adozona.hu
T/104. számú törvényjavaslat indokolással - Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról
T/104. számú törvényjavaslat indokolással - Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély bevételhez jut, és amely e törvény szerint nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe. Ide tartozik különösen az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő, a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló tevékenysége, az európai parlamenti, valamint a helyi önkorm...
T/104. számú törvényjavaslat indokolással - Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról
2014. évi ... törvény az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról
1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
1. §
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély bevételhez jut, és amely e törvény szerint nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe. Ide tartozik különösen az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő, a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló tevékenysége, az európai parlamenti, valamint a helyi önkormányzati képviselői tevékenység."
2. §
Az Szja. tv. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Nem önálló tevékenység
a) a munkaviszonyban folytatott tevékenység,
b) a közfoglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység,
c) a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése,
d) a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenysége,
e) a jogszabály alapján választott vagy kijelölt tisztségviselő (ideértve a felügyelőbizottság tagját és a Polgári Törvénykönyv szerinti küldöttgyűlés tagját, de ide nem értve a választott könyvvizsgálót) tevékenysége, ha ezt a tevékenységet nem egyéni vállalkozóként végzi,
f) a segítő családtag tevékenysége,
g) nemzetközi szerződés hatályában a nem önálló munka, ennek hiányában az adott állam joga szerinti munkaviszony,
h) a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység,
i) az országgyűlési képviselői tevékenység, valamint
j) a nemzetiségi szószólói tevékenység."
3. §
Az Szja. tv. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.2. Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosítása
4. §
Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Az országgyűlési képviselői, nemzetiségi szószólói vagy polgármesteri megbízatás időtartama alatt az ügyvédi tevékenységet szüneteltetni kell. A kamara engedélyezése nem szükséges az országgyűlési képviselői, a nemzetiségi szószólói vagy a polgármesteri megbízatás miatti szüneteltetéshez. Ez esetben a szüneteltetés időtartama a megbízatás lejártáig tart. Az ügyvéd az ilyen szüneteltetést köteles a kamarának bejelenteni."
3. A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény módosítása
5. §
(1) A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) 18. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(6) A (2) bekezdést a külképviseletek számára történő beszerzéskor külképviseletenként, az állami köznevelési intézményfenntartó által fenntartott intézményenként, az országgyűlési képviselőcsoportok törvény alapján biztosított működési és ellátási kerete terhére lefolytatandó beszerzésekkor pedig képviselőcsoportonként külön kell alkalmazni. A (2) bekezdést továbbá külön kell alkalmazni az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. § (1) bekezdés a)-c) pontjában, valamint 10. § (1) bekezdésében említett szerveknek a részükre jóváhagyott részelőirányzataik terhére megvalósítandó beszerzései vonatkozásában."
(2) A Kbt. 120. §-a a következő n)-o) ponttal egészül ki:
(E törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő)
"n) az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 112. § (2) bekezdésében, a 113. §-ában és a 114. § (3) bekezdésében meghatározott keret terhére történő beszerzések vonatkozásában,
o) olyan szolgáltatás megrendelése esetében, amely a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokról szóló 2003. évi XLVII. törvény 1. §-a alapján létrehozott alapítvány alapító okiratában meghatározott
tudományos, ismeretterjesztő, kutatási vagy oktatási tevékenység végzésére irányul, vagy azt közvetlenül segíti."
4. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása
6. §
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 204. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(6) Ha a politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó jogviszonyának a 203. § (6) bekezdésében szabályozott módon történő megszűnését követő hatvan napon belül újabb kormányzati szolgálati jogviszonyt létesít, jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni."
7. §
A Kttv. 205. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A politikai tanácsadói, politikai főtanácsadói munkakörbe kinevezett kabinetfőnökre a miniszteri kabinetet és az államtitkári kabinetet főosztályvezetőként vezető kabinetfőnökre vonatkozó e § szerinti rendelkezéseket kell alkalmazni. A miniszteri kabinetet és az államtitkári kabinetet főosztályvezetőként vezető kabinetfőnök kinevezése a 203. § (6) bekezdésében meghatározott időre szól."
8. §
Hatályát veszti a Kttv. 69. § (5) bekezdés c) pontja és 204. § (3)-(5) bekezdése.5. A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény módosítása
9. §
A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény (a továbbiakban: Kttvá.) 1. alcíme a következő 19/G. §-sal egészül ki:"19/G. § (1) A Kttv.-nek az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2014. évi ... törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos 69. § (5) bekezdés c) pontját, 204. § (3)-(6) bekezdését és 205. § (1) bekezdését alkalmazni kell arra
a) a politikai főtanácsadóra, politikai tanácsadóra és kabinetfőnökre is, aki az országgyűlési képviselők 2014. évi általános választásakor kormányzati szolgálati jogviszonyban,
b) az önkormányzati főtanácsadóra, önkormányzati tanácsadóra is, aki a helyi önkormányzati képviselők 2014. évi általános választásakor közszolgálati jogviszonyban
állt, a (2) bekezdésben meghatározott eltérésekkel.
(2) A végkielégítés megfizetésére az (1) bekezdés szerinti jogviszony megszűnését követő hatvanegyedik napon kell intézkedni, és ha az (1) bekezdés szerinti személy az (1) bekezdés szerinti jogviszony megszűnését követő hatvan napon belül újabb kormányzati szolgálati jogviszonyt vagy közszolgálati jogviszonyt létesít, végkielégítésre nem jogosult."
10. §
Hatályát veszti a Kttvá. 4. alcíme.6. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása
11. §
(1) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) 80. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A képviselői megbízatás - a (2) és (4) bekezdésben meghatározott kivételekkel -összeegyeztethetetlen minden más állami, önkormányzati és gazdasági tisztséggel vagy megbízatással. A képviselő a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet kivéve más kereső foglalkozást nem folytathat és egyéb tevékenységéért - a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet kivéve - díjazást nem fogadhat el. A képviselőnek a mezőgazdasági őstermelőként folytatott tevékenysége nem minősül kereső foglalkozásnak vagy díjazás ellenében folytatott egyéb tevékenységnek."
(2) Az Ogytv. 80. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A képviselő főpolgármesteri, főpolgármester-helyettesi, megyei közgyűlési elnöki, megyei közgyűlési alelnöki, polgármesteri, alpolgármesteri, helyi önkormányzati képviselői és nemzetiségi önkormányzati képviselői megbízatást (a továbbiakban együtt: polgármesteri megbízatás) láthat el. A képviselő polgármesteri megbízatása alatt polgármesteri megbízatásból származó tiszteletdíjra, illetményre, egyéb díjazásra, illetve polgármesteri megbízatásával összefüggő költségtérítésre, költségátalányra nem jogosult."
12. §
Az Ogytv. 96. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) Ha a képviselő a megválasztása napján ügyész, kormányzati szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló személy, közigazgatási szerv munkavállalója, a honvédek jogállásáról szóló törvény és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény szerinti jogviszonyban álló személy volt, a képviselői megbízatásának megszűnésétől számított harminc napon belül benyújtott írásbeli kérelmére őt képzettségének, végzettségének megfelelő munkakörbe kell helyezni."
13. §
Az Ogytv. 109. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A képviselő - a miniszterelnök, a miniszter, az államtitkár, a házelnök, az alelnök, a képviselői megbízatással rendelkező háznagy, a képviselőcsoport vezetője, valamint annak a polgármesteri megbízatást ellátó képviselőnek a kivételével, aki nyilatkozata alapján polgármesteri megbízatásával összefüggésben személygépkocsi használatra jogosult - nevére, valamint az általa megjelölt személygépkocsi forgalmi rendszámára szóló - egy, az Országgyűlés Hivatala által biztosított, másra át nem ruházható, készpénzre nem átváltható -, üzemanyagtöltő állomáson felhasználható üzemanyagkártya (a továbbiakban: üzemanyagkártya) használatára jogosult. Az üzemanyagkártya feltöltése első alkalommal a feltöltés időpontját alapul véve az adott tárgynegyedév végéig, a második alkalomtól kezdődően havonta történik az állami adóhatóság által közzétett, az üzemanyagköltségelszámolással kapcsolatosan alkalmazható üzemanyagárak figyelembevételével. Az üzemanyagkártyával felhasználható összeg kiszámításánál a közúti gépjárművek üzemanyag-és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló jogszabályban meghatározott, legfeljebb 2000 cm3 hengerűrtartalmú személygépkocsira vonatkozó üzemanyag-fogyasztási norma vehető figyelembe. Az autógázzal üzemelő tiszta gázüzemű, a kettős üzemű, valamint a hibrid hajtású személygépkocsi esetében a benzinüzemű személygépkocsira vonatkozó üzemanyag-fogyasztási norma szerint számított összeget kell alapul venni."
14. §
Az Ogytv. 111. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) A képviselő tevékenységét az Országgyűlés Hivatala által finanszírozott személyek segítik, munkavégzésük helye a képviselő (1) bekezdés szerinti irodája, vagy a 112. § (3) bekezdése szerinti keret feletti rendelkezési jog és munkáltatói jogkör gyakorlásának átruházása esetén a képviselőcsoport számára a 114. § (1) bekezdése szerint biztosított iroda is meghatározható munkavégzés helyeként."
15. §
Az Ogytv. 112. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:"(6) A képviselő a 111. § (1) bekezdésben meghatározott jogosultságának gyakorlásáról a képviselőcsoportja javára írásos nyilatkozatban lemondhat, amely nyilatkozatban a képviselő a (2) bekezdés szerinti keret feletti rendelkezési jogot a képviselőcsoport vezetőjére ruházza át.
(7) A képviselőcsoport vezetője a (4) és (6) bekezdés szerinti rendelkezési jogát személyesen vagy meghatalmazása alapján a képviselőcsoportvezető-helyettes útján gyakorolja."
16. §
Az Ogytv. 118. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"118. § (1) A képviselőcsoport a 112. § (2) bekezdésében meghatározott keret, a 113. § (1) bekezdésében meghatározott keret, valamint a 114. § (3) bekezdésében meghatározott keret között év közben átcsoportosítást hajthat végre.
(2) A képviselőcsoport vezetője a 112. § (3) bekezdésében és a 115. § (4) és (6) bekezdésében meghatározott keretből a 113. § (1) bekezdésében, illetve a 114. § (3) bekezdésében meghatározott keretre - a 112. § (3) bekezdésében meghatározott keret tekintetében a képviselő egyetértésével - év közben átcsoportosítást hajthat végre.
(3) A képviselőcsoport vezetője a 112. § (3) bekezdésében meghatározott keret, valamint a 115. § (4) és (6) bekezdésében meghatározott keretek között év közben átcsoportosítást hajthat végre.
(4) A (2)-(3) bekezdésben meghatározott átcsoportosítások során a munkáltatót terhelő járulékok összegét is figyelembe kell venni.
(5) A képviselőcsoport havonta, tárgyhónapot megelőző hónap 20-ig tájékoztatja az Országgyűlés Hivatalát a tárgyhónapra vonatkozó, az (1)-(3) bekezdésben meghatározott átcsoportosításokról.
(6) A független képviselő esetében az (1)-(5) bekezdésben meghatározottakat megfelelően alkalmazni kell."
17. §
Az Ogytv. 146. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(8) A 80. § (4) bekezdése, a 149. § (2) bekezdése, a 154. § és a 160. § (4) bekezdése az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül."
18. §
Az Ogytv.a) 110. § (2) bekezdésében a "használhat fel." szövegrész helyébe a "használhat fel, amely kiterjed a földgáz, villamos energia, ivóvíz, távhő, csatorna- és hulladékkezelési szolgáltatások beszerzésével összefüggő kiadások teljesítésére is.",
b) 111. § (1) bekezdésében a "működtetésével összefüggő kiadások" szövegrész helyébe a "működtetésével - így különösen a földgáz, villamos energia, ivóvíz, távhő, csatorna- és hulladékkezelési szolgáltatások beszerzésével - összefüggő kiadások",
c) a 112. § (5) bekezdésében a "111. § (2)-(3) bekezdése" szövegrész helyébe a "111. § (3) bekezdése"
szöveg lép.
19. §
Hatályát veszti az Ogytv. a) 86. § (1) bekezdése,b) 33. alcím címében az " és jövedelmek" szövegrész,
c) 146. § (8) bekezdésében a "80. § (4) bekezdése, a " szövegrész.
7. Záró rendelkezések
20. §
(1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.(2) A 11. § (2) bekezdése és 13. § 2014. június 1-én lép hatályba.
(3) A 19. § c) pontja a 2014. évi általános önkormányzati választások napján lép hatályba.
21. §
E törvénya) 11. § (1) bekezdése, 12. §-a, 13. §-a, 14. §-a, 15. §-a, 18. § a)-c) pontja, 19. § a) és b) pontja az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése alapján sarkalatosnak,
b) 11. § (2) bekezdése az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése és 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak
minősül.
1. melléklet a 2014. évi ... törvényhez
1, Az Szja. tv. 1. mellékletének a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény 56. § (6) bekezdésével megállapított 7.25. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Egyéb indokkal adómentes:)
"7.26. bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő által a kezelt vagyon (ide nem értve annak hozamait) terhére a kedvezményezett magánszemély részére juttatott vagyoni érték; nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha a kedvezményezett magánszemély e jogállását valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként, vagy azzal összefüggésben szerezte, továbbá nem alkalmazható e rendelkezés akkor sem, ha a kifizető - kifizető hiányában a kedvezményezett magánszemély - nyilvántartása alapján a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon és annak hozamai nem különíthetőek el."
2. Az Szja. tv. 1. melléklet 7. pontja a következő 7.27. ponttal egészül ki:
(Egyéb indokkal adómentes:)
"7.27. külföldön bejegyzett pártalapítvány által, a bejegyzés helye szerinti állam állampolgárságával rendelkező munkavállalója részére a munkavégzésre irányuló jogviszonyra tekintettel kifizetett összeg, amennyiben e jogviszonyra tekintettel a bejegyzés helye szerinti állam nem vet ki rá adót."
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvény elsődleges célja, hogy a képviselői megbízatással való összeférhetetlenségre, a képviselők tiszteletdíjára, egyéb juttatásaira és a képviselőcsoportok számára biztosított működési és ellátási keretek felhasználására vonatkozó szabályokat egyértelműsítse, pontosítsa, és ezáltal a jogalkalmazást megkönnyítse. Ennek érdekében elsősorban az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény megfelelő rendelkezéseit módosítja, és az e módosításokkal összefüggésben terjed ki más törvény rendelkezéseire.RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1-3. §-hoz
Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény jelentősen átalakította az országgyűlési képviselők javadalmazására vonatkozó szabályozást. Az említett törvény a képviselő tiszteletdíját nem önálló tevékenységből származó járulékalapot képező jövedelemnek minősíti, amely rendelkezést a nemzetiségi szószóló tekintetében is alkalmazni kell. Az Országgyűlésről szóló törvény és az Szja tv. közötti összhang megteremtése érdekében szükséges az Szja tv. egyes rendelkezéseinek módosítása. E rendelkezések célja, hogy a nemzetiségi szószóló tevékenysége - az országgyűlési képviselői tevékenységhez hasonlóan -szintén nem önálló tevékenységnek minősüljön.A rendelkezések továbbá módosítják az Szja. tv. mellékletét, egy új, 7.27. pont bevezetésével annak érdekében, hogy a jövedelem - és vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezményeket kihirdető törvényekben megfogalmazott jogalkotói cél biztosított legyen. Továbbá a rendelkezés jogtechnikai pontosítást fogalmaz meg, tekintettel arra, hogy az Szja. törvény 1. melléklete két 7.25. számozású pontot tartalmazott.
A 4. §-hoz
A rendelkezés célja, hogy egyértelműsítse az országgyűlési képviselői, nemzetiségi szószólói és polgármesteri megbízatás időszakára vonatkozóan, hogy az ügyvédi tevékenység ezen esetekben kötelezően és a törvény rendelkezése erejénél fogva felfüggesztésre kerül.Az 5. §-hoz
A rendelkezés egyrészről a jogalkalmazást megkönnyítő, a Kbt. szövegét egyértelműsítő pontosítást tartalmaz. Másrészt a (2) bekezdése értelmében a képviselőcsoportok az országgyűlésről szóló törvényben meghatározott keretük terhére eszközölt beszerzései tekintetében - tekintettel e keretek célhoz kötöttségére - nem kell alkalmazni a közbeszerzés szabályait amennyiben azok értéke az uniós értékhatárt nem érik el.A rendelkezés további részének célja a szabályozás egyértelműsítése a tekintetben, hogy a pártalapítványok mely beszerzései tartoznak a közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá, illetőleg mely eljárásokat kell alkalmazni e beszerzések vonatkozásában.
A 6-10. §-hoz
A módosítás a politikai tanácsadók és főtanácsadók tekintetében egyértelművé teszi, hogy azok az új Kormány megalakulásával a jövőben végkielégítésre nem jogosultak. Ugyancsak biztosítja a szöveg, hogy azok a politikai tanácsadók és főtanácsadók, akik a 2014. évi általános választáskor kormányzati szolgálati jogviszonyban álltak, és a megbízatásuk megszűnését követően hatvan napon belül újabb kormányzati szolgálati jogviszonyt vagy közszolgálati jogviszonyt létesítenek, végkielégítésre nem jogosultak.A 11. §-hoz
A rendelkezés célja - a törvény eredeti szövegében rejlő jogalkotói szándéknak megfelelően -hogy a képviselői megbízatás (az Alkotmánybíróság tagjainak státuszához hasonlóan) ne legyen összeférhetetlen az oktatói, tudományos, illetőleg más szerzői vagy szellemi jogi védelem alá eső tevékenységgel, illetve kereső tevékenységgel. A 2012. évi XXXVI. törvény eredeti, összeférhetetlenségi rendelkezésének szövege bizonytalanságot okoztak a jogalkalmazók körében azzal, hogy az oktatói, tudományos, stb. tevékenységek esetében indokolatlanul differenciált: a kereső tevékenységként végzett oktatói tevékenységet (oktatói munkaviszony vagy közalkalmazotti jogviszony fenntartását) tiltotta, míg a megbízási szerződés keretében végzett oktatói tevékenységet megengedhetőnek tartotta. A rendelkezés célja, hogy ezt az indokolatlan különbségtételt a szövegből kivezesse és az Alkotmánybíróság tagjaira vagy a bírákra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokhoz hasonlóan egyértelműsítésre kerüljön, hogy a törvény az oktatói, tudományos és más szerzői vagy szellemi jogi védelem alá eső tevékenységek végzését mindenféle tevékenységi formában megengedi.Szintén indokolatlan megkülönböztetést eredményeztek a törvény eredeti összeférhetetlenségi szabályai az őstermelők körében: a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény alapján a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység akkor minősül kereső tevékenységnek, ha az abból származó bevételt az Szja szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni. Ez a tételes költségelszámolást választó őstermelők esetében az évi 4 millió Ft feletti bevételt jelenti. Az ez alatti bevételt elérő őstermelőkre azonban a képviselői megbízatással való összeférhetetlenség szabályait nem kellett alkalmazni. Jelen rendelkezés célja, hogy a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében az őstermelők teljes körét kivegye az Ogytv. 80. § (1) bekezdésében megfogalmazott összeférhetetlenségi szabály alkalmazása köréből.
A rendelkezés (2) bekezdése biztosítja, hogy azok a képviselők, akik polgármesteri vagy egyéb önkormányzati megbízatással is rendelkeznek, ez utóbbi megbízatásra tekintettel tiszteletdíjban, egyéb juttatásban vagy díjazásban ne részesülhessenek, vagyis kizárólag a képviselői megbízatásukra tekintettel részesülhessenek javadalmazásban. Az Országgyűlésben helyet foglaló képviselők a soron következő önkormányzati választásokat követően nem tölthetnek be önkormányzati tisztséget, így e módosítással érintett rendelkezés csak a következő önkormányzati választások időpontjáig marad hatályban. A rendelkezés eredeti célja is az volt, hogy a főpolgármesteri, főpolgármester-helyettesi, megyei közgyűlési elnöki, megyei közgyűlési alelnöki, polgármesteri, alpolgármesteri, helyi önkormányzati képviselői és nemzetiségi önkormányzati képviselői megbízatással (a továbbiakban együtt: polgármesteri megbízatás) rendelkező képviselők az önkormányzati választásokig is csak egyik tisztségük betöltése után vehessenek fel juttatást. Viszont ez a szabály nem terjedt ki a képviselőcsoport vezetőjére és annak helyetteseire. A módosítás értelmében minden képviselő, beleértve a képviselőcsoport vezetőjét és helyetteseit is csak a képviselői megbízatásukból eredő juttatásokat vehetik fel, míg a polgármesteri megbízatásból eredő tiszteletdíjat, illetményt, költségtérítést és költségátalányt nem.
A 12. §-hoz
A rendelkezés célja, hogy a kormányzati, közszolgálati és más egyéb szolgálati típusú jogviszony mellett a közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott képviselőkre is kiterjessze a visszafoglalkoztatás kötelezettségét, ezáltal növelve a képviselői megbízatáshoz fűződő garanciák körét.A 13. §-hoz
A rendelkezés célja, hogy azok a képviselők, akik polgármesteri megbízatásukból kifolyólag gépkocsi használatra jogosultak, ne vehessék igénybe a képviselőknek járó üzemanyagkártyát. Ezáltal azok a képviselők, akik polgármesteri megbízatással is rendelkeznek, nem részesülnek kettős támogatásban a közlekedési költségeiket illetően.A rendelkezés továbbá pontosítja, hogy az a személygépkocsi, amelyhez a képviselő az üzemanyagkártyát igényli, nem kell, hogy a képviselő vagy házastársa tulajdonát képezze, tehát megengedi az egyéb jogviszony keretében (pl. lízing, bérlet) használt gépkocsi esetén is, hogy a képviselő közlekedési támogatásban részesüljön.
A 14-15. §-hoz
A rendelkezés célja, hogy megteremtse annak lehetőségét, hogy a képviselő adott esetben ne vegye igénybe az Országgyűlés Hivatala által számára kötelezően biztosítandó irodai elhelyezést, hanem a frakcióvezető részére lemondhasson arról. A javaslat egyúttal módosítaná a képviselő munkáját segítő alkalmazottak esetében a munkavégzés helyét is: amennyiben a képviselő lemond az irodai elhelyezésről, a munkavégzés helye a képviselőcsoport vagy a független képviselő részére az Ogytv. 114. § (1) bekezdése alapján biztosított irodahelyiség.A 16. §-hoz
A rendelkezés megteremti annak lehetőségét, hogy a képviselőcsoport vezetője - amennyiben a képviselő az alkalmazotti kerete feletti rendelkezési jogot átruházta a képviselőcsoport vezetőjére - az átruházott képviselői keret és a képviselőcsoport alkalmazottainak juttatásaira vonatkozó keretek között év közben átcsoportosítást végezhessen.A 17. §-hoz
Sarkalatossági záradékot pontosító rendelkezés.A 18. §-hoz
A rendelkezés a képviselők, a képviselőcsoportok és a független képviselők számára biztosított lakás és iroda működtetési költségei vonatkozásában a jogalkalmazást megkönnyítő technikai pontosításokat tartalmaz.A 19. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.A 20. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.A 21. §-hoz
Sarkalatossági záradékot tartalmaz.