (3) A 192-195. §-ban meghatározott esetekben a tőzsde, illetve a Felügyelet a felfüggesztésre vagy kereskedés visszaállítására vonatkozó döntéséről haladéktalanul értesíti a másik felet és döntését a tőzsde lapjában nyilvánosságra hozza.
    (4) Ha a felfüggesztésre okot adó körülmény megszűnt, a felfüggesztést elrendelő haladéktalanul köteles intézkedni a forgalmazás visszaállítása iránt. Ha a felfüggesztést a tőzsde ügyvezető igazgatója vagy a tőzsdetanács rendelte el és a forgalmazás visszaállítása iránt indokolatlanul nem intézkedik a Felügyelet az intézkedést határozattal pótolja.
    XXX. fejezet
    A tőzsde megszűnése
    197. §
    (1) A tőzsde megszűnik, ha:
    a) a közgyűlés a tőzsde jogutód nélküli megszűnését határozza el;
    b) a tőzsdetagok száma tizenöt alá csökken és hat hónapon belül nem kerül sor új tag felvételére.
    (2) A tőzsde megszűnéséhez a Kormány jóváhagyása szükséges.
    XXXI. fejezet
    Tőzsdei választottbíróság
    198. §
    (1) A tőzsde alapító okiratban a tőzsde mellett működő állandó választottbíróságot (a továbbiakban: tőzsdei választottbíróság) hozhat létre. Tőzsdei választottbíróságot tőzsde és árutőzsde közösen is működtethet. A tőzsdei választottbíróság működési feltételeit a tőzsde, illetve közösen működtetett tőzsdei választottbíróság esetén a tőzsde és az árutőzsde közösen biztosítja.
    (2) A tőzsdei választottbíróság hatáskörére, eljárására a Vbt. rendelkezéseit a (3)-(6) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
    (3) A tőzsdei választottbíróság eljárásának van helye
    a) a törvény hatálya alá tartozó értékpapír forgalomba hozatalával, befektetési szolgáltatással;
    b) a tőzsdei ügylettel;
    c) a befektetési szolgáltató és ügyfele között befektetési eszközre vonatkozó megbízás elfogadásának megtagadásával;
    d) a tőzsde alapszabályával és szabályzatával és
    e) az elszámolóház alapszabályával, üzletszabályzatával és szabályzatával kapcsolatos jogvitában, ha a felek a választottbírósági eljárást választottbírósági szerződésben kikötötték és az eljárás tárgyáról szabadon
    rendelkezhetnek.
    (4) A tőzsdei választottbíróság eljárása kiköthető a Vbt. 3. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt feltétel hiányában is.
    (5) A (3) bekezdésben meghatározott ügyekben kizárólag a tőzsdei választottbíróság eljárása köthető ki, ideértve a Vbt. 47. §-a alapján nemzetközinek minősülő ügyeket is.
    (6) A tőzsdei választottbíróság tagjait meghatározott időre a tőzsde közgyűlése választja. A tőzsdei választottbíróság elnökségét a tőzsdei választottbíróság választja tagjai köréből.
    XXXII. fejezet
    Tőzsdei ügylet
    199. §
    (1) A tőzsdei ügylet az a szerződés, amelyet a tőzsdei kereskedési joggal rendelkezők a tőzsdén - a tőzsdei szabályzat által lehetővé tett körben - tőzsdére bevezetett értékpapírra vagy tőzsdei termékre vonatkozóan egymással kötnek.
    (2) A tőzsdei ügylet érvényességéhez a tőzsdei szabályzatban meghatározott módon történő írásba foglalása szükséges.
    (3) A tőzsdei ügylet azonnali, határidős és opciós ügylet lehet.
    200. §
    Ha a tőzsdei ügyletben az ügylet tárgyának tényleges átadására anélkül vállalnak kötelezettséget, hogy a teljesítés módját és idejét meghatározták volna, a kötelezettséget a tőzsdei szabályzatban meghatározott módon és időben kell teljesíteni (azonnali ügylet).
    201. §
    (1) A felek megállapodhatnak abban, hogy a tőzsdei ügyletben vállalt kötelezettségeiket a tőzsdei szabályzat által meghatározott későbbi időpontban teljesítik (határidős ügylet). Ebben az esetben a tőzsdei ügylet a tőzsde szabályzata szerinti teljesítési feltételekkel - az elszámolóház szabályzatában meghatározott követelmények kielégítése után - az által jön létre, hogy az ügyletet az elszámolóház nyilvántartásba veszi és visszaigazolja. Az ilyen ügyletből eredő kötelezettséget - a szabályzata által meghatározott módon - mindkét fél irányában az elszámolóház teljesíti.
    (2) A határidős ügylet teljesítése - a jogosult választása szerint - történhet az ügylet tárgyának tényleges átadásával, illetőleg készpénzes elszámolással. Az elszámolóház szabályzata a szerződés tárgyának tényleges átadásával történő teljesítést korlátozhatja vagy kizárhatja.
    202. §
    (1) Ha a tulajdonos az értékpapírra vagy tőzsdei termékre másnak vételi jogot enged, a jogosult a vételi jog tárgyát egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja (vételi opció). Annak a személynek, aki a tulajdonossal szemben az értékpapírra vagy tőzsdei termékre vételi kötelezettséget vállal, a tulajdonos az értékpapírt vagy tőzsdei terméket egyoldalú nyilatkozattal eladhatja (eladási opció).
    (2) Az opciós ügyletre vonatkozó megállapodásnak az értékpapír, tőzsdei termék, a vételár, az opciós díj és az opció gyakorlásának időtartama (határnapja) meghatározását tartalmaznia kell.
    (3) Az opció a tőzsdei ügylet megkötésétől számítva legfeljebb öt évre köthető ki. Az opció gyakorlása meghatározott határnapra is kiköthető, ez esetben a határnap nem lehet távolabbi mint a tőzsdei ügylet megkötésétől számított öt év. Az öt évet meghaladó időtartamra vagy öt évnél távolabbi határnapra, illetve határozatlan időre kikötött opció semmis. A tőzsdei szabályzat az opció - egyes tőzsdei ügyletekben kiköthető - időtartamát és határnapját meghatározhatja.
    (4) A bíróság a kötelezettet az opciós ügyletből folyó kötelezettsége alól nem mentesítheti.
    203. §
    A tőzsdei ügylet megkötésének nem akadálya, ha az ügylet tárgya nincs az eladó tulajdonában. Tőzsdei ügyletben kikötött opció vagy elővásárlási jog átruházható és az örökösökre is átszáll.
    TIZEDIK RÉSZ
    AZ ELSZÁMOLÓHÁZ
    XXXIII. fejezet
    Az elszámolóház tevékenysége és engedélyezése
    204. §
    (1) Az elszámolóház kizárólag a következő tevékenységeket folytatja (a továbbiakban együtt: elszámolóházi tevékenység):
    a) tőzsdei ügylet elszámolása;
    b) tőzsdén kívüli értékpapír-ügylet elszámolása;
    c) árutőzsde tag árutőzsdei ügyeletének elszámolása;
    d) az általa elszámolt ügylet teljesítésének biztosítása;
    e) tőzsdeforgalmi számla vezetése;
    f) letétkezelő részére letéti szolgáltatás nyújtása;
    g) a forgalmazási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek saját tulajdonában álló dematerializált értékpapírról értékpapír-számla vezetése és
    f) részvénykönyv vezetése.
    (2) Az elszámolóház befektetési szolgáltatási értékpapír-forgalmazási tevékenységet az (1) bekezdésben foglaltak kivételével nem folytathat.
    205. §
    (1) Az elszámolóházi tevékenység végzéséhez a Felügyelet engedélye szükséges. A Felügyelet az engedélyt a pénzügyminiszter és az MNB elnöke egyetértésével adja meg.
    (2) Elszámolóházi tevékenység folytatására jogosító engedélyt az a kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkező részvénytársaság kaphat, amely
    a) legalább egymilliárd forint pénzben befizetett jegyzett alaptőkével rendelkezik;
    b) káreseményenként legalább százmillió forintos vagyon- és felelősségbiztosítással rendelkezik;
    c) legalább egy tőzsdével és legalább tizenöt forgalmazási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezettel előszerződést kötött a részükre nyújtandó szolgáltatásokról és
    d) rendelkezik a tevékenység folytatásához külön jogszabályban meghatározott személyi, tárgyi és biztonsági feltételekkel.
    (3) A Felügyelet elszámolóházat a következő tevékenységek folytatására kötelezhet:
    a) központi értékpapír-nyilvántartás;
    b) értékpapír-kód kiadása;
    c) központi értékpapír-számlavezetés;
    d) belföldön kibocsátott értékpapírról külföldi forgalmazás céljára szolgáló okirat kiállítása.
    (4) A Felügyelet elszámolóházat akkor kötelezhet a (3) bekezdésben meghatározott tevékenységek folytatására, ha
    a) nincs olyan elszámolóház, amely a (3) bekezdésben meghatározott tevékenységeket együttesen folytatja;
    b) nem biztosítható a (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott tevékenység egységes elvek szerinti folytatása;
    c) a magyar tőkepiac nemzetközi kapcsolatai ezt indokolttá teszik.
    (5) Az elszámolóházi tevékenységre kiadott engedélyt a Felügyelet visszavonja, ha
    a) az engedély kiadásának feltételeinek már nem állnak fenn és azok megfelelő határidő elteltével nem pótolhatók;
    b) az elszámolóház az engedélyezett tevékenységet hat hónapon belül nem kezdi meg vagy hat hónapot meghaladó időtartam alatt nem gyakorolja;
    c) az elszámolóház a tevékenység folytatásával felhagy;
    d) az elszámolóház a tevékenységre vonatkozó e törvényben és felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott előírásokat ismétlődően vagy súlyosan megszegi;
    e) nem látja el a Felügyelet (3) bekezdés alapján hozott határozatában
    megjelölt tevékenységet.
    (6) Az elszámolóház tevékenységi engedélyét a Felügyelet a pénzügyminiszter és az MNB elnökének jóváhagyásával vonhatja vissza.
    (7) A Felügyelet az (5) bekezdés c) pontja alapján a tevékenység végzésére jogosító engedélyt akkor vonja vissza, ha az elszámolóház ügyfele felé vállalt kötelezettségének eleget tett, a tőzsdei forgalom elszámolását a tőzsde vagy más elszámolóház átvállalta.
    206. §
    Az elszámolóház köteles a szolgáltatását igénybe vevővel szerződést kötni, ha az
    a) megfelel a törvényben meghatározott feltételeknek és vállalja az elszámolóház szabályzatában meghatározott feltételek teljesítését és
    b) olyan tőzsde vagy árutőzsde tagja, amellyel az elszámolóház a tőzsdei vagy árutőzsdei elszámolás lebonyolítására szerződést kötött.
    Az elszámolóházban történő tulajdonszerzés szabályai
    207. §
    (1) Az elszámolóházban tulajdoni részesedést
    a) az MNB;
    b) tőzsde, árutőzsde;
    c) befektetési vállalkozás, árutőzsde tag;
    d) hitelintézet és
    e) elszámolóház szerezhet.
    (2) Elszámolóházban tulajdoni részesedést az (1) bekezdés c)-e) pontjaiban meghatározott személyek egyenként az elszámolóház alaptőkéjének tíz százalékáig szerezhetnek.
    XXXIV. fejezet
    Az elszámolóház működése
    208. §
    (1) Az elszámolóház üzletszabályzatban határozza meg a tevékenységére vonatkozó általános szerződési feltételeket.
    (2) Az elszámolóház szabályzatában meg kell határozni:
    a) a klíringtagság feltételeit azon ügyletek vonatkozásában, ahol az elszámolóház közvetlen helytállási kötelezettséget vállal;
    b) a számlavezetés rendjét;
    c) az elszámolás rendjét;
    d) a kockázatok kezelésének módját;
    e) a szolgáltatást igénybe vevő által fizetendő díjak körét és mértékét;
    f) a kötelező letét képzésének, felhasználásának módját;
    g) a határidős, opciós ügylet teljesítése biztosításának módját;
    h) a letéti szolgáltatás igénybevételének szabályait;
    i) a szolgáltatást igénybe vevők által nyújtandó információk körét;
    j) az elszámolóház vezető tisztségviselői és alkalmazottai által
    végezhető befektetési tevékenység szabályait.
    (3) Az üzletszabályzat és a szabályzat nem tartalmazhat az elszámolóháztól szolgáltatást igénybe vevő egyes szervezetekre indokolatlanul hátrányos megkülönböztetést.
    (4) Az elszámolóház a szabályzatának tervezetét véleményezteti azzal a tőzsdével és árutőzsdével, amely tagjának az adott szabályzat alapján a szolgáltatást nyújtja.
    (5) Az elszámolóház az üzletszabályzatát és a szabályzatait - a (2) bekezdés j) pontjában meghatározott szabályzat kivételével - a Pénzügyi Közlönyben és a tőzsde lapjában teszi közzé.
    209. §
    (1) Fizetőképességének biztosítása érdekében az elszámolóház tartalékot képez. A tartalékképzés módját és mértékét külön jogszabály határozza meg. A tartalék a következő eszközökből állhat:
    a) készpénz, számlapénz;
    b) az MNB-nél elhelyezett betét vagy
    c) az állam által kibocsátott vagy állami kezességvállalással kibocsátott értékpapír.
    (2) A tartalékul szolgáló eszközöket az eszközök között elkülönítetten kell kimutatni.
    (3) Az elszámolóház szabad pénzeszközeiből a a jegyzett laptőkének és a jegyzett alap tőkén felüli saját tőkéje pozitív összegének megfelelő mértékben kizárólag állampapírt és állami kezességvállalással kibocsátott értékpapírt vásárolhat. A betét elhelyezésénél az elszámolóház köteles a tőle elvárható gondossággal eljárni a betét biztonsága érdekében.
    (4) Az ügyletek teljesítéséhez az elszámolóház szabályzata által meghatározott módon és mértékben biztosítékként megkövetelt és elkülönítetten nyilvántartott értékpapír és pénz az ügylet teljesítéséhez óvadékul szolgál.
    Az ügyfél pénzeszközéből és értékpapírjából az ügyfél ügyletéhez nyújtott óvadékra a befektetési szolgáltató és az elszámolóház hitelezője nem tarthat igényt. Az óvadékot érvényesen kikötöttnek kell tekinteni akkor is, ha azt a Cst. 57. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feltételektől eltérően kötötték ki.
    (5) Az elszámolóház pénzforgalmi számláját az MNB vezeti.
    Az elszámolóház felügyelete
    210. §
    (1) Az elszámolóház üzletszabályzatának és szabályzatainak hatálybalépéséhez a Felügyelet jóváhagyása szükséges.
    (2) A Felügyelet a jóváhagyást akkor tagadja meg, ha
    a) az üzletszabályzat és a szabályzat nem felel meg e törvény vagy más jogszabály rendelkezésének;
    b) a szabályzat ellentétes az üzletszabályzat rendelkezésével.
    (3) A Felügyelet képviselője jogosult az elszámolóház közgyűlésén és az igazgatóság ülésén tanácskozási joggal részt venni.
    (4) Az elszámolóház tevékenységéről jelentést készít a Felügyeletnek, továbbá az MNB által előírt rendszerességgel, tartalommal és formában adatot szolgáltat az MNB-nek. A Felügyeletnek benyújtandó jelentés rendszerességét, tartalmát és módját külön jogszabály határozza meg.
    211. §
    (1) A Felügyelet a szolgáltatást igénybe vevők és a befektetők érdekeinek védelmében az elszámolóház által vezetett egyes számlák fölötti rendelkezési jogot legfeljebb harminc napra korlátozhatja.
    (2) A számla fölötti rendelkezési jogot a Felügyelet akkor korlátozhatja, ha
    a) a forgalomba hozatal jogszabályellenes volt és harmadik személy károsodástól való megóvása érdekében indokolt, hogy a számlán nyilvántartott értékpapír-állományban változás ne történjen;
    b) rendelkezésre álló információk alapján adat merül fel arra, hogy a számla bűncselekménnyel van összefüggésben
    c) az arra jogosult a tőzsdei és a tőzsdén kívüli kereskedést felfüggeszti;
    d) a forgalmazási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet üzletvitelében olyan helyzet következik be, hogy további biztonságos működése veszélybe kerül vagy
    e) az elszámolóház által vezetett központi értékpapír-számlán nyilvántartott dematerializált értékpapír összesített mennyisége eltér a kibocsátott értékpapír mennyiségétől.
    TIZENEGYEDIK RÉSZ
    XXXV. fejezet
    Összeférhetetlenség
    212. §
    (1) A befektetési vállalkozás forgalmazó vezető állású személye és üzletkötője nem lehet
    a) más befektetési vállalkozásban forgalmazóban részesedéssel rendelkező természetes személy;
    b) más befektetési vállalkozásban forgalmazóban részesedéssel rendelkező szervezet vezető állású személye;
    c) más befektetési vállalkozásforgalmazó vezető állású személye és üzletkötője;
    d) tőzsdére bevezetett értékpapír kibocsátójánál vezető állású személy és alkalmazott, ide nem értve a befektetési vállalkozás forgalmazó által kibocsátott és tőzsdére bevezetett értékpapír esetét.
    (2) Egyéni kereskedő nem lehet befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet, elszámolóháznál vezető állású személy, illetve e szervezetek és a tőzsde alkalmazottja.
    (3) A tőzsde tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja és az elszámolóháznál vezető állású személy legfeljebb egy tőzsdére bevezetett értékpapír kibocsátójánál lehet vezető állású személy vagy alkalmazott.
    (4) A tőzsdetanács delegált tagja nem lehet befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél vezető állású személy és alkalmazott.
    (5) A tőzsdével, illetve az elszámolóházzal munkaviszonyban álló személy nem lehet befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél és tőzsdére bevezetett értékpapír kibocsátójánál vezető állású személy és alkalmazott.
    (6) A Felügyelet köztisztviselője és a vele közös háztartásban élő hozzátartozó nem lehet tőzsde tisztségviselője, tőzsdei szakmai bizottság és tőzsdei választottbíróság tagja; értékpapírt nyilvánosan kibocsátó szervezetnél vezető tisztségviselő, felügyelő bizottsági tag és alkalmazott; a Felügyelet által felügyelt egyéb szervezetnél vezető tisztségviselő, felügyelő bizottsági tag és alkalmazott.
    (7) Az a személy, aki esetében az (1)-(5) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, köteles azt haladéktalanul az érintett szervnek bejelenteni és az összeférhetetlenségi okot kilencven napon belül megszüntetni.
    213. §
    A befektetési vállalkozásnál vezető állású személy, illetve alkalmazott által folytatható - a befektetési vállalkozás tevékenységi köréhez kapcsolódó, ahhoz hasonló - személyes üzleti tevékenységének feltételeit, nyilvántartásának módját belső szabályzatban határozza meg, amelyet köteles a Felügyelethez be kell benyújtani.
    XXXVI. fejezet
    Az elnevezés védelme
    214. §
    (1) Az "értékpapír-tőzsde", "értéktőzsde" elnevezést vagy ennek idegen nyelvű megfelelőjét, illetve az ezekkel azonos, hasonló vagy rokon értelmű kifejezést cégnevében vagy üzleti és reklámcélokra kizárólag olyan szervezet használhatja, amelyet a 171. § rendelkezései szerint alapítottak.
    (2) Az a szervezet, amelyet nem a 171. § rendelkezései szerint alapítottak az (1) bekezdésben megjelölt elnevezést és ezek bármilyen kombinációját kizárólag oly módon használhatja, hogy ne legyen összetéveszthető az e törvény előírásai szerint alapított és működő tőzsdével.
    (3) Az "elszámolóház" és "értéktár" elnevezést vagy ezek idegen nyelvű megfelelőjét, illetve ezekkel azonos, hasonló vagy rokon értelmű kifejezést kizárólag olyan szervezet használhatja cégnevében vagy üzleti és reklámcélokra, amely a 204. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységek végzésére jogosult. A korlátozás nem vonatkozik a bankközi, illetve postai elszámolás-forgalom lebonyolítására létrehozott szervezetre.
    (4) A "központi értéktár" elnevezést vagy ennek idegen nyelvű megfelelőjét, illetve ezzel azonos, hasonló vagy rokon értelmű kifejezést kizárólag olyan szervezet használhatja cégnevében vagy üzleti és reklámcélokra, amelyek a Felügyelet a 205. § (3) bekezdésében meghatározott tevékenység folytatására kötelezett.
    (5) Olyan szervezet, amely nem az e törvény által szabályozott tevékenységet folytat, cégnevében vagy üzleti és reklámcélokra nem használhat olyan elnevezést, amely azt a megtévesztő látszatot keltheti, hogy az adott szervezet befektetési szolgáltatási tevékenységgel, értékpapír forgalmazásával, illetőleg tőzsdei ügyletekkel foglalkozik.
    TIZENKETTEDIK RÉSZ
    ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
    Hatálybalépés
    215. §
    (1) E törvény 1997. január 1. napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezései a folyamatban lévő ügyekben akkor alkalmazandók, ha azok az ügyfélre kedvezőbb szabályt tartalmaznak.
    (2) Az engedélyezési eljárások tekintetében folyamatban lévőnek kell tekinteni azt az eljárást, amelyben a kérelmet a hatálybalépés előtt - az 1990. évi VI. törvényben meghatározott módon és tartalommal - szabályszerűen nyújtották be.
    (3) Az 1990. évi VI. törvény előírásait kell alkalmazni, ha a felügyeleti bírság kiszabására okot adó esemény az e törvény hatálybalépése előtt következett be és az az 1990. évi VI. törvény alapján enyhébb elbírálás alá esik.
    Átmeneti rendelkezések
    216. §
    (1) Az a gazdálkodó szervezet, amely a hatálybalépést megelőzően hatályos jogszabályok alapján engedélyhez nem kötött, e törvény alapján befektetési szolgáltatásnak, kiegészítő befektetési szolgáltatásnak forgalmazási minősülő tevékenységet folytat, tevékenységét engedély nélkül legkésőbb 1997. december 31. napjáig folytathatja azzal, hogy a tevékenység folytatását legkésőbb 1997. június 30. napjáig köteles a Felügyeletnek bejelenteni.
    (2) A hatálybalépéskor korlátolt felelősségű társasági formában működő befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenységet, illetőleg kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet legkésőbb 1997. december 31. napjáig folytathat.
    217. §
    Az árutőzsde tag részére pénzügyi határidős és opciós ügyletek végzése 1997. december 31. napjáig tartó határozott időre akkor is engedélyezhető, ha az árutőzsde tag árutőzsde ügynöki tevékenysége mellett egyéb üzleti tevékenységet is folytat.
    218. §
    (1) A hatálybalépéskor már működő, vagy a hatálybalépést követően a 215. § (1) bekezdése alapján, az 1990. évi VI. törvény szabályai szerint engedélyezett befektetési vállalkozás saját tőkéje nem csökkenhet a hatálybalépés napján, illetve az engedélyezéskor meglévő jegyzett alaptőkéje alá.
    (2) Az (1) bekezdésben említett befektetési vállalkozásforgalmazó köteles jegyzett tőkéjét 1997. december 31. napjáig a folytatott tevékenységének megfelelő a 9. § (3) bekezdésében8. § (1) bekezdésében meghatározott szintre felemelni. Ennek hiányában 1998. január 1. napját követően a befektetési vállalkozás kizárólag a jegyzett tőkéje tényleges mértékének megfelelő - a 7. § (4)-(6) bekezdésében foglaltak szerinti - tevékenység folytatására jogosult.
    (3) A hatálybalépéskor már működő, vagy a hatálybalépést követően a 215. § (1) bekezdése alapján az 1990. évi VI. törvény szabályai szerint engedélyezett elszámolóház jegyzettalap tőkéjét legkésőbb 1997. június 30. napjáig köteles a 205. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott szintre felemelni.
    219. §
    A hatálybalépéskor a 10. § (1) és (2) bekezdésében, valamint a 207. § (2) bekezdésében meghatározott tulajdonszerzési korlátozást meghaladó tulajdoni részesedéssel rendelkező tulajdonos, a tulajdonszerzési korlátozást meghaladó tulajdoni hányadát legkésőbb 1998. december 31. napjáig köteles elidegeníteni. Ha a tulajdonos elidegenítési kötelezettségének nem tesz eleget, a törvényben előírt mértéket meghaladó tulajdona után szavazati jogot nem gyakorolhat.
    220. §
    (1) A hatálybalépéskor értékpapír-letétkezelési, értékpapír-letéti őrzési tevékenységet folytató vagy az a befektetési szolgáltató, akinek e tevékenységek folytatását a hatálybalépést követően a 215. § (1) bekezdése alapján az 1990. évi VI. törvény szabályai szerint engedélyezték a 17. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott vagyon- és felelősségbiztosítási szerződést legkésőbb 1997. december 31. napjáig köteles megkötni.
    (2) A hatálybalépéskor már működő elszámolóház a 205. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott vagyon- és felelősségbiztosítási szerződést legkésőbb 1997. december 31. napjáig köteles megkötni.
    221. §
    A hatálybalépéskor már működő befektetési vállalkozás a 113. §-ban meghatározott befektetési korlátozásoknak meg nem felelő befektetését - a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kivételével - legkésőbb 1998. december 31. napjáig köteles elidegeníteni.
    222. §
    (1) A hatálybalépéskor a 4. §-ban meghatározott tevékenységek folytatására engedéllyel rendelkező vagy az a befektetési szolgáltató, aki e tevékenységek folytatására a hatálybalépést követően a 215. § (1) bekezdése alapján, az 1990. évi VI törvény szabályai szerint engedélyt kapott, az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi-technikai feltételek meglétét legkésőbb 1997. december 31. napjáig köteles igazolni. Ennek hiányában befektetési szolgáltatási tevékenység, illetőleg kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység 1998. január 1. napját követően nem folytatható.
    (2) A 15. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott szakmai gyakorlat kötelező legkisebb időtartama 1997. december 31. napjáig két év, 1998. december 31. napjáig három év, 1999. december 31. napjáig négy év.
    (3) Az a személy, akinek esetében a hatálybalépéskor a 212. §-ban meghatározott összeférhetetlenségi ok fennáll, köteles azt legkésőbb 1997. december 31. napjáig megszüntetni.(4) A Felügyelet köztisztviselője a törvény hatályba lépését megelőzően jogszerűen szerzett olyan értékpapírt, amelyet a 130. § alapján tulajdonában nem tarthat, legkésőbb 1998. február 28. napjáig köteles elidegeníteni.
    223. §
    (1) A hatálybalépéskor már működő vagy a hatálybalépést követően a 215. § (1) bekezdése alapján, az 1990. évi VI. törvény szabályai szerint engedélyezett befektetési vállalkozás
    a) az e törvény és külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően elkészített üzletszabályzatát és
    b) a 213. §-ban meghatározott szabályzatát
    a Felügyeletnek legkésőbb 1997. március 31. napjáig köteles benyújtani.
    (2) A tőzsde és az elszámolóház alapszabályát, üzletszabályzatát és szabályzatait 1997. december 31-ig köteles e törvény szabályai szerint módosítani és azt a Felügyelethez benyújtani.
    224. §
    (1) A hatálybalépéskor már működő befektetési vállalkozás forgalmazó a 102. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségnek 1997. március 31. napjáig köteles eleget tenni.
    (2) A befektetési vállalkozás a 104. § (1) bekezdésében, a 105. § (1) bekezdésében és a 106. § (2) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket első ízben 1997. április 1. napján köteles alkalmazni.
    (2) A forgalmazó a 107. § (1) bekezdésében, a 108. § (1) bekezdésében és a 109. § (2) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket első ízben 1997. április 1. napján köteles alkalmazni.
    (3) A befektetési vállalkozás a 110. § (1) bekezdésben, a 111. §-ban és a 112. §-ban foglalt rendelkezéseknek 1998. január 1. napjától köteles megfelelni.
    225. §
    (1) Az Alap igazgatóságának első, a 163. § (2) bekezdésének a) és c) pontjában meghatározott tagjait a hatálybalépést követő kilencven napon belül az arra jogosult köteles kijelölni, kinevezni.
    (2) Az Alap első ízben kinevezett, illetve kijelölt igazgatósági tagjainak megbízatási ideje a 163. § (3) bekezdésben meghatározottaktól eltér. Két személy megbízatása egy évre, további két személy megbízatása kettő évre és három személy megbízatása három évre szól. Az igazgatósági tagok közül sorsolással kell megállapítani, hogy mely személyek megbízatása milyen időtartamra szól.
    (3) Az Alap igazgatósága a hatálybalépést követő százötven napon belül köteles a 165. § (1) bekezdésben meghatározott szabályzatokat elfogadni és jóváhagyásra a Felügyelethez benyújtani.
    226. §
    A 24. § (4) bekezdésében meghatározott rendelkezést az 1998. december 31. napját követő nyilvános forgalomba hozatalra kell alkalmazni.
    227. §
    (1) A részvénytársaság által a hatálybalépést megelőzően megszerzett - a 94. §-ban meghatározott tulajdoni hányadot meghaladó mértékű - saját részvények elidegenítésének határidejére a hatálybalépést megelőzően hatályos rendelkezést kell alkalmazni.
    (2) A 24. § (3) bekezdésében, illetve a Gt. - e törvény 232. §-ának (9) bekezdésével módosított - 301. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni akkor, ha a nyilvános ajánlattétel, a tájékoztató közzétételére, illetve az alaptőke-emelésére vonatkozó döntés cégbíróságon történő bejelentésére a hatálybalépés előtt került sor. Ezekben az esetekben a nyilvános forgalomba hozatalra, illetve az alaptőke-emelésre a hatálybalépést megelőzően hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
    (3) A hatálybalépést megelőzően zártkörűen alapított részvénytársaság bemutatóra szóló részvényét legkésőbb 1998. június 30-ig névre szóló részvénnyé kell átalakítani.
    228. §
    A hatálybalépést megelőzően forgalomba hozott, de a hatálybalépéskor a kibocsátásnak megfelelő névértéken és mennyiségben nyomdai úton még elő nem állított értékpapírok tekintetében a kibocsátó legkésőbb 1998. június 30. napjáig köteles az értékpapírok nyomdai úton történő előállítására vagy dematerializált értékpapírrá történő átalakítására.
    229. §
    Az Ltvr. - e törvény 240. §-ának (1) bekezdésével módosított - 1. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés nem érinti a hatálybalépéskor már forgalomban lévő névre szólóan forgalomba hozott letéti jegyet.
    Módosuló jogszabályok
    230. §
    A Pp. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) A bíróság a nyilvánosságot indokolt határozatával az egész tárgyalásról vagy annak egy részéről bármikor kizárhatja, ha az államtitok, szolgálati titok vagy üzleti titok megőrzése végett, illetve nemzetgazdasági érdekre tekintettel vagy erkölcsi okból feltétlenül szükséges. Az ügyfél kérelmére a bíróság a nyilvánosságot kizárhatja akkor is, ha a tárgyalás során a fél vagyoni helyzetére vonatkozó, pénzügyi intézménytől beszerzett adat (banktitok), biztosítótól beszerzett adat (biztosítási titok) vagy befektetési szolgáltatótól, tőzsdétől, elszámolóháztól értékpapír- beszerzett adat (értékpapír-titok) kerülne nyilvánosságra. A bíróság egyes hivatalos személyeknek ebben az esetben is megengedheti, hogy a tárgyaláson jelen lehessenek."
    231. §
    (1) A Ptk. 338/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) Értékpapírnak csak olyan okirat vagy - jogszabályban megjelölt - más módon rögzített, nyilvántartott és továbbított adat tekinthető, amely jogszabályban meghatározott kellékekkel rendelkezik és kiállítását (kibocsátását), illetve ebben a formában történő megjelenítését jogszabály lehetővé teszi."
    (2) A Ptk. 338/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Értékpapírban meghatározott követelést érvényesíteni, arról rendelkezni, azt megterhelni - ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik -csak az értékpapír által, annak birtokában lehet."
    (3) A Ptk. 373. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő (4) és (5) bekezdés lép, egyidejűleg a jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:
    "(4) Az elővásárlási jog átruházása - ha törvény eltérően nem rendelkezik - semmis, gazdálkodó szervezet azonban kijelölheti azt a személyt, aki e jog gyakorlására jogosult.
    (5) Az elővásárlási jog - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az örökösökre nem száll át."
    (4) A Ptk. 375. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) A bíróság a tulajdonost - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a vételi jogból folyó kötelezettsége alól mentesítheti, ha a tulajdonos bizonyítja, hogy a vételi jog engedése után körülményeiben olyan lényeges változás állott be, hogy a kötelezettség teljesítése tőle nem várható el."
    232. §
    (1) A Gt. 44. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Bármely tag (részvényes) kérheti a bíróságtól a gazdasági társaság vagy szervei által hozott olyan határozat felülvizsgálását, amely e törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba, a társasági szerződésbe (alapító okiratba) vagy az alapszabályba ütközik. A keresetet indító részvényes köteles legalább egy részvényt vagy legalább egy részvényről szóló zárolt értékpapír-alszámla kivonatot a bíróságnál letétbe helyezni."
    (2) A Gt. 234. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) Az azonos jogokat biztosító részvények egy részvényfajtát (242245. §) alkotnak. Az egy részvényfajtához tartozó részvények azonos névértékűek. Az egy részvényfajtához tartozó részvények összevont címletű részvényként is kibocsáthatóak. A részvényfajtához fűződő jogokat, valamint az egyes részvényfajtán belül kibocsátásra kerülő részvények számát és névértékét az alapszabályban kell megállapítani."
    (3) A Gt. 237. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
    (A részvényen legalább a következőket kell feltüntetni:)
    "f) a részvény értékpapír-kódját."
    (4) A Gt. 239. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "239. § A részvényes a részvénytársaságnak a cégjegyzékbe történő bejegyzése és az alaptőke teljes befizetése után igényelheti a neki járó nyomdai úton előállított részvények kiadását, illetve az értékpapírok forgalomba hozataláról a befektetési szolgáltatásokról, forgalmazásáról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi.....törvény (a továbbiakban: Épt.) szerinti dematerializált értékpapír értékpapír-számlán történő jóváírását."
    (5) A Gt. 241. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) A részvénykönyvet bárki megtekintheti, ha érdekeltségét valószínűsíti."
    (6) A Gt. 252. §-a (3) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Az alapítási tervezetben ismertetni kell)
    "i) az értékpapír előállításának módját."
    (7) A Gt. 260. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
    "(4) A zártkörűen alapított részvénytársaság kizárólag névre szóló részvényeket bocsáthat ki.
    (8) A Gt. 278. §-ának (1) bekezdése a következő új h) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi h) és i) pont jelölése i) és j) pontra változik:
    (A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik)
    "h) döntés a részvénytársaság által korábban kibocsátott és nyomdai úton előállított értékpapír dematerializált értékpapírrá történő átalakításáról;"
    (9) A Gt. 301. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) Új részvények nyilvános kibocsátásával az alaptőke felemelésére akkor kerülhet sor, ha a kibocsátó (illetve jogelődje) legalább két teljes naptári év óta működik, kivéve ha az összes kibocsátott részvény - ideértve az alaptőke-emelés során kibocsátott részvényeket is - együttes kibocsátási értéke az alaptőke felemelés után sem haladja meg az ötvenmillió forintot, valamint az Épt. 24. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott portfolió társaságot."
    (10) A Gt. 302. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Az alaptőke-emelésről az igazgatóság előterjesztése alapján a közgyűlés határoz. A közgyűlés összehívásáról szóló hirdetményben - a 279. § (3) bekezdésében előírtakon felül - ismertetni kell:
    a) az alaptőke-emelés indokát, tervezett módját és idejét;
    b) az alaptőke-emelés javasolt legkisebb és legnagyobb összegét;
    c) ha új részvényfajta kibocsátására kerül sor, az ahhoz kapcsolódó jogokat, valamint azt, hogy az új részvények melyik, korábban kibocsátott részvényfajtához kapcsolódó jogokat érintenek és hogyan;
    d) az alapszabály módosítás tervezetét;
    e) ha az alaptőke-emelés nem pénzbeli hozzájárulással történik, az erre vonatkozó javaslatot."
    (11) A Gt. 303. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) A közgyűlés összehívásáról szóló hirdetményben a 302. § (1) bekezdésében felsoroltakat a (4) bekezdés szerint történő alaptőke felemelés esetén nem kell ismertetni."
    (12) A Gt. 308. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) Ha az alaptőke-emelés új részvények nyilvános kibocsátásával történik, az alaptőke felemeléséről szóló határozatot az igazgatóság a cégbírósághoz intézett bejelentést követő tizenöt nap elteltével hivatalos lapban közzéteszi. A határozatnak tartalmaznia kell a 302. § (1) bekezdésében felsorolt adatokat, továbbá az új részvények számát és kibocsátási értékét (árfolyamát), valamint a részvényjegyzés kezdő- és zárónapját. A részvényjegyzés a közzététel után kezdődhet meg."
    233. §
    (1) A Bat. 9/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Zártkörű alap tulajdonosainak (a befektetési jegyek lehetséges jegyzőinek) száma a harmincöt főt nem haladhatja meg. Zártkörű alap csak zárt végű befektetési alapként hozható létre."
    (2) A Bat. 9/A. §-ának (3) bekezdésében "Az egyes értékpapírok forgalomba hozataláról, forgalmazásáról, valamint az értékpapírtőzsdéről szóló 1990. évi VI. törvény (a továbbiakban: Épt.) 8. §-át" szövegrész helyébe "Az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról forgalmazásáról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi.....törvény (továbbiakban: Épt.) 30-33. §-át" szövegrész lép.
    (3) A Bat. 12. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (értékpapír alap részére csak olyan,)
    "a) nyilvánosan forgalomba hozott, valamint"
    (vásárolható meg, amely a nettó eszközérték megállapítására alkalmas árfolyammal rendelkezik.)
    (4) A Bat. 12. §-a (3) bekezdésének d) pontjában az "[Épt. 3. § d) pont]" szövegrész helyébe az "[Épt. 3. § (2) bekezdés 2) pont]" szövegrész lép.
    (5) A Bat. 13. §-ának (1) bekezdésében az "[Épt. 3. § d) pont]" szövegrész helyébe az "[Épt. 3. § (2) bekezdés 2) pont]" szövegrész lép.
    (6) A Bat. 20. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A befektetési jegyen fel kell tüntetni)
    "d) a befektetési jegy névértékét, kódját és sorszámát;"
    (7) A Bat. 39. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(3) A Felügyelet nyilvántartja az alapkezelőkre vonatkozó adatokat."
    (8) A Bat. 1. számú mellékletének III. Része helyébe a következő rendelkezés lép:
    "A tájékoztatóban fel kell tüntetni az Épt. 38. § (1) bekezdésében, valamint a 148. § (1) bekezdésében foglaltakat."
    (9) A Bat. 1. számú mellékletének IV. Része helyébe a következő rendelkezés lép:
    "A tájékoztatónak meg kell felelni az Épt. 25. §;-ban és a 26. §-ban foglalt egyéb feltételeknek."
    234. §
    Az Áht. 113/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
    "(3) A Kincstár az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében értékpapír-bizományosi, értékpapírkereskedelmi, értékpapír forgalomba hozatalának szervezése és ehhez kapcsolódó szolgáltatási, értékpapír-letétkezelési és értékpapír-számlavezetési tevékenységet végezhet. A Kincstár e tevékenységeire az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi.....törvény rendelkezéseit kell alkalmazni."
    235. §
    (1) Az Átt. 1. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő pont lép és a bekezdés a következő f) ponttal egészül ki:
    (E törvény alkalmazásában áru:)
    "e) index (kivéve ha az értékpapíron alapul),
    f) az előzőekből képzett árfolyamok és származékos termékek"
    (2) Az Átt. 16. §-ának (6) bekezdése új f/ ponttal egészül ki: (A Tőzsdetanács hatásköre legalább a következőkre terjed ki:) "f) a szabályzatok megállapítása és módosítása,"
    (3) Az Átt. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "30. § A tőzsde felügyeletét az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletről szóló 1996. évi.... törvény (a továbbiakban: Felügyelet) 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározott közigazgatási szerv az e törvényben megállapított szabályok szerint látja el."
    236. §
    A gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény 30. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) A nemzetközi kereskedelmi ügyekben is eljáró állandó választottbíróság - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működik, amely biztosítja e választottbíróság működési feltételeit, továbbá megválasztja és visszahívja a választottbírókat."
    237. §
    A Magyar Export-import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 2. § (1) bekezdése c) pontjának 4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: [c/ Saját számlára vagy bizományosként (más számlájára) történő adás-vételi (kereskedelmi) tevékenység az alábbi körben]
    "4. Átruházható értékpapírral végzett műveletek, kivéve az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló 1996. évi.... törvény (továbbiakban: Épt.) 24. §-ának (1)-(3) bekezdése alapján nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírt (értékpapírügylet),"
    238. §
    A Vbt. 46. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) Nemzetközi ügyekben - ha törvény eltérően nem rendelkezik - állandó választottbíróságként a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett állandó választottbíróság jár el."
    239. §
    (1) A Ktvr. 2. §-a (1) bekezdésének d), e), h), és i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A kötvénynek tartalmaznia kell:)
    "d) a kötvény névértékét, kódját és sorszámát;
    e) a kibocsátó megnevezését;
    h) a kötvény futamidejét; a kamatfizetési és beváltási (törlesztési) időpontokat és feltételeket;
    i) a kötvény összegének visszafizetését és a kamat megfizetését biztosító kötelezettségvállalásokat"
    (2) A Ktvr. 3. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A kötvény kibocsátására jogosult)
    "e) jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet,"
    (3) A Ktvr. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) A névre szóló kötvény átruházása - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a kötvényre vagy az ahhoz csatolt lapra (toldatra) az átruházó által aláírt nyilatkozattal történik."
    240. §
    (1) Az Ltvr. 1. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A hitelintézet a megtakarítási lehetőségek bővítése érdekében letéti jegyet bocsáthat ki.
    (2) A letéti jegy bemutatóra szóló értékpapír."
    (2) Az Ltvr. 1. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) A letéti jegy beváltását a kibocsátástól számított három éven belül be kell fejezni."
    (3) Az Ltvr. 3. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A letéti jegynek tartalmaznia kell)
    "d) a letéti jegy névértékét, kódját és sorszámát;"
    241. §
    (1) Ahol a hatálybalépés előtt kihirdetett jogszabály az 1990. évi VI. törvényre vagy az Épt.-re utal, azon e törvényt kell érteni.
    (2) Ahol jogszabály "forgalmazót", "értékpapír-ügynökséget" vagy "értékpapír-forgalmazót" említ, azon az e törvény szerinti befektetési vállalkozást kell érteni.
    (3) Ahol jogszabály "értékpapír forgalomba hozatali", "értékpapír-kereskedelmi", "értékpapír-bizományosi" vagy "forgalmazási tevékenységet" említ, azon az e törvény szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységet kell érteni.
    (4) Ahol jogszabály, bíróság, közjegyző vagy hatóság által nyújtott szolgáltatás keretében vagy bíróság, közjegyző vagy hatóság intézkedéseként az értékpapír "átvételét, magához vételét, lefoglalását, zár alá vételét" vagy más ehhez hasonló kifejezést használ, azon a dematerializált értékpapír zárolt alszámlára (87. §) helyezését is érteni kell.
    242. §
    E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, valamint azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1994. évi I. törvény alapján - az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés érdekében - a 9. számú melléklet szerinti irányelveket vette figyelembe.
    Hatályukat vesztő jogszabályok
    243. §
    E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
    a) az egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozataláról és forgalmazásáról, valamint az értékpapír-tőzsdéről szóló 1990. évi VI. törvény és az azt módosító 1994. évi XLII. törvény 29-31. §-a, az 1991. évi XXVI. törvény 15. §-a (4) bekezdésének negyedik francia bekezdése; az 1995. évi CV. törvény 112. §-a; az 1994. évi IV. törvény 11. §-a (3) bekezdésének b) pontja, az Átt. 66. §-a;
    b) a Gt. 236. §-a, a 279. §-ának (4) bekezdése és a 288. §-ának (4) bekezdéséből a "a 33. és 34. §-a" szövegrész;
    c) a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény, valamint a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. törvényerejű rendelet módosításáról szóló 1991. évi LXV. törvény 30. §-ának (1) bekezdése;
    d) az MNB tv. 70. § (2) bekezdéséből az "[Épt. 3. § b) pontja]" szövegrész;
    e) az Átt. 12. §-a (2) bekezdésének b) pontja, a 32. §-ának (2) bekezdése;
    f) a Bit. 169. §-a;
    g) a Ktvr. 3. §-a (1) bekezdésének f) pontja és
    h) az Ltvr. 3. §-a (1) bekezdésének c) pontja és a 4. §-ának (2) bekezdése.
    Felhatalmazás
    244. §
    (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg
    a) a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésének részletes személyi, tárgyi, technikai és biztonsági feltételeit;
    b) az értékpapír-letétkezelési tevékenység végzésének biztonsági, személyi és tárgyi, technikai feltételeit;
    c) az elszámolóház tevékenységének részletes személyi, tárgyi és biztonsági feltételeit;
    d) az értékpapír-forgalmazói szakmai vizsga vizsgakövetelményeit, a vizsga lebonyolítási rendjét;
    e) az egyes értékpapírok nyomdai úton történő előállításának, kezelésének és fizikai megsemmisítésének biztonsági szabályait és a Felügyelet ebből eredő együttműködési kötelezettségét;
    f) a dematerializált értékpapír előállításának és továbbításának módját, biztonsági szabályait;
    g) az értékpapír-számla, központi értékpapír-számla és az ügyfélszámla megnyitásának és vezetésének részletes szabályait, ideértve az értékpapír-számla feletti rendelkezési jog gyakorlására szolgáló formanyomtatvány bevezetésének szabályait és tartalmi kellékeit;
    h) a befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet üzletszabályzatának kötelező tartalmi elemeit, valamint
    i) a befektetési szolgáltatási-forgalmazási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet üzleti-befektetési szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó, a Felügyelet részére történő adatszolgáltatási kötelezettségét, az adatszolgáltatás tartalmát, módját, gyakoriságát.
    (2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg:
    a) az értékpapír-kód elemeinek tartalmi meghatározását;
    b) a befektetési vállalkozásforgalmazási, az elszámolóház és a Befektető-védelmi Alap éves beszámoló-készítési és könyvvezetési sajátosságait;
    c) a befektetési társaság céltartalék képzésének szabályait;
    d) a befektetési szolgáltató nyitott pozícióinak számítási szabályait;
    e) az elszámolóház tartalékképzésének szabályait;
    f) az elszámolóház Felügyelet részére történő adatszolgáltatási kötelezettségének tartalmát, módját és gyakoriságát;
    g) a tőzsde, az elszámolóház, a befektetési szolgáltató tájékoztatási kötelezettségének tartalmát, módját, gyakoriságát, valamint
    h) az értékpapír-felügyeleti államigazgatási eljárások és igazgatási szolgáltatások díját.
    1. számú melléklet az 1996. évi.....törvényhez
    A törvényben hivatkozott jogszabályok rövidítései:
    1. Áe.: az 1957. évi IV. törvény az államigazgatási eljárás általános szabályairól;
    2. Áht.: az 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról;
    3. Átt.: az 1994. évi XXXIX. törvény az árutőzsdéről és az árutőzsdei ügyletekről;
    4. Bat.: az 1991. évi LXIII. törvény a befektetési alapokról;
    5. Bit.: az 1995. évi XCVI. törvény a biztosító intézetekről és a biztosítási tevékenységről;
    6. Cst.: az 1991. évi IL. törvény a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról;
    7. Dtv.: az 1995. évi XCV. törvény a devizáról;
    8. Hpt.: az 1996. évi.... törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról;
    9. Gt.: az 1988. évi VI. törvény a gazdasági társaságokról;
    10. MNB tv.: az 1991. évi LX. törvény a Magyar Nemzeti Bankról;
    11. Öpt.: az 1993. évi XCVI. törvény az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról;
    12. Ptk: az 1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről;
    13. Pp.: az 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról;
    14. Szmt.: az 1991. évi XVIII. törvény a számvitelről;
    15. Sztv: az 1992. évi I. törvény a szövetkezetekről;
    16. Vbt.: az 1994. évi LXXI. törvény a választottbíráskodásról;
    17. Vht.: az 1991. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról;
    18. Ctvr.: az 1989. évi 23. törvényerejű rendelet a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről;
    19. Ktvr.: az 1982. évi 28. törvényerejű rendelet a kötvényről;
    20. Ltvr.: az 1988. évi 18. törvényerejű rendelet a letéti jegyről;
    2. számú melléklet az 1996. évi..... törvényhez
    Az állampapír ismertető kötelező tartalmi elemei
    Az állampapírok nyilvános forgalomba hozatalához készítendő ismertetőnek, illetve a nyilvános ajánlattételnek legalább az alább felsorolt adatokat kell tartalmaznia:
    1. a kibocsátó megnevezése,
    2. a kibocsátáshoz kapott felhatalmazás vagy a forgalomba hozatal alapjául szolgáló döntés megjelölése, tartalma, időpontja,
    3. a kibocsátás tervezett nagysága,
    4. a befektetési vállalkozás megnevezése és címe,
    5. a forgalomba hozatal során közreműködő befektetési vállalkozások, ügynökök,
    6. a kifizető és letéti helyek megnevezése és címe,
    7. a kötvény elnevezése, a kibocsátás célja,
    8. az értékpapírok fajtája, típusa, az azokhoz kapcsolódó jogok bemutatása,
    9. tájékoztatás az átruházás korlátairól,
    10. az értékpapírok száma, névértéke, az árfolyam meghatározás módszere,
    11. sorozat- és sorszámok, az értékpapír kódja,
    12. a jegyzés, illetve eladás kezdő- és zárónapja,
    13. a befizetés módja, a befizetésre nyitva álló bankszámla száma,
    14. a túl- és aluljegyzés esetén követendő eljárás, az allokáció leírása,
    15. az értékpapír szövege (az értékpapír mintája).
    3. számú melléklet az 1996. évi.....törvényhez
    A tájékoztató kötelező tartalmi elemei
    A tájékoztatónak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:
    I.
    a) ÖSSZEFOGLALÓ OLDAL
    A kibocsátó megnevezése, a kibocsátónak a nyilvános ajánlattételből adódó kötelezettségei az eljárás során, az ajánlattevő megnevezése, amennyiben az más mint a kibocsátó, a forgalmazó neve, a tájékoztatóra és az ajánlattételre vonatkozó kötelezettségvállalások tartalma, a jegyzési, eladási időszak nyitó-és zárónapja, a felügyeleti engedély száma és dátuma.
    b) A KIBOCSÁTÓ BEMUTATÁSA
    1. cégneve,
    2. székhelye, telephelye,
    3. az alapítás, a cégbejegyzés dátuma és helye, a cégjegyzék száma,
    4. a jegyzett és a befizetett alaptőke,
    5. a működési időtartam,
    6. az üzleti év,
    7. a hirdetmények közzétételének helye,
    8. a tevékenységi kör a TEAOR szám megjelölésével, engedélyhez kötött tevékenység esetén nyilatkozat az engedély meglétéről és tartalmáról,
    9. a kibocsátó által korábban kibocsátott és még forgalomban levő értékpapír típusa és fajtája, a forgalomba hozatal időpontja és eredménye,
    10. a forgalomban levő értékpapír piaci helyzetének, árfolyam alakulásának bemutatása,
    11. a részvényesek száma, összetétele,
    12. a társaság olyan részvénykönyvbe bejegyzett tulajdonosainak felsorolása, akik részesedése egyenként az alaptőke öt százalékát meghaladja, a tulajdoni hányad megjelölésével részvény-fajtánként,
    13. a kibocsátó korábban kibocsátott értékpapírjának tíz százalékot elérő vagy meghaladó tulajdoni részesedéssel rendelkező, a részvénykönyvbe bejegyzett tulajdonosának megnevezése,
    14. a kibocsátó szervezeti felépítése,
    15. az alkalmazotti létszám,
    16. a vezető állású személyek személyi és szakmai adatai, így különösen az iskolai végzettség, szakképzettség, szakmai gyakorlat. Más gazdasági társaságnál betöltött vezető pozíció megléte esetén ennek feltüntetése. A vezető állású személyek értékpapír-tulajdona a kibocsátó által kibocsátott értékpapírokból,
    17. az osztalékra való jogosultság, elsőbbségi jog, likvidációs szabály érvényesülése, a szavazati jogok ismertetése, a részvények átalakíthatóságával összefüggő szabályok, eladási és vételi opció, elővásárlási jog, illetve a forgalomképesség egyéb korlátai,
    18. dolgozói részvények esetén azok kibocsátási, vásárlási és visszavásárlási feltételei.
    c) A KIBOCSÁTÓ ÜZLETI TEVÉKENYSÉGE
    1. a kibocsátó történetének rövid áttekintése, az üzleti tevékenység fejlődéséről a kibocsát megelőző öt üzleti évre vonatkozóan,
    2. főbb gazdasági, üzleti tevékenység, szolgáltatás bemutatása, működési terület,
    3. alaptőke, saját tőke, tőketartalék, céltartalék nagysága, összetétele (átértékelés, apport is),
    4. árbevétel, költség és fedezeti összegek alakulása termék- és szolgáltatás-csoportonként,
    5. az eredmény alakulása, cash flow kimutatás legalább a kibocsátást megelőző három évre vonatkozóan, ,
    6. a termék és szolgáltatás értékesítés adatai,
    7. vevőkapcsolatok,
    8. szállítói kapcsolatok (a legfőbb szállítóktól való függés mértéke),
    9. a tárgyi eszközök bemutatása,
    10. készletek adatai (átlagos állomány, forgási sebesség, elfekvő készletek állománya),
    11. folyamatban lévő beruházások,
    12. kutatási-fejlesztési tevékenység,
    13. a hitelállomány szerkezete, a rövid és hosszúlejáratú kötelezettségek (szállítóállomány, váltótartozások, adó, társadalombiztosítás, vám), kivetett bírságok és késedelmi kamatok nagysága,
    14. a kibocsátót terhelő zálogjogok és egyéb terhek ismertetése,
    15. főbb gazdasági mutatók (jövedelmezőség, hatékonyság, likviditás, stb.),
    16. az ágazat piaci helyzete, piaci pozíciók, a konkurencia bemutatása,
    17. adókedvezmények, dotációk,
    18. a befektetések bemutatása, ha a befektetés forgalmi értéke, (ennek megállapíthatatlansága esetén névértéke) meghaladja a kibocsátó alaptőkéjének tíz százalékát, illetve ha a kibocsátó közvetlen vagy közvetett módon többségi tulajdonnal rendelkezik az adott társaságban,
    19. a következő három gazdasági évre vonatkozó üzleti terv, ideértve a főbb szakmai jellegű terjeszkedés irányát, innovációt és egyéb más típusú projecteket,
    20. a kibocsátó tulajdonában lévő szabadalmak, védjegyek és egyéb jogok,
    21. a kibocsátó és a részvényesek között, továbbá a részvényesek egymás között létrejött bármely olyan szerződés tartalma, amely a társaság működését, üzleti tevékenységét jelentősen befolyásolhatja, továbbá a kibocsátó és a vezető állású személyei között létrejött, a társaság működését befolyásoló szerződés tartalma.
    d) PÉNZÜGYI JELENTÉS ÉS A KAPCSOLÓDÓ INFORMÁCIÓK:
    1. a tájékoztatóhoz mellékelni kell: a számvitelre vonatkozó jogszabályok alapján elkészített utolsó három évre vonatkozó éves beszámolót és kiegészítő mellékletet, mérleget, eredmény-kimutatást, az utolsó évre vonatkozó üzleti jelentést, konszolidált mérleget és eredmény-kimutatást, valamint a könyvvizsgálói jelentést és az átalakulással létrejött szervezet esetén - ha az átalakulás egy éven belül történt - az átalakulási vagyonmérleget,
    2. a tájékoztatónak tartalmaznia kell: a kibocsátó számviteli politikájának ismertetését, az utolsó mérlegkészítés óta rendelkezésre álló legújabb pénzügyi információkat. Ezen legújabb pénzügyi információknak a számvitelre vonatkozó jogszabály alapján összeállított mérleg adataival összehasonlíthatónak kell lenni,
    e) PERES ELJÁRÁSOK
    A kibocsátó által vagy a kibocsátó ellen kezdeményezett folyamatban levő peres eljárások felsorolását, ha a perérték az alaptőke tíz százalékát meghaladja.
    f) A FORGALOMBA HOZATAL ADATAI
    1. a forgalomba hozatal alapjául szolgáló döntés száma, tartalma, időpontja,
    2. az ajánlattevő megnevezése, ha az nem azonos a kibocsátóval,
    3. a befektetési vállalkozás megnevezése és címe,
    4. a forgalomba hozatal során közreműködő befektetési szolgáltatók megnevezése,
    5. a kifizető és letéti helyek megnevezése és címe,
    6. a jegyzési garanciát vállalók megnevezése, címe, a lejegyzésre vállalt összeg feltüntetése,
    7. a forgalomba hozatal költségei,
    8. a forgalomba hozatal összege, a forgalomba hozatallal megszerezni tervezett tőke felhasználási célja,
    9. az értékpapírok fajtája, típusa, az azokhoz kapcsolódó jogok bemutatása, az értékpapír kódja,
    10. elővásárlási jog, az átruházás esetleges korlátozása,
    11. az értékpapírok száma, névértéke, kibocsátási árfolyama, az árfolyam meghatározás módszere,
    12. sorozat- és sorszámok,
    13. a jegyzés, illetve eladás kezdő- és zárónapja,
    14. a befizetés módja, a befizetésre nyitva álló bankszámla száma,
    15. a túl- és aluljegyzés esetén követendő eljárás, az allokáció leírása,
    16. az értékpapír szövege (az értékpapír mintája), dematerializált értékpapír esetén a 21. § (4) bekezdésében meghatározott okirat szövegének tervezete.
    II.
    Kötvény nyilvános forgalomba hozatala esetén az I. részben meghatározottakon túlmenően a tájékoztatónak a következő adatokat is tartalmaznia kell:
    1. a tervezett kamat (diszkont) mértéke, meghatározásának módja, kamatfizetés időpontja,
    2. ha a kötvény kibocsátója fenntartja magának a jogot, hogy a kötvény futamideje alatt a kamatot megváltoztassa, a kamatváltozás szabályai, közzétételének módja,
    3. az értékpapírhoz fűződő egyéb feltételek,
    4. a kötelezettség teljesítésének pénzügyi biztosítékai.
    III.
    1. Ha a kibocsátóval vagy jogelődjével szemben a nyilvános forgalomba hozatalt megelőző három naptári évben csődeljárást folytattak le vagy felszámolási eljárást rendeltek el, a tájékoztatónak tartalmaznia kell az erre vonatkozó adatokat is.
    2. Ha az értékpapírban foglalt kötelezettségek teljesítésére valamely személy garanciát vállal, a tájékoztatónak tartalmaznia kell a garanciavállalóra vonatkozó az I. rész b) - e) pontjaiban, valamint az ezen rész a) pontjában meghatározott adatokat is.
    3. A tájékoztatóban a figyelem felhívására alkalmas módon, külön ki kell emelni a kibocsátó üzleti tevékenységének kiemelkedő kockázati tényezőit.
    4. A tájékoztatóban fel kell tüntetni a törvény 38. § (1) bekezdésben és a 148. § (1) bekezdésében foglaltakat.
    4. számú melléklet az 1996. évi.....törvényhez
    A helyi önkormányzatok kötvénykibocsátásához készített tájékoztató kötelező tartalmi elemei
    A helyi önkormányzatok által készített tájékoztatónak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:
    a) ÖSSZEFOGLALÓ OLDAL
    A kibocsátó megnevezése, a kibocsátónak a nyilvános ajánlattételből adódó kötelezettségei, az ajánlattevő megnevezése (amennyiben az más mint a kibocsátó), a befektetési vállalkozás neve, a tájékoztatóra és az ajánlattételre vonatkozó kötelezettségvállalások tartalma, a tájékoztató Felügyelet által történő jóváhagyás száma és dátuma, a jegyzési, eladási időszak nyitó- és zárónapja.
    b) A KIBOCSÁTÓ
    1. neve,
    2. székhelye,
    3. a hirdetmények közzétételi helyei,
    4. a forgalomba hozandó értékpapír típusa és fajtája,
    5. az önkormányzat által korábban kibocsátott, de még forgalomban levő értékpapír típusa, fajtája, főbb adatai, a forgalomba hozatalok felsorolása és eredménye, a forgalomba hozatalokhoz kapcsolódó, az önkormányzatot terhelő kötelezettségek,
    6. a forgalomban levő értékpapír piaci helyzetének, árfolyam alakulásának bemutatása,
    7. az önkormányzat szervezeti felépítése,
    8. az alkalmazotti létszám,
    9. a választott- (polgármester, alpolgármester, tanácsnok, bizottsági elnök) és a hivatali vezető tisztségviselők (jegyző, aljegyző, pénzügyi vezető, a forgalomba hozatal céljához közvetlenül kapcsolódó terület felelős vezetője) személyi és szakmai adatai, így különösen az iskolai végzettség, szakképzettség, szakmai gyakorlat, stb.
    c) AZ ÖNKORMÁNYZAT BEMUTATÁSA
    (legalább a kibocsátást megelőző három év adataira ki kell terjednie)
    1. az önkormányzat rövid történeti áttekintése,
    2. földrajzi határok, terület méretei,
    3. területrendezési tervben szereplő lakó, ipari, közületi, mezőgazdasági, stb. területek,
    4. kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatok,
    5. kibocsátás céljához kapcsolódó normatív támogatások alakulása, a kibocsátás időpontjában aktuális feladatok állami és helyi forrásai,
    6. az önkormányzat területén élő népesség száma, az egy főre jutó átlagkereset, életkori-, iskolázottsági- és képzettségi adatok,
    7. az egyéni vállalkozói engedéllyel rendelkezők száma, szakmánkénti megoszlásban,
    8. jelentősebb vállalkozások az önkormányzat területén,
    9. munkanélküliség alakulása,
    10. kivetett helyi adók (idegenforgalmi, kommunális, telek, építmény, iparűzési),
    11. központi adókból származó bevételek,
    12. költségvetési tájékoztatás: az érvényes költségvetés összefoglalója, kilátásai,
    13. a tényleges bevételek és kiadások felsorolása,
    14. ha a kötvény törlesztését és kamatát egy kizárólagos kijelölt forrás fedezi, akkor az adott forrás (díjak, adók, egyéb) jellemzői, mértékei,
    15. az adósságszolgálati forrásokra vonatkozó esetleges korlátozások,
    16. az adósságszolgálatot esetleg korlátozó jogi körülmények,
    17. jelenlegi adósság és egyéb dologi tartozások, határidőn túli tartozások,
    18. lejárt követelések,
    19. jelentős peres ügyek.
    d) PÉNZÜGYI JELENTÉS ÉS A KAPCSOLÓDÓ INFORMÁCIÓK
    1. A tájékoztatóhoz mellékelni kell: a kibocsátóra vonatkozó számviteli jogszabályok szerint elkészített a kibocsátást megelőző három évre vonatkozó éves költségvetési beszámolót.
    2. A tájékoztatónak tartalmaznia: kell az utolsó mérlegkészítés óta rendelkezésre álló legújabb pénzügyi információkat is. Ezen legújabb pénzügyi információknak a számvitelre vonatkozó jogszabály alapján összeállított mérleg adataival összehasonlíthatónak kell lenni.
    e) A FORGALOMBA HOZATAL ADATAI:
    1. a forgalomba hozatal alapjául szolgáló döntés száma, tartalma, időpontja,
    2. az ajánlattevő megnevezése (ha nem azonos a kibocsátóval),
    3. a forgalomba hozatal céljának részletes bemutatása,
    4. a befektetési vállalkozás megnevezése és címe,
    5. a forgalomba hozatal során közreműködő befektetési vállalkozások, ügynökök,
    6. a kifizető és letéti helyek megnevezése és címe,
    7. a jegyzési garanciát vállalók megnevezése, címe, a lejegyezésre vállalt összeg feltüntetése,
    8. a forgalomba hozatal nagysága,
    9. a forgalomba hozatal költségei,
    10. az értékpapírok fajtája, típusa, az azokhoz kapcsolódó jogok bemutatása,
    11. az értékpapír kódja,
    12. elővásárlási jog, az átruházás esetleges korlátja,
    13. a forgalomba hozandó értékpapírok száma, névértéke, kibocsátási árfolyama, az árfolyam meghatározás módszere,
    14. sorozat- és sorszámok,
    15. a jegyzés, illetve eladás kezdő- és zárónapja,
    16. a befizetés módja, a befizetésre nyitva álló bankszámla száma,
    17. a túl- és aluljegyzés esetén követendő eljárás, az allokáció leírása,
    18. az értékpapír szövege (az értékpapír mintája), dematerializált értékpapír kibocsátása esetén a 21. § (4) bekezdésében meghatározott okirat szövegének tervezete.
    5. számú melléklet az 1996. évi.... törvényhez
    A rendszeres tájékoztatások kötelező tartalmi elemei
    I.
    Az éves gyorsjelentésnek a jelentés elkészítésének időpontjáig rendelkezésre álló adatok alapján legalább a következő adatokat kell tartalmaznia: a) Gazdálkodási adatok: Eredménykimutatás:
    I. Értékesítés nettó árbevétele
    II. Egyéb bevételek
    III. Értékesítés közvetlen költségei
    IV. Értékesítés közvetett költségei
    V. Egyéb ráfordítások
    A. Üzleti (üzemi) tevékenység
    VI. Pénzügyi műveletek bevétele
    VII. Pénzügyi műveletek ráfordítása
    B. Pénzügyi műveletek eredménye
    C. Szokásos vállalkozási eredmény
    D. Rendkívüli eredmény
    E. Adózás előtti eredmény
    Mérlegadatok:
    A. Befektetett eszközök
    I. Immateriális javak
    II. Tárgyi eszközök
    III. Befektetett pénzügyi eszközök
    B. Forgóeszközök
    I. Készletek
    II. Követelések
    III. Értékpapírok
    IV. Pénzeszközök
    C. Aktív időbeli elhatárolások
    ESZKÖZÖK ÖSSZESEN
    D. Saját tőke
    I. Alaptőke
    II. Tőketartalék
    III. Eredménytartalék
    IV. Értékelési tartalék
    V. Mérleg szerinti eredmény
    E. Céltartalékok
    F. Kötelezettségek
    I. Hosszú lejáratú kötelezettségek
    II. Rövid lejáratú kötelezettségek
    G. Passzív időbeli elhatárolások
    FORRÁSOK ÖSSZESEN
    Az adatok mellett fel kell tüntetni a tárgyévet megelőző évhez viszonyított változást százalékos arányban.
    Amennyiben a kibocsátó szükségesnek ítéli meg, az adatok rövid elemzéssel értékelhetők.
    b) Társaságnál bekövetkezett változások
    A társaság szervezetében, vezető tisztségviselők, az alkalmazottak körében és a tulajdonosi struktúrában az alaptőke öt százalékát elérő változások.
    II.
    Az éves jelentésnek legalább a következőket kell tartalmaznia: a) A kibocsátó előző évi gazdálkodásának elemzésekkel alátámasztott, az átfogó értékelést lehetővé tevő leírására, melynek legalább a tárgyévet megelőző évvel történő összehasonlító elemzésére kell kiterjednie. Az üzleti elemzésben legalább a következőkre kell kitérni:
    1. a tevékenységi körben beállt változások, így különösen új tevékenységek, üzletágak, termékek, szolgáltatások bevezetése,
    2. alaptőke, tőketartalékok és céltartalékok változása,
    3. befejezett vagy folyamatban lévő beruházások,
    4. felvett hitelek alakulása, a likviditási helyzet elemzése,
    5. pénzügyi adatok elemzése (bevételek, ráfordítások, eredmény, eszköz-forrás kapcsolatok),
    6. üzleti kapcsolatok (vevők, szállítók) alakulása,
    7. piaci pozíció alakulása, a változások értékelése,
    8. alkalmazotti létszám alakulása,
    9. befektetésekben bekövetkezett változások, a konszolidációba bevont társaságok gazdasági, pénzügyi helyzetének bemutatása,
    10. üzletpolitikai tervek,
    11. a társaság gazdálkodásának kiemelt kockázati tényezői.
    b) A forgalomba hozatal céljának megvalósulása.
    c) A kibocsátó értékpapír struktúrájának változása:
    1. a társaság által a tárgyévben kibocsátott értékpapírok adatai,
    2. a forgalomban levő értékpapírokhoz kapcsolódó jogok évközi változásának részletes leírása,
    3. a kibocsátó vezető állású személyeinek a kibocsátó által kibocsátott értékpapír tulajdona.
    d) A vezető állású személyek felsorolását. Ha a személyekben a tárgyévben változás következett be, a változás indoklása, s az új vezető állású személyek bemutatása.
    e) A tárgyévet megelőző konszolidált éves beszámolójának könyvvizsgáló által hitelesített adatai, a könyvvizsgáló jelentése.
    III.
    A helyi önkormányzatok éves jelentésének kötelező tartalmi elemei:
    a) Az önkormányzat előző évi tevékenységének elemzésekkel alátámasztott, az átfogó értékelést lehetővé tevő leírása, melynek legalább a tárgyévet megelőző évvel történő összehasonlító elemzésre kell kiterjednie az éves beszámoló megfelelő részei alapján.
    b) A forgalomba hozatal céljának megvalósulása.
    c) Az önkormányzat által kibocsátott értékpapírok struktúrájának változása:
    1. az önkormányzat által a tárgyévben kibocsátott értékpapírok adatai,
    2. a forgalomban levő értékpapírokhoz kapcsolódó jogok évközi változásának részletes leírása.
    d) A választott és a hivatali vezető tisztségviselők személyében a tárgyévben történt változások, ezek indoklása, az új vezető tisztségviselők bemutatása.
    e) Az előző év költségvetési beszámolója és a könyvvizsgáló jelentése.
    6. számú melléklet az 1996. évi.... törvényhez
    A rendkívüli tájékoztatás keretében közzéteendő információk köre
    I.
    1. Az értékpapírhoz fűződő jogok tervezett megváltoztatása, valamint azok végrehajtása,
    2. zártkörűen forgalomba hozott értékpapír kibocsátása,
    3. a kamat, osztalék, egyéb jövedelem kifizetésének időpontja, módja, helye,
    4. az értékpapírból származó kötelezettségek megszűnése, a kötelezettség teljesítésének módja,
    5. bármely olyan a kibocsátó tulajdonosai között létrejött szerződés, mely a kibocsátóra, vagy az értékpapír többi tulajdonosára kihatással van,
    6. olyan igazgatósági döntés, mely a társaság működését, piaci helyzetét jelentősen befolyásolja,
    7. jelentős szervezeti változásra vonatkozó döntés (szétválás, beolvadás, átalakulás),
    8. tevékenységi kör módosulása (tevékenységek megindítása vagy megszűnése),
    9. a közgyűlési meghívó és a közgyűlés határozatai, . a kibocsátó bankszámlájának zárolása,
    10. csőd-, felszámolási, végelszámolási eljárás megindítása, az eljárás lezárása,
    11. az alaptőke legalább tíz százalékának elvesztése,
    12. az alaptőke huszonöt százalékát meghaladó hitelfelvétel,
    13. olyan engedélyek megszerzése vagy megvonása, melyek a társaság gazdasági teljesítményét jelentősen befolyásolhatják,
    14. peres eljárás megindítása és lezárása a kibocsátó által vagy a kibocsátó ellen akkor, ha a perérték az alaptőke tíz százalékát meghaladja,
    15. vezető állású személyekben bekövetkezett változása, . a kibocsátó vezető állású személyének büntetőjogi felelősségét megállapító jogerős bírósági határozat ténye, ha az a kibocsátó gazdálkodásával összefüggésben van,
    16. vezető állású személyek értékpapír-tulajdonának változása a kibocsátó által kibocsátott értékpapírokból,
    17. a társaság új befektetései, illetve már meglevő befektetések növelése abban az esetben, ha az befektetés tárgyát képező társaság alaptőkéjének, törzstőkéjének tíz százalékát meghaladja,
    18. a társaság meglevő befektetéseinek részleges vagy teljes eladása abban az esetben, ha az eladás nagyságrendje a befektetéssel érintett társaság alap-, vagy törzstőkéjének tíz százalékát meghaladja,
    19. ha a kibocsátó érdekkörébe tartozó konszolidációba bevont társaság nem köteles e törvény alapján rendszeres és rendkívüli tájékoztatást közzétenni, akkor ezen társaság rendkívüli információit is a kibocsátónak kell közzétenni,
    20. a kibocsátó saját kibocsátású értékpapírjaira vonatkozó vételi vagy eladási szándéka szerint,
    21. a kockázati tényezők jelentős megváltozása,
    22. a társaság terveinek, stratégiájának jelentős megváltozása,
    23. egyéb olyan, az előzőekben fel nem sorolt információ, amely az adott kibocsátó esetében jelentőséggel bír.
    II.
    Helyi önkormányzatok által közzéteendő információk
    1. Az értékpapírhoz fűződő jogok tervezett megváltoztatása, valamint azok végrehajtása,
    2. zártkörűen forgalomba hozott értékpapír kibocsátása,
    3. az értékpapírból származó kötelezettségek megszűnése, a kötelezettség teljesítésének módja,
    4. olyan közgyűlési döntés, amely az önkormányzat gazdálkodási helyzetét jelentősen befolyásolja,
    5. jelentős szervezeti változásra vonatkozó döntés,
    6. az önkormányzat valamely bankszámlájának zárolása,
    7. az önkormányzat elleni csődeljárás megindítása,
    8. az éves tervezett bevételének tíz százalékát meghaladó hitelfelvétel,
    9. a forgalomba hozatal céljának megvalósításával kapcsolatos nehézségek (engedélyek megvonása, természeti és egyéb katasztrófák, stb.),
    10. peres eljárás megindítása és lezárása az önkormányzat által vagy az önkormányzat ellen akkor, ha a perérték az éves tervezett bevétel tíz százalékát meghaladja,
    11. vezető tisztségviselők személyében bekövetkezett változás,
    12. az önkormányzat vezető tisztségviselőjének, büntetőjogi felelősségét megállapító jogerős bírósági határozat (különösen gazdálkodásipénzügyi bűncselekmények esetében),
    13. az önkormányzat feloszlatását kezdeményező javaslat, illetve azt eredményező döntés meghozatala,
    14. az önkormányzat új befektetései, illetve már meglevő befektetések növelése abban az esetben, ha az befektetés tárgyát képező társaság alaptőkéjének, törzstőkéjének tíz százalékát meghaladja,
    15. az önkormányzat meglevő befektetéseinek részleges vagy teljes eladása abban az esetben, ha az eladás nagyságrendje a befektetéssel érintett társaság alap-, vagy törzstőkéjének tíz százalékát meghaladja,
    16. a kockázati tényezők jelentős megváltozása,
    17. Egyéb olyan, az előzőekben fel nem sorolt információ, amely az adott önkormányzat esetében jelentőséggel bír.
    7. számú melléklet az 1996. évi.... törvényhez
    A nemzetközi pénzügyi intézmény által készítendő ismertető kötelező tartalmi elemei
    A nemzetközi pénzügyi intézmény általi nyilvános értékpapír forgalomba hozatal esetén az ismertetőnek legalább az alább felsorolt adatokat kell tartalmaznia:
    1. a kibocsátó megnevezése és bemutatása,
    2. a forgalomba hozatalhoz kapott felhatalmazás vagy a forgalomba hozatal alapjául szolgáló döntés száma, tartalma, időpontja,
    3. a forgalomba hozatal tervezett nagysága,
    4. a befektetési vállalkozás megnevezése és címe,
    5. a forgalomba hozatal során közreműködő befektetési vállalkozások, ügynökök,
    6. a kifizető és letéti helyek megnevezése és címe,
    7. az értékpapír elnevezése, a kibocsátás célja,
    8. az értékpapír fajtája, típusa, az ahhoz kapcsolódó jogok,
    9. az átruházás korlátai,
    10. az értékpapír száma, névértéke, a forgalomba hozatal árfolyama, az árfolyam meghatározás módszere,
    11. sorozat- és sorszámok, az értékpapír kódja,
    12. a jegyzés illetve eladás kezdő- és zárónapja,
    13. a befizetés módja, a befizetésre nyitva álló bankszámla száma,
    14. a túl- és aluljegyzés esetén követendő eljárás, az allokáció leírása,
    15. utolsó lezárt gazdasági évének gazdálkodási adatait,
    16. a kibocsátó utolsó auditált éves mérlegét (saját joga szerint),
    17. a forgalomba hozatallal megszerzendő tőke felhasználásának célja,
    18. a jegyzési garanciát vállalók megnevezése, címe, a lejegyzésre vállalt összeg feltüntetése,
    19. az értékpapír szövege (az értékpapír mintája), dematerializált értékpapír kibocsátása esetén a 21. § (4) bekezdésben meghatározott okirat szövegének tervezete.
    8. számú melléklet az 1996. évi.... törvényhez
    A szavatoló tőke elemei és kiszámításának módja
    I. A szavatoló tőke elemei
    1. A befektetési vállalkozás szavatoló tőkéje a következő - alapvető és járulékos - tőkeelemekből áll:
    a) jegyzett tőke;
    b) tőketartalék;
    c) eredménytartalék;
    d) előző évek áthozott vesztesége;
    e) mérleg szerinti eredmény;
    g) értékelési tartalék;
    h) alárendelt kölcsöntőke.
    Az a)-f) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: alapvető tőkeelemek, a g) alpontban foglalt a továbbiakban: járulékos tőkeelem.
    2. Alárendelt kölcsöntőkének minősül minden olyan hitel, amely kielégíti az alábbi feltételeket:
    a) ténylegesen rendelkezésre áll és az igénybe vevő befektetési vállalkozás számára azonnal, jogvita vagy sortartási kötelezettség nélkül hozzáférhető, továbbá az igénybe vevő befektetési vállalkozás mérlegében szerepel;
    b) az alárendelt kölcsöntőke nyújtására vonatkozó szerződés tartalmazza a hitelt nyújtó fél egyetértését arra vonatkozóan, hogy az általa nyújtott hitel bevonható a befektetési vállalkozás adósságának rendezésébe és a hitelt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a részvényesek előtti legutolsó helyen áll;
    c) a hitel eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú, illetve határozatlan idejű hitel csak a szerződésben rögzített, de legkevesebb öt év múlva mondható fel;
    d) az alárendelt kölcsöntőke összegének a szavatoló tőkébe történő beszámítását legalább a visszafizetési időpontot megelőző öt év során - évente fokozatosan - csökkenteni kell;
    e) a hitel esetében tőketörlesztés az eredeti lejárat vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt csak akkor lehetséges, ha a befektetési vállalkozás a törlesztés után is meg tud felelni valamennyi, a tőke mértékéhez kötődő jogszabályi elvárásnak.
    3. Évközi szavatoló tőke számítás esetén a tárgyévet megelőző év mérleg szerinti eredményének pozitív összege a szavatoló tőke elemeként nem vehető figyelembe, a mérleg szerinti eredmény negatív összege a szavatoló tőkét csökkenti.
    4. Értékelési tartalékként az Szmt. 41/A. § (3) bekezdése alapján képzett tartalék 0,45-szörös tényezővel módosított értéke vehető figyelembe.
    II. A szavatoló tőke kiszámítása
    1. A szavatoló tőke számítása során az alapvető tőkéből le kell vonni:
    a) az alaptőke be nem fizetett összegét;
    b) az Szmt. 22. § (3) bekezdésében meghatározott immateriális javak értékét, kivéve a befektetési vállalkozás elhelyezését szolgáló bérleti jog Szmt. szerinti értékét;
    c) a visszavásárolt saját részvény Szmt. szerinti értékét;
    d) a más pénzügyi intézménybe, biztosítóba apportként bevitt vagy pénzbeli hozzájárulásként befizetett összeget;
    e) más pénzügyi intézmény részére nyújtott alárendelt kölcsöntőkét,
    2. A szavatoló tőke számításánál a járulékos tőkeelemeket csak olyan mértékig lehet figyelembe venni, amíg azok nem érik el az alapvető tőkeelemek összegét.
    9. számú melléklet az 1996. évi.... törvényhez
    A törvény előkészítése során figyelembe vett EGK irányelvek
    1. A Tanács 79/279/EGK számú irányelve az értékpapírok értékpapírtőzsdén történő hivatalos jegyzésének engedélyezésére vonatkozó feltételek összehangolásáról
    2. A Tanács 80/390/EGK számú irányelve az értékpapírok hivatalos értékpapír-tőzsdei jegyzésre történő elfogadásához kötelezően nyilvánosságra hozandó tőzsdei tájékoztató összeállításával, ellenőrzésével és hozzáférhetővé tételével kapcsolatos előírások összehangolásáról
    3. A Tanács 82/121/EGK számú irányelve azon rendszeres információkról, amelyet azoknak a részvénytársaságoknak kell nyilvánosságra hozniuk, amelyek részvényeinek értékpapír-tőzsdén történő hivatalos jegyzését engedélyezték
    4. A Tanács 89/298/EGK számú irányelve az átruházható értékpapírok nyilvános ajánlattételekor közzéteendő tájékoztató tartalmával, ellenőrzésével és nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos rendelkezések összehangolásáról
    5. A Tanács 89/592/EGK számú irányelve a bennfentes ügyletekre vonatkozó szabályozás összehangolásáról
    6. A Tanács 93/6/EGK számú irányelve a befektető cégek és a hitelintézetek tőkemegfeleléséről
    7. A Tanács 93/22/EGK számú irányelve az értékpapír befektetési szolgáltatásokról
    INDOKOLÁS
    Általános indokolás
    Az elmúlt közel egy évtized történései bebizonyították, hogy a piacgazdaságra való áttérés következtében Magyarországon is a gazdasági fejlődés egyik legfontosabb tényezőjévé vált a tőkepiac fejlettségi szintje, illetve azon képessége, hogy a gazdasági szereplőket finanszírozza, másrészt a tőkepiac résztvevőinek szabályozása, felügyelete a szabályozatlan és az illegálisan folytatott tevékenységek visszaszorításának kérdése. A tőkepiac fejlődésének jelentős állomása volt az első átfogó szabályozást nyújtó törvény, az 1990. évi VI. törvény. A törvény legfőbb rendeltetését betöltötte, lehetővé tette a befektetési vállalkozások megalakulását, az értékpapírok szabályozott forgalomba hozatalát és forgalmazását, továbbá a nyilvános piac legfontosabb intézményének az értékpapír-tőzsdének a megalakítását. A törvény létrehozta az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyeletet megteremtve ezzel a tőkepiac magas színvonalú állami ellenőrzésének feltételét.
    A jelen Javaslat (a továbbiakban: Javaslat) a kialakult intézményrendszerre támaszkodva továbbfejleszti azt oly módon, hogy a korábbi évek során megszerzett tapasztalatokat szabályozási rendszerébe beépíti. Az új törvény megalkotásának indokaként elsődlegesen az elmúlt években jelentősen megváltozott tőkepiaci helyzetet, nagyszámú és köztük jelentős tőkeerejű befektetési vállalkozás létrejöttét, új intézmények megjelenését kell megemlíteni. A tőkepiac intézményeivel szemben egyre magasabb befektetői elvárások jelentek meg, az értékpapírokban és tőzsdei termékekben történő befektetés a kezdeti különlegességből igen sok magyar megtakarító számára mindennapos gyakorlattá vált.
    Magyarországon nagy számban jelentek meg külföldi befektetők, közöttük jelentős intézményi befektetők is, amelyek hasonló szabályozási környezetet, és hasonló színvonalú biztonságot igényelnek, mint amelyet hazájukban megszoktak. Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozási szándéka is indokolja azt, hogy a tőkepiac szabályozása elveiben, színvonalában és a befektetőknek nyújtott biztonságában közelítse, illetőleg érje el azt a szintet, amelyet az Európai Unió a tagállamok szabályozásától megkövetel. A jogharmonizáció követelményétől vezettetve a Javaslat fogalom rendszere követi az EU által kialakított fogalom rendszert azzal az eltéréssel, hogy a forgalmazási tevékenységek megnevezéseként és rendszerezéseként még nem az EU által használt befektetési szolgáltatások elnevezést és tevékenységi kört jelöli meg.
    A forgalmazási tevékenységet folytató szervezetek szabályozását a Javaslat jelentős mértékben szigorítja. Sokrétű, de normatív engedélyezési feltételrendszert határoz meg, amelynek teljesen új eleme a befektetési szolgáltató társaságok tulajdonosainak vizsgálata és a tulajdonlás engedélyhez kötése. Ez szolgálja a tulajdonosi felelősség szigorítását, s egyúttal alkalmas a befektetők biztonságának növelésére is. Az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatala az értékpapírt megvásárló befektető szempontjából akkor tekinthető biztonságosnak, ha kellő mennyiségű és színvonalú információ áll rendelkezésre ahhoz, hogy a befektető az adott értékpapírba történő befektetés kockázatát teljeskörűen fel tudja mérni. Ennek érdekében a Javaslat jelentős szigorításokat tartalmaz a nyilvános forgalomba hozatalhoz készített tájékoztató tartalmi elemei, elbírálása és engedélyezése körében. A tájékoztató tartalmi elemeinek kimerítő felsorolását a Javaslat külön mellékletben tartalmazza.
    A nyilvános forgalmazás területén a Javaslat teljes tőzsdekényszert - eltérően pl. a lengyel és a szlovén szabályozástól - nem kíván bevezetni, azonban rendelkezést tartalmaz arra, hogy a szélesebb befektetői kör érdeklődését kiváltó, nagyobb - kétszázmillió forintot meghaladó - értékű kibocsátást követően az értékpapírok tőzsdei bevezetését meg kell kísérelni. Az értékpapírok zártkörű forgalomba hozatalát a Javaslat csak annyiban kívánja érinteni, hogy a bejelentési kötelezettség előírása révén a Felügyelet arról tudomást szerezzen és jogszerűségét kontrollálhassa kizárólag atekintetben, hogy a zártkörűség fogalmi kritériumának megfelel-e. A tőzsde szabályozása terén a Javaslat továbbra is fenn kívánja tartani, sőt erősíteni a tőzsde önkormányzó, önszabályozó jellegét. Ez az elmúlt években bevált és biztosítja azt, hogy a tőzsde mint a tőkepiac legfontosabb intézménye feladatát káros befolyástól mentesen láthassa el.
    A Javaslat ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a tőzsdén a tőzsdetagokon kívül más szervezetek is kereskedési jogot szerezhessenek ezzel is jelentősen bővítve az átlátható, koncentrált piac szereplőinek körét.
    A Javaslat egyik kiemelt jelentőségű része a befektető-védelem szabályozása. A szabályozás teljes terjedelmén végigvonul a befektető-védelem erősítésének követelménye.
    A befektetők biztonságának fokozása érdekében teszi kötelezővé a Javaslat az értékpapír forgalmazási tevékenységet folytató szervezetek számára, hogy Befektető-védelmi Alapot hozzanak létre, biztosítva ezzel, hogy a befektetési szolgáltató szervezet fizetésképtelensége esetén főleg a kis befektetőt ért károk jelentősen enyhíthetők legyenek.
    Részletes indokolás
    I. fejezet
    az 1. §-hoz
    A Javaslat az 1. § (1) bekezdésében összefoglalóan megjelöli a törvény szabályozási körét. E körben ismerteti azokat a szervezeteket, amelyek működését szabályozni kívánja. A törvény céljaként általánosságban is kimondja azt, hogy az értékpapírtörvény elsődleges célja az, hogy a befektetők érdekeit védje és rögzíti, hogy minden olyan személy és szervezet, amely a törvény hatálya alá tartozik jogait és kötelezettségeit jóhiszeműen köteles gyakorolni a tőle elvárható - és nem az általánosan érvényesülő általában elvárható - gondossággal köteles elvárni és mindezeknek az a célja, hogy a tőkepiac legfontosabb szereplője, azaz a befektető érdeke érvényesülhessen.
    a 2. §-hoz
    A Javaslat a korábban hatályos Épt.-hez hasonlóan a törvény hatálya alá tartozó tevékenységeket fogalmaz meg oly módon, hogy ahhoz hozzákapcsolja az értékpapírok meghatározott körét is.
    A törvény hatálya alá tartozik a sorozatban kibocsátható értékpapír forgalomba hozatala. A Javaslat már nem csak a nyilvános forgalomba hozatalt, hanem a zártkörű forgalomba hozatalt is a törvény hatálya alá vonja, azonban a zártkörű forgalomba hozatalt csak oly mértékben, hogy a Felügyelet a kibocsátóra (az alapítóra) előírt bejelentési kötelezettség folytán tudomást szerezzen a zártkörű forgalomba hozatalról. A Javaslat mind a deviza-belföldi, mind a deviza-külföldi kibocsátó értékpapírjának Magyarország területén történő forgalomba hozatalát szabályozza.
    A Javaslat az EU előírásaihoz hasonlóan a befektetési szolgáltatás nyújtását teljes körűen szabályozási körébe vonja, így nyomatékosan utal arra, hogy az értékpapírokkal és más befektetési eszközzel kapcsolatos másodpiaci tevékenység is a törvény hatálya alá tartozik. Az elmúlt időszakban az értékpapírok mellett a tőzsdén más instrumentumok is forgalmazásra kerültek. A Javaslat szabályozási körébe vonja az értékpapírokból devizából képzett származékokat, például az indexet is és ezeket tőzsdei termék összefoglaló néven szabályozza.
    A törvény egyes értékpapírokat kivesz a törvény hatálya alól. Ezek azok az értékpapírok, amelyek sorozatban nem bocsáthatók ki (például váltó) kibocsátásukról más törvény rendelkezik (például kárpótlási jegy), illetve a törvény hatálya alá sorolása nem szükséges (például az állampapír zárt körű forgalomba hozatala).
    A Magyar Nemzeti Bank és a Kincstár különleges helyzete folytán a Javaslat megállapítja, hogy melyek azok a rendelkezések, amelyeket rájuk nem kell alkalmazni. Mindkét szervezet a reá vonatkozó törvény alapján értékpapír forgalmazási tevékenységet jogosult végezni, és mint befektetési vállalkozás a többi befektetési szolgáltatókhoz képest különleges helyzetben van. A két szervezet forgalmazási tevékenységének végzéséhez felügyeleti engedély nem kell, és a törvény egyes rendelkezései, - így különösen tulajdonszerzési korlátozás, likviditás szabályozás, kockázat kezelési előírások - rájuk nem vonatkoztathatók.
    II. fejezet
    a 3. §-hoz
    A Javaslat a törvény szövegében használt jogszabályokat mellékletben összefoglaltan jelöli meg, hozzájuk rendelve azok közkeletű rövidített elnevezését.
    E szakasz tartalmazza a fogalommeghatározásokat. A fogalommeghatározások átfogják a befektetési szolgáltatási tevékenységeket, azok tartalmát megadva megállapítják a Javaslat által bevezetett új intézmények tartalmát.
    III. fejezet
    a 4. §-hoz
    A Javaslat megállapítja a befektetési szolgáltatási tevékenységek teljes körét, valamint az un. kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységeket. A befektetési szolgáltatási tevékenységek elnevezése megfelel az EU direktívában meghatározott ilyen tevékenységeknek, illetve a kölcsönösen elismert pénzügyi szolgáltatási körnek.
    az 5. §-hoz
    A Javaslat felsorolja azokat a befektetési eszközöket, amelyek befektetési szolgáltatás tárgyai lehetnek, amelyekre a befektetési szolgáltatás irányul. Tartalmazza mindazokat a modern piaci eszközöket is, amelyek jelentősége a belföldi tőkepiacon folyamatosan nő.
    a 6. §-hoz
    A Javaslat rögzíti, hogy befektetési szolgáltatási tevékenység végzését kizárólag felügyeleti engedély birtokában lehet végezni.
    a 7.-8. §-hoz
    A Javaslat részletesen szabályozza, hogy befektetési szolgáltatási tevékenységet mely szervezetek végezhetnek. Azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek kizárólag befektetési szolgáltatási tevékenység nyújtásával foglalkoznak (értékpapír-bizományos, értékpapír-kereskedő, értékpapír-befektetési társaság), befektetési vállalkozásnak minősülnek. A Javaslat rögzíti azt is, hogy a különböző típusú befektetési vállalkozás mely befektetési szolgáltatásokat nyújthatják.
    A Javaslat szabályozza azt, hogy befektetési vállalkozáson kívül más szervezet mely befektetési szolgáltatási, illetőleg kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet végezhet, illetve ezek végzéséhez milyen előfeltételek megléte szükséges. A bankok állampapírok, zárt körben forgalomba hozott értékpapírok, valamint az 5. §-ban felsorolt egyéb eszközök vonatkozásában jogosultságot szereznek befektetési szolgáltatások végzésére. A nyilvánosan kibocsátott kötvények és részvények tekintetében pedig később meghozandó törvény fogja a bankok tevékenységét, illetve ahhoz szükséges feltételrendszert szabályozni. A szövetkezeti hitelintézetek ugyancsak korlátozott mértékben, de részt vehetnek befektetési szolgáltatás ügynökként történő értékesítésében.
    Az értékpapír tőzsde és az árutőzsde közötti átjárhatóság érdekében a két tőzsde tagjainak kölcsönösen lehetővé teszi, hogy a másik tőzsdén tőzsdeügyleti tevékenységet folytathassanak. Befektetési vállalkozás azonban az árutőzsdén áru alapú határidős ügyletet nem, csak deviza alapú határidős ügyletet köthet, míg az árutőzsde tag az értéktőzsdén szintén csak pénzügyi határidős és opciós ügyletet köthet. A kölcsönös átjárhatóságot a Javaslat a szigorúbban és magasabb szinten szabályozott értékpapírtőzsde szabályainak alkalmazásával kívánja lehetővé tenni.
    A Javaslat deklarálja a Kormány azon szándékát, hogy távlatilag az univerzális bankrendszer létrehozásával ért egyet, ennek első jelentős lépése a bankok állampapír piaci szerepének erősítése. A bankok teljes körű befektetési szolgáltatási tevékenységéről - tekintettel nagy jelentőségére, a szükséges szabályozás volumenére, bonyolultságára és időigényére - külön törvény fog intézkedni.
    a 9. §-hoz
    Befektetési szolgáltatási tevékenységet kizárólag csak részvénytársasági formában működő szervezet végezhet azzal a megkötéssel, hogy csak névreszóló részvényekkel rendelkezhet. Ez feltétlenül szükséges a befektetési vállalkozásban történő tulajdonszerzés engedélyezéséhez, illetőleg a tulajdonos változások folyamatos figyelemmel kíséréséhez. A befektetők és a teljes tőkepiac biztonsága érdekében a Javaslat jelentős mértékben megemeli a befektetési vállalkozásra vonatkozó alaptőkeelőírásokat. Bizományos esetében az eddigi ötmillió forint helyett húszmillió forint, míg értékpapír-kereskedő esetében az eddigi ötvenmillió forint helyett százmillió forint. A Javaslat most meghatározott befektetési társaság alaptőkéjét egymilliárd forintban határozza meg figyelemmel arra, hogy ez a befektetési vállalkozási kategória az, amely a leginkább tőkeigényes tevékenységek végzésére jogosult.
    A Javaslat előírja, hogy a befektetési vállalkozás alaptőkéje csak pénzbeli hozzájárulással biztosítható. Ezzel elkerülhető az, hogy az alaptőkébe apportként bevitt nehezen mobilizálható vagyontárgyak legyenek és ennek következtében a befektetési szolgáltató helytállási képessége csökkenjen.
    a 10. §-hoz
    A Javaslat a befektetési szolgáltatókban való tulajdonszerzést jelentős korlátozás alá vonja. Egyik befektetési szolgáltató a másik befektetési szolgáltatóban közvetlen tulajdont egyáltalán nem szerezhet, a közvetlen tulajdonszerzést is tíz százalékban maximalizálja a Javaslat. Befektetési szolgáltatónak nem minősülő természetes személy és szervezet kizárólag egy értékpapír-befektetési szolgáltatóban szerezhet tulajdont. Továbbá a tőzsdetanács befektetői képviselője és kibocsátói képviselője, valamint a tőzsde és az elszámolóház alkalmazottja és a Felügyelet köztisztviselője befektetési szolgáltatóban sem közvetett sem közvetlen tulajdont nem szerezhet.
    Ez a szabályrendszer biztosítja azt, hogy a befektetési szolgáltatók egymás irányítása alá nem kerülhetnek, egyik befektetési szolgáltató a másik befektetési szolgáltatótól üzleti titkot, értékpapír titkot nem szerezhet meg, továbbá egyéb személyek, akik a befektetési szolgáltatóhoz kapcsolódó egyéb tevékenységeket is végezhetnek pld. felügyelik annak tevékenységét - a befektetési szolgáltatóban tulajdont nem szerezhetnek. A Javaslat rögzíti azt is, hogy az előírásaival ellentétes tulajdonszerzésre irányuló szerződés érvénytelen.
    IV. fejezet
    a 11.-17. §-hoz
    A fejezet szabályai részletesen megállapítják az engedélyezés feltételeit. A Javaslat a személyi feltételeket jelentős mértékben szigorítja, ugyanis a befektetési szolgáltatási tevékenységek irányításához - bármely szervezet számára - olyan személy alkalmazását írja elő, akivel szemben szakirányú végzettséget, szakmai vizsgát és két éves szakirányú szakmai gyakorlatot követel meg.
    Az befektetési vállalkozásra ezen túlmenő előírásként tartalmazza azt, hogy a napi üzletmenetét (teljes tevékenységét) irányító ügyvezető öt év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezzen, és erre a területre legalább két személyt kell alkalmaznia, azon indokkal, hogy ez a két személy folyamatosan biztosíthassa egymás kontrollálását is.
    Ugyanakkor a Javaslat az üzletkötőkre enyhébb előírásokat tartalmaz a korábban hatályos rendelkezésekhez képest, amit az indokol, hogy az üzletkötőkhöz képest a tevékenységet irányító és az ügyfelekkel foglalkozó, azoknak befektetési javaslatot tevő személyek jelentőségét emelni kívánja a Javaslat.
    Az értékpapír forgalmazási tevékenységek végzéséhez szükséges tárgyi, technikai feltételeket a Javaslat részletesen nem határozza meg, azonban felhatalmazást ad a kormánynak arra, hogy ezen részletszabályokat rendeletben megállapítsa.
    A Javaslat normatív módon írja elő a Felügyelet számára, hogy mik azok a körülmények, amelyeket az engedélyezés körében vizsgálhat és milyen esetekben utasítja el a forgalmazási tevékenység végzésére irányuló engedélykérelmet. Ugyancsak normatív módon tartalmazza a Javaslat a tevékenység végzésére jogosító engedély Felügyelet által történő visszavonásának a lehetőségét.
    a 18.-20. §-hoz
    A korábban hatályos törvénytől eltérően a Javaslat a befektetési szolgáltatóban történő tulajdonszerzést engedélyhez köti. Ez természetesen csak a törvény hatálybalépését követő tulajdonszerzés Felügyelet általi engedélyezését jelenti.
    A Javaslat a Gt. szabályaihoz képest többlet-követelményeket állít fel a befektetési vállalkozás saját részvénykönyvében vezetett adatok körében. A cél az, hogy a befektetési vállalkozás tulajdonosainak adatai a Gt-hez képest szélesebb körben folyamatosan figyelemmel kísérhetők legyenek. A Javaslat kimerítően részletezi azokat a szempontokat, amelyeket a tulajdonszerzés engedélyezése keretében a Felügyelet vizsgálni köteles és jogosult. A szempontrendszer azt kívánja elérni, hogy befektetési vállalkozásban csak olyan személyek és szervezetek szerezzenek tulajdont, akik az ehhez szükséges pénzügyi források eredetét igazolni tudják, köztartozásuk nem áll fenn, és egyéb üzleti tevékenységük nem érinti hátrányosan a befektetési vállalkozás tevékenységét. A Javaslat a tulajdonszerzéstől el kívánja zárni azokat a személyeket, akik korábban pénzügyi szolgáltatással foglalkozó szervezet vezetőjeként ilyen szervezetet fizetésképtelen helyzetbe hoztak, olyan szervezetnél tevékenykedtek, amelynek a működési engedélyét a Felügyelet visszavonta, illetőleg akik ellen meghatározott körben büntetőeljárás van folyamatban.
    V. fejezet
    a 21. §-hoz
    A Javaslat lehetővé teszi, hogy az értékpapírokat az eddigi gyakorlattól eltérően ne legyen kötelező fizikailag - nyomdai úton - előállítani. A kibocsátó döntése alapján a nyomdai úton való előállítás alternatívájaként lehetővé válik az értékpapírok számítógépes jelként való megjelenítése (dematerializált értékpapír). Ez esetben az értékpapír összes kötelező tartalmi, a Javaslatban leírt elemét tartalmazó okiratot a kibocsátó a központi értéktárban köteles elhelyezni. Továbbiakban ez az okirat képezi a forgalom alapját. A dematerializált értékpapír a későbbiek során fizikailag nem állítható elő. Fontos szabály még, hogy a kibocsátó az egy sorozatban kibocsátott értékpapíroknak csak az azonos jelleggel való előállításáról rendelkezhet, azaz egy sorozaton belül nem lehetséges a nyomdai és a dematerializált előállítás.
    a 22. §-hoz
    Ha a kibocsátó olyan értékpapír dematerializált formájú megjelenítéséről dönt, mely korábban már kinyomtatásra került, akkor ezeket az értékpapírokat be kell vonni és helyettük az értékpapír-tulajdonosok értékpapír-számláján ugyanolyan mennyiségben és értékben meg kell jeleníteni a dematerializált értékpapírt. Gyakorlatilag a részvénycsere szabályai alapján történik a művelet, a kibocsátó felhívására a törvény által előírt minimálisan hat hónapon belül a kinyomtatott értékpapírokat be kell nyújtani a kibocsátónak, az értékpapír-tulajdonos értékpapír-számláján pedig haladéktalanul meg kell jeleníteni a dematerializált értékpapírt. Azon értékpapír-tulajdonosok, akik a kibocsátó által megjelölt határidőn belül az értékpapírokat nem adják át a kibocsátónak, tulajdonukat nem vesztik el, de a határidő lejártát követően a kinyomtatott értékpapírt a kibocsátó érvénytelenné nyilvánítja. Az érvénytelenné nyilvánított értékpapír helyett a kibocsátó új, dematerializált értékpapírt bocsát ki, és azt értékesíti. A befolyt vételárat az eredeti értékpapír-tulajdonosnak ki kell adni, illetve azt hitelintézetnél letétbe kell helyezni.
    VI. fejezet
    a 23. §-hoz
    A Javaslat új eleme a ma hatályos törvényhez képest, hogy szabályokat állapít meg az állampapírok nyilvános forgalomba hozatalára is. Az állampapírok esetében is kötelezővé válik egy ismertető elkészítése, valamint nyilvános ajánlattétel megtétele. Ezeknek tartalmazniuk kell az állampapírra, valamint a forgalomba hozatalra vonatkozó összes lényeges, pontos információt. Az ismertetőt és a nyilvános ajánlattétel szövegét a Felügyelethez tájékoztatásul be kell nyújtani. A nyilvános ajánlattételt hirdetmény formájában kell megjelentetni legalább a jegyzést megelőzően öt nappal egy országos napilapban és a tőzsde hivatalos lapjában. Az ismertető megtekintetésének lehetőségét a jegyzési helyeken kell biztosítani. Az ismertető kötelező tartalmi elemeit nem ez a § tartalmazza, hanem a törvény 4. számú melléklete.
    a 24. §-hoz
    E szakasz határozza meg az egyéb értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalának feltételeit. Ezek közül leglényegesebbek, hogy a kibocsátó a Felügyelet által jóváhagyott tájékoztatót és a nyilvános ajánlattételt közzétegye, a nyilvános forgalomba hozatallal kapcsolatos teendőkkel befektetési szolgáltatót bízzon meg. Kötvény nyilvános forgalomba hozatalának feltétele, hogy a kibocsátó legalább egy teljes naptári éve működjön. Részvény nyilvános forgalomba hozatalának feltétele, hogy a kibocsátó, illetve jogelődje két teljes naptári éve működjön, kivéve, ha a tervezett forgalomba hozatal egy meghatározott mértéket nem ér el (ötvenmillió forint), illetve kivételt képeznek az olyan speciális társaságok, amelyek legfőbb ismérve az, hogy alaptőkéjük legalább kilencven százalékát részvény portfolióba fektetik.
    A kötvény és a részvény nyilvános forgalomba hozatala esetében az eltérést az indokolja, hogy a kötvény alapvetően biztonságos befektetési forma, a kötvény hitelviszonyt testesít meg a kibocsátó és a kötvényvásárló között, s így a befektető csak átmenetileg bocsátja rendelkezésre pénzét. A részvény vásárlás ezzel szemben végleges tőkeátadást jelent a kibocsátó részére, a részvény tulajdonlás a kötvényhez képest lényegesen nagyobb kockázattal jár mind a megszerezhető tőkejövedelmek, mind pedig a befektetett tőkéhez való hozzájutás tekintetében. Az elmúlt hat év tapasztalatai azt mutatják, hogy a jogelőd nélkül, nyilvános tőkegyűjtéssel létrejött társaságok hordozzák magukban a legnagyobb kockázatot, hiszen a társaságnak nincs múltja, nincs szervezete, nincs tapasztalat a vezetés, gazdálkodás eredményességéről, nem rendelkezik mérleggel. Ennek megfelelően a nyilvános forgalomba hozatal során megcélzott befektetők részére a tájékoztatóban mindezekről nem lehet megfelelő mélységű és kellően alátámasztott információkat közölni, pusztán azokat a terveket, elképzeléseket, amelyeket az alapítók, a nyilvános ajánlattételt megtevők el szeretnének érni. Ezen kockázatokat a piaci szereplők egyike sem képes felmérni, de legkevésbé azok a kisbefektetők, a piacon tapasztalatlan, kellő szakismerettel nem rendelkező befektetők. A Javaslat lényege tehát az, hogy a részvénytársaságok csak azt követően gyűjthessenek a nyilvánosságtól részvény formájában tőkét, amikor már rendelkeznek a gazdálkodásukra, működésükre vonatkozó tényadatokkal, lezárt, auditált mérlegekkel, tehát nagyobb az esély arra, hogy a működésében rejlő kockázatokat a befektetők fel tudják mérni. A részvénytársaságok esetében alkalmazott egyik kivétel megengedi, hogy a kis alaptőkével létrejövő társaságok a nyilvánosságtól részvény-tőkét gyűjtsenek, mivel az alacsony tőke-nagyság - bár az előbb említett kockázat ezeknél is fennáll - összességében kevesebb befektetőt jelent, a piacra való veszélyessége kisebb mértékű. Továbbá ez a megoldás nem zárja el teljes mértékben a tőkegyűjtés lehetőségét az új vállalkozások elől. A másik kivétel szabályt tartalmaz azokra a társaságokra vonatkozóan, amelyek fő tevékenysége az, hogy az összegyűjtött tőkét speciális módon használják fel, már működő társaságokban szereznek részesedéseket. Ezen társaságok esetében a kockázat nem elsősorban magában a társaságban rejlik, hanem azokban a céltársaságokban, amelyekben a részesedést megszerzik.
    Ugyancsak új szabálya a tervezetnek, hogy az értékpapír nyilvános forgalomba hozatalát követően, ha az a kettőszáz millió forintot meghaladta, a kibocsátó köteles megkísérelni az értékpapír tőzsdei bevezetését. A Javaslat célja az, hogy lehetőség szerint minél több értékpapír kerüljön be a szabályozott, átlátható és megfelelő módon felügyelt piacra. Ez a befektetővédelmi szabály azt a célt is szolgálja, hogy a forgalomba hozott értékpapírnak továbbiakban megfelelő likviditása is legyen, azaz a befektető a megvett értékpapírt el tudja adni, illetve újakat tudjon vásárolni. Mindez nem jelenti a tőzsdén kívüli forgalom megszüntetését, hiszen továbbra is lesznek olyan értékpapírok, amelyek különféle okokból nem kerülnek majd be a tőzsdei kereskedés rendjébe.
    a 25.-27. §-okhoz
    A nyilvános forgalomba hozatalhoz készítendő tájékoztatónak minden a kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és mindezek várható alakulásáról szóló adatot tartalmaznia kell. A tájékoztató célja, hogy az abban szereplő információk alapján a befektető fel tudja mérni és meg tudja ítélni az értékpapírban rejlő kockázatot, a várható előnyöket, illetve veszélyeket. A tájékoztatónak a lehető legfrissebb információkat kell tartalmaznia. Fontos szabály, hogy a tájékoztatót a kibocsátó és a befektetési szolgáltató köteles aláírni, valamint új szabályként bekerült a tervezetbe az, hogy a kibocsátó könyvvizsgálójának is nyilatkoznia kell a tájékoztatóban foglalt adatokra és információkra vonatkozóan. A tájékoztató kötelező tartalmi elemeit a tervezet 2. számú melléklete részletesen kifejti, illetve a helyi önkormányzatok értékpapír kibocsátásaihoz a 3. számú melléklet tartalmazza a kötelező tartalmi elemeket.
    a 28.-29. §-okhoz
    Azon kibocsátók, amelyek egy nyilvános forgalomba hozatalt követő hat hónapon belül újabb nyilvános forgalomba hozatalt hajtanak végre, nem kötelesek ismételten teljes tartalmú tájékoztatót készíteni, hanem lehetőségük nyílik arra,hogy csak ún. egyszerűsített tájékoztatót készítsenek, amely csak kiegészítő adatokat tartalmaz az előző forgalomba hozatal és tájékoztató elkészítése óta eltelt időszakról.
    a 30. §-hoz
    A tájékoztató és a nyilvános ajánlattétel közzétételéhez a Felügyelet jóváhagyása szükséges. E szakasz tartalmazza azon dokumentumok felsorolását, melyet a jóváhagyási kérelemhez a kibocsátónak és a befektetési szolgáltatónak csatolni kell. A Felügyelet jogosult a tájékoztató alapjául szolgáló dokumentumokba, nyilvántartásokba betekinteni, információkat kérni a befektetési szolgáltatótól, a kibocsátótól, valamint a kibocsátó könyvvizsgálójától. Lehetőség van arra, hogy a tájékoztató módosítását, kiegészítését, részletezését kérje, továbbá kötelezheti a befektetési szolgáltatót és a kibocsátót arra, hogy a szokásostól eltérő vagy szokásost lényegesen meghaladó kockázatra a befektető figyelmét mind a tájékoztató elején, mind pedig a hirdetményben felhívja.
    a 31. §-hoz
    A tájékoztató elbírálásának határideje az Áe. előírásaitól eltérően hatvan nap, továbbá a kibocsátó és a befektetési szolgáltató együttes kérelmére az eljárás egy alkalommal legfeljebb kilencven napra felfüggeszthető. Az eltérést a tájékoztató elbírálásának speciális szempontjai teszik indokolttá, különösen olyan esetekben, amikor kiegészítések, illetve további információk beszerzése vagy más hatóságok megkeresése, állásfoglalásuk beszerzése szükséges.
    a 32. §-hoz
    A Felügyelet köteles a jóváhagyást megtagadni olyan esetekben, amikor a tájékoztató a törvényben meghatározott célnak, azaz a befektetők kellő színvonalú tájékoztatásának nem tesz eleget, ha a törvénynek vagy más jogszabálynak nem felel meg, valamint ha a kibocsátó és a befektetési szolgáltató a felügyeleti intézkedéseknek nem tesz eleget. A Felügyelet jóváhagyása a tájékoztató közzétételére harminc napig hatályos, ha a nyilvános ajánlattétel közzététele ezen időszakon belül nem valósul meg, akkor ismételt jóváhagyás szükséges.
    a 33. §-hoz
    Ha a tájékoztató jóváhagyása és a jegyzés vagy eladás lezárása közötti időszakban olyan lényeges tény, vagy körülmény jut a Felügyelet, a kibocsátó vagy a befektetési szolgáltató tudomására, amely a tájékoztatóban foglaltakat jelentősen befolyásolják, szükségessé válik a tájékoztató módosítása. A tájékoztató módosításhoz a Felügyelet engedélye kell és a módosítás tartalmát közzé kell tenni. Ha az új információ, illetve körülmény olyan jellegű, amely alapján az eredeti tájékoztatót nem lehetett volna jóváhagyni, illetve a befektetői érdekeket súlyosan sérti, a Felügyelet a tájékoztató közzétételéhez kiadott engedélyt köteles visszavonni és a folyamatban levő jegyzést leállítani.
    a 34. §-hoz
    E § tartalmazza a nyilvános ajánlattétel és a tájékoztató közzétételével kapcsolatos szabályokat. A nyilvános ajánlattételt a jegyzés (eladás) kezdő napját megelőzően legalább hét nappal kell megjelentetni, legalább egy országos napilapban és a tőzsde hivatalos lapjában. A tájékoztató szövegének megjelentetésére a tervezet két alternatívát kínál a kibocsátó részére, vagy teljes szövegében megjelenteti abban az országos napilapban, amelyben a nyilvános ajánlattételt megjelentette, vagy pedig valamennyi jegyzési helyen ingyenesen a befektetők rendelkezésére kell bocsátania. Ez a szabály azt kívánja elérni, hogy az adott értékpapírból vásárolni kívánó befektetők kellő helyen és időben hozzájuthassanak a tájékoztató teljes jóváhagyott szövegéhez és annak alapján dönthessenek befektetésükről.
    a 35. §-hoz
    A Javaslat szerint semmis az értékpapír jegyzésére és az elidegenítésre kötött szerződés, ha a nyilvános forgalomba hozatalra a Felügyelet által jóváhagyott tájékoztató nélkül kerül sor, illetve ha a kibocsátó befektetési szolgáltató igénybevétele nélkül hajtja végre a nyilvános forgalomba hozatalt.
    a 36.-37. §-okhoz
    Jegyzési eljárás lefolytatására jogszabályi kötelezettség vagy a kibocsátó döntése szerint kerül sor. A jegyzési eljárás főbb szabályai,hogy a jegyzési nyilatkozat csak írásban érvényes, a feltételhez kötött jegyzés semmis, továbbá dematerializált értékpapír nyilvános forgalomba hozatala esetén jegyzési feltétel, hogy a befektetőnek értékpapír-számlája legyen. A tervezet szerint az értékpapírok jegyzési eljárására nyitva álló legrövidebb időszak három nap. Ezen három nap alatt minden jegyzést kötelesek elfogadni még akkor is, ha a jegyzések összege a ténylegesen eladni kívánt értékpapírok nagyságát meghaladja. Ezzel biztosítható az, hogy egy-egy nagyobb érdeklődésre számot tartó, illetve korlátozottan rendelkezésre álló értékpapír forgalomba hozatala esetén a jegyzés első napján a sorállások, tumultuózus jelenetek elkerülhetők és a három nap alatt minden egyes befektető a jegyzés időpontjától függetlenül, azonos eséllyel jegyezhet.
    a 38.-42. §-okhoz
    A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a kibocsátó és a befektetési szolgáltató egyetemlegesen felel a tájékoztató félrevezető tartalmával vagy az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért. Ezt külön felelősségvállaló nyilatkozattal kell megtenni.
    Ha a tájékoztató a jegyzési időszak alatt módosításra kerül, akkor az a befektető, aki a módosítás közzététele előtt jegyzett vagy vásárolt értékpapírt, jogosult elállni, ha a módosítás az értékpapír piaci megítélését kedvezőtlenül érinti.
    A kibocsátó és a befektetési szolgáltató a jegyzés során befizetett összegeket hitelintézetnél, vagy központi értéktárnál elkülönített letéti számlán köteles tartani mindaddig, ameddig a jegyzés le nem zárul és az allokáció meg nem történik. Az elkülönített számlán elhelyezett összeg semmilyen más célra nem használható fel.
    a 43. §-hoz
    A tájékoztatóban közölni kell azt az eljárásrendet (allokációs rendet), amellyel a jegyzés vagy az aukció lezárását követően az értékpapírok a befektetők között szétosztásra kerülnek.
    a 44. §-hoz
    Értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalának egyik lehetséges, speciális formájaként határozza meg a Javaslat az aukciót, valamint annak minimális szabályait.
    a 45. §-hoz
    A folyamatos kibocsátásra, amikor az értékpapírok kibocsátása 60 napot meghaladó időn keresztül történik az értékpapír futamideje az adott, egyedi papír kibocsátásának napján indul, a Javaslat speciális szabályokat állapít meg a tájékoztató, illetve az egyszerűsített tájékoztató folyamatos aktualizálására, a befektetők megfelelő tájékoztatására vonatkozóan.
    a 46.-47. §-okhoz
    E szakaszok az értékpapírok forgalomba hozatalához kapcsolódó néhány speciális szabályt állapítanak meg. Ezek közül kiemelendő, hogy a Felügyelethez tájékoztatásul be kell nyújtani a kibocsátással összefüggésbe hozható hirdetéseknek a tervezetét, melyek a befektetők előzetes tájékoztatását, a figyelem felkeltés céljait szolgálják.
    VII. fejezet
    a 48.-49. §-okhoz
    A kibocsátó rendszeres tájékoztatást köteles nyújtani a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírban megtestesített jogok és kötelezettségek fennálltáig, illetve az értékpapír lejáratáig. A tájékoztatás célja, hogy az értékpapír tulajdonosai, valamint mindazok akik az értékpapírt a másodlagos piacon (tőzsdén vagy tőzsdén kívül) megvásárolhatják, folyamatosan kellően hiteles és kellő mélységű információval rendelkezzenek. A rendszeres tájékoztatás két formája az éves gyorsjelentés és az éves jelentés. Az éves gyorsjelentés elkészítését és közzétételét az indokolja, hogy ennek segítségével a befektetők hamar juthatnak a kibocsátó társaság gazdálkodásáról szóló megbízható információhoz. Az éves gyorsjelentés közzétételi határideje a tárgyévet követő év február 15., mely gyorsjelentés természetesen nem tartalmaz auditált éves beszámolón alapuló adatokat. Az éves jelentés közzétételi határideje április 30., ez már a végleges adatokat tartalmazza. Mind a gyorsjelentést, mind az éves jelentés elkészültéről szóló hirdetményt legalább egy országos napilapban és a tőzsde hivatalos lapjában a kibocsátó köteles közzétenni, valamint a Felügyeletnek megküldeni. Az éves gyorsjelentés és az éves jelentés kötelező tartalmi elemeit a 6. számú melléklet tartalmazza.
    Az éves gyorsjelentés és az éves jelentés valóságtartalmáért a kibocsátó felelősséggel tartozik.
    az 50. §-hoz
    Minden olyan információt, amely a kibocsátó gazdálkodását, szervezetét, vezetését, piaci megítélését érinti, köteles a kibocsátó két napon belül közzétenni annak érdekében, hogy a befektetők ezen információkhoz minél hamarabb, és hiteles forrásból hozzájussanak. A közzéteendő rendkívüli információk körét a 7. számú melléklet írja le.
    az 51.-53. §-okhoz
    E szakaszok a rendszeres és rendkívüli tájékoztatás közös szabályait tartalmazzák. A rendszeres és rendkívüli tájékoztatás elmaradásával, illetve félrevezető tartalmával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó felel. Köteles a kibocsátó helyreigazítást kérni az olyan róla közzétett valótlan hírrel kapcsolatosan, mely az általa kibocsátott értékpapír értékét, piaci megítélését érinthet azért, hogy a befektetők ne a valótlan információk birtokában döntsenek befektetéseikről.
    Ha a kibocsátó ellen felszámolási eljárás indult, akkor a rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettség a felszámolót, illetve a végelszámolót terheli.
    az 54. §-hoz
    Azokban az esetekben, ha a forgalomba hozott értékpapír tulajdonosainak a száma harmincöt alá csökken és ezzel megszűnik az a közérdek, amely a kibocsátó tájékoztatási kötelezettségét jelentette, a kibocsátó megfelelő dokumentumok rendelkezésre bocsátásával kérheti a Felügyelettől a nyilvánosságnak történő adatszolgáltatási kötelezettség alóli felmentést.
    VIII. fejezet
    az 55.-60. §-okhoz
    A Javaslat jelentős új pontja az értékpapírok zártkörű forgalomba hozatalának szabályozása. Ezzel egyértelműbbé válik a zártkörű és a nyilvános forgalomba hozatal közötti különbségtétel, a kettő közötti határvonal mind tartalmi, mind eljárási oldalról. Az értékpapírok zártkörű forgalomba hozatala esetén nem indokolt a befektető-védelem szabályainak olyan mértékű érvényesítése, mint a nyilvános forgalomba hozatal esetén. Ezért a Javaslat a zártkörű forgalomba hozatal esetén nem kívánja meg tájékoztató készítését és annak felügyeleti jóváhagyását, csupán a forgalomba hozatal tényének és a megfelelő dokumentációknak a Felügyelethez való bejelentését. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a Javaslat részletesebb szabályokat állapít meg, pl. információs összeállítás készítésének kötelezettsége, befektetési szolgáltató igénybevétele, míg a részvény zártkörű kibocsátása esetében az alapító okiratot, illetve alaptőke emelés esetén az arról döntő igazgatósági vagy közgyűlési határozat benyújtását írja elő. A különbségtétel oka az, hogy a részvény kibocsátás, illetve a részvénytársaságok törvényességi felügyeletét a cégbíróságok látják el, s indokolatlan lenne kettős felügyelet kialakítása.
    IX. fejezet
    a 61.-65. §-hoz
    A Javaslat továbbra is fenn kívánja tartani azt a helyzetet, hogy főszabályként a devizakibocsátó külföldi értékpapírjának a belföldön történő forgalomba hozatalához a Felügyelet engedélye szükséges. A Javaslat a devizahatóság engedélyének meglétét és a kibocsátó székhelye szerinti értékpapír felügyeletet ellátó hatóság egyetértő véleményét kívánja meg a belföldön történő nyilvános forgalomba hozatal engedélyezéséhez. Ezen túlmenően természetesen szükséges az is, hogy a kibocsátó eleget tegyen az értékpapír forgalomba hozatalához előírt feltételeknek, azaz a tájékoztató és a nyilvános ajánlattétel közzétételének.
    A zárt körű forgalomba hozatal akkor engedélyezhető, ha a kibocsátó rendelkezik devizahatóság engedélyével és a forgalomba hozatal megfelel a belföldi értékpapírok zártkörű forgalomba hozatala szabályainak. A Javaslat biztosítja azt, hogy az OECD országok kibocsátói a vállalt nemzetközi kötelezettségeknek megfelelően nemzeti elbánásban részesüljenek, így ezen kibocsátókra kizárólag a belföldi kibocsátókra vonatkozó engedélyezési feltételeket kell alkalmazni.
    A hitelintézeti törvény 1. számú mellékletében megjelölt tíz nemzetközi pénzügyi intézmény (Világbank, IMF, EBRD) különleges elbírálás alá esik, az általuk végrehajtott belföldi értékpapír kibocsátás külön engedélyezés alá nem esik. Az értékpapír kibocsátás feltétele kizárólag az, hogy a törvény 7. számú mellékletében meghatározott tartalmú ismertetőt a befektetők tájékoztatása érdekében közzé tegyék.
    A Javaslat rendszeréből következik az, hogy devizakülföldi kibocsátó értékpapír belföldi csak belföldi befektetési vállalkozás közreműködésével hozhat forgalomba.
    X. fejezet
    a 66.-68. §-hoz
    A Javaslat fenntartja a belföldi székhelyű kibocsátó értékpapírjának külföldön történő forgalomba hozatalához a Felügyelet engedélyezési rendszerét, nem vonatkoztatva azt természetesen az állampapírra. Külföldi forgalomba hozatalhoz a Felügyelet az engedélyt akkor adja meg, ha a kibocsátás megfelel a devizajogszabályban írt feltételeknek és engedélyeknek, valamint a kibocsátó a Felügyelet rendelkezésére bocsátja mindazokat az információs anyagokat, amelyeket külföldön terjeszt és a folyamatos információ nyújtást vállalja a külföldön közzétett információkról belföldi befektetőinek a tájékoztatása érdekében.
    A belföldi kibocsátó részvényének külföldön történő nyilvános forgalomba hozatalát a Javaslat ahhoz kívánja kötni, hogy a kibocsátó valamely részvényét a Budapesti Értékpapírtőzsdén forgalmazzák. A Javaslat ezzel is elő kívánja segíteni azt a helyzetet, hogy a belföldi értékpapírokat elsősorban a hazai tőzsdén forgalmazzák.
    A Javaslat jelentős újítása, hogy külföldi forgalmazás esetén a belföldi kibocsátó értékpapírja - akár kinyomtatott, akár dematerializált - a központi értéktárnál letétbe kerül és külföldön erről az értékpapírról kiállított okiratok útján lehet kereskedni. A rendszer biztosítja azt, hogy folyamatosan nyomon követhető, hogy a belföldi kibocsátók értékpapírjából mekkora mennyiség van külföldön forgalomban.
    XI. fejezet
    a 69. §-hoz
    A Javaslat részletező módon írja elő a befektetési vállalkozás ügyfele felé fennálló tájékoztatási kötelezettségét. A kötelezettség egyrészt arra irányul, hogy az ügyfél kapjon meg az értékpapírhoz kapcsolódóan minden a befektetési szolgáltató rendelkezésére álló információt, amely alapján megalapozottan dönthet a szándékolt befektetésének kockázatáról. A Javaslat ugyanakkor a befektetési szolgáltató mint különleges szakképzettséggel rendelkező személy kötelezettségévé teszi azt, hogy vizsgálja vajon az általa javasolt értékpapír, tőzsdei termék, ügylettípus, befektetési konstrukció az adott ügyfélnek megfelelő-e az ügyfél azok mibenlétét képes e átlátni és az ügyfél kockázat viselő képessége lehetővé teszi e az általa megkötött ügyletért való helytállást.
    Az átlagost meghaladó kockázatot jelentő és az ügyfelek túlnyomó többsége számára bonyolult határidős vagy opciós ügyletek megkötésére irányuló megbízás esetén a befektetési szolgáltató külön kockázat feltáró nyilatkozatot köteles az ügyfél felé tenni, amelyben részletesen feltárja ezen ügyletek sajátosságait.
    A befektetési szolgáltatót ezek a kötelezettségek csak olyan ügyfelek esetében terhelik, amelyek befektetésekkel nem foglalkoznak professzionálisan, tehát a tájékoztatási kötelezettség az intézményi befektetők felé nem áll fenn.
    a 70. §-hoz
    A Javaslat továbbra is fenntartja a befektetési szolgáltató szerződéskötési kényszerét abban az esetben, ha az ügyfél megbízása a tőzsdén bevezetett értékpapírra, vagy tőzsdei termékre szól. A szerződés kötési kötelezettség a nem tőzsdetag értékpapír-befektetési szolgáltatót is terheli azzal, hogy mindkét esetben a tőzsdén kell teljesíteni a tőzsdén bevezetett értékpapírra és a tőzsdei termékre vonatkozó megbízást (tőzsdekényszer).
    a 71. §-hoz
    A Javaslat a befektetési szolgáltató és az ügyfele között megkötött szerződés írásba foglalását írja elő.
    A Javaslat megtiltja az anonim szerződések kötését, amikor előírja azt, hogy az ügyfél személyének elfedésére alkalmas jelölést a szerződésben alkalmazni nem lehet. Ennek következtében a befektetési szolgáltatónál megkötött minden ügylet esetében az ügyfél személye azonosíthatóvá válik.
    a 72. §-hoz
    A Javaslat megtilt a befektetési szolgáltató számára minden olyan ügyletet, amely a tőkepiac tisztaságát veszélyezteti, illetve a befektetési szolgáltató ügyfelére bármely okból hátrányos lehet.
    a 73. §-hoz
    A Javaslat a befektetési szolgáltatót terhelő szerződéskötési kényszer ellenoldalaként tartalmazza azokat az eseteket, amikor a befektetési szolgáltató az ügyfelével a szerződés megkötését köteles, illetve jogosult megtagadni.
    A befektetési szolgáltató köteles a szerződést megtagadni, ha az tisztességtelen jellegű, vagy jogszabályi tilalomba ütközik, továbbá azokban az esetekben, ha az ügyfél a személyazonosságát nem hajlandó igazolni, vagy az igazolás nem tekinthető hitelt érdemlőnek.
    A befektetési szolgáltató a szerződés megkötését megtagadhatja, ha az ügyfél olyan tevékenységet folytat, vagy üzleti hírneve egyéb személyi körülménye olyan, hogy a befektetési szolgáltatótól nem várható el, az ezen ügyféllel való szerződés megkötése, mivel az a befektetési szolgáltató jó üzleti hírnevét hátrányosan érintené. A befektetési szolgáltató jogosult a szerződés megkötését megtagadni akkor is, ha az ügyfél a szerződésben irreális árfolyamot köt ki. A Javaslat az irreális árfolyam tartalmát nem határozza meg, ezt a gyakorlatnak kell kialakítania és ez a befektetési szolgáltató mérlegelési körébe tartozik. Ez a lehetőség természetesen nem zárja ki azt, hogy a befektetési szolgáltató bármely irreális árfolyamkikötés esetén a szerződést megköthesse, azonban saját érdekeinek védelme érdekében célszerű határozott időre szóló bizományosi szerződést kötni. A befektető védelmét szolgáló garanciális szabály az, hogy a szerződés megtagadását a befektetési szolgáltató köteles a Felügyeletnek két napon belül bejelenteni. Így a Felügyelet minden szerződésmegtagadási esetről tudomást szerez, és a befektető védelme érdekében - ha ez indokolt - intézkedhet.
    a 74. §-hoz
    A befektetők védelmét szolgáló garanciális szabályként írja elő a Javaslat a befektetési szolgáltató nyilvántartási kötelezettségét. A Javaslatban meghatározott módon vezetett nyilvántartásból a Felügyelet folyamatosan kontrollálni tudja, hogy a befektetési szolgáltató megbízásait a megfelelő sorrendben teljesítette e. Ugyancsak az ügyfelet védő garanciális előírás az, hogy a befektetési szolgáltató a szerződés teljesítéséről haladéktalanul köteles értesíteni az ügyfelét. a
    75. §-hoz
    A Javaslat továbbra is fent kívánja tartani a tőzsdekényszer intézményét, nevezetesen, hogy a tőzsdére bevezetett értékpapírokra és tőzsdei termékekre elfogadott megbízást a befektetési szolgáltató csak a tőzsdei forgalomban teljesítheti. Ez elősegíti a mindenki által átlátható ügyletkötést és árfolyam-alakulást, hiszen a tőzsdei ügyletekről, azok árfolyamáról a tőzsde naponta nyilvános jelentést tesz közzé.
    A tőzsdekényszer alkalmazását segíti az az előírás is, hogy a tőzsdére bevezetett értékpapírra és a tőzsdei termékre a befektetési szolgáltató az ügyfelével bizományosi szerződést köt, tehát az értékpapír adásvételét sajátszámlás tőzsdén kívüli forgalomban nem bonyolíthatja le. A tőzsdekényszer fenntartása és a Javaslat szerinti bővítése a mindenki által átlátható tőzsdei forgalmazást segíti elő, megakadályozva azt, hogy a befektetési szolgáltató az ügyfelével a tőzsdei értékpapírokra tőzsdén kívüli saját számlás nyilvánosan nem közölt árfolyamon ügyletet kössön. A Javaslat törvényi szabályozás körébe vonja az ún. önkötést,. tehát azt, hogy a befektetési szolgáltató a tőzsdén az ügyletet bizományi szerződésként saját számlára is megkötheti, ha más tőzsdetag befektetési szolgáltatótól ellenirányú ajánlatot nem kap.
    Az ügyfelek védelmét szolgálj a az a rendelkezés, miszerint a befektetési szolgáltató az adott értékpapírra saját számlás ügyleteket csak akkor köthet a tőzsdén, ha megbízásainak teljesítését már megkísérelte. A Ptk. rendelkezéseitől eltérően, ha a befektetési szolgáltató a bizományi szerződésben a kikötöttnél kedvezőbben értékesíti az értékpapírt, az így keletkező nyereség kizárólag az ügyfelet illeti meg. A Ptk. bizományi szerződésre vonatkozó rendelkezése lehetőséget ad arra, hogy a szerződésben kikötött limitár fölötti értékesítés esetén a nyereségen osztozni lehessen. Ennek alkalmazása az értékpapír forgalmazásban nem célszerű, mivel a befektetési szolgáltató részéről manipulációs lehetőséget teremt az ügyfelekkel szemben. A befektetési szolgáltató feladata az ügyfelek gondos kiszolgálása, és ebbe a követelménybe beletartozik az is, hogy a befektetési szolgáltató az ügyfél javára minél jobb árfolyamot érjen el.
    a 76. §-hoz
    A Javaslat törvényi szabályozás szintjére emeli azt a kialakult gyakorlatot, hogy a befektetési vállalkozások a tőzsdén kívüli kereskedelemben vételi és eladási ajánlatot tesznek közzé átadott meghatározott értékpapírokra. A forgalom átláthatósága és a befektetők biztonsága érdekében a Javaslat szabályozza a nyilvános vételi és eladási ajánlatok közlésének rendjét, azzal, hogy rögzíti azt a követelményt, hogy a befektetési szolgáltató az általa közzétett nyilvános vételi és eladási ajánlat tartalmáért köteles helytállni (ajánlati kötöttség).
    a 77. §-hoz
    A Javaslat bizonyos tulajdonosi körhöz kapcsolódóan kereskedési korlátozásokat tartalmaz. Bennfentes kereskedelem és az árfolyam manipulációk megakadályozása, illetőleg könnyebb felderíthetősége érdekében tartalmazza azt a rendelkezést, hogy a közös közvetett tulajdonossal rendelkező befektetési szolgáltató egymással csak nyilvános átlátható tőzsdei ügyletet köthetnek, továbbá a hitelintézet és a tulajdonában lévő befektetési szolgáltató által kötött ügyletet két napon belül be kell jelenteni a Felügyeletnek.
    a 78. §-hoz
    Ugyancsak a bennfentesség és az árfolyam manipuláció megakadályozása érdekében a Javaslat eleve megtiltja a befektetési szolgáltatóknak sajátszámlás ügyletek kötését bizonyos értékpapírokra. A megbízások felvételét megtiltani ilyen értékpapírokra nem szükséges, mivel ebben az esetben a teljesítés árfolyamát a megbízó határozza meg, így az árfolyam manipuláció lehetősége csekélyebb mértékű. Ugyancsak indokolatlan a korlátozás fenntartása akkor, hogyha a befektetési szolgáltató jegyzési garancia vállalása keretében szerez meg értékpapírt oly mértékben, hogy azzal a kibocsátóban tíz százalékot meghaladó részesedést szerezhet.
    Ez utóbbi esetben a Javaslat a piacon való elhelyezés lebonyolítása érdekében a jegyzés lezárását követő 30 napra feloldja a kereskedési korlátozást olyan értékpapír esetében is, amely kibocsátójában a befektetési szolgáltató tíz százalékot meghaladóan közvetlenül vagy közvetetten tulajdonos.
    a 79. §-hoz
    A 78. § a fejezet rendelkezéseihez igazodóan állapítja meg a kereskedelmi tevékenységet, értve alatta minden olyan ügyletet, amelyben közvetlenül szerepel az értékpapír átruházása. A kereskedelmi tevékenység szerződéses formáján az adásvételt, a bizományi szerződést, az opciós szerződést, és a határidős ügyletet kell érteni, és nem kell ideszámítani az egyéb tevékenységek ellátására szolgáló megbízási szerződés megkötését.
    XII. fejezet
    a 80. §-hoz
    Az értékpapír forgalmazásban a dematerializált értékpapír értékpapír számlán jóváírt egységként jelenik meg. Mivel megjelenítése más módon kizárt, ezért a Javaslat rendelkezik arról, hogy az ilyen jelleggel előállított értékpapírra ügyletet kötni kizárólag számla terhelés, illetve jóváírás útján lehet.
    A értékpapír feletti tulajdonjogot a számla bizonyítja, azonban arra lehetőséget ad a Javaslat, hogy az értékpapír tényleges tulajdonosa a számla tartalmával szemben ellenbizonyítással éljen.
    a 81. §-hoz
    A dematerializált értékpapír kibocsátása eltér az általános szabályoktól, mivel az értékpapír a fizikai valóságban megragadható formában nem jelenik meg. A Javaslat részletes előírást tartalmaz a dematerializált értékpapír számlán történő előállításának szabályaira.
    a 82. §-hoz
    A központi értékpapír számla arra szolgál, hogy az azt vezető központi értéktár folyamatosan ellenőrizni tudja, hogy az egyes értékpapír számlákon nyilvántartott és a központi értékpapír számlák összesített értékpapír állomány ne térhessen el az adott értékpapír fajta teljes kibocsátott mennyiségétől.
    A Javaslat rögzíti az értékpapír számlavezető jelentési kötelezettségét, illetve a központi értéktár központi értékpapír számlavezetéshez kapcsolódó kötelezettségeit.
    a 83. §-hoz
    Dematerizált értékpapírra értékpapírügyletet kötni csak értékpapír számlán történő jóváírással lehet. Ennek teljesíthetősége érdekében a Javaslat a szerződés kötési kötelezettség előírásával kimondja azt, hogy a befektetési vállalkozás a hitelintézet és a központi értéktár (együtt számlavezető) értékpapírszámlát vezet. Az ügyfeleknek a befektetési szolgáltató, illetve a hitelintézet vezeti az értékpapírszámlát. A központi értéktár vezeti azokat az értékpapírszámlákat, amelyeken a befektetési szolgáltató és a hitelintézet saját tulajdonában lévő értékpapírok kerülnek nyilvántartásra, továbbá a külföldiek értékpapírszámláját. A külföldiek értékpapírszámláján nem a devizakülföldi tulajdonosok által belföldi ügyletben megszerzett értékpapírokat kell nyilvántartani, hanem azokat az értékpapírokat, amelyeket a belföldi kibocsátó engedély alapján külföldön hozott forgalomba, és így értelemszerűen devizakülföldi tulajdonosai külföldön szerezték meg azokat. Az értékpapírszámla szerződéssel jön létre. Az ügyfelet terhelő szerződéskötési kötelezettséget kimondani szükségtelen, mivel az következik a törvény azon szabályaiból, hogy az ügyfél az értékpapírjáról csak számlán keresztül tud rendelkezni.
    A visszaélések elkerülése érdekében a Javaslat kimondja azt, hogy a számlavezető az ügyfélnek értékpapír-fajtánként csak egy értékpapírszámlát vezethet. a 84. §-hoz
    A Javaslat meghatározza az értékpapír-számla kötelező tartalmi elemeit, és itt kiemelten rögzíti azt, hogy anonim számla nyitására nincs lehetőség. a 85. §-hoz
    A Javaslat kötelező jelleggel előírja a számlakivonat kiállítását és annak meghatározott módon az ügyfélnek történő megküldését. A Javaslat rögzíti azt, hogy a számlakivonathoz joghatások csak annyiban kapcsolódnak, hogy a számlakivonat a kiállítás időpontjában meglévő értékpapír tulajdont igazolja.
    Ezt követően a számlakivonattal végzett művelethez semmiféle következmény nem kapcsolódik, s így elkerülhető, hogy a számlakivonat alkalmazásával meg lehessen duplázni az értékpapírt.
    a 86. §-hoz
    A Javaslat kimerítően felsorolja a számla felett rendelkezésre jogosultak körét, illetve meghatározza az affeletti rendelkezés módját is. Kiemelten kezeli a Javaslat azt a körülményt, ha a számla tulajdonosa ellen csődeljárás, felszámolási eljárás indul, vagy a számla tulajdonos végelszámolás alá kerül. Ezekre az esetekre a Javaslat rendelkezést tartalmaz, a számla feletti rendelkezésre jogosultak köréről és a megállapítás módjáról is. A rendelkezés biztosítja azt, hogy a tulajdonos a számlán lévő értékpapírt, mint a hitelezők kielégítésének alapját ne vonhassa el.
    a 87. §-hoz
    A Javaslat meghatározza a zárolt értékpapír alszámla intézményét is. A számlavezető erre az alszámlára köteles átvezetni minden olyan dematerializált értékpapírt, amelyen bármely ok következtében harmadik személyt megillető jogosultság áll fenn. Garanciális rendelkezésként tartalmazza a Javaslat azt, hogy az alszámlán nyilván kell tartani a zárolás jogcímét és azt a személyt is, akinek javára azt bejegyezték, továbbá azt, hogy a zárolt alszámláról kiállított számlakivonatot a számlavezető nem csak a számlatulajdonosnak, hanem annak a személynek is köteles megküldeni, akinek javára a zárolást okot adó körülményt bejegyezték.
    a 88. §-hoz
    A Javaslat meghatározza az értékpapírszámla megszűnésének eseteit. A számlatulajdonos részéről a felmondást nem köti jogcímhez, megengedi az azonnali hatályú felmondást is, azonban azzal a feltétellel, hogy a felmondással egyidejűleg más számlavezetőt kell megjelölnie. A rendelkezés indoka az, hogy új számlavezető megjelenése nélkül a korábbi számlavezető nem tud intézkedni a dematerializált értékpapír más számlán történő jóváírása iránt.
    A számlavezető felmondás iránti jogát a Javaslat jelentősen korlátozza, ugyanis csak akkor teszi lehetővé a 30 napos felmondási időhöz kötött felmondást, ha a számlavezető ezen tevékenységével felhagy, vagy a számlatulajdonos kizárólag a számlavezetéshez kapcsolódó fizetési kötelezettségét nem teljesíti. A számlavezető felmondása esetén, ha a számlatulajdonos nem rendelkezik új számlavezetőről, a korábbi számlavezető továbbra is a tőle elvárható gondossággal köteles az értékpapír-tulajdonos érdekében eljárni azzal, hogy e tevékenységére a felelős őrzés szabályait kell alkalmazni, tehát a számlával műveleteket végrehajtani nem lehet. Az ügyfél biztonságát szolgálj a az a rendelkezés, hogy a bankszámlához hasonlóan az értékpapírszámla kimerülése a szerződést nem szünteti meg.
    a 89. §-hoz
    Mivel a Javaslat a központi értékpapírszámla és az értékpapírszámla megnyitásának, kezelésének és a számlarendszer működésének leglényegesebb és túlnyomórészt a garanciális szabályait alkotja meg, egyben felhatalmazást ad arra, hogy alacsonyabb szintű jogszabály állapítsa meg a számlarendszer működéséhez kapcsolódó túlnyomórészt technikai normákat.
    XIII. fejezet
    a 90. §-hoz
    Az értékpapír számlavezetője a Javaslat rendelkezéseiből eredően az ügyfél számára szükségképpen ügyfélszámlát is vezet. Az ügyfélszámlát a Javaslat egy korlátozott rendeltetésű pénzforgalmi számlaként határozza meg, amelyen kizárólag az értékpapír forgalmazási tevékenységhez kapcsolódó fizetések bonyolíthatók le.
    A Javaslat felhatalmazást ad az ügyfélszámlához kapcsolódó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására.
    XIV. fejezet
    a 91. §-hoz
    A Javaslat a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (Gt.) a szabályaitól eltérően lehetőséget ad arra, hogy a részvénykönyv vezetésére az igazgatóság forgalmazási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnek és elszámolóháznak megbízást adjon.
    A részvényesek informálását szolgálj a az a rendelkezés, hogy az ilyen megbízás tényét a cégközlönyben közzé kell tenni.
    A részvénykönyvben nyilvántartásra kerül az értékpapír számlavezető által vezetett értékpapírszámlák a nyilvántartott értékpapír-állománya, melyet számlavezetőnként a központi értéktár legalább havonta jelent a részvénykönyv vezetőjének.
    A részvénykönyv nem csak az egyes számlavezető által kezelt részvénymennyiséget tünteti fel, hanem az értékpapír számlavezetőhöz kapcsolódóan a részvényes nevét, cégnevét, lakcímét, székhelyét, és tulajdoni hányadát is. A részvényes a számlavezetőjének megtilthatja, hogy ezen adatait a részvénykönyvbe a részvénykönyv vezetőjének bejelentse. Ez a tilalom azonban azzal jár, hogy a részvényes a társasággal szemben tulajdonosi jogokat nem gyakorolhat.
    A részvénytársaság és a Felügyelet bármikor jogosult tudni a részvénytársaság részvényeseinek nevét és tulajdoni arányát, ennek érdekében követelheti az értékpapír-számlavezetőtől, hogy az általa vezetett egyes értékpapírszámlák adatait részére jelentse be. Ezt a bejelentést az értékpapírtitok szabályai szerint kell kezelni.
    A fenti rendelkezések következménye az a kívánatos helyzet lesz, hogy a részvénytársaság részvénykönyve folyamatosan a valós állapotot fogja tükrözni. A részvénykönyv tartalmazni fogja az egyes értékpapír számlavezetők által vezetett értékpapírszámlákon nyilvántartott részvényeket, és a számlavezetőhöz kapcsolódóan a tényleges részvénytulajdonosok nevét és tulajdoni arányát is. A részvénytársaság és a Felügyelet előtt azok a részvénytulajdonosok sem maradhatnak anonimok, akik a részvénykönyvbe való bejelentésüket a számlavezetőjüknek megtiltják, mivel a részvénytársaság és a Felügyelet ezek adataihoz is jogosult hozzáférni.
    A fenti rendelkezések alapján biztosítható az is, hogy a tulajdonosi szerkezettel kapcsolatos, valamint a konszern-, a versenyfelügyeleti, és az adószabályok is érvényre juthassanak, mivel a Felügyelet az ezek érvényesítéséért felelős szervezeteknek az értékpapírtitok körét is felölelő adatokat szolgáltathat.
    a 92.-93. §-hoz
    A dematerializált értékpapír a fizikai valóságban nem jelenik meg, és így önmagában a részvényes szavazati jogának igazolására nem alkalmas. Ezért a számlavezető az általa kezelt számlákon nyilvántartott részvényekről a Javaslattól meghatározott módon szavazásra jogosító tulajdonosi igazolást állít ki a részvényes számára.
    Az értékpapír számlavezető jogosult szavazni azokkal a részvényekkel, amelyekre neki a részvényes szavazásra jogosító megbízást adott. A Javaslat kizárja azt a lehetőséget, hogy mind a részvényes, mind a számlavezető szavazati jogot gyakorolhasson ugyanazon részvényekkel. A Javaslat rögzíti azt, hogy az értékpapír számlavezetőt köti a részvényes szavazásra jogosító utasításának tartalma.
    a 94. §-hoz
    A Gt. hatályos rendelkezései lehetővé teszik a részvénytársaságnak, hogy a kibocsátott és teljes mértékben befizetett részvényei egyharmadát a cél és az ok megjelölése nélkül saját kézben tarthassa.
    Az elmúlt időszak eseményei azt mutatták, hogy a Gt.-ben adott lehetőség jelentős árfolyam-manipulációkra adhat okot, ugyanis a részvénytársaság a saját kézben lévő részvények eladásával, illetőleg a nagymértékű vásárlásokkal a valós piaci viszonyokhoz képest jelentős árfolyam eltérítést tud végrehajtani.
    Ezeken túl a saját kézben tartott egyharmadnyi részvény nem szavaz a közgyűlésen, így a fennmaradó részvényekhez kapcsolódó szavazati arány az alaptőkére vetített tulajdoni arányokhoz képest jelentős mértékben torzul. Irányító jog gyakorolható olyan részvénypakettel, amely erre nem lenne alkalmas, ha az alaptőkét kitevő valamennyi részvény szavazna. A fentiek miatt tehát a Javaslat azt fogalmazza meg, hogy a nyilvános részvénytársaságok saját részvényei ne haladhassák meg a részvények öt százalékát és ezeket a részvényeket a szerzéstől számított egy éven belül legyen köteles elidegeníteni.
    XV. fejezet
    a 95.-96. §-hoz
    A Javaslat a nagytőkeerővel rendelkező befektetési társaság részére az értékpapír forgalmazás, illetőleg az értékpapírokba történő befektetés élénkítése érdekében lehetővé kívánja tenni befektetési hitel nyújtását. A befektetési hitel kizárólag a befektetési társaság saját ügyfelének nyújtható, a befektetési társaság által lebonyolított értékpapír vásárláson keresztül megvalósuló befektetés finanszírozására szolgálhat. A Javaslat garanciális előírásokat tartalmaz, így kötelezi a befektetési társaságot a hitelkihelyezések kockázatának felmérésére, az ügyfél megbízhatóságának, fizetőképességének vizsgálatára, és ezeken túl az adott értékpapír ügylethez képest maximalizálja a nyújtható hitel összegét is. A hitelkihelyezések esetében a Javaslat preferálja azt, hogy az ügyletet a befektető állampapírra, illetve tőzsdére bevezetett értékpapírra kötötte. Az egész értékpapírpiac biztonságát szolgálja a Javaslat azon rendelkezése, hogy a hitel teljes futamideje alatt az értékpapír a hitelt nyújtó befektetési társaság javára óvadékul szolgál. A befektetési társaság a hitel futamideje alatt folyamatosan köteles vizsgálni azt, hogy a hitel nyújtáshoz megkövetelt fedezettségi szint fennáll-e.
    a 97.-98. §-hoz
    A korszerűbb elszámolási módok alkalmazása érdekében a Javaslat lehetővé teszi az értékpapír kereskedő és a befektetési társaság részére, hogy az ügyfél részére halasztott pénzügyi teljesítést engedjen. A pénzügyi teljesítésnek ez a módja arra szolgál, hogy az ügyfél a szerződés megkötését megelőzően ne legyen köteles a pénzügyi fedezetet előre biztosítani, hanem fizetési kötelezettségének csak akkor tegyen eleget, amikor a megkötött ügyletből eredően fizetési kötelezettsége már pontosan számszerűsíthető. A Javaslat meghatározza a fizetési kötelezettség megengedhető maximális időtartamát annak az egyidejű előírásával, hogy a halasztott pénzügyi teljesítés időtartama alatt a megvásárolt értékpapír a befektetési szolgáltató javára óvadékul szolgál.
    A Javaslat a kizárólag bizományosi tevékenységet folytató befektetési szolgáltató részére halasztott pénzügyi teljesítés alkalmazását nem teszi lehetővé.
    a 99. §-hoz
    A befektetők védelmét szolgálj a az a rendelkezés, hogy az ügynök a befektetési szolgáltató nevében és javára jár el, és az általa okozott károkért a befektetők felé a befektetési szolgáltató köteles helytállni, ügynöki minőségében közreműködőt nem vehet igénybe. a 100-101. §-hoz
    A bizományi megbízásokkal a befektető tulajdonában lévő értékpapír és pénz a befektetési szolgáltató kezeli. A befektetők védelme érdekében a Javaslat kimondja azt, hogy a befektetőt megillető értékre a befektetési szolgáltató hitelezői nem tarthatnak igényt, továbbá, hogy a befektetési szolgáltató a saját tulajdonától elkülönítetten köteles kezelni az ügyfelet megillető értékeket, és azokat saját maga vagy másik ügyfele érdekében nem használhatja.
    XVI. fejezet
    a 102. §-hoz
    A befektetési szolgáltató likviditásának lényeges biztosítékaként írja elő a Javaslat azt, hogy az alaptőkéjének öt százalékát folyamatosan likvid eszközökben köteles tartani, amely azonnal felhasználható pénz és állampapír lehet.
    a 103. §-hoz
    A Javaslat a befektetési szolgáltató biztonságos működése érdekében előírja, hogy a befektetési szolgáltató saját tőkéje nem lehet kevesebb mint a 8. §-ban meghatározott alaptőke. Ha előáll az a rendkívüli helyzet, hogy a befektetési szolgáltató saját tőkéje az alaptőkéje mértéke alá csökken a Felügyelet legfeljebb hat hónapot biztosíthat az előírt szintre való feltöltésre, és ennek elmaradása esetén a befektetési szolgáltató tevékenységét felfüggeszti.
    a 104.-106. §-hoz
    A Javaslat a korábban hatályban volt nyitott pozíció szabályokhoz képest a befektetési szolgáltató kockázatainak kezelésére jelentős többletszabályozást vezet be. Meghatározza a kockázati összérték fogalmát, tartalmát és előírja azt, hogy a befektetési szolgáltató a tevékenységéből eredő kockázatainak összértékét naponta köteles mérni. A kockázat kezelésnek ez a módja alkalmas arra, hogy a befektetési szolgáltató a tevékenységéből eredő kockázatainak alakulását folyamatosan nyomon követhesse, intézkedéseket tehessen és ezek a lehetőségek a befektetési szolgáltató jelentési kötelezettségén keresztül a Felügyeletnek is rendelkezésére állnak.
    a 107.-108 §-hoz
    A befektetési társaság biztonságos működése érdekében a Javaslat általános tartalékképzési kötelezettséget ír elő, melynek mértéke a tárgyévi adózott eredmény 10 százaléka, melyet adózott eredményéből az osztalék kifizetése előtt kell képeznie. Az általános tartalékon túlmenően a tevékenységével együtt járó valamennyi feltárható és minősíthető kockázat fedezetére kockázati céltartalékot is képez.
    a 109. §-hoz
    A forgalmazási tevékenységet folytató hitelintézet számára a Javaslat előírja azt, hogy a kockázatainak összértékét a befektetési szolgáltatóra előírt módon állapítsa meg, azonban azt a hitelintézetekről és pénzügyi szolgáltatásokról szóló törvény szabályai szerint kell figyelembe vennie.
    a 110. §-hoz
    A Javaslat a befektetési vállalkozás biztonsága érdekében előírja, hogy az általa végzett befektetési szolgáltatási tevékenység kockázatának mindenkor megfelelő nagyságú szavatoló tőkével kell rendelkeznie. A szavatoló tőke számításának módját a 8. számú melléklet tartalmazza.
    a 111. §-hoz
    A Javaslat szerint a befektetési vállalkozás tőkemegfelelési mutatója nem lehet kevesebb, mint 8 százalék.
    a 112. §-hoz
    A Javaslat korlátozza az un. nagykockázatok vállalását, amikor is az egy ügyfél vagy ügyfélcsoport részére történő összes kockázatvállalás nagyságát korlátozza. Ez az előírás csökkenti a befektetési vállalkozás egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szembeni túlzott kockázatát.
    a 113. §-hoz
    A befektetési szolgáltató által végzett tevékenységek önmagukban is jelentős kockázatot hordoznak éppen ezért a Javaslat korlátozza, illetve kizárja azt, hogy a befektetési szolgáltató olyan befektetéseket eszközölhessen, amely további jelentős kockázatokat jelentene a számára.
    A Javaslat kizárja a befektetési szolgáltató általi korlátlan felelősséggel járó tulajdoni részesedés megszerzését és a befektetési szolgáltató ingatlanbefektetéseit kifejezetten célhoz köti azzal, hogy az ennek nem megfelelő egyéb úton a tulajdonába jutott ingatlanokat két éven belül köteles elidegeníteni.
    A Javaslat az ingatlanbefektetések mértékére abszolút korlátot is előír.
    XVII. fejezet
    a 114. §-hoz
    A Javaslat meghatározza az üzleti titok fogalmát és azon szervezeteket, amelyek vonatkozásában az üzleti titok fennáll.
    Előírja az üzleti titok megtartásának kötelezettségét, és emellett meghatározza azokat a szervezeteket, amelyekkel szemben a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
    a 115.-121. §-hoz
    A Javaslat a korábban hatályban volt törvénnyel ellentétben meghatározza az értékpapír-titok fogalmát, annak terjedelmét és azokat a szervezeteket, amelyek az értékpapír-titoknak minősülő adat a rendelkezésére áll. A Javaslat ezzel az új szabályozási körrel szintén jelentős lépést tesz a befektetők érdekének védelmében.
    A Javaslat kimerítő felsorolást tartalmaz arról, hogy értékpapír-titok milyen esetben adható ki harmadik személynek, illetve melyek azok a szervezetek, amelyek vonatkozásában az értékpapír-titok megtartásának kötelezettsége áll fenn.
    A Javaslat kiemelten szabályozza azt a körülményt, hogy az értékpapír titok nem állhat fenn a szervezett bűnözéssel és a fekete gazdasággal összefüggően elkövetett cselekmények esetében. A Javaslat lehetővé teszi azt, hogy statisztikai feldolgozás, illetőleg a tőkepiacról, annak forgalmáról és szereplőiről készített jelentés nyilvánosságra hozatala érdekében olyan összesített adatokat tartalmazó feldolgozások készüljenek, amelyek egyedi személyt illető azonosításra nem alkalmasak.
    XVIII. fejezet
    a 122.-123. §-okhoz
    A Felügyelet létrehozásáról, jogállásáról e törvény rendelkezéseket nem tartalmaz, mivel azokról külön törvény fog rendelkezni. Az e törvényben leírtak a külön törvényben megfogalmazottakat kiegészítik, illetve azokat a speciális feladatokat, hatásköröket és eljárásokat írja le, amelyek az értékpapír piac, illetve a tőzsde szabályozásával összefüggőek. A Felügyelet létrehozásának és működésének legfőbb célja a befektetők védelme, a különböző forgalmazási tevékenységet folytató szervezetek piacra lépésének és piaci működésének engedélyezése, illetve olyan átlátható, tiszta piaci viszonyok kialakítása, melyek a befektetők érdekét legjobban védik.
    a 124. §-hoz
    A Javaslat megállapítja a Felügyelet bevételeit, rögzítve egyúttal, hogy a felügyeleti bírságból származó bevétel 20 százalékát az értékpapírforgalmazási szakoktatás, kutatás és a szaksajtó tevékenységének támogatására kell fordítani, 80 százalékát pedig a Befektető-védelmi Alapba kell befizetni.
    a 125. §-hoz
    Az értékpapír-forgalmazási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek és az elszámolóház felügyeleti díjat fizet, mely tevékenységével arányosan kerül megállapításra. Ezen díjakat a törvény tartalmazza, a Felügyelet által nyújtott államigazgatási eljárások és szolgáltatások igénybevételéért fizetendő díjak körét és mértékét a pénzügyminiszter külön rendeletben fogja megállapítani.
    XIX. fejezet
    a 126. §-hoz
    A Felügyelet mint államigazgatási szerv az Áe. rendelkezései szerint jár el. Kivételt csak az e törvényben leírt esetek képeznek. Ezek közül kiemelendő, hogy a tőzsdei kereskedést felfüggesztő felügyeleti határozatok bírósági felülvizsgálata során azok jellegére, a határidők sürgősségére tekintettel a váltóperre meghatározott határidőket kell alkalmazni.
    a 127. §-hoz
    A befektetési vállalkozások az ellenőrzési, a felügyeleti tevékenység ellátása érdekében a Felügyeletnek kötelesek bejelentéseket tenni. A tevékenység folytatásához, a tulajdonosokhoz, a befektetési vállalkozás, mint társaság működéséhez kapcsolódó bejelentési kötelezettségeket a Javaslat tételesen meghatározza.
    a 128.-132. §-hoz
    A Felügyelet rendszeresen ellenőrzi, hogy mindazon gazdálkodó szervezetek, amelyeknek értékpapír-forgalmazási tevékenység végzésére jogosító engedélyt adott ki, a tevékenységi engedélyben, illetve az egyéb törvényi előírásoknak megfelelően végzik-e tevékenységüket. Ennek érdekében jogosult ezen szervezetektől rendszeresen, illetve alkalomszerűen tevékenységükről információt kérni, valamint helyszíni ellenőrzést lefolytatni. A felügyelt szervezetek a Felügyelet ezen tevékenységét kötelesek elősegíteni. Különös szakértelmet igénylő feladatok ellátására a Felügyelet jogosult könyvvizsgálót vagy más, szervezetétől független szakértőt igénybe venni.
    a 133. §-hoz
    A Felügyelet jogosult a befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek és az értékpapír-kibocsátók meghatározott adatairól, illetve az azokban bekövetkezett változásokról nyilvántartásokat vezetni.
    a 134.-136. §-hoz
    A Felügyelet több, a törvényben meghatározott feladata ellátása érdekében és annak keretében személyes adatot kezelhet, különleges adatot azonban nem. A személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló egyéb jogszabálynak megfelelően e törvény meghatározza a Felügyelet által kezelhető adatok körét, az adatkezelés, adattovábbítás rendjét.
    XX. fejezet
    a 137.-139. §-okhoz
    A Felügyelet jogosult e törvény, illetve egyéb kapcsolódó jogszabályok, jegybanki rendelkezések megsértése, vagy hiányosság megállapítása esetén intézkedést tenni. Az intézkedés meghozatalánál figyelembe kell vennie a szabálysértés vagy hiányosság piacra gyakorolt hatását, veszélyességi okának mértékét és súlyát. E fejezet részletesen meghatározza a Felügyelet által hozható intézkedéseket, amelyek a konkrét esettől függően a figyelmeztetéstől és az engedélyekben, a jogszabályokban foglalt feltételeknek való megfeleltetési követelménytől a tevékenységi engedély visszavonásáig vagy más hatóságnál való eljárás kezdeményezéséig terjedhet. A Felügyelet saját hatáskörben jogosult bírság kiszabására is, mely szintén a jogszabályokban, jegybanki rendelkezésekben, illetve a Felügyelet határozatában meghatározott feltételtől való eltérés, valamint a mulasztás súlyának és az elért vagyoni előny mértékének figyelembevételével kerülhet meghatározásra.
    XXI. fejezet
    a 140. §-hoz
    Az értékpapír-piaci visszaélések közül legnagyobb súlyú és a piacra legnagyobb veszélyt jelentő cselekmény a bennfentes kereskedés. A tervezet egyértelműen kimondja a bennfentes kereskedés tilalmát. Meghatározza a bennfentes információk körét, azokat amelyek még nyilvánosságra nem kerültek, de nyilvánosságra hozataluk alkalmas az adott értékpapír értékének, árfolyamának jelentős befolyásolására. Ezen információk természetesen összhangban vannak a kibocsátó által rendszeres és rendkívüli információnyújtási kötelezettség alá vont adatok körével.
    a 141.-143. §-hoz
    Az előzőekkel összhangban meghatározásra került a törvényben azon személyek köre is, akik bennfentes személynek minősülnek. Bennfentes személy egyrészt az, aki bármilyen formában bennfentes információhoz hozzájutott és tudatában van az információ bennfentes voltának, másrészt a törvény meghatározza mindazon személyek körét, akik a kibocsátónál folytatott munkájuknál, betöltött beosztásuknál fogva bennfentes személyek. Ezen második körbe tartozó személyek az adott értékpapírra vonatkozó üzletkötéseiket kötelesek a Felügyeletnek bejelenteni, a bejelentést a Felügyelet köteles a tőzsde lapjában megjelentetni, tekintettel arra, hogy ez a piac szereplői részére információ értékkel bír.
    Ugyanakkor azok a bennfentes személyek, akik bennfentes információval rendelkeznek, nem használhatják fel ezen információkat saját céljukra vagy más személyek előnyszerzésére.
    a 144.-146. §-hoz
    A Javaslat meghatározza a bennfentes kereskedelem eseteit, illetve az azzal azonos megítélés alá vont cselekedeteket, valamint egyidejűleg azokat az értékpapír-ügyleteket, amelyek nem minősülnek bennfentes kereskedelemnek. A bennfentes személyeknek kötelezettséget ír elő az általuk végrehajtott értékpapír-ügyleteknek a Felügyelethez történő bejelentésére.
    XXII. fejezet
    a 147. §-hoz
    A bennfentes kereskedelmen kívül a tisztességtelen árfolyam-befolyásolás a másik olyan piaci tevékenység, melyet törvény tilt. A törvény tisztességtelen árfolyam-befolyásolásnak minősíti az olyan piaci cselekedeteket, amelyek révén valamely előre meghatározott cél érdekében tudatosan eltérítik a piacon egyébként kialakuló kereslet-kínálati viszonyokat, árfolyamokat. Nem minősül ugyanakkor árfolyam-manipulációnak az értékpapír-kibocsátó olyan ún. árfolyam karbantartó tevékenysége, melynek során előre meghatározott és bejelentett módon ad vételi vagy eladási megbízást saját maga által kibocsátott értékpapírokra vonatkozóan.
    XXIII. fejezet
    a 148.-151. §-okhoz
    A Javaslat egészének kifejezett célja a befektetők védelmének minél teljesebb körű megvalósítása. Ez a fejezet néhány rendkívül fontos részszabályt határoz meg.
    Félrevezető tájékoztatással kibocsátott értékpapírra vonatkozó, vagy bennfentes kereskedelemmel létrejött szerződés érvénytelenségének megállapítására az ügyész pert indíthat a kibocsátó és a befektetési szolgáltató, illetőleg a bennfentes személy ellen. Az ilyen ügyekben a bíróság ítéletének hatálya a félrevezető tájékoztatással vagy a bennfentes kereskedelemmel érintett valamennyi szerződésre kiterjed. Ugyancsak kiemelt jelentőséget kapnak azok a befektető-védelmi (fogyasztóvédelmi) szabályok, amelyek az egyes értékpapírok forgalomba hozatalához, illetőleg a másodlagos forgalomhoz kapcsolódó hirdetési, reklámtevékenységre, azok tartalmára vonatkoznak. A befektetők védelmét szolgálja, hogy a befektetési vállalkozások kötelesek üzletszabályzatukat a befektetők rendelkezésére bocsátani, ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeikben kifüggeszteni. Ugyanezen szabályok érvényesek a befektetési szolgáltató által igénybe vett, vele szerződéses kapcsolatban álló ügynök tevékenységére is. Annak érdekében, hogy a befektetők megismerhessék az egyes forgalmazási tevékenységeket végző szervezetek működését, eredményességét, piaci helyzetét, kötelesek azok a tevékenységükről, gazdálkodási adataikról a nyilvánosságot megfelelő módon tájékoztatni.
    XIV. fejezet
    a 152. §-hoz
    A Javaslat egyik jelentős új eleme a Befektető-védelmi Alap létrehozatalával és működésével kapcsolatos szabályok megalkotása, melyet a törvény hatálya alá tartozó és a törvény hatályba lépésekor már működő, forgalmazási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek kötelesek létrehozni.
    a 153. §-hoz
    A Javaslat az Alapot jogi személyként határozza meg és megjelöli azokat a legfontosabb szabályokat, amelyek az Alap létrejöttével és működésével kapcsolatosak. Az Alap működésének törvényességi felügyeletét a Felügyelet végzi.
    a 154.-156. §-okhoz
    Az Alap feladata, hogy a tagjánál befagyott követelések esetén a tag ügyfeleit részlegesen kártalanítsa. Az Alap által nyújtott biztosítás csak az 1997. július 1. napját követő szerződésekre vonatkozik. Meghatározza ugyanakkor a Javaslat, hogy mely intézmények, szervezetek, illetve személyek által kötött ügyletekre nem vonatkozik az Alap által nyújtott biztosítás.
    a 157.-160. §-okhoz
    A Javaslat szerint az Alap pénzeszközei csak akkor használhatók fel, ha az Alap tagjánál az ügyfele felé fennálló kötelezettsége befagyott, azaz az ügyletből eredő követelést az esedékességet követő öt napon belül nem tudja az ügyfél rendelkezésére bocsátani. Az egy ügyfelet megillető kártalanítás csak részleges, a kártalanítás összege egy ügyfél tekintetében nem haladhatja meg az egymilllió forintot. A kártalanítás történhet pénzzel vagy az ügyfél beleegyezése alapján állampapírral.
    A tervezet meghatározza az Alap által teljesítendő kifizetésekre vonatkozó határidőket, a kifizetések meghirdetését és a teljesítés módját.
    a 161.-162. §-okhoz
    A törvény hatályba lépését követően forgalmazási tevékenység végzésére engedélyt kérő szervezet az engedélykérelem benyújtását megelőzően köteles nyilatkozni az Alap igazgatóságának az Alaphoz való csatlakozásról. Az Alap tagja az Alaphoz történő csatlakozáskor csatlakozási díjat köteles fizetni, ezt követően pedig éves díjat. Az éves díj összegét az Alap igazgatósága állapítja meg, figyelembe véve az Alap egyes tagjai által végzett forgalmazási tevékenység volumenét. Ha az Alap rendelkezésére álló pénzeszközök az Alap kötelezettségeit nem fedezik, akkor az igazgatóság rendkívüli befizetést is elrendelhet. A különböző jogcímeken befizetett díjat az Alap tagja az egyéb ráfordításai között számolja el.
    a 163.-165. §-okhoz
    Az Alapot hét tagú igazgatóság irányítja, az igazgatóság tagjai között egyaránt jelen vannak a szűkebb szakma (tőzsde, központi értéktár, MNB és a befektetési szolgáltatók), valamint az Alap tagjaitól független szakemberek. Az igazgatóság ülésein jogosult részt venni a Felügyelet képviselője, valamint az Alap ügyvezető igazgatója. A Javaslat az igazgatóság hatáskörébe utalja mindazokat a kérdéseket, amelyek az Alap működésével, az Alap szabályzataival, az Alap irányításával kapcsolatosak. Ugyancsak meghatározásra kerülnek azok a legfontosabb kérdések, amelyeket az igazgatóságnak szabályzatban kell elrendezni. Ezek a szabályzatok a Felügyelet jóváhagyását követően lépnek hatályba.
    a 166.-167. §-okhoz
    Tekintettel az Alap speciális helyzetére és feladatára, az Alap számláját a Magyar Nemzeti Bank vezeti, pénzeszközeit kizárólag készpénzben vagy állampapírban tarthatja. Az Alap gazdálkodási tevékenységet nem folytathat.
    a 168.-169. §-okhoz
    A Javaslat szerint az Alaphoz való csatlakozás és a folyamatos tagság a forgalmazási tevékenységet folytató szervezetek részére kötelező, ezért a kilépés is csak akkor lehetséges, ha az Alap tagja minden olyan tevékenységét megszüntette, amelyre az Alap biztosítása vonatkozott és igazolja azt, hogy minden ilyen ügyfelekkel szemben fennálló kötelezettségének eleget tett. Az
    Alap igazgatósága jogosult ugyanakkor az Alap tagjával szemben intézkedések meghozatalára, ha az a kötelezettségét határidőben nem teljesíti, hirdetéseiben tévesen tájékoztat az Alap által biztosított ügyletekre vonatkozóan, illetve nyilvántartásai nem teszik lehetővé az Alap által biztosított ügyletek megfelelő nyomon követését. Az Alap igazgatósága visszatérő vagy súlyos kötelezettségszegés esetén szankciót kezdeményezhet a Felügyeletnél az Alap tagjával szemben, továbbá dönthet úgy is, hogy kizárja a tagot az Alapból.
    XXV. fejezet
    a 170. §-hoz
    A Javaslat a jelenleg hatályos törvénnyel megegyező módon önszabályozó, önigazgató szervezetként határozza meg a tőzsdét, mely a tőkepiac központi intézménye és amely maga jogosult tevékenységét szabályzatait meghatározni, továbbá megválasztja testületeit, bizottságait, tisztségviselőit.
    a 171. §-hoz
    Az értékpapír-tőzsdét befektetési vállalkozások alapíthatják meg. Az alapítás feltételeit a Javaslat normatív módon határozza meg, legalább tizenöt alapító tag, legkevesebb százötven millió forint alaptőke biztosításával kimondja a megalakulását, megállapítja alapszabályát, megválasztja tisztségviselőit. A tőzsde alapításához a Kormány jóváhagyása szükséges.
    a 172.-173. §-okhoz
    A tőzsde működésének alapdokumentumai az alapszabály és szabályzatok. A Javaslat meghatározza azokat a kérdéseket, amelyeket az alapszabálynak kell tartalmaznia, valamint azon kérdések körét, amelyek különböző szabályzatokban rendezhetők. Egységes előírás hogy mind a tőzsde alapszabályának, mind pedig szabályzatainak hatályba lépéséhez a Felügyelet jóváhagyása szükséges.
    XXVI. fejezet
    a 174. §-hoz
    E § tartalmazza azokat a feltételeket, amely teljesítésével a befektetési szolgáltató tőzsdetaggá válhat. A tagfelvételi kérelmet a tőzsdetanács bírálja el, esetleges elutasító határozata ellen jogorvoslati kérelem esetén a közgyűlés jogosult felülvizsgálatra. Tekintettel a tőzsde speciális helyzetére, a tőkepiacon betöltött központi szerepére, valamint arra hogy bizonyos tevékenységek, üzletkötések csak tőzsdén lehetségesek még a befektetési szolgáltatók részére is, a piacra jutás fontos szabálya, hogy a tőzsdetagok számának felső határa nem korlátozható.
    a 175. §-hoz
    A tőzsdére vonatkozó szabályozás körében a Javaslat új intézményt kíván bevezetni az un. kereskedési jog szabályozásával. A tőzsde tagját az alapszabályban meghatározott körben és módon kereskedési jog illeti meg, ugyanakkor a tőzsde jogosult arra, hogy nem tőzsdetag forgalmazási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnek tagsági joggal nem járó kereskedési jogosultságot biztosítson. Ezzel a hitelintézetek, akik állampapírok és egyéb tőzsdei termékek vonatkozásában folytathatnak forgalmazási tevékenységet, valamint az árutőzsde tagjai az egyéb tőzsdei termékek vonatkozásában kaphatnak kereskedési jogot az értékpapírtőzsdén.
    a 176. §-hoz
    A tőzsdetagság megszűnhet a befektetési szolgáltató gazdasági társaság megszűnésével, kilépéssel, kizárással vagy ha a Felügyelet a tevékenységi engedélyt visszavonja. Ugyanakkor lehetőség van a tőzsdetag kizárására is, ha a tőzsdetag a tőzsdével szembeni kötelezettségeit szankció alkalmazását követően sem teljesíti. A kizáró határozat ellen jogorvoslatnak van helye.
    a 177. §-hoz
    E § a tőzsdei forgalom elszámolására két lehetőséget biztosít: egyrészt lehetséges tőzsde munkaszervezetén belül, másrészt a tőzsde az elszámolások lebonyolításával elszámolóházat is megbízhat.
    XXVII. fejezet
    a 178.-180. §-okhoz
    A tőzsde legfőbb szerve a tőzsdetagokból álló közgyűlés. A Javaslat meghatározza a tőzsde közgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdéseket, valamint a közgyűlés összehívásának gyakoriságát és módját. A jelenlegi szabályozáshoz képest - mely az egy tag, egy szavazat elvet tartalmazza - jelentős változás, hogy a tőzsdetagok közgyűlési szavazatának száma a tőzsdén folytatott tevékenységükkel arányos. A Javaslat szerint minden tőzsdetagnak szekciónként egy szavazata van, de az egyes szekciókban folytatott tevékenységétől, illetve annak a szekció forgalmához viszonyított arányától függően legfeljebb tíz szavazata lehet. Ez a változás azt eredményezheti, hogy a tőzsdén nagyobb szavazati súlyuk lesz azoknak a befektetési szolgáltatóknak, amelyek a tőzsdei forgalomban jelentősebb arányt képviselnek.
    a 181. §-hoz
    A tőzsdetanács a közgyűlésnek alárendelt általános irányító testület, mely legalább hét természetes személyből áll. A tőzsdetanács tagjainak többségét a tőzsdetagoktól független személyek köréből kell megválasztani annak érdekében, hogy a tőzsde amely egyszerre tagi tőzsde és az értékpapírpiac központi intézménye, ne kizárólag a tőzsdetagok érdekeit képviselje, hanem tevékenysége folytatása során mindkét érdeket figyelembe véve járjon el. Ugyanakkor a speciális piaci részérdekek megjelenítése miatt a tervezet előírja, hogy a tőzsdetanács egy-egy tagja a befektetők, illetve a kibocsátók képviselője, mely tagot a befektetői, illetve kibocsátói szervezetek jogosultak megválasztani.
    a 182.-183. §-okhoz
    A tőzsde általános ellenőrző szerve a felügyelő bizottság, mely a tőzsde gazdálkodását, a tőzsde különböző szerveinek működését ellenőrzi. A felügyelő bizottság tagja, ha szükségesnek tartja, indítványt tehet a közgyűlés napirendjére, valamint tanácskozási joggal részt vehet a közgyűlésen. A felügyelő bizottság a tevékenységéről évente köteles a közgyűlésnek beszámolni.
    a 184. §-hoz
    A tőzsde köteles etikai bizottságot létesíteni, mely azokban a kérdésekben jogosult eljárni, amelyek nem a törvény vagy a tőzsdei szabályzatok megsértését jelentik a tőzsdetagok vagy a tőzsdetagok alkalmazottai részéről, de olyan általánosítható következtetések levonására alkalmasak, amelyek a tőzsdén kereskedők etikus magatartását segíthetik elő.
    a 185. §-hoz
    A tőzsde operatív irányítása a tőzsdetitkárság feladata. Ennek keretében biztosítja mindazokat a technikai, személyi, biztonsági feltételeket, amelyek a tőzsdei működéshez szükségesek, előkészíti a különböző tőzsdei testületek munkáját, döntéseit, biztosítja a tőzsdei tevékenységről szóló információk (árfolyamok) nyilvánosságra kerülését, továbbá elvégzi a tőzsde gazdálkodásával kapcsolatos teendőket. A tőzsdetitkárság vezetését az ügyvezető igazgató látja el.
    a 186. §-hoz
    A folyamatos kontroll és a kapcsolattartás biztosítása érdekében a Javaslat feljogosítja a Felügyelet képviselőjét, hogy a tőzsde különböző szervezeteinek ülésén jelen lehessen.
    a 187.-188. §-okhoz
    E §-ok határozzák meg a tőzsde tisztségviselőinek körét, a választott tisztség időtartamát, illetve a megbízatás megszűnésének eseteit, a tőzsde képviseleti rendjét.
    XXVIII. fejezet
    a 189.-191. §-okhoz
    A tőzsde alaptőkéjét a tőzsdetagok által befizetett egyszeri belépési díjak alkotját. A tőzsde egyéb bevételei közül a legjelentősebbek a tőzsdetagok által fizetett éves tagsági díjak, kereskedési joggal rendelkezők éves díja, a tőzsde szolgáltatásaiért járó díjak. A Javaslat kimondja, hogy a tőzsde egyéb bevételei után - speciális jellege miatt, valamint azért, mert nem nyereségorientált szervezet - társasági és helyi adót nem fizet. Esetleges bevételi többletét kizárólag a tőzsdei tevékenység fejlesztésére használhatja fel. A Javaslat korlátozza a tőzsde szabad pénzeszközeinek felhasználását (kizárólag állampapírba fektetheti), az ingatlanvásárlást, illetve részesedés szerzését társaságokban. A korlátozások oka, hogy a tőzsde a figyelmét a kereskedési tevékenységre, annak továbbfejlesztésére fordítsa és ne egyéb gazdasági tevékenységet folytasson.
    Ugyancsak a tőzsde különleges jellegénél és helyzeténél fogva szükséges kimondani, hogy a tőzsdetagok a tőzsde tartozásaiért nem felelnek.
    XXIX. fejezet
    a 192.-196. §-hoz
    A Javaslat részletes szabályokat ad azokra az esetekre, ha az egyes értékpapírok árfolyamának alakulása, az üzletkötések rendje olyan szokatlan, rendellenes, az ismert adatokkal, információkkal alá nem támasztható módon alakul, mely nem biztosítja a rendezett, áttekinthető, a minden egyes piaci szereplő által ismert adatokon nyugvó kereskedést. Ezek a rendkívüli helyzetek különböző okokon alapulhatnak, s az okok megkereséséig, illetve az intézkedések megtételéig szükségessé válhat a tőzsdei kereskedés felfüggesztése. A Javaslat különbözőképpen határozza meg a tőzsde ügyvezető igazgatója, a tőzsdetanács, a Felügyelet vagy a pénzügyminiszter által elrendelhető kereskedési felfüggesztés eseteit, a hatásköröket, a felfüggesztés időtartamát. Minél hosszabb idejű a felfüggesztés, minél több értékpapírt vagy tőzsdei terméket érint, annál magasabb szintre tolódik a felfüggesztés elrendelésének jogköre. A felfüggesztésre okot adó körülmény megszűnésével természetesen a felfüggesztést azonnal meg kell szüntetni, a tőzsdei kereskedést vissza kell állítani.
    Devizaalapú tőzsdei termék forgalmazásának felfüggesztését az MNB elnöke is kezdeményezheti a felfüggesztésre jogosult személynél vagy testületnél.
    XXX. fejezet
    a 197. §-hoz
    A Javaslat szerint a tőzsde akkor szűnhet meg, ha a közgyűlés a jogutód nélküli megszűnésről dönt vagy ha a tőzsdetagok száma a megalakuláshoz szükséges tizenöt alá csökken és meghatározott időn belül (hat hónap) nem kerül sor új tag felvételére. A tőzsde megszűnéséhez - akárcsak az alakulásához - a Kormány jóváhagyása szükséges.
    XXXI. fejezet
    a 198. §-hoz
    A Javaslat továbbra is fenn kívánja tartani a tőzsdei választott bíróság intézményét, azonban szabályozásánál figyelemmel volt arra, hogy időközben hatályba lépett a választott bíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény. A Javaslat a tőzsdei választott bíróság hatáskörét a törvény hatálya alá tartozó értékpapírok forgalomba hozatalával és forgalmazásával, a tőzsdei ügyletekkel, a befektetési szolgáltató és ügyfele közötti megbízás megtagadásával, továbbá a tőzsde és az elszámolóház alapszabályával, üzletszabályzatával és szabályzatával kapcsolatos jogvitákra kívánja korlátozni. Ugyanakkor a szakszerűség és az egyöntetű ítélkezési gyakorlat kialakítása érdekében a megjelölt kérdésekben kizárólagossá teszi a tőzsdei választott bíróság eljárását, ideértve a nemzeti ügyeket is.
    XXXII. fejezet
    a 199.-203. §-okhoz
    A Javaslat megalkotja a tőzsdeügylet fogalmát, meghatározza tartalmát, a szerződésben részes felek jogait és kötelezettségeit. A szabályozás alapelve az, hogy legyen összhangban a Ptk. szerződésekre vonatkozó általános rendelkezéseivel, ugyanakkor biztosítsa azokat a kötelezően érvényesítendő speciális szabályzatokat amelyek a tőzsdei ügyletek lényegéből fakadnak. A tőzsdei ügyletek olyan, szűk körben előforduló, sajátos szerződések, hogy nem indokolt ezen ügyletek szabályozását teljes mértékben a Ptk. keretében megoldani.
    A tőzsdei ügyletet csak a tőzsdén kereskedési joggal rendelkező személyek, kizárólag a tőzsdei forgalomban köthetik meg. A Javaslat kimondja azt, hogy bármely tőzsdeügylet érvényességéhez annak írásbafoglalása szükséges.
    A szabályozásban az azonnali, a határidős és az opciós tőzsdei ügyletet tartalmazza, azon a módon, hogy a főszabály a Ptk. rendelkezése, ez alatt a speciális szabályozást a Javaslat adja, és felhatalmazza a tőzsdét és az elszámolóházat, hogy az általa megjelölt körben kisegítő szabályként a tőzsdei ügyletek speciális - elsősorban technikai jellegű - szabályait megalkothassa. A tőzsdei szabályzat természetesen nem lehet ellentétes a Javaslat, illetőleg a Ptk. szabályaival. XXXIII. fejezet a 204.-206. §-okhoz
    Az elszámolóház olyan speciális tevékenységet végző részvénytársaság, amelyik a tőzsdei és tőzsdén kívüli értékpapír-ügyletek, a tőzsdei termékek elszámolását, az általa elszámolt ügyletek teljesítésének biztosítását, tőzsdeforgalmi számla vezetését, letétkezelők részére letéti szolgáltatást nyújt, valamint forgalmazási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek részére saját tulajdonban álló dematerializált értékpapírról értékpapírszámlát vezet. Elszámolóházi tevékenység végzéséhez a Felügyelet engedélye szükséges. A tőzsde szabályozásához hasonlóan az elszámolóházi tevékenység sem monopolizált egyetlen szervezetre, a törvény normatív feltételeket állapít meg. Ugyanakkor néhány tevékenységet, melyek egyfajta természetes monopóliumként kell, hogy működjenek, csak egy elszámolóház végezhet. A Felügyelet jogosult a központi értékpapír-nyilvántartás, az értékpapír-kód kiadása, a központi értékpapír-számlavezetés, valamint a belföldön kibocsátott értékpapírról külföldi forgalmazás céljára szolgáló okirat kiállítására elszámolóházat kijelölni a törvényben meghatározottak szerint. Az elszámolóház a szolgáltatását igénybe vevővel köteles szerződést kötni.
    a 207. §-hoz
    Az elszámolóház tevékenysége és tevékenységének színvonala, befolyásolástól mentes, megbízható működése az egész piac szempontjából kiemelt fontosságú, ezért a Javaslat meghatározza, hogy kik szerezhetnek tulajdont elszámolóházban és milyen mértékben. Az MNB, a tőzsde, az árutőzsde, valamint másik elszámolóház korlátlanul, míg a tőzsdetag, árutőzsdetag és hitelintézet egyenként az elszámolóház alaptőkéjének tíz-tíz százalékáig szerezhet tulajdont.
    XXXIV. fejezet
    a 208.-209. §-okhoz
    Az elszámolóház jogosult és köteles üzletszabályzatában meghatározni az általa folytatott tevékenységekre vonatkozó általános szerződési feltételeket. Ugyanakkor a Javaslat meghatározza, hogy mely kérdéskörökre vonatkozóan kell szabályzatot alkotnia. Az üzletszabályzat és a szabályzatok hatályba lépéséhez - a tőzsdéhez hasonlóan - a Felügyelet jóváhagyása szükséges. Annak érdekében, hogy az elszámolóház üzletszabályzata és szabályzatai a piac minden egyes szereplője számára megismerhetőek legyenek, a tőzsde hivatalos lapjában és a Pénzügyi Közlönyben azokat meg kell jelentetni. Tekintettel az elszámolóháznak az elszámolás-forgalomban betöltött helyére, valamint arra, hogy az elszámolóház pénzügyi garanciákat nyújt az ügyletek teljesítéséhez, az elszámolóház köteles tartalékot képezni, melynek módját és mértékét kormányrendelet határozza meg. Ezen tartalékokat az elszámolóház egyéb eszközeitől elkülönítetten kell kimutatni. Az elszámolóház pénzforgalmi számláját a Magyar Nemzeti Bank vezeti.
    a 210.-211. §-okhoz
    Az elszámolóház működésének felügyeletét a Felügyelet látja el. Rendkívüli, a törvény által meghatározott esetekben a Felügyelet jogosult az egyes számlák feletti rendelkezési jog legfeljebb harminc napra történő korlátozására. Ez a korlátozás a szolgáltatást igénybe vevők és a befektetők érdekeinek védelmében történhet.
    XXXV. fejezet
    a 212. §-hoz
    Az átlátható, tiszta és befolyásolástól mentes forgalmazási, tőzsdei, elszámolóházi, valamint felügyeleti tevékenység megvalósítása érdekében a Javaslat olyan összeférhetetlenségi szabályokat mond ki, amelyek biztosíthatják a különböző érdekek egymástól való elkülönítését, mind tulajdonosi, mind pedig vezetői, tisztségviselői oldalról. Az összeférhetetlenségi szabályok arra szolgálnak, hogy megakadályozzák a különböző kereszt-tulajdonlásokat, a szervezeti és személyi összefonódásokat a piac különböző szereplői között.
    a 213. §-hoz
    A befektetési vállalkozás társaság vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsági tagjai, valamint alkalmazottai által folytatható személyes üzleti tevékenység, értékpapír vásárlás, tulajdonlás szabályait, az esetleges korlátozásokat, tiltásokat a törvény nem határozza meg, viszont kötelezi a befektetési szolgáltatót arra, hogy mindezekről belső szabályzatot alkosson, melyben figyelembe tudja venni a rá jellemző specialitásokat. Ezt a belső szabályzatot köteles a Felügyeletnek benyújtani és természetesen működése során alkalmazni.
    XXXVI. fejezet
    a 214. §-hoz
    Tekintettel arra, hogy a törvényben szabályozott tevékenységek, valamint szervezetek különleges helyet foglalnak el a pénz- és tőkepiacon, valamint az egész magyar gazdaságban, továbbá arra, hogy minden esetben engedélyköteles tevékenységről van szó, szükséges hogy csak olyan szervezet használhassa a tőzsde, az elszámolóház, az értéktár, valamint a befektetési vállalkozás, illetve ezekhez hasonló tartalmú magyar vagy idegen nyelvű megnevezést a társaság nevében vagy tevékenységi körének meghatározásában, amely valóban a törvényben meghatározott tevékenységeket, a törvényben meghatározott feltételeknek eleget téve végez.
    a 215. §-hoz
    A Javaslat kötelező érvénnyel előírja azt, hogy hatálybalépésekor a Felügyelet előtt folyamatban lévő ügyekben csak akkor kell alkalmazni a rendelkezéseit, ha az az ügyfélre nézve kedvezőbb, mint a korábban hatályban volt törvény.
    a 216.-229. §-hoz
    A Javaslat számos új előírást tartalmaz, amely a már engedélyezett és a törvény hatályba lépésekor működő, valamint az átmeneti szabály alapján engedélyezendő befektetési szolgáltató tevékenységét is jelentős mértékben befolyásolja. Ezért a Javaslat megfelelő átmeneti idő beiktatásával felkészülési lehetőséget biztosít arra, hogy a hatályba lépését követően a működő befektetési szolgáltatók eleget tehessenek a rájuk vonatkozó előírásoknak.
    a 230-240. §-hoz
    A Javaslat az értékpapírok forgalomba hozatalának, forgalmazásának egy korszerűbb, nagyobb nyilvánossággal járó rendszerét hozza létre. Ezért a Javaslat több rendelkezése jelentős mértékben kihat az egyéb jogszabályokra is.
    A dematerializált értékpapír megalkotásával módosítani kellett a Ptk. által szabályozott értékpapír fogalmat oly módon, hogy az mind a dematerializált értékpapír, mind pedig a nyomdai úton előállított értékpapír fogalmát felölelje.
    A módosuló jogszabályok körében a legjelentősebb kör a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény. A módosítások lényege, hogy megteremti a részvénykönyv teljes nyilvánosságát, biztosítja, hogy a Gt. szabályai ne akadályozzák a dematerializált értékpapír kibocsátásának a lehetőségét, ugyanakkor a Javaslat szabályozási elvéből kiindulva lehetőséget teremt a Gt. módosításain keresztül a nyilvános és a zárt körű részvénytársaság az eddiginél egyértelműbb elkülönítésére.
    A Javaslat kapcsolódó módosításként tartalmazza a befektetési alapokról szóló 1991. évi LXIII. törvényt, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényt, az árutőzsdéről és az árutőzsdei tevékenységről szóló 1994. évi XXXIX. törvényt, a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény és a Választott bíróságról szóló 1994. évi LXXI. törvény szűk körű, a Javaslat szabályozási köréből feltétlenül folyó módosításai.
    A Javaslat a módosuló jogszabályok körében tartalmazza a kötvényről szóló 1982. évi 28. tvr. és a letéti jegyről szóló 1988. évi 18. tvr. korszerűsítést tartalmazó módosításait.
    a 241. §-hoz
    A Javaslat rögzíti, hogy a korábban kihirdetett jogszabályokban felvett 1990. évi VI. törvény vagy Épt. megjelölés alatt a Javaslatot kell érteni.
    A dematerializált értékpapír kézből kézbe már nem adható át, ezért a Javaslat a jogrendszer egészére kiterjedően rögzíti azt, hogy ahol jogszabály olyan cselekedetről szól, amely a kinyomtatott értékpapír átvételét egyéb módon való birtokba vételét említi, azon a dematerializált értékpapír esetében ugyanezt a hatást eredményező zárolt alszámlára történő helyezést kell érteni. a 242. §-hoz
    A Javaslat elkészítésekor az előterjesztők figyelembe vették az Európai Közösségek által kidolgozott és elfogadott, a tőkepiacra vonatkozó irányelveket, melyek tételes felsorolását a 9. számú melléklet tartalmazza. a 243. §-hoz
    A Javaslat tartalmazza a hatályba lépésével egyidejűleg hatályukat vesztő rendelkezéseket, így különösen az egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozataláról és forgalmazásáról, valamint az értékpapír tőzsdéről szóló 1990. VI. törvényt és az azt időközben módosító más törvényi rendelkezést.
    a 244. §-hoz
    Mivel a Javaslat technikai jellegű normákat nem tartalmaz, felhatalmazást ad a kormánynak, illetve a pénzügyminiszternek arra, hogy a törvény végrehajtásához szükséges részletező biztonsági szabályokat, technikai, eljárási normákat, stb. kormányrendeletben, illetve rendeletben alkossa meg.
    A folytatáshoz előfizetés szükséges.
    A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    A folytatáshoz előfizetés szükséges!
    A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

    A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.

    exit_to_app Belépés Előfizetés

    Keresés az oldal szövegében