adozona.hu
T/133. számú törvényjavaslat indokolással - Egyes törvényeknek a közhatalmat gyakorló politikusok és közpénzekkel gazdálkodók vagyonnyilatkozat-tételi szabályainak átalakítását szolgáló módosításáról
T/133. számú törvényjavaslat indokolással - Egyes törvényeknek a közhatalmat gyakorló politikusok és közpénzekkel gazdálkodók vagyonnyilatkozat-tételi szabályainak átalakítását szolgáló módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 94. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"94. § (1) A vagyonnyilatkozatokat, valamint a bejelentési kötelezettség alá tartozó tevékenységekről tett bejelentéseket a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság kezeli. A vagyonnyilatkozatot a képviselő, illetve a családtag nem módosíthatja és nem egészítheti ki, azonban az eredeti nyilatkozat hiányosságának vagy téves tartalmának kijavítása érdekében - a...
T/133. számú törvényjavaslat indokolással - Egyes törvényeknek a közhatalmat gyakorló politikusok és közpénzekkel gazdálkodók vagyonnyilatkozat-tételi szabályainak átalakítását szolgáló módosításáról
2014. évi ... törvény egyes törvényeknek a közhatalmat gyakorló politikusok és közpénzekkel gazdálkodók vagyonnyilatkozat-tételi szabályainak átalakítását szolgáló módosításáról
Az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó törvénymódosítások
1. §
Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 94. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"94. § (1) A vagyonnyilatkozatokat, valamint a bejelentési kötelezettség alá tartozó tevékenységekről tett bejelentéseket a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság kezeli. A vagyonnyilatkozatot a képviselő, illetve a családtag nem módosíthatja és nem egészítheti ki, azonban az eredeti nyilatkozat hiányosságának vagy téves tartalmának kijavítása érdekében - az eredeti nyilatkozatot nem érintve - az 1. melléklet szerinti teljes adattartalmú soron kívüli vagyonnyilatkozatot tehet.
(2) A családtag vagyonnyilatkozata kivételével a vagyonnyilatkozat nyilvános, oldalhű másolatát -a családtag személyes adatai kivételével - a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság az Országgyűlés honlapján a vagyonnyilatkozatokban foglalt bármely adat alapján kereshető, összevethető formában haladéktalanul közzéteszi. A vagyonnyilatkozat a honlapról a képviselő megbízatásának megszűnését követő nem távolítható el. A családtag vagyonnyilatkozatát a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság őrzi, azonban azt a (4) bekezdés szerinti vizsgálat elvégzése érdekében annak időtartamára az Állami Számvevőszéknek átadja.
(3) A családtag vagyonnyilatkozatába csak a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság tagjai, valamint az Állami Számvevőszék számvevői tekinthetnek be a képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során.
(4) Az Állami Számvevőszék a vagyonnyilatkozatot a családtagi vagyonnyilatkozatokra is kiterjedően
a) a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság kezdeményezésére,
b) a vagyonnyilatkozat-tételt követő hatvan napon belül, valamint a vagyonnyilatkozatban adatok helytállóságát megkérdőjelező körülmény felmerülése esetén hivatalból megvizsgálja.
(5) A (4) bekezdés szerinti vizsgálat a következő szempontokra terjed ki:
a) a vagyonnyilatkozatban bevallott vagyon, jövedelem, illetve gazdasági érdekeltségek teljesek-e, illetve megfelelnek-e a valóságnak, valamint
b) a vagyonnyilatkozatokban bevallott vagyon mértéke, illetve annak a korábbi, a törvény alapján a vizsgált vagyonnyilatkozat megtételét megelőző tíz évben bármely megbízatásra tekintettel nyilvános formában tett vagyonnyilatkozatokban bevallott vagyonhoz képest történt gyarapodása összeegyeztethető-e a bevallott jövedelemmel.
(6) A (4) bekezdés szerinti vizsgálat lefolytatása céljából, az ahhoz szükséges mértékben az Állami Számvevőszék adatot igényelhet bármely hatóság, közfeladatot ellátó adatkezelő szerv nyilvántartásából. A képviselő köteles a saját, illetve családtagja vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyokat igazoló adatokat az Állami Számvevőszék felhívására haladéktalanul, írásban bejelenteni. E bekezdés alkalmazása során a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, a cégnyilvántartás, az ingatlan-nyilvántartás, a közúti közlekedési nyilvántartás, az építésfelügyeleti nyilvántartás, illetve valamennyi más, jogszabály alapján közhiteles nyilvántartás térítés nélkül felhasználható.
(7) Az Állami Számvevőszék a (4) bekezdés szerinti vizsgálatról jelentést készít a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottságnak. A jelentésből a vagyonnyilatkozat hiányos vagy valótlan tartalmára, valamint a képviselői vagyonnyilatkozat tekintetében a vagyoni, jövedelmi helyzetre, illetve a gazdasági érdekeltségekre vonatkozó helytálló információra vonatkozó megállapításokról az Állami Számvevőszék összefoglalót készít, amelyet honlapján a jelentés megküldésével egyidejűleg nyilvánosságra hoz."
2. §
Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény a következő 94/A. §-sal egészül ki:"94/A. § (1) A képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos egyéb eljárást a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnökénél bárki kezdeményezheti a vagyonnyilatkozat tartalmára vonatkozó olyan tényállítással, amely konkrétan megjelöli a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát. Ha a kezdeményezés nem felel meg az e bekezdésben foglalt követelményeknek, nyilvánvalóan alaptalan, vagy az ismételten benyújtott kezdeményezés új tényállítást vagy adatot nem tartalmaz, a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. A vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmát a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság - szükség esetén az Állami Számvevőszék 94. § (4) bekezdése szerinti vizsgálatának kezdeményezésével - ellenőrzi.
(2) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság felhívására a képviselő köteles a saját, illetve családtagja vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyokat igazoló adatokat haladéktalanul, írásban bejelentem. Az adatokba csak a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság tagjai, valamint az Állami Számvevőszék 94. § (4) bekezdése szerinti vizsgálatának kezdeményezése esetén az Állami Számvevőszék számvevői tekinthetnek be. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke tájékoztatja a házelnököt, aki a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság által megállapított tényekről a soron következő ülésen tájékoztatja az Országgyűlést.
(3) Ha a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság azt állapítja meg, hogy a képviselő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan mulasztotta el, vagy a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, akkor a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke köteles kezdeményezni a képviselő összeférhetetlenségének a kimondását.
(4) A képviselő által benyújtott igazoló adatokat a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lezárulását követő harmincadik napon törölni kell. A volt képviselő családtagja vagyonnyilatkozatát a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság a képviselő megbízatásának megszűnését követő egy évig őrzi."
A köztulajdonban álló gazdasági társaságok nyilvános vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének megteremtéséhez szükséges törvénymódosítások
3. §
A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény a következő 7/A-7/C. §-okkal egészül ki:"7/A. § (1) A köztulajdonban álló gazdasági társaság vezető tisztviselője és felügyelő bizottságának tagja a megbízatása keletkezését követő harminc napon belül, majd azt követően minden évben január 31-ig, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz. A vagyonnyilatkozatot a nyilatkozattevő nem módosíthatja és nem egészítheti ki, azonban az eredeti nyilatkozat hiányosságának vagy téves tartalmának kijavítása érdekében - az eredeti nyilatkozatot nem érintve - teljes adattartalmú soron kívüli vagyonnyilatkozatot tehet.
(2) A köztulajdonban álló gazdasági társaság vezető tisztviselője és felügyelő bizottságának tagja a vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek (a továbbiakban együtt: családtag) a saját vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatát.
(3) A vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztása esetén - a vagyonnyilatkozat benyújtásáig - a köztulajdonban álló gazdasági társaságvezető tisztviselője és felügyelő bizottságának tagja javadalmazásban nem részesül. A vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztásának tényét a tulajdonosi jogok gyakorlója állapítja meg.
(4) A családtag vagyonnyilatkozata kivételével a vagyonnyilatkozat nyilvános, oldalhű másolatát -a családtag személyes adatai kivételével - a tulajdonosi jogok gyakorlója honlapján haladéktalanul közzéteszi. A vagyonnyilatkozat a honlapról nem távolítható el.
7/B. § (1) A vagyonnyilatkozatot a tulajdonosi jogok gyakorlója kezeli. A családtag vagyonnyilatkozatába csak a tulajdonosi jog gyakorlójának ellenőrzési feladattal megbízott képviselői, illetve az Állami Számvevőszék számvevői tekinthetnek be a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során.
(2) Az Állami Számvevőszék a vagyonnyilatkozatot a családtagi vagyonnyilatkozatokra is kiterjedően a tulajdonosi jogok gyakorlója kezdeményezésére, továbbá az egymilliárd forintnál nagyobb mérlegföösszegű köztulajdonban álló gazdasági társaságok esetén a vagyonnyilatkozat-tételt követő hatvan napon belül, valamint a vagyonnyilatkozatban adatok helytállóságát megkérdőjelező körülmény felmerülése esetén hivatalból megvizsgálja abból a szempontból, hogy
a) a vagyonnyilatkozatban bevallott vagyon, jövedelem, illetve gazdasági érdekeltségek teljesek-e, illetve megfelelnek-e a valóságnak, valamint
b) a vagyonnyilatkozatokban bevallott vagyon mértéke, illetve annak a korábbi, a törvény alapján a vizsgált vagyonnyilatkozat megtételét megelőző tíz évben bármely megbízatásra tekintettel nyilvános formában tett vagyonnyilatkozatokban bevallott vagyonhoz képest történt gyarapodása összeegyeztethető-e a bevallott jövedelemmel.
(3) A (2) bekezdés szerinti vizsgálat lefolytatása céljából, az ahhoz szükséges mértékben az Állami Számvevőszék adatot igényelhet bármely hatóság, közfeladatot ellátó adatkezelő szerv nyilvántartásából. A köztulajdonban álló gazdasági társaság vezető tisztviselője és felügyelő bizottságának tagja köteles a saját, illetve családtagja vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyokat igazoló adatokat az Állami Számvevőszék felhívására haladéktalanul, írásban bejelentem. E bekezdés alkalmazása során a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, a cégnyilvántartás, az ingatlan-nyilvántartás, a közúti közlekedési nyilvántartás, az építésfelügyeleti nyilvántartás, illetve valamennyi más, jogszabály alapján közhiteles nyilvántartás térítés nélkül felhasználható.
(4) Az Állami Számvevőszék az (2)-(3) bekezdés szerinti vizsgálatról jelentést készít a tulajdonosi jogok gyakorlójának. A jelentésből a vagyonnyilatkozat hiányos vagy valótlan tartalmára, valamint - a családtagi vagyonnyilatkozat kivételével - a vagyonnyilatkozat tekintetében a vagyoni, jövedelmi helyzetre, illetve a gazdasági érdekeltségekre vonatkozó helytálló információra vonatkozó megállapításokról az Állami Számvevőszék összefoglalót készít, amelyet honlapján a jelentés megküldésével egyidejűleg nyilvánosságra hoz.
7/C. § (1) Az e tőrvény szerinti vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a tulajdonosi jogok gyakorlójánál bárki kezdeményezheti a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó olyan tényállítással, amely konkrétan megjelöli a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát. Ha a kezdeményezés nem felel meg az e bekezdésben foglalt követelményeknek, nyilvánvalóan alaptalan, vagy az ismételten benyújtott kezdeményezés új tényállítást vagy adatot nem tartalmaz, a tulajdonosi jogok gyakorlója az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. A vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmát - szükség esetén az Állami Számvevőszék 7/B. § szerinti vizsgálatának kezdeményezésével - a tulajdonosi jogok gyakorlója ellenőrzi.
(2) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során az alkotmányügyi bizottság felhívására a nyilatkozattevő köteles a saját, illetve családtagja vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyokat igazoló adatokat haladéktalanul, írásban bejelentem. Az adatokba csak a tulajdonosi jogok gyakorlója ellenőrzési feladattal megbízott képviselői tagjai tekinthetnek be.
(3) A nyilatkozattevő által benyújtott igazoló adatokat a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lezárulását követő harmincadik napon törölni kell."
Egyéb közjogi tisztviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó törvénymódosítások
4. §
A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"6. § (1) A köztársasági elnök a megbízatása keletkezését követő harminc napon belül, majd azt követően minden évben január 31-ig, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz. A vagyonnyilatkozatot a köztársasági elnök nem módosíthatja és nem egészítheti ki, azonban az eredeti nyilatkozat hiányosságának vagy téves tartalmának kijavítása érdekében - az eredeti nyilatkozatot nem érintve - teljes adattartalmú soron kívüli vagyonnyilatkozatot tehet.
(2) A köztársasági elnök a vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek (a továbbiakban együtt: családtag) a köztársasági elnök vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatát.
(3) A vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztása esetén - a vagyonnyilatkozat benyújtásáig - a köztársasági elnök tisztségét nem gyakorolhatja, javadalmazásban nem részesül. A vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztásának - egyben a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatásának - tényét az Országgyűlés állapítja meg.
(4) A családtag vagyonnyilatkozata kivételével a vagyonnyilatkozat nyilvános, oldalhű másolatát -a családtag személyes adatai kivételével - a Hivatal gazdasági ügyekért felelős vezetője a Hivatal honlapján haladéktalanul közzéteszi. A vagyonnyilatkozat a Hivatal honlapjáról nem távolítható el.
(5) A vagyonnyilatkozatot a Hivatal gazdasági ügyekért felelős vezetője kezeli.
(6) A családtag vagyonnyilatkozatába csak az Országgyűlés alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó állandó bizottságának (a továbbiakban: alkotmányügyi bizottság) tagjai, illetve az Állami Számvevőszék számvevői tekinthetnek be a köztársasági elnök vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során.
(7) Az Állami Számvevőszék a vagyonnyilatkozatot a családtagi vagyonnyilatkozatokra is kiterjedően az összeférhetetlenségi bizottság kezdeményezésére, továbbá a vagyonnyilatkozat-tételt követő hatvan napon belül, valamint a vagyonnyilatkozatban adatok helytállóságát megkérdőjelező körülmény felmerülése esetén hivatalból megvizsgálja abból a szempontból, hogy
a) a vagyonnyilatkozatban bevallott vagyon, jövedelem, illetve gazdasági érdekeltségek teljesek-e, illetve megfelelnek-e a valóságnak, valamint
b) a vagyonnyilatkozatokban bevallott vagyon mértéke, illetve annak a korábbi, a törvény alapján a vizsgált vagyonnyilatkozat megtételét megelőző tíz évben bármely megbízatásra tekintettel nyilvános formában tett vagyonnyilatkozatokban bevallott vagyonhoz képest történt gyarapodása összeegyeztethető-e a bevallott jövedelemmel.
(8) A (7) bekezdés szerinti vizsgálat lefolytatása céljából, az ahhoz szükséges mértékben az Állami Számvevőszék adatot igényelhet bármely hatóság, közfeladatot ellátó adatkezelő szerv nyilvántartásából. A köztársasági elnök köteles a saját, illetve családtagja vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyokat igazoló adatokat az Állami Számvevőszék felhívására haladéktalanul, írásban bejelenteni. E bekezdés alkalmazása során a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, a cégnyilvántartás, az ingatlan-nyilvántartás, a közúti közlekedési nyilvántartás, az építésfelügyeleti nyilvántartás, illetve valamennyi más, jogszabály alapján közhiteles nyilvántartás térítés nélkül felhasználható.
(9) Az Állami Számvevőszék az (7)-(8) bekezdés szerinti vizsgálatról jelentést készít a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottságnak. A jelentésből a vagyonnyilatkozat hiányos vagy valótlan tartalmára, valamint - a családtagi vagyonnyilatkozat kivételével - a vagyonnyilatkozat tekintetében a vagyoni, jövedelmi helyzetre, illetve a gazdasági érdekeltségekre vonatkozó helytálló információra vonatkozó megállapításokról az Állami Számvevőszék összefoglalót készít, amelyet honlapján a jelentés megküldésével egyidejűleg nyilvánosságra hoz.
(10) A köztársasági elnök vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást az alkotmányügyi bizottság elnökénél bárki kezdeményezheti a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó olyan tényállítással, amely konkrétan megjelöli a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát. Ha a kezdeményezés nem felel meg az e bekezdésben foglalt követelményeknek, nyilvánvalóan alaptalan, vagy az ismételten benyújtott kezdeményezés új tényállítást vagy adatot nem tartalmaz, az alkotmányügyi bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. A vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmát - szükség esetén az Állami Számvevőszék (7)-(8) bekezdés szerinti vizsgálatának kezdeményezésével - az alkotmányügyi bizottság ellenőrzi.
(11) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során az alkotmányügyi bizottság felhívására a köztársasági elnök köteles a saját, illetve családtagja vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyokat igazoló adatokat haladéktalanul, írásban bejelenteni. Az adatokba csak az alkotmányügyi bizottság tagjai tekinthetnek be. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről az alkotmányügyi bizottság elnöke tájékoztatja az Országgyűlés elnökét, aki az alkotmányügyi bizottság által megállapított tényekről a soron következő ülésen tájékoztatja az Országgyűlést.
(12) A köztársasági elnök által benyújtott igazoló adatokat a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lezárulását követő harmincadik napon törölni kell. A Hivatal gazdasági ügyekért felelős vezetője a volt köztársasági elnök és családtagja vagyonnyilatkozatát a köztársasági elnök megbízatásának megszűnését követő egy évig őrzi."
5. §
A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"12. § (1) Az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai vezető megbízatása keletkezését követő harminc napon belül, majd azt követően évente, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz, amelyhez csatolni köteles a vele közős háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek (a továbbiakban együtt: családtag) az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatát. A vagyonnyilatkozatot a képviselő, illetve a családtag nem módosíthatja és nem egészítheti ki, azonban az eredeti nyilatkozat hiányosságának vagy téves tartalmának kijavítása érdekében - az eredeti nyilatkozatot nem érintve - teljes adattartalmú soron kívüli vagyonnyilatkozatot tehet.
(2) A vagyonnyilatkozatokat a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter kezeli.
(3) A családtag vagyonnyilatkozata kivételével az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai vezető vagyonnyilatkozata nyilvános, oldalhű másolatát - a családtag személyes adatai kivételével - a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi. A vagyonnyilatkozat a honlapról nem távolítható el.
(4) A családtag vagyonnyilatkozatába az Országgyűlés összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottságának (a továbbiakban: összeférhetetlenségi bizottság) tagjai, valamint az Állami Számvevőszék számvevői tekinthetnek be az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai vezető vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során.
(5) Az Állami Számvevőszék a vagyonnyilatkozatot a családtagi vagyonnyilatkozatokra is kiterjedően az összeférhetetlenségi bizottság kezdeményezésére, továbbá a vagyonnyilatkozat-tételt követő hatvan napon belül, valamint a vagyonnyilatkozatban adatok helytállóságát megkérdőjelező körülmény felmerülése esetén hivatalból megvizsgálja abból a szempontból, hogy
a) a vagyonnyilatkozatban bevallott vagyon, jövedelem, illetve gazdasági érdekeltségek teljesek-e, illetve megfelelnek-e a valóságnak, valamint
b) a vagyonnyilatkozatokban bevallott vagyon mértéke, illetve annak a korábbi, a törvény alapján a vizsgált vagyonnyilatkozat megtételét megelőző tíz évben bármely megbízatásra tekintettel nyilvános formában tett vagyonnyilatkozatokban bevallott vagyonhoz képest történt gyarapodása összeegyeztethető-e a bevallott jövedelemmel.
(6) A (5) bekezdés szerinti vizsgálat lefolytatása céljából, az ahhoz szükséges mértékben az Állami Számvevőszék adatot igényelhet bármely hatóság, közfeladatot ellátó adatkezelő szerv nyilvántartásából. Az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai vezető köteles a saját, illetve családtagja vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyokat igazoló adatokat az Állami Számvevőszék felhívására haladéktalanul, írásban bejelenteni. E bekezdés alkalmazása során a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, a cégnyilvántartás, az ingatlan-nyilvántartás, a közúti közlekedési nyilvántartás, az építésfelügyeleti nyilvántartás, illetve valamennyi más, jogszabály alapján közhiteles nyilvántartás térítés nélkül felhasználható.
(7) Az Állami Számvevőszék az (5)-(6) bekezdés szerinti vizsgálatról jelentést készít a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottságnak. A jelentésből a vagyonnyilatkozat hiányos vagy valótlan tartalmára, valamint - a családtagi vagyonnyilatkozat kivételével - a vagyonnyilatkozat tekintetében a vagyoni, jövedelmi helyzetre, illetve a gazdasági érdekeltségekre vonatkozó helytálló információra vonatkozó megállapításokról az Állami Számvevőszék összefoglalót készít, amelyet honlapján a jelentés megküldésével egyidejűleg nyilvánosságra hoz."
6. §
A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 171. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) A vagyonnyilatkozatot a szervezeti és működési szabályzatban erre kijelölt bizottság tartja nyilván és ellenőrzi. A képviselő vagyonnyilatkozata - az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével - nyilvános; annak oldalhű másolatát a családtag vagyonnyilatkozata kivételével - a családtag személyes adatai kivételével - az önkormányzat honlapján a vagyonnyilatkozatokban foglalt bármely adat alapján kereshető, összevethető formában haladéktalanul közzéteszi. A képviselő családtagjának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak az ellenőrző bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából."
7. §
(1) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 39. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:"(1) Az önkormányzati képviselő megválasztásától, majd ezt követően minden év január l-jétől számított harminc napon belül a 2. melléklet szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni. Az önkormányzati képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének (e § tekintetében együtt: családtag) a melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát. A vagyonnyilatkozatot a képviselő, illetve a családtag nem módosíthatja és nem egészítheti ki, azonban az eredeti nyilatkozat hiányosságának vagy téves tartalmának kijavítása érdekében - az eredeti nyilatkozatot nem érintve - az 2. melléklet szerinti teljes adattartalmú soron kívüli vagyonnyilatkozatot tehet."
(2) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 39. §-a a következő (6) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
"(6) A tízezernél kevesebb lakosú települések kivételével a vagyonnyilatkozat oldalhű másolatát a családtag vagyonnyilatkozata és a családtag személyes adatai nélkül az önkormányzat honlapján a vagyonnyilatkozatokban foglalt bármely adat alapján kereshető, összevethető formában haladéktalanul közzéteszi."
8. §
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 73. §-a a következő (3)-(7) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:"(3) A polgármester vagyonnyilatkozatának oldalhű másolatát a családtag vagyonnyilatkozata kivételével - a családtag személyes adatai kivételével - az önkormányzat honlapján a vagyonnyilatkozatokban foglalt bármely adat alapján kereshető, összevethető formában haladéktalanul közzéteszi.
(4) A főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosi kerületek és a megyei jogú városok polgármesterei vagyonnyilatkozatát az Állami Számvevőszék a vagyonnyilatkozat-tételt követő hatvan napon belül, valamint a vagyonnyilatkozatban adatok helytállóságát megkérdőjelező körülmény felmerülése esetén hivatalból a családtagi vagyonnyilatkozatokra is kiterjedően megvizsgálja abból a szempontból, hogy
a) a vagyonnyilatkozatban bevallott vagyon, jövedelem, illetve gazdasági érdekeltségek teljesek-e, illetve megfelelnek-e a valóságnak, valamint
b) a vagyonnyilatkozatokban bevallott vagyon mértéke, illetve annak a korábbi, a törvény alapján a vizsgált vagyonnyilatkozat megtételét megelőző tíz évben bármely megbízatásra tekintettel nyilvános formában tett vagyonnyilatkozatokban bevallott vagyonhoz képest történt gyarapodása összeegyeztethető-e a bevallott jövedelemmel.
(5) A (4) bekezdésben fel nem sorolt polgármesterek, valamint az önkormányzati képviselők esetében a megyei kormányhivatal a vagyonnyilatkozat-tételt követő hatvan napon belül, valamint a vagyonnyilatkozatban adatok helytállóságát megkérdőjelező körülmény felmerülése esetén hivatalból a családtagi vagyonnyilatkozatokra is kiterjedően hivatalból megvizsgálja abból a szempontból, hogy a vagyonnyilatkozatokban bevallott vagyon mértéke, illetve annak a korábbi, a törvény alapján a vizsgált vagyonnyilatkozat megtételét megelőző tíz évben bármely megbízatásra tekintettel nyilvános formában tett vagyonnyilatkozatokban bevallott vagyonhoz képest történt gyarapodása összeegyeztethető-e a bevallott jövedelemmel. Ha e vizsgálat során kétségessé válik, hogy a bevallott vagyon, jövedelem, illetve gazdasági érdekeltségek teljesek-e, illetve megfelelnek-e a valóságnak, és a tényleges helyzet megállapításához ez szükséges, akkor a megyei kormányhivatal az Állami Számvevőszékhez fordul, amely a (4) bekezdés megfelelő alkalmazásával folytat le vizsgálatot.
(6) A (4) bekezdés szerinti vizsgálat lefolytatása céljából, az ahhoz szükséges mértékben az Állami Számvevőszék adatot igényelhet bármely hatóság, közfeladatot ellátó adatkezelő szerv nyilvántartásából. A nyilatkozattevő köteles a saját, illetve családtagja vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyokat igazoló adatokat az Állami Számvevőszék felhívására haladéktalanul, írásban bejelenteni. E bekezdés alkalmazása során a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, a cégnyilvántartás, az ingatlan-nyilvántartás, a közúti közlekedési nyilvántartás, az építésfelügyeleti nyilvántartás, illetve valamennyi más, jogszabály alapján közhiteles nyilvántartás térítés nélkül felhasználható.
(7) Az Állami Számvevőszék a (4)-(6) bekezdés szerinti vizsgálatról, a megyei kormányhivatal a (5) bekezdés szerinti vizsgálatról jelentést készít az képviselő-testület számára. A jelentésből a vagyonnyilatkozat hiányos vagy valótlan tartalmára, valamint a képviselői vagyonnyilatkozat tekintetében a vagyoni, jövedelmi helyzetre, illetve a gazdasági érdekeltségekre vonatkozó helytálló információra vonatkozó megállapításokról az Állami Számvevőszék, illetve a megyei kormányhivatal összefoglalót készít, amelyet honlapján a jelentés megküldésével egyidejűleg nyilvánosságra hoz."
9. §
Ez a törvény a 2014. évi általános önkormányzati választások napján lép hatályba.INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat célja, hogy - mint az LMP azt már a Simon-ügy, majd a Rogán-botrány kipattanása kapcsán a közbizalom helyreállítása útjának tartotta - a közhatalmat gyakorló politikusok vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok újuljanak meg annak érdekében, hogy a nyilatkozatok tényleges, hatékony ellenőrzés tárgyai legyenek.Az LMP korrupcióellenes programjának kulcsszereplője egy érdemi hatáskörökkel rendelkező, a politikai osztállyal való rendszeres ütközésre, a háttéralkuk felrúgására egyértelmű eljárási szabályokkal kényszerített Állami Számvevőszék, amely kifejezetten keresi a korrupciós kockázatokat, és folyamatosan szállítja a feltárt ügyek miatti büntetőfeljelentéseket és jelentéseket. Ehhez természetesen a párfinanszírozási szabályoktól a közérdekű bejelentésekre vonatkozó szabályokig számos törvényt át kell alakítani, ám ez lépésenként is megtörténhet.
Ebbe az elképzelésbe illeszkedik be e törvényjavaslat legfontosabb változása, a köztársasági elnök, az országgyűlési képviselők, a politikai vezetők vagyonnyilatkozatai, az Országgyűlés által kinevezett tisztségviselők vagyonnyilatkozatai, egyes állami és önkormányzati cégek, valamint a nagyvárosi polgármesterek és a köztulajdonban álló nagyvállalatok vezetői vagyonnyilatkozatai helytállóságának az Állami Számvevőszék általi hivatalbóli vizsgálata.
A javaslat emellett előírja a nyilvános vagyonnyilatkozatok összevethető és kereshető módon történő közzétételét, kizárja a nyilatkozat utólagos módosítását, továbbá előírja a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezetői számára a nyilvános vagyonnyilatkozat tételét.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1-2. §-okhoz
A törvényjavaslat úgy alakítja át az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályozást (kihatva ezzel az utaló szabályokra tekintettel az Országgyűlés által választott tisztségviselők, köztük a jegybankelnök, a legfőbb ügyész vagy az alkotmánybírák vagyonnyilatkozataira is), hogy a nyilatkozat megtételét követő 60 napos határidőn belül az Állami Számvevőszék hivatalból megvizsgálja a vagyonnyilatkozatokat egyrészt - elsősorban a közhiteles állami nyilvántartások adatai alapján - tartalmuk helytállósága és teljessége, másrészt az azt megelőző tíz évben (bármely minőségben) nyilvánosan tett vagyonnyilatkozathoz képest történt vagyongyarapodás fedezete tekintetében. Szintén hivatalból kell lefolytatni a számvevőszéki vizsgálatot abban a nem várt esetben, hogyha a képviselővel kapcsolatban olyan adat - például a bevallott jövedelem által nem fedezett életvitel vagy egyedi kiadások - merülnének fel, amelyek a bevallott adatok valóságtartalmát megkérdőjelezik.A számvevők e feladatukhoz minden hatósági és állami nyilvántartáshoz hozzáférést kapnak, valamint az érintettet nyilatkoztathatják is a vagyonelemek azonosítása érdekében.
A vizsgált adatok jelentős része még politikai közszereplők esetében sem tartozik a nyilvánosságra, így a vizsgálatról a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság számára készül jelentés, ám a vagyonnyilatkozat megfelelőségére, illetve a megállapított hiányosságra vonatkozó megállapításokat az ÁSZ közzéteszi. A számvevők ugyanezen eljárási szabályok szerint vizsgálódhatnak akkor is, hogyha "hagyományos", a Mentelmi bizottságnál kezdeményezett vagyonnyilatkozati eljárásban felvetett ügyben van szükség az ÁSZ bevonására a bejelentés kivizsgálásához. Ezzel a paritásos jelleg által hordozott politikai garancia mellett a bejelentések hatékony kivizsgálásához szükséges szakmai tudás is megjelenik az eljárásban.
A jelenlegi, a XXI. század második évtizedének technikai lehetőségeihez méltatlan módon szkennelt írásbeli nyilatkozatok nehezen másolható és nem kereshető formában való közzétételi gyakorlatot is megváltoztatja a javaslat, amikor előírja, hogy Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság az Országgyűlés honlapján a vagyonnyilatkozatokban foglalt bármely adat alapján kereshető, összevethető formában teszi közzé a nyilatkozatokat. Ez természetesen teljesíthető úgy is, hogy a honlapon a nyilatkozatok alapadataira vonatkozó kereshető adatbázis válik hozzáférhetővé.
Végül új rendelkezés vonatkozik a vagyonnyilatkozatok eddig mindenféle korlát nélkül szánalmassá fajult kijavítására is: a javaslat a leadott nyilatkozat kijavítását, kiegészítését megtiltja. Ez azonban nem lehet akadálya annak, hogy a nyilatkozattevő (mulasztását vagy valótlan adatközlését fel, illetve elismerve) soron kívül új nyilatkozatot tegyen, de nem az eredeti helyébe, hanem az eredeti mellé. Mindez azonban a mulasztás következményeit visszamenőleg nem orvosolja.
A 3. §-hoz
A törvényjavaslat az országgyűlési képviselőkre javasolt szabályokkal tartalmi összhangban megteremti a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezetőinek és felügyelőbizottsági tagjainak nyilvános vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét. Az egymilliárd forint feletti mérlegfőösszeggel rendelkező állami és önkormányzati cégeknél ezt hivatalbóli ÁSZ-vizsgálat egészíti ki.A 4-5. §-okhoz
A törvényjavaslat az országgyűlési képviselőkre javasolt szabályokkal tartalmi összhangban a köztársasági elnök és a képviselői megbízatással nem rendelkező kormánytagok és egyéb politikai vezetők tekintetében is megteremti a vagyonnyilatkozat valóságtartalmának hivatalbóli ÁSZ-vizsgálatát.A 6-8. §-hoz
A törvényjavaslat szigorítja az önkormányzati képviselői és polgármesteri vagyonnyilatkozat-tételt. Egyfelől végre elrendeli az egyébként közérdekből nyilvános, de az önkormányzatok által szinte mindenhol gondosan titkolt nyilatkozatok kötelező online közzétételét (ez alól a választási rendszerhez is igazodva csak a 10 ezer fő alatti települések esetében az önkormányzati képviselők képeznek kivételt), másfelől a főpolgármester, a megyei közgyűlési elnökök, a fővárosi kerületek és a megyei jogú városok polgármesterei esetében is bevezeti a vagyonnyilatkozat valóságtartalmának hivatalbóli ÁSZ-vizsgálatát. A többi választott tisztségviselő esetében a vagyonnyilatkozatok egymással, illetve a bevallott vagyonnak a bevallott jövedelmi adatokkal való összevetését a megyei kormányhivatal végezné el, azzal azonban, hogy ő maga az állami nyilvántartások alapján ellenőrzést nem folytathatna, így ennek szükségessége esetén az Állami Számvevőszékhez fordulhatna.A javaslat a nyilatkozatok közzétételére vonatkozó módosítást az országos nemzetiségi önkormányzatok esetében is érvényesíti.
A 9. §-hoz
Hatálybaléptető rendelkezés, amely igazodik az önkormányzati törvény új vagyonnyilatkozati szabályainak az őszi önkormányzati választásokhoz kapcsolt hatálybalépéséhez.